Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 31. sz. augusztus 2. - EPA
30.10.2014 • Views
Share Embed Flag

Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 31. sz. augusztus 2. - EPA

Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 31. sz. augusztus 2. - EPA

Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 31. sz. augusztus 2. - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
epa.niif.hu

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

492<br />

VASAKNAPI UJSAG 30. SZÁM. <strong>1885.</strong> XXXII. ÉVFOLYAM,<br />

A<br />

BUDAPESTI<br />

Magyarhon első, legnagyobb és legjobb hírnevű óraüzlete. «»i<br />

BRAUSWETTER JÁNOS SZEGEDEN<br />

folyó évi <strong>sz</strong>eptember hó 1-sején az oktatás- ós egé<strong>sz</strong>ségügy minden igényének<br />

megfelelöleg újonnan épült, az V. ker., Alkotminy-utcza 9. <strong>sz</strong>ám alatt<br />

fekvő épületében hu<strong>sz</strong>onkilenczedik évfolyamát nyitja meg.<br />

Midőn ezt a <strong>sz</strong>ülök és gyámok figyelmébe ajánljuk, megjegyezzük, hogy az<br />

intézet czélja: a kereskedő pályára lépő fiatal embereket az általános<br />

műveltség alapján a kereskedői hivatásra, még pedig ennek felsőbb<br />

ágaira is, minden tekintetben alaposan előké<strong>sz</strong>íteni, őket nemcsak<br />

értelmi és <strong>sz</strong>aktudományi, hanem erkölcsi és nemzeti irányban is<br />

nevelni, és még mielőtt a kereskedésbe lépnének, az iskolától telhetőleg<br />

gyakorlati tekintetben is kiképezni. — A három évi tanfolyamból<br />

álló intézet igazgatását, <strong>sz</strong>ervezetét, tantervét, a felvételi feltételeket tárgyazó<br />

értesítőt az igazgatóság kívánatra bérmentesen megküldi.<br />

Ugvancsak az igazgatóság ké<strong>sz</strong>séggel ad felvilágosítást az intézetben fennálló<br />

és a fővárosi kereskedő testületek, valamint az intézet vezérbizottsága<br />

által alkotott alapítványi tandíjmentes helyeket és a tandíjmentesség<br />

elnyerését illetőleg.<br />

Azon ifjak, kik az intézetben érettségi vizsgálatot te<strong>sz</strong>nek, fel vannak jogosítva,<br />

hogy hadkötelezettségeket mint egy évi önkéntesek teljesítsék.<br />

Az intézettel egy évi kereskedelmi <strong>sz</strong>aktanfolyam áll kapcsolatban,<br />

olyan ifjak <strong>sz</strong>ámára, kik gymnásiumi vagy reáliskolai érettségi bizonyítványt<br />

nyertek, és ti<strong>sz</strong>tán a kereskedelmi <strong>sz</strong>aktudományokat egy év alatt<br />

elsajátítani óhajtják. 2311<br />

Budapesten, (V. ker., Alkotmány-utcza 9. <strong>sz</strong>.) 1885 július 20.<br />

A kereskedelmi Akadémia igazgatósága.<br />

Or<strong>sz</strong>ágos<br />

Berendezett ntifA-akak a <strong>sz</strong>ükséges útra való e.zköcokleel<br />

18—«> fiiig Praktikusan berendezett nti-tfkeri'N<br />

fi frt Üres uti-tekercs az otthon ha<strong>sz</strong>nálatban lévé tárgyak<br />

elhelyezésére 1.50—8 frtÍR. Kézi és nagyobb kOflVrrb.<br />

1.50—30 írtig Vállra függe<strong>sz</strong>thető táskák 3.5u—15 írtig.<br />

Női kézi útitáskáit S— 2" frtig Piáid , ruha-, esernyő- és bottekercs<br />

6— i írtig Borotvál*} késsiet, John Heifford<br />

késsel 7 frt. Finom angol borotrík 12)—<strong>2.</strong>50 Írtig Ét-<br />

Itrzto-kosarak berendezve 1»—30 fmg. Kulacsok<br />

est esutitrah<br />

1 - H frtig. Zsebben hordható ivó-poharak<br />

40 krtoi 2 frtig. Éleluit-iif4> a mellényzsebben nfi krtól<br />

1 frtie. Angol uti kalap könnyű, puha, zsebben elfér 1.40.<br />

rsiztoui&Ki belCtt revolverek 35 tó ténynyel 4.50—<br />

2" frtu. Ksformáju erős lövésű Bulldog zseb-revolver<br />

9— 1 frtig. Autómat-esemyó 7—.3 frtig. Pont wan járó<br />

rrmuiitolr nlokcl zsebóra kettős por-fede,;. 1 10 fitt.<br />

Míg ain-jegecz ideges to- és fogfájásnál 60 kr. Ozbőrrel bevont<br />

lo<strong>sz</strong>órparna b' frt<br />

l»(»!ianv/ok .nli ^Slk*2íÍ5.<br />

e dohányuelene e, a f-d*íl betevése által ké<strong>sz</strong> cigarettát<br />

uycríink 2 frt. Valódi Hooblon cigarettApAplroa<br />

•uopókával 3 nagyságb.'n, 00O-re 8.5 ', tomfi hoizá 30 kr.<br />

L-kJob-nak elösmen tlotl.í ny Y&%4 jí ép erős fogas<br />

haj ókerékkel 15 frt. Dohíaiijrtart*, melyben a dohiny<br />

i vtrkosan marad 5 írt. Szárazon SZÍTÓ egé<strong>sz</strong>ségi bruyere<br />

fapipa bagót nem képez 1—1.30. Hibátlan tajték uialirrtl*«<br />

!•>)*> ezüst kupakkal 8 frt. Gözpip is^ártisititó 1 50.<br />

Községi elöljáróknak.<br />

Eris hangú, tartós rézoldalú hirdetési dobok 15 frt.<br />

P*«latZtskak két kulcscsal 7—12 frtig. Éjjeli or kürtök<br />

rézriól 3—1 - frtig. Kerülő-fegyver 7 frt. Hivatalos rugany<br />

bélyegzők 3 50. Szél és törés ellen biztos petroleumlámpás<br />

3—3.40 Marisa, és blrka-érvago 3—6 50. Ló- és<br />

marha-klis élyozó 4 frt. Trokar 2 csővei és <strong>sz</strong>úró késsel 3 50.<br />

i jdoiiságok. ^T'-T^'^<br />

7<br />

* *> kolomppal Teknősbéka legyei*<br />

7 50. strucztollal dí<strong>sz</strong>ítve 10—Só ftig.<br />

Hangfuvó [Nebelhorn) távolra elhallat<strong>sz</strong>ik 15 frt. BTairyot<br />

hjUlékuak sétmbot és legyezi 13 frt. Budapesti emlék<br />

felirattal tokféle csinos ezsléktárgyak Kiállítási<br />

i.rons-érmc-k 50kr.<br />

utazóknak.<br />

Vendéglősöknek<br />

kemény fából kujiliao bábok <strong>2.</strong>50.<br />

Usrsiiun wsetaiii golyók nagyság<br />

<strong>sz</strong>erint 1.50—3.80. Színes pmpir láss<br />

plonok keni ünnepélyekhez 15, 30,<br />

35—K0 krig. Papirléggömbök —.70—3 frtig<br />

Számozott pénBjegyek érczből ptnezéleknek,<br />

100 drb. nagyság <strong>sz</strong>erint 1—6.40.<br />

^<br />

VH-.IOH zesflő <strong>sz</strong>ekrény vendégek mulattatására : « l<br />

darabbal 30 frt, egy ^^^^^^^^^^<br />

zenedarab külön 60 kr. FlobertiStskak<br />

társaságoknak, durranás nélüliek<br />

7—35 frtig, 100 golyós kuli<br />

töltény<br />

—45—1.50, sörétes 1.30—3 frtig. Tas esel.<br />

tábla kiugró bohóczczal 3—6 frtig.Mozsárral<br />

6.50—» frtig. Dí<strong>sz</strong>jelvények céllövé<strong>sz</strong>ethez<br />

—.30—l.SOdbja. Erősduga<strong>sz</strong>huzók— .25— 1.5U.<br />

Kenyérkosarak 30 kr.<br />

S|M»rtezikkek. «,£.,,?.<br />

btfr ssyeresr 15—35 frtig;.Kantár 3.65—4 ftig.<br />

Kettős <strong>sz</strong>árral 4.80—8 frtig. Kengyel<strong>sz</strong>íjjak<br />

3.75—3.50. Kengyelvasak 1.60—3 50. Nyereglekötő<br />

3.35—« frtig. Izza<strong>sz</strong>tó 3.75—5 frtrg. Zabla 1.80—3 50.<br />

Felcsatolható sarkantyú 3 frt. ATyereir-<strong>sz</strong>aitpan 85 kr.<br />

> uhlan blatt i ne bor-lakk 90 kr. I.rthaio^t legyek<br />

ellen, egé<strong>sz</strong> lóra párja 16 frt. Lóidomitó ves<strong>sz</strong>ők rhinoczerosbőrbíl<br />

hasítva —.60—3.50. VacUssfesjryverek és kellékek<br />

a czéllővé<strong>sz</strong>et begyakorlásához. Flobert-plsatolyok<br />

6.60—14 frtig. LlsrplMtoly <strong>sz</strong>omyillal és<br />

golyóval 7.50. HoroghalaNziat keds/eltflnek. Halá<strong>sz</strong>bot<br />

1—3 frtig, nagyobb réz felgombolyitóval 7—15 frtig<br />

12 db. horog mesterséges rovarral 80 kr. Méhé<strong>sz</strong>eti gefjrd»<br />

esskösok. Kertésskések 1—6 ftig, faig-ffiré<strong>sz</strong>ek —.80,<br />

2 frtig, fáig;, és venyigeollók 1—3.50-ig. Aczél-drot kefe<br />

gyümölcsfák ti<strong>sz</strong>tításához —.70—1.40. Kerti dtsor -nyíró<br />

ollók 4.35—« frtig. Kézi kis fecskendező 1.30-2 frtig.<br />

yiraglisrssslisM —.40—1.110. Angol kerti-feexkeiitM<br />

14—31 forintig<br />

Tourfetaknak<br />

Zs££%£2,<br />

10 frt. VaU-tZtakH fehérneműre is 4.50. Lábs/árvéd4<br />

garnázai 4.60. Jó távcső 6.69. Bolssék 4.50. Kaaocz ><br />

gjawalatui (6 kr. Lapos zseb-napóra iránytűvel 1 frt<br />

Próba-megTendeléshex 8S0 ábrával ellátott árjegyzéket és kiállítási helyzetrajzot<br />

mellékel, meg nem felelő tárgyakat vis<strong>sz</strong>ave<strong>sz</strong><br />

TESZ TÓDOR* Badapest.<br />

l>orottra-aisez^ Budapesten megjelent s mm";!<br />

S j g 1 k tV hat6 ~ " OMtrák tartományok <strong>sz</strong>ámára Szelln<strong>sz</strong>* 1<br />

OjoTgy cs. kir. egyet könyvárusnál Bécsben I., Stefansplatz Nr. 6<br />

EF<br />

Irta<br />

JÓKAI MÓR<br />

Ara fűzve 3 frt 60 kr. — Di<strong>sz</strong>kötésben<br />

Jl<br />

Apnorismak és gondolatok likai ös<strong>sz</strong>es müveiből.<br />

5 frt.<br />

Tartalom: Negyven év vi<strong>sz</strong>hangja. — Szerelem. — Költé<strong>sz</strong>et<br />

— A nök ereje és gyöngesége. — A férfiak ereje és<br />

gröngesége. — Haza<strong>sz</strong>eretet. — Árulás. — Hit és vallás.—<br />

itetlenseg. — Szabadság. — Dicsőség. — Hábcru. Béke.<br />

— A család. — Elválás. — A <strong>sz</strong>iv kis világa. — A költő világa.<br />

— Szenvedélyek. — Kétségek. —Jellem. Becsület—<br />

Forradalom. Beactio. Bukás. — A magyar ember. — Szenvedések.<br />

Öngyilkosság. — Nagy emberek. — Politika. —<br />

Nemzeti hadsereg. — Bölcseség és bohóság. — Péní. Nyomor.<br />

— Társadalom. — A pápa. — A pap lelki világa. —<br />

A külföldről. — Történelem. — A <strong>sz</strong>ent termé<strong>sz</strong>et. — A<br />

tenger. — Sziné<strong>sz</strong>et. — Festé<strong>sz</strong>et. — Ügyvédek. — Kereskedés.<br />

Munka. — Gazdaság. — Kóbor e<strong>sz</strong>mék. — Más<br />

népek. — Urak úrfiak. — A játék. — Az ifjúság.<br />

31-IK SZÁM. <strong>1885.</strong> BUDAPEST, AUGUSZTUS XXXII. ÉVFOLYAM<br />

tmttOM<br />

föltételeit: VASÁRNAPI UJSAG és \ egé<strong>sz</strong> ém 12 frt<br />

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félérre — 6 «<br />

GRANT ULYSSES.<br />

(1822-<strong>1885.</strong>)<br />

ÍZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK nagy küzdelmeiben,<br />

\ melyeket az ujabb időkben folytatott e<br />

Í J . még alig <strong>sz</strong>ázéves állam, a <strong>sz</strong>ellem és<br />

kard fegyvereit magasra tudták fölemelni oly<br />

férfiak, mint Lincoln és Grant. Nagy államférfiú<br />

az egyik, nagy katona a másik. Teljes lélekkel<br />

a jog és <strong>sz</strong>abadság fia mindakettő.<br />

A nagy polgárháború, mely épen két évtized<br />

előtt oly diadalmakkal végződött, kezdetben<br />

é<strong>sz</strong>aki Amerika államait <strong>sz</strong>ét<strong>sz</strong>akadással fenyegette.<br />

A rab<strong>sz</strong>olgaság kérdése nemcsak emberbaráti<br />

ügye volt az é<strong>sz</strong>aknak, ugy a mint azt<br />

egy müveit <strong>sz</strong>ázad követelte, hanem ürügy a<br />

délnek, hogy el<strong>sz</strong>akadjon és külön állammá<br />

alakuljon. Fiatal, tapa<strong>sz</strong>talatlan hadsereggel,<br />

de ádáz dühvel tört ki a polgárháború s<br />

rettenetesen folyt 1861-től 1865-ig. A hadvezérek<br />

kitűnők voltak. A déli hadseregnél<br />

Lee és Beuregard; az é<strong>sz</strong>akinál Sherman,<br />

Sheridán és Grant. De É<strong>sz</strong>ak-Amerika egysége<br />

nem tört meg. A dél rendkivül véres csaták után<br />

legyőzve, letette fegyvereit. Grant tábornok vivta<br />

ki a rab<strong>sz</strong>olgaság eltörlését és az éj<strong>sz</strong>aki államok<br />

unióját. Alig hogy a polgárháborúnak vége<br />

volt, ő munkálkodott legjobban, hogy az Unió<br />

életében a katonai o<strong>sz</strong>tály<strong>sz</strong>ellemnek nyoma is<br />

elenyé<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ék és a dicsőséggel ko<strong>sz</strong>orúzott <strong>sz</strong>ázezrek<br />

mindnyájan rendes polgári foglalkozásukhoz<br />

térjenek.<br />

Mért hogy nem vált mégis befejezett nagy<br />

alakká a történelemben ? Az a határtalan nép<strong>sz</strong>erűség,<br />

melylyel a polgárháború bevégzése<br />

után birt, két<strong>sz</strong>er vitte őt az Egyesült-államok<br />

elnöki ti<strong>sz</strong>tére, daczára, hogy sohasem vegyült<br />

a tulajdonképi pártküzdelmek közé. De az átalános<br />

bizalomnak e fényes nyilvánítása mindinkább<br />

növekvő elégületlenségnek engedett<br />

helyet, és az elnöki <strong>sz</strong>éket ugy hagyta ott, hogy<br />

<strong>sz</strong>igorú birálat kelt föl utána. Nem is lehet tagadni,<br />

hogy az ő elnöksége alatt a köz<strong>sz</strong>olgálatban<br />

felütötte fejét a pártfogolás és korrupczió.<br />

A hiba csak az volt, hogy polgártársainak<br />

hálás elismerése oly helyre juttatta, hová tehetségeinél<br />

és termé<strong>sz</strong>eténél fogva nem volt való.<br />

0, ki a katonai pályát nem tekintette hivatásnak,<br />

és a háborút csak kény<strong>sz</strong>erűségnek tartotta,<br />

mégis egyoldalúan katonai tehetségekkel<br />

birt és semmi ré<strong>sz</strong>ben nem rendelkezett az<br />

államférfiunak é3 kormányzónak képességeivel.<br />

Nem hiányzott benne a polgári nagyság, de<br />

Csnpán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: {JJJ^* 4 " i Cirapán " P0LITIKAI ÚJDONSÁGOK: { Mit'" 3 ^<br />

csak az a fajtája, mely a közönséges polgári<br />

életben válik dí<strong>sz</strong>ünkre és nem az, mely Washingtont<br />

a történelem ragyogó példaalakjává<br />

tette. Ha a helyett, hogy az elnöki <strong>sz</strong>ékre lép, a<br />

a katonának nagy érdemeivel vonul vis<strong>sz</strong>a polgári<br />

foglalkozásához, mily fényben ragyogott<br />

volna neve, mint az uj-kor Cincinnátusáé!<br />

Grant Ulysses, ép ugy mint a polgárháború<br />

többi jeles katonái, a katonai előléptetés minden<br />

fokozatán kere<strong>sz</strong>tülment. Mint közönséges<br />

katona kezdte pályáját. Atyja Ohio-államban,<br />

Point-Pleasantban timár és borkereskedő volt;<br />

a fia is foglalkozott ez üzlettel. 182<strong>2.</strong> ápril 27-én<br />

<strong>sz</strong>ületett; 17 éves korában katonai iskolába lépett,<br />

s 1843-ban nyert alhadnagyi rangot. Nem<br />

GRANT<br />

Kfllfoldi eltfnutésakhn % pontátlag<br />

meghatározott rlteldlj Is osatolaDdó.<br />

sokára a mexikói háború nyújtott neki is alkalmat,<br />

hogy katonai ismereteit gyarapithassa.<br />

Jól viselte magát, kitüntetéseket, kapitányi rangot<br />

kapott s aztán vis<strong>sz</strong>atért apja üzletébe.<br />

A polgárháború Illinois-államban találta, hol<br />

nagyobb gazdaságot vásárolt. Ismét katonai <strong>sz</strong>ol-:<br />

gálatba lépett. Illinois ujonczainak begyakorlását<br />

végezte, ezredes, majd dandárnok lett. Elfoglalta<br />

Paducalt Missouriban, de megveretett Belmond<br />

mellett 1861.nov. 7-én. Röviddel rá, 186<strong>2.</strong><br />

februárban rábízták a kelet-tenesseei hadsereg<br />

vezérletét, s több győztes csatát vivott. Wicksburg<br />

ostrománál <strong>sz</strong>erzetté meg az első babérko<strong>sz</strong>orút,<br />

melynek egyes leveleit már kiérdemelte.<br />

Öt csatát vivott Wicksburg körül s 1863.<br />

ULYSSES.<br />

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-uícza 4. <strong>sz</strong>ám.)

494<br />

ul. 14-én a város is kezébe jutott, nagy hadi zsákmánynyal.<br />

Penberton, Wicksburg védője, 18,000<br />

emberrel együtt megadta magát. Majd Bragg tábornokot<br />

verte meg. De 1864 ben a déliek újult<br />

erővel támadtak. Ekkor Lincoln elnök Grant<br />

tábornokot az ös<strong>sz</strong>es csapatok fővezérévé nevezte<br />

ki. Ekkor következett Grant életének legfényesebb<strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>a,<br />

mely az Egyesült-államok történetének<br />

dicsőséges lapjaira van följegyezve. Május<br />

és június hónapokat vérengző csaták töltötték<br />

be. Grant a déliek legjobb hadvezére, Lee ellen<br />

fordult és Eichmondot akarta bevenni. Május<br />

elején Wildernen mellett napokig tartó csatát<br />

vivott. A győzelem Granté volt, de nagy áron.<br />

Három hét múlva vereséget <strong>sz</strong>envedett, de kitűnő<br />

vezéri képességei a következményeket<br />

elhárították. Az örökös harczok azonban roppant<br />

emberéletet pu<strong>sz</strong>títottak, s ezek még sem<br />

voltak döntő ütközetek. Grant több csatát ve<strong>sz</strong>tett,<br />

hanem hajthatatlan, csüggedetlen kitartást<br />

tanúsított. Richmond ellen vitte Butler<br />

seregét is, de ha<strong>sz</strong>talan. Csak nyolcz hónap<br />

múlva, 1865. ápril első napján következett<br />

be döntő fordulat. Grant elfoglalta a déliek<br />

hadi állásait, azután Petersburgot ós végül<br />

Richmondot. A déliek ezzel le voltak győzve,<br />

vezéreik letették a fegyvert. Az unió helyreállott<br />

Grant győzelme folytán, ki ama bonyodalmak<br />

között, melyekbe Lincoln meggyilkoltatása a<br />

köztársaságot sodorta, a törvény és az uj kormány<br />

előtt oly alázattal és hódolattal viseltetett,<br />

mint a legutolsó polgár. Mindenütt lelkesedéssel<br />

fogadták és júniusban New-Yorkba<br />

érve, páratlan tüntetéseket rendeztek neki, melyeket<br />

jellemző <strong>sz</strong>erénységgel fogadott.<br />

Ugyanily <strong>sz</strong>erény maradt a következő években<br />

is, még akkor is, mikor a köztársaság legmagasabb<br />

polczára emelkedett. Nagy nép<strong>sz</strong>erűsége<br />

folytán 1868-ban a köztársaságiak elnökjelöltnek<br />

vála<strong>sz</strong>tották meg, a nélkül, hogy ő<br />

ennek a pártnak lekötelezte volna magát és a<br />

nélkül, hogy ő ezt a jelöltséget óhajtotta volna.<br />

Neve könnyen győzedelmeskedett a versenytársak<br />

fölött. Grant tábornokot november 3-án<br />

megvála<strong>sz</strong>tották 205 <strong>sz</strong>avazattal 295 közül, melyek<br />

hu<strong>sz</strong>onöt államot képviseltek. Kormányzása<br />

alatt az Egyesült-államok jövedelmei nagyot<br />

növekedtek.<br />

Az anyagi helyzet kéteégbevonhatlan javulása<br />

közepette <strong>sz</strong>ámos vis<strong>sz</strong>aélés miatt emeltek pana<strong>sz</strong>t,<br />

különösen az ellen keltek ki nyíltan,<br />

hogy az elnök rokonait és barátait nevezi ki a<br />

legmagasabb állami hivatalokra; az uj elnökvála<strong>sz</strong>tások<br />

előtt mindazonáltal egy tekintélyes<br />

párt Grant tábornokot jelölte ki első helyen,<br />

kit 1872 november 6 án 281 <strong>sz</strong>avazattal 366<br />

közül másod<strong>sz</strong>or is mégvála<strong>sz</strong>tottak Horace<br />

Greely ellen. Röviddel beiktatása után pénzügyi<br />

válság tört ki, mely oly nyugtalanító arányokat<br />

öltött, hogy Grant kénytelen volt az államkincstári<br />

tartalékból 44 millió dollárt a közhitel rendelkezésére<br />

bocsájtani. A közigazgatásban napfényre<br />

jutott vis<strong>sz</strong>aélések nagy elégületlenséget<br />

keltettek irányában, a mely még nőtt, mikor<br />

hire <strong>sz</strong>állt, hogy Grant tábornok harmadízben<br />

is fog pályázni az elnöki állásra. Novemberben<br />

a kongres<strong>sz</strong>usi vála<strong>sz</strong>tások alkalmával a többség<br />

a demokrata párté lett. Harmad<strong>sz</strong>or Grantot<br />

nem tűzték ki elnöki jelöltül, s az elnöki <strong>sz</strong>éket<br />

1877 márcz. 4-ikén Hayes foglalta el. Grant<br />

ezután nagy utazásokat tett Európában, bejárta<br />

Németor<strong>sz</strong>ágot, Au<strong>sz</strong>triát, Angolor<strong>sz</strong>ágot, hol<br />

