Vasárnapi Ujság 50. évf. 38. sz. (1903. szeptember 20.) - EPA

626 VASABNAPJ ÜJSÁG. 38. SZÍM. 1903.50. ÉVFOLYAM.gg „7ÜMJ903. 50. ÉVFOLYAM.VARABNAPI ÚJSÁG.627A «Sophie» hajó a mohácsi partoknál.térség művelés alatt álló részei li gazdaságraés hét erdészeti területre vannak osztva.Majdnem középen az alsó-baranyai hegységvágja ketté az uradalmat, mely Baranyavár-Monostornálkezdődve, másfél mérföldnyi hosszúságbanBatina falunál könyököl ki a Dunára.Ez a déli Alpok végső nyúlványa, melyet mára rómaiak is ismertek Mons aureus (arany hegy)név alatt.E hegyláncztól éjszakra csupa sokácz éssváb helységek vannak, délfelé pedig tiz népesmagyar falu terűi el, köztük BéUye a SavoyaiEugen által építtetett kastólylyal.Az uradalomban a gazdálkodás mintaszerű.Szántóföldjeit gőzekék hasogatják, erdeitkitűnően gondozzák, istállóiban több ezer fejőstehén két millió liter tejet szolgáltat. Vagy százholdon komlót is termesztenek. Az egész birtokona kezelési és szolgálati nyelv magyar; magyara 800 főnyi személyzetet vezető 40 tagbólálló tisztikar s magyarul tanítanak abban anyolcz uradalmi iskolában is, a melyekbenegyre-másra 500 növendék nyert oktatást.És a mintagazdaság hatása az uradalom területénlevő községekben is észlelhető, úgy a földmívelésben,mint az állattenyésztésben ós építkezésben.A községekben sűrűn emelkednek aszilárd anyagból cseréptetőre épített, oszlopostornáczú földmíves házak, méternyi magasságúpadlózattal. A ragyogó tisztán tartott utczaihomlokzatokat rendesen három zöld redőzetűablak díszíti, az udvarok belsejében pedigemeletes csűrök, magtárak hirdetik a nép jóllétét.Érdekes a bóllyei uradalomnak szomszédságais. Keletre tőle az 50 ezer holdnyi dárdai uradalomterűi el, György, Schaumburg-Lippeuralkodó herczegének tulajdona, a ki rendesenőszön és tavaszon eljön ide vadászni. FentebbNémet-Bóly, Montenuovo berezegnek, királyunkfőudvarmesterének birtoka fekszik, melybenszintén sok a szarvas. Gr. Draskovics Ivánuradalma szintén nagy vadbőségéről nevezetes.Szintén a szomszédságban, habár már Szlavóniábanvan a Majláth grófi család dolnji-miholjáezibirtoka, a hol Ferencz Ferdinánd főherczegszeret vadászni.A béllyei uradalmat Savoyai Eugen herczegkapta Lipót királytól 1687-ben a törökökönnyert nagy győzelmei jutalmául. Eugen herczeg1736-ban elhalván, mivel örökösei nem maradtak,a birtok visszaszállott a koronára, majd1784-ben Mária Krisztina főherczegnőé, Albertfőherczeg nejéé lett. A főherczegi pár azonbanszintén utódok nélkül halt el, mire aztán azóriási uradalmat 1822-ben Károly főherczegkapta ajándékul. Az ő halála után fia, Albrechtfőherczeg örökölte, a kiről aztán Frigyes főherczegreszállott, a ki alatt folyton értékesebblesz a 140 ezer holdnyi, az országban nagyságranézve negyedik birtoktest, igy többek köztlecsapolásokkal sok ezer hold posványos területetváltoztattak kitűnő, dúsan termő szántófölddé.A német császár rendkívül kedveli a béllyeipompás vadászterületet, a mit az is bizonyít,hogy tiz év alatt most harmadszor kereste fel.Először 1893-ban vadászott itt Albert szászT M lylyal 8 k^0* ba J or űerc zeggel s innenküldte