Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Jánossomorjai<br />
NAPLÓ<br />
VII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM <strong>2008.</strong> JÚLIUS KÖZÉLETI LAP 200 Ft<br />
Fotó: Hossala Tamás<br />
TARTALOM-<br />
JEGYZÉK<br />
A Város szépítése • 3. oldal<br />
Gondolatok egy aktuális témára<br />
Búcsú • 5-6. oldal<br />
Jogász válaszol • 11. oldal
Önkormányzat<br />
Nyáriszünet<br />
előtti döntések<br />
Nyári szabadáguk előtt még<br />
jó néhány kérdésben döntöttek<br />
a képviselők. A szokásos<br />
évi beszámoltatások mellett,<br />
amelyet a gáz- és a vízszolgáltatótól<br />
vártak, megszavazták<br />
például a somorjai temető<br />
ravatalozójának megújítását<br />
és a Klafszky tagiskola részleges<br />
rendbetételét.<br />
Számonkéréssel indult a nyári<br />
szünet előtti utolsó testületi<br />
ülés. Igaz, nem a szó szoros értelmében,<br />
hiszen beszámolókat<br />
hallgathattak meg a képviselők.<br />
Először Fábián János az Égáz-<br />
Dégáz Zrt. képviselője ismertette<br />
társaságának működését,<br />
majd a képviselők kérdezhettek.<br />
Szerették volna tudni például,<br />
hogy a meghibásodások<br />
száma átlagosnak mondhatóe,<br />
illetve, hogy mennyi a fogyasztók<br />
száma egyáltalán. A<br />
jelenlévő képviselő nem tudott<br />
válaszolni ezekre a kérdésekre<br />
sem, nemhogy arra, hogy mekkora<br />
üzlet Jánossomorján a<br />
gázszolgáltatás, ám azt ígérte,<br />
pótolja a hiányosságot.<br />
Tere-fere, fogadom<br />
A Pannon Víz Zrt. beszámolóját<br />
olvasva még több kérdést<br />
szegeztek a képviselők a<br />
megjelent másik szakembernek,<br />
Granát Károlynak, aki<br />
100 milliós nagyságrendű beruházással<br />
kecsegtetett. Ilyen<br />
összegben terveznek ugyanis<br />
az elkövetkezőkben fejlesztéseket,<br />
ami természetesen nem<br />
mind Jánossomorján valósul<br />
majd meg, de azért nekünk is<br />
jut belőle. A társaság a helyi<br />
telepére például új eszközöket<br />
vásárol, és elkészül egy levegőztető<br />
medence is. Emellett<br />
elkészítik az üzemmérnökség<br />
már a tavalyi évre beígért<br />
akadálymentesítését is. Az<br />
ígéretek sorát gyarapította az<br />
is, hogy a vállalat minden új<br />
csatornára csatlakozónak fél<br />
áron biztosítja a bekötést. Ha<br />
ehhez hozzávesszük az önkormányzat<br />
két éve bevezetett<br />
azon kedvezményét, amelyet a<br />
csatornától 40 méternél meszszebb<br />
lakóknak biztosít, akkor<br />
már valószínűleg azok is motiváltak<br />
lehetnek a csatlakozásra,<br />
akik ezt eddig az anyagiak<br />
miatt nem tehették. A képviselők<br />
kíváncsiak voltak arra is,<br />
vajon a társaság felkészült-e<br />
vízbázis kiváltására, amelyre<br />
Jánossomorja régóta pályázik,<br />
és ami úgy tűnik, most tényleg<br />
révbe ér. A képviselő, mondhatjuk,<br />
kitért a válasz elől, hiszen<br />
mindössze annyit közölt, hogy<br />
hallottak már róla, ismerik a<br />
tervet és tudják is, hogy mire<br />
van szükség. Konkrétumokat<br />
azonban csak a Zrt. vezetőitől<br />
várhatunk.<br />
csatornákban landoló szennyvizekre<br />
is felhívta a figyelmet.<br />
Egyéb ügyek<br />
Egy új utca is született a legutóbbi<br />
testületi ülésen. A Sipőcz<br />
István utca folytatásának<br />
kereszteléséről döntöttek a jelen<br />
lévő képviselők, akik végül<br />
Balsay Sándor ötletét díjazták,<br />
így az utca a Pacsirta nevet<br />
kapta.<br />
Az Aranykapu óvoda alapítványt<br />
szeretne létrehozni,<br />
amelyet a város vezetői 100<br />
ezer forinttal támogattak. Az<br />
óvodával kapcsolatban az is<br />
kiderült hogy egy új, félnapos<br />
csoport indulhat ősztől, 20 kisgyermekkel.<br />
(Lásd bővebben<br />
Csoport indulj! című cikkünket!)<br />
Nem várhatunk vele<br />
Dr. Kurunczi Károly polgármester<br />
végül két sürgető felújításra<br />
is felhívta a képviselők<br />
figyelmét: Az egyik a puszta-<br />
somorjai ravatalozó és a lélekharang<br />
rendbetétele, a másik<br />
pedig a Klafszky tagiskola<br />
felújítása. Ez utóbbira ugyan a<br />
tavalyi sikertelen kísérlete után<br />
ismét pályázik majd a város, de<br />
a vizesblokk rendbetétele már<br />
nem várhat tovább. Ugyanez<br />
a helyzet a tornaszoba ablakával,<br />
ami balesetveszélyes, így<br />
már őszre mindenképpen ki<br />
kell cserélni. Emellett a pincerészben<br />
kialakítanak két foglalkoztató<br />
szobát is. A kisebbikben<br />
egyéni és kiscsoportos<br />
órákat tarthatnának, a nagyot<br />
pedig a napközisek vehetnék<br />
birtokba. Ide ping-pong asztal<br />
és más sporteszközök, játékok<br />
kerülnének. Mindkét javaslatot<br />
egyhangúlag támogatták, így a<br />
ravatalozó renoválása és egy új<br />
harangláb elkészítésre 3,5 millió<br />
forintot, míg a szentpéteri<br />
iskola rendbetételére 5 millió<br />
forintot költ majd a város.<br />
Medgyesi Kata<br />
Felújításra várva<br />
Dől a lé…<br />
A Mosonmagyaróvári Többcélú<br />
Kistérségi Társulás tavalyi<br />
évértékelésével kapcsolatban<br />
szó esett többek között a folyékony<br />
hulladék gyűjtésére és<br />
ártalmatlanítására kiírt pályázatról,<br />
ami eredménytelenül<br />
zárult. Vagyis Jánossomorján<br />
még mindig mintegy 300-400<br />
család van, amely még nem<br />
csatlakozott a csatornára; és<br />
vagy nem tudja elszállítani a<br />
szennyvizét, vagy ha igen, akkor<br />
azt nem hivatalosan teszi.<br />
Ez patt helyzet – jegyezte meg<br />
a polgármester, aki a határban,<br />
Szépülő iskola<br />
2 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
A Város szépítése<br />
Gondolatok egy aktuális témára (2. rész)<br />
Közélet<br />
Lassan 4 éve már, hogy Jánossomorja<br />
kiérdemelte a<br />
városi rangot. Sokat dolgozott<br />
ennek érdekében a település,<br />
élén az önkormányzat.<br />
Természe tesen maradtak<br />
még feladatok, hiszen nem<br />
lehetett mindent egyszerre<br />
városias szintre varázsolni.<br />
Nagyon sok elképzelés került<br />
be azóta a jegyzetfüzetekbe,<br />
amelyek megvalósítása nem<br />
kis feladat.<br />
Az előző havi Naplóban kezdtem<br />
kifejteni gondolataimat a<br />
fenti témában. Abban a cikkben<br />
a szemét kezelést boncolgattam.<br />
Pontosan arról írtam,<br />
szerintem mit tehetünk mi magunk<br />
annak érdekében, hogy<br />
ne járjunk szemétben. Azóta<br />
hallottam, hogy több településen<br />
is helyszíni bírságolással<br />
kívánják sújtani a csikket eldobó<br />
és más szemetelő személyeket.<br />
Ez is lehet egy megoldás.<br />
Azonban nemcsak a szemét<br />
kérdés foglalkoztat engem. Sok<br />
helyen jártam már, és igyekeztem<br />
a hivatásom szerinti képet<br />
rögzíteni a megismert vidékről.<br />
Köztük több települést is<br />
láttam, ahol a parkok, fásítások<br />
sem hiányoztak. Ezek egy<br />
része a természet örökségeként<br />
maradt rájuk, és sikerrel óvták<br />
meg. Ám számtalan helyen tudatos<br />
emberi alkotások ezek.<br />
Példaként Öttevény, Vitnyéd<br />
főutcáinak fásítását említeném.<br />
Bevallom irigylem is<br />
őket, mert Jánossomorja vidéke<br />
nem ilyen hely. Talán az<br />
őslakosságra is foghatjuk a nagyon<br />
zárt települési rendszert,<br />
ahol a fáknak csak fiatal korukban<br />
van helyük. Mihelyst<br />
terebélyesedne, árnyékot adna,<br />
máris útjában van valaminek<br />
vagy valakinek. Látva a település<br />
domborzati viszonyait,<br />
biztosan lehettek fás csoportok,<br />
de azok az építkezések<br />
során nyomtalanul eltűntek.<br />
Érdekes megemlíteni, hogy a<br />
környék egykori majorjaiban<br />
tudatosan fásítottak, ez elvadult<br />
állapotában ma is látható.<br />
(Albertkázmérpuszta, Rohrerföld,<br />
Szajda, Eszterházy-puszta,<br />
Hanságfalva, Császárrét).<br />
Pusztasomorján az Árpád és<br />
Kossuth utca kiépítése is a kiserdő<br />
rovására történt. A termőterület<br />
védelme érdekében még<br />
az utcák is olyan keskenyre sikerültek,<br />
hogy ma jelentősebb<br />
fásítást nem lehet végezni.<br />
Remélem, nem kell hangsúlyozni,<br />
hogy miért is van<br />
szükségünk a fákra, ligetekre,<br />
netán erdőre. Aki ezt kétségbe<br />
vonja, az álljon meg néhány<br />
pillanatra a Hármashalom melletti<br />
két vitatott sorsú fa alatt a<br />
nyári kánikulában. Érezni fogja<br />
a fák által nyújtott kellemesebb<br />
hőmérsékletet, a frissebb,<br />
oxigénben dúsabb levegőt és<br />
esetleg még madárhangban is<br />
gyönyörködhet az, aki ráér és<br />
érdekli a kérdés. Az aszfalt a<br />
fákkal ellentétben nem nyeli<br />
el a napsugarak hőjét, hanem<br />
visszaveri azt a levegőbe, mi<br />
pedig ebben közlekedünk.<br />
Mivel a fák veszélyeztetik az<br />
ágaik között átívelő légkábeleket,<br />
kivágásukat jó néhányan<br />
kívánják. Sok fa tűnhetett már<br />
el ilyen okokból a településen.<br />
És mi lesz helyettük Számukat<br />
mindenképpen gyarapítani<br />
kellene ott, ahol a beépítés<br />
nem veszélyezteti. És ne szapuljuk<br />
az ősöket sem, nem<br />
gondolták ők, hogy ma már<br />
levegőért kapkodunk. Mit tehetünk<br />
a helyzet jobbításáért<br />
Javaslom, fásítsunk! Nem könynyű<br />
feladat, így körültekintően<br />
döntsünk. Sokféle javaslatot<br />
kaphatunk, és természetesen<br />
ötletet a már beszerzett csemetéhez.<br />
Az önkormányzati<br />
területeken alakulnak az elképzelések,<br />
de a magánterületen a<br />
tulajdonos igénye szerint kell a<br />
tervét megvalósítani. Néhány<br />
szempont, ami befolyásolhatja<br />
a választást:<br />
- A lombos fákat javaslom előtérbe<br />
helyezni, mert később árnyékot<br />
adva jó pihenőhelyként<br />
is szolgál az utódoknak. Több<br />
oxigént is termelnek az örökzöld<br />
fenyőknél és tujáknál,<br />
igaz több levelet, így munkát<br />
is.<br />
- Az utcai fronton figyelemmel<br />
kell lenni a földben lévő közművekre.<br />
A fák gyökerei által<br />
körülvett vezeték esetleges<br />
cseréje miatt a fák stabilitása<br />
csökkenhet, és ez dőlésveszélyhez<br />
is vezethet. Ilyen helyre és<br />
a légvezetékek alá nagyobb<br />
lombos fát tenni nem szabad.<br />
Ide a „gömb” jellegű fákat kell<br />
ültetni, amelyek színes levelű<br />
változatban is kaphatók.<br />
- A település talaját ismerve<br />
karógyökerű fák nem ültethetők,<br />
mert az agyagot, kavicsot<br />
elérve elpusztulnak. Ilyenek<br />
sajnos a tölgy félék, de a díszfáknál<br />
is kérdezzünk rá a kiválasztott<br />
fafaj igényére.<br />
- Hogy a fa ne csak fiatal korában<br />
szolgálja a háziak igényét,<br />
nagyobb helyet kell számára<br />
biztosítani. Ahogy majd fejlődik,<br />
vissza lehet „szerezni” az<br />
alatta levő helyet, amely ráadásul<br />
kellemes pihenőhellyé<br />
is válhat. Tehát ne szűk helyre<br />
ültessük, hogy később útban<br />
legyen.<br />
- Ha több fára van lehetőség,<br />
akkor azt többfajta fával oldjuk<br />
meg. Színben, virágban,<br />
termésben van választási lehetőség,<br />
amit érdemes kihasználni.<br />
A közterületeken az önkormányzat<br />
feladata a fásítások<br />
előkészítése és végrehajtása.<br />
Nem kis összeget fordít Jánossomorja<br />
az ilyen feladatokra.<br />
Sajnos nem mindenki becsü-<br />
li ezt az igyekezetet, emiatt<br />
kissé pesszimista a hangulat.<br />
Jártam olyan országban, ahol<br />
a csodálatosan szép parkokban<br />
a fák előtt tábla jelezte, hogy<br />
azt egyes családok ültették el a<br />
gyermek születése napján, annak<br />
emlékére! És azóta a család<br />
gondozta! Ez is lehet egy ötlet,<br />
hogy mi is felvállaljunk valamit<br />
a közterek szépítéséből. De<br />
ezt szervezetten kell megoldani.<br />
Így legalább egy kis védettséget<br />
is élveznének ezek a parkok.<br />
(Kivéve persze, ha pont<br />
az a gyerek…)Természetesen<br />
más ötleteknek is helyet lehet<br />
adni, várjuk a javaslatokat!<br />
Balsay Sándor<br />
Medgyesi Imre<br />
Kenyér bölcső<br />
Hegyek között völgykatlan,<br />
Csillag ragyog magasban.<br />
Fényes csillag lakatlan.<br />
Köddel tele völgykatlan.<br />
Hegyre baktat karaván,<br />
Útszélen sok bojtorján.<br />
Völgybe sántít Adorján,<br />
Törött lábbal, mankón jár.<br />
Gyékényt fonnak Somorján,<br />
Sásból lesz a hozomány.<br />
Susog-susog, sáskéve,<br />
Kardpenge a két éle.<br />
Szatyor készül belőle,<br />
Bő aratást jövőre!<br />
Gazdag lesz az esztendő,<br />
Kenyér bölcső, fateknő.<br />
Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />
3
Természet<br />
Gólyatörténetek<br />
Mindannyiunk kedvencei az<br />
évről évre visszatérő kedves,<br />
hatalmas madarak, a gólyák.<br />
Örömmel fogadjuk régi barátainkat,<br />
de boldogok vagyunk<br />
akkor is, ha egy-egy új<br />
pár telepedik le nálunk. Nos<br />
a szentpéteri városrészben ez<br />
utóbbi történt.<br />
Három évvel ezelőtt a szentpéteri<br />
gólya sajnos elvesztette a<br />
párját. Úgy tűnt, hogy a fészek<br />
lakatlanná válik, mert az özvegy<br />
is nagyon ritkán látogatta.<br />
Párja nem akadt. Idén azonban<br />
ismét több fészekbe érkeztek<br />
vissza a kelepelők, mint az előző<br />
évben. Márciusban megérkezett<br />
a mi magányos gólyánk<br />
is, de aztán hosszú időre el is<br />
tűnt valamerre.<br />
Május elején egy fiatal pár<br />
szemelte ki a fészket és birtokba<br />
is vette. Rövidesen meg<br />
is kezdték a költést, amely jó<br />
harminc napig tartott. Lentről<br />
egyelőre nem látni az eseményeket,<br />
majd ha az erősödő<br />
fiókák felülnek, akkor tudjuk<br />
meg mi is történik a családnál.<br />
Gondolom, sokan fogják gyermekeikkel,<br />
unokáikkal „meglátogatni”<br />
őket.<br />
Június 3-án riasztást kaptam,<br />
mert az egyik fióka kiesett a<br />
fészekből. Az oszlop alatti bodzabokorba<br />
esett, így szerencsére<br />
nem ütötte meg magát<br />
végzetesen. A közelben lakó<br />
kislány észlelte a bajt, a fiókát<br />
egy kiskosárba tették, majd<br />
hívtak engem. A fióka 2-3 napos<br />
lehetett, otthoni felnevelését<br />
reménytelennek véltem.<br />
Ezért a visszarakás mellett<br />
döntöttem. Éppen Jánossomorján<br />
dolgozott egy kosarasdarus<br />
kisteherautó, amelyet<br />
Gulyás János villanyszerelő<br />
azonnal oda is küldött. A fiókát<br />
vissza is tettem a másik három<br />
mellé. A megriadt szülők néhány<br />
perc után már jöttek is<br />
a vacsorával. Bizony örültem<br />
volna, ha mind a négy fióka<br />
felnevelkedhetett volna. De<br />
sajnos nem így történt, mivel<br />
a kis fióka, amelyik egyébként<br />
a legkisebb volt a csapatból,<br />
újra kiesett, de már élettelenül.<br />
Sőt az is látható már, hogy csak<br />
két fióka élte meg hónap végét.<br />
Tehát a másik legkisebb sem<br />
tudott felnevelkedni. Hogy mi<br />
okozza a nagy halandóságot<br />
Talán a táplálékhiány, nem jut<br />
a kisebbnek, esetleg gyenge,<br />
fejletlen volt. Nem tudni. A<br />
természet törvénye ilyen, segíteni<br />
nem tudunk. A megmaradt<br />
kettőnek is még nagyon sok veszélyt<br />
kell átélnie, amíg nőnek.<br />
Jöhet vihar, jégeső, ami egyik<br />
pillanatról a másikra a vesztüket<br />
okozhatja. Végül a kirepülés<br />
idején a rengeteg villanyvezeték,<br />
főként a közeli trafó<br />
jelenti a veszélyforrást. Kívánjunk<br />
sok szerencsét az életben<br />
maradtaknak és reméljük, hogy<br />
minél tovább szórakoztathatják<br />
az érdeklődőket. A gólyák életével<br />
kapcsolatosan egyébként<br />
számtalan, meg nem válaszolt<br />
kérdés adódik. A sokat emlegetett<br />
gyűrűzés adhat választ<br />
a kérdések egy részére. Most<br />
már olyan színes gyűrű kombinációt<br />
helyeznek a madár lábára,<br />
amelyik távcsővel leolvasható.<br />
Ennek eredményeként a<br />
Gyirmóton gyűrűzött fiókák<br />
