Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
InterCity Magazin<br />
ALAGÚT<br />
InterCity Magazin<br />
ALAGÚT<br />
Még ma sem bizonyított, hogy a különleges fejlettségű,<br />
magas kultúrával rendelkező Atlantisz<br />
nem csupán az emberi képzelet szüleménye.<br />
De még így is, kézzel fogható tárgyi bizonyítékok<br />
nélkül is sokan hisznek abban, hogy létezett egy világ,<br />
amely egykor civilizációnk igazi bölcsője volt.<br />
AEgy elveszett<br />
paradicsom<br />
Hogy mi lehet az igazság Még<br />
a kutatók sem tudják biztosan.<br />
Annyi bizonyos, hogy Atlantisz<br />
legendája Platón szövegeiben jelenik<br />
meg először, aki hallomásból ismerte<br />
az erős állam történetét. Mindössze 10<br />
éves volt, amikor Kritiász, 90 éves nagyapja<br />
szórakoztatta egy valaha volt dicső világ<br />
meséjével a fiatal géniuszt. A mese szájról<br />
szájra szállt, hiszen Kritiász Szolón elbeszéléseiből<br />
emlékezett a különleges történetre,<br />
aki pedig Egyiptom Szaisz papjaitól<br />
hallott először erről a csodás királyságról.<br />
Felvetődhet a kérdés: az emberiség egyik<br />
legnagyobb talánya nem más, mint Platón<br />
gyerekkori meséinek színhelye Számos kutató<br />
még ma is ezt feltételezi. Hiszen a nagy<br />
Hérodotosz, aki maga is számtalanszor járt<br />
Egyiptomban, és szinte minden alkalommal<br />
Szaisz papjainak társaságában töltötte szabadidejét,<br />
soha nem írt vagy beszélt erről<br />
a misztikus helyről. Pedig abban mindenki<br />
egyetért, hogy Atlantisz legendája nem<br />
hagyta volna hidegen a történetírás atyját.<br />
Az Istenek szigete<br />
Merthogy ez az ámulatba ejtő világ hihetetlen<br />
fejlettséggel rendelkezett. Platón elmondásai<br />
szerint Atlantisz egy hatalmas sziget<br />
volt valahol a Gibraltári-szoroson túl. Társadalma,<br />
gazdasága i. e. 9640 környékén érte<br />
el igazi virágkorát. A királyság civilizációja<br />
messze megelőzte még a távoli népek kultúráját<br />
is. Sőt, a fennmaradt leírások szerint<br />
sok esetben megegyezett a ma élő emberével.<br />
Az atlantisziak magasak voltak, megjelenésük<br />
a többi nép mellett szinte isteninek<br />
tűnt. Viseletük különleges és újszerű volt,<br />
így csodálattal néztek rájuk az alacsonyabb<br />
kultúrájú emberek. De nemcsak megjelenésük<br />
vívta ki az őket megillető tiszteletet,<br />
hanem a mindennapi élethez szükséges fejlesztéseik,<br />
tudományos újításaik is.<br />
Kiépített csatorna- és vízrendszerük volt, isteneiket<br />
nyilvános templomokban imádták,<br />
padlóikat fémmel vonták be, sőt, ismertek<br />
egy olyan anyagot is, amivel még a jelenkor<br />
embere sem találkozott. Ez a fém, amit a<br />
„tűz fényeként” emlegetnek a feljegyzések,<br />
értékesebb anyag volt még az aranynál is.<br />
Kikötőikben virágzott a gazdaság, a történetek<br />
szerint ezeken a partokon számtalan világ<br />
számtalan nyelvén beszéltek az emberek,<br />
de az atlantisziak szinte az összes nyelvet ismerték.<br />
A feljegyzések úgy tartják, hogy az<br />
atlantisziak könyvtáraikban nem könyveket<br />
gyűjtöttek, hanem adathordozó kristályokat,<br />
amelyek tartalmazták a könyv egészét.<br />
