28. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

More documents

Recommendations

Info

6 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. <strong>28.</strong> SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. font volt minden birkánál, minthogy ezen gépkés sokkal rövidebbre nyir, mint a közönséges: immunizáló anyagokat, a mint ez más fertőző i falán égyiíiástől 'teljesén szabadon. Érett álla- • a sertésvészen átesett sertés savója tartalmaz- e nem zárt tömlőben fejlődnek, hanem a hasüreg ; olló. Miután a - gép kése ugy van készitve,. ! betegségekről már régibb idő ' óta. ismeretes. potban a hasüregbe hullanak 1 , innén a hal hamint a lónyiró-olíó, teljesen kivan< zárva, hogy • Kísérletem eredménye kétségtelenné tette, hogy ; sának 'siínögatásá által könnyű szerrel elvehetők a birkát vele megvágják. í a ;vészén átesett, sertés vérsavója egészséges' i az ivarszerv kitor.kólásán keresztül. Hozzávéve :Egy . ..ember ős egy fiu körülbelül: száz- ; sertést a vész .ellen megvédeni képes. ehhez, hogy az ikrák egy bizonyos fejlettségi 1>irkái megnyírnak egy. napi Háromszáz birkánál a gép boszöTssési ára meg vaft takarítva. : í \. .Ezen géppel .-próbákat ejtetlek meg az állatorvosi akadémián: és lovakat kitűnően és; gyorsan nyírtak vele. ljirfcíkra még hazánkban próbákat nem ejtettek meg, azonban a. gép megtekinthető, • Hcbvarez; József... és. társa czcg nél,: tneJy ezen gépuek kizárólagos képviseletét birja az országra nézve. A gép ára. lóra és juhra szerkesztett nyirókésekkol, 150 forint. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz. A sertésvész elleni védó'ojtások kérdéséhez. X Legújabban megjelent TÖrÖk-Szent- Miklóson 7 oldalra terjedő füzet: „Védőojtások a sértésvész ellen" czimmel Fuchs Andor állatorvostól. , E füzetben egyebek között olvasható: „hogy a ptomainok (mérgező anyagok),: melyek a sertésvészben megbetegedett sertés vérsavójában is benfoglaltatnak, egészséges sertések bőre alá fecskendve a szervezetet a mérgező anyaghoz mintegy hozzászoktatják és az eredeti betegséggel szemben ellenállóbbá teszi." : „10—14 nap óta sertésvészben beteg sertésből nyert vérsavót, 100 részt. 120 rész 2% karbolsavat tartalmazó destillált vizzel keverem s lefiltrálom." Ojtóanyagom az embergyógyászatban a difteritisz ellen használatba vett szérumtól annyiban különbözik, , hogy mig ennél a beteg egyén ojtatik be ellenmérget tartalmazó savával 1 , addig a sertésvésznél a baktériumok által termelt mérgek ojtatnak az egészséges sertésekbe. 1 " A szerző ezután felsorol néhány ojtási eredményt, mélyekből kiviláglik, hogy az ojtott állománynak egyszer 59'3%-a, máskor 2-5°/o-a pusztult el stb. „Qjtóanyagommal beojtatott 13,463 db különböző korú sertés. Az ojtások után (az eredeti fertőző anyag behatása következtébén) átlag elhullott öreg sertésekből 18'2°/o, malaczokból 40%". „Az elért eredményt én, tekintetbe véve, hogy az ojtások ott történtek (egy uradalom kivételével), hol már tényleg a sertésvész' fellépett, kielégítőnek mondhatom". WOjtásí. kísérleteimről- á .földmivelésügyi minisztériumnak 'jelentést tettem s kértem, hogy engedj,e meg valamelyik állami birtokon a sertésvész elleni ojtás kísérletét bemutatni. Ezen kérelmem eredménye lett, hogy kísérleti helyül Mezőhegyes kijelöltetett s a további kísérlet' folytatásával dr. Preisz Hugó megbízatott\ A füzetke szakszerű kritikára nem szorul, csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy ha a szerző ojtásait a megkezdett módon tovább folytatja, nemcsak 13,463, hanem 10-szér több állatnak a