CzigÃ¡ny Sz. - LovÃ¡sz Gy. - PTE TTK FI - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

8 Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei „mellékágai” vannak. A fıágat képviselı dolinák ebben a típusban is gyakran uvala-szerő közelségben vannak. Égtáji irányultságuk túlnyomórészt É-i, illetve ÉNy-i. A negyedik, és egyben utolsó típust a karszt leghosszabb, több km hosszúságú sorai képviselik. É-D-i csapásirányúak, jelentıs mellékágaik vannak. Minden esetben a plató feletti, de még karsztos kızetekbıl épült felszínrıl indulnak, és a karszt valamelyik szerkezeti völgyének allúviuma peremén végzıdnek. A sort alkotó dolinák a legmagasabb térségben kicsinyek, az alacsonyabban egyre nagyobbak. Itt már gyakoriak az uvala-szerő formák. A legalacsonyabb felszíneken, azaz a szerkezeti völgytalp közelében megszőnnek a dolinák, és morfográfiai szempontból a völgy eróziós küllemő lesz. III.3. Dolina kezdemények A karsztos berogyásokat a legújabb megállapításokkal (HEVESI A. 2001, VERESS M. 2003) egyetértve mi is a dolinaképzıdés kezdeti stádiumának tekintjük. Mi azonban a térképezésünk során két alaki változatukat különítettük el. A berogyásokat, és a néhány méter ármérıjő un. „mini” dolinákat. Ez utóbbit a fejlett dolinává alakulás újabb szakaszában keletkezett formának tekintjük. A térképezés során az alábbi új ismereteket szereztük ezeknek a képzıdményeknek a térbeli eloszlásáról (2-4. ábra). A legnagyobb tömegben Orfő DK-i szomszédságában találhatók. A mecseki karszt K-i részén, azaz a Tubes-Misina vonulatán, valamint a Zsidó- a Melegmányi- és a Mélyvölgy térségében alárendelt a jelenlétük. Az esetek túlnyomó részében gyengén lejtıs felszínen fekszenek. A fennsíkon igen ritkán, a meredek lejtıkön egyáltalában nem találhatók. Leggyakrabban un. halmazokban, azaz egymáshoz közel, rendszertelen térbeli elrendezıdésben fekszenek. A Vörös-hegy karbonátos kızetekbıl épülı É-i lejtıjén gyakran határozott É-D-i irányú sorokba rendezıknek (3. ábra). Gyakori az elıfordulásuk a dolinasorokban, ahol elszórtan vannak jelen a fejlett nagyformák között. Megfigyeléseink szerint a dolinafejlıdés fiatalabb idıszaka elsısorban a gyenge és közepes lejtıkön, valamint a fejlıdı völgyekben, illetve völgyfıkben jellegzetes. Az idısebb formák viszont a platókon uralkodnak.
Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki karszt térképezésének újabb eredményei 9 3. ábra: A Ny-mecseki karszt dolina-típusai Orfő DK-i szomszédságában Jelmagyarázat, mint a 2. ábrán. Figure 3. The Western Mecsek karst area in the southeastern vicinity of the town of Orfő (Legend is identical to that of Figure 2) III.4. A tektonika szerepe, és völgyképzıdés Az Abaligeti-karszt legfejlettebb dolina-sora minden bizonnyal szerkezeti vonalon fejlıdött ki. Erre az Abaligeti- (Bükkösdi-) völgy talpának lépcsıs esése utal (2. ábrán „A”-val jelölve). Szintezési adataink szerint a kezdeti szakaszon az átlagos esés 2%. A sor „torkolata” elıtt kb. 200 m-el a völgytalp gyakorlatilag megszőnik, a patakmeder jelentısen bevágódik, és esése 6,2-6,5 %-ra növekszik. A „torkolatban” és az azt
Page 1 and 2: Közlemények A Pécsi Tudományegy
Page 3 and 4: Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki
Page 7: Czigány Sz.-Lovász Gy.: A mecseki
Page 15: A „Közlemények a Pécsi Tudomá

CzigÃ¡ny Sz. - LovÃ¡sz Gy. - PTE TTK FI - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?