Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
25.10.2014 • Views
Share Embed Flag

Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA

Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA

Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
epa.niif.hu

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

VASÁRNAPI OJSÁÖ,<br />

41. azlli. 19Q2._W. tTWLtl|i<br />

Miként lehet <strong>sz</strong>ép női kebelt elérni.<br />

. . • •_. _:_J L.-.ls«<br />

A kebc-l <strong>sz</strong>épsége a nfii baják egyik legelőkelőbbje, melynek sier elírt eredmény rend<strong>sz</strong>erint minden különös ápoadnmánvoüásában<br />

a termé<strong>sz</strong>et nem mulatja mását pazarló- lás nélkül megmarad.<br />

91S3<br />

nak. Ennélfogva a hölgyek <strong>sz</strong>ívesen fogják tudomásul venni, Ratié-féle Piloles orientalea elevenítő<br />

hogy létezik egy olv teljesen árt.illan <strong>sz</strong>er, melvlyel a hatása által azonfelül ndébb le<strong>sz</strong> az arczbőr, <strong>sz</strong>építve<br />

termé<strong>sz</strong>et <strong>sz</strong>elíd mó'don kény<strong>sz</strong>eríthető, hogy ebben • az arezvouások és megifjitva a nő egé<strong>sz</strong> lénye.<br />

tekintetben kevésbé fukar legven. E <strong>sz</strong>er. melv a finom E pilulákat mindenki beveheti; a fejlődésben levő<br />

párisi hölgyvilágban már ismeretes, a Ratié-féle. tiatal leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött as<strong>sz</strong>ony.<br />

P1XULÉS ÓRIENTALES ha<strong>sz</strong>uálaiáhólili, Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevésbbé az<br />

mely pilulák a leghíresebb párisi orvosok által jóknak egé<strong>sz</strong>ségre ártalmasak. (Törvényesen védve.)<br />

vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bir- A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot<br />

nak, hogy a női kebelt fejle<strong>sz</strong>tik és újra helyrehozzák, könnyű betartani, a meg<strong>sz</strong>okott életmód, legesea<br />

<strong>sz</strong>öveteket erősítik, a vállak csonliliidorodásait elsi- kélyebb változtatása nélkül Ára egy doboznak<br />

mitjákés a kebel idomainak egyáltalában di<strong>sz</strong>krét tes- j ha<strong>sz</strong>nálati utasítással együtt K 645, utánvéttel KG°'S.<br />

tességet kölcsönöznek. Hatása abban áll. hogy a táp- (Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok<br />

láléknak pla<strong>sz</strong>tikai anyagokká való alakulását elősegi- vis<strong>sz</strong>autasitandók, melyeken a gyáros bélyege<br />

•MBIMHMF i tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Az egy-1 nincs ét melyeken nem áll a következő lakásezim:<br />

Z. RATTE, Pharmaeíen,5. Passage Verdau. Parls.RtMr Au<strong>sz</strong>tria-Magyaréra, ré<strong>sz</strong>ére: Bndapest.Török Jóisef gyógy<strong>sz</strong>. Király-u.l"2.<br />

m~ Kitüntetve. TH »F" Alapítva 1879-ben. ~»J<br />

A leg<strong>sz</strong>ebb, lagaltalmaaabb éa legStletesebb<br />

karácsonyi ajándék<br />

egr életnag-yságTi arczkép,<br />

mert Örök becse TUI és<br />

egy<strong>sz</strong>ersmind <strong>sz</strong>obadí<strong>sz</strong>ül, továbbá<br />

előnyös ná<strong>sz</strong>-, névnapi,<br />

<strong>sz</strong>ületésnapi, vagy<br />

egyéb alkalmi és uanepi<br />

ajándékul <strong>sz</strong>olgál, de ngy is<br />

mint örökös emlék (különösen<br />

mesr&oltakra) fölötte<br />

Bodascher Siegfried,<br />

Bécs, II<br />

alkalmas. Ezeket az arczképeket<br />

bármilyen beküldött<br />

fénykép után a legfinomabb<br />

kivitelben ké<strong>sz</strong>ítem el. Nagy- ^^^^^^^^^<br />

sága 40:50 cm, ára 3 frt.<br />

Ha hasonlatossá'!ért és tartósság-ért kezeskedem. A íén>képet<br />

sérül étlen állapotban küldöm vis<strong>sz</strong>a- A képet 10 nap alatt elké<strong>sz</strong>ítem.<br />

(Karácsonyi ajándékul <strong>sz</strong>ánt képeket tessék minél előbb megrendelni.)<br />

kitüntetett arczképfestó<strong>sz</strong>eti<br />

müintézete.<br />

JPraterstrasse 61. 9716<br />

AUDIM AHlnBtCPORHANYÓSÁLLAPOTBAN<br />

bCnmAlllllfCC ei TABLETTÁIBAN<br />

Francxla stabadalom. A izepief titka, ideáin Illattal<br />

feltétlenül tartóa.egeiiiéíei él diaikrét. A. Oermanaree<br />

u arexbörnek egésuéres él üde tilnt ad.<br />

ÍÖOO ért f>éri,i ViláffkiAllitám : AHANVlRM<br />

MIQNOUOUCHER. 19, Rn. ViTienne, PARIS.<br />

KtpUato TBrBk J6M*I f r4»y>nrtírat>ii> Bndiptitaa.<br />

9681<br />

Csá<strong>sz</strong>árfürdő<br />

BUDAPESTEN 9375<br />

téli és nyári gyógyhely.<br />

Elsörangu.E kénesvizü gyógj ••<br />

fürdő, páratlan gőzfürdővel ée<br />

legmodernebb i<strong>sz</strong>apfürdőkkel<br />

pompás ásványvíz u<strong>sz</strong>odák<br />

kai, hő- és kádfürdőkkel.<br />

Prospektns ingyen bérmentvt<br />

Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban. 9693<br />

HÖLGYEIM!<br />

Jfe rendeljenek addig luhakelméket<br />

inig ő<strong>sz</strong>i és téli <strong>sz</strong>övet-újdonságaim<br />

mintáit s nagy mosókelme mintakönyvemet,<br />

a melyeket ingyen -os betétkamat-adót az intézet fizeti. Le<strong>sz</strong>ámitól<br />

váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. VÁLTO-<br />

ÜZLETE megbizásból teljesiti mindenféle értékpapírok vételét ée eladását<br />

a legelőnyösebb feltételek mellett s foglalkozik minden a váltótlzletek keretébe<br />

tartozó üzletágakkal. Üzleti órák: délelőtt V«9—V»l-ig, délután 3—V»5-ig.<br />

Magyar kir. o<strong>sz</strong>tálysorsjegyek főelárusitó helye IV., Ferencziektere<br />

2. <strong>sz</strong>ám. Kézi zálogüzletei: IV., Károly-kömt 18., IV., Ferenczik-tere<br />

és Irányi-n. sarkán, VII., Király-n. 57., VHL, József-körut 2., Üllői-út 6.<br />

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR<br />

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.<br />

Budapest, V. ker., Ferencz József-tér 8. <strong>sz</strong>.<br />

Kristályüveg ké<strong>sz</strong>letek, remek virágvázák és<br />

alkalmi dí<strong>sz</strong>tárgyak.<br />

Üzlethelyiségünk nem a Lánczbiddal <strong>sz</strong>emben, hanem az Akadémia mellett<br />

a Béla-utcza sarkán létezik. 9706<br />

BELICZAY BÉLA 9718<br />

mézeskalácsos és via<strong>sz</strong>gyertyaöntő,<br />

méz-, via<strong>sz</strong>- és fáklya-raktára.<br />

Alapíttatott 1833.<br />

Budapest, VII., Csányi-nteza 3. <strong>sz</strong>ám, saját házában.<br />

PARA6I ÜVEGGYÁR<br />

RAKTÁRA<br />

GÖRÖG ISTVÁN<br />

BUDAPEST<br />

hl. k er. Kossuth Laj os utcza 15. s z.<br />

5*"- Í**tá*vyoö &KxJkc*&<br />

WACHTL ÉS TÁRSA<br />

fényképé<strong>sz</strong>eti czikkek raktára 9C63<br />

BUDAPEST, IV., Esku-út O (Klotild föh. palota).<br />

Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.<br />

LOIIR MÁRIA ezelőtt KRONFUSZ 970i<br />

csipke, vegyé<strong>sz</strong>eti ti<strong>sz</strong>tító- és mfiíestő-intézete megnagyobbitatott<br />

erőmfivl <strong>sz</strong>őnyegporló és <strong>sz</strong>irmeáro megérő-Intézettel.— Megbízások átvétetnek:<br />

?M. Baross-uteza 85. <strong>sz</strong>. saját házában levő gyárban és a következő flóküzletekbei:<br />

IX;, talvin-tér 9. V., Harminczad-uteza 3. VI., Teréz-körút 39. VI., Andrássy-nt 16.<br />

Telefon 51-08. Vffl., József-kőrút 2. <strong>sz</strong>ám. Telefon 57—08.<br />

Brünner Testvérek<br />

96U<br />

BUDAPEST,<br />

Koronaherczeg-u. 3.<strong>sz</strong>.<br />

Lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>lu<strong>sz</strong>ter,<br />

villamoslu<strong>sz</strong>ter, petróleumlámpák<br />

dús vála<strong>sz</strong>téka. í<br />

üjdonságiSctsSze<strong>sz</strong>égő.<br />

QAVID KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru is <strong>sz</strong>ab. femkapocsgyára<br />

Budapest, I, Mé<strong>sz</strong>áros-utcza 38. Telefon 91—48.<br />

Gyárt nagybani tlúmiiUu.<br />

kövétkeid nj ciikkeket<br />

^_^—~<br />

k lertDomu); családi dobozokat ét ^..í^^^^S 1 -"^<br />

dlaaWltékokat (levélpapírokkal - S 2^S*^=Í*«*<br />

*» boritékokkal) néTJegykértyakat, p<br />

gyáailapokat, ajyáailevélpaalrt,<br />

ásmeTjegyeket. Saját gyárltnányo<br />

Franklm-Tteralat nyomdija, Bndaperten, IV., Egyetemntcza *. «.<br />

S<br />

muu-kokkaJ ellátott raja- ,,.„<br />

tönköket, <strong>sz</strong>ekréDycsipke ás torta- Wú&ssss<br />

papírokat, toyábbá papmányárokat, zW^^.<br />

plakátesöwket éa különféle Ssaxehajt- • »*f!<br />

r<br />

ható dobozokat<br />

•-- ---ffi5*»-:~---,--^--^ ^^^^^^^^^^^^«<br />

Állandó kiállítás a tertti ozikkekböl a városligeti iparcsarnokban<br />

aMg<br />

^M<br />

megtekinthető.<br />

9307<br />

<strong>42.</strong> SZ. <strong>1902.</strong> (<strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.)<br />

EÍőfizltésTteltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és J egé<strong>sz</strong> évre 524 korona<br />

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkróuikával) együtt \ félévié 12 •<br />

MÁTYÁS-ÜNNEPÉLYEK KOLOZSVÁRT.<br />

JÍSAllNAPI<br />

SZERKESZTŐ<br />

NAGY MIKLÓS.<br />

CBupán a fegérz évre 16 korona<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG ] félévre . . 8 «<br />

FŐMŰNK ATÁBS B ^ ^<br />

MIKSZÁTH KÁLMÁN UDAPEST, OKTÓBER 10.<br />

ARÉGEN «kincses Kolozsvár" ismét kincsessé<br />

vált: a magyar művé<strong>sz</strong>et remek kin-<br />

. csévél gazdagodván a Mátyás-<strong>sz</strong>oborban.<br />

A leleplezési ünnepély a nagy király emlékezetéhez<br />

méltó kegyelettel ment végbe. Lehetett<br />

volna még fényesebb, de lelkesebb alig lehetett.<br />

A király képviseletében József Ágost fóherczeg<br />

jelent meg, az uralkodóháznak e rokon<strong>sz</strong>enves,<br />

a nemzeti e<strong>sz</strong>mék iránt lelkes érdeklődéssel<br />

viseltető tagja A kormánynak majdnem<br />

teljes <strong>sz</strong>ámmal megjelenése, élén a mini<strong>sz</strong>terelnökkel,<br />

a főrendi- és képviselőház nagy<br />

<strong>sz</strong>ámmal képviseltetése, külsőleg is jelezte az<br />

ünnepélynek az egé<strong>sz</strong> or<strong>sz</strong>ágra <strong>sz</strong>óló jelentőségét.<br />

A <strong>sz</strong>obor minden várakozást felülmúlt. Nem<br />

egy, de öt <strong>sz</strong>obrot kapott egy<strong>sz</strong>erre Kolozsvár<br />

és az or<strong>sz</strong>ág. A nagy király hatalmas alakja<br />

mellett a nemzetet jelképező mellékalakok<br />

mindegyike magában is egy-egy műremek.<br />

MATYÁS KIRÁLY SZOBRA KOLOZSVÁRT FADRUSZ JÁNOSTÓL.<br />

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í egé« évre ÍO korona<br />

A« HZÁM 1 J9P2. <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />

683<br />

682 VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />

SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />

FADRUSZ JÁNOS.<br />

lyai István, a nádor, Bécs és Au<strong>sz</strong>tria kormányzója,<br />

a ki a kétfejű-sasos zá<strong>sz</strong>lót tartja ós<br />

hajtja meg Mátyás előtt. A király és nemzet<br />

nagyságának ós dicsőségének apothfosisa az<br />

egé<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>obor.<br />

A leleplezési ünnepélyt, mely a múlt dicsőségének<br />

<strong>sz</strong>ólt, a jelennek és jö.őnek <strong>sz</strong>ánt közmi<br />

velődési intézetek megnyitása és felavatása<br />

követte. Fényesen tanúsítottak ezek nzt, hogy<br />

ez a nemzet nemcsak a múltban, a harczi dicsőségben<br />

volt nagy és erős, de a jelenben, a béke<br />

művében is nagyra törek<strong>sz</strong>ik s régi dicsőségét,<br />

nagyságát a mi velődéi fegyvereivel akarja vis<strong>sz</strong>avívni.<br />

Mátyás <strong>sz</strong>ülőházában néprajzi muzeumot<br />

rendezett be és avatott fel az Erdélyi Kárpát-<br />

Egylet, a mely József Ágost főherczeg védnöksége<br />

alatt áll. Evek hos<strong>sz</strong>ú sorának buzgó munkája<br />

gyűjtötte egybe Erdély népe <strong>sz</strong>ellemének<br />

sajátos alkotásait. Egy néprajzi bizottság (gróf<br />

Kuun Géza ti<strong>sz</strong>teleti és Szádeczky Lajos ügyvezető<br />

elnök vezetése mellett) évek óta gyűjtötte<br />

az anyagot, melyet a korán elhunyt Jankó<br />

János egé<strong>sz</strong>ített ki és rendezett el <strong>sz</strong>ak<strong>sz</strong>erűen<br />

a Mátyás-ház termeiben. A főherczeget ós a<br />

kormány tagjait meglepte a múzeum gazdagsága<br />

és eredeti, sajátos jellege.<br />

A <strong>sz</strong>épművé<strong>sz</strong>eti kiállítás méltán sorakozott<br />

az ünnepéhek sorrendjéhez. Ebben festőművé<strong>sz</strong>eink<br />

mutatták meg, hogy a renaissance<br />

királyának <strong>sz</strong>elleme közöttük is él s hogy Ko<br />

lozsvárt van művé<strong>sz</strong>i élet és tevékenység is.<br />

A földmívesek ti<strong>sz</strong>telgése keretében a föld<br />

népe hódolta nép<strong>sz</strong>erű király emlékének, búzako<strong>sz</strong>orút<br />

nyújtván át a királyt képviselő főherczegnek.<br />

A kettős lakomán (egy helyen nem férvén el<br />

a vendégsereg) magas <strong>sz</strong>árnyalású kö<strong>sz</strong>öntők<br />

méltatták a nagy nap jelentőségét. Széli Kálmán<br />

mini<strong>sz</strong>terelnök s gróf Apponyi Albert<br />

nagy<strong>sz</strong>abású be<strong>sz</strong>édei mes<strong>sz</strong>e kimagaslottak a<br />

pohárkö<strong>sz</strong>öntök rendes keretén, Erdély történetének<br />

jelentőségét s jövő hivatását méltatván.<br />

Az ünnepélyek második napján a tudománynak<br />

és az igazságnak új<br />

palotáit avatták fel, ezzel<br />

is a tudós és «igazságos*<br />

király emlékének kívánván<br />

áldozni. A Ferencz<br />

József magyar kir. tudomány-egyetem<br />

immár 30<br />

e<strong>sz</strong>tendős s jelenleg 1700-<br />

nál több hallgatója van,<br />

de méltó központi főépületet<br />

csak most kapott;<br />

eddig a régi gubernium<br />

ódon épületében <strong>sz</strong>orongott,<br />

s csak nemrég épültek<br />

fel az orvosi kar nagy<strong>sz</strong>abású<br />

új épületei (klinikái)<br />

is, melyeknek modern<br />

berendezése a külföldi ro<br />

konczélú intézetekével is<br />

kiállja a versenyt.<br />

Az egyetem új központi<br />

épületeit a király képviseletében<br />

József főherczeg<br />

<strong>sz</strong>ándékozott felavatni.<br />

Szándékában betegsége<br />

megakadályozta, a<br />

mi felett a rektorhoz intézett<br />

s az ünnepélyen felolvasott<br />

levelében mély<br />

sajnálkozását fejezte ki s<br />

megígérte, hogy «tava<strong>sz</strong>i<br />

<strong>sz</strong>emleútja alkalmával kartársait<br />

meglátogatva, ré<strong>sz</strong>letesen<br />

megnézi áldásteljes<br />

működésüket az új, dí<strong>sz</strong>es épületekben."<br />

«Addig is fogadják legő<strong>sz</strong>intébb raga<strong>sz</strong>kodásom<br />

kifejezését (irja), melylyel váltig maradok legbensőbb<br />

ti<strong>sz</strong>telőjük Dr. József főherczeg».<br />

A meleghangú levél mély benyomást tett mindenkire<br />

s a tanárok bü<strong>sz</strong>kék a kartársra, a kit<br />

az ő egyetemük tett ti<strong>sz</strong>teleti doktorrá. A felavatást<br />

Schilling Lajos rektor megnyitó be<strong>sz</strong>éde<br />

után, melyben az egyetem történetét vázolta<br />

röviden, dr. Wlassics Gyula közoktatási mini<strong>sz</strong>ter<br />

végezte, emelkedett <strong>sz</strong>ellemű be<strong>sz</strong>éddel.<br />

A Mátyás-ünnepélyek sorát az igazságügyi<br />

palota felavatása fejezte be, melyet Fekete<br />

Gábor kir. táblai elnök megnyitó be<strong>sz</strong>éde után<br />

IHó<strong>sz</strong> Sándor igazságügymini<strong>sz</strong>ter avatott fel.<br />

Szebb auspiciumok között ez sem kezdhette<br />

meg rendeltetését, mint «Mátyás, az igazságos*<br />

<strong>sz</strong>ellemének varázsa alatt.<br />

Erdélyi fényképe után.<br />

A Mátyás-ünnepélyek egé<strong>sz</strong> sorozata így<br />

olvadt ös<strong>sz</strong>e, harmóniában dicsőítvén a nagy<br />

királyt, a nemzeti hőst, a tudomány és művé<strong>sz</strong>et<br />

pártfogóját, a nép barátját s az igazság<br />

e<strong>sz</strong>ménykópét.<br />

FADRUSZ JÁNOS.<br />

Mátyás király Kolozsvárott október 12-ikén<br />

nagy ünnepélyességek közt leleplezett <strong>sz</strong>obra<br />

Fadru<strong>sz</strong> Jánosnak, a jeles mesternek immár<br />

második nagy monumentális emlékműve, a<br />

mely előkelő helyet foglal el a magyar művé<strong>sz</strong>et<br />

történetében.<br />

Fadru<strong>sz</strong> János, a renaissance-fejedelemnek,<br />

igazságos Mátyásnak érczbe öntője, a maga<br />

erejéből vált azzá, a mivé lőn. Élettörténetét<br />

végig gondolva, <strong>sz</strong>inte úgy tet<strong>sz</strong>ik, mintha<br />

Vasari könyvében lapozgatnánk, a ki oly egy<strong>sz</strong>erű<br />

<strong>sz</strong>avakkal irta le a régi nagy ola<strong>sz</strong> mesterek<br />

életét.<br />

F'adru<strong>sz</strong> Pozsonyban <strong>sz</strong>ületett, 1858 <strong>sz</strong>eptember<br />

2-án. Atyja Fadru<strong>sz</strong> János, egy<strong>sz</strong>erű majoros<br />

ember, a ki <strong>sz</strong>űkös vi<strong>sz</strong>onyok között tartotta<br />

fenn nagy<strong>sz</strong>ámú családját. Öt gyermeke <strong>sz</strong>ületett,<br />

két leány és három fiú, ez utóbbiak között<br />

János a legidősebb. Akaratos, kissé önfejű, de<br />

igen jó<strong>sz</strong>ívű és tanulni vágyó gyermek volt,<br />

azonban <strong>sz</strong>ülei <strong>sz</strong>egénysége nem engedte meg<br />

iskoláztatását. Elemi iskolái elvégzése után lakatos-inasnak<br />

adták Feitzelmayer Károly pozsonyi<br />

lakatosmesterhez, a hol kitanult s egy finoman<br />

vert kapudí<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el remekelt is. Mestere<br />

hamar é<strong>sz</strong>revette művé<strong>sz</strong>i hajlandóságait és a<br />

finomabb mívű dolgokat reá bizta. Egy dí<strong>sz</strong>kapuját<br />

ki is állította egy iparkiállításon s<br />

díjat is nyert vele. Ekkor már Fadru<strong>sz</strong> sokat<br />

rajzolt, faragott, különösen Dóré bibliáját másolta<br />

nagy ügyességgel. Engel Károly pozsonyi<br />

városi rajziskolájában is tanult rajzolni. Lelkében<br />

a művé<strong>sz</strong>i pálya ábrándképei ébredeztek.<br />

A <strong>sz</strong>erencsés véletlen folytán Zay-Ugróczra került<br />

a fafaragó iskolába, a hol négy évig dolgozott,<br />

a míg be nem sorozták katonának. Katonáskodásának<br />

elvégzése után Pozsonyba vis<strong>sz</strong>atérve,<br />

fafaragványaival tartotta fönn magát.<br />

Ez időből <strong>sz</strong>ámos művé<strong>sz</strong>i kivitelű fafaragványa<br />

maradt, főleg a Palugyay-család birtokában,<br />

a kik tehetségét már ez időben méltányolták.<br />

Az emberi életről ké<strong>sz</strong>ült allegóriájával<br />

keltett maga iránt különösebb érdeklődést. Pajzs<br />

közepén van egy <strong>sz</strong>épen mintázott, fátyolozott<br />

arcz, egy urnából lombos ág fakad alatta, mely<br />

kisebb ágakban, levelekben folytatódik. Az egyes<br />

levelekből bontakozik ki az életet jelképező<br />

négy alak: a pille után kezét nyújtó gyermek,<br />

a fiatal leány, a férfi és a törődött öregas<strong>sz</strong>ony,<br />

a halál rejtelmes fátyolával. A Palugyay-család<br />

birtokában van még egy pár ily finoman kidolgozott<br />

fafaragványa, egy remek családi czímer,<br />

egy csinos gyertyatartó, mely a sas ós kigyó<br />

viadalát ábrázolja.<br />

1883-ban Hűmmel emlék<strong>sz</strong>obra javára műkiállítást<br />

rendeztek Pozsonyban. Batka János városi<br />

levéltárosnak, a kiállítás rendezőjének a<br />

fiatal Fadru<strong>sz</strong> János egy reliefet vitt el, mely<br />

Ahasverus-t ábrázolta. Ez a műve gip<strong>sz</strong>ből van<br />

ugyan öntve, de ő egé<strong>sz</strong>en a fafaragás teknikájával<br />

ké<strong>sz</strong>ítette el, mert agyaggal még akkor<br />

nem tudott dolgozni. Munkája a kifejezés erőteljes<br />

hatásával általános feltűnést keltett. A<br />

kiállítás folyamán később egy öreg as<strong>sz</strong>ony<br />

arczképét is kiállította. Batka János mindent<br />

elkövetett, hogy a műbarátok figyelmét felhívja<br />

a fiatal művé<strong>sz</strong>re s mikor Trefort Ágost, akkori<br />

vallás- és közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>ter, a ki akkor<br />

