13.01.2015 Views

2008. július - Jánossomorja

2008. július - Jánossomorja

2008. július - Jánossomorja

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Jánossomorjai<br />

NAPLÓ<br />

VII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM <strong>2008.</strong> JÚLIUS KÖZÉLETI LAP 200 Ft<br />

Fotó: Hossala Tamás<br />

TARTALOM-<br />

JEGYZÉK<br />

A Város szépítése • 3. oldal<br />

Gondolatok egy aktuális témára<br />

Búcsú • 5-6. oldal<br />

Jogász válaszol • 11. oldal


Önkormányzat<br />

Nyáriszünet<br />

előtti döntések<br />

Nyári szabadáguk előtt még<br />

jó néhány kérdésben döntöttek<br />

a képviselők. A szokásos<br />

évi beszámoltatások mellett,<br />

amelyet a gáz- és a vízszolgáltatótól<br />

vártak, megszavazták<br />

például a somorjai temető<br />

ravatalozójának megújítását<br />

és a Klafszky tagiskola részleges<br />

rendbetételét.<br />

Számonkéréssel indult a nyári<br />

szünet előtti utolsó testületi<br />

ülés. Igaz, nem a szó szoros értelmében,<br />

hiszen beszámolókat<br />

hallgathattak meg a képviselők.<br />

Először Fábián János az Égáz-<br />

Dégáz Zrt. képviselője ismertette<br />

társaságának működését,<br />

majd a képviselők kérdezhettek.<br />

Szerették volna tudni például,<br />

hogy a meghibásodások<br />

száma átlagosnak mondhatóe,<br />

illetve, hogy mennyi a fogyasztók<br />

száma egyáltalán. A<br />

jelenlévő képviselő nem tudott<br />

válaszolni ezekre a kérdésekre<br />

sem, nemhogy arra, hogy mekkora<br />

üzlet Jánossomorján a<br />

gázszolgáltatás, ám azt ígérte,<br />

pótolja a hiányosságot.<br />

Tere-fere, fogadom<br />

A Pannon Víz Zrt. beszámolóját<br />

olvasva még több kérdést<br />

szegeztek a képviselők a<br />

megjelent másik szakembernek,<br />

Granát Károlynak, aki<br />

100 milliós nagyságrendű beruházással<br />

kecsegtetett. Ilyen<br />

összegben terveznek ugyanis<br />

az elkövetkezőkben fejlesztéseket,<br />

ami természetesen nem<br />

mind Jánossomorján valósul<br />

majd meg, de azért nekünk is<br />

jut belőle. A társaság a helyi<br />

telepére például új eszközöket<br />

vásárol, és elkészül egy levegőztető<br />

medence is. Emellett<br />

elkészítik az üzemmérnökség<br />

már a tavalyi évre beígért<br />

akadálymentesítését is. Az<br />

ígéretek sorát gyarapította az<br />

is, hogy a vállalat minden új<br />

csatornára csatlakozónak fél<br />

áron biztosítja a bekötést. Ha<br />

ehhez hozzávesszük az önkormányzat<br />

két éve bevezetett<br />

azon kedvezményét, amelyet a<br />

csatornától 40 méternél meszszebb<br />

lakóknak biztosít, akkor<br />

már valószínűleg azok is motiváltak<br />

lehetnek a csatlakozásra,<br />

akik ezt eddig az anyagiak<br />

miatt nem tehették. A képviselők<br />

kíváncsiak voltak arra is,<br />

vajon a társaság felkészült-e<br />

vízbázis kiváltására, amelyre<br />

Jánossomorja régóta pályázik,<br />

és ami úgy tűnik, most tényleg<br />

révbe ér. A képviselő, mondhatjuk,<br />

kitért a válasz elől, hiszen<br />

mindössze annyit közölt, hogy<br />

hallottak már róla, ismerik a<br />

tervet és tudják is, hogy mire<br />

van szükség. Konkrétumokat<br />

azonban csak a Zrt. vezetőitől<br />

várhatunk.<br />

csatornákban landoló szennyvizekre<br />

is felhívta a figyelmet.<br />

Egyéb ügyek<br />

Egy új utca is született a legutóbbi<br />

testületi ülésen. A Sipőcz<br />

István utca folytatásának<br />

kereszteléséről döntöttek a jelen<br />

lévő képviselők, akik végül<br />

Balsay Sándor ötletét díjazták,<br />

így az utca a Pacsirta nevet<br />

kapta.<br />

Az Aranykapu óvoda alapítványt<br />

szeretne létrehozni,<br />

amelyet a város vezetői 100<br />

ezer forinttal támogattak. Az<br />

óvodával kapcsolatban az is<br />

kiderült hogy egy új, félnapos<br />

csoport indulhat ősztől, 20 kisgyermekkel.<br />

(Lásd bővebben<br />

Csoport indulj! című cikkünket!)<br />

Nem várhatunk vele<br />

Dr. Kurunczi Károly polgármester<br />

végül két sürgető felújításra<br />

is felhívta a képviselők<br />

figyelmét: Az egyik a puszta-<br />

somorjai ravatalozó és a lélekharang<br />

rendbetétele, a másik<br />

pedig a Klafszky tagiskola<br />

felújítása. Ez utóbbira ugyan a<br />

tavalyi sikertelen kísérlete után<br />

ismét pályázik majd a város, de<br />

a vizesblokk rendbetétele már<br />

nem várhat tovább. Ugyanez<br />

a helyzet a tornaszoba ablakával,<br />

ami balesetveszélyes, így<br />

már őszre mindenképpen ki<br />

kell cserélni. Emellett a pincerészben<br />

kialakítanak két foglalkoztató<br />

szobát is. A kisebbikben<br />

egyéni és kiscsoportos<br />

órákat tarthatnának, a nagyot<br />

pedig a napközisek vehetnék<br />

birtokba. Ide ping-pong asztal<br />

és más sporteszközök, játékok<br />

kerülnének. Mindkét javaslatot<br />

egyhangúlag támogatták, így a<br />

ravatalozó renoválása és egy új<br />

harangláb elkészítésre 3,5 millió<br />

forintot, míg a szentpéteri<br />

iskola rendbetételére 5 millió<br />

forintot költ majd a város.<br />

Medgyesi Kata<br />

Felújításra várva<br />

Dől a lé…<br />

A Mosonmagyaróvári Többcélú<br />

Kistérségi Társulás tavalyi<br />

évértékelésével kapcsolatban<br />

szó esett többek között a folyékony<br />

hulladék gyűjtésére és<br />

ártalmatlanítására kiírt pályázatról,<br />

ami eredménytelenül<br />

zárult. Vagyis Jánossomorján<br />

még mindig mintegy 300-400<br />

család van, amely még nem<br />

csatlakozott a csatornára; és<br />

vagy nem tudja elszállítani a<br />

szennyvizét, vagy ha igen, akkor<br />

azt nem hivatalosan teszi.<br />

Ez patt helyzet – jegyezte meg<br />

a polgármester, aki a határban,<br />

Szépülő iskola<br />

2 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július


A Város szépítése<br />

Gondolatok egy aktuális témára (2. rész)<br />

Közélet<br />

Lassan 4 éve már, hogy Jánossomorja<br />

kiérdemelte a<br />

városi rangot. Sokat dolgozott<br />

ennek érdekében a település,<br />

élén az önkormányzat.<br />

Természe tesen maradtak<br />

még feladatok, hiszen nem<br />

lehetett mindent egyszerre<br />

városias szintre varázsolni.<br />

Nagyon sok elképzelés került<br />

be azóta a jegyzetfüzetekbe,<br />

amelyek megvalósítása nem<br />

kis feladat.<br />

Az előző havi Naplóban kezdtem<br />

kifejteni gondolataimat a<br />

fenti témában. Abban a cikkben<br />

a szemét kezelést boncolgattam.<br />

Pontosan arról írtam,<br />

szerintem mit tehetünk mi magunk<br />

annak érdekében, hogy<br />

ne járjunk szemétben. Azóta<br />

hallottam, hogy több településen<br />

is helyszíni bírságolással<br />

kívánják sújtani a csikket eldobó<br />

és más szemetelő személyeket.<br />

Ez is lehet egy megoldás.<br />

Azonban nemcsak a szemét<br />

kérdés foglalkoztat engem. Sok<br />

helyen jártam már, és igyekeztem<br />

a hivatásom szerinti képet<br />

rögzíteni a megismert vidékről.<br />

Köztük több települést is<br />

láttam, ahol a parkok, fásítások<br />

sem hiányoztak. Ezek egy<br />

része a természet örökségeként<br />

maradt rájuk, és sikerrel óvták<br />

meg. Ám számtalan helyen tudatos<br />

emberi alkotások ezek.<br />

Példaként Öttevény, Vitnyéd<br />

főutcáinak fásítását említeném.<br />

Bevallom irigylem is<br />

őket, mert Jánossomorja vidéke<br />

nem ilyen hely. Talán az<br />

őslakosságra is foghatjuk a nagyon<br />

zárt települési rendszert,<br />

ahol a fáknak csak fiatal korukban<br />

van helyük. Mihelyst<br />

terebélyesedne, árnyékot adna,<br />

máris útjában van valaminek<br />

vagy valakinek. Látva a település<br />

domborzati viszonyait,<br />

biztosan lehettek fás csoportok,<br />

de azok az építkezések<br />

során nyomtalanul eltűntek.<br />

Érdekes megemlíteni, hogy a<br />

környék egykori majorjaiban<br />

tudatosan fásítottak, ez elvadult<br />

állapotában ma is látható.<br />

(Albertkázmérpuszta, Rohrerföld,<br />

Szajda, Eszterházy-puszta,<br />

Hanságfalva, Császárrét).<br />

Pusztasomorján az Árpád és<br />

Kossuth utca kiépítése is a kiserdő<br />

rovására történt. A termőterület<br />

védelme érdekében még<br />

az utcák is olyan keskenyre sikerültek,<br />

hogy ma jelentősebb<br />

fásítást nem lehet végezni.<br />

Remélem, nem kell hangsúlyozni,<br />

hogy miért is van<br />

szükségünk a fákra, ligetekre,<br />

netán erdőre. Aki ezt kétségbe<br />

vonja, az álljon meg néhány<br />

pillanatra a Hármashalom melletti<br />

két vitatott sorsú fa alatt a<br />

nyári kánikulában. Érezni fogja<br />

a fák által nyújtott kellemesebb<br />

hőmérsékletet, a frissebb,<br />

oxigénben dúsabb levegőt és<br />

esetleg még madárhangban is<br />

gyönyörködhet az, aki ráér és<br />

érdekli a kérdés. Az aszfalt a<br />

fákkal ellentétben nem nyeli<br />

el a napsugarak hőjét, hanem<br />

visszaveri azt a levegőbe, mi<br />

pedig ebben közlekedünk.<br />

Mivel a fák veszélyeztetik az<br />

ágaik között átívelő légkábeleket,<br />

kivágásukat jó néhányan<br />

kívánják. Sok fa tűnhetett már<br />

el ilyen okokból a településen.<br />

És mi lesz helyettük Számukat<br />

mindenképpen gyarapítani<br />

kellene ott, ahol a beépítés<br />

nem veszélyezteti. És ne szapuljuk<br />

az ősöket sem, nem<br />

gondolták ők, hogy ma már<br />

levegőért kapkodunk. Mit tehetünk<br />

a helyzet jobbításáért<br />

Javaslom, fásítsunk! Nem könynyű<br />

feladat, így körültekintően<br />

döntsünk. Sokféle javaslatot<br />

kaphatunk, és természetesen<br />

ötletet a már beszerzett csemetéhez.<br />

Az önkormányzati<br />

területeken alakulnak az elképzelések,<br />

de a magánterületen a<br />

tulajdonos igénye szerint kell a<br />

tervét megvalósítani. Néhány<br />

szempont, ami befolyásolhatja<br />

a választást:<br />

- A lombos fákat javaslom előtérbe<br />

helyezni, mert később árnyékot<br />

adva jó pihenőhelyként<br />

is szolgál az utódoknak. Több<br />

oxigént is termelnek az örökzöld<br />

fenyőknél és tujáknál,<br />

igaz több levelet, így munkát<br />

is.<br />

- Az utcai fronton figyelemmel<br />

kell lenni a földben lévő közművekre.<br />

A fák gyökerei által<br />

körülvett vezeték esetleges<br />

cseréje miatt a fák stabilitása<br />

csökkenhet, és ez dőlésveszélyhez<br />

is vezethet. Ilyen helyre és<br />

a légvezetékek alá nagyobb<br />

lombos fát tenni nem szabad.<br />

Ide a „gömb” jellegű fákat kell<br />

ültetni, amelyek színes levelű<br />

változatban is kaphatók.<br />

- A település talaját ismerve<br />

karógyökerű fák nem ültethetők,<br />

mert az agyagot, kavicsot<br />

elérve elpusztulnak. Ilyenek<br />

sajnos a tölgy félék, de a díszfáknál<br />

is kérdezzünk rá a kiválasztott<br />

fafaj igényére.<br />

- Hogy a fa ne csak fiatal korában<br />

szolgálja a háziak igényét,<br />

nagyobb helyet kell számára<br />

biztosítani. Ahogy majd fejlődik,<br />

vissza lehet „szerezni” az<br />

alatta levő helyet, amely ráadásul<br />

kellemes pihenőhellyé<br />

is válhat. Tehát ne szűk helyre<br />

ültessük, hogy később útban<br />

legyen.<br />

- Ha több fára van lehetőség,<br />

akkor azt többfajta fával oldjuk<br />

meg. Színben, virágban,<br />

termésben van választási lehetőség,<br />

amit érdemes kihasználni.<br />

A közterületeken az önkormányzat<br />

feladata a fásítások<br />

előkészítése és végrehajtása.<br />

Nem kis összeget fordít Jánossomorja<br />

az ilyen feladatokra.<br />

Sajnos nem mindenki becsü-<br />

li ezt az igyekezetet, emiatt<br />

kissé pesszimista a hangulat.<br />

Jártam olyan országban, ahol<br />

a csodálatosan szép parkokban<br />

a fák előtt tábla jelezte, hogy<br />

azt egyes családok ültették el a<br />

gyermek születése napján, annak<br />

emlékére! És azóta a család<br />

gondozta! Ez is lehet egy ötlet,<br />

hogy mi is felvállaljunk valamit<br />

a közterek szépítéséből. De<br />

ezt szervezetten kell megoldani.<br />

Így legalább egy kis védettséget<br />

is élveznének ezek a parkok.<br />

(Kivéve persze, ha pont<br />

az a gyerek…)Természetesen<br />

más ötleteknek is helyet lehet<br />

adni, várjuk a javaslatokat!<br />

Balsay Sándor<br />

Medgyesi Imre<br />

Kenyér bölcső<br />

Hegyek között völgykatlan,<br />

Csillag ragyog magasban.<br />

Fényes csillag lakatlan.<br />

Köddel tele völgykatlan.<br />

Hegyre baktat karaván,<br />

Útszélen sok bojtorján.<br />

Völgybe sántít Adorján,<br />

Törött lábbal, mankón jár.<br />

Gyékényt fonnak Somorján,<br />

Sásból lesz a hozomány.<br />

Susog-susog, sáskéve,<br />

Kardpenge a két éle.<br />

Szatyor készül belőle,<br />

Bő aratást jövőre!<br />

Gazdag lesz az esztendő,<br />

Kenyér bölcső, fateknő.<br />

Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />

3


Természet<br />

Gólyatörténetek<br />

Mindannyiunk kedvencei az<br />

évről évre visszatérő kedves,<br />

hatalmas madarak, a gólyák.<br />

Örömmel fogadjuk régi barátainkat,<br />

de boldogok vagyunk<br />

akkor is, ha egy-egy új<br />

pár telepedik le nálunk. Nos<br />

a szentpéteri városrészben ez<br />

utóbbi történt.<br />

Három évvel ezelőtt a szentpéteri<br />

gólya sajnos elvesztette a<br />

párját. Úgy tűnt, hogy a fészek<br />

lakatlanná válik, mert az özvegy<br />

is nagyon ritkán látogatta.<br />

Párja nem akadt. Idén azonban<br />

ismét több fészekbe érkeztek<br />

vissza a kelepelők, mint az előző<br />

évben. Márciusban megérkezett<br />

a mi magányos gólyánk<br />

is, de aztán hosszú időre el is<br />

tűnt valamerre.<br />

Május elején egy fiatal pár<br />

szemelte ki a fészket és birtokba<br />

is vette. Rövidesen meg<br />

is kezdték a költést, amely jó<br />

harminc napig tartott. Lentről<br />

egyelőre nem látni az eseményeket,<br />

majd ha az erősödő<br />

fiókák felülnek, akkor tudjuk<br />

meg mi is történik a családnál.<br />

Gondolom, sokan fogják gyermekeikkel,<br />

unokáikkal „meglátogatni”<br />

őket.<br />

Június 3-án riasztást kaptam,<br />

mert az egyik fióka kiesett a<br />

fészekből. Az oszlop alatti bodzabokorba<br />

esett, így szerencsére<br />

nem ütötte meg magát<br />

végzetesen. A közelben lakó<br />

kislány észlelte a bajt, a fiókát<br />

egy kiskosárba tették, majd<br />

hívtak engem. A fióka 2-3 napos<br />

lehetett, otthoni felnevelését<br />

reménytelennek véltem.<br />

Ezért a visszarakás mellett<br />

döntöttem. Éppen Jánossomorján<br />

dolgozott egy kosarasdarus<br />

kisteherautó, amelyet<br />

Gulyás János villanyszerelő<br />

azonnal oda is küldött. A fiókát<br />

vissza is tettem a másik három<br />

