Vasárnapi Ujság 50. évf. 38. sz. (1903. szeptember 20.) - EPA

620 VASÁBNAEl tJJSÁQ.— Hogy itt tartom-e ? Megtartom-e a vért aa szivemben ? A fényt a szememben ?Egymásra nézve álltak.— írt nekem levelet — suttogta a lány —mielőtt elmentünk a kis házból?— Egyet? — ismételte a férfi hevesen. —írtam én mindennap, a míg ott laktak és mikorvégre az ajtóhoz mentem és zárva találtam,ön pedig nem volt ott, akkor az utczákonkóboroltam. Hol volt?A leány egy pillanatra a vállára hajtotta afejét és aztán ránézett.— Az anyám elzárta a házat ós elvitt engem.D e — jé én csak egy levelet kaptam. A többitbizonyosan elégették. Egy nap kimásztam azágyamból a kis házban — beteg voltam — éslátva a levélszekrényt az ajtón s arra gondoltam,hogy talán van benne levél, belenyúltamés az ön levele volt benne. Azt írta, hogy csakarra született, hogy engem szeressen, hogyman szomszédja. — Hallgatódzott az ön ajtajánála gazember. Azt hittem, úgy akar itt élni,mint mi többiek, pedig úgy látszik, csak önreleselkedett.Beekman leszaladt a lépcsőn. Késő volt, akapu becsapódott, mielőtt ő odaért volna. Kinyitottaés egy férfit látott futni az utczán lefelé.Fölszaladt a lépcsőn Parsonshoz, a ki mégmindig az előcsarnokban állt.— Ki volt az? — kérdezte.— Hát az a gaz detektív, a ki nemrég idejöttlakni. — Parsons vállat vont. — Láttam abíróságnál, magándetektív.— Ah, — bólintott Beekman, a mint visszamentszobájába. — elfelejtettem, hogy van egyellenségem, a ki attól fél, hogy egyszer mégelvágom a nyakát. Köszönöm pajtás.Parsons is bólintott, rábámulva Georginára.Beekman becsukta az ajtót orra előtt s isméta leányhoz fordult:38. SZÁM. 19Ö3. 50. ÉVFOLYAM.A KASSAI RÁKÓCZI EREKLYE-KIÁLLÍTÁSBÓL.Rugmdas György Fülöp képei a kuruczvüágból.A kuruczvilág ábrázolásának leghivatottabbés leglelkesebb előadója a Rugendas művészcsaládvolt. Már a XVI—XVII. század törökharczai óta az európai csatakép-festők mind amagyarországi harczokon folytatták tanulmányaikat.A Bugendasok is e művészi hagyományhatása alatt keresték fel hazánkat a Bákóczifelkelés mozgalmas éveiben, midőn egyikökhosszasan tartózkodott Pozsonyban is. Különösenlebilincselte őket a daliás magyar könnyűlovasság, a kurucz huszárság megjelenésébennyilvánuló festői hatás, miért is remek feketemodorú metszeteikben nagy előszeretettel ábrázoljákezeket.Az öreg Rugendas György Fülöp csataképfestőés rézmetsző 1666-ban született Augs-g. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM.mozgás, az emberi test s a ló plasztikájánakmegfestésében igazi mesternek bizonyul Bugendase kópén is. A kép jobboldali előterébenlátjuk a három tollas kuruczezredes daliásalakját, a mint huszárjait az ütközet közepéberohamra vezeti.Négy kisebb képünk egy sorozatból való,mely a huszárok hadi életét ábrázolja; szinténBugendas György Fülöp művei, feketemodorban készült 67 centiméter hosszú metszetek.Az első a portyázás előtt mutatja a hatfőből álló csapatot, a mint egy rom mellettépen itatni készülnek és szerszámaikat igazgatják,a második a megrohanást ábrázolja, amint a rejtekből kirohanva, az ellenség kocsiszállítmányátmegtámadják. Harmadik képünköna romok közé visszatérve találjuk őket, amint a földön ülve egy kiterített köpönyegen azsákmányul ejtett aranyakon osztozkodnak.Egyikük azonban, kunt a domboldalon őrt áll.A negyedik kép egy balul kiütött támadást mutatbe, midőn huszárjaink a megtámadott kocsitkénytelenek futva elhagyni a túlnyomó számúlabancz lovasság elől.utödik Bugendas-metszetünk egy kuruczhuszárezredet mutat a támadás előtt. Az előtérbennégy főtiszt tanácskozik, míg az ezredesmár az írásban átvett parancsot olvasva,lovával lépésben a csapatok felé indul. Segédtisztjeoldalt áll. A háttérben egy várromtól^ASÁKNAPIUJSÁG. 621PORTYÁZÁS ELŐTT.A KURUCZ HUSZÁROK TÁMADÁSA.meg Kassára, az ősi kurucz városba, mely akiállítás tartama alatt állandóan lobogódísztviselt. Eddig szokatlan élénkség költözött avárosba. Nagy csoportok érkeztek különösen azAlföldről, de az ország minden részéből, sőt akülföldről is jöttek látogatók. Külföldi látogatóinkközül különösen gróf Zichy Jenő francziavendégei: Colonna Matild grófnő és ChanvelőtBóbert hírlapíró tettek nagy szolgálatota kiállítás ügyének, a franczia sajtóban a lelkesedéshangján ismertetvén a kiállítást. A vendégkönyvbenott találjuk a mágnás nevét azírni alig tudó alföldi munkás neve mellett. Egyformahódolattal hajolt meg gazdag s szegénya nagy korszak emlékei előtt.Szeptember hónap folyamán ezrével zarándokoltaz ifjúság is a nagy idők emlékeihez.Megtekintették a kiállítást a budapesti tanítóképzők,a győri főreáliskola, a lőcsei katholikusfőgimnázium,a szepeshelyi tanítóképző, a rozsnyóir. k. főgimnázium, az eperjesi polgárileányiskola, a losonczi főgimnázium, az ungvárifőgimnázium, a homonnai felső kereskedelmiiskola, a budapesti mintagimnázium, apápai tanítóképző, az esztergomi gimnázium,a rimaszombati főgimnázium, a kolozsvári gimnázium,az eperjesi kollégium tanulói s azország minden részéből még sok más középiskolanövendékei.akárhol vagyok, akármikor szükségem lesz rá,csak jöjjek és hívjam. Hát eljöttem.Beekman halk, érthetetlen hangot hallatottés erősen magához szorította a leányt.•— De — folytatta az gyorsan — ők aztmondták, hogy ön gyalázatosan beszélt rólam,hogy dicsekedett a szerelmemmel . . .A fiatal ember felkiáltott.— És én — és én el is hittem, de Bittér úrmegmondta az igazat. Azt is mondták, hogymindenféle roszaság miatt bocsátották el azállásából. Anyám is hitte - - nem az ő hibája, —tette gyorsan hozzá, — elhitt minden szót, amit az az ember mondott Aztán ón már nembántam, akármit csinálnak is velem. Az anyám,olyan sokáig nyomorgott; kísértetbe eBettszegény . . .Megakasztotta a szavát a zokogás, a mint aférfi karjaiba borult. Beekman erősen magáhozszorította s lenézett a csillogó hajára. Hirtelenerős kopogás hallatszott az ajtón. Leültette aleányt a székre s az ajtóhoz ugrott. Veszekedéshangjai jöttek az előcsarnokból és Beekmankinyitotta az ajtót.— Parsons, — kiáltott le, — mi történt?-- Elment már, — kiáltott Parsons, Beek-A KASSAI RÁKÓCZI EREKLYE-KIÁLLÍTÁSBÓL.- KURUCZ HUSZÁREZRED A TÁMADÁS ELŐTT.Rugendas György Füldp metstete.