Pozsony város egyik képviselője volt, a kiállítás<br />

megtekintésére Pozsonyba utazott, bemutatták<br />

neki Fadru<strong>sz</strong>t. A mini<strong>sz</strong>ter meg is igérte, hogy<br />

pártját fogja. Az ígért pártfogás azonban elmaradt.<br />

Fadru<strong>sz</strong> ezalatt tányér-dekorácziókat rajzolt<br />

egy porczellánkereskedő czég <strong>sz</strong>ámára s<br />

ebből tartotta fenn magát. Pozsonyban ismeretesekké<br />

váltak ügyes rajzai, később egy Kri<strong>sz</strong>tus-fejet<br />

ábrázoló relief-je, de pártfogásra nem<br />

tudott <strong>sz</strong>ert tenni. Időközben ré<strong>sz</strong>tvett az<br />

1885-iki or<strong>sz</strong>ágos kiállításon tányér-dekorácziókkal<br />

és díjat is nyert.<br />

Végre jóembereinek sikerűit a pozsonyi <strong>sz</strong>ármazású<br />

bécsi <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>, Tilgner Viktor érdeklődését<br />

felkelteni iránta, kinek ajánlatára a pozsonyi<br />

első takarókpénztár ö<strong>sz</strong>töndíjat adott a<br />

fiatal művé<strong>sz</strong>nek, Tilgner maga pedig felvette<br />

tanítványai közé. Fadru<strong>sz</strong> előtt új világ nyílt<br />

meg Bécsben. Most látta csak, mily mes<strong>sz</strong>e a<br />

czél, melyet maga elé kitűzött s mily óriási<br />

nehézségekkel kell még megküzdenie. De nem<br />

csüggedt. Nagy buzgalommal kezdett dolgozni<br />

a mester mellett, hogy meg<strong>sz</strong>erezze a tekhnikai<br />

ismereteket is. Csakhamar alkotni kezdett. Ez<br />

időben (1888) egy mell<strong>sz</strong>obrát a pozsonyi műbarátok<br />

nagy elismeréssel fogadták, örömmel<br />

é<strong>sz</strong>lelve gyors haladását. Nemsokára ezután<br />

elhagyta Tilgnert s Hellmer mellé állott be a<br />

bécsi akadémiára. Ez időben ké<strong>sz</strong>ítette az öreg<br />

Ortvaynét ábrázoló érdekes mell<strong>sz</strong>obrát, melynek<br />

találó jellemzése a fiatal művé<strong>sz</strong> első<br />

komolyabb sikere. A bécsi akadémián az Amazonok<br />

csatáját ábrázoló rajzával díjat nyert,<br />

majd megcsinálta nagy sikerű «Kri<strong>sz</strong>tus a kere<strong>sz</strong>tfán*<br />

czímű művét, melylyel 1893-ban az<br />

ezer forintos kiállítási nagy díjat nyerte a magyar<br />

képzőművé<strong>sz</strong>eti társulat kiállításán. Ez a<br />

műve, mely a magyar művé<strong>sz</strong>i körökben is ismertté<br />

tette nevét, az 1900. párisi kiállításon<br />

<strong>sz</strong>intén nagy elismerést aratott és egy angol<br />

műbarát meg is vette.<br />

1893 júniusában mutatta be Fadru<strong>sz</strong> Pozsonyban<br />

Mária-Terézia <strong>sz</strong>obrának mintáját,<br />

melyet nagy lelkesedéssel fogadtak. Négy e<strong>sz</strong>tendővel<br />

később, 1897 májusában leleplezték a<br />

carrarai márványból ké<strong>sz</strong>ült ritka <strong>sz</strong>ép erulek-<br />

művet, melylyel a fiatal művé<strong>sz</strong> egy<strong>sz</strong>erre az<br />

or<strong>sz</strong>ág legelső <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>művé<strong>sz</strong>ei közé emelkedett.<br />

1893-ban ré<strong>sz</strong>t vett a kolozsvári Mátyás<br />

király <strong>sz</strong>oborpályázaton is, a hol az első díjat<br />

nyerte és a kivitellel is őt bizták meg. A zilahi<br />

Wesselényi-<strong>sz</strong>obrot csak nemrég leplezték le,<br />

báró Wenckheim Béla kisbéri lovas<strong>sz</strong>obrát<br />

tavaly. Jelenleg Ti<strong>sz</strong>a Lajos <strong>sz</strong>egedi <strong>sz</strong>obrán és<br />

a pozsonyi Petőfi-<strong>sz</strong>obron dolgozik. Az Erzsébet<br />

királyné emlékére hirdetett pályázaton is <strong>sz</strong>ép<br />

erkölcsi sikert aratott. Az alkotó erejének javában,<br />

művé<strong>sz</strong>i erővel és lelkesedéssel dolgozó<br />

művé<strong>sz</strong>től még sok kitűnő alkotást várhatunk.<br />

Lázár Béla.<br />

MÁTYÁS PÁRBAJA.*<br />

Irta MIKSZÁTH<br />

KÁLMÁN.<br />

Holubár <strong>sz</strong>egény köznemes fiú volt, termetben<br />

Góliáth, vállban <strong>sz</strong>éles, likanyakáról hatalmas<br />

fej emelkedett, ruganyos izmaiban rendkívüli<br />

erő lakozók, úgy, hogy abból a kis cseh faluból,<br />

a hol élt, s a hol — örökösen verekedvén, — sok<br />

pajtása csontját betörte, az * aranyos* Prágáig<br />

<strong>sz</strong>állt a híre.<br />

Mint java ifjú azután maga is oda került<br />

pályát törni, de csak e^y czímig vitte. «Cseb<br />

óriás* lett a neve György király udvarában, a<br />

hol nyers erejét nagy ügyességgel párosítva,<br />

olyan tökélyre tett <strong>sz</strong>ert az akkori virtusos verekedésekben,<br />

voltak légyen azok akár birokra,<br />

akár tőire, lándzsára vagy kardra, ha gyalog, ha<br />

lóháton, hogy mindeneket fölűlmúla; a vitézi<br />

tornákon pedig, melyeket György kii ály a Hradsin<br />

udvarán rendezett, két éven át pehelykönnyűséggel<br />

verte le rendre a cseh daliákat. A mi nem<br />

is volt jó iá nézve, mert a végén senki sem<br />

akart vele mérkőzni, s azok, a kiket letiport,<br />

hatalmas családok sarjai, nem győzték a királyt<br />

ellene hangolni, ki ÍB hallgatván rájuk, a helyett,<br />

hogy udvaránál tartaná vitézek vitézének, kinevezé<br />

sáfárnak mes<strong>sz</strong>e valahová, a királyi bányákhoz,<br />

a hol a napfény se sülhessen rá.<br />

Holubár vitézt nagyon elkeseríté ez az eljái ás,<br />

s dúlva-fúlva jelent meg a király <strong>sz</strong>íne előtt,<br />

hogy <strong>sz</strong>emére vesse: ..<br />

— Minden vezéredet legyőztem, uram király,<br />

s a jutalom íme, hogy a föld alá külde<strong>sz</strong> engem.<br />

— Hát igen, — felelte Podjelrád — hogy a<br />

koboldokat is győzd le és csikard ki tőlük az<br />

6TP7PK ft"<br />

— Az én mesterségem a gerely, a kard, de<br />

nem a csákány. Engem olyan helyre tegyen fölséged,<br />

a hol verekedhessein.<br />

A király kelletlenül vont vállat.<br />

* Mik<strong>sz</strong>áth ezt a rajzot egy történeti reges könyv<br />

<strong>sz</strong>amára irta.<br />

•<br />

MELLÉKALAKOK A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS-SZOBRON, FADRUSZ JÁNOSTÓL.<br />

— Hja, a nagy háborúknak vége van. Itthon<br />

— tette hozzá kedélyesen, — már csak a<br />

híveimet verheted földhöz, az pedig nekem nem<br />

ha<strong>sz</strong>on, nekik nem gyónj örűség. Azt is beláthatod,<br />

édes fiam, hogy a kedvedéi t nem üzenhetek<br />

háborút senkinek. Ha hát mindenáron<br />

verekedni akar<strong>sz</strong>, keress magadnak ellenséget a<br />

saját <strong>sz</strong>akálladra, de itthon nekem ne verekedj.<br />

Ezt aztán úgy vette Holubár, mint útilaput, s<br />

eladván, a mi csekély vagyonkája volt, fel<strong>sz</strong>erelve<br />

magát és <strong>sz</strong>olgáját lovag módra, az akkori idők<br />

divatja <strong>sz</strong>erint elindult világot látni, hirt, dicsőséget<br />

<strong>sz</strong>erezni az ökleivel.<br />

Bolondtól jött tanács lehetett, hogy Mainzba<br />

vette útját, mbar adhatta okos ember ic, mert<br />

Mainz akkor épen tele volt herczegekkel, lovagokkal.<br />

Birodalmi gyűlést tartott akkor ott<br />

Fridrik csá<strong>sz</strong>ár.<br />

A gyülekező rendek, a kik váltott lovakon<br />

jöttek s mindenféle eseménjt fel<strong>sz</strong>edtek útközben<br />

a vendéglőkben, előre meghozták a hirt.<br />

— Egy óriás közeleg Mainz felé. Valami<br />

Holubár nevű, a ki minden csehet legyőzött.<br />

Irtózatos erejével ös<strong>sz</strong>emorzsolja a legügyesebb<br />

vitézeket, mint a pozdorját. Súlya alatt megdobban<br />

a föld, ha egyet lép s hatalmas lovának<br />

bordái ropognak, csikorognak alatta. Azért<br />

halad oly lassan a <strong>sz</strong>örnyeteg, mert minden<br />

vendéglőnél pihennie kell a lónak. De holnap,<br />

holnapután mégis ideér és mérkőzésre <strong>sz</strong>ólítja<br />

fel a német leventéket. Hát csak tessék ké<strong>sz</strong>ülődni.<br />

Lett nagy megrökönyödés, suttogás, találgatás,<br />

kinek kellene sorompóba állni. Ennekannak.<br />

Egyébről sem be<strong>sz</strong>éltek, mint a legyőzhetetlen<br />

cseh vitézről. Igazán kellemetlen egy<br />

dolog, most, mikor annyi komoly tanácskozni<br />

való van! Milyen <strong>sz</strong>égyen lenne, ha senki se<br />

állna ki. De hát még az, ha azokat, a kik kiállnak,<br />

legyőzné? Legokosabb volna, ha be se<br />

ere<strong>sz</strong>tenék a városba.<br />

Langenhorst Gáspár, Mainz polgármestere,<br />

erős <strong>sz</strong>imatú ember volt, a ki mindig el tudta<br />

találni, hogy mit akarnak a nagy urak, lőn hát,<br />

hogy egy napon lovas ember jelent mrg a város<br />

kapujánál, az ott fel s alá czirká'ó alabárdos<br />

örségnél.<br />

— A polgármester nevében! — monda és<br />

mutatta a polgármester gyűrűjét. Lacgenhorst<br />

Gáspár polgármester azt rendeli tinéktek, hogy<br />

ha egy Holulnr nevű cseh vitáz s-zolgájával,<br />

vagy n nélkül közelednék a városhoz, zárjátok<br />

be előle a kaput, hadd menjen Isten hirével<br />

másfelé!<br />

Az örök hadnagya meghajolt:<br />

— A parancs <strong>sz</strong>erint járuük el.<br />

Alig hogy vis<strong>sz</strong>avágtatott a lo\as, egy landsknecht<br />

jött lihegve az őrséghez:<br />

Dnnky fivérek fényképei után.<br />

— A csá<strong>sz</strong>ár nevében! — monda s mutatta a<br />

csá<strong>sz</strong>ár gyűrűjét. 0 Felsége rendeli nektek, ha<br />

egy Holubár nevű cseh vitéz érkezik, ere<strong>sz</strong><strong>sz</strong>étek<br />

be a kapun és kisérjétek nyomban a palotájába.<br />

A kapuőrök hadnagya meghajolt:<br />

— A parancs teljesítve le<strong>sz</strong>.<br />

Az őrök ös<strong>sz</strong>enéztek, s mondák:<br />

— Úgy, de melyik a parancs a kettő közül,<br />

mert egyik a másikat rontja.<br />

— Nohát, a csá<strong>sz</strong>ár parancsát teljesítjük, mert<br />

az nagyobb úr.<br />

— Igaz, de mi a polgármester <strong>sz</strong>olgái vagyunk.<br />

— Igaz, de a polgármester is csak <strong>sz</strong>olgája a<br />

csatzárnak.<br />

így aztán a csá<strong>sz</strong>ár parancsán jártak; az<br />

érkező Holubár előtt leere<strong>sz</strong>tették dárdáikat és<br />

tágra nyitóiták a kapu<strong>sz</strong>árnyakat, majd kürtök<br />

harsogása közt kísérték a Fridrik palotájába.<br />

A lever-re ös<strong>sz</strong>egyűlt urak kíváncsian tolongtak<br />

az ablakokhoz, tűnődve, találgatva, miért<br />

rontotta meg ő felsége a Langenhorst intézkedését<br />

?<br />

Hm, bizonyosan nem hiába. Úgy ismerték a<br />

csá<strong>sz</strong>árt, a ki a fűzfából is aranyat tud kihúzni.<br />

Minden apró dolgot, vagy nagy dolgot a <strong>sz</strong>erint<br />

hánytorgat meg elméjében, hogy mit hoz a<br />

konyhára. Ez pénzt, az renomét, a mi mindegy.<br />

Mert a renométól ismét csak pénzt lehet csinálni.<br />

Azt meg ö nagyon értette. Mihelyt jelentették<br />

neki a Holubár megérkezését, a legbelső<br />

termébe vonult, a hová a kamarások füle el<br />

nem hat; ott fogadta az idegen lovagot.<br />

— Hallottuk a híredt t, Holubár! Légy <strong>sz</strong>ívesen<br />

fogadva udvarunkban, ha nekünk akar<strong>sz</strong><br />

<strong>sz</strong>olgálni.<br />

Holubár meghajlott térdben:<br />

— Nincs édesebb álmom annál!<br />

— Roppant erődet, ügyességedet méltányoljuk.<br />

S ha mérkőzni akar<strong>sz</strong> lovagjainkkal, ennek<br />

se álljuk útját. Sőt különös megbecsűléskép a<br />

fiam, Miksa herczeg <strong>sz</strong>áll ki majd veled vitézi<br />

bajra.<br />

Holubár arcza kipirult a nagy ti<strong>sz</strong>tességtől,

EVFOLTAit.<br />

^ „g'irljOg. *9- évroLVAM.<br />

VASÁEKAPI ÚJSÁG. 685<br />

hogy egy csá<strong>sz</strong>ári herczeggel mórheti ös<strong>sz</strong>e a<br />

lándzsáját.<br />

. — Kö<strong>sz</strong>önöm a nagy kegyet, — rebegte elfogódottan.<br />

— De. — folytatta a csá<strong>sz</strong>ár, egy hangárnyalattal<br />

még nyájasabban, — kímélni kell a her<br />

czeget, hi<strong>sz</strong>en érte<strong>sz</strong> . . .<br />

— Minden esetre fölség, vigyázni fogok, hogy<br />

jelentékenyen meg ne sérüljön és hogy esés<br />

közben is ...<br />

— Mit, esés közben! — kiáltott föl a csá<strong>sz</strong>ár<br />

ingerülten. — Hát megbolondultál, Holubár. No,<br />

mit bámul<strong>sz</strong> ügy? Hát még most se érted, hogy<br />

a herczegnek kell győztesnek maradnia, még<br />

pedig úgy, hogy a győzelemhez könnyen jutottnak<br />

ne lát<strong>sz</strong>assák.<br />

— Szóval, hogy én törjem be a bordáimat, —<br />

monda a cseh lovag a csalódástól keserű hangon.<br />

— De hátha mégis megfordítva történnék ?<br />

— Az életeddel lakolnál, Holubár!<br />

lenni ennek a kettőnek. Miksának meg<strong>sz</strong>erzi<br />

előbb a magyarok <strong>sz</strong>ivét, meglehet, hogy a<br />

korona így majd utána jön. Épen jókor van itt<br />

ez a H'lul.ár!<br />

De Holubár akkor talán már ott sem volt, egy<br />

kis sétalovaglás ürügye alatt elhagyta <strong>sz</strong>olgájával<br />

a palotát s aztán gyű, ki a város kapuján s<br />

el örökre. Az őrök nem akadályozták. Németek<br />

voltak, következéskép alaposak. A bejövetelre<br />

volt utasításuk, de a kijövetelre nem.<br />

(Vége következik.)<br />

FERENCZY MÁTYÁS-SZOBRA.<br />

Igazságos Mátyás királyunk legendái alakja<br />

már a múlt <strong>sz</strong>ázad negyvenes éveiben is lelkesítette<br />

egy <strong>sz</strong>epesi honfitársunkat, Alexit, a ki az<br />

akkori idők hires követje, Zsedényi Ede pártfogásával<br />

végezte Bécsben művé<strong>sz</strong>i tanulmányait.<br />

mentek reményei s a tehetséges magyar <strong>sz</strong>o! rá<strong>sz</strong><br />

két évig volt kénytelen itthon munka nélkül<br />

tengődni. Képző intézete majdnem üresen állt<br />

megrendelőkre hiába várt s nagy fáradsággá és<br />

utánjárással fölfedezett márvány-bányája is ha<strong>sz</strong>nálatlanul<br />

hevert.<br />

Ekkor történt, hogy néhány lelkes hazafi<br />

Pestmegye másodalispánja, Simoncsics János<br />

elnöklete alatt 1839 októberében ös<strong>sz</strong>e állott<br />

hogy a hazai <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>at pártolására or<strong>sz</strong>ágos<br />

mozgalmat indítson, mely lehetővé tegye, hogy<br />

nemzetünk nagyjainak emléke Ferenczy által<br />

hazai fehér márványból ké<strong>sz</strong>ítendő s alkalmas<br />

közhelyen felállítandó <strong>sz</strong>obrokban örökíttessék<br />

meg. Klsőnek Hollós Mátyást vála<strong>sz</strong>totta a bi<br />

zottság, kit — úgymond — «mint királyt, hadvezért,<br />

mint embert, mint a tudományok s <strong>sz</strong>épmesterségek<br />

barátját, kegvelöjét, egyaránt nagynak,<br />

a haza s emberiség jóltevőjének ismerünk. •<br />

A kibocsátott felhívás, melyet Simoncsicson<br />

ványokkal keresték fel az elnökséget. így gróf<br />

fípthlen Lajos azt az e<strong>sz</strong>mét vetette fel, hogy jó<br />

Ina a ké<strong>sz</strong>ítendő <strong>sz</strong>obor tervrajzát is lithog-<br />

V falva <strong>sz</strong>étküldetni az aláírási ivekkel együtt.<br />

A* minden <strong>sz</strong>ép ügyért hevülni tudó Cserey Farkas<br />

egyenesen a budai királyi várpalotát kívánta<br />

felállítandó <strong>sz</strong>obor helyéül megjelölni s egyúttal<br />

közölte <strong>sz</strong>olgája nyilatkozatát, a ki hallván<br />

tervről, így kiáltott fel: «Úgy hallom, a magvarok<br />

o<strong>sz</strong>lopot emelnek Mátyás királynak. Szegény<br />

legény vagyok, uram, de ha koplalnom kell<br />

Is nagy örömmel adok e végre, a mennyit adhatok.*<br />

Tatay János, úgy lát<strong>sz</strong>ik, nem bízott még<br />

hazai mester képességében sem, hanem lelkesedése<br />

elragadtatásával azt <strong>sz</strong>erette volna, hogy<br />

nagy királyunk <strong>sz</strong>obrát Európa leghíresebb művé<strong>sz</strong>e<br />

öntse érczV e s a Szent György-téren állítsák<br />

fel.<br />

mindkét felől 20—25 alaknak, csupa fehér márványból.<br />

Ezek egyikének tárgya volt Mátyás, a mint<br />

igazságot <strong>sz</strong>olgáltat, alatta e fölírassál: «A törvények<br />

védőjének*. Mátyás itt trónjából fölkelve,<br />

a hozzá folyamodó nép előtt, a törvónytáblára<br />

mutat, mellette az oltár, mérőserpenyő, pallos, a<br />

törvények <strong>sz</strong>entségét, egyenlőségét és <strong>sz</strong>igorát<br />

jelképezték. A királylyal <strong>sz</strong>emben minden rendű<br />

ós rangú nép áll, ré<strong>sz</strong>int helyeslő felkiáltások<br />

mozdulatával, ré<strong>sz</strong>int esküre emelve kezét, hogy<br />

a törvényeket ezentúl is hiven megtartja.<br />

A másik oldalán levő féldombormü e felirattal:<br />

«A <strong>sz</strong>ép és jó tudományok ápolójának*. Mátyást<br />

felesége Beatrix mellett ülve mutatta, körötte<br />

tudósok, csillagá<strong>sz</strong>ok, mathematikusok, orvosok.<br />

A képzőművé<strong>sz</strong>eteket itt tervek ós mű<strong>sz</strong>erek<br />

erzékítik meg, mellettök a zene hivatott képnemzet<br />

nagy királyát közjogi és kormányzati<br />

<strong>sz</strong>ereplésében, mint hőst, törvény<strong>sz</strong>olgáltatót,<br />

a tudományok és művé<strong>sz</strong>etek barátját tűnteti<br />

föl, addig bent a * <strong>sz</strong>entély* ben, mint a sors<br />

súlyos keze alatt <strong>sz</strong>envedő embert jeleníti meg.<br />

A terem negyedik oldalát a bejáró njtó foglalja<br />

el, fölötte nagy karos <strong>sz</strong>ékben az ő<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>akállas<br />

Idő <strong>sz</strong>obra áll őrt, lábánál a 12 égi jel, Saturnus<br />

mint az évek s Jupiter mint az örök végzet<br />

istensége.<br />

Mind a négy kép fölött hadi trofeumok vonulnak<br />

végig, fölöttük hármas ko<strong>sz</strong>orú, ezek fölött<br />

a párkányzat, még feljebb a kis terem mind<br />

<strong>sz</strong>űkebbre <strong>sz</strong>orul ös<strong>sz</strong>e s legfeljebb két lábnji<br />

nyílású ablakban végződik, honnan az egé<strong>sz</strong><br />

terem világosságát kapja.<br />

Jellemző; hogy a <strong>sz</strong>obormű helyéül Ferenczy<br />

legkevésbbé tartotta alkalmasnak a budai<br />

A cseh meghökkent. Érezte, hogy bajban<br />

van, «igent* nem mondhat, «nem»-et ve<strong>sz</strong>edelmes<br />

mondani.<br />

— Nagyon nehéz feladat fölség, meggondolási<br />

időért könyörgök!<br />

— Hát gondold meg holnapig s pihend ki itt<br />

magadat palotámban, légy vendégem addig.<br />

Holubár vis<strong>sz</strong>avonult, de gondolkozásra nem<br />

volt <strong>sz</strong>üksége, ti<strong>sz</strong>tában volt ő magával: a dicsőséget<br />

<strong>sz</strong>omjúhozta lelke s jó hírnevét nem adja<br />

el. Oh, milyen gyáva ajánlat! A fogait csikorgatta<br />

dühében, hogy milyen ró<strong>sz</strong> udvarhoz került.<br />

A férfibátorsag az egyetlen, a mihez nem lehet<br />

pénzzel, kerülő utakkal jutni, itt maga a csá<strong>sz</strong>ár<br />

kísérel meg ilyesmit. Teremhetnek-e hősök olyan<br />

helyen, a hol ez a felfogás fertőzi a levegőt ?<br />

Frigyes csá<strong>sz</strong>ár ezalatt aranyos terveit <strong>sz</strong>őtte<br />

felső termeiben, hogy mennyire ráférne fiára egy<br />

kis vitézi nimbu<strong>sz</strong>. Épen jókor jött ide ez a<br />

Holubár. Miksa győzelmi hire világul fai,<br />

dalokba öntve <strong>sz</strong>águld s meghatja a magyarokat.<br />

Mert épen a magyarokra utazott Fridrik<br />

akkoriban. A mi ő neki nem sikerűit, jobban<br />

beválik majd a fiánál. A korona nála volt, de a<br />

magyarok <strong>sz</strong>ive nem jött utána, pedig együtt kell<br />

AZ ERDÉLYI KÁRPÁT-EGYLET ERZSÉBET-ZÁSZLAJÁNAK FELAVATÁSA MÁTYÁS KIRÁLY<br />

1844-ben ké<strong>sz</strong>ítette el a nagy király <strong>sz</strong>obrának<br />

mintáját és Pozsonyban a rendek tábláján az<br />

elnöki <strong>sz</strong>ék mögött, a vörös függönynyel bevont<br />

ajtó előtt állította ki, hol sokan megnézték s a<br />

politikai élet több kitűnősége meg is rendelte.<br />

A minta később a pesti műkiállításra került,<br />

a hol meglehetős feltűnést is keltett, főleg a<br />

mintázó művé<strong>sz</strong> ifjú kora miatt. De a <strong>sz</strong>obor<br />

nem volt nagyobb arányú s meglát<strong>sz</strong>ott rajta,<br />

hogy kezdő műve. így nagyobb hatást nem is<br />

érhetett el s csak mint tehetséges próbálkozás<br />

jöhetett <strong>sz</strong>ámba.<br />

Első jelentékenyebb magyar <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>unk,<br />

