Fenix Farkas â Magyar gazdasszony. 1850.

MAGYAR 

f f ,§ w, 

GAZDAASSZONY. 

KÖZNÉP 

* 

ES 

r 

SERDÜLŐ LEÁNYKÁK 

HASZNALATÁRA. 

-ti V 

p; 

ndissimus Pate. * 

in COL'

f / t e 

MAGYAR 

GAZDAASSZONY. 

KÖZNÉP ÉS SERDÜLŐ LEÁNYKÁK 

HASZNÁLATÁRA 

KIADTA 

FEIIX 

FARKAS 

SZ. BEN. RENDŰ PAP, EGYHÁZI JOGTUDOR, A' GYŐRI KIR. GYMNA- 

SIUM ÉS FÖ ELEMI TANODÁK IGAZGATÓJA. 

Nyomatott Győrött, 1850.

MÉLTÓSÁGOS ÉS FŐTISZTELENDŐ 

ITRIAH, 

A' GYŐRI EGYHÁZ-MEGYE PÜSPÖKÉNEK, 

HITTUDOR 'S A' M. K. TUDOMÁNYOS EGYETEM HITTANI KARA 

KEBELEZETT TAGJÁNAK, CS. K. UDVARI TANÁCSOS 

Ö MÉLTÓSÁGÁNAK 

A' TUDOMÁNYOK HÖ PÁRTOLÓJÁNAK. 

1*

Méltóságos megyés Püspök Ur! 

A' gyönge nőnemre NAGYSÁGODNAK kiterjedő magas 

figyelmével párosult buzgó szándékát én is tehetségem 

szerint könnyíteni, és előmozdítani törekszem: midőn 

gazdaasszonysági észrevételeimet, mellyek, ha nem is 

kimeritöleg, legalább megizlelöleg a* nőnem anyagi kiképzésére 

elmulhatlanul megkívántatnak, ezen kis munkámban 

elősorolni bátorkodom. 

Mitsem kételkedem arról, hogy kegyes pártfogóra 

talál; miután NAGYSÁGOD buzdító szavai által azok 

szerkesztésére fölserkenteni méltóztatott azt, ki magát 

magas kegyeibe hódoló tisztelettel ajánlja. 

A 9 

szerző.

m é r n é . 

A* gazdaasszonykodás köre igen terjedelmes; azért könynyü 

arról valamit irni, de kielégitöleg előadni nagy föladat; 

mert, valamint a r főbb rangú, ugy a r városi f s közpolgári 

nők más meg más szempontból tekintik, veszik, 

használják is azt. Mindazonáltal, miután alapja csakugyan 

egy, t. i. a\ szükségesek előállítása, *s idönkinti 

fölhasználása; ez okra nézve, czélszerünek találtam a' 

serdülő leánykák és köznép használatára ezen gazdasági 

czikkeket rendszeres mintába önteni.

Tartalma. 

Az állatokról: a' háziak az az baromfiak ismeretét, 

nevelését, gyógyítását és használatát. 

Növényekből: 

mezei és erdeiek minémüségét, főkép 

kerti kedves foglalatosságát; szóval: valamint az állatok, 

ugy a* növények nem csak tápszerü, hanem orvosi tekintetben 

is ásványokkal 

együtt ártatlanul használható módját tárgyalja. 

Függelékül. 

Tanitók 's tanítványok használatára erkölcsileg mulattató 

párbeszédekkel. 

Lehet-e minden asszonyt gazdaasszonynak nevezni ? 

Minden asszonyt egyszersmind gazdaasszonynak nem 

lehet nevezni; mert más a' házi-asszony, más ismét a' 

gazdaasszony kötelessége. A' házi-asszony egyedül a* 

külső 's belső házi-foglalatosságot viseli; a' gazdaaszszony 

pedig szoros értelemben véve a' gazdálkodással 

foglalkozik. 

Miben áll a' házi-foglalatosság? 

A' házi-foglalatosság áll, a' házi-rendtartásban, ha 

mind magára mind cselédjeire figyelmét fordítván rendet 

tart; általánosan, hogy tudja: mit, mikor és mennyit 

kell a' házi-szükségre beszerezni és czélszerüen fölhasználni. 

Annak utánna: 1-ör. Magára nézve legyen 

ébrékeny, csinos, tartsa tisztán konyhaedényeit, 

házbútorait és viselő ruháit; mivel mind egészség főntartására 

, mind kellemetlen férgek kiirtására és elmellözésére 

szükséges. 2-or. Cselédjeire nézve, 

miután a' cseléd nem csak aV házi-rendtartásnak, hanem 

még a' gazdálkodásnak is egyik kiegészítő része; 

szükséges, hogy jó hirü- és erkölcsösöket fogadjon; 

kikkel szelíden bánjon, tanítsa, oktassa, jóért dicsérje 

meg, hibájukért becsületérzésböl szelíden intse, dorgálja, 

hivalkodni ne engedje, szerencséjüket előmozdítani iparkodjék; 

főkép a 1 vallásosságot példájával előmozdítsa, 

isteni félelemre intse, vezesse, szóval: szeresse mint 

fogadott gyermekét; így a' házi-asszony mind a' házirend 

föntartására, mind az Isten áldására bátran számithat.

10 

Miben áll a* gazdaasszony kötelessége? 

A* gazdaasszony főkötelessége háromból áll: 1-ör. A" 

gazdaasszony köréhez tartozó házi-állatokat tudja nevelni 

, egészségben megtartani, nyavalyáit gyógyítani, 

végre haszonra fordítani. 2-oi\ Konyhára való növényeket 

ismerni, termeszteni, eltartani és czélszeriien 

használni tudja. 3-or. Még azt is, hogy az ásványnemiiekből 

mit, mennyit, mire, mikor és mikép lehet használni. 

Ezen hasznos gazdálkodási tudományt kell-e minden 

házi-asszonynak tudni 's végrehajtani? 

Minden házi-asszonynak nem szükséges tudni 's 

végrehajtani; mert, ha módja van gazdaasszonyt tartani, 

mind ezeket véghez is vitetheti. Azonban, miután hiv, 

erélyes és tökéletes gazdaasszony olly ritka mint a' fehér 

holló; igen jól cselekszik minden házi-asszony, ha 

maga is tudja, és még jobb, ha véghez is viszi. 

Hol lehet ezen tudományra szert tenni? 

Szert lehet tenni gazdálkodási könyvek olvasásával, 

főképen tapasztalásból. 

Hát a' serdülő leányoknak is kell-e a' házi-rendtartást 

és gazdaaszonyságot tanulni? 

Igen is kell, mert ki élte tavaszán nem vet, nem 

ültet, kedvező aratásra és beszerzésre nem számithat; 

az az ki észtehetségét hasznos ismeretekkel nem gazdagítja, 

soha, vagy nehezen válik belőle jó gazdaaszszony; 

mivel pedig ez élet tavasza kinek kinek csak 

egyszer virúl, nekünk pedig most; azért nagyon hibáznánk, 

ha drága időnket haszon nélkül elröppenni engednők. 

*) 

*) A' házi-rendtartáshoz tartozik, hogy az asszony szemes 

's vigyázó legyen; azért első keljen föl, utolsó feküdjék le, 

miután már mindent rendbe szedett, konyhából kutyát, macskát 

Házi-állatok. 

192 

Mellyek a' gazdaasszony köréhez tartozó házi-állatok 

? 

A 9 gazdaasszony köréhez tartozó házi négylábú állatok 

közül: tehén, sertvés; szárazon élő kétlábuak 

közül: tyúk, polyka; szárazon és vizén élők közül: lud 

és récze. 

A 9 

Tehénről. 

tehén mi okra nézve tartozik a" gazdaasszonyság 

köréhez ? 

A* tehén azon okra nézve tartozik a 9 gazdaaszszonyság 

köréhez; mert a' téj, turó, sajt, vaj kezelése 

őket illeti. 

Mellyik a' jó tehén, 

9 s mikép kell vele bánni? 

A' jó tehenet megválasztani a 1 gazdát illeti ugyan, 

de jó, ha a 9 nők is tudják; az az: a' tehén legyen fiatal, 

vidám, szelid, egészséges, nagy tölgyü, kis szarvú, 

de kövér ne legyen. Teje hófehér, zsiros, körömre 

cseppentve szét ne folyjék, és egy fejésre három pintet 

adjon. Vele való bánás abban áll: hogy az istálló 

tisztán tartassék, legyen jó takarmánya, rendesen adassék 

az eledele, itatása is; végre egészségére szolgál 

a* megvakarása is. 

zárjon ki, ne hogy kárt tegyenek, vagy tűznél melegedvén a' 

szőrükbe ragadó szikrát kivigyék. Továbbá az elorozhatókat zár 

alá tegye, teendőket más napra cselédjeivel előre tudassa, becsűletérzésből 

vendégeit nyájasan fogadja; cselédektől a' pletykaságot 

el ne fogadja, de maga is cselédjei előtt mérséklettel 

szóljon. Hozzáfolyamodókat a' mint lehet tanácscsal vagy tetleg 

segíteni kész legyen. Házbajait orvosolni iparkodjék, ha 

nem sikerül. Istentől mint reámért keresztet békével szedvedje.

13 

Minő készület kívántatik a' fejéshez, és miképen 

kell fejni? 

Fejéshez szükséges kicsiny 9 s nagyobb, tiszta fejős-sajtár, 

szűrő, tejes-fazokak, alkalmas téjtartó hely, 

vagy pincze; végre köpülő. Minek előtte a' fejés elkezdetik, 

kánnába öntött tiszta vizzel a' tölgyét portól 

és beverés által okozott randaságtól meg kell mosni; 

azután lehet fejéshez fogni, és pedig minden csöcséböl 

még csak lehet jól ki kell fejni; mert a' visszamaradt 

téj megturósodik, néha csöcse is kifakad, és többé tejet 

nem ad, 's igy romlik el a' tehén. Elejénten csak lassan 

kell fejni, hogy tejtől feszült csöcse meg ne repedjen; 

azután lehet frissebben 's erösebben húzogatni, ha 

fájdítja csöcsét, a' fejő irósvajjal kenje meg ujjait, hogy 

könnyebben 's fájdalmát enyhítve fejhesse. 

A' kifejt téjjel miképen kell bánni? 

A' kifejt tejet szűrőn tiszta, száraz köcsögökbe 

kell átereszteni; azután csendes, tiszta, száraz, mérsékeltmeleg 

helyre, télen szobába távol a' kálhától, nyáron 

pedig pinczébe lerakatnak a' köcsögök; kis fenyő 

táblácskával befödetnek, hogy szemét bele ne hulljon, 

vagy egér 's más állat hozzá ne férhessen. Télen 24, 

nyáron 12 óra után már fölözni lehet. Ha kevés a* lefölözött, 

akkor külön edénybe, még egy köpülésre való 

össze nem gyül, tétetik; hanem illyen esetben a" lefölözöttet 

harmadnapra föl kell forralni, hogy meg ne keseredjék; 

ez kihűlvén, az utánna való téjfölt hozzá lehet 

tölteni; de minden nap más tiszta edénybe áttétessék. 

*) 

*) Istállóban tartott tehén reggel, délben, estve fejetik; 

általában: ha elegendő jó takarmánynyal tartatik, és minden 

két hétben sózatik, természetesen több tejet ad; azonban minden 

nap istálló körül szabadabb levegőre ki kell ereszteni, 

Történik, hogy a' téj meg nem aluszik, mi az oka ? 

Ha a' téj meg nem aluszik, az az oka: hogy az 

edény tisztátalan volt; mert a' téj timsót, hamut, vagy 

101 

hogy mozgásba légyen; mert különben lábai megromlanak az 

állásban. Legelőről pedig haza jött tehenet nem kell mindjárt 

megfejni, hanem előbb fél óráig fújja ki magát; mert a' fáradt 

's izzadt tehén kevés tejet ad; azután szükséges megkinálni 

vizzel ha szomjas, és tápszereket eléberakni, 's igy a' fejést 

el lehet kezdeni. Vannak tehenek, mellyeket borja nélkül nem 

lehet megfejni, ez csak a' rossz szoktatástól származik; hogy 

tehát a' tejét vissza ne tartsa, a'tehénnek kedvezni kell, vakarni, 

simogatni 's jó tápszert elébetenni. 

Vannak ismét rugós tehenek, mellyek minden ütés, verés 

mellett sem engedik magukat fejetni, ha meg is kötözik, még 

akkor is mind a' két lábával fölrúg, ez igen természetes; mert 

a* csiklándozást ki nem tudja állani, mit sok ember sem képes 

eltűrni: akkor nyakától kezdve háta gerinczén farkáig hideg 

vizbe mártott ruhával vagy szivacscsal kell dörgölgetni, húzogatni, 

mi által minden érzékenységét oda irányozza a' tehén, 

és az alatt el lehet kezdeni a' fejést, 's nem fog rúgni; hogy 

illy mesterkélésre ne szoruljon a' fejő, minekelőtte tehén válik 

a' borjúból, csöcsének többszöri fogdozásával 's huzogatásával 

szoktassa el a' csiklándozástól. 

Van ismét más oka is, hogy a' tehén tölgyét vagy csöcsét 

nem hagyja megfogni vagy fejetni: akkor a' tölgye vagy 

csöcse dagadt vagy sebes, repedezett vagy belül mirigyes; ily— 

lyenkor gyógyitani kell. 

Ha dagadt: 2 lat fehér szappan fél lat mézzel, frissenfejt 

téjjel fölforraltatik, mellybe mártott ruhával langymelegen kell 

a 5 dagadt tölgyet burogatni mintegy hatszor napjában, és a^ 

meghűléstől oltalmazni. Igen jót tesz fölforralt szénapolyva 

párolgását is használni, vagy irósvajat ruhára kenni 's melegen 

vele burogatni. Ha pedig sebes, jobb mézes borral megnedvesíteni. 

Ebből következik, hogy a' boszorkányok nem rontják 

meg a' tehenet, hasznát sem veszik el, csak jó táplálékkal tartassék. 

Kávéhoz estvefejt édes tejet föl kell forralni, a' reggeli 

frisset hozzáönteni 's ezzel ismét fölforralni; ha kis czukrot 

yets£ bele, össze nem fut.

14 

más savanyu szert meg nem szenved; azért a* tehenes 

fejés alatt ne kenyerezzen, mert a' morzsa fejős-sajtárba 

könnyen belepotyoghat; szinte a' sótól is összefut, 's a' 

tűzön megturósodik; ebből az következik: hogy a' tejes-köcsögöket 

jól ki kell előbb főzni csollán vagy kakukfüves 

vízben; azután, kemenczébe vagy sütő napra 

kirakni, hogy jól kiszáradjanak. *) 

Az is megtörténik, hogy véres, vagy piros a 9 teje, 

sőt vizellete is, mi az oka ? 

Ha piros a' teje, az attól van, hogy biktölgy-, 

eger- vagy birsfalevelet evett. Ha pedig véres a' teje, 

akkor, vagy tölgyének ere megpattant, vagy meggyulladt, 

's belső daganatja fölfakadván tejjel összekeveredett; 

az illyen kifejt tejet kevés eczettel elegyítve a'tehénnel 

szokták megitatni. Ha pedig véres a' vizellete, 

timsó vízben fölolvasztva beadatik, 's meggyógyul. 

Mikép megy végbe a' köpülés? 

A 9 köpülés így történik: a' langymeleg ismeretes 

köpübe öntött téjföl felinél föllebb legyen, melly egyarányos 

húzással vajjá összeveretik; ha már zuhog a' 

vaj köpülés alatt, lassabban összesodortatik; kivévén a' 

vajat tálba öntött vizbe kell tenni, 's kézzel az írót kinyomogatva 

ismét tiszta vizben kiszivatni, hogy avas 

izt ne kapjon ; igy kész az irósvaj. Ha többet összeakarunk 

gyűjteni, hogy meg ne keseredjék, ellapitva 

K ö c s ö g ö k közt legjobb az, melly nem igen hosszú 

's nem hasas, nyaka sem szűk; mert, miután a' téj három 

részből áll, olajból, túróból 's vizböl, az az savóból, ha a' 

fölemelkedő olajja, mellyből lészen a' vaj, oldalába ütközik, ismét 

fenekére visszaszál, a' savótól föloldoztatván fölét nem 

szaporítja. Köcsögben, ha már buborékot vet a' föle, romlani 

indul, 's megkeseredik; azért vigyázni kell, hogy időn tűi rajta 

ne maradjon. 

salitromos apró sóval meg kell hinteni, 

igy eláll több hétig, még kifözetik. *) 

S a j t. 

192 

9 s összegyúrni; 

Mikép készül a' sajt? 

Sajtot, miután kétfélét lehet készíteni, aludt és 

édes téjböl; következőleg készítés módja is kétféle. 

Aludt téjböl elkülönözött 's állásban-érett turó, sóval és 

köménynyel összegyúrva előre készített edénybe benyomva, 

adja a' közönséges parasztsajtot. Édes téjböl 

pedig többféleképen oltóval savanyitják meg a' tejet, és 

az elkülönözött túróból csinálják a'sajtot illy móddal: édes 

tejet üstbe teszik, ha fölmelegült, egy kanál oltót tesznek 

bele, és addig keverik, még savótól a' turó elválik, 

9 s ezen túrót kivéve összenyomogatják, minden sa- 

-*) Vajat kétféleképen lehet eltenni, apró sóval meghintve 

's ellapitva faedénybe tétetik. Ha tele van, felülről egész 

fenékig tiszta, vékony pálczikával sürü lukak szúratnak. Vagy 

pedig kiolvasztatik a' vaj; de ezt vigyázva kell tenni, hogy 

kozmát ne kapjon. Hogy tiszta és jó izü legyen, olvasztáskor 

a' habját le kell szedni; ugy szinte áttöltéskor á' fenekére 

szállott alját el kell különözni. Némellyek szoktak a' vajas 

vindölben vereshagymalevelet is dobni, melly keserűségét elveszi. 

Ha a' besózott vajat használni akarja a' szakácsnő, 

szivassa ki tiszta vizben; vagy, mi előbb megtörténik, ha lapos 

tányérba töltött vizben fakanál fejével szétdörzsöli; vagy 

köpüléskor, midőn már ikrásodik a' vaj, bele kell dobni. Ha 

pedig az irósvaj keserű, friss téjföllel kell összegyúrni, illy 

móddal fölfrissül, 's kellemes izü lesz. 

Vaj-kereskedőktől ritkán lehet jó és tiszta vajat kapni; 

mert a' birkavajnak szagát vereshagymával elveszik, 's sáfránynyal 

megsárgitják; vagy vindölben-megfagyott birkavaj fölére 

tehénvajat öntenek, 's ugy adják el mint tiszta tehénvajat; azért 

ügyes legyen a' gazdaasszony 's megnézze, hogy kitől 's mit 

vásárol.

NA £*f - :,. 

16 

vót kinyomva formákba teszik. Az a' sajt tartatik legjobbnak, 

melly fölötte nem lukacsos, se nem tömött, és 

nem száraz. *) 

Miből készül az oltó? 

Az oltó szopós bárány negyedik gyomrából készül, 

's többfélekép használtatik: némellyek besózzák, és az 

édes tejet beletöltik, igy fölmelegítve, vagy bekötve 

több ideig tartva használják. Egyszerű módja többnyire 

ez: összeaprítják, jól besózzák 's vízzel elegyítve két 

hétig állani hadják az oltót. 

Miután tejet, téjfölt, túrót, sajtot nyerünk a' tehén 

után, mellyik gazdaságosabb mód az eladásban? 

A' hol a' téj kapós, mint nagy városokban, mindég 

jobb a' tejet eladni; ha ez nem sikerül, túrót, téjfölt 

eladni gazdaságosabb mint kiköpülni; ha ezt sem lehetne 

eladni, vajat kell készíteni belőle, ezt nagy böjtben 

eladni. **) 

Sajtot kiilországbeliek módjára hazánkban is készítenek; 

de még sem lesz belőle se pármai, se hollandiai, se 

sveitzi vagy cestriai sajt; mert a' téj illatja, kövérsége tájékozásra 

's legelőre nézve különbözik. Mindazonáltal, hogy megközelítse 

jóságával, arra kell ügyelni: 1-ör. A' sajtkészitő a v 

tejfölét le ne szedje. 2-or. Üstbe öntve a' tejet csak fölmelegítse, 

azután 24 ítcze téjre számítva egy kanál oltót öntsön 

bele, 's gyöngédeden megsózza 's keverje mind addig, még a' 

téj megsűrűsödik, az az savója zöldes lesz. 3-or. Lukacsos 

kanállal a' túrót kiszedvén marok közt összeszorongassa, 's kéregkerék 

formába tömje, hol a' savója alul kiszivárog. 4-er. 

Sósvizzel kívül locsolja meg, annakutánna vajjal kell bekenni 

minden holnapban egyszer, hogy meg ne repedezzen. 

**) Az előszámláltak nem csak eledelül, hanem orvosságul, 

söt másfélékre is használhatók: édes téj-ital jót tesz, ha 

valaki véletlenül mérges gombát vagy növényt evett. Táj-föl 

csípés által okozott daganat oszlatására. Turó mézzel keverve 

ragasztókra. Érett sajt fölfuvódott marhának beadva, 's több 

effélékben. Savó pedig sertvéseknek hizodalmas italuU 

Sertés. 

101 

Miképen kell az illendően meghízott sertést haszonra 

fordítani? 

A' hízott sertést a' mint leölik, azonnal vagy pörzsölik, 

vagy leforrázva megkoppasztják; de ekkor szalmalánggal 

bőrét ha megpirítják, nagy hatást tesz az 

eltartására. Az aprólékjait, mint hurka, kolbász megtöltése 

módját, melly szinte a' tisztaságos kezelést megkívánja, 

nem is emiitvén, csak a' szalonna és zsódorra 

mint leghasznosabb részek kezelésére szükséges figyelemmel 

lenni. 

Minő észrevétel kívántatik a' szalonnára és zsódorra 

nézve ? 

Ez a' három: 1-sö kiáztatás, 2-ik besózás, 3-ik 

befüstölés. Fölbontás után a' földarabolt szalonna egymás 

után azonnal teknyöbe Ierakatik, és hideg vizzel kiáztatik, 

hogy vértől és nyálkás nedvességtől meneküljön, 

melly avasságot okozhatna. Azután megszitált 

sóval bedörgölve két napig sóban hagyatik. Annakutánna 

ismét besózva 's fölkötözve 14 napig szellőre 

kitétetik, 's végre langy füstre függesztetik. Ha már a' 

szalonnát a' füst megfogta, levevén szellős helyen tavaszig 

fölfüggesztve hagyatik; tavaszszal pedig, nehogy 

a 9 fölébredő legyek bepökjék, az az tojásaikat reárakják 

, száraz zsupp vagy fenyő sziács közé kálhalukba 

vagy hordóba rakatik, és hüves helyen gondviselés alatt 

tartatik. 

Hát a' zsódorral mi kép kell bánni? 

Zsódor, ha már a' sósvizben kíázott, ismét sóval 

és kevés salitrommal, melly pirosan tartja, bedörgöltetik, 

főkép a' csont melléke, 's igy hat napig kifagyasztatik; 

annakutánna tíz napig langy füstre fölfüggesztetik, 

's mint a' szalonna olly gonddal használatra 

Magyar gazdaasszony*

19 101 

elrakatik. Némellyek szeretnek a' zsódorral babrálni: 

mikor a' sósvizből kiveszik, nagy csontjait kiszedik, ismét 

besózzák, majd egyik majd másik oldalra fektetve 

hat óra folyásig prés alá szorítják; van is ennek kedvező 

sikere; mert a' vizes részeket kisajtolja, húsát is 

porhanyóbbá teszi. *) 

Baro in fiak. 

Baromfi tenyésztőnek mi az első kötelessége ? 

Első kötelessége az ólak elkészítése, melly négy 

osztályból áll: alul kettő öt láb magasságú a' ludaknak 

's külön a" réczéknek. Ezek fölött jól elsárzolt gerendázaton 

ismét két osztály, a' tyúkoknak és polykáknak. 

*) Sertések fajra és haszonra különböznek: 1-sö 

tf magyar faj, hosszú fönálló sertével, ez zsirra nem igen hizodalmas; 

2-ik veres faj, szinte nem ajánlható; 3-ik ráczgicza 

vagy mangalicza faj, ennek kondor, fehér vagy fekete szőre 

vagyon, ez zsirra nézve legjobb faj; ennek szalonnáját gazdaságosabbnak 

tartják, ha leapritva kiolvasztják, pörczéből, kik 

szeretik, apróra vagdalva pogácsát készítenek; vagy pedig 

egész éven át szorgalmatosan összetakarított aljas zsirral szappan 

főzésre használtatik. Hája összehajtva bevarratik, 's megkövesztés 

után szinte füstre tétetik, szekerek 's más egyebek 

kenésére használtatik; 4~ik chinai faj, ez zsirra még bizodalmasabb. 

Apró faj, ha más nagyobb fajjal összepárositatik, akkor 

husa is kedvesebb. 

Minden fajnak nevelése házi, vagy erdei; tartása, hizlalása 

9 s gyógyitásmódja a' férfiakat illeti ugyan, de a'nőknek is jó, ha 

ismerik természetüket; mert ámbár tisztátalan, mocsárt szerető 

állat, még is a' tiszta almot megkívánja; hideg esőtől megbetegszik, 

forró eledeltől elvész, bő eledeltől megzabáll, kivált 

hízónál főképen kell a ? mérséklés adatot megtartani. Forró 

nyárban a'friss italt megkívánja, csak fölheviiltében ne adassék 

neki. 

Három éves sertés vastag szalonnájával, egy, és másfél 

éves pedig ízes zsódorával kedveskedik, 's ezt nevezik szegé- 

Az alsó osztályzat is szinte lepadlóztassék, az ajtó ellenében 

ablakai sürü rostéllal ellátva legyen, gerén, 

menyét 's más kárttévö állatok ellen. Fölső osztályban 

pedig oldalhoz rézsut támasztott fákhoz, a' tyúkoknak sürliebben, 

a' polykáknak pedig ritkábban, ülő-léczek szegeztessenek, 

mellyek, ha rondák, meg is tisztitassanak, 

's itten a' tojó tyúkoknak mindég készen legyenek a' 

kosarak: polykáknak pedig csak akkor rakatnak be, 

midőn tojni készülnek. 

Mellyik legérdekesebb állat a' baromfiak közt? 

Legérdekesebb a' tyúk, melly húsával, főkép tojásával 

kedveskedik olly annyira, hogy tojás nélkül még 

tésztás eledelt is alig tudnánk készíteni; sőt többféle 

csemegesüteményeknek és italoknak a' fő alkatrészét is 

a' tojás teszi. 

Tyuknak több fajai vannak, van-e köztök jóságra 

is különbség? 

Igen is van különbség : 1-ör. Fajra nézve van 

angoltyuk, hosszabb lábakkal, feje búbos, orruk fölött 

két husforma kinövése van, hangkiejtése szolid, gyöngéd; 

ez szapora faj. Azután csutafarku, szinte jó tojó; 

van még borzas, visszafordított tollakkal, ez nem 

diszesiti a' majorságot. Továbbá barna, fehér pettegetett 

tollakkal, az az gyöngytyúk, husa ugyan ízes, de lármája, 

kivált szeles idő következtére, kellemetlen, tojását 

is ritkán kelti ki. Végre a' közönséges., ismeretes 

házi-tyuk, bub, vagy bub nélkül, színre majd fehér, 

fekete, tarka, majd hamvas, vagy téglaszínű. 2. Haszonra 

nézve, ezek is különböznek: az oldalra függő piros tanyekzsódorának; 

mivel nem kópés a 5 szegény ember sertést 

több évig tartani. Azonban a' gazdagok is südö sertések zsődorára 

szert tesznek. Ha sertésfaj hizodalmas, öt, hat mázsára 

is meg lehet hizlalni. 

2*

20 

réju, eleven szemű, vastag nyakú, kékes körmű tartatik 

jó tojónak 's csirke nevelőnek, csak kövér ne legyen; 

mert valamint a' kövér tehén kevés tejet ad, ugy a' 

kövér tyúk is keveset szokott tojni. A'jó tojó tyúk 

százat is eltojik, és már tiz holnapos korában elkezd 

tojni. 

Mennyi ideig használható a' tyúk? 

A' tyúk, ámbár 9 — 10 évig is elél, azonban legföljebb 

négy évig használható. A' fiatalnak tojása fiadzásra 

legjobb, ha a' kakas is fiatal, melly csak három 

évig használható mint 15 — 20 tyúknak vezére. 

Yan-e észrevétel a' kakasról ? 

Igen is van. Valamint a' tyúkok különbféle szinüek, 

ugy a' kakas is; van tisztafehér, tarka, fekete, különösen 

bátorságra ajánlható a' sötétveres, barnásfekete színű; 

ezen magkakasnak fö vonásai ezek: vastag lábak 

és ujjak, behajló sarkantyúval, széles mell, vastag, merőben 

álló nyak, tüzes, élénk szemek, farka sarlóformára 

hajtott, lépése méltóságot mutató, állása pompás, 

küzdésben bátor, e' mellett kakasnak különös tulajdona 

a' tyúkok iránt vonzó szeretete; ha szemes táplálékot talál, 

arra összehívja, 's mintegy örömmel átengedi. Maga 

mellett vidéki kakast meg nem szenved, sőt az elpártolt 

tyúkot is lepirongatja. Védelemre mindég készen áll, ellenfelével 

harczias viadalra kikel, ha legyőzetik, szégyenletében 

félrevonul; ellenben , ha győztes, büszke 

mint a'diadalmas király. Végre az idő változását is sürü 

kukoritással jelenti, mint hajnal hirdetője. *) 

A' baromfiak óla tisztán tartassék, és szellőztessék, 

ez az egészség fő kelléke, mellyre ügyeljen a' majorosné. A' 

szénapadlásból a' tyukokat ki kell zárni, nehogy hulladozó tollaik 

széna közé keveredvén a' baromnak veszélyt okozzanak, tojásaikat 

pedig szerteszét hagyogassák; azért minekelőtte kieresz- 

Mire kell vigyázni a r kotlós tyúkok megültetésekor ? 

Mindenekelőtt a* tojások kiválasztatnak, ha tiszták, 

és átlátszók, frissek, szalmából készített fészekbe rakatnak, 

mellybe puha sarjú 's tollak hintetnek, hogy a' kicsinyeknek 

puha helyük legyen; *) a' reáültetett kotlós 

tyúk, ha vad, vagy szem előtt van, hogy meg ne 

zavartassák, rostát szoktak reáburitani, és napjában egyszer 

leereszteni, 's megetetni szükséges, de addig a' 

tojásokat be kell takarni, hogy ki ne hűljenek, 's azután 

a' kotlős vagy magától reáül, vagy reá kell ültetni. 

20 — 21 napra kipattognak a' tojások, a' kikeltek 

elkülönöztetnek, hogy őket agyon ne nyomja; ha pedig 

már mind kikeltek, az anyjuk alá rakatnak. Naponkint elejbek 

hintett köleskásával, ha már két hetesek, kukoriczatetnek, 

mindegyiket megtapogatván, a' tojósak visszatartóztassanak. 

A' fehér vagy hamvas tyuk hamarább megkotlik, kivált ha 

kézhez szoktatják. Elő, az az martiusi költésből szokás magnak 

valót hagyni, melly már Decemberben elkezd tojni, és 

vedlés idején kivül, melly két holnapig tart, folyvást tojik, ha 

télen át meleg helyen tartatik. 

Azért gazdaságos a' tyukólat istálló mellé alkalmazni, 

honnét hosszu rézsútos szabad nyílásokon az istállóból a - tyúkólba 

behat a' meleg. Melly tyuk kukorikolni kezd, mint kakas, az 

rossz tojó; azért legjobb az ollyant leölni, levesbe buktatni, 

vagy nyársra húzni. 

*) Kotlós tyuk alá rakott tojások negyed, ötöd napra 

gyertyavilágnál megvizsgáltatnak, ha folt látszik bennök, akkor 

fiasak, különben konyhában föl lehet használni. 

A' kotlós tyuk legyen bő tollal és nagy szárnyakkal ellátva, 

hogy több tojásokat betakarhasson; azért két vagy három 

éves tyúkot kell inkább megültetni, mint fiatalt. Ha kikeléskor 

a' csirkéhez ragad a' tojás hártyája, langymeleg vizzel 

kell föláztatni, és igy megszabadul tőle; ha pedig nehezen tudja 

magát kivágni, ügyesen kell föltörni, 's keveset föl is lehet 

bontani. 

101

22 

darával kell etetni, minden héten friss szalmával fölváltva 

a' fészket, hogy meg ne tetvesedjenek. Ha az 

idö kedvező, udvarra kieresztetnek, hol kifutkározván, 

és a' porban kifürödvén magokat, vigan növekednek. 

Tyukok, csirkék nyavalyáiról* 

Vannak-e a' tyúkoknak nyavalyái? 

Igen is vannak: píp, födagadás, köszvény, 

hasmenés, bélgyulladás és tetvese 

dé s. 

Mitől kapja ezen nyavalyákat? 

A' píp et rcsz eledeltől és tisztátalan viztől kapja, melly 

egyszersmind hasmenést és orrdugulást is okoz, *) 

*) T y u k n a k orrdugulásakor enni és inni adni, 

miután a' toll orrán keresztíilhuzatott, nem kell, másnap 

foghagymát apróra metélve irósvajjal, vagy szalonnával összetörve, 

és piskolczba meghentergetve reggel kell beadni; orra 

pedig olajjal bekenetik. 

Tyúk, ha étvágyát veszti, boros kenyeret kell 

neki adni, Ha sűrűen döglenek, italukba kevés hamut és 

sót kell vetni. Ha döglött marhának vérét kapdossák, és megeszik, 

szinte megdöglenek tőle. Ha szárnyaikat leeresztik, 

akkor két vagy három toll a' szárnyában vérrel 

van eltelve, azokat ki kell húzni, 's azonnal megszűnik a' baj. 

Ha azt akarjuk, hogy a' tyúkok sokat tojjanak, leforrázott, 

's kihűlt árpadarával kell tartani, miután a' kenyérhéja 

kevés, kendermag pedig drága eledel. 

Tojást csak akkor, ha friss, sokáig ellehet tartani meszes 

vizben, jól elzárva, fagytól oltalmazva; továbbá búzában, korpában, 

hamuban csúcsos végével beleállitva, de egymást ne 

érjék. 

Kakas kiherélése sz. János nap tájban történik, 

ugy szinte jérczék kiherélése, ha farka fölött létező borsóforma 

domborusága lemetszetik, irósvajjal bekenetik, 's hamuval behintetik, 

a' francziák poulardnak; illy móddal édesebb a' husa. 

Kappanyokat hizlalni legolcsóbb szer: fölt kolompérral tartani. 

101 

akkor a' nyelv végén támadt fehérsárgás bőrt körömmel 

vagy kis késsel le kell csipni. Azután sósvizzel 

megnedvesíteni, és irósvajjal bekenni, vajjal tört bors 

szájába adatik, 

9 s szárnyából kihúzott vékony toll vajjal 

megkenve orrlukán keresztülhuzatik. A 9 hasmenést 

akkor is megkapják, mikor vedlenek, és a' födagadás 

t; illy esetben jó, szavanyó káposztát eledelül adni; 

jót tesz még a' korom is, vagy borba áztatott kenyér. 

Továbbá a' hasmenést elállítja még a' borba főzött birs héjának 

leve is, de akkor csak főtt árpával kell tartani. 

Némellyek pedig fekete bors szemet adnak be, eledelül 

pedig pörkölt lencsét vagy borsót. Általánosan, hogy a' 

tyukok egészségben maradjanak, igen jól teszi a' gazdaasszony, 

ha minden héten egyszer sósvizet ad nekik, 

valamint a' szarvasmarhának is. 

Kösz vényt a ? lábakban kapják; meggyógyul, ha 

tyukhájjal kenik meg, vagy égett borral nedvesitik, 's 

vizükbe áztatott kőrösfa héjáról itatják, és száraz helyen 

tartatnak. 

Bélgyulladást kap, ha sok cserebogarat, vagy 

hernyót föleszik, 's meg nem emésztvén rakásra eldöglenek. 

Ez ellen nincs más orvosság, mint illyes helytől 

oltalmazni a' tyúkokat. 

Tetvesedés ellen kopasz teste irósvajjal kenetik 

meg. 

Polyka vagy pulyka. 

Mit tudunk a' polykáról? 

Azt tudjuk, hogy Amerikából hozatott Európába; 

A' vén tyúk húsát porhanyóvá lehet tenni, ha tollastól kétszer 

vagy háromszor friss hideg vizben kiáztatik, ugy is a' tolla 

vánkosban veszedelmes; mert a' rajta fekvőnek köszvényt 

okoz.

24 

még kicsinyek, igen érzékenyek, *) gyönge természetűek, 

ha nincsenek vigyázat alatt, hamar eldöglenek; de 

ha már fejüket a' veres kihányja, keményebb természetüekké 

lesznek. 

Miben áll a' polykák kezelése ? 

A 1 polykák kezelése ebben áll: a' majorosnö egy 

egészséges két éves kanpolykának tiz nőstényt számit; 

mert két évesnél ha idősb a' kan, hosszú sarkantyújával 

nagyon megkoppasztja a' nőstény hátát, sőt föl is 

vágja. Nőstény pedig három évesnél idősb ne legyen; 

mert azontul már rosz tojó. A' fiatal legföllebb tizet, az 

idősb pedig tizenhatot tojik. Fiatal tojókra vigyázattal 

kell lenni; mert rejtekhelyekre rakogatják tojásaikat; 

igen jól teszi tehát a' majorosnő, ha előre készített fészekhez 

szoktatja, 's elzárja. 

Mikor és mikép kell megültetni a' kotlósokat? 

Nősténypolyka tudtul adja, hogy már többet nem 

tojik : ha fészkén ülve marad, vagy akárhol is gyakran 

leül és meglibbenik, akkor az összegyűjtött tojásokból 

tizenegy- vagy tizenhármat már előre sötétes és csendes 

helyen sarjuból elkészített fészekbe kell rakni, és 

a' polykát reáültetni, ha lehet Április elejével, hogy Május 

elején kikeljenek. Ha több a 1 fészek, el kell külö- 

101 

nözni; mert egyik a* másiknak alkalmatlankodik. Fészekről 

minden napon egyszer etetés végett leszállitatnak; 

ha már 21 napig ültek, a' tojások egyenkint vizsgálat 

alá vetetnek, a 1 mellyik locsog, el lehet dobni, 

mivel nem jó. Midőn fölpattognak a' tojások, a' kotlós 

két napig fészkén hagyatik, hogy a' tojás ki ne hűljön 

; a' kikelt gyönge polykafi egyenkint alóla elszedetik, 

rostába, vagy más edénybe toll közé tétetik, hogy 

az anyja agyon ne tiporja, és csak akkor adatnak anyjuk 

alá, ha mind kikeltek. 

Miben áll a' kis polykák nevelése? 

A' kis polykákat első nap nem szükséges megetetni, 

másnap pedig, miután lábaik égett- vagy veresborral 

megmosattak, egy szem fekete borsot kapnak; 

azután három napig keményre főtt és apróra vagdalt 

tojással tápláltatnak. Három nap múlva, főtt csollány, 

vagy saláta apróra vagdalva , édes téjben főtt kukoriczadarával 

keverve, nyolczszor is napjában eledelül adatik, 

's ez tart két hétig. 

Vannak-e betegségeik a' polykáknak? 

Igen is vannak: 

1-ör. Fejükön a' veres ki ver és, *) ezen természetesen 

minden polykának át kell esni. 

'0 Minden a' szárazon élő baromfiak, még pelhesek, ha 

megáznak, és átfáznak, könnyen megbetegesznek, el is vesznek; 

azért a' kis polykákat őrizni kell a' hideg széltől, esőtől 

és deres fűtől, fő gond legyen az, hogy melegen tartassanak, 

a' mint az anyja is piczinyeit alászedvén, hiven takargatja. 

A' majorosné a' gyönge polykákat még gyöngéd szeretetből 

se fogdozgassa; mert gyönge szárnyait megtörvén elsatnyulnak. 

A' kis polykák, ha már két hetesek, meleg, csendes, szép 

idővel gyepre, vagy homokos helyre kieresztetnek, hogy kibogarozzák, 

kifürödhessék magukat; forró melegben, ha elbágyadtak, 

boros kenyér adatik nekik, mellytől erőre kapnak. 

*) Midőn a' veres akar a' polykának fején kiütni, 

igen elbádjadnak, néha el is vesznek; ezen bajt meglehet 

előzni, és kipattogását illy móddal eszközleni: a' polykák 

mennyiségéhez több vagy kevesebb számú eleven rák mozsárban 

megtöretik, és vajjal a'tűzön megropogtatik, kihűlve mindegyiknek 

a' feje bekenetik; azután vigyázat alatt kedvező napfénynél 

legeltetnek, de arra kell főkép ügyelni, hogy anyjuk, 

vagy más öregebbek hozzájok ne férjenek; mert a' kenőcsöt 

nem sziveivén, fejbe vagdalják; illy móddal azon a' napon 

minden polykának fejét a' veres kiveri, és a' főfájástól egyszerre 

megszabadulnak.

26 

2-or, Bélgyulladás, ha sok hernyóval, mely- 

Jyeket igen szeretnek, gyomrukat megtöltik, 's meg 

nem emésztvén, elszomorodnak, és elvesznek; azért is 

szilvás helyektől, hol a' hernyó bőségben van, oltalmazni 

kell. 

3-or. Különös betegségük a' köszvény, mellyben 

szenvednek; megkapják, ha gyönge kis polykák lábait 

a' csollány megcsípi, vagy nedves helyen állván, 

átfáznak; illyenkor különösen égett- vagy veresborral 

kell lábaikat áztatni; egészségükre válik még, midőn a' 

veres kiveri, hetenkint nekik egy szem fekete borsot 

adni. 

4-er e Ha szárnyait leereszti, meg kell 

A' k'anp. olykának különös tulajdonsa'ga az, hogy 

fütyülésre, vagy veres színre fölhorkan, haragját egész melléből 

hurogatja, orra fölött figyegö husbillegét hosszan leereszti, 

nyak kékes mirigyeit veres színre változtatja, kevélyen lépdel, 

kivált ha nőstényeit kerítő farkával sátoroz, szárnyaival pedig 

a' földet karczolja. 

Az öreg polykát többféleképen hizlalják: l~ör dióval, 

egytől kezdve naponkint mindég egygyel szaporítva egész 30 

dióig, és vissza 30-tól egyre leszállva. 2-or. Kölesliszt vajjal 

keverve eledelül adatik, italul pedig édes téj. Miután mind a' 

két mód alkalmatlan, legjobb egyszerűen főtt burgonyával, az 

az kolompárral,, és utolsó napokban kukoriczával tartani, szabad 

lábra ereszteni, és meghízik, 

Hogy egyszerre keljenek a' polykák, a' mellyik nem akar 

megkotlani, hasát megszokták kopasztani, 's csollányozni. Azután 

égettboros kenyeret adnak neki. Igy cselekesznek a' kappanyokkal 

is, és a' mint elszédítettek, az alájok rakott csibéket 

elfogadják. 

Valamint minden szárnyasállatnak éles látása van; ugy a' 

polyka is, ha karvalyt lát, síró hangot ejt; mire kis fiái veszélyt 

sejtvén vagy anyjuk alá, vagy szétszaladván, bokrok alá 

bújnak, 

101 

vizsgálni, mellyik a' vérrel megtelt toll, azt ki kell 

huzni, 's azonnal szűnik fájdalma. 

5-ör. A' tetű szinte zaklatja a'kicsinyeket, melly 

a' meg nem változtatott 's tisztázott alomtól származik; 

illy esetben faolajjal kell szárnyai alját 's füle tövét 

megkenni, 

Ludakról. 

Minő szárnyasállat a' lud? 

A' ludnak, mint szárazon és vizén élődő állatnak, 

természettől lábujjai bőr-hártyával vannak összekötve. 

A' lud kétféle: szelid és vad. Szelid szinre fehér, tarka, 

hamvas, téglaszínű 's fekete; a majorosnék gondviselése 

által szaporodik, 's neveltetik. 

Mire kell vigyázni a 1 ludak szaporításában és élelmezésében 

? 

A' ludak szaporítására ki kell választani a' hoszszu, 

vagy vastag nyakú fehér gunárt, 's hozzá 6, vagy 

8 nőstényt kijelelni. A' folyóvíz, vagy tó közelében 

nevelteknek kevesebb eleségre van szükségük, különben 

zabbal, vagy gyeplegelön élődnek; árpát csak főve 

hasznos nekik adni. 

Miben áll a' szaporítás módja? 

A' szaporítás módja ebben áll: Januárban a' zabot 

nem kell szük marokkal nekik hinteni, hogy föltüzelje 

a' tojókat; akkor már Februárban elkezdik a' tojást, különben 

megkésnek, ugy akkor is, ha soványok; mindazonáltal, 

már ha tojni készülnek, szűkebben kell nekik 

adni; mert a' kövérek keveset, 's rendetlenül tojnak. 

Miután az idősb ludak korábban elkezdik a' számra 

mintegy 10—12 tojást potyogatni, előbb is megkotlanak, 's 

azért is csak ezek után lehet koralibákat nyerni, *) mely- 

*) Koralibák, mivel kapósak; azért is jó tojós ludakra 

kell szert tenni; miután a' fehér ludnak pelyhe becse-

28 

lyek nyáron által nem is olly könnyen fognak eldögleni. 

Mikép kell a' kotlósokat megültetni, és velők bánni? 

A' kotlós ludat szalmából készült, 's puha szerekkel 

meghintett fészekbe, (ha lehet jobb meleg szobában,) 

legfölebb tizenegy tojást aláhelyeztetve kell ültetni, 's ugy 

rendezni a' fészket, hogy egyik kotlós a' másik fészkéhez 

ne férhessen. Naponkinti etetéskor jobb a' ludat 

levenni, 's visszatenni, nehogy tovább lent időzvén a' 

tojások meghűljenek. Ha már 28 napig ül fészkén, a' 

tojások egyenkint megpróbáltatnak, mellyek nem mozognak, 

mint rosszak elkülönöztetnek. 

Minő vigyázattal kell a' kikelt libákra lenni? 

Mihelyt egy kikel, anyja alól kivétetik, 's valamelly 

edénybe toll közé tétetik, hogy megszáradjon. Ha 

már mind kikeltek, megtört hajdina téjbe áztatva, vagy 

aludt téjjel saláta adatik nekik. Hat nap múlva kukoriczakása, 

vagy fölt, 's összemorzsolt kolompér adatik. 

Egy holnap mulva fölt, 's összezúzott kukoricza vagy 

zab adatik. 

Első két hétben melegen kell tartani, szinte csak 

meleg napokban lehet kiereszteni a' gyepre, 's valahányszor 

kieresztetnek, 's haza jönek, kivált a' hol 

folyóvíz nincsen, megitattatnak, különben eldöglenek. 

Mi hasznot várunk a' Indákból? 

Azt a' hasznot, hogy húsúkkal, zsírjukkal, tollúkkal 

nekünk szolgálnak. Husiikkal különösen, ha hizlaltatnak; 

zsírjukkal, ha bőven töltjük edényeinket; tollúkat 

vánkosokban, szárnytollaikat seprésre, és írószerekre 

használjuk. **) 

sebb, husa Ízesebb, e' végre a' gunárt főkép szükséges megválasztani. 

*J A' közönséges ludhizlalás mellett ajánlható a' b a- 

romfiakattömő-gép, melly egy váluból áll, melly be ár- 

101 

Vannak-e betegség alá vetve a* ludak? 

Igen is vannak a' ludak is betegség alá vetve: 

illyen 1-ör. A'hasmenés, ez ellen cserfa héjáról kell 

itatni a' ludat. 2-or. A' tetű, ez ellen fejét és fültövét 

irósvajjal, vagy faolajjal szükséges megkenni. Ha 

pedig melegségtől feje, vagy torka megdagad: kevés 

égettbort szoktak torkába önteni, és dohányhamuba hentergetett 

szalmát. Végre gyomruk erősitése végett a' 

bággyadt libának fehérüröm irósvajjal adatik. Ha a' lud 

orra bedugul, nyakát föltartja, és száját eltátja; akkor 

tyuktollat kell orrán keresztül húzni, 's ezt minden másodnap 

ismételni; azután orrát langyos vizzel vagy lenmagolajjal 

nedvesíteni, 

palisztből készült hig tészta öntetik, fölébe emelő henger forgatóval 

alkalmaztatik, melly a' kását azon sipokba önti, melylyek 

a' ludak szájába előlegesen belerakattak, de a' ludak 

ülve, 's lecsaptatva legyenek, miszerint még fejüket se mozdíthassák. 

A' henger egyszerű fordításával mindég egy adagot 

nyom a 7 ludak szájába; kis várakozás után ismét forditatik a' 

henger, igy ismételve néha a' ludak nyakát nyomogatván folytattatik, 

még begyük megtelik; azután a' sipok kiszedetnek 

szájukból, csapta alól föleresztetvén rekeszekbe visszatétetnek, 

a' hol tiszta italuk mindég készen van. Ezen tömő-gép 

azért ajánlható; mert egy kis leány illy móddal egyszerre hatot 

is megtömhet, agyontöméstől sem lehet tartani, tollúk is 

szárazon marari, össze sem piszkolják magukat, mint a' közönséges 

tömésnél szokott történni. A' tömendő ludat nem kell 

megkoppasztani; mert nehezebben hizik. 

Némellyek a 1 ludmáját nagyra növesztik , illy 'móddal:. a' 

hízónak eleintén zabot, árpát, kölest kimosva, 's kiszárítva adnak, 

mellyhez hársfaszenet is vegyítenek, de még husmosadékot 

is öntenek szájába; azután sós kukoriczával tömik. 

A' ludat sz. Márton hídjának is nevezik; mert sz. Márton 

napján adtak jelt lármájukkal, hogy a' gallusok a' Capitoliumot 

meghágták.

80 

R é ez é kr ö l. 

Minő szárnyasállat a' récze? 

A' récze szinte ollyan szárnyasállat, melly szárazon 

és vizén élődik; természetére igen falánk és víznek 

kedvelője olly annyira, hogy evés közben is többször 

a' vízhez siet; színre fehér, tarka, szürke, vagy 

barna. A 1 hím megkülönbözteti magát a' farkán fölül 

visszagörbült gyürüforma kis tollaival. A' barna hímréczének 

feje zöldes bársony színű, szárnyai szinte zöldes 

's csillogó tollal diszeskednek. Egy hímréczéhez 

legföllebb tíz nőstény számitatik, melly Februaríus végével 

kezdvén, jó tartás 's folytonos víz mellett, majd 

negyvent is tojik, de vigázni kell reá; mert mindenfelé 

gondatlanul hullogatja tojásait. A' réczék eledele 

buza, korpa, kukoricza 's fölt árpa. 

Miképen kell szaporítani a' réczéket? 

Miután ritkán üli meg a' récze tojását, a' legfrissebb 

tojásokból kotlós tyúk alá legföllebb 17, polyka 

alá pedig 23-at szokás tenni, mellyek 28 nap múlva 

kikelvén azonnal a' vizet keresik; mire nézve, készen 

is legyen alacsony edényben, vagy földbe eresztett váluban 

részükre a' töltött víz. 

Mi a' kicsinyek eledele? 

A' kicsinyek eledele apróra vagdalt és kölessel kevert 

kemény tojás. Tizenkét nap után zúzott árpa és 

hajdina. Továbbá buzakorpával kevert csollány, saláta, 

's más növények hulladéka. Legkönnyebb réczéket nevelni 

víz mellett; mert a' halat, békát, csigát egyaránt 

megeszik. Ha pedig a' háznál kell tartani, nagy étvágyuk 

miatt igen sokba kerülnek. *) 

*) A' récze ritkán üli meg ugyan tojásait, de ha találkozik, 

az ugyan hiven meg is üli azokat, és a' kikelteket határtalan 

Vannak-e betegségük a* réczéknek *s mitől kapják ? 

Igen is betegségük egyenlő a' ludakéval, 's azon 

mód szerint is gyógyitatnak. A' kicsinyeknek különösen 

árt a' hideg eső; ha kieresztés előtt és haza jöttükkor 

jól nem tartatnak, rendre el döglenek. Polykáktól is kell 

őrizni; mert összecsipdezik, és vagdalják őket. 

Hát a' galamb nem házi-szárnyasállat? 

1-ör. A' galamb is házi-szárnyasállat; valamint 

szinre, ugy alakra is többféle: van búbos, golyvás, tollas 

lábú és parragi, hamvas, barna szinü. Ide számitható 

a' gerlicze is, mint a' nyögdicselő kesergőnek 

képe. Különös a' tojáson ülő galambnál, ha üléséről a' 

nőstény leszáll, azonnal a' hím elfoglalja helyét, két, 

három órai üléssel fölváltja. Tizenkét nap után kikelnek, 

de szemeik csak kilencz napra nyílnak meg, és nyolcz 

hónapos korukban már párosodnak. *) 

tűzzel védelmezi olly annyira, hogy még az ismeretes majorosnőnek 

is, ha feléje közeledik, mérgesen neki ugrik, sőt még 

fejére is képes fölröpülni, 's fölhevültében szájtátva fújja ki 

mérgét. Hlyen az anyai szeretet példája! Ezt látván elpirulhatnának 

némelly szívtelen anyák, kiket még az oktalan állatok is 

gyöngéd szeretetükkel fölülmúlnak. 

Polyka vagy tyúk fölneveli ugyan a' réczéket, de midőn 

szivszorongva kerülgetik a' vizben úszkáló kicsinyeiket, néha 

maguk is beleesvén, anyai szeretetüknek áldozatul esnek. 

Pézsmarécze igen lajha, de jó tojó, ki. is költi tojásait, 

husa izes; azért a' baromfiak közé tartozik. 

*) A' galambfi pecsenyének használható, a' vén pedig, 

csontjai megtörve és kifőzve, használtatik. A' galambházat épület 

eszterga alatt deszkából összeszegezett és külön bejárással 

ellátott osztályokban szokás tartani, avagy az udvaron gömbölyű 

vagy szegletes emelt góréban, osztályokra szinte fölosztva, 

tartatnak, egy nagyobb ajtóval, miszerint hozzájok lehessen 

férni, a' ki- 's bejárásuk pedig le- és fölhúzó, ellenségei ellen 

védő táblácskával bezárathatik. A' galambok tartása, miután 

31

32 

2-or. A' f á c z á n, miután búzával él, igen költséges. 

ízes, igen kedves husa kedvéért az urak asztalára 

nevelik. 

3-or. A' páva, ez az udvar ékessége; a 9 fiatalnak 

husa jó, de a' véné nem kellemes. 

4-er. Túzok, ámbár nem házi-állat, miután még 

is a' konyhára kerül, a' következőkkel ide számitatik. 

Daraesövel szárnyai ha lefagynak, könnyen megfogható; 

különben, miután ezen ostoba állat a' kocsi pörgő kerekére 

elbámul, kocsiból lövetik le. 

5-ör. Vadlúd és r é c z e, ha fekete lábú, böjtön 

is használható, valamint egyébb vízi madarak, minők: 

a* búvár, sárcsa, vizi-szalonka vagy 

is snepf. 

6-or. Fogoly, izes húsával szolgál, valamint a' 

für is. 

7-er. Seregély, szőlő pusztító madár. 

8-or. Húros. 

9-er. Erdei- szalon ka, 

10-er. Császármadár; végre több apró madarak 

szalonnával betakarva és kisütve csemegepecsenyével 

szolgálnak; a' nagyobbak pedig hasogatott szalonnával 

megtüzve használtatnak. Vizi-állatokhoz tartoznak 

: a' v i d r a, rák, t e k e n y ő s és zöld b é- 

kák. És a' csúszó mászó állat a' csiga. 

Halak különbféle fajai, ezek közül első rendű nefűmagok 

és más veszendőbe menő hulladékokkal önmagukat 

ellátják, azért nem is költséges. 

Miután a' galambok a' ház födelét rontják, magkereséssel 

vagdalják, nem csak a' nádos tetőt, de még a' cserépsindölös 

tetőkről is a' maltert lekoppasztván rongálják; végre a' büdösférget 

is szaporítják; azért a' ház körében nem gazdaságos 

tartani. 

101 

mes halak: a' dunai-viza,*) tok, süllő, csuka, 

balatoni-fogas. Másod rendűek: ponty, pisztráng, 

köcsöge,menyhal, kövihal, angolna. 

Harmad rendűek: kárász, balatoni-garda, ón, 

az az fehér-hal 

Már a' vad-állatok közül több nem használható ? 

A' vad-állatok közül még használhatók: a\ szarvas, 

dámvad, ősz, vad-disznó és nyul; ezek 

ha már a' páczot kiállották, akkor az asztalra kerülnek. 

Hát a' szelid disznóból mikép lehet vadat csinálni? 

