Záróvizsga-tételsor Európai- és Nemzetközi Jogból
Záróvizsga-tételsor Európai- és Nemzetközi Jogból
Záróvizsga-tételsor Európai- és Nemzetközi Jogból
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Záróvizsga-tételsor Európai- és Nemzetközi Jogból<br />
A – tételsor<br />
EURÓPAI JOG<br />
Az Európai Közösség és az Európai Unió alapszerződései és azok módosításai<br />
1. Az Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés és annak módosításai (Egységes<br />
Európai Okmány, Maastricht, Amszterdam, Nizza). A szerződések létrejötte, jogi<br />
státusa, szerkezete, szabályozási köre, a szerződések módosításainak főbb elemei,<br />
újításai. (ea. + TK-HZ/30-56.o.)<br />
2. Az Európai Unióról szóló szerződés és annak módosításai napjainkig (az Amszterdami<br />
és a Nizzai Szerződések EU-szerződést módosító rendelkezései). A szerződések<br />
létrejötte, jogi státusa, szerkezete, szabályozási köre, a szerződések módosításainak<br />
főbb elemei, újításai. (ea. + TK-HZ/42-56.o.)<br />
3. Az Alkotmányszerződés létrehozásának folyamata és ratifikációs válsága. A<br />
Lisszaboni Szerződés létrejötte és módosításainak főbb elemei. Az Európai Unió és a<br />
tagállamok közötti hatáskörmegosztás elvei és formái (kizárólagos uniós, megosztott,<br />
támogató és tagállami hatáskörök). (ea. + TK-HZ/58-69., 533-578.o.)<br />
Az Európai Unió főbb intézményei és a döntéshozatali eljárások<br />
4. Az Európai Tanács jelentősége, összetétele és hatásköre. Az Európai Unió Tanácsának<br />
összetétele, működése és hatásköre. (ea. + TK-HZ/132-144.o.)<br />
5. Az Európai Bizottság összetétele, működése és hatásköre (ea. + TK-HZ/123-132.o.)<br />
6. Az Európai Parlament választása, összetétele, működése és hatásköre (ea. + TK-<br />
HZ/144-158.o.)<br />
7. Az Európai Központi Bank (célkitűzései és feladatai, döntéshozó szervei, jogalkotási<br />
tevékenysége, jegybanki függetlenség és demokratikus elszámoltathatóság a közösségi<br />
jogban). (ea. + TK-HZ/171-174.o., TK-VE/170-180.o.)<br />
8. Az Európai Számvevőszék működése és hatáskörei. Az Európai Ombudsman<br />
választása és hatáskörei. Az Európai Beruházási Bank szerepe és működése.<br />
Tanácsadó szervek: Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága. (ea. + TK-<br />
HZ/164-174.o.)<br />
9. Az Európai Unió Bírósága, a Törvényszék és Közszolgálati Törvényszék összetétele,<br />
működési elvei és az uniós bírósági rendszer összefüggései (ea. + TK-VE/128-139.o.)<br />
10. Döntéshozatali eljárások az Európai Unióban (rendes jogalkotási eljárás és egyéb<br />
eljárások, komitológia). (ea. + TK-HZ/198-216.o.)<br />
- 1 -
Az uniós jog<br />
11. Az acquis communautaire - az Európai Unió jogforrási rendszere. Az elsődleges,<br />
másodlagos uniós jog és egyéb jogforrások. A közös kül- és biztonságpolitika jogi<br />
eszközei. (ea. + TK-VE/187-215.o.)<br />
12. Az uniós jog elsőbbsége az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata alapján. (ea. +<br />
TK-VE/297-315.o.)<br />
13. Az uniós jog közvetlen hatálya és annak feltételei. A vertikális és horizontális<br />
közvetlen hatály összevetése. Az irányelvek közvetlen hatálya. A közvetett hatály<br />
(értelmezési kötelezettség) (ea. + TK-VE/255-266, 273-277.o.)<br />
14. Előfoglalás, szubszidiaritás, proporcionalitás fogalma és a bírói gyakorlat. A<br />
közösségi hűség elve és érvényesülése a joggyakorlatban. (ea. + TK-VE/197-201,<br />
226-232.o.)<br />
15. Az emberi jogok védelmének kialakulása az EU-ban. Az Alapjogi Charta. Az emberi<br />
jogok EU-Szerződésben biztosított védelmének rendszere. Jogharmonizációs<br />
kötelezettsége társult és tagállami státuszban. (ea. + TK-VE/233-241, 531-539.o.)<br />
Bírósági eljárások<br />
16. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás általános szabályai és a jogértelmezés<br />
módszerei (ea. + TK-VE/139-163.o.)<br />
17. A tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárások (az eljárás célja,<br />
jogalapja, a kereset megindítására jogosultak köre, jogkövetkezmények). A tagállamok<br />
kárfelelőssége a közösségi jog megsértéséért. (ea. + TK-VE/329-344, 282-293.o.)<br />
