DRV HÃrek 2004. december - DunÃ¡ntÃºli RegionÃ¡lis VÃzmÅ± Zrt.

XIX. Évfolyam 4. szám 

A szolgáltatás költségei a Vízmondó tükrében 

A vízterhelési díj, a vízminség és a vízfogyasztás mérése után, a 2004. évi utolsó Vízmondó 

témájául a szolgáltatás költségeinek bemutatását választottuk. A mondanivaló több szempontból 

is idszer. Többször hivatkoztunk már munkánk során a fogyasztói elégedettség vizsgálatokra, 

melyek megmutatták, hogy fogyasztóink leginkább a díjakkal kapcsolatban érzik tájékozatlannak 

magukat. Tavaly ezért részletesen szóltunk a díjalkotás folyamatáról, fogyasztóink 

pontos tájékoztatást kaptak arról: ki és mikor, illetve milyen befolyásoló tényezk figyelembevételével 

hozza meg a döntést a víz- és csatornadíjakról. A mostani témát sem véletlenül 

idzítettük ismét december, január, február hónapokra, hiszen ebben az idszakban születnek 

a döntések a jöv évi díjakról, a lakossági díjtámogatás mértékérl, valamint lehetség 

szerint sor kerül a díjak alkalmazásba vételére is. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a szokásosnál 

is többet beszélnek a víz- és csatornadíjakról, melyek mértékét alapveten a szolgáltatás költségei 

határozzák meg. 

Persze nem szabad megfeledkeznünk arról a - cikk írásakor még ismeretlen, de nagy valószínséggel 

megszület - miniszteri döntésrl sem, mely alapján az állami tulajdonú 

víziközmvel rendelkez településeken 2005. január 1-vel bevezetésre kerülhet a többténye-

zs díjrendszer. Nem árt tehát, ha fogyasztóink figyelmét ráirányítjuk arra a tényre, hogy vezérigazgatónkat 

idézve „nem magától folyik a víz”. St a költségek zöme akkor is jelentkezik, 

ha egy csepp vizet sem használunk, ami a fogyasztástól független rendelkezésre állási alapdíj 

bevezetését teszi indokolttá. Az ivóvízellátás és csatornaszolgáltatás azon közüzemi szolgáltatások 

közé tartozik, melyekkel nem igazán foglalkozunk a hétköznapok során, tulajdonképpen 

fel sem tnik számunkra, hogy - stílszeren szólva - minden rendben folyik. A Vízmondó 

újabb számában arról adunk tehát tájékoztatást, hogy milyen költségeket kell fedeznie Társaságunknak 

ahhoz, hogy a nap 24 órájában, bármikor tiszta, egészséges, minségileg ellenrzött 

ivóvíz folyjon a csapokból, továbbá a keletkezett szennyvíz megtisztulva kerüljön vissza 

a természet körforgásába. 

A témát gyorsan feldolgozva, mondhatnánk egyszeren azt is, hogy nekünk is minden pénzbe 

kerül. Bemutathatnánk kördiagramokat a költségelemek százalékos megoszlásáról, de kiadványunkkal 

nem célunk szakszer számviteli magyarázatot adni olyan - egyébként nem elhanyagolható 

- költségkategóriákra, mint az amortizáció, az eszközhasználati díj vagy a vízkészlet 

járulék. Ehelyett csupán azt szeretnénk elérni, hogy fogyasztóink áttekintsék azokat a folyamatokat, 

amelyeket a szolgáltató a zavartalan ellátás érdekében tesz, azaz amire a befizetett 

vízdíjakat fordítja. Els lépésként ki kell termelni a föld mélyébl vagy a felszíni vizekbl 

a vizet, majd tisztítani, kezelni kell, végül szivattyúk, nyomásfokozó gépházak segítségével a 

vezetékhálózaton keresztül el kell juttatni az otthonokba. A felhasználás helyérl a szennyvizet 

el kell vezetni a csatornákon át a szennyvíztisztító telepre, ahol csak bonyolult tisztítási 

folyamatok után szabad visszaengedni a megtisztított vizet a természetbe. Ezen kívül a lehet 

legrövidebb id alatt meg kell javítani a mködés közben meghibásodó csöveket, mszereket, 

gépeket. 

Cserélni és hitelesíteni kell a vízmérket, valamint gondoskodni kell a tervszer felújításokról, 

karbantartásokról. A folyamatos szolgáltatás gépjármparkot, számítógépeket, 24 órás 

diszpécserközpontokat, távmködtet technikai felszereltséget és jól képzett szakembereket 

igényel. A kiadások között jelents tétel a villamos energia, hiszen a szivattyúk, nagyteljesítmény 

gépek jelents energiafogyasztók. A szolgáltatott ivóvíz minségét a laboratóriumokban 

folyamatosan ellenrizni kell, a vízmérket le kell olvasni, számlákat kell készíteni. Az 

ügyintézés érdekében felkészült munkatársakkal ügyfélszolgálati irodákat kell üzemeltetni. 

Az alkalmazottak bérére, az adókra, illetékekre is a mindenkori víz- és csatornadíjnak kell 

fedezetet nyújtania. Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy fogyasztóink utólag fizetnek a 

szolgáltatásunkért. 

A felvázolt költségek többségét két nagy csoportba sorolhatjuk aszerint, hogy azok mikor 

merülnek fel. Léteznek olyan költségelemek, melyek függetlenek a fogyasztástól, így ezeket a 

kiadásokat akkor is fedeznie kell a szolgáltatónak, amennyiben egy csepp vizet sem fogyasztunk. 

Ezeket nevezzük összefoglaló néven állandó költségeknek. Ilyen például - a teljesség 

igénye nélkül - a biztonságos üzemeltetés érdekében végzett fenntartási, karbantartási munka, 

az ivóvíz minségének folyamatos ellenrzése, a vízmérk négyévenkénti hitelesítésének 

költségei, vagy például a 24 órás diszpécserszolgálaton dolgozók munkabére és azok járulékai. 

A víziközm szolgáltatás során persze felmerülnek olyan költségek is, melyek nagyságát 

a kitermelt és hálózatba jutatott ivóvíz-, illetve az elvezetett és megtisztított szennyvízmenynyiség 

befolyásolja. A fogyasztás mennyiségétl függnek a változó költségek. Ezt könnyen 

beláthatjuk, ha csak arra gondolunk, hogy nagyobb vízigény esetén nagyobb kapacitással folyik 

a vízkitermelés, több vegyszert használnak fel a tisztítóüzemek, magasabb a berendezések 

energiafelhasználása.

A szektorra jellemz átlagok alapján elmondhatjuk, hogy a víziközm szolgáltatás esetében a 

teljes ráfordításnak mintegy 70 %-át teszik ki az állandó költségek, és 30 % az a rész, melyre 

a fogyasztás kihatással bír. Ez az arány a DRV Rt. szolgáltatásaira is jellemz. 

A kiadvány terjedelmi korlátai miatt nem áll módunkban mindenrl részletesen beszélni, 

mégis reméljük, hogy a korábbi számokhoz hasonlóan ez a Vízmondó is pozitív fogadtatásra 

talál fogyasztóink körében. 

Dónucz László 

Vízkincs az általános iskolákban 

1997-ben a Magyar Köztársaság Kormánya november 3-át a Magyar Tudomány Napjává 

nyilvánította. A vízügyi és a környezetvédelmi szakma képviseli novemberben, a Magyar 

Tudomány Hónapja alkalmából eladásokat, bemutatókat és nyílt napokat szerveztek a nagyközönség 

számára. 

A programsorozathoz a DRV Rt. is kapcsolódott. A Víz- és 

Csatornamvek Országos Szakmai Szövetségének Vízkincs 

névre keresztelt információs buszával felkerestük a Társaság 

mködési területén található nagyobb települések általános 

iskoláit. A 2004. november 8. és december 3. közötti idszakban 

14 városba látogattunk el, és 28 iskolában mutattuk 

be a DRV Rt. tevékenységeit. Célunk nemcsak a víziközmszolgáltatás 

megismertetése volt, hanem egyben felhívtuk a 

gyerekek figyelmét a természetvédelem fontosságára és az 

élvizeink megóvására is. 

Az iskolások 

eltndve hallgatták, 

hogy a Föld vízkészletének csupán a töredékét 

hasznosíthatjuk emberi fogyasztásra. 

Sokan csodálkoztak, azon is, hogy egy átlagos 

életkorú ember egész élete folyamán 5 millió 

liter tiszta vizet használ el. A legtöbben viszont 

azon gondolkoztak el, hogy 1 liter olaj 1 millió 

liter vizet tesz fogyasztásra alkalmatlanná. Reméljük, 

ezzel a programunkkal mi is hozzájárultunk 

a fiatalok környezettudatos neveléséhez és a 

környezetközpontú szemléletmódjuk kialakításához. 

Számunkra ez azért is fontos, hiszen mostani kisiskolások lesznek a jöv fogyasztói. 

Drescherné

Új stratégia, szervezetkorszersítés 

Beszélgetés Tóth István vezérigazgatóval 

2004. november 24-én talán még a szokásosnál is fontosabb igazgatósági ülésre került 

sor Siófokon. Nemcsak az éppen aktuális ügyekrl volt ugyanis szó, hanem a cég hosszú 

távú jövjével kapcsolatban születtek döntések. Néhány nappal késbb ültünk le társaságunk 

vezérigazgatójával beszélgetni, hogy a DRV Hírek hasábjain els kézbl informálhassuk 

munkatársainkat az aktuális fejleményekrl. 

- A jövbeli változások eltt ejtsünk néhány szót az idei esztendrl is. Várhatóan hogyan 

zárja az évet a DRV Rt.? 

- Valószínleg mindenki eltt köztudott, hogy Társaságunk gazdálkodását nagymértékben 

befolyásolja az üdülterületek idegenforgalma és az idjárás. Ezek olyan küls tényezk, melyekre 

nincsen ráhatásunk. A tervezés során óvatosan számoltunk, így természetesen nem 

tekintettük mérvadónak a kiugróan sikeres 2003-as esztendt. Ennek ellenére, az említett küls 

körülmények miatt éves szinten alaptevékenységeinken több mint 600 M Ft árbevétel kiesést 

prognosztizálunk. Ráadásul a 2004. évi kormányzati takarékossági intézkedések következményeként, 

a többségi tulajdonos részérl többletelvárás fogalmazódott meg. 

A második félévben hozott szigorú 

költségtakarékossági intézkedéseknek 

köszönheten, várhatóan 

teljesíteni tudja a részvénytársaság 

az üzleti tervben szerepl 

eredményt, valamint a többletelvárást 

is. Jó hír a munkavállalók 

szempontjából, hogy az üzleti 

tervben szerepl teljes bértömeget 

ki tudjuk fizetni. Így a karácsonyi 

ünnepek eltt a korábbi 

éveknek megfelel mérték többletbért 

tudunk számfejteni a december 

10-én esedékes bérekkel 

együtt. Mivel januártól kezdden 

jelentsen megemeltük az 

étkezési hozzájárulás összegét, így elmondhatjuk, hogy az étkezési jegyek összege éves szinten 

az elz évivel egyenérték. Sajnos a bevételek jelents elmaradása nem tette lehetvé, 

hogy az üzleti tervben szerepl bértömeg összegét további +2%-kal megnöveljük. Ennek ellenére 

a racionális létszámgazdálkodás eredményeképpen dolgozóink átlagkeresete 2004. évben 

9%-os növekedést mutat. 

- Áttérve a jövre, mi várható 2005. évben? 

- A 2005. év több szempontból is különleges lesz a Társaság életében. A következ év ugyanis 

az új ötéves stratégia kezd éve lesz. Társaságunk tehát az ötéves stratégia mentén végzi a 

munkát, az éves feladatok az üzleti tervben vannak részletesen meghatározva.

A tervezésben a nehézséget most az okozza, hogy a stratégiát és az üzleti tervet egymással 

párhuzamosan és összhangban kell kidolgoznunk. Továbbá a tulajdonosi elvárásoknak megfelelen 

2005. évben jelents szervezetkorszersítést tervezünk, éppen azért, hogy a stratégiai 

célok teljesíthetek legyenek a következ 5 év során. Az állami tulajdonú mvek esetében 

várhatóan bevezetésre kerül a többtényezs vízdíjrendszer, mely szintén számos feladatot ró 

ránk jövre. 

A gazdasági körülmények, kilátások 2005. évre vonatkozóan nem túl kedvezek, az elrejelzések 

szerint az üdülterületek idegenforgalma stagnálást mutat. Áremelkedésbl többletbevételre 

nem tehetünk szert. Megalapozott tervet ezért csak úgy lehet összeállítani, ha további 

költséghatékonysági intézkedéseket tervezünk, és hajtunk végre. 

- Ha már vezérigazgató úr említette, beszéljünk a stratégiáról. Hol tart most az alkotási folyamat, 

ismertek-e már a fbb stratégai célok? 

- 2004. évben széles körben, munkaprogram keretében összeállítottuk a következ öt év stratégiai 

elképzeléseit, melyhez küls tanácsadó segítségét is igénybe vettük pályázati pénzek 

felhasználásával. Nagyon örülök annak, hogy a folyamatban közel száz munkatárs is részt 

vett. Az összeállított anyagot a november 24-ei igazgatósági ülés munkaanyagként tárgyalta. 

Több észrevételt tett, de az átfogó stratégiai célokat elfogadta. 

Továbbra is elsdleges célunk a fogyasztói elégedettség növelése, ez alatt a fogyasztói igényekhez 

való rugalmas és széleskör alkalmazkodást értjük, mely magában foglalja az ügyfélszolgálati 

munkánk korszersítését, a leolvasási-számlázási rendszerünk javítását és a fogyasztókkal 

való kommunikáció, kapcsolatápolás további ersítését. A második stratégiai cél 

a szolgáltatási színvonal emelése. Ez két részterületet ölel át, egyrészt az állam és önkormányzatok 

tulajdonában álló vízi közmvek hosszútávú, biztonságos üzemeltetésének elsegítését, 

másrészt a mvek mködtetéséhez szükséges mszaki-technológiai feltételek, eszközök 

és technológiák fejlesztését. A harmadik cél a részvényesek érdekeit szolgáló eredményes 

gazdálkodást hivatott megvalósítani. Ez gyakorlatilag a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelést 

jelenti, így a jövedelmezség mellett a piaci pozíciók javítását, a szolgáltatási terület 

növelését, a befekteti szerepvállalást, a tudatos és piacorientált gazdálkodást. A negyedik 

stratégiai cél a versenyképes, változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szervezet fejlesztése. 