Bismarknak is azt a táviratot, melylyela vaskanczellárral kibékült s ide érkezett Bismarkköszönő távirata is. Másodízben 1897-benvadászott itt a német császár, midőn királyunkis ott voltMinden alkalommal sok szép szarvast ésegyéb vadat lőtt II. Vilmos s az eredménytestónként mindig meg szokta táviratoztatni acsászárnénak.AZ INTEKPARLAMENTÁRIS KONFERENCZIATAGJAI BUDAPESTEN.Az interparlamentáris konferenczia az idénBécsben tartotta meg szokott évi közgyűlését.Tavaly ez elmaradt, mivel a csehek azzal fenyegettéka rendező német képviselőket, hogy felfogják hozni az ő nemzetiségi kérdésüket. Eztmost nem tették. Mindössze Herold cseh képviselőjelentett ki annyit, hogy a békével anemzetek szabadsága nem áll ellentétben.«Béke — monda — csak akkor lesz Európában,ha minden nemzet eléri szabadságának és államilétének biztosítását."A bécsi nagygyűlést tehát semmi sem zavartameg s a programmon levő pontokat mind annakrendje szerint letárgyalták. Az ülések aBeichsrath egyik termében tartattak. Ennek azakusztikája azonban oly rósz, hogy a szónokokatcsak közvetlen közelről lehetett megérteni.A legtöbb szónok beszéde ezért elveszetta hallgatóságra nézve. Kivétel volt a gróf ApponyiAlbert pompás beszéde. Ekkor ugyanisoly csend keletkezett, hogy a magyar államférfiúerőteljes, szép hangja győzött a rósz akusztikáns minden egyes szavát ki lehetett venni.Apponyi beszéde rendkívüli hatást keltett.A magyar csoport aztán meghívta külföldikollégáit egy-két napig tartó kirándulásra,Budapestre. Szeptember 10-ikén reggel 9 órakorkülönvonaton érkezett ide 174 külföldikongresszusi tag, hozzá számítva a velük jöttnőket is. Európának 16 parlamentje és az Egyesült-Államokévolt nálunk képviselve, köztükismert nagy alakok, mint Beernaert volt belgaminiszter és képviselőházi elnök, Houreau deLehaie, belga szenátor; Lockroy, volt francziatengerészeti miniszter (nejével, ki Victor Hugóleánya), Labiche, franczia szenátor; Stanhopeés R. Creemer brit képviselők; Zund és Horsta norvég képviselő testületek elnökei; VanHouten, hollandi volt belügyminiszter, Borgesiushollandi képviselő; Joao de Paira a portugallsemmitőszék birája; Pozzi szenátor ésMaggiorino Ferraris képviselő Olaszországbólvagytíz román szenátor, képviselő, tábornokstb. Szóval minden czivilizált országból a parlamentekelőkelőségei közül jelentek meg Budapesten.S itt pompásan szórakoztak. Fővárosunknagyon megtetszett nekik s voltak, kiktöbb napig maradtak még körünkben. Beernaertékfelutaztak a Tátrába, néhányan a Balatonttekintették meg, a romániaiak közül többenMehádián álltak meg. E látogatás által sokés lelkes barátot nyertünk hazánknak.P.D.RENAN SZOBRA.Francziaország legklerikálisabb érzelmű vidékén,Bretagneban, Trégnier városában születettRenan, a klerikálizmus híres ellensége, smost tisztelői szobra fölállítására ezt a kis városkáttaláltak legalkalmasabbnak. Minden szobornakczólja ugyan az volna, hogy egy köztiszteletbenálló férfiú emlékezetét őrizze, — ezesetben azonban a francziák épen azon pontjátválasztották ki hazájuknak e czélra, hol Benannaktisztelője lehetőleg kevés, támadója s tanainakellensége azonban annál több van. Bretagnebanszokott ugyanis Francziaország antiklerikáliskormánya legnagyobb ellenállásra találni,mely ott az utóbbi időben is nem egyszer nópzendülósekrevezetett. E szobor fölállítása tehátpolitikai tüntetés számba ment. Maga a miniszterelnök,Combes, beszédében, oly lépésneknyilvánította a szobor fölállítását, mely a Bretagne((szellemi szolgaságtól való megszabadításárafog vezetni.