Új Peugeot 107 Divat- és környezetbarát - T-Mobile

RoAMING RoAMING
AMSZTERDAM
A MoBILjÁN!
Küldje a HOLL szót SMS-ben a 17123-as, díjmentes
számra az amszterdami háttérképekért!
Történelmi küzdelem a tengerrel
A Delta-program a szerkezeti bravúrokon
túl azért is bámulatra méltó, mert
az innovatív védômûvek építését a
kockázatnak kitett érték beszámításával,
az 1950-es években forradalminak
számító képlet alapján végezték, így
a projekt kezdettôl fogva teljesítette a
biztonság és a gazdaságosság követelményeit.
Az Oosterschelde-gát átadása
után pályázatot írtak ki az ugyancsak
kulcsfontosságú Maeslant-gát építésére,
amely a Nieuwe Waterweg (Új víziút)
vízszintjének szabályozásával, leereszthetô
és elforgatható acélkapuk
segítségével védi Európa legjelentôsebb
kikötôjét, Rotterdamot, miközben
lehetôvé teszi a tengerjáró hajók zavartalan
forgalmát. Az ország zömének
nyugalmát biztosító két gigantikus gát,
a Delta-védômûvek „koronaékszereinek”
súlyát jól érzékelteti, hogy Beatrix
királynô személyesen avatta fel ôket.
Stratégia kétszáz évre
Az 1953-as vihardagály keletkezését
és következményeit vizsgálva arra a
következtetésre jutottak a szakemberek,
hogy a tengerparton és a sûrûn
lakott mögöttes területeken hasonló
erejû árhullám 10 ezer évente fordulhat
elô. Minthogy a holland GDP 45
százalékát ebben a régióban állítják
elô, a klíma- és árvízvédelmi kutatók
ezt is messze túl kockázatosnak tartják.
A globális felmelegedés és a szélsôséges
idôjárás ráadásul lényegesen
megnöveli a vízszint emelkedésének
valószínûségét. A hollandok az európai
folyók gyakori áradását egyértelmûen
ennek a folyamatnak tudják be, miként
arra is felhívták a figyelmet, hogy az
Északi-tengeren egyre vadabb viharok
veszélyeztetik a gátrendszereket. Megfigyelésüket
igazolta a több országot
fenyegetô 2007. novemberi árhullám,
amikor elôször kellett leereszteni az új
Maeslant-gát hatalmas acélkapuit.
Találkozások 24.oldal
Az ambiciózus projekt tudományos kutatáson,
gazdaságossági számításokon és
össztársadalmi együttmûködésen alapul,
a kormány erôteljes támogatásával.
A kemény tapasztalatokon edzett hollandok stratégiai
szemlélete és legendás szakértelme világszerte
keresett: a kiemelten kockázatos övezetnek minôsülô
New Orleans árvízvédelmének kialakításában
is ôk segítenek. A világhírû építész, Rem Koolhaas
emellett olyan szélparkhálózat létesítésére dolgozott
ki tervet, amely hét parti országnak termelne áramot,
és nagyban csökkentené Európa energiafüggôségét.
„Az élô nép a jövôjének épít” – akár
az ország mottójaként is felfogható
az Északi-tengert és a mai IJsseltavat
elválasztó Afsluitdijk (Zárógát)
emlékmûvének felirata. A vizionárius
hollandok ezúttal még nagyobb fába
vágták a fejszéjüket, ugyanis nemrég
közzétett programjuk célja az, hogy
200 évre elôre kivédjék a klímaváltozás
hátrányos hatásait. Ekkora távlat
túl merésznek tetszhet a fejlôdés
beláthatatlanságának tükrében, de a
terv nagyon is pragmatikus alapokon
nyugszik. A Cees Verman vezette Delta
Bizottság a leghitelesebb forrásból
gyûjtött adatokat. Az óceánokat egybefüggô
tömegnek tekintô és viselkedésüket
e szerint prognosztizáló elôrejelzések
helyett speciális felmérést
készíttettek a 2007-es Nobel-békedíjon
Al Gore-ral osztozó Intergovernmental
Panel on Climate Change szakértôivel.
Az eredmények azt mutatják, hogy
az Északi-tenger vízszintje 2050-ig 40,
2100-ig 65–130 centiméterrel, 2200-ig
pedig négy méterrel emelkedik a jelenlegihez
képest, tehát a cselekvés valójában
létszükséglet.