1877 júniusban londoni polgárnak vála<strong>sz</strong>tották<br />

meg, Svájczot, Francziaor<strong>sz</strong>ágot. Minden államban<br />

magas állásához illő, királyi megti<strong>sz</strong>teltetéssel<br />

fogadták. 1879. januárban fiával Bombayba,<br />

innét Khinába és Japánba utazott. Ez<br />

év deczember havában vis<strong>sz</strong>atért New-Yorkba,<br />

hol lelkes tüntetéssel fogadták.<br />

Nyilvános <strong>sz</strong>ereplése nem volt több, és<br />

nem is kereste, hogy legyen. Hallgatag, vis<strong>sz</strong>avonuló<br />

termé<strong>sz</strong>etű volt Bírt azonban egy amerikai<br />

jellemvonással: nyughatatlan üzleti <strong>sz</strong>ellemmel,<br />

mely épen az utolsó években lett<br />

uralkodóvá nála. Spekulácziókba kezdett fiával<br />

együtt, kinek bankja volt. Hanem olyan kézbe<br />

jutott, mely se <strong>sz</strong>erencsés, se ti<strong>sz</strong>ta nem volt,<br />

a bankot bukásba sodorta, magát pedig a tör- I<br />

vény<strong>sz</strong>ók ele vitte. Megható volt a nagy hadve- |<br />

zért e kezek közt vergődve látni. Vagyonát elve<strong>sz</strong>tette,<br />

de az Egyesült államok ülendő ka- I<br />

tona-nyugdijjal gondoskodott arról, ki ötezer<br />

négy<strong>sz</strong>ög angol mérföldet csatolt az Unióhoz,<br />

250,000 fegyvert, 600 ágyút vett el az ellenségtől<br />

és 150,000 foglyot ejtett. .<br />

VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />

Halálát a legkínosabb betegség idézte elő.<br />

Nyelvrák ölte meg. Már az év tava<strong>sz</strong>án kimondták<br />

rá az orvosok, hogy menthetetlen. Ápril első<br />

napján oly ros<strong>sz</strong>ul lett, hogy a következő napra<br />

mindenki halálát várta. De a kinos betegségben<br />

hirtelen enyhülés állt be. Májusban elhagyhatta<br />

ágyát, sőt rövid sétákat is tett New Yorkban.<br />

Később Saratoga fürdőhelyre ment s Mount<br />

Mac Gregorban lakott. A betegség azonban nem<br />

gyógyult, csupán a <strong>sz</strong>envedések <strong>sz</strong>üneteltek rövid<br />

időre, hogy újra kitörve kioltsák az életet. A<br />

nyári nagy hőség újra meghozta a <strong>sz</strong>envedéseket.<br />

Július 21-én beállt a haláltusa s tartott két<br />

napig. A haldokló folytonosan e<strong>sz</strong>méleténél volt.<br />

Július 23 án reggel 8 óra után pár perczczel némította<br />

el <strong>sz</strong>envedéseit a halál.<br />

Életéről és a nagy polgárháború eseményeiről,<br />

melyekről Grant naplót vezetett, emlékiratot<br />

hagyott hátra. Tavaly kezdte meg annak<br />

írását, s még e tava<strong>sz</strong>on dolgozott rajta. Egyéb<br />

vágya nem volt, mint hogy ezt befejezhesse.<br />

A gyötrő betegség közepette is irt, vagy tollba<br />

mondott fiának. Ez év május 23-án csakugyan<br />

be is fejezte. Nemcsak <strong>sz</strong>ellemi hagyatéka ez,<br />

hanem, a rendkívüli nagy érdeklődésnél fogva,<br />

vagyona is. Az első kötet nemsokára kikerül<br />

sajtó alól.<br />

Grant halálát Cleveland elnök proklamáczióban<br />

adta tudtul az Egyesült-államok lakosságának,<br />

és elrendelte, hogy harmincz napig minden<br />

állami épületen és intézeten gyá<strong>sz</strong>lobogót tűzzenek<br />

ki. De nemcsak ezeken, hanem az egyes<br />

házakon is kitűzték. A holttestet Mac-Gregorból<br />

New-Yorkba <strong>sz</strong>állítják, hol három napig<br />

ravatalra helyezik ós augu<strong>sz</strong>tus 8-ikán temetik<br />

el.<br />

PIPA-DAL.<br />

(Ajánlva Stein Gábor barátomnak.)<br />

Bizony, bizony, barátim, füst az élet,<br />

Egy pipa dohány <strong>sz</strong>álló füstje csak —<br />

Miként emez a semmiségbe <strong>sz</strong>éled,<br />

Eltünk után is csak hamu marad.<br />

Egyik pipa biában drága tajték,<br />

Hiában borgói cserép a más ;<br />

Azon miha<strong>sz</strong>na czimer, kupak, bojt, ék,<br />

Mint a cserépnek : sorsa pu<strong>sz</strong>tulás.<br />

Egyikben serczeg finom verpeléti,<br />

A másban süllöng nyers kapa-dohány —<br />

De egyként mar kissé, ha új, ha régi,<br />

S marad salak is mindenik után.<br />

És mégis, mégis, hogyha körbe ülhet,<br />

Feledni bút, bajt, egy-két jó barát<br />

S a füst gomolyg, mint könnyű nyári fölleg,<br />

A képzelet fátylát borítva rád :<br />

Erezzük édes, kábító zamatját,<br />

Kéjes mámorba ejt e lég, e lét,<br />

Csal álmok lelkünk perezre elringatják —• —<br />

Ne <strong>sz</strong>állj el füst-gomoly, ne még, ne még...<br />

SZÁSZ BÉLA.<br />

A MI CSELÉDEINK.<br />

— Rajz. —<br />

Irta P. SZATHMÁRY KÁROLY.<br />

Ma már valóságos nyelvbuvárlati értekezést<br />

kellene róla irni, hogy a «cseléd* <strong>sz</strong>ó miért<br />

hangzik oly rokon<strong>sz</strong>erüen a «család* <strong>sz</strong>óval:<br />

még csak egynehány évtized előtt is mindenki<br />

tudta, hogy e <strong>sz</strong>órokonság értelme az, hogy a<br />

cseléd a családhoz tartozik; ott nyerte neveltetését,<br />

munkaképességét és nem is <strong>sz</strong>okta annak<br />

körét elhagyni, csak akkor, a midőn ő maga is<br />

külön családot alkotott, — néha még akkor sem.<br />

A mai világ elhagyta ezt a régi jó <strong>sz</strong>okást és<br />

eredménye mi lett ? Hogy az or<strong>sz</strong>ág legfelsőbb<br />

bíráját is idegenül felfogadott hónapos cseléd<br />

gyilkolta meg, hozzá hasonló társaival.<br />

A régi jó cselédtartási <strong>sz</strong>okás az egykori hűbér-rend<strong>sz</strong>erből<br />

<strong>sz</strong>ármazott. A fejedelem legbelsőbb<br />

cselédeit a főurak gyermekei képezték;<br />

ezek cselédsége a köznemesi rendből telt ki; a<br />

tekintetes urak pedig jobbágyaik gyermekeit<br />

_<br />

<strong>31.</strong> SZÁM. <strong>1885.</strong> XXXII. ÉVFOLYAM.<br />

vették házukhoz s nevelték vallásos, becsületes<br />

és munkabíró emberekké.<br />

A mi cselédeink a 20-as, 30—40-es években<br />

is még mind ilyenek voltak: valódi tagjai a<br />

családnak, kik nem húztak ugyan magas bért,<br />

de a helyett közönségesen ti<strong>sz</strong>tességes ruházatot<br />

és kiházasitást nyertek. Mi, gyermekek raga<strong>sz</strong>kodtunk<br />

hozzájuk és bíztunk bennök, mintha<br />

rokonaink lettek volna; ők pedig raga<strong>sz</strong>kodtak<br />

í a családhoz; a legritkább esetben hagyták azt<br />

; el s még házasságuk után is el-ellátogattak<br />

j hozzánk. Egyik gyermekeit mutatta be, másik<br />

j üdvözölni jött <strong>sz</strong>üleinket, s ha jobb sorsra<br />

j jutottak, nekünk gyermekeknek még néha ajándékokat<br />

is hoztak, saját termelésű gyümölcseikből.<br />

Mindannyiak közt, kikre emlékezni tudok,<br />

legnevezetesebb egyéniség volt József, a mi<br />

pokróezhegyi vinczellérünk. Vezetéknevét nem<br />

tudom; mert sohasem neveztük máskép, csak<br />

Józsefnek: de annyi bizonyos, hogy József igen<br />

nevezetes egyéniség volt. Én már vén embernek<br />

ismertem még a 30-as években s bár még<br />

azután 30 e<strong>sz</strong>tendeig élt: egé<strong>sz</strong> addig, mig<br />

Lá<strong>sz</strong>ló bátyám el nem temettette, sem arczában,<br />

sem katonai tartásában, sőt még öltözetében<br />

sem változott. Azt hi<strong>sz</strong>em, atyám is örökölte<br />

nagyatyámtól.<br />

József történeti egyéniség volt: ki<strong>sz</strong>olgált<br />

három kapitulácziót; ré<strong>sz</strong>t vett I. Ferencz csá<strong>sz</strong>ár<br />

franczia háborúiban; ott volt Lipcsénél, a<br />

nemzetek harczában Napóleon ellen, honnan<br />

kis kere<strong>sz</strong>tecskét és káplári rangot hozott haza;<br />

húzta is az obsitosok garasát mind halálig. Járt<br />

Ola<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágban is, megtanulta az ola<strong>sz</strong> nyelvet<br />

és a macskaevést; azért sok macskát is tartott a<br />

pokróezhegyi vinczellérházban, s ha valamelyik<br />

macska fazekat tört, vagy más valami kárt,<br />

hűtlenséget követett el: József gazda rögtönitélő<br />

bíróságot tartott fölötte s megette pecsenyének.<br />

Ola<strong>sz</strong>ul még dalolni is tudott és mintha<br />

most is fülembe zengene: «Carolina bella donna,<br />

semprevar de la finestra».<br />

Hát még mennyit tudott be<strong>sz</strong>élni az ő hadi<br />

vi<strong>sz</strong>ontagságairól és élményeiről! Könnyen<br />

kimentette az o<strong>sz</strong>trák és német hadvezéreket,<br />

mert nagy Napóleont bűbájosnak tartotta s a<br />

kapások és a mi álmélkodásunkra akárhány<strong>sz</strong>or<br />

elmondotta: miként látta a nagy csá<strong>sz</strong>árt tojáshéjban<br />

fölemelkedni a hareztér fölé, honnan<br />

könnyű volt neki megtudni az ellenség állását<br />

s a <strong>sz</strong>erint intézkedni. A jámbor bakkancsos<br />

bizonyosan valami léghajót látott, melylyel a<br />

franczia háborúban már akkor is tettek kísérleteket.<br />

Hát még Ola<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágban, Milanóban és<br />

Venecziában, milyen templomokat és palotákat<br />

látott; csupa arany és márvány volt ott minden;<br />

s mikor ezekről elkezdett be<strong>sz</strong>élni s a<br />

kapásoknak elmondá, hogy csak egy templomon<br />

annyi torony van, mint az egé<strong>sz</strong> vármegyében<br />

és pedig mindannyi márványkőből: a<br />

<strong>sz</strong>egény oláh jobbágyoknak nyitva maradt a<br />

<strong>sz</strong>ájok. Ti<strong>sz</strong>telték is mint egy orákulumot;<br />

minden ügyükben tőle kértek tanácsot, melyet<br />

meg is tudott adni.<br />

De mi gyermekek is megbecsültük és <strong>sz</strong>erettük,<br />

minek különösebb oka az volt, hogy<br />

József nemcsak bámulatos dolgokat tudott be<strong>sz</strong>élni,<br />

hanem mint fúró-faragó ezermester,<br />

kalitkákat, csörgetyüket, kerepelőket faragott;<br />

el tudta fogni a kis rókát, mókust s a Magura<br />

minden <strong>sz</strong>árnyas állatját, melyeket azután vasárnaponként<br />

ajándékul hozott nekünk.<br />

Ezermesterségének mint <strong>sz</strong>őlőpá<strong>sz</strong>tor is nagy<br />

ha<strong>sz</strong>nát vette; mert a mi csere<strong>sz</strong>nyéinket, azt a<br />

jó ropogóst és hólyagost, sohasem pu<strong>sz</strong>tította el<br />

a rigó; József a hegyormon álló gyümölcsfákra<br />

olyan kerepelő és kalimpáló gépeket állított,<br />

hogy azok minden <strong>sz</strong>éllebbenésre nagy zajt ütőt-<br />

I<br />

^ • ———<br />

<strong>31.</strong> SZÁM. <strong>1885.</strong> XXXII. ÉVFOLYAM.<br />

tek, hogy a <strong>sz</strong>egény madár azt sem tudta, hová<br />

bújjék el. Ráadásul aztán ott volt még a kézi<br />

csengetyü, a követő parittya és a puska is; mert<br />

József a puskaké<strong>sz</strong>itéshez is ugy értett, mint<br />

akármely puskamüves.<br />

József egé<strong>sz</strong> életében ott lakott a pokróczhegyen,<br />

hol a keresményéből a mienk mellett<br />

magának is vett egy kis <strong>sz</strong>őlőt, melyen <strong>sz</strong>üretelő<br />

házacskája is volt. Drága emlékű hely ez nekem,<br />

mert 1849-ben, midőn mint volt honvédti<strong>sz</strong>tnek<br />

az üldöztetés elől menekülnöm kellett unokatestvéremmel,<br />

Kovács Ferivel együtt, az egé<strong>sz</strong><br />

telet az ő kis kunyhójában töltöttük; ő hordotta<br />

<strong>sz</strong>ámunkra a tüzelőfát s a városból az enni és<br />

olvasni valókat.<br />

József csak vasárnaponként jött le, mint mondani<br />

<strong>sz</strong>okta «rapportra» az udvarba. Jöttének<br />

már előre örültünk: tudtuk, hogy mindig hoz<br />

<strong>sz</strong>ámunkra valamit; nyárban pompás csere<strong>sz</strong>nyét,<br />

kaj<strong>sz</strong>in baraczkot, ő<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el <strong>sz</strong>őlőt, többnyire<br />

pompás muskotályokat s télen diót, ge<strong>sz</strong>tenyét,<br />

vagy madarakat; mert ő nem <strong>sz</strong>okott üres kézzel<br />

járni.<br />

Ekkor aztán meg is tette atyám előtt jelentését<br />

amúgy katonásan; kiti<strong>sz</strong>togatta atyám ruháit<br />

és pipáit s fizetését kikapva, vidám <strong>sz</strong>ívvel<br />

tért haza. Azt hi<strong>sz</strong>em útközben hamarább betért<br />

a korcsmába, mint a templomba; mert bár<br />

egy pohár pálinkácskát adtunk mindig neki, nem<br />

vetette ö meg a borocskát sem, ha délelőtt is<br />

jutott hozzá.<br />

József kis termetű, napbarnitotta emberke<br />

volt; izmai erősek mint a vas és oly könnyedón<br />

ment fel a hegyre mint a nyúl. Vasárnapra<br />

mindig kiborotválta magát <strong>sz</strong>épen; még baju •<br />

<strong>sz</strong>át is megnyírta ollóval divat<strong>sz</strong>erüen.<br />

És ennek a kis embernek nagy hatalmát<br />

leginkább az mutatta, hogy nem csak <strong>sz</strong>őlő és<br />

erdő felett uralkodott, hanem az ő kedves élete<br />

párja felett is, pedig az két akkora magas volt<br />

mint ő.<br />

József né — mert igy neveztük — vézna, de<br />

csontos czigánybarna as<strong>sz</strong>onyság volt s férjét<br />

állítólag nemcsak termetre multa fölül, hanem<br />

rangban is. Állítólag, mondom, mert néha<br />

ládája fenekéről egy régi írást vett ki, melyből<br />

kitűnt volna, hogy nem épen utolsó <strong>sz</strong>ármazású<br />

; sőt — igaz, nem a legtörvónyesebb utón<br />

— egy erdélyi grófi-család kék vére folyik ereiben;<br />

volt is benne egy kis családi hasonlatosság.<br />

De azért a gróf-kisas<strong>sz</strong>ony kapált és teljesített<br />

minden férfi- és női munkát; még igen jól<br />

emlékezem, midőn leesett a csere<strong>sz</strong>nyefáról s<br />

ha az alsóbb ágak fenn nem tartják, bizony<br />

igen ros<strong>sz</strong>ul járhat.<br />

Férjével egé<strong>sz</strong> év folytán olyan jól éltek ott<br />

az erdei magányban, mint Philemon és Baucis;<br />

de az uj boron rendesen ös<strong>sz</strong>eve<strong>sz</strong>tek és<br />

kis termetű férje ősi ola<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>okás <strong>sz</strong>erint rendesen<br />

fülét hasította be.<br />

Az öreg pár ott ette le életét a Magura idylli<br />

völgyében s gondolom mindkettőt bátyám temettette<br />

el.<br />

Igen tekintélyes egyéniség volt Gábor, az<br />

öreg béres is. Szép, erőteljes barna férfiú volt,<br />

kinek a <strong>sz</strong>ép ökrök.képezték bü<strong>sz</strong>keségét. Munkaidőn<br />

egé<strong>sz</strong> héten kinn is ült a mezőn; csak<br />

vasárnap jött be ti<strong>sz</strong>tát venni.<br />

Az ostorosok fölött határtalan hatalmat gyakorolt<br />

és souverain jogait ezek nem is vonták<br />

kétségbe. Ugy emlékezem, hogy ott is halt meg<br />

atyám <strong>sz</strong>olgálatában.<br />

*<br />

Sokkal fontosabb egyéniség volt ennél Kati,<br />

a <strong>sz</strong>akácsné. Kis gyermek kora óta édesanyám<br />

nevelte föl és ez már fölöttünk is hatalmat gyakorolt.<br />

Kitűnő <strong>sz</strong>akácsné volt és még most<br />

. JVASJgNAPI ÚJSÁG.<br />

is <strong>sz</strong>ámban az ize annak a pompás fehér kenyérnek,<br />

melyet sütött s melynek fényes <strong>sz</strong>énfekete<br />

héjából ugy mosolyogott ki az arany<strong>sz</strong>ínű duez<br />

és ugy illatozott maga körül, hogy a holtra váltnak<br />

is megjött volna az étvágya tőle.<br />

Azonkívül mester volt a fonásban és <strong>sz</strong>övésben<br />

is; ujjai közül oly finom és egyenlő fonal<strong>sz</strong>álak<br />

keltek ki, hogy édesanyám pamutabro<strong>sz</strong>aiban<br />

övé lett az oro<strong>sz</strong>lán-ré<strong>sz</strong>. De megfonta ő a<br />

maga kelengyéjét is és mikor egy jó termetű<br />

kocsis képében «<strong>sz</strong>erencséje* megjött, édes<br />

anyám tartotta föl a lakodalmát; mi pedig sütünk<br />

utána mint a záporeső. Volt is miért;<br />

mert olyan <strong>sz</strong>akácsnét többé nagy ideig nem<br />

kaptunk; sőt az első utódja oly mérges volt,<br />

hogy ha hibájáért anyám meg<strong>sz</strong>idta, reáült a<br />

parázsára.<br />

E miatt történt, hogy a törni való kendert<br />

<strong>sz</strong>áradás végett berakták a befűtött a<strong>sz</strong>alóba,<br />

mely ellen atyám gyakran tiltakozott. Épen<br />

vacsoránál ültünk, midőn a <strong>sz</strong>akácsné berohan,<br />

hogy ég az a<strong>sz</strong>aló a kertben. Mi fiuk rémülten<br />

ugrottunk föl; édes anyám pedig fölkiáltott:<br />

•jaj, a kenderem!* Atyám is fölállt volt, de<br />

midőn a kender - tragédiát hallotta, vis<strong>sz</strong>aült<br />

helyére s villájára <strong>sz</strong>úrva kenyerét, közönyösen<br />

monda: «mártsunk!*<br />

Volt egy kra<strong>sz</strong>nai pe<strong>sz</strong>tonkánk is, ki bü<strong>sz</strong>ke<br />

volt a dalos városkából <strong>sz</strong>ármazására. Volt is<br />

miért; mert ott a legények minden héten friss<br />

nótát csinálnak; verset é3 dallamot egy<strong>sz</strong>erre.<br />

Meg is tanított engem vagy <strong>sz</strong>áz dalra, melyeket<br />

sehol sem hallottam máshol.<br />

Még most is fülembe cseng egynehánynak<br />

<strong>sz</strong>ép dallama:<br />

«A kra<strong>sz</strong>nai <strong>sz</strong>öllő<br />

Hárslevelű, hárslevelű :<br />

Valamennyi <strong>sz</strong>ép lány<br />

Álnok hitű, hamis lelkűt.<br />

Aztán a tréfás nóták :<br />

•Város végén egy malom<br />

Város végén egy—tra igrum, figrum,czeixnm, cixum<br />

Egy malom.<br />

Van abban egy molnárné<br />

Van abban egy — tra igrum figrum stb.<br />

Molnárné<br />

Süt az nékem pogácsát stb.<br />

Azután meg:<br />

A sarkantyúm taréja, taréja<br />

Túróból van csinálva,<br />

Ha a lányok meglátják<br />

Talán meg is kivánják» — s több ilyenek.<br />

Ebben a dologban pedig még az a nevezetes,<br />

hogy Kra<strong>sz</strong>nától, a dalos várostól alig egy órányi<br />

<strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édságra fek<strong>sz</strong>ik Nagyfalu, az Ilosván<br />

<strong>sz</strong>ületett Ilosvay Péter Toldyjának valódi hazája,<br />

hol a férfiak 48 előtt még befont, az idősbek fésűs<br />

hajat viseltek mint az Árpád-királyok idejében.<br />

Itt pedig semmit sem énekelnek mást, csak a<br />

Sz.-Dávid zsoltárait. Az 50-es években, midőn<br />

a <strong>sz</strong>ilágyi népdalok egy ré<strong>sz</strong>ét ös<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>edtem, ide<br />

is elmentem, de a tanító kijelentette, hogy itt<br />

még a fonóban is csak a <strong>sz</strong>.-király zsoltárait<br />

<strong>sz</strong>abad énekelni!<br />

Venio nunc ad fortissimum — vagyis inkább<br />

ad fortissimam — jövök a <strong>sz</strong>ép Zsuzsikára,<br />

ki mint árva velem együtt nőtt föl s első<br />

pe<strong>sz</strong>tonkai, majd <strong>sz</strong>akácsnői és mindenesi<br />

rangra emelkedett.<br />

Szebb <strong>sz</strong>emeket, gazdagabb hajat és termetet<br />

azóta is ritkán láttam, — no de nem ti<strong>sz</strong>tességes<br />

dolog ő<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>akállal ilyesmiről be<strong>sz</strong>élni.<br />

Elég annyit bevallani, hogy kama<strong>sz</strong> koromban<br />

bizony ő lett az én ideálom, — talán ő sem<br />

idegenkedett tőlem ...<br />

Szerencsére ott volt az én jó édesanyám, ki<br />

őrző angyalként virra<strong>sz</strong>tott fölöttünk; — különben<br />

ki tudja mi nem történhetik.<br />

Midőn azután ugy 15 év múlva újból megláttam,<br />

a <strong>sz</strong>ép Zsuzsikából már kilencz gyer-<br />

495<br />

mekes Zsuzsanna lett; egy jámbor fazekasmester<br />

felesége. Fogai is ki voltak hullva, arcza<br />

beesve, — csak <strong>sz</strong>emei ragyogtak, mint egykor.<br />

Sic transit glória mundí!<br />

KOLUMBUS TOJÁSA.<br />

Egyike azoknak a közmondásoknak, melyek<br />

minden nép nyelvén előfordulnak, a Kolumbus<br />

tojásáról <strong>sz</strong>óló. Mindenki tudja, hogy oly<br />

feladatokat <strong>sz</strong>okás "Kolumbus tojása* néven<br />

nevezni, melyeket sokkal könnyebb végrehajtani,<br />

mint a végrehajtásukra való módot ós utat<br />

kitalálni. Ujabban a história és a nyelv-etymologia<br />

uj és érdekes mezőt talált abban, a<br />

mely a közmondások és példabe<strong>sz</strong>édek eredetének<br />

kinyomozását tűzi ki czélul s e kutatások<br />

közt nem legkisebb érdekű az, a mely a fentebbi<br />

<strong>sz</strong>ólásmód eredetének kiderítésére vonatkozik.<br />

Hogy képünk jelentését jobban megérthessük,<br />

<strong>sz</strong>ükség le<strong>sz</strong> nekünk is ez általánosan<br />

elterjedt <strong>sz</strong>ólásmód magyarázatára vis<strong>sz</strong>atérnünk.<br />

1493. márczius 15-én nagy örömrivalgás volt<br />

Pálos spanyol kikötő-városkában. Folytonos<br />

harangzugás mellett vonult az ös<strong>sz</strong>es lakosság<br />

a parthoz, hogy üdvözölje a meré<strong>sz</strong> tengeré<strong>sz</strong>eket,<br />

kik hét és fél hónappal előbb innen indultak<br />

ki, hogy az emberiség történetében a legnagyobb<br />

felfedező-utat megtegyek. Tomboltak<br />

örömükben, hogy a mesés Indiába vezető ut<br />

és Cipangu arany<strong>sz</strong>iget föl lett fedezve, hogy<br />

annyi év<strong>sz</strong>ázadok álma teljesedésbe ment, s<br />

nem sejtették még, hogy a való minden képzetet<br />

felülmúlt s Kolumbus utján a föld egy jelentékeny<br />

világré<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el vált nagyobbá. És legkevésbbé<br />

sejtette maga a <strong>sz</strong>erencsés genuai, ki<br />

diadalutban sietett Spanyolor<strong>sz</strong>ágon át Barczellonába,<br />

a királyi táborhoz.<br />

Elől lépdeltek az első indusok, kik Európa<br />

<strong>sz</strong>árazföldjére léptek, sajátságos nemzeti dí<strong>sz</strong>eikkel,<br />