Ferenczy István is akkor alkotta meg az e<strong>sz</strong>tergomi<br />

főtemp^mban levő «István vértanú*-ját s<br />

a Nemzeti Múzeumban álló «Pá<strong>sz</strong>tor lány»-át,<br />

Kisfaludy Károly emléket, stb. Külföldön, Tborwaldsen<br />

műtermében vonta magára első izben<br />

József nádor figyelmét, a ki aztán öt é\en<br />

át nagylelkűleg segélyezte pályáján, — Eudnay<br />

herczegrjrímás által haza hivatva, hogy az<br />

e<strong>sz</strong>tergomi <strong>sz</strong>ékesegyház dí<strong>sz</strong>ítését átvegye, csekély<br />

megtakarított pénzével Budán műtermet<br />

nyitott. Azonban áldozatké<strong>sz</strong> Maecenásának<br />

kevéssel rá bekövetkezett halála miatt füstbe<br />

SZÜLŐHÁZÁNAK UDVARÁN.<br />

Csizhegyi Sándor fényképe után.<br />

kívül még Földváry Gábor, Fáy András, Báday<br />

Gedeon, Nyáry Pál stb. irtak alá, az aláírási<br />

summát egy írttól ötven frtig terjedő ös<strong>sz</strong>egben<br />

<strong>sz</strong>abta meg, úgy azonban, hogy a mi az aláírandó<br />

pénzös<strong>sz</strong>egből az emlék költségei után<br />

fönmarad, azt a társaság belátása <strong>sz</strong>erint vagy<br />

más hasonnemű emlék létesítésére, vagy pedig<br />

egy <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>-képző intézetre fordítsa. Egyúttal<br />

az emlék felállítása helyéül Pestet vagy Budát<br />

jelölte meg, s az alakuló nagygyűlés napjául<br />

1840 január 12-ik napját tűzte ki, Pestmegye<br />

nagytermében.<br />

A mondott napon ös<strong>sz</strong>e is ült 58 ré<strong>sz</strong>vényes,<br />

titkos <strong>sz</strong>avazattal elnökké Fáy Andrást, pénztárnokká<br />

llkey Sándort, jegyzővé Nyáry Pált vála<strong>sz</strong>tva<br />

meg, de mivel a gyűjtési ívek még nem<br />

folytak mind be, tanácskozásait márczius 15-ére<br />

hala<strong>sz</strong>totta, miután még a már fel<strong>sz</strong>ólítottakon<br />

kívül újabban herczeg Esterházy Pált, gróf<br />

Széchenyi Istvánnét, Zsivora Györgyöt, Helmeczy<br />

Mihályt, Hajnik Pált, Sárossy Gyulát, stb.<br />

is fölkérte a gyűjtésre.<br />

A nemzet fölbuzdult lelkesedése nem is késett<br />

a hazafias e<strong>sz</strong>me fölkarolásával. Az aláírások<br />

<strong>sz</strong>épen gyűltek, egyesek buzdító levelekkel, indít-<br />

A MÁTYÁS-SZOBOR LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYÉRŐL. -<br />

Márczius 15-éig már a <strong>sz</strong>étküldött 439 ív közül<br />

26 érkezett vis<strong>sz</strong>a ös<strong>sz</strong>esen 337U pengő forint<br />

aláírással. De mi volt ez még a Ferenczy által<br />

kerek 100,000 forintban előirányzott ös<strong>sz</strong>eghez,<br />

a melyből az ő <strong>sz</strong>ámítása <strong>sz</strong>erint csak a fehér<br />

márványalakokkal és trofeumokkal ékített talapzathoz<br />

28,000 frt kellett, maga a 161áb magas erez<br />

lovas<strong>sz</strong>obor <strong>sz</strong>intén trofeumokkal dí<strong>sz</strong>ítve 42,000<br />

forintba került volna, a többi ös<strong>sz</strong>eget pedig a<br />

«<strong>sz</strong>entély» belsejének finom márvány-kidolgozása<br />

emé<strong>sz</strong>tette volna fel.<br />

Ferenczy, mint ebből is láthatjuk, lóháton<br />

tervezte az igazságos Mátyás királyt, alatta a<br />

földön el<strong>sz</strong>órt paizsok, sisakok s egyéb hadi <strong>sz</strong>erek<br />

közt vágtatva, de mind a mellett lehető nyugalomban<br />

ülve, régi <strong>sz</strong>abású öltözetben, olyan<br />

formán, mint II. József csá<strong>sz</strong>ár <strong>sz</strong>obra Bécsben,<br />

feje körül borostyánnal. A <strong>sz</strong>obor érczból lett<br />

volna ké<strong>sz</strong>ítve, magassága 16 láb, a talapzattal<br />

együtt 37 láb; belől, a mozaik-tértől kezdve<br />

Pedig talapzattal együtt 42 láb. Két oldalát dombormüveknek<br />

<strong>sz</strong>ánta a művé<strong>sz</strong>, meg F ai 8<br />

H<br />

FADRUSZ JÁNOS BEMUTATÓ A SZOBROT JÓZSEF ÁGOST FŐHERCZEGNEK.<br />

viselői. Egy költő ép versét olvassa fel s a királyné<br />

annyira elérzékenyül, hogy Mátyás egy intéssel<br />

hirtelen félbe<strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>tja az olvasást, míg a körülállók<br />

arczán <strong>sz</strong>intén meghatottság tükröződik.<br />

A hátulsó oldalt Traján o<strong>sz</strong>lopa mintájára<br />

trofeumok dí<strong>sz</strong>ítik, alattok e felírás: .A legjobb<br />

király emlékezetének háládatos utodi.»<br />

De legérdekesebb volt Ferenczy terveben a<br />

„<strong>sz</strong>entelj*. Az előhomlokzaton levő erős vas-ajto<br />

egy földalatti üregbe vezetett, hol a lépcsőn<br />

lemenve, <strong>sz</strong>emközt Mátyás terme<strong>sz</strong>etea nagyságú<br />

mellképé kötötte le a figyelmet mögötte nagy<br />

teher márványtáblával, mely Mátyás eletének<br />

rövid de kimerítő leírását tartalmazta Mellette<br />

íobbr'ól és balról két történeti jelene eher márványból,<br />

egyik Mátyást atyja sírjánál abrazo va;<br />

iS fek<strong>sz</strong>ik Hunyadi János, a nagy hős pánczelba<br />

öitözöS a síron s mellette fia <strong>sz</strong>inten pán czelban<br />

és sisakban jelenik meg. A másik jelenet<br />

Mátyás a Szilágyi táborában, a mint nagybatyjávll<br />

kibékül. Általán az volt Ferenczy művé<strong>sz</strong>i<br />

gondolata, hogy míg kívülről, a talapzaton a<br />

Jantyik Mátyás rajza.<br />

Szentgyörgy-teret, már csak annál a képzettársításnál<br />

fogva is, mely azt a helyet, a hol<br />

Mátyás testvére vére folyt, a művé<strong>sz</strong>i e<strong>sz</strong>me<br />

ös<strong>sz</strong>hangjára zavaróvá tette volna. Ferenczy<br />

tervének a pesti nagy piacz közepén találta<br />

volna méltó hátterét, a mint hogy akkor még<br />

más alkalmas hely nem is volt. Anyagát az<br />

Ó-Euda határán, Szent-Endre környékén előforduló<br />

zöld bazalt egy neméből <strong>sz</strong>erezte volna<br />

be, melyből csak az egyiptomiak dolgoztak s<br />

melynek közelsége oz előállítás költségeit te'emesen<br />

csökkentette volna.<br />

A nemzeti forrongás bekövetkezett évei nem<br />

engedték megvalósítani Ferenczy tervét, az adakozások<br />

lassan folytak, a kedélyekie a nagy<br />

politikai átalakulások előérzete nehezedett, melyben<br />

a nemzetnek mindent koczkára kellett<br />

tennie, — múltját s jövőjét. Mátyás emlék-<strong>sz</strong>obrának<br />

ügye feledésbe merült. Az adósságot,<br />

melyet ezelőtt több mint hatvan évvel magára<br />

vállalt, csak most rótta le a magyar társadalom<br />

nagy királyával <strong>sz</strong>emben.

686<br />

AZ ORSZÁGHÁZA.<br />

lm áll a ház, az or<strong>sz</strong>ág bü<strong>sz</strong>ke háza,<br />

Nagy és fenséges, ég felé <strong>sz</strong>ökő.<br />

Népem hitét, reményét magyarázza,<br />

Csipkés falán virágot hajt a kő.<br />

Midőn belép, az ember <strong>sz</strong>inte <strong>sz</strong>édül<br />

A boltíves, roppant tető alatt;<br />

Szeme káprázik a csarnok di<strong>sz</strong>ótül,<br />

S eltölti lelkét néma ámulat.<br />

Csi<strong>sz</strong>olt márvány sok <strong>sz</strong>ínű ragyogása,<br />

Aranynyal írott gazdag o<strong>sz</strong>lopok .. .<br />

Körülve<strong>sz</strong> a tündérmesék varázsa,<br />

S <strong>sz</strong>orongó <strong>sz</strong>ívem lázasan dobog.<br />

Hazám, nagyságodat jelenti házad<br />

Pazar pompája, mely felém ragyog?<br />

Hátad megett sok gyá<strong>sz</strong>emlékü <strong>sz</strong>ázad...<br />

Előtted már nagy, fényes <strong>sz</strong>ázadok ?<br />

Szent földeden nem folyt a vér hiában,<br />

A honfi<strong>sz</strong>ív mit árként hullata,<br />

Erényedért s múlt <strong>sz</strong>envedés dijában<br />

Valóra vált prófétád jóslata.<br />

A négy folyam gazdag tájéka <strong>sz</strong>ebb lett,<br />

Mint volt világverő Mátyás alatt.<br />

Önérzet és erő daga<strong>sz</strong>tja kebled,<br />

Hevít a tettvágy, hajt az akarat;<br />

Serkent a kor folyvást előre törni,<br />

Serény munkában milliónyi kar,<br />

S ezer csodáját kápráztatva termi<br />

A tudomány, művé<strong>sz</strong>et és ipar.<br />

Kél Budapest Széchényi álmaképen<br />

Gyár gyár után, új s új palotasor,<br />

8 a nagy város <strong>sz</strong>áz lüktető erében<br />

Ifjúi élet pezsgő árja forr...<br />

Künn forr a lét. Csak fátyolozva hallom.<br />

A sürge zaj méhdongás idebenn,<br />

S a déli nap, mint rózsa<strong>sz</strong>ínű alkony<br />

Szűrődik át a <strong>sz</strong>ínes üvegen.<br />

Arnyak borongnak a boltívek alján,<br />

Arnyak kelnek az o<strong>sz</strong>lopok mögül,<br />

Arnyak suhannak, és lelkemre halvány<br />

Kísértetként a kétség árnya ül.<br />

Oh, <strong>sz</strong>ép a sürgő lázas kor; de épe<br />

A fényes, sima héj alatt a mag ?<br />

Ifjú-e hát valóban Árpád népe,<br />

Vagy ifjat mímelő erőtlen agg?<br />

Hódltja-é a hont, vagy vétke ve<strong>sz</strong>ti?<br />

Talpa alatt <strong>sz</strong>ilárd-e még a föld?<br />

Meg tudja-é becsülni, védelmezni,<br />

Mit az apáktól örökölt ? . . .<br />

Minő zavart, ije<strong>sz</strong>tő, ferde hangok I *<br />

Mind átkozódik, káromol, perel,<br />

S a <strong>sz</strong>ivet, mint a félrevert harangok,<br />

Bódult, vak félelemmel töltik el.<br />

Lenn zúg a nép, Istent, hazát tagadva,<br />

Fenn léhaság, vi<strong>sz</strong>ály, fagyos közöny,<br />

Körül pedig reánk tör, feldagadva,<br />

A külfaj árja, mint a vízözön.<br />

Te föld, apáink sirja, annyi emlék<br />

Szentségtartója ezredéven át,<br />

A porló <strong>sz</strong>ivek égő hon<strong>sz</strong>erelmét<br />

Keltsd ki a rög közül virág gyanánt.<br />

Tedd mind magyarrá, kit csak kebled ápol,<br />

Ne tűrj meg áruló sehonnait;<br />

De ré<strong>sz</strong>esitsd áldásod legjavából<br />

8 téritad meg újra tévedt gyermekid.<br />

» E verset 1898-ban iKam, a* alföldi munkásmozgalom<br />

idejében.<br />

A gzerző.<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />

Dunky fivérek fényképe.<br />

MÁTYÁS KIBÁLY SZ0BBA A LELEPLEZÉS UTÁN.<br />

Te ház pedig, hazámnak bü<strong>sz</strong>ke háza,<br />

Mi hon<strong>sz</strong>erelmünk <strong>sz</strong>entegyháza légy.<br />

Hol a hivő a port előbb lerázza,<br />

Hová csupán saru-leoldva lép.<br />

Ne járjon itt könnyelműség, botorság,<br />

Némuljon önzés, versengés, vi<strong>sz</strong>ály,<br />

Értse, ki a honnak intézi sorsát:<br />

Áldás vagy átok, mely fejére <strong>sz</strong>áll.<br />

Ha példa kell, gyá<strong>sz</strong>os, keserves, intő,<br />

Sok <strong>sz</strong>ázados bajunk be<strong>sz</strong>élni fog;<br />

Ha példa kell, maga<strong>sz</strong>tos, lelkesítő,<br />

Történetünk lapján az is ragyog.<br />

Hit és erő, tehetség, ti<strong>sz</strong>ta jellem<br />

Találjon e falak közt tettre tért;<br />

Ké<strong>sz</strong> küzdeni, ha kell, a végzet ellen<br />

S áldozni mindent a hon üdveért.<br />

Vargha Gyula.<br />

MÁTYÁS KIRÁLY DUNAI HAJÓHADA.<br />

Most, midőn a nagy királyt dicsőíti minden<br />

ajk, mikor dicsőségétől vis<strong>sz</strong>hangzik hegy és<br />

völgy, ne mula<strong>sz</strong><strong>sz</strong>uk el tanulságul minden<br />

oldalról megvilágítani nagy alakját.<br />

Mátyásnak minden gondolata arra irányúit,<br />

hogy nemzete jövőjét <strong>sz</strong>ilárd alapokra fektesse.<br />

Szemei előtt állottak a múlt tapa<strong>sz</strong>talatai, mikor<br />

az or<strong>sz</strong>ág főuiai sok<strong>sz</strong>or a legválságosabb perezekben<br />

távol maradtak hadaikkal, végve<strong>sz</strong>edelembe<br />

sodorva a hazát s ezért megteremtette a<br />

a tfekete seregei', Európában az első állandó<br />

hadsereget. Azt is felismerte, hogy az or<strong>sz</strong>ág<br />

legfontosabb stratégiai vonalának, a Dunának,<br />

védelmére az erős hajóraj a legerősebb biztosítékok<br />

egyike. Intésül <strong>sz</strong>olgálhatott neki az is,<br />

hogy nagyrevű atyja mily ha<strong>sz</strong>nát vette na<strong>sz</strong>ádjait<br />

ak Nándor-Fehérvárnak a törökök ostromától<br />

való felmentésénél.<br />

Első gondjai közé tartozott tehát az is, hogy<br />

a dunai vizi erőt <strong>sz</strong>ilárd alapokra fektesse és<br />

harozképessé tegye. Állomásokat rendeztetett be<br />

az egyes o<strong>sz</strong>tályok <strong>sz</strong>ámára: Győrött, Komáromban,<br />

Budán, Kévén (a Csepel-<strong>sz</strong>igeten), Futakon,<br />

Péterváradon, Zalánkeménben, Zimonyban,<br />

Nándorfehérvárit, Szendrőn, Galambóczon.<br />

A Dráván Ulok, a Száván Sabácz és Szent-Demeter<br />

volt táborozó helyük. A fő hajó-tpítő hely<br />

Komáromban volt. Nándorfehervártt kikötőt<br />

építtetett, melyet faragott kövekből emelt gátak<br />

fogtak körül, haíalmas ágyúkkal megrakott bástyák<br />

védték és vas kapu zárla el.*<br />

Számos új hajót építtetett s ezeknek legénységét,<br />

a királyi na<strong>sz</strong>ádosokat, zsoldosokkal egé<strong>sz</strong>ítette<br />

ki, jó ré<strong>sz</strong>t a török iga alól Magyar-<br />

* Mikor 1884-ben tanulmányaim során ott jártam,<br />

még találtam, a Czigány-<strong>sz</strong>igettel <strong>sz</strong>emközt, néhány<br />

a part i<strong>sz</strong>apjában heverő, félig elsüppedt faragott<br />

követ, Mátyás király hires dunai kikötőjének maradványait.<br />

<strong>42.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>19.</strong> KVKOLJAM<br />

or<strong>sz</strong>ágba menekülő <strong>sz</strong>erbekkel. Ezek az újabban<br />

felfogadott na<strong>sz</strong>ádosok földeket kapjak a dunamenti<br />

kincstári birtokokból, de kötelesek voltak<br />

bármikor s az or<strong>sz</strong>ág határain kívül is <strong>sz</strong>olgálatot<br />

tdjpsíteci. A fegyelem igen <strong>sz</strong>igorú volt, a<br />

zsold rendesen kijárt nekik. Hogy az új és régi<br />

hajósok közt, a kik csak háború idején voltak<br />

kötelesek hajóikkal a zá<strong>sz</strong>ló alá sorakozni, minden<br />

Különbség meg<strong>sz</strong>űnjék, a király a testületi<br />

nemességet az előbbiekre is kitérj> <strong>sz</strong>tette. Saját<br />

bíráik Ítélkeztek felettük, az ú. n. judices navales.<br />

Bő<strong>sz</strong> hirű vagy bíróilag mór büntetett egyének<br />

nem léphettek testületükbe. Példás volt a<br />

kötelességtudás e vitéz testületben, mely tántoríthatatlan<br />

hűséggel viseltetett a korona és<br />

or<strong>sz</strong>ág iránt.<br />

Mikor Szokolyi Péter és Mihály a Szerémségbe<br />

1462-ben betört, Ali béget utolérték és<br />

csatára kény<strong>sz</strong>erítették, a na<strong>sz</strong>ádosok <strong>sz</strong>éjjel<br />

<strong>sz</strong>órták a török hajókat s elvágták Ali bég vis<strong>sz</strong>avonulási<br />

vonalát, úgy, hogy csak kevesed magával<br />

menekült meg. 1476-ban Ali és Skander<br />

pasák felha<strong>sz</strong>nálták azt az alka'mat, hogy Mátyás<br />

Frigyes csá<strong>sz</strong>árral állott háborúban, betörtek<br />

az or<strong>sz</strong>ágba, pu<strong>sz</strong>títván s égetvén mindent maguk<br />

előtt. Mátyás leküldte délre a hajói aj egy<br />

ré<strong>sz</strong>ét, mely addig a Duna felső ré<strong>sz</strong>én veit<br />

elfoglalva s azt a parancsot adta neki, hogy<br />

vágja el a törökök vis<strong>sz</strong>avonulási vonalát. A király<br />

Posaninnál fényes győzelmet aratott a törökök<br />

felett, a kik hanyatt-homkk futottak a Duna<br />

felé. A na<strong>sz</strong>ádosok azonban, a kik időközben a<br />

török flottát <strong>sz</strong>éjjelverték és hajói nagyobb ré<strong>sz</strong>ét<br />

elfogták, rajtuk ütöttek a menekülő törökökön,<br />

úgy, hogy csak magának Ali pasának sikerűit<br />

nagy bajjal csónakon megmenekülni. A többieket,<br />

köztük Skander pasát, mind levágták. E győzelem<br />

emlékére a király érmet veretett s o<strong>sz</strong>tatott<br />

ki a hadsereg s a na<strong>sz</strong>ádosok közt. Egy ily<br />

érem megvan a Nemzeti Múzeumban is.<br />

A hajóhad erejére világot vet a firenzei fejedelem,<br />

Medici Lőrincz követének a «Bibliotheca<br />

Laurentianá»-ban őrzött egykorú jelentése.<br />

E jelentés <strong>sz</strong>erint Mátyás király akkori hajóhada<br />

330 hajóból állott, 12,600 emberrel, köztük<br />

1700 lándzsás, 1200 nehéz fegyverzetű<br />

gyalogos, <strong>sz</strong>ámos pattantyús, muskétás és kézíjas.<br />

A hajók közt volt 16 nagy gálya, mindegyik<br />

48 evezővel, négy árboczczal, 300 fegyveressel,<br />

négy <strong>sz</strong>ázfontos bombavetővel, 200 pisside manuali<br />

(állványos muskéták) és <strong>sz</strong>áz carabotánnal.<br />

A bombavetőket három-három ember <strong>sz</strong>olgálta<br />

ki. E 330 hajón kívül 34 na<strong>sz</strong>ád állandóan<br />

Nándorfehérvárit állomásozott. Mindenik na<strong>sz</strong>ádhoz<br />

tartozott 18 evezős, 18 muskétás és két<br />

ágjú-iiányzó. Ho<strong>sz</strong>ú előré<strong>sz</strong>ükön egy carabotán<br />

volt felállítva, mely 40 fontos golyókat vetett.<br />

Volt még a királyi hajóhadon nyolez nagy bombárda,<br />

nyolez nagy vetőgóp, azután irabuccók<br />

s még 20 nagy mozsár, a melyek 150 fontos<br />

kőgolyókat vetettek.<br />

E hajóhad, folytatja jelentésünk, ha a parton<br />

kikötött, oly nagy mennyiségű építöfát, rudat és -<br />

lánczot vitt magával, hogy képes volt két óra<br />

albtt várat építeni 7—8000 ember <strong>sz</strong>ámára,<br />

mely a <strong>sz</strong>árazföldről védte a flottát. E \ár 40<br />

tábori kígyóval, mozsárral és bombárddal volt<br />

felfegyverezhető s a folyón 16 jól felfegyverzett<br />

hajó őrizte. A flottához tartozott 5000 hu<strong>sz</strong>ár, a<br />

kik a Duna mentén kisérték. A jelentésen a<br />

következő felirat olvasható: cL'armata e flotta<br />

di sua Maesta il Be d'Ungheria.» (Ő Felsége a<br />

magyar király hadserege és flottája.) Ennél hatalmasabb<br />

hajóhadat nem hordoztak még a<br />

Duna hullámai. Bonfini is be<strong>sz</strong>ól a «tornyok»-<br />

ról, melyekkel a hajók az ágyúk és vetőgépek<br />

<strong>sz</strong>ámára el voltak látva.<br />

A pápa nagy reményekkel viseltetett e nagy<strong>sz</strong>erű<br />

hadi ké<strong>sz</strong>ülődések iránt és sürgette a háborút<br />

a török csá<strong>sz</strong>ár ellen. Mátyás 1480 január<br />

29-én írja Frigyesnek, hogy a vele kötött béke<strong>sz</strong>erződésben,<br />

a pápa sürgetése folytán tett Ígéretéhez<br />

képest tava<strong>sz</strong>kor megindítja a háborút a<br />

félhold ellen s hogy 24 új hajó <strong>sz</strong>ámára a fel<strong>sz</strong>erelési<br />

tárgyakat megvette a római birodalomban<br />

; ere<strong>sz</strong>tené tehát <strong>sz</strong>abadon kere<strong>sz</strong>tül a<br />

lőport, ágyúkat s egyéb fel<strong>sz</strong>erelési tárgyakat<br />

hozó hajókat. Az álnok római csá<strong>sz</strong>ár azonban<br />

nem hogy segítségére jött volna, a mintázta<br />

pápának megígérte, hanem betört újra az or<strong>sz</strong>ág<br />

nyugati ré<strong>sz</strong>ébe, nagy pu<strong>sz</strong>títást téve e vidéken<br />

s termé<strong>sz</strong>etesen a 24 hajót sem bocsátotta kere<strong>sz</strong>tül.<br />