Illy móddal: a' fekete südő kihevülésig megkergetve 

agyonlövetik, 

9 s azonnal a' kovács tüzes vassal 

szőrét lesütögeti, mi által porhanyóbb lesz a' husa, páczolás 

után pedig valóságos vad-disznóhoz hasonló lesz. 

A' növényekről 

Mit érdekes előre a' növényekről megjegyezni? 

Érdekes előre megjegyezni azt, hogy a' bölcs Teremtő 

világkezdetének harmadik napján a' föld szinét 

valamint virágzó és illatozó füvekkel fölékesítette, ugy 

szinte gyümölcsöző és különbféle haszonra fordítható fákkal 

megrakta, és csak azért: miszerint az ö hatalmának 

nagyságát és végetlen jóságát velünk megismertesse. 

Nem adott ugyan egyik növénynek is érző és önmagát 

mozdítható tehetséget, bírnak mindazonáltal önszáporitásukra 

bennök rejlő maggal; 's ha figyelemmel vizsgáljuk, 

valamint az állatok , ugy a' növények is szelid 's 

vad alakban tűnnek elő, mellyek részint önmaguktól, 

részint az ember munkás keze által szaporodnak, te- 

Vizát besózás nélkül el lehet tartani, ha forralt tejben 

tartatik; a^ használatra kivettnek helyét pedig ismét téjjel 

kell betölteni. 

Magyar gazdaasszony *.

n 

nyésznek és nemesülnek. Azt mondják, hogy a* növények 

nem éreznek; az igaz; még is az ember eszét 

megakasztja az úgynevezett légyfogó (Dionca Muscapula) 

és a' szemérmes-fü (Mimosa Pudica). Az első a' reászálló 

legyet levelével azonnal összeszorítja, 's addig 

tartja fogva, még meg nem döglik. Emezt pedig ha 

érinti az ember, azonnal leveleit, söt szárát is leereszti; 

ezen tüneménynek okát nem vagyunk képesek megmagyarázni. 

Hány részre osztatnak gazdasági tekintetben? 

Gazdasági tekintetben a' vad nemüeket ide nem 

értvén, fölosztatnak: mezei és kerti növényekre. 

Mellyek a' mezei növények? 

A' mezei növények, mellyek fölszántott földben 

növekednek, e' következők: buza, rozs, árpa, zab, kukoricza, 

burgonya, tök, köles, len, kender, mák és lencse. 

Ezek, ha nem is termesztés módjára, de fölhasználásra 

nézve igen is a' gazdaasszony köréhez tartoznak. 

1. B u 2 a. 

Mit kell megjegyezni a' búzáról? 

A' búzáról azt kell megjegyezni, hogy az a' buza 

legszebb 's aczélosabb, melly nem lapályos 's fölötte 

ganajos földben termett. Ennek lisztje különbfélére használtatik; 

mindazonáltal a' tiszta búzából sült kenyér hamar 

kiszárad, és azután Ízetlen is; azért jobb rozsliszttel 

vagy burgonyával keverni; mert igy puhább 's tartósabb 

kenyér készül belőle. Búzából lehet készíteni aprókását, 

keményítőt, hajport; söt korpája is különbfélére 

használható. *) 

Búzából, ha igen el nem érett, lesz a' legnyulógabb 

tészta. Ha pedig dohos a' buza, illy módon vehetni el 

t. R O % 

Mit kell a' rozsról megjegyezni ? 

A' rozsról azt kell megjegyezni, hogy másod rendű 

gabona; lisztjéből jó és egészségesj derczéjéböl pedig 

nehéz és sovány kenyér készül. *) 

3. Árpa. 

Az árpa mire használható? 

Az árpát sokfélére lehet használni. Szükségben kenyérnek; 

mindazonáltal minden édessége mellett nehezen 

emészthető; azonban jeles a' belőle készült árpakása, 

melly nem csak tápláló, hanem kifőzött leve czitromlével, 

vagy borral hevesítő is; aszuszilvával főzve 

a' hasat lágyan tartja, hurutot és rekedést oszlató, és 

csípős vizelletet gyógyító. **} 

kellemetlen szagát: a' teknyöbe öntött dohos búzára annyi forró 

vizet önt, hogy ellepje, rajta kihűlvén, leönti 's leszivárogtatja; 

annakutánna kiterítve kiszárítja, igy semmi dohos szaga nem 

lesz. Tudni való, hogy őrletés elölt, ha minden fűmagtól, konkolytól, 

vadócztól rostálás által kitisztítja, csak ugy nyerhet 

jó lisztet, mellyet a' mint a' malomból visszakerül, szükséges 

kiszárítani, csomóit szétzúzni, 's átszitálni; továbbá a' liszttartó 

ládában hetenkint kell keverni, vagy ha zsákban marad, 

akkor egyik lapról a' másikra fordítva szellős helyen tartan i, 

különben könnyen megromlik a' liszt. 

Fekete-buza az az csermelye nem veszedelmes, 

csak megkékiti 's édes izüvé teszi a' kenyeret, 

A' rozsliszt orvosi erővel is bir; ha mézzel öszszeelegyitetik, 

a 9 tüzes daganatot érleli és megfakasztja. A ' 

rozsliszt megmelegítve és zacskóba téve eloszlatja az orbán - 

czot, (az az a' sz* Antal tüzét); régi sebre hintve, annak elterjedését 

gátolja. A' rozs virágja pedig borban vagy pálinkában, 

ugy tartják, a' naponkinti hideglelést szünteti meg. 

~ !Hf ) Az árpának orvosló haszna is van. Ha a' csirás 

búzát jól kiszárítják, 's tavasz felé megörlik, két harmada árr 

85

37 

A 9 

4. Z a b, 

zab mire használható? 

A' zab nem csak lovak eledele, hanem az éjszaki 

részen lakó tót-atyafiaknak is jó tápláléka; ezek jobbára 

zabkenyérrel élnek, melly száraz ugyan és kellemetlen 

izü, mindazonáltal jól kiszitált lisztjéből jóféle süteményeket 

is tudnak késziteni. Különben ludaknak, 's pörkölve 

tyúkoknak adatik eledelül. 

5. Kukoricza. 

Mi haszna van a' kukoriczának ? 

A' kukoriczának szinte többféle haszna van, frissében 

még tejes, sülve, főve kellemes csemege; éretten 

pedig, ha megfőzik, vagy kipattogtatják, a' gyermekek 

ekkor is megeszik; különben kukoriczával szokás 

a' sertéseket és baromfiakat hizlalni. Némellyek kukoriczalisztböl 

téjjel eledelt is készítenek, vagy zsírral 

tepsziben megsütik; sőt pogácsát is készítenek belőle. *) 

©. Burgonya. 

Hát a* burgonya vagy kolompér mire és mikép 

használható ? 

A' burgonya, mint kenyérpótlék különbféleképen, 

sülve, főve használható, de ne legyen vizes, szappapaliszttel 

keverve, 's kevesebb vizzel dagasztva, 's tésztáját 

jól kisütve egészséges kenyeret szolgáltat. Különben a' csirás 

gabona veszendőbe menne. Yégre tudni való, hogy az árpa 

sörfőzésre használtatik. 

*} A' kukoricza kétféle: korán- és késönérö; amaz 

apró fajú, emez nagyobb; van sárgás és piros szinü. Az oláhok 

a' kukoriczalisztből sült kenyeret különösen szeretik, szükségből 

még a' magyarok is; kik kukoriczával élnek, szorulásban 

nem szenvednek. 

101 

nyos, hanem lisztes. Ez is kétféle: korán- és késönérö. 

Majd alig van állat, melly ne szeretné; teheneknek, 

sertéseknek, különösen főve baromfiaknak kedves eledel. 

*) 

T ö k. 

Hányféle a' tök, 9 $ mire használtatik? 

A' tök színére, formájára különbféle; van u r i ugy 

nevezett selyem tök, csikós, tarka, sima héjú; ezt 

sokan sülve kedvelik. Van még közönséges, zöld vagy 

sárga, sima vagy ripacsos héjú ; ezt összeaprítva, vagy 

a' mi még jobb, megfőzve 9 s korpázva sertéseknek 

szokás adni. A' zöld-tököt télen át is el lehet tartani 

mint főzelékre használhatót, sőt a' szegények czukorpótlékul 

étkek édesitésére fordíthatják. •**) 

*) Burgonyából, ha jól megfőtt és lisztes, liszttel 

annyit keverve, a' mennyit bevesz, jó izü kenyeret lehet sütni; 

csak valamivel több só és erösebb fűtés kívántatik hozzá. Burgonyából 

keményítőt is lehet késziteni. Nyersen megtörve, vagy 

reszelve jó házi-orvosság égések burogatására. 

Egészséges zöld-tököt télen által igy lehet 

eltartani: a' száráról leszakasztott töknek szára vége beszurkoltaltatik, 

hogy a' levegő bele ne hasson; azután száraz 

és szellős pinczébe fagytól oltalmazva dészkára rakatik, 's igy 

eláll; ha szükséges, meggyalulva egészséges gyönge főzeléknek 

használható. 

Érett tökből édes sürü nedvet (sirupot) lehet késziteni, 

és ételbe csukor helyett használni illy móddal: lehámzott 

és belétől megtisztított húsos része koozkára vagdalva 's 

fazékban víz nélkül megfőve, kiizzadt levét külön edénybe leszűrve, 

a' főtt részek vastag ruhán átnyomatnak, és az előbbi 

izzadt levéhez töltve sűrűségig elfözetik, főzés közben habját 

szorgalmatosan leszedve; az igy készült czukornedv cserépedénybe 

jól befödve használatra tartatik, mellyböl egy kalánnyi 

-megédesiti az étket.

88 

39 

8. K ö l e s. 

A' köles is mezei növény, és mire használtatik? 

Igen is a' köles is mezei növény, mellynek lekoptatott 

magvából lesz a' sárga köleskása ; ez a' gyönge 

baromfiaknak eledele, söt még a' szakácsnők is különbféle 

módon használják. 

9* Kende r. 

Mikép termesztjük a' kendert? 

A'kendert ekképen termesztjük: vetésre legföllebb 

két éves magot használjunk, mivel az állásban megszokott 

avasodni. Ha sürü a 1 vetés , el nem ágazik, azért 

szála is vékonyabb lesz. Földjét legjobb tyuktrágyával 

kövéríteni, ha a' kinyüvés ideje bekövetkezik, először 

a' virágos kender, azután a' magvas, ha levelei sárgulnak 

és a' magjai érettek, nyüvetik ki; mind a' kétféle 

külön csomóba kötve kupaczokba összeállitatik, hogy a' 

magja jól kiszáradhasson; azután kiterített ponyván a' 

kendermag kiveretik és fölszeleltetik, és így kiszárítva 

száraz helyre eltétetik. *) 

Tökmagból szoktak olajt is ütni, mellyel a' szegények 

eledelüket zsírozzák; sőt még világitónak is használják. 

Általában a' növények magvából kiütött olaj nehéz füsttel szokott 

égni, a 9 mit igy lehet elrnellöziii: két annyi olajra sósvizet 

kell önteni, és az üvegben folytonosan jól összerázni; azután 

, ha már jól Ietillepedett, a' fenn uszó olajt lassan le kell 

önteni; illykép tisztázva az olaj füst nélkül fog égni. 

Jól tudják a' pórnők, hogyan kellessék a' kendert eláztatni. 

Ha meleg az idő, azonnal, különben tanácsosabb tavaszig 

eltartani; a' kiázott kendert megszokták próbálni, ha szálai 

elválnak-e; mert időn tűi áztatni káros, rothadásnak indulván 

szálai erőtlenek lesznek, 's elszakadoznak. Megtörését, ti- 

Jolását ? puhitását, gerebenzését, szösztől a' csöptinek elválasz- 

10, L e n. 

A' len föltörött gyepben legjobban díszlik; ha gubója 

sárgul és repedez, ki kell nyüni, 's azután ugy 

kezeltetik mint a' kender. *} 

11. Mák. 

A' mák, ha ritkán vetik, bőven fizet; ez pedig kétféle: 

hamvas és fekete szinü, csurgó 's nem csurgó. 

Miután a' hamvas édesebb, és a' nem csurgó szaporább, 

ezen fajból kell magot szerezni. A' midőn a' mákfejek 

megértek , lemetszetnek, kiszáritatnak; azután fölhasogatva 

kiterített lepedőre kifolyatva jobban kiszáritatnak, 

's így használatra vagy eladásra forditatnak. .**) 

tását, fölfonyását, matollálását, szapulását, végre fölgombolitását 

értelmes gazdaasszonyoktól könnyen meglehet tanulni; a'takácsnak 

szokás átadni szövés végett font vagy kötet számra, a' hány 

volt a' font, vásznot is annyit várhat vissza. Kötet számra pedig, 

ha vékony a' fonál 5 — 6 kötet, ha pedig vastag 3 — 4 kötet 

ad egy rőf vásznot; megfehérítését jobb favirágzáskor, mint forró 

nyár- vagy kánikulában tenni; mert ekkor hirtelen kiszáradván 

nehezen fehéredik. Kender magjából olajt is szoktak ütni; némellyek 

magját meg is őrlik, liszttel keverve belőle kenyeret 

sütnek. Kender magjától a' tyúkok sokat tojnak. Kender vadon 

is terem, de ez ágas bogas, azért durvábbak is szálai. A' kenderpolyvát 

a' kertésznök elszoktak tenni; mert tavaszszal a'veteményes 

ágyakat ezzel behintve gyönge palántáit a' bolháktól 

megmentik. 

*) Lenfonálból finomabb vászon készül. Magjából 

kiütött olajja eledelül, továbbá firneis főzéshez, festészetre, asztalosok 

politurozásra 's több effélékre használható. 

f*) Mák törve tésztára, süteményekre mézzel vagy czukorral 

édesitve használtatik; de a' mézet jól le kell habozni, különben 

hasrágást, valamint bőven való élés szorulást okoz. 

Magjából ütnek olajt; készitenek mákonyt Ópiumot) az az al-

41 101 

Lenese. 

A' lencse szinte mezei termesztmény, ez pedig 

tétféle: gömbölyű barna, vagy lapos fehérsárgás szinü. 

Mintán nem minden tájékon díszlik a' jó lencse, a' gazdaasszony 

ügyes legyen jó fajra szert tenni, mellyet 

Tardos nevű helységben jó sikerrel termesztenek. Általában 

minden hüveles főzeléket folyóvízben kell megfőzni; 

mert a' kutvizben, mivel keményebb, nehezebben, 

vagy éppen nem is föl meg. 

Miképen kell a' borsót, lencsét a'zsizsiktől menteni? 

A' borsót és lencsét, a' mint kitisztitatik, azonnal 

hideg vizben meg kell mosni, 's kiterítve jól kiszárítani, 

illy móddal az elevenek kimásznak, belül lévő tojásaik 

pedig megfuladnak. Némellyek kenyérsütés után kemenczébe 

is teszik, 's ugy fulasztják meg; de az ily— 

lyen móddal szárított borsó, vagy lencse vetésre nem 

alkalmazható. *) 

Mer ti növények. 

Mit nevezünk kerti növényeknek? 

Kerti növényeknek nevezzük többnyire az ismeretes 

kerti termesztményeket. 

tató italt, de ezzel miután veszedelmes lehet, orvos tudta és 

rendelete nélkül élni tilalmas. 

A' mákot a' madarak igen kedvelik, szárához kapaszkodva 

alulról kivágják, és szájukba folyatják; illy kártékonyoktól fonálra 

fűzött "papírral mint ijesztő vázzal szokás oltalmazni; sőt 

e* végre jobb korábban termeszteni, hogy, mielőtt a' madarak 

a' szárnyakra kelt kicsinyeikkel kivagdalják, leszeclethessenek. 

*) Borsó és a' 1 e njc s e a' gyomorban szaporítja a' 

szeleket, ha mindjárt áttöretnek is; e' végből inkább mozgó 

mwikág? mint folyvást ülő embereknek ajánlható. 

Mellyek azon ismeretes kerti termesztmények? 

Azon ismeretes kerti termesztmények e' következők: 

I. A 1 zöldségnemüek, mellyek levelükkel táplálnak; 

illyen: a' fejes, kel vagy olasz, csipkés és virágos 

(karfiol) káposzta, karalábi, spenót, sóska, saláta, czikória 

és en'divia. 

II. Gyökeres növények, mint: veres és foghagyma, 

paszternák, pori, petreselyem, zeller, spárga, torma, holnapos 

és őszi fekete-retek, végre veres, sárga, kerék 

és czukorrépa. 

III. Hüveles növények, úgymint: bab, borsó fajaival 

együtt, (ide értvén a' lencsét és mákot). 

IV. Indás növények, p. o. ugorka, paprika, paradicsomalma, 

sárga és görögdinnye, eper, (ananas, mint 

melegházi növény). 

V. Bokornövények: egres, ribiszke, málna és articsóka. 

VI. Fűszeres növények: sáfrány, tárkony, kakukfü, 

majoránna, kapor, kömény, óneisz, rozmarin, levendula, 

zsálya, fodor és széles mentha; végre pázsithagyma 

(©dmíttlíng) 's mezei növények. 

VII. A' virágok serege mint a 1 kert ékessége; 

mellyek közül említést érdemelnek e' következők, illatjukra: 

a' rózsa és liliom; azután szekfti, jáczint, narczis 

és viola. A 1 többi egyedül színére u. m. tulipán, 

georgina, hortensia, tubarózsa, szarkaláb, harang és bársonyvirág, 

még aV taréjfürt. 

A' kertésznek mi előleges kötelessége ? 

Előleges kötelessége az, hogy meleg-ágyat készítsen, 

melly alulról friss lótrágyából, fölülről pedig kirostált 

jó kerti földből áll, melly deszkával bekerítve 

föl- és leereszthető ablakokkal és takaró gyékényekkel 

ellátva legyen. Az igy elkészített meleg-ágyban veteményeznek, 

hogy korapalántát nyerhessenek, mellyek ré-

48 

101 

szint kiültettetnek, részint benn is hagyatnak, hogy korábban 

használható zöldségre szert tehessenak, úgymint: 

káposzta, karalábi, karfiol, ugorka, dinnye, saláta és paradicsomalmára. 

Söt még dohánymag is meleg-ágyba 

vettetik, de még a' virágmagok is, mint: viola, balsamina, 

nebáncsvirág és több effélék. *) 

*) A' meleg-ágyba veíeményezö a'kemény természetű magot, 

minő a' petreselem, zeller és dohánymag, előbb beáztatja, 

's külön ruhába kötve meleg helyen tartja, mi végre az ágyban 

rajta fekvőnek melegsége harmad napra kipattogtatja, és 

akkor ügyesen elveti; illy móddal a' meleg-ágyban hamarább 

kikel, de még a' hideg földben is előbb kihajtja csiráját. A' 

kikelt palántát hidegtől őrizni szükséges, naponkint szellőztetni 

kell takaróját lefedve, hogy a' napfény hozzáférjen, különben 

fölnyulik, bádgyadt palánta lészen, 's hamar el is vész. 

Miután a' lótrágyában tenyész a 5 1 ó t e t ü , melly föltárja 

a' gyönge palántát, ezen kártékony, csúnya állatot igy lehet 

kiveszteni: a' meleg-ágyban, sőt kiültetett hideg-ágyakban is 

itt ott üres virágcserepeket kell a' lótetü útjába lesülleszteni 

annyira, hogy fölső karimája mélyebb legyen a' föld színénél, 

's ebbe az éjjeli kóborló lótetük belepotyognak, 's ki nem jöhetvén 

elvesznek. Másik mód, mikép lehessen elveszteni, ez: 

akármiféle aljas olajt kell lukjukba ereszteni, 's azután öntözőkánnával 

vizet reá önteni; a' viz az olajt magával a' lukba leviszi, 

's az olaj mihelyt megérinti a' lótetüt, ez azonnal eldöglik. 

— Valóban különös, az embernek égő fájdalmát enyhíti az 

olaj, a' lótetünek pedig halált okoz. 

2-or. Ellensége még a' zöldségnek a' földi-kukacz 

és hangya, amazt a' vakandok pusztítja, emezt a' földbe 

ásott ember ganaja üzi el. 

3-or. Ellenségei palántáknak a' bolhák, ezek ellen védő 

szerek e* következők: 

A' veteményágyat olly helyre kell alkalmazni, a' hol az 

utczai porozás éri, mit a' bolhák nem sziveinek. 

Vagy ugy alkalmaztassák a' veteményágy, hogy egyedül 

a' nap kelte és nyugta láthassa a' palántát; mert reggel még 

nem mutatkoznak, est-Ve felé pedig már elnyugszanak. 

I. Zoldségiiemiiek. 

1. Káposzta. 

Hányféle a' káposzta, és miképen kell termeszteni? 

A' káposzta színére fehér, zöldes, veres, kék vagy 

csipkés. A' fehér gyönge természetű, hamar elrodhad; 

a' zöldes pedig nem olly kemény fejű; jobbára nyáron 

fölhasználtatik. 

Termesztését jobbára minden gazdaasszony tudja; 

a' leveles zöldséget kövér, porhanyó, nedves, de nem 

vizenyős földben területéhez alkalmazva ritkábban kell 

ültetni, mint egyéb nemüeket, minő p. a' karalábi. 

2-or. Meg is kell kapálni pedig vigyázva, hogy 

föld a' palánta székébe ne hulljon, és gyökerét is meg 

ne szaggassa. 3-or. Gaztól tisztán tartani szükséges, az az 

megkell gyomlálni. 4-er. Száraz napokban estve reggel 

öntözni pedig általánosan; mert ha csak tövére ön- 

Avagy hintse meg palántáit a 9 gazdaasszony kenderpolyvával, 

ennek szagát nem szenvedik, és eltávoznak. Lehet kalamászos 

vesszőt is ledugdozni; ezen szolgálatot megteszi az 

enyves vessző is, mellyre a' fölrezzentett bolhák reáragadnak. 

Végre közbevetett holnapos retekpalánta is megmenti; 

mert ezt inkább lepi meg, mint a' káposztapalántát. 

4-er. Ellensége a' meztelen c s i g a , ezt kupaczokba 

rakott lótrágyával téli napokban ki lehet irtani: mert a r lótrágya 

melegségére összegyűlnek, és reggelenkint favillával fölemelvén 

a' trágyát vízzel töltött fazékba föl lehet szedni minden 

kupacz alól; illy móddal három nap alatt végképen ki lehet 

őket pusztítani. 

Fő ellensége pedig a' hernyó, melly leveleit pusztítja, 

ezt kükoriczacsutának összeégetett hamvával lehet elveszteni, 

ha behintik vele a' káposztát, akkor a' hernyó hozzá nem fér, 

a' rajta lévő pedig eldöglik. Igen jól cselekednék a' kertésznő, 

ha kutyacseresnyét, az az zelniczenövényt ültetne kertjébe, 

mellyet a' lepkék igen szeretnek, de el is vesznek tőle.

24 

101 

tetik a* viz, a* földi-kukaczok és hangyák oda sereglenek 

's kiölik a' palántát. Az öntözésre használt viz ne 

legyen hideg; azért kádakba tartatik, mert a' viz nap 

hosszat megmelegedvén, estvéli öntözésre alkalmazható. 

Folyóvíz, melly lelke a' kertnek, jobb mint a' kutviz; 

kivált ha ez salitromos. Szapora öntözés végett csatornán 

folyatott vizet gödrökbe fölfogva lapáttal locsolni 

a' zöldségre nagyon hasznos; mert igy a' port, férget 

lemosván a' levelekről, a' növény vígabban növekedik. *) 

2. Kel vagy olaszkáposzta. 

Különbség minő van a' fejes és kelkáposzta között ? 

A' fejes és kelkáposzta között az a' különbség, 

hogy a' fejes palánta levele szélesebb, színre pedig haragos-zöld. 

Emezé világos-zöld, és ha jól kifejlett, egy- 

*) Káposzta jó magyar eledel, ha disznóhússal vagy 

hasaszalonnávat főzetik. Hordóba October vége felé lemetszve 

vagy gyalulva egyaránt letiporván újig eláll, minden ágyazásra 

vagy szakaszoukint hintett káposztára birsalma szeletecskék 

rakatnak, 's jó néhány fekete bors-szemet is hinteni rá; 

ha megtellett a' hordó, az ismeretes nyomaték reáalkalmaztatik, 

melly reáhelyezett hordó fenekére tett keresztfák lesrófolásából, 

vagy nehéz kövekből áll. A' káposzta levét időnkint le 

kell folyatni, 's langymeleg sósvizzel föltölteni; ha már elég 

savanyó , nem kell több sósvizet reáönteni, hanem csak friss 

sótlant. Azután minden héten friss vizben mártott ruhával fölét 

le kell mosni, az az tisztítani. Szokás tiprás alkalmával 

mellesleg egész fejeket belerakni, (természetesen ennek is torzsáját 

kimetszve), a' mit ugy nevezett töltött-káposztához fölhasználnak, 

vagy tetszés szerint szálokra metszve főzésre fordíthatnak. 

A' káposztás hordó mindenek előtt jól kiforráztassék, különösen 

az uj hordó, különben a' káposzta izét veszti, és szagot 

kap; a' répát pedig kékesveres szinre fösti. 

szer§mind babos. Termesztésmódja egy a* fejes-káposztáéval. 

*) 

3. Karalábi. 

Észrevétel minő van a' karalábinál? 

A' karalábinál az az észrevétel, hogy szinre fehér, 

sárgás és violaszinü. Formájára gömbölyű vagy orsóidomu. 

Termesztésmódja pedig az, mi a' többi zöldségről 

előadatott. **) 

4. Spenót. 

A' spenót egészséges gyönge mellékfőzelék, de 

ennek is a' téjföl adja meg kellemetes izét. Sokan a' 

gyönge párét is használják. 

*) K e 1 vagy olaszkáposztát télre igy szokás eltenni: 

kertben készített árokban egymáshoz szorítják, földet 

közbetéve szalmával befedik, fölébe deszkatakarót tesznek. Némellyek 

fejjel földfelé forgatva rakják le, 's földdel betakarják; 

minden esetre vigyázni kell, hogy az eső hozzá ne szivárogjon; 

azért oldalaslag földhalmazattal szükséges védeni. 

Csipkés, kék, vagy harasztos-káposzta kemény természetű; 

azért nem is használható , még a' dér meg nem csipi; 

de ekkor disznó nyakával és gesztenyével kellemetes izü mellékfőzelék 

lészen. 

**) K a r a 1 á b i salitromos földben hamar megfásul, 

ugy szinte ha salitromos vizzel öntözik. 

Nyári zöldség veteményezése kezdődik már Jósef napkor. 

Télié pedig Junius közepén, vagy Julius elején. A' jó és szorgalmas 

kertésznö a' korakáposztát és más zöldséget is illy 

móddal termeszti: kiválaszt kertjében az éjszaki kerítés mellett 

egy vonalban helyet, mellyet fölásatván porhanyó trágyával elkészít, 

mellybe az Augustus elején vetett fejes-káposzta, karaláb 

i és salátapalántát ozélszerüen Septemberben kiülteti; ha bekövetkezik 

a' fagy, szalmával betakarja; tavasz nyilíával leszalmázza, 

megkapálja. Igy vígan növekedik őszi palántája, 

melly éjszak ellenében a' széltől, zivatartól védve volt a 9 kert 

kerítésével; illy móddal készül a' korakáposzta és egyéb zöldség 

is*

25 

101 

5. S ó s k a . 

A' sóska, mind a' mezei mind a' kerti, nem csak 

mellékfőzeléknek, hanem husmártalékra is használtatik, 

mint egészséges növény. A' mezei hatályosabb, a' kerti 

pedig gyöngébb izü. Magról szaporítható. 

6. Saláta. 

A' saláta sok fajra oszlik, u. m. fejes, kötözött, 

fodros és csikós szinü. A' gyönge kellemetes hüvesitő 

és vérritkitó növény; a' kemény levelűnek pedig ize is 

kellemetlen. *) 

7. Czikória és endivia. 

A' czikóriának kevéssé kesernyés ize van; az endiviának 

pedig édesebb, ennek levele majd széles, majd 

keskeny és fodros; Juliusban szokás vetni, és öszszel 

leveleit összekötve földdel befedik, melly alatt fehérsárga 

szint kap, levelei is meggyöngülnek. 

II. Gyökeres növények, • 

1. Vereshagyina. 

A' vereshagyma minő földben díszlik, mikor vettetik 

's mi a' haszna? 

A' vereshagyma, mind a' téli mind a' nyári, porhanyó, 

jó földben vettetik; a' téli sz. Mihály nap tájban, 

a' nyári pedig tavasz kezdetével, hold fogytán; 

* íf ) Salátát purhálni többször kell, vigyázva, hogy a 1 

föld székébe ne hulljon, és gyakran szükséges megöntözni; 

mert a' leveles növények a' vizet általában kedvelik. A ? salátának 

az a' tulajdona, hogy hüvesit és a' vért ritkítja. 

ha^ sürü a * vetés, irtás vagy átültetés által nagyobb fejeket 

hoz, (mogyoróhagyma is ide számitható, mellynek 

csöforma sok levele van). A' konyhában sokféle hasznát 

tudják venni ételekhez, nyersen, pirítva 's megropogtatva. 

*) 

2. Foghagyma. 

Mikép szokás a 1 foghagymát termeszteni? 

A' foghagymát termesztök középszerű földben a' 

nagy fejnek czikkekböl álló gerezdjét ledugdozzák; midőn 

növekedik, vigyázva földjét megpurhálják eleinten 

ujjaikkal, nehogy gyökereit megszaggatván elfonnyadjanak; 

e' végre jobb estve megöntözni, igy könnyebben 

esik a' reggeli purhálás. **) 

Y e r e s h a g y m a szárát sz. István nap tájban megtördelik, 

azt vélvén hogy előbb megérik, és nagyobb lészen a' 

feje; de hamarább is elrothad. Azonban, ha nyaka magától 

már puhul, akkor érett. Télen, hogy ki ne csirádzék, füstre 

akasztják; igy csirája megfuladván száraz helyre tétetik. A' 

magnak való, ha már szára sárgabarna, lemetszetik, 's csak 

tavaszszal veszik ki magját. Ha a' vereshagyma apraját tavaszszal 

elültetik, sokkal nagyobb lesz, mint magról. Ha pedig a' 

vereshagymát meleg kálha mellé akasztják ültetés előtt, magot 

ugyan nem hoz, de olly nagyra nő, hogy egy fontot is nyom. 

Az angolvereshagyma nagy és édes izü. A' flórencziai szinte 

édes, de a'hideget ki nem állja. Ezen gyökér orvosi erővel is 

bír, nyersen összetörve lábvizdaganatot oszlat; a^hasvizdaganatot 

pedig ágyékra téve a' vizellettel kihajtja. Továbbá mézzel főzve 

flegmát oszlat; vizben áztatva a' gyermekekből a'gelesztát kiűzi; 

megsütve pedig a r daganatot megérleli. 

Foghagyma öszszel magról, tavaszszal czikkenkint 

ledugdozva termesztetik; sokan marhahúshoz használják, 

söt más étkekhez, rostéloshoz 's kolbászban is szeretik; azonban 

nehéz szagot lehel a' vele élő. Ugy tartják, hogy valamint 

a 9 veres, ugy a' foghagyma is pestis ellen óvószer. 

Fog hagy ma megtörve és fülbe téve, avagy kovász

4B 

3. Pori és paszternák. 

5. Sárgarépa. 

49 

A' pori és paszternák mire való? 

A' pori és paszternáknak konyhában csak gyökere 

használható, melly a' levesnek jó izt ad. 

4. Petreselyem. 

Mikor és minő földben jobb petreselyemmagot vetni? 

A' petreselyemmagot öszszel jobb elvetni középszerű 

porhanyó földben; mert koratavaszszal előbb kihajt, 

a' trágyás földben pedig a' férgek megrágják. A' ki 

tavaszszal akarja elvetni, akkor be kell áztatni, 's ruhába 

kötve a' rajtafekvőnek melegétől kipattogtatva kell 

elvetni, igy hideg földben is hamarább ki kel. Ha ritkán 

vetik, vastagabb lesz; e' végből a' sűrűn vetettet 

ritkítani kell, hogy meg is lehessen kapálni. *) 

szal elegyítve 's a' fül tövére alkalmazva, a^ fogfájást elállítja. 

— Kásává törve a' megütött körmöt gyógyítja, még az üveget, 

szálkát is a' sebből kihúzza. — Ha valaki szomjúság szűkében 

romlott és állott vizet ivott, foghagymát egyék, ez a' következhető 

nyavalyától megóvja. — Mézzel és sótlan friss irósvajjal 

keverve a' fejkoszt meggyógyítja. — Végre ha hagymaevéstől 

valaki szája bűzét el akarja venni, az fahéjat, anist, 

vagy köményt rágicskáljon. 

*} A' petreselyem helyét megkell választani; mert 

vizenyős helyen, valamint a' sárgarépa is, nem egészséges. — 

Petreselyem gyökere 's levele levesben használtatik. Még orvosló 

ereje is van: a' vizelletet hajtja, az erek dugulását fölszabadítja, 

a' havi tisztulást megindítja. — Magja összetörve, sótlan 

irósvajjal keverve jó kenőcsével szolgál fejtetvek ellen. Petreselyemhez 

jóságára hasonló crenterpetreselyem, veszedelmes pedig 

a'kutyapetreselyem; a'jótól különbözik levele alsó fényességével. 

Szinte a' bürök levele is hasonló, de ezt büzéról és 

szárán látható veresbarna pettegetéseiről meg lehet különböztetni. 

Minő gyökérnemü a' sárgarépa, és mikép termesztetik? 

A 9 sárgarépa igen hasznos növény, részint eledelül, 

részint orvosságul használható. Termesztésmődja 

megegyez a' petreselyemével. Színre fehérsárga, vagy 

narancspiros, 's ez édesebb is. Miután az öszszel vetett 

föl szokott magzani; azért tanácsosabb tavaszszal vetni 

el a' magot. *) 

6. Veresrépa. 

Mikép termesztetik a' veresrépa ? 

A' veresrépa szinte magról termesztetik, és rendesen 

kiültetett palánta után tenyész; ez is megkívánja a' 

purhálást. Öszszel vigyázattal kell kiszedni, hogy meg 

ne sérüljön, különben főzés által piros színét elveszti. 

Ki 

télen át a 9 sárgarépát földben akarja hagyni, 

szálas lótrágyával fedje be fagy ellen,• > igy télen is használható. 

A' szaporításra kiválasztott egészséges vastag narancsszínű 

leveleitől letisztitatván, csirája épen megőrizve Aprilisben 

verőfényes helyre kiültettetik, 

? s fölmagzik. Miután nem egyaránt 

érik meg magja; azért száráról lemetszve szellős helyen 

tartatik. Yeteményezés előtt az éretlentől az érett magok 

ujjak közti zúzás által elkülönöztetnek, és csak az épek vettetnek 

el Különös módja használásának még ez is: egy sajtárral 

jól megmosott és összemetélt sárgarépát addig keli főzni, még 

zacskóba lehessen nyomni levét, 

9 s ez további főzéssel sűrű 

szörpöt ad, mellyet ezukor helyett ételbe lehet használni; valamint 

hurut és szárazbetegségben is nagyon hasznos. Ha a 9 

gyermekek éhomra nyersen jól megrágják, megeszik, tölök 

a' férget elhajtja. Összetörve péppé, gyulladó sebet gyógyít. A' 

megtisztított és pörköltnek kinyomott leve fönmaradt sonkolával 

valamelly edényben, vagy is tálban fölmelegitAe 's összeelegyítve 

jő kenőcsül szolgál a' veszedelmes szebek meggyógyitására. 

Magyar gazdaasszony* 4

27 

Haszna ismeretes a' husnemü eledeleknél, és mennél 

veresebb a' színe, a' vizelletet annál jobban hajtja. 

í. Kerékrépa. 

Mikép és hol termesztétik a' kerékrépa? 

A* kerékrépa inkább mezei mind kerti növény. 

Magról növekedik; lehet tavaszszal vetni; ebből lesz a' 

koranövény; aratás után vetett pedig öszszel szedetik 

ki, hordóba, mint a' meggyalult káposzta, gyöngén benyomva, 

mellékételnek használtatik; csak uj hordóba, 

melly tölgyfából készült, ne tétessék; mert megkékiti a' 

répát. Igy termesztik a r fanos, az az bozontos gyökerű 

répát is, mellyet édesen készítve disznó orrával sokan 

kedvelnek; ez lágyan tartja a' hast, és a' szeleket is 

hajtja. 

8. Czukorrépa. 

Miért neveztetik czukorrépának ? 

A' czukorrépa, melly szinte magról, ha sürü a' palánta, 

kigyomlálás vagy átültetés által, növekedik; azért 

neveztetik czukorrépának, mivel gépek által kisajtolt és 

elfőzött levéből czukrot készítenek. Eledelül is használható, 

de mivel émelgös az ize, teheneknek inkább táplálékul 

szolgál, mitől jól is tejelnek. 

9. Zeller. 

A* zeller is kerti növény? 

A' zeller vadon is nő; de csak a' kerti növény 

használtatik; meleg-ágyban vetett magjáról nőtt palántája 

előlegesen készített ágyba vonalok szerint rendesen 

kiültettetik; szinte a' purliálást és az öntözést megkívánja. 

Öszszel kiszedve, gyökereitől megtisztítva, zöldséges 

pinczében homokba rakatik. Használtatik levesben, 

sült mellé salátának is. Természetére nézve hevítő 

és vizelletet hajtó növény. 

10. Hónapos és téli feketeretek. 

A' retekről mit kell megjegyezni? 

A' retekről azt kell megjegyezni, hogy a' korahónaposretket 

mint csemegenövényt meleg-ágyban termesztik; 

(hideg földben pedig hónaponkinti vetés által 

szaporitatik). Színére fehér, fekete, piros, fakó; izére 

édes, csípős, majd keserű; formájára pedig hosszúkás, 

gömbölyű, apróbb, vagy nagyobb, orsóidomu. Porhanyó 

földben jól díszlik; ha bekapáltatik, nem fásul meg. *) 

A' téli feketeretek trágyázott földben igen nagyra 

megnő, ha egy fészekbe Pünkösd hetében két szem tétetik 

, a 9 gyöngébb kihúzatván, csak egy szál hagyatik 

meg. Sz. Mihály nap tájban szokás kiszedni, 

9 s homok 

közé rakva téli használatra tartatik. Leszeletülve eczettel, 

némellyek olajjal is eszik. Nem tápláló ugyan, de 

a' vizelletet, sőt a' fövényt is elhajtja. 

11. T o r ni a« 

Jóféle tormára mikép kell szert tenni? 

Jóféle tormára, hogy édes, csípős, de keserű ne 

legyen, ugy lehet szert tenni, ha jóféle tormának csirája, 

vagy vékony gyökere homokos földben ültettetik; 

mert csak a 9 kövér trágyás földben lesz keserű. **) 

.*) Hó naposretekmagot káposztapalánta közé jó 

vetni; mert a 5 földi bolhák aV retek levelét jobban szeretvén, 

a ? káposztapalánta épen megmarad. Hónaposfehérretek, melly 

üvegfényes, gömbölyű rövid gyökerű, Aprilban egy lábnyi 

távolságra ültettetik; ha érettek hüvelei, gyökerestől fölhuzatik, 

? s száraz helyen veteményezésig tartatik. 

**) T o r m a husiével avagy eczettel leöntve mártalékul 

használtatik. Némellyek tűznél erejétől megfosztják, de 

ekkor már semmi orvosló ereje nem lesz, mint afféle fürészpornak. 

Torma egészséges embernek való; mert a' sürü 

nyálkát fölszaggatja, de forró természetüeknek, szemfájóknak, 

e 

101

53 

101 

12. Spárga. 

Spárga is a' gyökeres növények közé tartozik? 

Igen is ,. miután fölnyuló gyökere használható, és 

pedig már koratavaszszal hajt, 's azonnal cserépedénynyel 

szokás beburitani, különben a' szabad levegőben megfásul; 

a' lemetszést vigyázattal kell tenni, hogy a' föld 

színénél kevéssel alább történjék, *s a' mellette kibújónak 

csirját el ne törje. *) 

III. 

Iliivé les növények. 

Mit nevezünk hüveles növényeknek, 

9 s mellyek 

azok ? 

Hüvelesnek nevezzük azon növényeket, mellyek 

részint hüvelekkel együtt, részint hüvelükböl kifejtett 

gyümölcseikkel használtatnak; illyenek: a' borsó,-bab, 

lencse, mák. 

vérfolyásban sinlödöknek kész nyavalya. Van orvosló ereje 

is, reszelt torma lehabzott mézben megropogtatva 2 — 3 kávéskalánnal 

éhomra lenyelve a' kezdő hektikát kigyógyítja, levelének 

kifacsart leve kevéssé megczukrozva, kalánként bevéve a' fuladozást, 

náthát, hurutot, köszvényt gyógyítja; megreszelve a'tagokban 

kóborló fájdalmat vagy tagzsibbadást is megszünteti. 

*) A' spárga magról szaporodik, vagy gyökérről, 2 

vagy 3 láb széles vermekbe trágyával rétegesen és jó földdel 

keverve, majd föld színéig kitöltve 3 éves spárga gyökeres 

palánták elszélesitett gyökerükkel lerakatnak, és jó porhanyó 

földdel befödetnek, ismét porhanyó trágyával betakartatnak, 

ezen móddal növekedő 5 éves spárga használható; de az első 

kinövését föl kell ereszteni, csak az utána kinövőket lehet 

használni, különben erejét veszti, és kivész. Van mezei 

spárga is, ez vékonyabb, keményebb is, mivel be nem födetik. 

A' spargaágyat télre mindég porhanyó trágyával be szokás teríteni 

a^ hideg ellen, 's koratavaszszal legereblélvén, vigyázva 

megásatik. 

1. Borsó. 

Hányféle a' borsó, és miként szokás termeszteni ? 

A' borsó kétféle: fölfutó, vagy rövid szárakkal; 

a 1 fölfutó, az ugy nevezett czukurborsó földbe 

szurt vesszökarókra kapaszkodik; ez is kétféle: gyönge 

és kemény hüvelü; amaz hüvelével együtt eledelül használható, 

emennek pedig csak kifejtett borsója. *) 

A 1 

2. Bab vagy pasiul. 

babról mit kell megjegyezni? 

A' babról azt jegyezzük meg, hogy szinre fehér, 

piros, tarka és feketére oszlik. Azután apró vagy nagyobb 

szemű, gömbölyű vagy hosszúkás. Ide számíttatik 

még a' lófogu vagy disznóbab is. Ezt megfőzve és 

sózva sokan szeretik, amazokat pedig mellékeledelekre 

fordítják; minden esetre szelet okoznak. **) 

*) Borsónak sok a' faja; szinre fehér, sárgás, zöld; 

alakra gömbölyű, vagy szegletes; tartalmára kemény, vagy 

gyönge, ez vajborsónak is neveztetik, és legjobb. A' madaraktól 

őrizni kell; mert kivágják. A' borsó kedves főzelék; hogy 

el ne fajozzék, változtatni kell a' magot vagy a' földet. Némelynek 

azt tartják, ha éjszaki széllel vetik, kemény főzetü lesz; 

ha pedig déli széllel vetik, akkor férges. 

Itt említendő a' stockeraui borsó, melly csak 

ugy nem fajzik el, ha évről évre stockeraui borsó vettetik el; 

igy jóságában állandóan megmarad, 's mint az eredetit el.is 

lehet adni. 

Zsizsiktől ugy lehet megmenteni, ha friss vizzel jól 

megmossák; azután kiszárítva használatra elteszik. 

**) A' bab szinte alacsony, és fölkapaszkodó szárain 

bőven termő növény; miután a' zsizsik nem bántja, több évig 

ellehet tartani. Aratóknak, mivel tápláló ereje van, szomjúság 

ellen eczettel készítve ajánlható. Orvosló ereje is van: lisztté 

törve 's mézzel keverve daganatok érlesztésére ^s fölfakasztására 

használtatik.

54 

3, A' lenese, 

Mit érdekes a' lencséről megjegyezni? 

Érdekes megjegyezni azt; hogy kétféle, t. i. barnagömbölyü, 

vagy fehérlapos szemű ; egyik faj jobb fölö, 

mint a' másik. Itt arra kell vigyázni, hogy a' kemény, 

hüveles növényeket folyóvízben inkább mint kutvizben 

kell főzni; mert a' folyóvíz lágyabb, a' kútvíz pedig 

mint ércztartalmu keményebb, különösen a' salitromos. 

Általában nem gyönge gyomornak való, és szeleket okoz, 

4. A* mák. 

Mire kell vigyázni a' máktermesztésben? 

A' máktermesztésben arra kell vigyázni, hogy korábban 

elvettessék, a' mint már a' gumónövényeknél 

mint termesztése^ mint használata említetett, 

IV. 

Indái növények. 

Mit nevezünk indás növényeknek? 

Indásoknak nevezzük azon növényeket, mellyek futó 

szárain hozzák a' gyümölcsöt; illyen: az ugorka, 

sárga és görögdinnye, paprika, paradicsomalma 

és eper. 

I. Az ugorka. 

Az ugorkát mikép kell termeszteni? 

Az ugorkát igy termesztik: nagyszerű sima héjú 

magnak hagyott ugorkának szellős helyen épen tartott 

magva előlegesen jól elkészített ágyakban vonal után 

hintetik, 's földdel betakartatik; kibujt palántáját, ha 

stirü, ritkítani, gaztól tisztán tartani szükséges; ha eső 

nem jár gyakran, még nem virágzik, meg is kell öntözni. 

v Mikép használtatik az ugorka ? 

Az ugorka még éretlen zöldjében kétfélekép használtatik: 

az apraja és középszerűje kenyérrel és eczettel, 

vagy mi még kellemetesebb kovászszal besavanyitatik. A' 

nagyszerűeket pedig leszeletelve salátának főtt hus vagy 

pecsenye mellé szokták használni. *) 

*) Az ugorka b a k v i r á g j á t nem jó leszedni, mit 

némellyek károsan cselekesznek. Lótetü ellen ismeretes móddal 

védeni szükséges; forgószelek ellen pedig futó szárait veszszöböl 

készült kampóval földhez kell foglalni, hogy a' szél 

összevissza ne zavarhassa, és tördelhesse. 

Az ugorka nyáron hüvesitő növény, de télen által is használható, 

ha jó módjával eltétetik; melly kétfélekép történik, 

kovászszal, vagy eczettel. Kovászszal, a' már elegendökép besavanyított 

ugorkák széles szájú üvegekbe rakatnak; azután a' 

leve fölforralva csurdultig reáöntetik, de az üvegek langymeleg 

vizbe tétessenek, hogy a' reáöntött ugorka levétől el ne 

repedjenek; végre hólaggal befödve sorosan beköttetnek, hogy 

a' levegő hozzá ne férjen. Midőn használni akarja, csak egy 

üveget bontson föl, és azt azon napon használja el; mert a' 

szabad levegőn el nem áll, hanem elposhad. Hordóbelit pedig 

eczettel igy kell eltenni: egészséges zöld ugorkát kis csutkájával 

kell leszedni, 's két napig szikkadás végett árnyékos helyen 

tartani; azután forralt eczettel leönteni, 's egyenkint megtörölve 

a' már előre elkészített, ,'s kiforrázott tiszta kis hordóba 

előlegesen szőlő, vagy megyfalevelek, vasfű, kevés feketeborsszemek 

és gyömbér fűszerekre rakatnak az ugorkák, ismét 

előbbi fűszerekkel be kell hinteni, 's ugorkákat reárakni; igy 

ismételtetik, még a' hordó meg nem telik. Végre forró eczettel 

tele töltetik; de ha erős az eczet, borral kell azt felényire keverni, 

különben az erős eczet összeránczositja, és hamar megrontja 

az ugorkát; annakutánna tiszta ruhával befödve dugasza 

reátétetik. Másnap, ha apad, ugorkát vagy paprikát lehet fölébe 

rakni, vagy me'rséklett eczettel tele tölteni. Az igy elkészített 

hordó naponkint meghengergettetik, 's hol szájjal, hol fenékkel 

fölfordítva hagyatik; ez ismételtetik két hétig. Igy az ugorka 

épen 5 szép zölden megmarad, csak mindég telve tartassék, még 

101

57 

2. Sárga és görögdinnye. 

Miképen kell a' kedves kerti dinnyét termeszteni? 

A' kerti, különösen a' sárgadinnyét illy móddal 

termesztik: a' jóféle dinnyének négy vagy öt éves ép 

magját beáztatva, vagy szárazan lerakják. Ha meleg-ágyban 

termesztetik, korábban terem, mint hideg földben, 

mellybe Április hóban négy, öt szem magot szokás vetni. 

Termesztésmódja abban áll, hogy vagy ágy hosszában 

vont barázdába, vagy kupaczokba rakatik a' mag; minden 

esetre jobb, ha fölhalmozott földbe vettetik; mert a' 

nap sugarai jobban átjárják, a' mit a" dinnye igen kedvel. 

Földet pedig kiván kövéret, porhanyót, mire nézve 

gyepszin-iszap földdel keverve legjobb. Még nem virágzik, 

az öntözést megkívánja; azután már ritkábban 

kell öntözni, sőt virágja nem is szenvedi a' nedvet. 

A' görögdinnye, 

Mikép termesztetik a' görögdinnye? 

A' görögdinnye termesztése ugy történik mint a 9 

sárgadinnyéjé. Ez különösen kövér, homokos földben 

díszlik. Magjára nézve háromféle: fehér, fekete és fakó 

magu. Ismét: fehér vagy piros bélü; hüvesitö gyümölcs. 

Érettségét ugy szokás megpróbálni, ha alsó és fölső 

felét kezek közt megszorítják, 's ropogásával érettségét 

jelenti. 

Yan-e többféle fajú dinnye ? 

Igen is van, söt annak igen sok a' faja; nevezetesebbek 

a' candalup, behállózott, ripacsos, gerezdes 

nem használtatik. Veszedelmes szokás rézpénzt bele tenni, 

hogy zöld maradjon; mert az eczet föloldja a' rezet, és az 

ugorkát megmérgezi. Következőleg mindég gyanús a' vendéglökben 

az igen zöld ugorka, 

101 

vagy sima; szinre zöld, sárga, fehér, zöldcsíkos; nagyságára 

's idomára apró, gömbölyű, hosszúkás, csöcskinövésü 

's az óriási nagy dinnye; illatjára egyik kitűnőbb 

mint a' másik; érésekor is szárától egyik könnyebben 

elválik mint a\ másik. Minden esetre a' leszakasztott 

sárgadinnyét, (ha igen el nem érett), egy napig jó áltatni, 

különben ama kedves, húsos, kemény fajú nem 

lesz olly kellemetes leveses, mit csak állásban nyer 

meg. *) 

8. Paprika, 

A' paprika is kerti növény? 

A' paprika is kerti növény, mellynek szép piros, 

érett magja meleg-ágyba hintetik; palántáját pedig rendesen 

szokás kiültetni; zöld gyümölcsét hordóba ugorkával 

vegyítve rakják el; azt tartják, hogy az ugorkát 

erőben megtartja. Érett gyümölcséből porrá törve étkekhez 

használható bors készítetik. 

Dinnyepalántát lehet ültetni is, de vigyázva, 

hogy gyökerétől a' föld el ne váljék, különben elnyomorodik, 

és elvész. Továbbá, ha már négy levelét kihajtotta, akkor 

székét ki keli csípni; mert csak a' két kemény elölevelén látható 

gombformákból kihajtó ágak hozzák gyümölcsöt, 's ezt 

nevezik első herélésnek; ha már futó ágai harmadik csomóját 

formálják, ezen ágok vége is elcsipetik; mert egyedül ezen 

csomókból hajtó ágok hozzák csak a' gyümölcsöt. Ez megtörténvén, 

ha több ágokra buján hajt, ritkítani kell a' meddő 

ágokat, illy módon korábban hozzák a' gyümölcsöt, 's előbb is 

megérnek. Dér ellen a' gyönge palántát éjjelenkint virágcserepekkel, 

ha már futó ágai vannak fatámaszra alkalmazva kosarakkal 

kell befödni, hogy ágait meg ne törje, és csak nap 

fölkeltével födetik ki; igy vigan növekedik. 

**) A' paprikának több faja ismeretes, ugyanis: 

apró, szegletes, nagy alakúak. Az érett és megszárított paprikának 

héjá és magja porrá törése alatt a' munkálódó szemét,

59 

4® Paradicsomaimat 

Minő kerti gyümölcs a' paradicsomalma? 

A' paradicsomalma igen kedves kerti gyümölcs; ha 

érett, sárga, kellemes savanyöságával mártaléknl szolgál 

a' marhahús, tojás és egyéb hecsináltakhoz. A' paradicsomalma 

magját szinte meleg-ágyba vetik, azután 

hideg földbe kiültetik; ha fölnövekedik, bokros szárai 

karók közé szorítva széltől oltalmaztatnak. Néhány palánlát 

meleg-ágyban is lehet meghagyni, hogy érett 

gyümölcsét előbb lehessen használni. *) 

5, Epe i% 

Az eper is kerti növény? 

Az eper ugyan erdei gyümölcs, favágás után az 

orrát őrizze, hogy pora bele ne szálljon; különösen kezeivel 

szemét ne dörgölje; mert kinos fájdalmat fog szenvedni, azért 

a' munkálódó kezét előbb, jól megmossa. 

Orvosi erejére nézve a' paprikabors gyönge gyomrot erősit, 

a' náthát, fuladást oszlatja, nem is olly hevitö mint a' feketebors. 

A' piaczi paprika gyanús szokott lenni; mivel a' 

szívtelen, haszonleső árusok téglaport szoktak közébe keverni. 

*0 A' paradicsom zöld almáját sokan ugorka 

közé szokták vegyiteni, valamint a' zöld babot is. Miután érett 

gyümölcse el nem áll, és még is hogy télen által lehessen használni, 

áttörve, magjától kitisztítva czukorral kellő sűrűségig 

befőzik; azután mázos edénybe jól befödve téli használatra elteszik. 

Egész gyümölcsét is lehet illy móddal eltartani: folyóvízben 

annyi só olvasztatik föl, miszerint a' tojást fönbirja; 

akkor cserépedénybe rakott egészséges, sértetlen paradicsomalmák 

rakatnak, és azon sósviz csurdultig reátöltetik, és a' 

cseréptál fenekével lenyomtatva használatig ellehet tartani. 

A' para.dicsomalmát még illy móddal is lehet eltenni: dugaszszal 

ellátott nagy szájú üvegekbe töltött erős eczetbe rakatik; 

azután jól hólaggal bekötve, levegőtől oltalmazva használatig 

hüves helyen tartatik* 

101 

ifjú pagonyokban díszlik, de már a* kertekben is elplántáltatott, 

különösen a' csattogó nagyobbszerü eper ágyonkint 

sorozva. Az eper futó ágaival földbe kapaszkodik, 

gyökeret ver, 's igy szaporodik; mindazonáltal, hogy ki 

ne vesszen, és el ne aljasodjék, futó ágait el kell metszeni 

, igy 8 évig eltart; azután szét kell szedni, és 

újra elültetni. *) 

©. Ananasz. 

Minő gyümölcs az ananasz? 

A' ananasz, miután csak üvegházban tenyész, a' 

kerti növényekhez nem számitatiL 

¥. Bokor no vények* 

ri- 

Mik tartoznak a' bokornövényekhez? 

A' bokornövények közé tartoznak: egres, 

biszke, málna (himpér) és articsóka. 

I. Egres. 

Minő bokornövény az egres, 

9 s mire használható? 

Az egres tüskés bokornövény, azért csak széles 

utak mellé félre kell ültetni; mert a' kertben járónak 

ruháját szaggatja. Ezen bokros növény csak ágai közt 

hozza ki bogyóját, mellyet már fél éretten husmártalékra 

használnak kedves izéért; illy móddal az éretlen, 

húsos, zöld szőlőszemeket is, mint az egrest lehet használni. 

Sokan kellemes izéért az egrest eczetágynak is 

használják. **) 

*) Az eper — kerti ugy mint az erdei — hüvesitő 

és vizelletet hajtó gyümölcs; némellyek borral, czukorral édesítve 

használják, némellyek pedig tejjel, de ekkor jó gyomrot 

kiván. 

**) Az egresbokrot a' hernyó néha annyira megszokta lepni 

és lerágni, hogy levele alig marad rajta; azért tavaszra gyö-

61 101 

2. Ribiszke. 

A* ribiszke szinte kerti bokornövény, utak mellé 

vonalba ültettetik, piros bogyója cznkorral meghintve 

asztali csemege, Be is szokás főzni, és süteményekben 

használni. Ezen bokrot a' hernyótól ugy kell védeni, 

mint az egresbokrot. *) 

3, Málna. 

A' málna hasonlóképen kerti bokornövény, a' napfényt 

szereti; miután nagyon szaporodik, átültetésekor 

kell ritkítani. Érett, piros és borizü gyümölcse cznkorral 

meghintve asztali csemege. A' málnával készült eczetet 

illatjáért sokan igen kedvelik. 