őket követték mások a fölfedezett <strong>sz</strong>igetek<br />

terményeivel, s a néptömeg álmélkodva<br />

nézte a nyitott kosarakból kitündöklő aranye<strong>sz</strong>közöket,<br />

a nehéz gyapjú-csomagokat, a drága<br />

borssal telt ládákat, a tarka papagályokat a<br />

mint a 25 láb magas nád<strong>sz</strong>álakon himbálóztak.<br />

Kíváncsian kérdezősködtek egyik-másik különös<br />

állat neve után, melyeket addig ,móg<br />

az ó-világ egyetlen tudósa sem ismert. És e<br />

mesés menet mögött lovagolt maga Kolumbus,<br />

spanyol lovagokkal véve körül. A király és<br />

királynő fölemelkedtek közeledtére ülésükből,<br />

fölemelték és leültették a trón lépcsőjére térdelőt.<br />

Ez a jelenet volt Kolumbus dicsőségének tetőpontja,<br />

azonban ő sem lett megkímélve az<br />

élet keserű csalódásaitól, s neki is tapa<strong>sz</strong>talnia<br />

kellett, hogy a világ legtöbb<strong>sz</strong>ör hálátlansággal<br />

fizet azoknak, kik <strong>sz</strong>olgálatokat tettek<br />

neki.<br />

Mondják, hogy kevéssel e dicsőségteljes bevonulás<br />

után Barczellonába, Mendoza bibornok<br />

lakomát adott Kolumbus ti<strong>sz</strong>teletére. Az ünne<br />

peltnek ugy barátjai mint ellenségei nagy <strong>sz</strong>ámmal<br />

jelentek meg, s ez utóbbiak bo<strong>sz</strong>ankodtak<br />

azon, hogy egy idegen, ki egykor mint éhező<br />

koldus kopogtatott a Rabida-kolostor ajtaján,<br />

most ily kitüntetésben ré<strong>sz</strong>esül a bü<strong>sz</strong>ke Spanyolor<strong>sz</strong>ág<br />

ré<strong>sz</strong>éről. Irigységökben gáncsoskodni<br />

kezdtek Kolumbus érdemeiben, s <strong>sz</strong>erencsés<br />

kalandornak nevezték, ki idegen terveket ügyesen<br />

tudott megvalósítani. Különösen egy udvaroncz<br />

e lakománál nem tartóztathatta meg magát,<br />

hogy e mindinkább lábrakapó véleménynek<br />

hangos kifejezést ne adjon. Csalfán kérdést<br />

intézett a tengernagyhoz, hogy vájjon az általa<br />

véghezvitt munka csakugyan olyan nehéz e,<br />

hogy más, kevésbbé tehetséges nem hajthatta<br />

volna végre ?<br />

Kolumbus a kérdésre egy más kérdéssel felelt<br />

: hogy vájjon a kérdező fel tud-e az a<strong>sz</strong>talra<br />

egy tojást egyenesen állítani? Ez is,<br />

az is megpróbálta, de senki sem volt képes a feladatot<br />

megoldani. Ekkor fogta Kolumbus a<br />

tojást, hozzáütötte az a<strong>sz</strong>talhoz ugy, hogy hegye<br />

betörött s a tojás állva maradt. Mintegy azt lát-<br />

Bzott jelképezni e felelet, hogy nem elég egy bizonyos<br />

tervet ismerni, hanem tudni kell az e<strong>sz</strong>közöket<br />

és módokat is annak megvalósításához.<br />

így be<strong>sz</strong>élik el az esetet későbbi krónikaírók,<br />

de hozzáte<strong>sz</strong>ik, hogy a dolgot csak hallomásból<br />

tudják. Volt is okuk ezt hozzátenni, mert való-<br />

*

496 VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />

<strong>31.</strong> SZÁM. 1885 XXXII. ÉVFOLYAM.<br />

jában az egé<strong>sz</strong> história a költött anekdoták körébe<br />

tartozik, melyek nép<strong>sz</strong>erű formában adnak<br />

elő bizonyos átalános igazságokat.<br />

Tudvalevő ugyanis, hogy a Kolumbus tojásához<br />

kapcsolt esemény már Kolumbus előtt<br />

is több izben előfordult. Brunelleschi Filippóról<br />

például följegyezték, hogy a midőn 1421-ben<br />

Flórenczbe hivták, hogy a Santa Maria del Fiore<br />

<strong>sz</strong>ékesegyházára a kupolát föltegye, féltékeny<br />

vetélytársai sürgették őt, h ogy tervét m tassa elő.<br />

Mire ő azzal vágott vis<strong>sz</strong>a, hogy kérte Őket,<br />

állítsanak hegyére egy tojást. S midőn Brunelleschi<br />

megmutatta nekik, hogyan kell azt csinálni,<br />

s azok fölkiáltottak, hogy hi<strong>sz</strong> ezt magok is<br />

meg tudták volna csinálni, Brunelleschi nevetve<br />

vála<strong>sz</strong>olt, hogy hát hi<strong>sz</strong>en a kupolát is fel tudták<br />

volna építeni, ha terveit, vagy rajait látták<br />

volna.<br />

Ugyanez a fogás Spanyolor<strong>sz</strong>ágban is rég<br />

nép<strong>sz</strong>erű volt «Jancsi tojása, elnevezése alatt,<br />

melyről Calderon «La dáma duende» darabjában<br />

így ír:<br />

• A másikat (titkot),<br />

Jancsi tojását ugy-e ismered?<br />

A melylyel annyi fenkölt hirü <strong>sz</strong>ellem<br />

Hiába tette meg kísérletét,<br />

Hogy a hegyével jaspis-a<strong>sz</strong>talán<br />

Fól tudja-e állítni egyenest?<br />

Jött Jancsi ekkor s a tojás hegyét<br />

Beütve, im az menten ott maradtn.<br />

Történt légyen azonban akárhogy, bizonyos,<br />

hogy a legenda Kolumbus dicsőségének legmagasabb<br />

delelő-pontját jelzi, s a festőnek, ki<br />

tárgyául a nagy fölfedező életpályáját vála<strong>sz</strong>-<br />

SÁSKAJÁEÁS KALIFOENIÁBAN.<br />

A sáskáknak nálunk is rettegett neve van.<br />

A legtöbben, habár csak a nagyanyák meséje<br />

után, emlékeznek még oly jelenetekre, midőn a<br />

község apraja-nagyja kiment a <strong>sz</strong>abad mezőre,<br />

hogy síppal, dobbal, trombitával s minden lehető<br />

más lármás hang<strong>sz</strong>errel a legnagyobb zajt<br />

üssön s azzal elkergesse a rettenetes ellenséget,<br />

mely sötét felhő alakjában közeledett, de valójában<br />

egy<strong>sz</strong>erű, sőt csinos zöld sáska volt. Ha-<br />

KOLUMBUS TOJÁSA. Reiffenstein Leo olajfestménye.<br />

totta, juthatott volna abból sötétebb epizód,<br />

akár a mikor másod<strong>sz</strong>or <strong>sz</strong>edi föl a horgonyt,<br />

hogy az újvilágba vitorlázzék, akár a mint vádlottként<br />

jelenik meg az udvar előtt második<br />

útja után, akár pedig a midőn bilincsekbe verve<br />

kell Spanyolor<strong>sz</strong>ágba harmad<strong>sz</strong>or is vis<strong>sz</strong>atérnie,<br />

vagy negyedik utján csüggedést és csalódást<br />

arat, miglelkét Valladolidban megváltj a a ha -<br />

lálangyala földi <strong>sz</strong>envedéseitől; de alig juthatott<br />

volna ragyogóbb és fényesebb momentum, mint<br />

itt, mikor a bátor tengeré<strong>sz</strong> dicsősége teljében<br />

áll, diadalt aratva áskálódó ellenségei fölött.<br />

nem rendkívüli <strong>sz</strong>áma s ép oly rendkívüli falánksága<br />

miatt csakugyan nagy csapás. A csaknem<br />

példabe<strong>sz</strong>éd<strong>sz</strong>erü «sáskajárás* azonban<br />

Európában a ritkaságok közé tartozik s az óriási<br />

pu<strong>sz</strong>tításokról, melyek vele karöltve járnak,<br />

inkább csak idegen világré<strong>sz</strong>ekből ve<strong>sz</strong>ünk tudósításokat.<br />

Ez évben, ugy lát<strong>sz</strong>ik, Kalifornia volt leginkább<br />

<strong>sz</strong>ínhelye a csapásnak. E fél<strong>sz</strong>iget egy<br />

emberöltővel ezelőtt az aranybányá<strong>sz</strong>ok Mekkája<br />

volt; ma, mint földművelő s gyümölcstenyé<strong>sz</strong>tő<br />

or<strong>sz</strong>ág híres és gazdag s ezért a sáska-<br />

<strong>31.</strong> SZÁM. <strong>1885.</strong> XXXII. ÉVFOLYAM.<br />

járás most sokkal nagyobb károkat okozott itt,<br />

mint az előtt. Az idén nemcsak a kisebb <strong>sz</strong>öcskealakú<br />

fajok, hanem a lombsáskák (Locustina)<br />

is megjelentek, melyek rendesen csak minden<br />

17 évben egy<strong>sz</strong>er <strong>sz</strong>oktak tömegesebben előfordulni.<br />

Tudományos kutatók állítják, hogy itt<br />

a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd hegyek lekopa<strong>sz</strong>tott lejtőin van ez<br />

állatok tanyája, a kövek s bokrok között éveken<br />

kere<strong>sz</strong>tül megmaradnak tojásaik, míg végre<br />

valami különös időjárás, avagy fejlődésük termé<strong>sz</strong>etes<br />

folyama azt idézi elő, hogy egy<strong>sz</strong>erre<br />

óriási tömegekben jelenjenek meg.<br />

Most a nagy köztársaság nyugoti államait<br />

egé<strong>sz</strong>en ellepték, de különösen Kalifornia dúsgazdag<br />

vetéseit. A Jone-völgyben<br />

a gabona<br />

csaknem teljesen<br />

elpu<strong>sz</strong>tult. Némely vidékeken<br />

maguknak a<br />

sáskáknak hulladékai<br />

s tetemei oly dögleletes<br />

<strong>sz</strong>agot ára<strong>sz</strong>tottak<br />

el, mely sokkal kellemetlenebb<br />

s egé<strong>sz</strong>ségtelenebb,<br />

mint a vágóhidak<br />

s emé<strong>sz</strong>tő-gödrök<br />

által táma<strong>sz</strong>tott<br />

illat. Több mérföldnyi<br />

távolságban annyira<br />

tökéletesen kive<strong>sz</strong>ett<br />

miattuk a fü s lomb,<br />

mintha valami nagy<br />

tüz pu<strong>sz</strong>tított volna.<br />

Eldorádó megye déli<br />

ré<strong>sz</strong>ében mintegy<br />

10,000 hold területen<br />

a nemes gyümölcsfák,<br />

bokrok, fenyőfák, fűzfák,<br />

<strong>sz</strong>őlőves<strong>sz</strong>ők telj<br />

esen kopárok a sáskák<br />

miatt; nincs rajtuk a<br />

zöldnek nyoma sem,<br />

mintha mind kipu<strong>sz</strong>tult<br />

volna. A Kaliforniából<br />

Oregonba<br />

vezető vasútvonalon,<br />

Boseville mellett egy<br />

35 kocsiból álló teher-vonatot<br />

tartóztattak<br />

fel a sáskák, oly<br />

óriási mennyiségben<br />

lepték el a síneket.<br />

Hos<strong>sz</strong>ú ideig kellett<br />

dolgozni eltakarításukon<br />

s még azután is<br />

csak ugy mehetett át<br />

a vonat, hogy a vonatot<br />

több ré<strong>sz</strong>re bontották.<br />

Később a vasúti<br />

igazgatóság kénytelen<br />

volt a gőzgép<br />

előtt külön eke-alaku<br />

seprőt alkalmazni,<br />

hogy a sáskák között<br />

utat törjön magának.<br />

Ujabban érkezett<br />

hirek <strong>sz</strong>erint a sáskák<br />

már Indiana államban,<br />

sőt a keleti<br />

államokban is rendkívül<br />

nagy <strong>sz</strong>ámmalmutatkoznak.<br />

Leginkább<br />

a falombok közt telepednek<br />

meg elő<strong>sz</strong>ör,<br />

hol <strong>sz</strong>akadatlanul<br />

hangzik rágásuk sajátságos<br />

zaja, mely a robogó<br />

vasút dübörgéséhez<br />

hasonlít. Millió s<br />

millió értékű kincset<br />

te<strong>sz</strong>nek tönkre a falánk<br />

állatok, s <strong>sz</strong>ámos<br />

család jólétét semmisitik<br />

meg, sőt egy időre még a rettegett amerikai<br />

versenyre is döntő hatással le<strong>sz</strong>nek.<br />

A VEGYTANI KUTATÁSOK ÁLDOZATAI.<br />

A múlt <strong>sz</strong>ázad második fele óta, midőn a vegytani<br />

kutatások nagyobb arányokat öltöttek, e<br />

közha<strong>sz</strong>nú működés mindinkább több áldozatot<br />

követel a tudomány emberei közül is. Alig<br />

van vegytannal foglalkozó, ki tudományos működése<br />

közben kisebb-nagyobb sérülést ne <strong>sz</strong>en-<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG 497<br />

védett volna s a tudomány története egé<strong>sz</strong> sereg<br />

adatot sorol fel nagyobb s néha végzetes balesetekről.<br />

Közöljük itt a főbbeket.<br />

Lehmann, a <strong>sz</strong>entpétervári csá<strong>sz</strong>ári múzeum<br />

vegytanára 1767-ben oly gőzök belélegzése<br />

által halt meg, melyek egy arzén-vegyületet<br />

tartalmazó tégely <strong>sz</strong>étrobbanása által támadtak.<br />

1788-ban Berthollet azt ajánlotta, hogy a<br />

lőpor ké<strong>sz</strong>ítésénél a salétromsavas káli helyett<br />

klórsavast ha<strong>sz</strong>náljanak s Essoneban kísérletet<br />

is tettek vele. Tíz kilogramm klórsavas kálit<br />

fa<strong>sz</strong>énnel vegyitettek s ekkor hirtelen robbanás<br />

történt, melynek következtében két ember meghalt,<br />

többen megsebesültek s a jelen volt Ber-<br />

SÁSKAJÁRÁS KALIFORNIÁBAN.<br />

thollet és Lavoisier is csak mintegy csoda által<br />

menekültek meg. ' • .<br />

1790-ben Pelletier vigyázatlanságból fo<strong>sz</strong>forkönenyt<br />

ké<strong>sz</strong>ített üvegedényben és salétromos<br />

gáz hatván reá, robbanás történt, mely a tudós<br />

mindkét <strong>sz</strong>emét nagyon megsértette. Ugyanő<br />

36 éves korában tüdővé<strong>sz</strong>ben halt meg, melyet<br />

onnan <strong>sz</strong>erzett, hogy életének utolsó éveiben<br />

a fo<strong>sz</strong>for és klór vegyületeinek kutatásával foglalkozva<br />

sok ily ve<strong>sz</strong>élyes gázt <strong>sz</strong>ívott be.<br />

Barruel Parisban 1808-ban jobb karját ve<strong>sz</strong>tette<br />

el, mivel egy akhátmozsárban meggondolatlanul<br />

robbanó higanyt dörzsölt. 1809-ben<br />

Figuier, a montpellieri gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>i iskola<br />

vegytan-tanára, lett hasonló <strong>sz</strong>erencsétlenség áldozata.<br />

Előadása <strong>sz</strong>ámára mintegy 3J grammnyi<br />

durrezüstöt ké<strong>sz</strong>ített s azt egy üvegdugóval<br />

ellátott edénybe tette. Alig hogy kihúzta a dugót,<br />

a kis dörzsölés folytán felrobbant az anyag<br />

s a <strong>sz</strong>erencsétlen vegyé<strong>sz</strong> egyik <strong>sz</strong>emét elve<strong>sz</strong>tette.<br />

1808-ban Gay-Lussac nagyobb mennyiségű<br />

káliumot ké<strong>sz</strong>ített s abból egy darab <strong>sz</strong>emébe<br />

esett. Dupuytren ugyan kigyógyította, de egy<br />

hónapig mit sem látott. 181 l-ben Dulongot súlyosan<br />

megsértette egy klórlégeny-explozió,<br />

mely anyagot ő találta<br />

fel. Ugyanekkor ké<strong>sz</strong>letei<br />

annyira ös<strong>sz</strong>eró<br />

mbol tattak,hogy egy<br />

évig nem folytathatta<br />

kísérleteit, s midőn a<br />

következő évben ismét<br />

hozzá kezdett, még nagyobb<br />

robbanás állott<br />

be, melynek következtében<br />

egyik <strong>sz</strong>emét<br />

s két ujját elve<strong>sz</strong>tette.<br />

Ugyanez évben Davyt<br />

is hasonló csapás<br />

érte. Klórlégeny-robbanásnál<br />

<strong>sz</strong>eme megsérült<br />

s hos<strong>sz</strong>abb ideig<br />

munkaképtelen lett.<br />

1813-ban ugyanez<br />

anyag felrobbanása<br />

által ismét megsérűltde<br />

már nem jelentét<br />

kényen, mivel fejéegy<br />

a sapkához erősített<br />

üveglemez védte,<br />

Ez időben Faraday<br />

volt Davy as<strong>sz</strong>i<strong>sz</strong>tense,<br />

kinek kezében<br />

a klórlégeny <strong>sz</strong>intén<br />

felrobbant s kezét erősen<br />

megsértette.<br />

Gehler, müncheni<br />

végy tanár, 1815 július<br />

15-ikén arzenkőneny<br />

belélegzése<br />

miatt halt meg.Ugyanily<br />

okból már 1803-<br />

ban Trommsdorff is<br />

sokat <strong>sz</strong>envedett. Thenárd,<br />

vegytanár a párisi<br />

polytekhnikumon,<br />

1825-ben czukros víz<br />

helyett az előadáson<br />

véletlenül maró légeny-sublimatot<br />

ivott.<br />

Az első pár kortynál<br />

é<strong>sz</strong>revette tévedését s<br />

higadtan letéve a poharat<br />

így <strong>sz</strong>ólt hallgatóihoz:<br />

«Uraim, most<br />

asublimáttal megmérgeztem<br />

magam. Az ellen<strong>sz</strong>er<br />

tojás fehérje.<br />

Gondoskodjanak felőle!*<br />

A tanulók <strong>sz</strong>ét<strong>sz</strong>aladtak<br />

mindenfelé<br />

s csakhamar egé<strong>sz</strong><br />

sereg tojást hoztak.<br />

A gyors segítség megmentette<br />

a tanár életét,azonban<br />

több hétig<br />

súlyos beteg volt.<br />

Boullay, egy kiváló<br />

tehetségű fiatal vegyé<strong>sz</strong>,<br />

1835-ben meghalt<br />

ama rettenetes<br />

sebek következtében<br />

melyeket egy kezében<br />

véletlenül eltört üvegben<br />

levő sether felrobbanása<br />

okozott. 1840-ben a párisi gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>i<br />

iskolában egy <strong>sz</strong>énsav-ké<strong>sz</strong>ülék robbant föl, minek<br />

következtében Hervig as<strong>sz</strong>i<strong>sz</strong>tens életét<br />

ve<strong>sz</strong>ítette. 1841-ben Bunsennek volt nagy baja.<br />

Kakodylcyanidot elemezve az égető cső felrobbant<br />

s egyik <strong>sz</strong>emét megsértette. Ezenkívül a<br />

mérges gőz következtében több hétig élet s halál<br />

között lebegett.<br />

Hennel, a londoni vegyé<strong>sz</strong>, 1842-ben juniu3<br />

I 11-én rögtön meghalt mintegy 3 kilogramm<br />

I robbanó higany miatt. Donnet, Girardin tanár<br />

as<strong>sz</strong>i<strong>sz</strong>tense Rouenban, 1843-ban ugyanez anyag

498 VASÁRNAPI ÚJSÁG. <strong>31.</strong> SZÁM, mss. *x«i ÉVFOLYAM.<br />

felrobbanása miatt csaknem <strong>sz</strong>emét ve<strong>sz</strong>tette.<br />

Bescherer, rudolstadti tanár, 1849. nov. 29-én<br />

meghalt, mert kéksav gőzét lehelte be.<br />

1855. február 25-kón halt meg Mansfield, ki<br />

elő<strong>sz</strong>ör ké<strong>sz</strong>ített benzolt a kő<strong>sz</strong>én-kátrányból,<br />

ama sebek miatt, melyeket a párisi kiállításra<br />

<strong>sz</strong>ánt naphtha-ké<strong>sz</strong>ülékek gyártása alkalmával<br />

<strong>sz</strong>erzett. Deville, 1859-ben, osmiumsavval téve<br />

kísérleteket, ez anyag gőze miatt mintegy 24 óráig<br />

csaknem egé<strong>sz</strong>en vak lett. 1863 ban Stewart,<br />

edinburghi tanár, egy salétromsavas edényt tört<br />

el. A gőzök miatt oly tüdőbaja támadt, melyben<br />

meghalt, úgy<strong>sz</strong>intén segédje is. 1865-ben a londoni<br />

Sz.-Bertalan-kórház laboratóriumában Odling<br />

két as<strong>sz</strong>i<strong>sz</strong>tense, Ulrich és Slopar, a higanymethid<br />

mérges gőzei miatt haltak el. Nickels,<br />

nancy-i tanár, 1869 ben fluorkönenysav belélegzése<br />

miatt halt meg. 1875-ben Deville és Debray<br />

Butheniumtetroxydot de<strong>sz</strong>tilláltak, midőn<br />

hirtelen robbanás támadt, mely a laboratóriumot<br />

sürü fekete füsttel töltötte be, mintha terpentinolaj<br />

égett volna.<br />

E sok példa eléggé mutatja, hogy még a leg<br />

jelesebb tudósok is mily ve<strong>sz</strong>élyeknek vannak<br />

kitéve a vegytani kutatások által. A tudomány<strong>sz</strong>eretet<br />

azonban sokkal erősebb s egyátalán nem<br />

ria<strong>sz</strong>tja el őket a további kísérletektől.<br />

A KÖNYVGYŰJTŐK.<br />

Hej, sok viz lefolyt azóta a <strong>sz</strong>őke Dunán,<br />

mióta a nagy Mátyás pompás könyvtára <strong>sz</strong>étkallódott<br />

! Sokért nem adnók, ha tz a nagy<strong>sz</strong>erű<br />

könyvtár ép állapotban lehetne fővárosunkban.<br />

Ma egy-egy Korvina is mily drága ereklye. A<br />

könyvgyűjtés is válhatik <strong>sz</strong>envedélylyé, melyet<br />

csaknem megfoghatlannak tart az olyan ember,<br />

ki fölött másnemű <strong>sz</strong>envedély uralkodik. Nagy<br />

királyunk a könyvgyűjtők között kétségtelenül<br />

az első helyet foglalta el. 0 vetette meg nálunk<br />

a közkönyvtárak alapját. Neki még óriás nehézségekkel<br />

kellé küzdenie, de tudomány<strong>sz</strong>omja legyőzött<br />

minden akadályt.<br />

A napokban az or<strong>sz</strong>ágos stati<strong>sz</strong>tikai hivatal<br />

or<strong>sz</strong>ág<strong>sz</strong>erte körözvényt bocsátott <strong>sz</strong>ét a magánés<br />

közkönyvtárak ös<strong>sz</strong>eirása végett, hogy ez is<br />

mintegy hőmérője legyen nemzeti műveltségünknek.<br />

Kíváncsian várjuk az eredményt, előre<br />

is elképzeljük azt az örömet, mely Szinnyei<br />

barátunk arczán sugároz, ha az eredmény a<br />

várakozásnak meg fog felelni. Ezt megelőzőleg<br />

egy kis elmefuttatást koczkáztatunk könyvgyűjtők<br />

felől, előre is megjegyezvén, hogy e czikk<br />

távol áll a tudományos fejtegetésektől s inkább<br />

kedélyes <strong>sz</strong>órakoztatásra <strong>sz</strong>ámit.<br />

Disraeli a könyvgyüjtőket ugy o<strong>sz</strong>tályozza:<br />

«Egyik csak a czimlapért,a nyomatási év<strong>sz</strong>ámért,<br />

a nyomdáért, az első kiadásért lelkesül, előtte<br />

csak ez bir érdekkel, a másik már tovább megy<br />

s a könyvnyomatás fejlődését tanulmányozza,<br />

míg egy harmadik csak azért <strong>sz</strong>erzi a könyveket,<br />

hogy könyvtára nagyobbodjék, mitsem törődve<br />

azok tartalmával. Aztán találkoznak olyanok<br />

is, kik azért gyűjtik a könyveket, hogy olvasgassanak.<br />

Olyanokkal is találkozott, kik<br />

pu<strong>sz</strong>tán a képekért vagy ritka kezdő-betűikért<br />

<strong>sz</strong>erezték be könyveiket. Ezekből kivagdalják az<br />

érdekes met<strong>sz</strong>eteket s ezekből csinálnak egy külön<br />

gyűjteményt.* Ha vagyonosok <strong>sz</strong>ázakat<br />

adnak egy régibb könyvért, megcsonkítják met<strong>sz</strong>eteiktől<br />

a mikor aztán ők magok meghalnak,<br />

az a képes gyűjtemény, mire ezreket <strong>sz</strong>úrtak<br />

ki, nyilvános árverésen alig ér többet tiz forintnál.<br />

Nagyon kíméletlen ember az, ki csak azért,<br />

hogy ilyen gyűjteményre tehessen <strong>sz</strong>ert, az értékes<br />

munkákat minden irgalom nélkül semmi-<br />

Biti meg.<br />

Vannak aztán olyanok is, kik a régi könyveknek<br />

csakis kötéseibe <strong>sz</strong>erelmesek; azt, hogy<br />

minő tartalmúak, figyelmekre sem méltatják.<br />

Okét a marokkó- vagy kutyabőrfedél érdekli; a<br />

régibb s hírnevesebb könyvkötők neveit keresik.<br />

A kiket itten elősoroltunk, mindannyian lángoló<br />

lelkesültséggel kutatják a czéljaiknak megfelelő<br />

könyveket s nem igen válogatósak a kedvelt<br />

könyv be<strong>sz</strong>erzésében. Ha tulajdonosuk<br />

pénzért meg nem válik azoktól, ígérnek fűt-fát,<br />

csakhogy azokat elsajátíthassák. Cotton Róbert,<br />

egy érdekes könyvtár alapitója, kegyelmet nyert<br />

I ső Jakabtól, midőn kiderült, hogy a főúr a<br />

királyi levéltárból több müvet elcsent. Más Ízben<br />

felesége épen akkor toppant be a <strong>sz</strong>envedélyes<br />

konyvgyüjtőhöz, mikor ez az unikumokat<br />

az ágyba rakosgatta. .Eldugom e kincsemet, —<br />

<strong>sz</strong>ólt nejéhez, — mert mára hozzám ígérkezett<br />

a püspök.» Ez a püspök More volt, ki <strong>sz</strong>intén<br />

bálványozta a könyveket. Egy franczia író X.<br />

Incze pápáról jegyzi meg, hogy bibornok korában<br />

ő is a zsebbe csú<strong>sz</strong>tatott egy régi könyvet,<br />

s mikor búcsúzott, a tulajdonos vis<strong>sz</strong>alopta a<br />

zsebéből. Igaz-e, nem igaz-e ez az adoma, arról<br />

nem állunk jót.<br />

A nyilvános könyvtárak <strong>sz</strong>ervezéséről ré<strong>sz</strong>letesen<br />

