Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
Vasárnapi Ujság 49. évf. 42. sz. (1902. október 19.) - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
VASÁRNAPI OJSÁÖ,<br />
41. azlli. 19Q2._W. tTWLtl|i<br />
Miként lehet <strong>sz</strong>ép női kebelt elérni.<br />
. . • •_. _:_J L.-.ls«<br />
A kebc-l <strong>sz</strong>épsége a nfii baják egyik legelőkelőbbje, melynek sier elírt eredmény rend<strong>sz</strong>erint minden különös ápoadnmánvoüásában<br />
a termé<strong>sz</strong>et nem mulatja mását pazarló- lás nélkül megmarad.<br />
91S3<br />
nak. Ennélfogva a hölgyek <strong>sz</strong>ívesen fogják tudomásul venni, Ratié-féle Piloles orientalea elevenítő<br />
hogy létezik egy olv teljesen árt.illan <strong>sz</strong>er, melvlyel a hatása által azonfelül ndébb le<strong>sz</strong> az arczbőr, <strong>sz</strong>építve<br />
termé<strong>sz</strong>et <strong>sz</strong>elíd mó'don kény<strong>sz</strong>eríthető, hogy ebben • az arezvouások és megifjitva a nő egé<strong>sz</strong> lénye.<br />
tekintetben kevésbé fukar legven. E <strong>sz</strong>er. melv a finom E pilulákat mindenki beveheti; a fejlődésben levő<br />
párisi hölgyvilágban már ismeretes, a Ratié-féle. tiatal leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött as<strong>sz</strong>ony.<br />
P1XULÉS ÓRIENTALES ha<strong>sz</strong>uálaiáhólili, Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevésbbé az<br />
mely pilulák a leghíresebb párisi orvosok által jóknak egé<strong>sz</strong>ségre ártalmasak. (Törvényesen védve.)<br />
vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bir- A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot<br />
nak, hogy a női kebelt fejle<strong>sz</strong>tik és újra helyrehozzák, könnyű betartani, a meg<strong>sz</strong>okott életmód, legesea<br />
<strong>sz</strong>öveteket erősítik, a vállak csonliliidorodásait elsi- kélyebb változtatása nélkül Ára egy doboznak<br />
mitjákés a kebel idomainak egyáltalában di<strong>sz</strong>krét tes- j ha<strong>sz</strong>nálati utasítással együtt K 645, utánvéttel KG°'S.<br />
tességet kölcsönöznek. Hatása abban áll. hogy a táp- (Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok<br />
láléknak pla<strong>sz</strong>tikai anyagokká való alakulását elősegi- vis<strong>sz</strong>autasitandók, melyeken a gyáros bélyege<br />
•MBIMHMF i tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Az egy-1 nincs ét melyeken nem áll a következő lakásezim:<br />
Z. RATTE, Pharmaeíen,5. Passage Verdau. Parls.RtMr Au<strong>sz</strong>tria-Magyaréra, ré<strong>sz</strong>ére: Bndapest.Török Jóisef gyógy<strong>sz</strong>. Király-u.l"2.<br />
m~ Kitüntetve. TH »F" Alapítva 1879-ben. ~»J<br />
A leg<strong>sz</strong>ebb, lagaltalmaaabb éa legStletesebb<br />
karácsonyi ajándék<br />
egr életnag-yságTi arczkép,<br />
mert Örök becse TUI és<br />
egy<strong>sz</strong>ersmind <strong>sz</strong>obadí<strong>sz</strong>ül, továbbá<br />
előnyös ná<strong>sz</strong>-, névnapi,<br />
<strong>sz</strong>ületésnapi, vagy<br />
egyéb alkalmi és uanepi<br />
ajándékul <strong>sz</strong>olgál, de ngy is<br />
mint örökös emlék (különösen<br />
mesr&oltakra) fölötte<br />
Bodascher Siegfried,<br />
Bécs, II<br />
alkalmas. Ezeket az arczképeket<br />
bármilyen beküldött<br />
fénykép után a legfinomabb<br />
kivitelben ké<strong>sz</strong>ítem el. Nagy- ^^^^^^^^^<br />
sága 40:50 cm, ára 3 frt.<br />
Ha hasonlatossá'!ért és tartósság-ért kezeskedem. A íén>képet<br />
sérül étlen állapotban küldöm vis<strong>sz</strong>a- A képet 10 nap alatt elké<strong>sz</strong>ítem.<br />
(Karácsonyi ajándékul <strong>sz</strong>ánt képeket tessék minél előbb megrendelni.)<br />
kitüntetett arczképfestó<strong>sz</strong>eti<br />
müintézete.<br />
JPraterstrasse 61. 9716<br />
AUDIM AHlnBtCPORHANYÓSÁLLAPOTBAN<br />
bCnmAlllllfCC ei TABLETTÁIBAN<br />
Francxla stabadalom. A izepief titka, ideáin Illattal<br />
feltétlenül tartóa.egeiiiéíei él diaikrét. A. Oermanaree<br />
u arexbörnek egésuéres él üde tilnt ad.<br />
ÍÖOO ért f>éri,i ViláffkiAllitám : AHANVlRM<br />
MIQNOUOUCHER. 19, Rn. ViTienne, PARIS.<br />
KtpUato TBrBk J6M*I f r4»y>nrtírat>ii> Bndiptitaa.<br />
9681<br />
Csá<strong>sz</strong>árfürdő<br />
BUDAPESTEN 9375<br />
téli és nyári gyógyhely.<br />
Elsörangu.E kénesvizü gyógj ••<br />
fürdő, páratlan gőzfürdővel ée<br />
legmodernebb i<strong>sz</strong>apfürdőkkel<br />
pompás ásványvíz u<strong>sz</strong>odák<br />
kai, hő- és kádfürdőkkel.<br />
Prospektns ingyen bérmentvt<br />
Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban. 9693<br />
HÖLGYEIM!<br />
Jfe rendeljenek addig luhakelméket<br />
inig ő<strong>sz</strong>i és téli <strong>sz</strong>övet-újdonságaim<br />
mintáit s nagy mosókelme mintakönyvemet,<br />
a melyeket ingyen -os betétkamat-adót az intézet fizeti. Le<strong>sz</strong>ámitól<br />
váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. VÁLTO-<br />
ÜZLETE megbizásból teljesiti mindenféle értékpapírok vételét ée eladását<br />
a legelőnyösebb feltételek mellett s foglalkozik minden a váltótlzletek keretébe<br />
tartozó üzletágakkal. Üzleti órák: délelőtt V«9—V»l-ig, délután 3—V»5-ig.<br />
Magyar kir. o<strong>sz</strong>tálysorsjegyek főelárusitó helye IV., Ferencziektere<br />
2. <strong>sz</strong>ám. Kézi zálogüzletei: IV., Károly-kömt 18., IV., Ferenczik-tere<br />
és Irányi-n. sarkán, VII., Király-n. 57., VHL, József-körut 2., Üllői-út 6.<br />
ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR<br />
RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.<br />
Budapest, V. ker., Ferencz József-tér 8. <strong>sz</strong>.<br />
Kristályüveg ké<strong>sz</strong>letek, remek virágvázák és<br />
alkalmi dí<strong>sz</strong>tárgyak.<br />
Üzlethelyiségünk nem a Lánczbiddal <strong>sz</strong>emben, hanem az Akadémia mellett<br />
a Béla-utcza sarkán létezik. 9706<br />
BELICZAY BÉLA 9718<br />
mézeskalácsos és via<strong>sz</strong>gyertyaöntő,<br />
méz-, via<strong>sz</strong>- és fáklya-raktára.<br />
Alapíttatott 1833.<br />
Budapest, VII., Csányi-nteza 3. <strong>sz</strong>ám, saját házában.<br />
PARA6I ÜVEGGYÁR<br />
RAKTÁRA<br />
GÖRÖG ISTVÁN<br />
BUDAPEST<br />
hl. k er. Kossuth Laj os utcza 15. s z.<br />
5*"- Í**tá*vyoö &KxJkc*&<br />
WACHTL ÉS TÁRSA<br />
fényképé<strong>sz</strong>eti czikkek raktára 9C63<br />
BUDAPEST, IV., Esku-út O (Klotild föh. palota).<br />
Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.<br />
LOIIR MÁRIA ezelőtt KRONFUSZ 970i<br />
csipke, vegyé<strong>sz</strong>eti ti<strong>sz</strong>tító- és mfiíestő-intézete megnagyobbitatott<br />
erőmfivl <strong>sz</strong>őnyegporló és <strong>sz</strong>irmeáro megérő-Intézettel.— Megbízások átvétetnek:<br />
?M. Baross-uteza 85. <strong>sz</strong>. saját házában levő gyárban és a következő flóküzletekbei:<br />
IX;, talvin-tér 9. V., Harminczad-uteza 3. VI., Teréz-körút 39. VI., Andrássy-nt 16.<br />
Telefon 51-08. Vffl., József-kőrút 2. <strong>sz</strong>ám. Telefon 57—08.<br />
Brünner Testvérek<br />
96U<br />
BUDAPEST,<br />
Koronaherczeg-u. 3.<strong>sz</strong>.<br />
Lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>lu<strong>sz</strong>ter,<br />
villamoslu<strong>sz</strong>ter, petróleumlámpák<br />
dús vála<strong>sz</strong>téka. í<br />
üjdonságiSctsSze<strong>sz</strong>égő.<br />
QAVID KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru is <strong>sz</strong>ab. femkapocsgyára<br />
Budapest, I, Mé<strong>sz</strong>áros-utcza 38. Telefon 91—48.<br />
Gyárt nagybani tlúmiiUu.<br />
kövétkeid nj ciikkeket<br />
^_^—~<br />
k lertDomu); családi dobozokat ét ^..í^^^^S 1 -"^<br />
dlaaWltékokat (levélpapírokkal - S 2^S*^=Í*«*<br />
*» boritékokkal) néTJegykértyakat, p<br />
gyáailapokat, ajyáailevélpaalrt,<br />
ásmeTjegyeket. Saját gyárltnányo<br />
Franklm-Tteralat nyomdija, Bndaperten, IV., Egyetemntcza *. «.<br />
S<br />
muu-kokkaJ ellátott raja- ,,.„<br />
tönköket, <strong>sz</strong>ekréDycsipke ás torta- Wú&ssss<br />
papírokat, toyábbá papmányárokat, zW^^.<br />
plakátesöwket éa különféle Ssaxehajt- • »*f!<br />
r<br />
ható dobozokat<br />
•-- ---ffi5*»-:~---,--^--^ ^^^^^^^^^^^^«<br />
Állandó kiállítás a tertti ozikkekböl a városligeti iparcsarnokban<br />
aMg<br />
^M<br />
megtekinthető.<br />
9307<br />
<strong>42.</strong> SZ. <strong>1902.</strong> (<strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.)<br />
EÍőfizltésTteltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és J egé<strong>sz</strong> évre 524 korona<br />
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkróuikával) együtt \ félévié 12 •<br />
MÁTYÁS-ÜNNEPÉLYEK KOLOZSVÁRT.<br />
JÍSAllNAPI<br />
SZERKESZTŐ<br />
NAGY MIKLÓS.<br />
CBupán a fegérz évre 16 korona<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG ] félévre . . 8 «<br />
FŐMŰNK ATÁBS B ^ ^<br />
MIKSZÁTH KÁLMÁN UDAPEST, OKTÓBER 10.<br />
ARÉGEN «kincses Kolozsvár" ismét kincsessé<br />
vált: a magyar művé<strong>sz</strong>et remek kin-<br />
. csévél gazdagodván a Mátyás-<strong>sz</strong>oborban.<br />
A leleplezési ünnepély a nagy király emlékezetéhez<br />
méltó kegyelettel ment végbe. Lehetett<br />
volna még fényesebb, de lelkesebb alig lehetett.<br />
A király képviseletében József Ágost fóherczeg<br />
jelent meg, az uralkodóháznak e rokon<strong>sz</strong>enves,<br />
a nemzeti e<strong>sz</strong>mék iránt lelkes érdeklődéssel<br />
viseltető tagja A kormánynak majdnem<br />
teljes <strong>sz</strong>ámmal megjelenése, élén a mini<strong>sz</strong>terelnökkel,<br />
a főrendi- és képviselőház nagy<br />
<strong>sz</strong>ámmal képviseltetése, külsőleg is jelezte az<br />
ünnepélynek az egé<strong>sz</strong> or<strong>sz</strong>ágra <strong>sz</strong>óló jelentőségét.<br />
A <strong>sz</strong>obor minden várakozást felülmúlt. Nem<br />
egy, de öt <strong>sz</strong>obrot kapott egy<strong>sz</strong>erre Kolozsvár<br />
és az or<strong>sz</strong>ág. A nagy király hatalmas alakja<br />
mellett a nemzetet jelképező mellékalakok<br />
mindegyike magában is egy-egy műremek.<br />
MATYÁS KIRÁLY SZOBRA KOLOZSVÁRT FADRUSZ JÁNOSTÓL.<br />
A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í egé« évre ÍO korona<br />
A« HZÁM 1 J9P2. <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />
683<br />
682 VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />
SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
FADRUSZ JÁNOS.<br />
lyai István, a nádor, Bécs és Au<strong>sz</strong>tria kormányzója,<br />
a ki a kétfejű-sasos zá<strong>sz</strong>lót tartja ós<br />
hajtja meg Mátyás előtt. A király és nemzet<br />
nagyságának ós dicsőségének apothfosisa az<br />
egé<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>obor.<br />
A leleplezési ünnepélyt, mely a múlt dicsőségének<br />
<strong>sz</strong>ólt, a jelennek és jö.őnek <strong>sz</strong>ánt közmi<br />
velődési intézetek megnyitása és felavatása<br />
követte. Fényesen tanúsítottak ezek nzt, hogy<br />
ez a nemzet nemcsak a múltban, a harczi dicsőségben<br />
volt nagy és erős, de a jelenben, a béke<br />
művében is nagyra törek<strong>sz</strong>ik s régi dicsőségét,<br />
nagyságát a mi velődéi fegyvereivel akarja vis<strong>sz</strong>avívni.<br />
Mátyás <strong>sz</strong>ülőházában néprajzi muzeumot<br />
rendezett be és avatott fel az Erdélyi Kárpát-<br />
Egylet, a mely József Ágost főherczeg védnöksége<br />
alatt áll. Evek hos<strong>sz</strong>ú sorának buzgó munkája<br />
gyűjtötte egybe Erdély népe <strong>sz</strong>ellemének<br />
sajátos alkotásait. Egy néprajzi bizottság (gróf<br />
Kuun Géza ti<strong>sz</strong>teleti és Szádeczky Lajos ügyvezető<br />
elnök vezetése mellett) évek óta gyűjtötte<br />
az anyagot, melyet a korán elhunyt Jankó<br />
János egé<strong>sz</strong>ített ki és rendezett el <strong>sz</strong>ak<strong>sz</strong>erűen<br />
a Mátyás-ház termeiben. A főherczeget ós a<br />
kormány tagjait meglepte a múzeum gazdagsága<br />
és eredeti, sajátos jellege.<br />
A <strong>sz</strong>épművé<strong>sz</strong>eti kiállítás méltán sorakozott<br />
az ünnepéhek sorrendjéhez. Ebben festőművé<strong>sz</strong>eink<br />
mutatták meg, hogy a renaissance<br />
királyának <strong>sz</strong>elleme közöttük is él s hogy Ko<br />
lozsvárt van művé<strong>sz</strong>i élet és tevékenység is.<br />
A földmívesek ti<strong>sz</strong>telgése keretében a föld<br />
népe hódolta nép<strong>sz</strong>erű király emlékének, búzako<strong>sz</strong>orút<br />
nyújtván át a királyt képviselő főherczegnek.<br />
A kettős lakomán (egy helyen nem férvén el<br />
a vendégsereg) magas <strong>sz</strong>árnyalású kö<strong>sz</strong>öntők<br />
méltatták a nagy nap jelentőségét. Széli Kálmán<br />
mini<strong>sz</strong>terelnök s gróf Apponyi Albert<br />
nagy<strong>sz</strong>abású be<strong>sz</strong>édei mes<strong>sz</strong>e kimagaslottak a<br />
pohárkö<strong>sz</strong>öntök rendes keretén, Erdély történetének<br />
jelentőségét s jövő hivatását méltatván.<br />
Az ünnepélyek második napján a tudománynak<br />
és az igazságnak új<br />
palotáit avatták fel, ezzel<br />
is a tudós és «igazságos*<br />
király emlékének kívánván<br />
áldozni. A Ferencz<br />
József magyar kir. tudomány-egyetem<br />
immár 30<br />
e<strong>sz</strong>tendős s jelenleg 1700-<br />
nál több hallgatója van,<br />
de méltó központi főépületet<br />
csak most kapott;<br />
eddig a régi gubernium<br />
ódon épületében <strong>sz</strong>orongott,<br />
s csak nemrég épültek<br />
fel az orvosi kar nagy<strong>sz</strong>abású<br />
új épületei (klinikái)<br />
is, melyeknek modern<br />
berendezése a külföldi ro<br />
konczélú intézetekével is<br />
kiállja a versenyt.<br />
Az egyetem új központi<br />
épületeit a király képviseletében<br />
József főherczeg<br />
<strong>sz</strong>ándékozott felavatni.<br />
Szándékában betegsége<br />
megakadályozta, a<br />
mi felett a rektorhoz intézett<br />
s az ünnepélyen felolvasott<br />
levelében mély<br />
sajnálkozását fejezte ki s<br />
megígérte, hogy «tava<strong>sz</strong>i<br />
<strong>sz</strong>emleútja alkalmával kartársait<br />
meglátogatva, ré<strong>sz</strong>letesen<br />
megnézi áldásteljes<br />
működésüket az új, dí<strong>sz</strong>es épületekben."<br />
«Addig is fogadják legő<strong>sz</strong>intébb raga<strong>sz</strong>kodásom<br />
kifejezését (irja), melylyel váltig maradok legbensőbb<br />
ti<strong>sz</strong>telőjük Dr. József főherczeg».<br />
A meleghangú levél mély benyomást tett mindenkire<br />
s a tanárok bü<strong>sz</strong>kék a kartársra, a kit<br />
az ő egyetemük tett ti<strong>sz</strong>teleti doktorrá. A felavatást<br />
Schilling Lajos rektor megnyitó be<strong>sz</strong>éde<br />
után, melyben az egyetem történetét vázolta<br />
röviden, dr. Wlassics Gyula közoktatási mini<strong>sz</strong>ter<br />
végezte, emelkedett <strong>sz</strong>ellemű be<strong>sz</strong>éddel.<br />
A Mátyás-ünnepélyek sorát az igazságügyi<br />
palota felavatása fejezte be, melyet Fekete<br />
Gábor kir. táblai elnök megnyitó be<strong>sz</strong>éde után<br />
IHó<strong>sz</strong> Sándor igazságügymini<strong>sz</strong>ter avatott fel.<br />
Szebb auspiciumok között ez sem kezdhette<br />
meg rendeltetését, mint «Mátyás, az igazságos*<br />
<strong>sz</strong>ellemének varázsa alatt.<br />
Erdélyi fényképe után.<br />
A Mátyás-ünnepélyek egé<strong>sz</strong> sorozata így<br />
olvadt ös<strong>sz</strong>e, harmóniában dicsőítvén a nagy<br />
királyt, a nemzeti hőst, a tudomány és művé<strong>sz</strong>et<br />
pártfogóját, a nép barátját s az igazság<br />
e<strong>sz</strong>ménykópét.<br />
FADRUSZ JÁNOS.<br />
Mátyás király Kolozsvárott október 12-ikén<br />
nagy ünnepélyességek közt leleplezett <strong>sz</strong>obra<br />
Fadru<strong>sz</strong> Jánosnak, a jeles mesternek immár<br />
második nagy monumentális emlékműve, a<br />
mely előkelő helyet foglal el a magyar művé<strong>sz</strong>et<br />
történetében.<br />
Fadru<strong>sz</strong> János, a renaissance-fejedelemnek,<br />
igazságos Mátyásnak érczbe öntője, a maga<br />
erejéből vált azzá, a mivé lőn. Élettörténetét<br />
végig gondolva, <strong>sz</strong>inte úgy tet<strong>sz</strong>ik, mintha<br />
Vasari könyvében lapozgatnánk, a ki oly egy<strong>sz</strong>erű<br />
<strong>sz</strong>avakkal irta le a régi nagy ola<strong>sz</strong> mesterek<br />
életét.<br />
F'adru<strong>sz</strong> Pozsonyban <strong>sz</strong>ületett, 1858 <strong>sz</strong>eptember<br />
2-án. Atyja Fadru<strong>sz</strong> János, egy<strong>sz</strong>erű majoros<br />
ember, a ki <strong>sz</strong>űkös vi<strong>sz</strong>onyok között tartotta<br />
fenn nagy<strong>sz</strong>ámú családját. Öt gyermeke <strong>sz</strong>ületett,<br />
két leány és három fiú, ez utóbbiak között<br />
János a legidősebb. Akaratos, kissé önfejű, de<br />
igen jó<strong>sz</strong>ívű és tanulni vágyó gyermek volt,<br />
azonban <strong>sz</strong>ülei <strong>sz</strong>egénysége nem engedte meg<br />
iskoláztatását. Elemi iskolái elvégzése után lakatos-inasnak<br />
adták Feitzelmayer Károly pozsonyi<br />
lakatosmesterhez, a hol kitanult s egy finoman<br />
vert kapudí<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el remekelt is. Mestere<br />
hamar é<strong>sz</strong>revette művé<strong>sz</strong>i hajlandóságait és a<br />
finomabb mívű dolgokat reá bizta. Egy dí<strong>sz</strong>kapuját<br />
ki is állította egy iparkiállításon s<br />
díjat is nyert vele. Ekkor már Fadru<strong>sz</strong> sokat<br />
rajzolt, faragott, különösen Dóré bibliáját másolta<br />
nagy ügyességgel. Engel Károly pozsonyi<br />
városi rajziskolájában is tanult rajzolni. Lelkében<br />
a művé<strong>sz</strong>i pálya ábrándképei ébredeztek.<br />
A <strong>sz</strong>erencsés véletlen folytán Zay-Ugróczra került<br />
a fafaragó iskolába, a hol négy évig dolgozott,<br />
a míg be nem sorozták katonának. Katonáskodásának<br />
elvégzése után Pozsonyba vis<strong>sz</strong>atérve,<br />
fafaragványaival tartotta fönn magát.<br />
Ez időből <strong>sz</strong>ámos művé<strong>sz</strong>i kivitelű fafaragványa<br />
maradt, főleg a Palugyay-család birtokában,<br />
a kik tehetségét már ez időben méltányolták.<br />
Az emberi életről ké<strong>sz</strong>ült allegóriájával<br />
keltett maga iránt különösebb érdeklődést. Pajzs<br />
közepén van egy <strong>sz</strong>épen mintázott, fátyolozott<br />
arcz, egy urnából lombos ág fakad alatta, mely<br />
kisebb ágakban, levelekben folytatódik. Az egyes<br />
levelekből bontakozik ki az életet jelképező<br />
négy alak: a pille után kezét nyújtó gyermek,<br />
a fiatal leány, a férfi és a törődött öregas<strong>sz</strong>ony,<br />
a halál rejtelmes fátyolával. A Palugyay-család<br />
birtokában van még egy pár ily finoman kidolgozott<br />
fafaragványa, egy remek családi czímer,<br />
egy csinos gyertyatartó, mely a sas ós kigyó<br />
viadalát ábrázolja.<br />
1883-ban Hűmmel emlék<strong>sz</strong>obra javára műkiállítást<br />
rendeztek Pozsonyban. Batka János városi<br />
levéltárosnak, a kiállítás rendezőjének a<br />
fiatal Fadru<strong>sz</strong> János egy reliefet vitt el, mely<br />
Ahasverus-t ábrázolta. Ez a műve gip<strong>sz</strong>ből van<br />
ugyan öntve, de ő egé<strong>sz</strong>en a fafaragás teknikájával<br />
ké<strong>sz</strong>ítette el, mert agyaggal még akkor<br />
nem tudott dolgozni. Munkája a kifejezés erőteljes<br />
hatásával általános feltűnést keltett. A<br />
kiállítás folyamán később egy öreg as<strong>sz</strong>ony<br />
arczképét is kiállította. Batka János mindent<br />
elkövetett, hogy a műbarátok figyelmét felhívja<br />
a fiatal művé<strong>sz</strong>re s mikor Trefort Ágost, akkori<br />
vallás- és közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>ter, a ki akkor<br />