mellé. A megriadt szülők néhány<br />

perc után már jöttek is<br />

a vacsorával. Bizony örültem<br />

volna, ha mind a négy fióka<br />

felnevelkedhetett volna. De<br />

sajnos nem így történt, mivel<br />

a kis fióka, amelyik egyébként<br />

a legkisebb volt a csapatból,<br />

újra kiesett, de már élettelenül.<br />

Sőt az is látható már, hogy csak<br />

két fióka élte meg hónap végét.<br />

Tehát a másik legkisebb sem<br />

tudott felnevelkedni. Hogy mi<br />

okozza a nagy halandóságot<br />

Talán a táplálékhiány, nem jut<br />

a kisebbnek, esetleg gyenge,<br />

fejletlen volt. Nem tudni. A<br />

természet törvénye ilyen, segíteni<br />

nem tudunk. A megmaradt<br />

kettőnek is még nagyon sok veszélyt<br />

kell átélnie, amíg nőnek.<br />

Jöhet vihar, jégeső, ami egyik<br />

pillanatról a másikra a vesztüket<br />

okozhatja. Végül a kirepülés<br />

idején a rengeteg villanyvezeték,<br />

főként a közeli trafó<br />

jelenti a veszélyforrást. Kívánjunk<br />

sok szerencsét az életben<br />

maradtaknak és reméljük, hogy<br />

minél tovább szórakoztathatják<br />

az érdeklődőket. A gólyák életével<br />

kapcsolatosan egyébként<br />

számtalan, meg nem válaszolt<br />

kérdés adódik. A sokat emlegetett<br />

gyűrűzés adhat választ<br />

a kérdések egy részére. Most<br />

már olyan színes gyűrű kombinációt<br />

helyeznek a madár lábára,<br />

amelyik távcsővel leolvasható.<br />

Ennek eredményeként a<br />

Gyirmóton gyűrűzött fiókák<br />

közül már kettő érdekes adatot<br />

szolgáltatott. Az első a gyűrűzés<br />

után 3 évvel, 2006-ban<br />

Rábapatonán, a másik szintén<br />

3 év után Dunaszigeten kezdett<br />

családalapításba. Ezek az adatok<br />

bizonyítják, hogy 3 évig a<br />

Szentpéteri gólyák<br />

még nem ivarképes madarak<br />

valahol „elvoltak”. Egyikük<br />

sem került vissza a szülőfalujába,<br />

de a megyében maradtak.<br />

Így erősödnek, bővülnek ismereteink.<br />

Balsay Sándor<br />

Parlagfű mentesítési felhívás<br />

Tisztelt ingatlantulajdonos,<br />

föld használó!<br />

Felhívjuk figyelmét, hogy a növényvédelemről<br />

szóló többször<br />

módosított 2000. évi XXXV.<br />

törvény 5. § (3) előírja, hogy<br />

a földtulajdonos, földhasználó,<br />

termelő<br />

„…köteles az adott év június<br />

30. napjáig az ingatlanon a<br />

parlagfű virágbimbó kialakulását<br />

megakadályozni, és ezt<br />

követően ezt az állapotot a vegetációs<br />

időszak végéig folyamatosan<br />

fenntartani.”<br />

A megjelölt határnap letelte<br />

után külterületen az MgSzH<br />

Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága<br />

illetve belterületen a<br />

jegyző – a korábbi évekhez hasonlóan<br />

– elvégzi a szükséges<br />

ellenőrzéseket. A jogszabály a<br />

körzeti Földhivatalokat is bevonja<br />

az ellenőrzésekbe, ezek<br />

az általuk felderített területek<br />

adatait átadják az illetékes<br />

növényvédelmi hatóságnak.<br />

A jogszabály lényeges eleme,<br />

hogy „a helyszíni ellenőrzésről<br />

a földhasználó előzetes értesítése<br />

mellőzhető.”<br />

Tehát az adott év június 30.<br />

napja után a parlagfűvel fertőzött<br />

területek a tulajdonos<br />

minden előzetes értesítése<br />

nélkül közérdekű védekezés<br />

keretében lekaszáltathatók. A<br />

védekezés költségét illetve a<br />

kiszabott növényvédelmi bírságot<br />

azután a tulajdonos köteles<br />

megfizetni vagy az APEH<br />

útján adók módjára behajtható.<br />

Ugyancsak felhívjuk a mezőgazdasági<br />

területeken gazdálkodók<br />

figyelmét, hogy a<br />

jogszabály szerint a kultúrnövénnyel<br />

bevetett területen (pl.:<br />

kukorica, napraforgó stb.) ha<br />

annak tőszáma „nem éri el az<br />

agronómiailag indokolt tőszám<br />

50 %-át és a parlagfűvel való<br />

felületi borítottság a 30 %-ot<br />

meghaladja” szintén elvégeztethető<br />

a közérdekű védekezés.<br />

Ezért fontos, hogy a termelő a<br />

tábla rosszul kelt, gyomos szegélyrészeit<br />

időben lekaszálja.<br />

Hiszen a közérdekű védekezéssel<br />

„az érintett kultúrában<br />

okozott károkért a földhasználó<br />

kártalanításra nem tarthat<br />

igényt.” Sőt a határozatot meg<br />

kell küldeni a támogatások folyósítását<br />

végző MVH-nak.<br />

Az aratás után az idei esztendőben<br />

kiemelten ellenőrizzük<br />

a gabonatarlók állapotát, ezért<br />

külön elhívjuk a figyelmet a<br />

szükséges tarlóápolási munkák<br />

mielőbbi elvégzésére.<br />

Győr-Moson-Sopron Megyei MgSzH<br />

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság<br />

AZ OKMÁNYIRODA<br />

ÜGYFÉLFOGADÁSA:<br />

Hétfő-kedd:<br />

13.00-15.30<br />

Szerda:<br />

8.00-11.30<br />

13.00-16.30<br />

Csütörtök-péntek:<br />

8.00-11.30<br />

4 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július


Ünnep<br />

Búcsú - védőszentjeink<br />

Búcsú. Ha ezt a szót halljuk,<br />

szinte mindenkinek a kirakódó<br />

sátrak, a ringlispíl, a hajnalig<br />

tartó bál jut az eszébe.<br />

A búcsú szó, pedig nem innen<br />

ered. A búcsú egy katolikus<br />

teológiai fogalom, az Isten<br />

színe előtt már megbocsátott<br />

bűnökért járó, ideigtartó<br />

büntetések részleges vagy<br />

teljes elengedését jelenti.<br />

Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />

Templomunk születésnapja az<br />

év egyik legnagyobb ünnepe.<br />

Míg a templom patrónusának<br />

ünnepén közösségünk védőszentjének<br />

közbenjárását kérjük,<br />

a „látható” templom felszenteléséről<br />

megemlékezve,<br />

a „láthatatlan” templomnak,<br />

az egyháznak titkát ünnepeljük.<br />

Isten mindenhatóságával<br />

ugyan mindenütt jelen van, azt<br />

akarta, hogy a földi térnek kijelölt<br />

pontjain teljesebb, közvetlenebb<br />

jelenléttel hívja magához<br />

Egyházának tagjait. Ez az<br />

Isten háza, a templom. Hogyan<br />

szeressük templomunkat Jegyezzük<br />

meg felszentelésének<br />

évfordulóját, és tartsuk meg<br />

teljes fénnyel és buzgósággal.<br />

Gyónás, áldozás és a kiszabott<br />

feltételek teljesítése által nyerjük<br />

el az erre engedélyezett<br />

búcsút. Városunkban mindhárom<br />

templom védőszentjének<br />

emléknapján búcsúi szentmise<br />

van. A mosonszentjánosi<br />

templomban (Keresztelő Szent<br />

János) június 24-én, a mosonszentpéteri<br />

templomban (Szent<br />

Péter és Szent Pál) június 29-<br />

én, a pusztasomorjai templomban<br />

(Szent István király)<br />

augusztus 20-án.<br />

A mosonszentjánosi templom<br />

védőszentje Keresztelő Szent<br />

János. Amikor egy szentet<br />

ünneplünk, a halála napjáról<br />

szoktunk megemlékezni. Csak<br />

3 égi személy földi születésnapjáról<br />

emlékezünk meg: az<br />

Úr Jézus Krisztus, Szűz Mária<br />

és Keresztelő Szent János. Ő<br />

volt előkészítő prófétája Jézus<br />

Krisztusnak. Abban az időben<br />

istenáldásnak tartották egy<br />

gyermek születését. A Messiás<br />

megjövendölése minden családnak<br />

reményt adott, hogy talán<br />

az ő családjukban születik<br />

majd meg a Megváltó.<br />

Érthető volt Zakariás, jeruzsálemi<br />

pap és felesége Erzsébet<br />

öröme, mikor kiderült idős koruk<br />

ellenére gyermekük születik.<br />

Gábor angyal vitte hírül Zakariásnak,<br />

hogy fia születik,<br />

aki az Isten prófétája, követe<br />

lesz, aki majd visszavezeti a<br />

bűnösöket az igazság útjára és<br />

előkészíti a népet az Úr eljövetelére.<br />

De ő nem hitte el, ezért<br />

büntetésből megnémult. Jézus<br />

már anyja méhében megszentelte<br />

Jánost áldott látogatásával.<br />

„…És történt, hogy amint<br />

Erzsébet meghallotta Mária<br />

köszöntését, felujjongott méhében<br />

a magzat és Erzsébet eltelt<br />

Szentlélekkel.” (Lk 1,41)<br />

Nevének kiválasztása is jelentős<br />

esemény volt. Minden rokon,<br />

szomszéd azt hitte, apja<br />

után Zakariásnak fogják hívni,<br />

de Erzsébet így szólt: „Semmiképpen<br />

sem, hanem Jánosnak<br />

fogják hívni.” (Lk 57,60) Mikor<br />

néma apját kérdőre vonták,<br />

egy írótáblára ezt írta: „János a<br />

neve” (Lk 57,63), abban a pillanatban<br />

újra megnyílt a szája<br />

és a nyelve. Szónoklatai miatt<br />

Heródes Antipasz lecsukatta,<br />

később le is fejeztette. Keresztelő<br />

Szent János szilárd jellem<br />

volt, aki véleményét soha sem<br />

változtatta meg, Jézusban, a<br />

Megváltóban vetett hitében<br />

soha nem ingott meg, egy<br />

megvesztegethetetlen jellem,<br />

vállalta az üldözést, s kész volt<br />

meghalni elveiért. Jézus maga<br />

mondta róla: „Asszonyok szülöttei<br />

között nem született különb<br />

Keresztelő Jánosnál” (Lk<br />

7,28). Nagyszerű hivatást kapott,<br />

Isten arra rendelte, hogy<br />

az emberiséget felkészítse a<br />

Messiás befogadására. Nincs<br />

ennél szebb és fontosabb feladat,<br />

mint másokat önzetlenül<br />

Krisztushoz vezetni.<br />

A mosonszentpéteri templom<br />

két védőszentje Szent Péter<br />

és Szent Pál apostolok. Szent<br />

Péter, Jézus Krisztus tanítványa,<br />

a tizenkét apostol egyike<br />

volt. Halászattal foglalkozott<br />

testvérével, Andrással, amíg<br />

Jézus Krisztussal nem találkozott.<br />

„Jöjjetek utánam és<br />

én emberek halászává teszlek<br />

titeket!” (Mt. 4,19) Eredetileg<br />

Simonnak hívták, Jézus adta<br />

neki a Péter nevet, ami kősziklát<br />

jelent. „Te Simon vagy, János<br />

fia. Kéfás lesz a neved. Ez<br />

azt jelenti, hogy Péter (vagyis<br />

kőszikla)”. (Jn 1,42) A legjelentősebb<br />

apostol, hisz minden<br />

írás az ő nevét írja le először a<br />

tanítványok közül. Nem véletlenül<br />

került ő Krisztus halála<br />

után a keresztény vallás élére.<br />

Ő lett Róma első püspöke. „Te<br />

Péter vagy, és én erre a kősziklára<br />

fogom építeni egyházamat,<br />

s az alvilág kapu nem vesznek<br />

erőt rajta. Neked adom a menynyek<br />

országának kulcsait. Amit<br />

megkötsz a földön, meg lesz<br />

kötve a mennyben is, és amit<br />

feloldasz a földön, föl lesz oldva<br />

a mennyben is.” (Mt 16,18-<br />

19) Pétert keresztre feszítették<br />

– saját kérésére fejjel lefelé,<br />

mert nem tartotta illendőnek,<br />

hogy úgy haljon meg, mint<br />

mestere. Tarkó Mihály lelkész<br />

így ír Szent Péterről: „Péter<br />

számtalanszor nem értette meg<br />

Jézust, sőt háromszor meg is<br />

tagadta az Urat. Isten azonban<br />

a lehetőségek Istene, a folytonos<br />

újrakezdés Istene. Soha<br />

nem mond le az emberről, hanem<br />

újra és újra kopogtat szívünk<br />

ajtaján, egészen addig,<br />

míg be nem bocsátjuk Őt oda.<br />

Miután végre megértette Isten<br />

valódi szándékát, az Ő üdvözítő<br />

szeretetét, képe lett arra,<br />

hogy életüket is odaadják ezért<br />

a szeretetért.”<br />

Szent Pál, Tarsus városában<br />

született. Eredetileg Saulnak<br />

hívták, üldözte Krisztus tanítványit,<br />

híveit, István diakónus<br />

megkövezésében is részt vett.<br />

Amikor egyszer a damaszkuszi<br />

úton csodás eseményben volt<br />

része, megjelent neki az Úr, s<br />

ettől kezdve Jézus követőjévé<br />

vált (Pál-fordulat). Jézus<br />

kinyilatkoztatta a keresztény<br />

hit tanítását, igazságait, és<br />

különleges szerepet jelölt ki<br />

számára. „….megvan bennem<br />

a készség, hogy hirdessem<br />

az evangéliumot...Mert Isten<br />

igazsága nyilvánul meg benne,<br />

amely a hitből hitre vezet,<br />

amint írva van: Az igaz hitből<br />

él.” (Római levél)<br />

Nagy szerepet játszott a kereszténység<br />

elterjesztésében az<br />

európai kontinensen, hisz több<br />

nyelvre lefordította az evangéliumot.<br />

14 könyv (levél) köthető<br />

nevéhez.<br />

Pollák Anita<br />

L. Burda Zsuzsanna<br />

MARADJ NEKEM...<br />

Maradj nekem, mint fecskék<br />

a tavasznak.<br />

Szőlő a bornak.<br />

Lehullott levél<br />

az avarnak.<br />

Maradj nekem, mint út<br />

a fasornak.<br />

Te maradj nekem!<br />

MEGTARTALAK<br />

Megtartalak, miként gyümölcsét a fa,<br />

melynek bimbóját óvta<br />

virágkehely.<br />

Veled! - Melletted leszek,<br />

mint medrével a patak,<br />

Suhanva lépek,<br />

hogy ne zavarjalak.<br />

Hozzád megyek,<br />

ha a Nap, az éjszakába tart,<br />

hogy neked fényt vigyek.<br />

Felébredek, hogy lássam arcodat,<br />

Átlépek az álom felett.<br />

SZAVAK<br />

Futhatok utánuk hiába:<br />

nem bírva ésszel, sem lábbal.<br />

Nem hangzanak a semmibe<br />

a szavak észrevétlen,<br />

Elveszőn, egy örök mában...<br />

Jánossomorjai Napló<br />

Havonta megjelenő, független,<br />

közérdekű, városi lap<br />

Kiadja:<br />

Jánossomorja Kultúrájáért<br />

Közalapítvány<br />

Cím: 9241 Jánossomorja,<br />

Szabadság u. 39.<br />

Engedélyszám: 2.2.4/926/2002<br />

Főszerkesztő:<br />

Medgyesi Kata<br />

Szerkesztőség<br />

és hirdetésfelvétel:<br />

Balassi Bálint Művelődési Ház<br />

és Könyvtár<br />

9241 Jánossomorja, Óvári u. 1.<br />

Tel.: 96/226-147<br />

E-mail: js.naplo@freemail.hu<br />

Kiadványszerkesztés:<br />

Hoffka Helga<br />

Nyomdai munkák:<br />

Monocopy Bt.<br />

A hirdetések tartalmáért felelősséget<br />

nem vállalunk. Kéziratokat nem őrzünk<br />

meg, és nem küldünk vissza.<br />

Fenntartjuk jogunkat, hogy a beküldött<br />

írásokat – a tartalom és a szerző szándékának<br />

tiszteletben tartása mellett –<br />

közlésük esetén megrövidítsük.<br />

Lapzárta:<br />

<strong>2008.</strong> július 20.<br />

Megjelenik Jánossomorja városban,<br />

500 példányban<br />

5


Rendezvény<br />

Pillanatképek<br />

a búcsúból<br />

A napja péntekre esett, ezért<br />

vasárnap kellett tartani a szentjánosi<br />

búcsút, ami Péter-Pál<br />

napja… A „búcsúi-szórakoztatás”<br />

szereplői közül már hét<br />

közben többen megérkeztek a<br />

focipályára és környékére. Vasárnap<br />

reggelre mintegy 20 sátor<br />

és 10 nagy játék (körhinták<br />

kicsiknek és nagyoknak, óriáskerék,<br />

kisvonat óvodásoknak<br />

és anyukáknak, villanyautók).<br />

„A sátrakban mindent<br />

lehetett kapni, amit Kínában<br />

gyártanak” – mondta az egyik<br />

látogató. Az egyikben például<br />

bébinek való, műanyagból<br />

készült „biopapucs” 1500 forintért<br />

várta az anyukákat… A<br />

körhintákon, az óriáskeréken<br />

általában egy-két ember ült. A<br />

kisvasút is csak néhány gyerekkel<br />

és anyukával közlekedett.<br />

A „tulaj” már gondolkodott a<br />

„megszüntetésén”… És, amit<br />

a MÁV nem<br />

tud megtenni, ő igen, felszedi<br />