beojtása után sem lesz abban a helyzetben, hogy megmondhatná, vájjon ojtásainak jó vagy pedig rossz eredményé volt-e. . Ezzel vagy még kevesebbel is beérném, ha a szerző közleménye végén az én kísérleteimre nem hivatkoznék; igy azonban kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy nekem a Fuchs Andor ur ojtási methodusának feltalálásában vagy kipróbálásában semmiféle érdemem nincsj; hogy tehát tisztán az ő érdeme leend, ha ojtási eljárása, maholnap be fog válni, még akkor is, ha ezt más fogja. bebizonyítani. A saját kísérletem, melyet a földmivelésügyi miniszter engedelmével Mezőhegyesen végeztem, annak kipuhatolására irányult, vájjon •••i.:' Miután tehát Fuchs Andor ur u. n. kisérlétéinél az ojtöanyagot szolgáltató sertésnek ; okvetlenül, betegnek kell tennie, mert ő ,;10---14 \ nap, (óta serté'svészbgn,..beteg'-; feertésbőL vészi a ; „ptomaínokat" tartalmazó savót, és-ezfcej ojt, én pedig • a vészen ..átesett, tehát már egészségessertésekből vei feni a savót, sot előzőleg konsta-: : táítam,, hogy ,kísérleti állatokat nem öl és nem mérgez : ennél, fogva a két eljárás-: -között oly sarkalatos és elvi különbség létezik, a melynélfogva. csak konfúziónak lehet megmondani, ha valaki utóbbi eljárásban az előbbi „kísérlet folytatását", látja.. Egyébiránt, ezen czélzatos vagv akaratlan konfúziótól eltekintve, mi szüksége van a Fuchs Andor-féle. eljárással 13,463 sertésen végzett kísérletnek az én 60 malacz- ;czal végzett kísérletemre ? vagy talán ez titkos beismerése akar lenni annak,, hogy egy ,10 állattal végzett kísérlet esetleg többet érhet és mondhat, mint egy már sok ezerrel végzett kísérlet? Ha így; volna, akkor talán remélhető, hogy a szerző esetleges további kísérleteit nem a régi módon fogja folytatni. Engem a földmivelési minisztérium nem a „kísérlet folytatásával" bízott meg, valamint kísérleteim irányát másként sem jelölte meg, és határozottan állithatom, hogy a Mezőhegyesen vagy másutt a. minisztérium megbízásából és segélyezésével végezett és végezendő kísérleteknél szemmel tartjuk mindazokat a komoly kísérleti és vizsgálati eredményeket, melyeket akár a mások, akár a magunk szakszerű munkálkodása eredményezett. Dr. Preisz HALÁSZAT. Rovatvezető: Landgráf János. A lazaczfélékről. Hugó. Ha a gerinczesek legalsóbb osztályában is' élhetünk ezen jelzővel,' ugy bátran elmondhatjuk, hogy a lazaczfélék a halak -legnemesebb családjának tagjai. Húsok nem szálkás, kitűnő izü és könnyű eledel, nincs a halak között más oly faj, amely azt felülmúlná. Már maga a hús színe is csábító, midőn közöttük hófehértől rózsaszínig, narancsszinig találhatók átmenetek. Ezen megkapó színek különben nemcsak az egyes fajták szerint változók, de egyazon fájlánái is változnak az ivásidőszakán. -• • - '- A lazaczfélék tulriyomórészben tisztavizü folyók és patakok lakói, dé vannak közöttük tengert lakók is, melyek azonban ívni szintén a folyókba és patakokba járnak fel. Inkább az északi, mint déli'félgömbön vannak otthon s itt is az észak felé eső részeken nagyobb számmal. Csak miután a máról holnapra nem gondoló :irtó halászat következtében ezen igen becses halak sok helyen egészen kipusztultak, sok helyen nagyon megcsappantak, kezdik belátni, mily tetemes nemzetgazdasági vagyont rejtenek magokban azon vizek, melyeket állandóan laknak, vagy időről-időre felkeresnek. Ennek tulajdonithatjuk, hogy mesterséges tenyésztésük ha nem is rohamosan, de-biztosan kezd mind nagyobb-nagyobb tért hódítani. Az igaz, hogy nagyon, is itt az ideje a cselekvésnek, mert eltekintve a