A magyar nép

7
„A fizikai behatások teszik a magyart azzá, ami” – írja
másfél évszázaddal ezelőtt Huszti Zakariás. – Sokan ma is azt
vallják, hogy a nemzet élete a legszorosabban összefügg a gazdasági
kérdésekkel, az élettérszínnel, az élő és élettelen miliővel,
melyben a nemzet élete lejátszódik. Nem indokolatlan tehát, ha
ezekkel a kérdésekkel foglalkozó különböző tudományágaknak,
elsősorban az emberföldrajznak is nagy szerepet juttatnak a
nemzeti lényeg kutatásában.
Nem kevés azoknak a száma sem, akik az irodalmat és művészetet
tartják a legalkalmasabbnak arra, hogy azok alkotásain
keresztül a nemzet lelkébe belelássanak, a nemzeti Geniust megismerjék.
Sőt szaporíthatnánk a példák számát még tovább, mert
egész csomó tudományszakma kért részt magának a nemzetkutatásból
már a múltban is.
Tagadhatatlan, hogy bizonyos fokig mindegyik tábornak
igaza is van. Mindegyik tudomány hozzájárul kisebb-nagyobb
mértékben a nemzetismeret megvalósításához. Tévednek azonban
azok, akik csak egy-egy kutatási terület szempontjából tekintik
a kérdést. Az egyes szakmáknak részletkutatásaiból ugyanis
mindinkább az derül ki, hogy magában véve egyik sem elegendő
a nagy problémák végleges megoldására,hanem a legkülönbözőbb,
néha egészen távolállónak hitt tudomány szakmák karöltve végzett
tervszerű munkássága szolgáltathatja csak azokat a szilárd, az
idők és tudományos viták viharait biztosan kiálló építőköveket,
amelyekből a magyarság valódi mivoltának hatalmas ismeretépülete
majdan felépül.
Világosan látta ezt Edvi Illés Pál már száz év előtt, amikor
azt hirdette, hogy „a magyart minden kigondolható oldalról felvenni;
azt, ami benne, nyelvében, hazájában, terményében, stb.
sajátságos, felkeresni; azt, ami őt a földön létező minden más
nemzetektől megkülönbözteti, el nem fogódott csöndes elmével
összealkatni: ez adná aztán élőnkbe a magyart az δ valódi nemzetiségében.”
A nemzetismeretnek az egyes tudományszakmák szemszögéből
való fent vázolt felfogásaiban egyúttal ismét jelentkezik az
a már tárgyalt sajátos jelenség, hogy csaknem mindegyik megfeledkezik
magáról a nemzetet alkotó „ember”-ről. Pedig az
a tény, hogy a nemzet élőlényekből, emberekből áll, egészen új