Ennek részleteivel egy külön szervezetkorszersítési koncepció foglalkozik, melyet az igazgatósági 

ülés szintén tárgyalt. 

A 2009-re megvalósítandó jövképben azt mondjuk, hogy a cég folyamatos megújulását kiválóan 

képzett, teljesítmény alapján megfizetett munkavállalók biztosítják. A stratégiában ezért 

ez jelenti az ötödik célkitzést. Ehhez kapcsoltan egy újabb hároméves foglalkoztatás és bérpolitikai 

koncepciót terjesztettünk be mellékletként. Az igazgatóság hangsúlyozta ezen stratégiai 

célkitzés kiemelt fontosságát, a koncepciót részletesen elemezte, és úgy döntött, hogy 

annak kiterjesztését kéri az ügyvezetéstl. Az összeállított anyagot egyrészt a képzés és oktatási 

területtel tartalmilag kiegészítve humánpolitikai koncepcióvá kell átalakítanunk, másrészt 

a stratégiához illeszkeden ötéves távlatra kell kidolgoznunk a feladatokat. 

Végül, de nem utolsó sorban a hatodik átfogó stratégiai cél a küls és bels kommunikáció 

fejlesztése. Egyrészt tovább kell fejleszteni a munkavállalók tájékozottságát elsegít bels 

kommunikációs rendszerünket, másrészt küls kapcsolatainkat is naprakész információkkal 

kell ellátnunk tevékenységeinkrl, gazdálkodásunkról, eseményeinkrl.

- Véleményem szerint a dolgozókat leginkább érdekl témáról ejtsünk még pár szót. Mit 

lehet már tudni a szervezetkorszersítésrl? 

- A stratégia egyik célja hatékony, versenyképes szervezet kialakítása. Erre vonatkozóan - 

mint már említettem - külön koncepciót tárgyalt az igazgatóság. Ebben olyan részterületeket 

határoztunk meg, ahol áttekintjük a munkafolyamatainkat és a hozzájuk kapcsolódó szervezeti 

egységeket. Ezek szükség szerinti változtatásait külön átalakítási tervekben kell részletesen 

kidolgoznunk. 

A koncepció a racionalizálások tekintetében 8 témakört, folyamatot érint. Az egyik ilyen terület 

a számlázás és a hozzá kapcsolódó folyamatok. Jelenleg mind a hat területi igazgatóság 

maga nyomtatja, borítékolja a számlákat. Ezt a folyamatot szeretnénk ésszerbben, költséghatékonyabban 

megvalósítani, ezért kialakításra kerül egy ún. számlázási centrum, mely 

teljeskören lesz felels a leolvasástól a számla kinyomtatásáig minden részfolyamatért. 

Már korábban is születtek elkészít anyagok a laborszervezet korszersítésére vonatkozóan. 

Az összesen nyolc, köztük 7 akkreditált labor a területi igazgatóságok szervezeteibl központi 

funkcionális irányítás alá kerül. A feladatkör, a munkavégzés gyakorlatilag nem változik, viszont 

javulhat az erforrások elosztása, kihasználtsága. 

Hasonló központi funkcionális irányítást tervezünk az ügyfélszolgálati munka esetében, mely 

a fogyasztói elégedettség növelése érdekében tovább javíthatja, gyorsíthatja az ügyintézést. 

Áttekintjük az informatikai folyamatainkat is, az informatikai rendszerünk üzemeltetése várhatóan 

egy szervezetbe fog integrálódni. 

A következ érintett terület a társaság pénzügyi, számviteli folyamatai, ahol jelenleg számos 

párhuzamosság lelhet fel a központ és az igazgatóságok között. Ennek racionalizálásával a 

könyveléssel kapcsolatos adminisztrációs munka egyszersödni fog. 

A beszerzési tevékenység funkcionális irányítása mellett a jövben precízen kell tudnunk a 

közbeszerzésre vonatkozó szabályokat alkalmazni. Így ezen a területen is szervezeti változások 

várhatóak. 

A legátfogóbb és legnagyobb körültekintést igényl feladatot a víziközmvek üzemeltetését 

és karbantartását végz szervezetek racionalizálása jelenti. Ezen a területen a változtatásokat 

igen alapos elkészít munka kell, hogy megelzze. Nehéz feladat eltt állunk, hiszen úgy 

kell változtatásokat végrehajtanunk, hogy az a napi munkavégzésünkben nem okozhat fennakadást. 

A szolgáltatási színvonal nemhogy nem csökkenhet, tevékenységeink minségének 

inkább javulnia kell fogyasztóink megelégedésére. 

Végül az utolsó témakör a stratégiába nem illeszked tevékenységek megszüntetése. Az egyik 

legérintettebb terület a Gépészeti Igazgatóság ebben a kérdésben. A cégvezetésnek januárban 

kell összeállítania egy munkavállalókra lebontott részletes átalakulási tervet, mely alapján a 

Gépészet bizonyos tevékenységeivel nem foglalkozik a továbbiakban a DRV Rt. A többi területi 

igazgatóság esetében is át kell vizsgálni a folyamatokat, és a stratégiába nem illeszked 

tevékenységeket meg kell szüntetni. 

Összefoglalásul elmondhatom, hogy a cég jöv szempontjából rendkívül fontos, meghatározó 

periódus elé nézünk. A változtatások azt a célt szolgálják, hogy a DRV Rt. a következ öt 

évben is meg tudja rizni, illetve javítani tudja piaci pozícióit. A stratégiai célok megvalósítá-

sa igen komoly feladat elé állítja a felsvezetést, így számítunk a vezetk és a dolgozók megértésére, 

lojalitására. A hiteles tájékoztatás szerepe még hangsúlyosabbá válik, ezért törekedni 

fogunk arra, hogy mindenkihez idben eljussanak a szükséges információk. Természetesen 

szívesen fogadjuk munkavállalóink jószándékú ötleteit, javaslatait is. 

A közelg év vége kapcsán engedjék meg, hogy a DRV Hírek hasábjain keresztül köszönjem 

meg társaságunk valamennyi dolgozójának egész éves eredményes munkáját. Mindenkinek 

kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok! 

- Dónucz László - 

Dolgozói elégedettség felmérés 

A DRV Rt. dolgozóinak elégedettségi szintjét - a 2002. évi felméréshez hasonlóan - a Munkaügyi 

Osztály és a PR Iroda vizsgálta meg, a két szakterület által összeállított kérdívek segítségével. 

Célunk az volt, hogy megtudjuk, dolgozóink mennyire tájékozottak a két évvel 

ezeltt végzett felmérés eredményei alapján meghozott intézkedésekrl, továbbá, hogy felmérjük 

milyen mértékben, illetve milyen irányba mozdult el a dolgozók elégedettségi szintje a 

két évvel ezelttihez képest. A felmérés eredményeinek birtokában lehetségünk van arra, 

hogy olyan információkkal lássuk el a társasági vezetést, amelyek az egyes döntések megalapozottságát 

segítik, a vezeti munka hatékonyságát növelik, úgy társasági, mint igazgatósági 

szinten egyaránt. 

A számítógép segítségével, véletlen mintavétellel kiválasztott 826 dolgozó (a minta nagysága 

30 %-os volt) postai úton, a saját lakására címezve kapta meg a felmérést 2004. május végén. 

A kérdíveket név nélkül kellett kitölteni, a kérdésekre szinte, nyílt és valóságot tükröz 

állásfoglalásokat vártunk a válaszadóktól. A június végi beérkezési határidig a megkeresett 

munkavállalók összesen 28 %-a (227 f) küldte vissza a nyomtatványokat, vagyis 10%-al 

kevesebben reagáltak megkeresésünkre, mint 2002-ben. A DRV Rt. összlétszámához viszonyítottan 

a kérdíveket visszaküldk száma a munkavállalói létszám 8 %-át tette ki. Ez azt 

jelenti, hogy a minta reprezentatív, a válaszok tükrözik az Rt. munkavállalóinak véleményét. 

A Gépészeti Igazgatóság esetében azonban a válaszadók száma nagyon alacsony volt, ezért az 

adatokat csak tájékoztató jellegnek lehet tekinteni. 

Az összeállított 25 kérdéssel olyan területekrl kértük ki a dolgozók véleményét, amelyek 

közvetlenül érintik a munkavállalókat, meghatározzák közérzetüket. A témakörök a következk 

voltak: 1. Visszacsatolás a 2002-es felméréssel kapcsolatban. 2. Javadalmazás. 3. Motiváció 

4. Vezetés. 5. Munkakörnyezet. 6. Munkahelyi légkör. 7. A DRV Rt. tevékenysége. 8. 

Bels kommunikáció.

A kiértékelés metodikáját már a kérdív összeállításánál figyelembe vettük. Egyrészt a könynyebb 

feldolgozhatóság érdekében többnyire zárt kérdéseket alkalmaztunk, másrészt a kérdéseket 

olyan formában tettük fel, hogy a válaszok alapján azonosítani lehessen a beavatkozást 

igényl területeket. Ehhez mind a munkavállalói elégedettséget, mind pedig az adott tényez 

munkavállalói szemszögbl való fontosságát mérnünk kellett. A dolgozói elégedettség szintjét 

egy mutatószámban is kifejeztük a következ módszer segítségével: megvizsgáltuk, hogy a 

munkavállalói elégedettséggel kapcsolatos kérdések esetében mennyi a maximálisan elérhet 

pontszám (ami a dolgozók 100 %-os elégedettségét jelentené), illetve mennyi a kérdívek 

alapján elért pontszám. Az elért pontszámnak a maximális pontszámhoz való viszonyításával 

kaptuk meg a dolgozói elégedettség mutatószámát, természetesen mind társasági összesen 

adat formájában, mind igazgatóságonkénti bontásban. 

Fentiek alapján az átlagos dolgozói elégedettség jelenlegi szintje a DRV Rt.-nél: 67%. Szervezeti 

egységenként: Központ: 74%, Somogy megyei Ig.: 74%, Pécsi Ig.: 72%, Északbalatoni 

Ig.: 70%, Nyugat-balatoni Ig.: 65%, Fejér megyei Ig.: 63%, Dél-balatoni Ig.: 62%, 

Gépészeti Ig.: 57%. Ezek a mutatószámok tehát az összes vizsgált témával kapcsolatosan mért 

elégedettségi szinteken alapulnak. 

Az elégedettség felmérés kiértékelése során kiválasztottunk néhány olyan kérdést is, melyek 

esetében mind az elégedettség, mind a fontosság értelmezhet volt, s melyek jelents mértékben 

meghatározzák a dolgozói közérzetet. 

A közel azonos elégedettséggel és fontossággal rendelkez területek vannak ideális helyzetben, 

hiszen ezek nem tartalmaznak sem elégedetlenséget okozó hiányosságokat, sem felesleges 

erforrás ráfordítást. 

A legnagyobb eltérés az elégedettség és fontosság értékek között az anyagi megbecsülés és az 

elrelépés lehetségének megítélésében tapasztalható, míg az optimálistól a legkisebb mérték 

eltérés a szociális-jóléti juttatások esetében látható. Az optimális szinthez közelít még a 

munkakörnyezet és a szakmai megbecsülés témaköre. 

Árnyaltabb képet kapunk a témakörök elégedettségi szintjének részletes vizsgálatakor. 

A visszacsatolás témakörben két kérdéssel vizsgáltuk azt, hogy munkatársaink megfelel tá-

jékoztatást kaptak-e a 2002-ben végzett felmérés alapján hozott intézkedésekrl, illetve mely 

területeken érzékeltek változást. 

Minden egyes egységnél kisebb-nagyobb mérték növekedés látszik az elégedettségi szint 

tekintetében 2002. évhez képest. Ezt értelmezhetjük úgy is, hogy a munkavállalók elégedettségére 

nézve kedvez folyamatok indultak el az elmúlt két esztendben. 

A pozitív irányú elmozdulás a minségügyi rendszer, a vezet-beosztott viszony és a szociális-jóléti 

juttatások területén a legmagasabb. Legalacsonyabb viszont a fizetések teljesítménynyel 

való arányosságának és az anyagi megbecsülés vonatkozásában. Figyelemre méltó viszont 

az anyagi megbecsülés tekintetében az „igen, de nem elegend” válaszok kiugróan magas 

aránya. 

Úgy tnik, hogy a 2002. óta bevezetett változásokat (fizikai dolgozók munkakörülményi besorolásának 

rendezése, készenlét átalány bevezetése, az átlagkereseti szint inflációt meghaladó 

emelkedése stb.) munkavállalóink érzékelték és értékelték, de nem tartják elegendnek. 

Meg kell jegyeznünk ugyanakkor azt is, hogy a megkérdezettek csaknem háromnegyede nem 

volt kellképpen tájékozott a javító intézkedésekrl, ezért a jövben több figyelmet kell szentelni 

ezek kommunikálására. 

A javadalmazással kapcsolatosan mindössze 55 %-os átlagértéket regisztráltunk. A mért 

eredmények igazolták azt az elfeltevést, hogy változatlanul problémás terület a javadalmazás. 

Továbbra is jelents mértékben távol áll egymástól az anyagi ösztönzés fontosságának és 

a vele kapcsolatos elégedettségi szintnek a mértéke. 