4. Articsóka. 

Az articsókát is kertekben szokták nevelni, mellynek 

érett, tüskés gyümölcsét a' szakácsok használják, 

és asztalra föladják. 

keretül a' földet, mellyre tojásait lerakja, el kell húzni, és 

mészporral meghinteni. Ha pedig csak ugyan már levelét kezdi 

rágni, akkor főtt dohány levével kell öntözni, vagy összetört 

dohányporral behinteni, mellytöl a' kártékony hernyók elvesznek. 

— Ezen bokrot is, hogy el ne vénüljön, időnkint szét 

kell szedni, és átültetni. 

*) A' ribiszke befőzés módja ebben áll: két font 

ribiszkét csutkájától megtisztítják, és másfél font czukorral, 

már előbb egy font vizzel fölforralva és lehabozva készen tartanak, 

egyszer fölforralják és szűrőn a' nedvét átfolyatják, sűrűségig 

elfőzik, mellybe azután a' főtt ribiszkét elkeverik, igy 

üvegekbe téve hideg helyen tartják használatra. Illy móddal 

lehet más befőzötteket is késziteni. Ezen ribiszkenedv forrónyavalában 

a' szomjúságot enyhíti; sőt megégetett tagra kenve 

a' fájdalmat szűnteti, és hamar meg is gyógyítja. 

**) Az articsóka pikkelyes leveleit eledelül elkészítik, 

mellyben orvosi erő is létez; mert kifacsart leve annyi 

VI. 

Fiiszeres növények. 

Mellyek a 9 fűszeres növények ? 

A' fűszeres növények e' következők: 1-ör. Sáfrány. 

2-or. Pázsithagyma (©címíítlíng). 3-or. 

Tárkony. 4-er. Kakukfü. 5-ör. Majoránna. 

6-or. Kapor. 7-er. Kömény. 8-or. Anis. 9-er. 

Rozmár in. 10. L e ven dula. 11. Zsálya. 12-er. 

Fodor és széles mentha. 13-or. Melissa. 

Mire használtatnak a' fűszeres növények? 

A' fűszeres növények használtatnak étkek fűszerezésére 

és orvosságul. 

1. A 9 sáfrány. 

A' sáfrány kétféle: vad és szelid vagy is kertisáfrány; 

a' vadsáfránynak se illatja nem érdekes, se 

haszna; de annál kitűnőbb a' kertisáfránynak illatja és 

orvosi ereje. Termesztésmódja ez: jó porhanyó, de 

nem frissen trágyázott ágyban félláb távolságra hagymája 

Augustusban ledugatik, Septemberben már kizöldel, 

és sásas levelei közt virág tartó ibolyaszínű tokját 

kihajtja, mellyben a' mint fölreped, három szál sáfrány 

látható, mellyek még napkelte előtt tiszta papírra szedetnek, 

meleg vaspléhen gyöngédeden fölszáritva, skatulába 

rakva tiszta száraz helyre tétetnek használatra. 

Jövő tavaszszal sássá elszáradván, földjét fölporhanyolva, 

salátanemüeket lehet rajta tenyészteni. Septemberben 

sássát ismét kihajtja, 's virágját lehet szedni; de már 

negyed évre ki kell szedni, és az elszaporodott hagymájit 

újra elültetni. *) 

fehér borral elegyítve italul a 5 vizelletet igen hajtja, sokszor 

még a 9 vizi betegséget is meggyógyítja. 

A 9 sáfrány nem csak hasznos konyhai műszer, 

hanem egyszersmind jövedelmező termesztmény; miután latja

63 

t. Pázsithagyma. 

Ez magról és gyökérről szaporítható. Levele apróra 

metélve rántott-tojásra és egyéb eledelekre tétetik. 

8. Tárkony. 

Tárkony gyökérről hamar szaporítható. Levele baránybecsináltban 

téjföllel jó izt ad, 's gyomrot erősít. 

4. Kakukffi. 

Kakukfü savanyó becsináltban és vadhús páczolásához 

használtatik. 

5. Majoránna. 

Majoránna magról növelkedik, 's hamar virágzik. 

Ennek illatos, gubás magja sültekhez, főkép kolbászhoz 

használtatik. *) 

6. Kapor. 

Kapor szinte magról növekedik; ha kertbe kaphat, 

maga magát buján szaporítja. Ezen fűszeres növény 

három forintot ér. Európában, különösen Austriában nagy menynyiségben 

termesztik. Szinére és illatjára nézve étkekben képesint 

használható; különben, ki bőven él vele, miután ingerlő, 

vért izgató, könnyen aranyeret, vérpökést idéz elő, és főfájást 

eszközöl. Szívtelen boltokban néha hamisított sáfrányt is árulnak, 

u. m. a' füstölt hus vékony szálaiból vagy kenyérbél (peremér) 

virágjából vegyítenek közibe, 's ezeknek se illatjuk, ha 

megnedvesítve ujjak közt szétdörzsöltetnek, se föstéket nem eresztenek 

mint a' valódi sáfrány. Még más ismertető jele is van, 

az t. i. hogy az igazi sáfránynak alsó vége fehéres szokott lenni. 

Fűszeres növények általában utak szegélezésére használhatók, 

némellyeket ágy számra is termesztenek, mint a 9 majoránnát, 

és a 9 kaprot. 

A 9 majoránna megszárítva is megtartja hathatós 

szagát, minél fogva télen által is használható. 

bokros szárai ugorka savanyításhoz, aprított levelei káposzta 

főzelékhez és turóslepényhez; megszárítva pedig 

még télen is használható. 

í. Kömény. 

Kömény kellemetes ize és orvosló ereje miatt levesbe 

és más étkekbe, sőt kenyérsütéshez is használtatik. 

Lombikon áteresztve italul szolgál. Ezen növény 

vadon is bőven terem. *) 

8. A n í s. 

Anis gyökere, levele, magja édes izü, kertekben 

terem, leginkább gyökereiből bőven hajtja ki szárait, 

és több évig tenyész. **) 

9. Rozmarin, 

AV rozmarin kerti illatos növény ; hideghez szoktatva 

szabadban is megmarad; különben télen át száraz 

pinczében vagy kamarában tartatik, és tavaszszal kiültetve 

vígan növekedik, így el is szaporodik. A' rozmarin 

ágait a' mennyegzösök igen kedvelik; szakácsok 

pedig becsinált étkekben élnek vele, sőt eczetben is 

használják; különben gyógyszertárban többfélékre forditatik. 

101 

A' kömény gyönge gyomornak egészséges, a 9 szeleket 

megindítja; nem csak levesben használható, hanem fölmelegített 

magja zacskóban gyomorra téve kólikától az az gyomorgö'rcstől 

a' kinlódót megszabadítja. Köményes pálinkának is 

hathatós ereje van, csak kiméivé használtassék. 

Anis gyökerének és levelének főtt vize a 9 szoptatónak 

tejét szaporítja. Tejjel főtt levével burogatott emlőknek 

tüzesedését enyhíti; némellyek főtt levét átszűrve kenyérsütés 

alkalmával dagasztáshoz használt vizzel elegyítik; igy nyerik 

az anis-zamatu kenyeret

65 

10. Levendula. 

A' levendula kerti ágyak szegélyére alkalmaztatik. 

Ezen szagos, ingerlő növény, ha virágozni kezd, bimbajával 

együtt csomóba kötve, avagy leszedett virágo s 

bimbaját zacskóba téve viselő ruhák közt szokják használni. 

*) 

11. Zsálya. 

A' zsályát — kerti és vad ismeretes növényt — 

orvosi hasznáért érdemes megjegyezni; a' kerti zsályának 

leveleit megszárítva elszokják tenni; a' gyomor 

nehézsége, hurut, böfögés, főfájás V kólika ellen vizzel 

leforrázott levét mint theát italul jó sükerrel használják. 

•») 

12. Fodor és széles mentha. 

Fodor és széles mentha ismeretes kerti szagos növény. 

A' fodros fajú különösen maga magát gyökeréről 

nagyon elszaporitja. Ha ebből tehén eszik, szaga tejében 

is megérezhető, mellyböl boszorkányságot következtetnek 

a' tudatlanok. Egyedül orvosi hasznáról ismeretes mind 

*) A 9 levendulát illatjáért nérnellyek eczetbe teszik; 

söt vizet is készítenek belőle, mellyel a' meglocsolt öltözet 

kellemetes szagot kap. 

A' zsálya forralt borral leöntve és kihűlve szárazbetegségben 

a' hervasztó izzadást; sőt amúgy is a' már elgyöngült 

személyek bádgyasztó hideg izzadását elállítja, ha lefekvés 

előtt, és éjjel álmatlanságban, reggel szinte két evőkanállal 

megiszik. De a 9 beteg fölösleges takaróval ne éljen; 

egyedül csak akkor használhat melegebb takarót is, ha már izzadása 

megszűnt. Zsálya főtt vizével a 9 gyulladásban lévő torkot 

jó gargarizálni, a' sebes szájt mosogatni, levelével fogakat 

dörgölni, mi által a 9 foginakat erősíti. 

A' fönérintett bor helyett égettbort is lehet használni, 

mellybe két, három napig zsályalevelek tótettek. Virágját pedig 

a' méhek kedvelik. 

a' két faj, miután a' görcsöt, hasmenést és hányást 

szünteti. Ha ebből fürdőt készítenek, vagy melegen a' 

tagra teszik, tagzsugorodást és daganatot oszlat. Szoptató 

anyák használják a' tej elállítására. Leforrázott leve 

mint thea gyomrot erősít, destillált vize puffadást 's szorulást 

okoz. Borsos menthának kámfor szaga van, 's 

ételben használható. 

13. Melissa. 

101 

A' melissa czitrom szagáról ismeretes növény, valamint 

minden illatos növény, ugy ez is orvosló erővel 

bir, u. m. vérhigitó, fölvidító, a' beleket nyálkától 

tisztítja, ha nyers leveléből készült theával élnek. Héja 

fölfuvódást oszlat. Ebből készítik az ugy nevetett car~ 

melitacseppeket. 

A' mezei fűszeres és orvosló növények. 

Mellyeket érdekes ismerni a' mezei fűszeres és 

orvosló növények közül? 

Érdekes ismerni e' következőket: 1-ör. Fehérürmöt 

*) 2-or. Cziczkórót. **) 3-or. Ru- 

•*) Fehérüröm, — ennél a 9 bárányüröm kellemetesb, 

— szeszes italokba téve élnek vele gyomorerősités végett; ez 

hevítő is. Főtt levével sárgaság, lép és májdaganat ellen élnek. 

Kifacsart leve gelesztát üz; köszvényt gyógyít. Az űröm 

leveleit használják mell és hasburogotásra, még fürdőnek is. 

Kivált gyermekeknél, kiknek baját egy könnyen nem lehet eltalálni, 

igen hasznos. Az összeaprított ürömlevelet kis polykáknak 

eledül igen hasznos adni. Ruhából a 9 molt elűzi. 

**) Cziczfarkkóró levelének és virágjának forrón 

öntött levét de meghűlve a 9 ki issza, megmenekszik a 9 vérpökéstől, 

aranyérfolyástól, hasmenéstől, vérfolyástól és szélkólikától. 

Melegen pedig bevett itala görcsoszlató; bélfájdalmakban, 

dugulásokban hasznos, még a' havi tisztulás rekedésében 

is a 9 vele való élés ajánlható. 

Magyar gazdaasszony 

Q

66 

tát. *> 4-er. Utifü vet. **) 5-ör. Vér füvet. ***) 

6-or. Ökör farkvirágot. ****) 7-er. Széki füvet. 

•****) 8-or. Fehérmálnát. ******) 'stb. 

A 9 gombákról. 

Nincs már mezei növény, melly a' gazdaasszony 

figyelmét megérdemlené ? 

Igen is vannak más mezei növények is, t. i. a' 

gombák; ezek annyival inkább figyelemre méltók, 

*) A' rutának kifacsart leve pamuttal fölitatva, 's 

fülbe téve a' hallást elősegíti. Borban főtt levével orbánczos 

szájban rothadó sebeket lehet gyógyítani. 

Az utifü levele daganatra, sebre téve összehuzó 

erejénél fogva jótékony orvosló szer. A' balha-utifü magjára 

öntött viz, a' midőn megkocsonyásodik, az égett tagot vele 

kenni, ugy szinte tüzesedett szemet, vak aranyér csomóját igen 

jónak találtatik. 

***) A 7 vérfü szára, levele, virágja veresborban 

megfőzve egy pohárnyi italával a' vérhast elállítja. 

Az ökörfarkkóró virágjának nedve, ha 

üvegben napon kiizzad, száraz fájdalmakat gyógyít. 

Széki fü az aprófaju majd leghasznosabb a' 

házi-orvosság közül, mellynek virágja szélüzö, görcsoszlató 's 

9 s fájdalmat enyhítő erővel bír. Három uj közt fölcsipett virágja 

leforrázva és betakarva hasznos italul szolgál bélgörcsökben, 

kólikában, máj 's köszvényfájdalmakban. Használtatik 

más bevett orvosság után is; szárazan pedig vagy megnedvesítve 

daganatok burogatására igen ajánlható. 

A' fehér mái na fekete héjától megtisztított 

gyökerének három nehezéke vízben főve a' belekben rejlő csípősséget 

megszünteti, a' hasrágást oszlatja, a' belek természeti 

nyálkáját kipótolja. Igen hasznos még vérhasban, szárazbetegségben, 

tüdőgyulladásban, oldalnyilalásban, vese és hólagkő 

fájdalmakban; továbbá torokgyulladásban, hurutban, rekedésben; 

néha a' veszedelmes hólagkövet is elhajtja. 

minthogy vannak mérges, veszedelmes gombák is. A' 

jófélék közül e' következők említésre méltók: 1-ör. 

Szarvasgomba. 2-or. Gucsma vagy szömörcsökgomba. 

3-or. Szekfügomba. 4-er. Urigomba. 

5-ör. Tövisgomba. 6-or. Cseperke. 

7-er. Ke serügomba. 8-or. Tinógomba. 9-er. 

Tökegomba. 

1-ör. A' szarvasgomba gyökereivel földbe mélyen 

hatva terem; alakjára gömbölyű; színre sárgásbarna; 

husa piros; fűszeres illatjával magát elárulja; 

azért a' szarvas és az ügyes kopók földből kikaparják- 

Használatra, fölszeletelve 9 s kiszárítva, el lehet tartani. 

Uri asztalokon igen kedves csemege. 

2-or. A' gucsma vagy szömörcsökgomba, 

husszukás inkább mint gömbölyű, gucsmaidomu, lukacsos, 

ránczos; színre barnasárga. Tövétől megfosztva '$ 

fölfűzve, kiszárítva tartatik. Megtöltve, kivált becsináltban 

használtatik. 

3-or. A' szekfügomba apró, barnasárgás, félgömbölyű, 

belül sürü levelei vannak ; illatjáért becsináltakban 

és levesben igen kedvelik. 

4-er. Az uri gomba, fölül piros szinü, alul sürü 

fehér levelei vannak, vastag száron alapszik; ehhez fűszerszám 

kívántatik. 

5-ör. Tövis gomba, igy azért neveztetik, mivel 

bokrok, tüskék tövében száraz helyen terem. Vastag, 

rövid száron van a' fehér kalapja, behajtott karimával; 

ez tavaszszal díszlik, megszárítva is eláll. A' 

szakácsnék csirkehussal készítik. 

6-or. Cseperke, tiszta, száraz helyen terem, 

nyár végével eső után buján nő. Töve vastag, karimája 

alatt barna, levelei veresek. Megsózva, tűzön 

sütve sokan szeretik; de csak egy nap jó, mert hamar 

megnyüvesedik, megposhad, 's ekkor karimája fölfelé 

5*

69 

konyul. Cseperkegombát lehet termeszteni télen át is, 

ha összeaprított szára elvettetik, 's meleg-ágyba átültettetik. 

Vajrényével igen kellemetes. 

7-er. Keserügomba, ez lapos idomú, közepén 

gödrös, kalapkarimája alá konyul, fölszeletelve, 's kifonnyasztva 

téli eledelül szolgál. 

8-or. A' tinógomba, barnasárgás félgömbidomu; 

öszszel az erdőn bőven terem; ezt szinte mint a' 

gucsmagombát fölfűzve 's kiszárítva lehet eltartani. 

9-er. Tökegomba, ez a' megrothadt juhar, szil, 

bikkfákon terem. Szennyes-sárga színű. Uri asztalokon 

kedves csemege. Találtatik fűz és diófán is, de ezek 

keserű izüek, azért nem is kedvesek. 

Mérges gombák. 

Mellyek a' mérges gombák? 

Mérges gombák azok, mellyek álmát, ájulást, hasrágást, 

hányást, észtompulást, végre némellyek még 

halált is okoznak. 

Mellyek a' mérges gombák megkülönböztető jelei? 

A' mérges gombák megkülönböztető jelei e' következők: 

1-ör. Szinre: ha kék, zöld vagy sötétveressel 

pettegetettek; ha ketté törve színüket változtatva 

megkékülnek. Illyenek a' pöfeteggombák, mellyek igen 

.elterülnek. 2-or. Szagra nézve: büdös, rossz, kipárolgása 

igen veszedelmes; a' jó gomba pedig szagtalan. 

A' jóféle gombát igy is lehet kipuhatolni: ha lefejtett 

vereshagymát teszünk azon edénybe, mellyben főzetik 

a' gomba, ha megkékül vagy feketül, akkor veszedelmes 

és mérges. Cseperke is csak akkor jó, ha héja 

könnyen lefejthető 's egynapi, belül pirhonyagos a' lelevele; 

ha pedig már kalapja főikonyul, vagy elterül, 

's belső levelei kilátszanak, már megromlott, 's azért 

mint bódítót el kell dobni. 3-or. Helyre nézve: iszapos, 

101 

mocsáros, rothadt vagy sötét helyen növekedők. Végre 

4-er. Alkotásukra nézve: ha száruk üres és nem teljes, 

veszedelmesek. 

VII. 

Herti virágok. 

A' virágok ékes színükre, illatjukra, szirmaikra 

nézve különböznek, 's mindegyik az Isten hatalmát hirdeti. 

Közülük némellyek egy vagy több évig is maradók; 

azonban mindegyik, valamint a' kerteknek valódi 

ékessége, ugy az embereknek is gyönyörűsége. Első 

helyet érdemelnek közöttük: a' rózsa és liliom, *) 

azután szekfíi, jáczint, narczis, viola és oleander. 

A' többi egyedül színükre, úgymint: tulipán, 

hortensia, georgina, szarkaláb, harangvirág, 

tubarózsa, bársony virág, taréjfürt, 

's több effélék; nevezetesek: 

A' rózsa mint a' virágok királynéja; miután tüskés 

ágaival a' sétálók ruháját sem kiméli, szélesebb 

utak mellett foglaljon helyet. 

*) A' rózsa és liliom első helyet érdemel; mert az 

ó testamentomi szent irás ezen két virágot kitünöleg emliti, 

(Jézus Sirák fia könyve) „Mind a' vizek mellett plántáltatott 

rózsa gyümölcsözzetek. 44 (Bölcsesség könyvében) olvassuk: 

„koronázzátok meg magatokat rózsákkal." (Eszternél) ,,ö pedig 

rózsaszínnel meghintett orczával" (értvén a' szemérempirt); 

tehát csakugyan legböcsösebb a' rózsa, 's azért nem is tagadhatjuk 

meg töle az elsőséget, miután mint színére mint illatjára 

kitűnik. Ebből készítenek rózsavizet 's egyéb gyógyszereket, 

különösen a' haragospiros rózsa tömött leveleiből. Rózsának 

színére tekintve több fajai vannak. Van haragos, világos és 

halaványpiros, tarka, tisztafehér és sötétbarna; ezen különbség 

a' vetett magtól származik. Mire egy hires virág-kedvelő tapasztalása 

után jutott, t. i. ha a' rózsamag, melly ritkán található 

ugyan, se nem éretlen, se nem igen érett, mert különben 

ki nem kél.

70 

A' liliom ámbár a* kert ékessége, még is erős 

szaga miatt jobb távolabb ültetni. *) 

A' szekfü sokféle színével és szagával kedvelteti 

magát. Igy szaporitatik: ha az ágainak csomójánál 

kihasított ágrész földbe kis kampóval leszoritatik, akkor 

gyökeret ver, 

9 s jövő tavaszkor el lehet az anyatötöl 

metszeni, 's átültetni. **) 

Jáczint, narczis, hagymáról szaporodik mind 

a' kettő; a' koratavasz virágja. 

Viola kétféle van, téli t. i. és tavaszi, mind 

a' kettő magról szaporodik, amaz kellemesb illatu. A' 

télit még ágról is meghasítva 's agyagba szorítva lehet 

szaporítani. Simpla viola dupla mellett termékenyítő magot 

nevel, és csak illyennek magjából lehet duplát remélleni. 

A' tulipán és georgina szárai elszáradnak; 

hagymái kiszedetvén fagytól őrizve tavaszig elrakatnak. 

Hortensia már meghonosult virág, kár, hogy ezen 

három virágnak nincs szaga. 0 1 e a n d e r fás alakú, 

nedvességet szereti, gyöngédeden eresztő illatjával kellemetes. 

*) A' liliomot szinte kiemeli a' szent irás, midőn 

Máténál és Lukácsnál olvassuk: „Nézzétek a' liliomokat, Salamon 

minden ö dicsőségében sem ruháztatott a' mint egy ezek 

közül. 44 Igaz is hófehér színével mint szelídség jellemével magát 

kedvelteti. Azonban, miután szaga bódító, szobában tartani 

nem tanácsos; mert főfájást okoz. Orvosló ereje is van. Virágja 

égettborban, vagy olajban tartatik, sebre alkalmazva hathatósan 

gyógyít. Megsütött vagy összetört hagymája a' daganatot 

lágyítja. 

**) Szekfüt, violát 's más egyéb efféle szagos 

virágot lepkék és egyéb bogarak igen meglepik 's bele tojnak, 

's ezen tojásokból kifejlődő férgecskék az orrba könnyen fölszivatván 

főfájást 's egyéb nyavalyát okozhatnak. 

Mert! gyümölcsfákról. 

A' gyümölcs termesztése is a' nőket illeti? 

A' gyümölcs termesztése, valamint a' fák nevelése 

a' nőket ugyan nem illeti, de azok fölhasználása igen 

is a' nőket érdekli. 

Hányféle a' gyümölcs? 

A' gyümölcs kétféle: 1-ör. Bokor, 2-or. M a- 

gas fák gyümölcsei. 

Mellyek a' bokorfák gyümölcsei? 

A' bokorfák gyümölcsei ezek: 1-ör. A' szőlő, 

2-or. A' csipke, 3-or. A' som. 

A' szőlőt mikép kezelik a' nők? 

1-ör. Ép, egészséges szőlőt fölkötözve csemegének 

, az aszúszemeket boltbeli szőlő helyett, az éretlen 

szemeket pedig egres helyett elkészítve mártalékul használják. 

2-or. Az apró, mint fekete, mint fehér szinü 

ugy nevezett leányszölöből, magjától elkülönözve, sűrűségét 

befőzve liktáriumot készítenek, 's ehez, miután 

magában elég édes, czükor nem kívántatik. 

A' csipke és sombogyók mikép használtatnak? 

A' csipke bogyója magjától kitisztítva, valamint a* 

som is czukorban megfőzetik; azután bogyóktól tisztán 

átszűrt czukorlé sűrűségig elfözetik, és a" már üvegbe 

rakott bogyókra öntetik. Szokott mód szerint bekötve 

használatig hüves helyre tétetik. *) 

*"). A' som fölhasítva magja kivettetik, 's két annyi 

font czukorban fölforraltatik, és kiszedve kihüttetik, az alatt a' 

czukrot lehabozva sűrűségig elfözik, 's langymelegen az üvegbe 

rakott somra öntik. 

A' csipkét szinte mint a' somot el lehet czukorba 

tenni. De kedvesebb a' liktáriuma, melly igy készül. Ha már 

érett, vagy két tál közé téve pinczében megpuhult, langymeleg 

vizzel meglocsolva sürü szitán áttöretik; azután másfél annyi 

101

72 

A' kerti fák gyümölcséről. 

Mikép kell a' gyümölcsöt épen eltartani, különösen 

mire 's mikép használható? 

A' kerti gyümölcsöt általánosan, főkép a' telelöket 

kézzel kell leszedni, hogy meg ne sérüljenek, és pedig 

tökéletes ugyan, de nem elérett korában. Itt értvén a' 

telelő almákat és körtvéket; mert, midőn már nem leveses, 

hanem kásás, akkor hosszabb időre el nem áll, 

's nem is kellemetes. A' leszedett gyümölcsöt napon 

kell szárítani, és csak akkor kell telelő helyére, zsuppra 

vagy száraz mohára egyenkint lerakni, 's minden héten 

kiizzadt nedvét letörölgetni, és ez mind addig ismételtetik, 

még kiizzadtsága meg nem szűnt. Vannak gyümölcsök, 

mellyek befőzöttekre is forditatnak. *) 

olvasztott czukorba keverik, kevéssé meg is főzik, igy tétetik 

el üvegbe. Itt az az észrevételek a' szakácsoknak, hogy a' keverést 

mindég egy oldalra kell tenni azért, hogy piros maradjon. 

Az illy móddal becsinált gyümölcsök üvegtakaróját át kell 

lukasztani, száraz, hüves helyen tartani. Ha pedig leve fölveri, 

újra el kell főzni a' levét, különben megsavanyodik 's penészledik. 

*) A' gyümölcsök befőzése háromféleképen történhetik: 

1-ör. Czukorr al, 2-or. Mézzel, vagy 3-or. Befőzött 

musttal. 

1-ör. Czukorból általánosan annyi szükséges, a' hány 

font a' befőzendő gyümölcs; aV czukor jóféle legyen. Mindenek 

előtt az eldarabolt czukor annyi vizzel beáztatik, a' mennyit 

fölvesz; annakutánna fölolvasztás alatt habja leszedetik, és ez 

neveztetik tisztázott czukornak, mellynek elfözése 

első fokát eléri, ha páczikával fölemelve nyúlik mint a' czérna, 

de elszakad, és csöppöt képez. Ha pedig el nem szakad, ez 

lészen a' befőzés második foka, melly megkívántatik a' sürü 

szörphöz. 

2-or. A'méz legyen fehér, langymelegen edénybe magából 

kifolyatott, ennek mázos lábosban vagy czinezett széles 

Cseresnye és meggy használata. 

101 

1-ör. Cseresnye, és 2-or. Meggy kétféle: 

vad és szelid; amaz fekete és piros, apró szemű, 

savanyó izü. Emez szinére, húsára, izére többféle. Kedves 

tavaszi gyümölcs, vértisztitó, haslágyitó; aszalva 

pedig téli csemege. Meggyet, a' húsosat, különösen kis 

czupkával egy összemarékkal serpenyőbe a' tűzön addig 

keverik, még nem sikít, akkor egy evőkanál szitált 

czukor hintetik reá, és keverik még meg nem olvad 

rajta a' czukor. Ekkor hab-szedő kanállal a' meggy 

tiszta tálba kimeretik. Ezután ismét egy marék meggy 

tétetik a' serpenyőbe, 's ha jelt ad, hasonlókép czukorral 

behintetik, 's leolvadt czukor után hab-szedővel kivétetik 

, 's ez mind addig folytattatík, még a' meggy 

vagy cseresnye el nem fogyott; azután a' leszivárgott 

leve összetöltetik a' serpenyőbe, és sűrűségig elfözetik. 

Az alatt a' meggy vagy cseresnye tiszta üvegbe rakatik, 

a' félig hült leve reátöltetik, buréttékkal befödve 

használatig hüves helyre tétetik. Mind a' cseresnye, 

mind a' meggy nád-hasogatványokra fölhuzatva meg is 

aszaltatik, melly kedves száraz csemegével szolgál. *) 

edényben lassankint méz szaga elpárolgassék, ha forr, egymásután 

tüzes vas dugassék bele, 's mind annyiszor egy kanál 

égettbor öntessék hozzá, igy szaga elvész, de forrás közt habját 

le kell szedni; igy készül a' szörp, és ez hasrágást nem 

okoz. 

3-or. A' must igy készül: kiválasztott érett szőlőből kinyomott 

must czinezett edényben vagy mázos nagy lábosban 

sűrűségig elfözetik; de hab-sárja kanállal szorgalmatosan leszedessék, 

mind addig, még meg nem tisztul, 's ebben elteendö 

gyümölcsök megfüszereztetnek fahéjjal és szekfüvirággal. Ebben 

szokás a' birsalmát is eltenni, söt magát a' szőlőt is hason 

szinü musttal, és a' szedret. Ezen mód legolcsóbb. 

Meggyfának leveleit hordóbeli ugorka közé 

is szokás tenni.

75 

101 

3-or. A' kajszibaraczk befőzve kellemetes 

Jiktáriom. Ha pedig egészen tétetik el, akkor ketté hasítva, 

magjától elkülönözve, czukorporral behintve szokás 

megfőzni; azután leszűrvén levét a' kihűlt baraczkszeletek 

üvegbe rakatnak; a' leszűrt leyéhez pedig 

még czukor tétetik, fölforralva, lehabozva, és sűrűségig 

elfözve a' baraczkokra töltetik, 

9 s betakarva hüves helyen 

használatra eltétetik. 

4-er. Az őszibaraczk gyönge elő kihajtott 

levele megszárítva laxáló és gelesztahajtó, ha fél vagy 

másfél lat beáztatva fél font vízbe, egy éjjelen át hagyva 

reggel megfőzetik; azután átszűrve, kis kanál mézzel 

bevéve használtatik. 

Az öszibaracznak befőzése ugy vitetik véghez, mint 

a* kajszibaraczké. 

5-ör. A' szeder színére fehér, veres és fekete, 

ha tökéletesen érett, kivált a' beoltottnak gyümölcse 

kellemetes csemege. Némellyek eczet gyanánt is használják. 

Baromfiaknak pedig kedves eledele. Szedret szintúgy 

lehet, mint más befözötteket használni. 

6~or. Szilva többféle van: apró és nagy, hoszszukás 

és gömbölyű, fehér és kékes, meg a' ringlót. 

Szilvából mikép készítetik a' liktáriom, elfőzés és kitörés 

által, kiki tudja. Egyébiránt a' gömbölyű, főkép a' 

hosszúkás héjából kifejtve, vagy érés előtt héjastul czukorral 

használatra illy móddal készítetik: több helyen 

megszurkálva egy font szilva három fertály letisztázott 

forró czukorba hányatik; több ízben fölforralás közben 

megforgatva, habja leszedetik. Ha már a' szilva megfőtt, 

kiszedetik, kihűlve üvegbe rakatik, és a' czukornedv 

hidegen reáöntetik. Három napig nem kell elzárni, 

's csak az után, akkor is a' takarója tővel meglukgattatik. 

kA* kék szilvát némellyek a* nem tökéletes éretteket 

fölforrásig főzik , *s azonnal hideg vizbe öntik ; azután 

lehámozzák, vagy magostól vagy a' nélkül üvegbe rakják, 

's füszerszámmal ellátott színmézet öntenek hozzá. 

Igy használatig hüves helyen tartják. 

A' szilva megaszalása mindenki előtt ismeretes. 

Vagy magostól, vagy mag nélkül köménynyel, dió vagy 

mondola gerezdekkel megdugdozva aszaltatik. 

7-er. A' körtvély, különösen az érett kálmán, 

az az torzsátlan, nem fójtós körtvély meghámozva főzés 

után két tiszta deszka közt kipréseltetik. Az illy 

kipréselt körtvélyt egy kevéssé megaszalják, annakutána 

kinyomott levébe mártogatva ismét gyönge melegen 

kevéssé kiszikkasztják; azután skatulákba egymásra 

rakva elteszik használatra. A' többi körtvélyfajokat 

szükséges ismerni, hogy tudjuk, minők, és mikor 

használjuk. Kálmán körtvélyen kivül lehet használni 

a' császár, bergamot és izenberg körtvélyt is. 

8-or. Almát legczélszerübb becsinálni, különösen 

a' jó illatú, zamatu tafota, massanczker 's vajalmát, 

de ne legyen igen elérett. Szépen, ügyesen meghámozva 

, és ketté metszve, torzsáját is kivetve sajtár 

vizbe kell vetni, melly nyers izét megszijja; de ne sokáig 

álljon a' vízbe, mert megbarnul; hanem frissen, 

több kéz által kiszedetvén, és tiszta ruhával megtörül - 

tetvén, a' már előre ugyan annyi font, mennyit az alma 

nyomott, megtisztázott, az az lehabzott czukorba vagy 

mézbe vettetnek, és egy kevéssé főzetnek; azután kanállal 

kiszedetvén lapos edénybe egymás mellé rakatnak, 

az alatt a' czukor fölforraltatik, hogy az almaié kigőzölögjön 

belőle. Ez is meglévén, az almaszeletek üvegbe 

rakatnak. És a' sürü czukornedv langymelegen reátöltetik. 

Végre hólaggal betakarva, kötéssel reászoritva 

hüves helyre tétetik használatra.

76 

9-er. Birsalmából is szoktak liktáriumot, vagy 

birs-süteményt késziteni. A' liktárium ekképen készül: 

a' sárga, érett 's pelyhétöl megtisztázott almákat négy 

felé hasítva, 's torzsáját kimetszve tiszta vizbe teszik, 

mi által vad ize kiszivatik. Kimetszett torzsáját vizben 

megforralják, és ezen vizben az almaszeleteket is berakva 

megfőzik; annakutána szitára kiöntve minden 

szeletet czitrom, és fahéjjal megtüzik, és annyi nehézségű 

fölolvasztott czukorlébe hányva, lenyomkodva 's befödve 

megfőzik; ez meglévén, kiszedve tálba rakják, a' 

czukornedvet pedig sűrűségig elfözik, 's a' már üvegbe 

elrakott birsalmákra öntik. 

Ha pedig lehámozva és szeletekre elmetélve vizbe 

mindaddig főzik, még kásává nem lesz, akkor szitára 

öntve ugy, mint a' szilvát áttörik; azután édes musttal 

fölereszte elfözik, 's tálba öntik; kenyérsütés után 

kemenczébe kiszárítva, 's elszeletelve a' mikor kívántatik, 

eledel utáni csemegének használtatik. 

10-er. A' dió szent János nap tájban összeszedett 

bizonyos mennyiségű zöld dió tővel megszurkáltatván, 

12 napig mindég változtatva a' friss vizet, keserűségétől 

kiszivatik, 's vizben lágyra megfőzve, kiszedve, 

czitromot és fahéjat beledugdolva üvegbe rakatik, 's kevés 

szerecsendió is adatik hozzá, mellyre annakutána 

olvasztott V félig sűrűsödött czukor öntetik, azután betakarva 

hüves helyre tétetik. 

Yagy, ha a' dió nagyságát ugyan elérte már, de 

még tökéletesen nem érett, zöld héja lefejtetvén, hideg 

vizbe hányatik, mellybe két napig ázván, fele bors, fele 

vizben megfőzetik felényi puhaságig, ekkor kiszedetnek 

a' diók, 's megszikkasztva előbbi mód szerint befüszerszámoztatnak, 

's ugyanannyit nyomó 's fölolvasztott czukorban 

fölforraltatik; ez meglévén, a' diók kiszedetve 

üvegbe rakatnak, és a' czukrot sűrűségig elfőzve, langymelegen 

reáöntik. Igy készül a' zöld diónak második 

mód szerinti eltétele. 

11-er. Gesztenye lisztjéből a' francziák kenyeret 

keményítőt 's hajport készítenek. Vallyon nem 

volna-e jó nekünk is megpróbálni? Gesztenyét gubájában 

ha elrakják, egész tavaszig frissen eláll; különben 

a' kifejtettet száraz homokban szokás eltartani. 

12. Lasponya ós berkenye. Mind a' kettőnek 

összevonó ereje van, annál fogva, ha mindjárt 

megpuhult is, nem tanácsos belőle sokat enni, mert szorulást 

okoz. 

Erdei 

fákról. 

Erdei fákra ís érdemes a' nőknek figyelemmel lenni 

és miben? 

A' nőknek érdemes az erdei fákra ís figyelmüket 

fordítani; mert 1-ör. Egyiknek fája, másiknak ága 

és héja. 2-or. Levele és virágja. 3-or. Kifolyó 

nedve. 4-er. Még némellyelmek gyümölcse 

is kitűnő figyelmet érdemel. 

1-ör. Fára nézve: a' keménynek kitünőleg 

tartósabb tüze van, 

9 s illyen a' c s er, e ger, szilf a, 

lángolóbb a' bikk és gyertyán fa. Rezgőnyár- 

A 9 gyümölcsnek általános ismertető jelei, szinre: 1-ör. 

Melly gyümölcs zöld szinü kezdetben, azután veres, végre megfeketül, 

az mindég egészséges, az az nem veszedelmes. 2-or. 

Az édes izü, tápláló; ha nyálkás, akkor lágyitó is. Sós izüek 

pedig hevitök és izgatók. 3-or. A' savanyó izüek a' szomjúságot 

oltják. 4-er. A' keserűek minden erösités mellett is ártanak. 

Következőleg a' veres szinü gyümölcs többnyire savanyó 

izü, mint: ribiszke, szilva, alma. A' sárga keserű; a' 

zöld nyerseség, érettlenségnek jele. A' halavány Ízetlen; egyedül 

a' fehér szokott mindég édes izü lenti

79 

f a hamuja szappanfőzéshez, de tüzeléshez keveset ér. 

Fehérnyárfa sütő teknyönek való; mert nem görbül 

meg; ugy szinte a' hársfa is. Általánosan a' keményfának, 

különösen cserfának lugozásra, szapulásra 

alkalmas a' hamuja, kivévén az egerfa hamuját, melly 

a' ruhát bepiszkítja és feketévé teszi. 

2-or. Levelére nézve: a' rezgönyárfa 

levele disznóknak kenyérbe beadva a' nyüveket kiveszti. 

Kör is fa levele kipréselve sebre jó írt ad, 

fája pedig és ága kigyót a' kertből elűzi. Hársfa virágja 

herbaténak, leveleinek lombikon áteresztett n e d- 

vét gyógyszertárban fejszédelgés ellen adják. Fája 

büdösféreg ellen használható. Ha ezzel padlózzák ki a' 

szobát, avagy vékonyra gyalult forgácscsa ágyba tétetik, 

a' büdösféreg elvész. 

3-or. Juharfából Octobertöl Decemberig kivett 

vize, melly hattól tiz itczéig számitható, jó eczetet 

szolgáltat; édes vizéből még szeszes italt is lehet készíteni. 

Sőt befőzés által czukrot is lehet nyerni; de ez 

hashajtó lévén gyógyszertárban használtatik. Ennek fáját 

a' férgek nem bántják. Nyirfa szinte megcsapolva 

édes nedvet ad; a' kik használják, azt mondják, a' fövényt 

föloldja és kihajtja. A' fűzfa leve, ha egy 

negyedrészig lefözetik, azután czukorral föleresztve és 

czitrommal fűszerezve kellemes itallal szolgál. Vadkörtvélyből 

a' pórnők eczetet készítenek étkek savanyitására. 

Tölgymakk meghasogatva, és gyöngén 

vaspléhen kiszárítva és megtörve, mint kávét fölforralva, 

téjjel elegyítve fölfuvódott gyermekeknek igen 

használ. Sőt megőrölve, gabnaliszttel keverve szükségben 

jó pótló kenyeret is ad. 

4-er. Gyümölcsére nézve: bíkkfának 

száz fontnyi magjából lehet kipréselni 12 font tiszta, 

Szagtalan asztali-olajt és 5 font lámpa-olajt, melly ke- 

101 

mény hidegben sem sűrűsödik meg. Megőrlött lisztjéből 

keményítőt, hajport lehet készíteni. 

A' csermakk héjától megtisztítva 's megőrölve, 

árpaliszttel keverve szükségben jó kenyérpótlék. 

Gyalogfenyö magját járványos nyavalyákban 

jó rágicskálni, és füstöt vele csinálni. 

Erdei fák közé számítható, valamint kertinek is nevezhető 

a' bodzafa, mellynek virágja, 's érett bogyója 

valamint eledelül, ugy orvosi szerül is használtatik. 

*) 

Vannak hazánkban még fenyőfák is, mellyek 

használata inkább a' férfiakat illeti, mint a' nőket. 

Külországi fáknak egyedül csak a' gyümölcseit 

érdekes tudni. 

A'külországi fák közül, mellyeknek némellyike nálunk 

üvegházban növekedik, többnyire mint ritkaságok 

említendők: 1-ör. Czitrom és narancsfa, mellynek 

héjában sok olaj van. 2-or. Olajfa, mellynek 

galambtojás nagyságú gyümölcséből nyerik a' szagtalan 

olajt, melly zsír, vagy vaj helyett szolgál; mi hozzánk 

csak kipréselt olajt hoznak, azért szaga van, néha ize 

is keserű. 3-or. K a k a ó f a, amerikai, mellynek ugorka 

forma gyümölcséből szedik ki a' magját, 's abból készítik 

a' csokoládét. Némelly fmnyások fűszerrel izesebbé 

Bodza virágját sokan tojáson megpirítva, 's czukorral 

behintve csemege eledelül használják; árnyékban szárított 

virágja meghűléstől eredett betegségben leforrázva jó izzasztó 

italul szolgál. Érett bogyójából, czukorral főve, kedves 

kása készül; befőzve pedig hashajtó szerül használtatik. Bodzafa 

beléből egy maroknyi mennyiség egy itcze vizben nyolcz 

napig melegen tartva elegendő savanyó eczetet ad, mellyet csak 

étel savanyitására lehet használni. Végre fiatal ágának fölső 

héja alatt lévő zöld hártyája sebre téve jó gyógyító szernek tapasztaltatott.

m 

szokták tenni, melly vérgyujtó inkább, mint egészségre 

ható. 4-er. Kávéfa, Arabia a' hazája, nálunk is 

már divat-itallá vált. Legjobb az apró, zöldesbarna szinü, 

nagy szemű alábbvaló, fehéres kávé még alábbvaló, 

mellyet a' boltosok zöldre meg is szoktak festeni, és ez 

valódi méreg. 5-ör. Theafa, mellynek leveleivel a' 

chinaiak és angolok nagy kereskedést űznek. 6-or. 

Szekfüborsfa, mellynek, még ki nem nyilt, bimbaja 

is használtatik. 7-er. Szerecsendió és borsfa, 

ismeretes fűszeráru czikk, mellyet különösen különbfélekép 

gyomor erősítésre használnak. 8-or. K e- 

n y é r f a, a' forró éghajlat lakói dinnye nagyságú gyümölcséből, 

melly lukacsos, puha, kenyér alakú, húsos 

növény; előbb kiszárítva, és megsütve eledelt készítenek. 

Manjokfa gyökeréből pedig, előbb kipréselve, 

megszárítva, megörlés által kenyérlisztet készítenek. 

9-or. Pálmafa, melly leghasznosabb, ételt, italt, ruházatot, 

épületfát és szobabútorokat ad. Hlyen: í~ör. A' 

datolafa, aszalt gyümölcse ismeretes, boltjainkban 

kapható. 2-or. K o k u s p á 1 m a , mellynek gyermekfő 

nagyságú, dió alakú gyümölcséből italt 9 s eledelt készítenek. 

10-er. Asiaibabérfa^ gyümölcsének olaja 

gyógyszertárban használtatik. Levele, magja füstülöben 

jó illatot ereszt. Levele még páczolásokban is használtatik. 

11-er. Kánforfa, Japán a' hazája, gyökere, 

törzsöke kifőzve kánfort nyújt. 12-er. Chinafa, porrá 

tört kérge a 9 hideglelés gyógyításában használtatik. 

13-or. Gumiguttifa, leszakított ága adja azon fekete 

nedvet, melly föstékül és orvos-szerül használtatik. 

Ásványországról. 

Mit nevezünk ásványnak? 

Ásványnak nevezzük azt, a' mi nem mozog, nem 

érez, növekedése is csak kívülről — hozzátapadás által 

— történik. 

Hol találtatnak az ásványok? 

Találtatnak földön kívül, azon belül, sőt folyókban, 

tengerben, főkép pedig a' hegyekben. 

Minő alakban tűnnek elő az ásványok? 

Az ásványok különbféle alakban tűnnek elő: majd 

merő testből állanak, mind a' palák; majd leveles, réteges 

részekből, mint a' spáth; majd szegletesek, mint 

a 1 kristályok; továbbá friajd átlátszók, majd nem; fényesek 

, fénytelenek; nehezek vagy könnyűek; kemények 

vagy puhák; tömöttek vagy porhanyók; végre részekre 

föloldhatók vagy föl nem oldhatók. 

Hány részre oszthatók ezen ásványok? 

Ezen ásványok négy részre osztatnak: 1-ör. Földekre. 

2-or. Sókra. 3-or. Égényekre. 4-er. 

Érczekre. 

1. OSZTÁL Y. 

A' földekről* 

Mit értünk a' föld nevezet alatt? 

Föld nevezet alatt értjük azon ásványokat, melylyek 

kalapácsosai nem nyújthatók; de vizben sem oldhatók 

föl, mert vízbe téve egyedül csak sár lesz belőlök; 

tűzben nem égnek meg, hanem csak megtüzesednek. 

Ha tiszta a' föld agyagnak neveztetik, mellynek 

se ize, se szaga. Színre: fehéres és nem átlátszó. 

81 

Magyar gazdaasszony. 6

82 

Hányfélék ezen földek? 

Ezen földek négyfélék: 1-ör. Az ugy nevezett 

agyag. 2-or. A' mész. 3-or. A' kova. 4-er. Az 

ö s s z e t e 11 kövek. 

1. Agyag. 

Mit nevezünk agyagnak? 

Agyagnak nevezzük azon ásványt^ melly viz által 

nyulékony lesz, tűzben pedig megkeményedik. Illyen: 

1-ör. A' közönséges agyag, melly fövény, mész 

és vasrészekböl áll; ebből készül a' tégla. 2-or. Fazokas 

agyag, ebből finomabb edények készülnek. 

3-or. Porczellán, ez fehér, 's még tisztább föld. 

4-er. Pecsétföld, vasrészektöl vereses, és vizben 

hamar higgá lesz. 5-ör. Kalló föld, fövény alkotású, 

ruhatisztitásra fordítatik. 6-or. Pala kő, számláló táblákra 

és házfödelezetre használtatik. 7-er. Csillámkő, 

ezt szeletekre lehet hasogatni; átlátszó; az oroszok 

üveg helyett ablaktáblákra, és lámpákra alkalmazzák. 

*) 

2. Mészföldek. 

Mit nevezünk mészföldnek? 

Mészföldnek nevezzük azon ásványokat, mellyek 

savany által fölpözsdülnek; találtatnak pedig a' tenger 

*) Agyagból a' pórnők lábbal jól meggyúrva, 's 

polyvával elegyítve részint fal, 's kálhatapaszokat, részint téglákat 

készítenek, mellyet kiszárítva vályog, vagy m ó r- 

téglának neveznek. A' tiszta agyagot pedig közönségesen 

sárzásra alkalmazzák. 

A' hazai porczellán edényeket, hogy a' meleget 

és tüzet kiállják, 's meg ne repedezzenek, szénapolyva közé 

rakva vasfazékban előbb ki kell főzni, 's kihültük után használni; 

igy a 9 repedezéstöl nem lehet tartani. 

héjjas alakjaikban , állatok csontjaiban és sziklahegyekben. 

Illyenek e' következők: 

1-ör. A' közönséges mészkövek, melylyekből 

kiégetés után lesz az oltatlan mész. 2-or. Márvány, 

ez hazánkban is sok színben mutatkozik, 's találtatik. 

A' külföldi párosi és karariai téjfehér szinü, 

legszebb, de legdrágább is. 3-or. Gipsz, sokra használható, 

különösen szennyes falak rögtöni kifehéritésére; 

közönségesen mészszel keverve használtatik. 4-er. Alabástrom, 

legszebb a' tisztafehér és átlátszó; ékszerekre 

használtatik. 5-ör. Márgaföld, a' sovány föld 

kövéritésére fordítatik. 6-or. Büdöskő, a' benne 

rejlő földi olajtól dörzsölés által nehéz bűzt fejt ki. 

7-er. Tajték föld, miből a' pipák, és másféle szerek 

készítetnek. 8~or. Serpentinkö, zöldfekete szinü, 

nem kemény, a' faragást kiállja; készítenek belőle 

gyógyszertárba való csészéket, mozsarakat, tintatartót, 

korsót, 's több effélét. 9-er. Asbest, tengerben, sőt 

nálunk Gömör vármegyében is található; rostos, puha, 

éghetetlen levelekből áll; ebből megfonva a' nők ruhanemüeket 

készíthetnek. 10-er. Csepegökö, ez a' 

víztől fölolvadt mészcseppekböl származik. Gömör megyében 

az aggteleki barlangban látható. *) 

Meszet szappanfőzéshez és szoba fehérítéséhez 

használják a' nők. Amahhoz az oltatlant, ehhez pedig az oltott, 

de meg nem égetettet. A' gipszet ha valaki használni akarja, 

frissen bánjék vele; mert hamar megkeményedik. Az a 1 a- 

bastromékszereket, ha szennyesek, szappanyos vizzel 

meg lehet tisztítani. 

Asbest bői, miután éghetetlen anyag, mint V. Károly 

császár cselekedett, a' nők is abroszt készíthetnének; avagy 

ollyas ruhát, mellyet magukra fölöltve a' tűzoltók használhatnának. 

6* 

83

85 

3. Kovafoidek. 

Mellyek a' kovafoidek? 

A' kovaföldek azok, mellyek tűzben egyedül lugsó 

által olvadnak föl; olly kemények, hogy aczéllal tüzet 

adnak. Illyenek: 1-ör. A' bányavirág (£Utat0, 

hegyekben, sziklák repedéseiben találtatik; igen kemény, 

fényes és átlátszó , majd minden szint játszik; 

azért hegyikristálynak is neveztetik. Hazánkban Marmarosban 

eleget találhatni, igen fehér színűeket pedig 

Kremniczben. Vannak homályosak is, és csak széleiken 

átlátszók, illyen a' t ü z k ö. 2-or. A' drágakövek 

((Sbelfteitte), mellyek böcsét a 9 keménység, szép szín, 

fényesség és ritkaság emeli; illyen : 1-ör. A' gyémánt, 

mellyet saját porával szeletekre lehet kiköszörülni. 

Keletindia és Brazília a' hazája. •*) 2-or. A' rubin, 

majd olly kemény, mint a' gyémánt; halaványpiros 

színét tűzben is megtartja, nyolcz szegletü; Ceylon 

a' hazája. 3-or. A' zaphir, hatszegü, átlátszó, 

kék szinü ; kár, hogy tűzben színét elveszti; szinte 

Ceylon a' hazája. 4-er. AVtopáz, czitromszinü sárga. 

Csehország, Slésia és Saxoniában honos. 5-ör, A' s m a- 

ragd, **) eleven fűzöld színét tűzben is megtartja. 

6-or. A' krizolith, halaványsárga. 7-or. A' b ©- 

rí 11, tengeri zöld, Siberia a 9 hazája. 8-or. Az ame- 

Gyémánt, ha alul felül szegletekre kiköszörültetik, 

brilliánt nevet kap. A 5 esalárok laposra köszörült gyémánthoz 

boraxxal kristály követ ragasztanak, hogy nagyobb legyen, 

ez által árát nevelik. A' brilliánt jegyei ezek: finom, fehér 's 

tiszta, a 9 színeket elevenen ragyogtatja, sulyja sajátságos. Találtatik 

rózsa, és zöld szinü is, de ez igen ritka. Nagy tűzben 

elpárolog, semmi salakot nem hágy maga után. Legnagyobb 

gyémánttal dicsekszik Portugallia. 

Az indiabeliek strucztojás nagyságú smaragdot Isten 

gyanánt imádtak. 

101 

thist, viola színű arabiai kö, 9-er. A' jáczint, 

sötétveres, Indiában találtatik. 

Mellyek az agátkövek? 

Az agátkövek azok, mellyek más kövek vegyületével 

találtatnak, törésük üveghez hasonló; színük vidám 

ugyan, de homályos. Agátkövek közé ezek soroltatnak: 

1-ör. Opál, téjkékes szinü, legszebb a' fölső 

magyarországi, más kövegyülettöl színét is kölcsönzi. 

2-or. Jáspis, zöld szinü veres pontokkal pettegetett. 

3-or. Chalcedon, téj szinü; ha veres, karnio 1 nevet 

kap; Kárpát a' hazája. 4-er. Chryzoprász, 

olajzöld. 5-ör. Onyx, sötétesfehér párhuzamos vonallal. 

6-or. Lazurkö, búzavirág szinü, nem átlátszó, 

fehér vonallal és arany erekkel; színét tűzben is megtartja. 

7-er. Turrael in, hőségben világossággal 

bir; színe barnazöld 's feketés; Ceylon szigeten, meg 

Tyrolban található. 8-or. Aventurin, a' fehér-tenger 

mellékén találtatik; színe veres; üvegsimára kiköszörülik; 

nem kemény kő; arany csillámairól nevezetes. 

Nap- vagy gyertyavilágnál több színeket ragyogtat; 

használják gyűrűkben és szelenczékre, valamint a' lazurkövet 

is. 9-er. S z a r u k ö , ez az aranyművesek 

próbaköve. 10. Szurok kő, sima törése csiga alakú, 

keveset átlátszó; színe többnyire zöldsárga. Magyarhonban 

találtatik. 11-er. Obsidian, kemény, fekete 

kö, üveg aláku, ki lehet köszörülni; Zemplén a' hazája. 

12-er. Bazalt, szürkebarna, oszlop alakban tűnik elő. 

13-or. Lá va , tűzokádó hegyekben fölolvasztott és megkeményedett 

kö, és ezek folyadékából származik; aczéllal 

tüzet ad, színét a' vegyülettől nyeri. 14-er. Put 

e o 1, vulkán hamvából áll, és mészből. Kö vakolatra 

igen jó; ha pedig mint hamu kővé válik, darázskönek 

neveztetik. 15. Tajtékkő, fehér, apró, lukacsos, 

vízen fönuszik; az asztalosok simításra használják.

86 

4. Összetett kövek. 

Mit nevezünk összetett köveknek ? 

Összetett köveknek azokat nevezzük, mellyek többféle 

kövekből alakulnak, és sziklahegyeket képeznek. 

Illyen: 1-ör. A' gránitkő, melly quarzból és csillámköböl 

áll; mivel szépen lehet faragni, építésre használtatik. 

2-or. Porphir, agyagvegyületböl áll. Köszörükövekre 

használtatik. 3-or, Homokkő, mész, 

agyag és homokból áll; hamvas szinü, építésre, köszörű, 

malomkövekre 's víz átszürésére, turózacskó idomra kifaragva, 

használtatik. 4-er. Breccianak általánosan 

neveztetnek azon kövek, mellyek nagyobb ködarabokból 

állanak. 

II. 

OSZTÁLY. 

A' 

§óról. 

Melly ásványok tartoznak a' só-osztályhoz? 

A 1 só-osztályhoz tartoznak: 1-ör. A' savanyók 

(faute @aíje). 2-or. A' lugsó (Saugenfaíj). 3-or. 

A' középső (Sftíttelfaíj), mellynek több fajai vannak, 

's 4-er. A' konyhasó 

1. S a v a n y. 

Mit nevezünk savanynak, 's miből lesz? 

Savanynak nevezzük azon folyadékot, mellynek savanyó 

ize van, 's a' kék nedvet veresre változtatja. 

Illyen: a' zsir, phosphor és téjsavany. Továbbá 

lepárolás, vagy forrás által nyert eczet, és 

czukorsavany. Végre kén, salitrom és sósa 

va nyok. 

2. Lugsó. 

Mit nevezünk lugsónak? 

Lugsónak nevezzük azt, melly lugozás által ké- 

101 

szül; illyen: a* hamuzsir, ize csipős, égető, a' kék 

nedvet zöldé teszi. Ezek közül némellyek a' tüzet kiállják, 

mellyek t. i. a' növény- és ásványországból 

származnak, mint: a' borkő, széksó; a' tűzben 

pedig elröpülnek, mellyek t. i. az állati és növényi rothadt 

testekből származnak, és egészségtelen bűzt fejtenek 

ki. 

3. Középső. 

Középsónak mit nevezünk? 

Középsónak nevezzük azokat, mellyek savany, lugsóvegyületböl, 

földes 's érczes részekből állanak; sós, 

de nem csipős izüek. Illyen: a' salitrom (©alpetet). 

2-or. Salmiasó (@aímíaf), melly teve, és embervizelletböl 

készül; mosáshoz, vas és réz tisztítására használtatik. 