közül már kettő érdekes adatot<br />
szolgáltatott. Az első a gyűrűzés<br />
után 3 évvel, 2006-ban<br />
Rábapatonán, a másik szintén<br />
3 év után Dunaszigeten kezdett<br />
családalapításba. Ezek az adatok<br />
bizonyítják, hogy 3 évig a<br />
Szentpéteri gólyák<br />
még nem ivarképes madarak<br />
valahol „elvoltak”. Egyikük<br />
sem került vissza a szülőfalujába,<br />
de a megyében maradtak.<br />
Így erősödnek, bővülnek ismereteink.<br />
Balsay Sándor<br />
Parlagfű mentesítési felhívás<br />
Tisztelt ingatlantulajdonos,<br />
föld használó!<br />
Felhívjuk figyelmét, hogy a növényvédelemről<br />
szóló többször<br />
módosított 2000. évi XXXV.<br />
törvény 5. § (3) előírja, hogy<br />
a földtulajdonos, földhasználó,<br />
termelő<br />
„…köteles az adott év június<br />
30. napjáig az ingatlanon a<br />
parlagfű virágbimbó kialakulását<br />
megakadályozni, és ezt<br />
követően ezt az állapotot a vegetációs<br />
időszak végéig folyamatosan<br />
fenntartani.”<br />
A megjelölt határnap letelte<br />
után külterületen az MgSzH<br />
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága<br />
illetve belterületen a<br />
jegyző – a korábbi évekhez hasonlóan<br />
– elvégzi a szükséges<br />
ellenőrzéseket. A jogszabály a<br />
körzeti Földhivatalokat is bevonja<br />
az ellenőrzésekbe, ezek<br />
az általuk felderített területek<br />
adatait átadják az illetékes<br />
növényvédelmi hatóságnak.<br />
A jogszabály lényeges eleme,<br />
hogy „a helyszíni ellenőrzésről<br />
a földhasználó előzetes értesítése<br />
mellőzhető.”<br />
Tehát az adott év június 30.<br />
napja után a parlagfűvel fertőzött<br />
területek a tulajdonos<br />
minden előzetes értesítése<br />
nélkül közérdekű védekezés<br />
keretében lekaszáltathatók. A<br />
védekezés költségét illetve a<br />
kiszabott növényvédelmi bírságot<br />
azután a tulajdonos köteles<br />
megfizetni vagy az APEH<br />
útján adók módjára behajtható.<br />
Ugyancsak felhívjuk a mezőgazdasági<br />
területeken gazdálkodók<br />
figyelmét, hogy a<br />
jogszabály szerint a kultúrnövénnyel<br />
bevetett területen (pl.:<br />
kukorica, napraforgó stb.) ha<br />
annak tőszáma „nem éri el az<br />
agronómiailag indokolt tőszám<br />
50 %-át és a parlagfűvel való<br />
felületi borítottság a 30 %-ot<br />
meghaladja” szintén elvégeztethető<br />
a közérdekű védekezés.<br />
Ezért fontos, hogy a termelő a<br />
tábla rosszul kelt, gyomos szegélyrészeit<br />
időben lekaszálja.<br />
Hiszen a közérdekű védekezéssel<br />
„az érintett kultúrában<br />
okozott károkért a földhasználó<br />
kártalanításra nem tarthat<br />
igényt.” Sőt a határozatot meg<br />
kell küldeni a támogatások folyósítását<br />
végző MVH-nak.<br />
Az aratás után az idei esztendőben<br />
kiemelten ellenőrizzük<br />
a gabonatarlók állapotát, ezért<br />
külön elhívjuk a figyelmet a<br />
szükséges tarlóápolási munkák<br />
mielőbbi elvégzésére.<br />
Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH<br />
Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság<br />
AZ OKMÁNYIRODA<br />
ÜGYFÉLFOGADÁSA:<br />
Hétfő-kedd:<br />
13.00-15.30<br />
Szerda:<br />
8.00-11.30<br />
13.00-16.30<br />
Csütörtök-péntek:<br />
8.00-11.30<br />
4 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
Ünnep<br />
Búcsú - védőszentjeink<br />
Búcsú. Ha ezt a szót halljuk,<br />
szinte mindenkinek a kirakódó<br />
sátrak, a ringlispíl, a hajnalig<br />
tartó bál jut az eszébe.<br />
A búcsú szó, pedig nem innen<br />
ered. A búcsú egy katolikus<br />
teológiai fogalom, az Isten<br />
színe előtt már megbocsátott<br />
bűnökért járó, ideigtartó<br />
büntetések részleges vagy<br />
teljes elengedését jelenti.<br />
Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />
Templomunk születésnapja az<br />
év egyik legnagyobb ünnepe.<br />
Míg a templom patrónusának<br />
ünnepén közösségünk védőszentjének<br />
közbenjárását kérjük,<br />
a „látható” templom felszenteléséről<br />
megemlékezve,<br />
a „láthatatlan” templomnak,<br />
az egyháznak titkát ünnepeljük.<br />
Isten mindenhatóságával<br />
ugyan mindenütt jelen van, azt<br />
akarta, hogy a földi térnek kijelölt<br />
pontjain teljesebb, közvetlenebb<br />
jelenléttel hívja magához<br />
Egyházának tagjait. Ez az<br />
Isten háza, a templom. Hogyan<br />
szeressük templomunkat Jegyezzük<br />
meg felszentelésének<br />
évfordulóját, és tartsuk meg<br />
teljes fénnyel és buzgósággal.<br />
Gyónás, áldozás és a kiszabott<br />
feltételek teljesítése által nyerjük<br />
el az erre engedélyezett<br />
búcsút. Városunkban mindhárom<br />
templom védőszentjének<br />
emléknapján búcsúi szentmise<br />
van. A mosonszentjánosi<br />
templomban (Keresztelő Szent<br />
János) június 24-én, a mosonszentpéteri<br />
templomban (Szent<br />
Péter és Szent Pál) június 29-<br />
én, a pusztasomorjai templomban<br />
(Szent István király)<br />
augusztus 20-án.<br />
A mosonszentjánosi templom<br />
védőszentje Keresztelő Szent<br />
János. Amikor egy szentet<br />
ünneplünk, a halála napjáról<br />
szoktunk megemlékezni. Csak<br />
3 égi személy földi születésnapjáról<br />
emlékezünk meg: az<br />
Úr Jézus Krisztus, Szűz Mária<br />
és Keresztelő Szent János. Ő<br />
volt előkészítő prófétája Jézus<br />
Krisztusnak. Abban az időben<br />
istenáldásnak tartották egy<br />
gyermek születését. A Messiás<br />
megjövendölése minden családnak<br />
reményt adott, hogy talán<br />
az ő családjukban születik<br />
majd meg a Megváltó.<br />
Érthető volt Zakariás, jeruzsálemi<br />
pap és felesége Erzsébet<br />
öröme, mikor kiderült idős koruk<br />
ellenére gyermekük születik.<br />
Gábor angyal vitte hírül Zakariásnak,<br />
hogy fia születik,<br />
aki az Isten prófétája, követe<br />
lesz, aki majd visszavezeti a<br />
bűnösöket az igazság útjára és<br />
előkészíti a népet az Úr eljövetelére.<br />
De ő nem hitte el, ezért<br />
büntetésből megnémult. Jézus<br />
már anyja méhében megszentelte<br />
Jánost áldott látogatásával.<br />
„…És történt, hogy amint<br />
Erzsébet meghallotta Mária<br />
köszöntését, felujjongott méhében<br />
a magzat és Erzsébet eltelt<br />
Szentlélekkel.” (Lk 1,41)<br />
Nevének kiválasztása is jelentős<br />
esemény volt. Minden rokon,<br />
szomszéd azt hitte, apja<br />
után Zakariásnak fogják hívni,<br />
de Erzsébet így szólt: „Semmiképpen<br />
sem, hanem Jánosnak<br />
fogják hívni.” (Lk 57,60) Mikor<br />
néma apját kérdőre vonták,<br />
egy írótáblára ezt írta: „János a<br />
neve” (Lk 57,63), abban a pillanatban<br />
újra megnyílt a szája<br />
és a nyelve. Szónoklatai miatt<br />
Heródes Antipasz lecsukatta,<br />
később le is fejeztette. Keresztelő<br />
Szent János szilárd jellem<br />
volt, aki véleményét soha sem<br />
változtatta meg, Jézusban, a<br />
Megváltóban vetett hitében<br />
soha nem ingott meg, egy<br />
megvesztegethetetlen jellem,<br />
vállalta az üldözést, s kész volt<br />
meghalni elveiért. Jézus maga<br />
mondta róla: „Asszonyok szülöttei<br />
között nem született különb<br />
Keresztelő Jánosnál” (Lk<br />
7,28). Nagyszerű hivatást kapott,<br />
Isten arra rendelte, hogy<br />
az emberiséget felkészítse a<br />
Messiás befogadására. Nincs<br />
ennél szebb és fontosabb feladat,<br />
mint másokat önzetlenül<br />
Krisztushoz vezetni.<br />
A mosonszentpéteri templom<br />
két védőszentje Szent Péter<br />
és Szent Pál apostolok. Szent<br />
Péter, Jézus Krisztus tanítványa,<br />
a tizenkét apostol egyike<br />
volt. Halászattal foglalkozott<br />
testvérével, Andrással, amíg<br />
Jézus Krisztussal nem találkozott.<br />
„Jöjjetek utánam és<br />
én emberek halászává teszlek<br />
titeket!” (Mt. 4,19) Eredetileg<br />
Simonnak hívták, Jézus adta<br />
neki a Péter nevet, ami kősziklát<br />
jelent. „Te Simon vagy, János<br />
fia. Kéfás lesz a neved. Ez<br />
azt jelenti, hogy Péter (vagyis<br />
kőszikla)”. (Jn 1,42) A legjelentősebb<br />
apostol, hisz minden<br />
írás az ő nevét írja le először a<br />
tanítványok közül. Nem véletlenül<br />
került ő Krisztus halála<br />
után a keresztény vallás élére.<br />
Ő lett Róma első püspöke. „Te<br />
Péter vagy, és én erre a kősziklára<br />
fogom építeni egyházamat,<br />
s az alvilág kapu nem vesznek<br />
erőt rajta. Neked adom a menynyek<br />
országának kulcsait. Amit<br />
megkötsz a földön, meg lesz<br />
kötve a mennyben is, és amit<br />
feloldasz a földön, föl lesz oldva<br />
a mennyben is.” (Mt 16,18-<br />
19) Pétert keresztre feszítették<br />
– saját kérésére fejjel lefelé,<br />
mert nem tartotta illendőnek,<br />
hogy úgy haljon meg, mint<br />
mestere. Tarkó Mihály lelkész<br />
így ír Szent Péterről: „Péter<br />
számtalanszor nem értette meg<br />
Jézust, sőt háromszor meg is<br />
tagadta az Urat. Isten azonban<br />
a lehetőségek Istene, a folytonos<br />
újrakezdés Istene. Soha<br />
nem mond le az emberről, hanem<br />
újra és újra kopogtat szívünk<br />
ajtaján, egészen addig,<br />
míg be nem bocsátjuk Őt oda.<br />
Miután végre megértette Isten<br />
valódi szándékát, az Ő üdvözítő<br />
szeretetét, képe lett arra,<br />
hogy életüket is odaadják ezért<br />
a szeretetért.”<br />
Szent Pál, Tarsus városában<br />
született. Eredetileg Saulnak<br />
hívták, üldözte Krisztus tanítványit,<br />
híveit, István diakónus<br />
megkövezésében is részt vett.<br />
Amikor egyszer a damaszkuszi<br />
úton csodás eseményben volt<br />
része, megjelent neki az Úr, s<br />
ettől kezdve Jézus követőjévé<br />
vált (Pál-fordulat). Jézus<br />
kinyilatkoztatta a keresztény<br />
hit tanítását, igazságait, és<br />
különleges szerepet jelölt ki<br />
számára. „….megvan bennem<br />
a készség, hogy hirdessem<br />
az evangéliumot...Mert Isten<br />
igazsága nyilvánul meg benne,<br />
amely a hitből hitre vezet,<br />
amint írva van: Az igaz hitből<br />
él.” (Római levél)<br />
Nagy szerepet játszott a kereszténység<br />
elterjesztésében az<br />
európai kontinensen, hisz több<br />
nyelvre lefordította az evangéliumot.<br />
14 könyv (levél) köthető<br />
nevéhez.<br />
Pollák Anita<br />
L. Burda Zsuzsanna<br />
MARADJ NEKEM...<br />
Maradj nekem, mint fecskék<br />
a tavasznak.<br />
Szőlő a bornak.<br />
Lehullott levél<br />
az avarnak.<br />
Maradj nekem, mint út<br />
a fasornak.<br />
Te maradj nekem!<br />
MEGTARTALAK<br />
Megtartalak, miként gyümölcsét a fa,<br />
melynek bimbóját óvta<br />
virágkehely.<br />
Veled! - Melletted leszek,<br />
mint medrével a patak,<br />
Suhanva lépek,<br />
hogy ne zavarjalak.<br />
Hozzád megyek,<br />
ha a Nap, az éjszakába tart,<br />
hogy neked fényt vigyek.<br />
Felébredek, hogy lássam arcodat,<br />
Átlépek az álom felett.<br />
SZAVAK<br />
Futhatok utánuk hiába:<br />
nem bírva ésszel, sem lábbal.<br />
Nem hangzanak a semmibe<br />
a szavak észrevétlen,<br />
Elveszőn, egy örök mában...<br />
Jánossomorjai Napló<br />
Havonta megjelenő, független,<br />
közérdekű, városi lap<br />
Kiadja:<br />
Jánossomorja Kultúrájáért<br />
Közalapítvány<br />
Cím: 9241 Jánossomorja,<br />
Szabadság u. 39.<br />
Engedélyszám: 2.2.4/926/2002<br />
Főszerkesztő:<br />
Medgyesi Kata<br />
Szerkesztőség<br />
és hirdetésfelvétel:<br />
Balassi Bálint Művelődési Ház<br />
és Könyvtár<br />
9241 Jánossomorja, Óvári u. 1.<br />
Tel.: 96/226-147<br />
E-mail: js.naplo@freemail.hu<br />
Kiadványszerkesztés:<br />
Hoffka Helga<br />
Nyomdai munkák:<br />
Monocopy Bt.<br />
A hirdetések tartalmáért felelősséget<br />
nem vállalunk. Kéziratokat nem őrzünk<br />
meg, és nem küldünk vissza.<br />
Fenntartjuk jogunkat, hogy a beküldött<br />
írásokat – a tartalom és a szerző szándékának<br />
tiszteletben tartása mellett –<br />
közlésük esetén megrövidítsük.<br />
Lapzárta:<br />
<strong>2008.</strong> július 20.<br />
Megjelenik Jánossomorja városban,<br />
500 példányban<br />
5
Rendezvény<br />
Pillanatképek<br />
a búcsúból<br />
A napja péntekre esett, ezért<br />
vasárnap kellett tartani a szentjánosi<br />
búcsút, ami Péter-Pál<br />
napja… A „búcsúi-szórakoztatás”<br />
szereplői közül már hét<br />
közben többen megérkeztek a<br />
focipályára és környékére. Vasárnap<br />
reggelre mintegy 20 sátor<br />
és 10 nagy játék (körhinták<br />
kicsiknek és nagyoknak, óriáskerék,<br />
kisvonat óvodásoknak<br />
és anyukáknak, villanyautók).<br />
„A sátrakban mindent<br />
lehetett kapni, amit Kínában<br />
gyártanak” – mondta az egyik<br />
látogató. Az egyikben például<br />
bébinek való, műanyagból<br />
készült „biopapucs” 1500 forintért<br />
várta az anyukákat… A<br />
körhintákon, az óriáskeréken<br />
általában egy-két ember ült. A<br />
kisvasút is csak néhány gyerekkel<br />
és anyukával közlekedett.<br />
A „tulaj” már gondolkodott a<br />
„megszüntetésén”… És, amit<br />
a MÁV nem<br />
tud megtenni, ő igen, felszedi<br />
a síneket, s máshol újra lerakja…<br />
A tudósító, „inkognitóban”,<br />
Birkmayer Gyuri bácsival már<br />
három órakor kiült az edzőpályára,<br />
az árusok sorába,<br />
Jánossomorjai Naplót, Jánossomorjai<br />
Füzeteket, JTV által<br />
készített DVD-ket árusítani.<br />
Két oldalról „üvöltött” kétféle<br />
zene. Tűző napon ültünk. A napot<br />
csak néha takarta felhő. Ismerőssel,<br />
ismeretlennel sokat<br />
beszélgettünk. Már megérte<br />
kimenni! De, vásárlónk és bevételünk<br />
nekünk sem volt, mint<br />
a „búcsúsoknak”. Még annyi<br />
sem, hogy a hat óra után megjelenő<br />
„pályabérlőnek” kifizessük<br />
a „helydíjat”. Az „árusok”<br />
nyilatkozata az eredményekről<br />
(ill. eredménytelenségről) nem<br />
tűri a nyomdafestéket. Délelőtt<br />
a pályán igen kevesen voltak.<br />
Délben senki. Három óra után<br />
kezdtek jönni a családok, apa,<br />
anya a kisgyerekekkel. Feltűnt,<br />
hogy a felső tagozatos<br />
korosztály nem tartott a családdal,<br />
s mintha ők kevesen<br />
is lettek volna. A tinédzserek<br />
már párosával jöttek. Őket elnézve,<br />
egyszerre lehetett látni<br />
az országos ellentmondást: a<br />
fiataloknak „nincs” pénzük ruhára,<br />
de így elnézve őket, nem<br />
látszik a „nyomor”, az éhezés.<br />
Bár az utóbbi a felnőttekre is<br />
igaz. Nagyon sokan egyszerre<br />
nem voltak, de folyamatosan<br />
jöttek az emberek, akik viszonylag<br />
keveset vásároltak.<br />
De! Találkoztak az ismerősökkel,<br />
most ráértek, és megálltak<br />
pár percre beszélgetni. Vagy<br />
beültek az „Élet habos oldalába”,<br />
hol három, 10-12 év körüli<br />
gyerek is vígan sörözött.<br />
Kevés Jánosról „elszármazottat”<br />
lehetett látni. A felnőtt<br />
„gyerekeket” már nem érdekli,<br />
s így, búcsú alkalmával<br />
nem jönnek haza. Az andauiakat<br />
sem érdekli már, csak két<br />
idősebb hölgyet láttam, akik<br />
rendszeresen, hetente jönnek<br />
biciklivel Jánosra. Igaz, egyikük<br />
péteri születésű, s még a<br />
negyvenes években került Andauba.<br />
Csak egyszer ijedtünk<br />
meg, amikor imbolyogva<br />
egy fiatal részeg közeledett.<br />
Megúsztuk, több részeggel<br />
nem találkoztunk.<br />
Az idősebbek szerint „valami<br />
volt, de ez nem az igazi”.<br />
Nekik a sok évtizeddel ezelőtti<br />
búcsúk voltak az igaziak, amikor<br />
még a „ringlispílen” nem<br />
volt villanymotor, s 5-6 gyerek<br />
ment fel a „motorházba”,<br />
és kézi erővel forgatták. Általában<br />
5 menet után mehetett<br />
le, s ingyen foroghatott egyet.<br />
A mai fiatalok pedig 20-30 év<br />
múlva nosztalgiáznak az évezred<br />
első évtizedének búcsúiról.<br />
Addig azonban még hátra van<br />
az idei somorjai is.<br />
S végül egy „ellesett” beszélgetés.<br />
A fiatal férj szól ifjú<br />
nejéhez: – „Most megyünk,<br />