A meglehetsen alacsony átlagos elégedettségi szinten belül kiugróan magas a szociális-jóléti 

juttatásokkal való elégedettség értéke. Ennél jóval alacsonyabb az anyagi megbecsüléssel általában, 

illetve más vállalkozásnál hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalókhoz 

képest mért elégedettségi szint. Ha visszanézünk a 2002. évi felmérés eredményeire, sajnos 

jelents változás nem következett be ezen a területen, viszont egy ponton elmozdulás történt: 

a más vállalkozáshoz képest mért elégedettségi érték - vagyis a bérezési rendszer küls méltányosságának 

értéke - érzékelheten növekedett.

Az elssorban nem anyagi ösztönzési formákat összefoglaló „motiváció” témakör átlagos 

elégedettségi értéke 64 %. Vizsgáltuk a munkakörök jellemzit (tisztázott munkakör, felelsség, 

érdekesség, változatosság), az elrelépés, a szakmai fejldés lehetségét, valamint a 

munkahely biztonságának jelentségét. Általánosságban elmondható, hogy jóval a fontosságérték 

alatti elégedettségi adatok születtek. 

Az Rt. és a közvetlen munkahelyi vezetk elismertségét igazolja a vezetéssel való elégedettség 

átlagosan 68 %-os szintje. Felmértük a közvetlen vezetvel való elégedettséget általában, 

rákérdeztünk a vezeti munka eredményességére, valamint a munka szervezettségére. Vizsgáltuk 

a közvetlen vezet és a beosztott viszonyát is, elssorban az emberi oldalát figyelve a 

kapcsolatnak. Külön megnéztük a cégvezetés munkájával kapcsolatos véleményeket. 

A vezetés esetében azt is megvizsgáltuk, hogy milyen tulajdonságok meglétét várják el egy 

vezettl a dolgozók, illetve közvetlen vezetjük mennyire felel meg ezeknek az elvárásoknak. 

Magasan a szakmai hozzáértést említ válaszok száma vezeti a listát, ezt több mint 50 %- 

kal lemaradva követik olyan tulajdonságok, amelyek személyiségjegyekre utalnak (pl. határozottság), 

vagy vezeti tudást feltételeznek (pl. szervezési készség). 

Nagy számban szerepeltek olyan tulajdonságok is, amelyek a beosztottakkal való emberi kapcsolatra, 

viszonylatokra vonatkoznak (pl. emberségesség, empátia, igazságosság, korrektség). 

Kevés elrelépés mutatkozik a vezeti visszajelzések terén, a munkavállalók 64 %-a csupán 

alkalmanként kap visszajelzést vezetjétl az elvégzett munkáról. 

A Gépészeti Igazgatóság kivételével valamennyi egység munkakörnyezettel való elégedettsége 

legalább 65 %, a társasági átlag 68 %, ami jó eredménynek tekinthet. A kérdések egyik 

csoportja a munkavégzés helyszínére vonatkozott, míg a másik kérdéskör a rendelkezésre álló 

munkaeszközökre kérdezett rá. A 2002. évi felméréshez hasonlóan most is a munkaeszközökkel 

voltak kevésbé elégedettek a dolgozók. 

A minségi munkavégzés feltételei között a versenyképes fizetés mellett fontos szerepe van a 

munkahelyi légkörnek, a munkahelyen kialakult társas kapcsolatoknak. A magas, 72 %-os 

átlagos társasági elégedettségi értéket a szervezeti egységek többsége felülmúlja (a Somogy 

megyei Igazgatóság adata 80 % feletti), mindössze a Dél-balatoni, az Észak-balatoni és a Gépészeti 

Igazgatóság maradt el tle néhány százalékkal. 

Valamennyi szervezeti egység esetében 70 % vagy a felett (átlag: 77%), helyezkedik el a 

DRV Rt. tevékenységével való elégedettség. Dolgozóink jelents része a szolgáltatási színvonalat 

jónak tartja, elkötelezett az Rt. iránt. Leginkább elégedettek a megkérdezett munkavállalók 

a vízellátással, és legkevésbé elégedettek a számlázási tevékenységgel. Minden egyes tevékenység 

megítélése jóval pozitívabb lett a 2002. évi adatoknál. A véleményeket összehasonlítottuk 

a nyár folyamán elvégzett fogyasztói elégedettség vizsgálat eredményeivel is. A 

százalékos arányok tükrében elmondhatjuk, hogy a DRV Rt. munkájával mindkét oldalon 

elégedettek a válaszadók, a szolgáltatásainkat igénybe vevk jobbnak ítélték a számlázásunkat 

és a szolgáltatásunk minségét, mint a kollégáink. A hibaelhárítás értékelésénél a fogyasztók 

és a dolgozók véleménye megegyezik, az ügyfélszolgálat munkájával és a tájékoztatással viszont 

a munkatársaink elégedettebbek. 

Mivel a két évvel ezeltti felmérésben meglehetsen meggyz adat született arra vonatkozóan, 

hogy dolgozóink többsége ismeri a DRV Rt. stratégiáját, jelen felmérésben azt kívántuk 

elssorban megvizsgálni, hogy ténylegesen mely stratégiai célokat tudják leírni munkavállalóink.

Legnagyobb számban a fogyasztóközpontú mködés szerepelt a válaszok között, jóval kevesebben 

tudták leírni a társasági erforrások hatékony kihasználására, a társasági hatékonyságra, 

a folyamatközpontú mködésre és az EU követelményeknek való megfelelésre vonatkozó 

stratégiai célkitzést. 

A bels kommunikáció esetében nem elégedettségi szintet mértünk, arra voltunk elssorban 

kíváncsiak, hogy munkatársaink milyen információforrásokat részesítenek elnyben, honnan 

szerzik be az információkat. A válaszadók többsége továbbra is a háromhavonta megjelen 

DRV Hírekbl tájékozódik a vállalatot érint aktuális kérdésekrl. A második helyen szerepel 

a munkatársaktól származó értesülés, és sajnálattal kellett konstatálnunk, hogy a közvetlen 

vezettl kapott tájékoztatás a harmadik helyre szorult vissza. 

Az információforrások tekintetében a negyedik helyen a Hírforrás végzett, megelzve a bels 

intranet hálózatot és a küls sajtót. Bels információs kiadványaink (DRV Hírek, DRV Hírforrás) 

a megkérdezettek 87 %-ához minden esetben vagy rendszerint eljutnak, és a válaszadók 

csupán 13%-a állította, hogy általában nem vagy soha nem kapja meg azokat. 

A bels kommunikációt vizsgáltuk a dolgozók szemszögébl is, megkérdeztük munkatársainkat, 

vajon eljutnak-e észrevételeik a döntéshozók megfelel szintjére. Társasági szinten a válaszadók 

55 %-a szerint érnek célba az ötletek. 

Örömmel állapítottuk meg, hogy a 2002. évi felméréshez képest az arányok megfordultak, és 

kilenc százalékkal többen találnak meghallgatásra vezetik körében. Ennek ellenére a közvetlen 

munkahelyi vezetk és a beosztottak közötti párbeszéd területén nem következett be lényeges 

elrelépés, illetve a felettesüktl még kevesebb információt kapnak a dolgozók, mint 

két évvel ezeltt. Továbbra is indokoltnak tartjuk a közvetlen információáramlás javítását a 

vezetk és a beosztottak között. 

A 2002. évi vizsgálat eredményeivel összevetve a jelen adatokat, összességében megállapítható, 

hogy minden egyes vizsgált területen magasabb elégedettségi értéket mértünk 2004-ben. 

Tennivaló persze akad bven. Mi - az elégedettség vizsgálatot lebonyolító munkatársak - bízunk 

benne, hogy az Rt. vezeti levonják a számadatokból a szükséges következtetéseket, és a 

társaság lehetségeihez mérten újabb javító intézkedéseket hoznak a problémásnak mutatkozó 

területeken. 

Dónucz László 

Fogyasztói elégedettség felmérés 

A MACRO-TQI Vezetési és Piackutatási Tanácsadó Kft. 2004. 06.-07. hó során fogyasztói 

elégedettség vizsgálatot végzett a DRV Rt. szolgáltatási területén a lakossági és közületi fogyasztók, 

valamint az önkormányzatok körében. A véleményfelmérés kvantitatív közvélemény-kutatásként 

zajlott, strukturált kérdívek segítségével. A felmérés során a kérdez biztosok 

800 lakossági, 100 közületi fogyasztót és 314 önkormányzatot kerestek fel. A fogyasztói 

elégedettség mérése a fogyasztók által megfogalmazott mércéhez viszonyítva történt, tehát 

a víziközm szolgáltatás egyes jellemzinek a megkérdezett által vélt fontosságát hasonlították 

az adott szolgáltatással való elégedettségéhez, öt fokozatú skálán. A szolgáltatás egyes 

jellemzi akkor optimálisak, ha a fontossági és az elégedettségi értékek közel azonosak. Ekkor 

sem fölösleges erráfordítás, sem elégedetlenséget okozó hiány nem áll fenn.

Fogyasztói véleményfelmérés 2002. év hasonló idszakában volt utoljára cégünknél, szintén a 

MACRO-TQI Kft. lebonyolításában, nagyon hasonló kérdívek segítségével, így az adatok 

összevethetek. Az elkészült jelentés minden egyes pontja tartalmaz összehasonlító adatokat a 

két évvel ezelttivel. 

1. Lakossági fogyasztók 

Az ivóvíz szolgáltatással kapcsolatosan a megkérdezett lakossági fogyasztók 25,8 %-a tapasztalt 

valamilyen hibát a vízszolgáltatásban az elmúlt év során. A 2002. évi 27,1 %-al szemben, 

ez 2,7 %-os javulást eredményezett. Örvendetes tény, hogy a cstörések gyakorisága a felére 

csökkent. A hibaelhárítást fogyasztóink nagyon fontosnak tartják, az elégedettségi mutatók 

azonban csak ers közepesek. 

Ebben az évben a megkérdezett fogyasztók 72,6 %-a veszi igénybe a csatornaszolgáltatást, 26 

%-kal többen, mint 2 évvel ezeltt. Ennek ellenére a rendellenességet tapasztalt fogyasztók 

3,3 %-kal kevesebben voltak, mint 2002-ben (8,3% helyett 5 %). Megjegyzend, hogy legtöbb 

kifogást a szaghatásra jeleztek. 

A szolgáltatás minsége (SZM) együttesen - a csökken hibák elfordulása ellenére - az elvárásokhoz 

képest változatlanul alulteljesítést mutat. 

A vízfogyasztás megállapításával, a leolvasással, valamint a számlázással (LSZ) összességében 

elégedettek a lakossági fogyasztóink ebben az évben is. 

Itt az elégedettségi és fontossági átlagok különbsége pozitív maradt, (+0,35 helyett +0,34 lett 

kimutatva), tehát csak igen kis mérték csökkenéssel, még jól sikerült megfelelni az elvárásoknak. 

Az adatok részletesebb elemzésébl azonban az tnik ki, hogy a jó eredményeket, a fizetési 

módokkal, a leolvasás kiszámíthatóságával, a fizetési könnyebbséggel való megelégedésnek 

köszönhetjük. 

A társaságunk által alkalmazott díjak (ÁR) tekintetében ugyan úgy, mint a korábbi években, a 

fogyasztók elégedetlenek, az árakat túl magasnak tartják. Az elégedettség és a fontosság különbözete 

-2,3, ami 0,17-el kedveztlenebb, mint 2002. évben. 

Vevkezelés (VK) néven foglalkozik a felmérés a fogyasztói kapcsolattartással, illetve a PR 

tevékenységgel. A vevkezelés az a terület, ahol 2002. évhez viszonyítottan összességében 

kismérték javulást mutatnak az eredmények (+0,21 helyett +0,28-at).

Az ügyfélszolgálatra vonatkozó részletes elemzésbl azonban az a tanulság vonható le, hogy a 

fogyasztóink igazán csak a kapcsolatfelvétel módjaival elégedettek, a rövid válaszidvel, a 

határidn belüli rendezéssel, vagy az ügyintézés menetére irányuló tájékoztatással már nem 

annyira. 

A PR tevékenységi körrel kapcsolatosan is hasonló a helyzet, - amiben egy kis ellentmondás 

is felfedezhet - mivel a tájékoztatás formáit nem tartják fontosnak, de igen elégedettek valamennyivel, 

az egyes tájékoztatási kategóriákon belül pedig nagyon fontosnak ítélik azokat, és 

nem elégedettek velük. 

A CÉG mutatóit összefoglalóan, és összehasonlíthatóan a 2002. év adataival, a mellékelt I-es 

táblázat szemlélteti. Tekintettel arra, hogy a DRV Rt. által alkalmazott díjak igen nagy részét 

társaságunktól független tényezk befolyásolják, ezért elméleti számításokat is végeztünk a 

CÉG mutatószámára vonatkozóan az árak elégedettségi mutatói nélkül. Ebbl látható, hogy 

amennyiben a díjakat nem vesszük figyelembe, társaságunk a szolgáltatási tevékenységét öszszességében 

az elvárásoknak megfelelen teljesíti. 

2. Közületi fogyasztók 

A közületi fogyasztók esetében a vizsgálat módszere megegyezik a lakossági fogyasztóknál 

alkalmazottal. A kérdívek csak némileg különböztek a lakossági kérdívektl. 

A vízszolgáltatás zavarainál szintén javulás volt észlelhet, most a megkérdezettek közül 14 

% tapasztalt valamilyen zavart a ivóvíz szolgáltatásban, ez 6 %-os javulás a 2002. évhez viszonyítottan. 

A hibabejelentés összetevinek megítélésénél kedveztlenebb eredményt tapasztalhatunk, 

mint a lakosságnál, vagy mint 2 évvel ezeltt. Különösen a hiba okáról és elhárításának idejérl 

hiányolják a tájékoztatást, és a diszpécser gyors elérhetségének a megítélése lett kedveztlenebb, 

csökkent azonban a hiba megismétldésének gyakorisága. 

A szennyvízcsatorna szolgáltatás zavarai tekintetében az eredmények javultak. 

