Cséfán Lajos: âNem a harcot adtam fel" Felmentették ... - Gyulai HÃrlap
Cséfán Lajos: âNem a harcot adtam fel" Felmentették ... - Gyulai HÃrlap
Cséfán Lajos: âNem a harcot adtam fel" Felmentették ... - Gyulai HÃrlap
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
o GYULAI HÍRLAP 1999. január 8.<br />
Január a Várszínház<br />
kamaratermében<br />
Az új évben is folytatódik<br />
a táncházi tanfolyam, a január<br />
14-i programban egy magyar<br />
néptánc alapjait gyakorolhatják<br />
az érdeklődők Gyalog<br />
László koreográfus vezetésével<br />
és néhány szép magyar<br />
népdalt tanulhatnak meg<br />
János Hajnalka betanításában.<br />
A január 22-i Magyar<br />
kultúra napja előestéjén Táncok<br />
a Kárpát-medencében<br />
címmel lesz táncház, ezen a<br />
Téglás együttes húzza a talpalávalót.<br />
A januári színházi előadás<br />
most egy igazi csemege lesz.<br />
A Schilling Árpád rendezte a<br />
Kicsi, avagy: mi van, ha a<br />
Tiszavirágnak rossz napja<br />
van!? című idióta tragédia<br />
látható január 26-án a budapesti<br />
Krétakör Színház előadásában.<br />
Ez a vidám darab<br />
az elmúlt egy évben több díjat<br />
is nyert, így megkapta az<br />
1997-es Gödöllői Országos<br />
Stúdió és Alternatív Színházi<br />
Találkozó díját, az Alternatív<br />
Szemle fődíját és a legnagyobb<br />
elismerést, a színházkritikusok<br />
díját 1998-ban, a<br />
legjobb alternatív előadás címét.<br />
Az alternatív kategória<br />
ebben az esetben nem egy elvont,<br />
modernkedő előadás<br />
szinonimája, hanem egy olyan<br />
színház jelzője, amely nem<br />
egy ismert kőszínház keretein<br />
belül működik, hanem önállóan,<br />
alapítványi támogatással.<br />
A darab egy fiatalember<br />
életét mutatja be nagyon humorosan,<br />
aki átélte az elmúlt<br />
húsz év magyarországi politikai<br />
változásait, családi konfliktusait,<br />
és nemigen tud mit<br />
kezdeni magával. Ez a remek,<br />
lendületes és szenvedélyes<br />
előadás jó szórakozást ígér a<br />
magvas gondolatok megjelenítése<br />
mellett.<br />
Január 29-én A zöld sziget<br />
címmel ír estre kerül sor. Az<br />
utóbbi években mindig nagy<br />
sikert arató ír zenei koncertek<br />
sorozatában most a Bran<br />
együttes mutatkozik be. A<br />
zenekar vezetője írországi diákat<br />
vetít a koncert előtt, és<br />
természetesen tánctanítás zárja<br />
az önfeledt szórakozást ígérő<br />
estét.<br />
B. S.<br />
A Római Katolikus Egyházközség Karitasz<br />
csoportja és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat<br />
gyulai csoportja köszönetét fejezi ki mindenkinek,<br />
aki adományával, munkájával lehetővé<br />
tette 246 karácsonyi szeretetcsomag elkészítését<br />
és a rászorulókhoz való eljuttatását.<br />
Teli vakáció<br />
A <strong>Gyulai</strong> Erkel Ferenc<br />
Múzeum Dürer-termi történeti<br />
kiállítás-sorozatával már<br />
évek óta előttünk jár. Azok<br />
előtt, akik úgy hiszik, hogy<br />
tájékozottak a magyarság őstörténetében.<br />
Kicsiny fityiszt<br />
is mutat ez a bemutató-sorozat<br />
- amelyek ismertető füzetei<br />
főiskolai, egyetemi oktatási<br />
segédeszközök - alsóés<br />
középfokú oktatásunk<br />
rendszerének.<br />
A sorozatba illeszkedően<br />
december 11 -én délután nyílt<br />
meg a „Szarmaták az Alföldön"<br />
címet viselő újabb régészeti<br />
kiállítás a vár tövében<br />