Pozsony város egyik képviselője volt, a kiállítás<br />
megtekintésére Pozsonyba utazott, bemutatták<br />
neki Fadru<strong>sz</strong>t. A mini<strong>sz</strong>ter meg is igérte, hogy<br />
pártját fogja. Az ígért pártfogás azonban elmaradt.<br />
Fadru<strong>sz</strong> ezalatt tányér-dekorácziókat rajzolt<br />
egy porczellánkereskedő czég <strong>sz</strong>ámára s<br />
ebből tartotta fenn magát. Pozsonyban ismeretesekké<br />
váltak ügyes rajzai, később egy Kri<strong>sz</strong>tus-fejet<br />
ábrázoló relief-je, de pártfogásra nem<br />
tudott <strong>sz</strong>ert tenni. Időközben ré<strong>sz</strong>tvett az<br />
1885-iki or<strong>sz</strong>ágos kiállításon tányér-dekorácziókkal<br />
és díjat is nyert.<br />
Végre jóembereinek sikerűit a pozsonyi <strong>sz</strong>ármazású<br />
bécsi <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>, Tilgner Viktor érdeklődését<br />
felkelteni iránta, kinek ajánlatára a pozsonyi<br />
első takarókpénztár ö<strong>sz</strong>töndíjat adott a<br />
fiatal művé<strong>sz</strong>nek, Tilgner maga pedig felvette<br />
tanítványai közé. Fadru<strong>sz</strong> előtt új világ nyílt<br />
meg Bécsben. Most látta csak, mily mes<strong>sz</strong>e a<br />
czél, melyet maga elé kitűzött s mily óriási<br />
nehézségekkel kell még megküzdenie. De nem<br />
csüggedt. Nagy buzgalommal kezdett dolgozni<br />
a mester mellett, hogy meg<strong>sz</strong>erezze a tekhnikai<br />
ismereteket is. Csakhamar alkotni kezdett. Ez<br />
időben (1888) egy mell<strong>sz</strong>obrát a pozsonyi műbarátok<br />
nagy elismeréssel fogadták, örömmel<br />
é<strong>sz</strong>lelve gyors haladását. Nemsokára ezután<br />
elhagyta Tilgnert s Hellmer mellé állott be a<br />
bécsi akadémiára. Ez időben ké<strong>sz</strong>ítette az öreg<br />
Ortvaynét ábrázoló érdekes mell<strong>sz</strong>obrát, melynek<br />
találó jellemzése a fiatal művé<strong>sz</strong> első<br />
komolyabb sikere. A bécsi akadémián az Amazonok<br />
csatáját ábrázoló rajzával díjat nyert,<br />
majd megcsinálta nagy sikerű «Kri<strong>sz</strong>tus a kere<strong>sz</strong>tfán*<br />
czímű művét, melylyel 1893-ban az<br />
ezer forintos kiállítási nagy díjat nyerte a magyar<br />
képzőművé<strong>sz</strong>eti társulat kiállításán. Ez a<br />
műve, mely a magyar művé<strong>sz</strong>i körökben is ismertté<br />
tette nevét, az 1900. párisi kiállításon<br />
<strong>sz</strong>intén nagy elismerést aratott és egy angol<br />
műbarát meg is vette.<br />
1893 júniusában mutatta be Fadru<strong>sz</strong> Pozsonyban<br />
Mária-Terézia <strong>sz</strong>obrának mintáját,<br />
melyet nagy lelkesedéssel fogadtak. Négy e<strong>sz</strong>tendővel<br />
később, 1897 májusában leleplezték a<br />
carrarai márványból ké<strong>sz</strong>ült ritka <strong>sz</strong>ép erulek-<br />
művet, melylyel a fiatal művé<strong>sz</strong> egy<strong>sz</strong>erre az<br />
or<strong>sz</strong>ág legelső <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>művé<strong>sz</strong>ei közé emelkedett.<br />
1893-ban ré<strong>sz</strong>t vett a kolozsvári Mátyás<br />
király <strong>sz</strong>oborpályázaton is, a hol az első díjat<br />
nyerte és a kivitellel is őt bizták meg. A zilahi<br />
Wesselényi-<strong>sz</strong>obrot csak nemrég leplezték le,<br />
báró Wenckheim Béla kisbéri lovas<strong>sz</strong>obrát<br />
tavaly. Jelenleg Ti<strong>sz</strong>a Lajos <strong>sz</strong>egedi <strong>sz</strong>obrán és<br />
a pozsonyi Petőfi-<strong>sz</strong>obron dolgozik. Az Erzsébet<br />
királyné emlékére hirdetett pályázaton is <strong>sz</strong>ép<br />
erkölcsi sikert aratott. Az alkotó erejének javában,<br />
művé<strong>sz</strong>i erővel és lelkesedéssel dolgozó<br />
művé<strong>sz</strong>től még sok kitűnő alkotást várhatunk.<br />
Lázár Béla.<br />
MÁTYÁS PÁRBAJA.*<br />
Irta MIKSZÁTH<br />
KÁLMÁN.<br />
Holubár <strong>sz</strong>egény köznemes fiú volt, termetben<br />
Góliáth, vállban <strong>sz</strong>éles, likanyakáról hatalmas<br />
fej emelkedett, ruganyos izmaiban rendkívüli<br />
erő lakozók, úgy, hogy abból a kis cseh faluból,<br />
a hol élt, s a hol — örökösen verekedvén, — sok<br />
pajtása csontját betörte, az * aranyos* Prágáig<br />
<strong>sz</strong>állt a híre.<br />
Mint java ifjú azután maga is oda került<br />
pályát törni, de csak e^y czímig vitte. «Cseb<br />
óriás* lett a neve György király udvarában, a<br />
hol nyers erejét nagy ügyességgel párosítva,<br />
olyan tökélyre tett <strong>sz</strong>ert az akkori virtusos verekedésekben,<br />
voltak légyen azok akár birokra,<br />
akár tőire, lándzsára vagy kardra, ha gyalog, ha<br />
lóháton, hogy mindeneket fölűlmúla; a vitézi<br />
tornákon pedig, melyeket György kii ály a Hradsin<br />
udvarán rendezett, két éven át pehelykönnyűséggel<br />
verte le rendre a cseh daliákat. A mi nem<br />
is volt jó iá nézve, mert a végén senki sem<br />
akart vele mérkőzni, s azok, a kiket letiport,<br />
hatalmas családok sarjai, nem győzték a királyt<br />
ellene hangolni, ki ÍB hallgatván rájuk, a helyett,<br />
hogy udvaránál tartaná vitézek vitézének, kinevezé<br />
sáfárnak mes<strong>sz</strong>e valahová, a királyi bányákhoz,<br />
a hol a napfény se sülhessen rá.<br />
Holubár vitézt nagyon elkeseríté ez az eljái ás,<br />
s dúlva-fúlva jelent meg a király <strong>sz</strong>íne előtt,<br />
hogy <strong>sz</strong>emére vesse: ..<br />
— Minden vezéredet legyőztem, uram király,<br />
s a jutalom íme, hogy a föld alá külde<strong>sz</strong> engem.<br />
— Hát igen, — felelte Podjelrád — hogy a<br />
koboldokat is győzd le és csikard ki tőlük az<br />
6TP7PK ft"<br />
— Az én mesterségem a gerely, a kard, de<br />
nem a csákány. Engem olyan helyre tegyen fölséged,<br />
a hol verekedhessein.<br />
A király kelletlenül vont vállat.<br />
* Mik<strong>sz</strong>áth ezt a rajzot egy történeti reges könyv<br />
<strong>sz</strong>amára irta.<br />
•<br />
MELLÉKALAKOK A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS-SZOBRON, FADRUSZ JÁNOSTÓL.<br />
— Hja, a nagy háborúknak vége van. Itthon<br />
— tette hozzá kedélyesen, — már csak a<br />
híveimet verheted földhöz, az pedig nekem nem<br />
ha<strong>sz</strong>on, nekik nem gyónj örűség. Azt is beláthatod,<br />
édes fiam, hogy a kedvedéi t nem üzenhetek<br />
háborút senkinek. Ha hát mindenáron<br />
verekedni akar<strong>sz</strong>, keress magadnak ellenséget a<br />
saját <strong>sz</strong>akálladra, de itthon nekem ne verekedj.<br />
Ezt aztán úgy vette Holubár, mint útilaput, s<br />
eladván, a mi csekély vagyonkája volt, fel<strong>sz</strong>erelve<br />
magát és <strong>sz</strong>olgáját lovag módra, az akkori idők<br />
divatja <strong>sz</strong>erint elindult világot látni, hirt, dicsőséget<br />
<strong>sz</strong>erezni az ökleivel.<br />
Bolondtól jött tanács lehetett, hogy Mainzba<br />
vette útját, mbar adhatta okos ember ic, mert<br />
Mainz akkor épen tele volt herczegekkel, lovagokkal.<br />
Birodalmi gyűlést tartott akkor ott<br />
Fridrik csá<strong>sz</strong>ár.<br />
A gyülekező rendek, a kik váltott lovakon<br />
jöttek s mindenféle eseménjt fel<strong>sz</strong>edtek útközben<br />
a vendéglőkben, előre meghozták a hirt.<br />
— Egy óriás közeleg Mainz felé. Valami<br />
Holubár nevű, a ki minden csehet legyőzött.<br />
Irtózatos erejével ös<strong>sz</strong>emorzsolja a legügyesebb<br />
vitézeket, mint a pozdorját. Súlya alatt megdobban<br />
a föld, ha egyet lép s hatalmas lovának<br />
bordái ropognak, csikorognak alatta. Azért<br />
halad oly lassan a <strong>sz</strong>örnyeteg, mert minden<br />
vendéglőnél pihennie kell a lónak. De holnap,<br />
holnapután mégis ideér és mérkőzésre <strong>sz</strong>ólítja<br />
fel a német leventéket. Hát csak tessék ké<strong>sz</strong>ülődni.<br />
Lett nagy megrökönyödés, suttogás, találgatás,<br />
kinek kellene sorompóba állni. Ennekannak.<br />
Egyébről sem be<strong>sz</strong>éltek, mint a legyőzhetetlen<br />
cseh vitézről. Igazán kellemetlen egy<br />
dolog, most, mikor annyi komoly tanácskozni<br />
való van! Milyen <strong>sz</strong>égyen lenne, ha senki se<br />
állna ki. De hát még az, ha azokat, a kik kiállnak,<br />
legyőzné? Legokosabb volna, ha be se<br />
ere<strong>sz</strong>tenék a városba.<br />
Langenhorst Gáspár, Mainz polgármestere,<br />
erős <strong>sz</strong>imatú ember volt, a ki mindig el tudta<br />
találni, hogy mit akarnak a nagy urak, lőn hát,<br />
hogy egy napon lovas ember jelent mrg a város<br />
kapujánál, az ott fel s alá czirká'ó alabárdos<br />
örségnél.<br />
— A polgármester nevében! — monda és<br />
mutatta a polgármester gyűrűjét. Lacgenhorst<br />
Gáspár polgármester azt rendeli tinéktek, hogy<br />
ha egy Holulnr nevű cseh vitáz s-zolgájával,<br />
vagy n nélkül közelednék a városhoz, zárjátok<br />
be előle a kaput, hadd menjen Isten hirével<br />
másfelé!<br />
Az örök hadnagya meghajolt:<br />
— A parancs <strong>sz</strong>erint járuük el.<br />
Alig hogy vis<strong>sz</strong>avágtatott a lo\as, egy landsknecht<br />
jött lihegve az őrséghez:<br />
Dnnky fivérek fényképei után.<br />
— A csá<strong>sz</strong>ár nevében! — monda s mutatta a<br />
csá<strong>sz</strong>ár gyűrűjét. 0 Felsége rendeli nektek, ha<br />
egy Holubár nevű cseh vitéz érkezik, ere<strong>sz</strong><strong>sz</strong>étek<br />
be a kapun és kisérjétek nyomban a palotájába.<br />
A kapuőrök hadnagya meghajolt:<br />
— A parancs teljesítve le<strong>sz</strong>.<br />
Az őrök ös<strong>sz</strong>enéztek, s mondák:<br />
— Úgy, de melyik a parancs a kettő közül,<br />
mert egyik a másikat rontja.<br />
— Nohát, a csá<strong>sz</strong>ár parancsát teljesítjük, mert<br />
az nagyobb úr.<br />
— Igaz, de mi a polgármester <strong>sz</strong>olgái vagyunk.<br />
— Igaz, de a polgármester is csak <strong>sz</strong>olgája a<br />
csatzárnak.<br />
így aztán a csá<strong>sz</strong>ár parancsán jártak; az<br />
érkező Holubár előtt leere<strong>sz</strong>tették dárdáikat és<br />
tágra nyitóiták a kapu<strong>sz</strong>árnyakat, majd kürtök<br />
harsogása közt kísérték a Fridrik palotájába.<br />
A lever-re ös<strong>sz</strong>egyűlt urak kíváncsian tolongtak<br />
az ablakokhoz, tűnődve, találgatva, miért<br />
rontotta meg ő felsége a Langenhorst intézkedését<br />
?<br />
Hm, bizonyosan nem hiába. Úgy ismerték a<br />
csá<strong>sz</strong>árt, a ki a fűzfából is aranyat tud kihúzni.<br />
Minden apró dolgot, vagy nagy dolgot a <strong>sz</strong>erint<br />
hánytorgat meg elméjében, hogy mit hoz a<br />
konyhára. Ez pénzt, az renomét, a mi mindegy.<br />
Mert a renométól ismét csak pénzt lehet csinálni.<br />
Azt meg ö nagyon értette. Mihelyt jelentették<br />
neki a Holubár megérkezését, a legbelső<br />
termébe vonult, a hová a kamarások füle el<br />
nem hat; ott fogadta az idegen lovagot.<br />
— Hallottuk a híredt t, Holubár! Légy <strong>sz</strong>ívesen<br />
fogadva udvarunkban, ha nekünk akar<strong>sz</strong><br />
<strong>sz</strong>olgálni.<br />
Holubár meghajlott térdben:<br />
— Nincs édesebb álmom annál!<br />
— Roppant erődet, ügyességedet méltányoljuk.<br />
S ha mérkőzni akar<strong>sz</strong> lovagjainkkal, ennek<br />
se álljuk útját. Sőt különös megbecsűléskép a<br />
fiam, Miksa herczeg <strong>sz</strong>áll ki majd veled vitézi<br />
bajra.<br />
Holubár arcza kipirult a nagy ti<strong>sz</strong>tességtől,
EVFOLTAit.<br />
^ „g'irljOg. *9- évroLVAM.<br />
VASÁEKAPI ÚJSÁG. 685<br />
hogy egy csá<strong>sz</strong>ári herczeggel mórheti ös<strong>sz</strong>e a<br />
lándzsáját.<br />
. — Kö<strong>sz</strong>önöm a nagy kegyet, — rebegte elfogódottan.<br />
— De. — folytatta a csá<strong>sz</strong>ár, egy hangárnyalattal<br />
még nyájasabban, — kímélni kell a her<br />
czeget, hi<strong>sz</strong>en érte<strong>sz</strong> . . .<br />
— Minden esetre fölség, vigyázni fogok, hogy<br />
jelentékenyen meg ne sérüljön és hogy esés<br />
közben is ...<br />
— Mit, esés közben! — kiáltott föl a csá<strong>sz</strong>ár<br />
ingerülten. — Hát megbolondultál, Holubár. No,<br />
mit bámul<strong>sz</strong> ügy? Hát még most se érted, hogy<br />
a herczegnek kell győztesnek maradnia, még<br />
pedig úgy, hogy a győzelemhez könnyen jutottnak<br />
ne lát<strong>sz</strong>assák.<br />
— Szóval, hogy én törjem be a bordáimat, —<br />
monda a cseh lovag a csalódástól keserű hangon.<br />
— De hátha mégis megfordítva történnék ?<br />
— Az életeddel lakolnál, Holubár!<br />
lenni ennek a kettőnek. Miksának meg<strong>sz</strong>erzi<br />
előbb a magyarok <strong>sz</strong>ivét, meglehet, hogy a<br />
korona így majd utána jön. Épen jókor van itt<br />
ez a H'lul.ár!<br />
De Holubár akkor talán már ott sem volt, egy<br />
kis sétalovaglás ürügye alatt elhagyta <strong>sz</strong>olgájával<br />
a palotát s aztán gyű, ki a város kapuján s<br />
el örökre. Az őrök nem akadályozták. Németek<br />
voltak, következéskép alaposak. A bejövetelre<br />
volt utasításuk, de a kijövetelre nem.<br />
(Vége következik.)<br />
FERENCZY MÁTYÁS-SZOBRA.<br />
Igazságos Mátyás királyunk legendái alakja<br />
már a múlt <strong>sz</strong>ázad negyvenes éveiben is lelkesítette<br />
egy <strong>sz</strong>epesi honfitársunkat, Alexit, a ki az<br />
akkori idők hires követje, Zsedényi Ede pártfogásával<br />
végezte Bécsben művé<strong>sz</strong>i tanulmányait.<br />
mentek reményei s a tehetséges magyar <strong>sz</strong>o! rá<strong>sz</strong><br />
két évig volt kénytelen itthon munka nélkül<br />
tengődni. Képző intézete majdnem üresen állt<br />
megrendelőkre hiába várt s nagy fáradsággá és<br />
utánjárással fölfedezett márvány-bányája is ha<strong>sz</strong>nálatlanul<br />
hevert.<br />
Ekkor történt, hogy néhány lelkes hazafi<br />
Pestmegye másodalispánja, Simoncsics János<br />
elnöklete alatt 1839 októberében ös<strong>sz</strong>e állott<br />
hogy a hazai <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>at pártolására or<strong>sz</strong>ágos<br />
mozgalmat indítson, mely lehetővé tegye, hogy<br />
nemzetünk nagyjainak emléke Ferenczy által<br />
hazai fehér márványból ké<strong>sz</strong>ítendő s alkalmas<br />
közhelyen felállítandó <strong>sz</strong>obrokban örökíttessék<br />
meg. Klsőnek Hollós Mátyást vála<strong>sz</strong>totta a bi<br />
zottság, kit — úgymond — «mint királyt, hadvezért,<br />
mint embert, mint a tudományok s <strong>sz</strong>épmesterségek<br />
barátját, kegvelöjét, egyaránt nagynak,<br />
a haza s emberiség jóltevőjének ismerünk. •<br />
A kibocsátott felhívás, melyet Simoncsicson<br />
ványokkal keresték fel az elnökséget. így gróf<br />
fípthlen Lajos azt az e<strong>sz</strong>mét vetette fel, hogy jó<br />
Ina a ké<strong>sz</strong>ítendő <strong>sz</strong>obor tervrajzát is lithog-<br />
V falva <strong>sz</strong>étküldetni az aláírási ivekkel együtt.<br />
A* minden <strong>sz</strong>ép ügyért hevülni tudó Cserey Farkas<br />
egyenesen a budai királyi várpalotát kívánta<br />
felállítandó <strong>sz</strong>obor helyéül megjelölni s egyúttal<br />
közölte <strong>sz</strong>olgája nyilatkozatát, a ki hallván<br />
tervről, így kiáltott fel: «Úgy hallom, a magvarok<br />
o<strong>sz</strong>lopot emelnek Mátyás királynak. Szegény<br />
legény vagyok, uram, de ha koplalnom kell<br />
Is nagy örömmel adok e végre, a mennyit adhatok.*<br />
Tatay János, úgy lát<strong>sz</strong>ik, nem bízott még<br />
hazai mester képességében sem, hanem lelkesedése<br />
elragadtatásával azt <strong>sz</strong>erette volna, hogy<br />
nagy királyunk <strong>sz</strong>obrát Európa leghíresebb művé<strong>sz</strong>e<br />
öntse érczV e s a Szent György-téren állítsák<br />
fel.<br />
mindkét felől 20—25 alaknak, csupa fehér márványból.<br />
Ezek egyikének tárgya volt Mátyás, a mint<br />
igazságot <strong>sz</strong>olgáltat, alatta e fölírassál: «A törvények<br />
védőjének*. Mátyás itt trónjából fölkelve,<br />
a hozzá folyamodó nép előtt, a törvónytáblára<br />
mutat, mellette az oltár, mérőserpenyő, pallos, a<br />
törvények <strong>sz</strong>entségét, egyenlőségét és <strong>sz</strong>igorát<br />
jelképezték. A királylyal <strong>sz</strong>emben minden rendű<br />
ós rangú nép áll, ré<strong>sz</strong>int helyeslő felkiáltások<br />
mozdulatával, ré<strong>sz</strong>int esküre emelve kezét, hogy<br />
a törvényeket ezentúl is hiven megtartja.<br />
A másik oldalán levő féldombormü e felirattal:<br />
«A <strong>sz</strong>ép és jó tudományok ápolójának*. Mátyást<br />
felesége Beatrix mellett ülve mutatta, körötte<br />
tudósok, csillagá<strong>sz</strong>ok, mathematikusok, orvosok.<br />
A képzőművé<strong>sz</strong>eteket itt tervek ós mű<strong>sz</strong>erek<br />
erzékítik meg, mellettök a zene hivatott képnemzet<br />
nagy királyát közjogi és kormányzati<br />
<strong>sz</strong>ereplésében, mint hőst, törvény<strong>sz</strong>olgáltatót,<br />
a tudományok és művé<strong>sz</strong>etek barátját tűnteti<br />
föl, addig bent a * <strong>sz</strong>entély* ben, mint a sors<br />
súlyos keze alatt <strong>sz</strong>envedő embert jeleníti meg.<br />
A terem negyedik oldalát a bejáró njtó foglalja<br />
el, fölötte nagy karos <strong>sz</strong>ékben az ő<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>akállas<br />
Idő <strong>sz</strong>obra áll őrt, lábánál a 12 égi jel, Saturnus<br />
mint az évek s Jupiter mint az örök végzet<br />
istensége.<br />
Mind a négy kép fölött hadi trofeumok vonulnak<br />
végig, fölöttük hármas ko<strong>sz</strong>orú, ezek fölött<br />
a párkányzat, még feljebb a kis terem mind<br />
<strong>sz</strong>űkebbre <strong>sz</strong>orul ös<strong>sz</strong>e s legfeljebb két lábnji<br />
nyílású ablakban végződik, honnan az egé<strong>sz</strong><br />
terem világosságát kapja.<br />
Jellemző; hogy a <strong>sz</strong>obormű helyéül Ferenczy<br />
legkevésbbé tartotta alkalmasnak a budai<br />
A cseh meghökkent. Érezte, hogy bajban<br />
van, «igent* nem mondhat, «nem»-et ve<strong>sz</strong>edelmes<br />
mondani.<br />
— Nagyon nehéz feladat fölség, meggondolási<br />
időért könyörgök!<br />
— Hát gondold meg holnapig s pihend ki itt<br />
magadat palotámban, légy vendégem addig.<br />
Holubár vis<strong>sz</strong>avonult, de gondolkozásra nem<br />
volt <strong>sz</strong>üksége, ti<strong>sz</strong>tában volt ő magával: a dicsőséget<br />
<strong>sz</strong>omjúhozta lelke s jó hírnevét nem adja<br />
el. Oh, milyen gyáva ajánlat! A fogait csikorgatta<br />
dühében, hogy milyen ró<strong>sz</strong> udvarhoz került.<br />
A férfibátorsag az egyetlen, a mihez nem lehet<br />
pénzzel, kerülő utakkal jutni, itt maga a csá<strong>sz</strong>ár<br />
kísérel meg ilyesmit. Teremhetnek-e hősök olyan<br />
helyen, a hol ez a felfogás fertőzi a levegőt ?<br />
Frigyes csá<strong>sz</strong>ár ezalatt aranyos terveit <strong>sz</strong>őtte<br />
felső termeiben, hogy mennyire ráférne fiára egy<br />
kis vitézi nimbu<strong>sz</strong>. Épen jókor jött ide ez a<br />
Holubár. Miksa győzelmi hire világul fai,<br />
dalokba öntve <strong>sz</strong>águld s meghatja a magyarokat.<br />
Mert épen a magyarokra utazott Fridrik<br />
akkoriban. A mi ő neki nem sikerűit, jobban<br />
beválik majd a fiánál. A korona nála volt, de a<br />
magyarok <strong>sz</strong>ive nem jött utána, pedig együtt kell<br />
AZ ERDÉLYI KÁRPÁT-EGYLET ERZSÉBET-ZÁSZLAJÁNAK FELAVATÁSA MÁTYÁS KIRÁLY<br />
1844-ben ké<strong>sz</strong>ítette el a nagy király <strong>sz</strong>obrának<br />
mintáját és Pozsonyban a rendek tábláján az<br />
elnöki <strong>sz</strong>ék mögött, a vörös függönynyel bevont<br />
ajtó előtt állította ki, hol sokan megnézték s a<br />
politikai élet több kitűnősége meg is rendelte.<br />
A minta később a pesti műkiállításra került,<br />