•— Az az ember — mondta — elszaladtWelshnek megmondani, hogy itt van. Kétszervagy háromszor utána mentem Welshnek, hogymegtudjam az ön lakását. Mindig meglátott éskikerült. Azt hiszem, attól félt a gyáva, hogyvalamit forralok ellene s felbérelte ezt az embert,hogy vigyázzon rám. Most — folytattabelenézve a leány tiszta, bájos szemébe — idefog jönni ön után. Nem ismerem a törvényt,de lehet, hogy baj lesz. Önnek vissza kellenemenni hozzá vagy az anyjához és ez nemlehet, úgy-e, édesem?A leány belenézett a szemébe.— Védjen meg — suttogta.A fiatal ember keze reszketett, a mint aleány kezét ajkához emelte.— Akkor most mennünk kell azonnal.Eleresztette a leány kezét és nyugodtan végigment a szobán, aztán az Íróasztalhoz lépett,kinyitotta a fiókját s a benne levő ládikábólelővett egy csomag bankjegyet, melyet akabátja zsebébe rejtett.— Van egy eszmém, — mondta aztán, — haeltakar jönni velem, kell hozzá egy kis merészség,de az megvan önben. Sietnünk kell —jöjjön.(Vége következik.)burgban s ugyanott halt meg 1743-ban. Előbbórás mesterséget tanult. Majd Fischer Josiásfestőhöz került, Bécsben két évig tanult.1692-ben Velenczóbe, majd Bómába ment,atyja halálának hírére azonban visszatértAugsburgba. 1699-ben kezdett fekete modorbancsataképeket metszeni. 1705-ben Augsburg ostrománálháza és vagyona elpusztult. Ekkorlátta közelről a háborút, a melyet azután olyanmesterileg rajzolt. 1710-ben a városi rajziskolaigazgatója lett. A mezzo-tinto nagy mesterevolt Kompozicziói mindig óletteljesek és szellemesek; sajátkezűleg radírozott metszetei különösenbecsesek. Idősebb fia, ki 1774-ben haltmeg, nemcsak atyja nevét, de művészetét isörökölte s tökéletesen annak nyomdokain haladtIfjabb fia I. Krisztián, ki 1781-ben hunytel, ugyancsak mint csataképek metszője tűnt ki.Az itt bemutatott képek az Országos Képtárbólkerültek a kassai kiállításba. Közűlök legérdekesebbaz öreg Bugendas által 1708-banfestett nagy csatakép, melyet a Schmidt Józsefáltal készített 66 centiméter hosszú s az OrszágosKéptárban őrzött metszet után közlünk.A lovas csata kuruczok és labanczok közöttfolyik s leghevesebb a zászló körűL A hatalmaskoszorúzott domb tövében állnak menetkészena csapatok, melyek előtt a vágtató tisztek azutolsó parancsokat osztogatják. A kép alá akövetkező jellemző német vers van nyomtatva:Da ein verwegner Streich auf ein Palanck zu wagenWird diesem kühnen Volck die Ortre aufgetragenSie stehn auf ersten Winck béreit und resolut,Je gröser die Gefahr, je gröser Kuhm und Muth.Vakmerő támadásra imhol az ordrét kapvaE hősi nép elszántan rohan a várfalakra.Első intésre elszánt mindnyája s harczra kész,S csak nő a bátorsága, mentül nagyobb a vész.A képek művészi értékükön kívül becsesekmég reánk nézve azért is, mert hű képét adjákRákóczi-korabeli huszárságunk felszerelésénekés külsejének. Látjuk a körűi prémezett magyaroskucsmát, a zsinóros, gombos dolmányt,zsinór övet, kerek köpenyeget, az egyenes dragonkardot, a fecskefarkú nyeregtakarót s alegénységnél a vállra vetett puskátDr. Szendrei János.A KASSAI RÁKÓCZI EREKLYE-KIÁLLÍTÁSBEZÁRÁSA.Fényes anyagi s erkölcsi sikert eredményezetta kassai Bákóczi ereklye-kiállítás, melyete hó 20-ikán zárnak be.A mióta július 26-án megnyílt a Bákócziereklye-kiállítás, valóságos búcsújárás indultAZ OSZTOZKODÁS.A KASSAI RÁKÓCZI EREKLYE-KIÁLLÍTÁSBÓL.Rugendas öyörgy Fülöp meUietei,

624 VASÁRNAPI ÚJSÁG.38. SZÁM. 1903. 50. ÉYFOLIAM.3g. SZAM. 1903. 50. ÉVFOLYAM.VASÁRNAPI ÚJSÁG. 625£*fFrigyes főherczeg fogadja II. Vilmos császárt a mohácsi vasúti állomáson.Zelényi károly fényképeFrigyes főherczeg és II. Vilmos császár.wí>CDCDl>HcW o• >-o s.wo >Q >N wH tíSítel Qw 9M o *W CBLABANa MOí>- O:V O:HFH-^>•CDWO-rSH*A BÉLLYEI VADASZTERÜLET.Ismét viszontlátta most Vilmos német császára pompás béllyei vadászterületet, melyhez máikorábbiidőkből oly sok kellemes emlék fűzi.A nagy kiterjedésű uradalom a mohácsi határnálkezdődik, a Duna jobb partján egész aDráva torkolatáig húzódik s mélyen benyúlikBaranyamegyébe. A vadászterületet a Duna ésDráva ágai, szakadékai hasogatják keresztül,miért is nagy részben mocsáros, lágy földekbőláll, melyeket azonban nyugat felől hullámosdomblánczolatok szegélyeznek. Vannak tavak,tócsák is, köztük a kopácsi tó, mely arról hires,hogy roppant mennyiségű mindenféle vizi szárnyastanyázik benne. Itt-ott valóságos őserdőtalkotnak a roppant nádasok, melyekben a suhogónád néhol több méter magasságra is megnő,szanaszét pedig a partosabb helyeken a gyakoriáradások miatt eltörpült tölgyek zöldelleneka cserjék s kövérlevelű buja fű között.Kitűnő hely minden vadnak, különösen anemes szarvasnak, mely régebben korlátlanultenyészett az egész területen, melyből azonbanmár sokat lecsapoltak s mezőgazdasági czélokrafordítottak. Még a múlt század elején építettekaz uradalmon átvezető 37 kilométernél hoszszabbcsatornát, míg a mellékcsatornák, hoszszaII. Vilmos császár és Frigyes főherczeg elhagyjáka mohácsi vasúti állomást.(J'J és fél kilométer. Mindez sok földet tettmívelhetővé, de azért maradt még a szarvasokszámára is elég hely, melyek hogy ugyancsakjól érzik itt magukat, mutatja meglepő nagyságukés erejük, mely tekintetben páratlanul állanakegész Európában. Meghaladják még a felsőmagyarországi hegyi szarvasokat is, bár emezeknekrendesen nagyobb és terebélyesebbagancsaik vannak. A sportkörökben nagy hirevan a béllyei szarvasoknak, melyek szinte olyhatalmas termetűek, mint az őskori szarvasvolt s néhány évvel ezelőtt általános bámulatotkeltett egyik budapesti agancskiállításalkalmával egy ott bemutatott óriási kitömöttszarvas, mely a béllyei uradalombólkerült.De nemcsak nemes gímszarvasban bővelkedikez a vadászterület, hanem számtalan szárnyasbanis. ezek közt sasokban, mely gyönyörűmadarak az ország más vidékén már teljesenkivesztek, vagy legalább nagyon megritkultak.A pompás kócsag, a rendkívül óvatos feketególya is zavartalan tanyát lel még az itteni őserdőkben,mocsarakban, melyeket a legkülönfélébbmadarak ezrei népesítenek.Az egész uradalom mintegy 11 D mérföldnyiterületű, rajta 33 községgel, melyek lakosaiM száma jóval felül van a 40 ezren. A roppant\A BÉLLYEI URADALOMBÓL. — A blazsoviczai tó és környéke.Cserna Károly ra/nc.