megnézzük a péteri gólyákat”.<br />
Valószínű „üzletet” akarnak<br />
velük kötni…<br />
H. I.<br />
Fotó: Hossala Tamás<br />
6 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
Közösség<br />
Táncélet<br />
Jánossomorján<br />
“A tánc a lélek rejtett nyelve.”<br />
(Martha Graham)<br />
Városunkban gyermek, felnőtt<br />
egyaránt szereti a táncot:<br />
a táncélet robbanásszerű<br />
fejlődésére, a táncosok<br />
számának nagyarányú növekedésére<br />
az amatőr táncos<br />
területen is felfigyelhetünk.<br />
Több amatőr-táncos csoport<br />
működik a balett, a kortárs<br />
tánc, és a társastánc műfajában.<br />
Városi rendezvényeinken<br />
rendszeresen fellépnek,<br />
versenyeken szerepelnek,<br />
előadásaikkal járják a környéket.<br />
Az Alapfokú Művészeti<br />
Iskola Tánctagozata<br />
mellett a Cintia Wellnes<br />
Club, a Pulzus TE, valamint<br />
a nemrégiben alakult Tititá<br />
néptánccsoport foglalkozik<br />
tánctanítással.<br />
Most induló cikksorozatunkban<br />
szeretnénk bemutatni<br />
őket. Most a Cintia Wellnes<br />
Clubot ismerhetik meg, melyet<br />
Nagy Katalin alapított, és<br />
azóta is nagy sikerrel vezet.<br />
Mielőtt megismernék a Clubot<br />
tegyünk egy kis kitérőt! Mi is<br />
az a wellnes A „szakirodalomban”<br />
a wellness kifejezés<br />
először 1654-ben jelent meg,<br />
és már több mint háromszáz<br />
éve jelenti az egészséget és a<br />
jó közérzetet. Európában az<br />
1990-es évektől kezdve vált<br />
ismertté. A wellnes koncepció<br />
meghonosítása egészségtudományi<br />
kutatások alapján<br />
történik. Célja az általános<br />
egészségjavításra szolgáló<br />
módszereket - adott esetben<br />
hivatásos edzők, tanácsadók,<br />
gyógytornászok támogatásával<br />
- úgy beépíteni az egyéni<br />
életvitelbe, hogy annak pozitív<br />
hatása hosszú távon érezhető<br />
legyen, és mindez lehetőség<br />
szerint egyesítse a különböző<br />
wellness elemeket (mozgás,<br />
táplálkozás, megfeszítés/ellazulás,<br />
szellemiség stb.)<br />
(forrás: internet)<br />
A Cintia Wellnes Clubot Nagy<br />
Katalin 2004. május 3-án alapította<br />
meg Jánossomorján<br />
azzal a céllal, hogy szabadidős<br />
Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />
sportolási lehetőséget biztosítson<br />
gyerekeknek és felnőtteknek<br />
egyaránt. Katalin általános<br />
iskolai tanító, testnevelő végzettsége<br />
mellett alapfokú sport<br />
rekreációs szakoktató képesítést<br />
szerezett. Gyerekkora óta<br />
aerobikozik, tanult fitness-t,<br />
akrobatikát, jazzbalettet és elvégzett<br />
több tánctanfolyamot.<br />
Tornatermükben, amelyet családi<br />
házuk udvarán építettek,<br />
5 gyerek és 6 felnőtt csoport<br />
koptatja a parkettát hétről hétre.<br />
Emellett Mosonmagyaróváron<br />
a Fehér Ló Közösségi<br />
Házban tanít akrobatikát és<br />
ugrókötelezést. 2007-től pedig<br />
a bezenyei általános iskolában<br />
okítja a nebulókat különböző<br />
mozgásformákra. Jánossomorján<br />
mintegy 30 gyerek és 30-40<br />
felnőtt látogatja az órákat, míg<br />
Óváron 5 csoportban mintegy<br />
70 gyerek, Bezenyén 20 gyerek,<br />
10-15 felnőtt mozog Kati<br />
kezei alatt. Az edzéseket csak<br />
hölgyek látogatják. A férfiaknak<br />
Ricsi (Kati férje) segít<br />
edzésprogramot és étrendet<br />
összeállítani. Ő személyi edző<br />
vizsgára készül, és képzett<br />
masszőr. Kati, mint mondja<br />
körülbelül egy éve találta meg<br />
azt a stílust, ami legjobban illik<br />
hozzá. Ez a cheerleading. Egészen<br />
új sportág Magyarországon<br />
(2007. november óta van<br />
itthon szövetsége és versenye).<br />
Egyfajta hajrázás vagy szurkolás.<br />
Tulajdonképpen ötvözi<br />
a táncot, az akrobatikát és az<br />
aerobicot. Ezen kívül van az<br />
ovisoknak mini cheer (ovis<br />
pomponos hajrázás); alsósoknak<br />
fit dance, karibi tánc, ugrókötél<br />
és cheerleading; felsősöknek<br />
pedig cheerleading és<br />
disco. Móváron indult akrobatika,<br />
ugrókötél, cheerleading<br />
csoport, míg Bezenyén cheerleading,<br />
ugrókötél és karibi<br />
tánc. Az elmúl évben kezdtek<br />
el komolyabban versenyezni.<br />
Egy minősítő fesztiválon<br />
ezüstminősítést és több különdíjat<br />
is szereztek. 2007-ben<br />
az országos amatőr táncversenyen<br />
három csapattal indultak.<br />
Két ezüst és egy bronz kupával<br />
tértek haza. A 2008-as Flesch<br />
Táncversenyen 4 év után végre<br />
sikerült bejutniuk a döntőbe. A<br />
Gyereknapi Táncőrület elnevezésű<br />
jótékonysági amatőr táncversenyen<br />
Mosonban pedig<br />
minden csoportjuk dobogós<br />
helyezést ért el a korcsoportjában.<br />
Az eredmények alapján<br />
a Modern Tánccsoportok Országos<br />
Szövetsége meghívta<br />
őket a pontszerző versenyeire.<br />
Ezt sajnos anyagi erőforrások<br />
híján (útiköltség, szállás, étkezés,<br />
nevezési díj...)azonban<br />
nem tudták elfogadni. Kati állandóan<br />
„pörög”, mint mondja<br />
a mozgás az élete, ami nélkül<br />
nem tudna meglenni. Mindig<br />
keresi az új kihívásokat és feladatokat.<br />
Wellness szakértő<br />
munkatársa például egy országos<br />
Spa Fürdőmagazinnak,<br />
ahová cikkeket ír. Bevallása<br />
szerint a beosztása szoros, de<br />
már megtanult időt áldozni a<br />
pihenésre is. Családjának sokat<br />
köszönhet, akik támogatják<br />
minden “őrült” ötletét. Katiék<br />
egyébként a nyarat szokásuk-<br />
Cintiások a 2008-as táncstafétán<br />
hoz híven végig szerepelik,<br />
a környékbeli fesztiválokon,<br />
falunapokon találkozhatnak<br />
velük. A nyári szünetben sem<br />
pihennek, hiszen zajlik a felkészülés<br />
az őszi országos amatőr<br />
táncversenyre és az országos<br />
cheerleading bajnokságra.<br />
Őszre szeretnének egy sportegyesületet<br />
alapítani, hogy a<br />
szövetségek különböző versenyein<br />
nevezhessenek, és kijuthassanak<br />
egy nemzetközi vagy<br />
európabajnokságra. Egyesületként<br />
több lehetőségük lehetne<br />
komoly pályázatokon indulni,<br />
illetve szponzorokat keresni.<br />
Ehhez egyébként egy alapítvány<br />
létrehozását is tervezik,<br />
aminek a segítségével eredményes,<br />
de nem támogatott sportolókat<br />
(nem csak táncosokat!)<br />
segítenék.<br />
Sok sikert kívánunk!<br />
Katona Andrea<br />
7
Könyv<br />
Ella könyve a megyei könyvhéten<br />
A megyei ünnepi könyvhét<br />
programjai között június 6-<br />
án, pénteken mutatták be<br />
lapunk munkatársának, L.<br />
Burda Zsuzsannának Ella<br />
könyve című regényét a megyei<br />
könyvtárban. A szerző<br />
az író-olvasó találkozó előtt<br />
a Hazánk Könyvkiadó sátrában<br />
dedikálta tavaly megjelent<br />
könyvét.<br />
L. Burda Zsuzsanna is meghívást<br />
kapott a Győr-Moson-Sopron<br />
Megyei Ünnepi Könyvhétre,<br />
amelynek június 5. és 11.<br />
között a megyeszékhely adott<br />
otthont. Az írónő először a<br />
Hazánk Könyvkiadó sátrában<br />
dedikálta tavaly augusztusban<br />
megjelent Ella könyve című<br />
regényét, majd a Kisfaludy<br />
Károly Megyei Könyvtárban<br />
Gülch Csaba költő, a Kisalföld<br />
napilap munkatársa beszélgetett<br />
a szerzővel irodalomról<br />
és képzőművészetről. Az<br />
író-olvasó találkozón először<br />
dr. Horváth József könyvtárigazgató<br />
köszöntötte a megjelenteket,<br />
majd Gülch Csaba<br />
„Ballada és valóság” címmel<br />
tartott előadást június 6-án,<br />
pénteken este 17 órakor Lanczendorfer<br />
Zsuzsanna, néprajzkutató,<br />
egyetemi docens<br />
a városi könyvtárban.<br />
méltatta az írónő munkásságát.<br />
A kellemes hangú beszélgetésen<br />
szó esett Ella könyvének<br />
születéséről, mondanivalójáról<br />
és Zsuzsa jövőbeli terveiről<br />
is. Megtudtuk, hogy az írónő<br />
jelenleg egy interjúköteten<br />
dolgozik, amit szeptemberben<br />
a városi napokra szeretne megjelentetni.<br />
L. Burda Zsuzsanna 18 új<br />
ikonját is megcsodálhatták az<br />
A ballada énekes-verses elbeszélő<br />
műfaj. Többnyire helyi<br />
történéseket énekel meg. Szájról<br />
szájra, dallammal együtt<br />
terjedt. A dallamot nem mindig<br />
jegyezték le, ezért sok balladát,<br />
mint irodalmi és nem, mint zenei<br />
forrást ismerhetünk. Mivel<br />
a népek hallás után tanulták<br />
meg a balladát, sokféle dallam<br />
és szövegváltozata keletkezett.<br />
Lanczendorfer Zsuzsanna etnográfus<br />
anyai nagyszülei falujában,<br />
Felpécen 1996 őszén<br />
„felfedezett” egy még szájhagyományban<br />
élő, új stílusú<br />
balladát. Ez a ballada egy fiatal<br />
lányról, Deli (Dely) Máriról<br />
szól, akit kedvese, egy molnárlegény<br />
„szerelemféltésből”<br />
meggyilkolt.<br />
Ennek a balladának a<br />
keletkezéstörténetét,<br />
a valósághoz fűződő<br />
kapcsolatát „nyomozta<br />
ki” nagy gonddal,<br />
fáradtságos, több mint<br />
egy évtizedig tartó<br />
munkával Lanczendorfer<br />
Zsuzsanna.<br />
Egészen rendkívüli élményben<br />
volt részük<br />
az érdeklődőknek. Az<br />
egész előadás alatt<br />
olyan érzésük lehetett,<br />
mintha ők maguk<br />
is részt vettek volna<br />
ebben a kriminalisztikai<br />
munkában. Egész<br />
apró lépésenként, korhű<br />
születési-halálozási<br />
dokumentumok, börtönkönyvek,<br />
újságcikkek,<br />
fotók, izgalmas történetek<br />
segítségével bontakozott ki a<br />
érdeklődők, amelyeket a mosonmagyaróvári<br />
Huszár Gál<br />
Városi Könyvtárban, az idén<br />
ősszel megrendezendő kiállításán<br />
láthatja legközelebb a<br />
művészetkedvelő közönség.<br />
Regényét legközelebb július<br />
28-án, hétfőn testvértelepülésünkön,<br />
Nagyfödémesen mutatják<br />
be a III. Mátyusföldi<br />
Fesztivál keretében.<br />
Farkas János<br />
Ballada és valóság<br />
szemük előtt a gyilkosság borzalma.<br />
Az előadás végén családias<br />
hangulatot idéző beszélge-<br />
Kiváló diák<br />
Jánossomorján<br />
A közelmúltban búcsút vettek<br />
városunk 8. osztályos diákjai<br />
iskolájuktól, nevelőiktől.<br />
Az ünnepségeken mind<br />
a központi, mind a Klafszky<br />
tagiskolában könyvjutalmakat,<br />
ajándékutalványokat,<br />
emléklapokat adtak át azon<br />
végzős diákoknak, akik tanulmányi<br />
eredményükkel,<br />
illetve sportteljesítményükkel,<br />
iskolai szorgalmukkal,<br />
önkéntes tűzoltó munkájukkal<br />
iskolájuknak hírnevet<br />
szereztek.<br />
Tóth Babettet, a központi<br />
iskola ballagó diákját Kiváló<br />
Tanuló címmel jutalmazta<br />
Bella Zsolt igazgató.<br />
Eddig erre még nem volt<br />
példa. Babett amellett hogy<br />
nyolc éven át kitűnő tanuló<br />
volt, számos versenyen ért<br />
el szép sikereket. Segítőkész,<br />
szerény természete<br />
sokak szimpátiáját nyerte<br />
el. Gratulálunk a díjhoz, és<br />
kívánjuk, hogy választott<br />
iskolájában hasonló szép<br />
eredményeket érjen el!<br />
Katona Dóra<br />
tésre is sor került a hallgatóság<br />
és az előadó részéről. Majd<br />
Lanczendorfer Zsuzsanna dedikálta<br />
a balladatörténetet, és<br />
a hozzá fűződő kutatómunkáját<br />
bemutató, A vérző liliom c.<br />
monográfiát.<br />
Köszönet a felejthetetlen előadásért!<br />
Pollák Eszter<br />
Az üzemzavarok<br />
bejelentésre<br />
szolgáló<br />
E.ON ügyfélszolgálati<br />
telefonszáma:<br />
06/80-533-533<br />
8 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
Interjú<br />
Itthon még ma is<br />
otthon van<br />
„Nagy megtiszteltetés olyan<br />
emberek sorába tartozni,<br />
akikről a Jánossomorjai<br />
Napló hasábjain megemlékeznek,<br />
érezni, hogy egy kicsit<br />
idetartozom.”<br />
Kovács Imre 12 éves koráig<br />
élt Mosonszentjánoson, szülei<br />
szétköltözése után Hajdúböszörménybe<br />
vitte édesanyja.<br />
Mint elárulta, mindig is gondolt<br />
a településre, ám nyugdíjas<br />
évei alatt csak erősödött ez<br />
az érzés. Mintha valamit magával<br />
vitt volna. Emlékei végül<br />
visszahozták Jánosso morjára,<br />
hogy végigjárja azokat a helyeket<br />
ahol, gyermekéveit töltötte.<br />
2005 óta a Jánossomorjai<br />
Társaskör tagja.<br />
- Különös ez a kötődés, hiszen<br />
ha jól tudom, ön nem itt született.<br />
- Nem, valóban nem. Szülővárosom<br />
Hajdúböszörmény. Itt<br />
láttam meg a napvilágot 1940<br />
március 7-én. Szegényparaszti<br />
családban születtem, Mosonszentjánosra,<br />
telepesként<br />
érkeztünk. Ez akkor földhöz,<br />
gazdasághoz való jutást jelentett.<br />
Így jutottunk akkor a<br />
kitelepített németajkú magyar<br />
állampolgárok birtokához, ami<br />
tényleg azt jelentette, hogy kocsistól,<br />
lovastól megkaptunk<br />
Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />
mindent. Előbb a „Szolidráj”<br />
I., majd emlékeim szerint a<br />
Nádor, ezután a Fő utcán, később<br />
az állami gazdaság megalakulása<br />
után az Óvári úton,<br />
Wurtzinger műhelye melletti<br />
házban kaptunk helyet.<br />
- Hát ez bizony jó néhány költözés.<br />
Milyen volt az általános<br />
iskola<br />
- Az általános iskolát is itt<br />
kezdtem, 1952. szeptember végéig,<br />
szüleim szétköltözéséig<br />
ide jártam. Éppen az általános<br />
iskola 7. osztályát kezdtem,<br />
amikor anyám testvéreimmel<br />
együtt hazavitt bennünket Hajdúböszörménybe.<br />
- Rövid ideig élt<br />
itt, emlékszik<br />
azokra az évekre,<br />
a tanáraira, iskolatársakra<br />
- Baráti körömhöz<br />
tartozott például<br />
Winkler Károly,<br />
aki a Malom<br />
utcában lakott,<br />
Gyenes Kázmér,<br />
aki 1956- ban<br />
külföldre ment, és<br />
emlékszem még<br />
Kovalcsik Lacira<br />
és Giczy Emilre,<br />
akiknek társaságában<br />
töltöttem<br />
szabadidőmet.<br />
Hogy ki volt az<br />
osztályfőnököm<br />
Szégyenlem, nem<br />
tudom…De, 6. vagy 7. osztályosként<br />
Mogyorósi tanár úr!<br />
Ő a ”fal adja a másikat” –ról<br />
volt híres, ezért tiszteltünk. A<br />
Várbalogi és a Féltoronyi utak<br />
találkozásánál volt az egykori<br />
„fürdő hely”, ami ma már a<br />
várostérképen sem található.<br />
Itt rengeteget játszottunk.<br />
- Hova került ezután, hol fejezte<br />
be az általános iskolát<br />
- Balkányában, intézetben fejeztem<br />
be, majd Budapestre katonai<br />
középiskolába mentem.<br />
Ebben az időszakban, nyári és<br />
téli szünetekben néhány hetet,<br />
napot azért Szentjánoson töltöttem.<br />
A katonai középiskola<br />
elvégzése után egyenes út vezetett<br />
a katonatiszti pályára.<br />
1961-ben avattak hadnaggyá.<br />
Elvégeztem a katonai akadémiát,<br />
majd a vezérkari akadémiát.<br />
- Ez az időszak hosszúnak bizonyulhatott,<br />
ami gondolom<br />
katonás fegyelemben telt.<br />
- Egész életemet a hivatásomnak<br />
szenteltem. Valóban fegyelemben,<br />
katonás rendben<br />
éltem.<br />
1995-ben nyugállományba<br />
vonultam, mint a Budapesti<br />
Katonai Kerület törzsfőnöke<br />
(parancsnok első helyettese),<br />
dandártábornoki rendfokozattal.<br />
Azóta is aktív életet élek.<br />
Beléptem a Magyar Honvédség<br />
Budapesti Nyugállományúak<br />
Klubjába, amelynek immár<br />
10 éve az elnöke vagyok.<br />
A klub több mint 3000 főt<br />
számlál. 2000-ben megalakítottuk<br />
a Honvédségi Nyugdíjas<br />
Klubok Országos Szövetségét,<br />
amelynek ügyvezető titkáraként<br />
is tevékenykedem. A Szövetségnek<br />
jelenleg 26 tagszervezete<br />
van, több mint 7000 fős<br />
taglétszámmal. Szerény anyagi<br />
elismerés mellett szolgálom<br />
nyugdíjas szervezetek érdekeit.<br />
Nincs nagy vagyonom,<br />
egy másfélszobás lakásban<br />
élek kettesben feleségemmel,<br />
a nyugdíjunkból éldegélünk,<br />
szeretjük egymást.<br />
- Miért gondolja úgy, hogy az<br />
itt töltött évek nyomot hagytak,<br />
