Szántó Zoltán: A mikro-makro relációk az analitikus szociológiában
Szántó Zoltán: A mikro-makro relációk az analitikus szociológiában
Szántó Zoltán: A mikro-makro relációk az analitikus szociológiában
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Szántó</strong> <strong>Zoltán</strong><br />
BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet<br />
zoltan.szanto@uni-corvinus.hu<br />
A <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> <strong>relációk</strong><br />
<strong>az</strong> <strong>analitikus</strong> <strong>szociológiában</strong><br />
A felsőoktatás minőségének javítása a<br />
kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás<br />
fejlesztésén keresztül<br />
Hatékony állam, szakértő közig<strong>az</strong>gatás,<br />
versenyképes társadalom<br />
TÁMOP-4.2.1.b-09/1/KMR-2010-0005<br />
MAKRO, MIKRO, KVANTI, KVALI<br />
– ÚTBAN A VEGYES MÓDSZEREK ÉS<br />
MEGKÖZELÍTÉSEK FELÉ<br />
c. konferencia<br />
MTA Szociológiai Kutatóintézet<br />
2011. október 27.
Témakörök<br />
• Bevezető<br />
• A Coleman-séma és elmélettörténeti előzményei<br />
• A Coleman-séma és a Merton-féle középszintű<br />
elméletek<br />
• Néhány paradigmatikus <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> modell<br />
• A <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> kapcsolatok konceptualizálása <strong>az</strong><br />
<strong>analitikus</strong> <strong>szociológiában</strong><br />
• Összegzés helyett
Bevezető (1)<br />
A <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> <strong>relációk</strong> tisztázása a szociológiai<br />
elmélet- és modellalkotás egyik kulcskérdése – cél:<br />
<strong>makro</strong>szintű társadalmi jelenségek magyarázata egyéni<br />
cselekvők viselkedésének következményeként<br />
Példák: Schelling szegregációs modellje (1971),<br />
Coleman társadalmi csere modellje (1972)<br />
vagy Friedkin és Johnsen véleménydinamikai<br />
modellje (1990)
Bevezető (2)<br />
Mikro-<strong>makro</strong> magyarázatok/<strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> modellek:<br />
a <strong>makro</strong>szintű társadalmi feltételek/következmények<br />
hogyan függenek össze a <strong>mikro</strong>szintű egyéni<br />
viselkedésekkel/cselekvésekkel<br />
A probléma kifejtésének sztenderd eszköze:<br />
a Coleman-séma (1986, 1987, 1990)
A Coleman-séma és elmélettörténeti<br />
előzményei (1)
A Coleman-séma és elmélettörténeti<br />
előzményei (2)<br />
A: <strong>makro</strong>feltételek, D: <strong>makro</strong>következmények<br />
4: <strong>makro</strong>szintű empirikus szabályszerűségek<br />
B: <strong>mikro</strong>feltételek: <strong>az</strong> egyéni viselkedés szabályszerűségeire vonatkozó<br />
feltevések<br />
1: hogyan befolyásolják a társadalmi feltételek <strong>az</strong> egyéni viselkedést? -<br />
lehetőségek, korlátok, ösztönzők, információk<br />
– <strong>makro</strong>-<strong>mikro</strong> <strong>relációk</strong> avagy híd-feltevések/hipotézisek (Lindenberg<br />
1981) avagy szituációs mechanizmusok (Hedström-Swedberg 1998)<br />
C: <strong>mikro</strong>következmények: egyéni viselkedések<br />
2: <strong>mikro</strong>szintű empirikus szabályszerűségek: viselkedéselmélet<br />
3: hogyan idézik elő <strong>az</strong> egyéni viselkedések a<br />
<strong>makro</strong>következményeket?<br />
– <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> <strong>relációk</strong> avagy transzformációs szabályok (Lindenberg<br />
1981) avagy transzformációs mechanizmusok (Hedström-Swedberg 1998)