álló, bizony-bizony nagyon<br />
lepusztult állagú Dürer<br />
terem földszintjére összezsúfolva.<br />
Tizenegy hónapon át<br />
(ilyen hosszúra tervezik a bizony<br />
nem kis erőbefektetéssel<br />
létrehozott, több más vidéki<br />
múzeum anyagából is<br />
kölcsönzött tárgyakból álló<br />
kiállítást) a magyarság- és<br />
nemzet-tudatunkat is bizony<br />
átértékelésre késztető leckét<br />
kapunk, ha okosan - valóban<br />
lépésről lépésre hal ad va a tárlók<br />
előtt - nézzük meg ezt a<br />
jó érzékkel összeválogatott<br />
gyűjteményt.<br />
Valljuk be: az, hogy szarmata,jazig,<br />
roxolán, jaxamata,<br />
masszagéta, szinte semmit<br />
nem mond nekünk. Az<br />
alánokról legfeljebb annyi<br />
rémlik - ha valaki rejtvényfejtő<br />
-, hogy az egy valamikori<br />
iráni lovasnép volt...<br />
Szarmaták a Dürer teremben<br />
Aki végigbogarássza a<br />
mostani tárlatot, szinte a teljességhez<br />
közelítő módon lehet<br />
tisztában honfoglalásunk<br />
előtti történetünk egy meghatározó<br />
periódusának részleteivel.<br />
Megtudhatja, hogy<br />
a szarmaták török-iráni eredetű<br />
népcsoport volt (egyes<br />
kutatások szerint a cseremiszek<br />
ősei), amelyről régiónkban<br />
a legkorábbi leletanyag a<br />
Kr. előtti VI. századból került<br />
elő; szittya és csúd néptöredékekkel<br />
keveredvén törzseik<br />
(jazigok, alánok, roxolánok)<br />
az eurázsiai sztyeppékról<br />
a népvándorlás korában<br />
nyugatra húzódva jutottak<br />
el a Kárpát-medencébe,<br />
ahonnan a szkítákat kiszorították;<br />
a korábban szoros és<br />
erős szövetség szétszakadozott,<br />
így aztán törzseik nemcsak<br />
hazánk jelenlegi területét,<br />
de kontinensünk nyugati<br />
és északi részeit, sőt Afrika<br />
északi partvidékét - bár ha<br />
rövid időre is - birtokukba<br />
vették. A nomád állattartással,<br />
-tenyésztéssel foglalkozó<br />
népcsoport (nemzet?) jelenléte<br />
rányomta bélyegét a<br />
meghódított területeken élóTc<br />
kultúrájára, s mi több: a népkeveredés<br />
is természetes volt.<br />
A Kr. utáni első évszázadtól<br />
a Római Birodalom Ister-éig<br />
(Duna folyó), alimesig népesítették<br />
be a (vad)folyókkal<br />
szabdalt Alföldet; kereskedtek,<br />
szinte napi kapcsolatot<br />
tartottak a római provinciákkal.<br />
Minden általános iskolai<br />
olvasókönyvben szerepel a<br />
Csörsz árkának legendája;<br />
hogy az mi is volt valójában<br />
(mert volt és nemcsak legenda),<br />
azt is megtudhatja a kiállítás-látogató<br />
egy szemléletes<br />
térképvázlaton.<br />
Erkelekre emlékeznek<br />
Több hasonló vázlat is helyet<br />
kapott ezen a kiállításon,<br />
a tárlók között. A tárlókban<br />
meg az elsősorban a megyénk<br />
területéről előkerült leletanyagok<br />
a szarmata-korból,<br />
majd' egészen honfoglalásunk<br />
koráig. Restaurált cserépedények<br />
és a földben századokon<br />
át megmaradt fegyverek,<br />
fibulák (a kor „biztosító<br />
tű"-jének is nevezhetnénk<br />
e díszes, ékszerszámba<br />
menő, férfi-, női és gyermekruhadarabokat<br />
összefogó tárgyakat),<br />
a vélelmezhetően<br />
szertartásokhoz szükséges<br />
tárgyak, edények sora látható.<br />
No és egy fűtő-sütő-főző<br />
alkalmatosság mérethelyes<br />
modellje is, és a szegedi Móra<br />
Ferenc Múzeum munkatársának,<br />
Antal Tamásnak makettje<br />