Mikor Mátyás a Temesvárnál táborozó Kinizsy-<br />

3:lf !ggLÍ 9- évTOI,YAM - VASÁÉN API ÚJSÁG. 687<br />

k paranosot adott, hogy induljon el 32,000<br />

bérével s mindenek előtt <strong>sz</strong>abadítsa fel Szerhiát<br />

a hajórajnak egy ré<strong>sz</strong>ét támogatására alája<br />

rendelte. Parancsnoka ennek Eozgonyi Lá<strong>sz</strong>ló<br />

vol* alparancsnoka Brankovics Vuk <strong>sz</strong>erb knéz,<br />

• ba'óival <strong>sz</strong>intén hozzá csatlakozott. Mikor<br />

Polcnyi Kinizsy hadseregét a Dunán át<strong>sz</strong>állította,<br />

a Szendrőröl oda siető török hajóhad megtámadta<br />

Kozgonyit és elvette két hajóját. Eozgonyi<br />

azonban csakhamar harezrendbe állította<br />

hajóhadát s elűzte a törököket a Kazán felé és<br />

most már akadálytalanul <strong>sz</strong>állíthatta át Kinizsy<br />

seregét s elkísérte hajóin a Moraván. Nemsokára<br />

azonban a törökök vis<strong>sz</strong>atértek. Erről értesülve<br />

Eozgonyi, kievezett a Morava folyóból, a hol<br />

horgonyzott volt. A törökök hármas harezrendb<br />

9 n támadtak, Eozgonyi pedig na<strong>sz</strong>ádait ókalakban<br />

állította fel, melyekhez a <strong>sz</strong>erbek csatlakoztak.<br />

Ily módon <strong>sz</strong>éjjelverte a törököket, elfogván<br />

17 hajójukat, köztük a két saját, előbb elve<strong>sz</strong>tett<br />

hajóját.<br />

A római csá<strong>sz</strong>ár tudván, hogy Mátyás immár<br />

újólag komolyan czélba vette a félhold hatalmának<br />

megtörését, 1483-ban ismét betört az<br />

or<strong>sz</strong>ágba. Mátyás erre kénytelen volt Bajazid<br />

<strong>sz</strong>ultánnal békét kötni, megelégedvén azzal,<br />

hogy a <strong>sz</strong>ultán lemondott minden igényéről<br />

Szerbiára, Bo<strong>sz</strong>niára, Herczeg rvinára és vis<strong>sz</strong>aadta<br />

a királynak a bolgár végvárakat.<br />

A német csá<strong>sz</strong>ár ellen ez idő után Au<strong>sz</strong>triában<br />

folytatott háborúban a hajóhad nemcsak a<br />

<strong>sz</strong>állító és utánpótlási <strong>sz</strong>olgálatot teljesítette,<br />

hanem a Duna mentén fekvő várak : Hainburg,<br />

Klosterneuburg, Korneuburg várainak ostromlásánál<br />

és végre Bécsnek 1485 június 1-én történt<br />

bevételénél is fontos <strong>sz</strong>olgálatokat tett.<br />

Az idegen hatalmak követeinek egyidejű jelentéséből<br />

az is kitűnik, hogy Mátyás király uralkodása<br />

utolsó éveiben egy tengeri hajóhad építését<br />

is tervbe vette, hogy a velenczeieket a magyar<br />

és dalmát partokon elfoglalt kikötőkből kiverhesse.<br />

Fájdalom, oly korán bekövetkezett halála<br />

megakadályozta e nagyfontosságú terv kivitelében.<br />

Az utolsó, de gyá<strong>sz</strong>os <strong>sz</strong>olgálatot is a hajóraj<br />

teljesítette nagy újra<strong>sz</strong>ervezőjének és hadurának.<br />

Virágvasárnapján 1490-ben Mátyás király<br />

hirtelen meghalt 47 éves korában. Holt tetemeit<br />

a fekete po<strong>sz</strong>tóval bevont királyi tengernagyi<br />

hajó hozta le a Dunán Budára, odaadó hűséggel<br />

<strong>sz</strong>olgált na<strong>sz</strong>ádosainak 50 hajója kíséretében.<br />

Reményi Antal.<br />

HOGYAN KELL DOLGOZNI?<br />

Erre a kérdésre nagyon röviden és egy<strong>sz</strong>erűen<br />

felel egy amerikai psychologus, A. F. Chamberlain<br />

: nézzük meg az állatokat és tegyünk úgy,<br />

mint azok.<br />

Ez pedig nem tréfa, bár annak lát<strong>sz</strong>ik, mert<br />

az állatok nem valami nagyon <strong>sz</strong>eretnek dolgozni<br />

s így az amerikai jótanács annyit is jelenthetne,<br />

hogy éljünk tétlenül. Chamberlain ajánlatának<br />

értelme ez: legyen tevékenységünk<br />

rövid, de erélyes. Dolgozzunk erősen, rövid időközökön<br />

át s utána pihenjünk hos<strong>sz</strong>asan és<br />

tökéletesen. Két órai erős munkával el lehet<br />

végezni azt, a mihez különben 6-8 óra kell,<br />

ha csak úgy tessék-lássék módon dolgozunk.<br />

Továbbá: vála<strong>sz</strong><strong>sz</strong>uk el tökéletesen egymástól<br />

a munkát és a pihenést: ha dolgozunk, dolgozzunk<br />

teljes ,erővel; ha pihenünk, pihenjünk<br />

tökéletesen. így te<strong>sz</strong>nek az állatok is.<br />

Nem minden állat. Van olyan is, melynek<br />

elete úgy<strong>sz</strong>ólván <strong>sz</strong>akadatlan munka, a melyek<br />

rövidre <strong>sz</strong>abott életüket folytonos tevékenységben<br />

töltik. A protozoák, a vízben ú<strong>sz</strong>káló egyetí<br />

e n sejtből álló mikro<strong>sz</strong>kopikus állatok nem<br />

ismernek se nappalt, sem éjjelt, nem alu<strong>sz</strong>nak,<br />

folytonos mozgásban vannak, élelmet keresve.<br />

iber belehalna ebbe a <strong>sz</strong>akadatlan munkásságba.<br />

A mint azonban az állatvilág fokozataiban<br />

í^nd feljebb haladunk, fokozatosan változik az<br />

illető állatok munkássága is. A gerincztelenek<br />

kétségkívül állandó tevékenységben vannak.<br />

ne m alu<strong>sz</strong>nak, munkájuknak nincsenek <strong>sz</strong>ü-<br />

D( jtei. A fejlettebb állatoknál azonban máskép<br />

a<br />

f dolog: a hangya, a méh, a rovarok legtöbbjének<br />

életében nagyon pontosan váltakozik<br />

a munka és pihenés. Még inkább látható ez a<br />

gerinczes állatoknál: a halaknál/a kótéltűeknél.<br />

a<br />

madaraknál, stb. Mindez állatok a nap egy<br />

AZ ÚJ IGAZSÁGÜGYI PALOTA KOLOZSVÁRT.<br />

ré<strong>sz</strong>ét munkára fordítják, a másikat pedig pihenésre,<br />

még pedig az utóbbira a nagyobb ré<strong>sz</strong>ét.<br />

Legrövidebb ideig dolgoznak az emlősök, különösen<br />

a húsevők, míg a növényevőknek több<br />

idő kell a táplálék meg<strong>sz</strong>erzésére. A legelő tehén<br />

például egé<strong>sz</strong> nap e<strong>sz</strong>ik. A róka ellenben, hogy<br />

példát mondjunk, ha vadakban elég gazdag<br />

helyen él, hamar meg<strong>sz</strong>erzi az egy napra való<br />

élelmét, aztán nincs egyéb dolga, mint emé<strong>sz</strong>teni<br />

és aludni.<br />

Ezt ajánlja az embernek is az amerikai tudós,<br />

a ki a vademberekre és a gono<strong>sz</strong>tevőkre is hivatkozik<br />

: ezek is egy pillanat alatt meg<strong>sz</strong>erzik, a<br />

mire <strong>sz</strong>ükségük van, aztán pihennek. De hogy<br />

vihető ki a czivilizált világban ez a tanács?<br />

A művelt embernek más kívánsága, becsvágya<br />

is van, mint hogy meg<strong>sz</strong>erezze élelmét. Követheti-e<br />

a művelt ember a felsőbb rendű állatok<br />

életmódját? Ezt a kérdést a lélektan mai álláspontján<br />

nem lehet megfejteni. E mellett a<br />

munka minősége is <strong>sz</strong>ámításba jön.<br />

A pedagógusok egy ré<strong>sz</strong>e újabban azt kívánja,<br />

hogy az iskolai tanítás idejét rövidebbre kell<br />

<strong>sz</strong>abni, mert <strong>sz</strong>erintük a gyermek rövidebb idő<br />

alatt ís megtanulhatja azt, a mit tanulnia <strong>sz</strong>ükséges.<br />

Ugyanerre a czélra törek<strong>sz</strong>enek azok, a<br />

kik a katonaságnál a két évi <strong>sz</strong>olgálati időt<br />

elegendőnek tartják. Ennek a lélektani kutatások<br />

adják meg az alapját, a melyek kimutatták,<br />

hogy az az idő, a melyet a <strong>sz</strong>ervezet a munkára<br />

fordíthat, nagyon korlátozott, ha pedig az ember<br />

a <strong>sz</strong>ervezete által meg<strong>sz</strong>abott korlátokon túl is<br />

dolgozik, ro<strong>sz</strong>úl dolgozik és ha<strong>sz</strong>ontalanul<br />

fára<strong>sz</strong>tja magát. Jobb tehát ilyenkor abbanhagyni<br />

a munkát s némi pihenés után, kéBŐbb<br />

folytatni. Két franczia tudós, Binet és Henri,<br />

kísérletileg kimutatták, hogy 25 perez és egy<br />

óra közt váltakozó idő múlva a felnőttnek is, a<br />

gyermeknek is csökken a munkaképessége. Érdekesek<br />

az ola<strong>sz</strong> Mosso kísérletei is. Szerinte<br />

30 ös<strong>sz</strong>ehúzódás egy izmot annyira kimerít,<br />

hogy két órára van <strong>sz</strong>üksége, hogy kipihenje<br />

magát. Ha a helyett, hogy az izmot egymásután<br />

30-<strong>sz</strong>ori ös<strong>sz</strong>ehúzódásra kény<strong>sz</strong>erítjük, nem<br />

követelünk tőle csak 15 ös<strong>sz</strong>ehúzódást, akkor<br />

fél óra teljesen elég neki a pihenésre. Ha erő<strong>sz</strong>akkal<br />

dolgoztatjuk az izmot, nem bír két óra<br />

alatt több<strong>sz</strong>ör, mint 20-<strong>sz</strong>or ös<strong>sz</strong>ehúzódni. Ha<br />

okosan, kisebb ré<strong>sz</strong>letekben, közbevetett pihenőkkel<br />

dolgoztatjuk, két<strong>sz</strong>er annyi munkát tud<br />

ugyanannyi idő alatt végezni. Szóval a modern<br />

lélektani kísérletek a mellett <strong>sz</strong>ólnak, hogy dolgozzunk<br />

rövid időközökben, teljes pihenéssel<br />

váltakozva. Ez pedig a <strong>sz</strong>ellemi munkára még<br />

jobban ráillik, mint a testére.<br />

EGYVELEG.<br />

* Az Amerikát Ázsiával ös<strong>sz</strong>ekötő tenger<br />

alatti távíró sodrony lerakásának előmunkálatai a<br />

múlt hónap utolsó hetében befejeztetvén, a 12 ezer<br />

kilométer hos<strong>sz</strong>ú sodrony egyik végét San-Franciskóban<br />

bocsátják a tengerbe. A munkát negykulon<br />

e czélra épült gőzhajó fogja végezni A sodrony<br />

sulva 22 millió kilogramm. Óránkén 18 kilométer<br />

hos<strong>sz</strong>ú sodronyt <strong>sz</strong>ándékoznak lerakni, nu azonban<br />

oly helyeken, hol a tenger nagyon mély, alig<br />

Krudi fényképe után.<br />

fog sikerülni. A négy hajón a legénységen kívül<br />

250 mérnök és gépé<strong>sz</strong>, továbbá 800 munkás van,<br />

kik e munkával 1994 tava<strong>sz</strong>áig bőven el le<strong>sz</strong>nek<br />

foglalva.<br />

* Az Amerikába kivándorlók <strong>sz</strong>áma évről évre<br />

növekedik, míg onnan mindig kevesebben térnek<br />

vis<strong>sz</strong>a. 1895—1896-ig ös<strong>sz</strong>esen 263.709 ember vándorolt<br />

ki Amerikába, míg 1901-től 1902 július végéig<br />

már 494.808.<br />

* A dadogás, úgy lát<strong>sz</strong>ik, a míveltebb népek betegsége,<br />

mert a vad népek között alig találni dadogó<br />

embert.<br />

* Az óriás termetűek, mint egy Micge nevű<br />

franczia orvos kimutatta, rend<strong>sz</strong>erint nem valami<br />

egé<strong>sz</strong>séges emberek, majd mindegyiknek van valami<br />

testi vagy <strong>sz</strong>ellemi betegsége. Ez áll a történelemben<br />

említett óriás termetű emberek legnagyobb<br />

ré<strong>sz</strong>ére is. így hát nem nagy ha<strong>sz</strong>not tett az<br />

emberiségnek az a gazdag franczia a ki vagyonát<br />

óriás termetű házaspárok kiházasitására hagyományozta.<br />

* A házi nyulak Au<strong>sz</strong>tráliában már ezelőtt több<br />

évvel annyira el<strong>sz</strong>aporodtak, hogy a kormány kiirtásukra<br />

magas dijakat tűzött ki. A folyó év elején<br />

az or<strong>sz</strong>ág ös<strong>sz</strong>es földbirtokosai és ha<strong>sz</strong>onbérlői arra<br />

kérték a mini<strong>sz</strong>terelnököt, hogy a földmívelést végelpu<strong>sz</strong>túlással<br />

fenyegető baj elhárítására egy külön<br />

bizottságot nevezzen ki. A kérvényezők egyúttal<br />

kijelentették, hogy gyakorlati kísérletekre 48 ezer<br />

koronát áldoznak, a legjobbnak bizonyuló irtási<br />

rend<strong>sz</strong>er feltalálójának pedig 1.200,000 korona ti<strong>sz</strong>teletdíjat<br />

fizetnek.<br />

* A <strong>sz</strong>akáll növése. A nyolezvan éves ember, ki<br />

egé<strong>sz</strong> életén át hetenként két<strong>sz</strong>er borotválkozott, ez<br />

idő alatt mintegy 35 láb hos<strong>sz</strong>ú <strong>sz</strong>őrt áldozott fel a<br />

borotvának.<br />

* Kuba <strong>sz</strong>igetén a leányok legnagyobb ré<strong>sz</strong>e<br />

tizenkét éves korában férjhez megy, de <strong>sz</strong>épségét<br />

rendesen már hú<strong>sz</strong> éves korában elve<strong>sz</strong>ti s vagy<br />

nagyon megsoványodik, vagy pedig igen kövér le<strong>sz</strong>.<br />

* Khinában minden <strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámnak megvan a<br />

maga istensége. A kés, az ásó, a fej<strong>sz</strong>e és a kard,<br />

mind külön istenség oltalma alatt állnak.<br />

* Különös <strong>sz</strong>ékek. Nem rég két emberbőrrel<br />

bevont <strong>sz</strong>éket adtak el Londonban, melyeket egy<br />

angol ti<strong>sz</strong>t hozott magával Nyugat-Afrikából. Ezeket<br />

a <strong>sz</strong>ékeket korábban az ashanti királyok ha<strong>sz</strong>nálták<br />

koronázás alkalmával.<br />

* Afrikában hét<strong>sz</strong>áz különféle nyelven és táj<strong>sz</strong>óláson<br />

be<strong>sz</strong>élnek. Ezek közül más világré<strong>sz</strong>ekben<br />

is többé-kevésbbé tizenhetet ha<strong>sz</strong>nálnak.<br />

* A Borghese-család világhírű római villáját az<br />

ola<strong>sz</strong> kormány Róma város ré<strong>sz</strong>ére meg akarja<br />

venni. A villáért, valamint az abban lévő múzeumért<br />

Vanderbilt amerikai milliomos már ezelőtt öt<br />

évvel 6 millió dollárt igért.<br />

* A páriái pinczékben termelt és naponta<br />

piaezra kerülő champion gombák értéke évenként<br />

3 millió frankra rúg. Megjegyzendő, hogy a termelés<br />

ös<strong>sz</strong>es költségei az értéknek alig egy hu<strong>sz</strong>ad<br />

<strong>sz</strong>ázalékába kerülnek.<br />

* A Florenzben megtartott orvosi kongres<strong>sz</strong>usban<br />

a legtöbb <strong>sz</strong>aktudós oda nyilatkozott, hogy a<br />

naponta <strong>sz</strong>ellemi mAkával elfoglalt embernek a<br />

most általánosan elterjedt nézet ellenére, nem őt<br />

vagy hat, hanem legalább nyolez órai éjjeli nyugalomra<br />

van <strong>sz</strong>üksége; ellenkező esetben az illető testi<br />

ereje rövid idő múlva rohamosan csökken.<br />

* A japáni gyermek csak öt éves korában kap<br />

nevet, melyet <strong>sz</strong>ámára atyja <strong>sz</strong>okott vála<strong>sz</strong>tani.

688 VASÁRNAPI ÚJSÁG. <strong>42.</strong> SZÁM. IMM^g^,,<br />

TT- •""'" '<br />

SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> évFOLTá*.<br />

ID. ÁBRÁNYI KORNÉL.<br />

Id Ábrányi Kornélt, a jeles zeneköltőt, művé<strong>sz</strong>t<br />

és írót 80-ik <strong>sz</strong>ületésnapja alkalmából<br />

barátai, ti<strong>sz</strong>telői és a fővárosi zeneintézetek<br />

képviselői meleg üdvözletekkel halmozták el.<br />

Sok évtizedig volt buzgó és hivatott művelője a<br />

magyar zenének s még ma sem pihen, fáradhatatlanul<br />

dolgozik a zene nagy mesterének, Li<strong>sz</strong>t<br />

Ferencznek életrajzán.<br />

Li<strong>sz</strong>t Ferencz, a kinek a magyar zene első<br />

sorban kö<strong>sz</strong>önheti világhírét, volt az ö példányképe<br />

s Ábrányi <strong>sz</strong>erencsésnek mondhatja magát,<br />

hogy még ifjúsága idejében közelébe juthatott<br />

a mindeneket rajongással eltöltő lángelméhez.<br />

Mint Li<strong>sz</strong>t, néhány évet ő is külföldön: Bécsben,<br />

Parisban, Weimarban töltött, de megmaradt<br />

<strong>sz</strong>ivében, nyelvében magyarnak, hű maradt<br />

e<strong>sz</strong>ményéhez, a hazai művé<strong>sz</strong>et felvirágoztatásához,<br />

zá<strong>sz</strong>laján ezzel a jelmondással: ('Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />

művé<strong>sz</strong>i zenéje nem volt, hanem le<strong>sz</strong>!»<br />

Az ő fellépte előtt csak hallgató-nóták, andalgók,<br />

toborzók, frissek voltak, rövid íélekzetű,<br />

csekély változatosságot nyújtó, mondhatni kezdetleges<br />

műformák. Ábrányi kezdte a <strong>sz</strong>élesebb<br />

formákat, az aprólékos ös?zhangbeli finom<br />

ságokban jelentkező művé<strong>sz</strong>eti ihtencziókat.<br />

Ö irta az első magyar <strong>sz</strong>onátát is, ő adott pél<br />

dát nagyobb<strong>sz</strong>abású, magyarstilű férfi karénekeire<br />

; ő dolgozott ernyedetlenűl az50-es, 60-as<br />

években a dalegyesületeknek és or<strong>sz</strong>ágos <strong>sz</strong>ervezésüknek<br />

felépítésén ; ő alapította meg nagy<br />

áldozattal az első magyar zenei <strong>sz</strong>aklapot (sok<strong>sz</strong>or<br />

az egé<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ámot magának kellett írnia !), a<br />

zenei irodalomnak olvasóközönséget és Írókat<br />

teremtett s ő vitte végbe azt a csodát, hogy egy<br />

németajkú s a külföld klas<strong>sz</strong>ikusaival eltelt<br />

nagytehetségű zené<strong>sz</strong>t: Brand Mihályt, a magyar<br />

zene apostolává térített: Mosonyi Mihálylyá.<br />

Csekély zenei <strong>sz</strong>akirodalmunk eladdig csak<br />

Verseghy Ferencz, Fogarasy János, Bartay András,<br />

Mátray Gábor írásaiból állott; Ábrányi lapjában<br />

és kisebb nagyobb önálló műveiben nagy<br />

tevékenységet fejtett ki; e tevékenysége nem<br />

<strong>sz</strong>orítkozott az iskolás, <strong>sz</strong>áraz mesterségi ré<strong>sz</strong>re<br />

(ös<strong>sz</strong>hangtan), hanem a zenei e<strong>sz</strong>thetika, a magas<br />

felfogásból kiinduló tanulmányok, — behatolás<br />

a magyar nemzeti zene sajátosságába, —<br />

történelmi méltatás (Mosonyi, Erkel, Li<strong>sz</strong>t életrajzai)<br />

stb., — mind emberükre találtak a törhetetlen<br />

lelkesedéssel dolgozó Ábrányiban.<br />

Egé<strong>sz</strong> életének tevékenységét úgy<strong>sz</strong>ólván ö<strong>sz</strong><strong>sz</strong>esítette<br />

abban a 700 lapnyi könyvében, melyet<br />

1900-ban a kormány megbízásából állított<br />

ös<strong>sz</strong>e «A magyar zene a XIX. <strong>sz</strong>ázadban* czímmel.<br />

Bartay Edével ő alapította meg a zené3zsegélyező<br />

ós nyugdíj-egyesületet, úgy<strong>sz</strong>intén<br />

ré<strong>sz</strong>t vett az or<strong>sz</strong>ágos zeneakadémia létrehozásában<br />

; emitt ép úgy, mint a dalegyesületek<br />

or<strong>sz</strong>ágos <strong>sz</strong>övetségében mintegy hú<strong>sz</strong> éven át<br />

Ábrányi volt a «titkár» <strong>sz</strong>erény czímével az<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG. 689<br />

IDŐSB ÁBRÁNYI KÖRNÉL.<br />

intézmény éltető lelke, a kinek kezén átment<br />

minden ügy.<br />

írói érdemeiért a Petőfi-Társaság tagjául vála<strong>sz</strong>totta.<br />

Zenékritikusi tollát Ábrányi még a<br />

legutóbbi években is ifjúi tűzzel forgatta ; legközelebb<br />

megjelenendő művének, Li<strong>sz</strong>t Ferencz<br />

életrajzának pedig most dolgozik a befejezésén.<br />

Ilyen, munkában és eredményekben gazdag<br />

pályán ért9 meg Ábrányi <strong>sz</strong>ületésének 80-dik évforduló<br />

napját október 15-én. Leginkább írókból<br />

ós művé<strong>sz</strong>ekből álló társaság üdvözölte e napon.<br />

Margit<strong>sz</strong>igeti lakásán keresték föl ti<strong>sz</strong>telői s az<br />

ünnepély a Margit<strong>sz</strong>iget kis <strong>sz</strong>állójának téli<br />

kertjében ment végbe, a hol az ünnepelt, ki jó<br />

erőben érte meg a magas kort, családja körében,<br />

neje, <strong>sz</strong>ül. Katona Klementina, az ismert nevű<br />

irónő és fiai, Ábrányi Kornél és Emil társaságában<br />

fogadta a ti<strong>sz</strong>telgőket.<br />

Elő<strong>sz</strong>ör a Petőfi-Társaság küldöttsége üdvözölte,<br />

melyet Bartók Lajos, Szana Tamés és Vértesi Arnold<br />

vezettek. Bartók mondta az üdvözlő be<strong>sz</strong>édet. Ezután<br />

az Otthon küldöttsége lépett eló' Rákosi Jenő s<br />

Csajthay Ferencz vezetésével és Rákosi <strong>sz</strong>ólt nevében.<br />

Lendvay Mártonné, a Nemzeti Színház művé<strong>sz</strong>nője<br />

babérko<strong>sz</strong>orút nyújtott át. Az, Opera<strong>sz</strong>ínház<br />

küldöttségének nevében Máder igazgató nyújtott át<br />

babérko<strong>sz</strong>orút; majd Zollner Béla olvasta fel az<br />

opera tágjai által aláírt dí<strong>sz</strong>es kiállítású üdvözlő<br />

iratot. Következett a Nemzeti Zenede küldöttsége ;<br />

<strong>sz</strong>ónokuk Vajdafy Emil volt, a ki átnyújtotta az<br />

intézet alapító oklevelét, melylyel ez alkalomból<br />

három alapítványt tettek nevére. A budai zeneakadémia<br />

küldöttségét Juhá<strong>sz</strong> Aladár zongoraművé<strong>sz</strong><br />

vezette. Sorra következtek ezután a Siposs Antal,<br />

Somogyi Mór és Kuliffay Izabella zeneiskolái s a<br />

mester <strong>sz</strong>ámos ti<strong>sz</strong>telője és jóbarátja járult eléje.<br />

Igen sok levél és távirat is érkezett az or<strong>sz</strong>ág különböző<br />

ré<strong>sz</strong>eiből: a magyar zene<strong>sz</strong>erzők társasága, az<br />

oanzágos daláregyemlet, a magyar zeneiskola, a<br />

vidékről <strong>sz</strong>ámos művé<strong>sz</strong>, intézet és egyesület s a<br />

.társadalom előkelői ré<strong>sz</strong>éről, <strong>sz</strong>íves üdvözletekkel,<br />

még sokáig tartó munkabíró frisseséget és boldog<br />

rlt talltonyt kívánva az ő<strong>sz</strong> írónak és művé<strong>sz</strong>nek.<br />