3-or. Csoda só (5öunberfaíj), találtatik a' 

tengerben és ásványos vizekben, illyen a' karlsbadi forrás 

; ize keserű, orvosló erővel bír. 4-er. Keserüsó 

(Sittetfalj), kénsavany és talkföld teszik alkotó részeit; 

Helvetia a' hazája; találtatik Esztergomban is a' szent 

Tamás hegy oldalában, mellyet az ott lakó török basa 

födözött föl, és használt hashajtó szerül; némellyek, 

hogy keliemesb ize legyen, téjjel vegyitik. 5-ör Timsó 

(Sííaittt), ezt Bereg vármegyében, sőt másutt is készítik; 

ize édes, összehúzó erővel. A' tímárok bőrkikészítésre 

használják. 6-or. Olvasztósó (Sorar), Tibetország 

a' hazája; érezek olvasztására, és üveghutákban 

használtatik. 7-er. Gáliczkö (SSítttol), ize 

édes, összehúzó és fanyar. 

4. Konyhasó. 

Mit nevezünk konyhasónak? 

Maga a'neve magyarázza meg, ize ismeretes, vizben 

fölolvad, ha elolvad 's elpárolog, koczkás kristály-

89 

101 

ban tűnik elő. Istennek ezen nagy áldása a 9 hegyekből 

ködarabokban ásatik ki; találtatik tengerben, folyókban 

és kutakban is. *) 

III, O S Z T Á L Y . 

Az égényekröl. 

Mit nevezünk égényeknek ? 

Égényeknek nevezünk ollyan ásványokat, mellyek 

a 9 vizben ugyan nem, de az olajban fölolvadnak, tűzben 

lánggal égnek, és füst alakban elenyésznek. Némellyeknek 

jó illatjuk van, némellyek pedig majd kiáll— 

hatlanok; és kétféle alakban találtatnak, t. i. folyó és 

merő alakban. Nemükre négyfélék: 1-ör. Földiolaj 

OBetgöí)!)- 2-or. Kőszén ((Steinfofyle). 3-or. 

Folyögyánta (Setnjleín). 4-er. Kénkő 0Sd(wefel). 

1. Földi-olaj. 

A' földi-olajnak több fajai vannak: 

1-ör. A' földibalzsam sárgás olaj 

szinü, vizbe csöppentve elterül, és szivárvány szint mutat; 

szaga kellemetes; a' kereskedők a' Kaspium tenger 

mellékéről hordják szét. 

2-or. A\ h e g y i b a 1 z s a m , barna, zöldes, nehéz 

folyamu; lámpában, és megtisztítva orvos-szerül használható; 

találtatik Magyar- Erdély- és Tótországban. 

3-or. Kátrány (SSetgtfyeet), feketebarna szinü, 

nyúlós; a' hajó bekenésére használtatik. 

Az asztalon sózásra használandó, hogy a' nedves időtől 

meg ne ereszkedjék, előbb meg kell égetni, mi által a' fekete, 

földes részekből álló só fehérebb is lesz. A' sónak egyéb 

hasznát kiki tudja. Ez sok testet a' rothadástól megment, étkeknek 

nem csak izt ad, hanem némellyeket só nélkül nem is 

lehetne megenni. 

4-er. Földi, vagy zsidószurok (3ubenped()), 

fekete, törése fénylik; utczakövezet helyett kezdik használni. 

5-ör. G á g á t (®agai), keményfa alakú, lehet fényesíteni, 

ha ég, szagot ereszt. 

2. K ö s z é n* 

1-ör. Kőszén a' hegyekben találtatik mint kemény 

ásvány; szine fekete, leveles alakú, nehezen 

gyullad meg, de tüze tartós, szaga kellemetlen. 

2-or. Turf a, a' szénné vált gyöpnek fürtös gyökeréből 

áll; mivel büdös, tüzelésre nem alkalmatos. *) 

8. Folyögyánta. 

1-ör. Folyógyánta vagy borostyánkő, 

melly többnyire kis darabokban található; szine sárga, 

vagy fehéres, átlátszó; könnyen olvad, és égés közt 

kellemetes illatot ereszt; dörzsölés által pedig villanyos 

erővel bir. Ide tartozik 

2-or. Az ambra, sokféle szinü könnyű test, a' 

vizben fönuszik; ha megégetik, kellemetes illatot ereszt. 

a' viselő ruhát a' molytól menti. 

4. Kénkő, vagy biidöskö. 

A' kénkő sárga és töredékeny test; tűzben kékes, 

fójtós füstöt ereszt; találtatik a' tűzokádó hegyekben, 

itt ott honunkban is az érczekben és ásványos vizekben. 

A' turfát földben meggyújtani veszedelmes; mert, 

ha egyszer tűzre kap, majd elolthatatlan, mi által már erdők 

is kivesztek. Gátot lehet vetni veszélyes égésének mély árok 

ásással.

90 

IV. O S Í T Í L Y . 

A® érczckrőL 

Mit nevezünk érczeknek? 

Érczeknek nevezzük azon ásványokat, mellyek át 

nem látszók, és saját fényük van, tűzben vagy magában, 

vagy más vegyületekben olvadnak föl, de vizben 

nem. Találtatnak vagy tisztán, vagy kövekkel vegyülve. 

Hányfélék az érezek? 

Az érezek kétfélék: nemes és nemtelenek, 

egész vagy fél érezek. 

Mellyek a' nemes érezek ? 

Nemes érezek azok, mellyek a' tűzben vegyület 

nélkül nem olvadnak föl, nem rozsdásodnak meg, és fényüket 

megtartják. Illyen: az arany, platina és 

ezüst. Nemtelen érezek a' tüzet ki nem állják, fölolvadnak, 

fényüket vesztik, és a' víztől rozsdát kapnak. 

Illyen: a' vas, réz, ólom, czin, kényesö, 'stb. 

Mit nevezünk egész és fél érczeknek? 

Egész érczeknek nevezzük azokat, mellyeket nyújtani 

lehet; illyen: az arany, platina, ezüst, 

vas, réz, ólom, kényesö; a többi érezek nem 

nyújthatók, azért fél érczeknek neveztetnek. 

Nemes érezek, 

1-ör. Arany (@üíí>), szine sárga, fényére, tartósságára 

legnemesebb, 's fölöttébb nyújtható, legvékonyabb 

hártyákra lapítható érez. Bőségben találtatik Amerikában, 

Brasilia, Mexico és Peru tartományokban. Európában 

Magyar- és Erdélyország aranybányái leggazdagabbak. 

*) 

•*) Érezek általánosan találtatnak a' folyókban is, 

honan mosás által szerezhetők. Az arany, mellynél csak a' 

2-or. Platina, aczél-szürke szinü, az érezek 

közt legnehezebb. *) 

3-or. Ezüst (@tíf)et), az aranynál keményebb, 

de szinte olly nyújtható fehér szinü, csengő érez; tisztán 

ritkán található, többnyire ólommal vagy más érczczel 

van keverve. **)' 

Nemtelen érezek, 

1-ör. Réz, veres szinü, íze, szaga kellemetlen, 

platina nehezebb, sok művész eszét, kezét fárasztja, főkép ékszerül 

használtatik; készülnek belőle szelenczék, órák, gytiríik, 

függök, karpereczek, sodronyok és sokféle díszedények; hogy 

tartósb legyen, réz adatik hozzá, mellynek több vagy kevesebb 

hozzávett mennyiségétől függ a' böcse is. Az arany mértéke ez: 

1 mark aranyban 24 karat van, és a' réz mennyisége három 

arányban vétetik, u. m. ha valamelly készítményben 7 10 / 12 rész 

az arany, és a'többi réz, akkor egy próbás az arany; ha 13 y j2 

rész karat a' tiszta arany, 's a' többi réz, akkor két próbás; 

ha pedig a' tiszta arany 18 5 /i2 rész karatot nyom, a'többi pedig 

réz, három próbás aranyra becsültetik. Aranyból pénz is 

veretik, mellyben 23 8 /12 karat arany vagyon. 

*) A' platina szinte olly nyújtható mint az arany; 

miután azonban merőbb az aranynál és az ezüstnél, jobban 

használtatik a 9 tartós műszerekben; ebből készítenek óra müveket, 

szelenczéket, tégelyeket 's vegytani munkálatokhoz eszközöket. 

Először Amerikából hozták Európába 1750-ik évben, 

most már Oroszországból is kaphatni polyva alakban arany és 

vas-szemekben, hol pénzt is vernek belőle; értéke az arany 

és ezüst közt áll. 

Ezüstből valamint az aranyból és platinából különbféle 

ismeretes diszeszközök készülnek. Fölmunkálásához 

rezet vesznek, melly illy arányban áll: 1 mark ezüstben van 

16 lat, és közönségesen 13 lat ezüstből és 3 lat rézvegyületböl 

dolgoznak az ezüstművesek, és ez neveztetik 13 próbásnak, 

mit is bizonságul müveikre rászoktak nyomni. — Pénzek is 

veretnek ezüstből , mellyek országszerte formájára és értékére 

különböznek. 

101

93 

nyulékony, minden savany föloldja. Szabad levegőn zöld 

hártyát kap, az eczetsavanytól rozsdává lesz, melly 

erős méreg. *) 

2-or. Vas (@tfen), hamvasbarna szinü, a' rozsdát 

könnyen megkapja viztől, levegőtől. Miután leghasznosabb 

érez, a' bölcs Alkotó az egész föld kerekségét 

megáldotta vele. Találtatik természetben, de igen 

ritkán, többnyire érczesitett kövekben, sőt még állatokban, 

növényekben is. **) 

3-or. Ólom (33let), egy a' leglágyabb érezek közül, 

a' tűzön, mielőtt megtüzesedik, már elolvad. ***) 

A' réz olvasztás által hámorokban készül, a ? hol 

többszöri olvasztás után tábla alakká veretik, mellyből készitnek 

a' rézművesek konyhabéli 's más használandó edényeket, 

de minthogy ezeket a' savany könnyen föloldja, szükséges megczinezni, 

's utána nézni; mert lekopván a' vigyáztalan gondatlanságának 

könnyen áldozatja lehet. A'réz czinnel keverve adja 

a' sárgarezet, ezzel, vagy ónnal bizonyos arányban egyesitve 

öntetik a' harang, mellynek hogy szép hangja legyen, ezüst is 

kevertetik hozzá. Czin és vismuth vegyületével lesz a' bronz. 

A' vas igen nagy höségii kemenczékben olvasztatik 

ki a' kövekből, mellyek feneke kifúratván, a' már előre elkészített 

mintákba folyatik; igy nyerjük az öntött gépkereket, 

vaskálhát, ágyukat; de miután ez magában töredékeny éreztest, 

hogy nyújtható legyen, ismét hámorokban fölolvasztatik, és gépek 

erejével kikalapáltatik, 's az idegen részektől kitisztitva 

szegletes, lapos, gömbölyű vasrudakká, vagy táblákká veretik, 

's igy kerülnek a'kereskedők által a'kovács és lakatos kezébe, 

kik azután különbféle szükséges eszközöket készitenek belőle. 

Használják még a' fostok is. Végre külső és belső nyavalyák 

gyógyításában szinte használtatik, p. fürdőben. 

Aczél szinte vasércz, melly hirtelen meghűléstől nyeri 

szilárd alakját. Mágnes a' vassal szoros összeköttetésben áll. 

*#*) Ólomból készül savany által a' fehér pleibász, 

eczetben fölolvasztva adja az ólomezukrot, mellyet a' fostok, 

sebészek, még a' fazokasok is fénymáz készítésére hasz- 

101 

4-er. Őri (3ÜUt), ez még lágyabb érez, vékonyan 

nyújtható, táblákra és szeletekre osztható. Ezen érez 

Magyarországban nem találtatik. *) 

5-ör. Czink — horgany — (3ínl), fényes 

kékes fehér szinü; se ize, se szaga; nyújtható, tűzben 

könnyen fölolvad. **)' 

6-or. Kobalt ($oí>aít), verhenyeges, vagy sárgás 

hamuszínű, kemény ugyan, de töredékeny érez. ***) 

7-er. Kényes ö (CUtecfftlkt), fehér szinü, folyó 

és könnyen szétosztható érez, 32 R. fokú hidegnél olly 

kemény lesz, hogy kalapálni 's kinyújtani lehet. Hazánkban 

Rozsnyó tájékán, az agyagos palahegyekben, 

sziklák hasadékaiban, érczekből tüz által lehet nyerni. 

Nehézségét csak az arany és platina haladja meg. ****) 

nálnak. Borkereskedők pedig a^ savanyó bort ezzel édesítik, 

avagy mérgezik; mert az egészségre ártalmas. A' betüöntésnek 

is egy fő részét teszi. 

Ón az ablakok ólmozására használtatik főkép, sőt 

más egyebekre is. 

Fehér czinnel szükséges a 9 rézedényeket megfuttatni, 

miután a' savany a' rezet föloldja, és az étket megmérgezi. 

Czinből sokféle eszközök öntetnek, ű. m. tálok, tányérok, 

kanalak, kannák, képszobrok, sőt még a' harangoknak 

is egy részét ez teszi. Kényesövei elegyítve az üvegtáblák 

vele vonatnak be, >s igy készül a' tükör. A' művészek többekre 

is használják. Több 's kevesebb más érezek vegyületével 

származik a' tompák, sárgaréz. Ha czink czinnel 

elegyitetik, szilárdabb lesz, 's az illy keverék edények czinezésére 

legalkalmasabb. 

Kobalt föstékül is használtatik, mellyel üveget, 

kristályt, porczellánt és más edényeket készitenek, sőt szoba 

freskó föstésére is használják. A' kobalt tisztított pora keményítőbe 

keverve a' ruhának fehérségét igen emeli. 

Kény eső a' lég- és hévmérőknél használtatik, 

a' többit művészekre és orvosokra bizzuk. Vajmi veszedelmes

94 

8-or. Egér kő ($tfentf), legveszedelmesebb fél 

érez, színe szürkésbarna, tűzben elpárolog, foghagyma 

szagot ereszt, és sürü, fehér köd fejlik ki belőle; találtatik 

minden hegyekben. *} 

9-er. N i k o 1 eí), alig másfél száz éve, hogy 

ismeretes; fényes, fehér érez. A' hány érczezel vegyitetik, 

annyiféle szint mutat; ezüsttel lesz álezüst, rézzel 

pakfong. 

10-ér. Piskolcz (©^tefgíaS), szálkás, pikkelyes, 

leveles, kemény, törékeny, fényes érez. Minden 

érczezel a' kénkön kivül könnyen egyesül. Találtatik 

honunkban is. **) 

11-er. Föstöércz 08raunftettt), aczólszürke szinü, 

a 1 vasnál keményebb, 's törékeny érez. Érezek vegyületével 

többféle színeket mutat. ***) 

12-er. 

Vismuth (SBífmutf)), szine fehérsárgás; 

ó hájjal kevert kényesővel a' gyermekek fejét kenni, hogy a' 

tetvektől meneküljenek; mert a' kényeső a' bőr lukaiba hatván 

főfájást 's más nyavalyát is okoz. 

• 

E g é r k ő porával liszttel keverve patkányokat és 

egereket lehet elveszteni ugyan, de nem minden fölvigyázat 

nélkül; mert a' megmérgezett állatok égő szomjukat ki nem 

állhatván, italt keresnek, mellyet néha a' magukból kihányt 

méreggel meg is mérgeznek,'s azon viz más állatoknak is veszedelmet 

okozhat. Yan még haszna az üveghutákban is. Tapasztalt 

orvosok szinte használják. Miután az egérkö veszedelmes 

méreg, nagy óvatossággal kell vele bánni, 's azért nem 

minden ember kezébe való. 

Piskolcz arany-tisztitásra és gyógyszertárban 

használtatik; a' nyers piskolcz porrá törve, ha mirigyes sertés 

eledele közé kevertetik, azt kigyógyítja. 

F e s t ő é r c z , a' veres szinü , üveghutákban az 

üvegnek tiszta, világos viola szint ad; valamint az üveg, ugy 

a' porczellán föstésére is alkalmaztatik. 

101 

ezt lehet tisztán is találni. Tűzben könnyen olvad, 's 

kék lánggal ég. Vismuthból készül a' föstö arany 

és föstöércz. 

Mové vált 

(az az petrefactumok.) 

Mit nevezünk petrefactumoknak? 

Petrefactumoknak nevezzük azon kővé vált testeket, 

mellyek mind az állat- mint a' növényországban 

gyakran előfordulnak, 's természeti alakjukban vagy egészen 

megmaradtak, vagy részben, 's csak lényeges részei 

rodhadtak el. 

Mikép történhetett ezen kővé változás? 

Kővé lett átalakulásuk igy történheték: a' testek 

lukacsos részeibe szétomlott mészkövek 's más a' földnek 

apró porai behatottak; azután az érczes nedvek 

erejével idővel összeragadtak, 's végre megkeményedtek. 

Hol találtatnak petrefactumok? 

Petrefactumok találtatnak vizben, földben, hegyekben, 

még olly tájékon is, a' hol azon állat, vagy növény 

nem is létezett; ennek fő oka a' vízözön, mellyben 

az állatok, növények szerteszétuszkálva különbféle 

helyeken apadás után fönakadtak, és az elázott hegyek 

düledékei, vagy földindulás által eltemetettek. Hogy a' 

vízözön legyen oka, abból is kitűnik; mert a' vízözön 

előtt élő olly állatok, sőt növények is találtatnak, mellyek 

most ismeretlenek; illyen a' többi közt a' mamuth, 

melly óriási nagyságú, a' kérődzők rendéhez tartózó, 

szoptató állat lehetett, a' mit széles, lapos, réteges 

avagy barázdás zápfogai eléggé tanúsítnak. 

Hányfélekép tűnnek elő ezen kővé vált testek? 

A' kővé vált testek négyfélekép tűnnek elő: 

1-ör. Meszesitve, illyenek az állatok csontjai, 

és a' csigahéjak, mellyek vizboritott helyeken és meszes 

kövek hasadékaiban találtatnak.

- 

96 

2-or. Valóságos kővé vált állati testek, 

illyenek az óvilági tengeri állatok és csigák maradványai, 

mellyeknek belsejében a' behatott anyag valóságosan 

kövé vált. Illyeneket lehet találni mész- és 

palakövekben, és más ásványokban, p. a' Balaton partjain 

kövé vált kecskekörmöt képző tengeri csigákat. 

3-or. Az érczesitett petrefactumok, 

mellyek életmüszeres terményekből kövé alakultak. Ily— 

lyenek találtatnak az érczes kövekben. 

4-er. Végre azon kövé vált testek, melylyek 

égényes ásványokban, p. borostyánkőben 

's földiszurokban találtatnak, illyenek 

a* kövé vált kis bogarak, hangyák és másféle állatocskák. 

r 

A' MAGYAR GAZDAASSZONY 

HÁZI KÖRÉBEN. 

101 

Már minden be van végezve a' gazdasági czikkek 

előadásával? 

A' gazdasági czikkek előadásával minden bevégezve 

nincs; szükséges még tudni: 1-ör. A' kenyérsütést. 

2-or. . A' főzést. 3-or. Az eczetkészitést. 

4-er. A' mosást. 5-ör. A' szappanfőzést. 

6-or. A' gyertyamártást. 7-er. A' fonyást. 

8-or. A' vászonfehérítést. Végre kötést, varrást, 

himezést 's több efféléket. 

Ez mind szép: mivel tehát a' nőknek fő disze a' 

kenyérsütés, hogy kell jó kenyeret sütni, és mikép megy 

végbe ? 

Miután a' jó kenyér dicséri a' házi-asszonyt, előlegesen 

iparkodni fogok jó búzára szert tenni, és azt 

minden gaztól kirostálni, és kitisztítani. Azonban a' jó 

kenyérsütést majd megtanulom a' tapasztalt kenyérsütönéktöl. 

Addig is erre figyelek: 1-ör. Annyi kis zsompor 

lisztet veszek, a' hány kenyeret akarok sütni. 2-or. 

Ezen lisztet, kivált télen, fűtött káiha mellett jól kiszárítom, 

és fölkeverve átmelegítem. 3-or. Jó és friss 

sütnivalóval a' kovászt megteszem, — ha megkelt, hozzáfogok 

a' dagasztáshoz, tudni való minden kenyérre 

fél marok sót számitok, mellyet langyos vízben 

fölolvasztok, és dagasztáskor használok; a' tésztát pedig 

mind addig dagasztom, még kezemről a' kovász le 

nem válik. Most ha azt akarom , hogy apró-lukacsos 


98 

legyen a' kenyerem, pihenés után megdagasztom másodszor 

is; azután betakarom, hogy meg keljen, de az 

alatt füttetem a' kemenczét. 

Mikor eléggé fűtött a' kemencze? 

Az igy próbálom meg: fenekére kis marok lisztet 

hintek, ha fehéren marad, nem elegendő még a' fűtés, 

ha megfeketül, akkor igen heves; csak ugy elegendő 

tehát a' fűtés, ha a' liszt veressárgás marad. 

Mikor kell kiszakasztani a' kenyeret? 

Ha a' tésztám megkelt, kivonom a' tüzet, kipemetülöm, 

és a' szakajtóból bevetem egymás után a' kenyeret; 

ha történetből a? kemencze nem elegendő hevült, 

lángoltatni kell a' szájánál; ha pedig a'kenyér 

fölét hevesen megkapja, szellőző lukait kell kibontani. 

Ha négy fontos a' kenyér, egy óráig hagyom sülni, ha 

valamivel több, másfél, ha nagyok a\kenyerek, két 

óráig hagyom sülni. Kiszedéskor, hogy hirtelen meg ne 

hűljön, domborujára fordítva az ágyra rakom, gyöngén 

betakarva, még ki nem hűl, ott hagyom; igy kész a' 

jó kenyér, mellyből melegében enni nem egészséges. 

Mikép oltalmazod a' penésztől? 

A' penésztől így oltalmazom meg: ha hat kenyérhez 

dagasztáskor egy messzely gyönge lúgot keverek, 

vagy pedig őrletéskor fél mérő gabona mennyiségéhez 

egy marok babot őrletek. 

Minthogy sok esőzés után a 9 gabona kicsirádzik, 

mikép lehet a' csirás gabonából egészséges kenyeret 

sütni ? 

Igy lehet a' csirás gabonából egészséges kenyeret 

sütni: ha tavaszig a' csirából kiszárítom, lisztjét is jól 

kiszárítom, szellős helyen tartom; sütéskor ismét megszárítom, 

és egy harmadrész árpaliszttel összekeverem, 

kevés vizzel jól megdagasztom, több sót teszek bele, 

és jobban kisütöm mint egyébkor. 

Gyakran dohos a' kenyér, hogy kell dohos szagát 

elvenni? 

A' gabona dohos szagát illy módon veszem el : a' 

dohos gabonát teknyöbe teszem , és forró vizet annyit 

öntök reá, hogy ellepje, és rajta meg hagyom hűlni, 

annakutána leszűröm a' vizet; igy dohos szaga elvész, 

meg lehet őrletni, és jó kenyér válik belőle. 

Krumplis kenyeret is szoktak sütni, hát ez hogy 

készül? 

A' krumplis kenyér igy készül: a 1 lisztes fajú 

krumplit megfőzöm, héjától megtisztítom, szitán áttöröm, 

annyi liszttel keverem, mennyit bevesz; mivel vizet 

nem szabad venni hozzá, az igen apróra tört sóból többet 

veszek mint szokás más kenyérnél, jobban megdagasztom, 

's erösebben fütöm kemenczémet, mivel nagyobb 

kisütési kíván. Némellvek ize kedvéért köménymagot 

is tesznek bele, hogy pedig ez a' fog alatt ne 

porczogjon, kovásztételkor a 1 sütéshez készített vizbe 

teszem és átszűröm, 's igy csak izét adja meg. 

Mikor kell beörleni, 

9 s mikép kell bánni a' liszttel, 

hogy sokáig el lehessen tartani, hogy meg ne molyosodjék, 

és el ne romoljon ? 

101 

A' hol nem lehet minden időben örleni, télre valót 

öszszel szükséges őrletni; a' lisztet pedig a' mint 

hazakapom, megsziíálom, csomóit szétzúzom, jól kiszárítom 

; ha kevés, liszttartó ládába teszem, és fehér ruhával 

befödöm, kevés sót is hintek fölébe, igy a' szellő 

is megjárja, 9 s a' moly sem fór hozzá, azonfölül hosszú 

kanállal néha fölkeverem. Ha pedig sok a' liszt, 's a' 

ládába nem fér, akkor zsákban hagyom, szellős helyen 

gerendára fektetem, és mindennap másik oldalára fordítom, 

hogy zúzódjék, igy eláll a' liszt, és nem romlik 

meg, 

r

100 

Hogy kell most már főzni? 

Azt még nem tudom, de majd megtanulom édes 

anyámtól, vagy jó szakácstól, vagy szakácsnétól. 

Addig is mit szükséges megjegyezni a' főzésről? 

Azt, hogy miből, mit és mennyit kell venni az étkek 

készítéséhez, hogy pazarló ne legyek. Azt már 

láttam, hogy a' hust előbb meg kell mosni; ha pedig 

szaga van^ kivált forró nyárban, friss vizben jól ki kell 

szívatni; ha pedig kemény, vagy vén a' marhahús, jól 

meg kell verni, az az előbb megpuhítani; arra is figyelek, 

hogy lassan föjjöii, habját lukacsos kanállal fölszedem; 

mert ha bele föl, ízetlen lesz a' leves. 2-or. Ha 

bajom van, akkor szám ize nincs, tehát a' sózásra vigyázok, 

hogy kelleténél jobban meg ne sózzam. 3-or. 

A' szárnyasállatot, mellyet sültnek készítek, jobban megsózom, 

különben ize nincs. *) 4-er. A' vén nyulat, ha 

nincs időm páczban tartani, hamarjába készített páczban 

előbb megdincztelem; azután kiveszem a' páczból, megspékelem, 

nyárson megsülöm, kevés páczczal öntözgetem, 

az alatt téjföllel 's páczlével martalékot készítek, 

mellyet tálba a' nyul mellé öntik, czitromszeletekkel 

fölczifrázom, és az asztalra fölteszem a' már jó porhanyó 

vén nyulat. 

Nincs több előleges észrevétel a' főzésnél? 

Igen is van még. Télen a' leölt baromfit kifagyasztom; 

kivált ha tollának ugy sem veszem hasznát, 

(mint a' tyúk 's récze és polyka tollainak, mellytöl a' 

*0 De mindenek előtt arra is ügyelek, hogy a' baromfi 

elegendő kövér legyen; miután a' czukorrépa (czékla) összeapritva 

igen hizodalmas tápszer, ezzel inkább hizlalom a' baromfiakat 

mint a' kukoriczával, mivel olcsóbb is. De még sertéseket 

is lehet czukorrépával, ha korpával elegyitetik, hizlalni, 

és végre két mérő kukoriczát nekik adni, hogy szalonnája keményebb 

legyen. 

.;•"• . •/jpsf ' 

* hí * 

öL 

101 

rajta fekvő köszvény! kap) tollastól hideg vizben megszívatom, 

igy porhanyó lesz husa. Továbbá főtt sós kukoriczával 

előbb meghízik a' vastag mint a' vékony 

nyakú lud, és ízesebb a' husa a' jérezének, mint a' gunárnak. 

Végre hizlalni jobb sötét csöndes helyen; példát 

hozok elö az angolokról, ki előbb a' baromfiak szemeit 

kiszúrták, hogy jobban hízhassanak; ez megtiltatván, 

most sötét helyen turózacskó formába dugják, hol 

fejük és hátulsó részük kivan, 's spagéttal rendre fölakasztják, 

vizet tesznek elejbük kevés homokkal keverve 

emésztés végett; így tollaik tisztábban maradnak, mint 

ketreczben, 's előbb is meghíznak. Avagy tömő-gép 

által, a' mint a' gazdászati czikkben említetik. 

Eczetre is van szüksége a v gazdaasszonynak, hát 

ez hogyan készítetik? 

Az eczet így készül: jó eczetágyat veszek, 's bele 

nyers lencsét teszek, reá forralt bort öntök, későbben 

kevés hideg bort, 's langymeleg helyen tartom, 8 — 10 

napra jó az eczet; azután mást nem kell tenni, ha fogy, 

csak borral föltöltöm. Illat kedvéért szoknak himpér, 

's rozmaring eczetet is készíteni. Szegény emberek olcsóbb 

eczetet igy készítenek: egy marok bodzabelet 

vizzel töltött itczés üvegbe tesznek, ez is 8 — 9 nap 

múlva meleg helyen elég savanyó lesz; étkekben jó, 

de téli ugorkák eltételére nem használható. *) 

A' szakácsnénak fo kötelessége, hogy rézedényeit 

szemmel tartsa, ha tiszták-e, és czinezése nem kopott-e le? 

Vigyáztalanságból-fenekére égett szerek sikárlásával nem va~ 

karta-e éles eszközzel a' czinezést; vallyon hamuval tisztítja-e 

le a' cseléd, vagy kártékony kőporral dörgöli. Továbbá, miután 

rézedényben savanyó étket veszedelmes tartani, inkább 

cserépedénybe tegye át; mert a' savany a' rezet föloldozza, 

és az étket megmérgezi.

103 101 

Mikép megy végbe a' mosás ? 

Én ugy láttam, szapulás, kifőzés és kézközötti dörzsöléssel 

viszik végbe. — Vastagabb, sőt a' gyolcsnemüeket 

is szapulják; az igen vékony, fmom ruhát részint 

kifőzik, részint csak kézzel szappanyos vizben 

mossák ki; azután inkább folyóban, mint kutvizben öblintik 

ki, pedig jól, különben szagot kap, 's megsárgul. 

Van-e más észrevétel is a' mosásnál? 

Igen is van: 1-ör. Hogy föstött ruhát, főkép színes 

keszkenyöt szapuban nem kell tenni; mert a' lug 

színét kiveszi, a' keszkenyöt fakóvá teszi, a' fehér ruhát 

pedig bepiszkolja. 2-or. Zsiros konyharuhát viselő 

ruhával együtt soha sem kell szapulni. Végre szennyes 

ruhát sem jó sokáig állani hagyni; mert a' szenny is 

megeszi, 's nehezebben tisztul. *) 

Némelly ruhát ki is lehet keményíteni, hát a 1 keményítő 

hogyan 's miből készül ? 

A' keményítő búzából 's burgonyából készül. Miután 

a' buza drága, olcsóbb burgonyát használni, és pedig 

illy móddal: kiválasztott nagy burgonyákat megmosva 

sajtárba töltött vizbe kell reszelni, 's összeelegyíteni. 

Megüllepedés után a' vizet le kell tölteni, és tisztát 

reá önteni, ez ismételtetik, még tiszta vize lészen; 

tart pedig két, három napig ezen vizváltoztatása. Azután 

leszűrt vize után tiszta ruhával nedve fölitatik , és 

*) Ruhát clormészszel huzamosan mosni káros; 

mert a' ruhát meggyöngíti; a' kefével való dörzsölés szinte 

szaggatja azt. 

Cziczruhát, hogy szinét megtartsa, üstbe töltött vizben 

ruhamennyiségéhez erányozva buzakorpát kell tenni, kis 

pálcza keverése alatt fölmelegítetik a' tűzön; azután a' szines 

ruha beletétetik, és folytonyos forgatás alatt fölforraltatik. Azután 

kihűlve tiszta vizben kell kiöblíteni. Igy tiszta leszen a' 

szennyes cziczruha. A' ki szereti, kikeményítheti, megmángolhatja, 

avagy kitéglázhatja. 

tiszta deszkára kitétetik, hogy megszáradjon, 's igy 

használható. 

Mosáshoz szappan is kell, hát ez hogy készül ? 

Oltatlan mészre hamut rostálnak, azután vizzel köröskörül 

megöntözik,'s hogy párolgása ki ne jöjjön, repedéseket 

össze kell nyomogatni; ha a' mész elomlott, 

párolgása is megszűnt, lúgot készitenek belőle, mellyet 

leszűrve összeszedett aljas zsirra és pörczre tiszta üstbe 

öntik, és jól kifőzik. Azután átszűrve ezen vegyülethez 

sót adnak, a' mi nyúlánk anyaggá változtatja, 's 

addig főzik, még jó sürü lesz. 

Ennekutána formába teritett ruhára szokták önteni 

négy ujnyi vastagságra; ha megkeményedett a' szappan, 

ruhástól ki lehet emelni, és deszkán erős sodronynyal 

hosszasan elszeletelni; a' szeletek kalitka formára 

egymás fölébe keresztbe rakatnak árnyékos helyen kiszáradásig, 

igy kész a' szappan. A' szappanyosok, midőn 

sűrűsödni kezd, hamut szitálnak bele, 's ez teszi a' 

barna szappant. 

Még a' gyertyát mártani is jó tudni, hát ez miből 

és hogyan készül? 

Gyertyához faggyú kívántatik, és pedig egy harmadrész 

font tehénfaggyu, (vesefaggyu jobb), és két 

harmadrész font birkafaggyu, (itt is jobb a' kecskefagy~ 

gyu), azután mind a' kétféle üstben kifözetik, és mártásra 

készített hosszúkás edénybe át kell merni, mellyben 

a' mártás eszközöltetik. De a' belet már előre el 

kell készíteni, melly pamut-és lenfonálból középszerűen 

legyen megsodorva, viasz, és faggyúval kevert folyadékkal 

meghiízogatva, és páczikákra fölfűzve. Mártás 

alatt, ha edényben apad a' faggyú, szükségképen mindenkor 

kell önteni, hogy a' mártás egyenlő legyen. Ha 

a' gyertyák illő vastagságukat megkapták, szárítás végett 

zsuppra rakatnak le, így kész a' szépen égő gyertya.

104 

Miért kell több birkafaggyut venni? 

Azért kell több birkafaggyut venni; mert keményebb 

lesz a' gyertya, kecskefaggyutól még keményebb, 

nem is folyik, hanem szépen ég. 

Még azt is jó tudni, miből készül a' vászon ? 

A' vászon készül lenből és kenderből. Ezt termeszteni 

tudják a' pórnök; még szelíd csollánból is, 

mellyet kültartományokban termesztenek, finom szövet 

lészen. 

Hogy kell fonni, 's minő eszközzel? 

Lehet fonni rokkán, vagy pergő orsón; guzsalyra 

kivonogatott kendert föl kell kötni, a' rokka zsinege se 

tág, se szoros ne legyen; mert ha tág, nem veszi be 

az eresztett fonalat; ha pedig szoros, nagyon behúzza. 

Kezdetben lábbal lassan kell nyomogatni; ha telik az 

orsó, gyorsabban, de vigyázva, hogy egy kapocs alá 

sok ne jöjjön; mert matollálás közt ledül, 's összekuszálódik. 

*) 

Az orsóról hogyan kell levenni a' fonalat? 

Az orsóról föl kell matollálni vagy áspálni, és pedig 

rőfös matollán; egy átvitt fonál tesz egy szálat, 

mellyböl százhúsz egy kötetet, az az három szálat egy 

igébe számítva, negyven ige tesz egy kötetet. Egy 

gombolagba vastagabb szálból lehet három, négy kötetet, 

vékony szálból pedig öt, hat kötetet gombolitani; 

igy egy gombolag ad egy röf vásznat, az az három 

kötet hatos, négy kötet nyolczas vásznat, és igy tovább. 

A' fonyást jól csak ügyes kéz viheti végbe; ha 

ujai közt minden érezhető éles szereket, pazdorját fonyás közben 

szorgalmatosan kicsipeget, lábait ügyesen jártatja, és nem 

szunnyadozva eregeti a' szálakat, különben sodrós lesz a' fonala. 

Czérnát is csinál a' fonó, ez igy történik: ha két vagy három 

gombolagról egyszerre eregeti orsóra a' fanalat, a' mint vékonyabb 

vagy vastagabb czérnát akar készíteni. 

101 

A* takácsnak át lehet adni szövetés végett gombolag, 

vagy font számra, 

9 s annyi rőföt, mennyi a' gombolag, 

vagy annyi font vásznat, a' mennyit a' gombolagok 

nyomtak, visszakaphat a' szövető; csak nedves helyen 

ne tartsa a' takács a' vásznat, mert igy megcsalatik a' 

szövető. 

Mikor és mikép kell a' szövetett vásznat megfehéríteni 

? 

• 

A' vásznat favirágzáskor kell fehéríteni, még a' 

nap forró erejében nincs, különben a' pazdorjarészeket 

nehezen lehet belőle kirodhasztani. Még arra is vigyázzon 

a' fehérítő, hogy nedvesen a' vásznat éjszakára 

össze ne hajtogassa. Yászonkifeszitése és öntözése módját 

kiki tudja. 

Mire használtatik a' vászon? 

Sokfélékre használható. A' vékonyabb viselő ruhára, 

a' vastagabb zsákokra, ponyvákra és több effélékre. 

Mit csinál a' gazdaasszony, ha szakad a' ruha? 

Ha kis lukat kapott a' ruha, czérnával beszövi, ha 

nagyobb, megfoltozza; mert csak igy tart sokáig a' ruha; 

a' lusta, gondatlan gazdaasszonyoknál előbb szakad 

a' ruha, és viselhetlen lesz. 

Ebből a' következik, miszerint a' nőknek varrni is 

kell tudni, hát ezt hol kell jól megtanulni? 

A' varrást, sőt kötést, himezést 's még többféléket 

már nem könyvekből, hanem jó varrónéktól, különösen 

nöintézetekben, avagy a' szülőktől, ha foglalatosságaik 

engedik, lehet csak jól megtanulni.

106 

BETEGSÉG ÁLTALÁNOS ISMERETE 

és 

V orvosi szerek ártatlan használata. 

Az állatok, növények egyedül csak táplálnak-e, 's 

az ásványokkal együtt csupán gyönyörködtetnek-e bennünket 

? 

Oh nem csak táplálnak és gyönyörködtetnek, hanem 

valamint Istennek egyéb teremtményei, ugy ezek 

is még orvosló erővel is bírnak; ezen okra nézve, miután 

nem mindenkor juthat beteg az orvoshoz, igen jó, 

hasznos is, az ártatlanabbakkal megismerkedni, 's annak 

módja szerint velük élni; mi szerint vagy tökéletesen 

elháríthatjuk a' nyavalyát, vagy növekedését gátolhatjuk 

addig is, még orvosi kézre bizhatja magát a' beteg. 

Miután mindenkinek édes élete, még kedvesebb 

egészsége, köteles is azt védeni 's föntartani, oltalmazni. 

Ez pedig kettőből áll: 1-ör. Azon okokat, mellyek az 

élet és egészség föntartását gátolják, szükséges kitanulni. 

2-or. Ugyanazon okokat, mellyek az egészséget 

már megrontották, elhárítani; végre az életerőt elősegíteni, 

az az gyógyítani. 

Természetes az, hogy nem minden ételt, italt szenved 

meg a' gyomor; mert egyiknek erösebb, másiknak 

gyöngébb az emésztő tehetsége; de nem j s minden 

étel, azért, hogy kitálalják, és asztalra teszik, érdemli 

meg az eledel nevezetet; hanem a' melly egészséges 

tápszerekből ízesen és jól elkészítetik; 's ez is akkor 

hasznos, ha mohón nem élnek vele, jól megrágják, mi 

101 

az emésztés tehetségét elősegíti. Italul szinte egyiknek 

a' víz, másiknak a' bor egészségesebb, 's ez többnyire 

a' szokástól függ. 

Álom a' fáradt testet kipihenéssel helyre hozza, 

és fölviditja; ellenben a' túlságos, a' testet elpuhítja, és 

lajhává teszi. Valamint a' megfeszített folytonos munka 

a 1 testet, elmét zsibbasztja, ugy a* mérséklett munka 

azt erőben föntartja, és gyarapítja. 

Indulatosság vérfölzavarást okoz, mi által az 

izmokat 's inakat fesziivén, gyöngíti. Az okos ember 

tehát a' teendők előtt magába szálljon, és előbb fontolja 

meg, mit czélszerübb tennie; e' végre a' tapasztalásban 

dús férfiakra és tudósokra fordítsa figyelmét, 's azok tanácsát 

kövesse. 

Miben lehet jó tanácsot adni? 

Jó tanácsot adni lehet mind azokban, mellyek az 

emberi test minden részére hatnak. Azonban az is igaz, 

hogy nem minden jó tanács mindég talál követőre, 's 

ez az eredeti vétek által megromlott természetünknek 

következménye, mit már ama pogány bölcs Cicero fájdalommal 

bizonyít, mondván: „Tudjuk, 's látjuk, mi a' 

jó , helyben is hagyjuk, még is a' rosszat követjük," 

's ezt valóban majd mindennapi tapasztalás bizonyítja. 

De miután vannak még is, kik a' jó tanácsra hajlanak, 

azok kedvéért az egészség föntartására egy híres orvos 

mondatára emlékezvén, mondhatom: hogy száz betegség 

közül kilenczven kilencz meghütésböl származik; 

tehát ovakodjunk a' meghütéstöl, melly számos nyavalyáknak 

szülő anyja. *) 

A'testnek főkép izzadás és kipárolgása közben történt 

rögtöni meghűlése következő betegségeknek oka: a' fő, 

szem, fog, torok, mellfáj ás, fülzúgása, nátha, 

tagok hasogatása, kólika, tüdögyulla-

108 

Mikép lehet az elvesztett egészséget visszaszerezni? 

Az elvesztett egészséget vissza lehet szerezni, ha 

még az életerő végenyészethez nem közelit, kétféleképen: 

belső és külső orvosló szerekkel. A' belső nyavalyákat 

egyedül a'tanult és tapasztalt orvosok ismerhetik, 

következőleg ők gyógyíthatják is meg, 's nem is tanácsos 

járatlan, tudatlan * 's kuruzslók kezére bízni azok gyógyítását. 

A' belső nyavalyák enyhítésében, vagy gyógyitádás, 

végre hektika; azért nem tanácsos reggeli fölkelés 

után, még a' fő ki nem párolog, mosdani; kora dél után, vagy 

izzadt testtel hideg fürdőbe, vagy táncz után kihevülten friss 

levegőre kimenni, vagy inni, — A' szülés után való meghütést 

többnyire halál követi. Továbbá léghuzamban állani, vagy 

ülni, kivált ablaknál ajtó nyitva hagyással veszedelmes, mert ez 

által fülzúgás támad, 's a' tagokba száraz fájdalom ütközik. 

Ugy szinte forró étel után rögtöni hideg ital fogfájást, 's ebből 

származó fejbeli szaggatásokat idéz elő. Végre fölhevült 

állapotban rögtöni ital, 's több efféle vigyáztalan meghűlések 

csak ugyan sok nyavalyáknak, sőt a' halálnak is szülő anyja. 

Miután az érzékenységnek székhelye a' fő , legérzékenyebben 

is hat a' szenvedőre a' föbeli fájdalom. Ha 

csuztól származik, segiteni lehet czukorftistöléssel, csak szembe 

ne hasson a' füst; továbbá száraz meleg burogatással, 

úgymint: melegített székifüvet kámforral zacskóban reátéve. 

Ha a' fogfájás a' főben nyilaló fájdalommal jár, ezt 

szüntetni lehet összetört foghagymának fülbe tevésével, vagy 

kovászszal összekeverve fültövére alkalmazva; néha kis időre, 

még egészen is megszünteti, ha rozspálinka fele vizzel fájós 

fogra eresztve rajta tartatik, kipökvén, ismételtetik; igy nyálzással 

kiáll a' fogfájás. 

A' szem egyik legdrágább kincse az embernek, miért is 

kívánatos, hogy kétes sötétségben az olvasástól, női munkákban 

a' sötét, fekete kelmék varrásától, télen á' hóra sütő nap 

sugarától, tovább a' gőztől, füsttől őrizkedjünk, mert mind ezek 

a' szemet nagyon gyöngittik. 

101 

sában az orvoson kívül tehát senki sem segíthet a' betegen 

? 

Igen is tapasztaláson alapult ártatlan szerekkel lehet 

élni, mellyek , ha nem tökéletesen gyógyítanak is, 

de könnyithetnek a' betegen. 

Például minő nyavalyákban, 's minő orvosló szerekkel 

lehet segiteni a' betegen? 

Lehet segiteni sokféle nyavalyákban: 1-ör. A'főfájásban, 

— melly ha meg hűtéstől támadott, — 

izzadás által. Ha megterhelt gyomortól, a' has 

kiürítése használ. Ha sérülés,-ütés által származik, hideg 

viz burogatásával lehet megszüntetni, és gyógyítani. 

Ha pedig füst vagy kábító szerek okozzák, akkor 

segít a' friss levegő. Végre feszült, aggasztó gondolkozásból, 

vagy folytonyos tanulásból is ered a' főfájás, 

akkor többnyire vig, mulattató, elvont tárgyak szüntethetik 

meg. Van még egy, melly föfájdalmat okoz, a' 

részegség és más erős gőz is, de mind ezek lassankint 

maguktól is megszűnnek. Ezt jól tudják tapasztalásból, 

kik a' bort undok következménye mellett is 

kelleténél jobban szeretik, 's használják ; ez ellen legjobb 

orvosság a' józanság, az az mértékletes ital; és 

ezt egészség 's vagyonbeli kárukra még is sok megrögzött 

makacs el nem hiszi; még az is különös, mi 

kivált a' pórnépnél megtörténhetik: „Ha a' férj részeg, 

a' józan asszony szokta erejét érezni." 

Mit érdekes a' fogról megjegyezni? 

A' fogról érdekes megjegyezni azt, miután étkek 

megőrlésére alkotta a' Teremtő, a' megromlástól őrizni 

szükséges; e" végre, hogy jó állapotban megmaradjon, 

forró eledeltől szükséges őrizni, melly a 9 fog mázát 

megrepeszti, kivált ha forró étel vagy ital után tüstént 

hideg éri a' fogat, sőt még a' fognak a' rossz levegő 

is árt; szinte árt az étkekből hátramaradt tapasz, mitől

110 

mosás által szükséges megtisztítani, *s csak igy maradhat 

épen meg a' fog. *) 

Orr szinte igen kényes része az emberi testnek, 

azért rajta keletkező pörsenéseket vakarni, annyival inkább 

lemetszeni veszedelmes, mert hamar fenés seb támadhat 

rajta. Szaglalásra teremtette ugyan az Alkotó, 

mindazonáltal virágot szagolni minden vigyázat nélkül 

veszedelmes; mert megtörténhetik, hogy a' virág szirmaiban 

lappangó kis férget fölsziván, 's miután az a' 

velőbe hat, bódító fájdalmat, sőt halált is okozhat. 

Orrfolyást el lehet állítani friss víz fölszivással, 

vagy hideg vizbe mártott ruhának ágyékára és szemérem 

testére alkalmazott burogatással; illy móddal nöszemélyeknél 

a' bö havi tisztulás is lecsendesül. 

A* torokfájdalom többnyire meghűléstől ered, 

vagy szeszes italoktól, gyulladás, rekedtség, sőt még a' 

hosszas lármázás's erőltetett énekléstől is. Ha ezen okokat 

elmellözzük, torokfájdalom nem keletkezik. **) 

A' gyomor fáj dal inaknak sok oka van, ha 

valaki rosszul készített ételekkel él, vagy kelleténél 

többet eszik, avagy mérget tartalmazó étkektől és italoktól 

nem ovakodik. Végre a' meghütés, mellytöl ama 

veszedelmes kólika származik. ***) 

•*) A 9 foginakat megerősíti a 9 fagyalfa virágja 's levele 

vizbe főve, vagy borba áztatva, ha vele a' szájt kiöblítjük. 

A 9 torok daganat ját el lehet oszlatni, ha a' 

ruhára kent faggyút meleg borral elegyítjük, 's azt a' fájdalmas 

részre fölkötjük. Továbbá a' torok fájdalmát lehet megszüntetni, 

ha porrá tört feketeszurkot rozspálinkával megnedvesítve 

két ruha közt a' fájós részre kötjük; használ még a' 

has kiürítése; avagy ha vizzel kevert rozspálinkával gyöngén 

gargarizáljuk. 

***) A' megterhelt gyomron a 5 kiürítés segít. 

Ezen ártatlan és sikerrel munkálódó recipe ajánlható, úgymint; 

101 

Köszvény is nagy kínokat szül az ember tagjaiban. 

E' szinte a' megtöltéstől ered többnyire, kivált 

Rp. Senif-levél porából unc. semis. 

Gliriric. glab. porban dr. y. 

Anismag porából dr. semis. 

Sach. candis. unc. una et dr. y. 

Ezen porokból, melly gyógyszertárban megszerezhető, 

estve fél, vagy legföllebb egész kávés kis kanállal vizben bevéve, 

haskiüritéssel segít. 

G y o m o r f á j d a 1 m a t szünteti az eibisthea, az az egy 

csipetnyi leforrázottja, melly csipős nedvtől tisztit, és gyöngén 

izzaszt. 

Gyomorfájdalom ellen minden esetre jó szolgálatot tesz: 

1-ör. Székifü. 2-or. Melissa (rnéhfü, czitrom szagú herbaté), 

melly a' romlott gyomrot helyre állítja, és a' fölfuvódást oszlatja. 

Valamint a' kevés borral díncztelt fodros mentha gyomorra 

alkalmazva. Ugy szinte a' melegített zab vagy rummal nedvesített 

papiros. A' gyomor savanyósága, csípőssége vagy geleszta 

huggyozása ellen éhomra egy pohár czukrosviz ajánlható. 

Mérges növényektől főkép ovakodni kell, iliyenek: az 

őszike, veresgyüszüvirág, kökörcs, kutyatéj. Ezek ellen óvószer: 

langyos viz vajjal, olajjal vagy téjjel elegyítve, és a' 

szappanos viz. Vannak bódító növények is, u. m. csodafa, belindek, 

farkascseresnye, bürök és a' fekete csutor. Szélhíidést 

okozók pedig: fekete hunyor, sisakvirág; ezek ellen ajánlható 

az olajos ital, szappanos viz, eczet, erős kávé, minden esetre 

megelőzőleg a' hántató. 

Végre a' mérget tartalmazó gombák, mellyek közül megjegyzésre 

méltó a' galócza, szőrös gomba, (mellynek mind a'mellett 

haszna is van; mert szép, sárga föstéket ad; ha mozsárban 

megtörik, és az illy kását negyed óráig vizben főzik, ebből 

egy uncia viz hat font viz megföstésére elegendő; mindenek 

előtt ezen viz átszüretik, és abban akármiféle anyag ha 

megáztatik, és fél óráig főzetik, a' szép sárga szint fölveszi; 

különösen a'selyem fényes szint kap; ha pedig fekete szappanos 

vizben kiöblítetik, arany szinü sárga lesz.) Ha már valaki vigyáztalanságból 

a' mérges gombát megette, addig is, még or-

113 101 

ha a' csontok velejébe veszi magát. E' végre nem jő 

igen meleg szőrös ruhába magát takargatni, melly izzadást 

okoz, és rögtöni meghűlést okozhat; azért tanácsosabb 

a 1 hideghez szoktatni magát, mint a' nagy meleghez, 

mellyböl több elágazó nyavalyák is származnak, 

úgymint hurutolás, köhögés. *) 

Yérhast idéz elő nagy melegségben a' mértékletlen 

ital, éretlen gyümölcscsel, nevezetesen kukoriczával 

való élés szinte azt okoz. **) 

Néha nagy hidegben megtörténik, hogy valamelly 

tagja megfagy az embernek, avagy ütéstől, csiszolástól, 

voshoz juthat, bőven édes tejet, melly a' méreg hatását hátrálja, 

avagy fa-olajt szénporral elegyítve, igyék. 

*) Köszvény ellen ajánlható az ökörfarkkóró virágjának 

napon üvegbe kiizzadt nedvével való kenyegetés. Igen 

hasznosnak találtatik, ha a' köszvényes tag vattával burogatva 

izzadásba hozatik, csak a' rögtöni meghűléstől kell ovakodni. 

Jótékony még a' zöld dió héjából késztilt herbaté is a' köszvény 

ellen. 

Kólika ellen igen jónak találtatott kis pohárba töltött 

silvoriumra vakart kevés korommal való ital; ugy szinte a* 

székifü herbaté; meleg burogatások. 

Sokan házi orvosság szerrel is segítenek a' kólikán, melly 

ebből áll: kerekített kenyérhéjat tesznek a' köldökre, mellyen 

kenderkóczot meggyújtván, kis bögrével betakarják. Ezen bögrében 

láng által megürült levegő helyébe a' has bevonódik, és 

az által a' kólikát megszűnteti. 

A' hurutot, rekedést, sőt a' vizellet c s i- 

pösségét is elhajtja az árpakása leve, ha aszuszilvával, 

vagy mazsolaszőlővel főzetik; ez még a'hasat is lágyan tartja. 

**) V é r h a s t megszűnteti cziczfarkból (Achillea millefoliuni) 

készített herbaiénak itala. Avagy vérfü (Sanquisorba) 

ha szárát, levelét, piros virágját főleg veresborban megfőzik, 

mellyböl ha egy pohárral megiszik a' beteg, a' veszedelmes 

vérhas szépen eláll. 

metszéstől kisebesül, és ha elhanyagoltatik , majd orvosolhatatlanná 

válik. 

Néha vigyáztalanságból a' darázsok vagy méhek is 

csípéseikkel nagy fájdalmat okoznak. Valamint a' leforrázott 

tag is nagy kínokat szokott okozni, mellyek 

gyógyítására igen jól esik, ha a' gyógyszer jelen 

van. **) 

A' megfagyott tagra, ha mosogató vizben főzött 

köleskását a 1 mint el lehet állani melegen reákötik, annak égő 

fájdalmát megszűnteti. Vizben áztatott salmiakkal is szokták 

a' fagyos tagot gyógyítani. Az előbb emiitett kölesseli gyógymód 

a' daganat tüzességét is elveszi. 

Sebet sokfélekép lehet gyógyítani: 1-ör. Útifűnek széles 

levelei összetörve a' sebet gyógyítja összehúzó erejénél 

fogva. A' daganatot pedig egyedül változtatva friss leveleit, 

reátéve, elosztatja. 

Leghathatósb szer pedig a v sebgyógyitásra ebből áll: három 

lat fehér szurok megtörve, három lat sárga viasz vékonyan 

leszeletelve, és három lat tehénvajjal uj mázos lábosban 

eggyé olvasztva, 's fapáczikával összekeverve, annakutána egy 

quintel kámfort beleszórva, 's még egyszer fölforralva készül 

ezen hatályos sebre való tapasz, melly naponkint kétszer ruhára 

vékonyan kenve a' sebre tétetik. 

Ha a' seb kutyaharapás által származik , azt folyóvízzel 

kiszivatni, 's mosogatni szükséges, ez a' gyulladást is elveszi. 

Sebgyógyitásra a^ dió zöld levele jó gyógyító szernek 

találtatott, ha levelét czukorral vizben megfőzik, és belemártott 

papirossal burogattatik a' seb, melly három napig rajta hagyatik. 

Hasznos még a' diólevelének főtt levével is mosogatni a* 

sebet, 9 s annakutána zöld leveleit reáburogatni; avagy megszárított 

's összetört porával a' sebet behinteni, és friss zöld levelével 

burogatnh 

AM e f o r r á z o 11 kéz, vagy akárminő tag 

ha ribiszke befőzöttel bekenetik, azonnal benne a' fájdalom 

szűnik, és hamar gyógyul. 

Méh vagy darázscsipés ellen: egy szelet vereshagymának 

reákötése megszünteti a' fájdalmat. Vagy még 


115 101 

Izzadást is néha szükséges előmozdítani, midőn a' 

meghűlés a' testnek kipárolgását gátolja, 's abból elágozó 

nyavalyák is következnek. *) 

Gyomor gyöngeségét ha valaki tapasztalja, 

9 $ étvágya elvesztét; az elsőt iparkodjék erősíteni, a' 

másikat megszerezni. **) 

Yizibetegséget a' sok borital, söt más is 

idézi elő. Ez elleni gyógymód igen kétséges. 

jobb, ha égető illat-lug, vagy salmiával megmosatik, mi által 

a' fájdalom daganattal egy perez alatt megszűnik. 

Daganatot, kelést még a' füge is gyöngíti, megpörkölve, 

vagy sütve fogin és nyelvcsap dagadását, ha melegen 

reáteszik, meggyógyítja. Végre a' füge tejben megfőzve hurut 

ellen is igen jónak találtatik, söt még a' mell nehézségét is 

könnyíti. Rozsliszt is mézzel keverve a' tüzes daganatot érleli. 

Melegített lisztje orbánezot gyógyít, virágja borba vagy pálinkába 

napi hideglelést gyógyít. 

A' fügefalevelének kifacsart leve, vagy letört ágaiból kifolyó 

téjszinü nedve a' szömőcsénget elveszti, ha vele többször 

megnedvesítetik. 

A' száraz fájdalomhoz tartozik még a' podagra is, 

ezt néha jó sikerrel csollánnal megveregetve elűzik. Vagy 

megfőtt tökbelének burogatása is hasznosnak találtatik. 

Csollánt még a^ pórnők ablakok tisztítására is fordítják, 

mi által minden homályosságtól az üveget mint egy ujjá 's világossá 

teszi. Csollán, kisebb, nagyobb fajú, vizben megfőzve, 

a' posztót sárga szinre fösti, ha konyha- vagy timsóval elegyítik, 

a' szint még jobban emeli. 