vagy formálták az Ön személyiségét<br />
- Személyiségemet a katonai<br />
középiskola és a Mosonszentjánosi<br />
gyermek, és ifjúkori<br />
évek alakították, formálták ki.<br />
Úgy tartom, hogy az ember<br />
személyiségét tapasztalatai,<br />
ismeretei, érzelmei és lehetőségei<br />
alakítják. Tanácsot csak<br />
olyat adjunk, amit magunk is<br />
megtennénk, javaslatot, azt úgy<br />
tegyünk, hogy mögötte állunk<br />
szellemi, fizikai és anyagi lehetőségeinkkel,<br />
megvalósítási<br />
szándékunkkal. Nagy megtiszteltetésnek<br />
érzem, hogy olyan<br />
személyiségek közé sorol a Jánossomorjai<br />
Napló, mint Wurtzinger<br />
József lakatos mester,<br />
Karsai Ferenc tűzoltóparancsnok,<br />
Gruidl Józsefné tanárnő,<br />
Mátyás Lajos református lelkész,<br />
Birkmayer György. Ők<br />
életüket a településen élték le,<br />
és sokat tettek közösségükért.<br />
- Jöhetne gyakrabban Jánossomorjára,<br />
ha az emlékei<br />
idehívják, hiszen úgy tudom,<br />
hogy támogatja a társaskört<br />
és a kulturális alapítványt is.<br />
- Sajnos már nincs olyan ismerősöm,<br />
akivel hosszabb<br />
időt tölthetnék együtt. Személygépkocsi<br />
nélkül érkezem,<br />
gyalogosan rovom az ismerős<br />
utcákat, helyeket, csodálom<br />
a széppé varázsolt környezetet,<br />
szomorkodva nézem, az<br />
elhanyagoltat. Távollakó lévén<br />
nem tudok közvetlenül<br />
részt venni a szervezetek által<br />
végzett társadalmi munkában.<br />
Támogatásommal ezen rendezvényeken<br />
való távollétemet<br />
szeretném kiegyenlíteni.<br />
- Nem önreklámként, de ön<br />
a Jánossomorjai Napló rendszeres<br />
olvasója. Miért szereti<br />
a lapot<br />
- Hozzám közelállónak érzem<br />
volt nevelő falumat, Mosonszentjánost.<br />
Idősebb korban<br />
talán mindenkiben erősödik a<br />
múlt képe. A Naplóban szinte<br />
teljes körű képet kapok a város<br />
jelenéről, olykor a múltjáról.<br />
Olvashatok a társadalmi, a kulturális,<br />
a sportélet eseményeiről.<br />
A környezetvédelemről, a<br />
természetvédelemről, a várost<br />
szépítő törekvésekről. Megismerhetem<br />
a város jelenének,<br />
múltjának jelentős személyiségeit.<br />
Kicsit olyan, mintha én is<br />
itt lennék. Jó érzés, hogy most<br />
én is szerepelhetek e lapokon.<br />
Burda Zsuzsanna<br />
9
Közélet<br />
Zenei ízlésvizsgálat<br />
Jánossomorján<br />
Az utóbbi néhány évtizedben<br />
több tanulmány is foglalkozott<br />
azzal a problémával,<br />
hogy milyen szerepet tölt be<br />
a zene a gyermekek, fiatalok<br />
életében. Azzal kellett szembesülniük<br />
a kutatóknak, hogy<br />
ez a modern nemzedék előtérbe<br />
helyezi a könnyűzenét<br />
a komolyzenével, a valódi értékeket<br />
nyújtó zenével szemben.<br />
De vajon mi a helyzet<br />
Jánossomorján<br />
A zenei ízlés korántsem a születésünkkor<br />
kialakult képesség.<br />
Sokkal inkább tudatos nevelőmunka<br />
hatására alakul ki. Már<br />
az anyaméhben hatnak bizonyos<br />
zenék a magzatra. A szülők<br />
zenehallgatása egészen a<br />
serdülőkorig döntő mértékben<br />
befolyásolja a gyermek ízlését,<br />
az olyan hatótényezők mellett,<br />
mint az oktatási-nevelési<br />
intézmények pedagógusainak<br />
zenei oktató-nevelő munkája,<br />
valamint a kortárskapcsolatok<br />
szerepe. A serdülőkortól<br />
többnyire a baráti kapcsolatok<br />
a mérvadóak, és csak kis mértékben<br />
a pedagógus, valamint<br />
a szülő.<br />
A kérdőíves felmérést a helyi<br />
Körzeti Általános Iskola<br />
mosonszentjánosi felső tagozatosai<br />
között végeztem el.<br />
Összesen 89 tanuló válaszát<br />
értékeltem ki. Külön vizsgáltam<br />
a kisiskolások (7-12 éves<br />
kor), és a serdülők (12-14 éves<br />
kor) zene ízlését.<br />
A mosonszentjánosi felső tagozatosok<br />
36 százalékaa rockzenét<br />
hallgat szívesen. Legkedveltebb<br />
együtteseik közé a<br />
Tankcsapda és a Kárpátia tartozik.<br />
A lányok körében a No<br />
Thanx is rendkívül népszerű.<br />
Sok szavazatot kapott az emo<br />
stílus képviselője, az Anti Fitness<br />
Club is. Kedvenc előadóművészként<br />
Rihannát (barbadosi<br />
énekesnő, előadói stílusa<br />
többféle könnyűzenei műfaj<br />
jellemző vonásait tükrözi), valamint<br />
Eminemet (amerikai,<br />
fehérbőrű rapper) jelölték meg<br />
a legtöbben.<br />
A komolyzenét kevesebben<br />
kedvelik, legtöbben ötödik és<br />
hetedik évfolyamon. Énekórán<br />
kívül a filharmóniai bérletes<br />
előadások alkalmával jutnak<br />
a diákok komolyzenei élményekhez.<br />
Kedvenc „toplistás”<br />
zeneszerző, W. A. Mozart.<br />
A népzenét szintén ötödik és<br />
hetedik évfolyamosok nagy<br />
része hallgatja szívesen. Érdekes,<br />
hogy a népzenével rokon<br />
könnye debb zenei ágat, a<br />
magyar nótát az ötödik évfolyamosok<br />
24 százaléka jelölte<br />
kedvenc műfajának.<br />
A tanulók igénylik a „pörgős”,<br />
vagyis a ritmusos zenéket.<br />
Ugyanakkor fontosnak tartják,<br />
főleg idősebb korban, hogy legyen<br />
kedvenc számaiknak dallama<br />
is.<br />
Miért érdekes egy ízlésvizsgálat<br />
Jánossomorján Mert a fiatalok<br />
örülnek, ha megkérdezik<br />
a véleményüket olyan fontos<br />
kérdésekről, hogy milyen a jó<br />
zene. Ezen kívül ne csak nagyobb<br />
városokban végezzenek<br />
„országos tendenciát mutatható<br />
felméréseket”, hanem egy<br />
olyan kedves, kis városban is,<br />
mint a mi településünk.<br />
Pollák Eszter<br />
ÁLLAT- ÉS EBÖSSZEÍRÁS<br />
Jánossomorja Város Önkormányzata állat- és ebösszeírást tart<br />
<strong>2008.</strong> július 1-től Jánossomorja területén.<br />
Az összeírást az arra jogosult, az önkormányzat által megbízott<br />
személy végzi. Kérjük a lakosságot, hogy az összeírást végzőnek<br />
(aki hivatalos megbízólevéllel rendelkezik) az állatállományra és<br />
az ebekre vonatkozóan teljesítsék az adatszolgáltatást.<br />
Póczáné dr. Kovács Zsuzsanna<br />
jegyző<br />
JÁNOSSOMORJA KULTÚRÁJÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY<br />
2007. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS<br />
Adószám: 18972326-2-08<br />
Alapítvány megnevezése: Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány<br />
Alapítvány címe: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.<br />
ALAPÍTVÁNYOK EGYSZERŰSÍTETT BESZÁ-<br />
MOLÓJÁNAK MÉRLEGE 2007 ÉV.<br />
A tétel megnevezése....... Tárgyév e Ft A tétel megnevezése....... Tárgyév e Ft<br />
A. Befektetett eszközök........... 1.170 C. Saját tőke............................. 3.010<br />
I. Immateriális javak<br />
I. Induló tőke............................. 3.010<br />
II. Tárgyi eszközök.................... 1.170 II. Tőkeváltozás<br />
III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tárgyévi eredmény<br />
B. Forgóeszközök<br />
D. Tartalék<br />
I. Készletek................................ 1.840 E. Céltartalék<br />
IL Követetések<br />
F. Kötelezettség<br />
III. Értékpapírok<br />
1. Hosszú lejáratú kötelezettségek<br />
IV. Pénzeszközök....................... 1.840 2. Rövid lejáratú kötelezettségek<br />
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:..... 3.010 FORRÁSOK ÖSSZESEN:..... 3.010<br />
TÁRSADALMI SZERVEZETEK<br />
EGYSZERŰSÍTETT<br />
BESZÁMOLÓJÁNAK<br />
EREDMÉNY-LEVEZETÉSE - 2007 ÉV<br />
A tétel megnevezése..........................................................................Tárgyév e Ft<br />
A. Összes bevétel.......................................................................................... 7.056<br />
B. Összes kiadás........................................................................................... 5.451<br />
D. Adózás előtt eredmény............................................................................. 1.605<br />
E. Nem pénzben realizált eredmény............................................................-1.605<br />
F. Tárgyévi eredmény.......................................................................................... 0<br />
Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány, a Közhasznú szervezetekről<br />
szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. par. (1) bekezdése alapján a 2007. évre<br />
vonatkozóan az alábbi közhasznúsági jelentést teszi közzé:<br />
I. Számviteli beszámoló<br />
A Közalapítvány számviteli beszámolóját (egyszerűsített mérleg, eredmény-levezetés)<br />
a közhasznúsági jelentésbevezetése tartalmazza.<br />
II. Költségvetési támogatás felhasználása és a vagyon felhasználásával<br />
kapcsolatos kimutatás.<br />
A mellékelt eredmény-levezetés és mérlegkimutatás alapján.<br />
III. Cél szerinti juttatások kimutatása<br />
A Közalapítvány 2007. évben a magánszemélyek személyi jövedelemadójának<br />
1%-os felajánlásából 43.955 Ft. Cél szerinti juttatásban részesült. Egyéb cél<br />
szerinti juttatásban a Közalapítvány nem részesült.<br />
IV. Központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a<br />
helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától is mindezek<br />
szerveitől kapott támogatás mértéke<br />
A Közalapítvány a fentieknek megfeleltethető támogatásban 2.620 ezer Forintban<br />
részesült.<br />
V. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások<br />
értéke, illetve összege.<br />
A Közalapítvány tisztségviselői feladatukat díjazás nélkül végezték, ennek<br />
megfelelően 2007 évben ilyen címen kifizetések nem történtek.<br />
VI. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló.<br />
A Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítványt Jánossomorja Város Képviselőtestülete<br />
alapította. A Közalapítvány elsődleges célja Jánossomorja Város kulturális<br />
életének támogatása, ezen belül az 1997 évi CLVI. tv. 26 paragrafusának,<br />
c. pontjának 5. alpontjában meghatározott kulturális tevékenység<br />
- kulturális intézmények programfinanszírozása, különös tekintettel a nem<br />
nyereséges, hagyományos kulturális értékeket felmutató programokra (irodalom,<br />
komolyzene, képzőművészet, kulturális ismeretterjesztés, a filmkultúra<br />
támogatása)<br />
- városi rendezvények támogatása,<br />
- nem önkormányzati fenntartású kulturális csoportok, szervezetek támogatása,<br />
- a város múltját, jelenét bemutató kiadványok támogatása,<br />
- kulturális értékek keletkezését szolgáló kezdeményezések támogatása<br />
Az Alapítványi vagyon e cél megvalósítását - aJánossomorja Televízió<br />
támogatásával, a helyi, havonta egyszer megjelenő Jánosssomorjai Napló<br />
újság támogatásával, Jánossomorjai füzetek megjelenésével, Jánossomorja<br />
történetének színvonalas leírása könyv formájában - szolgálja.<br />
A Közalapítvány 2007. éves tevékenységét a létrehozásakor meghatározott<br />
feladatainak és a rendelkezésre álló lehetőségeinek megfelelően végezte.<br />
Jánossomorja, <strong>2008.</strong> február 26.<br />
Lackner Zoltánné • elnök<br />
10 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
Jogi tanácsadás<br />
Jogász válaszol<br />
Ingyenes jogi tanácsadásért<br />
fordulhatnak a jánossomorjaiak<br />
hetente egy alkalommal<br />
Dr. Kelemen István ügyvédhez,<br />
aki az önkormányzat<br />
épületében minden héten<br />
szerdán várja az érdeklődőket.<br />
A felmerülő problémák<br />
minden bizonnyal többeket<br />
is foglalkoztatnak, így havonta<br />
szemezgetünk majd a<br />
kérdések közül. E szám témája<br />
a házasság.<br />
A házasság, a felelősség vállalása,<br />
elkötelezettség. Sokan<br />
tehernek érzik, ám sokan boldogságban<br />
élnek így. Házasság<br />
akkor jön létre, ha az együttesen<br />
jelenlevő házasulók az<br />
anyakönyvvezető előtt személyesen<br />
kijelentik, hogy egymással<br />
házasságot kötnek. Az<br />
anyakönyvvezető a kijelentés<br />
megtörténte után a házasságkötést<br />
a házassági anyakönyvbe<br />
bejegyzi; a házasságkötés<br />
nyilvánosan, két tanú jelenlétében,<br />
az erre rendelt hivatalos<br />
helyiségben történik, ám rendkívüli<br />
körülmény esetében a<br />
házasság az anyakönyvvezető<br />
hivatalos helyiségén kívül is<br />
megköthető.<br />
Felhívom a figyelmüket, hogy<br />
a házasságkötést megelőzően<br />
a házasulóknak az anyakönyvvezető<br />
előtt ki kell jelenteniük,<br />
hogy házasságuknak legjobb<br />
tudomásuk szerint nincs törvényes<br />
akadálya, egyszersmind<br />
igazolniuk kell, hogy<br />
házasságkötésük törvényes<br />
feltételei fennállnak. Jogszabály<br />
a házasságkötés előtti<br />
tanácsadáson való részvételt<br />
kötelezővé teheti. A házasságkötést<br />
az anyakönyvvezető<br />
csak a házasságkötési szándék<br />
bejelentését követő harminc<br />
nap utáni időpontra tűzheti ki.<br />
Van egy kivétel: a házasulók<br />
valamelyikének közeli halállal<br />
fenyegető egészségi állapota<br />
esetében a házasulók nyilatkozata<br />
a házasságkötés összes<br />
törvényes feltételeinek igazolását<br />
pótolja, és a házasságot a<br />
bejelentés után nyomban meg<br />
lehet kötni.<br />
Vigyázzunk arra, hogy a házasságunk<br />
nehogy érvénytelen legyen!<br />
Érvénytelen a házasság,<br />
ha a házasulók valamelyikének<br />
korábbi házassága fennáll, ám<br />
ha a korábbi házasság megszűnik,<br />
vagy azt érvénytelenné<br />
nyilvánítják, az újabb házasság<br />
érvényessé válik. Érvénytelen<br />
még, ha egyenes ági rokonok<br />
vagy testvérek kötnek egymással<br />
házasságot. Néhány különös<br />
esetben szintén elmondható ez.<br />
A jelenleg hatályos jogszabályok<br />
úgy rendelkeznek, hogy<br />
házasságot nagykorú férfi és<br />
nő köthet. Amennyiben a házasulandó<br />
kiskorú, a gyámhatóság<br />
engedélye szükséges ahhoz,<br />
hogy házasságot kössön.<br />
A gyámhatóság a házasságkötésre<br />
indokolt esetben és csak<br />
akkor adhat engedélyt, ha a házasuló<br />
a tizenhatodik életévét<br />
betöltötte. Az engedély megadásáról<br />
vagy megtagadásáról<br />
a gyámhatóság a szülő meghallgatása<br />
után határoz. Érvénytelen<br />
a házasság akkor is,<br />
ha a fiatalkorúnak a gyámhatóság<br />
engedélye nélkül kötik be<br />
a fejét. Nem érhet meglepetés<br />
minket, hogy a házasság akkor<br />
is érvénytelen, ha az „igen”<br />
kimondásakor nincs mindkét<br />
fél jelen. Érvénytelenítési pert<br />
a házasságkötés alakszerűségeinek<br />
meg nem tartása miatt<br />
csak a házasságkötéstől számított<br />
hat hónap alatt és csak<br />
a házasság megszűnéséig lehet<br />
indítani, a házasság megszűnése<br />
azonban nem akadályozza a<br />
már megindított per folytatását.<br />
Érvénytelenítési per indítására<br />
bármelyik házastárs, továbbá<br />
az ügyész és az is jogosult,<br />
akinek a házasság érvénytelenné<br />
nyilvánításához jogi érdeke<br />
fűződik. A házasság érvénytelenítése<br />
iránt a pert a jogosultnak<br />
személyesen kell megindítania.<br />
A házastársak jogai<br />
és kötelességei egyenlőek: a<br />
házasélet ügyeiben közösen<br />
kell dönteniük. A házastársak<br />
a személyüket érintő ügyekben<br />
önállóan, de a család érdekeit<br />
szem előtt tartva döntenek. A<br />
házastársak hűséggel tartoznak<br />
egymásnak és egymást támogatni<br />
kötelesek..<br />
A feleség a házasságkötés után<br />
számos nevet viselhet. Tegyük<br />
fel Pintér Borbála hozzámegy<br />
Szabó Jánoshoz. Ebben az esetben<br />
a neve lehet: Pintér Borbála,<br />
Szabóné Pintér Borbála,<br />
Szabó Jánosné Pintér Borbála,<br />
Szabó Borbála, Pintér-Szabó<br />
Borbála. Férje lehet Szabó János,<br />
illetve ő is hozzákapcsolhatja<br />
társa vezetéknevét saját<br />
nevéhez, sőt akár viselheti felesége<br />
vezetéknevét is: ebben<br />
az esetben Pintér János lesz.<br />
Azt is figyelembe kell venni,<br />
hogy a házastársak családi<br />