<strong>sz</strong>ólani nem tartozik czikkünk keretébe,<br />

de azért fölemlíthetünk egyes nevezetesebb<br />

könyvgyüjtőket, kik jelentékeny befolyást gyakoroltak<br />

arra, hogy a könyvtárak mivelt világré<strong>sz</strong>ünkön<br />

hovatovább nagyobb tért foglaljanak<br />

el. A <strong>sz</strong>envedélyes könyvgyűjtők közt mindjárt<br />

első helyen említhető Héber Rikhárd, kinek<br />

magánkönyvtára <strong>sz</strong>ázezer darab könyvnél jóval<br />

többet foglalt magában. Halála után derült ki,<br />

hogy Londonban, Oxfordban, Parisban jelentékeny<br />

könyvtára volt, Genfben, Antwerpenben<br />

kisebb terjedelmű gyűjteményt tartogatott. Ezer<br />

meg ezer könyvet vett meg látatlanban. A könyvön<br />

kivül e világon más nem is igen érdekelte.<br />

Száz mérföldekre elutazott, ha meghallotta, hogy<br />

itt vagy amott valami ritka könyv kapható.<br />

Dr. Dibdin a «Bibliomania» czimü munkájában<br />

Atticus név alatt emlékezik meg Héber felől s<br />

kárhoztatja benne azt, hogy egy műből több<br />

példányt <strong>sz</strong>eretett ös<strong>sz</strong>evásárolgatni, mire He<br />

ber így vála<strong>sz</strong>olt: «három példány okvetlen<br />

<strong>sz</strong>ükséges, egyik ott hever a könyv<strong>sz</strong>ekrényben,<br />

másikat elő-elő<strong>sz</strong>edem, ha <strong>sz</strong>ükségem van rá, a<br />

harmadik pedig arra van <strong>sz</strong>ánva, hogy jó barátaim<br />

magoknál feledjék.* Ily angyali önzetlenség<br />

hallatlan ritkaság könyvgyüjtönél, mert a<br />

könyvgyűjtő féltékenyebben őrzi a ritka példányokat,<br />

mint a féltékeny férj a maga ifjú nejét.<br />

Roxburghe herczeg könyvtárát, mely harminczezer<br />

kötetből állott, 1812-ben bocsátották<br />

áruba. E könyvtár egyik ritkasága volt a Valdarfer<br />

Dekameron, a mely egymaga 20,260 írtért<br />

kelt el, későbben aztán 8000 frtra <strong>sz</strong>állott az<br />

értéke. A Beckford könyvtár Fonthillben nemcsak<br />

gazdag tartalmáról, de különösen pazar<br />

kiállításáról nevezetes. Faragott fatartályok,<br />

alabástrom és porfir a<strong>sz</strong>talok, történeti becsű<br />

képek és más egyéb műremekek emelik annak<br />

értékét. Tulajdonosa azonban csak annyit engedett<br />

meg, hogy a kíváncsiak végig menjenek a<br />

termeken, oda ugyan hiába ment az, a ki tanulni<br />

vágyott, mert a gazdag gyűjteményből<br />

még csak egyetlen okmányhoz sem juthatott.<br />

Ez a Beckford kerítette meg potom árért a hírneves<br />

történetíró, Gibbon könyvtárát, hogy, a<br />

mint magát kifejezé, olvasgathasson valamit, ha<br />

útban van.<br />

Harley Róbert könyvtárának kéziratgyüjteménye<br />

a britt múzeum birtokába került. Volt e<br />

gyűjteményben mintegy 35,000 történeti, ó-kori<br />

és le<strong>sz</strong>ármazásu röpiv. Harley rendkívül sokat<br />

adott a könyvtár külsejére is, mert a mint egy<br />

hiteles okmány igazolja, csak a könyvek beköttetésére<br />

180,000 forintot költött! Itt mellesleg<br />

megemlíthetjük Thomason könyvárus különcz<br />

<strong>sz</strong>envedélyét. Hallatlan kitartással gyűjtögette<br />

hú<strong>sz</strong> éven kere<strong>sz</strong>tül a királyság s kormány ellen<br />

kibocsátott röpiveket. Több ezer forintot költött<br />

e czélra, kitéve magát a legnagyobb ve<strong>sz</strong>élynek,<br />

nem riadva vis<strong>sz</strong>a a birságtól, nem még<br />

a bebörtönzéstől sem. Habár buzgó királypárti<br />

volt is, a királyt gyalázó gúnyiratokat <strong>sz</strong>envedélyesen<br />

gyűjtögette, s hogy esetleges fölfedezés<br />

esetére a bajból kirántsa magát, a gúnyiratok<br />

czimtáblájára jegyezgette pár <strong>sz</strong>óval a maga<br />

fölháborodását. így gyűjtött ös<strong>sz</strong>e körülbelől<br />

35,000 nyomtatványt, melyet sajátkezüleg kötött<br />

be 2270 kötetben. Thomason 1666-ban halt meg.<br />

Halála előtt kevéssel ígértek neki 40,000 frtot<br />

ritka gyűjteményéért, de még csak alkuba sem<br />

bocsátkozott. H. Károly aztán örököseivel bocsátkozott<br />

alkuba, de ezek oly magasra tartották<br />

a gyűjtemény értékét, hogy a király elállott<br />

<strong>sz</strong>ándékától. Későbben aztán mégis a britt múzeum<br />

birtokába került 3000 forintért. Több<br />

<strong>sz</strong>envedélyes könyvgyűjtő örök nevet <strong>sz</strong>erzett<br />

magának azáltal, hogy könyvtárát a nemzetnek<br />

hagyományozta. Greville lord péld. mintegy<br />

90,000 kötetre menő könyvtárát, melyben érdekes<br />

ritkaságok is találhatók, halála után a britt<br />

múzeumnak ajándékozta.<br />

A gyűjtők <strong>sz</strong>envedélye rend<strong>sz</strong>erint <strong>sz</strong>étágazó.<br />

Amaz mohón keresi az újságokat, másik a <strong>sz</strong>inlapokat,<br />

programmbe<strong>sz</strong>édeket, van aztán olyan<br />

is, kinek könyv<strong>sz</strong>ekrénye csakis régi könyvekkel<br />

van telve, mig egy negyedik az elkobzott s letiltott<br />

könyveket gyűjtögeti. Az ilyen gyűjtőket<br />

<strong>sz</strong>eretik kigúnyolni, holott bizonyos tekintetben<br />

megérdemlik a méltánylatot, mert az irodalom<br />

s közmiveltség történelmi fejlődésére gyűjteményeik<br />

fényt derítenek. A könyvgyüjtési <strong>sz</strong>envedély<br />

a legártatlanabb, s habár gyakran menthetetlen<br />

költekezésre kény<strong>sz</strong>eríti is az embert,<br />

nemes gyönyörűséget <strong>sz</strong>erez az illetőnek.<br />

Az ilyen könyvgyűjtők <strong>sz</strong>envedélyét rend<strong>sz</strong>erint<br />

az ódondá<strong>sz</strong>ok vagyis a másodkézből eladó<br />

könyvárusok <strong>sz</strong>ítják, sőt ma már ez ódondá<strong>sz</strong>ok<br />

a nagyobb könyvtárak alkotásánál jelentékeny<br />

tényezők gyanánt <strong>sz</strong>erepelnek. Némely ódondá<strong>sz</strong><br />

gyermekkorától fogva a könyvek közt<br />

nevekedvén, oly csodálatos ismeretet tanusit,<br />

hogy azt még a <strong>sz</strong>aktudós is megbámulja. Van<br />

Budapesten is egy-két ódondá<strong>sz</strong>, kik oly anynyira<br />

képzettek a magok <strong>sz</strong>akmájában, hogy a<br />

könyvnek nemcsak <strong>sz</strong>erzőjét, de még tartalmát,<br />

nemcsak külső, de belső értékét is meg tudják<br />

becsülni. S hogy a könyv<strong>sz</strong>ükséglet csakugyan<br />

növek<strong>sz</strong>ik nálunk is, tanúskodik e mellett azon<br />

tény, hogy ódondá<strong>sz</strong>aink <strong>sz</strong>áma egyre növekedik.<br />

El kell jönni ama kornak, midőn minden<br />

nagyobb városban nyilvános könyvtárak rendeztetnek<br />

be. Fővárosunk után indult a lelkes<br />

Somogyi kezdeményezése folytán Szeged, most<br />

Debreczenben a főiskolai könyvtárt nyitják<br />

meg a közha<strong>sz</strong>nálatnak, remélve, hogy a nyilvános<br />

olvasó terem fölállításához a város is<br />

közre fog járulni. A lépések már megtétettek.<br />

De a magánkönyvtárak is mindinkább keletkeznek,<br />

s habár <strong>sz</strong>omorúan tapa<strong>sz</strong>taljuk, hogy még<br />

Jókai munkái is alig nyomatnak több 2000 példánynál,<br />

be kell ismernünk, hogy a könyvek<br />

utáni <strong>sz</strong>omj most már jóval nagyobb, mint<br />

ezelőtt fel<strong>sz</strong>ázaddal. Érdekkel nézünk elébe a<br />

stati<strong>sz</strong>tikai kimutatás eredményének.<br />

K. T. K.<br />

HOMOKBÓL FONT KÖTELEK.<br />

ANGOL<br />

ÍÍEGÉNY.<br />

Irta FRANCILLON R. E.<br />

TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.<br />

A menekülés.<br />

A hallgatag idegen egy perezre fölemelte fejét<br />

az a<strong>sz</strong>talról, de alig nyitotta ki <strong>sz</strong>emeit s meg<br />

se mozdult különben. Feri önkénytelenül felriadt,<br />

s ö<strong>sz</strong>tön<strong>sz</strong>erűleg nyúlt tőrbotja után.<br />

Anikó fölemelt ujjal parancsolt hallgatást; aztán<br />

kioltotta a gyertyát s <strong>sz</strong>urok-feketeségbe<br />

boritá a <strong>sz</strong>obát, mivel a kemenczében tűz sem<br />

égett.<br />

A kopogtatás ismétlődött.<br />

— Én vagyok, Davis, — hangzék kívülről, —<br />

jó hirt hozok, bocsásson be.<br />

— Bizonyosan meglátta a gyertyát az ablakon<br />

át s tudja hogy itthon vagyok. Talán a be<strong>sz</strong>édet<br />

is hallotta. — Suttogá Anikó, de nem<br />

nyitotta ki az ajtót s intett, hogy senki meg ne<br />

mozduljon.<br />

Davis, a milyen csökönyös ember volt, —<br />

egé<strong>sz</strong> az ostobaságig, de a mi sok<strong>sz</strong>or többet ér<br />

a legvirgonczabb é<strong>sz</strong>nél, — <strong>sz</strong>intén nem tágított.<br />

Bizonyos volt benne, hogy világot látott<br />

a <strong>sz</strong>obában s be<strong>sz</strong>édet is hallott ámbár a <strong>sz</strong>avakat<br />

ki nem vehette. Anikónak ré<strong>sz</strong>tvevő látogatói<br />

lehettek — de akkor miért oltotta el a<br />

gyertyát s miért hallgattak el a kopogtatásra ?<br />

Ez több volt mint gyanús. S Davis nem könynyen<br />

állott meg félúton a gyanakodásban. Azt<br />

már tudta, hogy Carew Feri, ismeretlen kísérőjével,<br />

megugrott Barustaple-ből; hogy Hornacombe-ba<br />

haza nem ment, arról is meggyőződött<br />

útközben. Valahol kell rejtőzködnie — s ha<br />

valahol: akkor akárhol. Miért ne épen itt?<br />

Anikó <strong>sz</strong>erelmes volt a squire-ba, s a leány, ha<br />

<strong>sz</strong>erelmes, mind bolond és mindenre ké<strong>sz</strong>. Ez<br />

volt röviden a Davis okoskodása — s valljuk<br />

meg, hogy olyan vastag fejű embertől elég jó<br />

okoskodás. Davis azonban, akármilyen vastagfejü<br />

volt, furfangos is tudott lenni.<br />

— Hát jó'j<strong>sz</strong>akát, — kiálta be a házba, —<br />

látom késő már, talán fek<strong>sz</strong>ik is a lányas<strong>sz</strong>ony;<br />

jó, majd eljövök holnap.<br />

S ezzel fütyöré<strong>sz</strong>ve megindult s ugyancsak<br />

ropogtatta lába alatt a kavicsot, a mint távozott.<br />

De harmincz lépésnyiről vis<strong>sz</strong>afordult s<br />

egé<strong>sz</strong> halkan, vigyázva, mintegy lábujjhegyen<br />

vis<strong>sz</strong>asompolygott s ugy húzta meg magát a<br />

<strong>31.</strong> SZÁM. <strong>1885.</strong> XXXII. ÉVFOLYAM.<br />

ház sarkánál, hogy a ki az ajtón kilép, azt<br />

meg kellett látnia, maga látatlanul. S várt.<br />

Nem soká kellé várnia. Néhány perez múlva<br />

óvatosan kinyílt az ajtó s három alak lépett ki.<br />

Bár arczaikat a homályban ki nem vehette,<br />

könnyen rajok ismert termetükről. Elől Anikó<br />

jött, — utána a squire, hátul az idegen. Első<br />

pillanatra nem ismerte fel, <strong>sz</strong>okatlan öltözetében,<br />

de nem kétkedett rajta, hogy a<br />

vadorzó, Uborka Janó az. Davis, lélekzetét elfojtva,<br />

leste a házból kijövőket; azok sem váltottak<br />

<strong>sz</strong>ót, csak indultak. Davis csekély távolban,<br />

nehogy elve<strong>sz</strong>ítse <strong>sz</strong>emei elől a félhomályban,<br />

követte őket: a hold még nem jött fel<br />

8 közelgése csak gyengén világította meg a láthatárt.<br />

A menekülők a tenger felé kanyarodtak, a mi<br />

nagyon meglepte Davist, mert ő azt hitte, az<br />

erdőbe fognak menni, a hol legjobban elrejtőzhetnének.<br />

Azonban azok a homok sikján át<br />

egyenest a tengernek tartottak s Davis nem tudva<br />

mit akarhatnak — utánok mindenütt. Egy jó<br />

negyedmérföldnyit haladhattak, mikor — a hold<br />

is felbukkanván — Davis egy csoport embert<br />

pillantott meg, az épen felcsillanó tenger vonalán.<br />

Könnyű volt eltalálni, hogy csempé<strong>sz</strong>ek —<br />

a kik éj idején csoportosan járnak a tengerparton;<br />

s a kerülő önkénytelenül keblébe nyúlt,<br />

tapogatva: rendén van-e pi<strong>sz</strong>tolya (a minap<br />

Carew Ferinél elve<strong>sz</strong>ettnek a társa) — s morniügá<br />

magában:<br />

— Végre nyitjára jöttem a dolognak, aka<strong>sz</strong>-<br />

8zanak fel, ha nem.<br />

A mozgó alakok, közelítve hozzájok, kisebb<br />

<strong>sz</strong>ámnak bizonyultak, mint mes<strong>sz</strong>iről sejthető<br />

fala. Három fuvaros-kocsival voltak, a megfelelő<br />

lovakkal s ös<strong>sz</strong>esen tiz-tizenkét ember s többnyire<br />

halá<strong>sz</strong>ok — ámbár igazában a halá<strong>sz</strong>at<br />

csak mellékkeresetük volt — s a kerülő megismerte<br />

közöttük a falu kovácsát s a fiatal Hale-t,<br />

a ti<strong>sz</strong>telendő ur Pőréjének a vőlegényét. Nem<br />

lát<strong>sz</strong>ottak meglepetéstől félni, <strong>sz</strong>abadon mozogtak,<br />

be<strong>sz</strong>élgettek, nevetgéltek, mintha mindenkép<br />

renden volna a <strong>sz</strong>énájok.<br />

Davis folyvást közel tartotta magát róla mit<br />

sem tudó vezetőihez s mikor oda értek — ós azok<br />

hárman a csempé<strong>sz</strong>ekhez tartottak, a kikkel<br />

nyilván be<strong>sz</strong>edők volt — ő az egyik fuvar mögé<br />

húzta magát, hogy a kellő pillanatban előléphessen<br />

s megakadályozhassa, ha lehet, a <strong>sz</strong>ökést.<br />

A mint a csempé<strong>sz</strong>ek Derrick Anikót magok<br />

közt megpillantották s ráismertek, mintha ketté<br />

vágták volna vigságukat s nevetkérezésüket.<br />

Féltek tőle — nem hogy feladja vagy elárulja,<br />

hanem — mint a temetőből hazamenetkor a<br />

körülállók, — önkénytelenül érezve benne a<br />

bo<strong>sz</strong>orkányt. Carew Ferit is kö<strong>sz</strong>öntötték, mint<br />

ismerős <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édot s előkelő urat, nem tudva<br />

mire vélni közejök jövetelét.<br />

— A squire a *Szüz»-ie akar <strong>sz</strong>állani, —<br />

monda Anikó, — az első csónakkal el kell<br />

•őt vinnetek; jól megfizet: egy aranyat ad<br />

A FEKETE KAPITÁNY KEZE A KORMÁNYON PIHENT.<br />

VASÁRNAPI ÜJSÁG. 499<br />

minden jelenlevőnek s kettőt azoknak, a kik<br />

eveznek.<br />

— Ez hát valami <strong>sz</strong>ökés vagy menekülésféle,<br />

— <strong>sz</strong>ólt közbe a falu kovácsa, — mig<br />

Davis a kocsi mögött azon gondolkodott,<br />

hogyan egyeztethető meg a gyermeki kötelességgel,<br />

hogy Anikó maga nyújtson ím segédkezet<br />

apja gyilkosainak a <strong>sz</strong>ökésre, az igazság<br />

keze közül való kisiklásra.<br />

— Menekülés, vagy <strong>sz</strong>ökés, ha ugy tet<strong>sz</strong>ik,<br />

-— feleié Feri elfogulatlanul, — mivel meg<br />

vannak rá a magam okai, melyek titeket legkevésbbé<br />

sem erdekeinek. Ismertek engem s én<br />

is ismerlek; nincs <strong>sz</strong>ükség sok <strong>sz</strong>óváltásra.<br />

A mit Anikó igért, megadom, sőt valami ráadást<br />

is hozzá, ha első csónaktokon engem s<br />

barátomat a hajóra vi<strong>sz</strong>tek.<br />

— Hát ez is önnel megy ? — kérdé Anikó<br />

komoran. — Azt hittem, az efajta barátait<br />

itthon hagyhatná! (Nyilván Quicksetre is<br />

gondolt).<br />

A csempé<strong>sz</strong>ek — négyen vagy öten — ezalatt<br />

ös<strong>sz</strong>edugták a fejőket és tanakodtak, mig a többi<br />

egy épen a parthoz érő csónakkal bajmolódott,<br />

mely <strong>sz</strong>inte elsülyedt a hajón rárakott teher<br />

alatt; a férfiak egy ré<strong>sz</strong>e a vízbe gázolt, hogy<br />

kihúzni segítsen a csónakot, mivel a benne ülő<br />

két evezős nem birt vele; a többiek <strong>sz</strong>edték ki<br />

belőle a portékát s vitték egyenesen a <strong>sz</strong>ekerekre.<br />

A csónakból egy fekete képű, alacsony, <strong>sz</strong>ikár,<br />

<strong>sz</strong>úrós tekintetű emberke <strong>sz</strong>állott ki s éles hangon<br />

<strong>sz</strong>ólt a parton levőkhöz:<br />

— Nos mi baj ?<br />

Feri ezt az embert soha sem látta Stoke-<br />

Juliotban; ugy kell lenni, nem ide, hanem a<br />

hajóról való volt. Ámbár oly alacsony, mondhatni<br />

törpe, hogy még a vadorzónál is (a ki legkisebb<br />

volt a többi közt) egy fejjel volt kurtább,<br />

mégis egy<strong>sz</strong>erre meglát<strong>sz</strong>ott, hogy valamennyinek<br />

parancsol s félnek tőle vagy legalább hallgatnak<br />

rá. Ferit önkénytelenül — maga sem<br />

tudta megmagyarázni honnan — az a különös<br />

gondolat lepte meg, hogy ez a csodálatos képű<br />

ember maga a mesebeli öreg Horneck, a ki<br />

három<strong>sz</strong>áz e<strong>sz</strong>tendeje még most is fonja homokból<br />

a köteleket, mert az ördög nem hagyja meghalni,<br />

sem megpihenni, mig a rábizottat nem<br />

teljesítette. Minél jobban nézte, annál formátlanabbnak<br />

tűnt föl. Feje akkora volt, mint egy<br />

magánál jóval nagyobb, — lábai ellenben, mint<br />

egy magánál jóval kisebb emberé és sötét, mélyen<br />

fekvő <strong>sz</strong>emei odvából valami démoni tűz<br />

csillámlott ki, a melytől minden jólélek vis<strong>sz</strong>arettent,<br />

ha ő rá<strong>sz</strong>egezte fenyegető s baljóslatú<br />

tekintetet.<br />

— Baj van ? — ismétlé az ujon jött.<br />

— Nincs más, — feleié a kovács, — csak<br />

hogy ez az úr (megnyomta a <strong>sz</strong>ót), squire Carew,<br />

Hornacombe-ból, a Szűz» -re akar menni, s to*a<br />

menekülni rajta.<br />

— Ohó, — monda amaz, <strong>sz</strong>éthordozva <strong>sz</strong>úrós<br />

<strong>sz</strong>emeit, — Derrick Anikó is ? — melyik az a<br />

Carew ur?<br />

— Én vagyok, — <strong>sz</strong>ólt Feri előlépve. — Én<br />

és a barátom zavarban vagyunk, a mi fiatal<br />

embereken megtörténik s egy ideig el akarunk<br />

tűnni a vidékről. Remélem nem tagadja meg<br />

tőlünk az el<strong>sz</strong>állítást, Horneck kapitány ?<br />

— Horneck ? Az ördögöt!<br />

— Bocsánat, csak ugy <strong>sz</strong>ala<strong>sz</strong>tottam ki a<br />

<strong>sz</strong>ámon e nevet.<br />

— Mondja meg Trestrail kapitánynak, — sugá<br />

Anikó, — hogy mit akar fizetni a <strong>sz</strong>állításért.<br />

Feri é<strong>sz</strong>revette, hogy a leány és a kapitány,<br />

ámbár nyilván ismerték egymást, egy <strong>sz</strong>ót sem<br />

<strong>sz</strong>óltak egymáshoz.<br />

— Nem vagyunk gazdagok, Hor — akarom<br />

mondani Trestrail kapitány, — monda Feri, —<br />

de <strong>sz</strong>ívesen fizetek a mennyit birok. Mondjuk:<br />

hu<strong>sz</strong>onöt guineát a hajóra <strong>sz</strong>álláskor s ugyanannyit<br />

mikor kikötőttünk.<br />

— Hm. Ha ötven guineát megér a dolog,<br />

megér akkor többet is.<br />

— Egy fillérrel se többet, — vágott közbe<br />

Anikó, hidegen s határozottan. — Én mondottam<br />

Carew urnák, hogy mit Ígérjen, s ennyiért<br />

el is vihetik.<br />

— Még hú<strong>sz</strong>at ráadásnak, — monda Feri. —<br />

Nos, ké<strong>sz</strong> az alku?<br />

— Én nem kérdem, mit követett el uraságod s<br />

nem is akarom tudni. A barátja nevét sem kérdem<br />

B hogy mit követett el 0 ? A rendörök elől<br />

menekül e vagy a hóhér elől? nekem az is<br />

mindegy. De az alku csak alku. Elvi<strong>sz</strong>em, — de<br />

ha baja le<strong>sz</strong> az utón, az ön dolga uram s nem<br />

vállalok biztonságáért semmi felelősséget. A hajón<br />

való fegyelemnek is alá kell magát vetnie s<br />

mondhatom, hogy az <strong>sz</strong>igorúbb, mint a katonáké<br />

a táborban.<br />

A pénzkérdésről nem <strong>sz</strong>ólt többet, miután a<br />

dolgot Anikó vette a kezébe s Feri — a saját<br />

gondolataival is elfoglalva — csak futólag gondolt<br />

arra, minő vi<strong>sz</strong>ony lehet Anikó s e borzalmas<br />

ember között, a kit Trestrail kapitánynak<br />

nevezett.<br />

— Most már megbizhatik benne, squire Carew,<br />

— monda Anikó. — Ha <strong>sz</strong>erencsésen megérkeznek,<br />

adjon neki valami jelt, hogy nekem<br />

elhozza; ha nem — majd tudom én mit kell<br />

tennem.<br />

— Mit sem aggódom, — feleié Feri, — s nem<br />

kételkedem Trestrail kapitányban, miután te<br />

ismered őt. S most isten áldjon, Anikó! Kö<strong>sz</strong>önöm,<br />

a mit érettem tettél, nem le<strong>sz</strong>ek háládatlan<br />

érte. Maradj békén a lakásban, mig hirt<br />

halla<strong>sz</strong> rólam. írni fogok Pengőid urnák s<br />

Draxnénak s —<br />

— Openshaw kisas<strong>sz</strong>onynak?<br />

— Mindenkinek, mindenekelőtt pedig neked.<br />

Isten veled, jó leány. S most, — folytatá Janóhoz<br />

fordulva, — j erünk!<br />

— Én nem megyek, — kiálta a vadorzó, —<br />

B ön se!<br />

Ezek voltak az első <strong>sz</strong>ók, miket tőle Anikó<br />

hallott s megborzadt tőle. Feri is elképedt e<br />

váratlan ellen<strong>sz</strong>egülésre.<br />

— Megbolondultál ? — monda. — A csónak<br />

ké<strong>sz</strong>en vár, jerünk.<br />

— Inkább felaka<strong>sz</strong>tatom magam, — monda<br />

amaz el<strong>sz</strong>ántan, — jobb is le<strong>sz</strong>, hadd aka<strong>sz</strong><strong>sz</strong>anak<br />

fel egy<strong>sz</strong>erre.<br />

— Nekem mennem kell, — feleié Feri parancsoló<br />

hangon, — s neked is velem.<br />

— Mit mere<strong>sz</strong>ted ugy a <strong>sz</strong>emedet rám, ficzkó ?<br />