a hol meglehetős feltűnést is keltett, főleg a<br />
mintázó művé<strong>sz</strong> ifjú kora miatt. De a <strong>sz</strong>obor<br />
nem volt nagyobb arányú s meglát<strong>sz</strong>ott rajta,<br />
hogy kezdő műve. így nagyobb hatást nem is<br />
érhetett el s csak mint tehetséges próbálkozás<br />
jöhetett <strong>sz</strong>ámba.<br />
Első jelentékenyebb magyar <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>unk,<br />
Ferenczy István is akkor alkotta meg az e<strong>sz</strong>tergomi<br />
főtemp^mban levő «István vértanú*-ját s<br />
a Nemzeti Múzeumban álló «Pá<strong>sz</strong>tor lány»-át,<br />
Kisfaludy Károly emléket, stb. Külföldön, Tborwaldsen<br />
műtermében vonta magára első izben<br />
József nádor figyelmét, a ki aztán öt é\en<br />
át nagylelkűleg segélyezte pályáján, — Eudnay<br />
herczegrjrímás által haza hivatva, hogy az<br />
e<strong>sz</strong>tergomi <strong>sz</strong>ékesegyház dí<strong>sz</strong>ítését átvegye, csekély<br />
megtakarított pénzével Budán műtermet<br />
nyitott. Azonban áldozatké<strong>sz</strong> Maecenásának<br />
kevéssel rá bekövetkezett halála miatt füstbe<br />
SZÜLŐHÁZÁNAK UDVARÁN.<br />
Csizhegyi Sándor fényképe után.<br />
kívül még Földváry Gábor, Fáy András, Báday<br />
Gedeon, Nyáry Pál stb. irtak alá, az aláírási<br />
summát egy írttól ötven frtig terjedő ös<strong>sz</strong>egben<br />
<strong>sz</strong>abta meg, úgy azonban, hogy a mi az aláírandó<br />
pénzös<strong>sz</strong>egből az emlék költségei után<br />
fönmarad, azt a társaság belátása <strong>sz</strong>erint vagy<br />
más hasonnemű emlék létesítésére, vagy pedig<br />
egy <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>-képző intézetre fordítsa. Egyúttal<br />
az emlék felállítása helyéül Pestet vagy Budát<br />
jelölte meg, s az alakuló nagygyűlés napjául<br />
1840 január 12-ik napját tűzte ki, Pestmegye<br />
nagytermében.<br />
A mondott napon ös<strong>sz</strong>e is ült 58 ré<strong>sz</strong>vényes,<br />
titkos <strong>sz</strong>avazattal elnökké Fáy Andrást, pénztárnokká<br />
llkey Sándort, jegyzővé Nyáry Pált vála<strong>sz</strong>tva<br />
meg, de mivel a gyűjtési ívek még nem<br />
folytak mind be, tanácskozásait márczius 15-ére<br />
hala<strong>sz</strong>totta, miután még a már fel<strong>sz</strong>ólítottakon<br />
kívül újabban herczeg Esterházy Pált, gróf<br />
Széchenyi Istvánnét, Zsivora Györgyöt, Helmeczy<br />
Mihályt, Hajnik Pált, Sárossy Gyulát, stb.<br />
is fölkérte a gyűjtésre.<br />
A nemzet fölbuzdult lelkesedése nem is késett<br />
a hazafias e<strong>sz</strong>me fölkarolásával. Az aláírások<br />
<strong>sz</strong>épen gyűltek, egyesek buzdító levelekkel, indít-<br />
A MÁTYÁS-SZOBOR LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYÉRŐL. -<br />
Márczius 15-éig már a <strong>sz</strong>étküldött 439 ív közül<br />
26 érkezett vis<strong>sz</strong>a ös<strong>sz</strong>esen 337U pengő forint<br />
aláírással. De mi volt ez még a Ferenczy által<br />
kerek 100,000 forintban előirányzott ös<strong>sz</strong>eghez,<br />
a melyből az ő <strong>sz</strong>ámítása <strong>sz</strong>erint csak a fehér<br />
márványalakokkal és trofeumokkal ékített talapzathoz<br />
28,000 frt kellett, maga a 161áb magas erez<br />
lovas<strong>sz</strong>obor <strong>sz</strong>intén trofeumokkal dí<strong>sz</strong>ítve 42,000<br />
forintba került volna, a többi ös<strong>sz</strong>eget pedig a<br />
«<strong>sz</strong>entély» belsejének finom márvány-kidolgozása<br />
emé<strong>sz</strong>tette volna fel.<br />
Ferenczy, mint ebből is láthatjuk, lóháton<br />
tervezte az igazságos Mátyás királyt, alatta a<br />
földön el<strong>sz</strong>órt paizsok, sisakok s egyéb hadi <strong>sz</strong>erek<br />
közt vágtatva, de mind a mellett lehető nyugalomban<br />
ülve, régi <strong>sz</strong>abású öltözetben, olyan<br />
formán, mint II. József csá<strong>sz</strong>ár <strong>sz</strong>obra Bécsben,<br />
feje körül borostyánnal. A <strong>sz</strong>obor érczból lett<br />
volna ké<strong>sz</strong>ítve, magassága 16 láb, a talapzattal<br />
együtt 37 láb; belől, a mozaik-tértől kezdve<br />
Pedig talapzattal együtt 42 láb. Két oldalát dombormüveknek<br />
<strong>sz</strong>ánta a művé<strong>sz</strong>, meg F ai 8<br />
H<br />
FADRUSZ JÁNOS BEMUTATÓ A SZOBROT JÓZSEF ÁGOST FŐHERCZEGNEK.<br />
viselői. Egy költő ép versét olvassa fel s a királyné<br />
annyira elérzékenyül, hogy Mátyás egy intéssel<br />
hirtelen félbe<strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>tja az olvasást, míg a körülállók<br />
arczán <strong>sz</strong>intén meghatottság tükröződik.<br />
A hátulsó oldalt Traján o<strong>sz</strong>lopa mintájára<br />
trofeumok dí<strong>sz</strong>ítik, alattok e felírás: .A legjobb<br />
király emlékezetének háládatos utodi.»<br />
De legérdekesebb volt Ferenczy terveben a<br />
„<strong>sz</strong>entelj*. Az előhomlokzaton levő erős vas-ajto<br />
egy földalatti üregbe vezetett, hol a lépcsőn<br />
lemenve, <strong>sz</strong>emközt Mátyás terme<strong>sz</strong>etea nagyságú<br />
mellképé kötötte le a figyelmet mögötte nagy<br />
teher márványtáblával, mely Mátyás eletének<br />
rövid de kimerítő leírását tartalmazta Mellette<br />
íobbr'ól és balról két történeti jelene eher márványból,<br />
egyik Mátyást atyja sírjánál abrazo va;<br />
iS fek<strong>sz</strong>ik Hunyadi János, a nagy hős pánczelba<br />
öitözöS a síron s mellette fia <strong>sz</strong>inten pán czelban<br />
és sisakban jelenik meg. A másik jelenet<br />
Mátyás a Szilágyi táborában, a mint nagybatyjávll<br />
kibékül. Általán az volt Ferenczy művé<strong>sz</strong>i<br />
gondolata, hogy míg kívülről, a talapzaton a<br />
Jantyik Mátyás rajza.<br />
Szentgyörgy-teret, már csak annál a képzettársításnál<br />
fogva is, mely azt a helyet, a hol<br />
Mátyás testvére vére folyt, a művé<strong>sz</strong>i e<strong>sz</strong>me<br />
ös<strong>sz</strong>hangjára zavaróvá tette volna. Ferenczy<br />
tervének a pesti nagy piacz közepén találta<br />
volna méltó hátterét, a mint hogy akkor még<br />
más alkalmas hely nem is volt. Anyagát az<br />
Ó-Euda határán, Szent-Endre környékén előforduló<br />
zöld bazalt egy neméből <strong>sz</strong>erezte volna<br />
be, melyből csak az egyiptomiak dolgoztak s<br />
melynek közelsége oz előállítás költségeit te'emesen<br />
csökkentette volna.<br />
A nemzeti forrongás bekövetkezett évei nem<br />
engedték megvalósítani Ferenczy tervét, az adakozások<br />
lassan folytak, a kedélyekie a nagy<br />
politikai átalakulások előérzete nehezedett, melyben<br />
a nemzetnek mindent koczkára kellett<br />
tennie, — múltját s jövőjét. Mátyás emlék-<strong>sz</strong>obrának<br />
ügye feledésbe merült. Az adósságot,<br />
melyet ezelőtt több mint hatvan évvel magára<br />
vállalt, csak most rótta le a magyar társadalom<br />
nagy királyával <strong>sz</strong>emben.
686<br />
AZ ORSZÁGHÁZA.<br />
lm áll a ház, az or<strong>sz</strong>ág bü<strong>sz</strong>ke háza,<br />
Nagy és fenséges, ég felé <strong>sz</strong>ökő.<br />
Népem hitét, reményét magyarázza,<br />
Csipkés falán virágot hajt a kő.<br />
Midőn belép, az ember <strong>sz</strong>inte <strong>sz</strong>édül<br />
A boltíves, roppant tető alatt;<br />
Szeme káprázik a csarnok di<strong>sz</strong>ótül,<br />
S eltölti lelkét néma ámulat.<br />
Csi<strong>sz</strong>olt márvány sok <strong>sz</strong>ínű ragyogása,<br />
Aranynyal írott gazdag o<strong>sz</strong>lopok .. .<br />
Körülve<strong>sz</strong> a tündérmesék varázsa,<br />
S <strong>sz</strong>orongó <strong>sz</strong>ívem lázasan dobog.<br />
Hazám, nagyságodat jelenti házad<br />
Pazar pompája, mely felém ragyog?<br />
Hátad megett sok gyá<strong>sz</strong>emlékü <strong>sz</strong>ázad...<br />
Előtted már nagy, fényes <strong>sz</strong>ázadok ?<br />
Szent földeden nem folyt a vér hiában,<br />
A honfi<strong>sz</strong>ív mit árként hullata,<br />
Erényedért s múlt <strong>sz</strong>envedés dijában<br />
Valóra vált prófétád jóslata.<br />
A négy folyam gazdag tájéka <strong>sz</strong>ebb lett,<br />
Mint volt világverő Mátyás alatt.<br />
Önérzet és erő daga<strong>sz</strong>tja kebled,<br />
Hevít a tettvágy, hajt az akarat;<br />
Serkent a kor folyvást előre törni,<br />
Serény munkában milliónyi kar,<br />
S ezer csodáját kápráztatva termi<br />
A tudomány, művé<strong>sz</strong>et és ipar.<br />
Kél Budapest Széchényi álmaképen<br />
Gyár gyár után, új s új palotasor,<br />
8 a nagy város <strong>sz</strong>áz lüktető erében<br />
Ifjúi élet pezsgő árja forr...<br />
Künn forr a lét. Csak fátyolozva hallom.<br />
A sürge zaj méhdongás idebenn,<br />
S a déli nap, mint rózsa<strong>sz</strong>ínű alkony<br />
Szűrődik át a <strong>sz</strong>ínes üvegen.<br />
Arnyak borongnak a boltívek alján,<br />
Arnyak kelnek az o<strong>sz</strong>lopok mögül,<br />
Arnyak suhannak, és lelkemre halvány<br />
Kísértetként a kétség árnya ül.<br />
Oh, <strong>sz</strong>ép a sürgő lázas kor; de épe<br />
A fényes, sima héj alatt a mag ?<br />
Ifjú-e hát valóban Árpád népe,<br />
Vagy ifjat mímelő erőtlen agg?<br />
Hódltja-é a hont, vagy vétke ve<strong>sz</strong>ti?<br />
Talpa alatt <strong>sz</strong>ilárd-e még a föld?<br />
Meg tudja-é becsülni, védelmezni,<br />
Mit az apáktól örökölt ? . . .<br />
Minő zavart, ije<strong>sz</strong>tő, ferde hangok I *<br />
Mind átkozódik, káromol, perel,<br />
S a <strong>sz</strong>ivet, mint a félrevert harangok,<br />
Bódult, vak félelemmel töltik el.<br />
Lenn zúg a nép, Istent, hazát tagadva,<br />
Fenn léhaság, vi<strong>sz</strong>ály, fagyos közöny,<br />
Körül pedig reánk tör, feldagadva,<br />
A külfaj árja, mint a vízözön.<br />
Te föld, apáink sirja, annyi emlék<br />
Szentségtartója ezredéven át,<br />
A porló <strong>sz</strong>ivek égő hon<strong>sz</strong>erelmét<br />
Keltsd ki a rög közül virág gyanánt.<br />
Tedd mind magyarrá, kit csak kebled ápol,<br />
Ne tűrj meg áruló sehonnait;<br />
De ré<strong>sz</strong>esitsd áldásod legjavából<br />
8 téritad meg újra tévedt gyermekid.<br />
» E verset 1898-ban iKam, a* alföldi munkásmozgalom<br />
idejében.<br />
A gzerző.<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
Dunky fivérek fényképe.<br />
MÁTYÁS KIBÁLY SZ0BBA A LELEPLEZÉS UTÁN.<br />
Te ház pedig, hazámnak bü<strong>sz</strong>ke háza,<br />
Mi hon<strong>sz</strong>erelmünk <strong>sz</strong>entegyháza légy.<br />
Hol a hivő a port előbb lerázza,<br />
Hová csupán saru-leoldva lép.<br />
Ne járjon itt könnyelműség, botorság,<br />
Némuljon önzés, versengés, vi<strong>sz</strong>ály,<br />
Értse, ki a honnak intézi sorsát:<br />
Áldás vagy átok, mely fejére <strong>sz</strong>áll.<br />
Ha példa kell, gyá<strong>sz</strong>os, keserves, intő,<br />
Sok <strong>sz</strong>ázados bajunk be<strong>sz</strong>élni fog;<br />
Ha példa kell, maga<strong>sz</strong>tos, lelkesítő,<br />
Történetünk lapján az is ragyog.<br />
Hit és erő, tehetség, ti<strong>sz</strong>ta jellem<br />
Találjon e falak közt tettre tért;<br />
Ké<strong>sz</strong> küzdeni, ha kell, a végzet ellen<br />
S áldozni mindent a hon üdveért.<br />
Vargha Gyula.<br />
MÁTYÁS KIRÁLY DUNAI HAJÓHADA.<br />
Most, midőn a nagy királyt dicsőíti minden<br />
ajk, mikor dicsőségétől vis<strong>sz</strong>hangzik hegy és<br />
völgy, ne mula<strong>sz</strong><strong>sz</strong>uk el tanulságul minden<br />
oldalról megvilágítani nagy alakját.<br />
Mátyásnak minden gondolata arra irányúit,<br />
hogy nemzete jövőjét <strong>sz</strong>ilárd alapokra fektesse.<br />
Szemei előtt állottak a múlt tapa<strong>sz</strong>talatai, mikor<br />
az or<strong>sz</strong>ág főuiai sok<strong>sz</strong>or a legválságosabb perezekben<br />
távol maradtak hadaikkal, végve<strong>sz</strong>edelembe<br />
sodorva a hazát s ezért megteremtette a<br />
a tfekete seregei', Európában az első állandó<br />
hadsereget. Azt is felismerte, hogy az or<strong>sz</strong>ág<br />
legfontosabb stratégiai vonalának, a Dunának,<br />
védelmére az erős hajóraj a legerősebb biztosítékok<br />
egyike. Intésül <strong>sz</strong>olgálhatott neki az is,<br />
hogy nagyrevű atyja mily ha<strong>sz</strong>nát vette na<strong>sz</strong>ádjait<br />
ak Nándor-Fehérvárnak a törökök ostromától<br />
való felmentésénél.<br />
Első gondjai közé tartozott tehát az is, hogy<br />
a dunai vizi erőt <strong>sz</strong>ilárd alapokra fektesse és<br />
harozképessé tegye. Állomásokat rendeztetett be<br />
az egyes o<strong>sz</strong>tályok <strong>sz</strong>ámára: Győrött, Komáromban,<br />
Budán, Kévén (a Csepel-<strong>sz</strong>igeten), Futakon,<br />
Péterváradon, Zalánkeménben, Zimonyban,<br />
Nándorfehérvárit, Szendrőn, Galambóczon.<br />
A Dráván Ulok, a Száván Sabácz és Szent-Demeter<br />
volt táborozó helyük. A fő hajó-tpítő hely<br />
Komáromban volt. Nándorfehervártt kikötőt<br />
építtetett, melyet faragott kövekből emelt gátak<br />
fogtak körül, haíalmas ágyúkkal megrakott bástyák<br />
védték és vas kapu zárla el.*<br />
Számos új hajót építtetett s ezeknek legénységét,<br />
a királyi na<strong>sz</strong>ádosokat, zsoldosokkal egé<strong>sz</strong>ítette<br />
ki, jó ré<strong>sz</strong>t a török iga alól Magyar-<br />
* Mikor 1884-ben tanulmányaim során ott jártam,<br />
még találtam, a Czigány-<strong>sz</strong>igettel <strong>sz</strong>emközt, néhány<br />
a part i<strong>sz</strong>apjában heverő, félig elsüppedt faragott<br />
követ, Mátyás király hires dunai kikötőjének maradványait.<br />
<strong>42.</strong> SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>19.</strong> KVKOLJAM<br />
or<strong>sz</strong>ágba menekülő <strong>sz</strong>erbekkel. Ezek az újabban<br />
felfogadott na<strong>sz</strong>ádosok földeket kapjak a dunamenti<br />
kincstári birtokokból, de kötelesek voltak<br />
bármikor s az or<strong>sz</strong>ág határain kívül is <strong>sz</strong>olgálatot<br />
tdjpsíteci. A fegyelem igen <strong>sz</strong>igorú volt, a<br />
zsold rendesen kijárt nekik. Hogy az új és régi<br />
hajósok közt, a kik csak háború idején voltak<br />
kötelesek hajóikkal a zá<strong>sz</strong>ló alá sorakozni, minden<br />
Különbség meg<strong>sz</strong>űnjék, a király a testületi<br />
nemességet az előbbiekre is kitérj> <strong>sz</strong>tette. Saját<br />
bíráik Ítélkeztek felettük, az ú. n. judices navales.<br />
Bő<strong>sz</strong> hirű vagy bíróilag mór büntetett egyének<br />
nem léphettek testületükbe. Példás volt a<br />
kötelességtudás e vitéz testületben, mely tántoríthatatlan<br />
hűséggel viseltetett a korona és<br />
or<strong>sz</strong>ág iránt.<br />
Mikor Szokolyi Péter és Mihály a Szerémségbe<br />
1462-ben betört, Ali béget utolérték és<br />
csatára kény<strong>sz</strong>erítették, a na<strong>sz</strong>ádosok <strong>sz</strong>éjjel<br />
<strong>sz</strong>órták a török hajókat s elvágták Ali bég vis<strong>sz</strong>avonulási<br />
vonalát, úgy, hogy csak kevesed magával<br />
menekült meg. 1476-ban Ali és Skander<br />
pasák felha<strong>sz</strong>nálták azt az alka'mat, hogy Mátyás<br />
Frigyes csá<strong>sz</strong>árral állott háborúban, betörtek<br />
az or<strong>sz</strong>ágba, pu<strong>sz</strong>títván s égetvén mindent maguk<br />
előtt. Mátyás leküldte délre a hajói aj egy<br />
ré<strong>sz</strong>ét, mely addig a Duna felső ré<strong>sz</strong>én veit<br />
elfoglalva s azt a parancsot adta neki, hogy<br />
vágja el a törökök vis<strong>sz</strong>avonulási vonalát. A király<br />
Posaninnál fényes győzelmet aratott a törökök<br />
felett, a kik hanyatt-homkk futottak a Duna<br />
felé. A na<strong>sz</strong>ádosok azonban, a kik időközben a<br />
török flottát <strong>sz</strong>éjjelverték és hajói nagyobb ré<strong>sz</strong>ét<br />
elfogták, rajtuk ütöttek a menekülő törökökön,<br />
úgy, hogy csak magának Ali pasának sikerűit<br />
nagy bajjal csónakon megmenekülni. A többieket,<br />
köztük Skander pasát, mind levágták. E győzelem<br />
emlékére a király érmet veretett s o<strong>sz</strong>tatott<br />
ki a hadsereg s a na<strong>sz</strong>ádosok közt. Egy ily<br />
érem megvan a Nemzeti Múzeumban is.<br />
A hajóhad erejére világot vet a firenzei fejedelem,<br />
Medici Lőrincz követének a «Bibliotheca<br />
Laurentianá»-ban őrzött egykorú jelentése.<br />
E jelentés <strong>sz</strong>erint Mátyás király akkori hajóhada<br />
330 hajóból állott, 12,600 emberrel, köztük<br />
1700 lándzsás, 1200 nehéz fegyverzetű<br />
gyalogos, <strong>sz</strong>ámos pattantyús, muskétás és kézíjas.<br />
A hajók közt volt 16 nagy gálya, mindegyik<br />
48 evezővel, négy árboczczal, 300 fegyveressel,<br />
négy <strong>sz</strong>ázfontos bombavetővel, 200 pisside manuali<br />
(állványos muskéták) és <strong>sz</strong>áz carabotánnal.<br />
A bombavetőket három-három ember <strong>sz</strong>olgálta<br />
ki. E 330 hajón kívül 34 na<strong>sz</strong>ád állandóan<br />
Nándorfehérvárit állomásozott. Mindenik na<strong>sz</strong>ádhoz<br />
tartozott 18 evezős, 18 muskétás és két<br />
ágjú-iiányzó. Ho<strong>sz</strong>ú előré<strong>sz</strong>ükön egy carabotán<br />
volt felállítva, mely 40 fontos golyókat vetett.<br />
Volt még a királyi hajóhadon nyolez nagy bombárda,<br />
nyolez nagy vetőgóp, azután irabuccók<br />
s még 20 nagy mozsár, a melyek 150 fontos<br />
kőgolyókat vetettek.<br />
E hajóhad, folytatja jelentésünk, ha a parton<br />
kikötött, oly nagy mennyiségű építöfát, rudat és -<br />
lánczot vitt magával, hogy képes volt két óra<br />
albtt várat építeni 7—8000 ember <strong>sz</strong>ámára,<br />
mely a <strong>sz</strong>árazföldről védte a flottát. E \ár 40<br />
tábori kígyóval, mozsárral és bombárddal volt<br />
felfegyverezhető s a folyón 16 jól felfegyverzett<br />
hajó őrizte. A flottához tartozott 5000 hu<strong>sz</strong>ár, a<br />
kik a Duna mentén kisérték. A jelentésen a<br />
következő felirat olvasható: cL'armata e flotta<br />
di sua Maesta il Be d'Ungheria.» (Ő Felsége a<br />
magyar király hadserege és flottája.) Ennél hatalmasabb<br />
hajóhadat nem hordoztak még a<br />
Duna hullámai. Bonfini is be<strong>sz</strong>ól a «tornyok»-<br />
ról, melyekkel a hajók az ágyúk és vetőgépek<br />
<strong>sz</strong>ámára el voltak látva.<br />
A pápa nagy reményekkel viseltetett e nagy<strong>sz</strong>erű<br />
hadi ké<strong>sz</strong>ülődések iránt és sürgette a háborút<br />
a török csá<strong>sz</strong>ár ellen. Mátyás 1480 január<br />
29-én írja Frigyesnek, hogy a vele kötött béke<strong>sz</strong>erződésben,<br />
a pápa sürgetése folytán tett Ígéretéhez<br />
képest tava<strong>sz</strong>kor megindítja a háborút a<br />
félhold ellen s hogy 24 új hajó <strong>sz</strong>ámára a fel<strong>sz</strong>erelési<br />
tárgyakat megvette a római birodalomban<br />
; ere<strong>sz</strong>tené tehát <strong>sz</strong>abadon kere<strong>sz</strong>tül a<br />
lőport, ágyúkat s egyéb fel<strong>sz</strong>erelési tárgyakat<br />
hozó hajókat. Az álnok római csá<strong>sz</strong>ár azonban<br />
nem hogy segítségére jött volna, a mintázta<br />
pápának megígérte, hanem betört újra az or<strong>sz</strong>ág<br />
nyugati ré<strong>sz</strong>ébe, nagy pu<strong>sz</strong>títást téve e vidéken<br />
s termé<strong>sz</strong>etesen a 24 hajót sem bocsátotta kere<strong>sz</strong>tül.<br />
Mikor Mátyás a Temesvárnál táborozó Kinizsy-<br />
3:lf !ggLÍ 9- évTOI,YAM - VASÁÉN API ÚJSÁG. 687<br />
k paranosot adott, hogy induljon el 32,000<br />
bérével s mindenek előtt <strong>sz</strong>abadítsa fel Szerhiát<br />
a hajórajnak egy ré<strong>sz</strong>ét támogatására alája<br />
rendelte. Parancsnoka ennek Eozgonyi Lá<strong>sz</strong>ló<br />
vol* alparancsnoka Brankovics Vuk <strong>sz</strong>erb knéz,<br />
• ba'óival <strong>sz</strong>intén hozzá csatlakozott. Mikor<br />
