2008. jÃºlius - JÃ¡nossomorja

More documents

Recommendations

Info

Múltidéző Schmidt Henrik (1899-1968) volt helyi tanító, igazgató Rovatunkban e hónapban Mosonszentjános szülöttére emlékezünk, aki négy évtizedes pedagógusi pályafutásából csak 1-2 évet szolgált másutt. Harcolt és megsebesült az I. világháborúban, dolgozott a 20-as és 30-as évek németnyelvű, magyarosításra törekvő oktatásában, tizenkét évig igazgatta a helyi római katolikus iskolát (volt kolostori is), majd az iskola államosításában is közreműködött. Mint iskolaigazgató elszenvedte a kitelepítés és lakosságcsere napjait, részt vett az általános iskola rendszerének kiépítésében, sőt másfél évtizedet az alsó tagozatában is tanított. Mozgalmas, fordulatokkal teletűzdelt életút volt Schmidt Henriké, aki 1899-ben született Mosonszentjánoson. Édesapja, akiről nevét kapta Mosonszolnokon volt tanító 40 évig. Gyermekkoráról sajnos nem sokat tudunk. Ám jóformán gyerek volt még akkor is, amikor 1917-ben hadba vonult és az olasz fronton küzdött. Egyszer meg is sebesült, majd 1922-ben szerelt le, mint hadapród őrmester. Egy évvel később szerzett tanítói oklevelet Győrben, és még ugyanebben az évben megkezdte tanítói munkáját a Mosonszentjánosi Római Katolikus, népiskolában, ahol fiúkat tanított negyedik osztályig. Nem okozott számára különösebb gondot az sem, hogy hol németül, hol magyarul tanítson. Együtt tanított Őriné, Márta néni apjával, Raskó Viktorral. Ismert tény, hogy az 1890-es évek első évtizedeiben az elemi iskolákban országosan még német volt a tanítási nyelv de 1908-ban megjelent a magyarosító tanterv. Ám ezt 1920-ban sem vették komolyan különösen egy olyan „sváb” községben, mint amilyen Mosonszentjános. Pusztasomorján már régóta csak magyarul folyt a tanítás, Szentjánoson és Szentpéteren azonban túlnyomórészt németül. Az apácák által vezetett leányiskolában is volt egy hat évfolyamból összevont csoport, ahol magyarul tanítottak. Ők egyébként nagyon szorgalmazták a magyar nyelvű tanítást, aminek eredményeként újabb magyar osztályt létesítettek. Településünkön a magyarosítás nehéz volt, hiszen a szülők szabadon választhattak, hogy melyik iskolába íratják gyermeküket. A Kulcsár Imre-féle községtörténetből tudjuk, hogy Szentjánosi Ferenc kolozsvári kereskedő a szentjánosi népiskola számára 10 évre szóló alapítványt tett a magyar nyelv elsajátítása érdekében. Ez adta a lökést arra, hogy itt, a többségében német ajkú faluban már ne csak egy fiú és egy leányosztályban legyen magyar tanítás. Szentjánoson a 350 tanulóból a leányokat az apácák tanították az 1909-ben felavatott iskolában, amely számukra lakásul is szolgált (a mostani alsó tagozatos iskola elődje). A fiúk az úgynevezett világi iskola öt termébe jártak, a Szabadság u. 24 alatt lévő épületekbe. 1926-ban mindkét helyen kétféle oktatási forma volt az elsőtől negyedik osztályig. Az „A” típusúban a II. osztálytól kötelező volt nyelvtant, az olvasást, a beszéd- és értelemgyakorlatokat, valamint a számtant magyarul tanítani, míg a többi tárgyat németül. A „B” típusú volt a magyar tannyelvű, ahol minden tárgyat magyarul oktattak. De mint említettem ez utóbbiba az öszszes tanuló közül, ekkor csak 46 gyerek járt. Mivel a szülők zömmel német érzelműek voltak az „A” típusúba járatták gyermekeiket és másokat is erre agitáltak. Különösen a kedvesnővérek (apácák) szorgalmazták szüntelenül