Egy eltűnt világ<br />
Csakhogy ezzel az elképesztő fejlettséggel,<br />
az édeni állapottal nem elégedtek meg az itt lakók,<br />
és még többet akartak maguknak. Mohóságukat<br />
az istenek nem nézték jó szemmel, ezért<br />
árvízzel pusztították el az ember-isteneket. A dicső<br />
világ szinte egyik pillanatról a másikra tűnt<br />
el a Föld színéről. Semmi nem maradt utánuk.<br />
Így történhetett, hogy egy mindnél fejlettebb civilizáció<br />
létezéséről nem maradtak írásos emlékek,<br />
tárgyi bizonyítékok. Eltűnt, mintha sosem<br />
lett volna, s azóta igazi, minden kétséget kizáró<br />
bizonyítékot senki sem talált.<br />
Igaz, 1967-ben azt hitték, a mese életre kel. Egy<br />
görög régész, Marinatosz professzor ugyanis<br />
jelentős leletekre bukkant az Égei-tenger egyik<br />
apró szigetén, Szantorinon. A föld alatt egy rég<br />
eltemetett várost talált, ahol nem voltak ritkák a<br />
többemeletes házak, a vízöblítéses WC-k sem.<br />
A hátramaradt városban szinte minden jel egy<br />
valaha létező, fejlett civilizációra utalt, csakhogy<br />
a romok között egyetlen emberi maradványt<br />
sem találtak. Vajon itt lehetett Atlantisz<br />
egyik része, s az árvíz elől való menekülés miatt<br />
nem maradt nyoma az embereknek<br />
Hosszas kutatómunka és<br />
...ismertek egy olyan anyagot is,<br />
fáradozás árán azonban megállapították,<br />
hogy az Atlantisznak<br />
amivel még a jelenkor embere sem<br />
találkozott. ez a fém, amit a „tűz fényeként”<br />
vélt leletek igazából a mínoszi<br />
emlegetnek a feljegyzések...<br />
civilizációból maradtak ránk. Sőt, az archeológusok<br />
azt is megállapították, hogy Marinatosz<br />
professzor magát Thírát találta meg.<br />
Atlantisz nyomában<br />
A tudósok, professzorok mégsem adták fel a<br />
keresést. Talán azért sem, mert a későbbi görög<br />
források között több is beszámol azokról<br />
a szigetekről, ahová az atlantisziak menekültek.<br />
Ilyen mű például Proklosz Timaioszhoz<br />
írt műve, amelyben említést tesz egy másik alkotásra,<br />
ahol pontosan leírják, melyik az a három<br />
nyugati sziget, ahol az egykori világ lakóinak<br />
leszármazottai élnek. Csakhogy ez utóbbi<br />
mű, Marcellus Aithiopiaka című írása elveszett,<br />
így az atlantiszi leszármazottak kilétére is örök<br />
homály borult. Ez azonban nem vette kedvét a<br />
többi archeológusnak, hogy tovább keressék az<br />
elveszett civilizációt. Még az 1900-as években<br />
is lázasan keresték Atlantiszt, sőt, 1926-ban a<br />
francia K. Gatefosset és C. Rou mintegy 1700<br />
tételből álló bibliográfiát tett közzé arról, mi<br />
bizonyítja eme titokzatos sziget létezését. Könyvüket<br />
sokan támadták, kellő bizonyíték nélkül<br />
pedig állításukat megvédeni nem tudták. A legenda<br />
ereje lassan veszni látszott, egyre kevesebben<br />
eredtek a valaha volt dicső civilizáció<br />
nyomába. Csak néhány elvakult tudós indult<br />
Dr. Móczár István szerint Atlantisz valóban<br />
a tenger fenekén található<br />
Atlantisz kapcsán már több<br />
mint 40 helyszín merült fel<br />
2<br />
InterCity Magazin<br />
2007. tél<br />
2007. tél InterCity Magazin
Change language