Polcnyi Kinizsy hadseregét a Dunán át<strong>sz</strong>állította,<br />
a Szendrőröl oda siető török hajóhad megtámadta<br />
Kozgonyit és elvette két hajóját. Eozgonyi<br />
azonban csakhamar harezrendbe állította<br />
hajóhadát s elűzte a törököket a Kazán felé és<br />
most már akadálytalanul <strong>sz</strong>állíthatta át Kinizsy<br />
seregét s elkísérte hajóin a Moraván. Nemsokára<br />
azonban a törökök vis<strong>sz</strong>atértek. Erről értesülve<br />
Eozgonyi, kievezett a Morava folyóból, a hol<br />
horgonyzott volt. A törökök hármas harezrendb<br />
9 n támadtak, Eozgonyi pedig na<strong>sz</strong>ádait ókalakban<br />
állította fel, melyekhez a <strong>sz</strong>erbek csatlakoztak.<br />
Ily módon <strong>sz</strong>éjjelverte a törököket, elfogván<br />
17 hajójukat, köztük a két saját, előbb elve<strong>sz</strong>tett<br />
hajóját.<br />
A római csá<strong>sz</strong>ár tudván, hogy Mátyás immár<br />
újólag komolyan czélba vette a félhold hatalmának<br />
megtörését, 1483-ban ismét betört az<br />
or<strong>sz</strong>ágba. Mátyás erre kénytelen volt Bajazid<br />
<strong>sz</strong>ultánnal békét kötni, megelégedvén azzal,<br />
hogy a <strong>sz</strong>ultán lemondott minden igényéről<br />
Szerbiára, Bo<strong>sz</strong>niára, Herczeg rvinára és vis<strong>sz</strong>aadta<br />
a királynak a bolgár végvárakat.<br />
A német csá<strong>sz</strong>ár ellen ez idő után Au<strong>sz</strong>triában<br />
folytatott háborúban a hajóhad nemcsak a<br />
<strong>sz</strong>állító és utánpótlási <strong>sz</strong>olgálatot teljesítette,<br />
hanem a Duna mentén fekvő várak : Hainburg,<br />
Klosterneuburg, Korneuburg várainak ostromlásánál<br />
és végre Bécsnek 1485 június 1-én történt<br />
bevételénél is fontos <strong>sz</strong>olgálatokat tett.<br />
Az idegen hatalmak követeinek egyidejű jelentéséből<br />
az is kitűnik, hogy Mátyás király uralkodása<br />
utolsó éveiben egy tengeri hajóhad építését<br />
is tervbe vette, hogy a velenczeieket a magyar<br />
és dalmát partokon elfoglalt kikötőkből kiverhesse.<br />
Fájdalom, oly korán bekövetkezett halála<br />
megakadályozta e nagyfontosságú terv kivitelében.<br />
Az utolsó, de gyá<strong>sz</strong>os <strong>sz</strong>olgálatot is a hajóraj<br />
teljesítette nagy újra<strong>sz</strong>ervezőjének és hadurának.<br />
Virágvasárnapján 1490-ben Mátyás király<br />
hirtelen meghalt 47 éves korában. Holt tetemeit<br />
a fekete po<strong>sz</strong>tóval bevont királyi tengernagyi<br />
hajó hozta le a Dunán Budára, odaadó hűséggel<br />
<strong>sz</strong>olgált na<strong>sz</strong>ádosainak 50 hajója kíséretében.<br />
Reményi Antal.<br />
HOGYAN KELL DOLGOZNI?<br />
Erre a kérdésre nagyon röviden és egy<strong>sz</strong>erűen<br />
felel egy amerikai psychologus, A. F. Chamberlain<br />
: nézzük meg az állatokat és tegyünk úgy,<br />
mint azok.<br />
Ez pedig nem tréfa, bár annak lát<strong>sz</strong>ik, mert<br />
az állatok nem valami nagyon <strong>sz</strong>eretnek dolgozni<br />
s így az amerikai jótanács annyit is jelenthetne,<br />
hogy éljünk tétlenül. Chamberlain ajánlatának<br />
értelme ez: legyen tevékenységünk<br />
rövid, de erélyes. Dolgozzunk erősen, rövid időközökön<br />
át s utána pihenjünk hos<strong>sz</strong>asan és<br />
tökéletesen. Két órai erős munkával el lehet<br />
végezni azt, a mihez különben 6-8 óra kell,<br />
ha csak úgy tessék-lássék módon dolgozunk.<br />
Továbbá: vála<strong>sz</strong><strong>sz</strong>uk el tökéletesen egymástól<br />
a munkát és a pihenést: ha dolgozunk, dolgozzunk<br />
teljes ,erővel; ha pihenünk, pihenjünk<br />
tökéletesen. így te<strong>sz</strong>nek az állatok is.<br />
Nem minden állat. Van olyan is, melynek<br />
elete úgy<strong>sz</strong>ólván <strong>sz</strong>akadatlan munka, a melyek<br />
rövidre <strong>sz</strong>abott életüket folytonos tevékenységben<br />
töltik. A protozoák, a vízben ú<strong>sz</strong>káló egyetí<br />
e n sejtből álló mikro<strong>sz</strong>kopikus állatok nem<br />
ismernek se nappalt, sem éjjelt, nem alu<strong>sz</strong>nak,<br />
folytonos mozgásban vannak, élelmet keresve.<br />
iber belehalna ebbe a <strong>sz</strong>akadatlan munkásságba.<br />
A mint azonban az állatvilág fokozataiban<br />
í^nd feljebb haladunk, fokozatosan változik az<br />
illető állatok munkássága is. A gerincztelenek<br />
kétségkívül állandó tevékenységben vannak.<br />
ne m alu<strong>sz</strong>nak, munkájuknak nincsenek <strong>sz</strong>ü-<br />
D( jtei. A fejlettebb állatoknál azonban máskép<br />
a<br />
f dolog: a hangya, a méh, a rovarok legtöbbjének<br />
életében nagyon pontosan váltakozik<br />
a munka és pihenés. Még inkább látható ez a<br />
gerinczes állatoknál: a halaknál/a kótéltűeknél.<br />
a<br />
madaraknál, stb. Mindez állatok a nap egy<br />
AZ ÚJ IGAZSÁGÜGYI PALOTA KOLOZSVÁRT.<br />
ré<strong>sz</strong>ét munkára fordítják, a másikat pedig pihenésre,<br />
még pedig az utóbbira a nagyobb ré<strong>sz</strong>ét.<br />
Legrövidebb ideig dolgoznak az emlősök, különösen<br />
a húsevők, míg a növényevőknek több<br />
idő kell a táplálék meg<strong>sz</strong>erzésére. A legelő tehén<br />
például egé<strong>sz</strong> nap e<strong>sz</strong>ik. A róka ellenben, hogy<br />
példát mondjunk, ha vadakban elég gazdag<br />
helyen él, hamar meg<strong>sz</strong>erzi az egy napra való<br />
élelmét, aztán nincs egyéb dolga, mint emé<strong>sz</strong>teni<br />
és aludni.<br />
Ezt ajánlja az embernek is az amerikai tudós,<br />
a ki a vademberekre és a gono<strong>sz</strong>tevőkre is hivatkozik<br />
: ezek is egy pillanat alatt meg<strong>sz</strong>erzik, a<br />
mire <strong>sz</strong>ükségük van, aztán pihennek. De hogy<br />
vihető ki a czivilizált világban ez a tanács?<br />
A művelt embernek más kívánsága, becsvágya<br />
is van, mint hogy meg<strong>sz</strong>erezze élelmét. Követheti-e<br />
a művelt ember a felsőbb rendű állatok<br />
életmódját? Ezt a kérdést a lélektan mai álláspontján<br />
nem lehet megfejteni. E mellett a<br />
munka minősége is <strong>sz</strong>ámításba jön.<br />
A pedagógusok egy ré<strong>sz</strong>e újabban azt kívánja,<br />
hogy az iskolai tanítás idejét rövidebbre kell<br />
<strong>sz</strong>abni, mert <strong>sz</strong>erintük a gyermek rövidebb idő<br />
alatt ís megtanulhatja azt, a mit tanulnia <strong>sz</strong>ükséges.<br />
Ugyanerre a czélra törek<strong>sz</strong>enek azok, a<br />
kik a katonaságnál a két évi <strong>sz</strong>olgálati időt<br />
elegendőnek tartják. Ennek a lélektani kutatások<br />
adják meg az alapját, a melyek kimutatták,<br />
hogy az az idő, a melyet a <strong>sz</strong>ervezet a munkára<br />
fordíthat, nagyon korlátozott, ha pedig az ember<br />
a <strong>sz</strong>ervezete által meg<strong>sz</strong>abott korlátokon túl is<br />
dolgozik, ro<strong>sz</strong>úl dolgozik és ha<strong>sz</strong>ontalanul<br />
fára<strong>sz</strong>tja magát. Jobb tehát ilyenkor abbanhagyni<br />
a munkát s némi pihenés után, kéBŐbb<br />
folytatni. Két franczia tudós, Binet és Henri,<br />
kísérletileg kimutatták, hogy 25 perez és egy<br />
óra közt váltakozó idő múlva a felnőttnek is, a<br />
gyermeknek is csökken a munkaképessége. Érdekesek<br />
az ola<strong>sz</strong> Mosso kísérletei is. Szerinte<br />
30 ös<strong>sz</strong>ehúzódás egy izmot annyira kimerít,<br />
hogy két órára van <strong>sz</strong>üksége, hogy kipihenje<br />
magát. Ha a helyett, hogy az izmot egymásután<br />
30-<strong>sz</strong>ori ös<strong>sz</strong>ehúzódásra kény<strong>sz</strong>erítjük, nem<br />
követelünk tőle csak 15 ös<strong>sz</strong>ehúzódást, akkor<br />
fél óra teljesen elég neki a pihenésre. Ha erő<strong>sz</strong>akkal<br />
dolgoztatjuk az izmot, nem bír két óra<br />
alatt több<strong>sz</strong>ör, mint 20-<strong>sz</strong>or ös<strong>sz</strong>ehúzódni. Ha<br />
okosan, kisebb ré<strong>sz</strong>letekben, közbevetett pihenőkkel<br />
dolgoztatjuk, két<strong>sz</strong>er annyi munkát tud<br />
ugyanannyi idő alatt végezni. Szóval a modern<br />
lélektani kísérletek a mellett <strong>sz</strong>ólnak, hogy dolgozzunk<br />
rövid időközökben, teljes pihenéssel<br />
váltakozva. Ez pedig a <strong>sz</strong>ellemi munkára még<br />
jobban ráillik, mint a testére.<br />
EGYVELEG.<br />
* Az Amerikát Ázsiával ös<strong>sz</strong>ekötő tenger<br />
alatti távíró sodrony lerakásának előmunkálatai a<br />
múlt hónap utolsó hetében befejeztetvén, a 12 ezer<br />
kilométer hos<strong>sz</strong>ú sodrony egyik végét San-Franciskóban<br />
bocsátják a tengerbe. A munkát negykulon<br />
e czélra épült gőzhajó fogja végezni A sodrony<br />
sulva 22 millió kilogramm. Óránkén 18 kilométer<br />
hos<strong>sz</strong>ú sodronyt <strong>sz</strong>ándékoznak lerakni, nu azonban<br />
oly helyeken, hol a tenger nagyon mély, alig<br />
Krudi fényképe után.<br />
fog sikerülni. A négy hajón a legénységen kívül<br />
250 mérnök és gépé<strong>sz</strong>, továbbá 800 munkás van,<br />
kik e munkával 1994 tava<strong>sz</strong>áig bőven el le<strong>sz</strong>nek<br />
foglalva.<br />
* Az Amerikába kivándorlók <strong>sz</strong>áma évről évre<br />
növekedik, míg onnan mindig kevesebben térnek<br />
vis<strong>sz</strong>a. 1895—1896-ig ös<strong>sz</strong>esen 263.709 ember vándorolt<br />
ki Amerikába, míg 1901-től 1902 július végéig<br />
már 494.808.<br />
* A dadogás, úgy lát<strong>sz</strong>ik, a míveltebb népek betegsége,<br />
mert a vad népek között alig találni dadogó<br />
embert.<br />
* Az óriás termetűek, mint egy Micge nevű<br />
franczia orvos kimutatta, rend<strong>sz</strong>erint nem valami<br />
egé<strong>sz</strong>séges emberek, majd mindegyiknek van valami<br />
testi vagy <strong>sz</strong>ellemi betegsége. Ez áll a történelemben<br />
említett óriás termetű emberek legnagyobb<br />
ré<strong>sz</strong>ére is. így hát nem nagy ha<strong>sz</strong>not tett az<br />
emberiségnek az a gazdag franczia a ki vagyonát<br />
óriás termetű házaspárok kiházasitására hagyományozta.<br />
* A házi nyulak Au<strong>sz</strong>tráliában már ezelőtt több<br />
évvel annyira el<strong>sz</strong>aporodtak, hogy a kormány kiirtásukra<br />
magas dijakat tűzött ki. A folyó év elején<br />
az or<strong>sz</strong>ág ös<strong>sz</strong>es földbirtokosai és ha<strong>sz</strong>onbérlői arra<br />
kérték a mini<strong>sz</strong>terelnököt, hogy a földmívelést végelpu<strong>sz</strong>túlással<br />
fenyegető baj elhárítására egy külön<br />
bizottságot nevezzen ki. A kérvényezők egyúttal<br />
kijelentették, hogy gyakorlati kísérletekre 48 ezer<br />
koronát áldoznak, a legjobbnak bizonyuló irtási<br />
rend<strong>sz</strong>er feltalálójának pedig 1.200,000 korona ti<strong>sz</strong>teletdíjat<br />
fizetnek.<br />
* A <strong>sz</strong>akáll növése. A nyolezvan éves ember, ki<br />
egé<strong>sz</strong> életén át hetenként két<strong>sz</strong>er borotválkozott, ez<br />
idő alatt mintegy 35 láb hos<strong>sz</strong>ú <strong>sz</strong>őrt áldozott fel a<br />
borotvának.<br />
* Kuba <strong>sz</strong>igetén a leányok legnagyobb ré<strong>sz</strong>e<br />
tizenkét éves korában férjhez megy, de <strong>sz</strong>épségét<br />
rendesen már hú<strong>sz</strong> éves korában elve<strong>sz</strong>ti s vagy<br />
nagyon megsoványodik, vagy pedig igen kövér le<strong>sz</strong>.<br />
* Khinában minden <strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámnak megvan a<br />
maga istensége. A kés, az ásó, a fej<strong>sz</strong>e és a kard,<br />
mind külön istenség oltalma alatt állnak.<br />
* Különös <strong>sz</strong>ékek. Nem rég két emberbőrrel<br />
bevont <strong>sz</strong>éket adtak el Londonban, melyeket egy<br />
angol ti<strong>sz</strong>t hozott magával Nyugat-Afrikából. Ezeket<br />
a <strong>sz</strong>ékeket korábban az ashanti királyok ha<strong>sz</strong>nálták<br />
koronázás alkalmával.<br />
* Afrikában hét<strong>sz</strong>áz különféle nyelven és táj<strong>sz</strong>óláson<br />
be<strong>sz</strong>élnek. Ezek közül más világré<strong>sz</strong>ekben<br />
is többé-kevésbbé tizenhetet ha<strong>sz</strong>nálnak.<br />
* A Borghese-család világhírű római villáját az<br />
ola<strong>sz</strong> kormány Róma város ré<strong>sz</strong>ére meg akarja<br />
venni. A villáért, valamint az abban lévő múzeumért<br />
Vanderbilt amerikai milliomos már ezelőtt öt<br />
évvel 6 millió dollárt igért.<br />
* A páriái pinczékben termelt és naponta<br />
piaezra kerülő champion gombák értéke évenként<br />
3 millió frankra rúg. Megjegyzendő, hogy a termelés<br />
ös<strong>sz</strong>es költségei az értéknek alig egy hu<strong>sz</strong>ad<br />
<strong>sz</strong>ázalékába kerülnek.<br />
* A Florenzben megtartott orvosi kongres<strong>sz</strong>usban<br />
a legtöbb <strong>sz</strong>aktudós oda nyilatkozott, hogy a<br />
naponta <strong>sz</strong>ellemi mAkával elfoglalt embernek a<br />
most általánosan elterjedt nézet ellenére, nem őt<br />
vagy hat, hanem legalább nyolez órai éjjeli nyugalomra<br />
van <strong>sz</strong>üksége; ellenkező esetben az illető testi<br />
ereje rövid idő múlva rohamosan csökken.<br />
* A japáni gyermek csak öt éves korában kap<br />
nevet, melyet <strong>sz</strong>ámára atyja <strong>sz</strong>okott vála<strong>sz</strong>tani.
688 VASÁRNAPI ÚJSÁG. <strong>42.</strong> SZÁM. IMM^g^,,<br />
TT- •""'" '<br />
SZÁM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> évFOLTá*.<br />
ID. ÁBRÁNYI KORNÉL.<br />
Id Ábrányi Kornélt, a jeles zeneköltőt, művé<strong>sz</strong>t<br />
és írót 80-ik <strong>sz</strong>ületésnapja alkalmából<br />
barátai, ti<strong>sz</strong>telői és a fővárosi zeneintézetek<br />
képviselői meleg üdvözletekkel halmozták el.<br />
Sok évtizedig volt buzgó és hivatott művelője a<br />
magyar zenének s még ma sem pihen, fáradhatatlanul<br />
dolgozik a zene nagy mesterének, Li<strong>sz</strong>t<br />
Ferencznek életrajzán.<br />
Li<strong>sz</strong>t Ferencz, a kinek a magyar zene első<br />
sorban kö<strong>sz</strong>önheti világhírét, volt az ö példányképe<br />
s Ábrányi <strong>sz</strong>erencsésnek mondhatja magát,<br />
hogy még ifjúsága idejében közelébe juthatott<br />
a mindeneket rajongással eltöltő lángelméhez.<br />
Mint Li<strong>sz</strong>t, néhány évet ő is külföldön: Bécsben,<br />
Parisban, Weimarban töltött, de megmaradt<br />
<strong>sz</strong>ivében, nyelvében magyarnak, hű maradt<br />
e<strong>sz</strong>ményéhez, a hazai művé<strong>sz</strong>et felvirágoztatásához,<br />
zá<strong>sz</strong>laján ezzel a jelmondással: ('Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />
művé<strong>sz</strong>i zenéje nem volt, hanem le<strong>sz</strong>!»<br />
Az ő fellépte előtt csak hallgató-nóták, andalgók,<br />
toborzók, frissek voltak, rövid íélekzetű,<br />
csekély változatosságot nyújtó, mondhatni kezdetleges<br />
műformák. Ábrányi kezdte a <strong>sz</strong>élesebb<br />
formákat, az aprólékos ös?zhangbeli finom<br />
ságokban jelentkező művé<strong>sz</strong>eti ihtencziókat.<br />
Ö irta az első magyar <strong>sz</strong>onátát is, ő adott pél<br />
dát nagyobb<strong>sz</strong>abású, magyarstilű férfi karénekeire<br />
; ő dolgozott ernyedetlenűl az50-es, 60-as<br />
években a dalegyesületeknek és or<strong>sz</strong>ágos <strong>sz</strong>ervezésüknek<br />
felépítésén ; ő alapította meg nagy<br />
áldozattal az első magyar zenei <strong>sz</strong>aklapot (sok<strong>sz</strong>or<br />
az egé<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ámot magának kellett írnia !), a<br />
zenei irodalomnak olvasóközönséget és Írókat<br />
teremtett s ő vitte végbe azt a csodát, hogy egy<br />
németajkú s a külföld klas<strong>sz</strong>ikusaival eltelt<br />
nagytehetségű zené<strong>sz</strong>t: Brand Mihályt, a magyar<br />
zene apostolává térített: Mosonyi Mihálylyá.<br />
Csekély zenei <strong>sz</strong>akirodalmunk eladdig csak<br />
Verseghy Ferencz, Fogarasy János, Bartay András,<br />
Mátray Gábor írásaiból állott; Ábrányi lapjában<br />
és kisebb nagyobb önálló műveiben nagy<br />
tevékenységet fejtett ki; e tevékenysége nem<br />
<strong>sz</strong>orítkozott az iskolás, <strong>sz</strong>áraz mesterségi ré<strong>sz</strong>re<br />
(ös<strong>sz</strong>hangtan), hanem a zenei e<strong>sz</strong>thetika, a magas<br />
felfogásból kiinduló tanulmányok, — behatolás<br />
a magyar nemzeti zene sajátosságába, —<br />
történelmi méltatás (Mosonyi, Erkel, Li<strong>sz</strong>t életrajzai)<br />
stb., — mind emberükre találtak a törhetetlen<br />
lelkesedéssel dolgozó Ábrányiban.<br />
Egé<strong>sz</strong> életének tevékenységét úgy<strong>sz</strong>ólván ö<strong>sz</strong><strong>sz</strong>esítette<br />
abban a 700 lapnyi könyvében, melyet<br />
1900-ban a kormány megbízásából állított<br />
ös<strong>sz</strong>e «A magyar zene a XIX. <strong>sz</strong>ázadban* czímmel.<br />
Bartay Edével ő alapította meg a zené3zsegélyező<br />
ós nyugdíj-egyesületet, úgy<strong>sz</strong>intén<br />
ré<strong>sz</strong>t vett az or<strong>sz</strong>ágos zeneakadémia létrehozásában<br />
; emitt ép úgy, mint a dalegyesületek<br />
or<strong>sz</strong>ágos <strong>sz</strong>övetségében mintegy hú<strong>sz</strong> éven át<br />
Ábrányi volt a «titkár» <strong>sz</strong>erény czímével az<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG. 689<br />
IDŐSB ÁBRÁNYI KÖRNÉL.<br />
intézmény éltető lelke, a kinek kezén átment<br />
minden ügy.<br />
írói érdemeiért a Petőfi-Társaság tagjául vála<strong>sz</strong>totta.<br />
Zenékritikusi tollát Ábrányi még a<br />
legutóbbi években is ifjúi tűzzel forgatta ; legközelebb<br />
megjelenendő művének, Li<strong>sz</strong>t Ferencz<br />
életrajzának pedig most dolgozik a befejezésén.<br />
Ilyen, munkában és eredményekben gazdag<br />
pályán ért9 meg Ábrányi <strong>sz</strong>ületésének 80-dik évforduló<br />
napját október 15-én. Leginkább írókból<br />
ós művé<strong>sz</strong>ekből álló társaság üdvözölte e napon.<br />
Margit<strong>sz</strong>igeti lakásán keresték föl ti<strong>sz</strong>telői s az<br />
ünnepély a Margit<strong>sz</strong>iget kis <strong>sz</strong>állójának téli<br />
kertjében ment végbe, a hol az ünnepelt, ki jó<br />
erőben érte meg a magas kort, családja körében,<br />
neje, <strong>sz</strong>ül. Katona Klementina, az ismert nevű<br />
irónő és fiai, Ábrányi Kornél és Emil társaságában<br />
fogadta a ti<strong>sz</strong>telgőket.<br />
Elő<strong>sz</strong>ör a Petőfi-Társaság küldöttsége üdvözölte,<br />
melyet Bartók Lajos, Szana Tamés és Vértesi Arnold<br />
vezettek. Bartók mondta az üdvözlő be<strong>sz</strong>édet. Ezután<br />
az Otthon küldöttsége lépett eló' Rákosi Jenő s<br />
Csajthay Ferencz vezetésével és Rákosi <strong>sz</strong>ólt nevében.<br />
Lendvay Mártonné, a Nemzeti Színház művé<strong>sz</strong>nője<br />
babérko<strong>sz</strong>orút nyújtott át. Az, Opera<strong>sz</strong>ínház<br />
küldöttségének nevében Máder igazgató nyújtott át<br />
babérko<strong>sz</strong>orút; majd Zollner Béla olvasta fel az<br />
opera tágjai által aláírt dí<strong>sz</strong>es kiállítású üdvözlő<br />
iratot. Következett a Nemzeti Zenede küldöttsége ;<br />
<strong>sz</strong>ónokuk Vajdafy Emil volt, a ki átnyújtotta az<br />
intézet alapító oklevelét, melylyel ez alkalomból<br />
három alapítványt tettek nevére. A budai zeneakadémia<br />
küldöttségét Juhá<strong>sz</strong> Aladár zongoraművé<strong>sz</strong><br />
vezette. Sorra következtek ezután a Siposs Antal,<br />
Somogyi Mór és Kuliffay Izabella zeneiskolái s a<br />
mester <strong>sz</strong>ámos ti<strong>sz</strong>telője és jóbarátja járult eléje.<br />
Igen sok levél és távirat is érkezett az or<strong>sz</strong>ág különböző<br />