Skandináv-félszigettől és Szibériától, ahol még néptáplálékszámba is megy, másutt annyira megfogyott a halak ezen ! fokon alacsony, null fok körüli positiv hőmér- • sekíét mellett pár'heti 'tengeri- ütat is kibírnak,' s bőgj áruk egyáltalán nem-mondható magasí nak, tekintve a halak 'értékét, csak csodálkozni , lehet a velők foglalkozó kereskedés szűk körén. ; Ezt megmagyarázni legfeljebb azzal lehet, hogy [ a • folyók és patakok, mint haHegeíők kihasználása nálunk még jóformán a kezdet kezdetén 'áll, s a kik hallottak is egvet-mást rőia, nagyobb részük nem tulajdonit jelentőséget az egész dolognak. A lazaczfélék nem csupán mint pompás táplálék részesülnek oly nagyrabecsülésben és támasztanak magok iránt oly tág körben általálános ingert, hanem még a merész vándorlásaik által magukra vont sportszénvódély is hátalmás rugója az irántuk nyilvánuló érdeklődésnek. Bármelyik érdek kielégítése czéljából foglalkozunk is mesterséges' tenyésztésükkel, ! c : sak fó- : : lyöink és patakjaink népesedjenek be velők kellőleg, oly hatalmas nemzeti vagyon halmozódik fel'jobbadán értéktelen vizeinkben, mely busásan visszatéríti csekély befektetéseiket. Hogy némi tájékozást nyerjünk, mily nagy tőkét képviselhetnek ily értelemben közvizeink, .összeállítottam, legfőbb tekintettél a pisztrángra, vizeink futásának hosszát, eltekintve a Duna, Tisza, Dráva összesen mintegy 2ÓÖ0 km. hoszszától, a dunántultól és a nagy magyar Alföld kizárólagos sík'vizeitől. - Folyá- Mellék- Folyásuk A folyó neve . sának patakjainak hossza hossza hossza . együttesen kilométerekben Morva - _ 460 460 Dudvág' — • ' • 480 Vág 345 1900 2245 Turócz 1 55 . 270 325 .115 390 505 Nyitra 135 1195 1330 Garam 220 ' 1530 1750 Ipoly 145 1345 1490 Bódva 100 350 450 Sajó 260 1390 1650 Hernád 200 470 670 Tarcza 95 255 350 Gölniéz 70 110 180 Poprád 90 510 600 Dunajecz 120 120 Bodrog 60 . 165 225 Laborcz 120 * 1065 11-85 Ondava 110 370 480 Latorcza 140 510. 650 Tapolv 105 410 515 Nagy-Ág 80 290 . 370 Talabor 95 180 •'•:•; 275 Patakok,, melyek Husztig ömlenek a Tiszába 1035 Taracz 65 270' > 335 70 430 .500 Iza 65 .235 300 Szamos 490 3245 4735 Maros 560 4535 5095 Aranyos 150 630 780 Küküllő 300 . 1130 - 1430 Fehér-Körös 215 820 1035 Fekete-Körös 155 995 1150 200 560 760 Olt _, - —' 3390 Patakok, melyek. Romániába mennek át 385 Temes és Béga 280 2135 2415 Karas 345 Néra _ 520 Cserna 495 Patakok, melyek Krassó-Szörénymegyében, szakadnak a Dunába — — 465 nemes családja, hogy bizony csak a nehezen megszerezhető eledelek közé tartozik.. Mesterséges tenyésztésükre bizonyos élettani sajátságuk felette kedvező, t. i. ikráik I km. hosszúságú vízfolyás az, á melyre itt A mint látjuk együttesen mintegy 43,000 szá-
<strong>28.</strong> SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. -KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 7. 7 mot tarthatunk, részben már mint a pénzes pér és a galócza, lakta régiókra is az igaz, ;de miután megbízhatóbb adatok csak. a pisztráng lakta patakokra vannak, ezeket raszszük számításaink kiindulási pontjául. - Amely patakokban kellő gondot fordítanak arra, hogy sem kevesebb, sem"-több hal ne;., éljen egy-egy, , szakaszon, mint amennyit éppen, az illető szakasz táplálni tud, — ugy értve azt, hogy ott,,a pisztrángok két , éves korukra ; átlag megüssék a körülbelül 0-2 kg. súlyt,- — tapasztalat • szerint az ily patakok kilóméterenkinti, hosszától évente lehet számitarii, 20—50 kg. pisztrángra. Azt, hogy a patak tulnépes-e, vagy nem elég népes, a halak időnkénti növekedésének szigorú megfigyelésével