Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe ... - MABIE

More documents

Recommendations

Info

Tisztelt Címzettek ! Alulírottak, magyarországi bírák, dr. Ravasz László, a Csongrád Megyei Bíróság bírája (judge - Csongrád County Court) és dr. Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája (judge - Buda Central District Court) magyar állampolgárok és uniós polgárok a következőkben leírtak alapján petíciót terjesztünk elő a bírói függetlenség megsértése miatt az Európai Parlamenthez az EUMSZ 227. cikke alapján, egyben tájékoztatjuk az alábbiakról a további Tisztelt Címzetteket: 1. dr. Ravasz László (a továbbiakban R.L.) 2011 tavaszán a jelenlegi bírósági közép- és felsővezetés igazgatási visszaéléseit, az európai uniós normáknak meg nem felelő ítélkezési gyakorlatot erőteljesen, de nem gyalázkodva és nem rágalmazó tényállításokkal bíráló írásokat (véleményt) publikált a médiában. A cikkek megírására elsősorban azért került sor, mert több bírósági igazgatási vezető az egyéni bírói függetlenséget súlyosan és alapvetően sértő magatartást tanúsított. Dr. Czene Klára, a Csongrád Megyei Bíróság Elnöke ezt követően fegyelmi eljárást (SZF1/2011) indított R.L.-el szemben a Fővárosi Ítélőtábla mellett működő Szolgálati Bíróságon a „bíróság tekintélyének megsértése” miatt, az európai és a nemzetközi emberi jogi standardok szerint meg nem engedett módon egyenlőségjelet téve egyes bírósági vezetők tekintélye és a bíróság (jó esetben megszolgált) tekintélye közé. Az a megyei elnök indított a bírói függetlenség védelme érdekében fellépő R.L. ellen fegyelmi eljárást, aki egész működésével alapjaiban veszélyeztette a Csongrád megyei bíróságok jogállami működését több - részben e beadványban és mellékleteiben is feltárt - visszaéléssel. Korábban - a jelenlévő dr. Czene Klára teljes egyetértésével és kifejezett szándékai szerint - a Csongrád Megyei Bíróság Polgári Kollégiuma Vezetője a 2010. február 3-án kelt igazgatási ügyszámú jegyzőkönyv szerint írásbeli utasítást (2010.El.XIV.E.9/5.) adott R.L.-nek egy konkrét ügybeli érdemi döntésre, jogerősen meghozott határozata megváltoztatására az egyéni bírói függetlenség súlyos megsértésével A „javasolt” döntés ráadásul a bíróság anyagi érdekeit kedvezően érintette. A jegyzőkönyv 2. oldalának utolsó bekezdése szerint az „összes körülményeket mérlegelve indokolt, hogy a Cégbíróság”… számú ”végzését az eljáró dr. Ravasz László bíró saját hatáskörében részben változtassa meg oly módon, hogy…”. R.L. kérelmére dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az ezzel kapcsolatos iratokat áttekintette és érthetetlen módon nem látott okot jogszerű igazgatási beavatkozásra (pl. igazgatási vizsgálat elrendelése dr. Czene Klárával szemben, az ügyelosztási rend R.L.-t érintő jogellenes megváltoztatása elleni fellépés stb.), és maga is hozzájárult ezzel a bírói függetlenség súlyos megsértéséhez, illetve annak "legalizálásához". 2. Dr. Czene Klára még az R.L. ellen indult előbbi fegyelmi eljárás kezdeményezésekor is jogellenesen járt el. Dr. Czene Klára az általa készített fegyelmi eljárást kezdeményező okiratot véleményünk szerint jogellenesen titkosította, bizalmas okirattá minősítette, mivel ezzel akarta megakadályozni, hogy R.L. azt nyilvánosságra tudja hozni. Az iratot R.L.úgy akarta átvenni, hogy az ezzel összefüggő titoktartási nyilatkozatot nem írta alá, mert tudta, hogy egyedül a fegyelmi eljárás legalább korlátozott nyilvánossága akadályozhatja meg a jogsértéseket, s ez felel meg a közérdeknek. Mivel a titoktartási nyilatkozatot R.L. nem írta alá, ezért a titkosított okiratot nem is adta át dr. Czene Klára, annak ellenére, hogy erre a Bjt. rendelkezései szerint köteles lett volna. Miután dr. Czene Klára a saját jogsértésére rájött, 5 nap után megszüntette a titkosítást, de az iratot mint a fegyelmi eljárás kezdeményezője a mai napig nem adta át R.L-nek. A fenti okiratot a titkosítás megszüntetése után a szolgálati bíróság elnöke, Pálné dr. Mikola Júlia küldte meg R.L-nek annak ellenére, hogy erre nem is volt joga a Bszi. szerint. A szolgálati bíróság teljesen jogellenesen és a törvény előtti 2