a síneket, s máshol újra lerakja…<br />

A tudósító, „inkognitóban”,<br />

Birkmayer Gyuri bácsival már<br />

három órakor kiült az edzőpályára,<br />

az árusok sorába,<br />

Jánossomorjai Naplót, Jánossomorjai<br />

Füzeteket, JTV által<br />

készített DVD-ket árusítani.<br />

Két oldalról „üvöltött” kétféle<br />

zene. Tűző napon ültünk. A napot<br />

csak néha takarta felhő. Ismerőssel,<br />

ismeretlennel sokat<br />

beszélgettünk. Már megérte<br />

kimenni! De, vásárlónk és bevételünk<br />

nekünk sem volt, mint<br />

a „búcsúsoknak”. Még annyi<br />

sem, hogy a hat óra után megjelenő<br />

„pályabérlőnek” kifizessük<br />

a „helydíjat”. Az „árusok”<br />

nyilatkozata az eredményekről<br />

(ill. eredménytelenségről) nem<br />

tűri a nyomdafestéket. Délelőtt<br />

a pályán igen kevesen voltak.<br />

Délben senki. Három óra után<br />

kezdtek jönni a családok, apa,<br />

anya a kisgyerekekkel. Feltűnt,<br />

hogy a felső tagozatos<br />

korosztály nem tartott a családdal,<br />

s mintha ők kevesen<br />

is lettek volna. A tinédzserek<br />

már párosával jöttek. Őket elnézve,<br />

egyszerre lehetett látni<br />

az országos ellentmondást: a<br />

fiataloknak „nincs” pénzük ruhára,<br />

de így elnézve őket, nem<br />

látszik a „nyomor”, az éhezés.<br />

Bár az utóbbi a felnőttekre is<br />

igaz. Nagyon sokan egyszerre<br />

nem voltak, de folyamatosan<br />

jöttek az emberek, akik viszonylag<br />

keveset vásároltak.<br />

De! Találkoztak az ismerősökkel,<br />

most ráértek, és megálltak<br />

pár percre beszélgetni. Vagy<br />

beültek az „Élet habos oldalába”,<br />

hol három, 10-12 év körüli<br />

gyerek is vígan sörözött.<br />

Kevés Jánosról „elszármazottat”<br />

lehetett látni. A felnőtt<br />

„gyerekeket” már nem érdekli,<br />

s így, búcsú alkalmával<br />

nem jönnek haza. Az andauiakat<br />

sem érdekli már, csak két<br />

idősebb hölgyet láttam, akik<br />

rendszeresen, hetente jönnek<br />

biciklivel Jánosra. Igaz, egyikük<br />

péteri születésű, s még a<br />

negyvenes években került Andauba.<br />

Csak egyszer ijedtünk<br />

meg, amikor imbolyogva<br />

egy fiatal részeg közeledett.<br />

Megúsztuk, több részeggel<br />

nem találkoztunk.<br />

Az idősebbek szerint „valami<br />

volt, de ez nem az igazi”.<br />

Nekik a sok évtizeddel ezelőtti<br />

búcsúk voltak az igaziak, amikor<br />

még a „ringlispílen” nem<br />

volt villanymotor, s 5-6 gyerek<br />

ment fel a „motorházba”,<br />

és kézi erővel forgatták. Általában<br />

5 menet után mehetett<br />

le, s ingyen foroghatott egyet.<br />

A mai fiatalok pedig 20-30 év<br />

múlva nosztalgiáznak az évezred<br />

első évtizedének búcsúiról.<br />

Addig azonban még hátra van<br />

az idei somorjai is.<br />

S végül egy „ellesett” beszélgetés.<br />

A fiatal férj szól ifjú<br />

nejéhez: – „Most megyünk,<br />

megnézzük a péteri gólyákat”.<br />

Valószínű „üzletet” akarnak<br />

velük kötni…<br />

H. I.<br />

Fotó: Hossala Tamás<br />

6 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július


Közösség<br />

Táncélet<br />

Jánossomorján<br />

“A tánc a lélek rejtett nyelve.”<br />

(Martha Graham)<br />

Városunkban gyermek, felnőtt<br />

egyaránt szereti a táncot:<br />

a táncélet robbanásszerű<br />

fejlődésére, a táncosok<br />

számának nagyarányú növekedésére<br />

az amatőr táncos<br />

területen is felfigyelhetünk.<br />

Több amatőr-táncos csoport<br />

működik a balett, a kortárs<br />

tánc, és a társastánc műfajában.<br />

Városi rendezvényeinken<br />

rendszeresen fellépnek,<br />

versenyeken szerepelnek,<br />

előadásaikkal járják a környéket.<br />

Az Alapfokú Művészeti<br />

Iskola Tánctagozata<br />

mellett a Cintia Wellnes<br />

Club, a Pulzus TE, valamint<br />

a nemrégiben alakult Tititá<br />

néptánccsoport foglalkozik<br />

tánctanítással.<br />

Most induló cikksorozatunkban<br />

szeretnénk bemutatni<br />

őket. Most a Cintia Wellnes<br />

Clubot ismerhetik meg, melyet<br />

Nagy Katalin alapított, és<br />

azóta is nagy sikerrel vezet.<br />

Mielőtt megismernék a Clubot<br />

tegyünk egy kis kitérőt! Mi is<br />

az a wellnes A „szakirodalomban”<br />

a wellness kifejezés<br />

először 1654-ben jelent meg,<br />

és már több mint háromszáz<br />

éve jelenti az egészséget és a<br />

jó közérzetet. Európában az<br />

1990-es évektől kezdve vált<br />

ismertté. A wellnes koncepció<br />

meghonosítása egészségtudományi<br />

kutatások alapján<br />

történik. Célja az általános<br />

egészségjavításra szolgáló<br />

módszereket - adott esetben<br />

hivatásos edzők, tanácsadók,<br />

gyógytornászok támogatásával<br />

- úgy beépíteni az egyéni<br />

életvitelbe, hogy annak pozitív<br />

hatása hosszú távon érezhető<br />

legyen, és mindez lehetőség<br />

szerint egyesítse a különböző<br />

wellness elemeket (mozgás,<br />

táplálkozás, megfeszítés/ellazulás,<br />

szellemiség stb.)<br />

(forrás: internet)<br />

A Cintia Wellnes Clubot Nagy<br />

Katalin 2004. május 3-án alapította<br />

meg Jánossomorján<br />

azzal a céllal, hogy szabadidős<br />

Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />

sportolási lehetőséget biztosítson<br />

gyerekeknek és felnőtteknek<br />

egyaránt. Katalin általános<br />

iskolai tanító, testnevelő végzettsége<br />

mellett alapfokú sport<br />

rekreációs szakoktató képesítést<br />

szerezett. Gyerekkora óta<br />

aerobikozik, tanult fitness-t,<br />

akrobatikát, jazzbalettet és elvégzett<br />

több tánctanfolyamot.<br />

Tornatermükben, amelyet családi<br />

házuk udvarán építettek,<br />

5 gyerek és 6 felnőtt csoport<br />

koptatja a parkettát hétről hétre.<br />

Emellett Mosonmagyaróváron<br />

a Fehér Ló Közösségi<br />

Házban tanít akrobatikát és<br />

ugrókötelezést. 2007-től pedig<br />

a bezenyei általános iskolában<br />

okítja a nebulókat különböző<br />

mozgásformákra. Jánossomorján<br />

mintegy 30 gyerek és 30-40<br />

felnőtt látogatja az órákat, míg<br />

Óváron 5 csoportban mintegy<br />

70 gyerek, Bezenyén 20 gyerek,<br />

10-15 felnőtt mozog Kati<br />

kezei alatt. Az edzéseket csak<br />

hölgyek látogatják. A férfiaknak<br />

Ricsi (Kati férje) segít<br />

edzésprogramot és étrendet<br />

összeállítani. Ő személyi edző<br />

vizsgára készül, és képzett<br />

masszőr. Kati, mint mondja<br />

körülbelül egy éve találta meg<br />

azt a stílust, ami legjobban illik<br />

hozzá. Ez a cheerleading. Egészen<br />

új sportág Magyarországon<br />

(2007. november óta van<br />

itthon szövetsége és versenye).<br />

Egyfajta hajrázás vagy szurkolás.<br />

Tulajdonképpen ötvözi<br />

a táncot, az akrobatikát és az<br />

aerobicot. Ezen kívül van az<br />

ovisoknak mini cheer (ovis<br />

pomponos hajrázás); alsósoknak<br />

fit dance, karibi tánc, ugrókötél<br />

és cheerleading; felsősöknek<br />

pedig cheerleading és<br />

disco. Móváron indult akrobatika,<br />

ugrókötél, cheerleading<br />

csoport, míg Bezenyén cheerleading,<br />

ugrókötél és karibi<br />

tánc. Az elmúl évben kezdtek<br />

el komolyabban versenyezni.<br />

Egy minősítő fesztiválon<br />

ezüstminősítést és több különdíjat<br />

is szereztek. 2007-ben<br />

az országos amatőr táncversenyen<br />

három csapattal indultak.<br />

Két ezüst és egy bronz kupával<br />

tértek haza. A 2008-as Flesch<br />

Táncversenyen 4 év után végre<br />

sikerült bejutniuk a döntőbe. A<br />

Gyereknapi Táncőrület elnevezésű<br />

jótékonysági amatőr táncversenyen<br />

Mosonban pedig<br />

minden csoportjuk dobogós<br />

helyezést ért el a korcsoportjában.<br />

Az eredmények alapján<br />

a Modern Tánccsoportok Országos<br />

Szövetsége meghívta<br />

őket a pontszerző versenyeire.<br />

Ezt sajnos anyagi erőforrások<br />

híján (útiköltség, szállás, étkezés,<br />

nevezési díj...)azonban<br />

nem tudták elfogadni. Kati állandóan<br />

„pörög”, mint mondja<br />

a mozgás az élete, ami nélkül<br />

nem tudna meglenni. Mindig<br />

keresi az új kihívásokat és feladatokat.<br />

Wellness szakértő<br />

munkatársa például egy országos<br />

Spa Fürdőmagazinnak,<br />

ahová cikkeket ír. Bevallása<br />

szerint a beosztása szoros, de<br />

már megtanult időt áldozni a<br />

pihenésre is. Családjának sokat<br />

köszönhet, akik támogatják<br />

minden “őrült” ötletét. Katiék<br />

egyébként a nyarat szokásuk-<br />

Cintiások a 2008-as táncstafétán<br />

hoz híven végig szerepelik,<br />

a környékbeli fesztiválokon,<br />

falunapokon találkozhatnak<br />

velük. A nyári szünetben sem<br />

pihennek, hiszen zajlik a felkészülés<br />

az őszi országos amatőr<br />

táncversenyre és az országos<br />

cheerleading bajnokságra.<br />

Őszre szeretnének egy sportegyesületet<br />

alapítani, hogy a<br />

szövetségek különböző versenyein<br />

nevezhessenek, és kijuthassanak<br />

egy nemzetközi vagy<br />

európabajnokságra. Egyesületként<br />

több lehetőségük lehetne<br />

komoly pályázatokon indulni,<br />

illetve szponzorokat keresni.<br />

Ehhez egyébként egy alapítvány<br />

létrehozását is tervezik,<br />

aminek a segítségével eredményes,<br />

de nem támogatott sportolókat<br />

(nem csak táncosokat!)<br />

segítenék.<br />

Sok sikert kívánunk!<br />

Katona Andrea<br />

7


Könyv<br />

Ella könyve a megyei könyvhéten<br />

A megyei ünnepi könyvhét<br />

programjai között június 6-<br />

án, pénteken mutatták be<br />

lapunk munkatársának, L.<br />

Burda Zsuzsannának Ella<br />

könyve című regényét a megyei<br />

könyvtárban. A szerző<br />

az író-olvasó találkozó előtt<br />

a Hazánk Könyvkiadó sátrában<br />

dedikálta tavaly megjelent<br />

könyvét.<br />

L. Burda Zsuzsanna is meghívást<br />

kapott a Győr-Moson-Sopron<br />

Megyei Ünnepi Könyvhétre,<br />

amelynek június 5. és 11.<br />

között a megyeszékhely adott<br />

otthont. Az írónő először a<br />

Hazánk Könyvkiadó sátrában<br />

dedikálta tavaly augusztusban<br />

megjelent Ella könyve című<br />

regényét, majd a Kisfaludy<br />

Károly Megyei Könyvtárban<br />

Gülch Csaba költő, a Kisalföld<br />

napilap munkatársa beszélgetett<br />

a szerzővel irodalomról<br />

és képzőművészetről. Az<br />

író-olvasó találkozón először<br />

dr. Horváth József könyvtárigazgató<br />

köszöntötte a megjelenteket,<br />

majd Gülch Csaba<br />

„Ballada és valóság” címmel<br />

tartott előadást június 6-án,<br />

pénteken este 17 órakor Lanczendorfer<br />

Zsuzsanna, néprajzkutató,<br />

egyetemi docens<br />

a városi könyvtárban.<br />

méltatta az írónő munkásságát.<br />

A kellemes hangú beszélgetésen<br />

szó esett Ella könyvének<br />

születéséről, mondanivalójáról<br />

és Zsuzsa jövőbeli terveiről<br />

is. Megtudtuk, hogy az írónő<br />

jelenleg egy interjúköteten<br />

dolgozik, amit szeptemberben<br />

a városi napokra szeretne megjelentetni.<br />

L. Burda Zsuzsanna 18 új<br />

ikonját is megcsodálhatták az<br />

A ballada énekes-verses elbeszélő<br />

műfaj. Többnyire helyi<br />

történéseket énekel meg. Szájról<br />

szájra, dallammal együtt<br />

terjedt. A dallamot nem mindig<br />

jegyezték le, ezért sok balladát,<br />

mint irodalmi és nem, mint zenei<br />

forrást ismerhetünk. Mivel<br />

a népek hallás után tanulták<br />

meg a balladát, sokféle dallam<br />

és szövegváltozata keletkezett.<br />

Lanczendorfer Zsuzsanna etnográfus<br />

anyai nagyszülei falujában,<br />

Felpécen 1996 őszén<br />

„felfedezett” egy még szájhagyományban<br />

élő, új stílusú<br />

balladát. Ez a ballada egy fiatal<br />

lányról, Deli (Dely) Máriról<br />

szól, akit kedvese, egy molnárlegény<br />

„szerelemféltésből”<br />

meggyilkolt.<br />

Ennek a balladának a<br />

keletkezéstörténetét,<br />

a valósághoz fűződő<br />

kapcsolatát „nyomozta<br />

ki” nagy gonddal,<br />

fáradtságos, több mint<br />

egy évtizedig tartó<br />

munkával Lanczendorfer<br />

Zsuzsanna.<br />

Egészen rendkívüli élményben<br />

volt részük<br />

az érdeklődőknek. Az<br />

egész előadás alatt<br />

olyan érzésük lehetett,<br />

mintha ők maguk<br />

is részt vettek volna<br />

ebben a kriminalisztikai<br />

munkában. Egész<br />

apró lépésenként, korhű<br />

születési-halálozási<br />

dokumentumok, börtönkönyvek,<br />

újságcikkek,<br />

fotók, izgalmas történetek<br />

segítségével bontakozott ki a<br />

érdeklődők, amelyeket a mosonmagyaróvári<br />

Huszár Gál<br />

Városi Könyvtárban, az idén<br />

ősszel megrendezendő kiállításán<br />

láthatja legközelebb a<br />

művészetkedvelő közönség.<br />

Regényét legközelebb július<br />

28-án, hétfőn testvértelepülésünkön,<br />

Nagyfödémesen mutatják<br />

be a III. Mátyusföldi<br />

Fesztivál keretében.<br />

Farkas János<br />

Ballada és valóság<br />

szemük előtt a gyilkosság borzalma.<br />

Az előadás végén családias<br />

hangulatot idéző beszélge-<br />

Kiváló diák<br />

Jánossomorján<br />

A közelmúltban búcsút vettek<br />

városunk 8. osztályos diákjai<br />

iskolájuktól, nevelőiktől.<br />

Az ünnepségeken mind<br />

a központi, mind a Klafszky<br />

tagiskolában könyvjutalmakat,<br />

ajándékutalványokat,<br />

emléklapokat adtak át azon<br />

végzős diákoknak, akik tanulmányi<br />

eredményükkel,<br />

illetve sportteljesítményükkel,<br />

iskolai szorgalmukkal,<br />

önkéntes tűzoltó munkájukkal<br />

iskolájuknak hírnevet<br />

szereztek.<br />

Tóth Babettet, a központi<br />

iskola ballagó diákját Kiváló<br />

Tanuló címmel jutalmazta<br />

Bella Zsolt igazgató.<br />

Eddig erre még nem volt<br />

példa. Babett amellett hogy<br />

nyolc éven át kitűnő tanuló<br />

volt, számos versenyen ért<br />

el szép sikereket. Segítőkész,<br />

szerény természete<br />

sokak szimpátiáját nyerte<br />

el. Gratulálunk a díjhoz, és<br />

kívánjuk, hogy választott<br />

iskolájában hasonló szép<br />

eredményeket érjen el!<br />

Katona Dóra<br />

tésre is sor került a hallgatóság<br />

és az előadó részéről. Majd<br />

Lanczendorfer Zsuzsanna dedikálta<br />

a balladatörténetet, és<br />

a hozzá fűződő kutatómunkáját<br />

bemutató, A vérző liliom c.<br />

monográfiát.<br />

Köszönet a felejthetetlen előadásért!<br />

Pollák Eszter<br />

Az üzemzavarok<br />

bejelentésre<br />

szolgáló<br />

E.ON ügyfélszolgálati<br />

telefonszáma:<br />

06/80-533-533<br />

8 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július


Interjú<br />

Itthon még ma is<br />

otthon van<br />

„Nagy megtiszteltetés olyan<br />

emberek sorába tartozni,<br />

akikről a Jánossomorjai<br />