* Magától értetődik, hogy amáskép gondolkozók sem maradtak tétlen, hanemminden úton-módon meg akarták akadályozniaz ünnepség nyugodt lefolyását.Benan szobrának eszméjét annak idején mégZola felkarolta s Francziaország kiválóságainaknagy része : WaldeckBousseau, Leygues Jauris,Clémenceu Bostand. Anatole Francé, PierreLoti is hozzá csatlakoztak. Jókora összeg isgyűlt össze, úgy hogy a szobrásznak — PaulBoucher-n&k — módjában volt monumentálisművet alkotnia. A szobor Benant úgy ábrázolja,a mint padon ül, mintegy hosszú út után pihenve;fölötte egy magas karcsú női alak(Athéné) olajágat tart kezében. Kezdetben nemtudtak megállapodni arra nézve, hogy a filozófustélete mely korában ábrázolja a szobor?Voltak — ezek közt vele egykorú barátai — kika 40—45 éves Benant szerették volna megörökíttetni,abban a korban tehát, melyben «Jézusólete» czimű híres munkáját megírta; későbbibarátai s tanítványai azonban olyannak szerettékvolna látni a szobron is, a milyennek az őJobbról báró Fejérváry Imre főispár., mellette Ludvigh Gyula, a magyar királyi államvasutak elnökigazgatója, tőlebalra JiUy főszolgabíró, a baloldalon sokácz nők csoportja látható.II. VILMOS CSÁSZÁR MEGÉRKEZÉSÉBE VÁRAKOZÓK A MOHÁCSI PÁLYAUDVARON. — Zelesny Károly fényképei.emlékezetükben élt, t. i. aggastyánnak. A művésza középutat választotta: szobra Benanjátkörülbelül hatvan évesnek lehet tekinteni.A szoborleleplezésre, mely vasárnap, szept.13-ikán folyt le, Dagyon régóta készültek már,miniszterelnök eljövetelét félesztendővel ezelőttmegígérte; volt tehát a szobor ellenségeinekis idejük szervezkedni. — meg is tették amagukét. Előbb egy feszületet akartak a szoborralszemben felállítani, majd midőn e tervüknem sikerűit, harangzúgással szerették volna aminiszterelnök beszédét megakadályozni, de ezsem sikerűit nekik s kénytelenek voltak a tüntetéslegelemibb eszközeivel, síppal, fütytyels közbekiáltásokkal megelégedni, a mi azonbana leleplezési ünnep lefolyását nem akadályoztameg. A leleplezéskor sok beszéd hangzott el;felszólalt többek közt Bertbelot. a hires khémikusis, Benannak egykor iskolatársa, majdutána Anatole Francé, ki Berthelot és Benanközt tett összehasonlítást, főképen az irót méltatvaaz ünnepeltben.Nagy kérdés az, hogy szobrot csonkítástólés egyéb effélétől meg fogják-e védhetni a kormányemberei, Tréquierben, az «ellenségesterületen»? Bizonyos, hogy Tréquier két nagyA Halászbástyán.Elől Gottofrey és de Preux svájezi szövetségi senatorok. középütt Frumuseanu Titu román képviselő mögötteBertrand és Hervé de Saissy franczia senatorok s oldalt jobb felől Houreau de Lehaie belga senator, belgahölgyek társaságában.hogy az ezrével fogott fegyvert a haza