ré<strong>sz</strong>eiből: a magyar zene<strong>sz</strong>erzők társasága, az<br />
oanzágos daláregyemlet, a magyar zeneiskola, a<br />
vidékről <strong>sz</strong>ámos művé<strong>sz</strong>, intézet és egyesület s a<br />
.társadalom előkelői ré<strong>sz</strong>éről, <strong>sz</strong>íves üdvözletekkel,<br />
még sokáig tartó munkabíró frisseséget és boldog<br />
rlt talltonyt kívánva az ő<strong>sz</strong> írónak és művé<strong>sz</strong>nek.<br />
Kere<strong>sz</strong>ty István.<br />
KIRÁLY PÁL.<br />
1841—<strong>1902.</strong><br />
Széles körökben igás ré<strong>sz</strong>vétet és mély megilletődést<br />
keltett a nevelésügy és irodalom jeles<br />
munkásának, a magyar nyelv lelkes búvárának,<br />
Király Pálnak folyó hó 12-én váratlan bekövetkezett<br />
elhunyta Teljes munkaerejében ragadta<br />
őt el a halál, midőn még annyit tehetett volna<br />
azon a téren, melyen hos<strong>sz</strong>ú éveken át igazi<br />
odaadással s fáradhatatlanul munkálkodott.<br />
E'.ete javaré<strong>sz</strong>e <strong>sz</strong>akadatlan munkásságban<br />
folyt le s mint tanár, író ós tudós egyaránt<br />
ti<strong>sz</strong>teletre méltó emléket hagy maga után.<br />
Különösen rokon<strong>sz</strong>envessé tette őt, hogy minden<br />
irányú működését mély, lángoló hazafiság<br />
és faj<strong>sz</strong>eretet sugározta be.<br />
Irodalmi munkássága négy évtizedre terjed<br />
ki, mely idő alatt a lapokban és folyóiratokban<br />
megjelent nagy<strong>sz</strong>ámú nyelvé<strong>sz</strong>eti, irodalomtörténeti,<br />
ismeretterje<strong>sz</strong>tő s iskolaügyi czikken és<br />
tanulmányon kívül, több önálló munkát is<br />
adott ki. Ballagi Károlylyal terjedelmes (Egyetemes<br />
Földrajz»-ot írt; Komáromy Lajossal együtt<br />
ő adta ki a Nyelvemléktár III. kötetét; Révé<strong>sz</strong><br />
Samuval együtt lefordította Beclusnak «A föld*<br />
czímű nagy fizikai földrajzát, Mendlik Alajossal<br />
pedig Emery Henrynek «A növények elete»<br />
czímű művét. Tárgyi és methodikai tekintetben<br />
egyaránt kitűnő iskolai kézikönyveket írt a<br />
magyar nyelvtan tanításához a polgári, középés<br />
<strong>sz</strong>akiskolák <strong>sz</strong>ámára s tevékeny ré<strong>sz</strong>t vett a<br />
fővárosi népiskolákban ha<strong>sz</strong>nált olvasókönyvek<br />
<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésében. Kezdettől fogva, tizenhét éven<br />
át <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőségi munkatársa és <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőbizottsági<br />
tagja volt az «Az O<strong>sz</strong>trák Magyar<br />
Monarchia írásban és Képben* czímű nagy<br />
irodalmi vállalatnak, valamint sok ideig buzgó<br />
helmunkatársa volt a «Vasárnapi Újság»-nak s<br />
melléklapjainak is. Mint írót különösen stíljének<br />
ti<strong>sz</strong>ta magyarsága és <strong>sz</strong>abatossága jellemzi.<br />
Tudományos búvárkodásának egyik fő tárgya<br />
volt a régi <strong>sz</strong>ékely-magyar, vagy rovás irás felderítésének<br />
kérdése, a mely irányban már több<br />
mint hú<strong>sz</strong> éve rendkívüli lelkesedéssel munkálkodott<br />
s fáradhatatlan utánjárásával, <strong>sz</strong>orgalmával<br />
meglepő sok idevonatkozó adatot gyűj-<br />
1 11 fcr<br />
A iii. kir. Opera<strong>sz</strong>ínház küldöttbe. A Petfői Társaság üdvözlő küldöttsége.<br />
ÜDVÖZLŐ KÜ LDÖTTSÉGEK IDŐSB ÁBRÁNYI KORNÉLNÁL NYOLCVANADIK SZÜLETÉSNAPJÁN A MARGITSZIGET TÉLI KERTJÉBEN. - Szmekál Gizella amatuer fényképei
690<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG. ..<br />
4,1. <strong>sz</strong>ín. 1908. <strong>49.</strong> ávTOLTAÉ.<br />
4f. <strong>sz</strong>ín. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
VASÁRNAPI I'.i<br />
691<br />
KIKÁLY PÁL.<br />
Ga<strong>sz</strong>Ieth fényképe után.<br />
tött ös<strong>sz</strong>e. Ezek rend<strong>sz</strong>eres feldolgozásához épen<br />
most ké<strong>sz</strong>ült fogni, midőn a balál oly hirtelen<br />
el<strong>sz</strong>ólította munkálkodásának mezejéről.<br />
Mint tanár azok közé tartozott, kik teljes odaadással<br />
C8üggenek fontos föladatukon. Szerette<br />
az ifjúságot s az ifjúság <strong>sz</strong>erette őt. Nemcsak<br />
tanított, hanem nevelt is. Nevelt pedig mindenek<br />
felett hazatiasságra, önálló gondolkozásra,<br />
nemes érzelmekre s az igazság <strong>sz</strong>eretetére.<br />
*<br />
Dadái Király Pál Csobádon, Abaujmegyében<br />
<strong>sz</strong>ületett, 1841-ben; régi magyar nemes földbirtokos<br />
osalád sarja volt. Iskolai tanulmányait<br />
Szik<strong>sz</strong>ón kezdette meg s a sárospataki főiskolában<br />
fejezte be, hol az akkori iskolai <strong>sz</strong>ervezet<br />
<strong>sz</strong>erint a gimnáziumi tanfolyamok után a bölcseleti,<br />
jogi és theologiai tanulmányokat végezte.<br />
Innen külföldre ment s elébb a heidelbergi,<br />
majd a zürichi és strassburgi egyetemeken<br />
több semesteren át filozófiai és pedagógiai<br />
tanulmányokat folytatott s tagja volt a heidelbergi<br />
tanárképző intézetnek is. 1867-ben nevelő<br />
lett gróf Bethlen Sándornál, azonban még azon<br />
év ő<strong>sz</strong>én Nagy-Kőrösön gimnáziumi tanárrá<br />
vála<strong>sz</strong>tották, hol 1871-ig működött; majd újra<br />
hoss/abb tanulmányútat tévén Németor<strong>sz</strong>ágban<br />
és Svájczban, átlépett a nagy-kőrÖsi ref. tanítóképző-intézethez.<br />
1873-ban a budapesti ref. főgimnáziumba<br />
hivatott meg a klas<strong>sz</strong>ika philologia<br />
tanárául, mely állásában 1880-ig működött.<br />
isso-ban neveztetett ki a budapesti pedagogitim<br />
magyar nyelvi és irodalmi tan<strong>sz</strong> mely<br />
intézetnél 35 évi tanárkodásából 22 évet töltött.<br />
Közben több<strong>sz</strong>ör tett itthon és külföldön<br />
hos<strong>sz</strong>abb-rö\<br />
tanulmányutakat,<br />
egy ideig (fSí<br />
ra volt a Földrajzi<br />
társaságnak, további (1881 1880] tagja az<br />
Örse. Közoktatási Tanácsnak és az Or<strong>sz</strong>. Tan<strong>sz</strong>ermúzeumnak<br />
s Folyvást tagja volt az or<strong>sz</strong>ágos<br />
polgári iskolai tanítóvizsgáló bizottságnak.<br />
Király Pálnak erőteljes <strong>sz</strong>ervezete még hos<strong>sz</strong>ú<br />
életet lát<strong>sz</strong>ott igémi, pár héttel ezelőtt tett utazása<br />
alatt azonban meghűlvén, Hidő-gyuladásha<br />
esett s a betegség tiz napi <strong>sz</strong>envedés után sírba<br />
döntötte. Halalát nagy<strong>sz</strong>ámú barátain, ti<strong>sz</strong>telőin,<br />
rokonságán kívül özvegye, <strong>sz</strong>ül. Gynrmann<br />
Gizella s gyermekei és unokája gyá<strong>sz</strong>olják. Három<br />
gyermeke maradt: Etel. Imre Józsefne.<br />
továbbá Pál és József, pályájuk kezdetén levő<br />
törekvő ifjak.<br />
Temetése e hó 14-ikén ment végbenagy ré<strong>sz</strong>vét<br />
mellett az állami pedagógium epületéből,<br />
melynek nagytermében volt a <strong>sz</strong>ámos ko<strong>sz</strong>orúval<br />
borított ravatal felállítva. A koporsó felett<br />
Havpál Benő református lelké<strong>sz</strong> mondott meghat.*<br />
gyá<strong>sz</strong>be<strong>sz</strong>édet, a németvölgyi temetőben<br />
pedig a tanári kar nevében dr. Kiss Áron pedagognuni<br />
igazgató, a tanítványok nevében Balázs<br />
Béla búcsúztatták el érzékeny <strong>sz</strong>avakkal a munkás<br />
élet fáradalmai után örök nvágatomra tért<br />
tud"<br />
RU TTKAYNÉ KOSSUTH LUJZA.<br />
Kossuth Lajos húga, özv. Ruttkay Józsefne<br />
meghalt Budapesten október 13-án, 87 éves korában.<br />
Az élet vi<strong>sz</strong>ontagságait, melyeket a ti<strong>sz</strong>teletreméltó<br />
matróna átélt, a <strong>sz</strong>abadságharcz<br />
viharai mérték rá, s kény<strong>sz</strong>erítették, hogy külföldre<br />
vonuljon. Csak bátyja halála után tért<br />
vis<strong>sz</strong>a a hazába.<br />
Nagy míveltségű as<strong>sz</strong>ony volt s lelkét is<br />
megedzették élete vi<strong>sz</strong>ontagságos eseményei.<br />
Sátoralja- l'jhelyen <strong>sz</strong>ületett, a hová <strong>sz</strong>ülői<br />
Kossuth Lajos iskoláztatása végett költöztek<br />
Monokról. Öt testvér közt a negyedik volt, és<br />
az egyetlen, a ki túlélte Kossnth Lajost. A család<br />
l'jhelyről Pestmegyébe, Alsó-Dabasra költözvén,<br />
Lujza ez időben ment férjhez 1839-ben<br />
liuttkay József abonyi postamesterhez. A <strong>sz</strong>abadságharcz<br />
alatt saját és bátyja gyermekeinek<br />
s édesanyjának ápolása foglalta el. A fegyverletétel<br />
után fogságot is <strong>sz</strong>envedett, majd anyjával<br />
együtt kénytelen volt elhagyni a hazát.<br />
Kossuth gyermekeit azonban előbb elvitte Kis-<br />
Ázsiába, Kintahiába, bátyjához. Ez 1850 közepén<br />
történt. Aztán Brüs<strong>sz</strong>elbe ment aDyjáboz<br />
és saját gyermekeihez. Ott halt meg anyja<br />
t853>ban. Gyermekeivel most Amerikába ment<br />
s New- York mellett Brooklynban telepedett meg.<br />
Egymásután ve<strong>sz</strong>tette el nénjeit, Me<strong>sz</strong>lényiné<br />
Kossnth Zsuzsannát (1856) és Zsulov<strong>sz</strong>kyné<br />
Kossuth Emiliát (1860), továbbá három fiát, a<br />
kik közül a 21 éves Gábor hajó<strong>sz</strong>erencsétlenségnek<br />
lett áldozata.<br />
Közel barmincz évi távollét után Lajos bátyja<br />
vis<strong>sz</strong>ahívta Európába s az annyit <strong>sz</strong>envedett nő<br />
1883-ban meg is érkezett Baracconéba; Turinban<br />
is ő vezette Kossuth háztartását. A legpéldásabb<br />
testvéri önfeláldozással ápolta betegségében<br />
s csak az ö halála után tért vis<strong>sz</strong>a a hazába,<br />
a melyet a legsötétebb időkben hagyott el.<br />
Azóta csendes vis<strong>sz</strong>avonúltságban élt rokonánál,<br />
Brázay Kálmán or<strong>sz</strong>ággyűlési képviselőnél.<br />
Szükségleteiről Kossuth Ferencz és Kossuth<br />
Lajos Tivadar gondoskodott. A Brázay-család<br />
gyöngéd figyelemmel vette körül. A rokonság,<br />
a Me<strong>sz</strong>lényi- és Ambrozovics-CBaládok tagjai<br />
HÍ min látogatták s körülötte voltak utolsó napjaiban<br />
is. Szeptember lilikén este, Kossuth<br />
<strong>sz</strong>ilietekének <strong>sz</strong>ázados ünnepén nagy tömeg<br />
jelem) meg üdvözlésére. Huttkayné már nkkor<br />
nagyon gyönge volt. Október 13-án csendesen<br />
következett be elmúlása.<br />
Haláláról táviratban értesítették az Ola<strong>sz</strong>orsiágban<br />
élő Kossuth Lajos Tivadart, ki azonban<br />
az idő rövidsége miatt nem jöhetett el a<br />
temetésre. Az or<strong>sz</strong>ággyűlési függetlenségi párt<br />
képviselői testületileg jelentek meg Kossuth<br />
Ferencznél, hogy ré<strong>sz</strong>vétöket kifejezzék, A főváros<br />
polgármestere, Halmos János azonnal intézkedett,<br />
hogy az elhunyt hamvait nagynevű<br />
bátyja melle temessek, a honnan majd a fölépülendő<br />
mauzóleumba fogják vinni a Kossuth<br />
család többi tagjai közé.<br />
Nagy ré<strong>sz</strong>vét közt ment végbe temetése október<br />
15-én délután. A nagyváros ezernyi sokasága<br />
gyúlt ös<strong>sz</strong>e a ház előtt és ellepte a temető<br />
hos<strong>sz</strong>ú kerepesi-utat. Megjelent<br />
Márkus József főpolgármesteriéi elén Budapest<br />
ti<strong>sz</strong>tviselői kara, a függetlenségi párt. A honvédmenház<br />
veteránjai a koporsó körül Alltnk. Széli<br />
Kálmán mini<strong>sz</strong>terelnök. Darányi földmíveltsi<br />
mini<strong>sz</strong>ter, Láng Lajos kereskedelmi mini<strong>sz</strong>ter<br />
és gróf Apponyi Albert képviselőházi elnök<br />
Kossuth Ferenczhez intézett levélben fejezték<br />
ki ré<strong>sz</strong>vétüket. A gyá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ertartáson Horváth<br />
Sándor evangélikus lelké<strong>sz</strong> mondott emlékbe<strong>sz</strong>édet.<br />
Több egylet is kivonult zá<strong>sz</strong>lókkal.<br />
A simái Rátkay Lá<strong>sz</strong>ló képviselő mondta az<br />
utolsó be<strong>sz</strong>édet.<br />
Dr. BÓKAI JÁNOS SZOBRA<br />
A főváros családjaiban kegyelettel emlegetik dr.<br />
Bókai Jánost, a gyermekek gyógyítóját, a ki <strong>sz</strong>áz<br />
meg <strong>sz</strong>áz család kis betegének adott gyógyulást, vagy<br />
enyhülést, és tudományával, <strong>sz</strong>eretetreméltó tulajdonságaival<br />
viga<strong>sz</strong>t vitt oda is, a hol már csak a megnyugvás<br />
maradt orvosságnak. Erzsébet királyné is<br />
a> 6 gondozását vette igénybe Mária Valéria foherezeunó'nél.<br />
ennek gyermekkorában, mikor a királyi<br />
család hos<strong>sz</strong>an időzött a fővárosban es Gödöllőn.<br />
A jeles gyermekorvos buzgolkodására alakált meg<br />
a fővárosban az első gyermekkórház is, a tStefánia»-<br />
kórház. Ennek a kórháznak az Üllői-út felé eső<br />
kertjében mell<strong>sz</strong>obrot állítottak az 1884-ben elhunyt<br />
Bókai Jánosnak, a kórház első igazgatójának.<br />
Október 5-ikén leplezték le Radnai <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong> sikerült<br />
művét. Nagy közönség gyűlt ös<strong>sz</strong>e, melyben ott<br />
volt Wlassics közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>ter, Slárkm<br />
József főpolgármester, a korház igazgatósága és<br />
orvosi <strong>sz</strong>emélyzete, a budapesti orvosi kar <strong>sz</strong>ámos<br />
tagja, egyetemi tanárok, a család tagjai, köztük az<br />
elhunytnak fia, János, a kórház mostani igazgatója.<br />
Az ünnep első <strong>sz</strong>ónoka Kétly Károly egyetemi rektor<br />
volt, a ki <strong>sz</strong>ép be<strong>sz</strong>édben méltatta Bókai János<br />
nak ha<strong>sz</strong>nos munkában eltöltött életét és a gyermekgyógyítás<br />
terén elért sikereit. Bauer Lajos dr.<br />
tanársegéd, a <strong>sz</strong>oborbizottság elnöke ismertette a<br />
<strong>sz</strong>obor történetét s egyúttal átadta a kórház vezetőségének<br />
a <strong>sz</strong>obrot, melyről ekkor lehullott a lepel.<br />
A <strong>sz</strong>obrot Zichy Ágost gróf, a kórház-egyesület<br />
elnöke vette át, a ki kö<strong>sz</strong>önetet mondva a <strong>sz</strong>oborbizottságnak,<br />
így <strong>sz</strong>ólott: • Becses ereklyeként fogjuk<br />
megőrizni és gondozni ezt a <strong>sz</strong>obrot, a mely<br />
elénk varázsolja annak alakját, kihez a hála, ti<strong>sz</strong>telet<br />
és elismerés kötelékei oly <strong>sz</strong>orosan csatolnak, a<br />
kinek emléke mindenha élni fog úgy egyesületünk,<br />
valamint mindegyikünk <strong>sz</strong>ivében. Legyen áldott az<br />
ő emléke í> Azután letették a talapzatra a ko<strong>sz</strong>orúkat.<br />
A SIKETNÉMÁK VÁCZI INTÉZETE.<br />
Hazánkban a tanköteles siket néma gyermekek<br />
<strong>sz</strong>áma 4000 körűi van, a kiknek nagyobbré<strong>sz</strong>e,<br />
sajnos, oktatás nélkül nő fel még ma is,<br />
korábban pedig valamennyi ilyen boldogtalan<br />
ezen állapotában élte le <strong>sz</strong>oinorú életét, megfo<strong>sz</strong>tva<br />
annak a lehetőségétől, hogy az emberekkel<br />
magukat megértethessék s kenyerüket munkájukkal<br />
megkereshessék. így volt ez egé<strong>sz</strong> az<br />
1802-ik évig, midőn Sturmann Márton és<br />
Chá<strong>sz</strong>ár András nemeslelkű emberbarátok buzgólkodása,<br />
a fejedelmi bőkezűség és a könyörületes<br />
SZÍVŰ nagyközönség áldozatké<strong>sz</strong>sége lehetővé<br />
tette az első magyar siketnéma intézet felállítását<br />
Váezon, mely egy<strong>sz</strong>ersmind Európában<br />
is az ilynemű intézetek egyik legelseje.<br />
A váczi Biketnéma intézet most ünnepli alapításának<br />
<strong>sz</strong>ázadik évfordulóját, mely alkalomból<br />
röviden ismertetjük eddigi történetét s áldásos<br />
működését.<br />
Az intézet alapítóinak egyike SturmwmM&fr,<br />
ton a leglelkesebb hazafiak közé tartozott,<br />
hive volt a nagy Széchenyi e<strong>sz</strong>méinek, különösen<br />
a népnevelést, iparfejle<strong>sz</strong>tést hordozta<br />
a <strong>sz</strong>ivén és a siketnémák ügye is nagy<br />
mértékben fölkeltette érdeklődését, a mire elő<strong>sz</strong>ör<br />
Chá<strong>sz</strong>ár András hivta fel figyelmét.<br />
A nagyérdemii Chá<strong>sz</strong>ár András előbb Rozsnyón<br />
ügyvédeskedett, majd 1790-ben Gömör<br />
vármegye főjegyzőjévé vála<strong>sz</strong>tották 8 ez időből<br />
<strong>sz</strong>ármazik Sturmannal való barátsága is. A két<br />
Dr. BÓKAI JÁNOS SZOBRA.<br />
1 latin- tit&n.<br />
RUTTKAYNÉ KOSSUTH LUJZA.<br />
lelkes férfiú sokat tanácskozott együtt a közjó<br />
előmozdítását czélzó s emberbaráti tervek, főkép<br />
a siketnémák ügye felett,<br />
Végre annyira megért az e<strong>sz</strong>me, hogy Chá<strong>sz</strong>ár<br />
Bécsbe utazott a siketnémák oktatásának tanulmányozása<br />
végett. Ez 1799-ben történt, midőn<br />
a .Magyar Kurir» <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőjének is irt, begy<br />
saját rozsnyói házát a felállítandó intézet <strong>sz</strong>ámára<br />
örökösen átadja, valamint egy kertjét is,<br />
vagy ha az intezetet nem Rozsnyón fogják felállítani,<br />
akkor ezek helyett 1000 rénes forintot.<br />
De még ez termé<strong>sz</strong>etesen kéve* lévén, fel<strong>sz</strong>ólítja<br />
a «Magyar Kurírt <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőjét, hogy indítson<br />
meg a nemes czélra gyűjtést. A lelkes felhívásnak<br />
lett is némi eredmén<br />
Még ezen évben haza jővén ( há<strong>sz</strong>ár Bécsből,<br />
legelébb is Sturmannt kereste fel, a kivel egy<br />
nagyobb tervezetet dolgozott ki, melyet Gőmormegye<br />
közgyűlése elé terje<strong>sz</strong>tettek, majd pedig<br />
a pesti egyetemhez fordultak. A dolog Ferencz<br />
csatzárnak is tudomására jutott, a ki ÍŐOO forintot<br />
adott a felállítandó intézet czéljaira. 1<br />
példán a két derék emberbarát még jobban felbuzdulva,<br />
rendkívüli tevékenységet fejtettek ki<br />
or<strong>sz</strong>ág<strong>sz</strong>erte adományok gyűjtésére, a minek az<br />
lett ai eredménye, hogy 1802 végére már 50,000<br />
forintnál több ös<strong>sz</strong>egyűlt..<br />
Ezzel az intézetet már meg lehetett alapítani.<br />
EB meg is nyitották még abban u i nU n 16b n.<br />
Simon Antal győrmegyei áldozópapot már előzőleg<br />
felküldötték Bécsbe, ki ott a síketnémsk<br />
tanításának módját elsajátítván, hazatért s<br />
igazgatója lett az intézetnek. Az új intett I<br />
növendékkel és az igazgatón kívül birom tanárral<br />
1802 augu<strong>sz</strong>tus 15-ikén nyílt meg a váczi<br />
püspökök hajdani <strong>sz</strong>ékhazában, melyet e czélra<br />
átalakítottak.<br />
Később aztán egyre jobban fejlődött az intézet,<br />
mely ma Európa e nemű legkiválóbb<br />
zetei közt foglal helyet.<br />
Az intézet <strong>sz</strong>áz éves fennállásának ünnepe<br />
alkalmából dí<strong>sz</strong>es • Emlék könyvi-et is <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tett<br />
az intézet mostani izgazgatója, Borbély<br />
Sándor, melyben hű képét nyújtja az in*<br />
történetének, működésének, az alapüás'ól kezdve<br />
a mostani időig.<br />
Látjuk e gondosan meg<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tett könyvből,<br />
hogy a lefolyt <strong>sz</strong>áz év alatt 1410 növendéket vett<br />
fel az intézet, kik közül 882 fiú. 525 pedig lány<br />
volt a ezek közül csak 283-nak kiképzését nem<br />
lehetett taníthatatlanság, betegség vagv halál<br />
miatt teljesen befejezni, a többit sikerűit megtanítani<br />
arra, hogy az emberekkel megértesse<br />
magát s ha<strong>sz</strong>nos tagjává lehessen a társadalomnak.<br />
Az intézet épület", a kisebb-nagyobb belső<br />
átalakításokkal, alapjában egé<strong>sz</strong>en l»7G-ig vél-<br />
tozatlanúl állott; ekkor azonban <strong>sz</strong>ükségessé<br />