— Kérdé a fekete kapitány. — Ha jö<strong>sz</strong>: jó, ha<br />

nem : annál jobb, de ne meregesd rám a <strong>sz</strong>emedet!<br />

— Talán csak álmodtam, talán csak álmodtam,<br />

— <strong>sz</strong>ólt a vadorzó merengve, a nélkül, hogy<br />

<strong>sz</strong>emei tekintetét mozdította volna. — De tengerre<br />

? Soha! S önnel ? Soha! Inkább aka<strong>sz</strong><strong>sz</strong>anak<br />

fel, mondom.<br />

— Bolondra nem alkudtam, — monda a<br />

kapitány. — Siessünk sir Carew.<br />

Feri kétségbe volt esve; nem hagyhatta<br />

a ficzkót, hogy saját vallomására felaka<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ák,<br />

de nem tudta mit tegyen.<br />

— Kapitány! — monda, — a ficzkónak velem<br />

kell jőnie; fogják meg, ha kell kötözzék<br />

meg B be a csónakba vele.<br />

Alig monda ki e <strong>sz</strong>avakat, Janó megfutamodott.<br />

Ö<strong>sz</strong>tön<strong>sz</strong>erűleg a kocsik közé futott, gondolva,<br />

hogy ott elbújhat. Ve<strong>sz</strong>tére, mert egyei<br />

nesen a Davis karjai közé <strong>sz</strong>aladt, a ki mindjárt<br />

nyakon csípte.<br />

A csavargó nem állt ellent, hanem mégis-

500 VASÁRNAPI UJSAG <strong>31.</strong> SZÁM. <strong>1885.</strong> XXXII. ÉVFOLYAM.<br />

mervén Davist, azt gondolta, <strong>sz</strong>övetkezhetik<br />

vele.<br />

— Ön is erdei ember, — monda, — nem tengeri<br />

: fussunk együtt, meneküljünk.<br />

Davis azonban jó volt mé<strong>sz</strong>áros kutyának,<br />

nem agárnak. Erősen tartotta a mit megragadott,<br />

de nem mozdult. Most a csempé<strong>sz</strong>ek is<br />

odaértek s ki akarták venni kezéből Janót.<br />

— A törvény nevében, — kiáltá; — ez<br />

Uborka Janó, a ki Derricket a kerülőt megölte<br />

s Carew ur segit neki a <strong>sz</strong>ökésben. Mindkettőjük<br />

ellen ki van adva az elfogatási parancs.<br />

A törvény nevében: segítsetek azt végrehajtani.<br />

Uborka Janó, a nap hőse ! a nép<strong>sz</strong>erű ficzkó<br />

StokeJuliotban! Ennél több se kellett a csempé<strong>sz</strong>eknek.<br />

Kiragadták a Davis kezéből, magát<br />

Davist a földre teperték s megkötözték, Janót<br />

pedig felkapva a levegőbe, bedobták a csónakba.<br />

Carew Feri is utána ugrott, ketten az evezőt<br />

ragadták meg, a fekete kapitány pedig a kormányhoz<br />

ült.<br />

— El ne feledd a mit mondtam, — kiáltá Feri<br />

még egy<strong>sz</strong>er Anikónak. — El ne hagyd a házat,<br />

mig rólam hirt nem halla<strong>sz</strong>!<br />

Eeggel orkán erős mennydörgésekkel, napközben az<br />

idő éazrevehetőleg derül. Szombaton: napfény, engedni<br />

kezd, este jégeső <strong>sz</strong>ámlákra. Vasárnap: kora<br />

reggel enyhe <strong>sz</strong>ellő, délben ti<strong>sz</strong>ta, derült idő, este<br />

vihar és földrengés: Hétfőn: sürü köd, stb. mint<br />

fentebb.<br />

* A bölénybőr ujabb időben rendkívül ritka áru<br />

lett. Az Egyesült-államokban és Kanadában ma már<br />

egyátalán nem lehet bölénycsordákat látni, holott az<br />

előtt ezerével legeltek ott. St.-Paulban, mely régebben<br />

a bölénybőr egyik főpiacza volt, 1881-ben még<br />

<strong>sz</strong>ázezer darabnál többet adtak el, 1882-ben már csak<br />

tízezerét s 1883-ban ös<strong>sz</strong>esen csak négyet.<br />

* Indiában jelenleg több mint öt<strong>sz</strong>áz hirlap jelenik<br />

meg, a fővárosok közül Kalkuttában 72, Bombayban<br />

és Madrasban 40—40. A napi lapok egy<br />

példányának ára mintegy 30 krajczár. A «Dinawurthamony»<br />

nevű lap előfizetési ára az olvasók társadalmi<br />

állásához képest különböző. A legmagasabb<br />

rangúak 17 rúpiát (körülbelül ugyanannyi forint), a<br />

középsők 12-őt s az alsóbb rendű közönség 6 rúpiát<br />

fizet.<br />

* Különös házasságok. A történelem azt tanúsítja,<br />

hogy öreg emberek nősülése a múlt <strong>sz</strong>ázadokban<br />

gyakrabban fordult elő, mint jelenleg. Ma már<br />

aligha akadna oly agglegény, ki <strong>sz</strong>áz évet túlhaladva<br />

105 s egypár, kik már 110 évig éltek együtt házas<br />

életet.<br />

* A föld bensejének melegét óhajtván kikutatni<br />

a német kormány, Schladebachnál 456G láb<br />

mély aknát fúratott, tehát oly mélységre, meddig<br />

még soha sem hatoltak. A hőmérő itt 49°Ct mutatott.<br />

* London és Liverpool között, mely városok<br />

mintegy 200 angol mérföld távolságban esnek egymástól,<br />

már fennáll a telefon ös<strong>sz</strong>eköttetés s a hangokat<br />

jól lehet megkülönböztetni. Eeménylik, hogy<br />

csakhamar két<strong>sz</strong>er ily távolságra is elvihetik a hangotsezesetben<br />

egé<strong>sz</strong> Nagy-Britanniában telefon-hálózatot<br />

fognak létesíteni.<br />

* London egyik népesebb utczáján, a Begentstreethez<br />

közel, egy este egy kereskedőlegényt méhraj<br />

lepett el. A fiatal ember <strong>sz</strong>erencséjére megőriztehiggadtságát<br />

s egy pár <strong>sz</strong>úráson kívül nagyobb baja<br />

nem történt. A méhek csakhamar elrepültek róla.<br />

* A kefir nevű kaukázi tej<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong> Nyugot-Európában<br />

most ép oly divatba kezd jönni, mint pár évtizeddel<br />

ezelőtt a «kumi<strong>sz</strong>». A kefir forrásban levő tej,<br />

melynek forrását bizonyos gombák idézik elő, melygombákat<br />

a kaukázi pá<strong>sz</strong>torok nagyban tenyé<strong>sz</strong>tik s<br />

külön is árulják. Ize savanyu, erősen habzik s bizonyos<br />

ré<strong>sz</strong>egítő hatással bir. Két evő kanálnyi kefirra<br />

<strong>31.</strong> SZAM. <strong>1885.</strong> XXXII. ÉVFOUTAM^ VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />

VIRÁGDISZITÉSEK A MÚMIÁKON.<br />

Theba hires romjai között pár évvel ezelőtt<br />

nagy<strong>sz</strong>erű fölfedezést tett Brugsch Emil, Brugsch<br />

pasának, a hires egyiptolognak fivére. Nem kevesebb,<br />

mint negyven király és királyi családból<br />

<strong>sz</strong>ármazott egyén múmiáját találta meg egy<br />

helyen, köztök II. Bamzesét, az ókor egyik legnevezetesebb<br />

fejedelmének testét s mindezt oly<br />

tökéletes ép állapotban, minő Egyiptomban<br />

ma már a legnagyobb ritkaságok közé tartozik.<br />

A lelet mellett talált papírtekercseken el is volt<br />

mondva az a különös eset, hogyan került együvé<br />

annyi sok fejedelem. A IX. <strong>sz</strong>ázadban Kri<strong>sz</strong>tus<br />

előtt, tehát ide s tova már háromezer éve, egy<br />

jámbor farao a 22-ik dina<strong>sz</strong>tiából, azt a <strong>sz</strong>okatlan<br />

tapa<strong>sz</strong>talatot tette, hogy lelketlen emberek<br />

egymás után rabolták ki a régi fejedelmek sírját,<br />

az oda helyezett kincsekért. Hires őseit és legkedvesebb<br />

rokonait ennélfogva titokban elvitette<br />

egy Theba mellett fekvő ma Der-el-baharinak<br />

zatok ábrázolásánál láthatjuk. Leggyakoriabbak<br />

azonban a virágfüzérek, melyek a múmiát s különösen<br />

annak mellré<strong>sz</strong>ét köralakulag fogják át<br />

s gyakran a nyaknál ös<strong>sz</strong>akapcsolódnak. A későbbi<br />

korban, midőn már görög vagy római befolyás<br />

uralkodott, olajfa lombokból ké<strong>sz</strong>ült homlok-ko<strong>sz</strong>orúk<br />

a leggyakoriabbak.<br />

A virágfüzérek, mint átalában minden<br />

tárgy, a mit a múmiák mellett találtak, vallásos<br />

jelentőségűek. A hires halottak könyvében ezeket<br />

tartják a mnegidvezülés ko<strong>sz</strong>orúinak^ Osiris<br />

Ítélő<strong>sz</strong>éke előtt. A hitrege <strong>sz</strong>erint minden halott<br />

kapott ilyet, midőn az alvilágba lépett,<br />

melynek Dyugoti oldalán egy nagy fügefa volts<br />

benne Nut istenas<strong>sz</strong>ony, ki a halottakat inegöntötte<br />

az életnedvvel s ezzel uj életre keltette.<br />

A mumia-füzérek sajátságos ös<strong>sz</strong>etétele és<br />

alakja sem volt merő véletlen. Mivel a múmia<br />

meglehetős <strong>sz</strong>orosan feküdt a koporsóban, a<br />

füzéreket nem lehetett ugy elhelyezni, mint mai<br />

nap <strong>sz</strong>okás; laposaknak és simáknak kellett<br />

Virágfüzér fonák oldaláról.<br />

hajtották ös<strong>sz</strong>e és ha<strong>sz</strong>nálták fel a virágok s<br />

<strong>sz</strong>irmok befogadására. Az egé<strong>sz</strong> füzért végre,<br />

mint valami sodrony, finom datolyalevél-<strong>sz</strong>alag<br />

tartotta ös<strong>sz</strong>e. Az egé<strong>sz</strong> di<strong>sz</strong>itmény nagyon emlékeztet<br />

a keleten még most is előforduló érczdi<strong>sz</strong>itményekre,<br />

melyek tulajdonkep nem egyebek,<br />

mint dí<strong>sz</strong>es lánczokról lecsüggő rojtok,<br />

csengettyűk.<br />

Mivel az egyiptomiaknál minden csak képleges<br />

volt, a kevésbbé vagyonos emberek múmiáin<br />

az ily virágfüzérek gyakran hiányoznak,<br />

sőt teljes di<strong>sz</strong>t, ugy lát<strong>sz</strong>ik, csak a fejedelmi <strong>sz</strong>ületésű<br />

egyének múmiáin találhatunk. De ha<br />

hiányzik is e di<strong>sz</strong>, emlékeztetnek reá egyes<br />

rajzok, melyek különösen a koporsók fedelén<br />

sok<strong>sz</strong>or rikító <strong>sz</strong>ínekben tűnnek fel. Magokat a<br />

füzéreket ókori irók közül sokan emiitik s<br />

mindannyi nagy dicsérettel <strong>sz</strong>ól róluk. így<br />

Plinius, s az egyiptomi eredetű Athenaeus.<br />

Plutarch mondja Agesilaus spártai királyról,<br />

hogy egyiptomi utazásában annyira meglepték<br />

A II. Ramzes múmiáján talált virágfüzér mimusops-levelekből és a kék lótu<strong>sz</strong>virág <strong>sz</strong>irmaiból.<br />

(A termé<strong>sz</strong>etes nagyság fele.)<br />

Az evezők már csapkodták a vizet; Feri bü<strong>sz</strong>kén<br />

ült a csónak egyik oldalában, Janó lehorga<strong>sz</strong>tott<br />

fővel, ös<strong>sz</strong>ezsugorodva, lelke hirteleni<br />

fellobbanása lelohadva, tehetetlenül a másik<br />

oldalon. A fekete kapitány keze a kormányon<br />

pihent. A csónak gyorsan evezett tova.<br />

Anikó bódultan nézett utána. Ez hát Uborka<br />

Janó, a ki apját megölte, a kit Carew ur <strong>sz</strong>ökni<br />

segit! S ő még pénzét is oda adta nekik s elősegítette<br />

<strong>sz</strong>ökésüket.<br />

Ezalatt Davist is fel<strong>sz</strong>abadították. Némán<br />

toporzékolt dühében — majd rákiáltott Anikóra:<br />

— Te fekete bo<strong>sz</strong>orkány! látod mit tettél!<br />

Késő volt már. A csónak elérte a «Szüz»-et s<br />

minden elve<strong>sz</strong>ett az éj ködében.<br />

(Folyt, köv.)<br />

EGYVELEG.<br />

* Egy humoros férj naplójában .Szebbik felem<br />

heti barometruma. czim alatt a következő megjegyzéseket<br />

közli: Hétfőn: sürü köd, a nap láthatatlan.<br />

Kedden: boros és hideg, igen kellemetlen<br />

időjárás. Szerdán: fagypont alatt lassanként maró<br />

hideggé sulyedve. Csütörtökön: zavaros, a nap vérpirosán<br />

jő fel, minden jel viharra mutat. Pénteken •<br />

AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSBÓL. — A KÖZMUNKA- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM CSARNOKA.<br />

is oltár elé lépne, mint azt Halding Vilmos tette, ki<br />

1773-ban 112 éves korában halt meg. E ti<strong>sz</strong>tességes<br />

uri ember épen <strong>sz</strong>ületése napjának <strong>sz</strong>ázadik évfordulóján<br />

vett el elő<strong>sz</strong>ör nőt s mivel csakhamar özvegy<br />

lett, másod<strong>sz</strong>or is megnősült, sőt mint 110 éves öreg<br />

harmad<strong>sz</strong>or is Hymen járma alá került. Mac Curtley<br />

Dániel Irlandban csak 82 éves korában <strong>sz</strong>űnt<br />

meg agglegény lenni s 15 éves neje 31 évig tartott<br />

házasságuk alatt 21 gyermekkel ajándékozta meg,<br />

kik mind ott voltak halotti ágyánál, midőn 1752-ben<br />

113 éves torában meghalt. Moore György Worcestershireből<br />

1767-ben 110 éves korában halt meg s ez<br />

idő alatt 9 izben lett özvegy ember; Wolney János<br />

Glasgowból még többre vitte, mert midőn 1757-ben<br />

124 éves korában elhunyt, nem kevesebb mint 11<br />

izben alkotott családot, Costerell Karoly Philadelphiában<br />

ellenben csaknem egy <strong>sz</strong>ázadig (99 évig) élt<br />

nejével s mintha modern Philemon és Baucis lettek<br />

volna, midőn 12p éves korában meghalt, öt évvel<br />

ifjabb neje néhány nap múlva követte a sirba. Öreg<br />

házaspároknál ily esetnem ritkaság, mivel anagymegrázkodtatás<br />

tönkrete<strong>sz</strong>i az egé<strong>sz</strong>ségot. Kevésbbé érzékeny<br />

volt e tekintetben Yden Vilmos angol, ki 105<br />

éves korában elve<strong>sz</strong>tve harmadik nejét, csakhamar<br />

egy negyedikkel kelt egybe, mivel — mint monda —<br />

erényesen akar élni ezentúl is. Bőven János Temesvárrt,<br />

ki 1741-ben halt meg, állítólag 147 évigélt<br />

nejevei. Akershus norvég egyházmegyében 1762-ben<br />

volt 20 pár, kik 90—100 évig, tizenkettő, kik 100—<br />

Kozmata fényképe után.<br />

friss tejet öntve s azt 2—3 napig ott hagyva, folyvást<br />

lehet ily italt ké<strong>sz</strong>íteni. Nyáron igen kellemes a<br />

kevésbbé ártalmas, mint a legtöbb <strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>es ital,,<br />

azonban gyógyhatása nincs, habár ilyenül is ajánlgatják.<br />

* Birói ítéletek allatok ellen a középkorban<br />

nemegy<strong>sz</strong>er fordultakelő. 1120-ban Laon püspöke<br />

egyházi átok alá vetette a mezei egereket és hernyókat.<br />

1386-ban Falaiseben törvény<strong>sz</strong>éki tárgyalás<br />

után felaka<strong>sz</strong>tottak egy di<strong>sz</strong>nót, mivel egy gyermeketmegevett.<br />

1477-ben a bázeli hatóság megégettetett<br />

egy kakast, mely állítólag tojást tojt. 1499-ben a<br />

beauvaisi törvény<strong>sz</strong>ék felaka<strong>sz</strong>tatott egy ökröt, mivel<br />

egy fiatal embert agyon <strong>sz</strong>úrt. 1554-ben a lausannei<br />

püspök excommunikálta a nadályokat, mivel halainak<br />

nagyon ártottak s 1394-ben Montiangban felaka<strong>sz</strong>tottak<br />

egy di<strong>sz</strong>nót, mivel <strong>sz</strong>entelt ostyát evett<br />

meg. 1690-ben Auvergneben a hernyókat • idegen<br />

vagyon elpu<strong>sz</strong>títása» miatt törvény<strong>sz</strong>ék elé idézték<br />

s elitélték, hogy egy bizonyos helyre vonuljanak<br />

vis<strong>sz</strong>a, hol megsemmisítendők le<strong>sz</strong>nek.<br />

* Sajátságos végrendelet. Egy dúsgazdag kereskedő<br />

egé<strong>sz</strong> vagyonát egyik barátjának hagyta oly<br />

feltétellel azonban, hogy az 25,000 forintot tegyen<br />

— koporsójába. Az örökös hos<strong>sz</strong>abb tanakodás után<br />

a koporsóba csekkjegyet tett ez ös<strong>sz</strong>egről, reá bízván<br />

a megholtra, hogy akkor váltsa be, a mikor akarja.<br />

nevezett <strong>sz</strong>iklahasadékba s ott helyezte el véglegesen.<br />

A kegyeletes terv sikerült, azonban<br />

még nem telt el a háromezer év, a mennyi ideig<br />

a régi egyiptomiak hite <strong>sz</strong>erint a meghaltnak lelke<br />

különböző állatokon kere<strong>sz</strong>tül vándorol, hogy<br />

ismét vis<strong>sz</strong>atérjen előbbi porhüvelyébe s már<br />

akadtak emberek, kik a sírt fölfedezték s egyes<br />

tárgyakat kilopva onnan, áruba bocsátották.<br />

Brugsch figyelmessé lett e tárgyakra s a nyomon<br />

kutatva Abd-er-Rassal arab testvérek segítségével<br />

feltalálta a rejtekhelyet s annak tartalma ma<br />

a Kairó külvárosában, Bulakban elhelyezett<br />

világhírű múzeum legnagyobb bü<strong>sz</strong>keségét<br />

képezi.<br />

Lapunk előző évfolyamaiban ismertettük a<br />

fontos leletet*) s a jelen alkalommal csak az<br />

ezek segítségével nyert tapa<strong>sz</strong>talatok egyik fontos<br />

eredményéről akarunk megemlékezni: a<br />

múmiák virágdi<strong>sz</strong>itményeiröl, melyeket most<br />

bemutatott s az eredetiek után ké<strong>sz</strong>ült képeink<br />

ábrázolnak.<br />

Virágok és növények a régi egyiptomiak<br />

korából nem csekély <strong>sz</strong>ámmal maradtak fenn<br />

ránk. A sirkamrákba a koporsókkal együtt bezárt<br />

áldozati adományok közt gyakran találhatunk<br />

kosarakban vagy csé<strong>sz</strong>ékben virágokat s<br />

gyümölcsöket. Füge, gránátalma, <strong>sz</strong>őlő, datolya<br />

s más pálma-gyümölcsök, búza és árpa,<br />

lencse, bab, különböző pépalakban ké<strong>sz</strong>ült kenyerek,<br />

gyógy<strong>sz</strong>erek egymást váltják itt föl. Sokáig<br />

hitték azt, hogy az itt talált vetőmagvak<br />

még uj életre is képesek kelni s hazánkban<br />

is tenyé<strong>sz</strong>tettek úgynevezett mumiabuzákat, de<br />

az ily föltevések mind csak tévedés vagy épen<br />

csalás <strong>sz</strong>üleményei. A tenyé<strong>sz</strong>ő erő a hos<strong>sz</strong>ú<br />

<strong>sz</strong>ázadok alatt e növényekből teljesen kive<strong>sz</strong>ett,<br />

bár tagadhatlan, hogy a növények jó ré<strong>sz</strong>e oly<br />

friss állapotban maradt meg, mely ama föltevést<br />

igen könnyen elősegítette.<br />

A régi növényzet legérdekesebb maradványai<br />

azonban az egé<strong>sz</strong> korunkig érintetlenül<br />

maradt mumiakoporsók bensejében találhatók.<br />

A <strong>sz</strong>entnek tartott lótus-virágból egyes darabokat<br />

tűztek a múmia burkolatába, vagy csokrokat<br />

s virággalyakat raktak a múmia s a koporsó<br />

fedele közé. Más alkalommal ko<strong>sz</strong>orúkat is találunk_oÍB^Bédon<br />

fonva, a mint azt a régi áldó-<br />

1881-ik évf. 40-ik s 1882-ik évf.<br />

Az I. Amenhotep múmiáján talált virágfüzér, a fűzfa leveleiből és a nílusi ákácz<br />

virágaiból. (A termé<strong>sz</strong>etes nagyság fele.)<br />

I. Amenhotep múmiája, abban az állapotában, melyben a der-el bahari-i sir fölfedezi- Virágfüzérekkel restaurált<br />

sekor 1881. jul. 6-án találtatott.<br />

múmia, a külső övekben<br />

lótu<strong>sz</strong>-virágokkal.<br />

lenniök. E czélból csak oly növényeket vála<strong>sz</strong>tottak<br />

ki, melyeknek levelei bőralakuak voltak<br />

s ezeket két<strong>sz</strong>er kere<strong>sz</strong>tbe hajtották, ugy hogy<br />

négy levélke feküdt egymáson s egyenlő hos<strong>sz</strong>ú és<br />

vastag kis csomók képződtek. Különösen <strong>sz</strong>erették<br />

az egyiptomi fűzfa és a mimusops leveleit.<br />

Ez utóbbi nem egyiptomi növény, a régi irók,<br />

eredetéről, Perseanak nevezik s ma is föltalálható<br />

Afrika tropikus vidékén; az egyiptomiak<br />

Punt or<strong>sz</strong>ágból (a mai Somali part) hozták s<br />

otthon különösen a templomok kertjeiben tenyé<strong>sz</strong>tették,<br />

de a rómaiak kora után ismét<br />

eltűnt. Az említett kis levélcsomókat <strong>sz</strong>éttépett<br />

datolya-pálmalevelek <strong>sz</strong>alagjain egymásmellé<br />

helyezték s ezekre tűztek fel egyes kis virágokat,<br />

minők a nílusi ákácz, a saflor és sesbania,<br />

a keleti <strong>sz</strong>arkaláb, a pipacs, búzavirág<br />

vagy néha csak egyes <strong>sz</strong>irmokat, melyeket a<br />

fehér vagy kék lőtu<strong>sz</strong>ból, a Nilus mocsarainak e<br />

rózsáiból, vagy más e czélra túlságosan nagy<br />

virágokból téptek le s az ös<strong>sz</strong>ehajtott levelek<br />

közé <strong>sz</strong>orítottak Ha a levelek igen nagyok voltak,<br />

hos<strong>sz</strong>ában ketté <strong>sz</strong>akították s a fele ré<strong>sz</strong>t<br />

e füzérek, hogy néhányat közülök magával vitt<br />

hazájába.<br />

Fentebb emiitettük, hogy a Birokban talált<br />

tárgyak s ezek közt a növények is gyakran<br />

igen jó állapotban maradtak meg. A múmiák<br />

virágfüzéreikről, melyekhez levegő nem ért s<br />

hol egyenlő hőmérséklet s állandó <strong>sz</strong>árazság<br />

különben sem okozhatott nagy kárt, még inkább<br />

lehet ezt állítani. Igen sok virág csak oly<br />

épnek lát<strong>sz</strong>ik, mint akármely <strong>sz</strong>árított növény,<br />

bár nem ritkán annyi <strong>sz</strong>áz e<strong>sz</strong>tendősök, mint a<br />

hány hónaposok ezek. A legtöbbet a koporsók<br />

át<strong>sz</strong>állítása s kinyitása rontotta meg. Különben<br />

talán épen oly állapotban lennének, mint néhány<br />

nappal azntán, hogy a koporsóba tették.<br />

Ha vízbe te<strong>sz</strong>ik, csakhamar hajlékonyak le<strong>sz</strong>nek,<br />

mint a gyűjteményekben látható <strong>sz</strong>árított növények<br />

és ez állapotban legjobban s a legkisebb<br />

ré<strong>sz</strong>letekig megvizsgálhatók. Egynek-egynek<br />

még <strong>sz</strong>íne is megmaradt, s különösen gyakori<br />

eset ez a keleti <strong>sz</strong>arkalábnál, melynek pirosas<br />

ibolya<strong>sz</strong>ine a nagy I. Amosis múmiáján egé<strong>sz</strong>en<br />

ti<strong>sz</strong>tán kivehető. Nsi-Khonzu herczegnő holttes-

502 VASÁRNAPI UJSAG.<br />

<strong>31.</strong> SZÁM. <strong>1885.</strong> xxxn. ÉVFOLYAM.<br />

•<br />

tén ma is kék búzavirág van s a kötelékek között<br />

piros pipacs lát<strong>sz</strong>ik.<br />

Nevezetes, hogy e virágok s növények között<br />

még eddig (pedig elég gondosan megvizsgálták<br />

őket) nem találtak egyetlen egyet<br />

sem, mely, vagy a melynek közel rokona<br />

Egyiptomban jelenleg vadon ne tenyé<strong>sz</strong>ne. A<br />

pipacs azonban Felső-Egyiptomban, Theba körül<br />

már nem található, de van Alexandria mellett<br />

a partokon s a <strong>sz</strong>arkaláb, búzavirág való<strong>sz</strong>ínűleg<br />

