Czigány Sz. - Lovász Gy. - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

10
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei
követı közel 400 m hosszúságban az esés mindössze 0,5 %-ra
mérséklıdik. A lejátszódó igen fiatal akkumulációra utal a völgytalp
jelentıs kiszélesedése. A nagyeséső szakaszon és az elıtt ui. a völgytalp
szélessége nem mérhetı, illetve max. 10-20 m. A doliona-sor „torkolata”
alatt viszont átlagosan 70-80 m.
Az Abaligeti völgy talpán, a település szomszédságában, hasonló
eséslépcsı mérhetı (2. ábrán „B”-vel jelölve). Elıtte a nagyeséső szakasz
250-300 m hosszú, és 6,2-6,5 %-al jellemezhetı. Az elızınél lényegesen
kisebb méterő dolinasor „torkolata” után pedig átlagosan 1,5 %-ra
csökken.
Ezek a szintezési adatok egyrészt igen fiatal É-D-i csapású szerkezeti
mozgásokra utalnak, másrészt bizonyítják a két dolinasor és az igen fiatal
tektonika kapcsolatát.
A sorok szerkezeti befolyásoltságára – a fentieken kívül – az
Abaligeti-barlang mennyezetén gyakran megfigyelhetı törésvonalak,
illetve kisebb jelentıségő litoklázisok is utalnak.
A karszton korábban végzett földtani térképezések is számos ÉNy-
DK-i csapású szerkezeti vonalat ismertek fel (CHIKÁN G. et al. 1984,
HETÉNYI R. et al. 1982). Azok a dolinasorok, amelyek ebbe a rendszerbe
illenek, valószínőleg szerkezetileg elıre jelzettek.
A Mecsek karsztjának igazolt, illetve feltételezett szerkezeti
mozgásai egyrészt a pannon elıtt, másrészt a pannonban és a
pleisztocénban játszódtak le. Úgy ítéljük, hogy azok a tektonikus vonalak
a legfiatalabbak, amelyek mentén bizonyítottan, vagy valószínősítve
dolinasorok alakultak ki.
Sajátos völgyfejlıdés ismerhetı fel a geomorfológiai viszonyok
tükrében a karszt K-i részén, a Mélyvölgy egyik mellékágának, valamint
a Mélyvölgy és a Lámpásvölgy völgyfıjében. Az itt található berogyások
és fiatal dolinák jelzik a dolinaképzıdés és a völgyfejlıdés kapcsolatát a
pannon idején és a pleisztocén során (4. ábrán „A”, „B”, „C”, „D”
betőkkel jelölve).
Újabb sajátos völgyfejlıdés geomorfológiai bizonyítékai találhatók a
nemkarsztos kızetek É-i elıterében (3. ábrán „A”-val jelölve). Itt a
kızethatáron, illetve annak közelében viszonylag hosszú (1000 m)
völgytalpon kicsiny dolinák, továbbá völgytalp-közeli fekvésben a
karsztos berogyások jelzik a kezdeti völgyfejlıdés karsztos jellegét.