Napló hasábjain megemlékeznek,<br />

érezni, hogy egy kicsit<br />

idetartozom.”<br />

Kovács Imre 12 éves koráig<br />

élt Mosonszentjánoson, szülei<br />

szétköltözése után Hajdúböszörménybe<br />

vitte édesanyja.<br />

Mint elárulta, mindig is gondolt<br />

a településre, ám nyugdíjas<br />

évei alatt csak erősödött ez<br />

az érzés. Mintha valamit magával<br />

vitt volna. Emlékei végül<br />

visszahozták Jánosso morjára,<br />

hogy végigjárja azokat a helyeket<br />

ahol, gyermekéveit töltötte.<br />

2005 óta a Jánossomorjai<br />

Társaskör tagja.<br />

- Különös ez a kötődés, hiszen<br />

ha jól tudom, ön nem itt született.<br />

- Nem, valóban nem. Szülővárosom<br />

Hajdúböszörmény. Itt<br />

láttam meg a napvilágot 1940<br />

március 7-én. Szegényparaszti<br />

családban születtem, Mosonszentjánosra,<br />

telepesként<br />

érkeztünk. Ez akkor földhöz,<br />

gazdasághoz való jutást jelentett.<br />

Így jutottunk akkor a<br />

kitelepített németajkú magyar<br />

állampolgárok birtokához, ami<br />

tényleg azt jelentette, hogy kocsistól,<br />

lovastól megkaptunk<br />

Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />

mindent. Előbb a „Szolidráj”<br />

I., majd emlékeim szerint a<br />

Nádor, ezután a Fő utcán, később<br />

az állami gazdaság megalakulása<br />

után az Óvári úton,<br />

Wurtzinger műhelye melletti<br />

házban kaptunk helyet.<br />

- Hát ez bizony jó néhány költözés.<br />

Milyen volt az általános<br />

iskola<br />

- Az általános iskolát is itt<br />

kezdtem, 1952. szeptember végéig,<br />

szüleim szétköltözéséig<br />

ide jártam. Éppen az általános<br />

iskola 7. osztályát kezdtem,<br />

amikor anyám testvéreimmel<br />

együtt hazavitt bennünket Hajdúböszörménybe.<br />

- Rövid ideig élt<br />

itt, emlékszik<br />

azokra az évekre,<br />

a tanáraira, iskolatársakra<br />

- Baráti körömhöz<br />

tartozott például<br />

Winkler Károly,<br />

aki a Malom<br />

utcában lakott,<br />

Gyenes Kázmér,<br />

aki 1956- ban<br />

külföldre ment, és<br />

emlékszem még<br />

Kovalcsik Lacira<br />

és Giczy Emilre,<br />

akiknek társaságában<br />

töltöttem<br />

szabadidőmet.<br />

Hogy ki volt az<br />

osztályfőnököm<br />

Szégyenlem, nem<br />

tudom…De, 6. vagy 7. osztályosként<br />

Mogyorósi tanár úr!<br />

Ő a ”fal adja a másikat” –ról<br />

volt híres, ezért tiszteltünk. A<br />

Várbalogi és a Féltoronyi utak<br />

találkozásánál volt az egykori<br />

„fürdő hely”, ami ma már a<br />

várostérképen sem található.<br />

Itt rengeteget játszottunk.<br />

- Hova került ezután, hol fejezte<br />

be az általános iskolát<br />

- Balkányában, intézetben fejeztem<br />

be, majd Budapestre katonai<br />

középiskolába mentem.<br />

Ebben az időszakban, nyári és<br />

téli szünetekben néhány hetet,<br />

napot azért Szentjánoson töltöttem.<br />

A katonai középiskola<br />

elvégzése után egyenes út vezetett<br />

a katonatiszti pályára.<br />

1961-ben avattak hadnaggyá.<br />

Elvégeztem a katonai akadémiát,<br />

majd a vezérkari akadémiát.<br />

- Ez az időszak hosszúnak bizonyulhatott,<br />

ami gondolom<br />

katonás fegyelemben telt.<br />

- Egész életemet a hivatásomnak<br />

szenteltem. Valóban fegyelemben,<br />

katonás rendben<br />

éltem.<br />

1995-ben nyugállományba<br />

vonultam, mint a Budapesti<br />

Katonai Kerület törzsfőnöke<br />

(parancsnok első helyettese),<br />

dandártábornoki rendfokozattal.<br />

Azóta is aktív életet élek.<br />

Beléptem a Magyar Honvédség<br />

Budapesti Nyugállományúak<br />

Klubjába, amelynek immár<br />

10 éve az elnöke vagyok.<br />

A klub több mint 3000 főt<br />

számlál. 2000-ben megalakítottuk<br />

a Honvédségi Nyugdíjas<br />

Klubok Országos Szövetségét,<br />

amelynek ügyvezető titkáraként<br />

is tevékenykedem. A Szövetségnek<br />

jelenleg 26 tagszervezete<br />

van, több mint 7000 fős<br />

taglétszámmal. Szerény anyagi<br />

elismerés mellett szolgálom<br />

nyugdíjas szervezetek érdekeit.<br />

Nincs nagy vagyonom,<br />

egy másfélszobás lakásban<br />

élek kettesben feleségemmel,<br />

a nyugdíjunkból éldegélünk,<br />

szeretjük egymást.<br />

- Miért gondolja úgy, hogy az<br />

itt töltött évek nyomot hagytak,<br />

vagy formálták az Ön személyiségét<br />

- Személyiségemet a katonai<br />

középiskola és a Mosonszentjánosi<br />

gyermek, és ifjúkori<br />

évek alakították, formálták ki.<br />

Úgy tartom, hogy az ember<br />

személyiségét tapasztalatai,<br />

ismeretei, érzelmei és lehetőségei<br />

alakítják. Tanácsot csak<br />

olyat adjunk, amit magunk is<br />

megtennénk, javaslatot, azt úgy<br />

tegyünk, hogy mögötte állunk<br />

szellemi, fizikai és anyagi lehetőségeinkkel,<br />

megvalósítási<br />

szándékunkkal. Nagy megtiszteltetésnek<br />

érzem, hogy olyan<br />

személyiségek közé sorol a Jánossomorjai<br />

Napló, mint Wurtzinger<br />

József lakatos mester,<br />

Karsai Ferenc tűzoltóparancsnok,<br />

Gruidl Józsefné tanárnő,<br />

Mátyás Lajos református lelkész,<br />

Birkmayer György. Ők<br />

életüket a településen élték le,<br />

és sokat tettek közösségükért.<br />

- Jöhetne gyakrabban Jánossomorjára,<br />

ha az emlékei<br />

idehívják, hiszen úgy tudom,<br />

hogy támogatja a társaskört<br />

és a kulturális alapítványt is.<br />

- Sajnos már nincs olyan ismerősöm,<br />

akivel hosszabb<br />

időt tölthetnék együtt. Személygépkocsi<br />

nélkül érkezem,<br />

gyalogosan rovom az ismerős<br />

utcákat, helyeket, csodálom<br />

a széppé varázsolt környezetet,<br />

szomorkodva nézem, az<br />

elhanyagoltat. Távollakó lévén<br />

nem tudok közvetlenül<br />

részt venni a szervezetek által<br />

végzett társadalmi munkában.<br />

Támogatásommal ezen rendezvényeken<br />

való távollétemet<br />

szeretném kiegyenlíteni.<br />

- Nem önreklámként, de ön<br />

a Jánossomorjai Napló rendszeres<br />

olvasója. Miért szereti<br />

a lapot<br />

- Hozzám közelállónak érzem<br />

volt nevelő falumat, Mosonszentjánost.<br />

Idősebb korban<br />

talán mindenkiben erősödik a<br />

múlt képe. A Naplóban szinte<br />

teljes körű képet kapok a város<br />

jelenéről, olykor a múltjáról.<br />

Olvashatok a társadalmi, a kulturális,<br />

a sportélet eseményeiről.<br />

A környezetvédelemről, a<br />

természetvédelemről, a várost<br />

szépítő törekvésekről. Megismerhetem<br />

a város jelenének,<br />

múltjának jelentős személyiségeit.<br />

Kicsit olyan, mintha én is<br />

itt lennék. Jó érzés, hogy most<br />

én is szerepelhetek e lapokon.<br />

Burda Zsuzsanna<br />

9


Közélet<br />

Zenei ízlésvizsgálat<br />

Jánossomorján<br />

Az utóbbi néhány évtizedben<br />

több tanulmány is foglalkozott<br />

azzal a problémával,<br />

hogy milyen szerepet tölt be<br />

a zene a gyermekek, fiatalok<br />

életében. Azzal kellett szembesülniük<br />

a kutatóknak, hogy<br />

ez a modern nemzedék előtérbe<br />

helyezi a könnyűzenét<br />

a komolyzenével, a valódi értékeket<br />

nyújtó zenével szemben.<br />

De vajon mi a helyzet<br />

Jánossomorján<br />

A zenei ízlés korántsem a születésünkkor<br />

kialakult képesség.<br />

Sokkal inkább tudatos nevelőmunka<br />

hatására alakul ki. Már<br />

az anyaméhben hatnak bizonyos<br />

zenék a magzatra. A szülők<br />

zenehallgatása egészen a<br />

serdülőkorig döntő mértékben<br />

befolyásolja a gyermek ízlését,<br />

az olyan hatótényezők mellett,<br />

mint az oktatási-nevelési<br />

intézmények pedagógusainak<br />

zenei oktató-nevelő munkája,<br />

valamint a kortárskapcsolatok<br />

szerepe. A serdülőkortól<br />

többnyire a baráti kapcsolatok<br />

a mérvadóak, és csak kis mértékben<br />

a pedagógus, valamint<br />

a szülő.<br />

A kérdőíves felmérést a helyi<br />

Körzeti Általános Iskola<br />

mosonszentjánosi felső tagozatosai<br />

között végeztem el.<br />

Összesen 89 tanuló válaszát<br />

értékeltem ki. Külön vizsgáltam<br />

a kisiskolások (7-12 éves<br />

kor), és a serdülők (12-14 éves<br />

kor) zene ízlését.<br />

A mosonszentjánosi felső tagozatosok<br />

36 százalékaa rockzenét<br />

hallgat szívesen. Legkedveltebb<br />

együtteseik közé a<br />

Tankcsapda és a Kárpátia tartozik.<br />

A lányok körében a No<br />

Thanx is rendkívül népszerű.<br />

Sok szavazatot kapott az emo<br />

stílus képviselője, az Anti Fitness<br />

Club is. Kedvenc előadóművészként<br />

Rihannát (barbadosi<br />

énekesnő, előadói stílusa<br />

többféle könnyűzenei műfaj<br />

jellemző vonásait tükrözi), valamint<br />

Eminemet (amerikai,<br />

fehérbőrű rapper) jelölték meg<br />

a legtöbben.<br />

A komolyzenét kevesebben<br />

kedvelik, legtöbben ötödik és<br />

hetedik évfolyamon. Énekórán<br />

kívül a filharmóniai bérletes<br />

előadások alkalmával jutnak<br />

a diákok komolyzenei élményekhez.<br />

Kedvenc „toplistás”<br />

zeneszerző, W. A. Mozart.<br />

A népzenét szintén ötödik és<br />

hetedik évfolyamosok nagy<br />

része hallgatja szívesen. Érdekes,<br />

hogy a népzenével rokon<br />

könnye debb zenei ágat, a<br />

magyar nótát az ötödik évfolyamosok<br />

24 százaléka jelölte<br />

kedvenc műfajának.<br />

A tanulók igénylik a „pörgős”,<br />

vagyis a ritmusos zenéket.<br />

Ugyanakkor fontosnak tartják,<br />

főleg idősebb korban, hogy legyen<br />

kedvenc számaiknak dallama<br />

is.<br />

Miért érdekes egy ízlésvizsgálat<br />

Jánossomorján Mert a fiatalok<br />

örülnek, ha megkérdezik<br />

a véleményüket olyan fontos<br />

kérdésekről, hogy milyen a jó<br />

zene. Ezen kívül ne csak nagyobb<br />

városokban végezzenek<br />

„országos tendenciát mutatható<br />

felméréseket”, hanem egy<br />

olyan kedves, kis városban is,<br />

mint a mi településünk.<br />

Pollák Eszter<br />

ÁLLAT- ÉS EBÖSSZEÍRÁS<br />

Jánossomorja Város Önkormányzata állat- és ebösszeírást tart<br />

<strong>2008.</strong> július 1-től Jánossomorja területén.<br />

Az összeírást az arra jogosult, az önkormányzat által megbízott<br />

személy végzi. Kérjük a lakosságot, hogy az összeírást végzőnek<br />

(aki hivatalos megbízólevéllel rendelkezik) az állatállományra és<br />

az ebekre vonatkozóan teljesítsék az adatszolgáltatást.<br />

Póczáné dr. Kovács Zsuzsanna<br />

jegyző<br />

JÁNOSSOMORJA KULTÚRÁJÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY<br />

2007. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS<br />

Adószám: 18972326-2-08<br />

Alapítvány megnevezése: Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány<br />

Alapítvány címe: 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39.<br />

ALAPÍTVÁNYOK EGYSZERŰSÍTETT BESZÁ-<br />

MOLÓJÁNAK MÉRLEGE 2007 ÉV.<br />

A tétel megnevezése....... Tárgyév e Ft A tétel megnevezése....... Tárgyév e Ft<br />

A. Befektetett eszközök........... 1.170 C. Saját tőke............................. 3.010<br />

I. Immateriális javak<br />

I. Induló tőke............................. 3.010<br />

II. Tárgyi eszközök.................... 1.170 II. Tőkeváltozás<br />

III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tárgyévi eredmény<br />

B. Forgóeszközök<br />

D. Tartalék<br />

I. Készletek................................ 1.840 E. Céltartalék<br />

IL Követetések<br />

F. Kötelezettség<br />

III. Értékpapírok<br />

1. Hosszú lejáratú kötelezettségek<br />

IV. Pénzeszközök....................... 1.840 2. Rövid lejáratú kötelezettségek<br />

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:..... 3.010 FORRÁSOK ÖSSZESEN:..... 3.010<br />

TÁRSADALMI SZERVEZETEK<br />

EGYSZERŰSÍTETT<br />

BESZÁMOLÓJÁNAK<br />

EREDMÉNY-LEVEZETÉSE - 2007 ÉV<br />

A tétel megnevezése..........................................................................Tárgyév e Ft<br />

A. Összes bevétel.......................................................................................... 7.056<br />

B. Összes kiadás........................................................................................... 5.451<br />

D. Adózás előtt eredmény............................................................................. 1.605<br />

E. Nem pénzben realizált eredmény............................................................-1.605<br />

F. Tárgyévi eredmény.......................................................................................... 0<br />

Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány, a Közhasznú szervezetekről<br />

szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. par. (1) bekezdése alapján a 2007. évre<br />

vonatkozóan az alábbi közhasznúsági jelentést teszi közzé:<br />

I. Számviteli beszámoló<br />

A Közalapítvány számviteli beszámolóját (egyszerűsített mérleg, eredmény-levezetés)<br />

a közhasznúsági jelentésbevezetése tartalmazza.<br />

II. Költségvetési támogatás felhasználása és a vagyon felhasználásával<br />

kapcsolatos kimutatás.<br />

A mellékelt eredmény-levezetés és mérlegkimutatás alapján.<br />

III. Cél szerinti juttatások kimutatása<br />

A Közalapítvány 2007. évben a magánszemélyek személyi jövedelemadójának<br />

1%-os felajánlásából 43.955 Ft. Cél szerinti juttatásban részesült. Egyéb cél<br />

szerinti juttatásban a Közalapítvány nem részesült.<br />

IV. Központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a<br />

helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától is mindezek<br />

szerveitől kapott támogatás mértéke<br />

A Közalapítvány a fentieknek megfeleltethető támogatásban 2.620 ezer Forintban<br />

részesült.<br />

V. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások<br />

értéke, illetve összege.<br />

A Közalapítvány tisztségviselői feladatukat díjazás nélkül végezték, ennek<br />

megfelelően 2007 évben ilyen címen kifizetések nem történtek.<br />

VI. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló.<br />

A Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítványt Jánossomorja Város Képviselőtestülete<br />

alapította. A Közalapítvány elsődleges célja Jánossomorja Város kulturális<br />

életének támogatása, ezen belül az 1997 évi CLVI. tv. 26 paragrafusának,<br />

c. pontjának 5. alpontjában meghatározott kulturális tevékenység<br />

- kulturális intézmények programfinanszírozása, különös tekintettel a nem<br />

nyereséges, hagyományos kulturális értékeket felmutató programokra (irodalom,<br />

komolyzene, képzőművészet, kulturális ismeretterjesztés, a filmkultúra<br />

támogatása)<br />

- városi rendezvények támogatása,<br />

- nem önkormányzati fenntartású kulturális csoportok, szervezetek támogatása,<br />