A szolgáltatás minsége (SZM) mutatószám azonban mindent egybevéve -0,6-ról -0,88-ra 

csökkent, amit lényegében a hibaelhárítás elvárásokhoz képest tapasztalt alulteljesítése okozott. 

A leolvasás, számlázás (LSZ) tekintetében a részeredmények nagyon hasonlóak, mint a lakossági 

fogyasztói körnél, ugyanazoknál a tételeknél volt kisebb az elégedettség a fontosságnál, 

egyedül a leolvasás pontosságánál volt kisebb a különbség. Az összevont eredmények egyedül 

ennél a pontnál lettek magasabbak a 2002. évben regisztráltnál.

A vevkezelés tekintetében az eredmények pozitívak maradtak, de némileg csökkentek. Roszszabbak 

lettek a mutatók a tájékoztatások vonatkozásában a tervezett szolgáltatási szünetekrl, 

illetve a számlázásról. 

A CÉG összesít adat táblázatában szintén bemutatjuk az eredményeket az árak elégedettségi 

mutatói nélkül. A közületi fogyasztói kör esetében is megállapítható, hogy amennyiben a díjakat 

nem vesszük figyelembe, társaságunk a szolgáltatási tevékenységét összességében éppen 

az elvárásoknak megfelelen teljesíti. 

3. Önkormányzatok 

Az önkormányzatok esetében a fenti módszert csak részben lehetett alkalmazni, hiszen más 

érdekekrl és más célcsoportról van szó, ezáltal más kérdív is készült. 

Az önkormányzatoknál például a teljes leolvasás, számlázás, díjbeszedés mutató (LSZ) értelmét 

veszti a megfelel kérdések hiánya miatt. Ugyancsak kimaradt a szolgáltatási díjakkal 

kapcsolatos ÁR mutató. 

Ellenben a szolgáltatás minsége (SZM) mutatóba bele lett számítva még a vízszolgáltatás 

minsége mutató, a vevkezelésbe (VK) pedig a munkatársak megfelelsége. A vevkezelésnél 

a kapcsolatfelvétel módja értelmét veszti, illetve a tájékoztatás tartalma is módosult. 

A szolgáltatás minsége mutatószám a vízszolgáltatás minsége, a hibaelhárítás, és a csatornaszolgáltatás 

átlagából van számítva. 

A vízszolgáltatás zavarai, az önkormányzatok megítélése szerint az esetek többségében sajnos 

nttek, ellentétben a lakossági és a közületi fogyasztók véleményével. Ezt tükrözi a vízszolgáltatás 

jellemzinek értékelése, mert szinte mindegyik tényez esetében az elégedettség kis 

mértékben, de csökkent, hasonlóan a hibaelhárítás megítéléséhez. 

A vevkezelés esetében a DRV Rt. munkatársairól alkotott véleményük az önkormányzatoknak 

sajnos majdnem minden tényez tekintetében kedveztlenebb elégedettségi eredményt 

mutatnak az idei évben. 

A tájékoztatások vonatkozásában nagyon kicsi, de szintén negatív volt a változás. 

A fenti két mutató átlagolásával kiszámolt CÉG mutatószámok értékeit a III-as számú táblázat 

tartalmazza: 

4. Következtetések és javasolt intézkedések 

A szolgáltatás minségére vonatkozóan megállapítható, hogy a hibaelhárítások tekintetében 

valamennyi tényez esetében javulást kell társaságunknak elérni. Különösen oda kell figyelni 

a bekövetkezett hibákra, annak okaira és a kijavítás várható idejére vonatkozó gyors tájékoztatás 

megoldására, valamint a diszpécserek gyors elérhetségére.

A leolvasás - számlázás terén a mérk és a leolvasások, illetve a számlák pontosságán, valamint 

a számlák érthetségén kell javítani. A vevkezelés tekintetében megállapítható, hogy 

fogyasztóink a telefonos ügyintézés lehetségét nagyon fontosnak tartják, és elvárják a jelenleginél 

gyorsabb, és határidn belüli ügyintézést. 

Külön említést érdemel az önkormányzattokkal történ kapcsolattartás. A fenti táblázat eredményeibl 

az a következtetés vonható le, hogy társaságunknak minden téren, sokkal nagyobb 

odafigyeléssel kell kezelni ezen igen fontos partnereit. 

A beszámolót összeállította: 

Bolygóné Polgár Klára 

ügyfélszolgálati önálló csoportvezet 

Sikeres KIOP pályázat a Velencei-tónál 

Sikeres pályázatot nyújtott be a hat önkormányzat (Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Sukoró, 

Pázmánd, Nadap) és a DRV Rt. által alkotott konzorcium a Velencei tavi szennyvízelvezetés 

és -tisztítás fejlesztését célzó beruházás tekintetében. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra 

Operatív Program keretében a konzorcium 6 Mrd Ft érték beruházást valósíthat meg 2006. 

december 31-ig. A források 70%-át az Unió, 25%-át a magyar állam biztosítja, a fennmaradó 

5%-ot kell saját forrásból elteremteni. A beruházás keretében a Velencei-tó körül megépülhet 

a teljeskör szennyvízelvezet rendszer, illetve a hálózat bvítése kapcsán a meglév tisztítótelep 

kapacitását is növelni kell. Társaságunk a megépül új rendszerek késbbi üzemeltetését 

is felvállalta, valamint a Kincstári Vagyonigazgatóságtól kapott felhatalmazás alapján, 

mint az állami mvek tulajdonosának képviselje is részt vesz a beruházás megvalósításában. 

A tervezést és a pályázati elkészítést követen, a beruházás lebonyolításával kapcsolatos 

feladatokat is a DRV Rt. látja el. 

Újabb KIOP pályázatok kerültek benyújtásra 

Társaságunk 15 településsel közösen ivóvíztisztítás és egy településsel közösen szennyvízelvezetés 

és –tisztítás témában nyújtott be újabb pályázatokat a Környezetvédelmi és Infrastruktúra 

Operatív Program keretében. 

1. A Balatonlellei Szennyvíztisztító Telep és Szennyvízelvezetési Régió szagtalanításának 

hatásfokjavítása 

A Fonyódtól Balatonöszödig terjed balatoni II. számú szennyvízelvezetési régió csatornázottsága 

- az elmúlt húsz - huszonöt év csatornaépítési programjának köszönheten - ma már 

majdnem teljes kör. Már csak Fonyódon van néhány csatornázatlan utca, az engedélyes tervek 

erre is elkészültek, így várhatóan a következ évtl már elmondhatjuk, hogy a csatornázottság 

a régióban 100 %-os. A szennyvízcsatorna hálózaton lév átemelkhöz korábban tervezett 

tzeges szagtalanítók nem váltották be a hozzájuk fzött reményeket, ezért a DRV Rt. 

és a Budapesti Mszaki Egyetem hatékonyabb szagtalanítási eljárás kidolgozásába kezdett a

90-es évek közepén. Az ún. limitált nitrát adagolásos szagtalanítás folyamatosan került bevezetésre 

a balatoni szennyvízelvezetési régiókban, majd ezt követen más térségi rendszereknél 

is. 

Jelen projektünkben a módszer továbbfejlesztését célozza meg az a program, amely a mai 

korszer követelményeknek is megfelel, alkalmazva a számítógépes központi üzemirányítást 

és vezérlést. Ezen kívül az átemelknél egyéb komfortérzet növelést célzó beavatkozás történik. 

A projekt tartalmazza még a Balatonlellei Szennyvíztisztító Telep kapacitásbvítését és 

hatásfokjavítását is. 

2. Andocs, Miklósi – Kára, Kapoly, Bonnya, Nágocs- Zics ivóvízminség javítása 

Az Andocs környéki projektben szerepl kistelepülések vízellátó rendszerénél vagy közvetlenül 

a beruházás megvalósításakor, vagy egy késbbi ütemben valósultak meg – természetesen 

nem teljes kören – azok a vízkezel berendezések, amelyek a határérték feletti vas-mangán, 

illetve metántartalom eltávolítását szolgálták. Kivételt képez Andocs és Bonnya községi vízm, 

ahol egyáltalán nincs semmiféle vízkezelés. 

Jelenleg egymástól független, önálló vízellátó rendszerként üzemelnek: 

- Andocs település 

- Andocs- Nagytoldipuszta településrész 

- Bonnya település 

- Bonnya – Bonnyapuszta településrész 

- Kapoly település 

- Nágocs település 

- Zics település 

Jelenleg is közös vízellátó rendszerként üzemel Miklósi és Kára települések vízmve. 

A jelenleg használt berendezések közül elssorban a METANULL ill. FERMASIC típusú 

vízkezelés az eredetileg tervezett funkcióknak sem felel meg. Ugyanígy a többi meglév berendezés 

sem képes az ammónium eltávolítására és ezáltal nem biztosítható, hogy a fogyasztóhoz 

határérték alatti nitrit tartalmú ivóvíz kerüljön. A 201/2001(X.25.) Korm. rendeletben 

meghatározott határértékek tekintetében a vízfogyasztás kielégítését szolgáló vízbázis ammóniumtartalma 

magas, majd ez a víz az elosztó hálózatba jutva a fogyasztási helyen nitritként 

jelenik meg, szintén határérték feletti tartalommal. A projektben kidolgozásra került Zenon- 

Vitaqua technológiát egységesen alkalmazva, mindegyik vízellátó m esetében megoldódik a 

vas-mangán és ammónium eltávolítás. A régi, alkalmatlan berendezések leszerelésre és megsemmisítésre 

kerülnek. 

Új vízbázis létesítésre kerül sor Andocs, Bonnya, Nágocs- Zics és Miklósi – Kára vízmvek 

esetében. 

A program részeként a vízminség javítását szolgálva új összeköt vezeték épül Andocs – 

Nagytoldipuszta (1 517,1 fm O 110 KPE), Bonnya – Bonnyapuszta (2 828 fm O 110 KPE), és 

Nágocs- Zics (2 167,7 O 110 KPE) esetében. A tervezett beavatkozások komplex megvalósításával 

elérjük, hogy a fogyasztási helyeken a szolgáltató biztosítani tudja a rendeletben meghatározott 

vízminségre vonatkozó határértékeket.

3. Somogyaszaló, Hetes – Csombárd, Várda, Magyaregres és Fonó ivóvízminség javítása 

A Kaposvár környéki, projektben szerepl kistelepülések vízellátó rendszereinél vagy közvetlenül 

a beruházás megvalósításakor, vagy egy késbbi ütemben valósultak meg – természetesen 

nem teljes kören – azok a vízkezel berendezések, amelyek a határérték feletti, vasmangán 

illetve metántartalom eltávolítását szolgálták. A fonói, a somogyaszalói és a hetesi 2- 

es kút esetében még ez sem történt meg. 

A 201/2001(X.25.) Korm. rendeletben meghatározott határértékek tekintetében a vízfogyasztás 

kielégítését szolgáló vízbázis ammóniumtartalma magas, majd ez a víz az elosztó hálózatba 

jutva a fogyasztási helyen nitritként jelenik meg, szintén határérték feletti tartalommal. 

Eleget téve a hivatkozott kormányrendeletnek, feltétlenül szükséges a kutak vizének ammóniamentesítése. 

A projektben kidolgozásra került a Zenon – Vitaqua technológia, amely az 

eddig megfelel vízkezel berendezéssel nem rendelkez helyeken, úgy mint Fonó település 

esetében, egyben megoldja a vas és mangántalanítást is. Ahol ez már meg volt oldva, mint 

Várda – Magyaregres – Somogyaszaló vízm esetében, ott csak az ammóniamentesítéssel 

egészül ki a vízkezelési technológia. 

A Hetes - Csombárd vízm egy 4 491,5 fm összeköt vezeték kiépítésével közös vízellátó 

rendszert fog alkotni Várda – Magyaregres – Somogyaszaló, Antalmajor vízmvel. 

Az új rendszer két vízbázisra épül: a várdai kutakra, ahol a vízkezel berendezés beépítésével 

megtörténik a vízminség javítás. A megmaradó és a rendszerbe kapcsolódó hetesi vízbázisnál 

ez már megoldott, ezért itt új beavatkozásra nincs szükség. 

Fonó település esetében az önálló vízmnél viszont szükséges a projektben szerepl Zenon- 

Vitaqua vízkezel berendezés beépítése. 

4. Marcali szennyvíztisztító telep technológiai rekonstrukciója és Marcali – Horvátkút 

városrész szennyvízcsatornázása 

Marcali város dinamikus fejldésének összetettségéhez tartozik - a munkahelyteremt beruházások, 

az idegenforgalom, a Balatonhoz kapcsolódó turizmus fenntartható színvonalának 

biztosításán túlmenen - a meglév infrastruktúra fejlesztése, a még hiányos, nem teljes kören 

kiépített szennyvízelvezet rendszer megvalósítása. 

A város a teljes kör csatornázottság érdekében kívánja megvalósítani a Horvátkút városrész 

szennyvízelvezet rendszerének kiépítését, valamint ezzel párhuzamosan a meglév 4000 

m3/d kapacitású szennyvíztisztító telep kapacitásbvítés nélküli technológiai fejlesztését. 

A megvalósítást 2005-2006. évben tervezzük, mely a projekt nagyságát illeten ezen idszakban 

biztonsággal, elfogadható ütemezéssel lebonyolítható. A megépítést követen kijelenthetjük, 

hogy a város teljes területén megoldódik a szennyvizek környezetkímél módon történ 

összegyjtése, kezelése, valamint a tisztítás után a befogadóba történ vezetése. 

Az üzemel szennyvízcsatorna hálózaton összegyjtött szennyvizek a Marcali 4 000 m3/nap 

(száraz idei) kapacitású 2 lépcss biológiai tisztítású szennyvíztisztító telepen kerülnek megtisztításra 

az alábbiak szerint.

A mechanikai mtárgyak után teljes oxidációs eleveniszapos tisztítási technológia következik, 

mely áll 2 db els fokú tisztítást biztosító hexacel töltettel rendelkez csepegtet testes mtárgyból 

és 1-1 db 900 m3/nap kapacitású oxidációs árokból és a hozzá tartozó utóülepítbl. 