Kere<strong>sz</strong>ty István.<br />

KIRÁLY PÁL.<br />

1841—<strong>1902.</strong><br />

Széles körökben igás ré<strong>sz</strong>vétet és mély megilletődést<br />

keltett a nevelésügy és irodalom jeles<br />

munkásának, a magyar nyelv lelkes búvárának,<br />

Király Pálnak folyó hó 12-én váratlan bekövetkezett<br />

elhunyta Teljes munkaerejében ragadta<br />

őt el a halál, midőn még annyit tehetett volna<br />

azon a téren, melyen hos<strong>sz</strong>ú éveken át igazi<br />

odaadással s fáradhatatlanul munkálkodott.<br />

E'.ete javaré<strong>sz</strong>e <strong>sz</strong>akadatlan munkásságban<br />

folyt le s mint tanár, író ós tudós egyaránt<br />

ti<strong>sz</strong>teletre méltó emléket hagy maga után.<br />

Különösen rokon<strong>sz</strong>envessé tette őt, hogy minden<br />

irányú működését mély, lángoló hazafiság<br />

és faj<strong>sz</strong>eretet sugározta be.<br />

Irodalmi munkássága négy évtizedre terjed<br />

ki, mely idő alatt a lapokban és folyóiratokban<br />

megjelent nagy<strong>sz</strong>ámú nyelvé<strong>sz</strong>eti, irodalomtörténeti,<br />

ismeretterje<strong>sz</strong>tő s iskolaügyi czikken és<br />

tanulmányon kívül, több önálló munkát is<br />

adott ki. Ballagi Károlylyal terjedelmes (Egyetemes<br />

Földrajz»-ot írt; Komáromy Lajossal együtt<br />

ő adta ki a Nyelvemléktár III. kötetét; Révé<strong>sz</strong><br />

Samuval együtt lefordította Beclusnak «A föld*<br />

czímű nagy fizikai földrajzát, Mendlik Alajossal<br />

pedig Emery Henrynek «A növények elete»<br />

czímű művét. Tárgyi és methodikai tekintetben<br />

egyaránt kitűnő iskolai kézikönyveket írt a<br />

magyar nyelvtan tanításához a polgári, középés<br />

<strong>sz</strong>akiskolák <strong>sz</strong>ámára s tevékeny ré<strong>sz</strong>t vett a<br />

fővárosi népiskolákban ha<strong>sz</strong>nált olvasókönyvek<br />

<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésében. Kezdettől fogva, tizenhét éven<br />

át <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőségi munkatársa és <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőbizottsági<br />

tagja volt az «Az O<strong>sz</strong>trák Magyar<br />

Monarchia írásban és Képben* czímű nagy<br />

irodalmi vállalatnak, valamint sok ideig buzgó<br />

helmunkatársa volt a «Vasárnapi Újság»-nak s<br />

melléklapjainak is. Mint írót különösen stíljének<br />

ti<strong>sz</strong>ta magyarsága és <strong>sz</strong>abatossága jellemzi.<br />

Tudományos búvárkodásának egyik fő tárgya<br />

volt a régi <strong>sz</strong>ékely-magyar, vagy rovás irás felderítésének<br />

kérdése, a mely irányban már több<br />

mint hú<strong>sz</strong> éve rendkívüli lelkesedéssel munkálkodott<br />

s fáradhatatlan utánjárásával, <strong>sz</strong>orgalmával<br />

meglepő sok idevonatkozó adatot gyűj-<br />

1 11 fcr<br />

A iii. kir. Opera<strong>sz</strong>ínház küldöttbe. A Petfői Társaság üdvözlő küldöttsége.<br />

ÜDVÖZLŐ KÜ LDÖTTSÉGEK IDŐSB ÁBRÁNYI KORNÉLNÁL NYOLCVANADIK SZÜLETÉSNAPJÁN A MARGITSZIGET TÉLI KERTJÉBEN. - Szmekál Gizella amatuer fényképei

690<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG. ..<br />

4,1. <strong>sz</strong>ín. 1908. <strong>49.</strong> ávTOLTAÉ.<br />

4f. <strong>sz</strong>ín. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />

VASÁRNAPI I'.i<br />

691<br />

KIKÁLY PÁL.<br />

Ga<strong>sz</strong>Ieth fényképe után.<br />

tött ös<strong>sz</strong>e. Ezek rend<strong>sz</strong>eres feldolgozásához épen<br />

most ké<strong>sz</strong>ült fogni, midőn a balál oly hirtelen<br />

el<strong>sz</strong>ólította munkálkodásának mezejéről.<br />

Mint tanár azok közé tartozott, kik teljes odaadással<br />

C8üggenek fontos föladatukon. Szerette<br />

az ifjúságot s az ifjúság <strong>sz</strong>erette őt. Nemcsak<br />

tanított, hanem nevelt is. Nevelt pedig mindenek<br />

felett hazatiasságra, önálló gondolkozásra,<br />

nemes érzelmekre s az igazság <strong>sz</strong>eretetére.<br />

*<br />

Dadái Király Pál Csobádon, Abaujmegyében<br />

<strong>sz</strong>ületett, 1841-ben; régi magyar nemes földbirtokos<br />

osalád sarja volt. Iskolai tanulmányait<br />

Szik<strong>sz</strong>ón kezdette meg s a sárospataki főiskolában<br />

fejezte be, hol az akkori iskolai <strong>sz</strong>ervezet<br />

<strong>sz</strong>erint a gimnáziumi tanfolyamok után a bölcseleti,<br />

jogi és theologiai tanulmányokat végezte.<br />

Innen külföldre ment s elébb a heidelbergi,<br />

majd a zürichi és strassburgi egyetemeken<br />

több semesteren át filozófiai és pedagógiai<br />

tanulmányokat folytatott s tagja volt a heidelbergi<br />

tanárképző intézetnek is. 1867-ben nevelő<br />

lett gróf Bethlen Sándornál, azonban még azon<br />

év ő<strong>sz</strong>én Nagy-Kőrösön gimnáziumi tanárrá<br />

vála<strong>sz</strong>tották, hol 1871-ig működött; majd újra<br />

hoss/abb tanulmányútat tévén Németor<strong>sz</strong>ágban<br />

és Svájczban, átlépett a nagy-kőrÖsi ref. tanítóképző-intézethez.<br />

1873-ban a budapesti ref. főgimnáziumba<br />

hivatott meg a klas<strong>sz</strong>ika philologia<br />

tanárául, mely állásában 1880-ig működött.<br />

isso-ban neveztetett ki a budapesti pedagogitim<br />

magyar nyelvi és irodalmi tan<strong>sz</strong> mely<br />

intézetnél 35 évi tanárkodásából 22 évet töltött.<br />

Közben több<strong>sz</strong>ör tett itthon és külföldön<br />

hos<strong>sz</strong>abb-rö\<br />

tanulmányutakat,<br />

egy ideig (fSí<br />

ra volt a Földrajzi<br />

társaságnak, további (1881 1880] tagja az<br />

Örse. Közoktatási Tanácsnak és az Or<strong>sz</strong>. Tan<strong>sz</strong>ermúzeumnak<br />

s Folyvást tagja volt az or<strong>sz</strong>ágos<br />

polgári iskolai tanítóvizsgáló bizottságnak.<br />

Király Pálnak erőteljes <strong>sz</strong>ervezete még hos<strong>sz</strong>ú<br />

életet lát<strong>sz</strong>ott igémi, pár héttel ezelőtt tett utazása<br />

alatt azonban meghűlvén, Hidő-gyuladásha<br />

esett s a betegség tiz napi <strong>sz</strong>envedés után sírba<br />

döntötte. Halalát nagy<strong>sz</strong>ámú barátain, ti<strong>sz</strong>telőin,<br />

rokonságán kívül özvegye, <strong>sz</strong>ül. Gynrmann<br />

Gizella s gyermekei és unokája gyá<strong>sz</strong>olják. Három<br />

gyermeke maradt: Etel. Imre Józsefne.<br />

továbbá Pál és József, pályájuk kezdetén levő<br />

törekvő ifjak.<br />

Temetése e hó 14-ikén ment végbenagy ré<strong>sz</strong>vét<br />

mellett az állami pedagógium epületéből,<br />

melynek nagytermében volt a <strong>sz</strong>ámos ko<strong>sz</strong>orúval<br />

borított ravatal felállítva. A koporsó felett<br />

Havpál Benő református lelké<strong>sz</strong> mondott meghat.*<br />

gyá<strong>sz</strong>be<strong>sz</strong>édet, a németvölgyi temetőben<br />

pedig a tanári kar nevében dr. Kiss Áron pedagognuni<br />

igazgató, a tanítványok nevében Balázs<br />

Béla búcsúztatták el érzékeny <strong>sz</strong>avakkal a munkás<br />

élet fáradalmai után örök nvágatomra tért<br />

tud"<br />

RU TTKAYNÉ KOSSUTH LUJZA.<br />

Kossuth Lajos húga, özv. Ruttkay Józsefne<br />

meghalt Budapesten október 13-án, 87 éves korában.<br />

Az élet vi<strong>sz</strong>ontagságait, melyeket a ti<strong>sz</strong>teletreméltó<br />

matróna átélt, a <strong>sz</strong>abadságharcz<br />

viharai mérték rá, s kény<strong>sz</strong>erítették, hogy külföldre<br />

vonuljon. Csak bátyja halála után tért<br />

vis<strong>sz</strong>a a hazába.<br />

Nagy míveltségű as<strong>sz</strong>ony volt s lelkét is<br />

megedzették élete vi<strong>sz</strong>ontagságos eseményei.<br />

Sátoralja- l'jhelyen <strong>sz</strong>ületett, a hová <strong>sz</strong>ülői<br />

Kossuth Lajos iskoláztatása végett költöztek<br />

Monokról. Öt testvér közt a negyedik volt, és<br />

az egyetlen, a ki túlélte Kossnth Lajost. A család<br />

l'jhelyről Pestmegyébe, Alsó-Dabasra költözvén,<br />

Lujza ez időben ment férjhez 1839-ben<br />

liuttkay József abonyi postamesterhez. A <strong>sz</strong>abadságharcz<br />

alatt saját és bátyja gyermekeinek<br />

s édesanyjának ápolása foglalta el. A fegyverletétel<br />

után fogságot is <strong>sz</strong>envedett, majd anyjával<br />

együtt kénytelen volt elhagyni a hazát.<br />

Kossuth gyermekeit azonban előbb elvitte Kis-<br />

Ázsiába, Kintahiába, bátyjához. Ez 1850 közepén<br />

történt. Aztán Brüs<strong>sz</strong>elbe ment aDyjáboz<br />

és saját gyermekeihez. Ott halt meg anyja<br />

t853>ban. Gyermekeivel most Amerikába ment<br />

s New- York mellett Brooklynban telepedett meg.<br />

Egymásután ve<strong>sz</strong>tette el nénjeit, Me<strong>sz</strong>lényiné<br />

Kossnth Zsuzsannát (1856) és Zsulov<strong>sz</strong>kyné<br />

Kossuth Emiliát (1860), továbbá három fiát, a<br />

kik közül a 21 éves Gábor hajó<strong>sz</strong>erencsétlenségnek<br />

lett áldozata.<br />

Közel barmincz évi távollét után Lajos bátyja<br />

vis<strong>sz</strong>ahívta Európába s az annyit <strong>sz</strong>envedett nő<br />

1883-ban meg is érkezett Baracconéba; Turinban<br />

is ő vezette Kossuth háztartását. A legpéldásabb<br />

testvéri önfeláldozással ápolta betegségében<br />

s csak az ö halála után tért vis<strong>sz</strong>a a hazába,<br />

a melyet a legsötétebb időkben hagyott el.<br />

Azóta csendes vis<strong>sz</strong>avonúltságban élt rokonánál,<br />

Brázay Kálmán or<strong>sz</strong>ággyűlési képviselőnél.<br />

Szükségleteiről Kossuth Ferencz és Kossuth<br />

Lajos Tivadar gondoskodott. A Brázay-család<br />

gyöngéd figyelemmel vette körül. A rokonság,<br />

a Me<strong>sz</strong>lényi- és Ambrozovics-CBaládok tagjai<br />

HÍ min látogatták s körülötte voltak utolsó napjaiban<br />

is. Szeptember lilikén este, Kossuth<br />

<strong>sz</strong>ilietekének <strong>sz</strong>ázados ünnepén nagy tömeg<br />

jelem) meg üdvözlésére. Huttkayné már nkkor<br />

nagyon gyönge volt. Október 13-án csendesen<br />

következett be elmúlása.<br />

Haláláról táviratban értesítették az Ola<strong>sz</strong>orsiágban<br />

élő Kossuth Lajos Tivadart, ki azonban<br />

az idő rövidsége miatt nem jöhetett el a<br />

temetésre. Az or<strong>sz</strong>ággyűlési függetlenségi párt<br />

képviselői testületileg jelentek meg Kossuth<br />

Ferencznél, hogy ré<strong>sz</strong>vétöket kifejezzék, A főváros<br />

polgármestere, Halmos János azonnal intézkedett,<br />

hogy az elhunyt hamvait nagynevű<br />

bátyja melle temessek, a honnan majd a fölépülendő<br />

mauzóleumba fogják vinni a Kossuth<br />

család többi tagjai közé.<br />

Nagy ré<strong>sz</strong>vét közt ment végbe temetése október<br />

15-én délután. A nagyváros ezernyi sokasága<br />

gyúlt ös<strong>sz</strong>e a ház előtt és ellepte a temető<br />

hos<strong>sz</strong>ú kerepesi-utat. Megjelent<br />

Márkus József főpolgármesteriéi elén Budapest<br />

ti<strong>sz</strong>tviselői kara, a függetlenségi párt. A honvédmenház<br />

veteránjai a koporsó körül Alltnk. Széli<br />

Kálmán mini<strong>sz</strong>terelnök. Darányi földmíveltsi<br />

mini<strong>sz</strong>ter, Láng Lajos kereskedelmi mini<strong>sz</strong>ter<br />

és gróf Apponyi Albert képviselőházi elnök<br />

Kossuth Ferenczhez intézett levélben fejezték<br />

ki ré<strong>sz</strong>vétüket. A gyá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ertartáson Horváth<br />

Sándor evangélikus lelké<strong>sz</strong> mondott emlékbe<strong>sz</strong>édet.<br />

Több egylet is kivonult zá<strong>sz</strong>lókkal.<br />

A simái Rátkay Lá<strong>sz</strong>ló képviselő mondta az<br />

utolsó be<strong>sz</strong>édet.<br />

Dr. BÓKAI JÁNOS SZOBRA<br />

A főváros családjaiban kegyelettel emlegetik dr.<br />

Bókai Jánost, a gyermekek gyógyítóját, a ki <strong>sz</strong>áz<br />

meg <strong>sz</strong>áz család kis betegének adott gyógyulást, vagy<br />

enyhülést, és tudományával, <strong>sz</strong>eretetreméltó tulajdonságaival<br />

viga<strong>sz</strong>t vitt oda is, a hol már csak a megnyugvás<br />

maradt orvosságnak. Erzsébet királyné is<br />

a> 6 gondozását vette igénybe Mária Valéria foherezeunó'nél.<br />

ennek gyermekkorában, mikor a királyi<br />

család hos<strong>sz</strong>an időzött a fővárosban es Gödöllőn.<br />

A jeles gyermekorvos buzgolkodására alakált meg<br />

a fővárosban az első gyermekkórház is, a tStefánia»-<br />

kórház. Ennek a kórháznak az Üllői-út felé eső<br />

kertjében mell<strong>sz</strong>obrot állítottak az 1884-ben elhunyt<br />

Bókai Jánosnak, a kórház első igazgatójának.<br />

Október 5-ikén leplezték le Radnai <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong> sikerült<br />

művét. Nagy közönség gyűlt ös<strong>sz</strong>e, melyben ott<br />

volt Wlassics közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>ter, Slárkm<br />

József főpolgármester, a korház igazgatósága és<br />

orvosi <strong>sz</strong>emélyzete, a budapesti orvosi kar <strong>sz</strong>ámos<br />

tagja, egyetemi tanárok, a család tagjai, köztük az<br />

elhunytnak fia, János, a kórház mostani igazgatója.<br />

Az ünnep első <strong>sz</strong>ónoka Kétly Károly egyetemi rektor<br />

volt, a ki <strong>sz</strong>ép be<strong>sz</strong>édben méltatta Bókai János<br />

nak ha<strong>sz</strong>nos munkában eltöltött életét és a gyermekgyógyítás<br />

terén elért sikereit. Bauer Lajos dr.<br />

tanársegéd, a <strong>sz</strong>oborbizottság elnöke ismertette a<br />

<strong>sz</strong>obor történetét s egyúttal átadta a kórház vezetőségének<br />

a <strong>sz</strong>obrot, melyről ekkor lehullott a lepel.<br />

A <strong>sz</strong>obrot Zichy Ágost gróf, a kórház-egyesület<br />

elnöke vette át, a ki kö<strong>sz</strong>önetet mondva a <strong>sz</strong>oborbizottságnak,<br />

így <strong>sz</strong>ólott: • Becses ereklyeként fogjuk<br />

megőrizni és gondozni ezt a <strong>sz</strong>obrot, a mely<br />

elénk varázsolja annak alakját, kihez a hála, ti<strong>sz</strong>telet<br />

és elismerés kötelékei oly <strong>sz</strong>orosan csatolnak, a<br />

kinek emléke mindenha élni fog úgy egyesületünk,<br />

valamint mindegyikünk <strong>sz</strong>ivében. Legyen áldott az<br />

ő emléke í> Azután letették a talapzatra a ko<strong>sz</strong>orúkat.<br />

A SIKETNÉMÁK VÁCZI INTÉZETE.<br />

Hazánkban a tanköteles siket néma gyermekek<br />

<strong>sz</strong>áma 4000 körűi van, a kiknek nagyobbré<strong>sz</strong>e,<br />

sajnos, oktatás nélkül nő fel még ma is,<br />

korábban pedig valamennyi ilyen boldogtalan<br />

ezen állapotában élte le <strong>sz</strong>oinorú életét, megfo<strong>sz</strong>tva<br />

annak a lehetőségétől, hogy az emberekkel<br />

magukat megértethessék s kenyerüket munkájukkal<br />

megkereshessék. így volt ez egé<strong>sz</strong> az<br />

1802-ik évig, midőn Sturmann Márton és<br />

Chá<strong>sz</strong>ár András nemeslelkű emberbarátok buzgólkodása,<br />

a fejedelmi bőkezűség és a könyörületes<br />

SZÍVŰ nagyközönség áldozatké<strong>sz</strong>sége lehetővé<br />

tette az első magyar siketnéma intézet felállítását<br />

Váezon, mely egy<strong>sz</strong>ersmind Európában<br />

is az ilynemű intézetek egyik legelseje.<br />

A váczi Biketnéma intézet most ünnepli alapításának<br />

<strong>sz</strong>ázadik évfordulóját, mely alkalomból<br />

röviden ismertetjük eddigi történetét s áldásos<br />

működését.<br />

Az intézet alapítóinak egyike SturmwmM&fr,<br />

ton a leglelkesebb hazafiak közé tartozott,<br />

hive volt a nagy Széchenyi e<strong>sz</strong>méinek, különösen<br />

a népnevelést, iparfejle<strong>sz</strong>tést hordozta<br />

a <strong>sz</strong>ivén és a siketnémák ügye is nagy<br />

mértékben fölkeltette érdeklődését, a mire elő<strong>sz</strong>ör<br />

Chá<strong>sz</strong>ár András hivta fel figyelmét.<br />

A nagyérdemii Chá<strong>sz</strong>ár András előbb Rozsnyón<br />

ügyvédeskedett, majd 1790-ben Gömör<br />

vármegye főjegyzőjévé vála<strong>sz</strong>tották 8 ez időből<br />

<strong>sz</strong>ármazik Sturmannal való barátsága is. A két<br />

Dr. BÓKAI JÁNOS SZOBRA.<br />

1 latin- tit&n.<br />

RUTTKAYNÉ KOSSUTH LUJZA.<br />

lelkes férfiú sokat tanácskozott együtt a közjó<br />

előmozdítását czélzó s emberbaráti tervek, főkép<br />

a siketnémák ügye felett,<br />

Végre annyira megért az e<strong>sz</strong>me, hogy Chá<strong>sz</strong>ár<br />

Bécsbe utazott a siketnémák oktatásának tanulmányozása<br />

végett. Ez 1799-ben történt, midőn<br />

a .Magyar Kurir» <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőjének is irt, begy<br />

saját rozsnyói házát a felállítandó intézet <strong>sz</strong>ámára<br />

örökösen átadja, valamint egy kertjét is,<br />

vagy ha az intezetet nem Rozsnyón fogják felállítani,<br />

akkor ezek helyett 1000 rénes forintot.<br />

De még ez termé<strong>sz</strong>etesen kéve* lévén, fel<strong>sz</strong>ólítja<br />

a «Magyar Kurírt <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőjét, hogy indítson<br />

meg a nemes czélra gyűjtést. A lelkes felhívásnak<br />

lett is némi eredmén<br />

Még ezen évben haza jővén ( há<strong>sz</strong>ár Bécsből,<br />

legelébb is Sturmannt kereste fel, a kivel egy<br />

nagyobb tervezetet dolgozott ki, melyet Gőmormegye<br />

közgyűlése elé terje<strong>sz</strong>tettek, majd pedig<br />

a pesti egyetemhez fordultak. A dolog Ferencz<br />

csatzárnak is tudomására jutott, a ki ÍŐOO forintot<br />

adott a felállítandó intézet czéljaira. 1<br />

példán a két derék emberbarát még jobban felbuzdulva,<br />

rendkívüli tevékenységet fejtettek ki<br />

or<strong>sz</strong>ág<strong>sz</strong>erte adományok gyűjtésére, a minek az<br />

lett ai eredménye, hogy 1802 végére már 50,000<br />

forintnál több ös<strong>sz</strong>egyűlt..<br />

Ezzel az intézetet már meg lehetett alapítani.<br />

EB meg is nyitották még abban u i nU n 16b n.<br />

Simon Antal győrmegyei áldozópapot már előzőleg<br />

felküldötték Bécsbe, ki ott a síketnémsk<br />

tanításának módját elsajátítván, hazatért s<br />

igazgatója lett az intézetnek. Az új intett I<br />

növendékkel és az igazgatón kívül birom tanárral<br />

1802 augu<strong>sz</strong>tus 15-ikén nyílt meg a váczi<br />

püspökök hajdani <strong>sz</strong>ékhazában, melyet e czélra<br />

átalakítottak.<br />

Később aztán egyre jobban fejlődött az intézet,<br />

mely ma Európa e nemű legkiválóbb<br />

zetei közt foglal helyet.<br />

Az intézet <strong>sz</strong>áz éves fennállásának ünnepe<br />

alkalmából dí<strong>sz</strong>es • Emlék könyvi-et is <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tett<br />

az intézet mostani izgazgatója, Borbély<br />

Sándor, melyben hű képét nyújtja az in*<br />

történetének, működésének, az alapüás'ól kezdve<br />

a mostani időig.<br />

Látjuk e gondosan meg<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tett könyvből,<br />

hogy a lefolyt <strong>sz</strong>áz év alatt 1410 növendéket vett<br />

fel az intézet, kik közül 882 fiú. 525 pedig lány<br />

volt a ezek közül csak 283-nak kiképzését nem<br />

lehetett taníthatatlanság, betegség vagv halál<br />

miatt teljesen befejezni, a többit sikerűit megtanítani<br />

arra, hogy az emberekkel megértesse<br />

magát s ha<strong>sz</strong>nos tagjává lehessen a társadalomnak.<br />

Az intézet épület", a kisebb-nagyobb belső<br />

átalakításokkal, alapjában egé<strong>sz</strong>en l»7G-ig vél-<br />

tozatlanúl állott; ekkor azonban <strong>sz</strong>ükségessé<br />

vált annak kibővítése. Jobb <strong>sz</strong>árnyához toldalekot<br />

építettek. De már 1881-ben ismét ssjfl<br />

bizonyult az épület, a mennyiben nem volt<br />

torna-, nöi kézimunka- és rajzterme. A már<br />

megkezdett <strong>sz</strong>árnyat továbl k tehát s a<br />

következő évben a <strong>sz</strong>ükséges helyiségek rendel-<br />

• állottak. [8 azonban oly igen<br />

áporodtak az in' endékei.<br />

ismét csak ujabb építéssel vált lehetővé azoknak<br />

befogadása e« tanítana. Körülbelül a jobb<br />

Bsáraynak magfelelő t<<br />

iS-baa<br />

kiépítették HZ épület kdwárnyát is. Etek az<br />

átalakítások még mindig nem voltak ele;.<br />

s ezért a vallás- és közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>térium<br />