*) Bodzavirág leforrázottja, az az thea az 

izzasztásra igen hathatós szer. Némellyek lefekvés előtt csak 

vizzel locsolják meg mellüket, és betakaródzva gyöngédeden 

izzadnak; ez a' köhögést is megszünteti. 

Gyomorgyöngeség erősítésére ajánlják 

a' quassia italát, melly két annyi rozspálinkába tett quassia 

gyökeréből áll, mellyböl dél előtt egy kevés ital nem csak 

a' gyomrot erősíti, hanem az étvágyat is meghozza. Quassia 

főtt leve kevés mézzel keverve tányérokra osztva a' legyeket 

ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK. 

A' víz kétféle: kemény és lágy. Á' kemény, miután 

sok ásvány 's érezrészeket foglal magában, homályos, 

nem átlátszó, még az állat sem kedveli, ha csak 

hozzá nem szokott. Azonban fürdők készítésére az ásványos 

vizek igen hasznosak. A' lágy víz tiszta és átlátszó, 

ebben a' szappan könnyen fölolvad, hüveles növények 

könnyen megfőnek. Még vetemények öntözésére 

is jobb a' kemény víznél. A' hideg víz általánosan 

bizonyos gyulladásokban használható, u. m. szem, 

körömgyulladásban, testzuzásokban , törésben, dühödés 

és agy-gyulladásban; még a* jéggel való burogatás is 

jó szolgálatot tesz, illyenkor a' hideg vizbe eczetet szokás 

keverni. 

Ha a' gyermek megijed, vizet kell vele itatni, ez 

a' nyavalya kiütését is akadályozza. Ellenben a' meleg 

viz is hasznos, ennek párolgása a' nátha, torok, rekedés, 

gyulladás, fogfájás, hasogató 's tagokban futkozó 

fájdalmakat gyógyítja. Valamint inak zsugorodásiban, 

köszvényben a' meleg fürdők is hasznosak. 

elöli. Ezen szer annyiból jó, mivel a' legyek szét nem röpülve 

elvesznek. 

Az üres mák fejekben is nagy orvosló erő létez. 

Ha gyermekeknek az üres mák fél tokját, éltesebbeknek négyet, 

ötöt összetörve, 's megfőzve lében beadjuk, kevéssel 

kezdve, és hatására ügyelve a' kinos fájdalmakat enyhíti, 's álmát 

szerez; a' száraz hurutot gyógyítja, és a' gyermekekben 

a' rettegést szünteti. Pólabeli kisdedeknek három, négy mákfej 

tok fürdőnek megfőzetik, 's ez is szünteti a' fájdalmat, valamint 

álmát is hoz. Ama híres ópium használatát az orvosok 

kezelik, 

8*

116 

Irő, melly köpülés után a' téjföltöl elválik, forró, 

rodhasztó betegségben és sárgaságban gyógyszer, még 

a' hasat is lágyan tartja. 

Téj föl csak egészséges embernek jó; azonban 

égés által sérült tagokat vele kenegetni igen ajánlható. 

Túró, kik bőven élnek vele, a' belekben csipös 

savanyóságot éreznek; kívülről használva pedig a' tüzes 

daganatot oszlatja. 

Téj, kivált ha friss, melegében igen jó; hasznos 

a' szárazbetegségben, tüdörodhadásban. Tehéntéjnél jobb 

a' kecske- 's a' szamártéj; mivel kevesebb turó van 

benne. A' téj általánosan szappannal elegyítve hasogató 

fájdalmak ellen kenyegetés által használhat. 

PÁRBESZÉDEK. 

101 

A. 9 nök ffö kelléke a 9 gazdaasszonykodás* 

Jtjeontina. Kedves borátném Viki! a' mi szivemet 

nyomja, kívánnám veled közleni. 

Viki. Csak titok ne legyen; mert azt nem szeretem 

se tudni, se hallani. Egyébiránt ha szived terhén 

könnyithetek, örömmel cselekszem. 

L. Semmi titok. íme megvallom, igen szép ezen 

elsorolt gazdasági czikkeket tudni, de én még is ugy 

vélem, nekünk nem szükségesek, következőleg minek 

tanuljuk ? 

V. Ugyan hogy mondhatod azt, hogy nekünk nem 

szükségesek ? 

L. Azon okból ; mert ezeket részint csak polgár-, 

részint pedig pórleányoknak hasznos tudni; mi pedig 

finomabb nevelésre számolunk. 

V. Példának okáért, — szabad tudnom ? 

L. Oh mintha nem tudnád! — Minekünk a' kereszténytudomány, 

's a' kézi munkán kívül: ének, zongora, 

táncz, rajzolás, föstészet és külnyelvek tanulása, 

söt még az irodalmi pálya is föladatunk. 'S hidd el, 

mindég szivem emelkedik, ha eszembe jut, hogy ama 

kecses Gorinna Pyndarust háromszor legyőzte verseivel; 

Zapho is hires verselő volt; Aspazia pedig jó szónok; 

Irene jő föstö; ime ezek a' nő nemesebb vonásai, ezek 

nemünket emelik, nevünket örökítik. 

V. Igen — 's még ha hozzáteszem, hogy jó gazdaasszonyok 

is. 

L. Ej a'gazdaasszonyságot vigyék a' cselédek; — 

azért tartja és fizeti édes anyám a' szakácsnét, hogy a' 

szükségeseket megszerezze, bevásárolja; azután tudjon 

sütni, főzni. — A' szobaleány pedig varrjon./ mosson, 

téglázzon, öltöztessen, tisztogasson V több efféléket.

US 

F No már most megengedj barátném, mivel balfogásaid 

vannak, hogy mindegyikre kifejezhessem magamat. 

L. Oh! igen örömest és szívesen fogom hallani. 

F Azt mondád az éneket, — igen is művészi értelemben 

véve, kinek szava csengő, torka idomítható, 's 

melle, tüdeje ép 's hozzá való, — oh! igen szép, ha 

valaki tanulja, — én ellene nem vagyok, sőt magam is 

szeretem 's gyakorlom; 's az is igaz, hogy már sokan 

ez által maguknak hirt 's nevet szereztek. — Zongora 

szinte szivemelö, kedvderítő, gond- 's búoszlató az igaz, 

azért ezt is helyben hagyom; mert illy szép művészetet 

előmozdítani nemünkhöz is igen illik. Jól tudom én azt, 

hogy már hajdankorban a' lacedemonbeli asszonyok híres 

zenészek voltak; most pedig alig van müveit nemzet, 

melly e' műszert bámulásig ne értené. — Csak 

hogy — oh vajmi sajnos! hogy nem sokáig kedveltetö; 

mert még a' leány elméláz, — 's szivhurjai szabadon 

rezgenek, — igen mulattatók; de ha egyszer pártáján 

túl ad, ez is csak hamar megszűnik, és elnémul. Táncz 

magában kedves és hasznos, testgyakorlás tekintetéből; 

ezt nincs nemzet, melly nem kedvellené, csak mérséklett 

legyen; mert hallottam ám, hogy sokan egészségügüket 

is eltánczolták, söt kora sirba is száltak. 

L. Én attól ugyan nem tartok, 's nem is félek; 

mert ha kihevülök, 's kiizzadok, vigyázok, hogy magamat 

rögtön meg ne hűtsem, és a' hirteleni ivástól is 

tartózkodom. 

F Azt már okosan cselekszed; — továbbá a' rajzolás, 

föstészet, szünóráinkat igen hasznossá és kellemessé 

teszik; kivált ha himvarrásainkkal *s kitűzéseinkkel 

utánozzuk, mint Gizela első magyar királynénk cselekedett, 

midőn a' többi közt azon palástot készítette, 

mellyet koronázáskor a' magyar király magára fölvesz; 

igy szinte hazánk nagy anyja Mária Theresia több egyházi 

ékszereket készített; ez már dicséretesen örökiti 

a' nőnemet. 

L. Kérlek na nehesztelj, ha megakasztom beszédedet; 

azt mondád : „a v többi közt" tehát többet is készített 

Gizela királyné? 

F Igen is. Egy illyen templomi palást tartatik a' 

119 

bécsi császári kincstárban, harmadik pedig a' sz. mártom 

fő apátsági kolostorban. Még ezeken kívül Gizela 

több templomi ruhákat is készített. Söt ö építette a' 

veszprémi székes egyházat, és alapkövét letevé a' püspöki 

laknak, mellynek birtokosa által megkoronáztatott, 

és az óta jog szerint a v magyar királynét mindég a 7 

veszprémi püspök koronázza. 

L. Bizonyosan ott temettetett el ugy-e? 

F Ezen vitáznak a' történetírók; egyik azt tartja, 

hogy Magyarországot elhagyván, Passauba, sz. Benedek 

szerzetén lévő kolostorba vonta magát, a' hol mint második 

apátfönök halt meg 1095-ben. 

L. Akkor halt meg sz. László is. Oh be sokáig élt! 

F Igen, 110 évig. — íme igy áldja meg az Isten 

hosszú élettel is azokat, kik az ö dicsőségét előmozdítják. 

L. Bonfin író pedig ugy tartja, hogy Veszprémben 

temettetett el. 

F Ez a' zavar onnan van, mivel mind a' két helyen 

föltaláltatott sírköve neve fölirásával. 

L. No ezt még nem is tudtam, — köszönöm. 

F Irodalmi pályán a' nőnem ábrándjai is égig fölhatnak; 

több példákat tudnék előhozni, elég legyen említenem 

Barbara di Corregiót, Caecilia velenczei apáczát, 

mint híres rögtönverselöket. Maddalena Moreili 

pedig I. Ferencz császár alatt 1776-ban Rómában forma 

szerint meg is koronáztatott, mint az Arcadia tagja, kit 

azután a' római tanács nemes polgárnénak, (az az Nobile 

Csittadénak) neveze ki. 

L. Mit értesz Arcadia alatt? 

V. No ezt is megmagyarázom; Arcadia Görögország 

egy része vala, olly fekvésű, mint Schveiczország, 

— nagy hegyekkel, szép csergedező patakokkal, 

buján tenyésző füvekkel és kellemes szelíd éghajlattal 

megáldott valódi díszes paradicsomi hely, a' hol 

a' pásztorok juh- és baromtenyésztés mellett verseket 

készítettek, és mesterségesen el is énekeltek, a' mi a' 

tudósok figyelmét magára vonta. Igy támadott a' római 

arcadiai név alatt az az egyesület, mellybe a' vers, 

és énekkészitök vagy kedvelői, és nyájtenyésztés előmozdítói 

fölvétettek.

120 

L. 'S arany koronával koronázták meg ? 

F. Oh nem! hanem fenyő- vagy babérlombokból 

díszesen font koszorút tettek fejére. 

L. Szerettem volna látni. — Te sokat tudsz, kérlek 

mondj még valamit. 

F. Ne kényszeríts, majd e' diszes gyülekezet terhére 

's unalmára leszünk. 

L. Csak még egyet. 

F. No legyen tetszésedre, de csak egyet. — Bándettini 

Theréz pedig 1766-ban luccai születés Mária 

Antónia halálát 1813-ban megéneklé, sőt nyomatban 

kiadá Nelzon angol admirál, és Szuvarovvoo orosz tábornok 

gyözödelmét, ugy szinte Károly herczeg németalföldi 

hös tettét. 

L. Hát csak olasz nők tüntették ki magukat? 

F. Németek is, — vannak hazám leányai közt is, 

mint dukai Takács Judith és Bezerédy Amália, kedves 

irók. Azonban látod illy női tünemény még is csak igen 

ritka, mint a' fehér holló. 

L. No én már ebben magam sem töröm fejemet. 

F. Elhiszem, — hanem a' német, olasz, franczia, 

angol nyelv tanulása nem csak társolgás, hanem tudomány 

tekinteténél fogva is dicséretes, és a' finomabb 

társalgásoknak majd nélkülözhetlen emeltyűje, de csak 

akkor ám, ha ön nemzete nyelvét is bírja; mert valamint 

németnek, olasznak, francziának nem mondhatom 

azt, ki nyelvét nem tudja, ugy magyar hölgy is előttem 

lenni megszűnik, ha ön nemzete nyelvét nem érti, 

•s nem beszéli. — Mindezek ugyan olly valamik, melylyek 

szivet, érzelmet nemesítenek, de azért a' gazdaasszonyságot 

ki nem zárják; söt azt mondom, hideg 

konyha mellett ezek is lankadnak és ízetlenek. 

L. Kérlek, még egyre nem feleltél, azt szeretném 

hallani. 

F. Hiszen most akarom mondani; azt mondád, 

azért tartunk szakácsnét, hogy a' szükségeseket beszerezze, 

azután süssön, főzzön, — a' szobaleány pedig 

varrjon, mosson 's több effélék, — e' mind igaz a maga 

szoros értelmében; de valamint jaj annak a' hajónak, 

mellynek kormányzója nincs, ugy pusztulásnak indul az 

a' ház, hol a' gazdaasszony kötelességét nem érti; mert 

101 

nem képes cselédjeit kormányozni, hibáikat javítani, és 

cseleiket észrevenni; és ebből mi következik, magad elgondolhatod. 

Z. Biz ez mind igaz; de én még is azt tartom, (mert 

ugy gyanítom, talán még többet is kell tanulnunk), már 

pedig a' tanultakból is sok elmaradhatna. Ugy-e magad 

is tapasztalod, hogy nagy városokban, szinte itt 

helyben a' belvárosban — se tehenet, se sertést, — 

még baromfit se tartanak; kendert épen nem termesztenek, 

sok háznál kenyeret se sütnek ; söt ugy gondolom, 

azért vannak a' pékek, kenyérsütő asszonyok, szappan, 

gyertya készítők, hogy bennünket ellássanak. Rokkát 

házamban éppen meg nem szenvedek; azért vannak 

a' diszes rakott boltok, a' hol a' mi szivemnek, 

szememnek tetszik, megszerezhetem; minek tehát ezek 

készítését tanulni, vagy tudni? — talán hogy ezeket 

kenyerüktől megfosszuk? 

F Egy kevéssé csípős vagy — semmi; mindezekre 

röviden megfelelek; mindenek előtt csak azt 

mondom: a' mi az asszony kötelességéhez illik, és tartozik, 

azt tudni mindég szép, dicséretes, hasznos is, 

hogy butáknak ne tartassunk, mint az egykori leány, ki 

azt sem tudta, minő fán terem a' zsemle; vagy az a' 

bécsi szakácsné, ki nem tudván miből lesz a' tojás, télen 

jérczetojást vett a' piaczon, természetesen kisebbet 

mint a' tyúktojás, asszonya előtt fohászkodva panaszkodott 

: Istenem! mit érünk még, ime a' tojást is kisebbre 

esztergálják. Ezt előre bocsátván, váljon homlokunkra 

van-e irva, hogy mindég városban fogunk lakni? mert 

könnyen megtörténhetik, hogy a' Gondviselés mezei lakba 

visz ki bennünket. Mit felelsz erre? Nem veszszük-e 

akkor hasznát annak, mit most tanulunk ? Én ugy vélem, 

most is jobb izüen eszem a' házi kenyeret, mint mások a' dohos 

piaczi kenyeret, de erről majd másod félévben bővebben. 

L. Elég, elég már kedvesem! igazságod van, most 

megvallom, én nem ugy érzettem, mint beszéltem, csak 

téged próbáltalak, ha velem egy gyékényen állasz-e; 

mert jól tudom, hogy felsőbb parancs következtében a' 

gazdálkodást is kell tanulnunk. Bocsáss meg tehát, ha 

terhedre voltam. 

F. Szívesen; — oh te csintalan!

m 

Oskola utáni házi-nevelés* 

Jf&ari. Te kis Czilim! hallottad-e, hogyan küszködött 

ez a' két nénike? 

Czili. Igen — egyik a' másikra reá akarta tolni 

a' gazdaasszonyságot, amaz pedig a' finom nevelést, és 

ki akart bujni a' gazdaasszonyság alól. 

M. Ki ám! de még is végtére megadta magát, 

azért ugy gondolom, az hamis leány. — Azonban mind 

hiában, mert mi itt akármikép vitassuk a* gazdaasszonyságot, 

vagy azt a' finom nevelést, még is otthon csak 

majd a' mama határoz felölünk, hogy mit szükséges 

tudnunk és tennünk. 

C. 'S talán vettél észre valamit ? 

M. Oh igen — igen is — én már mindenből kiköpök. 

C. No 's talán már te nem is tanulsz énekelni? 

31. Nem ám! pedig a' mesterem azt mondotta, olly 

hires énekes lehetne belőlem, mint Malébránd, vágy 

Kataláni. 

C. Ugy — Malébránd!? hallottam ám, a' ki színpadon 

olly hosszan és magasan énekelt, hogy ott meg 

is szakadt bele, összerogyott, és igy hattyu-énekét elvégezvén, 

meghalt. 

M. Tehát ugy járt az a' hires szegény Malébránd. 

— No én öt még sem sajnálom, a' mit lélekzete meg 

nem bír, miért teszi, 's minek fitogatja magát, — ugy 

kellett neki. — Jó, hogy édes mamám engem színházba 

nem visz, pedig sokszor könyörögtem neki, de csak azt 

felelte: „Nem neked való, majd ha megnősz, 's több 

eszed lesz." Biz annak a' Malébrándnak sem volt még 

elég esze. Jobban tette volna, ha a' templomban énekel, 

mint a' színpadon; mert még nem hallottam, hogy 

valaki a' templomban ájtatos éneklésében megszakadt 

volna. 

C. Ugy ám, de a' gégéjét, ugy hallottam, egy angol 

megvette, V talán most is spiritusban tartja, ez is 

nagy böcsület. 

M. Miért tartja spiritusban ? 

123 

C. Gondolom azért, hogy azon hires éneklő gégéjét 

mindég láthassa, hogyan énekelt, — vagy pedig 

azért, hogy örökítse nevét. 

31. No még egyszer örülök, hogy ányám megtiltotta 

nekem az éneklést; mert még én is talán színpadra 

kerültem volna, gégém pedig spiritusba. Pfuj! 

C. Attól ne tarts, hiszen mi nem vagyunk Angol, 

hanem Magyarhonban. No de még is talán a' tánczot 

csak tanulod? 

M. Nem biz én, azt sem tanulom már. 

C. 'S miért nem tanulod ? 

M. No már most neked mindent elmondok, mi történt 

velem. Egyszer a' polkatánczot próbáltam, lábam 

ujja hegyén az egész szobát körülugráltam, 's mellette 

igen szépen énekeltem, 's csak azután vettem észre, 

hogy mamám a' benyíló szobában a' fánk készítéséhez 

való sodródeszkát letette, 's kijővén azt mondotta: „Te 

csetres! mit ugrálsz ? mit czinczogsz mint az egér, 's 

nyivácskolsz mint a' macska? majd levettetem czipellödet 

— várj csak — mit szaggatod, eredj, menj az életeskamarába, 

1 s hozd be azt a' kosár tojást." Én elmentem 

a'kamarába, 's ott ismét próbáltam a' polkatánczot; 

de jaj, most is szégyenlem, édes mamám utánam jött, 

's rajta kapott a' polkatánczon, elgondolhatod, ugy megijedtem, 

majd a' lábomról leestem, és így lett vége már 

az énekemnek, vége tánczomnak is; 's ezután édes 

anyám mindjárt ki is adott a' tánczmesteren, és már 

most magamnak csak ingyen énekelek, 's ingyen tánczolok, 

mikor lehet. 

C. No ugyan megesett neked, — talán már nem 

is zongorázasz, ugy-e? 

M. Nem már, — mert édes mamám tüstént a' zongorát 

is eladta; pedig sokan azt mondták, hogy én jó zongorázó 

leszek, mivel hosszú ujjaim vannak, 's nem sokára 

az octávát is elérem; már most látod kis Czilim! vége 

mindennek. 

C. Szegény! te mindenben hátramaradsz, igen sajnállak. 

M. Igen, — énekben, — tánczban, — zongorában; 

— de ugy gondolom, még is előbbre vagyok a' 

kézi munkában mint te.

124 

C. Nem hinném. 

M. De igen, — mikor édes mamám a' tánczot, 

zongorát eltiltá, azt mondotta : „No édes leányom, jöszte 

ülj mellém, én most téged hasznos és gazdaságos 

munkára tanítlak. — Ennekutána, valamint most — mit 

kiszabok, mind belső, mind külső ruhádat te fogod megvarrni, 

tudod?" megcsókoltam kezét, 's azt mondottam: 

„Igen is tudom." „No ládd, jól vigyázz mit mondok, a' 

mit a' ruhád készítéséért a' varrónénak, a' szabónak 

fizetnék, azt mind összerakogatom, — a' bálruhákat, 

melly eket évenkint drága pénzen kellene megvenni számodra, 

— azon sok czipök árát is, mellyeket a' tánczban 

elszaggatnál, mind egyberakom, és részedre a' takarékpénztárba 

beteszem, hogy kamatozzon. Ha majd 

megnősz, kiveszed, 's ifjúságod gazdálkodását megkedvelvén, 

mindég jó gazdaasszony lesz belőled." Én azóta 

tehát varrogatok, ládd, a'mint itt állok, kívül, belül, 

ezen ruhát is, mi rajtam van, én varrtam , harisnyáimat 

is én magam kötöttem. 

C. Már sokat tettél be keresetedből a' takarékpénztárba? 

M. Nem én tettem be, hanem édes mamám; egyszer 

ugyan kérdeztem, mennyi van ben ? 's azt mondotta: 

„Nem szükség, nem is illik a' kis leánynak mindent 

tudni." 

C. Mi semmit sem szoktunk betenni, hanem inkább 

onnét vesszük ki, már kétszer jó sokat vett föl édes 

mamám, és a' mult farsangon bálruhát készítetett rajta 

magának, nekem is. 

M. Jaj talán az én pénzemet is kivettétek? 

C. Meglehet, — hiszen ne féltsd, majd kamattal 

visszateszi mamám. 

M. Ugy — hát ti fizetitek meg pénzem kamatját? 

C. Igen — ha lehet visszaadja édes mamám. 

M. Igaz — te már főzni is tanulsz, mivel láttam, 

minap konyhakötény volt eléd tűzve. 

C. Biz azt rosszul láttad — oh még korán volna! 

a' tűzhelyt sem érem föl — konyhába sem ereszt mamám 

, hogy ruhámat be ne piszkoljam. Talán te tanulod 

már a' főzést, mivel említed. 

M. Igen — de csak alattomban — ha mamám 

7 

125 

valamit megkóstol, én is, ha nem látja, kóstolgatok. 

Egyszer a' rántást rám bizta, hogy keverjem, 's ha majd 

zsemleszínű sárga lesz, adjam tudtára neki; én pedig, 

mivel jó szaga volt, megkóstoltam, de csak hamar föl— 

sikolték, mivel a' számat megégette. — Erre hamar jött 

édes mamám, és azt mondotta: „Ládd leányom, nem 

szép torkoskodni, hiszen nincsen abban se só, se eczet; 

azért nem is szükség ollyast kóstolni." Ezen cselekedetből 

tanuld meg, hogy soha semmit alattomban ne tégy; 

mert előbb, utóbb megpirítja arczádat. 

C. No jó, hogy rajtam nem történt, még élek, 

szégyenleném; azért én mindenkor engedelmes leánya 

leszek édes mamámnak. 

M. Én is ezután szófogadó leszek, — de most a' 

többit nem mondom el, hanem máskor. Kérlek, légy jó 

hozzám ezután is. 

C. Ne kételkedjél, én mindég jó leszek hozzád. 

Az ifjú gazdaasszony panasza. 

Wâulina. Igen örvendek, hogy láthatlak. 

Hermina. Én is viszont örvendek. 

P. Ha unalmadra nem vagyok, sok mondani valóm 

volna. 

H. Csak bátran, ismersz már, ugy gondolom, unatkozásomat 

soha sem tapasztaltad, sőt készségemet. 

P. Igen is. Ládd, mióta elváltunk egymástól,, én 

gazdaasszonyságomat már zsengéjében elkezdettem, folytatom 

is; de ugyan sokban megbotlottam. 

H. Például. 

P. Szalonnám megavasodott, füstölt húsom megkukaczosodott; 

no volt mit hallani édes atyámtól. Szememre 

hányta tanulásom sikeretlenségét, hogy nem sok 

tudományt hoztam haza az intézetből, abból a' hires, kikürtölt 

gazdaasszonyi leczkékböl. Oh csak élne édes 

anyám! ha lehetne tíz körömmel kikaparnám a' sírból.

i 

d 

126 

— Oh lelkem Hermina! melly nehéz sorsa van az anyavesztett 

árvának. 

H. Ne keseregj! gazdaasszonysági tudománynak 

ezer az ága, elég, ha felét tudod, többire a' tapasztalás 

vezérel. Ládd, az én szalonnám nem avas, füstöli húsom 

nem kukaczos, én ezt is azóta tanultam, mióta az 

intézetből kiléptem. A' leöletés után szalonnámat hidegre, 

fagyra kiteszem, hogy vizenyős részétől meneküljön, 

és igy nem avasodik meg, besózás, 's füstülés 

után pedig Martius elején kálhalukba asztalostól szerzett 

fenyösziácsra rakom a' füstölt liust és szalonnát, közbe 

közbe sziácsot rakogatva. Végre a' kálha lukját betábláztatom 

és sárzom, hogy a' kora tavaszkor föléledő 

legyek be ne pökjék, tojásaikat rá ne rakhassák; igy 

mentem a' szalonnát avasságtól, hust a' kukacztól. 

P. Ha használni akarod, mit cselekszel akkor? 

II. Akkor kibontom a' kálha száját, és a' mennyi 

rövid időre szükséges, annyit kiveszek, és ismét jól becsinálom 

azt. 

P. Ugyan kitől tanultad ezt ? 

H. Édes anyámtól. Igen sajnállak, hogy neked 

nincs már anyád. Hasztalan az atyák illyesmire nem 

ügyelnek; azért barátném! ha mit tőlem tanulsz, ne 

szégyeneid, hiszen csak ketten állunk itt, nincs mit szégyenlened, 

ha bár kisebb vagyok is náladnál. Ládd-e, 

én ha a' maszületett kis babától tanulhatnék valamit, 

még akkor sem szégyenleném. Ez ám sok leányok nagy 

hibája, hogy készebbek tudatlanok maradni, mint álszégyennel 

valamit másoktól tanulni. 

P. Én mit sem szégyenlek; ha élne édes anyám, 

én nem szégyenlenék még templomba is vele menni, 

ámbár a' kicsinyek közül már kinőttem. 

H. Mit beszélsz? — még templomba is szégyenlenéi 

menni édes anyáddal? 

P. Megbocsáss, nem magamat akarom érteni, hanem 

szomszéd barátném jutott eszembe, a' ki mióta fölserdült, 

szégyenei anyjával templomba menni; csak 

maga jár ide is, oda is. 

ff. Hadd el barátném! ismerem, mindég vizeszü 

leány volt; elég kardos édes anyja, majd megjavítja. 

Maradjunk mi csak a' gazdaasszonyság körében. 

127 

P. Tavaszszal, midőn veteményezní készültem, az 

a' vizeszü szomszédném bekiáltott kertünkbe, hogy mit 

dolgozom? én feleltem, hogy petreselyem és sárgarépát 

veteményezek; az feleli reá: hadd most abba, jöjj 

velem egy vig társaságba, és mulassunk. Gondoltam 

magamban, jobb volna, te is veteményeznél, ugy nem 

szégyenkednél majd levesbe, majd salátának valót naponkint 

tőlem kéregetni. Én tehát nem mentem vele, 

hanem folyvást veteményeztem. De gondold csak, egy 

szál petreselymem, még sárgarépám se lett valamire 

való, mind ágas, bogas 's vékony szál gyökerekből állott, 

mi az oka? 

II. Kövecses volt a' földje; ládd, a' kövecses föld 

elágaztatja gyökerét, azért meg nem vastagszik. Válassz 

tehát a' gyökérnemüeknek egyarányos porhanyó 

földet, ugy szép gyökzöldséged lesz. 

P. Ezt is tárczámba följegyzem. Egyre szeretném 

még hallani feleletedet; mi az oka, hogy a' kiültetett 

zöldség, úgymint a' káposzta neműek, fölmagzanak, és 

lazák lesznek? 

H. Hogy fölmagzanak, és lazák lesznek, az az oka, 

hogy az illy palántából nőtt és fölmagzottnak magjával 

veteményeztél, vagy pedig, ha pénzen vetted, megcsaltak 

vele. Válassz tehát magad őszkor mint fejes, mint 

kelkáposztafajból egészséges, vastag, gyökeres, torzsás 

fejeket, tedd és takard el télen, hogy meg ne faggyanak 

; tavaszszal ültesd ki, majd ha fölmagzanak és megérnek, 

vedd külön magjukat, ezekből nem lesz lazakáposztád, 

pénzedet sem költöd haszontalan magra. 

P. Hej barátném! sok kérdésektől rajzik a' fejem, 

nem is tudom meliyiket terjesszem elődbe. De talán 

visszaélek már béketüréseddel, azért jobb azokkal elhallgatnom. 

H. Részemről szívesen hallom kérdéseidet, csak 

tudjak reájok alkalmas felelettel szolgálni: mert még én 

sem vagyok annyira beavatva a' természet titkaiba, hogy 

mindenre megfelelhessek. 

P. A' télre betakarított gyökérnemü zöldségem 

egyik helyen korán elromlott, pedig nedvesen nem raktam 

el. Mi lehet oka, hogy ép termesztményem is elromolhat?

128 

H. Talán a* homok, mellybe elfakaritád, nem volt 

elegendő száraz, vagy a' hely volt nedves, fűlött, és 

levegő sem érhette; illyenkor a' gyökér penészt kap, 

és megromlik. 

P. A' kenyerem is egyszer savanyó volt, ugyan* 

mi okozhatta ezt? 

H. Ne is kételkedjél, az volt az oka, hogy későn 

keltél föl, az az későn fogtál a' dagasztáshoz, már a' 

tésztád elkelt, és forrásnak indult, vagy pedig kovászod 

nem volt friss. 

P. No ezekre nem is ügyeltem; igy már nem csodálom, 

hogy édes atyám néha szemrehányást tesz. Azonban 

még is ugy látszik, atyám egy kevéssé megelégszik 

velem; mert alattomban hallottam, hogy mások 

előtt eldicsért szorgalmam, jártosságom és ügyességemről; 

még azt is hozzátette, hogy nem is sajnálja, a'mit 

tanulásomért reám költött, csak az a' baj, hogy szememben 

nem dicsér. 

H. Azt bizonyosan azért teszi, hogy még ügyesebb 

légy, és el ne bizd magadat; mert jól tudod, mi 

leányok melly hamar elkapatunk, ha dicsérnek, még azt 

is gondoljuk magunkról, a' mik korán sem vagyunk, és 

igy a' büszkeség szikrája könnyen nagyravágyóvá tesz, 

és mások lenézésére ingerelhetne. 

jP. Egyszer ebédléskor (meglehet, hogy jó étvágya 

volt) megelégedését még előttem is kijelentette, hogy 

izesen, takarékosan főzök, és zöldségeim elrendezésében 

és használásában tudok módot tartani, az tévén hozzá: 

„Ládd édes leányom, már sokszor gondoltam a' felöl, 

hogy szakácsnét fogadok; mert sokszor vendégeim 

jönnek, szégyenlem, mikor tőlem kitelhetnék, hogy fözönét 

nem tartok. De csak még is azután ugy végeztem 

magamban, szakácsnét még sem fogadok, mert igy 

a' cselédtől nem kell tartanom, hogy megcsaljon, téged 

sem akarlak elszomorítani, mivel látom, hogy mind a' 

külső, mind a' belső gazdaasszonykodásban kedved telik 

; végre a' mit meggazdálkodunk az a' tied, én sirba 

magammal el nem viszem." 

H. Biz ez kicsinyt még is sok; illy mód tehát keveset 

mulathatod magadat, reám nézve is igen sajnálom, 

ha társalkodásunk megszakad. 

101 

P. Semmit se busulj, meg nem szakad; egyik 

szolgálómat mindenben kezemhez tanítottam, még szám 

izét is egészen átadtam neki. Sokszor atyám azt gondolja, 

hogy én főztem; 's igy dupla örömöt csinálok, 

egyet magamnak, hogy tágíthassak magamon, másikát 

segéd szolgáló leányomnak, ki majd megdőrül, ugy örül, 

hogy már főzni tud. 

TI. No a' harmadik örömöt pedig én teszem hozzá. 

Azt gondolod ? ezt atyád nem tudná, tudja biz ezt, és 

az is örül, már ne is kételkedjél róla; azért nem fogad 

édes atyád szakácsnét, mert tudja, hogy már van, 

és látja okos intézkedésedet, abban megnyugszik, azért 

is kezd már megdicsérni; lám igy fejlik ki a' házi jó 

gazdaasszony. 

P. No no majd elpirulok, csak lassan a' dicsérettel. 

H. No de nekem is van ám jó szolgálóm, az olly 

ügyes mint a' gondolat; nem csak edényei olly tiszták 

mint a' tükör, hanem minden munkája előtt kézét tisztára 

megmossa; ha levesbe való gyökeret tisztit , nem 

csak megvakarja, vakotosságát is késhegygyei kicsípi, 

hogy izét a' levesnek el ne vegye; hanem azután valamint 

más zöldséget is tiszta vízben megforgatja, megöbliti, 

hogy mindenkép tiszta legyen használatra. Ha 

szalonna színét tisztítja, a' hulladékát, ugy szinte a' 

megmaradt 's nem használható aljas zsirt egy edénybe 

összerakogatja, és elteszi szappanfőzésre. Annak öröm 

nézni minden tettét; esze, keze egyiránt mozog; sokszor 

tettével édes anyám gondolatját is megelőzi, és 

annak örül: előköténye pedig olly tiszta fehér^ mintha 

nem is konyha-, hanem szobaleány volna; nedves vagy 

piszkos kezét nem a' hasához dörgöli, hanem arra készen 

tart kendőt; valóban illy cseléd olly nagy szerencse 

a' háznál, mint lutriban a' ternó. 

P. Ugyan mit gondolsz, mi az oka, hogy nem 

minden cseléd illy jó és ügyes ? 

H. Az aVneveléstöl függ, fő oka pedig az, ha istenfélő; 

mert ki reggeli imáját ájtatosan elvégzi, és 

munkáját az Istennek fölajánlja, annak szive, esze nem 

tétováz, és csak az illyenböl válik jó, egyenes szivü és 

szorgalmas cseléd. 

P. Ez az oka tehát, hogy édes atyánk minnyá- 

Magyar gazdaasszony, §

131 101 

junktól szorosan megkívánja, hogy előbb ájtatosságunkat 

végezzük, és azután fogjunk a' munkához. — Hiában, 

minden jó, minden áldás csak fölülről jön. 

H. Ugy van kedves barátném! én ugy tekintem 

a' parragi leányt, mint a vad fát, mellybe, ha jó gyümölcságat 

oltunk, jó gyümölcsöt fog teremni; ugy a' tudatlan 

cselédet, ha mind isteni félelemre, mind egyéb 

szükséges munkára szépen tanítjuk, oktatjuk, bizonnyára 

jó és hasznos cselédet formálunk belőle; czélt pedig 

még is csak ugy érünk, ha tetteinkkel cselédeinknek 

mi is jó példát adunk. Hanem megengedj, az idő már 

eljár, itt az ebéd ideje, konyhához kell látnom. A\ többit 

majd folytassuk, ha ismét összejövünk. 

P. Addig is köszönöm a' mire tanítottál. Isten 

veled! 

/ 

Mázt értekezések. 

JKgnes. Hogy tetszik a' gazdaasszonykodási leczke? 

Juli. Igen jól — nekem tetszik, bár hamar megnőnék, 

hogy a' mit tanultam, magam meg is próbálhatnám; 

mert attól tartok, hogy addig elfelejtem. 

Á. No még az volna ám szép, ha elfelejtenéd. 

J. Én pedig jót nem állok magamért, mert nem 

káptalan a' fejem. 

Á. Semmit se busulj, majd édes anyád visszaemlékeztet. 

Ládd, a' mit a' bibliából 's keresztény tudományból 

tanultam, mindazokra édes anyám visszaemlékeztet. 

J. Hogyan? hát még most is tudja azt, mit oskolában 

tanult? 

Á. De tudja ám; vasárnapokon, ünnepeken a' mint 

templomból haza jövök, mindjárt kikérdez, hogy mit tanultam 

a' predikátzióból ? Ha tudok valamit neki felelni, 

megdicsér; ha pedig nem tudok, maga ugy elmondja 

majd mind a' pap, és még hozzá is ragaszt szép oktatást. 

így majd a' gazdálkodási leczkékre is édes anyád 

téged is visszaemlékeztet, mint engem. 

J. Ugy már elhiszem, hogy el nem felejtem; mert 

ugyan szégyenleném, ha ugy járnék, mint az egykori 

leány. 

A. Kérlek, mondd el, hogyan járt? 

J. Édes anyám igy beszélte : a' mult farsangon 

kérők mentek egy házhoz, és azon helységben divatozó 

szokás szerint a' leány mindjárt kenyeret és bort tett 

föl az asztalra illendőségből a' kérők elejbe. Egyik a' 

kérők közül megmetszi a' kenyeret, 's azonnal reáveté 

szemeit a' leányra, mondván: „Ugyan szalonnás ez a' 

kenyér Az ostoba leány hamar azt válaszolá: „Ezt 

édes anyám sütötte, oh mikor én sütök, az én kenyerem 

alul, fölül szalonnás." Ezt hallván a' kérők, vevék 

kalapjukat, tüstént eltávoztak. Hiszen tudod, mi a' szalonnás, 

kenyér ? 

A. Hogy ne tudnám, hiszen most tanuljuk, hogy 

lágy, és még meg nem kelt a 9 tészta. No ha illy szégyen 

rajtam történnék, tüstént az ágy alá bújnék, vagy 

emberek szeme elejbe sem mernék többé menni. Most 

kétszer örülök, hogy oskolába járatnak édes szülőim. 

Ugyan kár volt, hogy azt a' leányt is nem tanították, 's 

hogy oskolába nem járt; lám, nem csak magát, hanem 

édes anyját is megszégyenítette. 

J. Ne csodáld, sokan azt tartják, minek a 9 leánynak 

azt tudni, a' mit anyja sem tanult? Szégyen is 

volna, ha a' leány többet tudna anyjánál. Azután kinek 

mihez nincs fogálma, nem is sokat törődik vele; azért 

sokan kikimaradoznak az oskolából, hogy otthon is hasznukat 

vegyék, "s megint oskolába küldik. Már az illy 

leány, hogy mehetne tanulásában előre ! Mikor én is 

vonogatám magamat az oskola-járástól, emlékezem édes 

anyám azt mondá: „A ? ki mézet soha sem kóstolt, 

bizon nem is tudja, mi a' méznek édessége; menj csak 

édes leányom oskolába, majd te is megízleled a' tudományok 

hasznát, 

9 s rajta fogsz is örülni." 

A. Ah az én anyám is azt szereti, ha sok jót tanulok, 

az az ha mind megtanulom azt, a' mit leánynak 

szükséges 's hasznos tudni: a' keresztény tudományon 

kívül kötést, varrást, hímzést, szóval még házi-gazdálkodást 

is. 

Biz engemet is azért küldenek oskolába, 

r

132 

most jut eszembe, én ís otthon szép tanítást hallottam. 

Igen rossz szokás az, hogy némellyek ebéd után meg 

se köszönik az Istennek, hogy őket megelégítette; az 

ollyanok hasonlók a' makkon hízókhoz, valamint azok, 

ha egyik fa alul föleszik a' makkot, tovább futnak, még 

a' fára sem néznek föl, melly őket gyümölcsével tartotta; 

szinte ollyan háladatlan az az ember is, ki szivében 

föl nem emelkedik Istenéhez, kitől ajándékát 

vette. 

Á. No én mindég hálát adok az Istennek, valamint 

oskolába szoktunk tanulás után, ugy otthon is, ha virágaim 

elültettem, öntözöm, vagy megkapáltam, mindég 

azt mondom: „Hála Isten! ezt is elvégeztem." 

J. Az én szülöm azon fölül még a' cselédtől azt 

is megkívánja, hogy ö is tudja azt, mit egy gazdaaszszonynak 

tudni kell; már egy szolgálónkat annyira vitte, 

hogy mindenben jobb keze lön édes anyámnak; ha reggel 

szól hozzá, ágyából tüstént talpra ugrik, imádkozik, 

öltözködik, kitisztogatja magát,'s dolgához lát; anyámra 

pedig ugy tekint, mint tükörre, fél szemével is meglopja 

szándékát, és tüstént végre is hajtja. Hidd el, olly 

tiszta, mint a' lisztárulóné. 

A. Ah a' mi szolgálónk meg olly lusta és álmos 

volt, hogy minden reggel ugy kellett fölrázni álmából, 

még öltözködésében is elaludt. Egykor anyám azt mondá 

neki: „Te Juczi! azt a' marhahúst előbb megmosd ám, 

minekelőtte tűzhöz teszed; mert az utczai porozás meglepte, 

legyek is beszokták pökni; addig még visszajövök, 

a' levesbe való gyökereket tisztítsd meg;" Gondold 

csak, a'Juczit, egy kezében kést, másikban peireselyemgyökeret, 

szájában pedig falatját tartván, falhoz 

dülleszkedve alva találta édes anyám; tüstént pirongatta: 

„Te álomtáska! megint alszol;" Juczi fölébredvén, falatját 

elejté. 

J. No én arczul csaptam, vagy vízzel leöntöttem 

volna., 

Á De anyámnak több esze volt mind mi kettőnknek. 

Én is azt mondtam, a' mit te, de ö azt feleié: 

„Tanuld meg leányom, azt tenni nem jó, nem tanácsos; 

mert könnyen a' nyavalya fölüthetné ijedtében, falatja 

is torkára szaladva megfullaszthatná. Okosan kell a' 

101 

cseléddel bánni; ezt látod, álombetegség nyomja, erről 

majd elszoktatom, sok béketűréssel jár ugyan, de miután 

a' cseléd ollyan a' háznál mint a' fogadott gyermek, 

szépen kell vele bánni." De igaz is, már a' mi 

Juczink nem csak nem álmos, hanem dolgos is. 

J. No ez már nagy csoda. 

A. Semmi csoda, édes anyám soha se hagyta magán, 

mindég foglalatoskodtatta, kivitte magával a' kertbe, 

's tanítgatta: „Ládd Juczi! ez az arany szinü sárgarépa 

édesb mint a' halavány szinti; azért abból soha 

se hagyj magnak valót. Itt ez a' hónaposretek keserű 

lesz; mert a' földből kilátszik, a' szellő éri, a' nap süti, 

a' mellyet pedig a' föld takar, az kellemes ízű. Amott 

az a' vereshagyma egy font nehézségű nagygyá vastagszik; 

mert tavasz előtt meleg helyen tartottam, azért 

föl nem magzik, hanem vastagszik;" többet is mondott 

neki, 's bemenvén más dolgot tűzött elejbe. 

J. Biz az én atyám is, ha szolgája vét, egy könynyen 

meg nem haragszik, olly csendes mint a' gyapjú; 

történt, hogy a' Pistánk valamikor a' pinczébe küldetett, 

hogy italt hozzon föl, mindég a' korsóba tekintett; édes 

atyám ezt észrevette, hogy tőle csillog is a' szeme, erről 

igen szép móddal elszoktatta. 

A. Hogyan? mondd el te is nekem. 

J. Halljad csak: más nap ismét a' pinczébe küldé, 

's azt parancsolá neki atyám: „Te Pista! mindég fütyülj, 

még föl nem jösz a' pinczéböl, ládd, én igen szeretem 

hallani, ha te fütyülsz." A' Pista elkezde fütyülni, 

azonban egyszer csak elállott sípja. Édes atyám a' fölső 

lépcsőn várván, azt mondá neki: „Te rossz, szófogadatlan! 

mindég nem fütyültél." A' ravasz Pista azt feleié: 

„Nem ám édes uram ! mert csak egy nótát tudok, 

azt pedig hamar elfütyültem." Erre atyám azt feleié: 

„Én pedig neked majd több nótát húzok, és reá meg is 

tánczoltatlak, — érted?" Oh igen is elértette a" Pista, 

's magát megjavította, a' korsóba se tekintett többé. 

A. Ez már szép, — ha kedves tanitóné jelen nem 

5 volna, én is elmondhatnám, melly kegyességre adott 

példát. Tudod barátném! néha néha bizony hanyagul tanultunk, 

mit vettünk akkor észre tanitónénkban? Azt, 

hogy kegyes pillanatai elkomolodtak, homloka minden

135 101 

derültségét elvesztette, 's ugy róta meg hanyagságunkat, 

és ez ugy-e nekünk elegendő volt? Mi is ugy 

cselekedjünk, akkor mind külső, mind belső gazdálkodásunkat 

cselédeinkkel is előbbre mozdítjuk. 

J. E' való igaz, — a' szavak ugyan megindítják 

a' szivet, de még is a' példa bír csak vonzó erővel. 

Addig is, még gazdálkodási leczkéinket tettleg próbálni 

fogjuk, Isten veled. 

A. Te veled is a' viszonlátásig. 

M é li • c s I p é 

CKornélia. Hallottam, hogy megcsípett a' méh, — igaz? 

Clémi. Kitől hallottad? 

C. Mamád mondotta édes anyámnak, én mindjárt 

ugy sajnáltalak; kérlek hogyan és mikor történt? 

Cl. No majd elöröl elkezdem; édes mamámmal a' 

templomból haza jöttem, és mindjárt reggeliztem; azután 

kötö kis kosárkámat karomra fűztem, mamámmal a' 

kertbe mentem, 's megnéztük a' veteményezöket. 

C. Mi is ugy szoktunk tenni. 

Cl. No most ne beszélj, hanem halljad: én azután 

leültem a' gyöpre, édes mamám pedig azt mondotta: 

„Kelj föl leányom, mert kora tavaszszal a' föld párolog, 

akkor nem jó a' gyöpre leülni, meghűlsz, és megbetegszel. 

u 

C. És akkor csípett meg a' méhe? 

CL Dehogy akkor. — Sok napok után kimentünk 

a' virágos kertbe, 's egy padra leültünk, most csak 

hallgasd, akkor mi szépet beszélett édes mamám. 

C. No csak hamar mondd el, mert alig várom már, 

hogyan csípett meg a' méh. 

Cl. Majd azután, előbb azt beszélem el, mit mamám 

mondott a' fakadó kis rózsabimbóról; azt mondá: 

„Nézd édes leányom, melly gyönyörű ez, melly szépen 

fakad, 's pirkad viráglevele; ládd, illyen vagy még te 

is élted viruló tavaszán: amaz ott, már egészen kinyílt, 

minő ékes, szaga is kellemetes; ollyan leszesz te is, 

ha az Isten megtart, 's jó leszesz szülőid örömére. A' 

virág-kedvelö leányok szokása a' töszárról nem csak a' 

kinyiitat, hanem a' kissé nyilt bimbót is leszakasztani, 

igy bánik velünk a' halál is, némellyeket még kis korukban, 

némellyeket nagyobb korukban ragad el az élők 

közül. Nézd amott már egyik elhervad, hull is már levele, 

és magától elvész, illy sorsra jutsz majd te is, 

ha megöregszel, elgyöngülsz és elhalsz ; u majd ebből 

szép tanulságot mondok, figyelj reám. 

C. Oh én erre magam is tudok felelni, hogy előbb 

utóbb meghalunk, itt nincs hazánk, hanem fön a' mennyben 

Istennél. 

d. Valamit mondottál; hanem azt édes mamám 

szebben mondotta el, 's nem olly hamar mint te, 's azt 

is kihagytad, hogy csak a'jóknak van mennyben hazájuk. 

C. Igaz ám. 

Cl. Azután még más virágot is mutatott, ha ismered 

a' györgyikét, „Látod, milly magas növésű, 's vannak 

szép tarka, barka színűek, kár hogy nincs illatjuk; 

illyen virágokhoz hasonlók azon leányok, kik szépek, 

czifrák szeretnek lenni, de semmi hasznosat nem tesznek, 

nem dolgoznak." 

C. No én hát nem vagyok györgyike-leány; mert 

én minden nap imádkozom, dolgozom, kötök, slingülök, 

seprek, még ha mamám megengedi, mosok is. 

Cl. Még a' többi virágról is szép leczkét mondott 

édes mamám; azután fölkelt üléséből, megfogta karomat, 

és azt mondta: „Menjünk most, nézzük meg a' 

kis virág-madárkáimat." 

C. Oh virág-madarat még nem láttam, adj nekem 

egyet. 

Cl. No no mindjárt megtudod minő madarak azok 

a' méhek. 

C. Ugy hát most csípett meg a' méh. 

Cl. Ne tréfálj, hiszen ugy is tudod, hogy már 

'megcsípett, halljad, mit mondott édes mamám a méhekröl 

is : „Ládd édes leányom, ezek a' kis méh-madárkák 

eleven képei a' szorgalmatos leányoknak, ezek reggeltől 

napestig mindég szorgalmatosan igy dolgoznak: a'

136 

virág nedvét 's porát kiszijják, fölszedik, 's kis szobáikba 

hordják, ebből készítenek mézet maguknak, a' 

többit nekünk engedik; lásd, mi is ugy cselekedjünk, ne 

csak magunknak takarítsunk, hanem még a' szegényeknek 

is adjunk, a' kiknek nincsen, a' mi utódainknak is." 

C. Épen illyen leczkét tartott nekem is édes mamám, 

kivitt magával a' kertbe, és látván a' virágot 

kezdtem szaggatni, és szagulni, az felelte: „Nem szép 

a 1 virágot olly csúnyán szaggatni, 's mindjárt szagulni; 

ládd, a' virágtö elromlik, a' virágban pedig sokféle kis 

bogarak, férgek, kukaczok vannak, föltalálod színi orrodba, 

's igy veszedelmes nyavalyát okozhatnak a' fejedben; 

először meg kell rázni, és csak távúiról szagulni." 

CL No pedig én is olly mohón szoktam szagulni, 

még az orromba is dugtam ; ezután hát nem teszem. 

C. Onnét kivezetett a' gyümölcsösbe; ott megláttam 

egy furcsa, tarka madarat, melly a' fa oldalát vagdicsálta, 

's kérdeztem édes anyámat, hogy micsoda madár 

ez, és mit csinál? 's azt felelte: „Az a' madár ládd 

kertészlegény, a' fában a' férget keresi, azért kopogtatja 

orrával; a' hol üreget talál, ott kivágja, a' férget 

kihúzza, 's megeszi; azért neveztem kertészlegénynek, 

mert a' kertészek kötelessége a' fákat tisztogatni a' férgektől, 

's ez a' madár segiti." 

CL A' mi kertészünk nem bizta illyen madárra, ö 

maga késével fölmetszi, és ha nem találja, hosszú dróttal 

addig szúrja a' fa üregét, még csak lehet, 's ugy 

öli meg a' férget; hanem egy fát láttam a'kertetekben, 

soha sem érik meg rajta az alma, előbb lepotyog, miért 

nem vágatjátok le ? 

C. Már megérik, nem potyog le, az uj kertészünk 

tövéhez egy dögöt ásott el, azóta megmarad rajta a' 

gyümölcs. Ugy-e ezt csodálod? Most mást mondok, a' 

mit majd nem hiszesz, pedig az is igaz: nekünk olly 

szilvafánk van, melly mag nélkül való szilvát terem. 

CL Jól mondád, azt nem hiszem. 

C. Pedig igaz: ha négyszer egymásután beszemzik 

az oltott ágot, elvész a' magja; majd ha megérik, 

adok belőle. De majd el is felejtettem, hogyan csipett 

meg a' méh? 

101 

CL No most következik: a* méhesből kihiták édes 

mamámat, mert vendége jött, nekem azt mondotta: 

„Maradj itt leányom, kötögess, és vigyázz azon kasra, 

ha majd sok méhek tódulnak ki, akkor ereszt; jöj be, 

és mond meg, majd az ifjú munkásokat ebbe a' szép 

kasba behelyeztetjük." Én tehát kötögettem, és soká 

nem jöttek ki, eluntam várni, oda mentem, gondolván, 

kicsiny a' lukjuk, azért nem tudnak sokan kijöni; 's én 

fölemeltem, segíteni akartam rajtok. No ugyan jöttek is 

ki, pedig mérgesen, rám is repültek, én megijedve lezökkentettem 

a' kast, és elfutottam; de azok a' haragosak 

utánam repültek, én ütöttem vertem, kergettem, és 

akkor egy méh megcsípett, mindjárt nagyon fájt, és ugy 

megdagadt a' helye, hogy két napig szememmel se láttam. 

C. Kivette a' fulánkját ? 's hogyan gyógyította 

meg szemedet édes mamád? 

CL Én nem tudom, mit tett velem, csak arra emlékezem, 

hogy igen megpirongatott, azt mondotta: „Ládd, 

igy jár az engedetlen leány, azt parancsoltam, hogy a' 

kast emelgesd? igy jár az a' szófogadatlan leány is, 

ki készebb a' maga kárán tanulni, mint engedelmeskedni; 

most hátramaradsz a'kötéseddel is." Elgondolhatod 

, miként fájt nekem, hogy jó mamámat megbántottam: 

's ez a' pirongatása nekem ugy esett, mint a' kétszeres 

méh-csipés. 

C. Elhiszem édes Clémim! ha még egyszer a' méhe 

megcsíp, csak hamar nyirkos kerti földet tapassz reá, 

vagy nedves sót, ugy szűnik a' fájdalom, 's meg nem 

dagad. Én is egykor a' gyümölcsösben gyöp-párnára 

ültem, és elaludtam: valami — nem tudom hernyó, vagy 

pók számat megmászta, földagadt, 's igy egészen ferde 

szám lett; de csak hamar édes téjjel kenyegettem, a? daganat 

megszűnt, 's szám is helyre jött. 

CL Hol tanultad ezeket? 

f. Az iskolában a' gazdaasszonysági leczkék 'közt. 

Cl. No mihelyt beáll tehát az oskolai esztendő, 

kérni fogom mamámat, hogy engem is abba az oskolába 

^ eresszen, mert a'hol eddig jártam, illyesmit nem tanultunk. 

C. Azt jól teszed, igy legalábbb együtt járunk 

majd oskolába, addig is mulassuk magunkat, majd jobb 

izü lesz a' tanulás.

138 

Tervező leány. 

JPepi. Oh kedves tanuló társném! ugy gondolom czipellöm 

talpa nem kopik már többé az oskola küszöbén? 

Kati. Bizonnyára az enyém sem, — hála az Istennek, 

hogy szerencsésen átestünk rajta; ezer hála édes 

szülőinknek, hogy oskolába járattak, és tanitónénknak, 

kik velünk vesződtek. 

P. Én is azt mondom. — De egy gondolat fúrja 

fejemet, mit felelsz reá, ha megmondom? 

jBT. Még nem hallom, addig nem felelhetek. 

P. Azt mondják, hogy a 1 magyar majomtermészetü, 

csak utánozni tud, igaz is? mert ha külső uj módit lát, 

kapva kapja; csak ugy lesi. 

IC 'S osztán? 

P. 'S osztán azt mondom: kezdjünk mi is módit, 

divatszerüt, ez az én gondolatom; ládd te kedves! 

mindég szégyenlem, hogy a' nőnem ruháit féríi szabó 

varrja, és mérték-vételkor körülöttünk babrálódik. — 

Hiszen férfiak kezébe inkább illik kard, kapa, kasza, 

mint a' tü. Valamikor szabót látok, mindég eszembe jut 

Hercules, kit a' pogány őskor ereje miatt félisten gyanánt 

tisztelt; ez nem szégyenlett a' leányok közt guzsaly 

mellett orsót pörgetni. Vegyük ki tehát mi is a' 

férfiak kezéből a' tűt, szorítsuk ki a' varróasztaltól a' 

legényeket, 's ültessük helyükbe a' leányokat; szóval 

állítsunk varró-nö-czéhet. 

IC E' finom gondolat mondhatom; de hát a' férfiak 

mit dolgoznak? 

P. Igazad van ; — no varrjon, az is czipöt, vagy 

csizmát, ugy gondolom, az utczai czimeren megállhat 

egy felül a' czipő, csizma, másik felül a' szoknya; szorítsuk 

egy kalap alá mind a' két czéhet, ugy is e' szük 

időben a' férfi alig képes az egész házi családnak kenyeret 

keresni; ez a' közönséges panasz. 

IC Ej ej! ezen eszméd gondolatnak ugyan jó, de 

ki nem vihető. 