Az iszapvonal aerob iszapstabilizálót, ikerkialakítású srítt, és szalagszr préses iszap víztelenítést 

foglal magában. A csapadékos idszak során jelentkez hidraulikai többletterhelés 

kiegyenlítésére puffer medence áll rendelkezésre. 

Paréj István 

Új szennyvíztelep Nyirádon 

2004. szeptember 26-án került átadásra Nyirádon a 240 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító 

telep a hozzá tartozó csatornahálózattal. A korszer technológiájú telep a Bau-Team Kft. fvállalkozásában 

készült el. 

Az átadott gravitációs csatorna hossza 10.596 

fm, a nyomóvezetékek hossza 1100 fm. A fogyasztók 

száma a rákötések után 646 db. A telep 

várhatóan kielégíti a környezetvédelmi, ill. vízminségi 

szabványokat. 

A település a nyirádi vízbázis szívében terül el, 

így nagyon idszer volt ez a beruházás, mely 

nélkül a vízbázis is veszélybe került volna. 

A beruházás érdekessége, hogy az elkészült 

telepet már a DRV Rt. Nyugat-balatoni Igazgatósága 

üzemelteti, de 2004. január 1. eltt a település a Fejér Megyei Igazgatósághoz tartozott. 

A kivitelezés eltti egyeztetések jó részét még a Fejér Megyei Igazgatóság munkatársai végezték, 

szakszerségüknek köszönheten egy nagyon jó technológiájú telepet vehettünk át. 

Köszönet illeti Hullay Gyula volt igazgató urat, Juhászné Hermann Margit akkori mszaki 

vezett - jelenleg az Igazgatóság igazgatója -, ill. Ancsin Mihály urat, az Ajkai 

Üzemvezetség akkori üzemvezetjét. A Nyugat-balatoni Igazgatóság munkatársai 

folyamatosan figyelemmel kísérték a kivitelezést. A beruházó Nyirádi Önkormányzattal jó 

munkakapcsolat alakult ki, így a kivitelezésnél javaslatainkat figyelembe vették és aszerint 

hajtottak végre módosításokat a beruházás során. Mindennek köszönheten a m rekordid - 

hat hónap - alatt készült el. A beruházás összköltsége 700 millió Ft volt.

Ez az év más szempontból is különleges volt számunkra, 

mivel 2004. január 1-vel a Nyugat-balatoni 

Igazgatósághoz került az Ajkai Üzemvezetség. Az 

átvétel nem okozott különösebb zökkenket, mivel a 

Nyugat-balatoni Igazgatóság kiemelt figyelmet fordított 

az egység megismerésére. 

Az Ajkai Üzemvezetség dolgozói is megértették az 

összevonás szükségességét, belátták, hogy ezáltal a 

munkaer és dologi kiadások tekintetében ésszersíteni 

lehet. 

Az Üzemvezetség létszáma 2003. októberében 56 

f volt, jelenleg 44 f. A létszámleépítést a lehet 

leghumánusabban valósítottuk meg. Az egység a 

Sümegi Üzemvezetséggel együtt megoldotta a 

2004-ben rábízott feladatokat. 

Itt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik 

ebben a komoly munkában segítségemre voltak. 

Üzemi Tanács választás 

2004. november 4-én került sor a Társaság nyolc gazdasági egységénél az üzemi tanács 

választásra, mely valamennyi helyszínen érvényes és eredményes volt. A választáson a 

munkavállalók 64 %-a vett részt, a választáson induló 65 f jelöltbl 52 fnek szavazva 

bizalmat. Az üzemi tanács választáson a VKDSZ DRV Rt. MSZ 97,3 %-os támogatottságot 

ért el. 

A gazdasági egységek üzemi tanácsai megválasztották a helyi üzemi tanács elnökeit, valamint 

a Központi Üzemi Tanácsba delegált küldötteiket is. 

A helyi üzemi tanácsok személyi összetétele: 

Dél-balatoni Igazgatóság: 

Elnök: Faludi Imréné. Tagok: Alt Gyz, Apáti József, Bárkányi Gábor, Czintos Cecília, 

Horváth Attiláné, Járó Gyöngyi, Szke Viktória, Velekeyné Kránitz Andrea 

Észak-balatoni Igazgatóság: 

Elnök: Bels Sándor. Tagok: Bakos Tamásné, Bertalan Istvánné, Erdélyi Gábor, Hingerné J. 

Tünde, Pethes Adrienn, Sümegi Györgyné 

Nyugat-balatoni Igazgatóság: 

Elnök: Illés Ferenc. Tagok: Adorján Józsefné, Balogh Rudolf, Illés Tamás, Kósa Istvánné, 

Ódor Lajos, Szalai Antal 

Fejér megyei Igazgatóság: 

Elnök: Glász László. Tagok: Balogh Imre, Hiller Henrik, Hluchány Enik, Tóth Árpád, 

Vázsonyi Zoltán, Wimmer Sándor

Somogy megyei Igazgatóság: 

Elnök: Papp Sándor. Tagok: Dézsiné Erds Beatrix, Fucskár Vince, Hoffmann Lajosné, Horváth 

Zoltán, Kovács János, Varjaskéri József 

Pécsi Igazgatóság: 

Elnök: Szcs József. Tagok: Birta Józsefné, Kovács Miklós, Pápai László, Schmidt Ferenc 

Gépészeti Igazgatóság: 

Elnök: Jankó Lajos. Tagok: Hodola János, Kárpáti István, Pet Andrásné, Volák János 

Központi Irányítás: 

Elnök: Pintér Lajos. Tagok: Mészely Edit, Pintér Zoltánné, Ükösné Varga Anita, Völgyi József 

A Központi Üzemi Tanács alakuló ülésére 2004. november 18-án került sor a társaság Központjában, 

ahol a delegáltak egyhangúlag Pintér Lajos szociálpolitikai csoportvezett, a Központi 

Irányítás üzemi tanácsának képviseljét választották meg elnöknek. A Központi Üzemi 

Tanács újjáválasztott elnöke a Pécsi JPTE személyügyi szervez szakán szerezett diplomát, 

1976-tól a DRV Rt. dolgozója. 

Központi Üzemi Tanács: 

Elnök: Pintér Lajos. Tagok: Faludi Imréné, Czintos Cecília, Bels Sándor, Bertalan Istvánné, 

Illés Ferenc, Illés Tamás, Glász László, Tóth Árpád, Papp Sándor, Kovács János, Szcs József, 

Jankó Lajos. 

Búcsúzunk a nyugdíjba vonuló munkatársaktól 

Társaságunk vezetése 2004. december másodikán, ünnepélyes keretek között búcsúzott el 

azoktól a munkatársaktól, akik ebben az évben fejezték be aktív pályafutásukat a DRV Rt.- 

nél. Az ünnepélyt Tóth István vezérigazgató úr köszöntje nyitotta meg, majd Gábor Imre a 

VKDSZ MSZ titkára köszönt el attól a 77 dolgozótól, akik életkoruk, illetve egészségi állapotuk 

megromlása miatt vonultak nyugdíjba. Ezt követen az ünnepeltek „Egyedül nem megy” 

címmel vidám összeállítást tekintettek meg népszer operett mvekbl és slágerekbl 

Oravecz Edit, Módri Györgyi és Völgyesi Gyöngyi eladásában. Az esemény a vacsora után 

baráti beszélgetéssel és zenés, táncos programmal zárult. 

A DRV Rt. vezetése és dolgozói nevében munkatársainknak ezúton is nagyon jó egészséget 

és kellemes pihenést kívánunk a nyugdíjas éveikben. 

A nyugdíjba vonulók névsora: 

Észak-balatoni Ig.: Cseh Gyula, Haáz Erzsébet, Kovacsics Sándor, Torma Miklós, Váradi 

Károly 

Gépészeti Igazgatóság: Blénessy Árpád, Molnár Béláné, Molnár Gyuláné, Reichert Imre 

Rehák Józsefné, Réti Gyula, Rudas Árpád, Szabó István, Wolf Imre 

Nyugat-balatoni Ig.: Balogh László, Csordás József, Geszti Gábor, Homály Gyula, Krasznai 

Lajos, Krózser István, Márkus István, Nagy János, Németh Károlyné, Ruzsák István, Ságvári

Antal, Szabó György, Szabó Lászlóné, Tobak Gyuláné, Tüttsi Tibor, Varga Szabolcs, 

Vasáros József 

Somogy megyei Ig.: Gelencsér Tiborné, Lucza István, Luczek Ferenc, Porogi János, Pozsonyi 

Béláné, Pozsonyi István, Samu Ferenc, Tombor László 

Pécsi Igazgatóság: Bíró Lajosné, Brém András, Fábián Sándorné, Gonda Csaba, Storch János 

Dél-balatoni Ig.: Csepeli Lajos, Erdélyi György, Huszti István, Kasza György, Kátai Géza 

Komáromi Gábor, Kránitz József, Kulcsár Árpád, Navratil István, Róka Gyzné, Székely 

Sonja, Takács Károly, Valter Lászlóné 

Fejér megyei Ig.: Ascherl László, Bencze János, Dömsödi Jánosné, Fodor Papp József, Kékesi 

István, Láng György, Meggyes Gáborné, Mészáros Károly, Molnár Jánosné, Németh 

Istvánné , Rehák Katalin, Palocsay Erzsébet, Szécsényi József, Szikra István, Szllsi Pálné, 

Tóth János Károly, Vajer Mátyásné, Varga Béla 

Központ: Kérfalusi Gyuláné, Radnai József 

A Balatonlellei Ivóvíz Üzemvezetség 

Sorozatunkban a Dél-balatoni Igazgatóság egyik meghatározó üzemvezetségének bemutatására 

indultam Balatonlellére. A szervezeti egység munkájáról és feladatairól 

László István üzemvezetvel beszélgettem. 

Az Üzemvezetség jellemz adatai: 

Üzemvezet: László István 

Üzemvezet helyettes: Darvas Tibor 

Fizikai dolgozók létszáma: 63 

Szellemi foglalkozásúak létszáma: 10 

F feladatok: víztermelés, víztisztítás, üzemeltetés, vízveszteség csökkentés, hálózat karbantartás, 

ügyfélszolgálat, vízmér leolvasás és csere, számlázás. 

Ellátott települések száma: 21 

Vízszállító vezeték hossza: 352,6 km 

Napi víztermelés: 16.000 - 18.000 m3 

Ivóvízbekötések száma: 20.102 

- Melyek a fbb feladatok az üzemvezetségen? 

-Ivóvíz üzemvezetségként az egyik legfontosabb feladatunk a víztermelés, a víztisztítás és az 

ivóvízellátás biztosítása a hozzánk tartozó 21 településen. Jelenleg 22 db kutat üzemeltetünk, 

és a Balatonföldvári Ivóvíz Üzemvezetség megsznését követen hozzánk került a 

Balatonöszödön található felszíni víz tisztítóm is. 352 km hosszú ivóvízvezeték van a területünkön, 

melynek karbantartását tervszeren végezzük, illetve a rendszeren keletkez hibákat 

igyekszünk gyorsan és szakszeren elhárítani. A fogyasztóknak kiküldött számlák elkészítéséhez 

mi rögzítjük az adatokat, gondoskodunk a vízmérk leolvasásáról és négyévente történ 

cseréjérl.

- Milyen volt az idei nyár az üzemvezetség 

életében? 

- A csapadékos idjárásnak köszönheten 

sajnos nálunk is kevesebb 

ivóvíz fogyott, mint az elmúlt évben. 

Ennek következtében kisebb volt a 

díjakból befolyt bevételünk, ezért 

fokozottabb figyelmet fordítottunk a 

fogyasztói tartozások csökkentésére. 

Udvarias hangvétel levelekkel szólítottuk 

fel a befizetésre azokat az 

ügyfeleinket, akiknek díjtartozása 

volt. Aki ennek ellenére sem rendezte 

a hátralékát, azt személyesen kerestük 

fel. Munkánk eredményét 

jelzi, hogy a nyáron 21 millió forintot 

sikerült behajtanunk. A bevételkiesést 

a hálózati veszteségek feltárásával 

és csökkentésével is igyekeztünk ellensúlyozni. Folyamatban van a területünkön egy 

olyan rendszer kialakítása, mellyel minden település ivóvízfogyasztását külön-külön mérni 

tudjuk majd. Januárban kezdtük el a vízmérk cseréjét, és nyár végére 4.600 db vízmért sikerült 

lecserélnünk. 

- Milyen rekonstrukciós munka zajlott a területen és milyen újítások várhatóak? 

- A kútfúráson és a technológiai berendezéseken kívül, az üzemvezetségünk építette meg a 

somogybabodi vízmvet, és mi láttuk el a viszi vízm építési feladatait is. Több településen 

végeztünk ivóvízvezeték és hálózati csomópont rekonstrukciót. A terveink között szerepel egy 

új tisztítóm kialakítása Bálványoson. 

- Okozott-e nehézséget, hogy megnövekedett az ellátási terület a Balatonföldvári Ivóvíz 

Üzemvezetség megsznése miatt? 

- Különösebb gondot nem jelentett, hiszen az ellátott települések számának növekedésével 

egyidejleg bvült a létszámunk is. A kollégák, akik átkerültek hozzánk, nagyon jól ismerik 

Balatonföldvárt és környékét, valamint a helyi hálózatot. Nehézséget csak az jelentett számomra, 

hogy két telephelyen kellett a munkát irányítani, ezért gyakran kellett utaznom. Ezt a 

kettsséget fogjuk megszüntetni december elsejével, mert minden munkafolyamatot 

Balatonlellérl koordinálunk, és a munkát végz személyeket - a hibaelhárító csoport kivételével 

- áthelyezzük az itteni telephelyünkre. 

- Végül arra kérlek, hogy beszélj egy kicsit a családodról és DRV-s múltadról. 