védelmére.Szent-Tamás ostromakor egyik kezébenkereszttel, a másikban karddal lelkesítette a rohamoknála honvédeket. Világos után neki ismenekülni kellett s álnév alatt Esztergombanvonta meg magát, de felismerték s fogva Pozsonybavitték, hol aztán, mivel azzal is vádolták,hogy a Noszlopi és Makk-féle összeesküvésbenrészes volt. — 1853 szeptember 2-án kivégezték.Ott, hol 1833-ban áldozárrá szenteltékföl, Pozsonyban végezte húsz évvel kéBŐbbéletét.Halála 50 éves fordulójának Terlakon végbementemlékünnepélye díszét és jelentőségétemelte a szomszéd községek megjelenése, anagykanizsai főgimnázium és felső kereskedelmiiskola, a csáktornyai állami tanítóképzőintézet s a nagykanizsai irodalmi és műpártolóegyesület részvétele, mely utóbbi kitűnő dalárdájávalis közre működött.Az ünnepélyt délután öt órakor a rendezőségelnöke, dr. Tamás János ügyvéd nyitotta meglendületes beszéddel. Az ünnepi szónok dr. ZakálLajos perlaki ügyvéd volt, ki hatásos beszédbenpóldányképűl állította a horvát szülőktőlszármazott, de magyarrá lett szerzetest Muraközlakossága elé. Gyújtó hatást ért el KramazitsViktor kereskedő lelkes horvát beszédével,mely tele volt hazafias vonatkozásokkal. A rokonságnevében Gáspárics Ferencz pécsi kisművészialkotása közül St.-Yves (a Bretagnevédőszentje) gyönyörű síremléke a Cathédralebanbiztosabb jövő elé néz, mint Benan szobraodakünn. Vájjon a kettő szelleme közül melyikfog diadalmaskodni ?K. Gy.KÉT SZABADSÁGHARCZI EMLÉK.Igaz kegyeletének adta folyó hó 13-án szépjelét Muraköz népe, mikor ünnepet rendezettszülötte, Gáspárics Márk voltszent-ferenezrendiszerzetes emlékének, a derék férfiú halálának50-ik évfordulója alkalmából. A Muraköziek kinem alvó kegyeletének bizonysága az a piramis,melyet Perlak főterén Gáspárics emlékénekmég 1894 szeptember 8-án állítottak, most pedigmagas talapzatra helyezték s díszes vasrácsozattalkerítették be.Gáspárics, 1810-ben született, horvát szülőktől.Pappá szenteltetvén, a 40-es évek elején aszent-ferenezrendi szerzetesek pesti rendházábakerült s szabadszellemü ós hazafias szónoklatairévén rendkívüli népszerűségre tett szert. Hogyminő emberbarát s kötelességtudó lelkész volt,bebizonyította az 1838-diki árvíz idejében, amikor négy napon át ébren tartotta a hitet eslelket a csüggedő pesti népben. A ((Gáspár*barát tüzes hitszónoklatainak híre annak idejénmessze terjedt, de mint író is érdemes embervolt, egyéniségében erős költői ér lüktetett sírói nyelvével is kitűnt.A szabadságharcz kitörésekor, mint PerczelMór tábori lelkésze, haza ment Muraközbe, nemzetőrlett s úgy föllelkesítette az ottani népet,A királyi palota udvarán.Elöl Th Tasch német képviselő, mögötte Berquo Pocas Falcao Atig dr. portugál képviselő, Lachaud francziaképviselő Van Houten és Jonkheer van Asch van Wyck hollandi senatorok s végül olasz képviselők csoportja.A Halászbástyja lépcsőin.E161 a lépcső legalján Dr. H. Goeman Borgesius holland képviselő, föntebb olasz képviselők mögöttük belgahötorek, Pázmándy Dénes Houreau de Lehaievel, föntebb Lockroy és neje (Hugó Viktor leánya).AZ INTERPARLAMENTÁRIS KONFERENCZIA TAGJAI BUDAPESTEN.• i