626 VASABNAPJ ÜJSÁG. 38. SZÍM. 1903.50. ÉVFOLYAM.gg „7ÜMJ903. 50. ÉVFOLYAM.VARABNAPI ÚJSÁG.627A «Sophie» hajó a mohácsi partoknál.térség művelés alatt álló részei li gazdaságraés hét erdészeti területre vannak osztva.Majdnem középen az alsó-baranyai hegységvágja ketté az uradalmat, mely Baranyavár-Monostornálkezdődve, másfél mérföldnyi hosszúságbanBatina falunál könyököl ki a Dunára.Ez a déli Alpok végső nyúlványa, melyet mára rómaiak is ismertek Mons aureus (arany hegy)név alatt.E hegyláncztól éjszakra csupa sokácz éssváb helységek vannak, délfelé pedig tiz népesmagyar falu terűi el, köztük BéUye a SavoyaiEugen által építtetett kastólylyal.Az uradalomban a gazdálkodás mintaszerű.Szántóföldjeit gőzekék hasogatják, erdeitkitűnően gondozzák, istállóiban több ezer fejőstehén két millió liter tejet szolgáltat. Vagy százholdon komlót is termesztenek. Az egész birtokona kezelési és szolgálati nyelv magyar; magyara 800 főnyi személyzetet vezető 40 tagbólálló tisztikar s magyarul tanítanak abban anyolcz uradalmi iskolában is, a melyekbenegyre-másra 500 növendék nyert oktatást.És a mintagazdaság hatása az uradalom területénlevő községekben is észlelhető, úgy a földmívelésben,mint az állattenyésztésben ós építkezésben.A községekben sűrűn emelkednek aszilárd anyagból cseréptetőre épített, oszlopostornáczú földmíves házak, méternyi magasságúpadlózattal. A ragyogó tisztán tartott utczaihomlokzatokat rendesen három zöld redőzetűablak díszíti, az udvarok belsejében pedigemeletes csűrök, magtárak hirdetik a nép jóllétét.Érdekes a bóllyei uradalomnak szomszédságais. Keletre tőle az 50 ezer holdnyi dárdai uradalomterűi el, György, Schaumburg-Lippeuralkodó herczegének tulajdona, a ki rendesenőszön és tavaszon eljön ide vadászni. FentebbNémet-Bóly, Montenuovo berezegnek, királyunkfőudvarmesterének birtoka fekszik, melybenszintén sok a szarvas. Gr. Draskovics Ivánuradalma szintén nagy vadbőségéről nevezetes.Szintén a szomszédságban, habár már Szlavóniábanvan a Majláth grófi család dolnji-miholjáezibirtoka, a hol Ferencz Ferdinánd főherczegszeret vadászni.A béllyei uradalmat Savoyai Eugen herczegkapta Lipót királytól 1687-ben a törökökönnyert nagy győzelmei jutalmául. Eugen herczeg1736-ban elhalván, mivel örökösei nem maradtak,a birtok visszaszállott a koronára, majd1784-ben Mária Krisztina főherczegnőé, Albertfőherczeg nejéé lett. A főherczegi pár azonbanszintén utódok nélkül halt el, mire aztán azóriási uradalmat 1822-ben Károly főherczegkapta ajándékul. Az ő halála után fia, Albrechtfőherczeg örökölte, a kiről aztán Frigyes főherczegreszállott, a ki alatt folyton értékesebblesz a 140 ezer holdnyi, az országban nagyságranézve negyedik birtoktest, igy többek köztlecsapolásokkal sok ezer hold posványos területetváltoztattak kitűnő, dúsan termő szántófölddé.A német császár rendkívül kedveli a béllyeipompás vadászterületet, a mit az is bizonyít,hogy tiz év alatt most harmadszor kereste fel.Először 1893-ban vadászott itt Albert szászT M lylyal 8 k^0* ba J or űerc zeggel s innenküldte Bismarknak is azt a táviratot, melylyela vaskanczellárral kibékült s ide érkezett Bismarkköszönő távirata is. Másodízben 1897-benvadászott itt a német császár, midőn királyunkis ott voltMinden alkalommal sok szép szarvast ésegyéb vadat lőtt II. Vilmos s az eredménytestónként mindig meg szokta táviratoztatni acsászárnénak.AZ INTEKPARLAMENTÁRIS KONFERENCZIATAGJAI BUDAPESTEN.Az interparlamentáris konferenczia az idénBécsben tartotta meg szokott évi közgyűlését.Tavaly ez elmaradt, mivel a csehek azzal fenyegettéka rendező német képviselőket, hogy felfogják hozni az ő nemzetiségi kérdésüket. Eztmost nem tették. Mindössze Herold cseh képviselőjelentett ki annyit, hogy a békével anemzetek szabadsága nem áll ellentétben.«Béke — monda — csak akkor lesz Európában,ha minden nemzet eléri szabadságának és államilétének biztosítását."A bécsi nagygyűlést tehát semmi sem zavartameg s a programmon levő pontokat mind annakrendje szerint letárgyalták. Az ülések aBeichsrath egyik termében tartattak. Ennek azakusztikája azonban oly rósz, hogy a szónokokatcsak közvetlen közelről lehetett megérteni.A legtöbb szónok beszéde ezért elveszetta hallgatóságra nézve. Kivétel volt a gróf ApponyiAlbert pompás beszéde. Ekkor ugyanisoly csend keletkezett, hogy a magyar államférfiúerőteljes, szép hangja győzött a rósz akusztikáns minden egyes szavát ki lehetett venni.Apponyi beszéde rendkívüli hatást keltett.A magyar csoport aztán meghívta külföldikollégáit egy-két napig tartó kirándulásra,Budapestre. Szeptember 10-ikén reggel 9 órakorkülönvonaton érkezett ide 174 külföldikongresszusi tag, hozzá számítva a velük jöttnőket is. Európának 16 parlamentje és az Egyesült-Államokévolt nálunk képviselve, köztükismert nagy alakok, mint Beernaert volt belgaminiszter és képviselőházi elnök, Houreau deLehaie, belga szenátor; Lockroy, volt francziatengerészeti miniszter (nejével, ki Victor Hugóleánya), Labiche, franczia szenátor; Stanhopeés R. Creemer brit képviselők; Zund és Horsta norvég képviselő testületek elnökei; VanHouten, hollandi volt belügyminiszter, Borgesiushollandi képviselő; Joao de Paira a portugallsemmitőszék birája; Pozzi szenátor ésMaggiorino Ferraris képviselő Olaszországbólvagytíz román szenátor, képviselő, tábornokstb. Szóval minden czivilizált országból a parlamentekelőkelőségei közül jelentek meg Budapesten.S itt pompásan szórakoztak. Fővárosunknagyon megtetszett nekik s voltak, kiktöbb napig maradtak még körünkben. Beernaertékfelutaztak a Tátrába, néhányan a Balatonttekintették meg, a romániaiak közül többenMehádián álltak meg. E látogatás által sokés lelkes barátot nyertünk hazánknak.P.D.RENAN SZOBRA.Francziaország legklerikálisabb érzelmű vidékén,Bretagneban, Trégnier városában születettRenan, a klerikálizmus híres ellensége, smost tisztelői szobra fölállítására ezt a kis városkáttaláltak legalkalmasabbnak. Minden szobornakczólja ugyan az volna, hogy egy köztiszteletbenálló férfiú emlékezetét őrizze, — ezesetben azonban a francziák épen azon pontjátválasztották ki hazájuknak e czélra, hol Benannaktisztelője lehetőleg kevés, támadója s tanainakellensége azonban annál több van. Bretagnebanszokott ugyanis Francziaország antiklerikáliskormánya legnagyobb ellenállásra találni,mely ott az utóbbi időben is nem egyszer nópzendülósekrevezetett. E szobor fölállítása tehátpolitikai tüntetés számba ment. Maga a miniszterelnök,Combes, beszédében, oly lépésneknyilvánította a szobor fölállítását, mely a Bretagne((szellemi szolgaságtól való megszabadításárafog vezetni.