- a város múltját, jelenét bemutató kiadványok támogatása,<br />

- kulturális értékek keletkezését szolgáló kezdeményezések támogatása<br />

Az Alapítványi vagyon e cél megvalósítását - aJánossomorja Televízió<br />

támogatásával, a helyi, havonta egyszer megjelenő Jánosssomorjai Napló<br />

újság támogatásával, Jánossomorjai füzetek megjelenésével, Jánossomorja<br />

történetének színvonalas leírása könyv formájában - szolgálja.<br />

A Közalapítvány 2007. éves tevékenységét a létrehozásakor meghatározott<br />

feladatainak és a rendelkezésre álló lehetőségeinek megfelelően végezte.<br />

Jánossomorja, <strong>2008.</strong> február 26.<br />

Lackner Zoltánné • elnök<br />

10 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július


Jogi tanácsadás<br />

Jogász válaszol<br />

Ingyenes jogi tanácsadásért<br />

fordulhatnak a jánossomorjaiak<br />

hetente egy alkalommal<br />

Dr. Kelemen István ügyvédhez,<br />

aki az önkormányzat<br />

épületében minden héten<br />

szerdán várja az érdeklődőket.<br />

A felmerülő problémák<br />

minden bizonnyal többeket<br />

is foglalkoztatnak, így havonta<br />

szemezgetünk majd a<br />

kérdések közül. E szám témája<br />

a házasság.<br />

A házasság, a felelősség vállalása,<br />

elkötelezettség. Sokan<br />

tehernek érzik, ám sokan boldogságban<br />

élnek így. Házasság<br />

akkor jön létre, ha az együttesen<br />

jelenlevő házasulók az<br />

anyakönyvvezető előtt személyesen<br />

kijelentik, hogy egymással<br />

házasságot kötnek. Az<br />

anyakönyvvezető a kijelentés<br />

megtörténte után a házasságkötést<br />

a házassági anyakönyvbe<br />

bejegyzi; a házasságkötés<br />

nyilvánosan, két tanú jelenlétében,<br />

az erre rendelt hivatalos<br />

helyiségben történik, ám rendkívüli<br />

körülmény esetében a<br />

házasság az anyakönyvvezető<br />

hivatalos helyiségén kívül is<br />

megköthető.<br />

Felhívom a figyelmüket, hogy<br />

a házasságkötést megelőzően<br />

a házasulóknak az anyakönyvvezető<br />

előtt ki kell jelenteniük,<br />

hogy házasságuknak legjobb<br />

tudomásuk szerint nincs törvényes<br />

akadálya, egyszersmind<br />

igazolniuk kell, hogy<br />

házasságkötésük törvényes<br />

feltételei fennállnak. Jogszabály<br />

a házasságkötés előtti<br />

tanácsadáson való részvételt<br />

kötelezővé teheti. A házasságkötést<br />

az anyakönyvvezető<br />

csak a házasságkötési szándék<br />

bejelentését követő harminc<br />

nap utáni időpontra tűzheti ki.<br />

Van egy kivétel: a házasulók<br />

valamelyikének közeli halállal<br />

fenyegető egészségi állapota<br />

esetében a házasulók nyilatkozata<br />

a házasságkötés összes<br />

törvényes feltételeinek igazolását<br />

pótolja, és a házasságot a<br />

bejelentés után nyomban meg<br />

lehet kötni.<br />

Vigyázzunk arra, hogy a házasságunk<br />

nehogy érvénytelen legyen!<br />

Érvénytelen a házasság,<br />

ha a házasulók valamelyikének<br />

korábbi házassága fennáll, ám<br />

ha a korábbi házasság megszűnik,<br />

vagy azt érvénytelenné<br />

nyilvánítják, az újabb házasság<br />

érvényessé válik. Érvénytelen<br />

még, ha egyenes ági rokonok<br />

vagy testvérek kötnek egymással<br />

házasságot. Néhány különös<br />

esetben szintén elmondható ez.<br />

A jelenleg hatályos jogszabályok<br />

úgy rendelkeznek, hogy<br />

házasságot nagykorú férfi és<br />

nő köthet. Amennyiben a házasulandó<br />

kiskorú, a gyámhatóság<br />

engedélye szükséges ahhoz,<br />

hogy házasságot kössön.<br />

A gyámhatóság a házasságkötésre<br />

indokolt esetben és csak<br />

akkor adhat engedélyt, ha a házasuló<br />

a tizenhatodik életévét<br />

betöltötte. Az engedély megadásáról<br />

vagy megtagadásáról<br />

a gyámhatóság a szülő meghallgatása<br />

után határoz. Érvénytelen<br />

a házasság akkor is,<br />

ha a fiatalkorúnak a gyámhatóság<br />

engedélye nélkül kötik be<br />

a fejét. Nem érhet meglepetés<br />

minket, hogy a házasság akkor<br />

is érvénytelen, ha az „igen”<br />

kimondásakor nincs mindkét<br />

fél jelen. Érvénytelenítési pert<br />

a házasságkötés alakszerűségeinek<br />

meg nem tartása miatt<br />

csak a házasságkötéstől számított<br />

hat hónap alatt és csak<br />

a házasság megszűnéséig lehet<br />

indítani, a házasság megszűnése<br />

azonban nem akadályozza a<br />

már megindított per folytatását.<br />

Érvénytelenítési per indítására<br />

bármelyik házastárs, továbbá<br />

az ügyész és az is jogosult,<br />

akinek a házasság érvénytelenné<br />

nyilvánításához jogi érdeke<br />

fűződik. A házasság érvénytelenítése<br />

iránt a pert a jogosultnak<br />

személyesen kell megindítania.<br />

A házastársak jogai<br />

és kötelességei egyenlőek: a<br />

házasélet ügyeiben közösen<br />

kell dönteniük. A házastársak<br />

a személyüket érintő ügyekben<br />

önállóan, de a család érdekeit<br />

szem előtt tartva döntenek. A<br />

házastársak hűséggel tartoznak<br />

egymásnak és egymást támogatni<br />

kötelesek..<br />

A feleség a házasságkötés után<br />

számos nevet viselhet. Tegyük<br />

fel Pintér Borbála hozzámegy<br />

Szabó Jánoshoz. Ebben az esetben<br />

a neve lehet: Pintér Borbála,<br />

Szabóné Pintér Borbála,<br />

Szabó Jánosné Pintér Borbála,<br />

Szabó Borbála, Pintér-Szabó<br />

Borbála. Férje lehet Szabó János,<br />

illetve ő is hozzákapcsolhatja<br />

társa vezetéknevét saját<br />

nevéhez, sőt akár viselheti felesége<br />

vezetéknevét is: ebben<br />

az esetben Pintér János lesz.<br />

Azt is figyelembe kell venni,<br />

hogy a házastársak családi<br />

A helyi igények kielégítése<br />

érdekében szeptembertől egy<br />

új óvodai csoportot indít a<br />

város. Hússzal több gyerek<br />

járhat tehát Szentpéterre<br />

szeptembertől, olyanok, akik<br />

eddig nem juthattak be az intézménybe,<br />

helyhiány miatt.<br />

Mindez nagyjából hat millió<br />

forintba kerül majd.<br />

Harmincheten búcsúztak el az<br />

óvodától pár hete, és járhatnak<br />

iskolába szeptembertől. A jánosi<br />

óvodából 15-en, Pusztasomorjáról<br />

kilencen, Várbalogról<br />

ketten, Szentpéterről pedig<br />

11-en ballagtak el. A nemrég<br />

kirepülő kis óvodások helyére<br />

többen érkeznek azonban<br />

szeptembertől, hiszen a helyi,<br />

megnövekedett gyermeklétszámhoz<br />

igazodva egy új óvodai<br />

csoportot nyit a város.<br />

Ahogy arról korábban is beszámoltunk,<br />

Jánossomorján<br />

sokkal többen jelentkeznének<br />

az óvodákba szeptembertől,<br />

mint ahány helyet biztosítani<br />

tud az intézmény. Legnagyobb<br />

részük vagy olyan kiscsoportos,<br />

akinek szülei igazolt munkahellyel<br />

rendelkeznek, tehát a<br />

szabályok értelmében felvehetik<br />

gyermeküket az intézménybe,<br />

vagy olyanok, akik már középsős<br />

korúak, így számukra<br />

amúgy is nyitva lennének az<br />

ovik – ha lenne hely. Legalábbis<br />

ez volt a helyzet tavasszal.<br />

névből képzett része legfeljebb<br />

kéttagú lehet. A házasság megszűnése,<br />

illetve érvénytelenné<br />

nyilvánítása után a házastársak<br />

a házasság fennállása alatt viselt<br />

nevet viselik tovább. Ha<br />

ettől el kívánnak térni, ezt a<br />

házasság megszűnése, illetve<br />

érvénytelenné nyilvánítása<br />

után az anyakönyvvezetőnek<br />

bejelenthetik.<br />

A következő számban folytatjuk<br />

a témát. Akkor arról olvashatnak,<br />

hogyan szüntethető<br />

meg a házasság.<br />

Csoport indulj!<br />

Dr. Kelemen István<br />

Az igényekhez alkalmazkodva<br />

most a város egy óvodai csoportot<br />

nyit, ami várhatóan kielégíti<br />

az igényeket – jelentette<br />

be a szerdai képviselő-testületi<br />

ülésen Dr. Kurunczi Károly<br />

polgármester.<br />

15 középsős és 5 kiscsoportos<br />

jár majd a Szentpéteren nyíló<br />

csoportba. Az új csoport helyszíne<br />

miatt minimális átszervezések<br />

is elképzelhetők majd<br />

az intézményben, valószínűleg<br />

pár jánosi ovis somorjára jár<br />

majd, ám csak olyanokról van<br />

szó, akik Pusztasomorjához<br />

közel laknak – mondta a polgármester.<br />

Péteren egy korábban teremként<br />

működő, de irodává átalakított<br />

szobát alakítanak vissza<br />

az érkező kicsik számára. Az<br />

új eszközök beszerzése nagyjából<br />

egymillió forintra rúg,<br />

egy óvónőt és egy dadát is fel<br />

kell vennie az intézménynek. A<br />

költségek így összesen nagyjából<br />

hat millió forintot tesznek<br />

ki.<br />

HT<br />

forrás: www.jtv.hu<br />

Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />

11


Civilek<br />

„Év vége”<br />

a nyugdíjasoknál<br />

Dupla évzárót tartottak a<br />

nyugdíjasok mielőtt mindenki<br />

a családi életnek és az<br />

ilyenkor szokásos nyári befőzéseknek<br />

adta volna át magát.<br />

Először egy kis házi búcsúztatón<br />

vettek részt, majd<br />

Hajdúszoboszlón pihenték ki<br />

az eddigi fáradalmakat.<br />

Tavaly a nyári szünet után augusztus<br />

27-én nyitotta meg a<br />

„ kapuit”, s ez év június 4-én<br />

zárta az évet a helyi nyugdíjas<br />

klub. Az évzárón Egervári Tiborné<br />

klubvezető értékelte az<br />

elmúlt egy év munkáját. Mint<br />

mondta sok szép programot<br />

szervezett a klub, ami természetesen<br />

sok munkával is járt.<br />

Április elejétől nem volt olyan<br />

hét, hogy ne kellett volna valamire<br />

készülni. A födémesi<br />

találkozó óta kétszer is volt<br />

Ki- mit- tud, kirándultunk a<br />

Jeli arborétumban, és volt egy<br />

nagyon szépen sikerült egészség<br />

napunk is. Rónafőn részt<br />

vettünk egy kistérségi baráti<br />

találkozón, amelyre egy kis<br />

műsorral is készültünk. Emma<br />

mindezeket említve hálásan<br />

köszönte meg az együttműködést<br />

és mindannyiunk munkáját,<br />

majd jó nyaralást és<br />

pihenést kívánt mindenkinek.<br />

Ezután kezdődött a jó hangulatú<br />

szórakozás. Egy grillezőn,<br />

valamint a parázsló tűz felett<br />

nyárssal a kezünkben sütöttük<br />

a szalonnát és a kolbászt,<br />

amit az otthonról hozott kenyérrel<br />

és hagymával jó ízűen<br />

elfogyasztottunk a művelődési<br />

ház udvarán. Természetesen<br />

került az asztalokra üdítőital,<br />

Hajdúszoboszlói nyaralás<br />

ásványvíz, sör, sőt még egy kis<br />

borocska is.<br />

Az évzáró után pár nap elteltével<br />

június 8-án huszonnégy<br />

klubtársunk, valamint a mosonszolnoki<br />

és a várbalogi<br />

klubvezetők együtt indultak<br />

Hajdúszoboszlóra gyógyulni<br />

és pihenni. A nyugdíjasok 2-4<br />

ágyas, fürdőszobás, televízióval,<br />

hűtővel felszerelt szobákban<br />

voltak elszállásolva.<br />

A szállás reggelivel és vacsorával<br />

egy hétre 18.500 forintba<br />

került egy embernek. A kezeléseket<br />

a Béke Gyógyfürdőben<br />

kapták, ami még 4-5 ezer<br />

forinttal terhelte meg a pénztárcájukat.<br />

Mindenki megkapta<br />

a reumatológus által kiírt<br />

kezeléseket, s ezen kívül még<br />

többféle szolgáltatás közül is<br />

választhattak, mint például víz<br />

alatti torna, masszázs, 3 órától<br />

pedig ingyen használhatták a<br />

tornatermet. Esténként sokat<br />

sétáltak, beszélgettek, kártyáztak,<br />

vagyis mindenki azt tehette,<br />

amihez éppen kedve volt, s<br />

nagyon jól érezték magukat.<br />

A remek zárás után a nyár folyamán<br />

most éli mindenki a<br />

mindennapi életét, az unokákkal<br />

vesszük magunkat körül,<br />

lekvárt főzünk, gyümölcsöt<br />

rakunk el télre, s azt hiszem,<br />

hogy szülő és nagyszülőként<br />

ott segítünk a családunknak,<br />

ahol csak tudunk. Augusztus<br />

27-én találkozunk ismét, amikor<br />

a szeptemberi Ukrán kirándulás<br />

megbeszélésére kerül<br />

sor. A Napló munkatársai nevében<br />

én is kívánok mindenkinek<br />

szép nyarat és jó pihenést.<br />

Wittmann Elekné<br />

Neuhausen – Illingen<br />

A kitelepített mosonszentjánosi<br />

és mosonszentpéteri lakosok,<br />

valamint új partnervárosunk<br />

Illingen meghívásának tettünk<br />

eleget az elmúlt hétvégén. A 12<br />

órás fárasztó út után, szombat<br />

reggel 6 órakor értünk Neuhausen-be.<br />

A gyors szálláselfoglalás<br />

és reggeli után fél 10-kor<br />

a templomtéren fogadtuk a<br />

majorette csoporttal a szentmisére<br />

érkezőket. A misén<br />

együtt imádkoztunk az elhunyt<br />

és még élő kitelepítettekért,<br />

valamint Peter Molner plébános<br />

úr felszentelte az emléktáblát,<br />

amelyet a Neuhausen-i<br />

temetőben fognak felállítani,<br />

emlékezvén a kitelepítésre. A<br />

szentmise után a város egyik<br />

vendéglőjében ebéd következett.<br />

Ebéd után került sor a hatvanéves<br />

búcsúra és az ünnepi<br />

műsorra. A rendezvényen a<br />

zenekar és a pázmándfalui majorette<br />

csoport közös műsort<br />

adott, amely nagy sikert aratott.<br />

A két művészeti csoport<br />

itt avatta fel új egyenruháját.<br />

Műsor után a kora esti órákba<br />

nyúló beszélgetéssel töltöttük<br />

Június 6-án az Illingeni Partnerkapcsolatok<br />

Egyesületének<br />

(Verein für Stadtepartnerschaft<br />

Illingen e.V.) küldöttsége járt<br />

városunkban. Ebből az alkalomból<br />

a németországi vendégek<br />

egy rendkívüli Civil<br />

Fórum keretében találkoztak a<br />

helyi civil szervezetek képviselőivel.<br />

A találkozó során szóba kerültek<br />

az ez évre tervezett közös<br />

programok, így többek között<br />

a fúvós egyesület és a Ti-titá<br />

Néptánc Együttes júniusi<br />

illingeni fellépése. Németországból<br />

a szeptemberi városnapokra<br />

érkeznek hozzánk<br />

néhányan, amikor a környék<br />

az időt. Jó volt hallani, hogy<br />

még ennyi idő elteltével is vannak<br />

Neuhausen-ben élő idős<br />

emberek, akik tudtak magyarul<br />

beszélni, vagy egy-egy magyar<br />

dalt énekelni. Nehéz volt a búcsúzás,<br />

néhány csepp könny a<br />

szemek sarkában összegyűlt.<br />

A viszontlátás szavaival köszöntünk<br />

el egymástól. Másnap,<br />

vasárnap reggel indultunk<br />

útnak Illingenbe. A főtéren<br />

már nagyszámú közönség várt<br />

bennünket. Harald Eiberger<br />

polgármester köszöntése után,<br />

a nyári forróságban egy órás<br />

műsort adtunk a majorettekkel<br />

együtt, amely a tapsviharból<br />

ítélve nagyon tetszett a közönségnek.<br />

Műsor után a helyi<br />

horgászegyesület meghívásának<br />

eleget téve egy csodás horgászparadicsomba<br />

mentünk,<br />

ahol a német konyha ízvilágával<br />

ismertettek meg minket<br />

vendéglátóink. A jó hangulatú<br />

ebéd után indultunk haza,<br />

de előtte német barátainkkal<br />

megfogadtuk, hogy r először,<br />

de nem utoljára találkoztunk.<br />

W.K.<br />

Németországi vendégek<br />

nevezetességeivel is megismerkednek<br />

majd. A megbeszélésen<br />

szó volt az iskolák,<br />

valamint az öntevékeny művészeti<br />

csoportok közötti együttműködésről,<br />

és a két település<br />

civil adatbázisának kölcsönös<br />

kicseréléséről is. Illingenben<br />

idén januárban alakult meg a<br />

partnerkapcsolatokat koordináló<br />

egyesület, amely addig<br />

baráti körként működött. A 32<br />

fővel megalapított szervezet az<br />

ottani önkormányzattal karöltve<br />

dolgozik azon, hogy minél<br />

több kapcsolódási pont és közös<br />

program legyen a két település<br />

lakossága és civil szervezetei<br />

között.<br />

12 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július


Közélet<br />

Közös tervek<br />

A Szigetköz – Mosoni-sík<br />

LEADER Helyi Közösség a<br />

közelmúltban elkészítette a<br />

térség vidékfejlesztési stratégiáját.<br />

Amennyiben az illetékes<br />

minisztérium támogatni<br />

fogja az ebben foglalt elképzeléseket,<br />

úgy a 2008-2013-as<br />

időszakban összesen mintegy<br />

1,2 – 1,5 milliárd forint fejlesztési<br />

pénz érkezhet a térségbe.<br />

A közel 200 oldalas dokumentum<br />

a mostani állapotok bemutatását<br />

követően részletesen<br />

taglalja a fő fejlesztési prioritásokat<br />

és intézkedéseket,<br />

valamint a megoldási javaslatokat<br />

is. A stratégiában hat fejlesztési<br />

területet különítettek<br />

el: természeti értékek védelme,<br />

településfejlesztés, turizmus<br />

ágazat fejlesztése, helyi identitás<br />

erősítése, civil szervezetek<br />

fejlesztése, mikro-, kis-, és<br />

középvállalkozások fejlesztése.<br />

Az összesen 22 fejlesztési<br />

intézkedés kidolgozásában 34<br />

Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />

település önkormányzatai, civil<br />

szervezetei, vállalkozásai<br />

vettek részt. Jánossomorját az<br />

önkormányzaton kívül a társaskör,<br />

a katolikus egyházközség,<br />

a fúvósegyesület és a Viszkom<br />

Bt. képviselték. Ötleteikkel,<br />

munkájukkal e szervezetek<br />

is nagyban segítették a térségi<br />

vidékfejlesztési koncepció<br />

összeállítását. A LEADER<br />

Közösség által elfogadott stratégia<br />

a legfontosabb problémaként<br />

a térség hiányos, leromlott<br />

infrastruktúráját, a természeti<br />

értékek és az épített környezet<br />

rossz állapotát, védelmének<br />

alacsony szintjét, valamint a<br />

helyi vállalkozások jövedelemtermelő,<br />

munkahelyteremtő és<br />

megtartó képességének gyengeségét<br />

jelölte meg. Alapvető<br />