A Coleman-séma és elmélettörténeti<br />
előzményei (3)<br />
Az explanandum (D és/vagy 4) olyan explanansból<br />
következik, amely<br />
– a <strong>makro</strong>feltételek (A),<br />
– a viselkedési szabályszerűségek (B, C, 2),<br />
– a <strong>makro</strong>-<strong>mikro</strong> (1) és<br />
– a <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> (3) <strong>relációk</strong> együttese.<br />
Példák:<br />
menekülés <strong>az</strong> égő színházból (pánik),<br />
kapitalizmus kialakulása
A Coleman-séma és elmélettörténeti<br />
előzményei (4)<br />
A Coleman-séma elmélettörténeti előzményei:<br />
- a 18. századi skót morálfilozófiai hagyomány<br />
(Hume, Smith, Ferguson) – láthatatlan kéz<br />
- a modern közg<strong>az</strong>daságtan (neoklasszikus,<br />
neoinstitucionalista és evolúciós irányzatok,<br />
játékelmélet) – fogolydilemma
A Coleman-séma és elmélettörténeti<br />
előzményei (5)<br />
- a társadalmi csere elmélete (Homans, Blau) – társadalmi<br />
csoportok, hatalom<br />
a strukturalista-individualisztikus („magyarázó”)<br />
szociológia (Boudon, Opp, Hummell, Lindenberg, Wippler,<br />
Esser és mások) – Lindenberg-séma (1977)
A Coleman-séma és elmélettörténeti<br />
előzményei (6)
A Coleman-séma és a<br />
Merton-féle középszintű elméletek<br />
A <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> modellek a Merton-féle<br />
középszintű elméletekkel összhangban állnak<br />
Pl.:<br />
• Makro-<strong>mikro</strong> <strong>relációk</strong>: a cselekvők lehetőség<br />
szerkezetének eltérései társadalmi rétegenként, anómia és<br />
referenciacsoportok stb.<br />
• Mikro-<strong>makro</strong> <strong>relációk</strong>: „The Unanticipated Consequences<br />
of Purposive Social Action” (1936), önbeteljesítő jóslatok,<br />
Máté-hatás stb.
Néhány paradigmatikus <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> modell<br />
(1)<br />
1. A neoklasszikus közg<strong>az</strong>daságtan<br />
modellje a tökéletespiac-modellje<br />
2. A közjavak termelése – Olson (1965), Hardin (1971)<br />
• Makro-<strong>mikro</strong> reláció: Csoportméret (<strong>makro</strong>feltétel) hogyan hat<br />
<strong>az</strong> egyének költség/haszon kalkulációjára (<strong>mikro</strong>feltétel) –<br />
szelektív ösztönzők hatása<br />
• Mikro-<strong>makro</strong> reláció: egyéni döntések (<strong>mikro</strong>következmény)<br />
aggregációjának eredménye<br />
(<strong>makro</strong>következmények) – kollektív cselekvés<br />
sikere ill. kudarca<br />
• Kollektív cselekvés – fogolydilemma
Néhány paradigmatikus <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> modell<br />
(2)<br />
3. Schelling szimulációs szegregációmodellje (1971)<br />
– integrált lakóhelyi környezet (<strong>makro</strong>feltétel) –<br />
diszkriminációmentes egyéni preferenciák (<strong>mikro</strong>feltétel):<br />
legalább 50%-a a szomszédoknak tartozzon a saját etnikumhoz<br />
– költözés során ezt a szempontot is mérlegelik<br />
(<strong>mikro</strong>következmény)<br />
– szélsőséges lakóhelyi szegregáció kialakulása<br />
(<strong>makro</strong>következmény) olyan helyzetben, ahol a lakók előnyben<br />
részesítik <strong>az</strong> integrált lakóhelyi környezetet –<br />
<strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> <strong>relációk</strong>: nem szándékolt hatások
Néhány paradigmatikus <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> modell<br />
(3)<br />
4. Társadalmi kapcsolathálók kibontakozása<br />
• a kapcsolathálók (és sajátosságaik) <strong>az</strong>oknak a szereplőknek a<br />