Ázsiából kerültek ide. De e változásokat<br />

nem az éghajlat átalakulása idézte elő,<br />

hanem főkép a talaj gondosabb felha<strong>sz</strong>nálása.<br />

A der-el-bahari lehet tehát több tekintetben<br />

ha<strong>sz</strong>not hajtott már a tudománynak, pedig<br />

a kutatások még folyvást tartanak s hos<strong>sz</strong>ú<br />

időbe fog kerülni, mig e becses gyűjtemény<br />

kincsei mind kiaknázva le<strong>sz</strong>nek.<br />

A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM<br />

KIÁLLÍTÁSI CSARNOKA.<br />

Kiállításunkkal nemcsak azt akartuk bemutatni<br />

az egé<strong>sz</strong> világnak, hogy népünk ipar, mezőgazdaság,<br />

művé<strong>sz</strong>et dolgában mily fokon áll és<br />

mennyit haladt, hanem még különlegesen azt is,<br />

hogy a magyar államkormányzat a közel hú<strong>sz</strong><br />

evi alkotmányos idő<strong>sz</strong>ak alatt mennyiben felelt<br />

meg a magasabb igényeknek, a melyeket a nemzet<br />

politikai múltjánál fogva bátran czélul tűzhetett<br />

ki, de a melyre való hivatásunkat a külföld<br />

oly sok<strong>sz</strong>or kétségbe vonta. A magyar állami<br />

kormányzat valóban mint főkiállitó lép sorompóba<br />

s e czélból a kormányzatnak majdnem<br />

minden ága külön-külön csarnokban tüntette<br />

fel eddigi működésének eredményét. S ezen<br />

eredmények kétségen kivül döntő tényezők kiállításunk<br />

minden várakozást felülmúló sikerében.<br />

Haladásunk, fejlődésünk terén azonban<br />

legkézzelfoghatóbbak ama kivivott sikerek, melyeket<br />

a közlekedés terén tudunk felmutatni.<br />

Ha csak tekintetbe ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük azt az egy adatot,<br />

hogy 1 SGN-bun a magyar államvasutak hos<strong>sz</strong>a<br />

ös<strong>sz</strong>esen 128 kilométer volt, mig 1881-ben már<br />

az államvasutak hálózata 4339 kilométerre<br />

emelkedett, évenkinti 50 millió métermázsa teherforgalommal<br />

: akkor világosan előttünk áll<br />

az egé<strong>sz</strong> — igazán impozáns eredmény egyik<br />

ré<strong>sz</strong>lete.<br />

Közlekedés-ügyünk ez örvendetes fejlettségének<br />

<strong>sz</strong>erencsés jelképe kiállitásunkon már maga<br />

a csarnok is, melynek képét közöljük. Az elevátor<br />

derék tervezője, Ulrich építé<strong>sz</strong> a kiállítás<br />

két leghatalmasabb épületének, az iparcsarnok<br />

és a közlekedésügyi mini<strong>sz</strong>térium<br />

csarnokának megalkotásával megerősítette<br />

ama véleményt, hogy benne nemcsak eredeti<br />

felfogású, jeles constructeurt bírunk,<br />

hanem müveit ízlésű műépíté<strong>sz</strong>t is. Főleg ép<br />

a közlekedés ügyi csarnok az, mely ugy egé<strong>sz</strong>ében,<br />

mint minden ré<strong>sz</strong>letében o>sthetikai <strong>sz</strong>empontból<br />

Kifogástalan. Kívülről a <strong>sz</strong>erencsés<br />

tagosítás,, belülről az az egy<strong>sz</strong>erű bár, de<br />

<strong>sz</strong>ép dí<strong>sz</strong>ítés, a lebegő jute-tetőzet, a vaspillérek<br />

festői jelvényeikkel, mindez fényesen tanúskodik<br />

ízléséről.<br />

De nemcsak a terv, hanem a kivitel, az építkezés<br />

is minta<strong>sz</strong>erű, s ez ismét Gregersen Guilbrand,<br />

bel- és külföldön egyaránt ismeretes derék<br />

vállalkozónk érdeme. A csarnok megnyerő külsejének<br />

megfelel a gazdag tartalom is. Kétségtelen,<br />

hogy a nagy, müveit közönségre nézve<br />

egyetlen kiállítás se nyújt több tanulságos,<br />

közérdekű dolgot, mint a közmunka- és közlekedésügyi<br />

mini<strong>sz</strong>térium csarnoka. Maga a központi<br />

óriási terem, hol a tengeré<strong>sz</strong>et, a hajózás,<br />

a tengeri halá<strong>sz</strong>at, a vasúti jelzés és mű<strong>sz</strong>erek,<br />

a távírás <strong>sz</strong>áz meg <strong>sz</strong>ázféle dolgai vannak együtt,<br />

naphos<strong>sz</strong>at képes lekötni a figyelmet. Czikkunk<br />

keretén túl esnék, csak felsorolni is az itt egybegyűjtött<br />

tárgyakat, melyeknek megbe<strong>sz</strong>élése köteteket<br />

kívánna; csak jelezni kivánnók, hogy a<br />

tengeri halá<strong>sz</strong>bárkától a hatalmas három árboczos<br />

vitorlás hajóig, az apró, fürge, kis <strong>sz</strong>örnyetegtől:<br />

a torpedóhajótól kezdve a hatalmas kolo<strong>sz</strong>usig,<br />

a pánczélos óriásig, hű mintázatban<br />

látjuk a tengeri hajózást feltüntetve. Fiume kikötőjének<br />

építéséről nagy czikksorozatnál világosabb<br />

képet nyújt a fiumei kikötőépitési vállalat<br />

által kiállított 15 modell-csoportozat. Az oczeanograíiai<br />

mű<strong>sz</strong>erek gyűjteménye pedig egé<strong>sz</strong>en<br />

uj világot tár elénk. Nagyon érdekes a tengeri<br />

halá<strong>sz</strong>atnak a Quarneroban <strong>sz</strong>okásos módozatait<br />

ábrázoló öt dombormű: a fCocchia*<br />

és «Tartanai, a

504 VASÁKNAPI ÚJSÁG. <strong>31.</strong> SZÁM. <strong>1885.</strong> XXXII. ÉVFOLIAM.<br />

a <strong>sz</strong>épművé<strong>sz</strong>etek mini<strong>sz</strong>tériumának titkára, Georges<br />

Clairin, Gaston Berardi az «Indépendance<br />

Belge» <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tője j Félicien Rops festő, Lockroy,<br />

Hugó Viktor fia özvegyének férje és Hugó Georges i<br />

a nagy költő unokája, Naquet <strong>sz</strong>enátor, Léiy zeneműkiadó,<br />

Bemard a köztársaság elnökének unokaöcscse,<br />

Durand, Ulbach veje.<br />

Könyv a kiállításról. Mint emiitettük, a kiállítás<br />

or<strong>sz</strong>ágos bizottsága Keleti Károlyt, az or<strong>sz</strong>. stati<strong>sz</strong>tikai<br />

hivatal elnökét bizta meg a kiállításról ké<strong>sz</strong>ítendő<br />

nagy monográfia <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésével. E mű feladata<br />

le<strong>sz</strong>, hogy kiindulva az or<strong>sz</strong>ág jelen közgazdasági<br />

és miveltségi állapotából, állapítsa meg a haladást,<br />

melyet Magyaror<strong>sz</strong>ág az 1873-iki bécsi, az<br />

1878-iki párisi nemzetközi s az ez időtől fogva az<br />

or<strong>sz</strong>ág több vidékein rendezett or<strong>sz</strong>ágos ugyan, de<br />

mégis inkább helyi érdekű kiállítások óta tett; továbbá<br />

hivatva le<strong>sz</strong>. e mű, hogy megismertesse az<br />

1885-iki kiállítás eredményeit az őstermelés, az ipar,<br />

művé<strong>sz</strong>et, tudomány, népnevelés, közegé<strong>sz</strong>ségügy,<br />

sőt ezzel kapcsolatosan még a közigazgatás és államháztartás<br />

terén is; emelje ki az egyes kiállítóknak<br />

nem annyira csak tárgyait, mint inkább az általuk<br />

képviselt termelés irányát, mennyiségét s az or<strong>sz</strong>ág<br />

közvi<strong>sz</strong>onyaira vonatkozó fontosságát; tüntesse ki a<br />

hiányokat, terje<strong>sz</strong><strong>sz</strong>e ki tanulmányozását a külföld<br />

hasonló vi<strong>sz</strong>onyaival való ös<strong>sz</strong>ehasonlításra. A mű<br />

egyes <strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>ainak megírásával az egyes kiállítási<br />

csoportok legjelesebb <strong>sz</strong>akférfiai bízatnak meg; a fő<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő<br />

Keleti Károly pedig az átalános áttekintést<br />

és végkövetkeztetést irja meg. Keleti mellett egy<br />

<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tői bizottság fog működni, az egyes ré<strong>sz</strong>ek<br />

megírására hivatott <strong>sz</strong>akférfiakból.<br />

A milliomodik látogató. Az or<strong>sz</strong>ágos kiállítási<br />

bizottság elhatározta, hogy a milliomodik látogatót<br />

értékes ajándékkal fogja meglepni. Azon a napon,<br />

a mikor a látogatók <strong>sz</strong>áma már oly nagy le<strong>sz</strong>, hogy<br />

bizton lehet következtetni a milliomodik eljövetelére,<br />

a főkaput kivéve, a kiállítás ös<strong>sz</strong>es kapuit bezárják,<br />

a főkapunál pedig háromtagú bizottság fogja titokban<br />

<strong>sz</strong>ámlálni a bejövöket. Mikor azután belép az,<br />

a kire lesnek, a mitsem sejtőnek tudtára fogják adni,<br />

hogy őt illeti meg a bizottság ajándéka, 100 db kiállítási<br />

sorsjegy. Jelenleg körülbelül 860,000 jegy van<br />

már eladva és igy a milliomodik jegy való<strong>sz</strong>ínűleg<br />

aug. hó 10. és 20-ika között fog kiadatni.<br />

Szaid pasa, a török nagyvezir augu<strong>sz</strong>tus végén<br />

vagy <strong>sz</strong>eptember elején meglátogatja a kiállítást.<br />

A vidéki tanítók tömegesen látogatják a kiállítást<br />

s a fővárost. A <strong>sz</strong>ilágy-solymóvidéki tanítók,<br />

kik öt napig voltak a fővárosban, már eltávoztak.<br />

A csongrádmegyei tanítók pedig augu<strong>sz</strong>tus 2-án érkeznek<br />

az or<strong>sz</strong>ágos kiállítás megtekintésére, egy hétig<br />

fognak itt maradni. Itt voltak a múlt héten a<br />

Kolozsvári tanítók, <strong>sz</strong>ámra mintegy 30-an. A fogadóbizottságnál<br />

még több erdélyi testület és közeégje-<br />

Gaillardet ily czimü müve nyomán jellemzi az amerikai<br />

életet és köz<strong>sz</strong>ellemet. Az «Értesítőn -ben két<br />

magyar és négy franczia könyv van ismertetve,<br />

u. m. Petz Gedeon «Magyar hun-mondá»-ja, e tudományos<br />

becscsel biró dolgozat; «A <strong>sz</strong>egedi zsidók<br />

1785-től 1885-igi, Ló'w Immánuel és Kulinyi Zsigmond<br />

könyve ; Martha tanár «La delicatesse dans<br />

l'art»-ja, mely a művé<strong>sz</strong>et gyöngéd <strong>sz</strong>épségeit tárgyalja,<br />

<strong>sz</strong>emben a nyers naturalizmussal; stb. A "Budapesti<br />

Szemle* előfizetési ára egé<strong>sz</strong> évre 12 frt, félévre<br />

6 frt.<br />

Vas Gereben ös<strong>sz</strong>es munkáit Mehner Vilmos<br />

adja ki di<strong>sz</strong>es füzetekben, és illu<strong>sz</strong>trácziókkal. Száznál<br />

több kép le<strong>sz</strong> e munkában, Gyulay Lá<strong>sz</strong>lótól.<br />

Az első füzetek már nemsokára elhagyják a sajtót.<br />

Grant emlékiratai. Eddigelé már két<strong>sz</strong>ázezer<br />

példányt rendeltek meg Grantnak sajtó alatt levő<br />

emlékirataiból. A munka elő<strong>sz</strong>ava július első napjáról<br />

van keltezve. Grant igy ir:<br />

•Ember tervez, Isten végez. Az emberi életnek<br />

csakis nagyon kevés fontos eseménye van, a mely<br />

kizárólag saját egyéniségéből <strong>sz</strong>ármazik. Bár barátaim<br />

sok<strong>sz</strong>or un<strong>sz</strong>oltak arra, hogy emlékirataimat<br />

papírra tegyem, — soká abban a határozatban voltam,<br />

hogy semmit sem irok a nyilvánosság <strong>sz</strong>ámára.<br />

Hatvankét éves koromban egy baleset következtében<br />

olyan sérülést <strong>sz</strong>envedtem, mely a házhoz <strong>sz</strong>egezett,<br />

bár teljesen egé<strong>sz</strong>ségesnek éreztem magamat.<br />

E körülmény a tanulmányt kellemes <strong>sz</strong>órakozássá<br />

tette előttem, nem sokára pedig üzletem egyik ré<strong>sz</strong>esének<br />

gazsága miatt súlyos anyagi ve<strong>sz</strong>teség ért.<br />

Ebben az időben keresett fel a «Centary Magazin!<br />

kiadóhivatala, azzal a kéréssel, hogy folyóirata<br />

<strong>sz</strong>ámára néhány közleményt írjak. Hogy keresetmódhoz<br />

juthassak, elfogadtam az ajánlatot, mert<br />

ebben az időben kölcsönpénzből éldegéltem. Kellemesnek<br />

találtam a munkát és elhatároztam, hogy folylentette<br />

be érkezését. A tanítók fogadó és kalauzoló<br />

bizottsága pedig minden lehetőt elkövet, hogy csekély<br />

költséggel kellemes napokat <strong>sz</strong>erezzenek a látogató<br />

kartársaknak.<br />

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />

A • Budapesti Szemle» augu<strong>sz</strong>tusi kötete is a jeles<br />

vállalat <strong>sz</strong>okott tartalomgazdagságával bir. Első<br />

közleménye .Egy ola<strong>sz</strong> kalandor a múlt <strong>sz</strong>ázadban*,<br />

Hu<strong>sz</strong>ár Imrétől, ki gróf Gonani József életrajzával ismertet<br />

meg egy franczia könyv után. Gorani élete<br />

valóságos regény, ki mint o<strong>sz</strong>trák ti<strong>sz</strong>t vett ré<strong>sz</strong>t a<br />

hétéves háborúban, megfordult Európa <strong>sz</strong>ámos udvarainál,<br />

jó barátságban élt Voltaíre-rel, Mirabeauval;<br />

Bécsben Mária Terézia figyelmét és magára<br />

vonta e<strong>sz</strong>ével, Katalin czárnő pedig egyenesen konstantinápolyi<br />

csá<strong>sz</strong>árnak <strong>sz</strong>emelte ki arra az esetre,<br />

ha a törököt kiűzheti onnan. Hunfalvy Pál folytatja<br />

polemikus czikkét Xenopol román tanár ellen<br />

«A rumun történetírásról,, <strong>sz</strong>ámos nagyérdekü adatot<br />

sorolva föl a románok erdélyi letelepedésére.<br />

Simonyi Jenő befejezi .Afrancziák Hátsó-Indiában,<br />

czimü czikkét, mely a tonkingi és anami vi<strong>sz</strong>ály alkalmából<br />

tájékoztat, A <strong>sz</strong>épirodalmi ré<strong>sz</strong>t Pálffy Albert<br />

.Ne hallja hirét az anyjának, czimü regényénekfolytatása<br />

és Eadó Antalnak négy ola<strong>sz</strong> költőből<br />

(Fehcaja, Alfieri, Stecchetti és Monti) adott sikerült<br />

fordítás* képviseli. Heltai Ferencz pedig nagyobb<br />

közleményt kezd meg -Az or<strong>sz</strong>ágos tárlat és tanulságai,<br />

czimen, rámutatva a fogyatkozásokra. - Egy<br />

névtelen közlés .Ariatocratia Amerikában, czimmel '<br />

tatom. Midőn a közönség <strong>sz</strong>ámára ké<strong>sz</strong>ítettem elő<br />

művemet, az az ő<strong>sz</strong>inte óhaj vezetett, hogy lehetőleg<br />

tárgyilagos legyek, s kerüljem az igazságtalanságot<br />

mindenki irányában. Az első kötetet, valamint a második<br />

kötet első felét a nélkül irtani, hogy tudtam<br />

volna egé<strong>sz</strong>ségem ve<strong>sz</strong>élyes állapotát. Később mind<br />

jobban közeledtem a halálhoz, s voltak hetek, midőn<br />

semmivel sem foglalkozhattam. Időközben javult<br />

állapotom, ugy hogy ismét dolgozhattam annyit, a<br />

mennyit nézetem <strong>sz</strong>erint a munka megkövetelt. Azt<br />

hi<strong>sz</strong>em, jobban kielégíthettem volna a közönség várakozásait,<br />

ha több idő áll rendelkezésemre. Odatörekedtem,<br />

hogy legidősebb fiam segítségével minden<br />

felhozott tényt a jelentésekkel hitelesítsem. A kommentárok<br />

egyéni felfogásomat jelzik és azt mutatják,<br />

hogy miként fogtam fel az egyes eseményeket.<br />

E megjegyzések kíséretében adom át könyvemet<br />

a közönségnek, s kérem egyúttal annak jóakaratát..<br />

Folyóiratok. A heraldikai és genealógiai társaság<br />

közlönye, a > Turul* legutóbbi <strong>sz</strong>ámában dr. Béthy<br />

Lá<strong>sz</strong>ló azt a kérdést fejtegeti, hogy «01áh eredetűek-e<br />

a Hunyadiak.. Igenlőleg vála<strong>sz</strong>ol rá, de magyarázza<br />

egy<strong>sz</strong>ersmind, hogy a középkorban az oláh<br />

név voltaképen pá<strong>sz</strong>torembert jelentett. Dr. Szendrey<br />

János «A Miskócz-nemzetségről. <strong>sz</strong>óló czikkét folytatja,<br />

gróf Lázár Miklós, báró Nyáry Albert régibb<br />

családokról értekeznek, Tagányi Károly pedig az<br />

or<strong>sz</strong>ágos levéltárban őrzött vagy följegyzett nemesi<br />

oklevelek lajstromából a hatodik közleményt adja<br />

közre. Könyvismertetések, apróbb közlemények egé<strong>sz</strong>ítik<br />

ki a tartalmas füzetet, melyben <strong>sz</strong>ínes nyomású<br />

családi czimert és pecsétrajzokat is találunk.<br />

— A «Termé<strong>sz</strong>ettudományi Közlöny» júliusi füzetében<br />

a <strong>sz</strong>ámos kisebb közlemények mellett három<br />

nagyobb értekezés van. Ezek közt dr. Fodor Józsefnek<br />

a tud. akadémia nagygyűlésén tartott érdekes<br />

felolvasásából «A hos<strong>sz</strong>ú életről, bő kivonat; továbbá<br />

az .Alföldi zsombék., dr. Borhás Vincz'étől;<br />

«A tejsav a nép táplálékában., Petrovics Dömétől. —<br />

A .Földtani Közlöny jun.-<strong>sz</strong>eptemberi vastag füzetét<br />

nagy ré<strong>sz</strong>ben a földtani társulat legutóbbi közgyűlésének<br />

tárgyai foglalják el; nevezetesen a földtani<br />

intézet jelentése 1884-ről; igazgatósági jelentés<br />

Böckh Jánostól; fölvételi jelentések Matyasov<strong>sz</strong>ky<br />

Jakabtól, Lóczy Lajostól, dr. Pethő Gyulától,<br />

dr. Koch Antaltól, Roth Lajostól, Halaváts Gyulától,<br />

dr. Schafarzik Ferencztől és Gesell Sándortól. — A<br />

Magyar Phihsophiai Szemle júliusi <strong>sz</strong>ámában dr. Buday<br />

József befejezi érdekes tanulmányát dr. Petőcz<br />

Mihály bölcseleti rend<strong>sz</strong>eréről. Ezt követi Böhm Károly<br />

magvas fejtegetése «A formai logika reformjáról.,<br />

különös tekintettel a magyar iskolákban ha<strong>sz</strong>nált<br />

logikai könyvekre. A harmadik nagyobb közlemény<br />

.Antonio Rosmini filozófiájának tendenczi<br />

ája.» Bokor József hos<strong>sz</strong>abb kritika alá ve<strong>sz</strong>i Pul<strong>sz</strong>ky<br />

Ágostnak .A jog- és<br />

czimű művét.<br />

állambölcsé<strong>sz</strong>et alaptanai,<br />

Előfizetési felhívás. Szegedről Molnár György<br />

<strong>sz</strong>ínművé<strong>sz</strong>, a nemzeti <strong>sz</strong>ínház volt tagja, előfizetést<br />

hirdet «Lear király.-ról, .Othello.-ról és .Tartuffe.-<br />

rül irt tanulmányaira, egyenkint 50 kr, együtt 1 frt<br />

áron; a pénzek nevére küldendők (Széchenyi-tér<br />

8. <strong>sz</strong>.) aug. 25-éig.<br />

Az opera<strong>sz</strong>ínházban, melynek minden este nagy<br />

közönsége van, most magyar emberek vendég<strong>sz</strong>erepelnek,<br />

Ernst Henrik, Manlieit Jakab és Be'ly Hermin<br />

kisas<strong>sz</strong>ony. Bély k. a. a hamburgi <strong>sz</strong>ínház tagja,<br />

s a budapesti <strong>sz</strong>ini iskolában tanult. Képzett hangja<br />

van, s mint kolloratur énekesnő, a <strong>sz</strong>erep énekré<strong>sz</strong>eit<br />

jól kidolgozza. Manheit Jakab <strong>sz</strong>intén az opera-iskola<br />

növendéke volt, vendég<strong>sz</strong>erepelt is nálunk, s<br />

d6rék énekes vált belőle. Legtöbb rokon<strong>sz</strong>envvel<br />

azonban Ernst Henrik találkozik, operánk egykori<br />

primadonnájának, Kaiser-Ernstnek fia. Evek előtt<br />

Ernst Henrik is tagja volt operánknak, mint kezdő,<br />

de akkor bariton <strong>sz</strong>erepeket énekelt, most pedig<br />

mint tenorista sok ízléssel és kifejezéssel énekelt<br />

«Lohengrin»-ben és «Carmen.-ben.<br />

A budai <strong>sz</strong>ínházak igazgatóságától októbertől<br />

kezdve Feleki Miklós vis<strong>sz</strong>alép. A <strong>sz</strong>íntársulat jelenleg<br />

a gyapju-utczai német <strong>sz</strong>ínházban is ját<strong>sz</strong>ik, s<br />

ezen kivül a kri<strong>sz</strong>tinavárosi <strong>sz</strong>ínkörben ; téli <strong>sz</strong>állása<br />

pedig a várbeli <strong>sz</strong>ínház. A társulat lépéseket tett,<br />

hogy október 1-től kezdve a <strong>sz</strong>ínházak a további<br />

<strong>sz</strong>erződési időre egy konzorcziumnak adassanak ki,<br />

melynek tagjai volnának Makó, Róna<strong>sz</strong>éki és a társulat<br />

több elsőrendű tagja. Ugy az állam, mint a főros<br />

ré<strong>sz</strong>éről továbbra is <strong>sz</strong>ámítanak arra a segélyre,<br />

a mit Feleki élvez.<br />

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK<br />

A régé<strong>sz</strong>eti közgyűlésen aug. 3-án Pul<strong>sz</strong>ky<br />

Ferencz fog elnökölni. Ugyan ő vezeti azokat az értekezleteket<br />

is, melyeken a muzeumok és régé<strong>sz</strong>eti<br />

társulat közös érdekei fölött fognak tanácskozni.<br />

A tudományos előadásokat a kiállítás hangversenycsarnokában<br />

tartják. Egy nap Czobor Béla <strong>sz</strong>olgál<br />

magyarázattal a kiállított régiségekről. Az utolsó<br />

nap Ó-Budára is kirándulnak megnézni a kiásott<br />

római épületeket.<br />

A közgyűlés a kiállítás területén levő hangversenyteremben<br />

e hó 3-án reggel 10 órakor nyílik meg;<br />

előbb az ugyané terem első emeleti helyiségeiben<br />

levő anthropologiai kiállítást tekintik meg, Czobor<br />

Béla vezetése mellett, Az elnöki megnyitó be<strong>sz</strong>édet<br />

Pul<strong>sz</strong>ky Ferencz tartja; azt követi a társulati küldöttségek<br />

bemutatására, majd pedig az értekezések,<br />

és pedig ifj. Kubinyi Miklós az árvamegyei régé<strong>sz</strong>eti<br />

emlékekről; Wosin<strong>sz</strong>ky Mór: kőkori telep Tolnagyében<br />

; Lehóczky Tivadar bemutatja beregmegyei<br />

bronzgyüjteményét; dr. Lipp Vilmos: a ke<strong>sz</strong>thelyvidéki<br />

leletekről; Ivánffy Ede : avarkori maradványok<br />

Sopronmegye területén; dr. Sötér Ágost: a<br />

<strong>sz</strong>entpéteri és nemesvölgyi temetőkről. 12 órakor<br />

társas ebéd a kiállítás területén levő Dreher-féle<br />

vendéglőben. Délután 3 órakor a tan<strong>sz</strong>erpavillonban<br />

a Lanfranconi-féle gyűjtemény, azután a mezőgazdasági<br />

csarnokban a Hermán Ottó-féle halá<strong>sz</strong>ati<br />

e<strong>sz</strong>közgyüjtemény megtekintése. Kedden, aug. 4-én<br />

reggel 8—9 óra közt művé<strong>sz</strong>csarnokban dr. Czorégiség-<br />

kiállítást. 9 órakor a<br />

bor Béla magyarázza a<br />

hangverseny-teremben dr. Rómer F. Flóris elnöklete<br />

alatt ülés, melyen dr. Ortvay Tivadar: .É<strong>sz</strong>revételek<br />

a «zsarnok-gyilkosok, néven ismert ó-görög<br />

<strong>sz</strong>oborcsoport felállításához, czimű értekezést ad<br />

elő ; Téglás Gábor : .a római bányá<strong>sz</strong>atról Erdélyben.,<br />

dr. Réthy Lá<strong>sz</strong>ló: «Daczia nemzetiség vi<strong>sz</strong>onyairól<br />

a rómaiság idején., KönigPál: «Mithras-emlékekről<br />

a dévai múzeumban.. 12 órakor társas ebéd.<br />

Délután 3 órakor a népipari gyűjtemény, a bosnyák<br />

pavillon, a horvát s a keleti kiállítás megtekintése.<br />

Szerdán, aug. 5-én reggel 8—9 óra közt a műcsarnokban<br />

a műemlékek or<strong>sz</strong>. bizottsága kiállításának<br />

megtekintése. 9 órakor a hangverseny-teremben<br />

br. Nyáry Albert elnöklete alatt ülés következő értekezésekkel:<br />

Könyöki József: «Magyaror<strong>sz</strong>ág nyugoti<br />

határvárairól a középkorban;» dr. Czobor Béla<br />

a kiállításon levő latin és görög <strong>sz</strong>ertartású egyházi<br />

emlékekről; dr. Szendrei János: .Dürer Albrecht<br />

<strong>sz</strong>ármazásáról és művé<strong>sz</strong>etéről,» Haan Lajos: «A Dürer-féle<br />

magyaror<strong>sz</strong>ági családról.. 12 órakor társas<br />

ebéd a kiállítás területén levő munkácsi csárdában.<br />

Délután 3 órakor dr. Torma Károly ó-budai ásatásaiból<br />

<strong>sz</strong>ármazó régiségek megtekintése a főváros<br />

pavillonjában. — Csütörtökön, aug. 6-án reggel 8<br />

órakor találkozás a nemzeti múzeum régiségtárában;<br />

a gyűjtemények megtekintése Pul<strong>sz</strong>ky Ferencz és<br />

Hampel József kalauzolása mellett. 10 órakor a főrendiház<br />

termében Pul<strong>sz</strong>ky Ferencz elnöklete alatt<br />

értekezlet: 1. A régiségleletek állami kezeléséről,<br />

előadó Galamb István kir. járásbiró Zirczről. <strong>2.</strong> Az<br />

or<strong>sz</strong>ágban létező muzeumok és régé<strong>sz</strong>eti társulatok<br />

közös érdekeiről, előadó Hampel József. 12 órakor<br />

dí<strong>sz</strong>ebéd a Szik<strong>sz</strong>ay vendéglőben s végül délután 3<br />

