31.01.2015 Views

PanIV 21 1022.pdf - Címlap

PanIV 21 1022.pdf - Címlap

PanIV 21 1022.pdf - Címlap

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

50<br />

Izé…<br />

Gondolat<br />

komótosan lépdel, úgy tolja robosztus<br />

vázú, erős gumijú biciklijét a falu<br />

kisbírója. Nem siethet szándéka<br />

szerint, mert mögötte ott szaporázza<br />

lépteit két ivadéka. A nagyobbikon<br />

madzaggal megregulázott, bő<br />

rövidnadrág van, a kicsi térdig érő<br />

pendelyes ingben talpal. Matyi tejföl-szőke,<br />

kék szemű, Ferke fekete hajú, sötét bőrű – valami<br />

kun ős vére buzgott fel benne. Néhány<br />

dolog tekintetében azért uniformizálva vannak:<br />

mezítlábasak mindketten, és szájuk környéke,<br />

meg a kezük egyformán morcsos az Etus ángyinál<br />

kapott dinnye levébe tapadt portól. Nohát,<br />

por az van bőséggel ebben az aszályos időben!<br />

Megfontolt távolságból követi őket Szuli<br />

kutya, mivel a masírozó fiúk bőszen rúgják a<br />

langyos, szürke púdert. Olyan eredményesen,<br />

hogy a Holics-kocsmánál ácsorgó népek meszsziről<br />

Károlyi Sándor gróf hintajának tulajdonítják<br />

a felhőszerű jelenséget.<br />

A menet díszesnek ugyan nem mondható, de a<br />

körülmények hősi mivolta tagadhatatlan – a földes<br />

utcát Damjanich tábornokról, a biciklit Botond<br />

vezérről nevezték el. A dicső elődök mellett<br />

Zsótér Balázs neve szerényen hangzik, pedig<br />

mint a Káundká* hadsereg bakája, megjárta<br />

a nagy világégés poklát. Épen, egészségesen és<br />

hősként mászott ki az isonzói sziklákba vésett<br />

lövészárokból. Bátorságáért kitüntetések sorával<br />

sallangozták a balfelét, a legszélső már szinte a<br />

hóna alá szorult. Noha a csörrenő érmek másfél<br />

évtizede a sublót felső fiókjában hallgatnak a<br />

sapkarózsával együtt, a kisbírónak most is vitézkedő<br />

gondolatai vannak. Azon töpreng, hátha<br />

legutóbbi beadványa végre elintézést nyer, és a<br />

Vitézi Rend méltányolja a kérelmét, a földjuttatást<br />

illetően… A kovácsműhely patkoló szárnyékánál*<br />

járnak, amikor a kisebbik fiú csengő<br />

hangja megakasztja az elmélkedés fényesen sikló<br />

ekevasát: - Édesapám! Ki lakik itten – és a<br />

másik oldalon lévő házra mutat.<br />

- Izé… – fog bele apja az ismeretbővítésbe, de<br />

közben nem tágít homloka mögül a vitézföldek<br />

délibábja. Ábrándjaiban kapálja a kukoricát,<br />

veti a búzát, ezért el is feledkezik nyomban a<br />

mondandója folytatásáról.<br />

- Vityu néném azt mondta, hogy Izé rég meghalt!<br />

– súgja csalódottan bátyjának Ferke.<br />

- Az egy másik Izé lehetett. – zárja le a kérdést<br />

jó politikai érzékkel Matyi.<br />

Az iskolaépület mellett, akácfák lombja alatt játszanak<br />

a gyerekek. Az artézi kút vizét elvezető<br />

árokban építenek duzzasztógátat, és ágdarabbal,<br />

ujjaikkal egyenesítgetik, terelik az araszoló piócákat<br />

– szurtos kezük csuklóig tisztára ázott<br />

már. Rekkenő a hőség, levél sem rezdül. Kihalt<br />

utcák unalmas szalagja nyúlik egyenesen a végtelenbe,<br />

így a délelőtt befejező látványosságának<br />

ígérkezik az a négyökrös, hosszú szekér,<br />

amelyik most kanyarodik be a sarkon. Alaposan<br />

megrakták vastag pallókkal, gerendákkal: komoly<br />

építkezéshez szállít anyagot a városi fatelepről.<br />

A gyerkőcök felsorakoznak az iskola kerítésénél,<br />

és szájtátva nézik a nem mindennapi<br />

attrakciót. A fogat elején kormos nyakú magyarszürke<br />

ökrök ballagnak méltósággal, lantformájú<br />

szarvuk végén tojásnyi sárgarézgomb ragyog,<br />

mögöttük két nyúlánk, fiatal jószág halad párban.<br />

Egy ritmusban, összeszokottan mozdulnak<br />

– hatalmas erejükkel tán a templomot is elhúznák,<br />

ha azt valami istentagadó zsivány mögéjük<br />

toldalékolná. A hajtó nem a rakományon ül, a<br />

hátulsó ökrök faránál baktat. Az ámulatba révült<br />

nézősereghez érve tájékozódni próbál: - Cimborák!<br />

Hol lakik… izé…<br />

Kotorászni kezd lajbija zsebében a kiadási jegy<br />

után, pontosítás végett, ám Matyi és Ferke karja<br />

határozott mozdulattal lendül máris, akár a

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!