-1974 óta dolgozom a Társaságnál, és 1983-tól vagyok üzemvezet Balatonlellén. Korábban 

gépészként dolgoztam a szennyvíztisztító telepen. Ns vagyok, a feleségem kozmetikus. Van 

egy 29 éves fiam, aki környezetmérnök. Már is családapa, így egy két és fél éves fiú unoka 

büszke nagyapjának mondhatom magamat. A lányom els éves egyetemista Pécsett, ahol a 

magyar-pedagógia szakra jár. Szabadidmben focizni járok a Lellei Öregfiúk csapatába. Szeretek 

borászkodni is, de csak a családom számára készítek bort.

IV. Országos Vízi-közm Szerelverseny 

Újságunk hasábjain olvashatják a 2003. évi szerelversenyen második helyezést elért csapatunk 

beszámolóját arról a jutalomútról, melyet eredményes szereplésükkel nyertek el a Velencei 

Üzemvezetség dolgozói. Közben már túlvagyunk az idei megmérettetésen is, melynek 

házigazdája a Fvárosi Vízmvek Rt. volt 2004. október 7-8-án, Budapesten. Az „új verseny, 

új csapat” jelszónak megfelelen, Társaságunkat idén a Nagyatádi Üzemvezetség munkatársai 

képviselték. A csapattagokkal még a versenyt megelz percekben beszélgettem, akik az 

izgalomtól talán még a szokásosnál is zárkózottabbak voltak. 

Szerencsére azonban a 

csapatvezet Gócza Antal 

a fiúk helyett is sok 

mindent elmondott. Így 

tudtam meg például azt 

is, hogy a versenyt megelz 

két és fél hónap 

komoly elméleti felkészüléssel 

telt el. A fiúk 

többek között megoldották 

a korábbi versenyek 

tesztlapjait is, és mintegy 

bels bench marking folyamat 

útján megvitatták 

a korábbi résztvevkkel a 

feladatokat, tanulságokat. 

Saját tapasztalattal persze 

maguk is rendelkeztek, 

hiszen egyikük sem ma kezdte a szakmát, gondoljunk csak felkészítjük, fnökük cégnél eltöltött 

31 évére. A hagyományoknak megfelelen idén is három f alkotta a csapatot, illetve 

egy tartalék játékos is a csapattal tartott mindenre felkészülve, hogy esetleg mégis neki kell 

részt vennie a versenyen. Kezdjük vele most a sort, hiszen végül a konkrét feladatmegoldásban 

nem vehetett részt, hiszen menet közben cserére már nem volt mód. A szóban forgó kollégát 

Kiskó Lászlónak hívják, és 18 éve dolgozik a DRV Rt.-nél lakatos, hegeszt, árokásó 

gépkezel munkakörökben. Szabadidejében szívesen barkácsol, saját fogyasztásra szltermesztéssel, 

borászkodással is foglalkozik. 

A versenyben résztvev kollégákkal folytatva, Bojtor Attila személyében ismerhettem meg az 

egyik versenyznket. Attila vízhálózat karbantartóként dolgozik Társaságunknál, immár 19 

éve. Beszélgetésünk során kiderült, hogy is szívesen tevékenykedik a szabadban, nem is 

akárhol: anyósa kertjében málnát, ribizlit, szlt termeszt. A következ csapattagot Kovács 

Lajosnak hívják, akit szintén vízhálózat karbantartóként foglalkoztat a DRV Rt. A cégnél eltöltött 

évek száma estében sem csekély: 11 éve dolgozik nálunk. Kollégái elárulták nekem, 

hogy Lajos kislánya éppen találkozásunk napján ünnepelte els születésnapját, melyhez rögvest 

gratuláltam. A legfiatalabb DRV-s múlttal Baksa István rendelkezik, mindössze 3 éve 

dolgozik az üzemvezetségen. Elméleti felkészültségét minden bizonnyal javította, hogy a 

barcsi szakközépiskola 1 éves szakképzésén is részt vett a versenyt megelzen. A vízhálózat 

karbantartó, lakatos, hegeszt munkakörökben tevékenyked kollégánk hobbyja a horgászás, 

így felcsillantak a szemei, amikor a velenceiek pisztrángozásáról meséltem neki. Egyébként a

fiúk valamennyien sportos életmódot folytatnak, rendszeresen részt vesznek a céges focibajnokságokon 

is. 

A feszült várakozást követen aztán megkezddött a megnyitó ünnepség. A házigazda részérl 

Haranghy Csaba vezérigazgató köszöntötte a csapatokat, majd dr. Papp Mária a 

VCSOSZSZ ftitkára mondott néhány gondolatot, végül dr. Varga Miklós a KvVM vízügyi 

helyettes államtitkára hivatalosan is megnyitotta a szerelversenyt. A hagyományoktól eltéren, 

idén a gyakorlati résszel vette kezdetét a vetélked. A Fvárosi Vízmvek 

káposztásmegyeri telepén, egy elre berendezett helyszínen, valamennyi csapatnak azonos 

feladatot kellett végrehajtania természetesen idre. A gyorsaságunkkal nem is volt baj, sajnos 

azonban néhány apró hiba miatt nem túl biztatóan startoltunk. Bár a szervezk emlékezetes 

programot állítottak össze estére - a csapatok ugyanis egy rendhagyó éjszakai állatkerti sétán 

vettek részt – kollégáink a gyakorlati feladatok közben elkövetett hibák miatt továbbra is kedveszegettek 

voltak. 

Október 8-án, pénteken az elméleti résszel folytatódott a verseny. A két és fél hónapos felkészülésünk 

végre meghozta gyümölcsét és a versenynapot a harmadik helyen zártuk. A rekordlétszámú, 

27 csapatot felvonultató meznyben az Észak-dunántúli Regionális Vízmvek Rt. 

szerezte meg gyzelmet, a MIVÍZ és a Vasivíz Rt. csapatait megelzve. Elkeseredésre azonban 

nekünk sem lehet okunk, hiszen a verseny során kollégáink minden bizonnyal sok hasznos 

információt szereztek, melyeket akár mindennapi munkájuk során is kamatoztatni tudnak 

majd. Társaságunk valamennyi vezetje és dolgozója nevében gratulálunk a csapattagoknak 

és a felkészítknek a sikeres részvételért. 

Dónucz L. 

II. Országos Ügyfélszolgálati Verseny 

A tavaly útjára indult kezdeményezés az idén folytatódott, hiszen 2004. szeptember 29-én, 

második alkalommal rendezték meg az Országos Ügyfélszolgálati Versenyt. A rendezvény 

házigazdája ezúttal a Nyírségvíz Rt. volt, a versenynek pedig az impozáns Krúdy Fogadó 

adott otthont Nyíregyháza - Sóstón. Társaságunkat az Észak-balatoni Igazgatóságról Kissné 

Végh Gyöngyi, a Dél-balatoni Igazgatóságról Velekeyné Kránitz Andrea, a Központból pedig 

Gáspár Jánosné képviselte. A tartalék játékos ismét Schillinger Kinga volt a Pécsi Igazgatóságról. 

A csapattagokat, akár csak az elmúlt évben, Bolygóné Polgár Klára ügyfélszolgálati 

önálló csoportvezet készítette fel, majd kísérte el a nemes megmérettetésre. 

A felkészülés sikerét mi sem bizonyította jobban, mint a csapattagok lelkesedése és gyzni 

akarása. A versenyt megelz napon indultunk el a célállomásunk felé, Nyíregyházára. Az út 

számomra nagyon hosszúnak tnt, a lányok azonban az id nagy részét arra használták, hogy 

még egyszer átolvassák és megvitassák azt a vaskos rendelet köteget, amibl a szakmai erpróbára 

készültek fel. Miután minden fontosabb témakört átbeszéltek, egy-egy emlékezetes 

ügy kapcsán élménybeszámolókra is sor került. A történeteket hallgatva döbbentem rá, hogy 

honfitársaink reklamációk tekintetében túltesznek a kákán is csomót keres német turistákon.

A kés délutáni órákban érkeztünk 

aztán meg a szálláshelyünkre. 

A vacsorát követen - 

Gáspárné Zsuzsa megérzésére 

hallgatva - átolvasták a kollégák 

a Nyíregyházát és környékét bemutató 

prospektusokat, melyeket 

a regisztrációnál kapott meg 

minden résztvev. Másnap aztán 

kiderült, hogy érdemes volt odafigyelni 

a ni megérzésre. 

A 2004.évi versenyen 19 

víziközm szolgáltató vállalat 

munkatársai mérték össze tudásukat 

és rátermettségüket a gondosan összeállított tesztkérdések, illetve szóbeli feladatok révén. 

Az írásbeli verseny déleltt zajlott 10 és 12 óra között, ahova sajnos nem kísérhettük el 

munkatársainkat, így csupán kintrl szurkolhattunk értük. A feladatlap 5 részbl állt, a szakmai 

és kommunikációs kérdések megválaszolásán kívül tartalmazott egy vizes IQ tesztet, egy 

keresztrejtvényt, illetve a versenyzknek számítógép segítségével írásban kellett reagálniuk 

egy panaszos levelére. Az eredményhirdetéskor kiderült, hogy csapatunk a hetedik helyen 

végzett, a középdöntbe viszont csak az els hat helyezett került be. A versenyzinkre azonban 

büszkék lehetünk, mert k érték el a legtöbb pontszámot a szakmai feladatok megoldása 

során. A kommunikációs részben teljesítettek a lányok kicsit gyengébben, ami talán azzal is 

magyarázható, hogy ebben az évben elmaradt az ügyfélszolgálatokon dolgozó kollégák szokásos 

kommunikációs tréningje. A középdönt már nyilvánosan zajlott, amit immár tét nélkül, 

felszabadultan tekinthettünk meg. Minden versenyz kapott egy tételt, majd egy perc állt 

rendelkezésére, hogy a kérdést megválaszolja. 

A zsri nemcsak a válaszok szakszerségét értékelte, hanem a válaszadók kommunikációs 

képességét is. A végs sorrend aztán a szituációs gyakorlatok megoldásában dlt el. Els he-

lyen végzett a Szegedi Vízm Rt. csapata, második lett a Fvárosi Vízmvek Rt., a harmadik 

pedig a Nyugat-Nógrádi Vízm Kft. 

A középdöntbe ugyan nem kerültek be a kollégáink, mégis különdíjjal távozhattunk, mert a 

DRV Rt. nyerte el Nyíregyháza különdíját. A városról feltett kérdések esetében ugyanis maximális 

pontszámot értünk el. 

Társaságunk valamennyi vezetje és dolgozója nevében, ezúton gratulálunk a DRV Rt. csapattagjainak 

és felkészítinek az eredményes szereplésért. 

Drescherné 

Horváth Andrea 

Kedves Bizalmik, Tisztségviselk! 

Tisztelt Tagjaink, Munkatársak! 

A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezet Intéz Bizottsága az alábbiakról tájékoztatja 

tagjait, munkatársakat: 

* 2004. évre kötött Bérmegállapodásunkat 2004. 10. 11.-én Választmányi Ülésünkön értékeltük. 

Tájékoztatást, elterjesztést kaptunk a DRV Rt. vezérigazgatójától társaságunk gazdálkodásáról, 

az üzleti terv, a +2%-os bértömeg fejlesztés és a tulajdonosi többleteredmény elvárásról. 

A társaság I.-VIII. havi gazdálkodása Tóth úr álláspontja szerint külön intézkedési tervek 

elrendelésével várhatóan megteremtik a feltételeit a 37,8 Mio Ft-os üzleti terv szerinti és a 

151 Mio Ft-os többleteredmény kigazdálkodásának. A +2%-os bértömeg fejlesztés járulékaival 

együtt kb.130 Mio Ft-os költség fedezetének megvalósítására nem lát lehetséget. 

Választmányunk az elterjesztést 2004. október 19.-én újratárgyalta és tájékoztatta vezérigazgató 

urat a VKDSZ DRV Rt. MSZ álláspontjáról. Mellékeljük tájékoztatóul a munkáltatói 

nyugdíjpénztári támogatás átütemezésérl kötött külön megállapodásunkat. (DRV Rt. Központi 

Információs Rendszerén is megtalálható) 

Választmányunk 2004. november 3.-án döntött arról is, hogy levélben fordul dr. Persányi 

Miklós KvVM miniszter úrhoz. Ebben a levélben a VKDSZ DRV Rt. MSZ plusz 2%-os bértömeg 

fejlesztésre kért fedezetet a tulajdonosi többletelvárás terhére. 

* Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége „Tárgyalástechnikai és kommunikációs” tréninget 

szervezett az ifjúsági tagozat képviselinek. A VKDSZ DRV Rt. MSZ 8 ft delegált a 

továbbképzésre: a központi ifjúsági tagozat képviseljeként Vargáné Kvári Tímea gazdasági 

felelsünk, a déli ÜSZB ifjúsági tagozat képviseljeként ifj. Gábor Imre, a nyugati ÜSZB 

ifjúsági tagozat képviseljeként Papp Henriett, a Somogy megyei ÜSZB ifjúsági tagozat képviseljeként 

Vet Attila, az északi ÜSZB ifjúsági tagozat képviseljeként Pethes Adrienn, a 

Fejér megyei ÜSZB ifjúsági tagozat képviseljeként Hiller Henrik, a pécsi ÜSZB ifjúsági 

tagozat képviseljeként Ódorné Leics Mónika és a gépészeti ÜSZB ifjúsági tagozat képviseljeként 

Szabó Zoltán. A képzés három szorosan egymáshoz kapcsolódó részbl állt: önismereti, 

személyiségfejlesztési - tárgyalási ismeretek, médiakommunikációs tréning. A tréningen 

elsajátított ismeretek hasznosak lesznek a szakszervezeti munka során.

* 2004. október 12.-ei ülésen az Rt. szempontjából fontos döntéseket hozott az Rt. Igazgatósága. 

Az Rt. egészét érint stratégiai és szervezeti korszersítést is magába foglaló elterjesztést 

kell a menedzsmentnek elterjeszteni az Igazgatóság 2004. november 24.-re tervezett 

ülésére, várhatóan ez a döntés magába foglalja a Gépészeti Igazgatóság további mködésének 

elképzeléseit. 