a magyarul való tanítás fontosságát és így 1927-ben a leányok oktatásánál sikerült a második „B” típusút beindítani. A 30-as évek végén Barilits Viktor plébános javaslatára tervbe vették, hogy egy magyarul oktató iskolát építsenek, de a község képviselő testülete 1942-ben nem szavazta meg ezt. E kis iskolatörténeti kitérő után, most folytassuk Schmidt Henrik mosonszentjánosi tanító élettörténetét! Mire felnőtt lett már itt lakott a család, az apa 1929-ben a mosonszolnoki iskolától nyugdíjba került, és a mostani Óvoda u. egyik házában laktak. A magas, szőke ifjú Henrik már katonatisztként elvette Umatum Paulát, aki a háztartást vezette. Házasságukból gyermek nem született, rokon gyermeket fogadtak örökbe, aki szintén tanító lett és a szentjánosi iskolában tanított 1954-65 között. Schmidt Henrik aktívan résztvett a község közéletében is. A 30-as években a szentjánosi Sportegyesület (MESE) elnöke, valamint az Actio Catolica elnöke volt, sőt 10 éven át levente főoktatóként is tevékenykedett. Emellett 82 hold földön gazdálkodott alkalmazottakkal. Szeretett fényképezni a képeket ő maga dolgozta ki. Az iskolai tanítás mellett, csütörtöki napokon, a szentjánosi inasiskolában tanított, itt ekkor már jelentős számú iparos volt és kellett az utánpótlás. Mint aktív közéleti embert, 1937-ben a világi iskola igazgatójává választották, és 12 éven át végezte e munkát, amit az akkoriban bekövetkezett oktatásügyi változások ugyancsak megnehezítettek. 1946-ban a község németajkú lakosságának legnagyobb részét kitelepítették. Helyüket az ország különböző részéből érkező magyar lakosság foglalta el. Ettől kezdve a tanítás csak magyarul folyt. 1948-ban döntő változás következett be az egyházi iskolák életében, mivel államosították őket! Így Mosonszentjánoson az apácák tanítását beszüntették, rendjüket feloszlatták, felszólították őket, hogy az állam átveszi őket tanítani. Ők természetesen nem éltek e lehetőséggel, így az iskolának sürgősen új nevelőkre volt szüksége. 1948. augusztus 16-án már megalakult az új 14 tanerős állami irányítású I-VIII. osztályos általános iskola. Ez 497 tanulóval, 12 tanulócsoporttal, 10 tanteremben működött. Cikkem főszereplője azonban rövid ideig vezette ezt az iskolát. 1949. májusában leváltották. Az ok nem ismert. Néhány évig egy rábaközi falu iskolájában tanított, ám felesége nem nyugodott bele az áthelyezésbe és különböző hatóságoknál kifogást emelt hogy visszakerülhessen. A pusztasomorjai általános iskola alsó tagozatának egyik osztályát tanította 1953-63 közötti időben, vagyis egészen nyugdíjba vonulásáig. Kismotorjával járt ki naponta tanítani. Fordulatokkal tűzdelt, mozgalmas élete 1968-ban, bekövetkezett halálával zárult. A szentjánosi temetőben nyugszik, közös sírban apjával, feleségével és nevelt lányával. Mi, az utókor kollégái úgy ítéljük meg, megérdemli e megemlékezést, hiszen településünk oktatásügyében sokat tett a magyar nyelvű oktatás és az általános iskolai tanterv bevezetése érdekében. Bella Sándor 16 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