18. A semmissé nyilvánítási eljárás (az eljárás célja, jogalapja, a kereset megindítására<br />
jogosultak köre, jogkövetkezmények) és a semmisségi kifogás. A mulasztási eljárás.<br />
(ea. + TK-VE/387-415.o.)<br />
19. Az előzetes döntéshozatali eljárás (ea. + TK-VE/349-381.o.)<br />
A belső piac joga<br />
20. Az áruk szabad mozgása (a vámunió működése, az adódiszkrimináció tilalma, a<br />
mennyiségi korlátozások és az azzal azonos hatású intézkedések tilalma). (ea. + TK-<br />
VE/428-453.o.)<br />
21. A szolgáltatások szabad mozgása. A tőke és fizetések szabad mozgása. (ea. + TK-VE/<br />
498-521.o.)<br />
22. A személyek szabad mozgásának alanyai és tartalma. Kivételek a személyek szabad<br />
mozgása alól. (2004/38/EK irányelv). Az uniós polgárság intézménye és jogaik köre.<br />
(ea. + TK-VE/476-482, 490-498.o.)<br />
23. A letelepedés szabadsága egyéni vállalkozók és a vállalatok tekintetében. (ea. + TK-<br />
VE/459-476.o.)<br />
24. A gazdasági és monetáris unió alapfogalmai, előnyök és hátrányok. A GMU<br />
előzményei 1958 és 1988 között, valamint létrejöttének folyamata 1988 és 2002 között<br />
(ea. + TK-HZ/303-318.o.)<br />
- 2 -
Vegyes<br />
25. Az Európai Unió költségvetése (bevételi és kiadási oldal, költségvetési elvek,<br />
költségvetési eljárás és a végrehajtás ellenőrzése, az EU pénzügyi érdekeinek<br />
védelme). (ea. + TK-HZ/265-299.o.)<br />
26. Az Európai Unió és Magyarország. A csatlakozás feltételrendszere és a felvételi<br />
eljárás menete. A magyar csatlakozás folyamata a kérelem benyújtásától a teljes jogú<br />
tagságig. A csatlakozási szerződés tartalma. (ea. + TK-HZ/83-111.o.)<br />
27. A 44/2001/EK (Brüsszel I.) rendelet jelentősége, tárgyi hatálya, joghatósági rendszere<br />
és a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás menete (Tananyag: Az Európai Unió polgári<br />
eljárásjoga, (szerk: Wopera Zsuzsa) Complex Kiadó, 2007., vonatkozó fejezetek)<br />
28. A 2201/2003/EK (új Brüsszel II.) rendelet jelentősége, tárgyi hatálya és joghatósági<br />
rendszere (Tananyag: Wopera Zsuzsa: Európai családjog, HVG-ORAC Kiadó, 2009.<br />
vonatkozó fejezetek)<br />
29. Kollíziós jogegységesítés: 593/2008/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre<br />
alkalmazandó jogról (Róma I.) (Tananyag: jogszabály, előadás)<br />
30. Kollíziós jogegységesítés: 864/2007/EK rendelet a szerződésen kívüli kötelmi<br />
viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.) (Tananyag: jogszabály, előadás) (A 29-<br />
30-as tételekhez a kollíziós jog általános elveinek ismerete is szüksége)<br />
Tananyag<br />
- Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC, Budapest, 2007 (a<br />
tételsorban: TK-HZ)<br />
- Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga, KJK-KERSZÖV, Jogi és<br />
üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. (a tételsorben: TK-VE)<br />
Elsődleges uniós joganyag:<br />
- Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló<br />
szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (Hivatalos Lap C 115, 2008.<br />
május 9.)<br />
- 3 -
B – tételsor<br />
NEMZETKÖZI JOG<br />
Az oldalszámok Kovács Péter: Nemzetközi Közjog (Osiris, Budapest, 2006.)<br />
c. tankönyvére utalnak.<br />
1. Jog-e a nemzetközi jog? Milyen kapcsolatban áll egymással a nemzetközi jog és a<br />
belső jog? A nemzetközi jog és a magyar jogrend. Közjogi és magánjogi jellemzők és<br />
technikák a nemzetközi jogban. 49-74. o.<br />
2. A nemzetközi jog jogforrási rendszere. A nemzetközi szerződések definíciója és<br />
tipológiája. A nemzetközi szerződések megkötése. 77-98. o.<br />
3. A fenntartások. A nemzetközi szerződések és az érvénytelenség. 98-112. o.<br />
4. A nemzetközi szerződések értelmezése, a nemzetközi szerződések hatálya,<br />
végrehajtásának biztosítékai és a normakonfliktus, a szerződések módosítása,<br />
kiegészítése és felfüggesztése, a szerződések megszűnése. 113-134. o.<br />
5. A nem szerződéses jogforrások és az értelmezés segédeszközei: A szokásjog, a<br />
civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek, az államok egyoldalú aktusai, a<br />
