Kémia gyakorlat I. (BMEVESEAKM4)

Kémia gyakorlat I. (BMEVESEAKM4)
Tantárgyprogram
2009/2010. ıszi félév
Hét
Dátum
1.
IX. 9.
2.
IX. 16.
3.
IX. 23.
4.
IX. 30.
I. ZH.
Témakör
Oldatok, keverékek
– Tömegtört, móltört, molaritás, molalitás,
tömegkoncentráció
– Oldatok elegyítése, hígítása, bepárlása, kristályosítása
– Átkristályosítás, termelés számítása
– Kristályvizes sók, átkristályosítás
Gázok, gáztörvények
– Gáztörvények (Boyle–Mariotte- törvény, Gay-Lussac
törvényei) egyesített gáztörvény, tökéletes gázok
állapotegyenlete
– Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört
egyezısége
– Gázok, gázelegyek sőrősége
– Relatív sőrőség
– Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény, (Amagatszabály)
– Gıztenzió
– * Relatív páratartalom
Redoxegyenletek rendezése
– Oxidációfok, oxidációszám
– Égetést, csapadék- és komplexképzıdést, illetve
gázfejlıdést leíró egyszerőbb (nem redox) egyenletek
– Egyszerőbb redoxegyenletek rendezése
– Bonyolult redoxegyenletek rendezése
Sztöchiometria
– Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak
meghatározása elemösszetétel alapján
– Adott (rendezendı) kémiai egyenletek alapján a
reaktánsok, illetve termékek mennyiségének számítása,
összetételszámítás (pl. gázelegyek égetése, ipari és
kémiai folyamatok számítása)
– Sztöchiometriai feladatok kombinálása gáztörvényekkel,
illetve koncentrációszámítással
– Feladatok titrálásra, visszatitrálásra
– Kitermelés fogalma
I. zárthelyi

5.
X. 7.
6.
X. 14.
7.
X. 21.
8.
X. 28.
II. ZH
Termokémia
– Hı, (térfogati) munka, belsı energia
– Feladatok a hıkapacitás, fajlagos és moláris hıkapacitás
fogalmának megismerésére
– Látens hı
– Összetett számítások halmazállapot-változással
(pl. jég és gız összekeverése)
– Reakcióentalpia, égési entalpia (pl. égetés, gázelegy
összetételének meghatározása)
– Képzıdési entalpia
– Hess tétele
Gáz- és folyadékegyensúlyok
– Egyensúlyi állandó fogalma
– Folyadékfázisú egyensúlyok (pl. észteresítés)
– Kiindulási anyagok és termékek mennyigének,
koncentrációjának meghatározása
– Le Chatelier–Braun elv szemléltetése egyszerő
feladatokkal (egyensúly eltolása a kiindulási anyag(ok)
vagy termék(ek) mennyiségének változtatásával)
pH-számítás (I)
– Vízionszorzat
– Erıs savak és bázisok pH-ja
– Erıs savak és bázisok nagyon híg oldatának pH-ja (pl.
10 −7 M HCl)
– Gyenge savak és bázisok pH-ja (töményebb, illetve
hígabb oldatok, egyszerősített képlet (K·c 0 ) 1/2
bemutatása, alkalmazhatóságának ismertetése
II. zárthelyi

9.
XI. 4.
10.
XI. 11.
11.
(XI. 18.)
12.
XI. 25.
13.
XII. 2.
III. ZH.
14.
XII. 9.
PótZH
pH-számítás (II)
– Hidrolizáló sók pH-ja
– Pufferelegyek pH-ja
– Pufferkapacitás számítása
– Savak, bázisok és sók keverékeinek számítása
Rosszul oldódó sók oldhatóságának számítása
– Oldhatósági szorzat (L), oldhatóság (S) fogalma, ezek
összefüggései
– Oldhatóság számítása oldhatósági szorzatból
– Sajátion-hatás (oldhatóság elektrolitokban)
– Rosszul oldódó fém-hidroxidok oldhatósága (pl. telített
oldat pH-ja)
– * Oldhatóság pH-függése (anion protonálódásának
eltolása, pl. CaF 2 oldhatósága)
Az óra elmarad.
Elektródpotenciálok
– Standard elektródpotenciál fogalma
– Egyszerő fémelektródok
– Redoxelektródok (pl. Sn 2+ /Sn 4+ , stb.)
– * pH-függı redoxelektródok (pl. Mn 2+ /MnO − 4 ,
Cr 3+ /Cr 2 O 2− 7 )
– * Másodfajú elektródok
– * Gázelektródok (elsısorban H 2 /2H + , 2OH − /O 2 , 2Cl − /Cl 2 )
Galvánelemek
– Elektromotoros erı számítása
– Cellafolyamatok felírása, rendezése, bruttó folyamat
fogalma
– Koncentrációs elemek
– Redoxreakciók irányának megállapítása
elektródpotenciálok segítségével
Elektrolízis számítása
– Faraday törvénye
– Elektródfolyamatok megállapítása, bruttó folyamat
III. zárthelyi
Pótzárthelyi