az 1901. e\l költ-iegvetesbe V.<br />

ezer korona ra s ez ös<strong>sz</strong>egen épfill 1901<br />

<strong>sz</strong>eptemberétől kesdve 1902 nyaráig as intézet<br />

tén az a pompás palota, mely tágasságánál<br />

• s czélazerü berendezésénei fogva<br />

hos<strong>sz</strong>ú i i ig nélkülözhetővó te<strong>sz</strong>i as intését<br />

rget<br />

AZ AMERIKAI ZÁSZLÓ-ÜNNEP<br />

Nemcsak nagy<strong>sz</strong>erű, hanem jelentőség<br />

ünnepély is volt az, melylye] Amerikába <strong>sz</strong>akadt<br />

honfitársaink, a<br />

ség» által ajándékozott, Közadakozásból ké<strong>sz</strong>ült<br />

pompáa nemzeti záaslót fogadták, a non yorkl<br />

lapokat is megragadta a magyarság lelkesült-<br />

Bégé s áradozó hangon írtak a <strong>sz</strong>ép ünnepélyről.<br />

Különben népesebb di<strong>sz</strong>menetet nem sokat<br />

látott még New-York sem, mint a milyi n-<br />

ben a magyarok s a hozzájuk csatlakozott amerikaiak<br />

hatvan utc/.án végig vitték a aásmelyen<br />

kívül még vagy negyedfél<strong>sz</strong>áz mii<br />

/ló lengett a végtelennek tet<strong>sz</strong>ő, éljenző,<br />

ujjongó tömegben.<br />

Majdnem minden nagyobb magyar-,<br />

saját zenekarával vonult ki, sokan Lóháton,<br />

dí<strong>sz</strong>ruhában, vagy csikósnak öltözve<br />

meg s a gyalogosokon kívül több <strong>sz</strong>áz hintó is<br />

köretté a <strong>sz</strong>ingazdag menetet, melyet az MM<br />

rikai lapok mozgó <strong>sz</strong>ivárványhoz hasonlítottak.<br />

De<br />

bt a sok<br />

un Öltözve éli<br />

k a felvonul í<br />

milyen mosgaltnaa es lelkesedéstől<br />

áthatott lehetett BI • díaafelronuláe, ><br />

fogalmat nyújthat róla Amerikából kapott<br />

punk, a melyet most bemutatunk.<br />

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET<br />

Anion Ottó: Leányssemek. Budapett, 1909.<br />

(gyesen verselő, daloa kedvű • nyilván egé<strong>sz</strong>en<br />

fiatal ember mutatkozik be ebb< u • Mi lapon kii<br />

verafnzetben. Szerelemről dalol, de nem mély, az<br />

egéss lelket elfoglaló értétről, hanem caak múló<br />

hangulatokról. Ec at oka, hog> a didi nek<br />

mélyebb, maradandó hatást. Játwei en réfiVt<br />

lét az uralkodó baof Lenünk, annyim, hogy a<br />

fittet vegén már-már egyhangúnak h találjuk. \<br />

•alsseosn Otak u^vesiié,. nyilvánul, nem niíívi'istet,<br />

nyelve aima, itt ott Cotdalaaea, la torsa a tsiae,<br />

egyéni tunttjt - könnyen rálhaHk modorai<br />

A fütet még e-<br />

l •>• munkája. A Hasal '.! koroiiN rért<br />

taegrendellK'to a aterai lapest \i v.icti-<br />

Vronmegya ém Stécbeny! I<br />

érin'<br />

ni.Ivek I<br />

nyitják, hogj > megyéjében i»- • okai Uitt a<br />

ka volt rá. A kötet további I<br />

volili (»HM<br />

liiin nyi | ll,ill ( ,iiin<br />

t angolból fordította F. L. f.Mit/ lótaeftó'l n<br />

költemény i ktiehe]<br />

Angaio barom tonattjjének fordítást Wel/w Sin<br />

tói. 8tromp Láaslé limerteti Wildenbrucb i<br />

néni. t irón a 1<br />

met modern<br />

ik fflttto.<br />

min t leni. t birodalomban diadalmatan i<br />

régig a itinpadokon, lb n ben<br />

tományokban eltiltották, vVitdanbraeh drámája a<br />

téaa Imi tonlnió tonnán az<br />

i'i • \ •<br />

újuló társadalmi elv barcsit dran<br />

nrat át Latber tsemélyében állítja egymái alé.<br />

Mahler i<br />

jitégek Magyaror<strong>sz</strong>ágon><br />

i Btagyarorazáfri múzeumokban i<br />

lláriOKoknál k'VŐ,<br />

öl )7

692 VASÁENAPIJJJSÁG.<br />

tí. SZÁM. VMH. <strong>49.</strong> hVFOLTAM.<br />

&. SZÁM. <strong>1902.</strong><strong>49.</strong> ^FOLYAM.<br />

J&SÁMAPI ÚJSÁG.<br />

693<br />

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.<br />

vei. A bírálat irója méltatja a két regényben nyilatkozó<br />

irói képességet és erőt, kiemeli mindkettő jó<br />

tulajdonai között, hogy <strong>sz</strong>erencsés megfigyelések,<br />

zamatos magyar kifejezések váltakoznak bennök,<br />

•A halá<strong>sz</strong> regényé •-ről azt is, hogy «cselekménye<br />

gazdag és változatost s hogy erős törekvés mutatkozik<br />

az Írónál a magyar sajátságok feltűntetésére.<br />

A magyar para<strong>sz</strong>tot — irja a biráló — gyakran jellemzik<br />

regényíróink: de többnyire csak adoma<strong>sz</strong>erűen.<br />

Szemere a magyar para<strong>sz</strong>t lelki világát:<br />

erkölcsi jelességeit, komolyságát, termé<strong>sz</strong>et<strong>sz</strong>erűségét,<br />

naivitását, <strong>sz</strong>ilajságát, egy<strong>sz</strong>erűségét, <strong>sz</strong>abadság-<br />

és vendég<strong>sz</strong>eretetét, vallásosságát <strong>sz</strong>erető<br />

elmélyedéssel iparkodik feltűntetni. A magyar<br />

para<strong>sz</strong>t, a magyar nemes erkölcsi élete a magyar<br />

regényírók <strong>sz</strong>ámára még eléggé ki nem kutatott<br />

kincseket rejt. Szeretnők, ha Szemere György mindinkább<br />

erősbödő megfigyelő tehetséggel ezeket keresné."<br />

A «Budapesti Szemle», mely Gyulai Pál<br />

<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésében jelenik meg a Franklin-Társulat<br />

kiadásában, félévre 12 koronával rendelhető meg.<br />

A filozófia története. Ös<strong>sz</strong>eállította Pékár Károly.<br />

A filozófiai irodalom terén buzgó és sikeres munkásságáról<br />

ismert <strong>sz</strong>erző e munkájában világos és<br />

könnyen áttekinthető kézikönyvet akart adni a bölcsé<strong>sz</strong>eti<br />

e<strong>sz</strong>mék iránt érdeklődő közönség s az egyetemi<br />

ifjúság kezébe, hogy ezzel is előmozdítsa <strong>sz</strong>ellemi<br />

életünkben a filozófiai e<strong>sz</strong>mék terjedését. Könynyed,<br />

egy<strong>sz</strong>erű stílusban, a filozófiai íróknál gyakori<br />

nehézkességet és homályt gondosan kerülve állította<br />

ös<strong>sz</strong>e az emberi gondolkodás fejlődésében fontossággal<br />

biró irányokat és rend<strong>sz</strong>ereket; e tekintetben<br />

könyve nagyon megkönnyíti a filozófia tanulmányozását.<br />

Áttekinthetőségét nagyban növeli az<br />

anyag helyes beo<strong>sz</strong>tása s a végén nyújtott ré<strong>sz</strong>letes<br />

.név és tárgymutató s a kik e munka áttanulmányozása<br />

után behatóbb és ré<strong>sz</strong>letesebb tanulmányokra<br />

kapnak kedvet, jó ha<strong>sz</strong>nát ve<strong>sz</strong>ik a gazdag és megbízható<br />

bibliográfiának, melyet a <strong>sz</strong>erző <strong>sz</strong>ámukra<br />

ös<strong>sz</strong>eállított. A könyv Semsey Andornak, tudományos<br />

törekvéseink bőkezű pártfogójának van ajánlva.<br />

Az Athenaeum adta ki csinos kiállításban. Ára hat<br />

korona.<br />

Hunyadi Mátyás király az igazságos czímmel<br />

emlékfüzetet <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tettek Kovács Dezső és Szabó<br />

Samu. Közérthető módon, régi krónikák és jeles<br />

történetírók után közölnek benne Mátyás és atyja<br />

életéből <strong>sz</strong>ámos jelenetet, jeles költőinknek a Hunyadiakat<br />

dicsőítő verseit, krónikás anekdotákat<br />

stb. A füzetet Kolozsvár városa adta ki, emlékűi a<br />

nemzetnek a nagy király <strong>sz</strong>obrának leleplezése alkalmából.<br />

Jelentés a kolozsvári Mátyás • <strong>sz</strong>oborról.<br />

G. .Vagy Lajos tanár, a kolozsvári Mátyás-<strong>sz</strong>oboralap<br />

pénztárnoka, kiadta a jelentést a kolozsvári<br />

Mátyás-<strong>sz</strong>oborról. Elmondja a <strong>sz</strong>obor történetét,<br />

ismerteti a gyűjtés folyását, adatait és be<strong>sz</strong>ámol az<br />

eredményről. E <strong>sz</strong>erint a <strong>sz</strong>oborra begyűlt adományok<br />

ös<strong>sz</strong>ege a kamatokkal együtt idáig 280fi09 korona,<br />

A mi a költség teljes fedezésére még nem elegendő.<br />

Remélhetőleg azonban újabb adományok<br />

pótolni fogják, a mi még hiányzik.<br />

A VACZ1 SIKETNÉMA INTÉZET BÉGI ÉPÜLETE.<br />

Röpirat. • Királyunk és tanácsosai* czímmel politikai<br />

röpirat jelent meg Csávol<strong>sz</strong>ky Lajos függetlenségi<br />

párti képviselőtől. Ara két korona.<br />

Jövő Magyaror<strong>sz</strong>ág. Ezen czím alatt társadalompolitikai<br />

tanulmányokat tett közzé Tonelli Sándor;<br />

könyve Nagy-Kőrösön jelent meg.<br />

Kri<strong>sz</strong>tus temetése. Fe<strong>sz</strong>ty Árpádnak bibliai hármas<br />

képét, 'Kri<strong>sz</strong>tus temetését* a «Könyves Kálmánt<br />

műkiadó társaság kétféle művé<strong>sz</strong>eti másolatban<br />

adta közre, heliogravurban és <strong>sz</strong>ínes fénynyomatban.<br />

Maga a művé<strong>sz</strong> ügyelt föl a sok<strong>sz</strong>orítás<br />

hűségére, s minden útmutatása <strong>sz</strong>erint ké<strong>sz</strong>ült.<br />

A műlapok valóban <strong>sz</strong>épek és az eredetinek hu<br />

másai; a <strong>sz</strong>ínes lapok a kép <strong>sz</strong>íneit is vis<strong>sz</strong>aadják.<br />

Hogy a legdí<strong>sz</strong>esebb teremben is helyet foglaljanak,<br />

a keretről a magyar műipar gondoskodott,<br />

Horti Pál tervezetei után. A kép ára a keretben<br />

vidékre bérmentes <strong>sz</strong>állítással 130 korona, de hét koronás<br />

havi ré<strong>sz</strong>letekre is megrendelhető a kiadónál.<br />

A Könyves Kálmán ilyen művé<strong>sz</strong>ies reprodukcziók<br />

kiadásával sokat tehet a Németor<strong>sz</strong>ágból behurczolt<br />

olajnyomatok ki<strong>sz</strong>orítására és terje<strong>sz</strong>ti a művé<strong>sz</strong>etet,<br />

az ízlést és magyarságot.<br />

A kuruczok Parisban. Bérezik Árpádnak «A kuruezok<br />

Párisban» czímű háromfölvonásos vígjátékából,<br />

mely a Nemzeti Színház jövő heti újdonsága<br />

le<strong>sz</strong>, nagyban folynak a próbák. A <strong>sz</strong>ínház a darabot<br />

új, dí<strong>sz</strong>es kiállítással hozza <strong>sz</strong>ínre; a dí<strong>sz</strong>letek<br />

és jelmezek stíl<strong>sz</strong>erűek le<strong>sz</strong>nek, nevezetesen a<br />

Bátki-hu<strong>sz</strong>árok egyenruhái korhű képek és párisi<br />

minták <strong>sz</strong>erint ké<strong>sz</strong>ülnek.<br />

Nép<strong>sz</strong>ínház. Október 11-ikén jó fogadtatásban<br />

ré<strong>sz</strong>esült egy eredeti operetté, t Casanova*, melynek<br />

<strong>sz</strong>övegét Faragó Jenő írta, zenéjét Barna Izsó <strong>sz</strong>erezte.<br />

Faragó Jenő Casanovának, a XVHI-dik<br />

<strong>sz</strong>ázad kalandorának ismert pikáns történeteit<br />

vette alapúi. A <strong>sz</strong>ínpad és a könnyű termé<strong>sz</strong>etű<br />

operettek hatását eléggé ismerve dolgozott ki egy<br />

estére való és zene mellé <strong>sz</strong>ánt <strong>sz</strong>öveget nem bő<br />

elmésséggel, vagy <strong>sz</strong>ellemmel, de formát tartott<br />

benne. Casanova lovaghoz oda képzelte azonban<br />

Don Jüan és Fau<strong>sz</strong>t komorvégű legendáját és a<br />

vidám, léha <strong>sz</strong>erelmeskedő tragikusan enyé<strong>sz</strong>ik el<br />

az operettet néző közönség <strong>sz</strong>eme elől. Barna Izsó<br />

zenéjo megtet<strong>sz</strong>ett az első hallás után, s a közönség<br />

estenkint egé<strong>sz</strong>en megtölti a <strong>sz</strong>ínházat. Küry<br />

Klára nagy vidámsággal ját<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a a hármas női <strong>sz</strong>erepet.<br />

Tet<strong>sz</strong>ett a czím<strong>sz</strong>erepben Nyarai is, a <strong>sz</strong>ínház<br />

új tagja, hangban, játékban jóravaló erő.<br />

Blaha Lujza búcstífölléptei a Nép<strong>sz</strong>ínházban.<br />

Blaha Lujza most tartja utolsó föllépteit a Nép<strong>sz</strong>ínházban<br />

legjobb nép<strong>sz</strong>ínműi <strong>sz</strong>erepeiben. A Nemzeti<br />

Színház mint örökös tagot <strong>sz</strong>erződtette nagy<br />

művé<strong>sz</strong>etének elismeréséül s Blaha Lujza most<br />

vis<strong>sz</strong>avonul a Nép<strong>sz</strong>ínháztól, melynek legfényesebb<br />

estéi és sikerei megnyílta óta az ő nevével vannak<br />

ös<strong>sz</strong>ekötve. Búcsúföllépteinél a közönség folyton<br />

ünnepli, tapsolja, éljenzi és ko<strong>sz</strong>orúzza.<br />

A Magyar Tud. Akadémia október 13-iki ülésén,<br />

Pauler Gyula elnöklésével Wertheimer Ede<br />

tartott felolvasást Napóleon fiáról, a reichstadti<br />

herczegről, tA reichstadti herczeg politikai állásat<br />

czímen. Új, kiadatlan források alapján, leginkább<br />

a bécsi levéltárakból irta meg dolgozatát Napóleon<br />

fiáról, kit Bécsben neveltek és őriztek. Wertheimer<br />

a felolvasott ré<strong>sz</strong>ben egykorú politikusok<br />

iratait idézi, hogy mikép vélekedtek az ifjú herczegről,<br />

annak jövőjéről és a politikai állapotokról. Ha<br />

megjelenhetett volna Francziaor<strong>sz</strong>ágban, trónra<br />

emelik. Au<strong>sz</strong>tria azonban, bár érdekei nem tiltakoztak<br />

ellene, nem akarta trónra emelni, s az ifjú<br />

herczeg is betegeskedni kezdett. 1832 májusában<br />

Metternich a következőket írja a párisi követnek,<br />

Apponyinak Parisba: «A herczeget már halottnak<br />

tekintem. Az a tüdőbaj lepte meg, a mely nem<br />

kíméli ugyan az embert az élet egyetlen kor<strong>sz</strong>akában<br />

sem, ;de a hu<strong>sz</strong>onegy éves korban föltétlenül<br />

megöli, t És II. Napóleon nemsokára, a dicsőség kü<strong>sz</strong>öbén<br />

talán, a mes<strong>sz</strong>i idegenben, <strong>sz</strong>áműzetésben<br />

meghalt s halálával egy időre nagyon könnyített a<br />

politikusok gondjain.<br />

A Kárpát-egyesület új dí<strong>sz</strong>tagja. A magyaror<strong>sz</strong>ági<br />

Kárpát-egyesület dr. Darányi Ignácz földmívelésügyi<br />

mini<strong>sz</strong>tert dí<strong>sz</strong>tagjává vála<strong>sz</strong>totta. A mini<strong>sz</strong>ternek<br />

a megvála<strong>sz</strong>tásról <strong>sz</strong>óló oklevelet a képviselőházban<br />

e hó 15-ikén délelőtt küldöttség adta<br />

át, melynek <strong>sz</strong>ónoka Münnich Aurél or<strong>sz</strong>ággyűlési<br />

képviselő volt.<br />

A mini<strong>sz</strong>ter megkö<strong>sz</strong>önte a kitüntetést és azt<br />

mondta: mindig arra törekedett, hogy a Tátra déli<br />

lejtője magyar kézben maradjon; oly sok fontos<br />

érdek van ahoz fűzve, hogy azt bővebben magyarázni<br />

nem <strong>sz</strong>ükséges. Csendesen, de folytonosan<br />

haladunk ebben az irányban, talán nem is múlik el<br />

fél e<strong>sz</strong>tendő, hogy valami ebben a tekintetben<br />

ne történnék. De még csak a dolog kezdetén vagyunk,<br />

ezt nemzedékről-nemzedékre kell folytatni.<br />

Miután most már maholnap a kincstár, legalább a<br />

déli lejtőn egyike a legelső birtokosoknak, ebből<br />

folyik az a kötelesség is, hogy a kincstár vezető és<br />

irányító <strong>sz</strong>erepet játs<strong>sz</strong>ék és reméli, hogy ebben az<br />

irányban sokat fogunk tehetni és <strong>sz</strong>ámít az egyesület<br />

hazafias támogatására. A mini<strong>sz</strong>ter <strong>sz</strong>avait<br />

nagy tet<strong>sz</strong>éssel fogadták.<br />

A Néprajzi Társaság október 15-ki ülésén Vikár<br />

Béla tett jelentést a nyáron folytatott népköltési és<br />

etnográfiai gyűjtéséről s néhány <strong>sz</strong>ékely ballada s<br />

néhány <strong>sz</strong>övegtelen nóta melódiáját is bemutatta<br />

fonográfon. A nyáron gyűjtött Nyitrában, Barsban,<br />

Nógrádban, Tolnamegyében, legtovább és leggazdagabb<br />

eredménynyel pedig a <strong>sz</strong>ékelyek között. A Székelyföldön<br />

másfél hónapot töltött Vikár s ös<strong>sz</strong>egyűjtött<br />

mintegy három<strong>sz</strong>áz, jobbára ismeretlen melódiát,<br />

négy<strong>sz</strong>áznál több vers-<strong>sz</strong>öveget, köztük egy<br />

eddig ismeretlen népballadát, <strong>sz</strong>áznál több lírai<br />

verset, köztük menyegzö-dalokat s mintegy harmincz<br />

darab <strong>sz</strong>övegtelen figurás nótát, a melyet<br />

behegedültek vagy beklárinétoztak a fonográfba.<br />

Vikár után Gönczi Ferencz olvasott föl a <strong>sz</strong>ámok<br />

jelentéséről a göcseji néphagyományban.<br />

MI UJSÁG?<br />

A kolozsvári ünnepek. Kolozsvár fényes ünnepélyeiről<br />

czikkekben és képekben adunk ismertetést,<br />

és társlapunk, a "Politikai Újdonságok" is bő<br />

ré<strong>sz</strong>letességgel <strong>sz</strong>ólt a történtekről. Az ünnepnapok<br />

gazdag és lelkesedéstől áthatott eseményeiből<br />

fölemlítünk itt még némely ré<strong>sz</strong>letet.<br />

Az ünnepélyek már e hó 11-ikén kezdődtek a<br />

vendégek érkezésével, a mini<strong>sz</strong>terek, az or<strong>sz</strong>ággyűlés<br />

tagjainak, este pedig József Ágost főherczegnek<br />

fogadásával. Az ünnep első mozzanata volt az Erdélyi<br />

Irodalmi Társulat dí<strong>sz</strong>gyűlése. Jókai Mórt,<br />

a ki feleségével együtt érkezett Kolozsvárra, küldöttség<br />

hívta meg a gyűlésre. Ott volt Hegedűs<br />

Sándor, Zichy Jenő gróf és <strong>sz</strong>ámos budapesti vendég.<br />

Bartha Miklós or<strong>sz</strong>ágos képviselő tartott emlékbe<strong>sz</strong>édet<br />

Mátyás királyról s Mátyást mint hadvezért,<br />

diplomatát és nemzeti királyt méltatta. Azután<br />

Szabolcska Mihály <strong>sz</strong>avalta el alkalmi költeményét,<br />

majd Jankó Abigél (néhai Jankó János festőművé<strong>sz</strong><br />

leánya) Jókainak azt a versét, a melyet a<br />

költő annak idején maga <strong>sz</strong>avalt el Mátyás király<br />

emléktáblájánál. Este a várost kivilágították. Október<br />

12-ikén délelőtt 10 órakor kezdődött maga az<br />

ünnepély. Midőn a <strong>sz</strong>oborról lehullt a lepel, néhány<br />

pillanatig néma csendben nézte mindenki Mátyás<br />

király hatalmas alakját. Egy<strong>sz</strong>erre fölviharzott a<br />

tet<strong>sz</strong>és, harsogott az éljen. József Ágost főherczeg<br />

bemutattatá magának a <strong>sz</strong>obor alkotóját, Faáruit<br />

Jánost s a művé<strong>sz</strong> társaságában járta körűi a<br />

<strong>sz</strong>obrot.<br />

A <strong>sz</strong>obor ünnepe után következett Mátyás király<br />

<strong>sz</strong>ülőházában az Erdélyi Kárpát-Egylet néprajzi<br />

múzeumának megnyitása és az egylet Erzsébetlobogójának<br />

föl<strong>sz</strong>entelése. Báró Feilitzsch Artúr<br />

képviselő, az egylet elnöke üdvözölte itt a főherozeget,<br />

ki mellett báró Wesselényi Istvánné foglalt<br />

helyet, mint a zá<strong>sz</strong>lóanya, Augu<strong>sz</strong>ta fó'herczegnő<br />

helyettesítője. A zá<strong>sz</strong>ló megáldása után a <strong>sz</strong>okásos<br />

<strong>sz</strong>ögbeverések következtek, ezután pedig a főherczeg<br />

a múzeum gyűjteményeit <strong>sz</strong>emlélte meg. Délután<br />

három órakor nyílt meg a <strong>sz</strong>épművé<strong>sz</strong>eti társaság<br />

műkiállitása a sétatéren levő korcsolyacsarnokban.<br />

A megnyitásra megjelent főherczeget Wlassics Gyula<br />

közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>ter kö<strong>sz</strong>öntötte. A kiállítás<br />

gazdag és érdekes, a festmények, <strong>sz</strong>obrok hét termet<br />

foglalnak el. A főherczeg délután még az or<strong>sz</strong>ággyűlés<br />

két házának ti<strong>sz</strong>telgését fogadta és este 11<br />

órakor utazott el Kolozsvárról; Széli mini<strong>sz</strong>terelnök<br />

is ekkor utazott el. Október 13-ikára maradt az<br />

egyetemi új épületek és igazságügyi palota fölavatása.<br />

A kolozsvári Nemzeti Színház e hó 12-iki dí<strong>sz</strong>előadását<br />

Jókainak ez alkalomra írt prológja nyitotta<br />

meg, melyet Tóvölgyi Margit <strong>sz</strong>avalt el. A költemény<br />

végén <strong>sz</strong>ép csoportozatban Mátyás alakja<br />

tűnt fel. Előadták még Kisfaludy Károlynak a Mátyás<br />

életéből vett *A hűség próbája* czímű kis vígjátékát<br />

és Mosonyi Mihály «8zép Honka» operájának egy<br />

felvonását.<br />

A budapesti <strong>sz</strong>ínházak is megülték Mátyás király<br />

emlékét e hó 12-ikén. A Nemzeti Színházban a<br />

délutáni népies előadáson Balog Istvánnak egykor<br />

oly kedvelt «Mátyás diák» <strong>sz</strong>ínművét ját<strong>sz</strong>ották el.<br />