A helyi igények kielégítése<br />
érdekében szeptembertől egy<br />
új óvodai csoportot indít a<br />
város. Hússzal több gyerek<br />
járhat tehát Szentpéterre<br />
szeptembertől, olyanok, akik<br />
eddig nem juthattak be az intézménybe,<br />
helyhiány miatt.<br />
Mindez nagyjából hat millió<br />
forintba kerül majd.<br />
Harmincheten búcsúztak el az<br />
óvodától pár hete, és járhatnak<br />
iskolába szeptembertől. A jánosi<br />
óvodából 15-en, Pusztasomorjáról<br />
kilencen, Várbalogról<br />
ketten, Szentpéterről pedig<br />
11-en ballagtak el. A nemrég<br />
kirepülő kis óvodások helyére<br />
többen érkeznek azonban<br />
szeptembertől, hiszen a helyi,<br />
megnövekedett gyermeklétszámhoz<br />
igazodva egy új óvodai<br />
csoportot nyit a város.<br />
Ahogy arról korábban is beszámoltunk,<br />
Jánossomorján<br />
sokkal többen jelentkeznének<br />
az óvodákba szeptembertől,<br />
mint ahány helyet biztosítani<br />
tud az intézmény. Legnagyobb<br />
részük vagy olyan kiscsoportos,<br />
akinek szülei igazolt munkahellyel<br />
rendelkeznek, tehát a<br />
szabályok értelmében felvehetik<br />
gyermeküket az intézménybe,<br />
vagy olyanok, akik már középsős<br />
korúak, így számukra<br />
amúgy is nyitva lennének az<br />
ovik – ha lenne hely. Legalábbis<br />
ez volt a helyzet tavasszal.<br />
névből képzett része legfeljebb<br />
kéttagú lehet. A házasság megszűnése,<br />
illetve érvénytelenné<br />
nyilvánítása után a házastársak<br />
a házasság fennállása alatt viselt<br />
nevet viselik tovább. Ha<br />
ettől el kívánnak térni, ezt a<br />
házasság megszűnése, illetve<br />
érvénytelenné nyilvánítása<br />
után az anyakönyvvezetőnek<br />
bejelenthetik.<br />
A következő számban folytatjuk<br />
a témát. Akkor arról olvashatnak,<br />
hogyan szüntethető<br />
meg a házasság.<br />
Csoport indulj!<br />
Dr. Kelemen István<br />
Az igényekhez alkalmazkodva<br />
most a város egy óvodai csoportot<br />
nyit, ami várhatóan kielégíti<br />
az igényeket – jelentette<br />
be a szerdai képviselő-testületi<br />
ülésen Dr. Kurunczi Károly<br />
polgármester.<br />
15 középsős és 5 kiscsoportos<br />
jár majd a Szentpéteren nyíló<br />
csoportba. Az új csoport helyszíne<br />
miatt minimális átszervezések<br />
is elképzelhetők majd<br />
az intézményben, valószínűleg<br />
pár jánosi ovis somorjára jár<br />
majd, ám csak olyanokról van<br />
szó, akik Pusztasomorjához<br />
közel laknak – mondta a polgármester.<br />
Péteren egy korábban teremként<br />
működő, de irodává átalakított<br />
szobát alakítanak vissza<br />
az érkező kicsik számára. Az<br />
új eszközök beszerzése nagyjából<br />
egymillió forintra rúg,<br />
egy óvónőt és egy dadát is fel<br />
kell vennie az intézménynek. A<br />
költségek így összesen nagyjából<br />
hat millió forintot tesznek<br />
ki.<br />
HT<br />
forrás: www.jtv.hu<br />
Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />
11
Civilek<br />
„Év vége”<br />
a nyugdíjasoknál<br />
Dupla évzárót tartottak a<br />
nyugdíjasok mielőtt mindenki<br />
a családi életnek és az<br />
ilyenkor szokásos nyári befőzéseknek<br />
adta volna át magát.<br />
Először egy kis házi búcsúztatón<br />
vettek részt, majd<br />
Hajdúszoboszlón pihenték ki<br />
az eddigi fáradalmakat.<br />
Tavaly a nyári szünet után augusztus<br />
27-én nyitotta meg a<br />
„ kapuit”, s ez év június 4-én<br />
zárta az évet a helyi nyugdíjas<br />
klub. Az évzárón Egervári Tiborné<br />
klubvezető értékelte az<br />
elmúlt egy év munkáját. Mint<br />
mondta sok szép programot<br />
szervezett a klub, ami természetesen<br />
sok munkával is járt.<br />
Április elejétől nem volt olyan<br />
hét, hogy ne kellett volna valamire<br />
készülni. A födémesi<br />
találkozó óta kétszer is volt<br />
Ki- mit- tud, kirándultunk a<br />
Jeli arborétumban, és volt egy<br />
nagyon szépen sikerült egészség<br />
napunk is. Rónafőn részt<br />
vettünk egy kistérségi baráti<br />
találkozón, amelyre egy kis<br />
műsorral is készültünk. Emma<br />
mindezeket említve hálásan<br />
köszönte meg az együttműködést<br />
és mindannyiunk munkáját,<br />
majd jó nyaralást és<br />
pihenést kívánt mindenkinek.<br />
Ezután kezdődött a jó hangulatú<br />
szórakozás. Egy grillezőn,<br />
valamint a parázsló tűz felett<br />
nyárssal a kezünkben sütöttük<br />
a szalonnát és a kolbászt,<br />
amit az otthonról hozott kenyérrel<br />
és hagymával jó ízűen<br />
elfogyasztottunk a művelődési<br />
ház udvarán. Természetesen<br />
került az asztalokra üdítőital,<br />
Hajdúszoboszlói nyaralás<br />
ásványvíz, sör, sőt még egy kis<br />
borocska is.<br />
Az évzáró után pár nap elteltével<br />
június 8-án huszonnégy<br />
klubtársunk, valamint a mosonszolnoki<br />
és a várbalogi<br />
klubvezetők együtt indultak<br />
Hajdúszoboszlóra gyógyulni<br />
és pihenni. A nyugdíjasok 2-4<br />
ágyas, fürdőszobás, televízióval,<br />
hűtővel felszerelt szobákban<br />
voltak elszállásolva.<br />
A szállás reggelivel és vacsorával<br />
egy hétre 18.500 forintba<br />
került egy embernek. A kezeléseket<br />
a Béke Gyógyfürdőben<br />
kapták, ami még 4-5 ezer<br />
forinttal terhelte meg a pénztárcájukat.<br />
Mindenki megkapta<br />
a reumatológus által kiírt<br />
kezeléseket, s ezen kívül még<br />
többféle szolgáltatás közül is<br />
választhattak, mint például víz<br />
alatti torna, masszázs, 3 órától<br />
pedig ingyen használhatták a<br />
tornatermet. Esténként sokat<br />
sétáltak, beszélgettek, kártyáztak,<br />
vagyis mindenki azt tehette,<br />
amihez éppen kedve volt, s<br />
nagyon jól érezték magukat.<br />
A remek zárás után a nyár folyamán<br />
most éli mindenki a<br />
mindennapi életét, az unokákkal<br />
vesszük magunkat körül,<br />
lekvárt főzünk, gyümölcsöt<br />
rakunk el télre, s azt hiszem,<br />
hogy szülő és nagyszülőként<br />
ott segítünk a családunknak,<br />
ahol csak tudunk. Augusztus<br />
27-én találkozunk ismét, amikor<br />
a szeptemberi Ukrán kirándulás<br />
megbeszélésére kerül<br />
sor. A Napló munkatársai nevében<br />
én is kívánok mindenkinek<br />
szép nyarat és jó pihenést.<br />
Wittmann Elekné<br />
Neuhausen – Illingen<br />
A kitelepített mosonszentjánosi<br />
és mosonszentpéteri lakosok,<br />
valamint új partnervárosunk<br />
Illingen meghívásának tettünk<br />
eleget az elmúlt hétvégén. A 12<br />
órás fárasztó út után, szombat<br />
reggel 6 órakor értünk Neuhausen-be.<br />
A gyors szálláselfoglalás<br />
és reggeli után fél 10-kor<br />
a templomtéren fogadtuk a<br />
majorette csoporttal a szentmisére<br />
érkezőket. A misén<br />
együtt imádkoztunk az elhunyt<br />
és még élő kitelepítettekért,<br />
valamint Peter Molner plébános<br />
úr felszentelte az emléktáblát,<br />
amelyet a Neuhausen-i<br />
temetőben fognak felállítani,<br />
emlékezvén a kitelepítésre. A<br />
szentmise után a város egyik<br />
vendéglőjében ebéd következett.<br />
Ebéd után került sor a hatvanéves<br />
búcsúra és az ünnepi<br />
műsorra. A rendezvényen a<br />
zenekar és a pázmándfalui majorette<br />
csoport közös műsort<br />
adott, amely nagy sikert aratott.<br />
A két művészeti csoport<br />
itt avatta fel új egyenruháját.<br />
Műsor után a kora esti órákba<br />
nyúló beszélgetéssel töltöttük<br />
Június 6-án az Illingeni Partnerkapcsolatok<br />
Egyesületének<br />
(Verein für Stadtepartnerschaft<br />
Illingen e.V.) küldöttsége járt<br />
városunkban. Ebből az alkalomból<br />
a németországi vendégek<br />
egy rendkívüli Civil<br />
Fórum keretében találkoztak a<br />
helyi civil szervezetek képviselőivel.<br />
A találkozó során szóba kerültek<br />
az ez évre tervezett közös<br />
programok, így többek között<br />
a fúvós egyesület és a Ti-titá<br />
Néptánc Együttes júniusi<br />
illingeni fellépése. Németországból<br />
a szeptemberi városnapokra<br />
érkeznek hozzánk<br />
néhányan, amikor a környék<br />
az időt. Jó volt hallani, hogy<br />
még ennyi idő elteltével is vannak<br />
Neuhausen-ben élő idős<br />
emberek, akik tudtak magyarul<br />
beszélni, vagy egy-egy magyar<br />
dalt énekelni. Nehéz volt a búcsúzás,<br />
néhány csepp könny a<br />
szemek sarkában összegyűlt.<br />
A viszontlátás szavaival köszöntünk<br />
el egymástól. Másnap,<br />
vasárnap reggel indultunk<br />
útnak Illingenbe. A főtéren<br />
már nagyszámú közönség várt<br />
bennünket. Harald Eiberger<br />
polgármester köszöntése után,<br />
a nyári forróságban egy órás<br />
műsort adtunk a majorettekkel<br />
együtt, amely a tapsviharból<br />
ítélve nagyon tetszett a közönségnek.<br />
Műsor után a helyi<br />
horgászegyesület meghívásának<br />
eleget téve egy csodás horgászparadicsomba<br />
mentünk,<br />
ahol a német konyha ízvilágával<br />
ismertettek meg minket<br />
vendéglátóink. A jó hangulatú<br />
ebéd után indultunk haza,<br />
de előtte német barátainkkal<br />
megfogadtuk, hogy r először,<br />
de nem utoljára találkoztunk.<br />
W.K.<br />
Németországi vendégek<br />
nevezetességeivel is megismerkednek<br />
majd. A megbeszélésen<br />
szó volt az iskolák,<br />
valamint az öntevékeny művészeti<br />
csoportok közötti együttműködésről,<br />
és a két település<br />
civil adatbázisának kölcsönös<br />
kicseréléséről is. Illingenben<br />
idén januárban alakult meg a<br />
partnerkapcsolatokat koordináló<br />
egyesület, amely addig<br />
baráti körként működött. A 32<br />
fővel megalapított szervezet az<br />
ottani önkormányzattal karöltve<br />
dolgozik azon, hogy minél<br />
több kapcsolódási pont és közös<br />
program legyen a két település<br />
lakossága és civil szervezetei<br />
között.<br />
12 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
Közélet<br />
Közös tervek<br />
A Szigetköz – Mosoni-sík<br />
LEADER Helyi Közösség a<br />
közelmúltban elkészítette a<br />
térség vidékfejlesztési stratégiáját.<br />
Amennyiben az illetékes<br />
minisztérium támogatni<br />
fogja az ebben foglalt elképzeléseket,<br />
úgy a 2008-2013-as<br />
időszakban összesen mintegy<br />
1,2 – 1,5 milliárd forint fejlesztési<br />
pénz érkezhet a térségbe.<br />
A közel 200 oldalas dokumentum<br />
a mostani állapotok bemutatását<br />
követően részletesen<br />
taglalja a fő fejlesztési prioritásokat<br />
és intézkedéseket,<br />
valamint a megoldási javaslatokat<br />
is. A stratégiában hat fejlesztési<br />
területet különítettek<br />
el: természeti értékek védelme,<br />
településfejlesztés, turizmus<br />
ágazat fejlesztése, helyi identitás<br />
erősítése, civil szervezetek<br />
fejlesztése, mikro-, kis-, és<br />
középvállalkozások fejlesztése.<br />
Az összesen 22 fejlesztési<br />
intézkedés kidolgozásában 34<br />
Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />
település önkormányzatai, civil<br />
szervezetei, vállalkozásai<br />
vettek részt. Jánossomorját az<br />
önkormányzaton kívül a társaskör,<br />
a katolikus egyházközség,<br />
a fúvósegyesület és a Viszkom<br />
Bt. képviselték. Ötleteikkel,<br />
munkájukkal e szervezetek<br />
is nagyban segítették a térségi<br />
vidékfejlesztési koncepció<br />
összeállítását. A LEADER<br />
Közösség által elfogadott stratégia<br />
a legfontosabb problémaként<br />
a térség hiányos, leromlott<br />
infrastruktúráját, a természeti<br />
értékek és az épített környezet<br />
rossz állapotát, védelmének<br />
alacsony szintjét, valamint a<br />
helyi vállalkozások jövedelemtermelő,<br />
munkahelyteremtő és<br />
megtartó képességének gyengeségét<br />
jelölte meg. Alapvető<br />
célként határozták meg, hogy<br />
a vidékfejlesztési akciócsoport<br />
által lefedett területen az<br />
integrált helyi fejlesztéseknek<br />
köszönhetően a lakosság életminősége,<br />
jövedelemszerző<br />
képessége – a természeti érté-<br />
IV. Gödör Napok<br />
és pusztasomorjai búcsú<br />
Augusztus 19-20-án immár negyedik<br />
alkalommal rendezzük<br />
meg a „Gödör Napok” elnevezésű<br />
kétnapos programsorozatot<br />
a pusztasomorjai játszó- és<br />
pihenőparkban. A rendezvény<br />
célja, hogy a helyi civil szervezetek<br />
közreműködésével<br />
olyan programot hozzunk létre,<br />
amely erősíti az itt élőkben<br />
a közösségi összetartozás<br />
élményét, és alkalmat teremt<br />
kötetlen baráti találkozásokra<br />
a jánossomorjaiak és a búcsú<br />
kapcsán ide látogató vendégek<br />
között egyaránt. A rendezvénynyel<br />
nem célunk a búcsúi hagyomány<br />
elsorvasztása, épp<br />
ellenkezőleg: a búcsúhoz tradicionálisan<br />
kapcsolódó, ugyanakkor<br />
újszerű programokkal<br />
szeretnénk e régi szokást megőrizni.<br />
Kedden délután öt órától a<br />
szabadtéri színpadon különféle<br />
zenés-táncos produkciók<br />
lesznek. Bemutatkoznak a helyi<br />
civil szervezetek, a kicsiket<br />
pedig különféle játékok, kézműves<br />
foglalkozások szórakoztatják<br />
majd, az estet nosztalgia<br />
diszkó zárja. Másnap,<br />
augusztus 20-án a szentmisét<br />
követően ünnepi műsor lesz a<br />
pusztasomorjai templom előtt.<br />
Délután három órától a „Gödörben”<br />
folytatódnak a programok:<br />
néptánc, fúvószene,<br />
karaoké, hagyományőrzők, kirakodóvásár,<br />
ökörsütés és még<br />
sok érdekesség várja a kilátogatókat.<br />
A kétnapos program<br />
búcsúi bállal ér véget.<br />
Részletes programot a Jánossomorjai<br />
Napló augusztusi<br />
számában, a képújságban, valamint<br />
a város területén kihelyezett<br />
plakátokon olvashatnak.<br />
Kiegészítésként még annyit:<br />
e sorok írásakor még egyetlen<br />
mutatványos vállalkozó sem<br />
kért területfoglalási engedélyt<br />
a somorjai búcsú napjára. (De<br />
kek megőrzése és a vállalkozások<br />
erősítése mellett – tovább<br />
javuljon. A terv összeállítónak<br />
véleménye szerint a Szigetköz,<br />
a Mosoni-síkság és a Hanság<br />
páratlan természeti környezete<br />
biztos alapot szolgáltat sajátos<br />
turisztikai adottságaink (épített<br />
és természeti örökség, felszíni<br />
és felszín alatti vízkincs stb.)<br />
kiaknázásához. A Földművelésügyi<br />
és Vidékfejlesztési<br />
Minisztérium fogja elbírálni<br />
az elkészült stratégiát és ezt<br />
követően úgynevezett LEAD-<br />
ER Közösségé vagy Helyi Közösségé<br />
minősítik a mostani<br />
szerveződést. Utóbbi esetében<br />
hozzávetőlegesen 1,2 milliárd,<br />
míg az előző csoport esetében<br />
mintegy 1,5 milliárd forint fejlesztési<br />
pénz érkezik majd a<br />
térségbe. A döntés várthatóan<br />
nyár végén születik meg, az<br />
első helyi pályázati kiírások<br />
– amelyre a térség bármely önkormányzata,<br />
civil szervezete,<br />
vállalkozója pályázhat – előreláthatólag<br />
ez év végén, vagy<br />
a jövő év elején jelennek meg<br />
– mondta el Balsay Zsuzsanna<br />
a Szigetköz – Mosoni-sík közösség<br />
vezetője.<br />
búcsú mindenképpen lesz, hiszen<br />
ez elsősorban egyházi ünnep<br />
(Ld.: 5.old.cikk) Ugyanakkor<br />
a mutatványosokat, a<br />
közhiedelemmel ellentétben<br />
tavaly nem az önkormányzat<br />
akadályozta meg a kirakodásban.<br />
Sőt a „Gödör Napok”<br />
rendezősége lepődött meg a<br />
legjobban, amikor az utolsó<br />
pillanatban kiderült, hogy senki<br />
nem „pakol ki”. A cél már<br />
tavaly is az volt, hogy a két dolog<br />
(ti. mutatványos búcsú és<br />
a Gödör Napok rendezvénye)<br />
egymást kiegészítse, nem pedig<br />
ellehetetlenítse. Az, hogy<br />
a mutatványosoknak anyagilag<br />
nem éri meg a somorjai búcsún<br />
kirakodni, nem az önkormányzat,<br />
vagy a szervező civil szervezetek<br />
hibája. Egyszerűen az<br />
elmúlt évek alacsony bevétele<br />
miatt nem városunkat, hanem<br />
