24.10.2014 Views

letöltése

letöltése

letöltése

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA<br />

Gyorsít a sereghajtó<br />

Észak-Alföld<br />

A 2007–2013-as időszakban a hazai pályázók<br />

soha nem látott összegű fejlesztési támogatáshoz<br />

juthatnak az uniós pályázatok révén. Az Új<br />

Magyarország Fejlesztési Tervről szóló megállapodást<br />

aláírta az Európai Bizottság és a magyar<br />

kormány. Ennek eredményeképpen az eredetileg<br />

tervezettnél valamivel több pénz jut majd gazdaságfejlesztésre,<br />

humánerő-fejlesztésre és környezetvédelemre,<br />

de kevesebb a közlekedésfejlesztésre.<br />

Átcsoportosítások hatására 2 százalékkal<br />

nő a humán fejlesztések aránya az infrastrukturális<br />

beruházásokkal szemben. A teljes lehívható<br />

keret változatlan, továbbra is mintegy 7000<br />

milliárd forint.<br />

Új Magyarország Fejlesztési Terven belül – a<br />

korábban egységes regionális operatív programmal<br />

szemben – mind a hét régiónak van<br />

saját operatív programja, így minden régió specifikusan,<br />

gyengeségeit és kitörési lehetőségeit<br />

figyelembe véve juthat fejlesztési forrásokhoz.<br />

A magyar kormány által javasoltnál kevesebb<br />

jut a Közép-magyarországi Régió programjára<br />

Az Észak-alföldi Régió az<br />

egy főre jutó bruttó hazai<br />

terméket (GDP) tekintve<br />

2004-ben a magyar régiók<br />

között az utolsó helyet foglalta<br />

el. A régión belül a legkedvezőbb<br />

helyzetben Hajdú-<br />

Bihar megye van, amely 2004-<br />

ben már a 10. helyet foglalta el<br />

a megyék rangsorában. Jász-<br />

Nagykun-Szolnok ugyanebben<br />

az évben a 17., Szabolcs-<br />

Szatmár-Bereg pedig a 19.<br />

volt. A régió kedvezőtlen helyzetére,<br />

valamint a régión belüli<br />

nagy területi különbségekre<br />

utal az is, hogy az itt található<br />

27 tervezési-statisztikai kistérségből<br />

15 a leghátrányosabb,<br />

9 pedig a hátrányos helyzetűek<br />

közé tartozik.<br />

Az ipari termelés tekintetében<br />

a régióban igen jelentős<br />

fejlődés ment végbe. A legnagyobb<br />

ütemben Hajdú-<br />

Bihar megye fejlődött, de<br />

Szabolcs-Szatmár-Bereg és<br />

Jász-Nagykun-Szolnok növekedési<br />

üteme is nagyobb volt<br />

az országos átlagnál. A régió<br />

Magyarország agrárfejlesztése<br />

szempontjából súlyponti<br />

stratégiai területet képez, itt<br />

található az ország mezőgazdasági<br />

területének 21,7 százaléka.<br />

is. Összességében azonban nem csökken a régióra<br />

jutó támogatás, mert a programból kivont,<br />

az infrastruktúra fejlesztésére fordítható forrás<br />

a humánerő-fejlesztéseket segítő társadalmi<br />

megújulás operatív program központi régióra<br />

fordítható részébe kerül. Az operatív programokról<br />

még folynak az egyeztetések.<br />

Május 7-én megjelentek a regionális operatív<br />

programok első pályázati kiírásai. A hét régióban<br />

öt témakörben összesen 10 felhívást tettek<br />

közzé, mintegy 27 milliárd forintos kerettel.<br />

Utólagos akadálymentesítésre lehet pályázni<br />

Nyugat-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Közép-Dunántúlon<br />

és Észak-Magyarországon. A<br />

kerékpárút-hálózat fejlesztésére a dél-alföldi és<br />

a dél-dunántúli pályázók kaptak lehetőséget. A<br />

belterületi utak fejlesztésére a Közép-dunántúli<br />

Régióban tettek közzé felhívást. Közoktatási intézmények<br />

beruházásaihoz a Közép-magyarországi<br />

Régióban lehet támogatást kapni. Az ipari<br />

parkok fejlesztésére Észak-Magyarországon és<br />

az Észak-Alföldön nyílik lehetőség.<br />

Speciális problémák<br />

A rossz foglalkoztatottsági<br />

és munkanélküliségi mutatók<br />

következtében a régió<br />

az inaktivitás és az eltartottság<br />

szempontjából az ország<br />

legelmaradottabb térségei<br />

közé tartozik. A régió gazdaságának<br />

az országos átlaghoz<br />

viszonyított fejletlensége,<br />

valamint az ebből származó<br />

alacsony jövedelmek<br />

igen jelentős szociális problémákat<br />

okoznak. A legroszszabb<br />

helyzetben Szabolcs-<br />

Szatmár-Bereg megye van.<br />

A szociális nehézségek<br />

sajátos részét képezik a roma<br />

népességgel kapcsolatban<br />

felmerült problémák. A<br />

régió három megyéje közül<br />

Szabolcs-Szatmár-Beregben<br />

él a legnépesebb roma<br />

kisebbség. A roma népesség<br />

néhány szempontból jelentős<br />

eltérést mutat a többségi<br />

társadalom jellemzőitől:<br />

körükben nagyon magas, 40<br />

százalékos a gyermekkorúak<br />

aránya, a legalább 60 éveseké<br />

ugyanakkor rendkívül alacsony,<br />

mindössze 3,6 százalékos.<br />

Iskolázottságuk – különösen<br />

a nőké – alacsony, és<br />

rendkívül rosszak a munkaerőpiaci<br />

pozícióik.<br />

Súlyos problémát jelent,<br />

hogy sok ember azért nem<br />

lép be, vagy nem marad meg<br />

a munkaerőpiacon, mert<br />

nem rendelkezik szakképesítéssel,<br />

vagy szakképzettsége<br />

nem megfelelő. Ezért<br />

alapvető az oktatás színvonalának<br />

emelése.<br />

A gazdaság<br />

működési feltételeinek<br />

javítása<br />

A régió fejlesztésének és<br />

versenyképességének egyik<br />

legfontosabb eleme a gazdasági<br />

bázis megerősítése,<br />

ezen belül a kis- és középvállalkozói<br />

szektor erősítése.<br />

Az operatív program szerint<br />

javítani kell a gazdasági infrastruktúrát<br />

és az üzleti környezetet.<br />

Ennek érdekében<br />

támogatandó a már műkö-<br />

2007. május ÖN • KOR • KÉP<br />

13

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!