* 2004. november 4.-én a DRV Rt. Központ átszervezése témában, a központi ÜSZB-hez 

véleményezésre megküldött vezérigazgatói utasítás tervezettel szemben kifogással éltünk. 

Kifogásunk tárgya az, volt hogy a központ átszervezésére készített vezérigazgatói utasítás 

tervezet érintette választott tisztségviselinket. Mivel nem került sor a felsbb szakszervezeti 

szerv egyetértésének kikérésére, ezért éltünk a szakszervezeti kifogás jogával. 

2004. november 18.-án Tóth István vezérigazgató úrral történt egyeztetés keretében megállapodtunk 

arról, hogy a vezérigazgatói utasítás nem kerül kiadásra. 

* 2004. november 19.-én egyeztet tárgyalásra került sor a KvVM-ben dr. Karai Klára fosztályvezetvel 

a VKDSZ DRV Rt. MSZ nevében dr. Persányi Miklós miniszternek írt levél 

tárgyában. A javaslatot a tulajdonos képviselje elutasította. 

Idézet a jegyzkönyvbl: 

„b,… A többségi tulajdonos úgy ítéli meg, hogy a vezetés által feltárt gazdálkodási körülmények 

a valós folyamatokat tükrözik. Egyben arra ösztönzik a Társaság vezetését, hogy az 

alaptevékenységben megszerzett pozícióit javítsa, e körben felhívta a figyelmet arra, hogy 

különös gondot kell fordítani a társaság munkavállalóira vonatkozó anyagi ösztönzési rendszer 

továbbfejlesztésében.” 

„c, A többségi tulajdonos által elírt többlet mérleg szerinti eredmény elvárás a 2004. évi 

kormányzati takarékossági intézkedések következménye. A Társaság a többlet követelmény 

teljesítésére intézkedési tervet dolgozott ki, melyben vállalta annak teljesítését. Ezen összeg 

terhére – a Társaság vezetése által elfogadott intézkedési terv szerint – a 2%-os bértömeg növekedés 

nem valósítható meg.” 

* 2004. november 4.-én Rt. szinten lezajlottak az Üzemi Tanács és Munkavédelmi Képviselk 

választásai. Ezúton is gratulálunk megválasztott VKDSZ jelöltjeinknek, tisztségviselinknek. 

A munkatársaknak köszönjük, hogy rájuk szavaztak! Barta Erika koordinátor tájékoztatása 

szerint a VKDSZ jelöltjeire leadott szavazatok alapján a VKDSZ DRV Rt. MSZ továbbra is 

reprezentatív szakszervezet. Igazgatósági és Rt. szinten is önállóan köthetünk KSZ-t és megállapodásokat 

az Rt. menedzsmentjével. A pontos adatokat a DRV Rt. Központi Információs 

Rendszerén is közre fogjuk adni. A munkavédelmi képviselk választása is eredményes volt, 

errl adott tájékoztatást Asztalosné Bert Ibolya munkabiztonsági és tzvédelmi ügyintéz. 49 

munkavédelmi képvisel került megválasztásra üzemi szinten, folyamatban van a munkavédelmi 

bizottságok megalakulása, elnökök megválasztása. Munkájukhoz sok sikert kívánunk. 

* 2004. december 8.-án Kibvített Választmányi Ülésen értékeljük a választások óta végzett 

szakszervezetei munkánkat.

Tisztelt Tagjaink, Munkatársak! 

A közreadott tájékoztatásból kitnik, hogy társaságunk nagy változások eltt áll, melyben 

fontos szerepet kap az információ, a tájékoztatás, a törvények ismerete és nem utolsó sorban 

az a tény, hogy a VKDSZ képviseli az Rt. munkavállalóit a partnerek, a menedzsmenttel kötött 

megállapodások betartásában. Védi szakszervezeti tagjait, és mindent megtesz annak érdekében, 

hogy érdekeik ne sérüljenek. 

Siófok, 2004. november 11. 

Tisztelettel: 

Gábor Imre 

titkár 

IB. nevében 

Dunántúli Regionális Vízm Rt. Szám: Mü 5/093-2/2004. 

S i ó f o k 

M E G Á L L A P O D Á S 

amely a mai napon az alábbi feltételek mellett jött létre a DRV Rt. mint Munkáltató, és a 

VKDSZ MSZ mint munkavállalói érdekképviseleti szervezet között. 

1. Megállapodó felek a DRV Rt. Kollektív Szerzdése 4.3.13. pontjában megfogalmazottakat 

módosítva rögzítik, hogy Munkáltató 2004. évre az I-IX. hónap tényleges munkáltatói hozzájárulás 

végösszegét tekinti teljes 2004. évi támogatásnak. 

2. Munkáltató vállalja, hogy a 2005. évben esedékes munkáltatói hozzájárulás mértékét és 

annak folyamatos folyósítását az alábbiak szerint teljesíti: 

- A január havi munkáltatói hozzájáruláson felül egyszeri rendkívüli munkáltatói hozzájárulást 

is vállal s átutal, melynek összege a Társaság átlagosan számított egy negyedéves bérköltségének 

függvényében elre láthatóan 35.000 eFt. Az átutalás teljesítésének határideje 2005. 

február 20. 

A munkáltatói hozzájárulás %-os mértéke január hónapra: 4 %. 

- 2005. február hónaptól kezdden a munkáltatói hozzájárulás mértéke: 4 % 

A február hónaptól kezdden megállapodott munkáltatói hozzájárulás összegét tárgyhót követ 

hó 20-ig utalja át az Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztárak egyszámlájára a Munkáltató. 

3. Munkáltató biztosítja továbbá, hogy azon pénztártag munkavállalóknál akiknek 2004. negyedik 

negyedévében a béralapjából számított 1 % nem éri el az Önkéntes Nyugdíjpénztár 

szabályzatában meghatározott minimális havi tagdíjat, azt kiegészíti munkáltatói hozzájárulásként 

a minimális havi tagdíj mértékéig. Ez vonatkozik azokra a pénztártagokra is, akik saját 

többlet hozzájárulásukkal haladják meg az 1 %-ot. 

Azon pénztártag munkavállalók, akiknek a munkában töltött utolsó napja 2004. IV. negyedév 

idszakára esik, megkapják a 4 %-os munkáltatói hozzájárulást.

4. Az Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár a Munkáltató által 1-3 pontok szerint átutalt munkáltatói 

hozzájárulás összegét az eddigi gyakorlat szerint, illetve a jogszabályi elírások alapul 

vételével írja jóvá a dolgozók egyéni folyószámláján. 

5. Jelen megállapodást felek Kollektív Szerzdés erejnek tekintik. 

S i ó f o k, 2004. 10. 21. 

Gábor Imre titkár 

Tóth István vezérigazgató 

Munkavédelmi Képvisel választás 

Az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi Törvény jelenlegi elírásainak megfelelen a DRV Rt-nél 

2004. november 04-én került sor a munkavédelmi képviselk megválasztására. A választás a 

DRV Rt. egész területén érvényes és eredményes is volt. 

A megválasztásra került munkavédelmi képviselk: 

Dél-balatoni Igazgatóságon Madarász István, Velekey Pál, Vörös József, Gelencsér László, 

Frank Tibor, Pál Lajos, Szabó Géza, Varga Imréné, Morvai Péter, Pers Szabolcs. 

A Gépészeti Igazgatóságon Szögi Ferenc póttagok Vörös László, Sipos László, Domján István, 

Varga István. 

Somogy Megyei Igazgatóságon Baksa István, Dézsiné Erds Beatrix, Hága Judit, Kulcsár 

Ern, Márton János, Pávics György, 

Fejér Megyei Igazgatóságon Grimm István, Balogh István, Kratancsik László, Varga László, 

Kalincsák Mihály, Schwarcz Tamás, Szabó Imre. 

Az Észak-balatoni Igazgatóságon Bels Sándor, Szalai Ilona, Domina Adél, Takács András, 

Mahler Wolfgang Ottó, Rédei Gáspár, Stálh Antal, Erdélyi Gábor, Nagy János és Vigh 

Sándorné, aki független jelöltként indult. 

Központban Tolnai Csaba. 

Nyugat-balatoni Igazgatóságon Bertók Miklós, Csiza Imre, Kanizsai István, Kercza Károly, 

Kósa István, Németh József, Pétervári Gyula. 

Pécsi Igazgatóságon Tadits Imre, Mészáros László és Orbán Norbert munkavállalókat választották 

meg. 

A megválasztott munkavédelmi képviselk Munkavédelmi Bizottságot hozhatnak létre. 

Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Munkavédelmi Szabályzat 2.0 változatának 5.5 pontja 

tartalmazza. A Munkavédelmi Bizottság választása önkéntes, a képviselk döntik el, hogy 

szükségesnek tartják-e a létrehozását. Ebben az esetben a munkavédelmi képviselt megillet 

jogokat- ha ezek minden munkavállalót érintenek - a továbbiakban a bizottság gyakorolja. A

izottság megválasztására a képviselket els alkalommal a választási bizottság elnöke hívja 

össze. 

Ha a Munkavédelmi Bizottság megalakul, a tárgyalásain– a bizottság kezdeményezésére - 

köteles részt venni a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkez megbízottja. 

A DRV Rt. a törvényi kötelezettségnek megfelelen lehetvé teszi a Munkavédelmi Szabályzat 

5.6 pontban elírt „paritásos testület” létrehozását és mködését is, melyre a munkavédelmi 

bizottságok megalakulása után kerülhet sor. A testület munkájában egyenl számban 

vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviseli. 

A testületbe a munkavállalók képviselit (rendes és póttagot) titkos szavazás útján jelölik ki 

maguk közül a megválasztott munkavédelmi képviselk. A testület létrehozását és a szavazás 

lebonyolítását a munkáltató kezdeményezi. A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult, 

vezet állású munkavállalót kijelölni, aki a munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben 

vagy egészben ellátja (intézkedésre jogosult munkairányító, illetve a munkáltatóval szervezett 

munkavégzésre irányuló jogviszonyban lév munkavédelmi szakember). A kijelölt 

munkavállalók meghívottként vesznek részt a testület munkájában. A testület rendes és póttagjainak 

megbízatása négy évre szól. A testület mködési feltételeit a munkáltató biztosítja. 

Asztalosné Berta Ibolya 

központi választási bizottság elnöke 

Láng György fa- és csontfaragó mvész 

Az érdekes hobbyval rendelkez kollégánkat bemutató sorozatunkban Láng Györggyel beszélgettem, 

akinek a csont és fafaragás a szenvedélye. Amikor elindultam Székesfehérvárra, - 

mert történetünk fszereplje ott lakik- tisztában voltam vele, hogy egy nagyon ügyes emberrel 

fogok találkozni, hiszen a DRV naptárhoz készített fényképeken már láttam néhány munkáját. 

Amikor azonban megérkeztem a mvész úrhoz, magam is elámultam. A lakásban szinte 

minden, ami fából készült, és faragható, az keze munkáját dicsérte. 

Az érdekes hobbyval rendelkez kollégánkat bemutató sorozatunkban Láng Györggyel beszélgettem, 

akinek a csont és fafaragás a szenvedélye. Amikor elindultam Székesfehérvárra, - 

mert történetünk fszereplje ott lakik- tisztában 

voltam vele, hogy egy nagyon ügyes emberrel fogok 

találkozni, hiszen a DRV naptárhoz készített fényképeken 

már láttam néhány munkáját. Amikor 

azonban megérkeztem a mvész úrhoz, magam is 

elámultam. A lakásban szinte minden, ami fából 

készült, és faragható, az keze munkáját dicsérte. 

-Meséljen egy kicsit a családjáról és a munkájáról? 

- 1942-ben születtem Kassán, majd a háború alatt 

került a családunk Sárbogárdra. Itt jártam általános 

iskolába, a gépipari technikumot pedig Székesfehér-

váron végeztem el. Ns vagyok, két felntt gyermek van és négy kis unokám. A DRV Rt.-nél 

1993-ban álltam munkába, abban az idben, amikor a víztisztítóm elkészült Kincsesbányán. 

Nagy változást jelentett az új munkahely az életemben, hiszen korábban szellemi foglakozású 

voltam, a DRV-nél pedig fizikai állományba kerültem. A Társaságnál nagyon jól éreztem 

magamat, szeretettel gondolok vissza az itt töltött idre és a kollégákra. Mindezt azért mondom 

múlt idben, mert az idén júniusban vonultam nyugdíjba, így most fállású nagyapa vagyok. 

A lányom és a vejem nagyon elfoglaltak, ezért én megyek az unokáimért az iskolába, 

óvodába, és délutánonként én vigyázok rájuk. 

-Honnan származik a fafaragás iránti szenvedélye? 

- Az apai nagyapám volt „famves”, aki bognárként hordókat készített. Valószínleg tle 

örököltem a faragás iránt érzett vonzalmamat. A mhelyében már gyerekkoromban szívesen 

farigcsáltam, de komolyabban akkor kezdtem vele foglalkozni, amikor megszületett a lányom. 

Olyan boldog voltam, hogy ebbl az alkalomból elkészítettem egy parasztszekér kicsinyített 

mását, amit a feleségemnek ajándékoztam. Az alkotási vágyam késbb is megmaradt és kitöltötte 

az életemet. Sokat jártam népmvészeti boltokba és a szakirodalom remekeit is megvásároltam. 

A tudásszomjamat azonban nem elégítették ki a könyvek, így elvégeztem egy kétéves 

szakkörvezeti tanfolyamot a Megyei Mveldési Központban. A kurzuson az ELTE mvészettörténészétl 

sajátítottuk a magyar népmvészet alapjait és a népi motívumokat. A sikeres 

vizsga után szakköröket vezettem, ahol 5-6 stílust tanítottam, vizsgáztattam és zsriztem a 

pályamunkákat. Gyakran indultam különböz pályázatokon, majd 1981-tl rendszeresen kiállítom 

a munkáimat. Hollandiában képviseltem alkotásaimmal Fejér Megyét, majd a 60. születésnapomon 

önálló tárlatom volt Budapesten. Emlékezetes számomra, hogy az IPOSZ által 

meghirdetett Betlehemi pályázatra beküldött munkám különdíjat nyert. 