a sok más településen, ugyanezen<br />
a napon tartott búcsúhelyeket<br />
választják, nyilván azt,<br />
ahol több pénzt kereshetnek.<br />
Reményeink szerint azért<br />
egyszer majd hozzájuk is elér<br />
“Gondolkodj globálisan, cselekedj<br />
lokálisan”- így foglalható<br />
össze röviden az Európai<br />
Unió által kezdeményezett<br />
LEADER program célkitűzése.<br />
Az EU-ban jelenleg négy<br />
nagy program (közösségi kezdeményezés)<br />
működik, ezek<br />
egyike a LEADER. Célja a<br />
vidéki szereplők ösztönzése<br />
és támogatása, a térségük<br />
hosszú távú lehetőségeiről<br />
történő együttgondolkodásban<br />
és a térség fenntartható fejlődésének<br />
integrált, innovatív<br />
stratégiák mentén végbemenő<br />
megvalósításában. A LEAD-<br />
ER támogatási arányát tekintve<br />
nem nagy összegű, mivel a<br />
Strukturális Alapok mindössze<br />
1 százalékát teszi ki, jelentősége<br />
a vidékfejlesztés újszerű<br />
megközelítésében van.<br />
A Szigetköz – Mosoni-sík Helyi<br />
Vidékfejlesztési Stratégia<br />
teljes terjedelmében elolvasható<br />
a http://www.kimle.hu/hu/<br />
content/view/131/89/lang,hu/<br />
internetes oldalon.<br />
Lőrincz György<br />
a „Gödör Napok” sikerének<br />
híre, s akkor talán – a tisztességes<br />
bevétel reményében – újra<br />
pörögni fog a ringlispíl Pusztasomorján.<br />
A szervezők nevében:<br />
Lőrincz György<br />
művelődésiház-igazgató<br />
Anyakönyvi<br />
események<br />
<strong>2008.</strong> június<br />
születettek<br />
Lakó Virág<br />
Ónodi Detre<br />
Németh Nico Attila<br />
Bakos Adrián<br />
házasságkötés<br />
Tóth Katalin - Vincze István<br />
Székely Veronika -<br />
Stefkovich Zoltán<br />
Smuk Katalin -Varga Tamás<br />
halálesetek<br />
Lakner Lajos (1930) május<br />
Rutmayer Lajos (1931) május<br />
Kvál Béláné (1930)<br />
Sárközi Árpádné (1952)<br />
Baranyai Péter (1936)<br />
Balog Lajos (1934)<br />
Bostai Jánosné (1960)<br />
13
Drog<br />
“Szüntelenül tartsd szem előtt,<br />
hogy ki vagy, legyen rá gondod,<br />
hogy megismerd magad.”<br />
(Cervantes)<br />
A közelmúltban felmérést végeztek<br />
jánossomorjai általános<br />
iskolák felsős diákjainak<br />
körében a drog használatról.<br />
Ennek eredményét reményeink<br />
szerint a közeljövőben<br />
megismerhetik az olvasók,<br />
ám addig érdemes beszélni<br />
a kérdésről, hiszen sajnos<br />
tény, hogy egyre inkább terjed<br />
a kábítószer a fiatalok<br />
körében, és sajnos az is igaz,<br />
hogy sokan már tizenévesként<br />
felöntenek a garatra.<br />
Mit tehetünk ez ügyben És<br />
hogyan vélekednek a fiatalok<br />
Erre kerestük a választ<br />
cikkünkben.<br />
Helyi fiatalokat kértünk meg,<br />
mondják el véleményüket e<br />
témával kapcsolatban. Hozzá<br />
kell tennem, nehezen vállalták<br />
a riportalany szerepét, pedig<br />
teljes diszkréciót ígértünk<br />
nekik. Ezúton is köszönjük a<br />
„bátraknak”, hogy megosztották<br />
velünk érzéseiket!<br />
Elsőként a tizenévesek véleményeit<br />
olvashatják.<br />
„Én ebben a témában szerencsére<br />
nem vagyok tapasztalt…A<br />
drogról egyáltalán<br />
nem tudok semmit sem mondani.<br />
Egyedül arról hallottam,<br />
amikor tavaly az iskolában egy<br />
új fiú beinjekciózta magát, de<br />
őt akkor el is bocsátották. Az<br />
alkoholról már többet tudok<br />
mondani. Ahogy észrevettem<br />
és hallottam másoktól, a 18<br />
éven aluliakat is természetes<br />
módon kiszolgálják alkohollal.<br />
Sok ilyen gyerek részegen tántorog<br />
haza úgy, hogy másnap<br />
azt sem tudja, hogy mi történt<br />
vele.<br />
Szerintem az alkoholt és a<br />
drogot a fiatalok csak azért<br />
próbálják ki, hogy “nagyok”<br />
lehessenek. De később ebből<br />
szenvedély lesz, amit aztán<br />
nem lehet megállítani.”<br />
„Elítélem mind a kettőt. Nem<br />
kell részegnek lennem ahhoz,<br />
hogy jól érezzem magam tár-<br />
Szenvedélybetegségek,<br />
avagy drogról és alkoholról, nemcsak négyszemközt<br />
saságban. A környezetemben<br />
nem fordul elő egyik sem.”<br />
„Ha buliba megyek, szoktam<br />
alkoholt fogyasztani, de csak<br />
minimális mértékben. A drogot<br />
teljesen elítélem. A baráti körömben<br />
vannak olyanok, akik<br />
drogoznak és isznak is.”<br />
„Sohasem drogoznék és innék!<br />
Nincs az az Isten! Nem akarom<br />
elrontani az életem!”<br />
„ A füves cigit kipróbáltam<br />
már. Egyszer és nem többször.<br />
Azt gondolom, hogy ezek<br />
nem kellenek ahhoz, hogy jól<br />
érezzem magam egy buliban.<br />
És nem szoknék rá csak azért,<br />
hogy „menő” legyek.”<br />
„Néha szoktam alkoholt inni,<br />
de nem részegedek le. Sajnos<br />
ismerek olyan embereket, akik<br />
elég gyakran nem tartják be a<br />
határokat, és a detoxban végzik.”<br />
Miközben a társadalom – remélem<br />
nagy többsége – harcol<br />
a drog ellen, addig mások, köztük<br />
a Kendermag Egyesület<br />
folyamatos aktivitást fejt ki a<br />
marihuána legalizációja mellett.<br />
Tüntetés tüntetések hátán,<br />
és ugye nincs az a fiatal, aki ha<br />
vonzódik a füves cigihez, azt<br />
mondaná, hogy a Kendermag<br />
hibásan cselekszik. Elgondolkodtató!<br />
Na, de lássuk néhány huszonéves<br />
véleményét, ők hogy gondolkodnak<br />
e témával kapcsolatban!<br />
„Szerencsére eddig csak füves<br />
cigit láttam, sajnos az iskolában<br />
egy osztálytársamnál.<br />
Terjed, nagyon is. Lekopogom,<br />
eddig nem találkoztam vele, de<br />
nagyon sokat hallok róla.<br />
Hát fogalmam sincs hirtelen,<br />
mit tennék, ha megtudnám<br />
hogy a barátnőm drogozik.<br />
Amúgy elismerte hogy kipróbált<br />
már egy-két dolgot, de<br />
nem szokott rá, csak a kíváncsiság<br />
vezérelte. Én még nem<br />
próbáltam ki semmit.<br />
Az alkoholfogyasztást túlzásba<br />
viszik, de nem lehet ellene<br />
semmit sem tenni. Sajnos sokszor<br />
találkoztam már olyannal,<br />
hogy kiszolgálnak fiatalabbakat<br />
alkohollal.<br />
Bár a minap tőlem is elkérték a<br />
személyigazolványom (szerencsére<br />
fiatalnak nézek ki, mert<br />
ugyebár senkire sincs ráírva,<br />
hogy hány éves, néhány 16-<br />
17éves kinéz 18nak is...).<br />
Elég hosszú, kiadós téma ez.”<br />
„Én totálisan drogellenes vagyok.<br />
Még soha nem próbáltam<br />
ki, de nem is szándékozom.<br />
Az alkoholfogyasztást is<br />
inkább csak mértékkel! Nem<br />
mondom, volt hogy én is felöntöttem<br />
a garatra, de sosem<br />
szeretnék oda jutni, hogy csak<br />
úgy magamban egy-egy sört<br />
vagy pálinkát megigyak. Inkább<br />
nagyobb bulik alkalmával<br />
szoktam inni. Mióta van<br />
autóm, szinte nem is fogyasztok<br />
alkoholt.”<br />
„A drogot sajnos elég sok fiatal<br />
próbálta már ki, és akadnak<br />
rendszeres használói is.<br />
Én mindig undorral fordulok<br />
feléjük, amikor azzal dicsekednek,<br />
hogy hogy betéptek.<br />
Szánalmasnak tartom. Nagyon<br />
nehéz riasztó dolgokat mondani<br />
a drogokról egy fórumon.<br />
Sokszor a negatív kritika a “lázadó”<br />
tinikben inkább pozitívként<br />
hat, sajnos. Persze, szerintem<br />
a drogtól való tartózkodás<br />
nagyon sokban függ a neveltetéstől,<br />
főként az otthon kapott<br />
intelmek hatására nem próbálják<br />
ki a szereket, avagy ha ki<br />
is próbálják, csupán egyszer és<br />
GYANÚS JELEK<br />
• a magatartás változása, kiszámíthatatlan hangulatváltozások,<br />
dührohamok, indokolatlan agresszió, vagy apátiás (levert) hangulatok<br />
váltakozása, rendkívüli alvásigény;<br />
• a romló étvágy, gyors fogyás;<br />
• hanyatló iskolai teljesítmény, új barátok feltűnése, régi barátok<br />
elhanyagolása, a családtagok kerülése;<br />
• gyakoribbá váló konfliktusok otthon, a családban és az iskolában;<br />
• gyakran az iskola mellé járnak, keresik hasonszőrűek társaságát;<br />
• ha érdekes holmik vannak a cuccai között: növényi részek, tabletták,<br />
porok, megfeketedett kiskanál, fecskendő, tű;<br />
• ha pénz tűnik el otthonról, vagy éppen ismeretlen eredetű összegek<br />
vannak nála (ugyanis gyakori, hogy az ifjonc nem tud más<br />
módon pénzt szerezni, mint hogy dílerré, azaz drogterjesztővé válik,<br />
rájönnek, hogy ezzel könnyen pénzhez jutnak, miközben saját<br />
szükségleteiket is fedezhetik).<br />
többet nem élnek velel. Talán a<br />
kíváncsiság hajtja őket.”<br />
„Tapasztaltam már, hogy 18<br />
éven aluliakat kiszolgáltak<br />
alkohollal kocsmákban, diszkókban.<br />
Sőt, az igazat megvallva<br />
annak idején engem is<br />
kiszolgáltak szemrebbenés<br />
nélkül. Boltokban viszont egyre<br />
ritkább az, ahol fiatalkorúakat<br />
kiszolgálnak dohányáruval<br />
és alkohol tartalmú italokkal.”<br />
„Természetesen nem helyes az<br />
sem, hogy a fiatalkorúak alkoholt<br />
fogyasztanak. Legalábbis<br />
nagymértékben semmiképpen.<br />
De ami aggasztóbb, szerintem,<br />
- de lehet hogy ez csak engem<br />
zavar - hogy rengeteg dohányos<br />
van. Szinte minden szórakozóhelyen<br />
a tömény füstszagtól<br />
kell fuldokolni!”<br />
„Így jutnak hozzá: általában<br />
van egy valaki a drogos társaságban,<br />
aki veszi az anyagot,<br />
a többi kifizeti és elhasználják<br />
közösen. De leginkább a füves<br />
cigaretta a jellemző. Keményebb<br />
drogok nem nagyon<br />
mozognak egy hétvégi bulin.<br />
Azokról sok mindent nem is<br />
tudnék mondani. Bárki, aki<br />
akat hozzá tud jutni egy kis<br />
puhatolózás után, hogy kit kell<br />
keresnie hozzá.”<br />
Mi lehet az oka annak, ha valaki<br />
e káros szerek valamelyikéhez<br />
nyúl A divat, hogy a<br />
„többiek is ezt teszik”, a vala-<br />
14 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
Civilek<br />
Három a magyar igazság,<br />
– tartja a mondás – így természetesen<br />
habozás nélkül ismét<br />
kerékpárra pattantunk június 1-<br />
jén, vasárnap. A délelőtt 10 órai<br />
találkozó kissé későinek tűnt<br />
így már indulás előtt leizzadt<br />
a társaság, köszönhetően a 30<br />
fok körüli hőmérsékletnek. Az<br />
előzetes megállapodás szerint<br />
sűrűn kellett megállni, a folyadékpótlás<br />
és a szellemi táplálék<br />
– Lőrincz György értékes<br />
gondolatai és Jakabné Gruidl<br />
Teréz színes kommentárjai<br />
– magunkhoz vétele céljából.<br />
Elsőre nem is bírtuk tovább a<br />
Magyar Kapu büfénél, ahol a<br />
napi programot egyeztettük.<br />
A szervezők 64 km-t szabtak<br />
ki ránk. Andaun keresztül<br />
mi elől való menekülés vagy a<br />
szeretet-hiány Valószínűleg!<br />
Annyi bizonyos, hogy a családnak<br />
kell preventív módon,<br />
jó előre, időben felkészülni<br />
a drogproblémák kivédésére.<br />
Odafigyelés, következetesség,<br />
szeretet, ezek azok a legfontosabb<br />
tényezők, amelyek abban<br />
segíthetnek, hogy elkerülhető<br />
legyen a tragédia, és ha már<br />
megtörtént a baj, mérsékelhető<br />
legyen annak hatása.<br />
Dr. Mihályi Zsuzsanna, háziorvos,<br />
belgyógyász szakorvos<br />
korábbi munkahelyén szinte<br />
naponta találkozott drogos betegekkel.<br />
Mint elmondta, megrázó<br />
tragédiáknak volt szemtanúja,<br />
hisz nincs szörnyűbb<br />
dolog egy szülő számára, ha<br />
szembesülnie kell azzal, hogy<br />
gyermeke drogfogyasztó. Évtizedek<br />
óta szőnyeg alá söpörték<br />
ezt a valós problémát, de szerencsére<br />
már nem, mint ezt ez<br />
a cikk is mutatja – mondja a<br />
doktornő, akitől azt is megtudtuk,<br />
hogy eleinte csak egy kis<br />
füves cigi (marihuána) a beetetés,<br />
utána a pörgető (amfetamin)<br />
a discóban, majd következnek<br />
a tabletták (nyugtatók,<br />
altatók+ alkohol), aztán jön a<br />
por (heroin, kokain, LSD)- és<br />
a függőség. És itt most a 10-14<br />
év közötti fiatalokról beszélünk!<br />
Dr. Mihályi Zsuzsa szerint felejtsük<br />
el, hogy van könnyű<br />
drog és kemény drog. A doktornő<br />
úgy vélekedik eleinte<br />
csak jó heccnek tűnik, aztán<br />
már nincs megállás. Jegyet<br />
váltanak a halálba, miközben<br />
sok-sok társukat magukkal ra-<br />
Két keréken a vidéken<br />
Tadtenbe érkeztünk. Az andaui<br />
strandnál Jakab Tiborral még<br />
úgy gondoltuk, a hazafelé vezető<br />
úton mindenképpen teret<br />
kell engedni egy fürdőzésnek,<br />
a Sors azonban úgy rendelte,<br />
hogy ezen óhajunknak estére<br />
már nem maradt létjogosultsága.<br />
A tadteni templomnál<br />
túravezetőnk a török dúlásról<br />
mesélt (1529), Wallernben pedig<br />
már arról hallhattunk, hogy<br />
néhány évszázaddal ezelőtt ez<br />
a terület az év bizonyos időszakaiban<br />
járhatatlan volt csónak<br />
nélkül. Pamhagen felé közeledve<br />
meglátogattuk a névtelen<br />
várnak nevezett, gazzal benőtt<br />
dombot. Titokzatos és hiányos<br />
írások, valamint rajzok szólnak<br />
róla. A legenda szerint itt állt<br />
gadják. Ezért azt tanácsolja,<br />
beszéljenek gyermekükkel!<br />
Soha ne kérdezzék meg azonban<br />
hogy: „ugye nem kábítószerezel”!<br />
Helyette kérdezzék<br />
meg inkább, hogy mi a véleménye<br />
a drogról! Magyarázzák<br />
el a saját álláspontjukat!<br />
Beszéljék meg vele, hogy mit<br />
tehet, ha találkozik a kábítószerrel!<br />
Tegyék nyilvánvalóvá<br />
a súlyos egészségkárosodás<br />
veszélyét, a kábítószerek és a<br />
bűnözés kapcsolatát, a testileg<br />
és szellemileg egyaránt tönkrement<br />
életeket! Amennyiben<br />
komoly gyanú merül fel, hogy<br />
kábítószerrel került kapcsolatba<br />
gyermekük, ne kutassanak<br />
és nyomozzanak utána, és ne<br />
próbálkozzanak azzal, hogy<br />
lebeszéljék, vagy önmaguk kezeljék<br />
a problémát! Ezek mind<br />
egykoron egy kisebb földvár,<br />
melyet vízzel teli árok övezett.<br />
Jókait is ez a történet ihlette<br />
meg, a Névtelen vár című romantikus<br />
regény megírásakor.<br />
A dolog érdekessége, hogy a<br />
neves szerző soha nem járt a<br />
Hanságban, sem annak közvetlen<br />
környékén.<br />
A következő próbatétel Pamhagenben<br />
várt ránk. Neve:<br />
wienerschnitzel. Ez egy akkora<br />
szelet rántott húst jelent,<br />
amely gond nélkül megoldaná<br />
egy óvodás csoport napi étkezését.<br />
Persze ebből mindjárt<br />
kettő néz szembe az áldozattal,<br />
aki ezért még fizet is. Ebben a<br />
falodában nem ritkaság, ha valaki<br />
lógó nyelvvel és dülledő<br />
szemekkel mered a pincérnő<br />
felé, arcán az „alufóliát bitte!”<br />
nemzetközi grimasszal. Szerénytelenség<br />
nélkül állíthatom,<br />
hogy a 22 fős csoportból ketten<br />
legyűrtük a húshegyet!<br />
Miután kicsit magunkhoz tértünk,<br />
és felkínlódtuk magunkat<br />
a biciklikre, a mexikópusztai<br />
látogatóközpont felé vettük<br />
az irányt. Túravezetőnk elmesélte,<br />
miért hívják ezt a helyet<br />
Mexikópusztának – nem hittük<br />
el, ezért nem írom le. Nagyon<br />
érdekes, és színvonalas filmet<br />
láttunk a Fertő-tó élővilágáról,<br />
és a nemzeti parkról – és klimatizált<br />
volt a vetítőterem!<br />
Innentől már csak haza kellett<br />
érni valahogy. Nem gondoltuk,<br />
csapdák – mondja a doktornő,<br />
aki szerint szakember segítségére<br />
van szükség! Mielőbb,<br />
lehetőség szerint addictológiában<br />
(szenvedélybetegeket kezelő<br />
orvos) jártas pszihiáterhez<br />
kell fordulni, aki tud segíteni,<br />
meggyógyulni ebből a betegségből.<br />
Munkája annál eredményesebb,<br />
minél korábban<br />
keresik fel, tehát halogatni, fejünket<br />
a homokba dugni nagy<br />
felelősség!<br />
Sajnos a témát nem lehet lezárni,<br />
hiszen a drog, alkohol minden<br />
a fogyasztás ellen irányuló<br />
intézkedés ellenére terjed.<br />
Ne feledjük: „Öreg dohányos<br />
van, öreg alkoholista van, öreg<br />
narkós nincs!”<br />
Katona Andrea-<br />