vált annak kibővítése. Jobb <strong>sz</strong>árnyához toldalekot<br />
építettek. De már 1881-ben ismét ssjfl<br />
bizonyult az épület, a mennyiben nem volt<br />
torna-, nöi kézimunka- és rajzterme. A már<br />
megkezdett <strong>sz</strong>árnyat továbl k tehát s a<br />
következő évben a <strong>sz</strong>ükséges helyiségek rendel-<br />
• állottak. [8 azonban oly igen<br />
áporodtak az in' endékei.<br />
ismét csak ujabb építéssel vált lehetővé azoknak<br />
befogadása e« tanítana. Körülbelül a jobb<br />
Bsáraynak magfelelő t<<br />
iS-baa<br />
kiépítették HZ épület kdwárnyát is. Etek az<br />
átalakítások még mindig nem voltak ele;.<br />
s ezért a vallás- és közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>térium<br />
az 1901. e\l költ-iegvetesbe V.<br />
ezer korona ra s ez ös<strong>sz</strong>egen épfill 1901<br />
<strong>sz</strong>eptemberétől kesdve 1902 nyaráig as intézet<br />
tén az a pompás palota, mely tágasságánál<br />
• s czélazerü berendezésénei fogva<br />
hos<strong>sz</strong>ú i i ig nélkülözhetővó te<strong>sz</strong>i as intését<br />
rget<br />
AZ AMERIKAI ZÁSZLÓ-ÜNNEP<br />
Nemcsak nagy<strong>sz</strong>erű, hanem jelentőség<br />
ünnepély is volt az, melylye] Amerikába <strong>sz</strong>akadt<br />
honfitársaink, a<br />
ség» által ajándékozott, Közadakozásból ké<strong>sz</strong>ült<br />
pompáa nemzeti záaslót fogadták, a non yorkl<br />
lapokat is megragadta a magyarság lelkesült-<br />
Bégé s áradozó hangon írtak a <strong>sz</strong>ép ünnepélyről.<br />
Különben népesebb di<strong>sz</strong>menetet nem sokat<br />
látott még New-York sem, mint a milyi n-<br />
ben a magyarok s a hozzájuk csatlakozott amerikaiak<br />
hatvan utc/.án végig vitték a aásmelyen<br />
kívül még vagy negyedfél<strong>sz</strong>áz mii<br />
/ló lengett a végtelennek tet<strong>sz</strong>ő, éljenző,<br />
ujjongó tömegben.<br />
Majdnem minden nagyobb magyar-,<br />
saját zenekarával vonult ki, sokan Lóháton,<br />
dí<strong>sz</strong>ruhában, vagy csikósnak öltözve<br />
meg s a gyalogosokon kívül több <strong>sz</strong>áz hintó is<br />
köretté a <strong>sz</strong>ingazdag menetet, melyet az MM<br />
rikai lapok mozgó <strong>sz</strong>ivárványhoz hasonlítottak.<br />
De<br />
bt a sok<br />
un Öltözve éli<br />
k a felvonul í<br />
milyen mosgaltnaa es lelkesedéstől<br />
áthatott lehetett BI • díaafelronuláe, ><br />
fogalmat nyújthat róla Amerikából kapott<br />
punk, a melyet most bemutatunk.<br />
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET<br />
Anion Ottó: Leányssemek. Budapett, 1909.<br />
(gyesen verselő, daloa kedvű • nyilván egé<strong>sz</strong>en<br />
fiatal ember mutatkozik be ebb< u • Mi lapon kii<br />
verafnzetben. Szerelemről dalol, de nem mély, az<br />
egéss lelket elfoglaló értétről, hanem caak múló<br />
hangulatokról. Ec at oka, hog> a didi nek<br />
mélyebb, maradandó hatást. Játwei en réfiVt<br />
lét az uralkodó baof Lenünk, annyim, hogy a<br />
fittet vegén már-már egyhangúnak h találjuk. \<br />
•alsseosn Otak u^vesiié,. nyilvánul, nem niíívi'istet,<br />
nyelve aima, itt ott Cotdalaaea, la torsa a tsiae,<br />
egyéni tunttjt - könnyen rálhaHk modorai<br />
A fütet még e-<br />
l •>• munkája. A Hasal '.! koroiiN rért<br />
taegrendellK'to a aterai lapest \i v.icti-<br />
Vronmegya ém Stécbeny! I<br />
érin'<br />
ni.Ivek I<br />
nyitják, hogj > megyéjében i»- • okai Uitt a<br />
ka volt rá. A kötet további I<br />
volili (»HM<br />
liiin nyi | ll,ill ( ,iiin<br />
t angolból fordította F. L. f.Mit/ lótaeftó'l n<br />
költemény i ktiehe]<br />
Angaio barom tonattjjének fordítást Wel/w Sin<br />
tói. 8tromp Láaslé limerteti Wildenbrucb i<br />
néni. t irón a 1<br />
met modern<br />
ik fflttto.<br />
min t leni. t birodalomban diadalmatan i<br />
régig a itinpadokon, lb n ben<br />
tományokban eltiltották, vVitdanbraeh drámája a<br />
téaa Imi tonlnió tonnán az<br />
i'i • \ •<br />
újuló társadalmi elv barcsit dran<br />
nrat át Latber tsemélyében állítja egymái alé.<br />
Mahler i<br />
jitégek Magyaror<strong>sz</strong>ágon><br />
i Btagyarorazáfri múzeumokban i<br />
lláriOKoknál k'VŐ,<br />
öl )7
692 VASÁENAPIJJJSÁG.<br />
tí. SZÁM. VMH. <strong>49.</strong> hVFOLTAM.<br />
&. SZÁM. <strong>1902.</strong><strong>49.</strong> ^FOLYAM.<br />
J&SÁMAPI ÚJSÁG.<br />
693<br />
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.<br />
vei. A bírálat irója méltatja a két regényben nyilatkozó<br />
irói képességet és erőt, kiemeli mindkettő jó<br />
tulajdonai között, hogy <strong>sz</strong>erencsés megfigyelések,<br />
zamatos magyar kifejezések váltakoznak bennök,<br />
•A halá<strong>sz</strong> regényé •-ről azt is, hogy «cselekménye<br />
gazdag és változatost s hogy erős törekvés mutatkozik<br />
az Írónál a magyar sajátságok feltűntetésére.<br />
A magyar para<strong>sz</strong>tot — irja a biráló — gyakran jellemzik<br />
regényíróink: de többnyire csak adoma<strong>sz</strong>erűen.<br />
Szemere a magyar para<strong>sz</strong>t lelki világát:<br />
erkölcsi jelességeit, komolyságát, termé<strong>sz</strong>et<strong>sz</strong>erűségét,<br />
naivitását, <strong>sz</strong>ilajságát, egy<strong>sz</strong>erűségét, <strong>sz</strong>abadság-<br />
és vendég<strong>sz</strong>eretetét, vallásosságát <strong>sz</strong>erető<br />
elmélyedéssel iparkodik feltűntetni. A magyar<br />
para<strong>sz</strong>t, a magyar nemes erkölcsi élete a magyar<br />
regényírók <strong>sz</strong>ámára még eléggé ki nem kutatott<br />
kincseket rejt. Szeretnők, ha Szemere György mindinkább<br />
erősbödő megfigyelő tehetséggel ezeket keresné."<br />
A «Budapesti Szemle», mely Gyulai Pál<br />
<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésében jelenik meg a Franklin-Társulat<br />
kiadásában, félévre 12 koronával rendelhető meg.<br />
A filozófia története. Ös<strong>sz</strong>eállította Pékár Károly.<br />
A filozófiai irodalom terén buzgó és sikeres munkásságáról<br />
ismert <strong>sz</strong>erző e munkájában világos és<br />
könnyen áttekinthető kézikönyvet akart adni a bölcsé<strong>sz</strong>eti<br />
e<strong>sz</strong>mék iránt érdeklődő közönség s az egyetemi<br />
ifjúság kezébe, hogy ezzel is előmozdítsa <strong>sz</strong>ellemi<br />
életünkben a filozófiai e<strong>sz</strong>mék terjedését. Könynyed,<br />
egy<strong>sz</strong>erű stílusban, a filozófiai íróknál gyakori<br />
nehézkességet és homályt gondosan kerülve állította<br />
ös<strong>sz</strong>e az emberi gondolkodás fejlődésében fontossággal<br />
biró irányokat és rend<strong>sz</strong>ereket; e tekintetben<br />
könyve nagyon megkönnyíti a filozófia tanulmányozását.<br />
Áttekinthetőségét nagyban növeli az<br />
anyag helyes beo<strong>sz</strong>tása s a végén nyújtott ré<strong>sz</strong>letes<br />
.név és tárgymutató s a kik e munka áttanulmányozása<br />
után behatóbb és ré<strong>sz</strong>letesebb tanulmányokra<br />
kapnak kedvet, jó ha<strong>sz</strong>nát ve<strong>sz</strong>ik a gazdag és megbízható<br />
bibliográfiának, melyet a <strong>sz</strong>erző <strong>sz</strong>ámukra<br />
ös<strong>sz</strong>eállított. A könyv Semsey Andornak, tudományos<br />
törekvéseink bőkezű pártfogójának van ajánlva.<br />
Az Athenaeum adta ki csinos kiállításban. Ára hat<br />
korona.<br />
Hunyadi Mátyás király az igazságos czímmel<br />
emlékfüzetet <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tettek Kovács Dezső és Szabó<br />
Samu. Közérthető módon, régi krónikák és jeles<br />
történetírók után közölnek benne Mátyás és atyja<br />
életéből <strong>sz</strong>ámos jelenetet, jeles költőinknek a Hunyadiakat<br />
dicsőítő verseit, krónikás anekdotákat<br />
stb. A füzetet Kolozsvár városa adta ki, emlékűi a<br />
nemzetnek a nagy király <strong>sz</strong>obrának leleplezése alkalmából.<br />
Jelentés a kolozsvári Mátyás • <strong>sz</strong>oborról.<br />
G. .Vagy Lajos tanár, a kolozsvári Mátyás-<strong>sz</strong>oboralap<br />
pénztárnoka, kiadta a jelentést a kolozsvári<br />
Mátyás-<strong>sz</strong>oborról. Elmondja a <strong>sz</strong>obor történetét,<br />
ismerteti a gyűjtés folyását, adatait és be<strong>sz</strong>ámol az<br />
eredményről. E <strong>sz</strong>erint a <strong>sz</strong>oborra begyűlt adományok<br />
ös<strong>sz</strong>ege a kamatokkal együtt idáig 280fi09 korona,<br />
A mi a költség teljes fedezésére még nem elegendő.<br />
Remélhetőleg azonban újabb adományok<br />
pótolni fogják, a mi még hiányzik.<br />
A VACZ1 SIKETNÉMA INTÉZET BÉGI ÉPÜLETE.<br />
Röpirat. • Királyunk és tanácsosai* czímmel politikai<br />
röpirat jelent meg Csávol<strong>sz</strong>ky Lajos függetlenségi<br />
párti képviselőtől. Ara két korona.<br />
Jövő Magyaror<strong>sz</strong>ág. Ezen czím alatt társadalompolitikai<br />
tanulmányokat tett közzé Tonelli Sándor;<br />
könyve Nagy-Kőrösön jelent meg.<br />
Kri<strong>sz</strong>tus temetése. Fe<strong>sz</strong>ty Árpádnak bibliai hármas<br />
képét, 'Kri<strong>sz</strong>tus temetését* a «Könyves Kálmánt<br />
műkiadó társaság kétféle művé<strong>sz</strong>eti másolatban<br />
adta közre, heliogravurban és <strong>sz</strong>ínes fénynyomatban.<br />
Maga a művé<strong>sz</strong> ügyelt föl a sok<strong>sz</strong>orítás<br />
hűségére, s minden útmutatása <strong>sz</strong>erint ké<strong>sz</strong>ült.<br />
A műlapok valóban <strong>sz</strong>épek és az eredetinek hu<br />
másai; a <strong>sz</strong>ínes lapok a kép <strong>sz</strong>íneit is vis<strong>sz</strong>aadják.<br />
Hogy a legdí<strong>sz</strong>esebb teremben is helyet foglaljanak,<br />
a keretről a magyar műipar gondoskodott,<br />
Horti Pál tervezetei után. A kép ára a keretben<br />
vidékre bérmentes <strong>sz</strong>állítással 130 korona, de hét koronás<br />
havi ré<strong>sz</strong>letekre is megrendelhető a kiadónál.<br />
A Könyves Kálmán ilyen művé<strong>sz</strong>ies reprodukcziók<br />
kiadásával sokat tehet a Németor<strong>sz</strong>ágból behurczolt<br />
olajnyomatok ki<strong>sz</strong>orítására és terje<strong>sz</strong>ti a művé<strong>sz</strong>etet,<br />
az ízlést és magyarságot.<br />
A kuruczok Parisban. Bérezik Árpádnak «A kuruezok<br />
Párisban» czímű háromfölvonásos vígjátékából,<br />
mely a Nemzeti Színház jövő heti újdonsága<br />
le<strong>sz</strong>, nagyban folynak a próbák. A <strong>sz</strong>ínház a darabot<br />
új, dí<strong>sz</strong>es kiállítással hozza <strong>sz</strong>ínre; a dí<strong>sz</strong>letek<br />
és jelmezek stíl<strong>sz</strong>erűek le<strong>sz</strong>nek, nevezetesen a<br />
Bátki-hu<strong>sz</strong>árok egyenruhái korhű képek és párisi<br />
minták <strong>sz</strong>erint ké<strong>sz</strong>ülnek.<br />
Nép<strong>sz</strong>ínház. Október 11-ikén jó fogadtatásban<br />
ré<strong>sz</strong>esült egy eredeti operetté, t Casanova*, melynek<br />
<strong>sz</strong>övegét Faragó Jenő írta, zenéjét Barna Izsó <strong>sz</strong>erezte.<br />
Faragó Jenő Casanovának, a XVHI-dik<br />
<strong>sz</strong>ázad kalandorának ismert pikáns történeteit<br />
vette alapúi. A <strong>sz</strong>ínpad és a könnyű termé<strong>sz</strong>etű<br />
operettek hatását eléggé ismerve dolgozott ki egy<br />
estére való és zene mellé <strong>sz</strong>ánt <strong>sz</strong>öveget nem bő<br />
elmésséggel, vagy <strong>sz</strong>ellemmel, de formát tartott<br />
benne. Casanova lovaghoz oda képzelte azonban<br />
Don Jüan és Fau<strong>sz</strong>t komorvégű legendáját és a<br />
vidám, léha <strong>sz</strong>erelmeskedő tragikusan enyé<strong>sz</strong>ik el<br />
az operettet néző közönség <strong>sz</strong>eme elől. Barna Izsó<br />
zenéjo megtet<strong>sz</strong>ett az első hallás után, s a közönség<br />
estenkint egé<strong>sz</strong>en megtölti a <strong>sz</strong>ínházat. Küry<br />
Klára nagy vidámsággal ját<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a a hármas női <strong>sz</strong>erepet.<br />
Tet<strong>sz</strong>ett a czím<strong>sz</strong>erepben Nyarai is, a <strong>sz</strong>ínház<br />
új tagja, hangban, játékban jóravaló erő.<br />
Blaha Lujza búcstífölléptei a Nép<strong>sz</strong>ínházban.<br />
Blaha Lujza most tartja utolsó föllépteit a Nép<strong>sz</strong>ínházban<br />
legjobb nép<strong>sz</strong>ínműi <strong>sz</strong>erepeiben. A Nemzeti<br />
Színház mint örökös tagot <strong>sz</strong>erződtette nagy<br />
művé<strong>sz</strong>etének elismeréséül s Blaha Lujza most<br />
vis<strong>sz</strong>avonul a Nép<strong>sz</strong>ínháztól, melynek legfényesebb<br />
estéi és sikerei megnyílta óta az ő nevével vannak<br />
ös<strong>sz</strong>ekötve. Búcsúföllépteinél a közönség folyton<br />
ünnepli, tapsolja, éljenzi és ko<strong>sz</strong>orúzza.<br />
A Magyar Tud. Akadémia október 13-iki ülésén,<br />
Pauler Gyula elnöklésével Wertheimer Ede<br />
tartott felolvasást Napóleon fiáról, a reichstadti<br />
herczegről, tA reichstadti herczeg politikai állásat<br />
czímen. Új, kiadatlan források alapján, leginkább<br />
a bécsi levéltárakból irta meg dolgozatát Napóleon<br />
fiáról, kit Bécsben neveltek és őriztek. Wertheimer<br />
a felolvasott ré<strong>sz</strong>ben egykorú politikusok<br />
iratait idézi, hogy mikép vélekedtek az ifjú herczegről,<br />
annak jövőjéről és a politikai állapotokról. Ha<br />
megjelenhetett volna Francziaor<strong>sz</strong>ágban, trónra<br />
emelik. Au<strong>sz</strong>tria azonban, bár érdekei nem tiltakoztak<br />
ellene, nem akarta trónra emelni, s az ifjú<br />
herczeg is betegeskedni kezdett. 1832 májusában<br />
Metternich a következőket írja a párisi követnek,<br />
Apponyinak Parisba: «A herczeget már halottnak<br />
tekintem. Az a tüdőbaj lepte meg, a mely nem<br />
kíméli ugyan az embert az élet egyetlen kor<strong>sz</strong>akában<br />
sem, ;de a hu<strong>sz</strong>onegy éves korban föltétlenül<br />
megöli, t És II. Napóleon nemsokára, a dicsőség kü<strong>sz</strong>öbén<br />
talán, a mes<strong>sz</strong>i idegenben, <strong>sz</strong>áműzetésben<br />
meghalt s halálával egy időre nagyon könnyített a<br />
politikusok gondjain.<br />
A Kárpát-egyesület új dí<strong>sz</strong>tagja. A magyaror<strong>sz</strong>ági<br />
Kárpát-egyesület dr. Darányi Ignácz földmívelésügyi<br />
mini<strong>sz</strong>tert dí<strong>sz</strong>tagjává vála<strong>sz</strong>totta. A mini<strong>sz</strong>ternek<br />
a megvála<strong>sz</strong>tásról <strong>sz</strong>óló oklevelet a képviselőházban<br />
e hó 15-ikén délelőtt küldöttség adta<br />
át, melynek <strong>sz</strong>ónoka Münnich Aurél or<strong>sz</strong>ággyűlési<br />
képviselő volt.<br />
A mini<strong>sz</strong>ter megkö<strong>sz</strong>önte a kitüntetést és azt<br />
mondta: mindig arra törekedett, hogy a Tátra déli<br />
lejtője magyar kézben maradjon; oly sok fontos<br />
érdek van ahoz fűzve, hogy azt bővebben magyarázni<br />
nem <strong>sz</strong>ükséges. Csendesen, de folytonosan<br />
haladunk ebben az irányban, talán nem is múlik el<br />
fél e<strong>sz</strong>tendő, hogy valami ebben a tekintetben<br />
ne történnék. De még csak a dolog kezdetén vagyunk,<br />
ezt nemzedékről-nemzedékre kell folytatni.<br />
Miután most már maholnap a kincstár, legalább a<br />
déli lejtőn egyike a legelső birtokosoknak, ebből<br />
folyik az a kötelesség is, hogy a kincstár vezető és<br />
irányító <strong>sz</strong>erepet játs<strong>sz</strong>ék és reméli, hogy ebben az<br />
irányban sokat fogunk tehetni és <strong>sz</strong>ámít az egyesület<br />
hazafias támogatására. A mini<strong>sz</strong>ter <strong>sz</strong>avait<br />
nagy tet<strong>sz</strong>éssel fogadták.<br />
A Néprajzi Társaság október 15-ki ülésén Vikár<br />
Béla tett jelentést a nyáron folytatott népköltési és<br />
etnográfiai gyűjtéséről s néhány <strong>sz</strong>ékely ballada s<br />
néhány <strong>sz</strong>övegtelen nóta melódiáját is bemutatta<br />
fonográfon. A nyáron gyűjtött Nyitrában, Barsban,<br />
Nógrádban, Tolnamegyében, legtovább és leggazdagabb<br />
eredménynyel pedig a <strong>sz</strong>ékelyek között. A Székelyföldön<br />
másfél hónapot töltött Vikár s ös<strong>sz</strong>egyűjtött<br />
mintegy három<strong>sz</strong>áz, jobbára ismeretlen melódiát,<br />
négy<strong>sz</strong>áznál több vers-<strong>sz</strong>öveget, köztük egy<br />
eddig ismeretlen népballadát, <strong>sz</strong>áznál több lírai<br />
verset, köztük menyegzö-dalokat s mintegy harmincz<br />
darab <strong>sz</strong>övegtelen figurás nótát, a melyet<br />
behegedültek vagy beklárinétoztak a fonográfba.<br />
Vikár után Gönczi Ferencz olvasott föl a <strong>sz</strong>ámok<br />
jelentéséről a göcseji néphagyományban.<br />
MI UJSÁG?<br />
A kolozsvári ünnepek. Kolozsvár fényes ünnepélyeiről<br />
czikkekben és képekben adunk ismertetést,<br />
és társlapunk, a "Politikai Újdonságok" is bő<br />
ré<strong>sz</strong>letességgel <strong>sz</strong>ólt a történtekről. Az ünnepnapok<br />
gazdag és lelkesedéstől áthatott eseményeiből<br />
fölemlítünk itt még némely ré<strong>sz</strong>letet.<br />
Az ünnepélyek már e hó 11-ikén kezdődtek a<br />
vendégek érkezésével, a mini<strong>sz</strong>terek, az or<strong>sz</strong>ággyűlés<br />
tagjainak, este pedig József Ágost főherczegnek<br />
fogadásával. Az ünnep első mozzanata volt az Erdélyi<br />
Irodalmi Társulat dí<strong>sz</strong>gyűlése. Jókai Mórt,<br />
a ki feleségével együtt érkezett Kolozsvárra, küldöttség<br />
hívta meg a gyűlésre. Ott volt Hegedűs<br />
Sándor, Zichy Jenő gróf és <strong>sz</strong>ámos budapesti vendég.<br />
Bartha Miklós or<strong>sz</strong>ágos képviselő tartott emlékbe<strong>sz</strong>édet<br />
Mátyás királyról s Mátyást mint hadvezért,<br />
diplomatát és nemzeti királyt méltatta. Azután<br />
Szabolcska Mihály <strong>sz</strong>avalta el alkalmi költeményét,<br />
majd Jankó Abigél (néhai Jankó János festőművé<strong>sz</strong><br />
leánya) Jókainak azt a versét, a melyet a<br />
költő annak idején maga <strong>sz</strong>avalt el Mátyás király<br />
emléktáblájánál. Este a várost kivilágították. Október<br />
12-ikén délelőtt 10 órakor kezdődött maga az<br />
ünnepély. Midőn a <strong>sz</strong>oborról lehullt a lepel, néhány<br />
pillanatig néma csendben nézte mindenki Mátyás<br />
király hatalmas alakját. Egy<strong>sz</strong>erre fölviharzott a<br />
tet<strong>sz</strong>és, harsogott az éljen. József Ágost főherczeg<br />
bemutattatá magának a <strong>sz</strong>obor alkotóját, Faáruit<br />
Jánost s a művé<strong>sz</strong> társaságában járta körűi a<br />
<strong>sz</strong>obrot.<br />
A <strong>sz</strong>obor ünnepe után következett Mátyás király<br />
<strong>sz</strong>ülőházában az Erdélyi Kárpát-Egylet néprajzi<br />
múzeumának megnyitása és az egylet Erzsébetlobogójának<br />
föl<strong>sz</strong>entelése. Báró Feilitzsch Artúr<br />
képviselő, az egylet elnöke üdvözölte itt a főherozeget,<br />
ki mellett báró Wesselényi Istvánné foglalt<br />
helyet, mint a zá<strong>sz</strong>lóanya, Augu<strong>sz</strong>ta fó'herczegnő<br />
helyettesítője. A zá<strong>sz</strong>ló megáldása után a <strong>sz</strong>okásos<br />
<strong>sz</strong>ögbeverések következtek, ezután pedig a főherczeg<br />
a múzeum gyűjteményeit <strong>sz</strong>emlélte meg. Délután<br />
három órakor nyílt meg a <strong>sz</strong>épművé<strong>sz</strong>eti társaság<br />
műkiállitása a sétatéren levő korcsolyacsarnokban.<br />
A megnyitásra megjelent főherczeget Wlassics Gyula<br />
közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>ter kö<strong>sz</strong>öntötte. A kiállítás<br />
gazdag és érdekes, a festmények, <strong>sz</strong>obrok hét termet<br />
foglalnak el. A főherczeg délután még az or<strong>sz</strong>ággyűlés<br />
két házának ti<strong>sz</strong>telgését fogadta és este 11<br />