órakor kirándulás Ó-Budára a régé<strong>sz</strong>eti ásatások<br />

megtekintése végett.<br />

Az erdélyi közművelődési egylet végrehajtó<br />

bizottsága lelkes felhívást küldött <strong>sz</strong>ét a hazai fürdők<br />

orvosaihoz, ös<strong>sz</strong>esen 47 fürdőhelyre. Felhívta párt-<br />

<strong>31.</strong> SZAM. <strong>1885.</strong> XXXII. ÉVFOLYAM.<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG 505<br />

fogásra az ügyvédi kamarákat is. A 03 megye egyenként<br />

fölkért alispánjai közül eddig még 18 nem vála<strong>sz</strong>olt<br />

; a 25 önálló törvényhatósággal biró város<br />

polgármesterei közül még 14 és a 113 rendezett tanácsú<br />

város polgármesterei közül 50 nem küldött<br />

vála<strong>sz</strong>t.<br />

A filléres gyűjtést illetőleg nagy lelkesedést keltett<br />

Nógrádmegye alispánja, Sczitov<strong>sz</strong>ky János azon<br />

átirata, mely <strong>sz</strong>erint 300 db. 500—500 tiz krajczáros<br />

<strong>sz</strong>elvényt tartalmazó bárczakönyvet kér. Nagy megelégedést<br />

<strong>sz</strong>ült Kemény Gábor báró közlekedésügyi<br />

mini<strong>sz</strong>ter értesítése, hogy az egyesület vála<strong>sz</strong>tmányai,<br />

a dolog termé<strong>sz</strong>ete <strong>sz</strong>erint, portómentesen levelezhetnek.<br />

Matlekovics Sándor or<strong>sz</strong>. kiállítási elnök megengedte,<br />

hogy a kiállítás területén persely állíttassák<br />

fel. A kibocsátott gyüjtőivek beküldésének határideje<br />

a felmerült kívánságokhoz képest deczember<br />

végéig hos<strong>sz</strong>abbittatott meg. Figyelmet érdemel az a<br />

hir, hogy a görög egyesült lelké<strong>sz</strong>ek hajlandók az<br />

e<strong>sz</strong>me támogatására.<br />

A közgyűlési ünnepélyre az előké<strong>sz</strong>ületek serényen<br />

folynak. A m. kir államvasutak és a <strong>sz</strong>amosvölgyi<br />

vasút igazgatóságai kedvezményes jegyek adására<br />

kérettek fel.<br />

A vöröskere<strong>sz</strong>t-egylet az antwerpeni kiállításon.<br />

Az antwerpeni kiállítás jury-je a magyar vöröskere<strong>sz</strong>t-egylet<br />

kiállítását a legnagyobb kitüntetéssel,<br />

a dí<strong>sz</strong>oklevéllel jutalmazta. A magyar vöröskere<strong>sz</strong>tegylet<br />

a külföldön ezúttal másodízben vett ré<strong>sz</strong>t kiállításon,<br />

és mindkettőn, a berlini egé<strong>sz</strong>ségügyi és az<br />

antwerpeni világkiállításon a legnagyobb kitüntetést<br />

nyerte. A vöröskere<strong>sz</strong>t-egylet ös<strong>sz</strong>es intézményei,<br />

valamint az általa fentartott Erzsébet kórház<br />

valóban minta<strong>sz</strong>emek is.<br />

A vidéki hirlap<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tők és kiadók kongres<strong>sz</strong>usa<br />

augu<strong>sz</strong>tus 24-én kezdődik Budapesten, s<br />

az üléseket az írók és művé<strong>sz</strong>ek társaságának helyiségében<br />

fogja tartani. A kongres<strong>sz</strong>usban való ré<strong>sz</strong>vétel<br />

végett augu<strong>sz</strong>tus 5-kéig Roboz István, a «Somogy,<br />

<strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tője értesítendő Kaposvártt. Az előké<strong>sz</strong>ítő<br />

bizottság fölkéri a vidéki <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tőket és<br />

kiadókat, hogy minél <strong>sz</strong>ámosabban jelenjenek meg.<br />

A ré<strong>sz</strong>letes programm a közelebbi napokban fog<br />

megjelenni. Addig is megemlítjük, hogy a Balaton-<br />

Füreden jut 20-án tartott előleges értekezlet a következő<br />

irányelvek körül forgott:<br />

Megalakítandó a vidéki hirlapirók or<strong>sz</strong>ágos egyesülete<br />

; egységes <strong>sz</strong>ervezettel, központi igazgatással,<br />

kötelező alap<strong>sz</strong>abályokkal. A sajtó<strong>sz</strong>abadság korlátain<br />

belül oda kell hatni, hogy a vidéki hírlapirodalommal<br />

való hivatás<strong>sz</strong>erű foglalkozás az egyleti tagsághoz<br />

legyen kötve. Az egyesület további és főczélja<br />

a közös érdekeket <strong>sz</strong>olgáló vidéki újságírók közt <strong>sz</strong>emélyes<br />

és <strong>sz</strong>ellemi érintkezés létesítése és fentartása.<br />

Az egyesületnek, a központon kivül, hol ez a fővárosi<br />

hirlapirók egyesületével lenne kapcsolatba hozandó,<br />

a vidék egyes nagyobb városaiban, az azon a<br />

vidéken létező lapok <strong>sz</strong>ámarányához képest, lennének<br />

fiókjai, melyek egyré<strong>sz</strong>ről közvetítenék az érintkezést<br />

a központtal, másré<strong>sz</strong>t <strong>sz</strong>orosabb együttműködést<br />

létesítenének a saját vidékükbeli hírlapok között.<br />

A kongres<strong>sz</strong>us lehetőleg iparkodik módot találni<br />

arra, hogy az egyesület alap<strong>sz</strong>abályaiban kvalifikácziót<br />

állapítson meg, jellemre és irodalmi képzettségre.<br />

Keres továbbá módot a vidéki hírlapok tul<strong>sz</strong>aporodásának<br />

és az ebből eredő bajok meggátlására.<br />

Az egyesülettel kapcsolatban létesítendő a vidéki<br />

hirlapirók segélyzö és nyugdíj <strong>sz</strong>övetkezete. A kongres<strong>sz</strong>us<br />

feladata leend továbbá a kiadók és <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tők<br />

között levő, eddig teljesen rendezetlen vi<strong>sz</strong>ony<br />

<strong>sz</strong>abályozása, a vidéki sajtónak a fővárosival<br />

való <strong>sz</strong>orosabb kapcsolatba hozása és a vidéki lapkiadók<br />

or<strong>sz</strong>. <strong>sz</strong>övetkezete.<br />

A magyar könyvkereskedők egylete aug. 2-án<br />

tartja közgyűlését. Az egylet meleg hangú levélben<br />

hivta meg az o<strong>sz</strong>trák könyvkereskedőket az or<strong>sz</strong>. kiállítás<br />

meglátogatására, s ezek <strong>sz</strong>ívesen fogadták e<br />

meghívást és aug. 2-án délután három napi tartózkodásra<br />

Budapestre jönnek.<br />

EGYHÁZ ÉS ISKOLA.<br />

Festé<strong>sz</strong>eti női tanfolyamot <strong>sz</strong>ándékozik felállítani<br />

már a jövő évben a közoktatásügyi mini<strong>sz</strong>ter s e<br />

czélra a magyar tudományos akadémia palotájának<br />

azon első emeleti helyiségeit bérelte ki, a melyekben<br />

Arany János lakott. A tanfolyam <strong>sz</strong>ervezése most<br />

van munkában.<br />

A kisdednevelők or<strong>sz</strong>ágos egylete, mely aug.<br />

21—23 ik napjain Budapesten tartja idei nagygyűlését,<br />

fölhívást bocsátott ki, kiérve a kisdedóvó intézeteket,<br />

lépjenek az egylet támogatóinak sorába. Az<br />

egylet tizennégy év óta működik s nagy ré<strong>sz</strong>e van<br />

abban, hogy a hazai kisdednevelés ügye örvendetes<br />

lendületnek indult. Or<strong>sz</strong>ág<strong>sz</strong>erte egymás nyomában<br />

létesülnek a kisdedóvó-intézetek, melyekben képzett<br />

erők magyaros <strong>sz</strong>ellemben nevelnek. Az alap<strong>sz</strong>abályokat<br />

oda módosították, hogy mennél többen<br />

léphessenek a tagok sorába. Alapító tag lehet, a ki<br />

egy<strong>sz</strong>er mindenkorra ötven forintot ir alá s ez ös<strong>sz</strong>eget<br />

legalább három-forintos évi ré<strong>sz</strong>letekben befizeti.<br />

A pártoló tagok hat éven át fizetnek három-három<br />

forintot. A rendes tagok körébe, melyek tagdiját<br />

<strong>sz</strong>intén mérsékelték, bevonják a rendes tanítókat is.<br />

Az idei nagygyűlés népesnek ígérkezik. Óhajtandó,<br />

hogy az or<strong>sz</strong>ág képzett kisdednevelői a lehető legnagyobb<br />

<strong>sz</strong>ámmal vegyenek benne ré<strong>sz</strong>t. Ámde a<br />

legtöbben nagyon <strong>sz</strong>űk vi<strong>sz</strong>onyok közt élnek s nehezen<br />

födözhetnék a felutazásnak s az itt töltendő napoknak<br />

költségeit. Az egylet tehát bizalommal fordul<br />

a nevelésügyi egyletekhez, testületekhez s emberbarátokhoz,<br />

kérve, hogy áldozatké<strong>sz</strong> segélyükkel támogassák<br />

őket.<br />

Az eperjesi evang. kerületi tanítóképző intézetbe<br />

felvétetni kivánók augu<strong>sz</strong>tus hó 16-ig küldjék<br />

be sajátkezüleg irt folyamodványaikat a kollégiumi<br />

tanítóképezde igazgatóságához. Ezekhez csatolandó<br />

kere<strong>sz</strong>tlevél, <strong>sz</strong>egénységi, egé<strong>sz</strong>ségi s tanodái bizonyítvány,<br />

negyedik gymnásiumi, vagy reál. vagy polgári<br />

o<strong>sz</strong>tályból. — A teljes ingyenes növendékek<br />

közé felvett tanulók élelmezés, lakás, fűtés, világítás,<br />

ki<strong>sz</strong>olgálás és oktatásban teljesen dij nélkül ré<strong>sz</strong>esülnek,<br />

<strong>sz</strong>egényebb sorsuak ré<strong>sz</strong>ben író<strong>sz</strong>erekkel<br />

is elláttatnak. — A beiratás <strong>sz</strong>eptember 1-én, a tanítás<br />

pedig <strong>sz</strong>ept. 3-án kezdődik meg.<br />

MI ÚJSÁG?<br />

A király és királyné meglátogatják Vilmos csá<strong>sz</strong>árt<br />

Gasteinban. Az agg fejedelem egé<strong>sz</strong>ségére a<br />

gasteini fürdő jótékony hatással van, de ezúttal lemondott<br />

arról a <strong>sz</strong>ándékról, hogy Gasteinból távozva<br />

<strong>sz</strong>okás <strong>sz</strong>erint látogatást tegyen Ischlben. Már előbb<br />

az volt uralkodónk <strong>sz</strong>ándéka, hogy ő látogatja meg<br />

Gasteinban Vilmos csá<strong>sz</strong>árt, a csá<strong>sz</strong>ár azonban nem<br />

akart lemondani arról, hogy Erzsébet királynét meglátogassa<br />

Ischlben. Most uralkodónkkal a királyné is<br />

elmegy Gasteinba. 0 felségöket e hó 6-án este várják<br />

Gasteinba, hol másnap estig maradnak. Hir <strong>sz</strong>erint<br />

ugyanakkor Bismarck herczeg, valamint gr. Kálnoky<br />

külügymini<strong>sz</strong>ter, s Ti<strong>sz</strong>a Kálmán és gr. Taaffe<br />

mini<strong>sz</strong>terelnökök is jelen le<strong>sz</strong>nek Gasteinban.<br />

József főherczeg családja Tátra Füreden. Klotild<br />

főherczegnő két leányával érkezett Tátra-Füredre,<br />

hol két fia a nyár egy ré<strong>sz</strong>ét töltötte. Ó-Tátra-<br />

Füreden, a nyári vendéglőben vannak <strong>sz</strong>állva. A főherczegnőt<br />

elragadta a vidék <strong>sz</strong>épsége, s a környéken<br />

az a hir van elterjedve, hogy a főherczegi<br />

család nyaralót építtet itt.<br />

Petőfi halálának harminczhatodik évfordulója<br />

július 30-án volt. A lapok ez alkalomból fölsorolták<br />

a halálára vonatkozó adatokat, s azoknak elbe<strong>sz</strong>éléseit,<br />

kik az utolsó napokban, vagy a segesvári csatában<br />

találkoztak a költővel. Most is a leghitelesebb<br />

és legré<strong>sz</strong>letesebb dr. Lengyel honvédorvosnak az<br />

az elbe<strong>sz</strong>élése, mely annak idején lapunkban jelent<br />

meg, s melyet az ujabb nyomozások is egé<strong>sz</strong><br />

terjedelmében megerősítettek. Lengyel volt, a ki utol<strong>sz</strong>or<br />

be<strong>sz</strong>élt Petőfivel, a ki figyelmeztette a közeledő<br />

oro<strong>sz</strong>okra, s a ki — maga is menekülvén — még egy<br />

dombról vis<strong>sz</strong>anézve, látta Petőfit, a mint fedetlen<br />

fővel futott, 8 nyomában a kozákok. A költőt többé<br />

senki sem látta.<br />

Jókai B.-Füreden. Jókai rendesen b.-füredi villájában<br />

tölti a nyarat, de most nagy elfoglaltsága következtében<br />

csakis július végén mehetett el családjával<br />

Füredre, hol már nagyon várták. Megérkezése<br />

estéjén Gerőfi Andor <strong>sz</strong>íntársulata <strong>sz</strong>erenáddal ti<strong>sz</strong>telgett<br />

a költőnek. Termé<strong>sz</strong>etesen a fürdő-közönség<br />

sem maradt távol, s lelkes éljenzéssel üdvözölték,<br />

mikor Jókai, Jókainé és Jókai Róza kisas<strong>sz</strong>ony megjelent.<br />

Gerőfi igazgató <strong>sz</strong>ép be<strong>sz</strong>éddel kö<strong>sz</strong>öntötte Jókait,<br />

ki később hos<strong>sz</strong>an be<strong>sz</strong>élgetett az igazgatóval,<br />

a <strong>sz</strong>íntársulat tagjaival.<br />

Jótékony végrendelet. A Miskolczon közelebb<br />

elhunyt Kun József, az első magyar átalános biztosító<br />

társaság miskolczi ügynökségének főnöke,<br />

kinek halálára Lévay József költőnk gyá<strong>sz</strong>költeményt<br />

is irt, végrendeletében 38,600 forintot hagyott jótékony<br />

czélokra. A miskolczi intézetekről, egyletekről,<br />

református és evangélikus egyházról 500 és 1000<br />

forintos hagyományokkal emlékezvén meg, a ref.<br />

főiskolának 10,000 forintot hagyott, mely hú<strong>sz</strong>ezer<br />

forintig tőkésittetvén, kamatai uj tan<strong>sz</strong>ék állitására<br />

<strong>sz</strong>olgálnak, a városnak pedig 20,000 forintot hagyott;<br />

negyvenezer forintig való tőkésítésre, a mi aztán a<br />

város csinosítására fordítandó. Hagyott a magyar<br />

tud. akadémiának, a magyar irók segélyegyletének<br />

ezer-ezer forintot, a Kisfaludy-társaságnak, a magyar<br />

gazdas<strong>sz</strong>onyok egyletének, a történelmi társulatnak<br />

külön két<strong>sz</strong>ázat.<br />

Értékes ajándék Szegednek. Dr. Feiohtinger<br />

Sándor, E<strong>sz</strong>tergom város főorvosa, Szeged város<br />

közönségének nagy értékű <strong>sz</strong>árított növénygyűjteményt<br />

ké<strong>sz</strong>ül ajándékozni. A jeles botanikus<br />

50 évig fáradozott a nagy növénygyűjtemény<br />

ös<strong>sz</strong>eállításán s most Szegednek azért ajándékozza,<br />

mert azt hi<strong>sz</strong>i, hogy elébb-utóbb Szeged egyetemet<br />

vagy műegyetemet kap. A gazdag gyűjtemény közel<br />

10,000 fajtából áll. Ez idő<strong>sz</strong>erint Haynald Lajos bibornok<br />

<strong>sz</strong>árított növénygyűjteményén kívül, a Szegednek<br />

<strong>sz</strong>ánt gyűjtemény a legrégibb és leggazdagabb<br />

az or<strong>sz</strong>ágban. Dr. Feichtinger most e gyűjtemény<br />

rendezésén fáradozik. Nemcsak a hazai flórát<br />

képviseli az, hanem Európa növényvilágát is.<br />

Hajó verseny a Balatonon. A .Stefánia yachtegylet.<br />

jul. 25-én tartotta meg versenyét Balaton-<br />

Fürednél, nagy társaság érdeklődése mellett. Elő<strong>sz</strong>ör<br />

háromtonnás vitorlások mérkőztek, és három<br />

hajó <strong>sz</strong>állt sikra. A gróf Nádasdy Ferencz .Adria.-ja,<br />

a gróf Andrássy Géza .Florida, -ja s a Károlyi Lá<strong>sz</strong>ló<br />

és Zichy Antal grófok .Mignonette.-je. Egyformán<br />

épült mind a három. Tiz kilométeres pályát három<strong>sz</strong>or<br />

kellett körüljárni s ezt legrövidebb idő (3 óra<br />

30 perez) alatt a • Mignonette. tette meg. Az .Adria.-nak<br />

csaknem nyolez perczczel, .Florida.-nak<br />

tizenöt perczczel kellett több idő. Délután <strong>sz</strong>andolinverseny<br />

volt s ebben Madár Károly győzött. Angol<br />

hajólegénység mérkőzött benne. Volt vizbe fordulás<br />

is. Majd két gig-verseny következett. Négy-négy<br />

csolnak indult s az első verseny győztes járművében<br />

volt gróf Zichy József kormányos, gróf Széchenyi<br />

Lajos és Mihály Tivadar az evezősök ; a másodikban<br />

Szarvassy Imre a kormányos, Madár Károly és<br />

Géza az evezősök. Az evezősök ezüst érmet kaptak.<br />

A drezdai magyar-ellenes botrány hatása. Az<br />

insbrucki o<strong>sz</strong>trák lövé<strong>sz</strong>ünnepélyre, mely augu<strong>sz</strong>tus<br />

5-től egé<strong>sz</strong> 17-ig tart, a magyar lövé<strong>sz</strong>egylet egyes<br />

tagjai is kaptak hivatalos meghívót és ennek következtében<br />

értékes nyereménytárgyat is küldtek.<br />

E nyereménytárgy (egy arany serleg) elküldetett az<br />

insbrucki ünnepélyt rendező bizottságnak. A fővárosban<br />

az a hir keringett, hogy az insbrucki rendező<br />

bizottság a küldeményt minden indokolás nélkül<br />

vis<strong>sz</strong>aküldötte. A hir alaptalan, mert a rendező bizottság<br />

elnöke meleg kö<strong>sz</strong>önőlevél kíséretében tudatta<br />

az arany-serleg átvételét. A magyar lövé<strong>sz</strong>egylet<br />

egyes tagjai, mint magánemberek <strong>sz</strong>ándékoztak<br />

az ünnepélyen ré<strong>sz</strong>t venni, de a közbejött drezdai<br />

eset következtében lemondtak <strong>sz</strong>ándékukról és nem<br />

fognak Innsbruckba utazni.<br />

Amerika felfedezésének 400-ik évfordulója.<br />

Kolumbus <strong>sz</strong>ülővárosa, Genua hatósága, támogatást<br />

kér az ola<strong>sz</strong> kormánytól, hogy Amerika fölfedezésének<br />

400. évfordulóját (189<strong>2.</strong>) megünnepelhesse. Ezzel<br />

kapcsolatban amerikai termékekből kiállítást<br />

akarnak rendezni és egy muzeumot <strong>sz</strong>ándékoznak<br />

felállítani, melyben a Kolumbusra vonatkozó okmányok<br />

és tárgyak le<strong>sz</strong>nek láthatók.<br />

Csillagvizsgáló a svábhegyen. Dr. Kunz Adolf<br />

csornai prépost a Svábhegyen villát vásárolt, s csillagvizsgálót<br />

is <strong>sz</strong>ándékozik ott építeni.<br />

A kholera Spanyolor<strong>sz</strong>ágban ije<strong>sz</strong>tő mértékben<br />

dúl. Előbb a franczia lapok, most pedig az angol lapok<br />

<strong>sz</strong>ólalnak föl az ellen, hogy a spanyol kormány<br />

által közzétett hivatalos jelentések nem felelnek<br />

meg a valónak. E jelentések <strong>sz</strong>erint körülbelől 2000<br />

lett volna a naponkint megbetegültek <strong>sz</strong>áma, halottakká<br />

pedig 8—900. A londoni .Standard, azonban<br />

azt a tudósítást közli, hogy a betegek <strong>sz</strong>áma 7000,<br />

a halálozásoké pedig 3000. Megjegyzi, hogy az<br />

utolsó napokban nagy viharok pu<strong>sz</strong>títottak az or<strong>sz</strong>ágban,<br />

a távírót megrongálták, s igy a belügymini<strong>sz</strong>tériumhoz<br />

az adatok csak hiányosan érkezhettek.<br />

Madridban, hol eddig naponkint csak egy pár<br />

kholera-eset volt, most már 25 is van, 12—15 halálesettel.<br />

Legjobban dühöng a járvány Saragossa tartományban.<br />

Granada, Kordova, Malaga sem ment<br />

már a vé<strong>sz</strong>től. Most már kétségtelennek lát<strong>sz</strong>ik,<br />

hogy a ragály egé<strong>sz</strong>en meglepi Spanyolor<strong>sz</strong>ágot. Az<br />

egé<strong>sz</strong>ségügyi rend<strong>sz</strong>abályok nagyon gyarlók, a lakosság<br />

minden intézkedésnek ellen<strong>sz</strong>egül, s a halottakat<br />

sem takarítja el. A franczia kormány a legnagyobb<br />

<strong>sz</strong>igort léptette életbe a határon.<br />

Nép<strong>sz</strong>ámlálás Konstantinápolyban. A török fővárosban<br />

megejtett nép<strong>sz</strong>ámlálás <strong>sz</strong>erint Konstantinápolyban<br />

és külvárosaiban ös<strong>sz</strong>esen 870,000 lélek<br />

lakik; az idegenek <strong>sz</strong>áma felrúg 112,000 lélekre;<br />

kiknek háromnegyed ré<strong>sz</strong>e férfi. Pera lakossága<br />

<strong>2.</strong>70,000 lélek. Az államti<strong>sz</strong>tviselők közt van 23,500<br />

mohamedán, 300 görög, 750 örmény, 150katholi-<br />

•ÍA.,:;, „;iY. . V-'.'ÍSiiíj. :

506 VASÁRNAPT ÜJSÁG <strong>31.</strong> «Z!M. 1**%. WXIT. ÍVPOLYAM.<br />

kus, 3 protestáns, 28 egyéb vallású. Az adatok pontossága<br />

azonban nem bizonyos.<br />

A • Jogtudományi Közlöny• július 31-iki <strong>sz</strong>áma<br />

(31 -ik) a következő tartalommal jelent meg:<br />

Az oro<strong>sz</strong> büntető törvényjavaslat. (Különös ró<strong>sz</strong>).<br />

Dr. Wlassics Gyula kir. alügyéfztől. — A folytonos<br />

és folytatólagos bűncselekmények tana. Dr. Balogh<br />

Jenő-Í6l. — Törvénykezési Szemle: A telekkönyvi<br />

rendelet 9<strong>2.</strong> és az 1881 : LG. tcz. 228. §-a. Dr. Kléruincz<br />