* Magától értetődik, hogy amáskép gondolkozók sem maradtak tétlen, hanemminden úton-módon meg akarták akadályozniaz ünnepség nyugodt lefolyását.Benan szobrának eszméjét annak idején mégZola felkarolta s Francziaország kiválóságainaknagy része : WaldeckBousseau, Leygues Jauris,Clémenceu Bostand. Anatole Francé, PierreLoti is hozzá csatlakoztak. Jókora összeg isgyűlt össze, úgy hogy a szobrásznak — PaulBoucher-n&k — módjában volt monumentálisművet alkotnia. A szobor Benant úgy ábrázolja,a mint padon ül, mintegy hosszú út után pihenve;fölötte egy magas karcsú női alak(Athéné) olajágat tart kezében. Kezdetben nemtudtak megállapodni arra nézve, hogy a filozófustélete mely korában ábrázolja a szobor?Voltak — ezek közt vele egykorú barátai — kika 40—45 éves Benant szerették volna megörökíttetni,abban a korban tehát, melyben «Jézusólete» czimű híres munkáját megírta; későbbibarátai s tanítványai azonban olyannak szerettékvolna látni a szobron is, a milyennek az őJobbról báró Fejérváry Imre főispár., mellette Ludvigh Gyula, a magyar királyi államvasutak elnökigazgatója, tőlebalra JiUy főszolgabíró, a baloldalon sokácz nők csoportja látható.II. VILMOS CSÁSZÁR MEGÉRKEZÉSÉBE VÁRAKOZÓK A MOHÁCSI PÁLYAUDVARON. — Zelesny Károly fényképei.emlékezetükben élt, t. i. aggastyánnak. A művésza középutat választotta: szobra Benanjátkörülbelül hatvan évesnek lehet tekinteni.A szoborleleplezésre, mely vasárnap, szept.13-ikán folyt le, Dagyon régóta készültek már,miniszterelnök eljövetelét félesztendővel ezelőttmegígérte; volt tehát a szobor ellenségeinekis idejük szervezkedni. — meg is tették amagukét. Előbb egy feszületet akartak a szoborralszemben felállítani, majd midőn e tervüknem sikerűit, harangzúgással szerették volna aminiszterelnök beszédét megakadályozni, de ezsem sikerűit nekik s kénytelenek voltak a tüntetéslegelemibb eszközeivel, síppal, fütytyels közbekiáltásokkal megelégedni, a mi azonbana leleplezési ünnep lefolyását nem akadályoztameg. A leleplezéskor sok beszéd hangzott el;felszólalt többek közt Bertbelot. a hires khémikusis, Benannak egykor iskolatársa, majdutána Anatole Francé, ki Berthelot és Benanközt tett összehasonlítást, főképen az irót méltatvaaz ünnepeltben.Nagy kérdés az, hogy szobrot csonkítástólés egyéb effélétől meg fogják-e védhetni a kormányemberei, Tréquierben, az «ellenségesterületen»? Bizonyos, hogy Tréquier két nagyA Halászbástyán.Elől Gottofrey és de Preux svájezi szövetségi senatorok. középütt Frumuseanu Titu román képviselő mögötteBertrand és Hervé de Saissy franczia senatorok s oldalt jobb felől Houreau de Lehaie belga senator, belgahölgyek társaságában.hogy az ezrével fogott fegyvert a haza védelmére.Szent-Tamás ostromakor egyik kezébenkereszttel, a másikban karddal lelkesítette a rohamoknála honvédeket. Világos után neki ismenekülni kellett s álnév alatt Esztergombanvonta meg magát, de felismerték s fogva Pozsonybavitték, hol aztán, mivel azzal is vádolták,hogy a Noszlopi és Makk-féle összeesküvésbenrészes volt. — 1853 szeptember 2-án kivégezték.Ott, hol 1833-ban áldozárrá szenteltékföl, Pozsonyban végezte húsz évvel kéBŐbbéletét.Halála 50 éves fordulójának Terlakon végbementemlékünnepélye díszét és jelentőségétemelte a szomszéd községek megjelenése, anagykanizsai főgimnázium és felső kereskedelmiiskola, a csáktornyai állami tanítóképzőintézet s a nagykanizsai irodalmi és műpártolóegyesület részvétele, mely utóbbi kitűnő dalárdájávalis közre működött.Az ünnepélyt délután öt órakor a rendezőségelnöke, dr. Tamás János ügyvéd nyitotta meglendületes beszéddel. Az ünnepi szónok dr. ZakálLajos perlaki ügyvéd volt, ki hatásos beszédbenpóldányképűl állította a horvát szülőktőlszármazott, de magyarrá lett szerzetest Muraközlakossága elé. Gyújtó hatást ért el KramazitsViktor kereskedő lelkes horvát beszédével,mely tele volt hazafias vonatkozásokkal. A rokonságnevében Gáspárics Ferencz pécsi kisművészialkotása közül St.-Yves (a Bretagnevédőszentje) gyönyörű síremléke a Cathédralebanbiztosabb jövő elé néz, mint Benan szobraodakünn. Vájjon a kettő szelleme közül melyikfog diadalmaskodni ?K. Gy.KÉT SZABADSÁGHARCZI EMLÉK.Igaz kegyeletének adta folyó hó 13-án szépjelét Muraköz népe, mikor ünnepet rendezettszülötte, Gáspárics Márk voltszent-ferenezrendiszerzetes emlékének, a derék férfiú halálának50-ik évfordulója alkalmából. A Muraköziek kinem alvó kegyeletének bizonysága az a piramis,melyet Perlak főterén Gáspárics emlékénekmég 1894 szeptember 8-án állítottak, most pedigmagas talapzatra helyezték s díszes vasrácsozattalkerítették be.Gáspárics, 1810-ben született, horvát szülőktől.Pappá szenteltetvén, a 40-es évek elején aszent-ferenezrendi szerzetesek pesti rendházábakerült s szabadszellemü ós hazafias szónoklatairévén rendkívüli népszerűségre tett szert. Hogyminő emberbarát s kötelességtudó lelkész volt,bebizonyította az 1838-diki árvíz idejében, amikor négy napon át ébren tartotta a hitet eslelket a csüggedő pesti népben. A ((Gáspár*barát tüzes hitszónoklatainak híre annak idejénmessze terjedt, de mint író is érdemes embervolt, egyéniségében erős költői ér lüktetett sírói nyelvével is kitűnt.A szabadságharcz kitörésekor, mint PerczelMór tábori lelkésze, haza ment Muraközbe, nemzetőrlett s úgy föllelkesítette az ottani népet,A királyi palota udvarán.Elöl Th Tasch német képviselő, mögötte Berquo Pocas Falcao Atig dr. portugál képviselő, Lachaud francziaképviselő Van Houten és Jonkheer van Asch van Wyck hollandi senatorok s végül olasz képviselők csoportja.A Halászbástyja lépcsőin.E161 a lépcső legalján Dr. H. Goeman Borgesius holland képviselő, föntebb olasz képviselők mögöttük belgahötorek, Pázmándy Dénes Houreau de Lehaievel, föntebb Lockroy és neje (Hugó Viktor leánya).AZ INTERPARLAMENTÁRIS KONFERENCZIA TAGJAI BUDAPESTEN.• i