órakor utazott el Kolozsvárról; Széli mini<strong>sz</strong>terelnök<br />
is ekkor utazott el. Október 13-ikára maradt az<br />
egyetemi új épületek és igazságügyi palota fölavatása.<br />
A kolozsvári Nemzeti Színház e hó 12-iki dí<strong>sz</strong>előadását<br />
Jókainak ez alkalomra írt prológja nyitotta<br />
meg, melyet Tóvölgyi Margit <strong>sz</strong>avalt el. A költemény<br />
végén <strong>sz</strong>ép csoportozatban Mátyás alakja<br />
tűnt fel. Előadták még Kisfaludy Károlynak a Mátyás<br />
életéből vett *A hűség próbája* czímű kis vígjátékát<br />
és Mosonyi Mihály «8zép Honka» operájának egy<br />
felvonását.<br />
A budapesti <strong>sz</strong>ínházak is megülték Mátyás király<br />
emlékét e hó 12-ikén. A Nemzeti Színházban a<br />
délutáni népies előadáson Balog Istvánnak egykor<br />
oly kedvelt «Mátyás diák» <strong>sz</strong>ínművét ját<strong>sz</strong>ották el.<br />
Este volt a dí<strong>sz</strong>eiőadás. Jókai tApotheozisét" <strong>sz</strong>avalta<br />
el Fáy Szeréna s aztán <strong>sz</strong>ínre került Szigligetinek<br />
"Mátyás király le<strong>sz</strong>» czímű történeti drámája.<br />
Az előadást hétfőn ismételték.<br />
Fadru<strong>sz</strong> János Kolozsvártt. A Mátyás-<strong>sz</strong>obor<br />
alkotóját, Fadru<strong>sz</strong> Jánost, ki még az ünnepélyek<br />
után is Kolozsvártt maradt, a társadalom minden<br />
körében ünnepelték. Ritka egyértelműséggel üdvözölték<br />
sikeréért mindenütt. Fáklyásmenettel is meg<br />
akarták ti<strong>sz</strong>telni a művé<strong>sz</strong>t, de alkalmasabbnak<br />
találják az elismerés kifejezésére, hogy a város legközelebbi<br />
közgyűlésén dí<strong>sz</strong>polgárrá vála<strong>sz</strong>tására<br />
tegyenek javaslatot.<br />
A Vörftsmarty-<strong>sz</strong>obor. A nagy költőnek emelendő<br />
<strong>sz</strong>obor bizottsága október 14-ikén Bákosi<br />
Jenő elnöklésével ülést tartott, a ki bejelentette a<br />
<strong>sz</strong>obor-pályázat eredményét, és hogy a beérkezett<br />
<strong>sz</strong>obormintákat <strong>sz</strong>éto<strong>sz</strong>tották egyletek iskolák és<br />
vidéki muzeumok <strong>sz</strong>ámára. A biráló bizottság határozata<br />
alapján a <strong>sz</strong>obor-bizottság elhatározta, hogy<br />
<strong>sz</strong>űkebb pályázat legyen Kallós Ede, Ligeti Miklós,<br />
Róna József, Teles Ede és Tóth István között. A pályázat<br />
1903 január 31-én délután négy órakor jár le.<br />
A SÜKETNÉMÁK VÁCZI OBSZAGOS INTÉZETÉNEK ÚJ ÉPÜLETE.<br />
Apályaművek legkevesebb egy hétig le<strong>sz</strong>nek kiállítva<br />
és ez idő alatt dönt is a bizottság, a mely, a mennyiben<br />
a pályázók közül valakinek megbízást ad, a<br />
megbízást nyert pályaművet nem díjazza. Az esetleges<br />
pályaterven túl. mint a mely. nem kap díjat,<br />
a bizottság a következőképen díjazza a pályaműveket:<br />
az elsőt 3000 koronával, a másodikat 2000<br />
koronával, a többit 1000—1000 koronával.<br />
A Szögyény-család jótékonysága. Székesfejérvárról<br />
írják : Szögyény Marich Lá<strong>sz</strong>ló berlini nagykövet<br />
és családja, a kik tudvalevőleg az év egy ré<strong>sz</strong>ét<br />
csoóri birtokukon töltik, minden évben, mikor<br />
az idő hűvösre változik, gondoskodnak a csoóri<br />
<strong>sz</strong>egény iskolásgyermekekró'l. A minap is, felruházó-ünnep<br />
volt a csoóri iskolában. A nagykövet<br />
leányai maguk o<strong>sz</strong>tottak ki két<strong>sz</strong>ázötven gyermeknek<br />
téli ruhát; azonkívül könyvet, Író<strong>sz</strong>ert, sőt<br />
még süteményt is adtak a <strong>sz</strong>egény gvermekeknek.<br />
A tanítók is értékes ajándékot kaptak. A Szögyénycsalád<br />
jótékonyságát Janky József főtanftó kö<strong>sz</strong>önte<br />
meg.<br />
Szent István király budavári emlék<strong>sz</strong>obra.<br />
A budavári koronázó Mátyás-templom környékének<br />
rendezésével egvidejűleg kiépítették a régi, úgynevezett<br />
Hal á<strong>sz</strong>-bástyát, s annak közepére jön Szent<br />
István király lovas érczemléke. melvet Stróbl ké<strong>sz</strong>ített.<br />
A <strong>sz</strong>obor talapzatának fölállítását már megkezdték.<br />
Az egé<strong>sz</strong> hara<strong>sz</strong>ti kőből ké<strong>sz</strong>ül, négv sarkán<br />
négy hatalmas kőoro<strong>sz</strong>lánnal. Négy oldalfalán pedig<br />
karrarai márványból faragott domborművek a nagy<br />
király életének főbb mozzanatait tüntetik föl életnagyságú<br />
alakokkal. Ezek között van a templomalapítás,<br />
a várépítés és Bécs hódolása. E talapzatra<br />
jön Szent István <strong>sz</strong>obra, mely az első királyt a<br />
koronázási palástban, fején a koronával és kezében<br />
a királyi lándsával örökíti meg. Lován gazdag<br />
bizanczi stílű <strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ám. A lovas <strong>sz</strong>obor bronzból<br />
ké<strong>sz</strong>ül, de érdekes kisérletképen egyes ré<strong>sz</strong>eit<br />
arany- és zománczdi<strong>sz</strong>ítéssel látják el.<br />
Jókai Nagy-Váradon. Jókai Mór nejével a kolozsvári<br />
ünnepek után Nagy-Váradra utazott, a hová e<br />
hó 13-ikán délután érkeztek. A vasútnál nagy sokaság<br />
üdvözölte és Rimler Károly polgármester mondta<br />
a kö<strong>sz</strong>öntő <strong>sz</strong>avakat. A város dí<strong>sz</strong>hintaján hajtattak<br />
be a városba, hol este a <strong>sz</strong>ínházban dí<strong>sz</strong>előadás volt,<br />
az előadás után lakoma, melyet a Szigligeti nevét<br />
viselő irodalmi társaság rendezett. A társaság elnöke<br />
Rádl Ödön kö<strong>sz</strong>öntötte fel a Jókai-párt. Jókai Nagy-<br />
Várad közönségére emelte poharát; érdekes be<strong>sz</strong>édéből<br />
a következő ré<strong>sz</strong>t közöljük:<br />
«A mit ti<strong>sz</strong>telt barátom és az irodalomban<br />
vezértársam, a "Szigligeti Társaság" elnöke elmondott,<br />
abban egé<strong>sz</strong> életem munkásságának jutalma<br />
van. O, legkiválóbb e<strong>sz</strong>tétikusunk, meggyőzött arról,<br />
hogy nem hiába küzdöttem az ideálizmus terén. Az<br />
életet én is ép úgy ismerem, miiít a veristák. Tudom<br />
az or<strong>sz</strong>ág és a világ társadalmának <strong>sz</strong>ennyét. De<br />
tagadom, hogy a mi az Istentől való munkához<br />
méltó, hogy az nem irfaz. Hogy nem igaz a hon<strong>sz</strong>eretet,<br />
a női erény és a férfibecsület. Én pedig<br />
azt mondom, hogy ez az igaz. ezek a regulák; a rút<br />
csak kivétel. Ezt én így tanultam hos<strong>sz</strong>ú pályámon,<br />
ez az én meggyőződésem,"<br />
Egé<strong>sz</strong>ségtani muzeumok. Dr. Liebermann Leo<br />
egyetemi tanár felhívást intézett az or<strong>sz</strong>ág nagyobb<br />
városainak tanácsához egé<strong>sz</strong>ségtani muzeumok felállítása<br />
érdekében. A muzeumok czélja az volna,<br />
hogy a lakosság megismerje egé<strong>sz</strong>ségének és életének<br />
ellenségeit s a védekezés e<strong>sz</strong>közeit s hogy az<br />
egé<strong>sz</strong>ségtani ismeretek <strong>sz</strong>emlélhető módon terje<strong>sz</strong>tessenek<br />
a nép között. A muzeumot egy<strong>sz</strong>erű e<strong>sz</strong>közökkel<br />
egy tágas s könnyen hozzáférhető helyen<br />
kellene berendezni s fel<strong>sz</strong>erelni az ivóvfz ti<strong>sz</strong>tántartására<br />
<strong>sz</strong>olgáló különböző rend<strong>sz</strong>erű e<strong>sz</strong>közökkel,<br />
kutak és vízvezetéki berendezések rajzaival, mintáival,<br />
<strong>sz</strong>ellőztető ké<strong>sz</strong>ülékek, építő anyagok, <strong>sz</strong>obafestékek,<br />
ffltésberendezések, világítási e<strong>sz</strong>közök,<br />
lakások, bútorok, ruhanemfiek fertőtlenítésére <strong>sz</strong>oleáló<br />
e<strong>sz</strong>közök mintáival, a miket az ilyen e<strong>sz</strong>közök<br />
ké<strong>sz</strong>ítésével foglalkozó gyárak saját érdekükben<br />
minden költség nélkül bocsátanának a múzeum rendelkezésére.<br />
Ezeket a tárgyakat az orvosok időnkint<br />
bizonyára <strong>sz</strong>ívesen ismertetnék s a muzeumok így<br />
igen ha<strong>sz</strong>nos <strong>sz</strong>olgálatot tehetnének a közegé<strong>sz</strong>ség<br />
ügyének.<br />
Az ©ftz liaj/at eredeti <strong>sz</strong>iliének vis<strong>sz</strong>anyerése czéljából<br />
nagyon ajánlatos a tStella* hajvizet ha<strong>sz</strong>nálni,<br />
melynek rendkívüli előnye, hogy nem mint festék hat,<br />
de a liai eredeti <strong>sz</strong>ínét állítja vis<strong>sz</strong>a. E <strong>sz</strong>er ké<strong>sz</strong>ítője<br />
Zoltán Béla. budapesti gyógyFzeré<strong>sz</strong>. ő cs. és kir. fensége<br />
József főherczeg udvari <strong>sz</strong>állítója.<br />
HALÁLOZÁSOK.<br />
PETHÖ GYULA, a m. kir. földtani intézet főgeologusa<br />
elhunyt Budapesten e hó 14-ikén 54 éves<br />
korában. Avatott művelője volt a termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />
irodalomnak, sok ideig társ<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tője a<br />
• Termé<strong>sz</strong>ettudományi Közlöny »-nek, másodtitkára<br />
a Termé<strong>sz</strong>ettudományi Társulatnak. S úgy e társulatnak,<br />
mint a földtani társulatoknak egyik legbuzgóbb<br />
tagja volt. Temetése e hó 16-ikán délután a<br />
földtani intézetből történt. A dí<strong>sz</strong>es ravatalt a tanácskozó-teremben<br />
állították föl. Az egyetem és<br />
műegyetem tanárai, a termé<strong>sz</strong>ettudományi társulat<br />
vezetői, a Nemzeti Múzeum ásványtani o<strong>sz</strong>tályának<br />
ti<strong>sz</strong>tviselői közül többen voltak jelen, a földtani in-
604 VASÁENAPTDJSM<br />
<strong>42.</strong> SZAM. <strong>1902.</strong> <strong>49.</strong> ÉVFOLYAM.<br />
tózet ti<strong>sz</strong>tikara Böck mini<strong>sz</strong>teri tanácsos fó'geologus<br />
vezetése alatt s nagy<strong>sz</strong>ámú közönség; a rokonok<br />
közt Szily Kálmán, az akadémia főtitkára. Horváth<br />
Sándor evang. lelké<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ép be<strong>sz</strong>édben méltatta<br />
az elhunyt tudós érdemeit. A földtani intézet ti<strong>sz</strong>tviselői<br />
nevében Róth Lajos főbányatanácsos mondott<br />
be<strong>sz</strong>édet, azután pedig Schmidt Sándor műegyetemi<br />
tanár, a földtani társulat s a termé<strong>sz</strong>ettudományi<br />
társulat nevében. Örök nyugalomra a<br />
kerepesi-úti temetőben tették sírba. A koporsót dí<strong>sz</strong>ítő<br />
ko<strong>sz</strong>orúk közt volt egy kere<strong>sz</strong>tben fekvő geológus-kalapács,<br />
a melyet, mint működésének jelvényét,<br />
vele együtt a sírba bocsátottak. Az elhunytat<br />
barátain, ti<strong>sz</strong>telőin kívül egyetlen fia gyá<strong>sz</strong>olja.<br />
Elhunytak még a közelebbi napokban : Borosjenői<br />
és <strong>sz</strong>entendrei MUSLAY SÁNDOB, Nógrádmegye<br />
több ízben volt or<strong>sz</strong>ággyűlési képviselője, 88-ik évében<br />
Rád községben. — PROHÁSZKA NÁNDOR nyűg.<br />
pénzügyi tanácsos és 48-as honvédfőhadnagy 75<br />
éves korában Budapesten. —LITECZKY JÁNOS, a <strong>sz</strong>abadságharczban<br />
a Cornides-féle guerilla vadá<strong>sz</strong>zá<strong>sz</strong>lóalj<br />
vitéze, 82 éves korában, Szepesváralján. —<br />
MAEKOVICS VINCZE, 48-as honvédhu<strong>sz</strong>ár-<strong>sz</strong>ázados<br />
77 éves korában Budapesten. — KOVÁCS FERENCZ<br />
volt 48-as honvéd és a kalocsai takarékpénztár<br />
igazgatója. —- ADLER MÓRICZ, akadémiai festő, 76<br />
éves koiában Budapesten ; temetésén a Képzőművé<strong>sz</strong>eti<br />
Társulat és Nemzeti Szalon testületileg vett<br />
ré<strong>sz</strong>t. —• MOHN LAJOS, a budapesti belváros egykori<br />
tekintélyes kereskedője, 72 éves korában. — DEB-<br />
RADE MORODA GYULA író és hírlapíró Pozsonyban.<br />
Német nyelven írt hazafias <strong>sz</strong>ellemben. — BIRMANN<br />
EDE FERENCZ, a svájczi konzulátus titkára, Haggenmacher<br />
Henrik gőzmalmának irodafőnöke, a hol<br />
31 évig <strong>sz</strong>olgált, 59 éves korában Budapesten. —<br />
PADÁR KÁLMÁN földbirtokos 69 éves korában Kenderesen.<br />
— Ifj. KASZAP KÁLMÁN, Csepel község jegyzője.<br />
— Dr. CSAPKAY ISTVÁN, 32 éves korában Fiúméban.<br />
— SARKADY KÁLMÁN, 30 éves korában Budapesten.<br />
— MEZEY BÉLA gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>-gyakornok<br />
Bihar-Nagy-Bajomban 20 éves korában. — BAKODY<br />
LAJOS, öreg zongoraművé<strong>sz</strong> és zeneíró, ki három<br />
évtized előtt kedvelt művé<strong>sz</strong> volt, több zeneművet<br />
írt s ezek közt . Zrínyi» czímű zenekari művet. Az<br />
elhunyt dr. Bakody Tivadar egyetemi tanár testvéröcscse<br />
volt. — Dr. KUTJÁX ÁGOSTON, volt biharmegyei<br />
főorvos, városi bizottsági tag 78 éves korában<br />
Nagyváradon. — Almássi GLEVITZKY SÁNDOR volt<br />
negyvennyolczas honvéd<strong>sz</strong>ázados, volt kassai tanitóképző-intézeti<br />
tanár s a kispataki községi iskola<strong>sz</strong>ék<br />
elnöke, nyűg. biztositó-intézeti főti<strong>sz</strong>tviselő 75<br />
éves korában Sárospatakon. — GARAY REZSÓ, CS. és<br />
kir. <strong>sz</strong>ázados <strong>sz</strong>ámvivő, életének 50-ik évében, Kisbéren.<br />
SZIGETHY BÉLÁNÉ <strong>sz</strong>ül. Mnclarassy Klotild írónő<br />
Budapesten. A hatvanas és a hetvenes években<br />
buzgó munkása volt a magyar <strong>sz</strong>épirodalomnak. —<br />
CSONTOSI JÁNOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. György Erzsébet, Csontosi<br />
János tankerületi kir. főigazgatósági tollnok<br />
s az akadémia levelező tagjának felesége 64 éves<br />
korában; a temetésen jelen volt a Magyar Tud.<br />
Akadémi több tagja, a Nemzeti Múzeum több ti<strong>sz</strong>tviselője<br />
is. Az elhunytat férjén és 84 éves anyján<br />
kivül nagy<strong>sz</strong>ámú rokonság gyá<strong>sz</strong>olja. — SALKOVITS<br />
KÁROLYNÉ, <strong>sz</strong>ül. Erényi Emilia, Salkovits Károly mini<strong>sz</strong>teri<br />
főmérnök neje 38 éves korában Dunake<strong>sz</strong>en.<br />
—•• Dr. MATISZ DEZSŐNÉ, <strong>sz</strong>ül. Koraffy Jolán,<br />
dr. Mati<strong>sz</strong> Dezső kir. közjegyző felesége Körmöczbányán.<br />
— KRAUSZ EBNŐNÉ, <strong>sz</strong>ül. bethlenfalvi<br />
T. Nagy Karolina 23 éves korában Székely-Udvarhelyen.<br />
•<br />
Szerke<strong>sz</strong>tői üzenetek.<br />
Táska Buzsák, H. Gy. A török távoli rokonságban<br />
áll a magyarral, s a két nemzet egymás nyelvét nem<br />
•érti meg. Csak egyes <strong>sz</strong>avaik azonosok, mint pl.<br />
árpa, kapu, alma, bicsak, stb. Az egé<strong>sz</strong> török birodalom<br />
népessége körülbelöl 40 millióra tehető, ennek azonban<br />
csak kisebb fele valódi török, vagyis ozmánli, a<br />
többi arab, görög, mór, <strong>sz</strong>láv, kurd, albán és más<br />
kisebb-nagyobb néptöredékből áll. Az ozmanlik legnagyobbré<strong>sz</strong>t<br />
Kis-Azsia belsejében laknak. Török fajú<br />
törzsek laknak még Dél-Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágban, Közép- és<br />
Kelet-Ázsiában, de ezek bár hajdan igen hatalmasok<br />
voltak, most oro<strong>sz</strong>, perzsa, vagy khinai fenhatóság<br />
alatt élnek. Törökül be<strong>sz</strong>éltek a régi kunok is, a<br />
kiknek ivadékai ma ti<strong>sz</strong>ta magyarok.<br />
H. E. Az Amerikában mutatkozó aranypénz hiánynak<br />
oka az, hogy a dél-afrikai háború miatt Tran<strong>sz</strong>válban<br />
Bzünetelt az aranytermelés s az arany hiányát<br />
eddig nagy ré<strong>sz</strong>ben Amerikának kellett pótolni.<br />
Azt hi<strong>sz</strong>ik, hogy mihelyt az afrikai bányákban a<br />
munka újból teljes erővel megkezdődik, az aranyhiány<br />
is magától meg fog <strong>sz</strong>űnni.<br />
A. M. A robbanó lövegek nagyot tökéletesedtek az<br />
utóbbi évtizedekben. Mig az 1870—71-iki franczianemet<br />
háborúban egy közönséges gránát csak 19—30<br />
darabra robbant <strong>sz</strong>ét, mostanában már 240—250 <strong>sz</strong>i-<br />
, a ,°^ra , tor ' k '<br />
E «y Piroxilinnel töltött 70 fontos bomba<br />
ISW darabra <strong>sz</strong>akad s Így valamely tömegben álló<br />
csapattest közepébe esve 2-300 embert egy<strong>sz</strong>erre<br />
megölhet.<br />
nj<br />
jQondolatok<br />
Nagyobbré<strong>sz</strong>t nem újak már, az mi új<br />
k t ö Ö " ' *""* ° lyan f ° rmaba<br />
-tv.,>ogy<br />
Vadá<strong>sz</strong>. A jávor<strong>sz</strong>arvas épen úgy kive<strong>sz</strong>őfélben<br />
van már, mint a bölény. Bégen hazánk területén is<br />
tenyé<strong>sz</strong>ett e pompás állat, sőt a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd G-alicziában<br />
még 1760-ban is lőttek egyet. Ma már csak<br />
keleti Poro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágban ós a svéd hegyi erdőkben él<br />
még pár <strong>sz</strong>áz példány.<br />
Kísértés. A témája inkább vis<strong>sz</strong>ata<strong>sz</strong>ító, mint érdekes<br />
; az ilyen kényes tárgyakat még a legnagyobb<br />
tehetség sem igen tudná elfogadhatóvá tenni. Csodálatos<br />
: a nagy város éjjeli hangulatában ne volna<br />
érdekesebb, a költő figyelmére méltóbb dolog, mint<br />
az efféle ? Pedig a kis vers különben nincs egé<strong>sz</strong>en<br />
ügyetlenül megírva.<br />
Az én tava<strong>sz</strong>om. Ipoly partján. Várromon. Az elsőnek<br />
csinos nyelve elég hangzatos, bár még kissé<br />
kezdetleges verselése mintha némi tehetséget sejtetne.<br />
A jó véleményt azonban alaposan lerontja a másik<br />
kettő. Az «Ipoly partján* csupa banális nép<strong>sz</strong>ínműi<br />
poézis, a vége meg épen lapos próza. A drégelyi<br />
vers még ennél is kevesebbet ér. Micsoda vers az, a<br />
melynek egy harmadré<strong>sz</strong>ét — <strong>sz</strong>erző Ítélete <strong>sz</strong>erint —<br />
ha tet<strong>sz</strong>ik, ki is lehet hagyni?<br />
SAKKJÁTÉK<br />
2297. <strong>sz</strong>ámú feladvány. Fuss 0.-tól.<br />
SÖTÉT.<br />
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.<br />
A 2280. <strong>sz</strong>ámú feladvány megfejtése Pradignat E.-tó'l<br />
niagoi. Sötét. Világot. a. Sötét.<br />
1. fö-f6 d6-d5 (a) 1. ... Ke4-d5 (b)<br />
2. Ffl— d3 + Kei—d3: % Vg2—e2 ... t. <strong>sz</strong>.<br />
3. Hf3—e5 : mat. 3. Ve2—c4 mat<br />
o. c.<br />
1. .__ — ... H t. <strong>sz</strong>. (c) 1. .._ ... ... Ke4—f5<br />
2. Vg2-e2 +.._ K t. <strong>sz</strong>. 2. Vg2-g5 f stb.<br />
3. V mat.<br />
Helyesen fejtették meg : Budapesten: K. J. és F. H. —<br />
Andorfi S. — Kovács J. — Beniczky Sándor. — Csomonyán :<br />
Németh Péter. — Lipótvárott: Hoffbauer A. — Bakony-<br />
Szentlá<strong>sz</strong>lón: Szabó János. — Kecskeméten : Balogh Dénes. —<br />
Fakerten : Kintzig Róbert. — A pesti sakk-kör.<br />
KÉPTALÁNY.<br />
f 1 v#fl ' >» bé' •<br />
A «Vasárnapi Újság» 39. <strong>sz</strong>ámában megjelent kép<br />
talány megfejtése : Toldi<br />
<strong>sz</strong>erelme.<br />
Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő: Nagy<br />
Miklós.<br />
Szerke<strong>sz</strong>tőségi iroda . Budapest, IV., Kaplony ntcza 9<br />
A Szinye-Lipóczi<br />
Lithion-forrás<br />
Salvator<br />
kitűnő sikerrel<br />
ha<strong>sz</strong>náltatik<br />
»««-, hújjahólgaa-, h«o;gdara- és kö<strong>sz</strong>vénybántalmak<br />
ellen, piztltti nehézségeknél, továbbá a ligzo és<br />
emé<strong>sz</strong>tési <strong>sz</strong>ervek hnrutos bántalmainál.<br />
Dinretlkns (viz. hajtó)<br />
hatású.<br />
is<strong>sz</strong>Mntes! Konnyan emé<strong>sz</strong>thető! CsiramenlM •<br />
Kapható átványvizktraktdtstkbm vagy a<br />
Salvator-forrás igazgatóságánál Eperjesén.<br />
Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnái.<br />
Alapíttatott<br />
18H5-ben.<br />
A legjobb bel- és külföldi<br />
zongorák, piaiiinók és harmoniumok<br />
legolcsóbban kaphatók<br />