nemzetközi szervezetek határozatai, a méltányosság, a bírói gyakorlat, a jogtudomány<br />
az ex æquo et bono alapon történő bíráskodás. 135-162. o.<br />
6. Az állam fogalmi elemei. Főhatalom és alávetettség a nemzetközi jognak: a keretek<br />
közötti mozgásszabadság. Az államhatár.165-194. o.<br />
7. A területszerzés jogcímei. Az államnak nem saját állami területen gyakorolt<br />
területigazgatási hatáskörei.194-219. o.<br />
8. Az államok egymás közti kapcsolatainak nemzetközi jogi alapelvei 219-239.<br />
9. Államok keletkezése, megszűnése és az államutódlás.239-254. o.<br />
10. Államelismerés, kormányelismerés és egyéb elismerési formák. Különleges státusok.<br />
254-274. o.<br />
11. A szervezetek fogalma és fajtái. Tagfelvétel, kilépés és kizárás. A nemzetközi<br />
szervezetek struktúráinak és működésének legfontosabb kérdései. 275-297. o.<br />
12. Az egyén aktív és passzív jogalanyiságának alapjai, az emberi jogok osztályozása, az<br />
emberi jogok védelme az Egyesült Nemzetek Szervezetében. 298-308. o.<br />
13. Az emberi jogok védelme az Európa Tanácsban, az Emberi Jogok Európai<br />
Egyezményének kontrollmechanizmusa.<br />
14. Magyarországgal szembeni ügyek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.<br />
15. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet az emberi jogokért, egyéb emberi<br />
jogvédelmi mechanizmusok: Az emberi jogok regionális védelme az Amerikai<br />
Államok Szervezetében, az Afrikai Egységszervezetben, a Független Államok<br />
Közösségében, valamint az Arab Liga államaiban<br />
16. Kisebbségvédelem. Menekültek és hontalanok. Különleges jogok a munka világában.<br />
316-335. o.<br />
17. Az egyén nemzetközi jogi felelőssége a nemzetközi bűncselekményekért. 335-353. o.<br />
- 4 -
18. A nemzetközi jog egyéb alanyai: társaságok, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága,<br />
lovagrendek, a nép és a nemzet, az emberiség jogalanyisága. 354-361. o.<br />
19. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga I.: A diplomácia kapcsolatok eredete és az<br />
államok érdekeltsége, az agrément, a diplomáciai képviselet funkciói. 365-368; 372-<br />
379; 391-397. o.<br />
20. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga II.: A diplomáciai megbízatás megszűnése,<br />
a diplomáciai kiváltságok és mentességek. 397-417. o.<br />
21. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga III.: A konzuli kapcsolatok létesítése és a<br />
konzul kinevezése, a konzul feladatköre, a konzuli megbízatás megszűnése, a konzuli<br />
kiváltságok és mentességek. 417-426. o.<br />
22. Az államok nemzetközi felelőssége: A nemzetközi jogi felelősség kodifikációs<br />
folyamata és alapelemei, a jogellenes cselekmény betudhatósága. Kimentés a<br />
felelősség alól, a nemzetközi felelősség jogkövetkezményei, a nemzetközi felelősség<br />
érvényesítése.438-461. o.<br />
23. A viták békés rendezése I.: a nemzetközi jogvita és a rendezés fogalma, a nem bírói<br />
vitarendezési módok, a nemzetközi szervezetek szerepe a nem bírói vitarendezésben, a<br />
választottbírósági vitarendezési módok, a Nemzetközi Bíróság és szerepe a viták békés<br />
rendezésében, 462-490. o.<br />
24. A viták békés rendezése II. A Nemzetközi Bíróság előtti peres eljárás menete, a<br />
tanácsadó véleményezési eljárás. 490-512. o.<br />
25. A kényszer alkalmazása a nemzetközi jogban: az agresszió, az ENSZ hatáskörei, az<br />
önvédelem, az ENSZ reformja. 513-534. o.<br />
26. A hadijog és a humanitárius jog nemzetközi jog története, a kombattáns, a hadifogoly,<br />
különleges kategóriák és megkülönböztető jelzések, a hadműveletek vezetése, a tiltott<br />
fegyverek és a tiltott célpontok, a polgárháborúra vonatkozó szabályozás, a háborús<br />
bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása és megtorlása, a semlegesség. 535-562. o.<br />
27. Az édesvizekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályrendszerek alapelemei. 591-605. o.<br />
28. A légtérre és a légi közlekedésre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok, világűrjog, a<br />
környezet védelmének legfontosabb nemzetközi jogi kérdései. 606-626. o.<br />
- 5 -