viselkedéséből fakad, akik kapcsolatokat alakítanak ki, tartanak fenn<br />
és/vagy szakítanak meg<br />
• Makrofeltételek: olyan hálózati konfigurációk, amelyek kapcsolatok<br />
kialakítását és megszakítását teszik lehetővé – <strong>makro</strong>-<strong>mikro</strong><br />
<strong>relációk</strong>: hogyan teszik értékessé adott hálózati konfigurációk a<br />
kapcsolatokat <strong>az</strong> egyes szereplők számára (pl. több strukturális<br />
lyukkal rendelkező hálózati pozíció, Burt 1992)<br />
• Mikrokövetkezmények: kapcsolatmenedzsment – <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong><br />
<strong>relációk</strong>: a <strong>makro</strong>hálózati konfiguráció alakulása<br />
a szereplők egyéni kapcsolatmenedzsmentjének<br />
nem szándékolt következményeként
A <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> kapcsolatok konceptualizálása<br />
<strong>az</strong> <strong>analitikus</strong> <strong>szociológiában</strong> (1)<br />
Analitikus szociológia<br />
– komplex <strong>makro</strong>társadalmi jelenségek/folyamatok<br />
magyarázata<br />
– mechanizmusok<br />
– alkotóelemekre bontás (dissection) és absztrakció<br />
– pontosság és világosság<br />
– cselekvés
A <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> kapcsolatok konceptualizálása<br />
<strong>az</strong> <strong>analitikus</strong> <strong>szociológiában</strong> (2)<br />
M1:<br />
Macro properties at<br />
time 1<br />
M2:<br />
Macro properties at<br />
time 2<br />
Supervenience<br />
Causal<br />
Supervenience<br />
P1:<br />
Micro base at time 1<br />
Causal<br />
P2:<br />
Micro base at time 2
A <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> kapcsolatok konceptualizálása<br />
<strong>az</strong> <strong>analitikus</strong> <strong>szociológiában</strong> (3)<br />
A <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> <strong>relációk</strong> ráépülési<br />
(supervenience) természetűek (elmefilozófia:<br />
mind-body problem)<br />
– a részek konstituálják <strong>az</strong> egészet (nem előidézik): pl.<br />
kétszereplős kapcsolatok konstituálják a hálózati<br />
szerkezetet, egyének lakóhelyválasztása konstituálja<br />
a lakóhelyi szegregációt<br />
– rész-egész reláció<br />
– szinkronitás: P1 → M1, P2 → M2 stb.
A <strong>mikro</strong>-<strong>makro</strong> kapcsolatok konceptualizálása<br />
<strong>az</strong> <strong>analitikus</strong> <strong>szociológiában</strong> (4)<br />
A <strong>makro</strong>-<strong>mikro</strong> ill. <strong>mikro</strong>-<strong>mikro</strong> <strong>relációk</strong><br />
oksági (causal) természetűek<br />
– ha egy korábbi <strong>makro</strong>- vagy <strong>mikro</strong>ismérv (M1 vagy<br />
P1) oksági hatással van egy jelenbeli <strong>makro</strong>ismérvre<br />
(M2), ezt csakis a ráépülési alapzatán (P2) keresztül<br />
fejti ki: pl. szocializáció, társadalmi mozgalomhoz való<br />
csatlakozás annak függvényében, hogy már hányan<br />
vesznek részt benne<br />
– ok-okozat reláció<br />
– diakronitás: M1 → P2 → M2 ill. P1 → P2 → M2 stb.
Felhasznált irodalom:<br />
• Journal of Mathematical Sociology 2011-es Micro-Macro<br />
Links and Microfoundations in Sociology c.<br />
különszámának írásai,<br />
• Peter Hedström: Dissecting the Social. On the Principles<br />
of Analytical Sociology (2005)<br />
• Peter Hedström és Peter Bearman (szerk.) The Oxford<br />
Handbook of Analytical Sociology (2009)
Köszönöm a figyelmet!<br />
Várom a kérdéseket és <strong>az</strong> észrevételeket!
Change language