HeckenastGu<strong>sz</strong>táv<br />
zongoratermében<br />
Budapest, IV., Gizella-tér 2<br />
(Váczi-ntcza sarkán).<br />
Ehrbar udvari zongoragyár<br />
Schicdmtvyer és fl a i<br />
stuttgarti udvari zongoragyár<br />
magyaror<strong>sz</strong>ági egyedüli kénviselete.<br />
Valódi amerikai harmoniumok.<br />
9720<br />
Nagy kölcsönző-intézet. Árjegyzék ingyen.<br />
A mozdonyvezető tréfája,<br />
Harmat Miki mozdonyvezető azt a felfedezést tette<br />
hogy az ő jobb keze, már mint fűtője Bélés Jankó'<br />
egé<strong>sz</strong>en lielyén való legény lenne a talpán, ha a feje is<br />
helyén való volna. A fűtőnek elég nagy volt az ő feje<br />
de még nagyobb volt az az impertmenozia, a mi kisugárzott<br />
belőle, legkivált ha <strong>sz</strong>e<strong>sz</strong> honolt a káputban.<br />
Ezen segíteni kell, gondolta a masini<strong>sz</strong>ta, és amúgy titokban<br />
dr. lírok-féle port kevert a Jancsi literjébe.<br />
A kúra ha<strong>sz</strong>nált és Jancsi alább hagyott a házsártoskodással,<br />
meg a literezéssel is, mert hát a dr. Brok<br />
(angol tanár) pora kisogiti még a legrakonczátlanabb<br />
agyvelőt is. A dr. Brok pora meggyógyit indulatosságból,<br />
megerőltetéstől, hüléstől, melegtől, vér<strong>sz</strong>egénységtől,<br />
migréntől, sőt más bajoktól támadt makacs fejfájást<br />
is. (1 por 20 kr., 11 por 1 írt 50 kr.) Dr. Brok<br />
pora csupán ártalmatlan növényi <strong>sz</strong>ereket tartalmaz<br />
<strong>sz</strong>ivre nem hat, ment minden utóhatástól — jótállás<br />
mellett. Kinek Brok-féle porra van <strong>sz</strong>üksége, forduljon<br />
csak a «Dianán gyógy<strong>sz</strong>ertárhoz Budapest,<br />
Károly-körut 5, a honnan postán is <strong>sz</strong>állitják a világ<br />
minden ré<strong>sz</strong>ébe. 9350<br />
•i<br />
isi<br />
1<br />
Ha<strong>sz</strong>náljon<br />
Kerpel-féle kézfinomító folyadékot, a<br />
kezet 3 nap alatt bársony simára és<br />
hófehérré te<strong>sz</strong>i. Egy üveg 70 fillér.<br />
Postai <strong>sz</strong>étküldés : Kerpel gyógytár,<br />
Budapest, Lipót-körut 28. Négy üveg<br />
rendelésnél bérmentve. 9689<br />
ÍPPP<br />
r t i u > r k i a c f o i »<br />
JJU-1 U l C S l I í l<br />
a világhírű hegedű-művé<strong>sz</strong><br />
húrjait Reményi Mihály<br />
mühang<strong>sz</strong>erké<strong>sz</strong>itőnól,a m. kir. zene-akadémia <strong>sz</strong>állítójánál<br />
<strong>sz</strong>erzi be.<br />
Specialista hegedű-javításokban, melyek a legmfivé<strong>sz</strong>iesebben<br />
ké<strong>sz</strong>íttetnek jótállás mellett.<br />
A hangfokozó gerenda feltalálója, mely bármely<br />
hegedű vagy gordonkába alkalmazva annak sokkal<br />
erősebh. <strong>sz</strong>ebb és kellemesebb hangot ad.<br />
Budapest, VI. kerület, Király-utcza 44/b.<br />
Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. 9482<br />
BRULLIRMA<br />
Budapest, IV., ZsMrus-utcza 1. 9717<br />
Van <strong>sz</strong>erencsém az előkelő hölgyvilággal és nagyrabecsült<br />
vevőimmel tudatni, hogy <strong>sz</strong>okásos párisi és bécsi<br />
bevásárlásaimból vis<strong>sz</strong>aérkezve, üzletemet az ő<strong>sz</strong>i és<br />
téli divat legelegánsabb újdonságaival láttam<br />
el, melynek megtekintó.-ére ti<strong>sz</strong>teletlel felhívom becies<br />
figyelmét. Tapa<strong>sz</strong>talt vis<strong>sz</strong>aélések elkerülése végett kény<strong>sz</strong>erítve<br />
vagyok <strong>sz</strong>íves tudomására hozni, hogy 23 év<br />
óta fennálló elsőrangú női kalapiizlcteiu úgy<br />
mint eddig, most is kizárólag Zsibárus-utcza I.<br />
<strong>sz</strong>ám alatt létezik, semmiféle fióküzletem nincsen és<br />
igy nem téve<strong>sz</strong>tendő ös<strong>sz</strong>e egy basonló nevii üzlettel,<br />
melylyel semminemű ös<strong>sz</strong>eköttetésben nem állok.<br />
Vidékre ké<strong>sz</strong>séggel küld 5—S latlapot vála<strong>sz</strong>tékul.<br />
Gyermekpadok<br />
1 és 2 üléses, minden nagyságra<br />
<strong>sz</strong>abályozható, valamint<br />
felnőtteknek is. Meggátolja<br />
a rövidlátást, a hat<br />
elgörbiilését, s buzdítják a<br />
gyermeket rendié és <strong>sz</strong>orgalomra.<br />
Ar: 30—OO koronáig.<br />
Állapokkal gyermekp^(lokról,<br />
torna<strong>sz</strong>erekről és iskola<br />
bútorokról díjmentesen<br />
<strong>sz</strong>olgálunk.<br />
Feiwel Lipót<br />
utódai 9719<br />
Budapest, IX. ker., Ipar-utcza 4. <strong>sz</strong>ám*<br />
lé SZAM. 190l tó. ÉVFOLYAM VASÁRNAPT ÜJSÁG. m<br />
HOGY KARCSÚVÁ<br />
váljunk ét trjutlsl rfé<strong>sz</strong>tégünketisinegerüáiuök,lia<strong>sz</strong>náljuk<br />
a Pilules Apolló -kat<br />
T T!n e k(rvőgjerejea(nővényekbölnyertH'es/cuíOí/ne.EjenorToiitekintélyekia<br />
uSSkalismert pilulák karcsúvá te<strong>sz</strong>nek, Itatásuk azonban uinci hátrányára a;<br />
ÍÍSreéHiek mint»ok mái ké<strong>sz</strong>ilmcny. Nem hashajtók, hanem egyenesen a tipláfí<br />
sTrl éi á zsíranyag-sejtekre balnak. — A túlságos lestessrggyogynii-án kivnl<br />
zMlnles Apollo»-k <strong>sz</strong>abályozzák a <strong>sz</strong>ervi működést, nataluják az<br />
* ' ./misokalés megadják a testnek ismét az ügyességet és erőt. Ez a titka minden<br />
'"oínvnak ki megakarja őrizni karcsú és fiatalosalakját. A t Pilules Apolló » -ki<br />
íükínvesebb termé<strong>sz</strong>etű mind kétnembelieknek ha<strong>sz</strong>nálnak és nem árthatnak soha<br />
nméének A körülbelül két hónapig tartó gyógyitáslkónnyenbe Icbettartanl<br />
üiEírádBénje teljesen állandó.(Törvényesen védett védjegy). Egy üvegcse ára<br />
Mdutsul' K.6.*5 bérmentve; utánvéttel K.6.75. - J. Katié gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>,<br />
•....«.' $""paisagt_VerdMti. v.rrlaan Paris. Paris IX.*. IX.'. — Eirvedüli Egyedüli raktár Au<strong>sz</strong>tria-Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />
Au<strong>sz</strong>tria-Magyaror<strong>sz</strong>áj<br />
•é<strong>sz</strong>ére Budapest, Török József, gyógy<strong>sz</strong>ertára, Kiraly-utcza, 12.<br />
9321<br />
Szépség!<br />
Az ös<strong>sz</strong>es <strong>sz</strong>építő<strong>sz</strong>ereket<br />
fölülmúlja a<br />
9656<br />
Ártalmatlan <strong>sz</strong>er <strong>sz</strong>eplő, májfolt, bőrhámlás, pörsenés,<br />
pattanás,bőratkák, az arezbőr vörössége,<br />
rovarok csípése és általában a bőr minden fájdalmas<br />
bántalma ellen; a ránezokat elsimítja. Tégely<br />
3 korona. Hozzá a<br />
Sirene-Poudre fehér, rózsa és créma <strong>sz</strong>ínben<br />
3 korona és a<br />
Siréne-Créme-<strong>sz</strong>appan 1 drb 1 korona 30 fillér,<br />
egy doboz á 3 drb 3 korona.<br />
Főraktár Budapesten : Török József gyógy<strong>sz</strong>ertára I<br />
Király-utcza 12 és ^ _ £<br />
Lneff Sándor illat<strong>sz</strong>e<br />
ré<strong>sz</strong>nél, lV.,Váczi-uteza 9.<br />
Kérem,<br />
tessék ingyen és bérmentesen<br />
Egé<strong>sz</strong>ség!<br />
kérni legújabb árjegyzéket<br />
gránát ék<strong>sz</strong>erekről, 39 0 *<br />
CHKUNA FERENCZ JÓZSEF czégtől,<br />
Budapest, 9699<br />
IV. kerület, Kossuth Lajos-utcza 13.<br />
FR AN KIJ N-TÁRSULAT<br />
KIADÁSA<br />
MAGYAR<br />
REMEKÍRÓK<br />
55 KÖTET<br />
SHAKSPERE<br />
ÖSSZES SZÍNMŰVEI<br />
6 KÖTET<br />
ARUK EGYÜTT:<br />
24O KORONA<br />
KÜLÖN:<br />
Magyar Remekirók 220 kor.<br />
Shakspere 30 kor.<br />
Most jelent<br />
meg a II. sorozat!<br />
TARTALMA :<br />
Arany János munkái II. kötet<br />
Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta<br />
Riedl Frigyes.<br />
Kossuth Lajos munkáiból.<br />
Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta<br />
Kossuth Ferencz.<br />
Reviczky Gyula ös<strong>sz</strong>es költeményei.<br />
Sajtó alá rendezte és bevezetéssel<br />
ellátta Koróda Pál.<br />
Szigligeti Ede <strong>sz</strong>ínművei I. köt<br />
Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta<br />
Bayer József.<br />
Vörösmarty Mihály munkái n.<br />
Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta<br />
Gyulai Pál.<br />
Az öt kötetből álló első sorozat tartalma:<br />
Arany János munkái h<br />
Sajtó alá rendezte Riedl Frigyes.<br />
Vörösmarty munkái h<br />
Sajtó alá rendezte Gyulai Pót.<br />
Tompa Mihály munkái L<br />
Sajtó alá rendezte Lévay József.<br />
Garay János munkai.<br />
Sajtó alá rendezte Ferenczi Zoltán.<br />
Csiky Gergely <strong>sz</strong>ínművei.<br />
Sajtó alá rendezte Vadnál Károly<br />
wjtg- Kndeii kfayrkerwkadfeben hphrti,<br />
Legjobban bebizonyult<br />
tápláték<br />
egé<strong>sz</strong>séges és gyomor-bélbeteg<br />
gyér-<br />
W mekeknek.<br />
ÍÍIWllminnm..<br />
miillllllll<br />
Ha ő<strong>sz</strong>ül a haja,<br />
ha<strong>sz</strong>nálja a „Stella' '-vizet<br />
(Hair<br />
Regenerátor),<br />
mely nem fért de a haj eredeti <strong>sz</strong>inét adja viseaa,<br />
Üvegje 2<br />
ZOLTÁN BÉLA<br />
korona.<br />
gyógy<strong>sz</strong>ertárában<br />
i cs. ég i. fensége József f8herczeg ndv. <strong>sz</strong>állítója,<br />
Budapest, V., SAtatér-nto«a, Sxabadsag-tér<br />
•árkán. 9705<br />
+SoYányság+<br />
Szép telt testidomok a mi keleti<br />
erőpornnktól,1900.évi párisi aranyéremmel<br />
kitüntetve 6—8 hét alatt<br />
már 30 fontnyi gyarapodásért kezesség.<br />
Oryosi rend <strong>sz</strong>erint. Szigorúan<br />
becsül etes.Nem <strong>sz</strong>ódelgés.Számos<br />
kS<strong>sz</strong>onőleYél.Ára kartononként<br />
i kor. 50 fillér. Postautalvány vagy<br />
utánvéttel. Ha<strong>sz</strong>nálati utasítással.<br />
Hyg-ien. Institut 9365<br />
D. Franz Steiner & Co.,<br />
Berlin, 18. KöniggratzerstraBse 78.<br />
Főraktár Magyaror<strong>sz</strong>ág ré<strong>sz</strong>ére :<br />
Török József, gyógy<strong>sz</strong>. Király-u.12,<br />
H i h í s t c t l e n<br />
és niéfis is-a^<br />
Csak 6 frt 50 kr.<br />
ellenében küldök, mig a ké<strong>sz</strong>lel<br />
tart. következőket:<br />
6 drb mexikói ezüst a<strong>sz</strong>talkes<br />
6 drb mexikói ezüst evovilla<br />
6 drb mexikói ezüst evőkanál<br />
fi drb mexikói esüst kávéskanál,<br />
6 drb kitünv des;zertkés,<br />
6 drb kitűnő des<strong>sz</strong>ertvilla,<br />
S drb igen elegáns <strong>sz</strong>alona<strong>sz</strong>tal-tryertvatarto,!<br />
drb<br />
háztartási mérlegr 5 fo/r. hordképességig,<br />
i drb kés- és villatisxtitó-ké<strong>sz</strong>ülék,!:'<br />
drb finom<br />
enyhe toilette-sxappan, 2 drb<br />
faldí<strong>sz</strong>, igen divatos <strong>sz</strong>obadí<strong>sz</strong>.<br />
54 drb. Mindez az 54 drb együttvéve<br />
csak 6 frt 50 kr. A mexikói<br />
ezüst teljes=nfehérfem,<br />
mely <strong>sz</strong>állodákban, vendéglőkben,<br />
pensionátnsokkan<br />
és ezer meg ezer magánházban<br />
kitűnően bevált. Mexikói<br />
ezüstáraim tartósságáért es<br />
kiváló minőségeért 25 evi Írásbeli<br />
kezességet vállalok.<br />
Szétküldés a pénz előleges beküldése<br />
vagy utánvétel mellett<br />
_ Isjaacs által, kiviteli<br />
ház Bécs. II., Ulíenbrannga<br />
N 17. 9691<br />
Hirdetések felvétetnek a<br />
kiadóhivatalban Kiidapcsten,IV^Egyetem-ntezai<br />
ÚJDONSÁG!!<br />
Acetylen- zseblámpa,<br />
a zsebben kényelmesen hordozható<br />
nagy, vakitófenynyel ég és sötét<br />
helyekel, lépcsőket, pinczéket stb.<br />
nappali világítással lát el. Praktikus,<br />
<strong>sz</strong>olid és olcsó. Egy drb ára<br />
a pénz előleges beküldése esetén<br />
K. 1.20 franco utánvéttel 50 fillérn<br />
I drágább.3 drb 3 kor. 6 drb<br />
ára 5 kor. Parti külön. Kapható<br />
Kann Ignácznál, Wien,<br />
II. Lilifnbrnnngasse 17.<br />
B S T<br />
• ~h,EJI<br />
Gyermekek<br />
kitűnően fejlödnek H<br />
tőle és nem <strong>sz</strong>enved<br />
nek emé<strong>sz</strong>tési<br />
rmekriSZrje. zavarokban éi<br />
9618<br />
PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN<br />
GERMANDREE él TABLETTÁIBAN<br />
Fnnczla <strong>sz</strong>abadalom. A. <strong>sz</strong>épség titka, Ideális Illattal<br />
feltetlenül Urtói,egesueg«i el di<strong>sz</strong>krét. A •armandrfc*<br />
az irczbörnek egé<strong>sz</strong>leges él fide nlnt «d. .«.___<br />
1900 evi Piriéi VilígkikllHém : ARANYEREM<br />
MIONOT-BOÜCHER, 19, Rne Vivienné, PARIS.<br />
Kaplutö Torolt Jénát 8von?ii«rl*rah»ri BadiptiHn.<br />
KWIZDA féle Korneuburg<br />
marha táppor<br />
Étrendi azer lovak, <strong>sz</strong>arvasmarhák éa Juhok ré<strong>sz</strong>ire. 50 év óta a<br />
legtöbb istállóban ha<strong>sz</strong>nálatban van étvágy — hiány s ros<strong>sz</strong><br />
emé<strong>sz</strong>tésnél, a lej javítására és a tehenek tejelőképességének tokozására,<br />
csontöréseknéU - Vi doboz ára 1 korona 40 fillér, i/s doboz<br />
70 lillér. Csak a lenti védjegygyei valódi. Kapható minden<br />
gyógy<strong>sz</strong>ertárban és győgylükereskedésben. Főraktár: Kwizda<br />
Ferencz János, cs. és kir. o<strong>sz</strong>tr.-magyar, román királyi és I<br />
bolgár tejedeimi udvari <strong>sz</strong>állító, kerületi gyógytzeré<strong>sz</strong>, Korníu- I<br />
burg, Bécs mellett.<br />
I<br />
Magyaror<strong>sz</strong>ági főraktár: Török József KJ-óiry<strong>sz</strong>ertára,<br />
Király-utcza 12 és Andrássy-ut c 26. 9648<br />
HÖLGYEIM!<br />
JVe rendeljenek addig ruhakelméket,<br />
mig ő<strong>sz</strong>i és téli <strong>sz</strong>övet-újdonságaim<br />
mintáit s nagy mosókelme mintfikihii/-<br />
vemet, a melyeket ingyen és bérmentve<br />
küldök, meg nem tekintették.<br />
WEINER MÁTYÁS<br />
nőidivat áruháza,<br />
BUDAPEST,<br />
VI. kerület, Andrássy-úl 3.<br />
Gyümölcs-, főzelék- és<br />
husconservákat,<br />
a<strong>sz</strong>alt főzeléket ajánl a legjobb<br />
minőségben az<br />
Elsft Kecskeméti Conservgyár<br />
Kecskeméten. 9640<br />
Árjegyzékek ingyen és bérmentve.<br />
chininezukorkája ^£.1.<br />
Legjobb <strong>sz</strong>er láz, válté-láz, malária<br />
ellen, különösen gyermekeknek, a kik<br />
keserű ehinint bevenni nem képesek.<br />
Törvényesen<br />
védve<br />
Több<strong>sz</strong>örösen kitüntetve, 18ti9-ben a<br />
magyar orvosok és termé<strong>sz</strong>etvizsgálók<br />
tiumei vándorgyűlésén 40 arany pályadíjjal<br />
jutalmazva.<br />
Láz ellen!<br />
Nem keserű!<br />
ran<br />
Valódi, ha minden egyes piros csomagolópapíron<br />
B*f~ Rozsnyay Mátyás névaláírása olvasható. - *!!<br />
Utánzatoktól<br />
óvakodjunk<br />
Főraktár: Budapesten TÖRÖK JÓZSEF gyógy<strong>sz</strong>ertárában,<br />
valamint minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban. 9626<br />
Továbbá<br />
kéBzitőnél Rozsnyay Mátyás gyog<br />
And, SaA«ls4f-tér.
696 VASÁRNAPI DJ8ÁG<br />
¥1. SZÁM. 1908. <strong>49.</strong> tm**.-<br />
Legjobbak saját nemükben<br />
MA6GI<br />
élelmi<strong>sz</strong>erek. 9711<br />
SERRAVALLO 9397<br />
CHINA-BORA VASSAL<br />
kitüní helyreállító <strong>sz</strong>er gyengék, vérssegénjek<br />
és lábbadocób <strong>sz</strong>ámára. Ajánlva és ha<strong>sz</strong>nálva orvosi<br />
kitűnőségektől. láOÜ-nál több orvosi elismerőlevél.<br />
mr Kitűnő íz. "»•<br />
Kitüntetve több arany és ezfist éremmel.<br />
Árak t Vs literes ttvég K 8.40, 1 litere,<br />
ttveg K 4.40.<br />
Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban.<br />
Serravallo J. gyógy<strong>sz</strong>er. Trie<strong>sz</strong>tben.<br />
FÖLDES-féle<br />
MARGIT-<br />
CRÉME<br />
gyorsan és biztosan haté <strong>sz</strong>er <strong>sz</strong>eplő, máj- és<br />
bőrfoltok, kiütések, pattanások és mindennemű<br />
bőrbaj ellen. Rögtön hat.<br />
Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.<br />
Ára 1 korona.<br />
Ké<strong>sz</strong>íti: Cintori FÖLDES KELEMEN<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Aradon.<br />
Főraktár: Török József gyógytárában Budapesten.<br />
A közönség megtéve<strong>sz</strong>tését czélzó utánzatuktól óvakodjunk.<br />
Minden család <strong>sz</strong>ámára legnagyobb értékkel birnak.<br />
minden leves-, bouillon-, mártás-<br />
s főzeléknek stb.<br />
meglepően jó út kölcsönöz.<br />
Néhány csöpp elegendő,<br />
üvegecsfeékben 50 fillértőlkezdve.<br />
FRAMIA LEVESEK<br />
1 tábla ára 15 fillér<br />
és elég 2 adag erös.könnyen emé<strong>sz</strong>theti,<br />
egé<strong>sz</strong>séges leveshez,mely<br />
ősapán vis hozzátételével<br />
néhány<br />
perez alatt előállítható.<br />
19 különféle fajtában.<br />
Egy kísérlet meggyőzőbb, mint bármely<br />
ERŐLEVESTOKOK<br />
ára 20 fillér.<br />
•vii^ ' t0k elés 2 ada « le ífioo-<br />
JJjjgSw mabb erileveshez, mely<br />
•P^Jí* osnpán forró vlsiel<br />
.-.CSP^SÉ loöntve, minden további<br />
l "á^^^ hozzátétel nélkül, azonnal<br />
^^^<br />
elSállithatö.<br />
WF" Minden fii<strong>sz</strong>er-, csemejrekereskedésben és drogueriában kapható. ~9n<br />
Csá<strong>sz</strong>árfürdő<br />
BUDAPESTEN 9375<br />
téli és nyári gyógyhely.<br />
Elsörangu.E kénesviza gyógyfürdő,<br />
páratlan gőzfürdővel és<br />
legmodernebb i<strong>sz</strong>apfürdőkkel<br />
pompás ásványvíz u<strong>sz</strong>odákkal,<br />
hő- és kádfürdőkkel.<br />
Prospektus ingyen bérmentve.<br />
Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban. 9693<br />
ESZMÉNYI KEBEL<br />
érhető el a Pilnles orientales által, Batié<br />
gyógy<strong>sz</strong>ertárából Parisban, Passage Verdean<br />
5, az egyedüli <strong>sz</strong>er, mely két hónap alatt<br />
és a nélkül, hogy az egé<strong>sz</strong>ségnek ártana, az 1<br />
as<strong>sz</strong>onyi kebel fejlődését, valamint a kebel<br />
idomainak <strong>sz</strong>ilárdságát biztosítja.<br />
Egy üvegcse ára ha<strong>sz</strong>nálati utasítással együtt<br />
3 forint. Eaktár: Török József, Budapest.<br />
Király-utcza 18. <strong>sz</strong>. 9619<br />
reklám.<br />
pARisi-RiALurÁ5>oi.^irv/iOTtrtTr<br />
csodás hatása azonnal<br />
nyilvánul!<br />
Szeplő, máj folt, bőrti<strong>sz</strong>t átlanság<br />
nincs többé. Kisimítja a ránezokat<br />
s a bőrt a legkésőbb korig simán és<br />
üdén tartja. Egy tégely 1 korona 40 fillér.<br />
Királynő-hölgypor, egé<strong>sz</strong> világon<br />
mint legjobb hölgypor, ha<strong>sz</strong>nálva 3 <strong>sz</strong>ínben.<br />
1 doboz 1 kor. 40 £11. Királynő<strong>sz</strong>appan,<br />
1 drb 1 K. Kapható mindenütt. _^<br />
Főraktár: Temesváry J. gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél Zombörban<br />
Török J. gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél Budapest, Király-utcza 12. 9976<br />
BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK.<br />
KNUTH KÁROLY<br />
mérnök és gyáros.<br />
Cs. és kir. fensége József főherczeg udv. <strong>sz</strong>állítója.<br />
Gyár és Iroda:<br />
Budapest, VII. ker., Garay-utcza 10.<br />
Központi víz-, lég- és gőzfűtések, lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>- és vízvezetékek,<br />
csatornázások, <strong>sz</strong>ellőztetések, <strong>sz</strong>ivattyúk, vízerőművi emelőgépek<br />
stb. 9692<br />
Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan ké<strong>sz</strong>íttetnek,<br />
ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR<br />
Budapest,<br />
RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.<br />
V. ker., Ferencz József-tér 8. <strong>sz</strong>.<br />
Kristály-üveg ké<strong>sz</strong>letek, remek virágvázák és<br />
alkalmi dí<strong>sz</strong>tárgyak.<br />
Üzlethelyiségünk nem a Lánczhiddal <strong>sz</strong>emben, hanem az Akadémia mellett<br />
a Béla-utcza sarkán létezik. 9706<br />
9718<br />
BELICZAY BÉLA<br />
mézeskalácsos és via<strong>sz</strong>gyertyaöntő,<br />
méz-, via<strong>sz</strong>- és fáklya-raktára.<br />
Alapíttatott 183:i. j |<br />
Budapest, VII., Csányi-uteza 3. <strong>sz</strong>ám, saját házában.<br />
PÁRAM ÜVEGGYÁR RAKTÁRA<br />
GÖRÖG ISTVÁN<br />
BUDAPEST<br />
rV.ker. Kossuth Lajos utcza 15. sí.<br />
Jvcigij válaaxtin. rnínxLeA^it«f<br />