Gyirrgy bajai ügyvédtől. Az ügyvédvizsgáló<br />

bizottság felterje<strong>sz</strong>tése az igazságügymini<strong>sz</strong>terhez. —<br />

Különfélék.<br />

MELLÉKLET: Tartalommutató a Jogtudományi<br />

Közlöny <strong>1885.</strong> folyamának I. felében közölt Curiai<br />

Határozatokhoz.<br />

A budapesti kereskedelmi akadémia mai <strong>sz</strong>ámunkban<br />

megjelent hirdetésére t. olvasóink figyelmét<br />

különösen felhivjuk.<br />

HALÁLOZÁSOK.<br />

PEITLER ANTAL váczi püspök meghalt jul. 24-én<br />

78 éves korában. Az utóbbi éveket mély vis<strong>sz</strong>avonultságban<br />

töltötte, ré<strong>sz</strong>int mert hallását ve<strong>sz</strong>tette,<br />

ré<strong>sz</strong>int mert a püspökségi vagyon zilált körülmények<br />

közé jutván, évenkint csak 12,000 frt fölött<br />

rendelkezhetett a püspök. Peitler a legjobb <strong>sz</strong>ivü<br />

emberek közé tartozott, a ki mindenkin segíteni kívánt<br />

és segített is. Sokan vis<strong>sz</strong>aéltek e jó<strong>sz</strong>ívűséggel,<br />

de Peitlernek az volt elve, hogy a ki kér, annak<br />

<strong>sz</strong>üksége is van. Mig a püspökség jövedelme fölött<br />

rendelkezhetett, az alsó papság, a tanítók érdekében<br />

sokat tett; a váczi gymnáziumot is főgymnáziummá<br />

emelte. Pécsett <strong>sz</strong>ületett, ott is kezdte papi pályáját,<br />

melyen b. Szepessy és Szczitov<strong>sz</strong>ky pécsi püspöksége<br />

alatt gyorsan haladt; 1851-ben pedig a budai<br />

helytartó tanácshoz egyházi előadónak nevezték ki,<br />

s mint ilyen <strong>sz</strong>erzett érdemeket Bach kormánya alatt<br />

a váczi püspökségre. 1859 óta volt váczi püspök. Temetése<br />

e hó 27-én Vácz város mély ré<strong>sz</strong>véte közt<br />

ment végbe, egyházi nagy pompával. A <strong>sz</strong>ertartást<br />

Pauer <strong>sz</strong>ékesfehérvári püspök végezte. Az elhunyt főpap<br />

életrajzát és arczképét lapunk 1861 -ik folyamának<br />

41-ik <strong>sz</strong>áma közölte.<br />

GBANT tábornok temetése augu<strong>sz</strong>tus 8-án le<strong>sz</strong><br />

New-Yorkban. Családja kívánatára nem a Centralparkban,<br />

hanem a Eiver-Side-Parkban (a Hndson<br />

folyó partján) fogják örök nyugalomra helyezni.<br />

Elhunytak még a közelebbi napok alatt: ERDEI<br />

HENRIK, fővárosi főlevéltárnok, előbb Budaváros hivatalnoka,<br />

az egyesítés óta pedig éidemes levéltárnoka.<br />

— Dr. PATZEK MÓR, Gömör-Kishontmegye főorvosa,<br />

kir. törvény<strong>sz</strong>éki orvos, a rima<strong>sz</strong>ombati ev.<br />

egyház felügyelője, 75 éves korában, Rima<strong>sz</strong>ombatban.<br />

— KUN JÓZSEF. Miskolcz város egyik tekintélyes<br />

férfia, az első magyar átalános biztosító társulat<br />

miskolczi főügynöke, tevékeny polgár, Horváth Lajos<br />

képviselő sógora, 75 éves korában. — SAT JÓZSEF<br />

orvostudor, a <strong>sz</strong>ékesfehérvári takarékpénz ár igazgatója,<br />

70 éves korában. — MIHALTI KAROLY, Abaujmegye<br />

volt táblabírája, 79 éves korában, Bozsnyón.<br />

— WODIANEB FÜLÖP, a dió<strong>sz</strong>egi czukorgyár<br />

igazgatója, a gazdasági és ipari érdekek egyik buzgó<br />

előmozdítója, ki a gányai és rethei iskolákat is épitteté,<br />

a dió<strong>sz</strong>egi magyar és német iskolákat pedig<br />

folyvást segélyezte. — KOBNAI FRIGYES hu<strong>sz</strong>árőrnagy,<br />

ki Debreczenben a Czerlin hu<strong>sz</strong>árezredessel<br />

pi<strong>sz</strong>tolyra vivott párbajban esett el, s holttestét<br />

Aradra <strong>sz</strong>állitották, hol nagy ré<strong>sz</strong>vét közt helyezték<br />

örök nyugalomra. — MANZONI IVÁN, horvát báni tanácsos<br />

és a pénzügyi főtörvény<strong>sz</strong>ék tagja; 1848-ban a<br />

fiumei kormányzóságnál tanácsos, e városnak 1862-<br />

ben főjegyzője is volt, 1867-ben a törvény<strong>sz</strong>ék elnöke<br />

lett, de nem sokára Zágrábba nevezték ki; 67<br />

éves korában. — Szentgyörgyi CZEKE MIKLÓS, cs. és<br />

kir. ezredes, a 13uhlánus ezred parancsnoka, E, r geubergben,<br />

hol gyógyítás végett időzött; holttestét Kő<strong>sz</strong>egre<br />

<strong>sz</strong>állitották. — GENCSI FERENCZ, nagybirtokos,<br />

6". éves korában, Budapesten; ugyanitt HERCZOO<br />

MANÓ, közbecsülésben élt polgár, 79 éves korában.<br />

— Báró LAFFERT ANTAL, 33 éves korában, Rákos-<br />

Csabán. — KRAMARIK FERDINÁND, a pozsonyi kir.<br />

főtanulmányi igazgatóság aktuáriusa, 58 éves korában.<br />

— MÁBKLY FERENCZ, városi tanácsnok és közgyám,<br />

63 éves korában, Léván. — Idősb RADDA<br />

MIHÁLY, tekintélyes polgár, a pancsovai tűzoltó-egvlet<br />

volt parancsnoka, 33 éves korában. —- KAYSER NÁN­<br />

DOR, ácsai községi jegyző, 44 éves korában. — FAR-<br />

NADY ISTVÁN, pulányi urodalmi ti<strong>sz</strong>t, 62 éves korában,<br />

Cső<strong>sz</strong>ön. — KABOS ERNŐ, pénzügyigazgatósági <strong>sz</strong>ámti<strong>sz</strong>t<br />

s kolozsmegyei törvényhatósági bizottsági tag,<br />

31 éves korában, Kolozsvárit. — KIRÁLY IMRE,<br />

Debreczen város érdemes polgára, 54 éves korában.<br />

— KAIN ISTVÁN, <strong>sz</strong>egedi vendéglős, 25 éves korában.<br />

— SVÁBY GÉZA, végzett joghallgató, 28 éves korában,<br />

Szarvason. — VÁZSONYI TÓBIÁS, a pozsonyi pénzügyigazgatóság<br />

nyűg. irodavezetője, 73 éves korában. —<br />

TARNÓCZY ELEMÉR, Tarnóczy Béla volt or<strong>sz</strong>ággyűlési<br />

képviselő 17 éves fia Gleichenbergben, honnan az<br />

alsó-lelóczi családi sírboltba <strong>sz</strong>állitották. — BÁRCZY<br />

MÁTYÁS, a fővárosi rendőrség elnöki o<strong>sz</strong>tályának<br />

ti<strong>sz</strong>tviselője, 27 éves korában. — CZÖVEK FERENCZ, a<br />

mini<strong>sz</strong>tériumnál alkalmazott honvéd<strong>sz</strong>ázados, 59 éves<br />

korában. —- CSEH JÁNOS, karczagi lelké<strong>sz</strong>, az egri egyházmegye<br />

egyik legidősb tagja, 82 éves korában. •—<br />

MURAKÖZY BÉLA, végzett jogá<strong>sz</strong>, 24 éves korában,<br />

Kókán.<br />

Özv. KLÉBEB GYÖRGYNÉ <strong>sz</strong>ül. Zernek Vilma, árva<strong>sz</strong>éki<br />

főpénztárnok 78 éves özvegye, Aradon. — Du-<br />

KÁNÉ <strong>sz</strong>ül. Vedres Erzsébet, dr. Dnka Lá<strong>sz</strong>ló törvény<strong>sz</strong>éki<br />

biró édes anyja, Nagy Becskereken. —<br />

FÖLDI ANDRÁSNÉ <strong>sz</strong>ül. Pauer Mária. 70 éves korában,<br />

Ti<strong>sz</strong>aföldvártt. — Özv. POYNÁR JÁNOSNÉ <strong>sz</strong>ül. Zsiga<br />

Mária, 62 éves korában, Nagy-Váradon. — Zabari<br />

SZONTAGH MARISKA, ÖZV. Szontagh Kálmánná <strong>sz</strong>ül.<br />

Prokopius Gizella úrnő 17 éves leánya, Tátra-Füreden.<br />

— RÉDEKY GÉZÁNÉ <strong>sz</strong>ül. Pernyey Emma, 29<br />

éves korában, Nyitrán; ugyanott MÉRET VINCZÉNÉ<br />

<strong>sz</strong>ül. Zelinka Anna. 62 éves korában. — LÁNG SÁN-<br />

DOBNÉ <strong>sz</strong>ül. Bedő Róza. 26 éves korában, Tabon, —<br />

PATKÓ GÉZÁNÉ <strong>sz</strong>ül. Burián Berta, honvédkapitány<br />

32 éves neje a roznaui fürdőben. — GÁL JÁNOSNÉ<br />

fővárosi hivatalnok neje, 50 éves korában, Budapesten.<br />

— Özv. BOLDIZSÁR ISTVÁNNÉ, <strong>sz</strong>ül. Machik Alojzia,<br />

48 éves korában, Székesfehérvártt. — Báró PE-<br />

RÉNYI LAJOSNÉ <strong>sz</strong>ül. Buday Valéria, Királyházán. —<br />

GÖMBÖS LÁSZLÓNK <strong>sz</strong>ül. Fejér Zsuzsanna, Jakfán. —<br />

BALKÓ JÓZSEFNÉ <strong>sz</strong>ül. Csepey Antónia, 23 éves korában<br />

Almosdon. — LARENCZ AGOSTONNÉ, a temesvári<br />

takarékpénztár pénztárnokának neje, ki Tordáról<br />

haza utaztában, Szakáiháza állomásnál, a vasúti kocsiban<br />

hirtelen meghalt <strong>sz</strong>élhűdés következtében. —<br />

Özv. RÓNAI OTTÓNÉ <strong>sz</strong>ül. Joachim Mária Jozefa,<br />

68 éves korában, Vörös-Egyházon. — FBANK ADOLFNÉ<br />

<strong>sz</strong>ül. Némethy Mária, Szatmártt. — POSCHITS PÁLNÉ<br />

<strong>sz</strong>ül. Pleininger Terézia, 51 éves korában, Feketevárosban.<br />

Sir MONTEFIORE MÖZES, mint Londonból jelentik,<br />

meghalt jul. 27-ikén <strong>sz</strong>ázegy éves korában. Egé<strong>sz</strong><br />

életében emberbaráti czélokért küzdött, s vagyonával,<br />

befolyásával zsidó hitsorsosainak nagy ha<strong>sz</strong>nára<br />

vált. De valláskülönbség nélkül is gyakorolta a jótékonyságot,<br />

minden ilyen mozgalmat bőkezűen támogatván.<br />

Ola<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágban <strong>sz</strong>ületett 1784 okt. 24-én,<br />

tekintélyes izraelita családból. Fiatal korában az angol<br />

hadseregben <strong>sz</strong>olgált; majd üzleti pályára lépett,<br />

s nagy vagyont <strong>sz</strong>erzett. A Eothschild-ház egyik rokonát<br />

vévén nő dl, állása, vagyona még inkább gyarapodott.<br />

1837-ben londoni seriffé lett, s e ti<strong>sz</strong>tben<br />

ő volt az első izraelita; az angol királynő pedig lovaggá<br />

emelte. Sokat járt keletre, Pale<strong>sz</strong>tinába s ily<br />

alkalommal 1866-ban Budapesten is időzött. A török<br />

és az oro<strong>sz</strong> kormányoknál gyakran <strong>sz</strong>ó<strong>sz</strong>ólója volt<br />

üldözött hitsorsosainak. 1860-ban a drúz rablóktól<br />

sanyargatott <strong>sz</strong>íriai kere<strong>sz</strong>tényeket fogta védelmébe<br />

s javukra negyedmillió forintot gyűjtött. Nemes <strong>sz</strong>ivének<br />

ennél is hathatósabb jelét adta a néger rab<strong>sz</strong>olgák<br />

érdekében. Mikor a föl<strong>sz</strong>abaditási mozgalmak<br />

megértek, hatalmas ös<strong>sz</strong>eköttetései utján két­<br />

Fénybogár. Csinos. Majd hozzá illő<br />

SZEBKESZTÖI MONDANIVALÓ<br />

<strong>sz</strong>ázmillió forintnyi kölcsönt <strong>sz</strong>erzett a nagy e<strong>sz</strong>me bocsátjuk világgá.<br />

diadalához. Ama nagy jótékonysági mozgalmakból, Emlékköltemény. Ifjúi kísérletnek, talán önmelyek<br />

Angliában minden megrázó csapáskor megindulnak,<br />

a világ bármely ré<strong>sz</strong>én történt is a <strong>sz</strong>eren­<br />

kerültnek mondható. Egyes ré<strong>sz</strong>ei jól vannak gon<br />

képzőköri pályaműnek, vagy ilyesminek<br />

csétlenség, Montefiore soha sem hiányzott. A múlt dolva, itt-ott a felületnél mélyebbre is ható e<strong>sz</strong>mék<br />

ő<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el, mikor <strong>sz</strong>ázadik évét betöltötte, Bamsgate vannak, meg<strong>sz</strong>okott üres frázisok helyett. De mint<br />

községe, hol az aggastyán neje halála óta (1862) egé<strong>sz</strong> nem üti meg a mértéket. Egyes strófákból áll,<br />

elvonultan élt, általános ünnep gyanánt ülte meg e melyek vegyesen jobbak vagy kevésbbé jók ; de a<br />

napot. Bamsgate melletti nyaralójában hunyt el, s itt<br />

költeménynek nincs belső alkata, nincs egy nyomon<br />

járó, az e<strong>sz</strong>méket tovább vivő, kifejtő s a mellett<br />

is temették el jul. 29-én. Gyermeke nem maradt.<br />

emelkedő folyamata; nincs ódái lendülete, <strong>sz</strong>árnyalása.<br />

Mind ezt azonban kezdőtől még nem is le­<br />

Vagyonát öt millió font sterlingre becsülik.<br />

het várni. S kísérlete, igy a mint van is, buzdítást<br />

érdemel.<br />

Meg<strong>sz</strong>álltam. Rettentő dra<strong>sz</strong>tikus módon irja le<br />

a várost s az erőből aztán mi sem marad a<br />

falu, az otthon festésére. A befejezés egé<strong>sz</strong>en gyönge,<br />

semmit mondó. Amott dagály, itt üresség.<br />

Magam vagyok. Simán versel; de nincs benne<br />

egy uj gondolat, érzés, a legkisebb vonás sincs I<br />

Előre, haladjunk. A költemény alape<strong>sz</strong>méje jó,<br />

de inkább művelődés-történelmi mint költői e<strong>sz</strong>me s<br />

olyan a kivitel is: Árpád, Sz. István, IV. Béla,<br />

Mátyás, Széchenyi, Kossuth, Ferencz József, egymásután<br />

<strong>sz</strong>ólalnak meg s haladásra biztatják a magyart.<br />

Szóval a költemény nem tett semmi költői hatást;<br />

pedig minden költői műnek ez az első, legfőbb, ne<br />

mondjuk egyetlen czólja.<br />

Imázzatok értem. Millevoye zománcza nagyon<br />

<strong>sz</strong>ép, gyöngéd, igazán költői. De a fordítás bizony<br />

gyenge. Ámde többi gyengéin csak lehetne segíteni,<br />

hanem ref ainje (a czimben is), ez az «Imázzatok !#<br />

kiállhatatlan. Imádkozzatok, könyörögjetek — ez a<br />

helyes; amaz a legizetlenebb a mit csak képzelni<br />

lehet.<br />

H. Ii. Csinos kis gondolat, egy kis igazítással jöhet.<br />

Mi név alatt?<br />

Egy -virág románoia. Ugyan ú?y. A kettőnek<br />

egymás mellett csinálunk helyet milielyt lehet. (Mi<br />

név alatt?)<br />

SAKKJÁTÉK.<br />

1341. <strong>sz</strong>ámú feladvány, Kürschner M,-töl.<br />

d Világos<br />

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.<br />

1336. <strong>sz</strong>. feladvány megfejtése<br />

Pradignat E.-töl.<br />

Megfejtés.<br />

világos.<br />

Sötét.<br />

1. Vh6— hS ... ... __. Be7—e6:<br />

2 Vh2-g3 .;. ... t. <strong>sz</strong>.<br />

3. Bf4—d4-f6 v.<br />

Vg3—f4-a3 matt.<br />

Helyesen fejtették meg : Budapesten: K. J. és F. H.<br />

Andorfi S., Kovács J. — Az Erkel-sakktárgaság nevében:<br />

ExnerKornél.—Macsolán: Varga József.— Tamóczon :<br />

Németh Péter. — A pesti sakk-kör.<br />

Nap<br />

HETI NAPTÁR. Augu<strong>sz</strong>tus hó.<br />

Katho í

508 VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />

A «Franklin-Társulat> kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható — az<br />

o<strong>sz</strong>tr. tartom, <strong>sz</strong>ámára Szelin<strong>sz</strong>ki György cs. k. egyet, könyvárusnál Bécsben, I. Stefansplatz 6.<br />

AZ ÁLLAMGAZDASÁGTAN<br />

(PÉNZÜGYTAN)<br />

KÉZIKÖNYVE.<br />

Irta<br />

• - Dí MARISKA VILMOS<br />

köz- és váltóügyvéd, a kassai kir. jogakadémia ny. r. tanára.<br />

Ara fűzve S frt 60 kr.<br />

Po<strong>sz</strong>té- és gyapjú-<strong>sz</strong>övetek<br />

valódi <strong>sz</strong>ínben, cakis jó anyagból, méterje<br />

1 frttcl följebb, maradékdarabokban<br />

és egé<strong>sz</strong> végben nagyon olcsón adatnak.<br />

Hinták, Ígéret mellett, melyek vis<strong>sz</strong>aküldése<br />

bérmentve történik, 15 kros bélyegnek ajánlott<br />

beküldésével. Tuohfabriks-Niederlage<br />

,.Zum weissen Lamm" Broun.<br />

KALMÁR P.<br />

udv. fényképé<strong>sz</strong> Í221]<br />

első rangú műterme,]<br />

Andrássy-ut 29.<br />

Szetie«-fele palotában, a in, k, |<br />

uin'rah'iiz títtlhitt litit.<br />

Felvételek a le<br />

^ **„<br />

Itariein fürdő<br />

>.,;<br />

Gazdag<br />

<strong>sz</strong>énsav-,<br />

<strong>sz</strong>ikeny- és lavany-tartalma<br />

által<br />

a Radeini savanyúvíz<br />

különleges gyógy<strong>sz</strong>erként<br />

hat: kö<strong>sz</strong>vénynél, epe-,<br />

hói ja*;- és TesckSreknél. arany<br />

érnél, sorvéljnél, golyránál, sárea.ámál,<br />

gyomorbsjoknál óa egy-<br />

UUlában hurutnál. i^l^^<br />

Olosó fürdők, lakások, vendégrlo.<br />

savanyú víz-forrás<br />

legtartalmasabb <strong>sz</strong>ikeny-slavanysavanyúviz.<br />

Garod kísérletei<br />

bebizonyították, hogy a<br />

<strong>sz</strong>énsavas lavany a legjobb<br />

és legbiztosabb<br />

gyógy<strong>sz</strong>er<br />

kö<strong>sz</strong>vényben<br />

asenredök<br />

FOLYÉKONY GLYCERIN-CREME<br />

SC HÜTZ%ZÍÖ&<br />

CHüítHi •'.<br />

ÍE«K!íílNC<br />

N2S<br />

^ : ^<br />

r*k<br />

A folyékony glycerin-creme sikerült egyesítése a legártatlanabb<br />

<strong>sz</strong>ereknek, melyek a bőrt nemcsak simábbá<br />

és finomabbá te<strong>sz</strong>ik, bancm annak fiatalos frisseségét<br />

föntartják. Ez eltér ac eddigi közönségesen ha<strong>sz</strong>nált<br />

glycerin-illat<strong>sz</strong>erektől, melyek a glycerinen kivül semmi<br />

nemű hatályos ré<strong>sz</strong>eket nem tartalmaznak. Ára frt 1.20.<br />

Legfinomabb glycerin-<strong>sz</strong>appan<br />

lycerin és illatos növényekhői, kitűnően ti<strong>sz</strong>tit és<br />

fIénkiti a bőrt, és a finom pipere<strong>sz</strong>appan minden kívánt<br />

előnyeivel bir Darabja 35 kr.<br />

Farisi hölgypor (légiin, pomlre de riz)<br />

a bőrnek leggyengédebb fehér <strong>sz</strong>int adja, és ártatlansága<br />

mellett mégis a bőrt simán és <strong>sz</strong>árazon tartja. —<br />

Hölgyeknél, ugy férfiaknál is borotválás ntán nagy kedvességnek<br />

örvend. — Egy doboz ára 50 kr., (fehér és<br />

rózsa<strong>sz</strong>ín) tollal 1 frt.<br />

Kézmosó-por re d t u bőíSr e , é a B ie 8 gír r :<br />

tatlanabb arcz- és kézbőr-ti<strong>sz</strong>tító <strong>sz</strong>er. 1 dobol ára 50 kr.<br />

Ronge végétal arezpirositó, ára 50 kr.<br />

Török József gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél, Budapest, király-ntcza 1<strong>2.</strong><br />

~ V Hamisított párisi hölgypor-tól óvakodni tessék.<br />

Csak ax tekintendő valódinak, melynek dobozán, valamint<br />

ha<strong>sz</strong>nálati utasításán a fenti védjegy látható.<br />

Előfizetési föltételek : VASÁBNAPI UJSÁÖ és \ egé<strong>sz</strong> évre 12 frt<br />

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre — 6<br />

A MAGYAR ARCHAEOLÓGIAI<br />

KONGRESSZUSBÓL.<br />

w<br />

agyaror<strong>sz</strong>ág archaeologusai a múlt<br />

hét folyamán kongres<strong>sz</strong>usra gyűltek<br />

ös<strong>sz</strong>e a fővárosban, hogy régé<strong>sz</strong>eti<br />

tudományunk fontosabb kérdéseit<br />

megbe<strong>sz</strong>éljék s haladásunk képét a<br />

nyilvánosságnak e téren is bemutassák.<br />

Itt láttuk azokat a hazai irányadó férfiakat,<br />

kik a kutatások élén állva, hivatás<strong>sz</strong>erűig<br />

mirelik a nálunk is nagyobb<br />

lendületnek indult régiségtudományt, uj<br />

mesgyéket is törve a még avar területeken.<br />

A vezérelemek mellett ott láttuk<br />

a lelkes anyaggyüjtők egé<strong>sz</strong> sorát, kiknek<br />

<strong>sz</strong>orgalmas és fáradhatatlan munkássága<br />

képesiti a feldolgozókat, hogy a<br />

multaknak nagy vonásokkal kidomborodó<br />

képe ki is <strong>sz</strong>íneződjék, ré<strong>sz</strong>letei tel<br />

jesebbé legyenek, shogy az épület minden<br />

köve ös<strong>sz</strong>etartson, egy nagy egységgé<br />

váljék. Ez utóbbiaknak is nagy<br />

ré<strong>sz</strong>ök van abban, hogy ma már ott<br />

állunk e téren a hol Nyugat-Európa bármely<br />

más nemzete, mert tény, hogy ha-<br />

LIPP<br />

VILMOS.<br />

t Mlém<br />

HAMPEL JÓZSEF.<br />

Külföldi elöBietésekhí* • poateiltg<br />

meghatározott Titeldlj íí CMtolwdó.<br />

zai tudományosságunk alig egy ága találkozott<br />

a külföld oly nagy mértékű elismerésével<br />

, mint épen régé<strong>sz</strong>etünk,<br />

mely ugy a fel ölelt anyag értéke, mint<br />

a feldolgozás <strong>sz</strong>ínvonala tekintetében<br />

bármely idegen irodalom mellé sorozható.<br />

Hogy irodalmunk néhány rövid évtized<br />

alatt egy tudománykörben oly örvendetes<br />

virágzásnak indult, hogy európai<br />

nevű tudósokkal, a kutatók és gyűjtők<br />

ötíe<strong>sz</strong> légiójával dicsekedhetik: annak<br />

első, termé<strong>sz</strong>etes oka abban áll, hogy<br />

Európa egy or<strong>sz</strong>ága sem gazdagabb a népek<br />

ősidőktől hátrahagyott emlékeiben,<br />

mint épen hazánk. Az ősidők homályában,<br />

mikor az ember alig emelkedett még<br />

ki termé<strong>sz</strong>eti állapota nyomoruságaiból,<br />

— hazánk hegyei és folyamai mentén<br />

már ott küzdött az ember a termé<strong>sz</strong>ettel,<br />

gyarló kőe<strong>sz</strong>közeivel <strong>sz</strong>erezve meg<br />

mindennapi <strong>sz</strong>ükségleteit. A <strong>sz</strong>ántóvető<br />

ekéje ki-kicsorbul a kőbalta fokán, melyet<br />

ezredévek előtt hullajtott vagy<br />

rejtett el a pra-historikus ember 8 múzeumaink<br />

és gyűjteményeink alig tudják<br />

befogadni s rendezni azt az anya-<br />

CZOBOR BÉLA.<br />

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-uteza 4- <strong>sz</strong>ám.)

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!