célként határozták meg, hogy<br />

a vidékfejlesztési akciócsoport<br />

által lefedett területen az<br />

integrált helyi fejlesztéseknek<br />

köszönhetően a lakosság életminősége,<br />

jövedelemszerző<br />

képessége – a természeti érté-<br />

IV. Gödör Napok<br />

és pusztasomorjai búcsú<br />

Augusztus 19-20-án immár negyedik<br />

alkalommal rendezzük<br />

meg a „Gödör Napok” elnevezésű<br />

kétnapos programsorozatot<br />

a pusztasomorjai játszó- és<br />

pihenőparkban. A rendezvény<br />

célja, hogy a helyi civil szervezetek<br />

közreműködésével<br />

olyan programot hozzunk létre,<br />

amely erősíti az itt élőkben<br />

a közösségi összetartozás<br />

élményét, és alkalmat teremt<br />

kötetlen baráti találkozásokra<br />

a jánossomorjaiak és a búcsú<br />

kapcsán ide látogató vendégek<br />

között egyaránt. A rendezvénynyel<br />

nem célunk a búcsúi hagyomány<br />

elsorvasztása, épp<br />

ellenkezőleg: a búcsúhoz tradicionálisan<br />

kapcsolódó, ugyanakkor<br />

újszerű programokkal<br />

szeretnénk e régi szokást megőrizni.<br />

Kedden délután öt órától a<br />

szabadtéri színpadon különféle<br />

zenés-táncos produkciók<br />

lesznek. Bemutatkoznak a helyi<br />

civil szervezetek, a kicsiket<br />

pedig különféle játékok, kézműves<br />

foglalkozások szórakoztatják<br />

majd, az estet nosztalgia<br />

diszkó zárja. Másnap,<br />

augusztus 20-án a szentmisét<br />

követően ünnepi műsor lesz a<br />

pusztasomorjai templom előtt.<br />

Délután három órától a „Gödörben”<br />

folytatódnak a programok:<br />

néptánc, fúvószene,<br />

karaoké, hagyományőrzők, kirakodóvásár,<br />

ökörsütés és még<br />

sok érdekesség várja a kilátogatókat.<br />

A kétnapos program<br />

búcsúi bállal ér véget.<br />

Részletes programot a Jánossomorjai<br />

Napló augusztusi<br />

számában, a képújságban, valamint<br />

a város területén kihelyezett<br />

plakátokon olvashatnak.<br />

Kiegészítésként még annyit:<br />

e sorok írásakor még egyetlen<br />

mutatványos vállalkozó sem<br />

kért területfoglalási engedélyt<br />

a somorjai búcsú napjára. (De<br />

kek megőrzése és a vállalkozások<br />

erősítése mellett – tovább<br />

javuljon. A terv összeállítónak<br />

véleménye szerint a Szigetköz,<br />

a Mosoni-síkság és a Hanság<br />

páratlan természeti környezete<br />

biztos alapot szolgáltat sajátos<br />

turisztikai adottságaink (épített<br />

és természeti örökség, felszíni<br />

és felszín alatti vízkincs stb.)<br />

kiaknázásához. A Földművelésügyi<br />

és Vidékfejlesztési<br />

Minisztérium fogja elbírálni<br />

az elkészült stratégiát és ezt<br />

követően úgynevezett LEAD-<br />

ER Közösségé vagy Helyi Közösségé<br />

minősítik a mostani<br />

szerveződést. Utóbbi esetében<br />

hozzávetőlegesen 1,2 milliárd,<br />

míg az előző csoport esetében<br />

mintegy 1,5 milliárd forint fejlesztési<br />

pénz érkezik majd a<br />

térségbe. A döntés várthatóan<br />

nyár végén születik meg, az<br />

első helyi pályázati kiírások<br />

– amelyre a térség bármely önkormányzata,<br />

civil szervezete,<br />

vállalkozója pályázhat – előreláthatólag<br />

ez év végén, vagy<br />

a jövő év elején jelennek meg<br />

– mondta el Balsay Zsuzsanna<br />

a Szigetköz – Mosoni-sík közösség<br />

vezetője.<br />

búcsú mindenképpen lesz, hiszen<br />

ez elsősorban egyházi ünnep<br />

(Ld.: 5.old.cikk) Ugyanakkor<br />

a mutatványosokat, a<br />

közhiedelemmel ellentétben<br />

tavaly nem az önkormányzat<br />

akadályozta meg a kirakodásban.<br />

Sőt a „Gödör Napok”<br />

rendezősége lepődött meg a<br />

legjobban, amikor az utolsó<br />

pillanatban kiderült, hogy senki<br />

nem „pakol ki”. A cél már<br />

tavaly is az volt, hogy a két dolog<br />

(ti. mutatványos búcsú és<br />

a Gödör Napok rendezvénye)<br />

egymást kiegészítse, nem pedig<br />

ellehetetlenítse. Az, hogy<br />

a mutatványosoknak anyagilag<br />

nem éri meg a somorjai búcsún<br />

kirakodni, nem az önkormányzat,<br />

vagy a szervező civil szervezetek<br />

hibája. Egyszerűen az<br />

elmúlt évek alacsony bevétele<br />

miatt nem városunkat, hanem<br />

a sok más településen, ugyanezen<br />

a napon tartott búcsúhelyeket<br />

választják, nyilván azt,<br />

ahol több pénzt kereshetnek.<br />

Reményeink szerint azért<br />

egyszer majd hozzájuk is elér<br />

“Gondolkodj globálisan, cselekedj<br />

lokálisan”- így foglalható<br />

össze röviden az Európai<br />

Unió által kezdeményezett<br />

LEADER program célkitűzése.<br />

Az EU-ban jelenleg négy<br />

nagy program (közösségi kezdeményezés)<br />

működik, ezek<br />

egyike a LEADER. Célja a<br />

vidéki szereplők ösztönzése<br />

és támogatása, a térségük<br />

hosszú távú lehetőségeiről<br />

történő együttgondolkodásban<br />

és a térség fenntartható fejlődésének<br />

integrált, innovatív<br />

stratégiák mentén végbemenő<br />

megvalósításában. A LEAD-<br />

ER támogatási arányát tekintve<br />

nem nagy összegű, mivel a<br />

Strukturális Alapok mindössze<br />

1 százalékát teszi ki, jelentősége<br />

a vidékfejlesztés újszerű<br />

megközelítésében van.<br />

A Szigetköz – Mosoni-sík Helyi<br />

Vidékfejlesztési Stratégia<br />

teljes terjedelmében elolvasható<br />

a http://www.kimle.hu/hu/<br />

content/view/131/89/lang,hu/<br />

internetes oldalon.<br />

Lőrincz György<br />

a „Gödör Napok” sikerének<br />

híre, s akkor talán – a tisztességes<br />

bevétel reményében – újra<br />

pörögni fog a ringlispíl Pusztasomorján.<br />

A szervezők nevében:<br />

Lőrincz György<br />

művelődésiház-igazgató<br />

Anyakönyvi<br />

események<br />

<strong>2008.</strong> június<br />

születettek<br />

Lakó Virág<br />

Ónodi Detre<br />

Németh Nico Attila<br />

Bakos Adrián<br />

házasságkötés<br />

Tóth Katalin - Vincze István<br />

Székely Veronika -<br />

Stefkovich Zoltán<br />

Smuk Katalin -Varga Tamás<br />

halálesetek<br />

Lakner Lajos (1930) május<br />

Rutmayer Lajos (1931) május<br />

Kvál Béláné (1930)<br />

Sárközi Árpádné (1952)<br />

Baranyai Péter (1936)<br />

Balog Lajos (1934)<br />

Bostai Jánosné (1960)<br />

13


Drog<br />

“Szüntelenül tartsd szem előtt,<br />

hogy ki vagy, legyen rá gondod,<br />

hogy megismerd magad.”<br />

(Cervantes)<br />

A közelmúltban felmérést végeztek<br />

jánossomorjai általános<br />

iskolák felsős diákjainak<br />

körében a drog használatról.<br />

Ennek eredményét reményeink<br />

szerint a közeljövőben<br />

megismerhetik az olvasók,<br />

ám addig érdemes beszélni<br />

a kérdésről, hiszen sajnos<br />

tény, hogy egyre inkább terjed<br />

a kábítószer a fiatalok<br />

körében, és sajnos az is igaz,<br />

hogy sokan már tizenévesként<br />

felöntenek a garatra.<br />

Mit tehetünk ez ügyben És<br />

hogyan vélekednek a fiatalok<br />

Erre kerestük a választ<br />

cikkünkben.<br />

Helyi fiatalokat kértünk meg,<br />

mondják el véleményüket e<br />

témával kapcsolatban. Hozzá<br />

kell tennem, nehezen vállalták<br />

a riportalany szerepét, pedig<br />

teljes diszkréciót ígértünk<br />

nekik. Ezúton is köszönjük a<br />

„bátraknak”, hogy megosztották<br />

velünk érzéseiket!<br />

Elsőként a tizenévesek véleményeit<br />

olvashatják.<br />

„Én ebben a témában szerencsére<br />

nem vagyok tapasztalt…A<br />

drogról egyáltalán<br />

nem tudok semmit sem mondani.<br />

Egyedül arról hallottam,<br />

amikor tavaly az iskolában egy<br />

új fiú beinjekciózta magát, de<br />

őt akkor el is bocsátották. Az<br />

alkoholról már többet tudok<br />

mondani. Ahogy észrevettem<br />

és hallottam másoktól, a 18<br />

éven aluliakat is természetes<br />

módon kiszolgálják alkohollal.<br />

Sok ilyen gyerek részegen tántorog<br />

haza úgy, hogy másnap<br />

azt sem tudja, hogy mi történt<br />

vele.<br />

Szerintem az alkoholt és a<br />

drogot a fiatalok csak azért<br />

próbálják ki, hogy “nagyok”<br />

lehessenek. De később ebből<br />

szenvedély lesz, amit aztán<br />

nem lehet megállítani.”<br />

„Elítélem mind a kettőt. Nem<br />

kell részegnek lennem ahhoz,<br />

hogy jól érezzem magam tár-<br />

Szenvedélybetegségek,<br />

avagy drogról és alkoholról, nemcsak négyszemközt<br />

saságban. A környezetemben<br />

nem fordul elő egyik sem.”<br />

„Ha buliba megyek, szoktam<br />

alkoholt fogyasztani, de csak<br />

minimális mértékben. A drogot<br />

teljesen elítélem. A baráti körömben<br />

vannak olyanok, akik<br />

drogoznak és isznak is.”<br />

„Sohasem drogoznék és innék!<br />

Nincs az az Isten! Nem akarom<br />

elrontani az életem!”<br />

„ A füves cigit kipróbáltam<br />

már. Egyszer és nem többször.<br />

Azt gondolom, hogy ezek<br />

nem kellenek ahhoz, hogy jól<br />

érezzem magam egy buliban.<br />

És nem szoknék rá csak azért,<br />

hogy „menő” legyek.”<br />

„Néha szoktam alkoholt inni,<br />

de nem részegedek le. Sajnos<br />

ismerek olyan embereket, akik<br />

elég gyakran nem tartják be a<br />

határokat, és a detoxban végzik.”<br />

Miközben a társadalom – remélem<br />

nagy többsége – harcol<br />

a drog ellen, addig mások, köztük<br />

a Kendermag Egyesület<br />

folyamatos aktivitást fejt ki a<br />

marihuána legalizációja mellett.<br />

Tüntetés tüntetések hátán,<br />

és ugye nincs az a fiatal, aki ha<br />

vonzódik a füves cigihez, azt<br />

mondaná, hogy a Kendermag<br />

hibásan cselekszik. Elgondolkodtató!<br />

Na, de lássuk néhány huszonéves<br />

véleményét, ők hogy gondolkodnak<br />

e témával kapcsolatban!<br />

„Szerencsére eddig csak füves<br />

cigit láttam, sajnos az iskolában<br />

egy osztálytársamnál.<br />

Terjed, nagyon is. Lekopogom,<br />

eddig nem találkoztam vele, de<br />

nagyon sokat hallok róla.<br />

Hát fogalmam sincs hirtelen,<br />

mit tennék, ha megtudnám<br />

hogy a barátnőm drogozik.<br />

Amúgy elismerte hogy kipróbált<br />

már egy-két dolgot, de<br />

nem szokott rá, csak a kíváncsiság<br />

vezérelte. Én még nem<br />

próbáltam ki semmit.<br />

Az alkoholfogyasztást túlzásba<br />

viszik, de nem lehet ellene<br />

semmit sem tenni. Sajnos sokszor<br />

találkoztam már olyannal,<br />

hogy kiszolgálnak fiatalabbakat<br />

alkohollal.<br />

Bár a minap tőlem is elkérték a<br />

személyigazolványom (szerencsére<br />

fiatalnak nézek ki, mert<br />

ugyebár senkire sincs ráírva,<br />

hogy hány éves, néhány 16-<br />

17éves kinéz 18nak is...).<br />

Elég hosszú, kiadós téma ez.”<br />

„Én totálisan drogellenes vagyok.<br />

Még soha nem próbáltam<br />

ki, de nem is szándékozom.<br />

Az alkoholfogyasztást is<br />

inkább csak mértékkel! Nem<br />

mondom, volt hogy én is felöntöttem<br />

a garatra, de sosem<br />

szeretnék oda jutni, hogy csak<br />

úgy magamban egy-egy sört<br />

vagy pálinkát megigyak. Inkább<br />

nagyobb bulik alkalmával<br />

szoktam inni. Mióta van<br />

autóm, szinte nem is fogyasztok<br />

alkoholt.”<br />

„A drogot sajnos elég sok fiatal<br />

próbálta már ki, és akadnak<br />

rendszeres használói is.<br />

Én mindig undorral fordulok<br />

feléjük, amikor azzal dicsekednek,<br />

hogy hogy betéptek.<br />

Szánalmasnak tartom. Nagyon<br />

nehéz riasztó dolgokat mondani<br />

a drogokról egy fórumon.<br />

Sokszor a negatív kritika a “lázadó”<br />

tinikben inkább pozitívként<br />

hat, sajnos. Persze, szerintem<br />

a drogtól való tartózkodás<br />

nagyon sokban függ a neveltetéstől,<br />

főként az otthon kapott<br />

intelmek hatására nem próbálják<br />

ki a szereket, avagy ha ki<br />

is próbálják, csupán egyszer és<br />

GYANÚS JELEK<br />

• a magatartás változása, kiszámíthatatlan hangulatváltozások,<br />

dührohamok, indokolatlan agresszió, vagy apátiás (levert) hangulatok<br />

váltakozása, rendkívüli alvásigény;<br />

• a romló étvágy, gyors fogyás;<br />

• hanyatló iskolai teljesítmény, új barátok feltűnése, régi barátok<br />

elhanyagolása, a családtagok kerülése;<br />

• gyakoribbá váló konfliktusok otthon, a családban és az iskolában;<br />

• gyakran az iskola mellé járnak, keresik hasonszőrűek társaságát;<br />

• ha érdekes holmik vannak a cuccai között: növényi részek, tabletták,<br />

porok, megfeketedett kiskanál, fecskendő, tű;<br />

• ha pénz tűnik el otthonról, vagy éppen ismeretlen eredetű összegek<br />

vannak nála (ugyanis gyakori, hogy az ifjonc nem tud más<br />

módon pénzt szerezni, mint hogy dílerré, azaz drogterjesztővé válik,<br />

rájönnek, hogy ezzel könnyen pénzhez jutnak, miközben saját<br />

szükségleteiket is fedezhetik).<br />

többet nem élnek velel. Talán a<br />

kíváncsiság hajtja őket.”<br />

„Tapasztaltam már, hogy 18<br />

éven aluliakat kiszolgáltak<br />

alkohollal kocsmákban, diszkókban.<br />

Sőt, az igazat megvallva<br />

annak idején engem is<br />

kiszolgáltak szemrebbenés<br />

nélkül. Boltokban viszont egyre<br />

ritkább az, ahol fiatalkorúakat<br />

kiszolgálnak dohányáruval<br />

és alkohol tartalmú italokkal.”<br />

„Természetesen nem helyes az<br />

sem, hogy a fiatalkorúak alkoholt<br />

fogyasztanak. Legalábbis<br />

nagymértékben semmiképpen.<br />

De ami aggasztóbb, szerintem,<br />

- de lehet hogy ez csak engem<br />

zavar - hogy rengeteg dohányos<br />

van. Szinte minden szórakozóhelyen<br />

a tömény füstszagtól<br />

kell fuldokolni!”<br />

„Így jutnak hozzá: általában<br />

van egy valaki a drogos társaságban,<br />

aki veszi az anyagot,<br />

a többi kifizeti és elhasználják<br />

közösen. De leginkább a füves<br />

cigaretta a jellemző. Keményebb<br />

drogok nem nagyon<br />

mozognak egy hétvégi bulin.<br />

Azokról sok mindent nem is<br />

tudnék mondani. Bárki, aki<br />

akat hozzá tud jutni egy kis<br />

puhatolózás után, hogy kit kell<br />

keresnie hozzá.”<br />

Mi lehet az oka annak, ha valaki<br />

e káros szerek valamelyikéhez<br />

nyúl A divat, hogy a<br />

„többiek is ezt teszik”, a vala-<br />

14 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július


Civilek<br />

Három a magyar igazság,<br />

– tartja a mondás – így természetesen<br />

habozás nélkül ismét<br />

kerékpárra pattantunk június 1-<br />

jén, vasárnap. A délelőtt 10 órai<br />

találkozó kissé későinek tűnt<br />

így már indulás előtt leizzadt<br />

a társaság, köszönhetően a 30<br />

fok körüli hőmérsékletnek. Az<br />

előzetes megállapodás szerint<br />

sűrűn kellett megállni, a folyadékpótlás<br />

és a szellemi táplálék<br />

– Lőrincz György értékes<br />

gondolatai és Jakabné Gruidl<br />

Teréz színes kommentárjai<br />

– magunkhoz vétele céljából.<br />

Elsőre nem is bírtuk tovább a<br />

Magyar Kapu büfénél, ahol a<br />

napi programot egyeztettük.<br />

A szervezők 64 km-t szabtak<br />

ki ránk. Andaun keresztül<br />

mi elől való menekülés vagy a<br />

szeretet-hiány Valószínűleg!<br />

Annyi bizonyos, hogy a családnak<br />

kell preventív módon,<br />

jó előre, időben felkészülni<br />

a drogproblémák kivédésére.<br />

Odafigyelés, következetesség,<br />

szeretet, ezek azok a legfontosabb<br />

tényezők, amelyek abban<br />

segíthetnek, hogy elkerülhető<br />

legyen a tragédia, és ha már<br />

megtörtént a baj, mérsékelhető<br />

legyen annak hatása.<br />

Dr. Mihályi Zsuzsanna, háziorvos,<br />

belgyógyász szakorvos<br />

korábbi munkahelyén szinte<br />

naponta találkozott drogos betegekkel.<br />

Mint elmondta, megrázó<br />

tragédiáknak volt szemtanúja,<br />

hisz nincs szörnyűbb<br />

dolog egy szülő számára, ha<br />

szembesülnie kell azzal, hogy<br />

gyermeke drogfogyasztó. Évtizedek<br />

óta szőnyeg alá söpörték<br />

ezt a valós problémát, de szerencsére<br />

már nem, mint ezt ez<br />

a cikk is mutatja – mondja a<br />

doktornő, akitől azt is megtudtuk,<br />

hogy eleinte csak egy kis<br />

füves cigi (marihuána) a beetetés,<br />

utána a pörgető (amfetamin)<br />

a discóban, majd következnek<br />

a tabletták (nyugtatók,<br />

altatók+ alkohol), aztán jön a<br />

por (heroin, kokain, LSD)- és<br />

a függőség. És itt most a 10-14<br />

év közötti fiatalokról beszélünk!<br />

Dr. Mihályi Zsuzsa szerint felejtsük<br />

el, hogy van könnyű<br />

drog és kemény drog. A doktornő<br />

úgy vélekedik eleinte<br />

csak jó heccnek tűnik, aztán<br />

már nincs megállás. Jegyet<br />

váltanak a halálba, miközben<br />

sok-sok társukat magukkal ra-<br />

Két keréken a vidéken<br />

Tadtenbe érkeztünk. Az andaui<br />

strandnál Jakab Tiborral még<br />

úgy gondoltuk, a hazafelé vezető<br />

úton mindenképpen teret<br />

kell engedni egy fürdőzésnek,<br />

a Sors azonban úgy rendelte,<br />

hogy ezen óhajunknak estére<br />

már nem maradt létjogosultsága.<br />

A tadteni templomnál<br />

túravezetőnk a török dúlásról<br />

mesélt (1529), Wallernben pedig<br />

már arról hallhattunk, hogy<br />

néhány évszázaddal ezelőtt ez<br />

a terület az év bizonyos időszakaiban<br />

járhatatlan volt csónak<br />

nélkül. Pamhagen felé közeledve<br />

meglátogattuk a névtelen<br />

várnak nevezett, gazzal benőtt<br />

dombot. Titokzatos és hiányos<br />

írások, valamint rajzok szólnak<br />

róla. A legenda szerint itt állt<br />

gadják. Ezért azt tanácsolja,<br />

beszéljenek gyermekükkel!<br />

Soha ne kérdezzék meg azonban<br />

hogy: „ugye nem kábítószerezel”!<br />

Helyette kérdezzék<br />

meg inkább, hogy mi a véleménye<br />