lehet eldönteni. A népességre kiindulási pontul azt az általánosan elfogadott szokást tekinthetjük, a mely szerint a patak e czélra megfelelő egy-egy kilóméter hosszú szakaszán évenként 1000— 10Ö0 db kihelyezésre érett halporontyot osztanak szét. Számitgatásainkkal az alsó határ körül maradva, mondjuk 25 kg. halat szolgáltat kilométerenkint az a 43 ezer km. vízfolyás, melyre számitni akarunk, ez évente 2.150,000 frt bruttó bevételnek felel meg, 2 frt pénzértéket véve egy kg. lazaczféle halhús aequivalensének. Felsorolt vizeink ezen értékesítési módot tekintve, 4% kamatlábon félszázmillión felüli nemzeti vagyont képviselnek. Hogy azonban az érem másik oldalára is vessünk egy pillantást, lássuk mily várható kiadásokkal van egybekapcsolva, ha patakjaink halászatát ily fokra -akarjuk emelni. Első sorban szükségünk van költőházakra, amely hogy sokat mondjunk, belekerülhet 150 frtba, a belső berendezéssel 200 frtba, s elhelyezhetünk benne 40,000 drb ikrát, ami évente a legrosszabb esetet véve, hogy t. i. az ikrát vesszük, mert magunk is termelhetjük, amikor hasonlithatlanul kevesebbe jön, 80 frt kiadást okoz. Egy költőház 20 évig kitart, egy évre jut tehát 10 frt, felügyeletre is számítsunk 10 frtot, jóllehet a felvigyázó, aki az ikrákat a költés ideje alatt gondozza, bármelyik erdőőrből is kitelik, miután ez a foglalkozás nagyjában egy fél óránál több időt nem igen vesz igénybe. Kerülne tehát ikra, költőház, felügyelet évente együttvéve kerekszám 100 forintba s amennyiben 40 ezer drb ikra elégséges 40 kilométer benépesítésére, a kilométerenkénti és évenkénti kiadás 2 frt 50 krra rúgna, szemben az 50 frt praeliminált bevétellel. Megjegyzem, hogy ma még ugy költőedényeket mint ikrát teljesen díjtalanul ad az állam az országos halászati felügyelőség utján azoknak, kik a mesterséges haltenyésztéssel foglalkozni óhajtanak. Lássuk most röviden a lazaczféléket, melyek a mi vizeinkben élnek. A pénzes pér (Thymallus vexifeler) körülbelül ugyanazokat a vizeket lakja, mint a pisztráng, csak lejebb a patak s folyó forrásvidékétől. Husa csaknem egyenértékű amazéval, s miután tavaszi ívásu hal, egész télen át élvezhető. Ha az időjárás kedvező, már márcziusban megkezdi az ivást, mely czélra a folyó kavicsos, erősebb folyású, mintegy félméter körüli mélységű helyeit választja. Az ivadék, ha van elegendő tápláléka igen gyorsan nő, annyira, hogy kétéves korában egyedenként elérheti a0'5—0"75 kg súlyt. Élénk mozgású hal s miután kevésbé óvatos mint a pisztráng, jóval könnyebb horoggal fogni. Előnyös tulajdonságait tekintve óhajtandó volna, hogy a természetének megfelelő vizekben mesterséges . tenyésztéssel is szaporítsuk őket. E czélra az ivarérett halakat mindég a folyókból kell kifogni, mert tavakban tartva ez a hal terméketlen marad. Mivel az ikrák szállítása tavaszszal, melegebb időjáráskor történik, megeshetik, hogy nagy százalék elromlik, ami némileg szintén akadálya lehet mesterséges tenyésztésének. Erre vonatkozólag nálunk nincsenek, kellő számú adatok s így a német halászati egyesület idevágó kimutatásai alapján közöljük, hogy a szállítás, és költés ideje alatt j tönkre menő ikrák átlagban mintegy 18—35°,'o-át ; teszik a hozatott ikramennyiségeknek. Az ikra . ára ezrenként 2—4 .frt között változik. Tógazdaságokban, az előbb; említett terméketlensége miatt nem lehet tenyészteni e j halfajt, növésre azonban itt is igen jól beválik. A dunai galócza (Salmo hucho). A Dúna i és ennek folyamvidéke valódi és kizárólagos otthona; ivás idején április^ihájusban felmegy a kisebb folyókon