•nak nálunk nincs talaja, a magyar építő-stílusravaló törekvést azonban minden magyar építésznekelő kell mozdítani. Mindaz, a mi magyar stílus jeligealatt máig keletkezett, csak többó-kevésbbé sikerűitkísérlet; ebben maga is munkásnak valljamagát. Ne valamely új építő-stílus fölfedezésénekmeddő munkájában akarják erejüket fölhasználni,hanem a meglevő stílusoknak korunk szellemébenvaló további kiépítését és magyar motívumokkalvaló gazdagítását tűzték ki czélúl. Szólott ezután aműegyetemi építészi oktatás irányáról, a tananyagrólés óhajtandónak tartja, hogy az építészeti szakosztálytanfolyamát öt évre fölemeljék.Az ünnep ezután a rektor és a tanárok éltetésévelvéget ért.IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.val tehetségéről is szép bizonyságot tett. Mint novellaírótlapunk közönsége is ismeri, Arany Jánoséletrajzának megírásával pedig a nagy költőnkrevonatkozó ismeretek terjesztésében tett hasznosszolgálatot Most megjelent versei kiegészítik azt akedvező képet, melyet munkásságáról alkothattunk.Csakugyan a «régi ösvényen* halad s nem a moderneskedéshajszolásával, hanem magyarosságávalakar hatást kelteni. S e magyarossága, — érezzüklépten-nyomon, — nem mesterkélt, csinált dolog,hanem egyénisége lényegéhez tartozó vonás. Erősenhajlik a népiesség felé s a mi manapság nem mindennapijelenség, népiessége a népélet és nyelvigazi, benső ismeretén, a néppel való érzelmi közösségenalapszik. Bitkán hallani olyan keresetlen,tiszta és mégis fordulatos magyar nyelvet, mintGyöngyösy verseiben. A nagyobbára apró szerelmidalokból álló kötet tartalma lehetne mélyebb, aversekben megénekelt érzelmek egyénibb színezettelis lehetnének dalokká alakítva, — akkor tartalmukis jobban lekötné az olvasó figyelmét. Egyhosszabbacska elbeszélő vers is van a kis kötetben,«A takácsi czímmel. A kötet ára egy korona. Mutatványula következő verseket közöljük belőle :Évek múltak.Évek múltak, én hallgattam,És most dalra nyílik ajkam.Félve, lopva, ének zendűl,Bohó, játszi szerelemrűLVak sötétben jártam eddig,Talán most már reggeledik.Vagy csalóka lidérczfóny ez,Fáklyaláng a temetéshez ?Gyászos az ég...Gyászos az ég, búsan kopog az eső,Ez a tájék óriási temető.Tarlott fővel égnek mered minden fa,Varjak, hollók ülnek rajtok károgva.Szomorúság, gyászos élet, gyászos vég:Csak egy sugárt, csak egy kis fényt láthatnék.Csak lehetnék boldog, ha egy perezre is:Akkor aztán temethetnek engem is !Mathematikai és természettudományi értesítő.A Magyar Tudományos Akadémia IIL osztályánakfolyóiratából, melyet König Gyula osztálytitkár szerkeszt,a XXI. kötet 3-dik füzete jelent meg, mag-Gyöngyösy László : A régi ösvényen. BudapestÍ903. E kis verseskönyv szerzője buzgó és lelkesmíveló'je irodalmunknak, eddig megjelent munkáivastartalommal. Kosutány Tamás érdekes adatokatközöl a buzasikérről és búzalisztről, IstvánffyGyula némely spórák életképességéről, MelczerGusztáv az urvölgyi aragonitról értekezik. FarkaitGéza és Scipiades Elemér az emberi test nedveirőlvégzett ujabb vizsgálatok eredményét, ismertetik.Schüberszky Károly pedig a levélszervek számbeliingadozásáról közöl tanulmányt.Száz darab tízkoronás aranyat tűzött ki Szabadkaváros tanácsa egész estét betöltő drámára,vígjátékra, vagy népszínműre. Egyenlő irodalmiérték mellett a Szabadka történetére, vagy néprajziviszonyaira vonatkozással biró színdarab előnybenrészesül. A jutalmat csak irodalmi értékkelbiró és színpadi hatást igérő műnek adják ki. A pályaműveketdr. Biró Károly polgármester czimére1904. május l-ig kell beküldeni.A Margitay - kiállítás. A Nemzeti Szalonbanszeptember 12 ikén nyílt meg Margitay Tihamér140 festményéből a kiállítás. Wlassics közoktatásiVMAJOM-TANULMÁNYOK. —miniszter kinek el kellett utazni, már előtte valónap megtekintette s kifejezte elismerését a művésznek.A miniszter képviseletében Molnár Viktorminiszteri tanácsos jelent meg szeptember 12-ikéna kiállítás megnyitására s vele sokan a múzeumok,művészi egyesületekés festők köréből. A műértőketérdekelte a művésznek a vidám életképekből a drámaiés jelképies festéshez történt átmenete, a^Virradat* czímű nagy kép. Margitay azonban márévek óta több drámai kompozicziót állított ki. Ezektanúskodnak, hogy az átmenetet hosszabb készületelőzte meg. Margitay újabb vázlatai közt értékesek akülönféle magyar tanulmányfejek, néhány tájvázlatis. Kiállított arczképei közül pedig kiválik FirczákGyula munkácsi püspök díszruhás képmása. A kiállítástdíszítik még Barcza Lajos tehetséges ifjú szobrásznakművei, melyek közül egy szökőkút gyermekcsoportjaa legjobb.Az Operaszínház szeptember 15-ikén nyílt megMúlt évben legkiválóbb eseménye volt, hogy színre"hozta Goldmarkúj operáját, a Bcrlichingeni Götz-ötUgyanezzel kezdte az új idényt is, a dalművet azokkala változásokkal adván elő, melyeket a szerzőazóta tett rajta. Ezek az átalakítások nem lényegesek,de előnyére válnak. A közönség az előadás szereplőiközül nagy tetszéssel fogadta Takács Mihálytés Krammer Terézt. —Az Operaszínház állapotábana szünet alatt az a változás történt, hogy véglegesenmegerősítették Mádcr Eaoul igazgatót vezető állásában.Az első tenor szerepére Anihesz György németművészt szerződtették, Márkus Dezsőt pedig hazahozták egyik karnagynak.A Népszínházban a czigány-zenekarok e hó 9-ikeóta versenyezve játszanak esténkint az elhunytDankó Pista tervezett emléke javára. A Dankóhátrahagyott népszínműve, a «Czigány-élet» felvonásaiközt egymás után jelennek meg a fővárosiés vidéki zenekarok s egy-egy művésznő dalát kisérik.Mindnyájan Dankó dalait adják elő. A közönségestéről-estére megtölti a színházat.A versenyző zenekarok közt több arany- és ezüstérmetfognak kiosztani s szeptember 26-ikán adjákát a színpadon. A következő napon a fővárosiaranyérmes bandák fognak egymás között versenyezniés pedig a Szemere Miklós által felajánlottértékes aranyóráért, Porzsolt Kálmán igazgató általadott ezüstkoszorúért és egy ezüst szivartárczáérfc,melyet Barcsay Domokos adományozott. DankóPista «Czigány-élet» czímű darabja e népszerűhangversenyek keretében sok előadást ér meg s ígytetemes összeg fog jutni Dankó Pista Szegeden felállítandóérczszobrára. A «Czigány-élet»-be eredetimélabús czigánynótákat is szőnek be, melyeketPintér Pál tanít be, ki az előkelő czigányok köztlegjobban, egész folyékonyan beszél czigányul.A czigánynótákat a darab első női szereplője, SzentmiklósyIrén és Kovács Mihály (Csicsó czimbalmos)éneklik. Blaha Lujza, a kitűnő művésznő is föllépszeptember 19 én és a czigány-zenekarok kíséretéveltöbb Dankó-nótát énekel. A czigány-zenekarokközül eddig fölléptek: fővárosiak: Balog Károly,ifj. Berkes Béla, Bácz Pál, Banda Marczi, YörösElek, Farkas Pali, Dénes Jóska, Kóczé Antal, EadicsBéla, Vörös Miska, Pege Károly, Bácz Laczi;vidékiek: Magyari testvérek (Debreczen), LukácsKároly (Sátoralja-Ujhely), Bácz Gyula (Kassa), KissSimay Imre rajzai.Jancsi (Balaton-Füred), Márkus Péter (Dunaföldvár),Balog Gábor (Eger), Farkas Laczi (Nagykőrös),Farkas Sándor (Pécs). A további előadásokra jelentkeztekmég: Balog Bandi (Kecskemét), Bácz Gynla(Nagy-Beeskerek), Horváth Jancsi (Budapest), BáezBudi (Losoncz), Darázs Miska (Székesfejérvár),Oláh Józsi (Budapest).« VASÁRNAPI UJSÁG»50-ikévfolyam.A tVasárnapi Újság* a legrégibb magyarszépirodalmi ós ismeretterjesztő képes hetilap,évenként több mint 130 íven, s többmint ezer képpel s rendkívüli mellókletek-38. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM.kel, legjelesebb hazai íróink és művészeinkközreműködésével jelen meg.A «Vasárnapi Újság» a jelen évbenszínes képeket is közöl: olyan több színbenkivitt képeket, mint a minő volt legközelebb aIL Eákóczi Ferencz Mányoki Ádám eredetifestménye után készült arozképének általánostetszéssel fogadott színes nyomata.Mikszáth Kálmán kitűnő irónk mint főmunkatárslépettbe a«Vasárnapi Újság» szerkesztősegébe,s a vele kötött egyezség értelmében kizárólag atVasárnapi Ujság»-ba írja nagybecsű szépirodalmiközleményeit.A Vasárnapi Újság «Regény tárt czímű heti mellékletébena legjelesebb hazai és külföldi regényíróktólközöl elbeszéléseket és regényeket képekkel, s mintcsaládi lap kiterjeszkedik a női munkakörre és•divatra is.A tVasárnapi Ujságn társlapja a most már 49-ik•évfolyamában lévő «Politikai Újdonságok", melya hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott gondos,tömör összeállításban táTJa az olvasó elé, úgy,hogy a közönség együtt találja benne mindazt, a mia napilapokban elszórtan jelen meg. A tPolitikaiÚjdonságok* előfizetői e lap mellett külön díj nélkülkapják a «Világkrónika* képes heti közlönytés a a Magyar Gazda* czímű, havonként megjelenőgazdasági és kertészeti képes melléklapot.^^f : •Bbfae9&3 P - ' ^^nV^•.iát w - • :^^aÉL•~ '^'-.sdt- " *^A «Világkrónika» hetenként egy íven, számosképpel illusztrálva jelen meg, és az általánosabbérdekű napi események részletes magyarázatáraszolgáló czikkeken kívül rendesen közöl nagyobbelbeszéléseket, regényeket, útirajzokat, úgyszinténmulattató kisebb közleményeket, stb.Előfizetési föltételeink:A «Vasárnapi Újság* negyedévre 4 korona, fél^vre 8 korona.A tVasárnapi Újság* a Világkrónikával negyedévre4 kor. 80 fillér, félévre 9 kor. GO fillér.A tVasárnapi Ujságn és tPolitikai Újdonságok*a tVilágkrónika* és a tMagyar Gazda* melléklapokkalegyütt: negyedévre 6 korona, félévre12 korona.Új előfizetőink szíveskedjenek megrendelésüknélnevüket, lakhelyüket, valamint az utolsó postátvilágosan és olvashatólag kiírni. — Héffi előfizetőinklegczélszerűbben úgy járnak el, ha czímszalagjaikból,melyek alatt lapjaikat kapják, egyet aposta-utalvány szélére felragasztva, beküldenek akiadóhivatalnak. — KülföldiVASÁRNAPI ÚJSÁG. 136PINTÉR PÁL CZIGÁNY-ÉNEKTÁRSULATA.czpgr Ferencz «A mészárost czímű novelláját olvastaföl, melynek tárgya a Bákóczi-korból való. A tetszésselfogadott fölolvasások után zárt ülés volt, amelyen Szana Tamás főtitkár jelentette, hogy atársulat néhai alelnökének, Komócsy Józsefnek síremlékeZala György vésője alól kikerült s a leleplezésünnepe október végén lesz, Herczeg Ferenczbeszédet mond, Zempléni Árpád pedig költeményt1 BR^H ,^u^HRADICS BÉLA ZENEKARA.előfizetésekhezkérjük a postailag meghatározott viteldíjat is csatolni.Az előfizetések a tVasárnapi Újság* és tPolitikaiÚjdonságok* kiadóhivatalába, Budapest,Egyetem-utcza 4. szám küldendők.KÖZDÍTÉZETEK ÉS EGYLETEK.A Petöfl-Társaság a nvári szünet után szeptember13-ikán ült össze először. Bodnár ZsigmondtA tragédia* czímű széptani tanulmányát adta elő,és nagy vonásokban ismertette a világirodalom alkotásaita tragédiairásban, a görög végzet-tragédiáktólkezdve a XVIIL század drámairodalmáig.Lajos néhány költeményét mutatta be. Herszaval.Jelentette továbbá a főtitkár, hogy a Petőfiereklyéket,a melyek eddig részben nála, részbenbérelt helyiségben voltak elhelyezve, átvitette a fővárosimúzeumba, a hol külön Petőfi-múzeumot rendeznekbe. Végűi elhatározta a társaság, hogy megkéria földmívelésügyi minisztériumot, adjon némisegítséget a küküllőmegyei gróf Haller-íéle birtokonlevő Petőfi-ereklyék gondozására, a Petőfi-házkibővítésére és a segesvári sírok ápolására.A felső-magyarországi közművelődési egyesületszeptember 15-ikén Losonczon tartotta közgyűlését.Thuróczy Vilmos elnök akadályoztatása>•••••••••••••BALOG KÁROLY ZENEKARA.miatt Nógrádmegye főispánja, Török Zoltán elnökölt,a ki lelkes beszéddel nyitotta meg a gyűlést.Utána Nagy Mihály nógrádi alispán és WagnerSándor polgármester üdvözölte a jelenlevőket s azutána közgyűlés újból Thuróczy Vilmost választottameg elnökké, ügyvezető alelnök lett dr.Gyürky Géza nyitramegyei főjegyző ; főtitkár élethossziglanClair Vilmos. Tiszteletbeli elnökökkéválasztották dr. Kramolint, Nyitramegye főispánjátés dr. Fanc Imre esztergomi főjegyzőt; tiszteletbelialelnökké Baross Jusztin országgyűlési képviselőt.A közgyűlés előtt a honvédemléket Mezei Gyulaigazgató főmérnök megkoszorúzta az egyesület nevében,hazafias beszédet mondván. Az egyesületvagyona 1898—1902 közt 39,000 koronával,évi jövedelme 24,000 koronával emelkedett, atagok száma megközelíti a nyolezezret, az egyesületiintézmények (óvodák, népkönyvtárak, olvasó-és gazdaegyesületek) folytonosan szaporodnak.MI UJSÁG?A király a galicziai hadgyakorlatokon. Ö Felségeszeptember 13-ikán délben érkezett Bécsből agalicziai lovassági hadgyakorlatokra. Vele volt FerenczFerdinánd trónörökös főherczeg is. A szept.13 ikán délben Lembergben történt ünnepélyesfogadtatás után a Felség Chlopy faluba ment, holfőhadiszállása volt berendezve. Innen van keltezvea hadsereghez intézett hadi parancs is, melyet apolitikai lapok és körök most annyit tárgyalnak.A király kora reggel jelent meg a hadgyakorlatokszínhelyén, dél felé visszatért Chlopyba, hol azudvari ebédek alatt a tapasztalatokat vitatták meg.A hadgyakorlatok szeptember 16-ikán végződteks délután a király a trónörökössel visszautazottBécsbe, hol a német császár látogatását fogadja.A német császár vadászata a béllyei uradalomban.Vilmos német császár az idén ismét vendégevolt a baranyamegyei béllyei gazdag vadászterületenFrigyes főherozegnek, ki a tavasz elejénjelen volt Berlinben egy katonai ünnepélyen ésakkor meghívta a császárt vadászatra.•;•: A