a drogról! Magyarázzák<br />

el a saját álláspontjukat!<br />

Beszéljék meg vele, hogy mit<br />

tehet, ha találkozik a kábítószerrel!<br />

Tegyék nyilvánvalóvá<br />

a súlyos egészségkárosodás<br />

veszélyét, a kábítószerek és a<br />

bűnözés kapcsolatát, a testileg<br />

és szellemileg egyaránt tönkrement<br />

életeket! Amennyiben<br />

komoly gyanú merül fel, hogy<br />

kábítószerrel került kapcsolatba<br />

gyermekük, ne kutassanak<br />

és nyomozzanak utána, és ne<br />

próbálkozzanak azzal, hogy<br />

lebeszéljék, vagy önmaguk kezeljék<br />

a problémát! Ezek mind<br />

egykoron egy kisebb földvár,<br />

melyet vízzel teli árok övezett.<br />

Jókait is ez a történet ihlette<br />

meg, a Névtelen vár című romantikus<br />

regény megírásakor.<br />

A dolog érdekessége, hogy a<br />

neves szerző soha nem járt a<br />

Hanságban, sem annak közvetlen<br />

környékén.<br />

A következő próbatétel Pamhagenben<br />

várt ránk. Neve:<br />

wienerschnitzel. Ez egy akkora<br />

szelet rántott húst jelent,<br />

amely gond nélkül megoldaná<br />

egy óvodás csoport napi étkezését.<br />

Persze ebből mindjárt<br />

kettő néz szembe az áldozattal,<br />

aki ezért még fizet is. Ebben a<br />

falodában nem ritkaság, ha valaki<br />

lógó nyelvvel és dülledő<br />

szemekkel mered a pincérnő<br />

felé, arcán az „alufóliát bitte!”<br />

nemzetközi grimasszal. Szerénytelenség<br />

nélkül állíthatom,<br />

hogy a 22 fős csoportból ketten<br />

legyűrtük a húshegyet!<br />

Miután kicsit magunkhoz tértünk,<br />

és felkínlódtuk magunkat<br />

a biciklikre, a mexikópusztai<br />

látogatóközpont felé vettük<br />

az irányt. Túravezetőnk elmesélte,<br />

miért hívják ezt a helyet<br />

Mexikópusztának – nem hittük<br />

el, ezért nem írom le. Nagyon<br />

érdekes, és színvonalas filmet<br />

láttunk a Fertő-tó élővilágáról,<br />

és a nemzeti parkról – és klimatizált<br />

volt a vetítőterem!<br />

Innentől már csak haza kellett<br />

érni valahogy. Nem gondoltuk,<br />

csapdák – mondja a doktornő,<br />

aki szerint szakember segítségére<br />

van szükség! Mielőbb,<br />

lehetőség szerint addictológiában<br />

(szenvedélybetegeket kezelő<br />

orvos) jártas pszihiáterhez<br />

kell fordulni, aki tud segíteni,<br />

meggyógyulni ebből a betegségből.<br />

Munkája annál eredményesebb,<br />

minél korábban<br />

keresik fel, tehát halogatni, fejünket<br />

a homokba dugni nagy<br />

felelősség!<br />

Sajnos a témát nem lehet lezárni,<br />

hiszen a drog, alkohol minden<br />

a fogyasztás ellen irányuló<br />

intézkedés ellenére terjed.<br />

Ne feledjük: „Öreg dohányos<br />

van, öreg alkoholista van, öreg<br />

narkós nincs!”<br />

Katona Andrea-<br />

Gősi Barbara<br />

hogy egy nem várt defekt keresztülhúzza<br />

a számításainkat.<br />

Persze így lehetőségünk nyílt<br />

megismerni egy osztrák benzinkút<br />

szerkezeti felépítését,<br />

valamint a burgenlandi segítőkészséget:<br />

egy helybéli házból<br />

kellett kerékjavító készletet<br />

kérni, amit úgy adtak oda,<br />

mintha a világ legtermészetesebb<br />

dolga lenne. A szimpatikus<br />

öregúr még azt is felajánlotta,<br />

hogy ő maga foltozza<br />

meg a sérült belsőt.<br />

Az egy órás időveszteség miatt<br />

a fő bolytól elszakadt hétfős<br />

csapatunk feszített iramban<br />

nyomta le a Pamhagen-Jánossomorja<br />

22 km-es távot, alig<br />

60 perc alatt. Ez 50 km után<br />

nem is rossz teljesítmény.<br />

Erősen motivált bennünket a<br />

nyugat felől érkező vihar. A<br />

Magyar Kapu keretbe foglalta<br />

napunkat. Azonban még arra<br />

sem hagytunk elég időt a többieknek,<br />

hogy jól megérdemelt<br />

sörüket legurítsák, akik meglepődtek<br />

részidőnkön, és most<br />

már mindenki tudja, miért lépett<br />

vissza az ASPAR csapat a<br />

Tour de France-tól.<br />

A nap a somorjai kocsmában<br />

zárult Oszinál, ahonnan – magunk<br />

mögött tudva 74 km kánikulai<br />

tekerést, még a vihar<br />

előtt hazaindultunk. Mozgalmas,<br />

érdekes nap volt. Ember<br />

és gép diadala…<br />

Prátser Krisztián<br />

Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />

15


Múltidéző<br />

Schmidt Henrik (1899-1968)<br />

volt helyi tanító, igazgató<br />

Rovatunkban e hónapban<br />

Mosonszentjános szülöttére<br />

emlékezünk, aki négy évtizedes<br />

pedagógusi pályafutásából<br />

csak 1-2 évet szolgált<br />

másutt. Harcolt és megsebesült<br />

az I. világháborúban,<br />

dolgozott a 20-as és 30-as<br />

évek németnyelvű, magyarosításra<br />

törekvő oktatásában,<br />

tizenkét évig igazgatta a helyi<br />

római katolikus iskolát (volt<br />

kolostori is), majd az iskola<br />

államosításában is közreműködött.<br />

Mint iskolaigazgató<br />

elszenvedte a kitelepítés és lakosságcsere<br />

napjait, részt vett<br />

az általános iskola rendszerének<br />

kiépítésében, sőt másfél<br />

évtizedet az alsó tagozatában<br />

is tanított.<br />

Mozgalmas, fordulatokkal teletűzdelt<br />

életút volt Schmidt<br />

Henriké, aki 1899-ben született<br />

Mosonszentjánoson. Édesapja,<br />

akiről nevét kapta Mosonszolnokon<br />

volt tanító 40<br />

évig. Gyermekkoráról sajnos<br />

nem sokat tudunk. Ám jóformán<br />

gyerek volt még akkor is,<br />

amikor 1917-ben hadba vonult<br />

és az olasz fronton küzdött.<br />

Egyszer meg is sebesült, majd<br />

1922-ben szerelt le, mint hadapród<br />

őrmester. Egy évvel később<br />

szerzett tanítói oklevelet<br />

Győrben, és még ugyanebben<br />

az évben megkezdte tanítói<br />

munkáját a Mosonszentjánosi<br />

Római Katolikus, népiskolában,<br />

ahol fiúkat tanított negyedik<br />

osztályig. Nem okozott<br />

számára különösebb gondot<br />

az sem, hogy hol németül, hol<br />

magyarul tanítson. Együtt tanított<br />

Őriné, Márta néni apjával,<br />

Raskó Viktorral. Ismert tény,<br />

hogy az 1890-es évek első évtizedeiben<br />

az elemi iskolákban<br />

országosan még német volt<br />

a tanítási nyelv de 1908-ban<br />

megjelent a magyarosító tanterv.<br />

Ám ezt 1920-ban sem vették<br />

komolyan különösen egy<br />

olyan „sváb” községben, mint<br />

amilyen Mosonszentjános.<br />

Pusztasomorján már régóta<br />

csak magyarul folyt a tanítás,<br />

Szentjánoson és Szentpéteren<br />

azonban túlnyomórészt németül.<br />

Az apácák által vezetett<br />

leányiskolában is volt egy hat<br />

évfolyamból összevont csoport,<br />

ahol magyarul tanítottak.<br />

Ők egyébként nagyon szorgalmazták<br />

a magyar nyelvű tanítást,<br />

aminek eredményeként<br />

újabb magyar osztályt létesítettek.<br />

Településünkön a magyarosítás<br />

nehéz volt, hiszen a<br />

szülők szabadon választhattak,<br />

hogy melyik iskolába íratják<br />

gyermeküket.<br />

A Kulcsár Imre-féle községtörténetből<br />

tudjuk, hogy<br />

Szentjánosi Ferenc kolozsvári<br />

kereskedő a szentjánosi népiskola<br />

számára 10 évre szóló<br />

alapítványt tett a magyar<br />

nyelv elsajátítása érdekében.<br />

Ez adta a lökést arra, hogy itt,<br />

a többségében német ajkú faluban<br />

már ne csak egy fiú és<br />

egy leányosztályban legyen<br />

magyar tanítás. Szentjánoson<br />

a 350 tanulóból a leányokat az<br />

apácák tanították az 1909-ben<br />

felavatott iskolában, amely<br />

számukra lakásul is szolgált (a<br />

mostani alsó tagozatos iskola<br />

elődje). A fiúk az úgynevezett<br />

világi iskola öt termébe jártak,<br />

a Szabadság u. 24 alatt lévő<br />

épületekbe. 1926-ban mindkét<br />

helyen kétféle oktatási forma<br />

volt az elsőtől negyedik osztályig.<br />

Az „A” típusúban a II. osztálytól<br />

kötelező volt nyelvtant,<br />

az olvasást, a beszéd- és értelemgyakorlatokat,<br />

valamint<br />

a számtant magyarul tanítani,<br />

míg a többi tárgyat németül.<br />

A „B” típusú volt a magyar<br />

tannyelvű, ahol minden tárgyat<br />

magyarul oktattak. De mint<br />

említettem ez utóbbiba az öszszes<br />

tanuló közül, ekkor csak<br />

46 gyerek járt. Mivel a szülők<br />

zömmel német érzelműek<br />

voltak az „A” típusúba járatták<br />

gyermekeiket és másokat<br />

is erre agitáltak. Különösen a<br />

kedvesnővérek (apácák) szorgalmazták<br />

szüntelenül a magyarul<br />

való tanítás fontosságát<br />

és így 1927-ben a leányok<br />

oktatásánál sikerült a második<br />

„B” típusút beindítani. A 30-as<br />

évek végén Barilits Viktor plébános<br />

javaslatára tervbe vették,<br />

hogy egy magyarul oktató<br />

iskolát építsenek, de a község<br />

képviselő testülete 1942-ben<br />

nem szavazta meg ezt.<br />

E kis iskolatörténeti kitérő<br />

után, most folytassuk Schmidt<br />

Henrik mosonszentjánosi tanító<br />

élettörténetét! Mire felnőtt<br />

lett már itt lakott a család, az<br />

apa 1929-ben a mosonszolnoki<br />

iskolától nyugdíjba került, és<br />

a mostani Óvoda u. egyik házában<br />

laktak. A magas, szőke<br />

ifjú Henrik már katonatisztként<br />

elvette Umatum Paulát,<br />

aki a háztartást vezette. Házasságukból<br />

gyermek nem született,<br />

rokon gyermeket fogadtak<br />

örökbe, aki szintén tanító lett<br />

és a szentjánosi iskolában tanított<br />

1954-65 között.<br />

Schmidt Henrik aktívan résztvett<br />

a község közéletében is. A<br />

30-as években a szentjánosi<br />

Sportegyesület (MESE) elnöke,<br />

valamint az Actio Catolica<br />

elnöke volt, sőt 10 éven át levente<br />

főoktatóként is tevékenykedett.<br />

Emellett 82 hold földön<br />

gazdálkodott alkalmazottakkal.<br />

Szeretett fényképezni a képeket<br />

ő maga dolgozta ki.<br />

Az iskolai tanítás mellett,<br />

csütörtöki napokon, a szentjánosi<br />

inasiskolában tanított,<br />

itt ekkor már jelentős számú<br />

iparos volt és kellett az utánpótlás.<br />

Mint aktív közéleti embert,<br />

1937-ben a világi iskola<br />

igazgatójává választották, és<br />

12 éven át végezte e munkát,<br />

amit az akkoriban bekövetkezett<br />

oktatásügyi változások<br />

ugyancsak megnehezítettek.<br />

1946-ban a község németajkú<br />

lakosságának legnagyobb<br />

részét kitelepítették. Helyüket<br />

az ország különböző részéből<br />

érkező magyar lakosság foglalta<br />

el. Ettől kezdve a tanítás<br />

csak magyarul folyt. 1948-ban<br />

döntő változás következett be<br />

az egyházi iskolák életében,<br />

mivel államosították őket! Így<br />

Mosonszentjánoson az apácák<br />

tanítását beszüntették, rendjüket<br />

feloszlatták, felszólították<br />

őket, hogy az állam átveszi<br />

őket tanítani. Ők természetesen<br />

nem éltek e lehetőséggel,<br />

így az iskolának sürgősen új<br />

nevelőkre volt szüksége.<br />

1948. augusztus 16-án már<br />

megalakult az új 14 tanerős<br />

állami irányítású I-VIII. osztályos<br />

általános iskola. Ez 497<br />

tanulóval, 12 tanulócsoporttal,<br />

10 tanteremben működött.<br />

Cikkem főszereplője azonban<br />

rövid ideig vezette ezt az iskolát.<br />

1949. májusában leváltották.<br />

Az ok nem ismert. Néhány<br />

évig egy rábaközi falu iskolájában<br />

tanított, ám felesége nem<br />

nyugodott bele az áthelyezésbe<br />

és különböző hatóságoknál<br />

kifogást emelt hogy visszakerülhessen.<br />

A pusztasomorjai<br />

általános iskola alsó tagozatának<br />

egyik osztályát tanította<br />

1953-63 közötti időben, vagyis<br />

egészen nyugdíjba vonulásáig.<br />

Kismotorjával járt ki naponta<br />

tanítani.<br />

Fordulatokkal tűzdelt, mozgalmas<br />

élete 1968-ban, bekövetkezett<br />

halálával zárult. A<br />

szentjánosi temetőben nyugszik,<br />

közös sírban apjával, feleségével<br />

és nevelt lányával.<br />

Mi, az utókor kollégái úgy ítéljük<br />

meg, megérdemli e megemlékezést,<br />

hiszen településünk<br />

oktatásügyében sokat tett<br />

a magyar nyelvű oktatás és az<br />

általános iskolai tanterv bevezetése<br />

érdekében.<br />

Bella Sándor<br />

16 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július


Pillanatképek, Akkor történt<br />

Pillanatképek<br />

Orvosi rendelő<br />

Az idős házaspár hosszú ideig<br />

volt bent az orvosnál. A soron<br />

következő idős hölgy az ajtóban<br />

várakozott, mint egy gyerek<br />

türelmetlenül, s ennek hangot<br />

is adott… Amikor azonban<br />

ő is kijött a „doki nénitől”, elfelejtett<br />

„zúgolódni”…<br />

Ismét a 86-os<br />

Este, sötétben két autó közeledik<br />

100-as tempóban a császárréti<br />

kanyarhoz. Előzi őket<br />

egy kocsi. Rajta felirat: Betegszállítás.<br />

Június 6-án a késő délutáni<br />

órákban egy gázpalackokkal<br />

megrakott kisteherautó Császárrétnél<br />

az árokba hajtott,<br />

és kigyulladt. Az éppen akkor<br />

odaérkező kamionosok mentették<br />

ki a sofőrt az égő kocsiból…<br />

Biztos, hogy egy emberrel<br />

kevesebb fogja szidni a<br />

kamionosokat…<br />

Újsághír<br />

A tétiek aláírásgyűjtésbe<br />

kezdtek a szélkerekek ellen.<br />

(Kisalföld). Ez sikerrel járt,<br />

mert megakadályozták a megépítésüket…<br />

Ebből látszik a<br />

magyar nép „bölcsessége”:<br />

sikerrel akadályozza az atomerőművek,<br />

a szalmaégető erőművek,<br />

biogáz erőművek, a<br />

vízierőművek építését… De, a<br />

villanyt a lakásából az Istennek<br />

sem akarja kikapcsoltatni… de<br />

hát a sötétség nagy úr. Egy ország<br />

fog röhögni Téten”. SMS,<br />

Kisalf., Lizsu, részlet)<br />

Ezt írja meg!<br />

„Az unokám bevitt egy óvári<br />

nagyáruházba. Ott vásároltam<br />

egy tubus …-t, fizettem<br />

érte 800 Ft-ot. A jánosi üzletben<br />

eddig fizettem ugyanazért<br />

1200 Ft-ot… S ott találkoztam<br />

egy jánosi boltossal is. Nem<br />

tudom, ő, miért nem otthon vásárol…”.<br />

(SMS, Napló)<br />

Tudja-e, hogy…<br />

Ebben a nagy szegénységben<br />

Jánoson 19 helyen lehet szeszesitalhoz<br />

jutni…”. (Plusz a<br />

boltokban. A szerk.)<br />

Jó tanács<br />

„Ha nem kapnak el, szerencséd<br />

van. Ha elkapnak tanúsíts megbánást,<br />

és mi sem történt…”.<br />

(SMS, Kisalf.) „Nincs éjjel<br />

Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />

diszkó Jánoson. Mégis van<br />

randalírozás” SMS – Napló<br />

Demokrata<br />

„A demokrácia azért is jó, mert<br />

sok „idióta” a nagy nyilvánosság<br />

előtt is be tudja bizonyítani,<br />

hogy ő tényleg idióta”. (SMS,<br />

Kisalf., Ános). (Az SMS írójára<br />

nem vonatkozik. A szerk.)<br />

„Mondd, hogy nem igaz!”<br />

Ismerősöm megállít az utcán:<br />

„Igaz, hogy lecserélték a zárakat<br />

a sporttelep ajtóin És a<br />

gyerekek csak a Sportcsarnokban<br />

tudtak focizni”. Csak hápogok…<br />

Ilyen a 21. században<br />

lehetséges…<br />

A Társaskör figyelmébe<br />

Nem kellene a (volt) határon<br />

elhelyezni egy emléktáblát a<br />

„volt” határ, a „volt” parkoló<br />

és a „volt” határőrség „tiszteletére<br />

A régi parkolóra már csak<br />

a Stop-tábla „emlékezik”.<br />

Nem lehetne behozni a Határról<br />

a tájékoztató táblát a „majdani”<br />

Emlékparkba”<br />

Parlagfű<br />

Káröröm: találkoztam vele<br />

Andauban is! Már mosolyog.<br />

Elkezdődtek a parlagfű-ellenes<br />

rendezvények.<br />

Andau<br />

Lakosságának napközben már<br />

talán nagyobb része magyar.<br />

(A magyar rendszámú kocsik<br />

számának alapján legalábbis).<br />

Sok jánosi azokért a cikkekért,<br />

amely Jánoson drágább, az andaui<br />

boltokba jár…<br />

Lista…<br />

Szidják a kamiont, motorbiciklit,<br />

traktort, a gyorshajtót,<br />

a „lassúhajtót”, a tanítót, az<br />

óvónőt, az orvost. A nyugdíjast<br />

és diákot, aki elveszi a munkát<br />

mások elől, a kismamát, aki<br />

panaszkodik a gyesre. A pártokat<br />

és a politikusokat. A sor<br />

folytatódik, de, mindig kimarad<br />

belőle az „én”…<br />

Már itthon is…<br />

Óvár, Magyar utca: „Én még<br />

emlékszem rá, hogy azért nem<br />

szolgáltak ki, mert magyarul<br />

beszéltem. Akkor büdös volt<br />

nekik a pénzem…”. (Kisalf.,)<br />

H. I.<br />

Akkor történt<br />

Jánossomorja a Kisalföldben<br />

1973. július 5.<br />

„Sertéstenyésztési értekezlet<br />

Jánossomorján<br />

„(…) forradalmi változásoknak<br />

vagyunk tanúi ebben az<br />

ágazatban. (…) Ugyanakkor<br />

(…)a tartási körülményekben,<br />

a takarmányozási, illetve hizlalási<br />

módszerekben alig történt<br />

változás. (…) A fehér hússertéseket<br />

eredményesen hizlalni<br />

nem lehet. A SZÖVOSZ ezért<br />

dolgozta ki (…) az úgynevezett<br />

szinkron-modellt. (…) Az<br />

alapmodell kidolgozásával a<br />

Jánossomorja és Vidéke Általános<br />

Fogyasztási és Értékesítő<br />

Szövetkezetet bízták meg.<br />

(…) a napokban értekezletet<br />

és tapasztalatcserét tartottak<br />

szombathelyi, kőszegi, nagykanizsai,<br />

kapuvári és halászi<br />

szakemberek részvételével.<br />

(…) az ÁFÉSZ igazgatósági<br />

elnöke számolt be (…) a sertéstenyésztés<br />

, nevelés és hizlalás<br />

helyzetéről. (…) A jánossomorjaiak<br />

tapasztalatai bizonyították,<br />

hogy a szinkronmodell<br />

jó módszer, s követésre méltó.<br />

(…)”. (A lap még egy képet<br />

közöl, egy „disznóólról”, mely<br />

a 16. században épülhetett, a<br />

következő aláírással: „Sertéshizlaló<br />

háztáji mintatelep”.<br />

Hogy mi a módszer A gazdátlanul,<br />

kihasználatlanul álló<br />