P. 'S miért nem? 

101 

IC Hát nem tudod, hogy a* nők kötelessége ugy 

is napi renden van: reggel ágyozás, tisztogatás, seprés, 

apró gyermekekkel való bajmolódás. Anyánk az imaházból 

alig jön haza, már a' piaczra megy bevásárlás 

végett; azután pedig a' főzéshez lát; a' mi nagyobb, az 

ebédnél füszerül még szemrehányásokat kell hallani, azt 

mondja az atyám: megint fötlen a' lencse, vagy zsizsikes 

a' borsó, kozmás a' kása, dohos a' kenyér; még 

lágy tojást sem tudsz főzni. Nos nő szaböné! mit felelsz 

erre ? 

P. Az én lencsém mindég puha, mert folyóvizet 

használok a" főzéshez, csak a' kutvizben, kivált ha salitromos, 

nem puhul meg a' lencse. Borsóm sem zsizsikes; 

mert a\ beszerzett borsót azonnal kenyérsütés után 

kemenczébe teszem, vagy leforrázom, és kiszárítom, 

igy borsóm nem lesz zsizsikes; a' kását is szorgosan 

keverem, hogy az edény oldalához ne süljön; kenyér 

dohosságát hogy kell elveszteni, most tanulj uk; tojást a' 

forró vizben, csak fözökanállal kell keverni, ugy meg 

nem keménykedik. 

IC Ezt helyesen mondád. — Tovább a' nőknek 

délután kötelességük az elmosogatás; azután házi családra 

nézve a' fónyás, a' belső ruhák foltozása, varrása, 

majd a' szapulás, mosás, téglázás, mángolás; a' sokat 

ki tudná mind elszámlálni; söt még némelly helyen a' 

kenyérsütéshez is kell készülni, hol azt piaczon nem 

veszik. 

P. Igy már lemondok a' varrő-nö-czéh fölállításáról. 

De még egy gondolatot ébresztél föl bennem a' 

kenyérsütéssel. Én valahányszor oskolába jöttem, és a' 

piaczon átmentem, mindég szégyennel és fájdalommal 

néztem a' kenyéráruló, ép, egészséges, erős, pozsgás 

asszonyokat, leányokat; gondolván és mondván magamban 

: boldog Isten! mennyi erő és szorgalom pazarlódik 

el itt naponkint, egyik sem dolgozik, pedig egyik 

a' helyett, hogy hivalkodva ott kuporczol kenyere mellett, 

fonyhatna, vagy harisnyát köthetne, varrhatna, 

foltozhatna; igy a' drága időt hivalkodva nem vesztegetnék 

el. 

K. Ez ugyan sajnos, és szégyen is; de látod télen 

hidegben fáznak körmeik, nem dolgozhatnak, nem

140 

is fonyhatnak; mert nyálzásuk a* kenderhez fagyna; 's 

osztán nem láttad, hogy még magukat is alig tudják 

szikrát tartó fazokaikkal fölmelegíteni. Nyáron pedig 

alkalmatlankodik sokszor a' por, eső, és hőség is. 

P. A' mint észreveszem pártolod őket; azonban 

van valami a' dologban, de azon segiteni lehet. 

K. Hogyan, miképen gondolod ? 

P. A'kenyérsütő nők béreljenek ki egy nagy boltot, 

V oda hordják össze kenyereiket, ott egy két öreg 

asszony, ki mást ugy sem tehet, árulja el, és számoljon 

róla; a' bolt czime lehetne ez: „Kenyér-raktár"; 

a' sütő nők pedig addig házi, kerti vagy mezei munkával 

foglalatoskodhatnának , 's igy haszonra lehetne fordítani 

az áldott időt; osztán valljuk meg, a' mi igaz, 

az utczai járdát is, mellyet a' nemes város a' gyalogolok 

kényelmére készített, vagy késziteni fog, nem foglalnák 

el, és nem szorítanák ki a' kocsi kövezetre a' 

tyúkszemmel kinlódókat. 

K. Ebben veled kezet fogok; azonban még sem 

fog kenyér-raktár létezni; mert az öreg asszony nem 

birja a' kenyeret emelgetni," nem győzi dicsérgetni, alkudozásba 

ereszkedni, és az oda tolakodó ingyenvevöktöl 

elegendökép ovakodni, 's igv minden terved dugába 

dül. 

P. A' mint látom, sületlenek gondolataim; nohát 

legyünk csak majmok ezután is. 

R. Oh hallod-e! mi jó és hasznos, azt követni 

nem majmolás; mert minden tapasztaláson alapul, a' 

tökéletesedésnek pedig halára nincs. Nekem is voltak 

ferde gondolataim. 

P. Hát te is terveztél? 

K. Igen; egykor mondám anyámnak: „Oh anyám! 

milly dicső ez a' Magyarliazánk, gőzösei hosszú kéményeikből 

milly kevélyen pipázgatva föl és alá hasítják kényelmesen 

szőke Dunánkat, kanyargó Tiszánkat; vasutakon 

csak ugy röpülnek már az utazók, és ez egyedül 

csak férfiak szüleménye; hát mi nők ne haladjunk 

előbbre?" Erre anyám azt feleié: „Igen, haladjunk édes 

leányom, de csak a' házi-foglalatosságban, mellynek 

feje a' férj, koszorúja pedig a' nő. A' férfi megszerzi 

a' szükségeseket; a' nők kötelessége pedig azt örzeni, 

101 

takarékosan vele élni, használni; szóval legyünk Istenfélők, 

ugy áldást nyerünk munkáinkra, legyünk tiszták, 

szemesek, szorgalmatosak, ne kalandozzunk; hanem vonjuk 

meg magunkat, mint a' csiga a' házában." 

P. Nohát mi szegény nők csak ott maradunk, a' 

hol voltunk. 

ff o ti 1 e á fi y. 

éjTctnhg. Mióta Győrött vagyok, hála az égnek! magyarul 

tudok; azért hon leánya vagyok. Oh melly édes 

ez nekem, hogy azt mondhatom : hon leánya vagyok. 

Ida. Hallom, hallom, azzal dicsekszel, hogy te 

honleány vagy. 

J. Igen is, honleány vagyok. 

/. Örvendek rajta. Ugyan mondd meg, mióta lobbant 

föl kebledben nemzetiségünk ritka tüze? 

./. A' múlt télen egy nagyságos asszonyság történetből 

kérdezte tőlem, mit tanulok az intézetben? Én 

mind elösorolám a' mit tanulunk, és ő fönakadt a' földabrosz 

tanulásán. 

/. Talán szükségtelennek mondotta ? 

J. Oh nem, hanem illy szép nemzeti kivonatot 

teve, 's ujjával mutatott, mondá: „Ládd te kedves! ez a' 

meleg Olaszhon, ez a' büszke spanyol, ez a' tüzes franczia, 

ez az angol kereskedők tanyája; ez itt külön tartományokra 

osztva Német-, e' Cseh-, ez meg a' haldokló 

Lengyelhon; mellette az óriási Orosz; tovább Rácz, 

Oláh, Tót, Horvát; ez pedig a' középen édes Magyarhazánk. 

Mindenik nyelvétől veszi nevezetét, de tudja is, 

beszéli is; csak a' magyar nem. Ekkor mélyen fölsóhajtott, 

és elhalgatott. 

/. Azután te is csak hallgattál? 

Hát mit szóllottam volna? hiszen igazat mondott. 

/. Ládd, én ezt feleltem volna: „Magyarország kis 

Európa, itt majd minden nemzet felekezetéből vannak 

lakosok , kik többnyire csak maguk nyelvén beszélnek;

142 

azért nem minden magyar — magyar egyszersmind 

nyelvre is." 

J. Ugyan kérlek, miért olly kevert édes hazánk? 

/. Azért, mert édes hazánk kánáán földje, ki ezt 

megizli, itt meg is telepedik; innen, egy kettőt kivéve, 

nem egy könnyen vándorolnak ki, még Amerikába sem, 

ama képzelt boldog hazába. 

J. Igen is mindég hallottam, hogy ez a' Magyarhon, 

kedves hon, itt mindenki szabadon szíja levegőjét; 

egyedül csak nyelve szorult, ez is mint beteg, most 

kezd lábbadozni, és illy későn! 

/. Jaj! ne csodáld, nyelvünk mint hamvába esett 

tüz itt ott egy két szikrájában pislogott már, 's ha honunk 

vérmes atyjai, és hazánk nagy lelküen uralkodó 

királya föl nem éllesztik, nemzetiségünk talán végképen 

elalszik. Hála nemtőinknek! nyelvünk már lángra 

kapott, rokonink közt is szépen terjed. 

J. Igy hát a' zsidó is a' mi rokonunk ? 

/. Miért kérded? 

J. Azért, mert nyelvünket igen mohón tanulja, 

még a' zsinagógában is a' rabinok kezdenek már magyar 

beszédet tartani; és ez mireánk nézve nagy nyereség. 

/. Nemzetünkre nézve nem nagy nyereség; mert 

a' zsidó csak zsidó marad. 

J. Ugy ám, de már magyar zsidó. 

/. Az az csak egy melléknévvel több, hogy magyar 

zsidó. 

J. Még ez is nagy ösztön többi rokoninkra nézve, 

kik eddig nem tudtak magyarul, már azok is kezdik 

nyelvünket tanulni; lám! mennyi magyar-német, magyar-tót, 

magyar-horvát, magyar-rácz beszél nyelvünkön. 

Engem is édes szülőim azért küldöttek szülőföldemről 

Rumából (Szerem megyéből) Győrré, hogy magyarul 

tanuljak, és valamit tudok is már, ámbár hibásan 

; de azért ugy-e honleány vagyok ? 

/. Igen is, honleány vagy kedves! mert minden 

buzgó magyar hölgynek szive egyszersmind haza oltár 

ja is, mellyen első kitűnő áldozat a' nyelv, és te 

ezt magadévá tenni igyekszel, azért honleány vagy. 

Ez már benned nagy dicséret; hidd el, szádból a' hiba 

101 

is fülemben olly édesen hangzik, és kellemetes. De jól 

vigyázz, még ez nem elegendő hazánk fölvirágzására, 

még több kívántatik. 

J. Oh kérlek, mondd meg, mit kiván hazám, én 

örömest megcselekszem. 

/. Hazánk azt kivánja, hogy legyünk vallásossak, 

hazánkhoz hűk, és szorgalmatosak. Ez a' három tesz 

bennünket mind itt, mind a' siron túl boldogokká. 

J. Oh édes szülőim! mióta eszemet tudom, jól emlékezem 

, naponkint ugyan azt csepegtették szivembe; 

de fogadom szentül, meg is tartom, és igyekezni fogok, 

még ereimben vérem lüktet. 

/. Oh magyarok Istene! teremts sok illy buzgó 

szivü honleányt, akkor hazám virágozni fog. 

Mertészleáviy* 

JFáni. Mindekkorig a' kertész pontosan megküldötte 

a' konyhára való zöldséget, és ma késik, nem tudom 

mi oka, pedig már 9 az óra. — De már jő. No kis 

kertészném, meghoztad a' zöld főzeléket ? 

Rozi. Szolgálatjara kisasszonynak, — de nem én 

vagyok a' kertész, én csak leánya vagyok, és a' kész 

termesztményt hordom a' konyhára. 

F. Semmi; én még is téged kis kertésznémnek 

nevezlek, mert a' ki mivel bánik, némikép tőle kapja 

nevét is. 

R. Ugy gondolom, termesztményünk tellyes megelégedésére 

vagyon nagyságos asszony anyjának. 

F. Nem mondhatnám, mert a' sárgarépa kesernyés, 

sok czukrot fölemészt; már a' szakácsnéra gyanakodtam, 

hogy ö csipegeti el a' czukrot; azonban tapasztalásból 

tudom, hogy a' kis czukortolvaj sárgarépátok. 3 

, R. Oh édes kisasszony! ne pirítson annyira reánk, 

hidje el, ha rajtunk állana, mindég mézes, czukros 

édességüvel szolgálnánk; de mi nem tehetünk róla, ha 

kesernyés.

145 

F. Látom, szived jó, igyekezeted dicséretes, tanuld 

meg tehát, és figyelj reá a' mit mondok; mert 

nem szégyen ám tanulni. 

R. Oh dehogy szégyenlek tanulni, csókolom kezeit 

a' kisasszonynak. 

F. Látod, mindég édesebb a' sárgapiros szinü; 

azért magnak valót mindég sárgapirosat válassz; mert 

a' halavány szinü keserű szokott lenni. De még hónaposretketek 

is taplós, nem kemény, nem leveses; ennek 

is az az oka, hogy a' földből kilátszott, a' nap és szél 

kiszárította nedvét, ezt is szorgosan takargassátok. Tormátok 

is már nem édes, hanem keserű, talán nem is 

tőletek való ? 

R. Igen is a' mi tormánk, hanem az előbbit kipusztította 

az atyám, ez pedig kövér földben terem, és 

több is, vastagabb is. 

F. Látod az az oka, hogy keserű; mert az édes 

torma csak homokos és sovány földben díszlik. 

R. Oh édes kisasszony azon lehet segíteni, én ugy 

láttam, hogy megreszelve tűzhöz teszik, és akkor erejét 

elveszti, sőt még a' keserűségét is. 

F. Köszönöm tanácsodat, de nem fogom használni. 

Sőt tanuld meg, a' torma ugy jó, ha ereje van; csak 

akkor szaggatja föl , és oszlatja el a' bel csipös nyált. 

Ez, látod, nem csak mint csupa segéd-étek, hanem orvosság 

gyanánt is használható : lehabzott mézben megropogtatva, 

's éhommal két, három kávéskanállal bevéve, 

kezdő hektikát gyógyítja; ha pedig mint mondád 

erejét veszti, mint fűrészpor eledelül sem használható. 

Többet is tudnék még a' tormáról mondani, de ez legyen 

most elég. Egy kevéssé asszony-anyámhoz bemegyek, 

mindjárt itt leszek várakozzál. 

R. Oh be jó kisasszony ez ! ennek alig van párja, 

ollyan szépen pirongat, és tanit is. No ugyan tudálékos, 

ö pedig nem kertész leánya, talán kertjük sincs, 

nem is dolgozik; mert keze és ujjai olly gyöngék, mint 

a' harmat, fehérek, mint a' hó, tenyere sem durva, cserepes 

; ugyan hol tanulhatta ő mindezeket ? 

Miit. Na kis Rozi, mit dadogsz, kivel beszélgetsz ? 

R. Csak magammal beszélgetek addig , még a' 

nagyságos asszonyunk kisasszonya eljö, ki azt mondotta^ 

101 

hogy itt várakozzam reá. Oh be okos, tudós leány! talán 

mindent tud; ugy gondolom, asszony-anyja még okosabb, 

többet is tud, mint egy kertész. Ugyan hol tanulhatják 

mindezeket? 

M. Azt neked én megmondom. Ládd kis Rozim a' 

nőintézetben. 

R. Ej be kár, hogy édes atyam azon nöintézetbe 

nem járt, most ő is többet tudna. 

M. Ugy ám, de oda nem szabad férfiaknak jöni; 

azoknak más intézetük van; mi leányok csak egyedül 

tanulunk együtt. 

R. Abban a' leányintézetben bizonyosan kert is 

van, dolgoznak is a' kisasszonyok? Ugy-e van ott is 

kis kapa, nagy kapa, jó kut, öntöző kanna, gereble? 

M. Furcsa kis leány vagy te. Igen, mi is dolgozunk, 

de a' mi eszközeink különböznek a' ti szerszámaitoktól 

; látod, kis kapa helyett a* varró-, nagy kapa 

helyett a' kötőtű; kut 's viz helyett a' kalamáris és 

ténta , öntöző helyett a' porzótartó, gereble helyett az 

irótoll a' mi eszközeink, ezekkel dolgozunk, és szerezzük 

meg mind azt, a' mit ti nem tudtok. Látod, most 

is az intézetbe sietek, Isten veled! 

R. Csodálatos kisasszonyok ezek: kertjük nincs, 

még is dolgoznak; nem vetnek, nem ültetnek, és olly 

tudálékosak. Meg nem foghatom , minden tudományjuk 

mellett mi reánk szorulnak, 's ha mi nem termesztenénk, 

talán még zöldséget sem ennének. 

F. No kis kertészném itt vagyok, azt izeni anyám 

édes atyádnak, hogy a' hordóbeíi savanyó-káposztát, 

sőt még az ugorkát sem szereti tnár; azért küldjön 

atyád uj fejeskáposztát és ugorkát. Ugy gondolom, mahónap 

dinnyével is tudtok kedveskedni. 

R, Oh édes kisasszony! egyikfélé vei se szolgálhatunk, 

eleget busul édes atyám, az elő vetemény linket a' 

balha összelukgatta, és elveszett. Másodszori veteményünket 

ugyan kiültettük, azt meg a' hernyó eszi, nem 

győzzük védeni, már annyira pusztítja. 

1 Ugorka- és 

dinnyeültetményeinket pedig a' lótetü fölturta, és elhervadtak. 

Újra ültettünk, 's azt meg a' dér megcsípte, 

leforrázta, és elszáradt. Mondom kisasszonynak, eleget 

busul, fejét is vakarja édes atyám, 

Magyar gazdaasszony, 10

146 

F. A' busulás nem segit édes atyádon, se nekünk 

zöldséget nem ad; most ismét vigyázz arra, a' mit mondok, 

tanuld meg , és el ne felejtsd. Először is balhák 

ellen veteményezett ágyodat hintsd meg feenderpolyvával, 

ennek szagát a' balhák nem szenvedvén, eltávoznak. 

Másodszor zöldségedet pedig hernyótól igy mentheted: 

porrá égett kukoriczacsuta hamvával hintsd meg, 

ettől szinte távoznak a' hernyók, sőt el is vesznek; 

dértől pedig igen könnyen megóvhatod gyönge növényeidet: 

ha még kicsinyek, estve reáborított virágcserepekkel; 

ha nagyobbak, kosarakkal napfölkeltéig oltalmazod, 

's azután lefödöd. 

i?. Hát a' lótetü ellen mikép óvom meg? 

F. Majd el is feledém: a' lótetü útjába itt ott virágcserepeket 

annyira lesüllyesztesz, hogy karimája mélyebb 

legyen a' földszinénél, 's ebbe az éjjeli kóborló 

lótetük belepotyognak, és elvesznek. Értetted ? 

R. Igen is, no ha atyámnak ezeket elmondom, 

tudom, örülni fog. De magamat is már bekönyörgöm 

valamelly intézetbe, hogy illy szépet, hasznosat tanulhassak. 

Szülőim igen jók, 's szeretnek; reméllem, nem 

sajnálják tőlem a' költséget. 

F. Azt okosan teszed, mert mindég szép és hasznos 

tudni azt, mi eszünket élesiti, nemünket nemesiti, 

iparkodásinkat könnyíti, és elősegíti. Kívánok pedig 

hozzá jó kedvet és szerencsét. 

R. Köszönöm alázatosan a' kisasszonynak szívességét; 

tehát jövendőben együtt járunk az intézetbe. 

Nointézeti tanulmányok védelme. 

101 

T7~eró?ia. Mint tetszenek neked az intézetbeli tanulmányok 

? 

Dóri. Mért kérded, talán nem örömest jársz az 

intézetbe? avagy a' tanulmányok ellen van kifogásod? 

F. Örömest is, nem is. Örömest csak azért járok 

az intézetbe, mert anyám akarja, hogy járjak, és tanuljak 

is valamit; ellenben nem is örömest járok, mert 

szünőráim nem maradnak, hogy magamat mulathassam. 

D. Különös leány vagy te ; mert anyád akarja, azt 

mondád, csak azért jársz örömest. Hiszen mindég anyánk 

akaratját kell követnünk, mert ők tudják, mit szükséges 

és hasznos nekünk tanulni, és tudni. 

V. Ládd barátném! anyám mikor olly kicsiny volt, 

mint én most, akkor annyit nem kellett neki tanulni, 

mint most nekem; azért mondám, hogy sok szükségteleneket 

tanulunk. 

D. Páldául mellyek azok? szeretném hallani. 

V. Oh mintha nem tudnád; én ugy gondolom elegendő 

nekünk a 9 kereszténytudományon kivül írást, olvasást, 

számvetést és a'női munkát tudni; most pedig még 

honunk történetét, a' földabroszt, természettant, gazdaasszonyságot, 

éneket, tánczot, zongorát, külnyelveket, 

még a' testi gyakorlást is kell tanulnunk; ezekből magad 

is átláthatod, hogy most többet mint szükségteleneket 

kell tanulnunk, a' miket anyáink nem tanultak. 

Ez busit engem, hogy órám sincs, miszerint magamat 

mulathatnám. 

D. Hiszen mindezek, mellyeket elszámláltál, hasznosan 

mulattatók. Lám az én anyámtól sokszor hallottam: 

„Bár még egyszer leány lehetnék, milly örömest 

megtanulnám azokat, mellyeket a' mostani leányok tanulnak. 

u 

V. Könnyű azt mondani, de végrehajtani nehéz. 

Ugyan kérlek, minek nekünk a' hontőrténet, és földabrosz 

tanulása? * 

A No szerencséd, hogy hontalan, rideg szivedet 

10*

148 

csak előttem tárod föl, és azt más nem hallja; ugyan 

nem pirulsz hazám földére lépni, levegőjét színi', kenyerét 

enni, mellyet atyáink nagy fáradsággal részünkre 

szerzettek, ellenségtől védtek, söt a' mostani virágzásra 

emeltek. 

F. Hiszen nem vagyunk mi katonák, azért csak 

férfiakat illet a' hontörténetet és földabroszt tanulni, 's 

tudni. No ha csak a' markotányosokat elő nem soroljuk. 

D. Ha most a' világszerte hires spártabeli, 's magyar 

hölgyeink sírjukból fölkelnének , és hallanák ezen 

sótalan és gúnytellyes mondásodat, repedt szívvel dűlnének 

vissza sírjukba. Hát csak annyira érdekel hazád 

története; nem indul meg szived Szécsy, Báthory Mária, 

mint hősöknek és hazánk deli szüzeinek, tetteire? kik 

csatatérről visszajövő kedveseiknek babérból font koszorúval 

kedveskedtek, mint hazánk védőinek. Oh hazánk 

gőzöseit hordó folyói, mossátok el ezen leány szivének 

szennyjét! 

V. Nincs reá szükség, tiszta a 9 szivem, mert csak 

dévajkodtam, 's én mindenben veled egyet értek. Söt 

azt mondom, elöltem nem kiművelt magyar hölgy az, ki 

hazáját nem ismeri, nyelvét, szokását utálja, megveti, 

sőt gúnynyá teszi; azért kedves nekem a' hontörténet 

és földabrosz tanulása. 

D. Páh! tehát kedves velem egyet értesz. 

Természetrajz 's gazdaasszony. 

Ilka. Azt gondolná az ember, vizes nyers fa égett 

a' tűzön, ugy pattogtak ezek a' leányok; különben jól 

ismerem őket, galambszelidségü tanuló társnéim, és csak 

hamar mint a' szalmatüz le is csillapodtak, és eltűntek. 

Már én azt nem fogom tenni, akár mit mondjanak nekem, 

velem ugyan el nem hitetik, hogy a' természetrajz 

és vele egybeszött gazdaasszonyság tanulása a' nőknek, 

kivált illy gyönge leánynak, mint én vagyok, szükséges 

és hasznos legyen. 

Sáfia. No csak lassan lassan ne pattogj kérlek; 

te is, a' mint tapasztalom, mások szemében szálkát keressz, 

magadéban a' gerendát sem látod. 

I. No de igaz is: állatok, növények V ásványok 

101 

ismerete inkább férfiakat illet, mint nőket. Lám minket 

a' természetvizsgálók, búvárok egyletébe meg sem hivtak, 

talán még be sem eresztenének; ezen indok is bizonyságom, 

hogy a' természetrajz tanulása minket nem 

illet. 

S. Azzal te ne törődjél. Ugy gondolom, azért 

zárnak ki bennünket, mert mi nők, a' mint mondják, sokat 

szoktunk petyegni, és ha elsőseget magunknak ki 

nem vivhatnók, ugy is ott hagynók őket, 's osztán hadd 

fürkésszék ki a' természet titkait a' férfiak, azután mi 

könnyebben haladunk előre. 

/. Miben haladhatnánk előre ? szeretném tudni. Én, 

ha vak nem vagyok, ugy is megismerem, söt különböztetni 

tudom a' csibét anyjától, réczét a' ludtól. 

S. Ez nem nagy mesterség, azt kiki tudja, a' ki 

azon állatokat látta, és nevezni megtanulta. A' természetrajz 

tudománya nem csak az állatok ismertetésében áll, 

hanem hogy kellessék fölnevelni, nyavalyáit megismerni, 

gyógyítani; Végre mikor és mikép kellessék hasznukat 

venni. 

/. Ha természetvizsgálóink is ebben fáradoznak, 

és velünk közleni szíveskednek ezen hasznos ismeretek 

módját, akkor igen lekötelezendik a' nőket irántuk való 

tiszteletre. Hanem a' növények tudománya még is csak 

elmaradhatna. 

Éppen a' növények tudománya reánk nézve nagyon 

szükséges, mert nem csak hússal él az ember, 

hanem mezei és kerti termesztményekkel is; erre pedig 

a' növények tudománya tanit meg bennünket, mikép 

kellessék megismerkedni különbféle hasznos és ártalmas 

növényekkel, és czélszerüen hasznunkra fordítani. 

/. 'S ez az a' nagy tudomány, — én ámbár a' növények 

országában keveset , vagy talán még nem is jártam, 

de azért nem emlékezem, hogy valaha bolondgombát 

ettem volna. 

S. Mert nem adtak; ha majd magad gazdaasszonya 

leszesz, nem szükséges-e megkülönböztetned a' veszedelmes 

bürköt a' petreselyem levelétől; rossz gombát a' 

jótól; egészséges kerti veteményt a' rossztól; s' melylyik 

buza ad legjobb lisztet ? 'stb. 

I. Én a' zöldség nemét V minémüségét a' ker-

150 

tészre bizom, az ö kötelessége növényeinek természetét 

tudni, és különböztetni. Lisztet pedig mi a' boltból hozatunk, 

búzával nem vesződünk, mint a' kereskedők; 

azért a' zsizsiktől is mentek vagyunk. 

S. Igaz, a' hol buza van, ott terem a' zsizsik is. 

Már ha te olly egykedvüleg veszed a' természet- és 

gazdaasszonyság tudományait, itt veled többé nem felesülök. 

/. Biz én nem sokat törődöm egyik növénynyel is, 

a' piaczon mindent föltalálok, csak pénzem legyen. 

S. Ugyan kérlek, kinek van több pénze, mint a 9 

termesztőnek és kereskedőknek. 

/. Igaz igaz, most legföképen tapasztaljuk, azért 

a' természetrajz tanulását én is magamévá teszem. 

Táncz. 

Gizela. Ugy-e kedves! te nem ellenkezel velem ? 

mi mindenkor egyet értettünk. 

Emma. Nem tudom, ha szép és hasznos, akkor ne 

kételkedjél, bizonyosan egyet értek veled. 

G. Nem csak szép és hssznos, hanem gyönyörködtetve 

mulatságos is. 

E. Ugyan mi lehet az? 

G. A' táncz: én már tudom a 9 minuetet, mazurt, 

lengyelt, kozákot, keringőt, a' kedves magyar körtánczot, 

még a' csárdást is. Ugy gondolom, te is kedvedled 

; ez látod már szép, hasznos is, mert tagjainkat 

hajlékonynyá teszi, de még mulatságos is. 

E. Én csak a'középsőt engedem meg, hogy hasznos 

tagjainkra nézve ; de hogy magában szép 's mulatságos 

volna, nem mondhatnám. 

G. Mikép érted? 

E. Ha te egyedül magadnak tánczolnál, és senki 

sem látna, lehetne-e mondani, hogy szép és mulatságos 

tánczod? ugy-e nem. Látod, minden szépsége, mulattatósága 

egyedül mások Ítéletétől és összejövetelétől függ. 

Azért a' tánczot én ugy tekintem, mint a' robotot, 

mellynek más veszi hasznát, t. i. a' táncznézök és mulatók. 

Aligha ama bölcs 's hires szónok is ide nem 

101 

czélzott, mikor azt mondá: „Senki, mint józan, nem 

tánczol." 

G. Nos nem hinnők, hogy olly hideg vérű leány 

légy. Hiszen a'táncz egykorú minden emberrel; a' kisdedek 

is alig születnek, már lábaikkal kapáilódnak, még 

a' kis báránykák és gidák is szökdécsélnek, ugrálnak; 

a' táncz tehát a' természet müve. A' tánczot őskorban 

a' pogányok és ösgörögök vallási ünnepéikben még ájtatos 

énekeikkel is összehangoztatták. — Rómaiaktól az 

olaszok a' színpadra bevitték, manap pedig minden alkalmi 

vigságnak fö szerepét viszi: ebben ma is kitűnők 

a'francziák és rokonvérü magyarjaink; művészeti értelemben 

pedig, ki azt tudja, valóban szép, hasznos és 

mulattató is. 

E. Már azt én is mondám, hogy hasznos, de csak 

akkor, ha mérséklett; mert a' sebes keringő a' lélekzést 

és vérforrongást fölizgatja, bö izzadást, fejszédülést 

és in-gyöngeséget okoz; azért tehát, ha tanulni 

akarsz tánczolni, nemzeti tánezunkat válasszd, ezt is 

csak akkor használd, ha a' körülmények megengedik, az 

az nem veszélyes. 

G. Mikor jó tehát tánczolni, és mikor nem veszélyes? 

E. Nem jó, nem tanácsos, söt veszedelmes belső 

nyavalyákban és vérhányásban sinlödöknek; veszedelmes 

rendetlen életmód mellett az erőltetett, hosszas 

táncz, mert vérfolyást és szélütést okozhat ; ide járul a' 

nem alvás, gyomor megterhelése és a' táncz-szoba 

rossz levegője. 

G. Köszönöm, erre mindenkor vigyázni fogok; ez 

az oka tehát, hogy sajnálatra méltó sok leányok vigyázatlanságból 

a' táncznak áldozatai lettek. 

Ének 's zongora. 

Vincentia. Azt hallom, te énekelni tanulsz. 

Liiiza. Igen is tanulok, a' dalegyletben én is megjelenek, 

és tudok is már hangjegyek szerint énekelni. 

V. Engem édes anyám oda nem ereszt; pedig igen 

könyörögtem neki, hogy nekem is engedné meg a' dal-

158 101 

egyletbe való járást; de ö azt mondá: „Nem neked 

való. Szük a' melled, rövid a' lélekzeted, torkod is 

gyönge." 

L. No az enyém mindenképen jó, nekem semmim 

se hibázik. 

V. Kérlek, nem hallottad a' dalegyletben, ki találta 

föl az énekoskolát? án ugy gondolom, annak vig 

embernek kellett lenni; mert az ének nem egyéb mint 

tiszta öröm, megnyugvás és remény hangja. 

L. A' dalegyletben nem sokat törődnek azzal, akárki 

találta föl; ott mi csak tanulunk, és énekelünk. 

V. Avagy inkább danoltok, mert én ugy hallottam, 

hogy az egyházi szent énekek érdemlik meg az ének 

nevezetet; a' világiak pedig csak dalok, és egyedül tágas 

értelemben mondhatnók énekeknek. 

L. Tehát te többet, és sokat tudsz, kérlek, mondd 

meg tehát: mikor és ki szerkeszté elöször az énekoskolát 

? 

V. No én meg is mondom: az egyptomiak, ezek 

törvényt hoztak, hogy minden gyermek muzsikára és 

énekre tanittassék. Ezeket követék a' zsidók, vagy hebreusok; 

lám szent Dávid is cziterája mellett énekelt és 

tánczolt is, és alatta a' leviták énekmesterek voltak. 

Görögöknél még a' jövendölés is énekszóval mondatott 

ki. Igy későbben Olaszhonban, Rómában, Német- és 

Francziaországban nagyszerű énekoskolák állitattak föl. 

L. Hát a' magyaroknál mikor állitatott föl ? 

V. Itt nálunk hazánkban van is — nincs is; nem 

rég kezdették fölállítani, de csak kisszerüleg; a' zongorázást 

már sokra vitték, majd minden házban találhatni. 

L. Engedj meg hibázsz, nálunk már régen kell 

fönállani az énekoskolának; én ugy hallottam atyámtól, 

már őseink tudtak énekelni. 

F. Igen is tudtak harczias dalokat, mellyekkel a' 

hölgyek vitézeik tetteit magasztalák, de ez nem vala 

ének, csak dal. 

L. Mellyik nemzet tud szebben énekelni? 

F. Elsőséget érdemel az olasz, mert a' torok képzésére 

legnagyobb figyelmet fordit, hogy tisztaságát és 

hajlékonyságát kitüntesse, és bájt szerez a' gyöngén dagadó 

hangja, melly a' szivet magával ragadja. Második 

helyet érdemel a' német, ennek éneke már keményebb, 

komolabb, inkább egyházi szellemű. Azért, midőn az 

olasz érzéket izgat, a' német megvetni látszik. Harmadik 

helyen áll a' franczia, ez örömében inkább beszél, 

mint énekel, és ellentétben áll az olaszszal. 

L. És te ennyit tudsz, ugyan kitől tanultad ? ugyan 

kár, hogy anyád a' dalegyletbe nem ereszt, te ottan 

mesterré lehetnél. 

F Oh több kell ahhoz! megígérte anyám, ha majd 

erösebb leszek, én is részt fogok venni a' dalegyleti 

tanítók előadásában, addig más szükségeseket kell tanulnom; 

mert egyszerre mindenre nincs idő 's alkalom, 

én addig csak magamnak danolok. 

L. Én meg énekelek, — hozzon Isten mentől előbb 

dalegyleti körünkbe! 

Franczia* és olasznyelv. 

Betti. Majd minden intézetben külnyelvek is tanitatnak. 

Vilhelmina. Itt ugyan kevesen tanulják a' franczia-, 

még kevesebben az olasz nyelvet, pedig mind a' 

kettő igen hasznos, most ugyan nem annyira; de ha, 

Isten ne engedje, a'francziák még egyszer meglátogatnák 

hazánkat, ugyan nagy hasznát vehetnök, mert ha 

nyelvükön könyörögnénk, hogy ne bántsanak, természetesen 

hamarább megengesztelődnének, sőt talán ugy tekintenének 

mint rokont. 

B. Azért ugyan nyelvüket meg nem tanulnám, hiszen 

nem támad minden bokorban Napoleon, világizgütó. 

Én csak egyedül azért tanulom, mivel anyámnak ugy 

tetszik. 

F. 'S minden más czél nélkül? 

B. Hát ugyan mondd meg mi hasznát vesszük, ha 

megtanuljuk? hiszen hazánkban, Istennek legyen hála, 

nincsenek francziák, a' kiktől annyira félsz. Ha már 

nyelvet kellene tanulni, én inkább német-, tót-, horvátnyelvet 

tanulnék, mert ezek honnosaink, és velünk 

érintkezésben is vágynák.

154 

V. No de a' művelődésnek egyik fő ága, hogy a* 

müveit nemzetek nyelvét is értsük: 1-ör. Társalgási tekintetből. 

2-or. Sok szép, hasznos, mulattató könyvek 

vannak olasz 's más nyelveken olvashatók. 3-or. Idegenekkel 

ki beszéllene, ha mi nem, kiknek alkalmuk 

van nyelvüket is megtanulni. Végre azért is, hogy cselédeink 

ne értsék, mit velük nem akarunk tudatni. 

B. Nekem erre sok mondani valóm volna, de most 

azokkal fölhagyok. 

F. Kérlek csak bátran, mondd el akármi ellenvetésed 

van. 

B. Tehát akarod? No a' többit még is elhallgatom, 

csak ez egyet említem. Az olaszok, francziák, angolok 

, mint müveit személyek tanulják-e szinte a' mi 

nyelvünket ? ha nem, minek tanuljuk mi is, minek bókolunk 

nekik, kik nyelvünket föl sem veszik. Oh szegény hazám! 

rajtad azon nyomasztó szükség, hogy más nemzetek 

nyelvét drága pénzen vásárlód meg, ők pedig a' 

mi nyelvünkért egy drága fillért sem adnak. 

F. Oh te kedves! éppen ez emeli nemzetünket a' 

többiek fölé, hogy mi több nyelveket értünk, beszélünk 

is, és van fogalmunk és szorgalmunk, ezt ők is elismerik 

és tisztelik bennünk, 's ez nekünk, ládd, elegendő, 

és ebben büszke is vagyok. 

B. Látom, mint keleti vér nem titkolhatod nemes 

tüzedet. De hát a' testgyakorló intézetről mint vélekedői? 

F. Én jóvá hagyom, nincs kifogásom ellene, mert 

testünk izmait kifejti, hajlékonnyá teszi és erősíti. 

B. Meglehet, sőt el is hiszem; mert most jut 

eszembe Kirker ama hires chinai tartomány leirója 

's megismertetője, mikor még ludpásztor volt, ö is a' 

gunártól tanult meg órahosszáig is egy lábon állni ; tehát 

a' gyakorlás csak ugyan izmainkat erősíti; és ha 

még az oktalan állatok, mint a' macskák, majmok fára 

tudnak mászni, és ugrálni; mért mi okos teremtmények 

ne tanulnók meg, hiszen ez is a' kimüvelödés egyik 

ága. 

F. Talán nem csipkedsz szavaiddal? 

B. É pen nem, nem is szokásom, sőt azt mondom, 

a" mit az intézetben tanulunk, én mind jónak és Iiasz- 

79 101 

nosnak elismerem; azért kedves szülőink és tanítóinknak 

itt most nyilván gyermeki hálát mondjunk; hogy ők, 

mint boldogítóink, a' haza díszére sokáig éljenek! 

Minnyájan éljenek! 

Jk u r o r a* 

Âurora. Nevem Aurora, magyarul hajnal az az hajnali 

csillag; azért nevemet mindég virágos kertecskémben 

ünneplem, meleg nyoszolyámat édes örömest elhagyom, 

csak növényeimet láthassam. Oh melly édes báj 

terül el szivemen, mikor a' harmat csillogó gyöngycsöppjeit 

látom növényeim levelein és virágok keblén 

nyugodni. Mikor pedig a' szellő ringatja, milly igézöleg 

tükröznek szemeimben. Oh bár néném kedveltje, a' hevítő 

nap, hozzájok ne férne, reájuk soha ne nézne. 

Irene. A' mint hallom engem érdekelsz kis Aurorám 

! mi bajod, mért vagy irigy hozzám ? azért talán, 

hogy én korán nem szoktam, mint te, fölkelni, ki csak 

a' napot kedvelem, avagy nyilatkozzál világosban, mi 

kárt okozhat az én kedvelt napom növényeidnek, ha 

melegítő fényét reájuk bocsátja? 

A. Ah néném! éppen nem irigylem, hogy sokáig 

heverészesz; mert az nekem unalmat és nyavalyát szerezne, 

mitől te is tarthatsz; én csak a' nap ellen tettem 

panaszt, mert kegyetlen, növényeim harmatját kiszíja, 

fölszántja, alig élvezhetik fölfrissülésüket,- már 

ujolag ellankadnak. 

/. Hibázasz kedves Aurorám! azt gondolod, növényeidet 

egyedül csak a' nedv táplálja ? Oh nem! hanem 

a' nap sugara és melege is; azért kel föl kedves napom, 

mellyet én is utánzók, hogy növényeidet lássa, és 

melegével ápolja. 

A. Oh! azt én igen szeretném, és neki megengedném 

, ha csak meglátogatna, mint szokott az én 

kedves mutató barátném; de az fáj nekem, hogy napod

156 

agyon nézi növényeimet, sokszor annyira, hogy levelüket 

's virágszirmaikat előtte összevonják, még el is halnak. 

Azért jobb volna, ha a' te kedvelt napod soha föl 

sem kelne, avagy virágimhoz ne férne, mint a' heves 

leányok, kik sokszor látogatásukkal nekem unalmat okoznak, 

's munkálatomban akadályoznak. 

/. Igaz, megvallom, vannak barátnéink között hevesek, 

mint talán én az egyik; vannak higgadt vérüek, 

viztermészetüek, mint például egyik tenmagad; következőleg 

egyik a' hevesnek, másik a' higgadtnak barátnéja 

is. Igy működik az én kedvelt napom is, egynek 

halált, másiknak életet oszt. De kérlek, mi van eV világon, 

mi mindennek egyaránt kedvezne? Jól tudod te 

azt, hogy az olaj sebeinkre mint enyhitö és gyógyító 

szerül használható, a' lótetüt pedig, ha csak érintjük is 

vele, elvész. Igy aVnapot is, vehetted észre, hogy növényeid 

inkább szeretik; lám a' fák ágai a' nap felé 

nyúlnak, még a' gyümölcse is tőle nyeri színét, izét, 

szinte a' te virágaid is hozzá hajolnak, különösen a' 

napraforduló sárga virág tányérja napkeltétől napestig 

reánéz, 's mintegy késéri. Hogy halált is okoz, az igaz, 

mert a' nap heve kiszárítja és tisztítja a' bűzhödt tavakat, 

mellyek a' levegőt rontják; kipárolja a' tengert, 's 

fölhöket készít, hogy hasznos esővel szolgáljanak. 

A. Ha az igaz, hogy fölhöket keszit 's teremt, 

mért nem bújik tehát alája, és rejti el izzó szemét? 

igy megkiméllené kedves virágimat, el nem lankasztaná, 

el nem pörkölné. 

/. Látod Aurorám! a 5 föltámadt szél megszaggatja 

a'fölhöket, és elhajtja; azért a' fölhő fátyola alatt mindég 

nem maradhat. Ulyenkor az okos és gondos kertész a' nap 

heve ellen kényes növényeire ernyőt vet; mint mi cselekszünk 

séta közben, ha képünkét ernyővel födözzük, 

hogy meg ne barnítson, ezt cselekedd te is, igy a'természet 

folyamán te is, én is czélt érünk. 

Czili. Mi bajotok a' széllel? Váljon káros-e az én 

kedvelt szellőm szülöttje a' szél? Nemde a'szellő mérsékli 

a' nap hevét, bággyadt virágokat elevenít, ez 

ringatja a'harmatos növényt; ha pedig szélléelfajul, akkor 

is segíti szárítani a' büdös mocsárokat, megszaggatja 

a' veszélylyel fenyegető terhes fölhöket, és szétoszlatja. 

80 101 

Nemde szél hajtja a 9 malmokat, hajókat, erre várakozik 

az útra kelő tengerész is; ez éleszt tüzet, olt is világot. 

Oh kedves Aurorám! mi három testvér igen jól 

választottunk, te a' harmatot mint vizet, nénéd a' napot 

mint világító meleget, én pedig a' szelet mint fölfrissítő 

levegőt. Ez a' mi testvéri rokon szeretetünk jelleme, 

ez tart bennünk egyességben, valamint e' három: 

viz, tüz, levegő táplál mindeneket. 

A. Bocsánatot szeles nénikém, csak azt szégyenlem, 

hogy sok szeles leány részt vesz a' szél tulajdoniban. 

Oh be kár! hogy a' lég nem marad mindég 

szellő, mert ha széllé fajul, akkor mérgében mit sem 

kiméi, a' kigyulladt tüzet veszélyessé teszi, a' százados 

tölgyfákat kitöri, kidönti, még gyökerestől is kiforgatja, 

a' hajókat elragadja, 's sziklához csapva darabokra zúzza; 

már ha ezek ellene nem állhatnak, gyönge növényeim 

hogy maradnának meg épségben? Ugyan kérlek 

néném, mivel a' szelet kedveled, mondd meg, ha tudod, 

mi okozza azt, hogy a' lóg nem marad mindég szellő? 

C. Látod kis Aurorám! a' lég örömest kedvünkért 

szellő maradna, de ő nem tehet róla, ha az ellenkező, 

mint összeütköző elemek a' hideg és meleg természeti 

csöndjét fölzavarják. Ha még az emberek sem tanultak, 

's tudnak elegendökép fölzudult indulatjuknak mindég 

parancsolni, hogy lehetne ezt a' légtől követelni. 

/. Igazad van néném, a' világ kezdetétől zavar 

mindég volt, lesz is; azért csak az boldog, ki a' szirtet 

és örvényt kikerülni tanulta. 

Dorka. Amint észreveszem kedvelt véreim! rólam, 

mint estcsillag kedvelőről, kirekesztöleg mit sem 

akartok tudni, holott nem az est adja-e meg minden 

teremtménynek boldogító nyugalmát ? Lám a' kiizzadt 

munkás, kifáradt barom, repkedő és éneklő tollasok 

nyugalmat, enyhülést tőle nyernek. Te virágaid is Aurorám 

elvesztett nedvük visszanyerésére általa elkészítetnek, 

's mint elhaltak újra születnek. 

A. Hibázasz öreg néném! de nem csoda, mert neked 

mint est kedvelőjének már sötétek szemeid, 's mindent 

nem látsz. 

11. Hogy mondhatod ezt rólam ? 

A. Valóban nem látsz; hát a 9 szárnyasegerek nem

158 

estve repkednek-e? A'vérszopó szúnyogok serege énekükkel 

nem estve alkalmatlankodik-e? 

/. Hát a' huhogó baglyok, visitó vércsék alszanak-e? 

nem riasztanak-e föl, és rémítenek bennünket? 

Ebből következtethetjük, hogy sötétek szemeid, mivel 

észre sem veszed, hogy minden állatnak az est és éjjel 

nem ad nyugalmat. 

C. Ugy van, ugy van, én még többet is tudnék 

mondani, hát az éjjeli lepkék — — — a' borszorkánypillék 

— — — 

D. Oh hallgassatok! ti is a' mostani kor szerint 

csak gúnyulódva — mint tapasztalatlanok — okoskodtok. 

Nem tudjátok, hogy minden teremtményből hasznos 

tanúságot vonhatunk ki. Lássátok: ezen éjjeli nemtelen 

ragadozó állatok hasonlók a' mi kóborló embereinkhez, 

kik mint ragadozó madarak szinte a' nap világát kerülik. 

A. Bocsánat édes néném! megvallom, én mindeddig 

csak vizeszü leány voltam. 

/. Engedj meg nekem is, mint heveskedőnek. 

C. És nekem, mint szeleskedönek. 

D. Nálam kész a' bocsánat. Lássátok, ti mind a' 

hárman előbbi elöadástokkal szépen rajzoltátok életünk 

folyamát; lám kis Aurorám, a' te reggeli harmatcseppjeid 

ollyanok, mint éltünk hajnalán a' kisdedek és kesergők 

könnyeik, mellyeket az édes anyák és forrón 

szerető hü barátnék mint a' nap heve fölszáritnak. A' 

fölkelő nap pedig életünk deli korát jellemzi, mellyet 

szeleskedö ingereink ellen Teremtönkhez emelt keblünk 

melege védelmez, és ápol. Estcsillag pedig életünk alkonya 

, melly csak akkor szül édes és boldog nyugalmat, 

ha életünk pályáját jól megfutottuk; azért kérlek 

édes Aurorám! kedves virágid közt mint rózsabimbó 

ártatlanságod képét viselni és védeni meg ne szűnj. 

Kiskoru§ág jelleme. 

81 101 

jJEszti. Miért vagy olly kedvetlen? Neked valami bajod 

van. 

Nma. Gondolod? Ugyan kérlek, de igazán felelj, 

szereted-e vagy örülsz-e már, hogy nagy leány vagy? 

E. Minő kérdés ez! hát te csak kicsiny szeretnél 

maradni? 

N. Én mindég csak kicsiny; mert még kicsiny 

voltam, anyám jobban szeretett, akkor csókolt, ölében 

hordozott, még a' dajkám is szeretett; ha kellett, ha 

nem is, ennem adtak. Most még a' kenyeret is kisebbre 

szabják, azt mondja anyám, a' sok kenyértől poczokos 

és gelesztás leszek. Még ruhám is czifrább volt mint 

most. Oh bár most is kicsiny lehetnék. 

E. És ebből azt gondolod, anyád nem szeret? Igen 

csalatkozol, én azt mondom, most még jobban aggódik 

és szorgalmatoskodik, mint akkor, mikor még te kicsiny 

voltál; lám még egészségedről is gondoskodik. 

N. Azt csak azért mondja, hogy kevés kenyeret 

egyem, és ne pazaroljam, mert azt mondják, most nagy 

a' drágaság. Azután geleszta ellen, mikor kicsiny voltam, 

reggel éhomra csak nyers sárgarépát ettem, és kitisztultam; 

ezt most is megtehetem. De hogy annyira szeretne 

anyám, nehezen hihetem; mert babáimat és babaruháimat 

elszedte tőlem, és helyette eleintén ábéczés, 

azután kathekizmus, biblia, olvasó; most meg hontörténet 

és földabrosz tudományát tartalmazó könyveket, és 

még másokat is adott kezembe; és azután ezen intézetbe 

küldött, hogy járjak ide oskolába. 

E. Látod, ebből kitetszik, hogy gondoskodik rólad, 

hogy mind szellemileg mind anyagilag kimüvelhesd magadat, 

és ez által boldog légy. 

N. Éppen ez nem tetszik nekem, és elbusit, mert 

ezen intézetben sokat kell tanulni. Oh bár még egyszer 

kicsiny lehetnék. 

E. Ugyan mi örömet találsz a 9 kiskorúságban, 

mellyre, mi ha megnötünk, vissza alig emlékezünk, ég

82 10 

elölünk, mint a" vizbuborék, eltűnik. Oh kedvesein! 

nekünk a' Teremtő észt adott, és ez életünk éveivel 

tanulás és tapasztalás által jobban jobban kinyilik, és 

általa tökéletesbek leszünk; most vagyunk pedig életünk 

azon szakában, mellyben legfőbb gondja édes szülőnknek, 

hogy eszünk kifejlésével hasznos tudományokra 

szert tegyünk, és magunkat kiműveljük. 

N. De váljon mikor, és mikép vesszük hasznát 

azoknak ? 

E. Mikor? Most, és egész éltünk folyamán, sőt 

holtunk után is. 

N. Tudom, hová czélzasz. No megengedem, hogy 

a' hittudomány és annak gyakorlása szükséges; mert 

hit és jó cselekedetek nélkül Isten előtt kedvesek nem 

lehetünk; ezt sokszor anyámtól és tisztelendő kathekétámtól 

hallottam. A' női munkát, irást, olvasást, még a' 

számvetést is eltürtném; de valld meg magad is, ugy-e 

bizony szükségtelen tanulni a' hontörténetet, földabroszt, 

természetrajzot, gazdaasszonyságot, és még a' többit 

illy gyönge leánynak, mint én vagyok? 

E. Már annak örvendek, hogy a' hittudományt, 

mint szükségest, magadnak kitűzted, még az irást, olvasást, 

számvetést is kedveled ; tehát csak a 1 többivel 

nem tudsz megbarátkozni? Szeretném tudni az okát, 

miért idegenkedel ? 

N. Ugyan kérlek, hiszen mi országot nem alapítunk, 

nem őrizzük, se nem védjük. Még a' földabroszt 

is csak a' vándorlóknak, katonáknak és kereskedőknek 

szükséges ismerni és tudni. 

E. Oh kedvesem! nincs tudomány, miben jót, hasznost 

vagy örvendetest nem találnánk. Váljon illy müveit 

leányoknak mint mi, nem szép és illendő-e tudni hazánk 

bölcsőjét, kezdetét, ifjúságát, küzdelmeit és mostani 

fölvirágzását, mellyek minden honleányt elődeink 

iránt tiszteletre, és hazánk szeretetére ébresztenek. A' 

földabrosz pedig mutatja, minő boldog földet választottak 

nagyatyáink; itt a' természet majd minden ajándékiban 

részesülünk. Továbbá, nem szép tudni, hol és 

mennyire van egyik város vagy helység a' másiktól, és 

mellyik részében, éjszak, kelet, dél vagy nyugottfelé 

fekszik. Ez vagy amaz növény hol és mikép díszlik 

jobban, hol föltalálható, és mikép használható ? Mit mondasz 

ezekre? 

N. Én megelégszem a r magunk városával, még a' 

természetet sem fürkészem, akármiként adja terményeit; 

megelégszem én azzal, ha a' szükségeseket a' piaczon 

megszerezhetem, csak pénzem legyen. 

E. Föl nem tehetem rólad, hogy illy könnyelmüleg 

vegyed ezen elősorolt hasznos tudományokat; szólj 

igazán és nyíltan, valld meg, gúny-e vagy való, a' mit 

mondottál. 

N\ Látom, és ugy veszem észre, szavaimmal megnyilaltam 

szivedet. Bocsáss meg, én nem vagyok az, ki 

igy gondolkodik: hanem itt köztünk egy tanuló társném 

jutott eszembe, kit soha el nem felejthetek, mikor ezen 

intézetbe először bejutott, még babajátékát is elhozta 

magával; ez tünteti most nekem is elömbe kiskorúságomat, 

mellyet mint hajdani életem gyönyörét mostani 

tanulmányokkal fölcserélve elődbe föstöttem. Ezen kis 

tréfámért ismét, kérlek, bocsáss meg. 

E. Oh te kópé! várj, ezt tőlem kétszeresen visszakapod. 

N. Szívesen veszem csak illy modorban. 

1 

Magyar gazdaasszohy. 

ii

163 101 

A 1 tanulás szükséges. 

CWnsztina. Jól tudom, a' próbatétel alatt elfáradtál; 

még is, ha kedvemet nem szegnéd, egy kérdésemre 

szeretném feleletedet hallani. 

Teréz. Csak bátran, jól ismersz, hogy szives barátnéd 

áll előtted. 

J. Ugyan mondd meg, mennyire tudod fölvinni 

emlékezetedet kiskorúságodra nézve. 

T. Azt igen nehéz meghatározni 5 azonban homályosan 

arra emlékezem, mihelyes anyámat láttam, azonnal 

szopni akartam; fogtam is a' kis zsámolyt, és magam 

után húztam, mert arra szokott anyám leülni, és 

ugy szoptatott. 

J. Ez már sok, talán csak a' bölcsőig is fölviszed 

emlékezetedet ? 

T. De már arra nem emlékezem. Hát te mire emlékezel 

? 

J. Én arra emlékezem, mikor anyám imádkozni 

tanított, mert addig ennem nem adott, de még le sem 

fektetett, még nem imádkoztam, söt akkor még anyai áldását 

is reám adta, azután feküdtem le. Későbben 

eszem nyiltával szépen oktatott is, hogy mindég szófogadó, 

és jó imádkozó leány legyek, mert csak akkor 

szeret az Isten; és hogy ezt megtegyem, szép ruhával 

kecsegtetett, és azóta nálam szokássá vált mint a' reggeli 

mint az estvéli imádkozás. 

T. No mintha mind a' ketten egy anyától nyertük 

volna nevelésünket, velem szinte ugy cselekedett anyám; 

ha kedvére tettem, még falatja felét is megosztotta velem, 

annyira szeretett. De ezen méznél édesb óráim, 

valamint a' csergedező patak a' tengerbe, ugy a' múlékony 

időbe eltűntek, elenyésztek. Csak azóta emlékezem 

arra, hogy élek, mióta ezen intézetbe kell járni, 

hol, vagy akarom, vagy nem, tanulni kell. 

J. Már az igaz, mióta elménk nyilik, és emlékezetünk 

tehetsége növekedik, sok küzdelmeket kell kiállani; 

de én mind e' mellett szivesen megteszem, mit 

szülőim parancsolnak, mert azt mondja anyám: most az 

ideje, hogy tanuljam meg azt, minek jövendőben hasznát 

veszem. 

T. Hiszen én is megteszem szivesen, csak az különös 

előttem, mikor még kicsiny voltam, ha elestem és 

sirtam, dajkám a' földet büntette meg, 's azt látván azonnal 

elcsendesedtem, és nem sirtam; most pedig ha leczkémet 

nem tudtam, nem a' könyvet, hanem engem pirongattak; 

ha megtanultam is, de nem tudtam értelmezni, 

akkor is nem a 9 tanítót okozták, hanem engem. Ugyan 

igazán mondád, hogy eszünk fejlödtével sok küzdelmeket 

kell kiállani. 

J. De azért még is szivesen tanulsz, mert a' próbatétet 

igen jól végezted, és ugy-e nem is bánod, hogy 

a' földleírást, a v hazai történetet és a' természetrajzot 

megtanultad? 

T. Nem csak nem bánom, söt szeretem, csak azért 

is, hogy azt ne mondhassák felölem: „Ej ez a' leány 

azt sem tudja, tűzhelyén tűi mennyire terjed hazája, 's 

mint alakították eldödeink édes hazánkat; főképen hazám 

minő természeti ajándékkal bir, és kedveskedik." 

J. Még is találkoznak, kik ezeket nem tanulják, 

azt gondolván, hogy szükségtelenek; pedig miután mi 

nem pórleányok vagyunk, mint műveltebbeknek terjedelmesebb 

tudományra kell szert tennünk, csak társalgás 

tekintetéből is; mert vajmi szégyenleném, ha nekem 

ollyankor csak hallgatni kellene, és azt mondanák 

felőlem: „Ugyan kár, hogy ezt leány korában nem tanították 

; lám minő tudatlan! ugy ül köztünk mint a' 

fababa." 