Elébe vágni a tengernek
Míg a lakosság attól tart, hogy a vízszintemelkedés
még beljebb nyomja a tele -
püléseket a szárazföldön, a Delta Bi zottság
szerint három méter különbség sem
jelent majd problémát, ha most elkezdik
a tenger visszaszorítását. Az ország
nyugati partvonalának 4 kilo méteres
„kitolása” a gyakorlatban annyit jelent,
hogy a kotróhajók egy évszázadon át
minden egyes évben 121 millió köbméter
homokot szednek fel a tengerfenékrôl
és raknak le a partszegélyre,
amit a hullámok természetes úton leülepítenek,
és lassan létrejön a rekreációs
övezetnek is alkalmas új partszakasz.
Ha minden tervszerûen halad,
Hollandia területe a földnyerés révén
100 év múlva mintegy ezer négyzetkilométerrel
nôhet. Emellett mesterséges
szigetláncot létesítenének az északi
part védelmére, a Rajna és a Maas
torkolatánál termôföldet alakítanának
vissza ártérré az Alpokból lezúduló
csapadék felfogására, valamint a
védômûvek megmagasításán kívül további
vihardagály elleni gátakat építenének
Rotterdam, Dordrecht és más
városok körül. A vízelvezetést megkönnyítendô,
a tenger mozgásával
összhang ban fokozatosan másfél méterrel
tervezik megemelni az IJssel-tó
vízszintjét.
A modern gátépítés vívmányai
Az ambiciózus elképzelés megvalósítása
kétségkívül áldozatokat kíván. A maratoni
kotrómûvelet a környezetvédôk
tiltakozását vívhatja ki, ellenállásra lehet
számítani az árteresítés miatt költözésre
kényszerülô gazdálkodóktól,
és az IJssel-tavat övezô házak tulajdonosai
sem fognak örülni a munká-
EuRÓPA ZÖLDAKKuMuLÁToRA
A PARToN
ugyancsak modellértékûnek
számít az északi-tenger partvidékének
megújuló energiaforrását
hasznosító megaprojekt, amelyet
Rem Koolhaas dolgozott ki
a Holland Természet- és Környezetvédelmi
Alapítvány megbízásából.
A látnoki terveirôl ismert
sztárépítész Zeekracht-koncepciója
„Európa zöldakkumulátorát”
hozná létre nemzetközi
együttmûködésre épülô szélfarmhálózattal.
A hajózási útvonalakkal,
természetvédelmi és
üdülôövezetekkel összekapcsolt
erômûlánc a számítások szerint
annyi energiát termelhetne a hét
érintett parti országban, amennyit
ma az Arab-öböl állít elô, és 2020ra
önállóan fedezné a mélyföldi
háztartások áramszükségletét.
A regionális szuperhálózat közös
know-how-val és infrastruktúrával
mûködne, és a szolgáltatástól az
elosztáson át a kereskedelemig
lefedné az energetikai tevékenység
teljes spektrumát. A fenntartható
fejlesztésben áttörést jelentô
programmal 2050-re lényegesen
csökkenne a kontinens oroszországtól
és az öbölbeli olajállamoktól
való függôsége.
latoknak. Nem minden térség kaphat
egyforma erôsségû védelmet, az elkötelezettség
mégis megvan a társadalom
minden szintjén. Az árvízkezelési
program zárásaként novemberben a
kormány kezdeményezésére és részvételével
végrehajtották az elsô átfogó
evakuációs gyakorlatot. A holland
attitûd világviszonylatban is iránymutató
lehet, hiszen ma hárommilliárd ember,
a Föld népességének fele él olyan
parti területen, ahol a globális felmelegedés
a legnagyobb károkat okozhatja.
A fokozott áradásveszély és a kevésbé
feltûnô, de hasonlóan súlyos gondok
– köztük a tengervíz beszivárgása a
felszín alatti víztartó rétegekbe – a demográfiai
és az ökológiai trendek alapján
2025-ben már hatmilliárd (!) ember,
a 8,5 milliárdra tehetô össznépesség
közel kétharmadának életminôségét
fogják rontani.
Találkozások 25.oldal
SZÖVEG: www.hg.hu FoTÓ: profimedia.hu, Red Dot