Gősi Barbara<br />
hogy egy nem várt defekt keresztülhúzza<br />
a számításainkat.<br />
Persze így lehetőségünk nyílt<br />
megismerni egy osztrák benzinkút<br />
szerkezeti felépítését,<br />
valamint a burgenlandi segítőkészséget:<br />
egy helybéli házból<br />
kellett kerékjavító készletet<br />
kérni, amit úgy adtak oda,<br />
mintha a világ legtermészetesebb<br />
dolga lenne. A szimpatikus<br />
öregúr még azt is felajánlotta,<br />
hogy ő maga foltozza<br />
meg a sérült belsőt.<br />
Az egy órás időveszteség miatt<br />
a fő bolytól elszakadt hétfős<br />
csapatunk feszített iramban<br />
nyomta le a Pamhagen-Jánossomorja<br />
22 km-es távot, alig<br />
60 perc alatt. Ez 50 km után<br />
nem is rossz teljesítmény.<br />
Erősen motivált bennünket a<br />
nyugat felől érkező vihar. A<br />
Magyar Kapu keretbe foglalta<br />
napunkat. Azonban még arra<br />
sem hagytunk elég időt a többieknek,<br />
hogy jól megérdemelt<br />
sörüket legurítsák, akik meglepődtek<br />
részidőnkön, és most<br />
már mindenki tudja, miért lépett<br />
vissza az ASPAR csapat a<br />
Tour de France-tól.<br />
A nap a somorjai kocsmában<br />
zárult Oszinál, ahonnan – magunk<br />
mögött tudva 74 km kánikulai<br />
tekerést, még a vihar<br />
előtt hazaindultunk. Mozgalmas,<br />
érdekes nap volt. Ember<br />
és gép diadala…<br />
Prátser Krisztián<br />
Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />
15
Múltidéző<br />
Schmidt Henrik (1899-1968)<br />
volt helyi tanító, igazgató<br />
Rovatunkban e hónapban<br />
Mosonszentjános szülöttére<br />
emlékezünk, aki négy évtizedes<br />
pedagógusi pályafutásából<br />
csak 1-2 évet szolgált<br />
másutt. Harcolt és megsebesült<br />
az I. világháborúban,<br />
dolgozott a 20-as és 30-as<br />
évek németnyelvű, magyarosításra<br />
törekvő oktatásában,<br />
tizenkét évig igazgatta a helyi<br />
római katolikus iskolát (volt<br />
kolostori is), majd az iskola<br />
államosításában is közreműködött.<br />
Mint iskolaigazgató<br />
elszenvedte a kitelepítés és lakosságcsere<br />
napjait, részt vett<br />
az általános iskola rendszerének<br />
kiépítésében, sőt másfél<br />
évtizedet az alsó tagozatában<br />
is tanított.<br />
Mozgalmas, fordulatokkal teletűzdelt<br />
életút volt Schmidt<br />
Henriké, aki 1899-ben született<br />
Mosonszentjánoson. Édesapja,<br />
akiről nevét kapta Mosonszolnokon<br />
volt tanító 40<br />
évig. Gyermekkoráról sajnos<br />
nem sokat tudunk. Ám jóformán<br />
gyerek volt még akkor is,<br />
amikor 1917-ben hadba vonult<br />
és az olasz fronton küzdött.<br />
Egyszer meg is sebesült, majd<br />
1922-ben szerelt le, mint hadapród<br />
őrmester. Egy évvel később<br />
szerzett tanítói oklevelet<br />
Győrben, és még ugyanebben<br />
az évben megkezdte tanítói<br />
munkáját a Mosonszentjánosi<br />
Római Katolikus, népiskolában,<br />
ahol fiúkat tanított negyedik<br />
osztályig. Nem okozott<br />
számára különösebb gondot<br />
az sem, hogy hol németül, hol<br />
magyarul tanítson. Együtt tanított<br />
Őriné, Márta néni apjával,<br />
Raskó Viktorral. Ismert tény,<br />
hogy az 1890-es évek első évtizedeiben<br />
az elemi iskolákban<br />
országosan még német volt<br />
a tanítási nyelv de 1908-ban<br />
megjelent a magyarosító tanterv.<br />
Ám ezt 1920-ban sem vették<br />
komolyan különösen egy<br />
olyan „sváb” községben, mint<br />
amilyen Mosonszentjános.<br />
Pusztasomorján már régóta<br />
csak magyarul folyt a tanítás,<br />
Szentjánoson és Szentpéteren<br />
azonban túlnyomórészt németül.<br />
Az apácák által vezetett<br />
leányiskolában is volt egy hat<br />
évfolyamból összevont csoport,<br />
ahol magyarul tanítottak.<br />
Ők egyébként nagyon szorgalmazták<br />
a magyar nyelvű tanítást,<br />
aminek eredményeként<br />
újabb magyar osztályt létesítettek.<br />
Településünkön a magyarosítás<br />
nehéz volt, hiszen a<br />
szülők szabadon választhattak,<br />
hogy melyik iskolába íratják<br />
gyermeküket.<br />
A Kulcsár Imre-féle községtörténetből<br />
tudjuk, hogy<br />
Szentjánosi Ferenc kolozsvári<br />
kereskedő a szentjánosi népiskola<br />
számára 10 évre szóló<br />
alapítványt tett a magyar<br />
nyelv elsajátítása érdekében.<br />
Ez adta a lökést arra, hogy itt,<br />
a többségében német ajkú faluban<br />
már ne csak egy fiú és<br />
egy leányosztályban legyen<br />
magyar tanítás. Szentjánoson<br />
a 350 tanulóból a leányokat az<br />
apácák tanították az 1909-ben<br />
felavatott iskolában, amely<br />
számukra lakásul is szolgált (a<br />
mostani alsó tagozatos iskola<br />
elődje). A fiúk az úgynevezett<br />
világi iskola öt termébe jártak,<br />
a Szabadság u. 24 alatt lévő<br />
épületekbe. 1926-ban mindkét<br />
helyen kétféle oktatási forma<br />
volt az elsőtől negyedik osztályig.<br />
Az „A” típusúban a II. osztálytól<br />
kötelező volt nyelvtant,<br />
az olvasást, a beszéd- és értelemgyakorlatokat,<br />
valamint<br />
a számtant magyarul tanítani,<br />
míg a többi tárgyat németül.<br />
A „B” típusú volt a magyar<br />
tannyelvű, ahol minden tárgyat<br />
magyarul oktattak. De mint<br />
említettem ez utóbbiba az öszszes<br />
tanuló közül, ekkor csak<br />
46 gyerek járt. Mivel a szülők<br />
zömmel német érzelműek<br />
voltak az „A” típusúba járatták<br />
gyermekeiket és másokat<br />
is erre agitáltak. Különösen a<br />
kedvesnővérek (apácák) szorgalmazták<br />
szüntelenül a magyarul<br />
való tanítás fontosságát<br />
és így 1927-ben a leányok<br />
oktatásánál sikerült a második<br />
„B” típusút beindítani. A 30-as<br />
évek végén Barilits Viktor plébános<br />
javaslatára tervbe vették,<br />
hogy egy magyarul oktató<br />
iskolát építsenek, de a község<br />
képviselő testülete 1942-ben<br />
nem szavazta meg ezt.<br />
E kis iskolatörténeti kitérő<br />
után, most folytassuk Schmidt<br />
Henrik mosonszentjánosi tanító<br />
élettörténetét! Mire felnőtt<br />
lett már itt lakott a család, az<br />
apa 1929-ben a mosonszolnoki<br />
iskolától nyugdíjba került, és<br />
a mostani Óvoda u. egyik házában<br />
laktak. A magas, szőke<br />
ifjú Henrik már katonatisztként<br />
elvette Umatum Paulát,<br />
aki a háztartást vezette. Házasságukból<br />
gyermek nem született,<br />
rokon gyermeket fogadtak<br />
örökbe, aki szintén tanító lett<br />
és a szentjánosi iskolában tanított<br />
1954-65 között.<br />
Schmidt Henrik aktívan résztvett<br />
a község közéletében is. A<br />
30-as években a szentjánosi<br />
Sportegyesület (MESE) elnöke,<br />
valamint az Actio Catolica<br />
elnöke volt, sőt 10 éven át levente<br />
főoktatóként is tevékenykedett.<br />
Emellett 82 hold földön<br />
gazdálkodott alkalmazottakkal.<br />
Szeretett fényképezni a képeket<br />
ő maga dolgozta ki.<br />
Az iskolai tanítás mellett,<br />
csütörtöki napokon, a szentjánosi<br />
inasiskolában tanított,<br />
itt ekkor már jelentős számú<br />
iparos volt és kellett az utánpótlás.<br />
Mint aktív közéleti embert,<br />
1937-ben a világi iskola<br />
igazgatójává választották, és<br />
12 éven át végezte e munkát,<br />
amit az akkoriban bekövetkezett<br />
oktatásügyi változások<br />
ugyancsak megnehezítettek.<br />
1946-ban a község németajkú<br />
lakosságának legnagyobb<br />
részét kitelepítették. Helyüket<br />
az ország különböző részéből<br />
érkező magyar lakosság foglalta<br />
el. Ettől kezdve a tanítás<br />
csak magyarul folyt. 1948-ban<br />
döntő változás következett be<br />
az egyházi iskolák életében,<br />
mivel államosították őket! Így<br />
Mosonszentjánoson az apácák<br />
tanítását beszüntették, rendjüket<br />
feloszlatták, felszólították<br />
őket, hogy az állam átveszi<br />
őket tanítani. Ők természetesen<br />
nem éltek e lehetőséggel,<br />
így az iskolának sürgősen új<br />
nevelőkre volt szüksége.<br />
1948. augusztus 16-án már<br />
megalakult az új 14 tanerős<br />
állami irányítású I-VIII. osztályos<br />
általános iskola. Ez 497<br />
tanulóval, 12 tanulócsoporttal,<br />
10 tanteremben működött.<br />
Cikkem főszereplője azonban<br />
rövid ideig vezette ezt az iskolát.<br />
1949. májusában leváltották.<br />
Az ok nem ismert. Néhány<br />
évig egy rábaközi falu iskolájában<br />
tanított, ám felesége nem<br />
nyugodott bele az áthelyezésbe<br />
és különböző hatóságoknál<br />
kifogást emelt hogy visszakerülhessen.<br />
A pusztasomorjai<br />
általános iskola alsó tagozatának<br />
egyik osztályát tanította<br />
1953-63 közötti időben, vagyis<br />
egészen nyugdíjba vonulásáig.<br />
Kismotorjával járt ki naponta<br />
tanítani.<br />
Fordulatokkal tűzdelt, mozgalmas<br />
élete 1968-ban, bekövetkezett<br />
halálával zárult. A<br />
szentjánosi temetőben nyugszik,<br />
közös sírban apjával, feleségével<br />
és nevelt lányával.<br />
Mi, az utókor kollégái úgy ítéljük<br />
meg, megérdemli e megemlékezést,<br />
hiszen településünk<br />
oktatásügyében sokat tett<br />
a magyar nyelvű oktatás és az<br />
általános iskolai tanterv bevezetése<br />
érdekében.<br />
Bella Sándor<br />
16 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
Pillanatképek, Akkor történt<br />
Pillanatképek<br />
Orvosi rendelő<br />
Az idős házaspár hosszú ideig<br />
volt bent az orvosnál. A soron<br />
következő idős hölgy az ajtóban<br />
várakozott, mint egy gyerek<br />
türelmetlenül, s ennek hangot<br />
is adott… Amikor azonban<br />
ő is kijött a „doki nénitől”, elfelejtett<br />
„zúgolódni”…<br />
Ismét a 86-os<br />
Este, sötétben két autó közeledik<br />
100-as tempóban a császárréti<br />
kanyarhoz. Előzi őket<br />
egy kocsi. Rajta felirat: Betegszállítás.<br />
Június 6-án a késő délutáni<br />
órákban egy gázpalackokkal<br />
megrakott kisteherautó Császárrétnél<br />
az árokba hajtott,<br />
és kigyulladt. Az éppen akkor<br />
odaérkező kamionosok mentették<br />
ki a sofőrt az égő kocsiból…<br />
Biztos, hogy egy emberrel<br />
kevesebb fogja szidni a<br />
kamionosokat…<br />
Újsághír<br />
A tétiek aláírásgyűjtésbe<br />
kezdtek a szélkerekek ellen.<br />
(Kisalföld). Ez sikerrel járt,<br />
mert megakadályozták a megépítésüket…<br />
Ebből látszik a<br />
magyar nép „bölcsessége”:<br />
sikerrel akadályozza az atomerőművek,<br />
a szalmaégető erőművek,<br />
biogáz erőművek, a<br />
vízierőművek építését… De, a<br />
villanyt a lakásából az Istennek<br />
sem akarja kikapcsoltatni… de<br />
hát a sötétség nagy úr. Egy ország<br />
fog röhögni Téten”. SMS,<br />
Kisalf., Lizsu, részlet)<br />
Ezt írja meg!<br />
„Az unokám bevitt egy óvári<br />
nagyáruházba. Ott vásároltam<br />
egy tubus …-t, fizettem<br />
érte 800 Ft-ot. A jánosi üzletben<br />
eddig fizettem ugyanazért<br />
1200 Ft-ot… S ott találkoztam<br />
egy jánosi boltossal is. Nem<br />
tudom, ő, miért nem otthon vásárol…”.<br />
(SMS, Napló)<br />
Tudja-e, hogy…<br />
Ebben a nagy szegénységben<br />
Jánoson 19 helyen lehet szeszesitalhoz<br />
jutni…”. (Plusz a<br />
boltokban. A szerk.)<br />
Jó tanács<br />
„Ha nem kapnak el, szerencséd<br />
van. Ha elkapnak tanúsíts megbánást,<br />
és mi sem történt…”.<br />
(SMS, Kisalf.) „Nincs éjjel<br />
Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />
diszkó Jánoson. Mégis van<br />
randalírozás” SMS – Napló<br />
Demokrata<br />
„A demokrácia azért is jó, mert<br />
sok „idióta” a nagy nyilvánosság<br />
előtt is be tudja bizonyítani,<br />
hogy ő tényleg idióta”. (SMS,<br />
Kisalf., Ános). (Az SMS írójára<br />
nem vonatkozik. A szerk.)<br />
„Mondd, hogy nem igaz!”<br />
Ismerősöm megállít az utcán:<br />
„Igaz, hogy lecserélték a zárakat<br />
a sporttelep ajtóin És a<br />
gyerekek csak a Sportcsarnokban<br />
tudtak focizni”. Csak hápogok…<br />
Ilyen a 21. században<br />
lehetséges…<br />
A Társaskör figyelmébe<br />
Nem kellene a (volt) határon<br />
elhelyezni egy emléktáblát a<br />
„volt” határ, a „volt” parkoló<br />
és a „volt” határőrség „tiszteletére<br />
A régi parkolóra már csak<br />
a Stop-tábla „emlékezik”.<br />
Nem lehetne behozni a Határról<br />
a tájékoztató táblát a „majdani”<br />
Emlékparkba”<br />
Parlagfű<br />
Káröröm: találkoztam vele<br />
Andauban is! Már mosolyog.<br />
Elkezdődtek a parlagfű-ellenes<br />
rendezvények.<br />
Andau<br />
Lakosságának napközben már<br />
talán nagyobb része magyar.<br />
(A magyar rendszámú kocsik<br />
számának alapján legalábbis).<br />
Sok jánosi azokért a cikkekért,<br />
amely Jánoson drágább, az andaui<br />
boltokba jár…<br />
Lista…<br />
Szidják a kamiont, motorbiciklit,<br />
traktort, a gyorshajtót,<br />
a „lassúhajtót”, a tanítót, az<br />
óvónőt, az orvost. A nyugdíjast<br />
és diákot, aki elveszi a munkát<br />
mások elől, a kismamát, aki<br />
panaszkodik a gyesre. A pártokat<br />
és a politikusokat. A sor<br />
folytatódik, de, mindig kimarad<br />
belőle az „én”…<br />
Már itthon is…<br />
Óvár, Magyar utca: „Én még<br />
emlékszem rá, hogy azért nem<br />
szolgáltak ki, mert magyarul<br />
beszéltem. Akkor büdös volt<br />
nekik a pénzem…”. (Kisalf.,)<br />
H. I.<br />
Akkor történt<br />
Jánossomorja a Kisalföldben<br />
1973. július 5.<br />
„Sertéstenyésztési értekezlet<br />
Jánossomorján<br />
„(…) forradalmi változásoknak<br />
vagyunk tanúi ebben az<br />
ágazatban. (…) Ugyanakkor<br />
(…)a tartási körülményekben,<br />
a takarmányozási, illetve hizlalási<br />
módszerekben alig történt<br />
változás. (…) A fehér hússertéseket<br />
eredményesen hizlalni<br />
nem lehet. A SZÖVOSZ ezért<br />
dolgozta ki (…) az úgynevezett<br />
szinkron-modellt. (…) Az<br />
alapmodell kidolgozásával a<br />
Jánossomorja és Vidéke Általános<br />
Fogyasztási és Értékesítő<br />
Szövetkezetet bízták meg.<br />
(…) a napokban értekezletet<br />
és tapasztalatcserét tartottak<br />
szombathelyi, kőszegi, nagykanizsai,<br />
kapuvári és halászi<br />
szakemberek részvételével.<br />
(…) az ÁFÉSZ igazgatósági<br />
elnöke számolt be (…) a sertéstenyésztés<br />
, nevelés és hizlalás<br />
helyzetéről. (…) A jánossomorjaiak<br />
tapasztalatai bizonyították,<br />
hogy a szinkronmodell<br />
jó módszer, s követésre méltó.<br />
(…)”. (A lap még egy képet<br />
közöl, egy „disznóólról”, mely<br />
a 16. században épülhetett, a<br />
következő aláírással: „Sertéshizlaló<br />
háztáji mintatelep”.<br />
Hogy mi a módszer A gazdátlanul,<br />
kihasználatlanul álló<br />
épületeket, istállókat, ólakat<br />
hizlalásra hasznosítsák. Nyugaton<br />
ekkor már, talán működött<br />
az ólakban a számítógép.<br />
(A szerk. megj.)<br />
1978. július 14.<br />
„(…) a védelem esett vissza,<br />
ezért nem sikerült előbbre végeznie<br />
a gárdának. (…) (Klell<br />
János)<br />
1998. július 17.<br />
Jánossomorja: Harmadszorra<br />
sikerült: előrelépés az NB IIIba<br />
való feljutás. Kiváló szakmai<br />
munka, fegyelmezett, jó<br />
csapatteljesítmény, megfelelő<br />
anyagi és technikai háttér biztosíték<br />
lehet arra, hogy a magasabb<br />
osztályban is megállja<br />
helyét az együttes. Ifj. Drobnitsch<br />
Tamás: „Úgy érzem,<br />
sikerült egy nyerő típusú csapatot<br />
kialakítani.” (…) „Szeretnénk<br />
posztokra igazolni”<br />
(Ez tökéletesen sikerült… A<br />
szerk.) (…), „egy jó középcsapat<br />
szintet elérni „(…)”. (Kocsis<br />
Imre)<br />
1998. július 21.<br />
„Sopronnémeti. A falunapon a<br />
Jánossomorjai Fúvószenekar<br />
gondoskodott a zenéről. A falubelieket<br />
a zenekar ébresztette<br />
és ez az együttes gondoskodott<br />
a későbbiekben is a zenéről”.<br />
(…). (Takács Miklós)<br />
1998. július 27.<br />
„Esély és kihívás<br />
Staféta: Beszélgetés Mike<br />
Károllyal(…) mezőgazdasági<br />
vállalkozó, az agrárkamara<br />