T. Én többet mondok: még ollyan hölgy is találkozik, 

a' ki olvasni sem tud; attól is megvonták az alkalmat, 

hogy valamelly intézetbe járjon, 's tanulhasson. 

J. Ah mit mondasz! azt el nem hihetem. 

T. Tehát elmondom a' történetet ugy, mint anyámtól 

hallottam. Mikor a 9 tanulásra serkentetett azt mondá: 

„Halljad leányom! minő szükséges a' tanulás: találkozott 

egy nő, ki látván, hogy a' templomban mások 

könyvből imádkoznak, hogy ö is ne látszassék csak ujjairól 

imádkozni, szép, csinos kötésű imakönyvet vett, 

és a' templomban kinyitván, neki hajlott fővel, sóhajok 

11*

164 

közt levelek szapora fordításával buzgón látszott imádkozni; 

a' mellette űlö asszonyságnak igen föltűnő volt 

a' lapok gyors fordítása, félszemmel könyvébe lopódzott, 

hogy tudhassa, mit imádkozik; álmélkodva tapasztalá, 

hogy a' könyvet fölfordítva tartja kezében, mindjárt 

észre vette, hogy azon képzelt buzgó imádkozó olvasni 

nem tud." 

J. Pfuj be szégyen! én tüstént reápiritottam volna, 

— és nem intette meg? 

T. Dehogy nem. Azt mondá neki: „Asszonyom ! 

hogy tud könyvéből imádkozni, hiszen könyvét fölfordítva 

tartja kezében ? és a' betűk is fölfordítva vannak." 

Azt feleié reá: „Ahá! azok a' vásott rossz gyermekek 

összevisszaforgatják a' könyvemet." 

J. No e' szép! azt ugyan hallottam már, hogy a' 

zsidók visszáról olvasnak, de hogy valaki a' fölfordított 

betűket is tudja olvasni, azt még nem hallottam. 

T. Ládd, ezen történet elbeszéllésével anyám egészen 

megvetette tanulásom alapját, és azóta azt, mi a' 

fölsöbbségtöl parancsoltatik, én szívesen megtanulom, és 

mondhatom, örömömet is találom benne. 

/. Hisz az Isten is azért emelt ki kiskorúságunkból, 

és észt is adott, hogy annak hasznát vegyük; azért 

tehát mi tovább is csak tanuljunk, hogy mint szülőinknek 

örömet, mint magunknak hasznot szerezzünk. 

A' mosó leány és szakácsné. 

101 

JBXöske. Ha kilépsz ezen intézetből, mivel fogod magad 

leginkább mulatni? 

Marcsa. Én a' mulatságról nem is álmodozom, azt 

anyám meg sem engedné; kérdezd inkább, minő hasznos 

munkában találandom kedvemet. 

B. Igen igen, hisz magam is azt akarom érteni. 

M. Én semmi más, hanem csak mosó leány szeretnék 

lenni. 

B. No én az soha nem lennék; ha reáemlékezem, 

most is pirulok bele, mikor kicsinyke voltam, ünneplő 

ujruhámba öltöztetett anyám, 's mikor magamra hagyott, 

azonnal a' fölső veres selyemruhámat kezdettem szappanyozni 

V mosogatni; jaj! anyám rajta kapott nemcsak 

nem helyeselte mosásomat, hanem megpirongatott; 

ez még csak hagyján lett volna, de ugyancsak megpacskolt, 

hidd el, ha reáemlékezem, még most is sajog. 

M. Talán nem könyörögtél neki; már az én anyám 

valahányszor könyörögtem neki, mindég megengedett, 

's azonnal jó volt hozzám, kegyesen intvén, hogy azt 

többé ne tegyem. 

B. Hisz most már anyám is igen jó hozzám; de 

azért mosó leány még sem szeretnék lenni, csak azért 

sem, mert sokszor megszidják a' mosónét, mivel nem 

mos tisztán, különösen a' föstött cziczruhából még a' 

szint is kimossa, fakóvá teszi, sokszor össze is tépi, 

szaggatja. 

M. Azt csak tudatlan és szívtelen mosóné teheti. 

B. Hát te tudsz már jól mosni ? Ha tudsz, mondd 

meg nekem, hogyan kell a' megsárgult vászon, vagy 

pamutból készült ruhát fehérré tenni, vagy mosni? 

M. Igen könnyen: klórmésznek vizbeni fölolvadékában 

jobbról balra, az az keresztül húzogatom a' ruhát, 

azután tiszta folyóvízben kiöblintem, Vigy előbbi 

fehér szinét visszakapja. 

B. Hát a' szines ruhát hogy kell kimosni, hogy 

szinét el ne veszítse?

166 

M. így kell kimosni: langymeleg vizben a^ ruha 

mennyiségéhez egy nyolczadrész korpát kis pálczikával 

5 perczig jól elkeverem; azután a' mosandó ruhát beleteszem, 

és a' pálczikával körülmozgatom, az alatt lassankint 

fölforralom, ezzel vége a' kifözésnek: ez megtörténvén, 

kihíítöm, és a' ruhát, ha van, folyóvízben kiöblintem, 

ha akarom, meg is keményítem, kiszárítom, 

kitéglázom, vagy csak megmángolom5' igy elszakadtáig 

megmarad színe. 

B. Hát a' pecsétet, piszkos foltot hogy kell a' ruhából 

kivenni? 

M. Erre jól vigyázz, meg kell különböztetni, ha 

növénytől, állati vagy ásványi résztől származott-e a' 

folt? Ha növénytől, u. m. veresbortól, gyümölcs levétől 

kapta, az illyes pecsétet meg kell nedvesíteni, és 

azután meggyújtott kéngyertya füstjére tartani, igy a' 

folt eltűnik; vagy forró napfényre, többször megnedvesítve, 

ki kell tenni, a' nap sugarai is kiveszik a' 

foltot. 

B. Hát az olajos föstéket, sőt szurkot, szekérkenyőt 

ki tudnád-e venni? 

M. Igen is: terpentinolajjal megáztatom, azután itatós 

papiros dörzsölésével fölszáritom, és azt addig tisztítom, 

még ki nem tisztul; azután reátett itatós papiroson 

izzó téglázó vassal kitéglázom, 's végre kikefélem. 

B, Még egyet kérdezek: a' vasrozsdát, vért, téntafoltot 

szinte ki tudod venni ? 

M. Igen — azt is: a' fölolvasztott savanylóher 

olvadékkal megnedvesítem, — avagy egy rész kénkösavany 

és 60 rész vizzeli összekeverékkel kiveszem; 

azután ritka szappanyos vizben keresztül húzogatom, kimosom, 

és igy kész a' tiszta anyag. 

B. Köszönöm szívességedet, a' többiről máskor kérdezlek 

meg; mert van még sok kérdeni valóm. 

M. Szívesen fogok felelni. No én már megmondottam, 

hogy mivel foglalkozom, ha ezen intézetből kilépek; 

— mondd meg te is hát, mire van kedved? 

B. Én röviden megmondom, nekem szakácsnéságra 

van kedvem, és az leszek is. 

M. 'S miért szeretnél szakácsné lenni? 

B. Száz 's egy az okom. Ládd, a' szakácsné házi- 

101 

asszonya után első személy, jobb a' bére, nagyobb a' 

böcsülete, ha piaczra megy vásárolni, mindenki, a* kitől 

csak vásárol valamit, öt tiszteli, majd leányasszony, 

majd kisasszony; a' konyhában pedig ö kis királyné, 

parancsol az alcselédeknek, ételekben az első kóstolás 

az övé, a' mit szája megkíván, azt félre teheti. — Azután 

tisztán jár, ünnepi szünórákban olly ékes, csinos, 

mint a' páva. 

M. Elég, elég — sok is — te a' szakácsné kötelességét 

hiúsággal párosítod. Felelj meg inkább kérdéseimre, 

ha csakugyan szakácsné akarsz lenni. Ha elsóztad 

az étket, hogyan veszed ki felesleges sós izét ? 

B. Hogyan? Az elsózott étel fölébe salvétát terítek 

feszesen, és sót hintek reá; lásd különös, a' reáhintett 

só, kiveszi az ételből a' sós izt; vagy pedig 

igen tisztára mosott szagtalan szivacsot teszek bele, ez 

is magába szíja a' sósságot. 

M. Mikép főzöd a' tojást, hogy lágy maradjon? 

B. A' tojást főzni, hogy lágy maradjon, igen 

könnyű; csak fakanállal folyvást keverem a' forró vizben 

, akkor meg nem keményül; mert a' lég érintése 

gátolja keményedését. 

M. Hogy kell a' sovány baromfit hamar megkövériteni 

? 

B. Igen hamar 's könnyen megkövéritem: a' sovány 

tyúk vagy kappan szájába tölcséren forró zsírt 

öntök, a' zsir bőre és husa között elterjed, és megkövériti. 

M. Ez kegyetlenség! 

B. Hogyan mondhatod azt. Hiszen, ha torkát megmetszik, 

nagyobb kínzás, tovább kínlódik, még párája 

kimegy; forró zsírral pedig egyszerre oda az élete, 's 

vele a' fájdalom is. 

M. Én még sem szeretnék szakácsné lenni, ha 

mindjárt jobb falatokra tehetnék is szert, mint te mondod; 

mert láttam, sokszor a' szakácsné vagy leforrázza 

vagy megégeti kezét, — 's nagy fájdalmat kell neki 

kiállani. 

B. Azon könnyű segíteni, mert a* leforrázott vagy 

megégetett tagot ribiszke befözöttel bekenem, 's a 1 fájdalom 

azonnal szűnik, és hamar meg is gyógyul

m 

M. Emlitéd a'befőzött ribiszkét; ugyan hogy megy 

végbe a' befőzés ? 

B. Gyümölcsöt befőzni igen könnyű: különösen 

két font ribiszkéről a' csupkát leszedem, és egy és fél 

font czukrot egy font vizben fölforralok, lehabzom, és 

a' ribiszkét vele együtt fölforralom? azután szűrön lefolyatom 

a' levét is, sűrűségig elfözöm, mellybe a' ribiszkét 

belekeverem, és üvegekben hüves helyre elteszem 

használatig. Igy történik a' többi befőzés is, a' 

gyümölcs mennyiségéhez szabván a' czukor mennyiségét 

is. 

M. Hol tanultad ezeket? 

B. Csodálatos kérdés! ebben az intézetben tanultam, 

a' hol te a' mosást? csak az a' különbség köztünk, 

hogy a' mosás módját te jegyezted meg magadnak, a' 

mihez kedved van; én pedig a' szakácsnéságot, mit 

mosással föl nem cserélek. 

M. Igazad van, az a' mi gyöngeségünk, hogy 

csak azt jegyezzük meg magunknak, a' mit szeretünk? 

nem is csodálom, hogy ez vagy amaz leczke anyánknak 

sem tetszik, azért mondják, „miért tanulod azt leányom! 

hisz nem leszesz te mosóné;" pedig akármit 

mondjanak, én még is a' mosás módját jól megtanulom, 

mert ugy szép a' nő, ha tiszta. 

B. Én meg a' szakácsnéságot, mert csak ugy válik 

egészségünkre az étel, ha tápláló erejének a' jó izt 

is megadjuk, 's azért a' konyhát, tűzhelyet kedvelem. 

M. Nekem meg a' mosóteknyö mindenem. 

Roktöiiözött apáczáhi 

169 

jflL'jatha. Kedves Ursulám! már régtől rajtad függnek 

szemeim, ugy veszem észre, te néha elmosolodol, néha 

meg elkomolodol; szeretnék szivedbe látni, és ha meg 

nem bántanálak, kérlek, mondd meg, miről gondolkodol? 

Ursula. Es volna nyoma a' képemen annak, mit 

szivemben érzek, és elmémben forgatok? Azt nehezen 

hihetem; azonban mivel kíváncsi vagy tudni, meg mondom. 

Én apácza szeretnék lenni, és hidd el határozottan 

nyilatkozom: ha Isten ugy akarja, és kedvem, szándékom 

meg nem változik, anyám hozzájárultával az is 

leszek. 

A. Mit? apácza? én — oh dehogy lennék apácza. 

Ugyan mi ok indít arra téged, hogy apácza légy? 

U. Két okom van: első az, hogy a' világ zajaitól, 

és minden veszedelmes társalgástól menekülve tisztább 

szívvel 's lélekkel szolgálhatnék az Istennek. Második 

pedig az, hogy az apáczák is szinte édes hazánknak 

munkás tagjai? lám a' serdülő kis leányok tanításával 

honunknak valóban nagy és kedves áldozatot tesznek. 

A. Oh épen azért sem lennék apácza; mert egész 

nap tanítással bajmolódni nem szeretnék. De váljon mi 

hasznuk van abban a' tanításban? 

U. Igen nagy, mert tanítás által erényre, szorgalomra, 

különbféle kézi munkára senkentik, buzdítják, 

vezérlik és tanítják a' haza gyönge leánysarjadékát, és 

ez által mint maguknak ártatlan örömet szereznek, mint 

hazánkra nagy hasznot árasztanak. 

A. No ugyan nagy örömet szereznek maguknak; 

hát mért mondják azt : „Hogy az Istenek is, kit megutáltak* 

tanítóvá tették." Már én csak azért sem szeretnék 

apácza lenni; mert mint tanítóknak se tekintetük, 

se jutalmuk nincsen. 

V. Példa mondásod épen nem csökkenti kedvemet, 

mert én a' szent írásban ellenkezőt olvastam: „Hogy 

a' tanítók örökön fényleni fognak az égben mint a' 

csillagok;" és ez nekem elegendő. Ugy is e' világon

170 

jutalomra nem számithatok, mert ismét irva vagyon: 

„Hogy esztelen az, ki az emberekben bízik, és nem az 

Istenben." 

A. Még minden ellenvetésed mellett sem vagyok 

tisztában; majd el is felejteted velem, a' mit akarok 

tőled kérdeni: mert az, hogy apácza akarsz lenni, ugy 

gondolom, arra csak nem mosolodtál el, valld meg igazán, 

mi adott arra okot? 

V. Mivel mindent akarsz tudni, tehát megmondom 

azt is. Én gondolatomban ugy képzeltem magamnak 

ezen zárda-oskolánkat, mint egy méhészházat, hol valamint 

a' kasból naponkint vigan ki- 's berepkednek a' 

fürge, munkás méhek; ugy a' tanuló kis leányok is 

örömükben majd csak nem ugy repülnek ki az oskolából, 

és megint eljönnek; én erre mosolodtam el. 

A. Az igaz, de még is nagy a' különbség. Látod, 

a' méheket senki sem küldi, ösztönözi a' kasból ki- 's 

berepkedésre, azok minden munkájukat maguk jó kedvéből 

teszik. De nálunk! magad is jól tudod, soknak 

milly kellemetlen az oskolába való járás, — én csak 

magamról is tudom , milly nehezen szoktam az oskolához, 

édes anyám eleget hízelgett, hányszor mondotta: 

,vÉdes gyermekem, kedves leányom, lelkem Agathám! 

menj csak oskolába, majd ezt, majd azt adok, majd ezt, 

majd azt veszeklám illy bajjal sikerült az oskolába 

való járásom. 

Azután hasonlatosságodnak csak első része áll: hogy 

a" leányok örömmel mennek ki az oskolából mint a' 

méhek a' kasból; de bezzeg mikor oskolába kell menni, 

akkor akkor örömmel megy-e mindenik? Láttam én többeket, 

hogyan lézegtek az utczán, 's milly bággyadtan 

léplek, mint az őszi legyek •— kivévén télen, akkor 

futnak is, mert fáznak. 

U. Ebben is van hasonlatosság: lám valamint a' 

méhek, ugy a' leányok bevégzett tanulásuk, kötésük, 

varrásaik után, mintegy megkönnyebbültek, örömmel 

repkednek haza. Visszajövet szinte, valamint a' méhek 

a' virágok himporait lábaikra szedve, és a' mézes cseppeket 

gyomrukba sziva, mint terhesek lassabban repülnek 

a' kashoz; ugy a' mi leányaink is könyvvel, papirossal, 

számoló táblával. 

101 

A. No add hozzá még, ennivalóval is. 

U. Azt is — azután — no majd meg is zavarsz; 

szóval ezek is megterhelve mennek az oskolába, tehát 

igen is helyesen tettem a' hasonlatosságot. 

A, Még sem tökéletes a' hasonlatosság; mert a' 

mi leányaink nem mind szorgalmatosak, sokan kikimaradoznak 

az oskolából, — de ha eljönnek is, itt is nem 

iparkodnak, a' méheket ügyességükkel nem követik; 

mert szorgosan, tisztán nem irnak, nem kötnek, nem 

varrnak, hanem inkább csevegnek, sőt a' többinek alkalmatlankodnak. 

U. Oh! a' méhek közt is van poszáta, hitvány, és 

ezeket a' madarak elkapkodják, 's ugy elvesznek, valamint 

a' rossz tanulók is kimaradnak. Vannak igen csevegők, 

dologtalanok, de a' méheknek is van egy neme, 

azokat nevezzük heréknek, ezek is dongással ki- 's 

berepkednek, nem dolgoznak, a' munkás méheknek alkalmatlankodnak, 

és csakugyan ezek is végre lassankint 

vagy elvesznek maguktól, vagy kikergettetnek, mint a' 

vásott, henye, nem tanuló leányok is, ha szájuk izükre 

nincs a' tanulás, maguktól is végképen elmaradnak. 

A.. Jól mondád, de egyet még nem emiitettéi: én 

ugy hallottam, minden kasban anyakirályné is van, hát 

az igaz-e? 

U. Igen is van minden kasban egy anyakirályné, 

mi nélkül fön sem állhatna a' méhek társasága, nem is 

dolgoznának. íme a' mi negyedik osztálybeli oskolánkban 

is nem egy, hanem két anyakirályné van; nekünk 

is anyakirálynénk a' mi kedves mater Gabrielánk, ésr 

soror Emerikánk. 

A. Most látom, milly szép's teljes hasonlatosságod: 

mert valamint az anyakirályné, a' mint hallottam,* ha 

valamelly kasba bemegy, a' már többé ki nem jön, ha 

csak történetből el nem szökik; ugy kedves tanitónénk 

is a' zárdából ki nem megy, állandón megmarad; ö is 

a' munkás kis méhecske-leányok tanulásaira 's munkáikra 

ügyel, és valamint a' méhek viaszt, mézet készítenek, 

mellyböl nem csak maguk élődnek, de még 

nekünk is hagynak; ugy a' tanult leányok is kötéssel, 

varrással nem csak maguksak hasznot, de még szülőiknek 

örömet is szereznek. Ezt hogy figyelemmel kisér-

m 

ted, nem csodálom, hogy szived örömében el is mosolodtál. 

U. Már annak örvendek, hogy magad is elismered; 

most én kérdezlek: mered-e mondani azt, hogy 

a' tanitónéknak nincsen tekintete? Nincsen öröme? És 

hogy én jövendő sorsomat rosszul választottam, ha apácza, 

ha tanitóné akarok lenni? 

A. Igen helyesen. Már az én szivemet is egészen 

megvetted, 's még nyugalmamat is elraboltad; mert 

nem is nyughatom addig, még én is apácza nem leszek. 

Most is arról gondolkodom, minő nevet válasszak magamnak. 

* U. Korán van még. Ne hirtelenkedjél, lám Ésau 

is megbánta hirtelen tettét. Azonban ha csak ugyan 

szándékod apáczává lenni, találtam én számodra hozzád 

illő nevet. Légy te Cziczelle, mivel a' zongorát jól érted, 

majd a' kolostor kórusán fölülhetsz az orgonára. 

A. Köszönöm, el is fogadom, én is adok hozzád illő 

nevet, mivel tiszta, csengő a' szavad és angyali az 

éneked, Angéla leszesz. Ah be szeretnék már mentől 

előbb mater Cziczelle lenni! 

U. Lassan lassan barátnéíh! előbb sororok leszünk, 

azután nyerjük a' mater nevet. 

A. Jól van, azt is elvárom. De kedves Angélám! 

megbocsáss, hogy már igy nevezlek, mert te aligha 

apácza nem leszesz. De én — azért kérlek, ezen hamarkodó 

's röktönözött szándékomat senkinek föl ne 

född, főkép édes anyámnak meg ne mondd. — Mert 

biz én azt gondoltam felöle, hogy majd semmi sem lesz 

belőle. 

£7. Igazad van. Azt mondom tehát most én is 

erre: sorsunkat bízzuk a' jó Istenre. 

No a 9 ház koszorúja és koronájáé 

173 

JHEáni. Kedves Otíliám! már többektől hallottam, hogy 

férfi a' ház feje, a' nő pedig koszorúja, söt még koronája 

is; igaz-e — nem-e? nem tudom: ha valaki nekem 

meg tudná magyarázni, hogy miben áll? ugyan 

szeretném; ugy-e! te ínég nem is hallottad? 

Otília. Én már régen hallottam azt, és addig nem 

is nyugodtam, még magamnak meg nem magyaráztattam. 

//. No engem is nagyon csiklándoztat mint a' koszorú 

mint a' korona diszes név, és tudvágyomat nagyon 

ingerli, 's ha nem is mind a' kettőre, de legalább 

egyikre szeretnék szert is tenni, az az megérdemlem; 

mivel te már tudod, mint mondád, kérlek, taníts ínég 

engem is, miként lehet reá szert tenni? 

O. Igen könnyen, te is megfoghatod. Nekem igy 

magyarázta meg nevelöném: „Ládd kincsem! az első 

emberpár megbotlásával, ah! azon szerencsétlen paradicsomból 

való kiűzetés után, — az Isten a' nőt a' férfi 

hatalma alá rendelte, és azóta a' háznak, söt majd mindennek 

ö a' feje. Igaz is; mert majd mindent ö szerez, 

ö izzad, fárad, hogy élhessünk, — ö mint erősebb 's 

bátrabb bennünket védelmez, szóval ő Isten parancsa 

szerint véres verítékével munkálódik, iparkodik; ezen 

oknál fogva valóban igazságos is, hogy a' munkás férfi 

legyen a* ház feje." 

H. Ezt mindjárt magam is gyanítottam, át is látom, 

és ezért a' férfinak megadom az elsőséget, el nem 

vitázom tőle, annyival inkább, mivel nem is képesek a' 

nők gyönge vállai azok elviselésére, mikre csak a* férfi 

alkalmas. Én megelégszem, ha a' háznak koszorúja lehetek 

; de miben áll ez, és miként lehet reá szert tenni ? 

nagyon szeretném tudni. 

O. Elmellőzöm tehát a' házi-gazda kötelességeit, 

csak kérésedet fogom teljesíteni. Én ugy hallottam: 

az a' nő érdemli meg a' házi koszom disznevét, ki 

mindenben, a' házi köréhez tartozókban tud és akar is 

rendet tartani; a' ház rendtartása pedig ebben áll: a' 

nő legyen buzgó, vallásos, kitűnő erényes, és ezt min-

175 101 

denkitöl megkívánja, és életbe hozni, 's föntartani iparkodjék. 

Azután a' folytonos szorgalomra és tisztaságra 

szinte példát adjon; e' végre a' házi-asszony első legyen 

a' fölkelésben, és utolsó a' lefekvésben. Szóval 

mind a' belső, mind a' külső házi-rendtartásnak szeme, 

fénye legyen, akkor leszen ö a' ház koszorúja. 

ff. Elég — elég. A' vallásosság, hogy minnyájunkat 

kötelez, azt jól tudom, és elismerem; mert az 

szüli, itt is még élünk, szivünk nyugalmát, éltünk után 

pedig örök boldogságunkat: de a' reggeli fölkeléssel és 

késő lefekvéssel én megbarátkozni nem tudok, és ha esak 

ugyan ebben áll a' házi-asszony koszorúja; ugy az részemre 

soha sem fog virulni , azért le is mondok róla. 

0. Már pedig a' ház rendtartásában megkívántatik, 

hogy a' házi-asszony mindenkor tudja, ha minden 

a' maga rendében történik-e ? és azért ébren legyen. 

H. Megengedj, ha azt mondom, mikép nem áll az, 

hogy a' házi-asszony első keljen föl; mert hallottam, 

hogy olly házi-asszonyok is találkoznak, kik a' reggelezést 

az ágyban végzik, az az a' kávét vagy theát kényelmesen 

szörpölik és isszák; azért ki merné még is 

azt mondani, hogy a• házi-rendet fon nem tartják, és 

hogy ők nem a' ház koszoruji. 

0. Látom, engem nem értesz, világosban kimagyarázom 

tehát magamat. Miután a' házi-asszonynak olylyannak 

kell lenni, mint az Árgusnak, kiről az őskor 

azt meséli, hogy száz szeme volt, ha kilenczven kilenezczel 

aludt, egygyel mindég ébren volt, az az vigyázó 

volt; igy a' házi-asszony is fekhetik, alhatik is, 

és még is vigyázó lehet, csak rendeléseit szigorún megtartatni 

el ne mulassza; ebben áll az argusi őrszem is. 

Ellenvetésedre pedig, hogy némellyek fektükben reggeliznek, 

annak fontos oka is lehet; mert lehet, hogy 

gyomorfájók, méhanyások, mi előtt fölkelnének, melegítőt 

vesznek magukhoz; azért mindjárt gyanakodni, mi 

magában sincs rendén, nem szép, nem is szabad; jól 

tudod magad is, azt tanultuk: hogy mindenkiről jól vélekedjünk. 

II. No látod, magad is elismered, hogy nem szükséges 

mindeniknek a' kora fölkelés, azért ház koszorúja 

lehet akár ki i3, 

0. Pedig még ís azt mondom, hogy a' kora fölkelés 

ékesíti a'házi-asszonyt, csak azért is, hogy egészségesebbek, 

elevenebbek és vidámabbak; 's ha mi is 

fiatal korunkban hozzászoktatjuk magunkat, éltesb korunkban 

is ollyanok maradunk. Most tapasztalásodra 

utasitlak: nem vetted észre tanuló leányainknak is, kik 

későn keltek, és jöttek az intézetbe, hogy szemeikből 

az álom nézett ki, 

9 s mennyit ásítoztak, 's azért röstebbek 

is voltak, az az alkalmatlanok a' tanulásra. 

II. Már az igaz, ezt magam is tapasztaltam. Tehát, 

ha az az oka, hogy nem ollyan vidámak, sőt sáppadtak 

's színtelenek és álmasak, meg a' sok alvás 

után lustábbak is; én tehát mindjárt holnap elkezdek 

korán kelni. 

O. És akkor ne is kételkedjél, számodra mint jövendő 

rendtartó házi-asszonynak virulni fog a' kivánt 

koszorú. 

H. Amint mondád; magam is átlátom hasznát, 9 s 

azért a' reggeli kora fölkelést, már valóban magam is 

helyeslem; de estve még ís mint fáradt házi-asszony 

csak korábban lefekhetik, mint akárki ? 

O. Igen, ha baja vagyon; különben két hibát követ 

el: először magára nézve, mert frissen telt gyomorral, 

azt mondják az orvosok, lefeküdni nem egészséges. 

Második hibát pedig követi el cselédjeire nézve. 

Hiszen hallottad azt a' közmondást ugy-e ? „Hol nincsen 

macska, ott czinczognak az egerek; 's a' melly 

kasnak kijáró lukján méh őrt nem áll, mézét rablóknak 

kitárja, ^ átengedi." 

II. Értelek! oh igen jól értelek! — nem is fogok 

tehát addig lefeküdni, még mind magammal mind cselédjeimmel 

számot nem vetek. De ha unalmat nem 

okozok sok kérdéseimmel, még egyre, szeretném, ha 

megtanítanál: mikép lehet a' házi-asszonynak szert tenni 

arra is, hogy a' ház koronája lehessen? 

O. Mindjárt megtudod azt is; látod a' ház koronájának 

nevezik azt a' házi-asszonyt, ki nem csak a' 

ház rendtartására ügyel, hanem egyszersmind tüzes 

gazdaasszony is. Általában ugyan ez a' pórnök kötelessége, 

kik gazdaasszonyt nem tarthatnak. Azonban még 

a' városi főbb rangú asszonyságokat is csak ugyan ez

176 

ékesíti, ha értik és kormányozni tanulták a' gazdaságot; 

az az legalább tudják, mikor, miből, mennyit 's 

hogyan kell beszerezni, azután, hogy meg ne romoljék, 

épen is föntartani^ 's annak idejében czélszerüen haszonra 

fordítani. 

H. Hiszen azt most tanuljuk. Oh! ha ebben áll a' 

házi-asszony dicső koronája, akkor már előre büszke 

vagyok, mert igy én is fogom házamat ékesíteni. 

O. Igen, ha mind külső mind belsőképpen, (mi a 9 

nők fő czime) a' házat rendbe tartod, és még gazdaasszonykodol 

is; bizonyosan a 9 háznak nem csak koszorúja, 

hanem koronája is leszesz. 

II. Oh! már alig várom, hogy megnőjek, — én 

mihelyest asszony leszek, azonnal kakast szerzek házamba 

, 's valahányszor a' hajnalt nekem megkukorikolja, 

azonnal fölkelek, és talpra ugrom; tudom, hogy 

majd azt mondják felőlem: „Ez ám a' ház koszorúja! 

ez ám a' ház koronája." Oh! mintha már hallanám is. 

O. És részemről valamint magamnak, ugy neked 

is óhajtom, kívánom is, hogy ugy történjék. 

II. Köszönöm kedves barátném! én reméllem, hiszem 

is, hogy hiába nem tanultunk; mert mind kettőnket 

fog ékesíteni a' házi koszorú ugy, mint a' házi 

korona. 

Kok disze 

Pamphllla* 

101 

Isabella. Én naponkint ég felé buzgó hálámat emelem 

kegyes királyunkért és jó szüleimért, hogy sok 

szép 's hasznos tudományok megtanulására nekem utat, 

módot adnak, és egyszersmind leköteleznek; miszerint 

elmém, értelmem fölvilágosítva a' szépet, jót kezdjem 

böcsülni, és kész legyek mindenkor követni is. 

Regina. Valóban én is méltánylom cselekedetedet, 

de én is szinte fölsóhajtok ám, valahányszor serdülő 

leányokat látok, kik elhanyagolják ezen jó alkalmat, 

melly szerint hasznos tudományokra szert tehetnének, 

és csak alig féligmeddig képezik ki magukat, már is az 

intézetből kilépnek: kötni, varrni, heklizni, mit mondok, 

de még olvasni, irni, számolni, sőt még imádkozni is 

alig tudnak, már kimaradoznak. 

/. No én szerencsés vagyok, az én anyám szívesen 

járat az intézetbe, sőt maga is kikérdez, hogy mit 

tanultam, és abban örömét találja. 

R. Az én anyám is ugyan azt cselekszi velem, 

sőt őszintén megvallja, hogy tőlem még ö is tanul. 

/. Az már sok volna, azonban meglehet, én még 

is ugy gondolom, azt csak azért teszik a' szülök, hogy 

kedvet, ösztönt adjanak a' tanulásra; mert vajmi sok 

leányok vannak, kiknek nincs szájuk izére a' tanulás. 

Múltkor is láttam, nem akarom megnevezni, egy tanuló 

társnénkat, ki már ugyan kilépett az intézetünkből, az 

ugyan kevés tudományt vitt haza magával. 

R. 

9 S osztán ládd, ebből származik az a' közmondás 

: hogy intézetünk rossz lábon áll. És ez nekem, 

hidd el, nagyon fáj. 

/. Elhiszem kedves! mert ránk is ragad valami. 

Azonban eresszük füleinken keresztül ezen bús hangot, 

vidámítsuk inkább magunkat, és térjünk át a' mi tanulmányainkra. 

R. Készen állok fölhivő szavaidra. De minő tanulmányokról 

értekezzünk. 

I. Én ugy vélem, miután az állatok és ásványok 


178 

országában őrömest mulattunk ezen oskolai év első felében, 

nem leszen kedved ellen, ha azt a' kérdést teszem: 

ezen bő tanulmányokból mi érdekel téged legjobban 

? 

R. Oh szívesen megmondom, de el ne mosolodjál: 

engem legföképen érdekelnek a' selyembogarak. Én 

valahányszor figyelemmel néztem ezen három hónapig 

élő kis állatocskákat, minő csodálatosan készítik a' szederfa 

leveleiből gyomrukban a' diszruházatunkra való 

selymet, nekem mindannyiszor lehetetlen volt a' Teremtőnek 

mindenhatósága mellett a' jóságáról és erántunk 

mint gyermekeihez kitűnő szeretetéről is, hogy meg ne 

emlékezném. 

J. Oh barátném! sok van a' természet fátyola alatt 

elrejtve, mit még nem tudunk. Én már azokból is, miket 

az emberi szorgalom fölfödözött, azt következtetem, 

hogy a' jó Isten mindent érettünk az ö dicsőségére teremtett. 

R. Igazad van: mert ha az ismeretes állatok hasznát 

tekintem, ugy találom: hogy egyik nekünk húsával, 

másik ruházatul, sőt még orvosságul is szolgál. Ha pedig 

majd az égig emelkedő hegyekre vetem szemeimet, 

és bennük létező érezek, illatozó gyánták, V drágakövek 

sok nemeire forditom figyelmemet, valóban, mintha 

ujjal mutatnának a' Teremtöre, hogy ö az, ki mindezeket 

azért alkotta, hogy szorgalmunk által hasznunkra 

fordítsuk. 

/. Ugy van; jól mondád barátném. De ezen sok 

közül, a' mint előbb mondád, még is téged főkép a' 

selyembogár érdekel? Ugyan valld meg, mi köt le téged 

hozzá, holott a' nemesebb külső 's belső állatjaink, 

drága, ragyogó köveink, sokkal érdekesebbek, mint a 1 

tizen négy lábon mászkáló bogár? Azért talán, hogy 

általuk selyemruhára szert tehetsz. 

R. Oh nem egyedül a' selyem ragadja figyelmemet, 

mert én szörszövettel is megelégszem. Ha már 

akarod tudni, megmondom: a' fölmunkálásának föltalálója, 

a r nemünk disze ébreszti és ragadja figyelmemet. 

/. Ugyan mond meg tehát, ki találta föl fölmunkálása 

módját, és ki az a* nemünk disze? Bizonyosan 

nő leszen? 

101 

R. Igen is nő, jól tapogatsz. ITgy-e azt gondoltad, 

csak a' férfiak eszméje tud valamit létre hozni, 

csak a' férfiaké a' természet ajándékát kikutatni, föltalálni. 

Oh nem, hanem a' leányoké is. Ládd, legelőször 

is a" gubók legombolitása és szövetése módját Pamphilia, 

mondom, el ne felejtsd, Pamphilia Plotis leánya, Kótis 

szigetén kis Ásiában találta föl; vésd szivedbe nevét, 

és örökítsd. Munkálkodásaid között, ha selymet gombolitasz, 

vagy selyemezérnád jóságát ujjaid közt pöngeted, 

vagy húzogatod, akár selyem tűző rámád mellett ülsz, 

emlékezzél meg nemünk díszéről Pamphiliáról, ö legyen 

szorgalmad ösztöne. 

/. Kedves barátném! szeretetedre és szíves háládra 

igen leköteleztél, hogy nemünk diszét Pamphiliát 

velem megismertetted. Én ezután akár a' soproni, akár 

a' pesti gyárokban a' selyemfonó gépeket fogom látogatni, 

mindannyiszor nemünk díszére büszke leszek. 

R. Talán ott is leányok működnek a' selyemmel? 

Ha igaz, kérlek, mondd el, miként foglalatoskodnak? 

/. Igenis, mindannyi Pamphiliák dolgoznak osztályzott 

gépek mellett. Egyik négyszegű czinmedenczében 

levő langymeleg vízbe kosarakból a' gubókat belehányja, 

másik ágas kis vesszővel a' vizben pörgeti, és 

igy fölvont szálait orsó szegére fölüti, hol összesodorva 

másik leány egy úttal föl is matollálja, ha már elegendő 

mennyiség van rajta, leveszi, és a 1 selyemfölügyelönek 

átadja; azután kiszárítva fölgombolitatik, és végre a' 

takács vetöfáján szövőszékben elkészül a 1 selyemanyag. 

R. Hát a' különbféle szinét miként adják meg? 

/. A' szinét ugy adják meg: ha világos eleven 

színre akarják fösteni, akkor a' fehér gubószálakat kiválogatják; 

mert a' sárga gubónak leeresztett szálai 

nem tisztán és elevenen tüntetik ki a' szint. Általában 

pedig azt mondom, vagy mint szálasat, vagy mint fölmunkált 

's szövött ányagot szokták megfösteni. Azonban 

ehez semmi közünk, közönségesen ezt a' férfiak 

viszik véghez. 

R. Oh kérlek, majd ha hosszú szünnapjainkat élvezzük, 

vigy el magaddal azon gyárakba, hogy én is 

láthassam. 

/* Szívesen^ addig folytassuk szorgalmatosan tanuld

ÍÖÖ 

lásunkat, hogy valamint kegyes királyunknak megelégedést 

és kedves szülőinknek örömet, ugy magunknak 

bő ismeretet és lelki hasznot szerezhessünk. 

R. Ugyanez az én forró óhajtásom is, hogy szorgalmunk 

által mint itt, mint a' siron túl boldogok lehessünk. 

Bálozó és tollfosztó leány. 

JüfJLária. Egy kérdést tennék; ugyan valld meg, a' 

mult hosszú farsangon mért vontad el magadat? már 

két éve csak egyszer sem jelentél meg a' bálban; pedig 

igen gyönyörű leánykoszorut képeztünk, és te hiányzottál. 

Etelka. Az én bálom odahaza volt; csak honn 

mulattam magamat, mind a 1 kik csöndes házi bált tartanak. 

M. Talán kedved nem volt, vagy pedig nem eresztettek 

el? azt nehezen teszem föl; hiszen leánynak nem 

is lehet más mulatsága farsangon mint a' bál. 

E. Jól mondád, hogy nem eresztettek el; édes 

anyám eleget unszolt, hogy kérnék engedelmet atyámtól; 

de mind hasztalan esedeztem, nem sikerült. 

M. Mit, hát édes anyád azt maga nem engedheti 

meg ? 'S azért atyádhoz utasit ? Vagy talán anyád maga 

sem kedveli a' bált? 

E. De hogy nem kedveli, de nálam nélkül, ugy 

gondolom, neki sem volt kedve elmenni. 

M Tehát édes atyád olly kemény szivü? azt nem 

hihetem; mert valahányszor meglátogatlak, még én hozzám 

is igen szives és jó, mint tulajdon édes atyám. 

E. Én sem mondhatnám, hogy kemény szivü, csak 

hogy a' bálba még sem mehettem el. Ha anyám unszolására 

könyörögtem engedelemért, mindég azt mondotta 

atyám: „Hagyj békét most édes leányom! a' fejem 

fáj." Megpróbáltam farsang közepén, akkor is fájt 

a' feje. Farsang végén is próbáltam, még akkor is főfájása 

volt, 's igy szépen elmúlt a' farsang. 

181 

M Most is fáj még atyád feje? 

E. Dehogy fáj. — Már hamvazószerdán semmi 

baja sem volt, és az különös, hogy minden farsangon 

visszakerül főfájása, 's az alatt a' bál mindég elmúlik. 

M. Igen sajnállak; no csak hogy egész éven át 

nem tart főfájása. De majd el is feledem: hát miként 

mulattad magadat a' házi bálban ? 

E. Én minden estve tollat fosztottam. 

M. Mit — tollat fosztottál? No leányok serege! 

ide füleitekkel, halljátok csak, Etelka barátnénk minden 

farsangon bál helyett tollat foszt. 

E. Nem bánom, söt azt szeretem, hogy halljátok; 

azért meg sem pirul még arezom. Látjátok, édes anyám 

igen jó gazdaasszony , annak párját nehezen találjátok. 

Bál helyett azzal vigasztalt, hogy a' mit az intézetben 

itt ott kapkodva tanultam, majd ö megmutatja, miként 

kellessék azt hasznosan meg is tenni. 

M. No — no, hát a' tollfosztásban áll az a' nagy 

gazdaasszonykodás? Nevessétek ki leányok! 

E. Ne nevessetek, mert megpirul arezotok. Azt 

mondá anyám: „A' tollfosztás ugyan nem nehéz, csak 

unalmas, de nagy a' haszna. Miután a' vásárlott toll 

ritkán friss, és gyanús; néha állott, beteg, vagy holtak 

után eladottal kevert; azért a' csempészektől venni veszedelmes 

is. Mindég biztosabb leányom! ha magad 

fosztassz magadnak; ládd, igy apródonkint egész ágybeliddel 

kész leszesz, még asszony válik belőled." És 

igy farsangi bál helyett tollat fosztottam. 

M. Hát ebben áll a' nagy gazdaasszonykodás ? 

E. Nem csak ebben áll. Édes anyám mellett naponta 

versenyt dolgozgattam; ruhákat, u. m. inget, lepedőt, 

kendőt, szabtam, varrtam, szegtem, jegybetükkel 

és számokkal megbélegeztem; azután kimostam, kitégláztam, 

és szépen összehajtogatva elrakogattam. Délfelé 

pedig konyhakötényemet elém tűztem, szakácsné mellett 

az étkek elkészítésére figyeltem, söt magam is segítettem, 

lisztet, tojást, sót kezéhez adtam, és vigyáztam, 

mindegyikből mennyit vesz. Én az alatt rántást kevertem, 

még kóstolgattam is. 

M. Oh illyesmit én is szoktam tenni, V mind V 

mellett még a' bálba is elmentem. Ládd, minden bál

183 101 

után ruhámat el szoktam bontani, és ha csak lehetett 

mindég más formába öntöttem, uj csipkét, uj fodrot, uj 

szalagot tűztem, illegettem reá. Ha pedig végképen elszaggattam, 

vagy nem tetszett, atyámtól ismét uj bálra 

való ruhát kértem, és azt éjjel, nappal anyám segítségével 

örömmel varrtam; 's igy mindenkor más meg 

más ruhában jelentem meg a' vigadozó tánczban. Mondhatom, 

mindenkor én voltam a' tánczkirályné. Mind a' 

mellett a' konyhán is megfordultam, 's ott ribiszke, 

csipke, baraczk, eperbefözötteket kóstolgattam , - ha kistilt 

a' fánk, ettem is belőle. 

E. Hiszen mind igaz, ha ruhánk nem szakadna, a* 

divatárulók sem élhetnének meg, söt boltjaikat kéntelenek 

lennének bezárni, és pangrottot (Banquerutte) 

kiáltani. De még mi se gyakorolhatnék magunkat a' 

varrásban, ha sokáig tartana ruházatunk. De valld meg 

őszintén, illyenkor nem szokott-e a' te atyádnak is fájni 

feje? 

M. A^t én nem tudom, fájt-e, nem-e, mert nem 

panaszkodott; azonban meglehet, mert valahányszor czipökért 

és bálruháért esedeztem, mindannyiszor homlokát 

ránczba vonta, komor és savanyó képet mutatott, 

és ollyankor azt szokta mondani: „Leányom addig viszik 

a' korsót a' kútra, még el nem törik; te is addig 

bálozsz, majd egyszer nem csak a 9 bálruhákból vépképen 

kifogysz, de még egészségedet is koczkára veted." 

E. Már pedig az igaz, hány sápadt, kehes, kehicselö, 

fulladozó leányokat látok, kik a' szenvedélyes 

bálozásból magukkal hozzák el a' halál elöpóstáját. 

M. Oh ne rémits, ne ijeszgess. Ha csakugyan ugy 

van, atyám példázó vizeskorsóját mindég szemem előtt 

hordozom. 

E. Én meg atyám főfájására fogok emlékezni. És 

igy hidd el, mind a' ketten egészségesek maradunk, 's 

mellette takarékos gazdaasszonyok leszünk. 

M. Igy hát vége örökre, vége ifjúságom minden 

örömének! tehát nem bánom, csak tanuljunk és dolgozzunk, 

hogy vidor egészségben maradhassunk. 

A z a l v ó . 

M m . En egyet mindenek fölött legjobban kedvelek, 

's tudod mit? 

Tinka. Ha megmondod, fogom tudni. 

M. Én az alvást minden jó elejbe teszem, mert 

nálam az olly édes, hogy meg nem mondhatom. 

T. Igen az alvás jó, de ugy, ha mérséklett, mert 

a' hosszas alvás nem csak nem jó, de ártalmas is; az 

embert szinetleniti, ellustitja, az elmét tompítja, szóval 

ostobává teszi; azután a' Teremtő azért alkotta a' napot, 

hogy munkáink által haszonra fordítsuk, az éjjelt egyedül 

nyugalomra. 

M. Ah mit mondasz? hiszen a' kis babák ftem 

csak éjjel alszanak, hanem nappal is, ha megszoptatják, 

ismét lefekszenek, és nem színtelenek, hanem pirosak, 

nem lusták, hanem elevenebbek, vidámabbak; bár most 

is a 1 babák sorsát élvezhetném! 

T. Hogy a' kicsinyek többet alszanak, ne csodáld ; 

mert a' növekedéshez szükséges az álom; azonban nem 

kétlem, magad is tapasztalhattad azt, ha nagyobbak már, 

a' bölcsőben feszelegnek, és fölkelni törekednek. 

M. No én még is azt mondom, hogy a' hosszas alvás 

nem ártalmas; lám sok főrangú személyek későn 

kelnek föl, és e' mellett, azt gondolom, egészségesek. 

T. Hogy találkoznak, kik hosszabbra nyújtják a* 

fekvést, az igaz; de azok is, ha tudnák, hogy az által 

mit vesztenek, bizonnyára korábban kelnének. 

M Példának okáért? 

T. Ha akarod, és unalmadra nem leszek, egy történetet 

mondok el. 

M. Én szivesen hallgatom. 

T. Ha nem hibázok, XIV. Lajos franczia király 

egykor nyári lakához a' királynéval kikocsikázván, 's 

ott pár hetet töltött; történt, hogy vT király szokása 

szerint korán fölkelt, és keletre nyiló ablakából kinézvén 

látja, a' fölkelő nap milly bájolón pirítja a' kék 

eget: röktön eszébe jut, hogy a' királynénak megmu-

Í84 - .. 

tatja, ki soha korán nem kelvén, ezt nem is láthatta, 

ö azonnal bemegy hálószobájába, és az alvót kezénél 

fogván, megszólítja: „Kelj föl kedves!" a' fölserkent 

királyné kérdi: „Mi bajod?" felele a' király: „Kérlek, 

jöj velem, ollyasmit mutatok, mit még soha sem láttál." 

Fölkel a'királyné, kit kezénél fogva az ablakhoz vezetvén, 

mutatja már az égen igézöleg elterülő lángözönt; 

mire a' királyné : „Mi az, kérlek, ugy-e tűz?" „Majd 

meglátod," feleli a' király, 's hirtelen a' láthatáron föl— 

búvó nap mint egy eleven szikra a' királyné szemeibe 

tűnik, 's fölszólal: „Oh kérlek, mi az a r fényes, ugy-e 

tüz?" Majd meglátod, lőn a' felelet; 's midőn a' lassan 

emelkedő nap meglepöleg elbájolja a' királynét, kérdi 

ismét a' királyt: „Ugyan mondd meg már, mi lehet az 

a* félkörű szép tünemény?" „Várj csak, majd többet 

tapasztalsz." A' pompásan emelkedő napnak már a' láthatáron 

teljes méltóságábani fölmerültét álmélkodva néző 

királyné esdeklő kéréssel szólítja a' királyt: „Ugyan 

ne tarts függőben, kérlek magyarázd meg, ha tudod, 

mi lehet ez ?" „Ládd ez nem más, mint a' fölkelő nap." 

„Ah ne ámíts" mond a' királyné, „hiszen a' fényes 

napba nem lehet belenézni, ebbe pedig belenézhetek." 

M. No én is ezt feleltem volna, mert máig sem 

tudom, miért lehet reggel a' napba nézni? 

T. Halljad tehát a' király feleletét: „Azért lehet 

a* fölkelő napba nézni, mert a v szemünk és aV fölkelő 

nap közt aV földből kipárolgó gőz sűrűsége közben esik, 

amint a' nap a v gözkörből fölemelkedik, mindég tisztábban 

adja fényét." Ezt hallván a' királyné, föltette 

magában, hogy ezután a' nap keltét mindég meglesi, 

az az korán kel, 's valóban megváltoztatván szokását, 

vidor szint is nyert. 

M. Köszönöm, no ezután magam is korán fogok 

fölkelni. 

T. Szép fogadás, de azt teljesíteni, még szebb. 

M. Én pedig igérem, hogy fogadásomat be is teljesítem. 

T. Mivel szived a' jóra hajlékony, hogy szándékodat 

szilárdítsad, ha ugy tetszik, ismét egy példával 

fogok szolgálni. 

M. Oh szivésen veszem, csak hallhassam. 

185 

T. V. Ferdinánd spanyol király neje Isabella, midőn 

hallá, hogy Granadát ostromolják a' mórok, azt feleié: 

„Még azt be nem veszik vitézeim, addig le nem 

vetkőzöm." És gondold csak, 10 évig ostromolták Granadát. 

M. És addig nem vetette le ruháját? 

T. Nem vetette le, mert fogadását nem akarta 

megszegni. 

M. No piszkos lehetett az? 

T. Igen is egészen megsárgult rajta. Azonban az 

egészség föntartása miatt az orvosok igy segítettek rajta : 

hogy tisztát vehet magára, hanem fölébe azt a' sárga 

inget vegye ; igy állotta meg fogadását, melly 10 évig 

tartott. Ennek emlékéül mai napiglan a' sárgás kelmét 

Isabella-szinnek nevezik. 

M. Ha a' királynék illy erős lelkűek, szégyenleném, 

ha az egyiket fölkelésben, másikat fogadásában 

nem követném. 

T. Helyesen. De megengedj, késő az idő, 's anyám 

ebédre vár. 

M. Szívesen, mert már magam is éhezem, próbatét 

után jól esik az ebéd. 

T. Tehát jó étvágyat hozzá. 

M. Köszönöm.

187 101 

A' próbatét napja legjelesebb. 

JMertha. Megtudnád-e mondani, reánk nézve mellyik 

a' legjelesb nap? 

Tini. Gyanítom czélzásodat; talán csak a' mai napot 

érted? 

B. Igen is, ugy van, eltaláltad. 

T. No nekem pedig a' legkínosabb napom; hidd 

el, térdeim is összekocczannak, ugy félek a' nyilványos 

próbatéttöl, és megvallom, egész testemben reszketek. 

De minek is a' próbatét, hiszen ugy is kiki tudja, hogy 

oskolába azért járunk, hogy tanuljunk. 

B. Ez már sok, és nagyon csodálom, miután mindég 

jól feleltél, és ha kikérdeztek, legjelesben kitüntetted 

magadat, és most még is annyira félsz. 

T. Ah kegyetlen! nem elég, hogy félek, még dicséreteddel 

pirt is vonsz arczomra; ezt érdemlettem tőled, 

mint eddigi jó barátnémtól ? 

B. Távol legyen tőlem, se gondolatom, se akaratom 

nem volt, hogy a' barátság határin tul lépjek. Add 

tehát okát félelmednek. 

T. Én intézetünknek ezen ünnepélyes helyzetét 

ugy tekintem, mint a' színházat; valamint ottan a' színészek, 

ugy mi is előadásainkkal e" diszes hallgatóságot 

csak mulatjuk; már pedig ki számolhat arra, hogy feleletével 

kinekkinek tetszését megnyerheti. Osztán a' 

színészeknek az könnyebbségükre van, hogy sugójuk 

vagyon, nekünk pedig nincs. 

B. No még a' volna ám szép, pfuj! hogy mi is súgóra 

szoruljunk; hiszen jól tudod, hogy a' színházban sincs 

böcsülete annak, ki a' sugó után szerepel. 

T. No mind hiába, csak kilépjek egyszer az intézetből, 

majd én is helyet foglalok a' vendégek sorában, 

akkor már csakugyan nem félek. Hidd el, most is örömestebb 

hallgatnám én is a' felelő leánykákat, minthogy 

én feleljek. 

B. Idővel az is megtörténhetik, hogy mint vendég 

szerepelhetsz; de még addig sokat kell tanulnod, miszerint 

mint vendég a' felelőket megérthesd, megitélhesd, 

mit, hogyan és mi haszonnal tanultak. 

T. Hiszen már is eleget tanultunk, sokat is; mert 

a 1 tanitónénk, ha lehetne, csak ugy tömné belénk a' 

tanulmányokat. 

B. No de semmi baj, — nem vagyunk ludak, nem 

is félhetünk és tarthatunk attól, hogy megfulladhatnánk 

bele. 

T. De könnyen beszélsz, ugy már elhiszem, hogy 

neked a' próbatét napja a' Iegjelesbik ; azonban szeretném 

még is tudni, mi okra nézve ? 

B. Ha nem tudod, meg is mondom: 1-ör. Édes 

szülőinknek örömet szerzünk, megmutatván jó feleleteinkkel, 

hogy hiába nem jártunk az oskolába; mert tapasztaltam 

is már nem egyszer, mikor a' kereszténytudományból 

és más tárgyakból jól feleltünk, különösen midőn 

kézi munkáinkat visgálták, mindég öröm csillogott 

szemeikből. 

T. Azt magam is észrevettem, hogy könnyeztek, 

de én akkor mind ugy vélekedtem, hogy ők minket 

sajnálnak, midőn annyi kérdésekre kell felelnünk, monván 

magukban: „No szegény leányok, ugyan melegetek 

lehet." Hiába, az ember vélekedésében hamar csalódik; 

illyen ám a' gyanakodás, melly sok rossznak szülője. 

És ezzel vége már az örömszerzésnek ugy-e? 

B. Dehogy van vége: 2-or. Örömet szerzünk a* 

mi kedves tanitónéinknak is, kik látván, hogy reánk 

fordított buzgó fáradozásaik nem voltak sikertelenek, 

bizonyosan szivükben örvendenek; ezért tehát ne mutassuk 

ki tehetségünket? 

T. Ez már igazságos, kötelességünk is, amint csak 

tőlünk kitelhetik, hogy tanítóinknak, miben lehet, örömet 

szerezzünk; ugy is másképen fáradozásaikat meghálálni 

elegendőképen mi nem vagyunk képesek, pedig 

a' háladatlanság milly gyalázatosan billegzi az embert, 

ugy is tudod. 

B. Próbatételünkben örömet találnak még: 3-or. 

Az igen tisztelt hallgatók is, kivált, ha megelégedésükre 

érdemesekké tesszük magunkat. 

T • ügy van, mert mikor ők is olly kicsinyek voltak, 

mint most mi vagyunk, jól tudják, mi hatással van

188 

a* kis leányokra, ha igyekezetüket mások is dicsérik; 

azért örömest is látogatnak meg bennünket, következőleg 

illik is teljes igyekezettel azon lenni, miszerint tetszésüket 

megnyerjük. 

B. Végre örömet szerzünk mi magunknak is; mert 

ha jól ütött ki próbatétünk, böcsületünkre válik. 

T. Kétségen kivül igazak, a' mit mondottál, és 

igen helyesek; 's miután előszámlált okokkal tökéletesen 

meggyőztél, minden köszönetem mellett megvallom, 

nem csak szivembe bátorságot, de még izmaimba is 

erőt öntöttéi; én már ezután nem csak nem félek a ? 

pröbatéttöl, söt kész vagyok kettőztetett szorgalommal 

megtanulni mindazokat, mellyek kiművelésemre még 

szükségesek; meg is fogom mutatni ezen a' helyen, 

hogy feleletemmel mindenkinek kettős örömet fogok szerezni. 

B. Ha színlett nem volt a' félelmed, — és én 

voltam az a' szerencsés, ki annyi bátorságra lobbantottam 

szivedet, valóban örvendek, és reméllem, kettőnkre 

nézve a' próbatét napja mindég legjelesebb fog 

lenni. 

T. Engedje az Isten, részemről semmi sem fog 

hibázni. 

Városi és a r falusi leány. 

101 

Mzidi. Nos Rózsa! bejöttél a 9 városba? Mit hoztál? 

Ugy-e epret hoztál? azt én nagyon szeretem czukorral 

befőzve, fánkban és más süteményekben, meg fagylaltban, 

még eczet-ágynak is jó kellemetes illatjáért. 

Rózsa. Mi nem szoktuk czukorral enni, mert czukor 

sincs házunknál, azt pedig nálunk kipótolja a" megfőzött 

tök beléből kisajtolt levének sűrűségig elfözött 

édes nedve, mellyböl szoktunk az ételbe is valamicskét 

tenni, melly azt elég édessé teszi. A' czukor drága 

is, de nem is egészséges: gyomrot, fogat rontja, azt 

hallottam. Epret pedig most nem hozhattam, mert már 

elmúlt az ideje, nem lehet találni; hanem helyette cseresnyét 

küldött édes anyám; én meg pedig egy szép 

bokor virágot hoztam a' kisasszonynak, de egy, gyermek-e, 

legény-e, nem tudom, kezemből kikapta 's magával 

elvitte. Én azt gondoltam, csak faluban vannak 

gorombák, pedig a' városban is vannak. 