egész a pénzes pérlakta régiók felső határáig, s ott hasonló módon, mint a többi családjabeliek, a kavicsos fenékén farkával tisztított gödröcskékbe rakja ikráit. Hatalmas rabló, s mint ilyen veszedelmessé válhatna a folyó egyéb halaira, ha túlságosan elszaporodna, azt azonban egyik-másik családjabelije is erősen gátolja, ikrája felfalásával. Husa nem oly finom izii, mint a lazaczé vagy pisztrángé, de arra elég jó eledel, hogy tenyésztésére gond fordittassék. Az eljárás az ikranyerésre itt ugyanaz, mint a pénzes pérnél, a folyókból kell kifogni az ivarérett halakat, a költőházban kikelt ivadékot pedig vagy mindjárt visszabocsájtjuk a folyóba, vagy esetleg egy évig még tavakban tartjuk. Németországi adatok azt mutatják, hogy a szállítás és költés ideje alatt átlag mintegy 16—39 százaléka romlik meg az ikráknak. Az ikra ára ezrenként Köttlzipfi (Felső-Ausztria) árjegyzéke szerint 3 frt 50 kr. Tavakbani nevelésre alkalmas a galócza, csupán az okozhat némi gondot, hogyan teremtjük ki számukra a kellő mennyiségű táplálékot, de ha tápláléka bőven van, képes évente egy kg. hust is magára szedni. A lazacz pisztráng (Salmo salar). Nálunk csak igen gyér számmal található a Poprádban, ahova a Dunajeczből jut. Miután a Feketetengernek nem lakója, a Duna egész folyamrendszeréből hiányzik. A folyókba tulajdonképpen csak ívni jár, a tenger az ő igazi otthona. Azon országokban, melyeknek folyóit látogatja, ujabb időkben óriás tevékenységet fejtenek ki a hal mesterséges tenyésztése érdekében, milliókra rug az évente kihelyezett ivadék száma. Téli ívásu hal s késő őszszel vonul fel a tengerből a folyókba. ívás után sajátságos változáson megy át, husa nemcsak pompás izéből vészit, de még szinre is megváltozik. Érdekes a mit Brehm mond a lazaczról, hogy t. i. Angliában mily hosszú ideig nem ösmerték fel a fiatal lazaczban a lazaczot. Semmit érő halnak tartották s más értékesítés híján trágyának felhasználták. Mint első egy James Hogg nevű pásztor derítette fel a valót, ki unalmában horgászva jegyekkel látta el a kifogott halakat s igy bocsátotta őket vissza a folyóba. Midőn bizonyos idő múlva mint kifejlődött lazacz egyik másik ismét horogra került, megvolt a minden tévedést kizáró bizonyíték. A sebes pisztráng (Toutta fario). Ezen kitűnő izü nemes hal távol országoknak is épp oly sokra becsült lakója mint honunknak, Ázsia egyes részein ugy otthon van, akárcsak nálunk. A tiszta vizű hegyi patakokat kedveli s fölhatol bennök oly magasra, a mennyire csak lehet, fel akár az örök hó határáig is. A pisztrángnál jöttek reá legelsőben, a mult század elején, a mesterséges tenyésztés lehetőségére, értve ezalatt az ikraelvételt, megtermékenyítést és költést, a jelen század közepe óta a tökéletesebb, _ száraz utoni megtermékenyítést kultiválják. Őszi ívásu hallévén, ezen tulajonsága nagyot csökkent az ikra szállításánál a megromlás veszélyén annyira, hogy beleszámítva a költés alatt elpusztult petéket is, — ha csak valami véletlen közbe nem jön, — nem igen szokott több mint 5—8% tönkre menni. A költés után még nem ért végett az ivadékróli való aktív gondoskodás, hátra van még a tókelt halacskák kihelyezése a patakokba, mely czélra az ívóhelyekül ösmért vagy ezeknek megfelelő patakrészeket választjuk. Itt lehetőleg sok helyre és- kis száminál megosztva helyezzük el őket, részint táplálkozásuk végett, részint mert így kevésbé vonják magukra ellenségeik figyelmét. Egy kilométernyi szakaszra ' 800—100 drbot. számíthatunk. ' Az állam a mellett, hogy az e czélból hozzá folyamodókat az országos