egyenlőséget, a fegyveregyenlőséget sértő módon így próbálta meg kiküszöbölni dr. Czene Klára jogsértését. Semmilyen jogszabály nem kötelezi a bírót a titoktartási nyilatkozat aláírására és semmilyen jogszabály sem renelkezik akként, hogy a nyilatkozat alá nem írása egyenlő lenne az okirat átvételének megtagadásával (amely szabályszerű kézbesítésnek minősülne). E joghézagot nem lehet az eljárás alá vont bíró terhére kitölteni. A jogsértést R.L. és a jogi képviselője, SZ.P. kifogásként kívánta érvényesíteni a fegyelmi eljárás során, de ezidáig ezt semmilyen formában sem volt hajlandó figyelembe venni a szolgálati bíróság eljáró tanácsa (dr. Krémer László a tanács elnöke, Tóthné dr. Révész Anna bíró, dr. Rácz József bíró). 3. dr. Szepesházi Péter (a továbbiakban: SZ.P.) 2006 évi bíróvizsgálata (FB Elnöke – 2005.El.VI.L.15/11) alapján alkalmas minősítést és ezzel határozatlan idejű kinevezést kapott a Fővárosi Bíróság akkori elnökétől a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke, dr. Szepes András alkalmatlanságot rögzítő véleménye ellenére. Ezt követően SZ.P.-t számos diszkriminatív eljárás, igazgatási anomália, rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlás sújtotta dr. Szepes András részéről: törvénytelen bíróvizsgálat (2006-2007 – 2006. november 15-én kelt jelentés elnöki ügyszám nélkül (!) faxon megküldve az értékelésre törvényes elrendelés esetén egyébként jogosult akkori fővárosi bírósági elnöknek), jogellenes átosztások (2007.03.19.-én kelt 1998.El.VI.B. 976/41/2.), törvényellenes ügycsoportváltás (2011 - 2010.El.III.A.01/10.), munkába járással kapcsolatos rövid idejű és ritka késedelmek folytán fegyelmi eljárás-kezdeményezéssel fenyegetőzés (2011 – 2011.El.XV.B.1.04/3.), egy bírósági vezetői pályázati eljárásban a véleménynyilvánító szavazáson demokratikus szavazati jogával összefüggő véleménynyilvánítási jogával kapcsolatos rendeltetésellenes joggyakorlás és diszkrimináció (2011 márciusa – 2011.El.II.B.1.02.), érdemi ítélkezési tevékenységet érintő, azaz mindenképpen jogellenes elnöki intézkedés (2011 – ld. részletesebben a 4. pont). SZ.P. hiába hívta fel dr. Szepes András felettes bírósági vezetői figyelmét a fenti dokumentumokkal is igazolt súlyos igazgatási visszaélésekre, ők nem indítottak igazgatási vizsgálat dr. Szepes András ellen. (SZ.P. a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is kérte felterjeszteni a 2011. március 21-én kelt kérelmét, így minden bizonnyal a főbíró is tudomást szerzett a dokumentumokkal igazolt jogsértésekről.) Végül SZ.P. ellen 2011 novemberében a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese soron kívüli bíróvizsgálatot rendelt el dr. Szepes András 2011. májusi kezdeményezésére, azt követően, hogy SZ.P. 2011 szeptemberében nyilvánosságra hozta a bírósági levelezőrendszeren, hogy elvállalta R.L. jogi képviseletét a fegyelmi eljárásban (1.pont) és ugyanott R.L. és SZ.P. egy közösen megírt bírósági reform-koncepciót is közzétettek, melyben élesen bírálták a jelenlegi bírósági vezetők egy része által megvalósított visszaéléseket. A bíróvizsgálatot kezdeményező okiratot SZ.P. többszöri írásbeli kérése ellenére sem bocsátották rendelkezésére. 4. 2011. szeptember 19-én kelt, 2010.El.X.A.29/4.-es számú felhívásában dr. Szepes András, a Budai Központi Kerületi Bíróság Elnöke az ítélkezési tevékenységében független bíró, azaz SZ.P. súlyosan jogellenes befolyásolását valósította meg. Egyértelműen és nyilvánvalóan SZ.P. érdemi ítélkezési tevékenységét érintette ez az elnöki intézkedés, mert az adott peres ügy tárgya, tehát a kapcsolattartás anyagi jogi időbeli hatályáról, ezzel összefüggésben egy egyezség jóváhagyásáról vagy annak megtagadásáról a dr. Szepes András által bíráló jelleggel kifejtettek tagadhatatlanul az ügy érdeméhez tartoznak. 5. R.L. 2011. augusztusában panasszal és közérdekű bejelentéssel élt dr. Baka Andrásnál, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökénél a Csongrád Megyei Bíróság Elnöke jelen beadványban az eddigiekben leírt jogellenes vezetői magatartása miatt, s amiatt is, hogy dr. Czene Klára megsértette R.L.-nek a családi élet védelmével összefüggő emberi jogait. Amikor dr. Czene Klára közölte a fegyelmi eljárás kezdeményezését R. L.-el, még aznap 3
Page 1: Tárgy 1.: Petíció az Európai Pa
Page 5 and 6: cikkét. Ráadásul súlyos valótl
Page 7 and 8: visszaélő egyes igazgatási vezet

Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe ... - MABIE

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?