Pillanatképek, Akkor történt Pillanatképek Orvosi rendelő Az idős házaspár hosszú ideig volt bent az orvosnál. A soron következő idős hölgy az ajtóban várakozott, mint egy gyerek türelmetlenül, s ennek hangot is adott… Amikor azonban ő is kijött a „doki nénitől”, elfelejtett „zúgolódni”… Ismét a 86-os Este, sötétben két autó közeledik 100-as tempóban a császárréti kanyarhoz. Előzi őket egy kocsi. Rajta felirat: Betegszállítás. Június 6-án a késő délutáni órákban egy gázpalackokkal megrakott kisteherautó Császárrétnél az árokba hajtott, és kigyulladt. Az éppen akkor odaérkező kamionosok mentették ki a sofőrt az égő kocsiból… Biztos, hogy egy emberrel kevesebb fogja szidni a kamionosokat… Újsághír A tétiek aláírásgyűjtésbe kezdtek a szélkerekek ellen. (Kisalföld). Ez sikerrel járt, mert megakadályozták a megépítésüket… Ebből látszik a magyar nép „bölcsessége”: sikerrel akadályozza az atomerőművek, a szalmaégető erőművek, biogáz erőművek, a vízierőművek építését… De, a villanyt a lakásából az Istennek sem akarja kikapcsoltatni… de hát a sötétség nagy úr. Egy ország fog röhögni Téten”. SMS, Kisalf., Lizsu, részlet) Ezt írja meg! „Az unokám bevitt egy óvári nagyáruházba. Ott vásároltam egy tubus …-t, fizettem érte 800 Ft-ot. A jánosi üzletben eddig fizettem ugyanazért 1200 Ft-ot… S ott találkoztam egy jánosi boltossal is. Nem tudom, ő, miért nem otthon vásárol…”. (SMS, Napló) Tudja-e, hogy… Ebben a nagy szegénységben Jánoson 19 helyen lehet szeszesitalhoz jutni…”. (Plusz a boltokban. A szerk.) Jó tanács „Ha nem kapnak el, szerencséd van. Ha elkapnak tanúsíts megbánást, és mi sem történt…”. (SMS, Kisalf.) „Nincs éjjel Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július diszkó Jánoson. Mégis van randalírozás” SMS – Napló Demokrata „A demokrácia azért is jó, mert sok „idióta” a nagy nyilvánosság előtt is be tudja bizonyítani, hogy ő tényleg idióta”. (SMS, Kisalf., Ános). (Az SMS írójára nem vonatkozik. A szerk.) „Mondd, hogy nem igaz!” Ismerősöm megállít az utcán: „Igaz, hogy lecserélték a zárakat a sporttelep ajtóin És a gyerekek csak a Sportcsarnokban tudtak focizni”. Csak hápogok… Ilyen a 21. században lehetséges… A Társaskör figyelmébe Nem kellene a (volt) határon elhelyezni egy emléktáblát a „volt” határ, a „volt” parkoló és a „volt” határőrség „tiszteletére A régi parkolóra már csak a Stop-tábla „emlékezik”. Nem lehetne behozni a Határról a tájékoztató táblát a „majdani” Emlékparkba” Parlagfű Káröröm: találkoztam vele Andauban is! Már mosolyog. Elkezdődtek a parlagfű-ellenes rendezvények. Andau Lakosságának napközben már talán nagyobb része magyar. (A magyar rendszámú kocsik számának alapján legalábbis). Sok jánosi azokért a cikkekért, amely Jánoson drágább, az andaui boltokba jár… Lista… Szidják a kamiont, motorbiciklit, traktort, a gyorshajtót, a „lassúhajtót”, a tanítót, az óvónőt, az orvost. A nyugdíjast és diákot, aki elveszi a munkát mások elől, a kismamát, aki panaszkodik a gyesre. A pártokat és a politikusokat. A sor folytatódik, de, mindig kimarad belőle az „én”… Már itthon is… Óvár, Magyar utca: „Én még emlékszem rá, hogy azért nem szolgáltak ki, mert magyarul beszéltem. Akkor büdös volt nekik a pénzem…”. (Kisalf.,) H. I. Akkor történt Jánossomorja a Kisalföldben 1973. július 5. „Sertéstenyésztési értekezlet Jánossomorján „(…) forradalmi változásoknak vagyunk tanúi ebben az ágazatban. (…) Ugyanakkor (…)a tartási körülményekben, a takarmányozási, illetve hizlalási módszerekben alig történt változás. (…) A fehér hússertéseket eredményesen hizlalni nem lehet. A SZÖVOSZ ezért dolgozta ki (…) az úgynevezett szinkron-modellt. (…) Az alapmodell kidolgozásával a Jánossomorja és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet bízták meg. (…) a napokban értekezletet és tapasztalatcserét tartottak szombathelyi, kőszegi, nagykanizsai, kapuvári és halászi szakemberek részvételével. (…) az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke számolt be (…) a sertéstenyésztés , nevelés és hizlalás helyzetéről. (…) A jánossomorjaiak tapasztalatai bizonyították, hogy a szinkronmodell jó módszer, s követésre méltó. (…)”. (A lap még egy képet közöl, egy „disznóólról”, mely a 16. században épülhetett, a következő aláírással: „Sertéshizlaló háztáji mintatelep”. Hogy mi a módszer A gazdátlanul, kihasználatlanul álló épületeket, istállókat, ólakat hizlalásra hasznosítsák. Nyugaton ekkor már, talán működött az ólakban a számítógép. (A szerk. megj.) 1978. július 14. „(…) a védelem esett vissza, ezért nem sikerült előbbre végeznie a gárdának. (…) (Klell János) 1998. július 17. Jánossomorja: Harmadszorra sikerült: előrelépés az NB IIIba való feljutás. Kiváló szakmai munka, fegyelmezett, jó csapatteljesítmény, megfelelő anyagi és technikai háttér biztosíték lehet arra, hogy a magasabb osztályban is megállja helyét az együttes. Ifj. Drobnitsch Tamás: „Úgy érzem, sikerült egy nyerő típusú csapatot kialakítani.” (…) „Szeretnénk posztokra igazolni” (Ez tökéletesen sikerült… A szerk.) (…), „egy jó középcsapat szintet elérni „(…)”. (Kocsis Imre) 1998. július 21. „Sopronnémeti. A falunapon a Jánossomorjai Fúvószenekar gondoskodott a zenéről. A falubelieket a zenekar ébresztette és ez az együttes gondoskodott a későbbiekben is a zenéről”. (…). (Takács Miklós) 1998. július 27. „Esély és kihívás Staféta: Beszélgetés Mike Károllyal(…) mezőgazdasági vállalkozó, az agrárkamara bírósági tagja. (…) Munkahelyeim közül megemlítem a mezőgazdasági gépgyárat, (…) és a jánossomorjai Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet. (…) Két kollégámmal 1993-ban alapítottunk egy mezőgazdasági kft.-t, aminek keretében ma már 350 hektár területen gazdálkodunk. (…) a kft eredményesen működik. (…). A hetvenes évekre a magyar mezőgazdaság (…) világszínvonalat ért el. (…) Az új gazdasági mechanizmus után a nyolcvanas évek felé ezek az eredmények még jobbak lettek, (…) minőséget is tudtunk produkálni. (…) a rendszerváltás idejére a mezőgazdaság a mélypontra került. (…) Ma a mezőgazdaságban tevékenykedők szakmai tudás, földszeretet és hozzáértés nélkül nem lesznek képesek megfelelni az Európai Unió kihívásainak. (…) a képzett szakembergárda tudása hamarosan meghozza a gyümölcsét. (…) a politikusok összekeverik a mezőgazdaság problémáját és a vidék szociálpolitikáját. (…). Sajnos az évezred utolsó éveiben sincs még igazi agrárkoncepció, a tulajdonviszonyok rendezetlenek. (…) az eladott sok ezer hektár földet olyan kézbe kellett volna adni, aki ért is hozzá, (…) ne kerüljön külföldi kézbe magyar föld. (…) (Pallay Erzsébet) Összeállította: H. I. 17
Page 1 and 2: Jánossomorjai NAPLÓ VII. ÉVFOLYA
Page 3 and 4: A Város szépítése Gondolatok eg
Page 5 and 6: Ünnep Búcsú - védőszentjeink B
Page 7 and 8: Közösség Táncélet Jánossomorj
Page 9 and 10: Interjú Itthon még ma is otthon v
Page 11 and 12: Jogi tanácsadás Jogász válaszol
Page 13 and 14: Közélet Közös tervek A Szigetk
Page 15: Civilek Három a magyar igazság, -
Page 19 and 20: Sport tanácsadóként segítse a f

2008. jÃºlius - JÃ¡nossomorja

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?