halászati fel- ; ügyélöség ütjáji minden szükséges útbaigazítással, szaktanácscsal támogatja, ikrát és költőedénveket is oszt szét a pisztrángtenyésztés ; föllendítésére azók között, kik foglalkozni óhajtanak e halfaj tenyésztésével. E tél folyamán ,890,000 db megtermékenyített pisztrángikrát osztott szét 30 tenyésztő között, s 100 drb kaliforniai költőedényt. Az ikrákat mind hazai pisztrángtenyésztő telepek szállították. Hazánkban jelenleg 47 költőtelep van, melyek közül a legkisebbekben is elhelyeznek évente 15—20 ezer db ikrát költésre. Tógazdaságban a pisztráng kitűnően beválik, ugy nevelésre, mint tenyésztésre. Benecke szerint a tavak egy négyszögméternyi területére 10—15 drb ivadékot számithatunk őszig, esetleg egyéves korukig, feltéve, hogy bőven van táplálék a tavakban. Hogy a tó népessége nem tulságos-e, azt növekedésük folytonos szemmel tartásával dönthetjük el. Második évben a nyújtó tavakban már tetemesen csökkenteni kell a népességet, 10—15 négyszögméterenként fog talán egykettő esni vagy még talán annyi sem, ez teljesen a tó természetes táplálékmennyiségétől függ. Erre vonatkozólag tájékoztatásul azt mondhatjuk, hogy pisztrángjainknak a második év őszén meg kell ütni a 0" 15—0*18 kilogramm súlyt. Legczélszerübb őket ilyenkor áruba bocsátani, kilogrammonként megkapni 2"5—3'00 forintot. Ott, ahol a körülmények indokolják, lehet mesterséges táplálás mellett kis területen igen nagymennyiségű pisztrángot hizlalni, feltéve, hogy a megfelelő vizfelujjitás mindenhol lehetséges. Szivárvány-pisztráng (Salmo irideus). Ezen pompás színekbe játszó, húsára nézve első minőségű hal, még csak rövid idő óta állandó lakosa hazánknak. Életviszonyai alapos, teljesen kimerítő ösmeretéről nálunk még korai volna beszélni, amint az eddigi megfigyelések mutatják gyorsan fejlődik, gyarapodásra a mi pisztrángunkat felülmúlja, s mintha a víz magasabb hőmérsékletét is jobban birná, mintáz. Miután az ize sem igen áll a pisztrángé mögött, gyors növekedése ajánlólag szól e hal tavakbani tenyésztése mellett, különösen ha igaznak bizonyul néhány tenyésztő azon állítása, hogy a szabad patakokba kihelyezett szivárványpisztrángok csekély kivétellel vándorútra kelnek, melyről többé nem szoktak visszatérni. Tekintve e halfaj előnyös tulajdonságait, az állam ikrája adományozásával segiti elő tenyésztését. Az idén szétosztott hazai forrásokból beszerzett 340,000 drb ikrát, 19 tenyésztő között. Ezek volnának ez idő szerint szabad vizeinkben élő lazaczfajtáink, lehetne talán uj fajtákkal is szaporítani őket, de ez nem éppen szükséges, sokkal nagyobb horderejű cselekedet, ha azon munkálkodunk, hogy a már itthonos fajták számban gyarapodva benépesíthessék folyóinkat és patakjainkat. Hiszen itt a kis folyóknál és patakoknál csaknem az őseredeti állapot van meg, itt nem zavarja a halakat a gőzhajó s nem zárja el gát a medertől a táplálékot dúsan termő rétséget. A halállomány megfogyatkozását tehát nem ezek, de az oktalan, a jövővel nem törődő rabló, irtóhalászat okozta, amely ellen a folyókban rejlő nemzeti vagyont képviselő halakat oltalmazni, minden embernek kötelessége. Muralözy Endre.
Page 1 and 2: ?IL évfolyam. Budapest, 1897. évi
Page 3 and 4: 28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. -KÖZTEL
Page 5: 28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELE
Page 11 and 12: •Saui^nfpjrpi 9A}ireui4?q s ugASm
Page 15 and 16: 28. SZAM. 7-ÍK ÉVFOLYAM. KÖZTELE

28. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

28. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r