az ásatások alapján<br />
„elképzelt" korabeli szarmata-településről<br />
. E kettőt szemlélve<br />
elképzelhetjük, hogyan<br />
is élhettek eleink itt, a Kárpát-medence<br />
„Barbaricum"-<br />
ában. Ma már tudjuk, hogy<br />
ó'seink is lehettek; tünékeny<br />
kultúrájuk nyomai - ha valóban<br />
figyelemmel vagyunk<br />
történelmünkre-mindennapjainkban<br />
is tetten érhető.<br />
A szarmaták - jazigok,<br />
roxolánok, alánok és a többi<br />
törzs - így vannak hát jelen<br />
mai életünkben. A hogyanokra<br />
a feleletet az ez év novemberéig<br />
nyitva tartó kiállítás<br />
adja meg.<br />
Nemesi-Kálmán László<br />
Az Erkel Ferenc Társaság január 11-én,<br />
hétfőn délután 4 órától megemlékezést tart<br />
a Mogyoróssy János könyvtárban. A rendezvényen<br />
a 100 éve elhunyt Erkel Ferencné<br />
Adler Adél és a 180 éve született Erkel<br />
Rudolf 1848/49-es honvédorvos életének<br />
és munkásságának főbbeseményeitD. Nagy<br />
András, a társaság titkára idézi meg. (-cs-)<br />
Felhívás az 1999. évi Arany János versmondó versenyre<br />
A Nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület 1999-ben is megrendezi<br />
Nagyszalontán az Arany János versmondó versenyt. A hagyományoknak megfelelően<br />
a versenyen számos romániai magyar iskola és az utóbbi években több<br />
környékbeli magyarországi település iskoláinak diákjai is bemutatták versmondó<br />
képességüket.<br />
A versenyre választandó egy Arany és egy Petőfi lírai vers. Kérjük, hogy a versek<br />
témái kapcsolódjanak az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz.<br />
A versenyt három korosztályban bonyolítják le: I. ált. isk. 5-6. osztály; II. ált. isk.<br />
7-8. osztály; középiskolások.<br />
A <strong>Gyulai</strong> Arany János Művelődési Egyesület ebben az évben is csatlakozni kíván<br />
a rendezvényhez a gyulai diákok részvételi lehetőségének megszervezésével.<br />
Az egyesület felhívással fordul a gyulai diákokhoz, a verseny előírásainak<br />
szellemében válogató versenyt rendez, várhatóan februárban. A válogató győzteseit<br />
az egyesület kiutaztatja a nagyszalontai versenyre, melynek időpontja március<br />
elején lesz.<br />
Jelentkezési feltétel a fentieken kívül: érvényes útlevél!<br />
A jelentkezéseket január 16-ig kérjük leadni a Mogyoróssy könyvtárban, az<br />
Arany János Művelődési Egyesület címére.<br />
Egyesületünk - jó felkészülést kívánva - minden versmondót szeretettel vár a<br />
versenyre!<br />
Dr. Friedrich Endréné az egyesület elnöke<br />
Kedves érettségiző<br />
Iskolánk az 1999/2000-es tanévben az alábbi<br />
indít képzést:<br />
fiatalok!<br />
szakmákban<br />
fazekas, bőrtárgy készítő, tűzzománco- Idegennyelv-oktatás: angol, nézottdísztárgy-készítő,<br />
textilműves-szövő, met, kezdő- és haladó csoportoknak,<br />
cukrász, virágkötő, dísznövénytermelő, Jelentkezési lapot az iskolától lehet<br />
középfokú ügyintéző titkár, pedagógiai kérni.<br />
asszisztens, felsőfokú gyógypedagógiai<br />
asszisztens, számítástechnikai szoftverüzemeltető,<br />
idegenforgalmi ügyintéző,<br />
Nyílt nap: 1999. január 21.<br />
Jelentkezni lehet: Göndöcs Be<br />
európai üzleti asszisztens.<br />
Kollégiumot fiúknak, lányoknak biztosítunk.<br />
A képzés és a kollégium ingyenes.<br />
nedek Szakképző Iskola Gyula, Kossuth<br />
1. u. 26., tel.: 66/463-123, vagy<br />
463-540.
Change language