Este volt a dí<strong>sz</strong>eiőadás. Jókai tApotheozisét" <strong>sz</strong>avalta<br />

el Fáy Szeréna s aztán <strong>sz</strong>ínre került Szigligetinek<br />

"Mátyás király le<strong>sz</strong>» czímű történeti drámája.<br />

Az előadást hétfőn ismételték.<br />

Fadru<strong>sz</strong> János Kolozsvártt. A Mátyás-<strong>sz</strong>obor<br />

alkotóját, Fadru<strong>sz</strong> Jánost, ki még az ünnepélyek<br />

után is Kolozsvártt maradt, a társadalom minden<br />

körében ünnepelték. Ritka egyértelműséggel üdvözölték<br />

sikeréért mindenütt. Fáklyásmenettel is meg<br />

akarták ti<strong>sz</strong>telni a művé<strong>sz</strong>t, de alkalmasabbnak<br />

találják az elismerés kifejezésére, hogy a város legközelebbi<br />

közgyűlésén dí<strong>sz</strong>polgárrá vála<strong>sz</strong>tására<br />

tegyenek javaslatot.<br />

A Vörftsmarty-<strong>sz</strong>obor. A nagy költőnek emelendő<br />

<strong>sz</strong>obor bizottsága október 14-ikén Bákosi<br />

Jenő elnöklésével ülést tartott, a ki bejelentette a<br />

<strong>sz</strong>obor-pályázat eredményét, és hogy a beérkezett<br />

<strong>sz</strong>obormintákat <strong>sz</strong>éto<strong>sz</strong>tották egyletek iskolák és<br />

vidéki muzeumok <strong>sz</strong>ámára. A biráló bizottság határozata<br />

alapján a <strong>sz</strong>obor-bizottság elhatározta, hogy<br />

<strong>sz</strong>űkebb pályázat legyen Kallós Ede, Ligeti Miklós,<br />

Róna József, Teles Ede és Tóth István között. A pályázat<br />

1903 január 31-én délután négy órakor jár le.<br />

A SÜKETNÉMÁK VÁCZI OBSZAGOS INTÉZETÉNEK ÚJ ÉPÜLETE.<br />

Apályaművek legkevesebb egy hétig le<strong>sz</strong>nek kiállítva<br />

és ez idő alatt dönt is a bizottság, a mely, a mennyiben<br />

a pályázók közül valakinek megbízást ad, a<br />

megbízást nyert pályaművet nem díjazza. Az esetleges<br />

pályaterven túl. mint a mely. nem kap díjat,<br />

a bizottság a következőképen díjazza a pályaműveket:<br />

az elsőt 3000 koronával, a másodikat 2000<br />

koronával, a többit 1000—1000 koronával.<br />

A Szögyény-család jótékonysága. Székesfejérvárról<br />

írják : Szögyény Marich Lá<strong>sz</strong>ló berlini nagykövet<br />

és családja, a kik tudvalevőleg az év egy ré<strong>sz</strong>ét<br />

csoóri birtokukon töltik, minden évben, mikor<br />

az idő hűvösre változik, gondoskodnak a csoóri<br />

<strong>sz</strong>egény iskolásgyermekekró'l. A minap is, felruházó-ünnep<br />

volt a csoóri iskolában. A nagykövet<br />

leányai maguk o<strong>sz</strong>tottak ki két<strong>sz</strong>ázötven gyermeknek<br />

téli ruhát; azonkívül könyvet, Író<strong>sz</strong>ert, sőt<br />

még süteményt is adtak a <strong>sz</strong>egény gvermekeknek.<br />

A tanítók is értékes ajándékot kaptak. A Szögyénycsalád<br />

jótékonyságát Janky József főtanftó kö<strong>sz</strong>önte<br />

meg.<br />

Szent István király budavári emlék<strong>sz</strong>obra.<br />

A budavári koronázó Mátyás-templom környékének<br />

rendezésével egvidejűleg kiépítették a régi, úgynevezett<br />

Hal á<strong>sz</strong>-bástyát, s annak közepére jön Szent<br />

István király lovas érczemléke. melvet Stróbl ké<strong>sz</strong>ített.<br />

A <strong>sz</strong>obor talapzatának fölállítását már megkezdték.<br />

Az egé<strong>sz</strong> hara<strong>sz</strong>ti kőből ké<strong>sz</strong>ül, négv sarkán<br />

négy hatalmas kőoro<strong>sz</strong>lánnal. Négy oldalfalán pedig<br />

karrarai márványból faragott domborművek a nagy<br />

király életének főbb mozzanatait tüntetik föl életnagyságú<br />

alakokkal. Ezek között van a templomalapítás,<br />

a várépítés és Bécs hódolása. E talapzatra<br />

jön Szent István <strong>sz</strong>obra, mely az első királyt a<br />

koronázási palástban, fején a koronával és kezében<br />

a királyi lándsával örökíti meg. Lován gazdag<br />

bizanczi stílű <strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ám. A lovas <strong>sz</strong>obor bronzból<br />

ké<strong>sz</strong>ül, de érdekes kisérletképen egyes ré<strong>sz</strong>eit<br />

arany- és zománczdi<strong>sz</strong>ítéssel látják el.<br />

Jókai Nagy-Váradon. Jókai Mór nejével a kolozsvári<br />

ünnepek után Nagy-Váradra utazott, a hová e<br />

hó 13-ikán délután érkeztek. A vasútnál nagy sokaság<br />

üdvözölte és Rimler Károly polgármester mondta<br />

a kö<strong>sz</strong>öntő <strong>sz</strong>avakat. A város dí<strong>sz</strong>hintaján hajtattak<br />

be a városba, hol este a <strong>sz</strong>ínházban dí<strong>sz</strong>előadás volt,<br />

az előadás után lakoma, melyet a Szigligeti nevét<br />

viselő irodalmi társaság rendezett. A társaság elnöke<br />

Rádl Ödön kö<strong>sz</strong>öntötte fel a Jókai-párt. Jókai Nagy-<br />

Várad közönségére emelte poharát; érdekes be<strong>sz</strong>édéből<br />

a következő ré<strong>sz</strong>t közöljük:<br />

«A mit ti<strong>sz</strong>telt barátom és az irodalomban<br />

vezértársam, a "Szigligeti Társaság" elnöke elmondott,<br />

abban egé<strong>sz</strong> életem munkásságának jutalma<br />

van. O, legkiválóbb e<strong>sz</strong>tétikusunk, meggyőzött arról,<br />

hogy nem hiába küzdöttem az ideálizmus terén. Az<br />

életet én is ép úgy ismerem, miiít a veristák. Tudom<br />

az or<strong>sz</strong>ág és a világ társadalmának <strong>sz</strong>ennyét. De<br />

tagadom, hogy a mi az Istentől való munkához<br />

méltó, hogy az nem irfaz. Hogy nem igaz a hon<strong>sz</strong>eretet,<br />

a női erény és a férfibecsület. Én pedig<br />

azt mondom, hogy ez az igaz. ezek a regulák; a rút<br />

csak kivétel. Ezt én így tanultam hos<strong>sz</strong>ú pályámon,<br />

ez az én meggyőződésem,"<br />

Egé<strong>sz</strong>ségtani muzeumok. Dr. Liebermann Leo<br />

egyetemi tanár felhívást intézett az or<strong>sz</strong>ág nagyobb<br />

városainak tanácsához egé<strong>sz</strong>ségtani muzeumok felállítása<br />

érdekében. A muzeumok czélja az volna,<br />

hogy a lakosság megismerje egé<strong>sz</strong>ségének és életének<br />

ellenségeit s a védekezés e<strong>sz</strong>közeit s hogy az<br />

egé<strong>sz</strong>ségtani ismeretek <strong>sz</strong>emlélhető módon terje<strong>sz</strong>tessenek<br />

a nép között. A muzeumot egy<strong>sz</strong>erű e<strong>sz</strong>közökkel<br />

egy tágas s könnyen hozzáférhető helyen<br />

kellene berendezni s fel<strong>sz</strong>erelni az ivóvfz ti<strong>sz</strong>tántartására<br />

<strong>sz</strong>olgáló különböző rend<strong>sz</strong>erű e<strong>sz</strong>közökkel,<br />

kutak és vízvezetéki berendezések rajzaival, mintáival,<br />

<strong>sz</strong>ellőztető ké<strong>sz</strong>ülékek, építő anyagok, <strong>sz</strong>obafestékek,<br />

ffltésberendezések, világítási e<strong>sz</strong>közök,<br />

lakások, bútorok, ruhanemfiek fertőtlenítésére <strong>sz</strong>oleáló<br />

e<strong>sz</strong>közök mintáival, a miket az ilyen e<strong>sz</strong>közök<br />

ké<strong>sz</strong>ítésével foglalkozó gyárak saját érdekükben<br />

minden költség nélkül bocsátanának a múzeum rendelkezésére.<br />

Ezeket a tárgyakat az orvosok időnkint<br />

bizonyára <strong>sz</strong>ívesen ismertetnék s a muzeumok így<br />

igen ha<strong>sz</strong>nos <strong>sz</strong>olgálatot tehetnének a közegé<strong>sz</strong>ség<br />

ügyének.<br />

Az ©ftz liaj/at eredeti <strong>sz</strong>iliének vis<strong>sz</strong>anyerése czéljából<br />

nagyon ajánlatos a tStella* hajvizet ha<strong>sz</strong>nálni,<br />

melynek rendkívüli előnye, hogy nem mint festék hat,<br />

de a liai eredeti <strong>sz</strong>ínét állítja vis<strong>sz</strong>a. E <strong>sz</strong>er ké<strong>sz</strong>ítője<br />

Zoltán Béla. budapesti gyógyFzeré<strong>sz</strong>. ő cs. és kir. fensége<br />

József főherczeg udvari <strong>sz</strong>állítója.<br />

HALÁLOZÁSOK.<br />

PETHÖ GYULA, a m. kir. földtani intézet főgeologusa<br />

elhunyt Budapesten e hó 14-ikén 54 éves<br />

korában. Avatott művelője volt a termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

irodalomnak, sok ideig társ<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tője a<br />

• Termé<strong>sz</strong>ettudományi Közlöny »-nek, másodtitkára<br />

a Termé<strong>sz</strong>ettudományi Társulatnak. S úgy e társulatnak,<br />

mint a földtani társulatoknak egyik legbuzgóbb<br />

tagja volt. Temetése e hó 16-ikán délután a<br />

földtani intézetből történt. A dí<strong>sz</strong>es ravatalt a tanácskozó-teremben<br />

állították föl. Az egyetem és<br />

műegyetem tanárai, a termé<strong>sz</strong>ettudományi társulat<br />

vezetői, a Nemzeti Múzeum ásványtani o<strong>sz</strong>tályának<br />

ti<strong>sz</strong>tviselői közül többen voltak jelen, a földtani in-

604 VASÁENAPTDJSM<br />

<strong>42.</strong> SZAM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />

tózet ti<strong>sz</strong>tikara Böck mini<strong>sz</strong>teri tanácsos fó'geologus<br />

vezetése alatt s nagy<strong>sz</strong>ámú közönség; a rokonok<br />

közt Szily Kálmán, az akadémia főtitkára. Horváth<br />

Sándor evang. lelké<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ép be<strong>sz</strong>édben méltatta<br />

az elhunyt tudós érdemeit. A földtani intézet ti<strong>sz</strong>tviselői<br />

nevében Róth Lajos főbányatanácsos mondott<br />

be<strong>sz</strong>édet, azután pedig Schmidt Sándor műegyetemi<br />

tanár, a földtani társulat s a termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />

társulat nevében. Örök nyugalomra a<br />

kerepesi-úti temetőben tették sírba. A koporsót dí<strong>sz</strong>ítő<br />

ko<strong>sz</strong>orúk közt volt egy kere<strong>sz</strong>tben fekvő geológus-kalapács,<br />

a melyet, mint működésének jelvényét,<br />

vele együtt a sírba bocsátottak. Az elhunytat<br />

barátain, ti<strong>sz</strong>telőin kívül egyetlen fia gyá<strong>sz</strong>olja.<br />

Elhunytak még a közelebbi napokban : Borosjenői<br />

és <strong>sz</strong>entendrei MUSLAY SÁNDOB, Nógrádmegye<br />

több ízben volt or<strong>sz</strong>ággyűlési képviselője, 88-ik évében<br />

Rád községben. — PROHÁSZKA NÁNDOR nyűg.<br />

pénzügyi tanácsos és 48-as honvédfőhadnagy 75<br />

éves korában Budapesten. —LITECZKY JÁNOS, a <strong>sz</strong>abadságharczban<br />

a Cornides-féle guerilla vadá<strong>sz</strong>zá<strong>sz</strong>lóalj<br />

vitéze, 82 éves korában, Szepesváralján. —<br />

MAEKOVICS VINCZE, 48-as honvédhu<strong>sz</strong>ár-<strong>sz</strong>ázados<br />

77 éves korában Budapesten. — KOVÁCS FERENCZ<br />

volt 48-as honvéd és a kalocsai takarékpénztár<br />

igazgatója. —- ADLER MÓRICZ, akadémiai festő, 76<br />

éves koiában Budapesten ; temetésén a Képzőművé<strong>sz</strong>eti<br />

Társulat és Nemzeti Szalon testületileg vett<br />

ré<strong>sz</strong>t. —• MOHN LAJOS, a budapesti belváros egykori<br />

tekintélyes kereskedője, 72 éves korában. — DEB-<br />

RADE MORODA GYULA író és hírlapíró Pozsonyban.<br />

Német nyelven írt hazafias <strong>sz</strong>ellemben. — BIRMANN<br />

EDE FERENCZ, a svájczi konzulátus titkára, Haggenmacher<br />

Henrik gőzmalmának irodafőnöke, a hol<br />

31 évig <strong>sz</strong>olgált, 59 éves korában Budapesten. —<br />

PADÁR KÁLMÁN földbirtokos 69 éves korában Kenderesen.<br />

— Ifj. KASZAP KÁLMÁN, Csepel község jegyzője.<br />

— Dr. CSAPKAY ISTVÁN, 32 éves korában Fiúméban.<br />

— SARKADY KÁLMÁN, 30 éves korában Budapesten.<br />

— MEZEY BÉLA gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>-gyakornok<br />

Bihar-Nagy-Bajomban 20 éves korában. — BAKODY<br />

LAJOS, öreg zongoraművé<strong>sz</strong> és zeneíró, ki három<br />

évtized előtt kedvelt művé<strong>sz</strong> volt, több zeneművet<br />

írt s ezek közt . Zrínyi» czímű zenekari művet. Az<br />

elhunyt dr. Bakody Tivadar egyetemi tanár testvéröcscse<br />

volt. — Dr. KUTJÁX ÁGOSTON, volt biharmegyei<br />

főorvos, városi bizottsági tag 78 éves korában<br />

Nagyváradon. — Almássi GLEVITZKY SÁNDOR volt<br />

negyvennyolczas honvéd<strong>sz</strong>ázados, volt kassai tanitóképző-intézeti<br />

tanár s a kispataki községi iskola<strong>sz</strong>ék<br />

elnöke, nyűg. biztositó-intézeti főti<strong>sz</strong>tviselő 75<br />

éves korában Sárospatakon. — GARAY REZSÓ, CS. és<br />

kir. <strong>sz</strong>ázados <strong>sz</strong>ámvivő, életének 50-ik évében, Kisbéren.<br />

SZIGETHY BÉLÁNÉ <strong>sz</strong>ül. Mnclarassy Klotild írónő<br />

Budapesten. A hatvanas és a hetvenes években<br />

buzgó munkása volt a magyar <strong>sz</strong>épirodalomnak. —<br />

CSONTOSI JÁNOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. György Erzsébet, Csontosi<br />

János tankerületi kir. főigazgatósági tollnok<br />

s az akadémia levelező tagjának felesége 64 éves<br />

korában; a temetésen jelen volt a Magyar Tud.<br />

Akadémi több tagja, a Nemzeti Múzeum több ti<strong>sz</strong>tviselője<br />

is. Az elhunytat férjén és 84 éves anyján<br />

kivül nagy<strong>sz</strong>ámú rokonság gyá<strong>sz</strong>olja. — SALKOVITS<br />

KÁROLYNÉ, <strong>sz</strong>ül. Erényi Emilia, Salkovits Károly mini<strong>sz</strong>teri<br />

főmérnök neje 38 éves korában Dunake<strong>sz</strong>en.<br />

—•• Dr. MATISZ DEZSŐNÉ, <strong>sz</strong>ül. Koraffy Jolán,<br />

dr. Mati<strong>sz</strong> Dezső kir. közjegyző felesége Körmöczbányán.<br />

— KRAUSZ EBNŐNÉ, <strong>sz</strong>ül. bethlenfalvi<br />

T. Nagy Karolina 23 éves korában Székely-Udvarhelyen.<br />

•<br />

Szerke<strong>sz</strong>tői üzenetek.<br />

Táska Buzsák, H. Gy. A török távoli rokonságban<br />

áll a magyarral, s a két nemzet egymás nyelvét nem<br />

•érti meg. Csak egyes <strong>sz</strong>avaik azonosok, mint pl.<br />

árpa, kapu, alma, bicsak, stb. Az egé<strong>sz</strong> török birodalom<br />

népessége körülbelöl 40 millióra tehető, ennek azonban<br />

csak kisebb fele valódi török, vagyis ozmánli, a<br />

többi arab, görög, mór, <strong>sz</strong>láv, kurd, albán és más<br />

kisebb-nagyobb néptöredékből áll. Az ozmanlik legnagyobbré<strong>sz</strong>t<br />

Kis-Azsia belsejében laknak. Török fajú<br />

törzsek laknak még Dél-Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágban, Közép- és<br />

Kelet-Ázsiában, de ezek bár hajdan igen hatalmasok<br />

voltak, most oro<strong>sz</strong>, perzsa, vagy khinai fenhatóság<br />

alatt élnek. Törökül be<strong>sz</strong>éltek a régi kunok is, a<br />

kiknek ivadékai ma ti<strong>sz</strong>ta magyarok.<br />

H. E. Az Amerikában mutatkozó aranypénz hiánynak<br />

oka az, hogy a dél-afrikai háború miatt Tran<strong>sz</strong>válban<br />

Bzünetelt az aranytermelés s az arany hiányát<br />

eddig nagy ré<strong>sz</strong>ben Amerikának kellett pótolni.<br />

Azt hi<strong>sz</strong>ik, hogy mihelyt az afrikai bányákban a<br />

munka újból teljes erővel megkezdődik, az aranyhiány<br />

is magától meg fog <strong>sz</strong>űnni.<br />

A. M. A robbanó lövegek nagyot tökéletesedtek az<br />

utóbbi évtizedekben. Mig az 1870—71-iki franczianemet<br />

háborúban egy közönséges gránát csak 19—30<br />

darabra robbant <strong>sz</strong>ét, mostanában már 240—250 <strong>sz</strong>i-<br />

, a ,°^ra , tor ' k '<br />

E «y Piroxilinnel töltött 70 fontos bomba<br />

ISW darabra <strong>sz</strong>akad s Így valamely tömegben álló<br />

csapattest közepébe esve 2-300 embert egy<strong>sz</strong>erre<br />

megölhet.<br />

nj<br />

jQondolatok<br />

Nagyobbré<strong>sz</strong>t nem újak már, az mi új<br />

k t ö Ö " ' *""* ° lyan f ° rmaba<br />

-tv.,>ogy<br />

Vadá<strong>sz</strong>. A jávor<strong>sz</strong>arvas épen úgy kive<strong>sz</strong>őfélben<br />

van már, mint a bölény. Bégen hazánk területén is<br />

tenyé<strong>sz</strong>ett e pompás állat, sőt a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd G-alicziában<br />

még 1760-ban is lőttek egyet. Ma már csak<br />

keleti Poro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágban ós a svéd hegyi erdőkben él<br />

még pár <strong>sz</strong>áz példány.<br />

Kísértés. A témája inkább vis<strong>sz</strong>ata<strong>sz</strong>ító, mint érdekes<br />

; az ilyen kényes tárgyakat még a legnagyobb<br />

tehetség sem igen tudná elfogadhatóvá tenni. Csodálatos<br />

: a nagy város éjjeli hangulatában ne volna<br />

érdekesebb, a költő figyelmére méltóbb dolog, mint<br />

az efféle ? Pedig a kis vers különben nincs egé<strong>sz</strong>en<br />

ügyetlenül megírva.<br />

Az én tava<strong>sz</strong>om. Ipoly partján. Várromon. Az elsőnek<br />

csinos nyelve elég hangzatos, bár még kissé<br />

kezdetleges verselése mintha némi tehetséget sejtetne.<br />

A jó véleményt azonban alaposan lerontja a másik<br />

kettő. Az «Ipoly partján* csupa banális nép<strong>sz</strong>ínműi<br />

poézis, a vége meg épen lapos próza. A drégelyi<br />

vers még ennél is kevesebbet ér. Micsoda vers az, a<br />

melynek egy harmadré<strong>sz</strong>ét — <strong>sz</strong>erző Ítélete <strong>sz</strong>erint —<br />

ha tet<strong>sz</strong>ik, ki is lehet hagyni?<br />

SAKKJÁTÉK<br />

2297. <strong>sz</strong>ámú feladvány. Fuss 0.-tól.<br />

SÖTÉT.<br />

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.<br />

A 2280. <strong>sz</strong>ámú feladvány megfejtése Pradignat E.-tó'l<br />

niagoi. Sötét. Világot. a. Sötét.<br />

1. fö-f6 d6-d5 (a) 1. ... Ke4-d5 (b)<br />

2. Ffl— d3 + Kei—d3: % Vg2—e2 ... t. <strong>sz</strong>.<br />

3. Hf3—e5 : mat. 3. Ve2—c4 mat<br />

o. c.<br />

1. .__ — ... H t. <strong>sz</strong>. (c) 1. .._ ... ... Ke4—f5<br />

2. Vg2-e2 +.._ K t. <strong>sz</strong>. 2. Vg2-g5 f stb.<br />

3. V mat.<br />

Helyesen fejtették meg : Budapesten: K. J. és F. H. —<br />

Andorfi S. — Kovács J. — Beniczky Sándor. — Csomonyán :<br />

Németh Péter. — Lipótvárott: Hoffbauer A. — Bakony-<br />

Szentlá<strong>sz</strong>lón: Szabó János. — Kecskeméten : Balogh Dénes. —<br />

Fakerten : Kintzig Róbert. — A pesti sakk-kör.<br />

KÉPTALÁNY.<br />

f 1 v#fl ' >» bé' •<br />

A «Vasárnapi Újság» 39. <strong>sz</strong>ámában megjelent kép<br />

talány megfejtése : Toldi<br />

<strong>sz</strong>erelme.<br />

Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő: Nagy<br />

Miklós.<br />

Szerke<strong>sz</strong>tőségi iroda . Budapest, IV., Kaplony ntcza 9<br />

A Szinye-Lipóczi<br />

Lithion-forrás<br />

Salvator<br />

kitűnő sikerrel<br />

ha<strong>sz</strong>náltatik<br />

»««-, hújjahólgaa-, h«o;gdara- és kö<strong>sz</strong>vénybántalmak<br />

ellen, piztltti nehézségeknél, továbbá a ligzo és<br />

emé<strong>sz</strong>tési <strong>sz</strong>ervek hnrutos bántalmainál.<br />

Dinretlkns (viz. hajtó)<br />

hatású.<br />

is<strong>sz</strong>Mntes! Konnyan emé<strong>sz</strong>thető! CsiramenlM •<br />

Kapható átványvizktraktdtstkbm vagy a<br />

Salvator-forrás igazgatóságánál Eperjesén.<br />

Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnái.<br />

Alapíttatott<br />

18H5-ben.<br />

A legjobb bel- és külföldi<br />

zongorák, piaiiinók és harmoniumok<br />

legolcsóbban kaphatók<br />

HeckenastGu<strong>sz</strong>táv<br />

zongoratermében<br />

Budapest, IV., Gizella-tér 2<br />

(Váczi-ntcza sarkán).<br />

Ehrbar udvari zongoragyár<br />

Schicdmtvyer és fl a i<br />

stuttgarti udvari zongoragyár<br />

magyaror<strong>sz</strong>ági egyedüli kénviselete.<br />

Valódi amerikai harmoniumok.<br />

9720<br />

Nagy kölcsönző-intézet. Árjegyzék ingyen.<br />

A mozdonyvezető tréfája,<br />

Harmat Miki mozdonyvezető azt a felfedezést tette<br />

hogy az ő jobb keze, már mint fűtője Bélés Jankó'<br />

egé<strong>sz</strong>en lielyén való legény lenne a talpán, ha a feje is<br />

helyén való volna. A fűtőnek elég nagy volt az ő feje<br />

de még nagyobb volt az az impertmenozia, a mi kisugárzott<br />

belőle, legkivált ha <strong>sz</strong>e<strong>sz</strong> honolt a káputban.<br />