bírósági tagja. (…) Munkahelyeim<br />
közül megemlítem a mezőgazdasági<br />
gépgyárat, (…)<br />
és a jánossomorjai Kossuth<br />
Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet.<br />
(…) Két kollégámmal<br />
1993-ban alapítottunk egy<br />
mezőgazdasági kft.-t, aminek<br />
keretében ma már 350 hektár<br />
területen gazdálkodunk. (…)<br />
a kft eredményesen működik.<br />
(…). A hetvenes évekre a magyar<br />
mezőgazdaság (…) világszínvonalat<br />
ért el. (…) Az új<br />
gazdasági mechanizmus után<br />
a nyolcvanas évek felé ezek az<br />
eredmények még jobbak lettek,<br />
(…) minőséget is tudtunk<br />
produkálni. (…) a rendszerváltás<br />
idejére a mezőgazdaság a<br />
mélypontra került. (…) Ma a<br />
mezőgazdaságban tevékenykedők<br />
szakmai tudás, földszeretet<br />
és hozzáértés nélkül nem<br />
lesznek képesek megfelelni az<br />
Európai Unió kihívásainak.<br />
(…) a képzett szakembergárda<br />
tudása hamarosan meghozza a<br />
gyümölcsét. (…) a politikusok<br />
összekeverik a mezőgazdaság<br />
problémáját és a vidék szociálpolitikáját.<br />
(…). Sajnos az<br />
évezred utolsó éveiben sincs<br />
még igazi agrárkoncepció, a<br />
tulajdonviszonyok rendezetlenek.<br />
(…) az eladott sok ezer<br />
hektár földet olyan kézbe kellett<br />
volna adni, aki ért is hozzá,<br />
(…) ne kerüljön külföldi kézbe<br />
magyar föld. (…) (Pallay Erzsébet)<br />
Összeállította: H. I.<br />
17
EB-t nyertek a jánosiak!<br />
Sport<br />
Országos bajnok lett, így<br />
aranyéremmel tért haza a<br />
Körzeti Általános Iskola 12-<br />
13 éves gyerekeinek futballcsapata<br />
Budapestről, a MINI<br />
EB 2008 Góliát-McDonald’s<br />
Jubileumi Tanévzáró Gyermeklabdarúgó<br />
Fesztiválról.<br />
4 kis futballcsemetét, a csapatkapitány-védő<br />
Gősi Dávidot,<br />
a támadó középpályást,<br />
Madarász Márkot, a csatárt,<br />
Herczeg Olivért és a kapust<br />
Balogh Andrást kérdeztem<br />
a nagy eseményről, csapatokról,<br />
gólokról s persze az<br />
aktuális futballtémáról, a<br />
felnőtt futball EB-ről.<br />
Mióta fociztok Mindig ezen a<br />
poszton játszottatok<br />
G.D.: 5 éve focizom, harmadikos<br />
korom óta. Mindig védő<br />
voltam.<br />
M.M.: Elsős korom óta, 6 éve.<br />
Általában középpályás vagyok,<br />
de játszottam már csatár<br />
poszton is.<br />
H.O.: 6 éve játszom. Általában<br />
csatár vagyok.<br />
B.A.: 4-5 éve focizom. Mindig<br />
kapus voltam.<br />
Mióta játszik ilyen felállásban<br />
ez a csapat<br />
G.D.: A csapat többsége 5-6<br />
éve együtt játszik, de ebben a<br />
felállásban mintegy 2 éve, persze<br />
a 3 vidéki fiút leszámítva.<br />
Hányan vagytok a csapatban<br />
Mi jánosiak 11-en. A budapesti<br />
döntőre Árpi bácsi (Nikházi<br />
Árpád – szerk.) a bezenyei<br />
torna után beválasztott 2 rajkai<br />
és 1 hegyeshalmi fiút is, mert<br />
14 gyerek nevezhetett a tornára<br />
és mi csak 11-en voltunk. A<br />
pályán egyszerre a kapussal<br />
együtt hatan játszunk, s bármikor<br />
cserélhetünk.<br />
Hogyan kerültetek Budapestre<br />
erre a tornára<br />
G.D.: Itthon, Jánossomorján<br />
játszottuk a körzeti tornát<br />
<strong>2008.</strong> április 7-én. Első helyezést<br />
értünk el az 5 csapat közül.<br />
A következő forduló <strong>2008.</strong><br />
június 2-án volt Bezenyén, ott<br />
is ezeket a csapatokat győztük<br />
le nagy, 25-1-es gólaránnyal.<br />
Innen kerültünk fel az országos<br />
tornára <strong>2008.</strong> június 13-án.<br />
Háromnapos torna volt, a mi<br />
korosztályunk az első napon<br />
játszott.<br />
Hogyan telt el az a nap<br />
G.D.: 9 csoportba osztották<br />
el a 45 csapatot, minden<br />
csoportban 5 csapat játszott<br />
körmérkőzést. Az első és a 7<br />
legjobb második jutott a döntőbe.<br />
A középdöntőbe a felnőtt<br />
EB csapatainak mezét kapták<br />
meg a csapatok, mi lettünk a<br />
franciák, Iklad csapatát, akik<br />
Lengyelország mezében játszottak<br />
győztük le a döntőben.<br />
0-0 lett, de büntetőrúgásokkal<br />
nyertünk.<br />
Ti is „11-eseket” rúgtatok mint<br />
a „nagyok”<br />
G.D.: Nem, mi rávezetéses<br />
büntetőrúgást végzünk. Félpályáról<br />
kell rávezetni a labdát<br />
a kapura, egy az egy ellen a<br />
kapussal, a kapus ide-oda mozoghat,<br />
és fél percen belül el<br />
kell rúgni a labdát.<br />
Milyen érzésekkel indultatok<br />
el Éreztétek, hogy győzni fogtok<br />
G.D.: Győzni akarással, célratörően.<br />
Én éreztem, hogy<br />
győzni fogunk.<br />
Volt egyszer egy CSAPAT!<br />
Az 1998-as esztendő aranybetűkkel<br />
van bevésve a Jánossomorjai<br />
Sportegyesület<br />
történelmébe. Ebben az évben,<br />
tehát pontosan 10 esztendővel<br />
ezelőtt nyerte el a megyei első<br />
osztályban szereplő labdarúgó<br />
csapatunk a Szabad Föld Kupát<br />
és nyerte meg a Győr-Moson-Sopron<br />
Megyei első osztály<br />
labdarúgó bajonkságát.<br />
Visszatekintve ezekre a csodálatos<br />
napokra, nem lehet<br />
elfelejteni, hogy milyen mélyről<br />
indult ez a csapat. Amikor<br />
1990. február 27-én az egyesület<br />
közgyűlése új elnököt,<br />
elnökhelyettest és vezetőségi<br />
tagokat választott, a megyei<br />
M.M.: Én is úgy éreztem,<br />
nyerni fogunk.<br />
H.O.: Bíztam benne, hogy sokáig<br />
ott maradunk, és bíztam<br />
abban is, hogy győzni fogunk.<br />
B.A.: Én nem annyira éreztem.<br />
Úgy gondoltam a középmezőnybe<br />
azért bejutunk. Mikor<br />
legyőztük a „németeket”, akkor<br />
kezdett fellendülni a csapat,<br />
onnantól már gondoltam,<br />
hogy nyerni fogunk.<br />
Melyik volt szerintetek a legnehezebb<br />
meccs<br />
G.D.: Abonnyal a csoportmérkőzések<br />
közben. 0-2-ről fordítottunk<br />
3-2-re. Így lettünk csoportelsők.<br />
M.M.: Szerintem Gyöngyös<br />
ellen. Az utolsó pillanatban<br />
tudtunk csak gólt lőni.<br />
H.O.: Szerintem nem volt legnehezebb<br />
meccs, mert mindegyik<br />
csapat ellen adódtak<br />
helyzetek és nem mindegyiket<br />
tudtuk kihasználni. De amit<br />
kihasználtunk, az elég volt a<br />
kupa megnyeréséhez.<br />
B.A.: Én úgy érzem az utolsó<br />
két meccs volt a legnehezebb.<br />
Szemerkélt az eső, csúszott a<br />
labda, nehezebb volt megfogni,<br />
féltem, hogy kiesik emiatt a<br />
kezemből.<br />
első osztályban szereplő csapat<br />
az 1989/90. évi bajnokság őszi<br />
fordulói után a táblázat utolsó<br />
helyén állt, mindössze 6 szerzett<br />
ponttal. Innen kellett felkapaszkodni,<br />
ami persze nem<br />
ment egyik napról a másikra.<br />
Hosszú évek fáradságos, következetes<br />
munkájával sikerült<br />
elérni, hogy az 1995/96. évi<br />
bajnokságban a csapat már a<br />
bajnoki címért küzdhetett. Ez<br />
akkor nem sikerült, mint ahogy<br />
Melyik csapat volt a legagreszszívebb<br />
M.M.: Én úgy érzem minden<br />
csapat sportszerűen játszott<br />
végig.<br />
H.O.: A döntőbeli ellenfelünk,<br />
Iklad.<br />
B.A.: Szerintem az Abonyiak.<br />
Sok lövésük volt, figyelni kellett.<br />
Legszebb gól Legtöbb védenivaló<br />
M.M.: A rávezetéses a döntőben.<br />
Csináltam egy „bicikliscselt”,<br />
a kapus elfeküdt, én<br />
meg belőttem.<br />
H.O.: Az Abony elleni 3-2-es<br />
mérkőzésen a 3. gól.<br />
B.A.: Abonynál volt a legtöbb<br />
védenivaló. Főleg a körmérkőzésen.<br />
Hány gólt rúgtatok<br />
M.M.: 4-et.<br />
H.O.: 5-öt.<br />
Ki a futballista péladképed<br />
G.D.: Carles Puyol, a Barcelona<br />
spanyol játékosa.<br />
M.M.: Cristiano Ronaldo, a<br />
Manchester United portugál<br />
játékosa.<br />
H.O.: Lionel Messi, a Barcelona<br />
argentin játékosa.<br />
B.A.: Gianluigi Buffon, a Juventus<br />
olasz kapusa. Pollák A.<br />
a következő, 1996/97. évi bajnokságban<br />
sem. 1996-ban a<br />
Soproni Vasutas Sportegyesület<br />
csapata, 1997-ben pedig<br />
a Lébény labdarúgó csapata<br />
nyerte meg a megyei bajnokságot<br />
és jutott fel az NB III.-<br />
ba. Ekkor határozott úgy a vezetőség,<br />
hogy változtatni kell<br />
a szakmai vezetésen. Kovács<br />
Ernő helyére ifj. Drobnitsch<br />
Tamás került és felkértük Elek<br />
Antalt, Öcsi bácsit, hogy szak-<br />
18 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július
Sport<br />
tanácsadóként segítse a fiatal<br />
edzőt a munkájában. Nos, ez<br />
a változtatás helyes döntésnek<br />
bizonyult, az 1997/98. bajnokságban<br />
labdarúgócsapatunk<br />
magabiztosan nyerte meg a<br />
megyei bajnokságot és jutott<br />
fel az NB III.-ba. Nem lennénk<br />
igazságosak, ha nem emlékeznénk<br />
meg Kovács Ernő edző<br />
érdemeiről, akinek a vezetésével<br />
állt egyre inkább össze<br />
labdarúgó csapatunk és lépett<br />
egyre feljebb és feljebb a ranglétrán.<br />
Csapatunk menetelt a<br />
bajnokságban és egyre feljebb<br />
jutott a kupasorozatban is, az<br />
országos táblázatra kerülve<br />
az egyik legjobb alacsonyabb<br />
osztályú csapatként bejutott<br />
a Szabad Föld Kupa legjobb<br />
négy csapata közé.<br />
Az elődöntő első mérkőzését<br />
Csengeren játszottuk. Sok<br />
- sok jánossomorjai szurkoló<br />
indult el az ország másik felére,<br />
hogy buzdítsa, csapatunkat.<br />
Pontos számot nem tudok, de<br />
az biztos, hogy több százan<br />
utaztak el Csengerre.<br />
Csengeren a csapat 2:2 arányú<br />
döntetlent harcolt ki úgy,<br />
hogy kétszer is vezetett. Góljainkat<br />
Hegedűs Béla és Eke<br />
Lajos lőtte. Hűséges szurkolóink<br />
ünnepelték a csapatot.<br />
Volt azonban egy kellemetlen<br />
epizód is. A csapatot szállító<br />
autóbusz elromlott, sokat kellett<br />
várni a cserebuszra. Azt az<br />
utat sohasem felejtem el és biztos<br />
vagyok benne, hogy akik a<br />
buszon voltak, szintén örökké<br />
emlékezni fognak. Tesch Feri<br />
és Szitás Robi olyan kabaréműsort<br />
produkált teljesen rögtönözve<br />
mindnyájunk szórakoztatására,<br />
hogy hasunkat fogtuk<br />
a nevetéstől. A visszavágó<br />
sima ügy volt, 4:0-ra győzött<br />
csapatunk és így bejutottunk a<br />
Szabad Föld Kupa döntőjébe.<br />
A gólokat Varga Róbert (kettőt),<br />
Tesch Ferenc és Molnár<br />
Ferenc (egyet - egyet) rúgta.<br />
Eljött 1998. május 13. szerda,<br />
a kupadöntő napja.<br />
Megindult a népvándorlás Budapestre,<br />
a Fáy utcába, a Vasas<br />
stadionba. Mintegy 600 jánossomorjai<br />
sportbarát kísérte el a<br />
csapatot. Az eredmény ismert.<br />
A rendes játékidőben egy-egy<br />
volt az eredmény, a mi gólunkat<br />
Molnár Feri fejelte és<br />
mivel ugyanő a 85. percben<br />
kihagyta a javunkra megítélt<br />
tizenegyest, következtek a<br />
büntetőrúgások. Molnár Feri<br />
megint kihagyta, de aztán Eke<br />
Lajos, Nagy Laci, Szitás Robi<br />
és Varga Robi nem hibázott,<br />
a Szabadegyháza csapatából<br />
viszont ketten is kihagyták a<br />
bűntetőt, így csapatunk 4:2<br />
arányban megnyerte a bűntető<br />
párbajt és ezzel a “Szabad<br />
Föld” Kupát.<br />
Amikor Varga Robi berúgta<br />
az utolsó büntetőt, egyszerűen<br />
“felrobbant” a stadion. Örömmámorban<br />
úszott mindenki.<br />
Külön örömünkre szolgált,<br />
hogy a serleget és a labdarúgó<br />
felszerelést régiónk szülötte,<br />
Dr. Nagy Frigyes földművelésügyi<br />
miniszter adta át a csapatnak.<br />
A “Szabad Föld” Kupát<br />
pedig Kovács Attilától, a<br />
Magyar Labdarúgó Szövetség<br />
akkori elnökétől vehette át Eke<br />
Lajos, a csapat kapitánya.<br />
A hazafelé vezető út diadalmenetté<br />
vált. A csapat a bicskei<br />
Báder étteremben vacsorázott,<br />
hűséges szurkolóink már<br />
ott vártak bennünket. Zúgott<br />
A győztes csapat<br />
a “szép volt fiúk”, “hajrá János”,<br />
és a “kupagyőztes csapat”<br />
harci kiáltás. Az ünneplés<br />
után folytatódtak a bajnoki<br />
küzdelmek. Elérkezett az utolsó<br />
mérkőzés a MOFÉM Vasas<br />
pályáján. Ismét rengeteg jánossomorjai<br />
szurkoló ment el<br />
Mosonmagyaróvárra. A siker<br />
most is teljes volt, csapatunk<br />
6:0 arányban győzött és ezzel<br />
megnyerte a megyei bajnokságot<br />
és feljutott az NB III.-ba, a<br />
Bakony csoportba.<br />
Ezen a mérkőzésen góljainkat<br />
Varga Róbert - kettőt -, Molnár<br />
Ferenc, Szitás Róbert, Szalka<br />
Ferenc és Körmendi Ferenc<br />
(egyet - egyet) rúgta.<br />
Ismét igazi népünnepély kezdődött<br />
a hazai sportpályán. A<br />
csapatot, mintegy 800 - 900<br />
szurkoló várta. A díjkiosztó<br />
ünnepségen Horváth Cs. Attila,<br />
a Megyei Labdarúgó Szövetség<br />
elnöke adta át az aranyérmeket.<br />
A díjkiosztás után a<br />
hajnali órákig ünnepelt mindenki.<br />
Nem lenne teljes a viszszaemlékezés,<br />
ha nem sorolnám<br />
fel azokat a labdarúgókat,<br />
sportvezetőek, közreműködőket,<br />
akik elérték, kiharcolták<br />
1998-ban ezt az óriási sikert.<br />
A főszereplők természetesen a<br />
labdarúgók voltak.<br />
Kapusok: Veller Ervin, Cser<br />
Szabolcs,<br />
Védők: Nagy László, Hegedűs<br />
Béla, Tesch Ferenc, Rozsos<br />
Ferenc, Drobnitsch Vilmos,<br />
Németh Attila,<br />
Középpályások: Varga Róbert,<br />
Eke Lajos, Körmendi Ferenc,<br />
Görgics János, Ladányi János,<br />
Csatárok: Molnár Ferenc, Szitás<br />
Róbert, Szalka Ferenc, Cser<br />
József.<br />
Szakmai és technikai vezetők,<br />
munkatársak:<br />
Edző: ifj. Drobnitsch Tamás<br />
Szaktanácsadó: Elek Antal<br />
Intéző: Gazsó László<br />
Gyúró: Lipovits József<br />
Szakosztályvezető: Fazekas<br />
Imre<br />
Szakosztályvezető helyettes:<br />
Nikházi Árpád<br />
Elnökhelyettes: Dr. Gál Zoltán<br />
Elnök: Dr. Kiss Károly<br />
Itt kell megemlíteni, hogy Gazsó<br />
László, mindenki Gazsó<br />
doktora immár 46 éve szolgálja<br />
önzetlenül, minden anyagi<br />
ellenszolgáltatás nélkül a felnőtt<br />
labdarúgó csapatot. Nélküle<br />
nem volt és nincs most<br />
sem labdarúgó mérkőzés Jánossomorján,<br />
de idegenben is<br />
állandóan a csapat mellett van.<br />
Jelenleg, 10 éves NB III.-as<br />
szereplés után, csapatunk viszszaesett<br />
a megyei első osztályba<br />
és az első bajnoki évben<br />
csak azt sikerült elérni, hogy<br />
ne zuhanjon tovább a megyei<br />
II. osztályba. A sportegyesület<br />
jelenlegi vezetőségének azt tudom<br />
biztatásként üzenni, hogy<br />
nincs olyan mély gödör, amiből<br />
nem lehet kimászni. Bízok abban,<br />
hogy még megérem, ismét<br />
aktuális lesz az a kis versike,<br />
ami tíz éve közszájon forgott<br />
Jánossomorján: “Azt beszéli az<br />
egész város, hogy bajnok lesz a<br />
Szentjános!”<br />
A június 7-én szombaton megrendezett<br />
labdarúgó mérkőzésen<br />
méltóképpen emlékeztünk<br />
meg a 10 évvel ezelőtti dicsőséges<br />
napokról.<br />
Ismét összeállt a kupagyőztes<br />
és bajnokságot nyerő labdarúgó<br />
csapat és barátságos mérkőzést<br />
játszott Gyirmót csapatával,<br />
azzal a csapattal, amelyik<br />
2001-ben szintén “Szabad<br />
Föld” Kupát nyert. A nagyon<br />
sportszerű mérközésen csapatunk<br />
Cser József fejesgóljával<br />
1:0 arányban nyert. A szépszámú<br />
szurkolósereg vastapsal<br />
ünnepelte csapatunkat és a<br />
vendég Gyirmótiakat.<br />
A mérkőzés után közös vacsorára<br />
és baráti beszélgetésekre<br />
került sor, ahol jó hangulatban<br />
idéztük fel a tíz évvel ezelőtti<br />
eseményeket.<br />
Ezúton is köszönjük Fazekas<br />
Imrének, az ünnepség főszervezőjének<br />
és segítőtársainak<br />
ezt a nagyon szép és színvonalas<br />
rendezvényt, a meghívott<br />
kedves vendégeknek pedig azt,<br />
hogy megjelenésükkel megtisztelték<br />
ünnepségünket.<br />
Dr. Kiss Károly<br />
a sportegyesület egykori elnöke<br />
Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />
19
Hirdetés<br />
20 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július