8. Találkozik biz itt is, valamint az urasági búzában 

is van konkoly. Mindazonáltal annyiba veszem, 

mintha megkaptam volna nekem szánt virágodat, mert 

szivednek jósága erántam azért megmaradt ugy-e, azt 

nem rabolta el? 

R. Azt ugyan nem, mert hozzá se férhetne? 

8. Csak hogy a' cseresnyét is el nem ragadta, azt 

éppen jókor hoztad, most akar anyám aszalni, majd a' 

nádhasogatványokra én is segítem fölhuzdalni, meg. gőzben 

befőzni, kis csupkájával is czukorral télre elkészíteni. 

Oh be jó az a' kompót! — Azután te kis Rózsa! 

te mindég olly jó, egészséges színben vagy, mind télen, 

mind nyáron; majd csak nem irigylem is már. 

R. Ne csodálja kisasszony! minket nem csíp ám 

meg olly könnyen a' dér, mint a' városiakat, mert mi 

nem vagyunk olly kényesek, de nem is kerülne ki tőlünk, 

mi szegények vagvunk. 

8. 'S mi végre mondhatod azt, hogy mi városiak 

kényesek vagyunk?

190 

R. Oh mintha nem tudná a* kisasszony! hát nem 

viselnek-e a' városi leányok télen nyáron gatyát, — 

télen meg szörös kézgyugót, — meg osztán fejkötőt, 

kalapot ? Mi tőlünk az ki nem kerül, de nem is illenék 

hozzánk; azért nem is vagyunk mi olly kényesek, mi 

hideghez, meleghez már hozzászoktunk, és nem is árt 

meg nekünk egy könnyen semmi is. 

S. Te okos leány vagy — ugy-e jársz oskolába? 

Ott sok szépet, jót tanulsz? 

R. Dehogy járok, — nekünk a' szölőhegybeli lakóknak 

nincs oskolánk, a' távol lévő faluban pedig télen 

a'hideg, fagy, hó miatt nem is lehet elmenni. Nyáron 

pedig ott is megszűnik az oskola. 

Várj kis Rózsa! majd anyámnak könyörgök, 

hogy tartson itt magánál; akkor velem járhatsz az oskolába, 

's együtt tanulunk. 

R. Ah kisasszony! mit gondol, én szegény leány 

kisasszonynyal járjak oskolába? Osztán még városban? 

S. Oh te kis parragi leány ! azt gondolod, ez szégyen 

volna? Ha én nem áttallom, talán csak te se szégyenlheted? 

Hiszen mi egy atyának gyermekei vagyunk. 

R. Mit beszél kisasszony! nem is ismerte atyámat, 

ki már meg is halt. 

8. Az már igaz; de meg ne nehesztelj, egy kérdést 

teszek: imádkozol-e minden nap és miképen? 

R. Oh ne kételkedjék abban, azt soha se szoktam 

elmulasztani. Én minden nap elmondom: a' mi atyánkat, 

angyali üdvözletet. 

8. Elég, elég. — Mi atyánkat ! én is ugy nevezem 

az Istent, mi atyánknak; tehát ugy-e jól mondottam, 

hogy egy az atyánk, a' mi mennyei atyánk; mit 

szégyenlenénk tehát egy atyának gyermekei együtt járni 

oskolába; hiszen egy a' czélunk, e' földi és az örök 

boldogság megnyerése. Ládd, ezt is az oskolában lehet 

ám jól megtanulni. 

R. Ah kisasszony! de másképen beszél, mint én 

gondoltam. Osztán én abban a' véleményben is voltam, 

hogy városban nem jó lakni; mert azt tapasztaltam, ha 

a' városi szolgálók haza kerülnek, ollyan büszkék 's 

kevélek, hogy még anyjuknak sem engedelmeskednek^ 

101 

csak czifrálkodni szeretnek; azért is féltem a' várostól, 

hogy ott nem is lehet jót tanulni. 

8. Ládd Rózsa! valamint a' gabnában is találhatni 

vadóczot, ugy a' leányok között is aljasokat. Azért is 

jöj te csak hozzánk, bizonyos vagyok benne, azt anyám 

nem fogja ellenzeni; mert nem te vagy az első, kivel 

már illy jót tett. 

R. De előbb anyámtól kérek engedelmet, mert én 

vagyok a' jobb keze, mint ö szokta mondani, és csak 

azt akarja, hogy mindég mellette legyek. Osztán lehet 

előre tudnom, mit fogok majd oskolában tanulni? hogy 

anyámnak megmondhassam, mert téli időben ö is tanogat 

ám engem; én már tudok olvasni, egy keveset 

irni és számolni, 's azt is mondotta, még kötésre, varrásra 

is megtanít. 

8. Oh Rózsa! mi sem tanulunk sokkal többet, 

egyébb azt, a' mi szükséges még egy városi leánynak 

kiművelésére. Tehát csak maradj édes anyád szárnya 

alatt, te elég szerencsés vagy, azt megtanulni, a' mi 

neked még szükséges. 

R. Tehát nem fogunk együtt oskolába járni? 

S. Nem. Csak eredj haza, te a' leányok közt legboldogabbik! 

majd édes anyámmal én is meglátogatlak. 

R. Hála Istennek! csak hogy a' városi lakástól 

megmenekedtem. 

8. Oh melly szerencsésnek tartom magamat, hogy 

ezzel a' leánynyal beszédbe eredtem; mert én mindég 

ugy vélekedtem, miszerint mi városiak sokkal szerencsésebbek 

vagyunk, mint a' falubeliek. Azonban most 

látom, hogy nem a' gazdagság, nem a' fényűzés, nem 

a' kényelem szüli a' boldog életet ; hanem az egyszerű 

megelégedés; és ez leszen ezután életem vezércsillaga, 

t. i. a' reám mért sorsommal való megelégedés.

192 

Mellyik a' legfőbb kincs? 

jMjoysa. Megtudnád-e mondani, e' világon mellyik 

a' legfőbb kincs? 

Sófia. Erről sok a* vélemény, azért nehéz is meghatározni, 

mert egyiknek a' gazdagság, vagyon, pénz 

a' legdrágább kincs; másiknak a' hü barát; harmadiknak 

a' csendes lelkiisméret; negyediknek a' böcsület; 

ötödiknek a' jó egészség; hatodiknak a' vidor jó kedv; 

már ezekből mellyeket elősoroltam, csakugyan nehéz 

megválasztani, mellyik légyen a' legdrágább kincs. Én 

ugyan egyikét még is merném állítani. 

A. Ugyan mellyikét? 

8. A' gazdagságot tartanám fő kincsnek; mert kinek 

sok pénze van, annak böcsülete is van, lám a' koldust, 

bugyros tollszedö zsidót föl se vesszük, bezzeg 

complamentérozunk a' dúsgazdagnak. A' pénz még barátokat, 

mulató társakat is szerez; ha megbetegszik, 

még egészségét is megveheti, mert ha egy orvos nem 

segit rajta, többet rendelhet, tanács alá vetetheti nyavalyáját, 

's igy csak hamarább remélheti egészsége 

visszanyerését. 

A. Az meglehet, de ha elfogy, vagy elpazarlja, 

vagy pedig tőle ellopják, a' mi megtörténhetik, akkor 

is megmarad-e pénzen vett böcsülete? Nem oszlanak-e 

el színlett barátjai? És ha te is ugy járnál, ugyan reád 

is illenék az a' közmondás: „Még a v szerencse reád 

mosolog, ezerekre barátid lesznek ugyan; azután árva 

magadra maradsz." 

S. Ugy de én olly dúsgazdagot értek ám, ki nem 

hogy pénzét fecsérlené, hanem a' ki szüntelen törekedik 

szaporítani, és attól sem fél, hogy ellopják, mivel, 

önmaga éjjel, nappal őrködik fölötte. 

A. Már az illyen dúsgazdag, mint mondád, valóban 

minden kincse mellett boldogtalan; mert megtörténhetik, 

hogy pénz-szomja miatt még igaztalan uton, módon is 

gyarapítani igyekszik vogyonát, és hogy meg ne apadjon 

gyűjteménye, még magától is megvonja mind étq^ 

193 

lét, mind italát, sőt még nyugalmát is megzavarja, mert 

altában többnyire a' rablókról álmadozik. Már most 

valld meg magad is, illy zsugorinak gyűjteményét lehet-e 

kincsnek nevezni? 

8. Ha illyen következménye lehet az összegyűjtött 

vagyonnak, már most igen kíváncsi vagyok tudni, mi 

legyen a' legdrágább kincs? ha egyik sem az, mellyeket 

elszámláltam. 

A. Valóban egyik sem az; azonban ne törd rajta 

fejedet, megmondom. A' tudomány, az ész kiművelése: 

ládd, ezt se a' tolvaj el nem rabolja, mert hozzá nem 

fér, — se az idő, se a' rozsda meg nem emésztheti; 

ez szerezhet hü barátokat, 's a' mi böcsösebb, lelki 

nyugalmat; még a' mi szebb, tudomány szülötte a' böcsület 

is, tudomány könnyíti a' betegség, öregség terheit, 

az embert elcsüggedni nem engedi, sőt borult napjainkat 

földeríti, szóval tudomány a' valódi fő kincs, 's 

azért: „Oh ha leány tudnád, tudomány értéke mi légyen, 

— ritkán, vagy sohasem jutna eszedbe az ágy." 

S. Ho hó! az már túlságos kívánat lenne, hogy 

ne is aludjunk, csak szüntelen tanuljunk. „Mert hiszen 

elbólint némellykor az éjjeli őr is ;" osztán, ugy hiszem, 

előbb lehetne a' csillagokat megszámlálni, mint egy 

leányt találni, ki tanulásért édes álmát föláldozná. 

/.!. Hiszen nem ugy kell azt érteni, hanem hogy 

többre böcsüljük alvásnál a' tudományt. 

S. Ah! ugy én vagyok mindjárt az egyik, ki tudomány 

érdekét az álom elejbe teszem; mert jól emlékezem, 

szüleim mire figyelmeztettek, midőn már eszem 

jobban kifejlett: hogy ők nekem örökségül nagyobb 

kincset nem adhatnak, mint azt, mire tanitatnak; azért 

is mintegy őrszemmel kisérik minden tettemet, az az 

szeretek-e templomba menni, 's ájtatosan imádkozni, 

kedvelem-e a' tanulást? és ha talán hanyagságot tapasztalnak, 

azonnal megintenek, 's könnyelműségem kárát 

elejbém terjesztik. 

A. A' te szülőid bizonyosan az enyémmel összebeszéltek, 

szinte én sem mondhatok egyebet, mint azon 

szorgalmukat, mellyel erántam viseltetnek. Minden nap 

elő kell számlálni, a' mit oskolában hallok, tanulok, vagy 

dolgozom. 

Magyar gazdaasszony 13

194 

S. 'S mit mondottál? 

A. Azt, a' mire tegnap a' tisztelendő kathekétánk 

tanított: hogy Isten előtt nincs kedvesebb áldozat az 

engedelmességnél, mert az engedelmesség a' szeretetnek 

szülöttje. A' ki az Istent, szülőit, elöljáróit szereti, 

bizonyosan engedelmes és szófogadó; 's viszont a' ki 

nem engedelmes, lehetetlen, hogy szeretete legyen. „Jól 

mondád," feleié anyám, „nincs is kitűnőbb jele a' szeretetnek 

mint az engedelmesség. Példa Ábrahám, hogy 

fölötte szerette az Istent, midőn parancsára egyetlenegy 

gyermekét kész volt föláldozni; de még Izsák is megmutatta, 

hogy szereti atyját, mert ön föláldoztatására 

maga vitte a' fát. Ezen szép példáról meg ne felejtkezzél 

édes gyermekem.". Nem kétlem, téged is kikérdeznek 

szülőid, ugy-e? 

S. Ki bizon: minap azt találtam mondani, hogy én 

a' gazdaasszonyságot is tanulom; már tudok sütni, főzni, 

varrni, csak hamar reá feleli anyám: „Igen, ha tálalok, 

az asztalhoz tudsz ülni, és láttam, milly jó étvágyod 

van; azt is tudom, hogy ruháért tudsz zaklatni, 's mikép 

készítessem, tudsz esengeni; de hogy varrni tudnál, 

még nem tapasztaltam. 

A. No én is ugyan megjártam, a' konyhába menvén 

: az utczaajtó, konyha, éléskamara, almáriom minden 

kulcsait oldalamra, elökötényem fűzőjére akasztottam; 

anyám előtt megállván, mondám: „Ugy-e édes anyám 

belőlem jó gazdaasszony válik?" Meglátván az összeszedett 

kulcsokat, mellyeket kezemmel csörgettem, ugyan 

reám pirított^ mondván: „No te kis majom! azt gondolod, 

a'sok kulcs teszi a' jó gazdaasszonyt? koránt sem, 

hanem a' ki tudja, mit, mikor, mennyit kell beszerezni, 

azt épen megtartani, és annak idejében czélszerüen fölhasználni 

5 azután, hallom, azzal is dicsekszel, hogy belőled 

jó majorosné válik. Talán csak nem mutogatják 

az oskolában, mellyik a' récze- és tyúktojás, és mi a' 

különbség a' lud- és polykatojás közt. Talán csak a' 

kotlóst is megültetitek az oskolában ? Hát a' fölnevelést 

hol tanuljátok?" 

Biz ez a' tormánál jobban megtekerhette orrodat, 

és semmit sem feleltel rá anyádnak? Ládd, én magamat 

nem hagytam szégyenben, mondám anyámnak: „Mi 

101 

ugyan oskolában nem főzünk, sütünk, mert se tűzhelyünk, 

se hozzávalónk, de ugyan tudjuk ára a' módját, 

a' szükséges észrevételeket, p. o. hogy kell az írós-, 

vagy kifözöttvaj keserűségét, avasságát elvenni, befőzötteket 

készíteni, zöld-tököt tél által épen eltartani és 

kedves mellékételre fölhasználni, 'stb. — Továbbá kenyérsütésnél 

mi az oka, ha keletlen, sületlen, elterült, 

lapos ós nem domború; még a' dohos szagát is el tudom 

venni." Ezekre elmosolodván anyám, szobámban 

magamra hagyott. Látod, te is magyaráztad volna ki 

magadat. 

A. Azt gondolod, szó nélkül hagytam, szégyenlettem 

volna; én röviden azt felelém anyámnak: „Én a' 

kulcsokkal nem majmolom a' gazdaasszonyokat, hanem 

csak azt akarom általuk jelenteni , hogy én is tudom 

már mi fő kötelessége a'jó gazdaasszonynak. — Az t. i. 

ha utczaajtó, konyha, éléskamara, almáriomok mind zár 

alatt vannak-e, mielőtt éjjeli nyugalomra készüljön. A' 

mi a' majorosnét illeti: csekélység előttem a' tojások 

különbségét és a' kotlós megültetését tudni, hanem azt 

már, a' kikelteket fölnevelni, betegségtől oltalmazni, 

gyógyítani. Már én ezeket mind tudván, azért mondám : 

már majorosné kötelességét el tudnám viselni." „Elég, 

elég," mondá anyám, „ha minden tanulmányidat illy 

alaposan fölfogod, akkor boldog vagy édes gyermekem, 

mert ez a' fő kincs." 

8. Tehát csak rajta, tovább is tanuljunk; mert már 

hiszem, mit mondott anyám: hogy a' mire taníttat, azt 

hagyja örökségül, mert az a' legdrágább kincs. 

Í3*

196 

Magyar amazon. 

Mílári. Kedves Linim! egy kérdést teszek, ha tudnál 

kielégítő feleletet reá adni, nagyon szeretném. 

Lini. Szivesen, hadd halljam tehát, mi lehet az, 

mire feleletemet olly igen óhajtod? 

K. Több izben hallottam már amazonokat nevezni 

, söt magyar amazonokat; eleget törtem 

rajta fejemet még álmomban is, hogy minő emberfajok 

lehetnek azok, avagy honnan származik az amazon nevezet. 

L. Ha csakugyan nem tudod, én neked megmagyarázom. 

Ládd, régenten volt egy tartomány, mellyben 

kirekesztöleg egyedül asszonyok és leányok laktak, 

tehát egy férfi sem. 

IC Oh ne ámíts! a 9 nők hogy tudhattak egy országot 

kormányozni? ha pedig való a' mit mondassz, 

szerettem volna gyűléseikben jelen lenni; tudom, volt 

ottan nagy zaj, talán még nagyobb, mint a' mi megyei 

házunknál; hát még a' kortesnök, a' vendéglökben, 

korcsmákban, elgondolom, miként összevisszazavarták az 

ország dolgait. 

L. Ej arról nem szól a' krónika; hanem hogy volt 

nőfejedelmük, ellenségeiket többször legyőzték, és hogy 

vitézségükről hírre kaptak, azt már lehet rólok olvasni. 

K. Biz én azt sem hihetem, mert a' nők fözökanállal, 

seprővel, piszka-, sodrófával, pemettel, meszelövel 

bizon nem sokra mehettek. De még párviadalba 

sem hiszem, hogy körmeikkel megmérkőzhettek ellenségeikkel, 

akár minő nagyra növesztették is azokat, ha 

csak más fegyvert nem viseltek. 

L. Nevetséges leány vagy te, hogy gondolhatod 

azt? kétség kivül nem konyhabeli eszközeik voltak, hanem 

nyil, kard, lánzsa volt fegyverük. 

K. Fönáll-e még országuk, vagy már megszűntek? 

L. Már szétoszlottak, már a' nők hős tetteikben 

emlékül egyedül nevezetüket használják. 

192 

K. Ugy — már most értem; bizonyosan a' belgrádi 

és egervári nőket, kik a' pogány törökök ellen 

mivel derekasan védték magukat, azért nevezik amazonoknak. 

Z. Igen is — ugy van, azért neveztetnek. Azonban 

az illyen hősök vajmi ritka madarak, mint a' fehér 

hollók. 

K. Oh dehogy ritka madarak, hiszen én is több 

izben hallottam ezt vagy amazt az anyát igy nevezni : 

„Ez ám a' derék magyar amazon, ez fogja ám hazánkat 

boldogítani, 's virágzásba hozni;" ezt már anyámról 

is mondották. De én meg nem foghatom, mért nevezik 

amazonnak, hiszen se kardjuk, se puskájuk, semmi 

fegyvert nem hordoznak; hidd el, anyámnak még pisztolya 

sincs. Azután a v nők nem is termettek küzdésre, 

ők olly jók, szelídek, mint a' galambok. 

L. Látom, nincs fogalmad a' magyar amazonokról; 

te azt gondolod, hazánknak máskép nem tudnak használni 

? Nagyon hibázasz, jól vigyázz, ugy a' mint hallottam, 

fogom veled közleni. A' nőknek, kivált anyáknak 

mindenkor legnemesebb föladatuk volt, a' hazának jó 

gyermekeket nevelni. Őskorban ugyan, midőn még minden 

boldogságot egyedül a' földi örömben és dicsőségben 

helyeztettek, akkor a' gyermekek nevelése is más volt, 

mint most. Többek közül csak spártai anyákat említem: 

ezek egyedül harczfiakat neveltek; ha fölserdült a' fiu, 

azonnal paizsot adtak kezébe mondván: 

„Vissza fiam ezzel térj, — vagy pedig életed áldozd. 

(az az): Vissza fiam győzve, — vagy halj meg büszke 

hazádért." 

K. Ejnye be kemény szivü anyák voltak! azok 

aligha jártak oskolába. 

L. Jól mondád, most más a 5 nevelés czélja, t. i. 

Istennek és hazának a' szeretete ; mert miután mindennek 

a' kezdete az ur félelme, legyenek a' gyermekek 

Istenfélők, ájtatosak, engedelmesek, szorgalmatosak, nemükhöz 

és sorsukhoz illöleg kiképzettek; ládd, azért is 

küldenek bennünket szülőink. oskolába; és az illy buzgó 

anyákat nevezik osztán amazonoknak, kivált ha még otthon 

is gyermekükre, mint szemük legdrágább kincsére vigyáznak, 

őket oktatják, a' rossz társaságtól védelmezik^

198 

hogy hazának jó polgárokat, égnek pedig örökösöket 

adhassanak. 

K. Most juttattál eszembe előbbihez hasonló mondatot 

: 

Kinek kinek két hazája, — égben egyik, másik len; 

Ennek ugyan szük határja, — de amannak végetlen. 

Még is ehhez ragaszkodni, — érte holtig viaskodni, 

Azt csak örült cselekszi, — ki végetlent megveti. 

L. Igen helyesen5 nem is tudja az, mi legyen az 

igazi boldogság, ki csak a' világi mulandósághoz ragaszkodik, 

az örökké tartandót pedig megveti. 

K. No már most tudom, mért nevezik szülőinket 

amazonoknak. Köszönöm szívességedet, hogy reá megtanítottál. 

L. De még többet mondok: nem csak az anyák, 

hanem mi leányok is amazonoknak neveztethetünk; ha 

szorgalmatosak, jól tanulók és engedelmesek leszünk; a' 

rossz társalgást, mint az erény ellenségét kerüljük; kitörő, 

vad indulatinkat legyőzni törekszünk. 

K. Oh ha ugy van! magamról márig is elmondhatom, 

hogy amazon vagyok. 

L. Örvendek rajta, én is veled társ vagyok. 

A' t a v a § 2. 

101 

MPáni. Oh kedves tavasz! éltem gyönyörű képe! természet 

legbájlóbb ajándéka! 

Júlia. Mit képzelődő], hova ragadnak gondolataid, 

mi bajod a' tavaszszal ? 

F. Mit! — hát téged nem érdekel a' szép tavasz? 

J. Igen is érdekel, ugy mint a' tél, mellytől nem 

rég bucsut vettünk. 

F. Hogy mondhatod azt? hiszen a' bús tél lefolyt 

éltünk valódi halálképe. 

J. Nem értelek; gondolatod túlszárnyalja fogalmamat; 

— én ugy vélem, a' tél szinte ugy önt belénk 

életet, és ugy gondolom, több örömöt is szül, mint a' 

locspocs tavasz. 

F. Ugyan mi örömet találsz benne ? 

J. Oh mintha nem tudnád! hát a' dús lakomák, 

fényes bálok, színházi darabok, 's ha díszlik a' hó, 

csörgető szánkázások nem mulattatók? nem elevenítik 

föl az embert? 

F. Ah! félre illy múlékony örömmel, melly mint 

a' vizbuborék hamar eltűnik. Én életem szakát az évnek 

részeihez hasonlítom. Valamint a' tavasz az ébredő 

természet kifejlése, ugy az én eszem is mint a' bimbó 

most fejlik és nyilik ki; azért is a' tavaszhoz hasonlitván, 

ez idő szaka nekem legszebb 's legkedvesebb. 

J. Már ebben veled egyet értek, mert tavaszszal 

az alvó természet mintegy fölébred, uj élétet kap, 

minden megifjadik, akár a' vígan repkedő és éneklő 

madarakat hallgassam, akár a' virágos réteket, fákat 

szemléljem; ebben már mi is mint fiatalok hasonlítunk 

elevenségben, vidorságban, örömben, virágzó egészségben. 

F. Még a' mit elhagytál: eszüak kifejlésében, melly 

egyedül nemesit 's egyszersmind boldogít. Csak jól fontold 

meg, itt az oskolában minő szép 's hasznos tárgyak 

tanulásával gazdagítjuk elmetehetségünket, a' mit 

édes anyám még otthon is iparkodik bennem gyarapítani.

200 

J. Szabad nekem is tudni, mivel gyarapítja? mert 

hidd el, mint szomjasnak az ital, olly jól esik nekem, 

ha valami szépet, hasznost tanulhatok. 

F. Szívesen közlöm. Oskolából haza menvén, 's 

anyámat a' kertben föltalálván, kézcsókolás után mondám 

neki: „Oh édes anyám! megint gyomlál ? hiszen 

tegnap is eleget gyomlált." Halljad csak mit felelt 

anyám: „Igen is gyomlálok kedves leányom! hogy a' 

gyom el ne nyomja veteményemet, ládd, a' mi szivünk 

is ollyan, mint ez a' veteményezett ágy; ha mi is rossz 

hajlamainkat, vétekre fakadó gondolatinkat ki nem irtjuk, 

el nem fojtjuk, lassan lassan bennünk megfogamzanak, 

erőre kapnak, a' mi jó van bennünk elfojtják; 

azért jegyezd meg leányom ezt: a' mi jót tanultál, azt 

ápold és őrizd meg magadban, és ne engedd, hogy akár 

mi rossz megvesztegethesse, mert csak ugy leszesz 

mind az Isten, mind az ember előtt kedves." 

J. Az már igaz; mert természetünknél fogva vajmi 

hajlandók vagyunk azt kívánni és tenni, a' mi magában 

rossz; néha magamon is tapasztaltam. Azonban 

inkább észrevesszük azt másokban. Lám, hány szófogadatlanok, 

engedetlenek, vásottak vannak, kik meg nem 

gondolják, azzal mennyire elszomoritják szülőiket, tanítóikat, 

főkép az Istent, és ha majd ezen rossz hajlamok 

mint gyom szivükben gyökeret ver, lassan lassan elfajulnak, 

a' mi jót tanultak is, magukról elfelejtkezvén, 

ön kárukra szivükből kiirtják. És ezt ugyan magamnak 

is jól megjegyzem. De ha meg nem bántlak kérdésemmel, 

a' te jó anyád talán többre is tanított? 

F. Igen is: kigyomlálván a' veteményzett ágyat, 

a' virágkertbe mentünk, és ott leültünk a' gyep párnára, 

nekem kinyílt két virág bokor tünt szemembe, a' fehér 

liliom és a' piros rózsa, 's azonnal kérdém anyámat: 

„Ugyan mi az oka, hogy a' nap a' liliomot nem színesiti 

ugy meg, mint a' rózsát?" Erre azt feleié anyám: 

„Azért, mert a' bölcs Teremtőnek ugy tetszett, hogy a' 

liliom fehér, a' rózsa pedig piros legyen, 's igy mindeniknek 

már természetében a' szine is megvan." 

J. Valóban végetlen hatalmú az Isten! alakra, 

szinre milly sokféle virágot alkotott, és pedig mint az 

én anyám mondá, csak azért, hogy hatalmát és jóságát 

fW TA 

fONnrâ 

101 

erántunk kitüntesse; mert egy része nekünk színével, 

meg illatával is kedveskedik; a' másik orvosi erejével 

hasznunkra szolgál. Azonban, hogy el ne felejtsd magadat, 

édes anyád a' liliomról 's rózsáról nem telt más 

jegyzést is? 

F. Dehogy nem, igen is tett, azt mondá: hogy 

azon két virág a' jó leányokat jellemzi; ha szende, 

alázatos leszek, és tisztán viselem magamat, hasonló leszek 

a' liliomhoz, ha pedig akármi rosszra azonnal elpirulok, 

akkor a' rózsához. „Légy tehát" mondá, „leányom 

! mindenkor olly tiszta és szende mint a' liliom, 

és szemérmes mint a' rózsa." 

J. No ezután nekem is kedvelt virágom leend mind 

a' kettő, el sem választom őket egymástól, sőt egymás 

mellé ültetem, hogy magamat mind a' kettőben egyszerre 

föltalálhassam. 

F. Én már elmondottam a' mire egy alkalommal 

anyám tanított; mivel a' te anyád is szinte ollyan jó, 

mint az enyém, mondd el te is, mire tanított anyád téged? 

Mert előbb, ha jól figyeltem szavadra, azt mondottad, 

hogy anyádtól hallottad: miszerint egyik orvosi 

erejére nézve hasznos is. Ezt még én nem tudom. 

J. Miután kedvelt tavaszod neked is szinte olly 

kellemes és tanulságos, majd holnap mondom el, most 

haza kell sietnem, ebédelni; mert az atyám azt a' rendet 

tartja az asztalnál, hogy ebéd előtt együtt imádkozzunk, 

és ki jelen nincsen, az már az első ételből 

nem részesül, csak a' következőben, mellyre megjelenik. 

Én pedig a' levest igen szeretem, azért nagyon 

Sajnálnám, ha már abból részt nem vehetnék. 

F. Tehát nem tartóztatlak, nem akarom étvágyodat 

csorbítani; kívánok jó ebédet. 

J. Az meglesz; mert kedvemért próbatétem napján 

anyám nem csak többet, hanem jobbat is szokott 

készíteni; azért köszönöm szívességedet, neked is kívánok 

jó élvágyot. 

F. Viszont köszönöm. ígéreted szerint holnapra 

elvárlak v 

J. És én megjelenek.

202 

1' n y á r . 

Vhecla. Világ teremtése történetéből te ma szokásod 

szerint ismét igen jól feleltél ; most meg én teszek egy 

kérdést: tudod-e, melly idö tájban teremtette Isten az 

első pár embert ? 

Augustiná. Igen is tudom: világ teremtése első 

évének hatodik napján, és pedig nyáron. 

T. Mi okra nézve mondhatod, hogy akkor nyár 

volt? 

,4. Mert akkor a' sárból alakított Ádám teste jobban 

kiszárodhatott. 

T. Ah minő gondolat ez? hiszen az Isten nem 

szorult, 's nem is várokozott arra, hogy kiszáradjon; 

mert a' Mindenható sárból készült anyagba is beleönthette 

a' lelket, annyival inkább; mert a' mi testünk sem 

száraz, hanem hajlékony. 

A. Igaz, — de még is nyáron kelletett történni; 

mert mihelyt Ádámot a' paradicsomba vezette, törvényt 

is szabott elébe, és ö azt, a' megtiltott fának gyümölcséből 

evén, megszegte, ugy-e ? már pedig érett alma 

a' fán csakugyan nyáron van. 

T. Jól okoskodol, csak hogy ottan, hol a' paradicsom 

volt, talán melegebb volt a' tartomány, minden 

hamarább is megérhetett. No de ezen ne törjük fejünket, 

elég az, hogy azon év részében már minden érett 

állapotban volt; már a' lengedező szellőre hullámzottak 

a' megérett sárga buzakalászok, a' fák izes gyümölcsökkel 

kínálkoztak, a' kerti 's mezei növények valamint 

embernek, ugy mindenféle teremtett állatok szükségére 

már kész táplálékul szolgáltak, 's azért csakugyan 

nyárnak kelletett lenni. 

A. Akkor oh melly boldog állapot lehetett, bár 

ugy maradt volna; mert most mennyi munkás kezet hoz 

mozgásba, és fáraszt ki. Oh Ádám! oh Éva! mért vétkeztetek, 

mért voltatok engedetlenek! 

T. Oh kedves barátném! hát most köztünk nincsenek 

már engedetlenek? bár Éva botlásán minnyájan 

101 

tanulnának engedelmeskedni. Ezen mély sóhajtásodból 

nekem valamit eszembe juttattál. Mondd meg nekem 

éppen oskolába illő kérdés, az abc-ből melly betűket 

tudta az Ádám gyermeke legelőször kimondani, és azóta 

is a' született kis babák? 

A. Ezt még sohasem hallottam, nehéz is meghatározni 

, 's azért igen kétlem, hogy te azt megtudnád 

mondani, és velem elhitetni. 

T. Én pedig tudom, és meg is mondom: az ó és 

á betűket a' íigyermek — ó és é betűket a' leány, 

és pedig összekapcsolva a' fi oá — oát — leány pedig 

oé — oét mondja ki legelőször, az az mintha siratnák 

az eredeti vétket. Oh Ádám! oh Éva! mért 

vétkeztetek? És ez természetes is, mert a' fi erösebb 

hangot adván, oával sir, a' leány pedig gyöngébb hanggal, 

óéval. De tudod-e, mi ebből a' tanulság. 

A. Én valóban nagyon csodálkozom, hiszen mi egy 

oskolába járunk, és erről még semmit sem hallottam. 

T. Áj aj! nem csak az oskolában, hanem azon kivül 

is lehet ám tanulni, csak akarjunk. 

A. No de meg ne felejtkezzél kérdésedről, minő 

tanúságot lehet kivonni ? én még azt sem tudom. 

T. Tanuld meg tehát: valamint a' férfiak Ádámról, 

ugy mi Éváról emlékezzünk meg fárasztó munkáink 

közt, az az: ha kifáradunk a' tanulásban, kötésben, varrásban, 

kenyérdagasztásban, mosásban 's több effélékben, 

elménkben mondjuk magunkban: „Oh Éva! általad 

milly fárasztó munkára kárhoztattunk; azonban mivel 

maga az Isten mérte reám, még is örömmel megteszem." 

Ládd, akkor akár minő nyomasztó munka alatt 

nem fogunk zúgolódni, söt azt Istenért örömmel, jó 

kedvvel fogjuk végbevinni. 

A. Oh pedig én hányszor boszonkodtam, midőn 

anyám reggel édes álmámból fölvert, mondá: „Kelj föl 

leányom! készülj frissen, mert majd későn érsz az oskolába, 

és a' tanulásodban hátramaradsz." Hidd el, mindanynyiszor, 

mintha szivemet metszette volna szavával, olly 

nehezen esett. De már ezután inkább én fogok könyörögni 

édes szülőimnek, hogy ébresszenek föl, és azonnal 

elmémben forgatom: oh Éva! oh Éva! hangot, és 

az Isten akaratját, hogy kész legyek teljesíteni.

204 

T. Látod, még az abc-ből is minő tanulságot lehet 

kihozni. Már most elhiszed ugy-e? hogy már a' 

bölcsőben kell éreznünk mint piczinyeknek, és hangoztatnunk 

az eredeti vétek sulyját, melly miatt nem lengedeznek 

előttünk a' buzakalászok, kenderre sem számolhatunk 

, mit fölfonyhatnánk, ha nem vetünk; vagy 

mint szokták mondani: akár mekkora szájt csináljunk is, 

nem repül a' sült veréb bele, ha csak meg nem fogjuk, 

az az: ha nem fáradozunk; tehát csak mindenhez 

munka által juthatunk. 

A. Oh teremtés hajnala! létünk édes kinos emléke, 

oh tanulságos nyár! valahányszor visszatér, én minden 

évben kis kertemben mint paradicsomban rólad meg fogok 

emlékezni. Különösen a' magát kináltató almafánál, 

melly engem is hányszor megcsalt szép piros gyümölcsével, 

midőn belül férget, mint Éva almája vétket 

rejtett! 

T. Én is szinte a' teremtés nagy napját mindenkor 

ugyan, de főkép forró nyárban szoktam megünnepelni, 

az az megemlékezni, hogy valóban csak munka által 

kell szereznem, és ennem kenyeremet. 

A. Ez azután reánk nézve annál izesb, mivel akkor 

mindég Isten akaratját teljesítjük. 

T. Helyesen mondád. 

A. Ha terhedre nem vagyok, mondj még valamit, 

ha tudsz a' szent Írásból, a' mit az oskolában nem hallottunk. 

T. Tudok biz én még többet is, de azokat most 

nem mondom el, ez mára elég. 

A. Ezt is igen köszönöm, a 1 többire pedig számot 

tartok. 

T. Kivánatod szerint szavamat megfogom tartani, 

és tetszésedre itt leszek. 

A' csokönils tanuló leány. 

101 

JtLmalia. Hála Isten! nem tudom elegendökép kifejteni 

örömömet, hogy próbatétünket már bevégeztük. 

Bár ez volna az utolsó. 

Czuzi. No talán nem szeretsz velünk az intézetbe 

járni, avagy a' tanulást untad meg? 

A. Hidd el, én akármellyik intézetbe ezután is szívesen 

járnék, csak tanulni ne kellene, mert a' tanulástól 

már egészen megcsömörlöttem. 

C. Minő ferde gondolat ez: intézetbe örömest járni, 

's nem tanulni, ez a' kettő meg nem egyez. Fejezd ki 

jobban magadat, mert nem értelek. 

A. Azt akarom mondani: én társalgás tekintetéből 

örömest mennék akármellyik intézetbe, de soknál is 

többet kell tanulni, ez nincs kedvemre. 

C. Például mi az a' sok, mit meg nem tudnál tanulni, 

és hogy tőle, mint mondád, csömört is kaptál. 

A. Oh! jól tudod te azt magad is, csak emlékezzél 

vissza, most egy hete mi történt velem: harisnya 

kötésemet már majd bevégeztem, amint a 1 fölügyelöné 

vizsga szem alá vévé, látja, hogy egy máslit átugrottam, 

egész odáig fölbontatta velem. Már ezért ne boszonkodjam? 

Azután a' tűző rámáról is kifejtette munkámat, 

és csak azért, hogy az árnyékgyöngyöt rosszul 

választottam 's elcseréltem. De még az uj ingemet is 

megvarrtam 's elvégeztem; ládd, még azt is elfejtette 

velem, azt mondá: hogy olly nagy öltéseket tettem, 

mint a' zabszem. Hát ezért ne mérgelődjem ? 

írásomat is elrepesztette, és csak azért, hogy két 

betű elmázolódott, pedig nem készakarva tettem, hanem 

keserűségemben könnyem cseppje pottyant reá, és az 

a'friss betűn elterült. Hát ennek is én vagyok az oka? 

Ha valamit betéve megtanultam, 's fölmondatta velem 

, az sem tetszett neki. Egykor azt kérdi tőlem: 

mellyik a* legbátrabb állat? Illy véletlen tett kérdésére 

én azt feleltem: a' légy a' bogár; mert a' király orrára 

is reá mer szállani. No még ezt sem helyeslette,

207 101 

azt mondá: hogy legbátrabb állat az állatok királya az 

oroszlány, nem a' légy, mert ez csak szemtelen. Látod, 

mindezekért mint kedveszegett biz én már nem 

szeretek tanulni. 

C. Ne heveskedjél, lám az előszámláltak fölügyelönénk 

szorgalmát és jóságát tanúsítják inkább, hogy 

munkáink jók, hibátlanok és tiszták legyenek, mellyekkel 

édes szülőinknek örömet és megelégedést szerezhessünk. 

Ugyan valld meg magad is, ha azon hibás 

harisnyát meglátta volna anyád, nem pirult volna arczod, 

és a' fölügyelönénkre is nem hoztál volna szégyent? 

Ha pedig azon öregen varrt inget kezébe veszi 

anyád, nem mondaná-e azt ? Ez nem ing, hanem harazsák. 

A' mit pedig tanulni akarsz, arra figyelj és tökéletesen 

értsed, különben te is csak annyit tudsz, mint 

a' verklire tanított kanárimadár. 

A. Mind igaz, a' mit mondái, elhiszem; de azért 

még sem fogok én többé tanulni, mert már nagy leány 

vagyok, szégyenlek is a' kis leányokkal az intézetbe 

járni, és én meg is elégszem azzal, a' mit már eddig 

tanultam, minek nekem többel magamat gyötreni. 

C. Kedves barátném! tanulni azt, a' mi nekünk 

szükséges és hasznosan mulattató, sohasem szégyen; de 

ellenben nem akarni tanulni, és nem tudni, az már igazán 

valódi szégyen. — Azt vetéd okul, hogy már nagy 

leány vagy: ez nem elegendő, sem kimerítő ok. Lám 

a' nagy Károly császár által 789-ben fölállított intézetbe 

még az udvari dámáknak is be kellett járniok, 's 

tanulniok, sőt maga a' császár is ott tanult. Én ugy 

gondolom, egyik dáma sem vonogatta magát a' tanulástól, 

de eszébe sem jutott, hogy azt mondaná a' császárnak: 

„Kegyes fölséges uram! én már nagy dáma 

vagyok, szégyenlek az intézetbe járni, 's tanulni." Látod, 

te pedig ezekhez képest még csak kis dámácska vagy. 

A. No ugyan értesz a' szappanyozáshoz, talán jobban 

mint kifözéséhez; hiszen én is tanulnék, de sok, 

a' mi sok; csak a' tojásról is sok a' kérdés, hát még 

a' felelet. 

C. Hadd halljam azon sok kérdést? 

A. Ha ugy tetszik el is sorolom: mellyik a' jó —* 

jobb — és legjobb tojás. 

C. A' jó tojás az, melly nem záp — jobb pedig, 

mellynek sárgáspiros a' széke, mert a' tésztát megsárgitja 

— végre legjobb a' friss tojás. 

A. Mondd meg nekem, mellyik tojásból lesz jércze, 

V mellyikböl kakas? 

C. A' mellyik gömbölyű, abból leszen jércze, 's 

a' mellyik csúcsos, abból pedig kakas. 

A. Mellyik tojás leszen íias, mellyik pedig nem 

íias ? 

C. Mellynek sima a' héja, abból fias lesz, vagy ha 

gyertyavilágnál keresztül nézesz rajta, és közepében 

foltot látsz; ha pedig kotlós tyúk alatt már egy hetes 

a' tojás, és nagyobb foltot látsz a' közepében, az bizonyosan 

fias leszen; ha pedig tiszta, akkor nem fias; 

azért az illyen tojást föl kell főzni, hogy el ne romoljon. 

A. Én kotlós tyúkkal soha sem vesződöm, se csibékkel 

, mondd meg inkább, mikor kell a' télre való 

tojást beszerezni, és hogyan kell eltartani, hogy meg 

ne romoljon? 

C. Beszerezni szükséges a' tojást két Boldogaszszony 

nap közt, az az Augustus 15-től September 8-ig, 

el lehet pedig tartani sós vizben, szokás zabba, árpába, 

hamuba és szecska közé elrakni, de még meszes vizben 

is eláll, csak a' befagyástól kell őrizni. 

A. No még egyet kérdek, hogy kell tojást főzni, 

hogy meg ne keménykedjék? 

C. Tojást forró vizben fakanállal folyvást csak keverni 

kell, akkor meg nem keménykedik. 

A. És te ezeket mind megjegyezted magadnak? 

No Isten neki, hát én is csak folytatom tanulásomat. 

C. Hála Isten! csak hogy egy csökönös leánynak 

szivét megnyerhettem.

209 101 

A? csevegő leánykák. 

JKMubi. Nem hallottál semmi újságot? Oh ha tudnád 

azt, mit én tudok, — ha szépen tudsz könyörögni, megmondom. 

Vagy ha te szebbet tudsz, — mondj valamit. 

Lilla. Újságokat tőlem ne várj, mellyek többnyire, 

mint szárnyra kelt hazudságok repkednek az utczán, 

ámbár a' világtól nem vagyok elkülönözve, azokat még 

sem vadászom; mert többnyire a' szenvedélyek műhelyéből 

kerülnek ki ugy, mint kinek kinek tetszik. 

B. Igazad van; arra tehát nem unszollak, ugy is 

a' nőket közönségesen ugy bélyegzik, mint csevegőket, 

ember megszóllókat, rágalmazókat. En ünnepeken, kivált 

falukon, a' ház előtt kün ülőket mindég ugy képzelem, 

mint itélő bírákat, kik az átkelőket megszólják; 

azért maradjunk mi honn, magunk körében is elég újságot 

találunk. Hanem ugy látom, neked valami bajod 

van; talán az újság kérdezésével megbántottalak, 's 

reám haragszol? 

L. Oh ne növeszd fájdalmamat! mért haragudnám 

reád? hiszen meg sem tudnál haragítani. Az én fájdalmam 

oka sokkal nagyobb, mint te gondolnád. 

B. Talán csak szülődtől, vagy valamellyik testvéredtől 

fosztott meg a' halál? azt pedig nem hihetem; 

mert tegnap láttam őket a' templomban, misét, predikácziót 

hallgattak. 

L. Igen, igen; de még is a' halál az oka; mert 

kis kanárimadaram már nincs többé! az én kedves 

egyetlen egy mulattató madarkám már nem él. Oh! ha 

reá emlékezem, milly gyönyörűen énekelt! minő gyöngéden 

csipkedte a' vele enyelgő ujjamat. Ha fogházából 

kibocsájtottam, vállamra repült, még számból is kiszedegette 

a' koppasztott zabot; hát még a' czukrot milly 

örömmel harapdálta. De minek hozom elő? hiszen már 

oda van, 's vele minden örömöm. 

B. Valóban méltán szomorkodol, mert a' te kis 

madarkád nekem is kedves volt. Hiában, nem jó valamit 

mohón kedvelni; mert ha tőle megfosztatunk, csak 

bánatot és szomorúságot szül. Én is ugy jártam, mint te. 

L. Azután neked is volt mulattató madarad? én 

azt nálad sohase láttam, 's ha volt, oh hamis! mért voltál 

olly irigy, 's nekem meg nem mutattad? Elhiszem, 

az is szépen énekelt? 

B. Volt igen is. De az mindég hallgatott, nem 

énekelt, sőt olly csöndes volt, mint a' gyapjú; de nem 

volt ám madár, hanem egy igen igen kicsiny kis balha, 

melly egykor érzékenyen megcsípett, és azonnal hozzákaptam 

, és sikerült is ujjam alá keríteni, 's azonnal a* 

kis gyilkost kötő asztalomon lévő tütartómba zártam, 's 

mint foglot tartogattam. Ha kieresztettem, akkor olly 

nagyot ugrott, mint tót a' tánczban, szemei pedig olly 

fényesek 's feketék voltak, mint a' czigányé. Azonban, 

midőn meg akarám fogni, a' vigyáztalan félre ugrott, és 

az asztalomon lévő vizes pohárba fulladt, erre gondolhatod, 

mennyire megszomorodtam ! 

L. Ah menj, illy házi újsággal, avagy hazugsággal 

ne ámits, ugy is tudom csúfságból csak most koholtad. 

Ha pedig való, igen igen csodálom, hogy szerethettél 

bele, a' minket nőket különösen kedvelő 's kinző állatocskába. 

B. Pedig nem koholmány ám, hanem való, 's okát 

is megmondom: én varrás közben foglomról gondolkozván, 

azt a' kérdést tettem magamnak: az Isten mért 

teremtette ezen kis állatot? mert lehet, hogy minden 

állatnak valami haszna is van, csak hogy azt mi nem 

tudjuk. Azonnal egy jó gondolatra jöttem. Miután csípése 

után a' balha egy kerekes piros foltot hagy, az 

arczpirositó fösték pedig, amint hallom, káros, mert az 

arcz bőrét megránczositja, 's igy a' nőket idő előtt 

öreggé teszi; tehát jobb volna balha-csipte ártatlan pirositóval 

színezni az arczot. Már én próbát is tettem: 

tűtartómban lévő foglomat arczomhoz alkalmaztattam, 's 

mivel éhes volt, azonnal mint kis piócza működött, 's 

ha már megcsípett, azonnal tütartómmal visszasimítottam; 

hidd el, valóban meg is látszott a' szép piros 

foltocska arczomon. Azért, ugy gondolom, jó lesz, ha 

újságban fogom közleni nemünk örömére, miután ezen 

pirosító pénzbe sem kerül, "s nem is ártalmas. 

L. Helyes gondolat; de mellyik újságban fogod 

közleni, hogy én is másokkal közölhessem. 


210 

B. Kétség kívül a 1 „Hölgyfutárban," melly ugy ís 

a' nök czimét viseli; ugy gondolom, szorgalmasan olvasgatják 

is. 

L. De jobb volna, én ugy vélem, határozottan kitenni, 

minő balha legyen, nagy-e, vagy kicsiny? 

B. Minden esetre kicsiny legyen, mert a' mi kicsiny, 

mindég kedvesebb. Lám az ölbeli kutya is, annál 

kedveltetöbb, minél kisebb, kivált ha akkora, mint 

egy kesztyű; 's annak általánosan elismert oka is van, 

mert a' mi kicsiny, kecses. fleitt, ift tyerjlíd),) 

L. Bizonyosan azért nem hordoznak a' dámák ölben 

nagy juhászkutyákat, mert a' mi nagy, esetlen, az 

az németül: (5Ba§ gtöfí, íft Mtgefd)ícft), pedig télen 

tuczli helyett jó szolgálatot tennének. 

B. Ne kételkedjél, ugy is használják, de csak szőrös 

bőrét: már a' tuczlinál viszásan megy; mert mennél 

nagyobb, annál böcsösebb. 

i. Elég már kedves; a' mint hallom, anyám jő, 

majd megint megpirongat, hogy sokat csevegünk, 's nem 

dolgozunk. 

B.. Én nem hallom, nem jő, még egyet fogok közleni: 

mult héten anyámmal kiutazván a' szomszéd faluba, 

éppen akkor kis gyermeket temettek. Oh! ha hallottad 

volna, milly keservesen sirt az anyja, 9 s közben 

még halotti beszédet is tartott fölötte. 

L. Te mindég olly különösségekkel foglalkozol. 

Hadd halljam tehát, minő beszédet tartott fölötte ? 

B. Megbocsáss, siró hangon kell előadnom, összekucsolt 

kezekkel mondá: „Oh jaj, jaj, jaj nekem! oda 

kis Bözském! vele minden örömöm. Jaj nekem! eltűnt 

egyetlen csillagom. Oh pedig minő virgoncz, eleven 

volt: ha ölembe vettem, szökött, rúgott, repdezett a 9 

kis galambom! már beszélleni is kezdett, ha lukas üres 

tojást adtam kezébe, azon reám átkukucsált, 's már azt 

is ki tudta mondani: Ni ni nyanya kuku. Oh kedves 

lelkem! be csacska volt!" 

L. Hadd abba, kérlek, majd engem ís sírásra indítasz. 

B. Hiszen csak azért hoztam elő, mivel ebből ís 

kitűnik, hogy a' kicsiny mindég kedves, az az: (Söa8 

fleín, íft |efslí$.) 

L. Az már igaz, mert ha korosodunk, már annyira 

nem gedélnek bennünket; sőt ha történetből jártunkban 

megbotlunk, vagy orrunkra bukkanunk, ha német leány 

volnék, azt mondanák: (3)tt Mft illl(]ef^ídtt) magyarul 

pedig: te ostoba, mért nem vigyázasz. Jaj ne szóljunk 

többet, jő anyám, majd megint lehurogat. Lám a' minap 

is azt mondotta: jobb szeretné, ha ájtatos éneket 

hallana tőlünk, mint a' sok csevegést, mihez most ha 

hozzászoktatjuk magunkat, majd a' társalgásban is kiállhatatlanok 

leszünk. A' mi igaz is, sok beszéd mellett 

könnyen az Istent is megbánthatjuk. 

B. Oh még nem jő anyád. Ugyan Lillám! mi az 

oka, hogy tenálad mindég jobb izüen esik nekem a' 

kávé, mint mamámmal ha iszom. 

L. Azt ne csodáld, mért mi magunk tartunk tehenet, 

a" piaczi kotyvadt téjjel nem rontjuk el a' kávét. 

Hiszen tudod, a' piaczi téj-áruló nők mikép zagyválják 

össze a' tejet. 

B. Én arról még semmit sem hallottam. 

L. Hát megmondom: vannak szívtelen és csalfa 

téj-áruló nők, kik majd vizzel, majd szappanyos lével 

szaporítják 's fölhabarják, hogy friss fejett téjnek látszassák. 

Tejfölt is megszokták hamisítani, lisztet hullatnak 

bele, 's frissen összehabarják; már az illy zagyvalék 

hogy lehessék jó ? Jaj itten már anyám! hallgassunk, 

ne csevegjünk. 

B. Pedig még egyet akartam mondani, jobb tehát 

hallgassunk, 's ne csevegjünk, mert ismét reánk pirít, 

's majd ugy elrezzent bennünket, mint karval a' csirkéket. 

14* 

101

FOGLALAT. 

Lap. 

Agyag dbon, Sefym) . . . . . . 82 

Anis (21nté) . . . . . . . 63 

Arany (6oíb) . . . . . . . 90 

Árpa (©erfre) . . . . . . . 35 

Articsóka (Sírtifcfyofe) . . . . . 60 

Bab (33of)ne) . . . . . . 53 

Baraczk (Sfprifofe, ^ftrfíct)) 74 

Baromfi (©eflügeí) . . . . . . 18 

Befözöttek (@ingefottene) . . . . . . 72 

Betegség ($ranf()eit) . . . . . . 106 

Borsó ((Srbfe) . . . . . . 53 

Burgonya ((Srbcípfeí) . . . . . 36 

Buza (©eiaen) . . . . . . . 34 

Czikória (@nbime) . . « ' . . 46 

Cziczfark ((scfyafgarbe) . . . . . . 65 

Czink (3inO . . . . . . . 93 

Czukorborsó (3ucfererbfe) . . . . 53 

Czukorrépa (Sucferrübe) . . . . . . 50 

Dinnye (SDWotte) . . . . . . . 56 

Eczet (@ffíg) . . . . . . 101 

Égények OBergroadjé) . . . . . 58 

Egérkő (5írfenif) . . . . . . 94 

Egres (®ta$ett>eere) . . . . . . 59 

Eper ((Srbbeere) . . . . . . . 58 

Erdei fák (gorjíbaum) . . . . . . 59 

Érezek (5D?etaíf, drs) 90 

Ezüst (©tífcer) . . . . . . 91 

Fagyos tag Oerfroreneé ©íieb) . . . . . 113 

Fehérüröm Ot>eif?er ©ermutí)) . . . . . 65 

Föstöércz (9Mer|ííí>er) . . . . . . 94 

Fodorrnentha ($röltfemüt18e) 

Fogfájás (3a()nWmers) 

Folyógyánta (flíefienbeé £>ar$) 

Foghagyma ($not>íaUíí)) 

Fonyás ((spinnerei) 

Főfájás (jfopffdjmerj) 

Földek (@rbrdcf)) . 

Földi-olaj (^rbŐÍ)() 

Főzés (ôc&ereí) 

Galamb (£auí>e) 

Gomba (©cfyroamm, fötís) . 

Gertyamártás (Sid&tStCên) 

• 

Gyomorfájás (SDídöettttJef)) . 

Gyomorerősítő (9J?acjen|íatf ung) 

Hónaposretek (SDíonaíreítiö) 

Indás növények (ranfigeé ©eroaefté) 

Káposzta (^rauí) 

Kalarábi ($of)íraf>t) . • 

Kelkáposzta ($0f)í£raut) 

Kender (ftattf) . 

Kenyérsütés (Q3robbadfen) . 

Kényesö ODuecfjtíber) 

Kerékrépa (roeife ÜÍÜbe) 

Kerti növények (©aríetlpflötue) 

Kerti virágok (@artettMumett) 

Kobalt (£oí>aít) . . . 

Kakas (£af;n) 

Konyhasó ($iíd)enfal$) 

Kovaföldek (5?tefeífíetne) . 

Iíotlós tyúk (53rutl)enne) . 

Kömény (bűmmel) 

Köszvény (@Md)t) . 

Köles (£irfe) 

Kőszén (©íetnfoí)íe) 

Kővé vált testek (öerjíehterte körper) 

Középső (2D?itteIfaI$) 

Kukoricza (SOíűié) • 

Lencse (Stttfe) . . 

Levendula (Saöettbeí) 

Liszt (3J?ef)t) 

Lud c&ané) 

Lugsó (Saugettfaís) 

Mák (Sföoíjn)

Málna (£ímí>eere) . . . . . 

Madarak ($Ö(}el) • • • . 

Majoránna (SÖÍajorcm) . . . . 

Meghűtés 0$erfüí)íun3) 

Mérges gomba (giftiger ©djwamm) 

Mészföldek (âíferbe) 

Mosás (SSafcfyerei) . . . . 

Növények (^flanseíl) 

Nikol (DHcfel) . . . . 

ólom ööíei) . 

Ón (3tnn) 

Orrvérfolyás (9?űfenMlttett) 

Orvosló szerek (2lr$neien) 

Párbeszédek (3rt>eÍ3eÍprcieS)e) 

Paszternák (âjíinaf) 

Paradicsomalma CParabieéapfeí) . • 

Paprika (íűrfífcêr ober fpanifcêr tyfeffer) 

Petreselyem (êterfííie) . . . 

Piskolcz (©piefjgíaé) 

Polyka (Sttbian) 

Récze (dnte) . . . . 

Ribiszke (Sofyanniéfceere) . 

Rozs (ífíogaen, $orn) . . • 

Répa (íftü&e) . . . 

Réz ($upfer) . 

Sáfrány ((gajtan) . 

Sárgarépa (gelbe £Kiíí>e) 

Sajt (tfíife) . . . 

Savany (©attre) 

Sebgyógyitás ($Bunbettf)eiUlt13) 

Sertés (@cfytt>eil1) . . . . . 

Só ((Bak) 

Sóska (@auerampfer) 

Spárga ((Spargeí) . . . . 

Spenót (©pinát) . 

Szappan ((Seife) . . . 

Tehén ($uí)) . > . 

Tyúk 's nyavalyái (£>etitte tinb ®ettnefratiffetten 

Tojás (£i) 

Torokfájás ($aíéit>efD . . . 

Torma (5?ren) . . . . 

Tök cmtbxfo 

Ugorka (©urfe) 

Vaj (Mutter) 

Vas (@ifen) 

Vérhas (ÍK«í)r, 93íutíauf) 

Vizibetegség 0©ajTerfucí)t) 

Vereshagyma (3tt>teí)eí) 

Zab ($aber, &afer) 

Zeller (3elíer) 

Zsálya (©ctíbei) „ •

Fenix Farkas â Magyar gazdasszony. 1850.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

Fenix Farkas â Magyar gazdasszony. 1850.