Ezen segíteni kell, gondolta a masini<strong>sz</strong>ta, és amúgy titokban<br />

dr. lírok-féle port kevert a Jancsi literjébe.<br />

A kúra ha<strong>sz</strong>nált és Jancsi alább hagyott a házsártoskodással,<br />

meg a literezéssel is, mert hát a dr. Brok<br />

(angol tanár) pora kisogiti még a legrakonczátlanabb<br />

agyvelőt is. A dr. Brok pora meggyógyit indulatosságból,<br />

megerőltetéstől, hüléstől, melegtől, vér<strong>sz</strong>egénységtől,<br />

migréntől, sőt más bajoktól támadt makacs fejfájást<br />

is. (1 por 20 kr., 11 por 1 írt 50 kr.) Dr. Brok<br />

pora csupán ártalmatlan növényi <strong>sz</strong>ereket tartalmaz<br />

<strong>sz</strong>ivre nem hat, ment minden utóhatástól — jótállás<br />

mellett. Kinek Brok-féle porra van <strong>sz</strong>üksége, forduljon<br />

csak a «Dianán gyógy<strong>sz</strong>ertárhoz Budapest,<br />

Károly-körut 5, a honnan postán is <strong>sz</strong>állitják a világ<br />

minden ré<strong>sz</strong>ébe. 9350<br />

•i<br />

isi<br />

1<br />

Ha<strong>sz</strong>náljon<br />

Kerpel-féle kézfinomító folyadékot, a<br />

kezet 3 nap alatt bársony simára és<br />

hófehérré te<strong>sz</strong>i. Egy üveg 70 fillér.<br />

Postai <strong>sz</strong>étküldés : Kerpel gyógytár,<br />

Budapest, Lipót-körut 28. Négy üveg<br />

rendelésnél bérmentve. 9689<br />

ÍPPP<br />

r t i u > r k i a c f o i »<br />

JJU-1 U l C S l I í l<br />

a világhírű hegedű-művé<strong>sz</strong><br />

húrjait Reményi Mihály<br />

mühang<strong>sz</strong>erké<strong>sz</strong>itőnól,a m. kir. zene-akadémia <strong>sz</strong>állítójánál<br />

<strong>sz</strong>erzi be.<br />

Specialista hegedű-javításokban, melyek a legmfivé<strong>sz</strong>iesebben<br />

ké<strong>sz</strong>íttetnek jótállás mellett.<br />

A hangfokozó gerenda feltalálója, mely bármely<br />

hegedű vagy gordonkába alkalmazva annak sokkal<br />

erősebh. <strong>sz</strong>ebb és kellemesebb hangot ad.<br />

Budapest, VI. kerület, Király-utcza 44/b.<br />

Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. 9482<br />

BRULLIRMA<br />

Budapest, IV., ZsMrus-utcza 1. 9717<br />

Van <strong>sz</strong>erencsém az előkelő hölgyvilággal és nagyrabecsült<br />

vevőimmel tudatni, hogy <strong>sz</strong>okásos párisi és bécsi<br />

bevásárlásaimból vis<strong>sz</strong>aérkezve, üzletemet az ő<strong>sz</strong>i és<br />

téli divat legelegánsabb újdonságaival láttam<br />

el, melynek megtekintó.-ére ti<strong>sz</strong>teletlel felhívom becies<br />

figyelmét. Tapa<strong>sz</strong>talt vis<strong>sz</strong>aélések elkerülése végett kény<strong>sz</strong>erítve<br />

vagyok <strong>sz</strong>íves tudomására hozni, hogy 23 év<br />

óta fennálló elsőrangú női kalapiizlcteiu úgy<br />

mint eddig, most is kizárólag Zsibárus-utcza I.<br />

<strong>sz</strong>ám alatt létezik, semmiféle fióküzletem nincsen és<br />

igy nem téve<strong>sz</strong>tendő ös<strong>sz</strong>e egy basonló nevii üzlettel,<br />

melylyel semminemű ös<strong>sz</strong>eköttetésben nem állok.<br />

Vidékre ké<strong>sz</strong>séggel küld 5—S latlapot vála<strong>sz</strong>tékul.<br />

Gyermekpadok<br />

1 és 2 üléses, minden nagyságra<br />

<strong>sz</strong>abályozható, valamint<br />

felnőtteknek is. Meggátolja<br />

a rövidlátást, a hat<br />

elgörbiilését, s buzdítják a<br />

gyermeket rendié és <strong>sz</strong>orgalomra.<br />

Ar: 30—OO koronáig.<br />

Állapokkal gyermekp^(lokról,<br />

torna<strong>sz</strong>erekről és iskola<br />

bútorokról díjmentesen<br />

<strong>sz</strong>olgálunk.<br />

Feiwel Lipót<br />

utódai 9719<br />

Budapest, IX. ker., Ipar-utcza 4. <strong>sz</strong>ám*<br />

lé SZAM. 190l tó. ÉVFOLYAM VASÁRNAPT ÜJSÁG. m<br />

HOGY KARCSÚVÁ<br />

váljunk ét trjutlsl rfé<strong>sz</strong>tégünketisinegerüáiuök,lia<strong>sz</strong>náljuk<br />

a Pilules Apolló -kat<br />

T T!n e k(rvőgjerejea(nővényekbölnyertH'es/cuíOí/ne.EjenorToiitekintélyekia<br />

uSSkalismert pilulák karcsúvá te<strong>sz</strong>nek, Itatásuk azonban uinci hátrányára a;<br />

ÍÍSreéHiek mint»ok mái ké<strong>sz</strong>ilmcny. Nem hashajtók, hanem egyenesen a tipláfí<br />

sTrl éi á zsíranyag-sejtekre balnak. — A túlságos lestessrggyogynii-án kivnl<br />

zMlnles Apollo»-k <strong>sz</strong>abályozzák a <strong>sz</strong>ervi működést, nataluják az<br />

* ' ./misokalés megadják a testnek ismét az ügyességet és erőt. Ez a titka minden<br />

'"oínvnak ki megakarja őrizni karcsú és fiatalosalakját. A t Pilules Apolló » -ki<br />

íükínvesebb termé<strong>sz</strong>etű mind kétnembelieknek ha<strong>sz</strong>nálnak és nem árthatnak soha<br />

nméének A körülbelül két hónapig tartó gyógyitáslkónnyenbe Icbettartanl<br />

üiEírádBénje teljesen állandó.(Törvényesen védett védjegy). Egy üvegcse ára<br />

Mdutsul' K.6.*5 bérmentve; utánvéttel K.6.75. - J. Katié gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>,<br />

•....«.' $""paisagt_VerdMti. v.rrlaan Paris. Paris IX.*. IX.'. — Eirvedüli Egyedüli raktár Au<strong>sz</strong>tria-Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />

Au<strong>sz</strong>tria-Magyaror<strong>sz</strong>áj<br />

•é<strong>sz</strong>ére Budapest, Török József, gyógy<strong>sz</strong>ertára, Kiraly-utcza, 12.<br />

9321<br />

Szépség!<br />

Az ös<strong>sz</strong>es <strong>sz</strong>építő<strong>sz</strong>ereket<br />

fölülmúlja a<br />

9656<br />

Ártalmatlan <strong>sz</strong>er <strong>sz</strong>eplő, májfolt, bőrhámlás, pörsenés,<br />

pattanás,bőratkák, az arezbőr vörössége,<br />

rovarok csípése és általában a bőr minden fájdalmas<br />

bántalma ellen; a ránezokat elsimítja. Tégely<br />

3 korona. Hozzá a<br />

Sirene-Poudre fehér, rózsa és créma <strong>sz</strong>ínben<br />

3 korona és a<br />

Siréne-Créme-<strong>sz</strong>appan 1 drb 1 korona 30 fillér,<br />

egy doboz á 3 drb 3 korona.<br />

Főraktár Budapesten : Török József gyógy<strong>sz</strong>ertára I<br />

Király-utcza 12 és ^ _ £<br />

Lneff Sándor illat<strong>sz</strong>e<br />

ré<strong>sz</strong>nél, lV.,Váczi-uteza 9.<br />

Kérem,<br />

tessék ingyen és bérmentesen<br />

Egé<strong>sz</strong>ség!<br />

kérni legújabb árjegyzéket<br />

gránát ék<strong>sz</strong>erekről, 39 0 *<br />

CHKUNA FERENCZ JÓZSEF czégtől,<br />

Budapest, 9699<br />

IV. kerület, Kossuth Lajos-utcza 13.<br />

FR AN KIJ N-TÁRSULAT<br />

KIADÁSA<br />

MAGYAR<br />

REMEKÍRÓK<br />

55 KÖTET<br />

SHAKSPERE<br />

ÖSSZES SZÍNMŰVEI<br />

6 KÖTET<br />

ARUK EGYÜTT:<br />

24O KORONA<br />

KÜLÖN:<br />

Magyar Remekirók 220 kor.<br />

Shakspere 30 kor.<br />

Most jelent<br />

meg a II. sorozat!<br />

TARTALMA :<br />

Arany János munkái II. kötet<br />

Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta<br />

Riedl Frigyes.<br />

Kossuth Lajos munkáiból.<br />

Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta<br />

Kossuth Ferencz.<br />

Reviczky Gyula ös<strong>sz</strong>es költeményei.<br />

Sajtó alá rendezte és bevezetéssel<br />

ellátta Koróda Pál.<br />

Szigligeti Ede <strong>sz</strong>ínművei I. köt<br />

Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta<br />

Bayer József.<br />

Vörösmarty Mihály munkái n.<br />

Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta<br />

Gyulai Pál.<br />

Az öt kötetből álló első sorozat tartalma:<br />

Arany János munkái h<br />

Sajtó alá rendezte Riedl Frigyes.<br />

Vörösmarty munkái h<br />

Sajtó alá rendezte Gyulai Pót.<br />

Tompa Mihály munkái L<br />

Sajtó alá rendezte Lévay József.<br />

Garay János munkai.<br />

Sajtó alá rendezte Ferenczi Zoltán.<br />

Csiky Gergely <strong>sz</strong>ínművei.<br />

Sajtó alá rendezte Vadnál Károly<br />

wjtg- Kndeii kfayrkerwkadfeben hphrti,<br />

Legjobban bebizonyult<br />

tápláték<br />

egé<strong>sz</strong>séges és gyomor-bélbeteg<br />

gyér-<br />

W mekeknek.<br />

ÍÍIWllminnm..<br />

miillllllll<br />

Ha ő<strong>sz</strong>ül a haja,<br />

ha<strong>sz</strong>nálja a „Stella' '-vizet<br />

(Hair<br />

Regenerátor),<br />

mely nem fért de a haj eredeti <strong>sz</strong>inét adja viseaa,<br />

Üvegje 2<br />

ZOLTÁN BÉLA<br />

korona.<br />

gyógy<strong>sz</strong>ertárában<br />

i cs. ég i. fensége József f8herczeg ndv. <strong>sz</strong>állítója,<br />

Budapest, V., SAtatér-nto«a, Sxabadsag-tér<br />

•árkán. 9705<br />

+SoYányság+<br />

Szép telt testidomok a mi keleti<br />

erőpornnktól,1900.évi párisi aranyéremmel<br />

kitüntetve 6—8 hét alatt<br />

már 30 fontnyi gyarapodásért kezesség.<br />

Oryosi rend <strong>sz</strong>erint. Szigorúan<br />

becsül etes.Nem <strong>sz</strong>ódelgés.Számos<br />

kS<strong>sz</strong>onőleYél.Ára kartononként<br />

i kor. 50 fillér. Postautalvány vagy<br />

utánvéttel. Ha<strong>sz</strong>nálati utasítással.<br />

Hyg-ien. Institut 9365<br />

D. Franz Steiner & Co.,<br />

Berlin, 18. KöniggratzerstraBse 78.<br />

Főraktár Magyaror<strong>sz</strong>ág ré<strong>sz</strong>ére :<br />

Török József, gyógy<strong>sz</strong>. Király-u.12,<br />

H i h í s t c t l e n<br />

és niéfis is-a^<br />

Csak 6 frt 50 kr.<br />

ellenében küldök, mig a ké<strong>sz</strong>lel<br />

tart. következőket:<br />

6 drb mexikói ezüst a<strong>sz</strong>talkes<br />

6 drb mexikói ezüst evovilla<br />

6 drb mexikói ezüst evőkanál<br />

fi drb mexikói esüst kávéskanál,<br />

6 drb kitünv des;zertkés,<br />

6 drb kitűnő des<strong>sz</strong>ertvilla,<br />

S drb igen elegáns <strong>sz</strong>alona<strong>sz</strong>tal-tryertvatarto,!<br />

drb<br />

háztartási mérlegr 5 fo/r. hordképességig,<br />

i drb kés- és villatisxtitó-ké<strong>sz</strong>ülék,!:'<br />

drb finom<br />

enyhe toilette-sxappan, 2 drb<br />

faldí<strong>sz</strong>, igen divatos <strong>sz</strong>obadí<strong>sz</strong>.<br />

54 drb. Mindez az 54 drb együttvéve<br />

csak 6 frt 50 kr. A mexikói<br />

ezüst teljes=nfehérfem,<br />

mely <strong>sz</strong>állodákban, vendéglőkben,<br />

pensionátnsokkan<br />

és ezer meg ezer magánházban<br />

kitűnően bevált. Mexikói<br />

ezüstáraim tartósságáért es<br />

kiváló minőségeért 25 evi Írásbeli<br />

kezességet vállalok.<br />

Szétküldés a pénz előleges beküldése<br />

vagy utánvétel mellett<br />

_ Isjaacs által, kiviteli<br />

ház Bécs. II., Ulíenbrannga<br />

N 17. 9691<br />

Hirdetések felvétetnek a<br />

kiadóhivatalban Kiidapcsten,IV^Egyetem-ntezai<br />

ÚJDONSÁG!!<br />

Acetylen- zseblámpa,<br />

a zsebben kényelmesen hordozható<br />

nagy, vakitófenynyel ég és sötét<br />

helyekel, lépcsőket, pinczéket stb.<br />

nappali világítással lát el. Praktikus,<br />

<strong>sz</strong>olid és olcsó. Egy drb ára<br />

a pénz előleges beküldése esetén<br />

K. 1.20 franco utánvéttel 50 fillérn<br />

I drágább.3 drb 3 kor. 6 drb<br />

ára 5 kor. Parti külön. Kapható<br />

Kann Ignácznál, Wien,<br />

II. Lilifnbrnnngasse 17.<br />

B S T<br />

• ~h,EJI<br />

Gyermekek<br />

kitűnően fejlödnek H<br />

tőle és nem <strong>sz</strong>enved<br />

nek emé<strong>sz</strong>tési<br />

rmekriSZrje. zavarokban éi<br />

9618<br />

PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN<br />

GERMANDREE él TABLETTÁIBAN<br />

Fnnczla <strong>sz</strong>abadalom. A. <strong>sz</strong>épség titka, Ideális Illattal<br />

feltetlenül Urtói,egesueg«i el di<strong>sz</strong>krét. A •armandrfc*<br />

az irczbörnek egé<strong>sz</strong>leges él fide nlnt «d. .«.___<br />

1900 evi Piriéi VilígkikllHém : ARANYEREM<br />

MIONOT-BOÜCHER, 19, Rne Vivienné, PARIS.<br />

Kaplutö Torolt Jénát 8von?ii«rl*rah»ri BadiptiHn.<br />

KWIZDA féle Korneuburg<br />

marha táppor<br />

Étrendi azer lovak, <strong>sz</strong>arvasmarhák éa Juhok ré<strong>sz</strong>ire. 50 év óta a<br />

legtöbb istállóban ha<strong>sz</strong>nálatban van étvágy — hiány s ros<strong>sz</strong><br />

emé<strong>sz</strong>tésnél, a lej javítására és a tehenek tejelőképességének tokozására,<br />

csontöréseknéU - Vi doboz ára 1 korona 40 fillér, i/s doboz<br />

70 lillér. Csak a lenti védjegygyei valódi. Kapható minden<br />

gyógy<strong>sz</strong>ertárban és győgylükereskedésben. Főraktár: Kwizda<br />

Ferencz János, cs. és kir. o<strong>sz</strong>tr.-magyar, román királyi és I<br />

bolgár tejedeimi udvari <strong>sz</strong>állító, kerületi gyógytzeré<strong>sz</strong>, Korníu- I<br />

burg, Bécs mellett.<br />

I<br />

Magyaror<strong>sz</strong>ági főraktár: Török József KJ-óiry<strong>sz</strong>ertára,<br />

Király-utcza 12 és Andrássy-ut c 26. 9648<br />

HÖLGYEIM!<br />

JVe rendeljenek addig ruhakelméket,<br />

mig ő<strong>sz</strong>i és téli <strong>sz</strong>övet-újdonságaim<br />

mintáit s nagy mosókelme mintfikihii/-<br />

vemet, a melyeket ingyen és bérmentve<br />

küldök, meg nem tekintették.<br />

WEINER MÁTYÁS<br />

nőidivat áruháza,<br />

BUDAPEST,<br />

VI. kerület, Andrássy-úl 3.<br />

Gyümölcs-, főzelék- és<br />

husconservákat,<br />

a<strong>sz</strong>alt főzeléket ajánl a legjobb<br />

minőségben az<br />

Elsft Kecskeméti Conservgyár<br />

Kecskeméten. 9640<br />

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.<br />

chininezukorkája ^£.1.<br />

Legjobb <strong>sz</strong>er láz, válté-láz, malária<br />

ellen, különösen gyermekeknek, a kik<br />

keserű ehinint bevenni nem képesek.<br />

Törvényesen<br />

védve<br />

Több<strong>sz</strong>örösen kitüntetve, 18ti9-ben a<br />

magyar orvosok és termé<strong>sz</strong>etvizsgálók<br />

tiumei vándorgyűlésén 40 arany pályadíjjal<br />

jutalmazva.<br />

Láz ellen!<br />

Nem keserű!<br />

ran<br />

Valódi, ha minden egyes piros csomagolópapíron<br />

B*f~ Rozsnyay Mátyás névaláírása olvasható. - *!!<br />

Utánzatoktól<br />

óvakodjunk<br />

Főraktár: Budapesten TÖRÖK JÓZSEF gyógy<strong>sz</strong>ertárában,<br />

valamint minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban. 9626<br />

Továbbá<br />

kéBzitőnél Rozsnyay Mátyás gyog<br />

And, SaA«ls4f-tér.

696 VASÁRNAPI DJ8ÁG<br />

¥1. SZÁM. 1908. <strong>49.</strong> tm**.-<br />

Legjobbak saját nemükben<br />

MA6GI<br />

élelmi<strong>sz</strong>erek. 9711<br />

SERRAVALLO 9397<br />

CHINA-BORA VASSAL<br />

kitüní helyreállító <strong>sz</strong>er gyengék, vérssegénjek<br />

és lábbadocób <strong>sz</strong>ámára. Ajánlva és ha<strong>sz</strong>nálva orvosi<br />

kitűnőségektől. láOÜ-nál több orvosi elismerőlevél.<br />

mr Kitűnő íz. "»•<br />

Kitüntetve több arany és ezfist éremmel.<br />

Árak t Vs literes ttvég K 8.40, 1 litere,<br />

ttveg K 4.40.<br />

Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban.<br />

Serravallo J. gyógy<strong>sz</strong>er. Trie<strong>sz</strong>tben.<br />

FÖLDES-féle<br />

MARGIT-<br />

CRÉME<br />

gyorsan és biztosan haté <strong>sz</strong>er <strong>sz</strong>eplő, máj- és<br />

bőrfoltok, kiütések, pattanások és mindennemű<br />

bőrbaj ellen. Rögtön hat.<br />

Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.<br />

Ára 1 korona.<br />

Ké<strong>sz</strong>íti: Cintori FÖLDES KELEMEN<br />

gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Aradon.<br />

Főraktár: Török József gyógytárában Budapesten.<br />

A közönség megtéve<strong>sz</strong>tését czélzó utánzatuktól óvakodjunk.<br />

Minden család <strong>sz</strong>ámára legnagyobb értékkel birnak.<br />

minden leves-, bouillon-, mártás-<br />

s főzeléknek stb.<br />

meglepően jó út kölcsönöz.<br />

Néhány csöpp elegendő,<br />

üvegecsfeékben 50 fillértőlkezdve.<br />

FRAMIA LEVESEK<br />

1 tábla ára 15 fillér<br />

és elég 2 adag erös.könnyen emé<strong>sz</strong>theti,<br />

egé<strong>sz</strong>séges leveshez,mely<br />

ősapán vis hozzátételével<br />

néhány<br />

perez alatt előállítható.<br />

19 különféle fajtában.<br />

Egy kísérlet meggyőzőbb, mint bármely<br />

ERŐLEVESTOKOK<br />

ára 20 fillér.<br />

•vii^ ' t0k elés 2 ada « le ífioo-<br />

JJjjgSw mabb erileveshez, mely<br />

•P^Jí* osnpán forró vlsiel<br />

.-.CSP^SÉ loöntve, minden további<br />

l "á^^^ hozzátétel nélkül, azonnal<br />

^^^<br />

elSállithatö.<br />

WF" Minden fii<strong>sz</strong>er-, csemejrekereskedésben és drogueriában kapható. ~9n<br />

Csá<strong>sz</strong>árfürdő<br />

BUDAPESTEN 9375<br />

téli és nyári gyógyhely.<br />

Elsörangu.E kénesviza gyógyfürdő,<br />

páratlan gőzfürdővel és<br />

legmodernebb i<strong>sz</strong>apfürdőkkel<br />

pompás ásványvíz u<strong>sz</strong>odákkal,<br />

hő- és kádfürdőkkel.<br />

Prospektus ingyen bérmentve.<br />

Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban. 9693<br />

ESZMÉNYI KEBEL<br />

érhető el a Pilnles orientales által, Batié<br />

gyógy<strong>sz</strong>ertárából Parisban, Passage Verdean<br />

5, az egyedüli <strong>sz</strong>er, mely két hónap alatt<br />

és a nélkül, hogy az egé<strong>sz</strong>ségnek ártana, az 1<br />

as<strong>sz</strong>onyi kebel fejlődését, valamint a kebel<br />

idomainak <strong>sz</strong>ilárdságát biztosítja.<br />

Egy üvegcse ára ha<strong>sz</strong>nálati utasítással együtt<br />

3 forint. Eaktár: Török József, Budapest.<br />

Király-utcza 18. <strong>sz</strong>. 9619<br />

reklám.<br />

pARisi-RiALurÁ5>oi.^irv/iOTtrtTr<br />

csodás hatása azonnal<br />

nyilvánul!<br />

Szeplő, máj folt, bőrti<strong>sz</strong>t átlanság<br />

nincs többé. Kisimítja a ránezokat<br />

s a bőrt a legkésőbb korig simán és<br />

üdén tartja. Egy tégely 1 korona 40 fillér.<br />

Királynő-hölgypor, egé<strong>sz</strong> világon<br />

mint legjobb hölgypor, ha<strong>sz</strong>nálva 3 <strong>sz</strong>ínben.<br />

1 doboz 1 kor. 40 £11. Királynő<strong>sz</strong>appan,<br />

1 drb 1 K. Kapható mindenütt. _^<br />

Főraktár: Temesváry J. gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél Zombörban<br />

Török J. gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél Budapest, Király-utcza 12. 9976<br />

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK.<br />

KNUTH KÁROLY<br />

mérnök és gyáros.<br />

Cs. és kir. fensége József főherczeg udv. <strong>sz</strong>állítója.<br />

Gyár és Iroda:<br />

Budapest, VII. ker., Garay-utcza 10.<br />

Központi víz-, lég- és gőzfűtések, lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>- és vízvezetékek,<br />

csatornázások, <strong>sz</strong>ellőztetések, <strong>sz</strong>ivattyúk, vízerőművi emelőgépek<br />

stb. 9692<br />

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan ké<strong>sz</strong>íttetnek,<br />

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR<br />

Budapest,<br />

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.<br />

V. ker., Ferencz József-tér 8. <strong>sz</strong>.<br />

Kristály-üveg ké<strong>sz</strong>letek, remek virágvázák és<br />

alkalmi dí<strong>sz</strong>tárgyak.<br />

Üzlethelyiségünk nem a Lánczhiddal <strong>sz</strong>emben, hanem az Akadémia mellett<br />

a Béla-utcza sarkán létezik. 9706<br />

9718<br />

BELICZAY BÉLA<br />

mézeskalácsos és via<strong>sz</strong>gyertyaöntő,<br />

méz-, via<strong>sz</strong>- és fáklya-raktára.<br />

Alapíttatott 183:i. j |<br />

Budapest, VII., Csányi-uteza 3. <strong>sz</strong>ám, saját házában.<br />

PÁRAM ÜVEGGYÁR RAKTÁRA<br />

GÖRÖG ISTVÁN<br />

BUDAPEST<br />

rV.ker. Kossuth Lajos utcza 15. sí.<br />

Jvcigij válaaxtin. rnínxLeA^it«f<br />

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!