636 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 38. SZÁM. 1903 50. ÉVFOLYAM.J~1írw:Észrevétel.A) A tartalék-készlet harmincznapi, az egész állományra számított folyószükséglet mennyiségében iratik elő. őrlési akadályoknál a hadtest-hadbiztosságkivételesen megengedi a bérlőnek, hogy az 5—10 napi lisztszükséglet egyenértékétideiglenesen liszt helyett kenyérnek való gabona alakjában tartsa készletben.B) Azon ajánlatnyerő, a ki Trencsénben a kenyeret szállítja, köteles esetlega trencsén-tepliczi cs. és kir. katonafürdő-intézet legénységének körülbelül60 adagnyi napi kenyérszükségletét az 1904-iki fürdőidény alatt a haszonbériáron Trencsénben előállítani.C) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan fentartjamagának a netán rendelkezésére álló saját készleteit a közlekedési vonalakonfekvő állomásokban használatba vétetni.D) A kenyér mindig a szükségleti állomáson előállítandó, ahol egyszersminda rozsliszt tartalékkészlete is elhelyezendő.E) A bérlő köteles zabraktárában a próbarostálásra teljesen alkalmas és jóállapotban levő szélrostát tartani.F) Nezsider-, Esztergom- és Győr (Szabadhegy)-ben a vállalkozó kötelesaz elfogadott árért a meghatározott időn át egy esetleg' összpontosítandó lovashadosztályvagy gyalogezred és pedig gyalog vagy lovas dandárban, vagy pedigegy gyalog-hadosztályban tartandó gyakorlatok számára szükségelt többletet isez állomásokon vagy ezek társ-állomásain kiszolgáltatni. Ezen társ-állomásokNezsiderre nézve a következők: Parndorf, Nyulas, Vedeny, Gálos. Győrre nézve :Szt.-Iván, Peér, Puszta-Töltéstava és a szomszéd puszták. A társ-állomásokravaló odavitel megtérítése esetről-esetre lesz kialkudva. A nagykanizsai állomásonaz 5. sz. lósorozási bizottság szükséglete, mely előre meg nem határozható és ahirdetményben csak átlagosan vétetett fel, a vállalkozó által az elfogadott árértszállítandó. Azon állomásokban, hol lovassági altisztképző-iskolák állíttatnakfel, a bérlő köteles az ezáltal eredő fcöbbszükségletet kenyérben és zabban — kivánatra— a szerződési áron szállítani.G) A katonakenyér tiszta rozslisztből, 1400 grammos czipóban készítendőés a csapatoknak átadandó. A katonakenyérhez a sütő liszt egy métermázsájára,azaz 101 darab 1400 grammos kenyérhez a helyben szokásos minőségű sóból1 kilogramm keverendő. A kenyérczipó 1600 grammal mérendő ki tésztában, és1400 grammal kisütendő. Az ár pedig adagonkint 840 grammra szabandó.H) A mozgósítás esetére vonatkozó külön határozványok a szállítási feltételekfüzete XXVII. czikkében foglaltatnak.1. A császári és kir. közös hadsereg-csapatok fent kimutatott élelmi szükségleteinekbiztosítása végett a táblázatban megjelölt napokon, kizárólagosan Írásbeliajánlatok útján, nyilvános tárgyalás fog tartatni.2. Minden ajánlattevő a szerződési kötelezettségben már álló és teljesenjóhitelűnek bizonyult, vagy a tárgyaló bizottság előtt vállalatképeseknek és megbízhatóknakismert vállalkozók kivételével, üzleti képességét s erre vagyonánakelégséges voltát a kereskedelmi és iparkamara által, iparosok és kereskedők, kiknekkereskedelmi lajstromba bejegyzett czégük nem volna, az elsőfokú politikai(ipar)-hatóság által, és a mezőgazdasággal foglalkozó be nem jegyzett vállalkozókrészére az illetékes gazdasági egylet által kiállított bizonyítványnyal igazolni tartozik.— Bizonyítványok, melyek a tárgyalás napjától számított két hónál korábbikelettel birnak, tekintetbe nem vétetnek. — A bizonyítványokban igazolandóvállalatképesség iránya és terjedelme a fentebbi táblázatban van megjelölve.Az ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a kiállító kamara vagyegyesület által a tárgyalást megelőző napig mint (bizalmas és sürgős» a tárgyaló1 koronabélyegbizottságoknak beküldendők. Az elkósés következményeit minden körülményekközött a fél viseli.3. Az alábbi mintának teljesen megfelelőleg szerkesztett, egykoronás bélyeg,gel ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előírt bánatpénzekkel együttaz illető állomás szükségletének tárgyalására kitűzött napon legkésőbb délelőtt10 Óráig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniök, későbben érkező vagy táviratiúton tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe.4. Ha valamely ajánlatban a számokkal és betűkkel írt ár között eltérésmutatkoznék, akkor a betűkkel irott ár fog helyesnek tekintetni.5. A részletesebb feltételek Pozsonyban, Komáromban és Sopronban 1903.évi augusztus hó 1-ón keltezett, két-két összehangzó példányban elkészített, aszállítási feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak, és a pozsonyi, komáromivalamint a soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktáraknál naponta délelőtti 9órától 12 óráig betekinthetők. Különben az előirt feltételi füzet a cs. és kir.élelmezési raktárnál (ivenként 8 fillérért) mindenki által megkapható.6. A községek bánatpénz vagy óvadék letételétől fel vannak mentve s ezekvalamint a mezőgazdasági egyesületek és a termelők, a katonai élelmi szükségleteknekezennel kihirdetett szállítására különösen figyelmeztetnek.Termelők és mezőgazdasági egyesületek azon vállalatokra nézve, a melyet sajáttermelésükkel teljesíteni képesek,óvadék letétele alól szintén fel vannak mentve.Termelők, mezőgazdasági egyesületek és termelők ajánlatai, — a kenyérszállítását illetőleg a sütőiparosok ajánlatai is — egyenlő árak mellett, más vállalkozókkalszemben előnyben részesülnek.7. Osszetes ajánlatok csak akkor vétetnek tekintetbe, ha azok a feltételifüzet XVII-ik czikkelyében meghatározott kereten belül tétetnek és ha együttvéve az egyenkint tett ajánlatoknál előnyösebbek. — Nem egynemű czikkeknéJaz ajánlatban az ár minden egyes czikkre nézve külön kitüntetendő.8. A czikkek kiszolgáltatásának a fentebbi táblázatban felsorolt állomásokonkell történnie.Az élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe (Concurrenzorte)való elfuvarozására nézve a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükségleteiránt az előkészített feltételi füzet XVII. pontja értelmében külön ajánlatteendő, mert különben feltételeztetik, hogy az elfuvarozás a követelt szállításiárban már benfoglaltatik.Ha az elfuvarozásra többen egyenlő árak mellett ajánlkoznának, akkorezek közül az, ki az illető czikkeknek szállítását elnyerte, előnyben részesül.9. Az ajánlkozók a hadseregigazgatás irányában ajánlatuk elfogadása irántinyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875. évi XXXVH. törvónyczikk 314.és 315. §§-aiban —valamely ajánlat elfogadása iránti nyilatkozatra nézve —megállapított határidőnek betartásáról.10. Ajánlatok kevesebb mint 14 napi határidővel nem fogadtatnak el.11. A szállítási feltételek füzetében foglaltak betartására már ajánlatánakbenyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van.12. A bérlők raktárainak a laktanyáktól több mint 1"9 km. távolságrafeküdniök nem szabad; azon esetben, ha ezek több mint 1*9 km. távolságra esnének,akkor a bérlő köteles úgy a kenyér, mint a takarmány elfuvarozását mindenkárpótlás nélkül eszközölni.13. A kereset összegek a postai takarékpénztárak check-vagy clearing-forgalomutján való kifizetésére nézve a szállítási feltételfüzet XIX. czikkére utasíttatik.Ajánlati minta.Kelt Pozsonyban, 1903. évi szeptember hó 15-én.Cs. és kir. 5. hadtest hadbiztossá^.