épületeket, istállókat, ólakat<br />

hizlalásra hasznosítsák. Nyugaton<br />

ekkor már, talán működött<br />

az ólakban a számítógép.<br />

(A szerk. megj.)<br />

1978. július 14.<br />

„(…) a védelem esett vissza,<br />

ezért nem sikerült előbbre végeznie<br />

a gárdának. (…) (Klell<br />

János)<br />

1998. július 17.<br />

Jánossomorja: Harmadszorra<br />

sikerült: előrelépés az NB IIIba<br />

való feljutás. Kiváló szakmai<br />

munka, fegyelmezett, jó<br />

csapatteljesítmény, megfelelő<br />

anyagi és technikai háttér biztosíték<br />

lehet arra, hogy a magasabb<br />

osztályban is megállja<br />

helyét az együttes. Ifj. Drobnitsch<br />

Tamás: „Úgy érzem,<br />

sikerült egy nyerő típusú csapatot<br />

kialakítani.” (…) „Szeretnénk<br />

posztokra igazolni”<br />

(Ez tökéletesen sikerült… A<br />

szerk.) (…), „egy jó középcsapat<br />

szintet elérni „(…)”. (Kocsis<br />

Imre)<br />

1998. július 21.<br />

„Sopronnémeti. A falunapon a<br />

Jánossomorjai Fúvószenekar<br />

gondoskodott a zenéről. A falubelieket<br />

a zenekar ébresztette<br />

és ez az együttes gondoskodott<br />

a későbbiekben is a zenéről”.<br />

(…). (Takács Miklós)<br />

1998. július 27.<br />

„Esély és kihívás<br />

Staféta: Beszélgetés Mike<br />

Károllyal(…) mezőgazdasági<br />

vállalkozó, az agrárkamara<br />

bírósági tagja. (…) Munkahelyeim<br />

közül megemlítem a mezőgazdasági<br />

gépgyárat, (…)<br />

és a jánossomorjai Kossuth<br />

Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet.<br />

(…) Két kollégámmal<br />

1993-ban alapítottunk egy<br />

mezőgazdasági kft.-t, aminek<br />

keretében ma már 350 hektár<br />

területen gazdálkodunk. (…)<br />

a kft eredményesen működik.<br />

(…). A hetvenes évekre a magyar<br />

mezőgazdaság (…) világszínvonalat<br />

ért el. (…) Az új<br />

gazdasági mechanizmus után<br />

a nyolcvanas évek felé ezek az<br />

eredmények még jobbak lettek,<br />

(…) minőséget is tudtunk<br />

produkálni. (…) a rendszerváltás<br />

idejére a mezőgazdaság a<br />

mélypontra került. (…) Ma a<br />

mezőgazdaságban tevékenykedők<br />

szakmai tudás, földszeretet<br />

és hozzáértés nélkül nem<br />

lesznek képesek megfelelni az<br />

Európai Unió kihívásainak.<br />

(…) a képzett szakembergárda<br />

tudása hamarosan meghozza a<br />

gyümölcsét. (…) a politikusok<br />

összekeverik a mezőgazdaság<br />

problémáját és a vidék szociálpolitikáját.<br />

(…). Sajnos az<br />

évezred utolsó éveiben sincs<br />

még igazi agrárkoncepció, a<br />

tulajdonviszonyok rendezetlenek.<br />

(…) az eladott sok ezer<br />

hektár földet olyan kézbe kellett<br />

volna adni, aki ért is hozzá,<br />

(…) ne kerüljön külföldi kézbe<br />

magyar föld. (…) (Pallay Erzsébet)<br />

Összeállította: H. I.<br />

17


EB-t nyertek a jánosiak!<br />

Sport<br />

Országos bajnok lett, így<br />

aranyéremmel tért haza a<br />

Körzeti Általános Iskola 12-<br />

13 éves gyerekeinek futballcsapata<br />

Budapestről, a MINI<br />

EB 2008 Góliát-McDonald’s<br />

Jubileumi Tanévzáró Gyermeklabdarúgó<br />

Fesztiválról.<br />

4 kis futballcsemetét, a csapatkapitány-védő<br />

Gősi Dávidot,<br />

a támadó középpályást,<br />

Madarász Márkot, a csatárt,<br />

Herczeg Olivért és a kapust<br />

Balogh Andrást kérdeztem<br />

a nagy eseményről, csapatokról,<br />

gólokról s persze az<br />

aktuális futballtémáról, a<br />

felnőtt futball EB-ről.<br />

Mióta fociztok Mindig ezen a<br />

poszton játszottatok<br />

G.D.: 5 éve focizom, harmadikos<br />

korom óta. Mindig védő<br />

voltam.<br />

M.M.: Elsős korom óta, 6 éve.<br />

Általában középpályás vagyok,<br />

de játszottam már csatár<br />

poszton is.<br />

H.O.: 6 éve játszom. Általában<br />

csatár vagyok.<br />

B.A.: 4-5 éve focizom. Mindig<br />

kapus voltam.<br />

Mióta játszik ilyen felállásban<br />

ez a csapat<br />

G.D.: A csapat többsége 5-6<br />

éve együtt játszik, de ebben a<br />

felállásban mintegy 2 éve, persze<br />

a 3 vidéki fiút leszámítva.<br />

Hányan vagytok a csapatban<br />

Mi jánosiak 11-en. A budapesti<br />

döntőre Árpi bácsi (Nikházi<br />

Árpád – szerk.) a bezenyei<br />

torna után beválasztott 2 rajkai<br />

és 1 hegyeshalmi fiút is, mert<br />

14 gyerek nevezhetett a tornára<br />

és mi csak 11-en voltunk. A<br />

pályán egyszerre a kapussal<br />

együtt hatan játszunk, s bármikor<br />

cserélhetünk.<br />

Hogyan kerültetek Budapestre<br />

erre a tornára<br />

G.D.: Itthon, Jánossomorján<br />

játszottuk a körzeti tornát<br />

<strong>2008.</strong> április 7-én. Első helyezést<br />

értünk el az 5 csapat közül.<br />

A következő forduló <strong>2008.</strong><br />

június 2-án volt Bezenyén, ott<br />

is ezeket a csapatokat győztük<br />

le nagy, 25-1-es gólaránnyal.<br />

Innen kerültünk fel az országos<br />

tornára <strong>2008.</strong> június 13-án.<br />

Háromnapos torna volt, a mi<br />

korosztályunk az első napon<br />

játszott.<br />

Hogyan telt el az a nap<br />

G.D.: 9 csoportba osztották<br />

el a 45 csapatot, minden<br />

csoportban 5 csapat játszott<br />

körmérkőzést. Az első és a 7<br />

legjobb második jutott a döntőbe.<br />

A középdöntőbe a felnőtt<br />

EB csapatainak mezét kapták<br />

meg a csapatok, mi lettünk a<br />

franciák, Iklad csapatát, akik<br />

Lengyelország mezében játszottak<br />

győztük le a döntőben.<br />

0-0 lett, de büntetőrúgásokkal<br />

nyertünk.<br />

Ti is „11-eseket” rúgtatok mint<br />

a „nagyok”<br />

G.D.: Nem, mi rávezetéses<br />

büntetőrúgást végzünk. Félpályáról<br />

kell rávezetni a labdát<br />

a kapura, egy az egy ellen a<br />

kapussal, a kapus ide-oda mozoghat,<br />

és fél percen belül el<br />

kell rúgni a labdát.<br />

Milyen érzésekkel indultatok<br />

el Éreztétek, hogy győzni fogtok<br />

G.D.: Győzni akarással, célratörően.<br />

Én éreztem, hogy<br />

győzni fogunk.<br />

Volt egyszer egy CSAPAT!<br />

Az 1998-as esztendő aranybetűkkel<br />

van bevésve a Jánossomorjai<br />

Sportegyesület<br />

történelmébe. Ebben az évben,<br />

tehát pontosan 10 esztendővel<br />

ezelőtt nyerte el a megyei első<br />

osztályban szereplő labdarúgó<br />

csapatunk a Szabad Föld Kupát<br />

és nyerte meg a Győr-Moson-Sopron<br />

Megyei első osztály<br />

labdarúgó bajonkságát.<br />

Visszatekintve ezekre a csodálatos<br />

napokra, nem lehet<br />

elfelejteni, hogy milyen mélyről<br />

indult ez a csapat. Amikor<br />

1990. február 27-én az egyesület<br />

közgyűlése új elnököt,<br />

elnökhelyettest és vezetőségi<br />

tagokat választott, a megyei<br />

M.M.: Én is úgy éreztem,<br />

nyerni fogunk.<br />

H.O.: Bíztam benne, hogy sokáig<br />

ott maradunk, és bíztam<br />

abban is, hogy győzni fogunk.<br />

B.A.: Én nem annyira éreztem.<br />

Úgy gondoltam a középmezőnybe<br />

azért bejutunk. Mikor<br />

legyőztük a „németeket”, akkor<br />

kezdett fellendülni a csapat,<br />

onnantól már gondoltam,<br />

hogy nyerni fogunk.<br />

Melyik volt szerintetek a legnehezebb<br />

meccs<br />

G.D.: Abonnyal a csoportmérkőzések<br />

közben. 0-2-ről fordítottunk<br />

3-2-re. Így lettünk csoportelsők.<br />

M.M.: Szerintem Gyöngyös<br />

ellen. Az utolsó pillanatban<br />

tudtunk csak gólt lőni.<br />

H.O.: Szerintem nem volt legnehezebb<br />

meccs, mert mindegyik<br />

csapat ellen adódtak<br />

helyzetek és nem mindegyiket<br />

tudtuk kihasználni. De amit<br />

kihasználtunk, az elég volt a<br />

kupa megnyeréséhez.<br />

B.A.: Én úgy érzem az utolsó<br />

két meccs volt a legnehezebb.<br />

Szemerkélt az eső, csúszott a<br />

labda, nehezebb volt megfogni,<br />

féltem, hogy kiesik emiatt a<br />

kezemből.<br />

első osztályban szereplő csapat<br />

az 1989/90. évi bajnokság őszi<br />

fordulói után a táblázat utolsó<br />

helyén állt, mindössze 6 szerzett<br />

ponttal. Innen kellett felkapaszkodni,<br />

ami persze nem<br />

ment egyik napról a másikra.<br />

Hosszú évek fáradságos, következetes<br />

munkájával sikerült<br />

elérni, hogy az 1995/96. évi<br />

bajnokságban a csapat már a<br />

bajnoki címért küzdhetett. Ez<br />

akkor nem sikerült, mint ahogy<br />

Melyik csapat volt a legagreszszívebb<br />

M.M.: Én úgy érzem minden<br />

csapat sportszerűen játszott<br />

végig.<br />

H.O.: A döntőbeli ellenfelünk,<br />

Iklad.<br />

B.A.: Szerintem az Abonyiak.<br />

Sok lövésük volt, figyelni kellett.<br />

Legszebb gól Legtöbb védenivaló<br />

M.M.: A rávezetéses a döntőben.<br />

Csináltam egy „bicikliscselt”,<br />

a kapus elfeküdt, én<br />

meg belőttem.<br />

H.O.: Az Abony elleni 3-2-es<br />

mérkőzésen a 3. gól.<br />

B.A.: Abonynál volt a legtöbb<br />

védenivaló. Főleg a körmérkőzésen.<br />

Hány gólt rúgtatok<br />

M.M.: 4-et.<br />

H.O.: 5-öt.<br />

Ki a futballista péladképed<br />

G.D.: Carles Puyol, a Barcelona<br />

spanyol játékosa.<br />

M.M.: Cristiano Ronaldo, a<br />

Manchester United portugál<br />

játékosa.<br />

H.O.: Lionel Messi, a Barcelona<br />

argentin játékosa.<br />

B.A.: Gianluigi Buffon, a Juventus<br />

olasz kapusa. Pollák A.<br />

a következő, 1996/97. évi bajnokságban<br />

sem. 1996-ban a<br />

Soproni Vasutas Sportegyesület<br />

csapata, 1997-ben pedig<br />

a Lébény labdarúgó csapata<br />

nyerte meg a megyei bajnokságot<br />

és jutott fel az NB III.-<br />

ba. Ekkor határozott úgy a vezetőség,<br />

hogy változtatni kell<br />

a szakmai vezetésen. Kovács<br />

Ernő helyére ifj. Drobnitsch<br />

Tamás került és felkértük Elek<br />

Antalt, Öcsi bácsit, hogy szak-<br />

18 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július


Sport<br />

tanácsadóként segítse a fiatal<br />

edzőt a munkájában. Nos, ez<br />

a változtatás helyes döntésnek<br />

bizonyult, az 1997/98. bajnokságban<br />

labdarúgócsapatunk<br />

magabiztosan nyerte meg a<br />

megyei bajnokságot és jutott<br />

fel az NB III.-ba. Nem lennénk<br />

igazságosak, ha nem emlékeznénk<br />

meg Kovács Ernő edző<br />

érdemeiről, akinek a vezetésével<br />

állt egyre inkább össze<br />

labdarúgó csapatunk és lépett<br />

egyre feljebb és feljebb a ranglétrán.<br />

Csapatunk menetelt a<br />

bajnokságban és egyre feljebb<br />

jutott a kupasorozatban is, az<br />

országos táblázatra kerülve<br />

az egyik legjobb alacsonyabb<br />

osztályú csapatként bejutott<br />

a Szabad Föld Kupa legjobb<br />

négy csapata közé.<br />

Az elődöntő első mérkőzését<br />

Csengeren játszottuk. Sok<br />

- sok jánossomorjai szurkoló<br />

indult el az ország másik felére,<br />

hogy buzdítsa, csapatunkat.<br />

Pontos számot nem tudok, de<br />

az biztos, hogy több százan<br />

utaztak el Csengerre.<br />

Csengeren a csapat 2:2 arányú<br />

döntetlent harcolt ki úgy,<br />

hogy kétszer is vezetett. Góljainkat<br />

Hegedűs Béla és Eke<br />

Lajos lőtte. Hűséges szurkolóink<br />

ünnepelték a csapatot.<br />

Volt azonban egy kellemetlen<br />

epizód is. A csapatot szállító<br />

autóbusz elromlott, sokat kellett<br />

várni a cserebuszra. Azt az<br />

utat sohasem felejtem el és biztos<br />

vagyok benne, hogy akik a<br />

buszon voltak, szintén örökké<br />

emlékezni fognak. Tesch Feri<br />

és Szitás Robi olyan kabaréműsort<br />

produkált teljesen rögtönözve<br />

mindnyájunk szórakoztatására,<br />

hogy hasunkat fogtuk<br />

a nevetéstől. A visszavágó<br />

sima ügy volt, 4:0-ra győzött<br />

csapatunk és így bejutottunk a<br />

Szabad Föld Kupa döntőjébe.<br />

A gólokat Varga Róbert (kettőt),<br />

Tesch Ferenc és Molnár<br />

Ferenc (egyet - egyet) rúgta.<br />

Eljött 1998. május 13. szerda,<br />

a kupadöntő napja.<br />

Megindult a népvándorlás Budapestre,<br />

a Fáy utcába, a Vasas<br />

stadionba. Mintegy 600 jánossomorjai<br />

sportbarát kísérte el a<br />

csapatot. Az eredmény ismert.<br />

A rendes játékidőben egy-egy<br />

volt az eredmény, a mi gólunkat<br />

Molnár Feri fejelte és<br />

mivel ugyanő a 85. percben<br />

kihagyta a javunkra megítélt<br />

tizenegyest, következtek a<br />

büntetőrúgások. Molnár Feri<br />

megint kihagyta, de aztán Eke<br />

Lajos, Nagy Laci, Szitás Robi<br />

és Varga Robi nem hibázott,<br />

a Szabadegyháza csapatából<br />

viszont ketten is kihagyták a<br />

bűntetőt, így csapatunk 4:2<br />

arányban megnyerte a bűntető<br />

párbajt és ezzel a “Szabad<br />

Föld” Kupát.<br />

Amikor Varga Robi berúgta<br />

az utolsó büntetőt, egyszerűen<br />

“felrobbant” a stadion. Örömmámorban<br />

úszott mindenki.<br />

Külön örömünkre szolgált,<br />

hogy a serleget és a labdarúgó<br />

felszerelést régiónk szülötte,<br />

Dr. Nagy Frigyes földművelésügyi<br />

miniszter adta át a csapatnak.<br />

A “Szabad Föld” Kupát<br />

pedig Kovács Attilától, a<br />

Magyar Labdarúgó Szövetség<br />

akkori elnökétől vehette át Eke<br />

Lajos, a csapat kapitánya.<br />

A hazafelé vezető út diadalmenetté<br />

vált. A csapat a bicskei<br />

Báder étteremben vacsorázott,<br />

hűséges szurkolóink már<br />

ott vártak bennünket. Zúgott<br />

A győztes csapat<br />

a “szép volt fiúk”, “hajrá János”,<br />

és a “kupagyőztes csapat”<br />

harci kiáltás. Az ünneplés<br />

után folytatódtak a bajnoki<br />

küzdelmek. Elérkezett az utolsó<br />

mérkőzés a MOFÉM Vasas<br />

pályáján. Ismét rengeteg jánossomorjai<br />

szurkoló ment el<br />

Mosonmagyaróvárra. A siker<br />

most is teljes volt, csapatunk<br />

6:0 arányban győzött és ezzel<br />

megnyerte a megyei bajnokságot<br />

és feljutott az NB III.-ba, a<br />

Bakony csoportba.<br />

Ezen a mérkőzésen góljainkat<br />

Varga Róbert - kettőt -, Molnár<br />

Ferenc, Szitás Róbert, Szalka<br />

Ferenc és Körmendi Ferenc<br />

(egyet - egyet) rúgta.<br />

Ismét igazi népünnepély kezdődött<br />

a hazai sportpályán. A<br />

csapatot, mintegy 800 - 900<br />

szurkoló várta. A díjkiosztó<br />

ünnepségen Horváth Cs. Attila,<br />

a Megyei Labdarúgó Szövetség<br />

elnöke adta át az aranyérmeket.<br />

A díjkiosztás után a<br />

hajnali órákig ünnepelt mindenki.<br />

Nem lenne teljes a viszszaemlékezés,<br />

ha nem sorolnám<br />

fel azokat a labdarúgókat,<br />

sportvezetőek, közreműködőket,<br />

akik elérték, kiharcolták<br />

1998-ban ezt az óriási sikert.<br />

A főszereplők természetesen a<br />

labdarúgók voltak.<br />

Kapusok: Veller Ervin, Cser<br />

Szabolcs,<br />

Védők: Nagy László, Hegedűs<br />

Béla, Tesch Ferenc, Rozsos<br />

Ferenc, Drobnitsch Vilmos,<br />

Németh Attila,<br />

Középpályások: Varga Róbert,<br />

Eke Lajos, Körmendi Ferenc,<br />

Görgics János, Ladányi János,<br />

Csatárok: Molnár Ferenc, Szitás<br />

Róbert, Szalka Ferenc, Cser<br />

József.<br />

Szakmai és technikai vezetők,<br />

munkatársak:<br />

Edző: ifj. Drobnitsch Tamás<br />

Szaktanácsadó: Elek Antal<br />

Intéző: Gazsó László<br />

Gyúró: Lipovits József<br />

Szakosztályvezető: Fazekas<br />

Imre<br />

Szakosztályvezető helyettes:<br />

Nikházi Árpád<br />

Elnökhelyettes: Dr. Gál Zoltán<br />

Elnök: Dr. Kiss Károly<br />

Itt kell megemlíteni, hogy Gazsó<br />

László, mindenki Gazsó<br />

doktora immár 46 éve szolgálja<br />

önzetlenül, minden anyagi<br />

ellenszolgáltatás nélkül a felnőtt<br />

labdarúgó csapatot. Nélküle<br />

nem volt és nincs most<br />

sem labdarúgó mérkőzés Jánossomorján,<br />

de idegenben is<br />

állandóan a csapat mellett van.<br />

Jelenleg, 10 éves NB III.-as<br />

szereplés után, csapatunk viszszaesett<br />

a megyei első osztályba<br />

és az első bajnoki évben<br />

csak azt sikerült elérni, hogy<br />

ne zuhanjon tovább a megyei<br />

II. osztályba. A sportegyesület<br />

jelenlegi vezetőségének azt tudom<br />

biztatásként üzenni, hogy<br />

nincs olyan mély gödör, amiből<br />

nem lehet kimászni. Bízok abban,<br />

hogy még megérem, ismét<br />

aktuális lesz az a kis versike,<br />

ami tíz éve közszájon forgott<br />

Jánossomorján: “Azt beszéli az<br />

egész város, hogy bajnok lesz a<br />

Szentjános!”<br />

A június 7-én szombaton megrendezett<br />

labdarúgó mérkőzésen<br />

méltóképpen emlékeztünk<br />

meg a 10 évvel ezelőtti dicsőséges<br />

napokról.<br />

Ismét összeállt a kupagyőztes<br />

és bajnokságot nyerő labdarúgó<br />

csapat és barátságos mérkőzést<br />

játszott Gyirmót csapatával,<br />

azzal a csapattal, amelyik<br />

2001-ben szintén “Szabad<br />

Föld” Kupát nyert. A nagyon<br />

sportszerű mérközésen csapatunk<br />

Cser József fejesgóljával<br />

1:0 arányban nyert. A szépszámú<br />

szurkolósereg vastapsal<br />

ünnepelte csapatunkat és a<br />

vendég Gyirmótiakat.<br />

A mérkőzés után közös vacsorára<br />

és baráti beszélgetésekre<br />

került sor, ahol jó hangulatban<br />

idéztük fel a tíz évvel ezelőtti<br />

eseményeket.<br />

Ezúton is köszönjük Fazekas<br />

Imrének, az ünnepség főszervezőjének<br />

és segítőtársainak<br />

ezt a nagyon szép és színvonalas<br />

rendezvényt, a meghívott<br />

kedves vendégeknek pedig azt,<br />

hogy megjelenésükkel megtisztelték<br />

ünnepségünket.<br />

Dr. Kiss Károly<br />

a sportegyesület egykori elnöke<br />

Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július<br />

19


Hirdetés<br />

20 Jánossomorjai Napló, <strong>2008.</strong> július

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!