-Milyen motívumokat alkalmaz? 

- A hagyományos pásztorfaragás elkötelezett híve vagyok, ezt a stílust fejlesztettem magamnak 

tovább. A környék is erre inspirál, mert a pásztorkodásnak Székesfehérvár környékén is 

vannak hagyományai. A pásztori életformára jellemz apróbb tárgyakat készítek fából, szaruból 

és csontból. A díszítésnél Fejér, Somogy és Tolna megye népi motívumait faragom ki. 

Ezek a minták elssorban azt ábrázolják, amit a pásztorok maguk körül láttak, vagyis a legelész 

nyájat, a terel kutyát, a pásztorokat és a kedvesüket. 

-Mi készteti az alkotásra? 

- Nagyon nyugtalan a természetem, a televíziózás és a rejtvényfejtés engem nem tud lekötni 

úgy, mint másokat. Másrészt nagyon családcentrikus ember vagyok, akkor érzem jól magam, 

ha a szeretteim körülöttem vannak. Ezért találom számomra tökéletes elfoglaltságnak a faragást. 

Sokszor a bánat vagy éppen a boldogság hatására kezdek hozzá egy-egy munkához, de 

gyakorló nagypapaként a népmesék világából is merítek ötletet. 

- Milyen tervei vannak a jövre nézve? 

- Jelenleg az Adventi Kiállításra készülök egy pásztorkészlettel, amit három különböz stílusban 

fogok elkészíteni. A készletben található ivócsanak, sótartó, gyufatartó, valamint tükrös 

borotválkozó készlet. Az els variációt sima fafaragás díszíti, a második változatnál a fából 

készített eszközöket csontberakással ékesítem, a harmadik sorozatnál pedig a pecsétviaszos 

technikát fogom alkalmazni. Régi vágyam teljesült a nyáron, amikor a feleségemmel a Horto-

ágyra látogattunk, ugyanis egy vásáron sikerült szürke marha tülköt vásárolnom. A következ 

munkám minden bizonnyal a tülök megmunkálása lesz. 

Végezetül Váci Mihály soraival szeretnék elbúcsúzni Gyuri bácsitól: 

„… És érezzék egy kézfogásból rólad, hogy jót akarsz, és te is tiszta, jó vagy: s egy tekintetük 

elhitesse véled, -szép dolgokért élsz - és érdemes élned!” 

Drescherné H. Andrea 

A Tolonits család 

A vizes vérvonalak cím sorozatunkban a korábbiaktól eltérve nem egy három generációs 

DRV-s famíliát fogok bemutatni, hanem egy testvérpárt és az idsebbik testvér fiát. 

A Tolonits család három férfi tagja a Fejér megyei Igazgatóságon dolgozik. József a 

rangids a családban, mégis öccse, Károly rendelkezik hosszabb szolgálati idvel Társaságunknál. 

-Mikor került a DRV-hez, és mi 

a feladata -kérdezem Károlyt. 

-1978. július 20-án helyezkedtem 

el a DRV-nél, az akkori 

Rákhegyi Üzemigazgatóságon, 

és most is Kincsesbányán dolgozom. 

A végzettségemet nézve esztergályos 

vagyok, a DRV-nél is 

ebben a munkakörben alkalmaztak. 

Korábban a Finommechanikai 

Vállalatnál dolgoztam Székesfehérváron, majd az Inotai Aluminium kohó TMK részlegéhez 

kerültem. Akkor még a bérek messze a DRV-nél voltak a legjobbak a környéken. 

Tulajdonképpen ez a tény motivált abban, hogy a Társaságnál vállaltam munkát. Régebben 

nagyon sok esztergályos munka volt itt, a forgácsolással és marással kapcsolatos anyagok 

megmunkálása volt a feladatom. A rakodógépek vezérltömbjét mi állítottuk össze jumbó 

szelepekkel, valamint a tolózárak és a menetes orsók javítását is helyben végeztük el. Sajnos 

ma már nem tudják biztosítani a folyamatos esztergályos munkát, ezért idén október elsejétl 

áthelyeztek víz- és csatornahálózat szerelnek. 

- Ön mióta áll a DRV Rt.-nél alkalmazásban, és mivel foglalkozik? -fordulok kérdésemmel 

az idsebb testvér, József felé. 

1982. október 15-én helyezkedtem el Kincsesbányán anyagbeszerzként. Jelenleg Székesfehérváron 

dolgozok, az igazgatóságunk központjában. Mieltt a Társasághoz kerültem, esztergályosként 

foglalkoztattak a Fejér Megyei Vízmveknél, késbb a köszörgyárban, majd az

Alumíniumkohóban, Inotán. Idközben elvégeztem a gépipari technikumot, és TMK technikus 

lettem. Az alumíniumkohótól jöttem át aztán a DRV-hez az anyagi megbecsülés reményében, 

valamint azért, mert az itteni munkámat jobban össze tudtam egyeztetni a családom 

életével. 

Szeretem a munkámat és a kollégákkal is nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom. Mindig 

mondom, hogy aki egyszer a vizes szakmába belekóstol, az nem szívesen vált. 

A szakmára jellemz, hogy a munkatársak szívükön viselik a munkát, hiszen a vízellátást folyamatosan 

biztosítanunk kell. 

Ennek érdekében össze is fogunk, nem jellemz ránk a széthúzás. 

- Attila, miért választottad a „vizes” szakmát? 

-2003-ban végeztem a Bajai Fiskola építmérnöki szakán, vízellátás és csatornázás a szakirányom. 

A pályaválasztásomban természetesen szerepet játszott a családom vízügyes múltja. 

2003. augusztus 1-tl dolgozom a DRV Rt.-nél gyakornokként, bár remélem, hogy ez a státuszom 

majd változni fog. Néhány napot töltöttem az igazgatóságon, majd a Kincsesbányai 

Üzemvezetségre kerültem. Az üzemvezetségünkhöz tartozó négy új település közös 

szennyvíztisztító telepének építésébe és csatornázási beruházásának a munkálataiba folytam 

bele a leginkább, az ivóvízellátással kevesebbet foglalkozom. Minden nap új feladatokat kell 

megoldanom, új kihívások állnak elttem. Emiatt folyamatosan képzem magam, szeptembertl 

egy másoddiplomás képzésre járok. Szeretek itt dolgozni, nagyon jó a kollektívánk, egy 

ütképes és fiatal gárda tagja vagyok. 

Drescherné H. Andrea 

Hawle tanulmányút, némi horgászattal lazítva 

A DRV Hírek olvasói bizonyára emlékeznek rá, hogy lapunk beszámolt Velencei Üzemvezetségünk 

tavaly szi szakmai sikerérl. Az Üzemvezetség dolgozóiból alkotott csapat -ifj. 

Mekota István, Rózsa László és Varga László - Sass Gyula üzemvezet helyettes felkészítési 

segítségével a 2003. október 9-10-én Székesfehérvárott megtartott III. Országos Víziközm 

Szerelversenyen a 22 csapat közül húszat megelzve az elkel második helyen végzett. Az 

„ezüstérem” egyik velejárója egy többnapos 

tanulmányút volt a Hawle Kft. meghívására, 

a felajánló két tulajdonos cégénél: az osztrák 

Hawle gyárban Frankenmarkt-ban, illetve a 

német testvérvállalatnál Freilassing-ban. 

Az utazásra különleges okból ez év augusztusában 

került sor. Mi volt ez a különleges 

ok? A szervezk a szakmai ismeretek bvítése 

mellett, valami más élményben is részesíteni 

akarták szakembereinket. És mi lehet 

egy Velencei-tó környékén lakó közösség 

legkedveltebb hobbija? A horgászat. Márpedig 

a legjobban augusztusban kapnak a pisztrángok Ausztriában.

Ezen okból augusztus 11-én indult el ötnapos autóbuszos útjára a 8 tagú együttes. A DRV Rt. 

részérl Sass Gyula, Rózsa László, Varga László és Tóth Tibor /tartalék volt a versenyen/ 

mellett Tóth Árpád volt az ötödik szerencsés résztvev. Ifj. Mekota István családi okok miatt 

ugyanis nem tudott elutazni, helyette került az öt meghívott közé Tóth Árpád. 

A Hawle Kft. részérl prominens kíséretet kaptak 

kollégáink: Pokorádi Péter ügyvezet igazgató, 

Várszegi Csaba, a Felügyel Bizottság elnöke és 

Czaier Gábor vevszolgálati vezet igyekeztek emlékezetessé 

tenni a velenceiek útját. 

Augusztus 11-én, szerdán nyolc órakor a Velencei 

Üzem központjából indult az autóbusz Ausztriába. 

Már maga az utazás is nagy élmény volt. St. 

Pöltennél letért a társaság az autópályáról és Krems- 

Melk között, Ausztria talán legszebb vidékén a 

Wachau-ban, a Duna mellett vezetett az út. Kremsben, a zöld veltelini hazájában, rövid borkóstolás 

és óvárosi séta bvítette az élményeket. 

A sok középkori rablóvár - pl. Aggstein, 

Dürnstein - mellett a csodálatos teraszos szlmvelés 

ejtette csodálatba kollégáinkat. 

Második nap déleltt a Hawle Austria 

Franken- markt-i korszer gyártelepét tekintették 

meg szakembereink. 

Megismerkedtek a Hawle „birodalom” 56 

éves történetével, a külföldi leányvállalatokkal, 

az összes ismert szerelvény gyártásával. 

A bemutatóteremben két különlegességre is 

sor került. Varga László szinte fél kézzel 

nyitotta és zárta a legnagyobb, a 600 mm-s tolózárat 16 bár egyoldalú nyomással szemben. A 

másik „csodához” nem kellett emberi segítség. A manyag Hawle-fitting csak 140 bárnál durrant 

szét. 

A bámulatos Salzkam- mergut még csodálatosabb tavai mellett vezetett az út - a Salzburgtól 

csak néhány kilométerre, de már a bajor oldalon fekv - Freilassing városba. A Hawle 

Deutschland gyár zömében hasonló termékeket gyárt, mint az anyacég, de német „ízlés” szerint. 

A BAIO rendszer például sokkal elterjedtebb Németországban, mint más országokban. 

Nagy megtiszteltetés volt dolgozóink részére, hogy Hans-Jürgen Brenninger, a német Hawle 

ügyvezet elnöke is fogadta a küldöttséget. A zsúfolt nap méltó befejezése és a péntek méltó 

kezdete (mert hogy a 130 kilométeres kiruccanás másnap reggel 2 óráig tartott) a müncheni 

városnézés, egy kiadós vacsora és a Hofbrauhaus-i sörözés volt. A híres vendéglben még az 

alkoholmentes (szegény buszvezet) sörbl is egy liter volt a minimális adag.

A hétvége a sport szempontjából volt a legnagyobb 

élmény. Péntek déleltt Zell am See 

kisváros szinte mesébe ill házacskáival, az 

utóbbi idben borzalmas alagút balesetérl is 

ismertté vált Kaprun gleccsereivel való találkozás 

után, délután megérkezett az 5 gyakorlott 

és 3 kezd horgász a Mura folyó forrásától 

nem messze lev Stadl an der Mur helységbe. 

Itt már várta a társaságot Engelbert 

Hawle úr, a szerelvénygyártó családi vállalakozás 

egyik ftulajdonosa. Hawle úr ugyanis 

szenvedélyes horgász, cége több kilométer 

folyópartot és egy ermi magastározó rézsit 

bérli pisztráng horgászati célokra. 

A péntek délután és az egész szombat a szivárvány és a sebes pisztrángok, valamint a DRV 

pecásai közötti meglehetsen egyoldalú csatában telt el. A különvált két négyes csoport Sass 

Gyula és Tóth Tibor „szakmai” irányításával órákig állt a gyorsfolyású Mura, illetve a 

Mühlbach tározójának vizében, percenként röpítve 15-20 méter távolságra a villanó mcsalit. 

Az eredmény nem is maradt el. A másfél nap alatt a számos visszadobott kishal mellett mintegy 

60 méretes ragadozó is kifogásra került. A beugró Hawle kísérknek is kijutott a megakasztás 

és a zsákmányszerzés eddig nem ismert élményébl. A legnagyobb pisztrángot – 48 

cm hosszúságút – az ismét szerencsés Tóth Árpád fogta, a legtöbb áldozat pedig a profi pisztrángos 

Tóth Imre horgára akadt. 

A szombat esti baráti búcsúvacsorán egy furcsa, dobból, cintányérból, nyenyerébl álló hangszerrel 

minden magyarnak be kellett mutatnia zenekarkísér tudományát. Hát a csfektetés 

tavaly és a kétnapi pisztrángozás jobban ment. 

Mi lett a halak sorsa? 

Egy része a pénteki vacsora f fogásaként terítékre került, a többit az elzékeny vendéglátók 

lefagyasztva, vákuumfóliába csomagolva vasárnap átadták a horgászoknak. Rögtön elkerült 

néhány htláda az akkukkal együtt, így fhseink nagy önbizalommal indulhattak szerdán 

útnak. 

Augusztus 15-én, vasárnap reggel a csodálatos, 2000 méteres hegyekkel közrefogott völgybl 

– most már felfelé is néztek kollégáink – a Mura mellett indult haza a busz, melyet Graz-ig el 

sem hagyott. Délután 5 órakor Sukorón Varga László már találkozhatott szeretetteivel, a többiek 

Velencén szálltak ki a buszból, mondanunk sem kell, valóban örökre szóló élményekkel.

DRV HÃ­rek 2004. december - DunÃ¡ntÃºli RegionÃ¡lis VÃ­zmÅ± Zrt.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

DRV HÃrek 2004. december - DunÃ¡ntÃºli RegionÃ¡lis VÃzmÅ± Zrt.