Én alulirt az 1903. évi szeptember hó 15-én, 3793. szám alatt kelt hirdetmény alapján kötelezem magamát, hogy az Nállomáson s az ahhoz tartozó helységeken szükséges :a kenyérnek 840 grammos (1400 grammos czipókbanl adagját f., azaz fillérérta zabnak 4200 grammos adagját f., azaz fillérértaz 19... évi.... 1-től 19... évi hó végéig terjedő időtartamra szállítani, az átvonulok élelmi szükségleteit a cs. és kir. közös hadseregcsapatokrészére az előkészített feltételi füzet IV. czikkelye értelmében kiszolgáltatni.Ezen ajánlatomért a mellékelt, külön borítékba zárt (vagy : ez ide csatolt elismervény szerint apénztárnál letéteményezett, semmimás kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen összesen korona bánatpénzzel kezeskedem.Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerem, hogy legkésőbb 14 nappal az erről vett hivatalos értesítés után bánatpénzemet a 10százaléknyi óvadék-összegre kiegészíteni s ha ezt elmulasztanám, a hadseregigazgatást feljogosítom, hogy ezen kiegészítést a szállítási keresmény visszatartásávaleszközölje.Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken felül magamat a tárgyalásra előkészített, 1903. évi augusztus hó 1-én keltezett, szállítási feltételi füzetekbenfoglaltaknak is alávetem.Az N nek N-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbízhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül aznek fog átküldetni.Kelt N -------ben, 1003 hó ..._..én. N. N. ( ve2! eték- és keresztnév, lakhely, megye).Az ajánlat lepecsételendő és borítékára Írandó :.Ajánlat az 1903 . án kihirdetett s 1903 -én tartandó tárgyaláshoz..A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, a külön borítékon pedig ennek tartalma (készpénz vagy értékpapírok) számokkal és szóval kiírandó.39. SZ. 1903. (50. ÉVFOLYAM.)Előfizetési feltételek: VASAKNAPI UJSAG és I egész évre 24 koromPOLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt ( félévre _ 12 •TOLSZTOJ LEO.(Születésének hetvenötödik évfordulóján.)SZERKESZTŐFŐMUNKATÁRSJJÉJU^INAGY MIKLÓS. MIKSZÁTH KÁLMÁN.Csupán a egész érre 16 koronaVASÁBNAPI UJ8AQ ' félévre 8 •Az A DÚS fehér szakállú, orosz paraszt-daróczbaöltözött aggastyán, kinek képét itt közöljük,.korunk irodalmának egyik legeredetibb,legmélyebb eszmejárású és legnagyobb szabásúalakja. A legnagyobb regényírók közé tartozik,e mellett próféta, a ki magába szállást, a természethez,az egyszerű igazsághoz s a felebarátiszeretethez való visszatérést prédikál népéneks az egész emberiségnek, bölcselkedő, a ki azélet legnagyobb, legnehezebb kérdéseire függesztiigazságkereső tekintetét, rajongó, a kinemcsak hisz a vallás nagy igazságaiban, hanemle is vonja belőlük magára és az emberiségrevonatkozólag az összes következtetésekets ezek szerint rendezi be életét. A mai irodalombanő mozgat legnagyobb kérdéseket s őmutat legkíméletlenebbül a társadalom, azállami élet és a mívelődés amabetegségeire, melyek előtt különbenjobb szeretnek az emberekszemet hunyni. Hogy túlságossötéten lát, hogy gyakran nézibűnnek azt, a mi nem egyéb atörténeti fejlődés természetes jelenségénél,hogy az államot, azegyházat, a társadalmat felelősséteszi oly bajokért, melyekórt csakaz emberi intézmények tökéletlenségefelelős, — összes túlzásaiés tévedései nem árthatnaktekintélyének és annak a tiszteletnek,melylyel a mívelt világhódol szellemének. Igyekezete,hogy az emberiséget a mindennapiélet apró-cseprő bajaitól,önző küzködéseitől, sivár ólvezetvágyátóleltérítve, a hit, erkölcs,emberszeretet tiszta légkörébeemelje, az a komolyság,melylyel eszméiért helyt áll s aza rendíthetetlen hit, melyet azemberiség nemesebb, magasztosabbhivatásáról táplál ós hirdet,azok közé emelik alakját, a kikbenmilliók lelke szólal meg,a kikben milliók lelke mélyénszunnyadó eszmék és érzések fejeződnekki. Szellemének e nagyságamagyarázza meg hazájábanelfoglalt kivételes helyzetét, melynélfogva elmondhat és megirhat olyan dolgokat,melyekért Oroszországnál sokkal szabadabbországokban is meggyűlnék a baja azírónak a hatóságokkal s ez magyarázza megazt a tiszteletet és hódolatot, melylyel az orosznemzet s a külföld legjobbjai feléje fordultakmost, születésének hetvenötödik évfordulóján.Gróf Tolsztoj Nikolajevics Leo 1828 szeptember9-én született Jasznaja-Polyánában, atyja ősibirtokán. Születése révén tagja a legelőkelőbborosz arisztokrácziának, a melyet műveiben agúny s a komor dorgálás hangján annyit ostorozs a melynek éles szemmel látja mindenbűnét, de nem birja megtalálni erényeit.Ugyanúgy nevelkedett s úgy kezdte pályáját,mint az orosz főúri sarjak mindegyike szokta:előbb orosz tanító oktatta, aztán franczia nevelőkeze alá került; majd három évig a kazáni egyetemhallgatója lett, jogi és keleti nyelvészetitanulmányokkal foglalkozott. Ezután belekerültTOLSZTOJ LEO.A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egén évre 10 korona(a Világkrónikával) | félévre _ S •RBUDAPEST, SZKPTEMBER 27.Külföldi el.'flzotesokhez a poatailagmeghatározott viteldíj la csatolandó.az orosz úri társasólet sodrába, de hamarelfordult ennek ürességétől és erkölcsi sivárságától.1851-ben katona lett, a Kaukázusbanszolgált, mint tiszt. Itt, a fönséges hegyek, arengeteg őserdők között, a szabad természetbenélve, visszanyerte lelke rugalmasságát, a krímiháború pedig, melyben részt vett s melynekborzalmait a szilisztriai és a szebasztopolicsatákban végig szenvedte, mélyen megrendítettelelkét.A háború után Németországban, Svájczban ésOlaszországban utazott; ezzel az úttal úgyszólvánállása és rangja iránti tartozását rótta le,nagyobb hatással azonban fejlődésére nem volt.Visszatérve megnősült, egy Behrs nevű moszkvaiorvos leányát vette feleségül s mivel a nagyvárositársadalomban sehogy se tudta helyétmegtalálni, visszavonult Jasznaja-Polyánába.Itt, apai örökében él azóta úgyszólván megszakításnélkül s itt fejlődött a magányban emberi,irói ós erkölcsreformátoriegyénisége azzá, a minek ma ismerjük.Még kaukázusi katonáskodásaelőtt tette meg az irodalombanelső lépéseit, gyermekkori visszaemlékezésekkels a hegyi lakókéletének néhány friss rajzávalA krimi háború után adta ki három«Szebasztopoli elbeszélés*-ót,melyekben a nevezetes vár ostromábólmond el érdekes jeleneteket.Irt ez időben néhánymás elbeszélést is, de igazi hírnévrecsak 1865-ben jutott, mikorkiadta első nagy regényét, amodern irodalom egyik legnagyobbszabású alkotását, a (Háborúés béke» czímű történetiregényt.Ez a műve, mely pusztán eszthetikaiszempontból tekintve összesmunkái közül a legbecsesebb,még teljesen irodalmi jellegű. Ami erkölcsi és társadalmi irányzatosságvan benne, az nemnyomja el egyetlenszer sem azelbeszélés nyugodt, biztos folyását,a cselekvényből az olvasómaga fejti ki a czélzatot, az írónem prédikál, csak elénk állítjaa tényeket, hogy gondolkozzékfelettük kiki a maga módja sze-