Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe ... - MABIE

More documents

Recommendations

Info

ehívatta magához R.L.-nek a Csongrád Megyei Bíróságon dolgozó barátnőjét és mondvacsinált kifogásokat hozott fel ellene. Nyilvánvalóan jelezte ezzel R. L.-nek, hogy még a családjával szemben is alkalmazhat retorziót, ha érdekei úgy kívánják. Ezzel azonos logika szerint egy tanácsvezető asszonyt is megpróbált rávenni arra, hogy R.L. édesanyját, a 78 éves nyugdíjas bíró, dr. Ravasz Lászlónét "győzze meg" arról, hogy akadályozza meg R. L.-t a bírósági vezetés tisztességtelen része elleni nyilvános fellépésben. A Magyar Nemzet és a Népszabadság napilap hasábjain is megjelent egyébként olyan írás, amely a Csongrád Megyei Bíróságon szolgálatot teljesítő, de a bírósági vezetés felszólítására bírói tisztségükről lemondó (korábban bírósági vezető) bírák idegállapotának gyanús, az igazgatási vezetés közvetett felelősségét mindenképpen felvető, az egyik bírónál csak ideiglenes, míg a másiknál tartós megromlására hívta fel a figyelmet. Más bíróságokon is előfordult, hogy igazgatási konfliktusban érintett bíró gyanús körülmények között került elmegyógyintézetbe, vagy szenvedett depresszió miatt súlyos egészségkárosodást. A Magyar Hírlapban is jelent meg írás 2011-ben egy ilyen bíróval kapcsolatban. R.L. a Baka Andrásnak címzett beadványában az ezzel kapcsolatos bírósági vezetői visszaélések kivizsgálását is kérte. A Legfelsőbb Bíróság elnöke 2011. szeptemberi levelében érthetetlen módon elutasította R.L. dr. Czene Klárával és dr. Szepes Andrással szemben előterjesztett részletesen (részben a jelen kérelemben foglaltakkal is) indokolt igazgatási vizsgálat megindítása iránt kérelmét (21 196/2011 OIT HIV. számú levél) és a nem e két vezetőt érintő, de az előbbiekkel összefüggő esetek kivizsgálását is megtagadta, pedig a panasz és a közérdekű bejelentés részletes és alapos kivizsgálására a 2004. évi .XXIX tv. 141. §-a alapján köteles lett volna. 6. A 2011-ben megalkotott 4/2011-es OIT-szabályzat mint alsóbb szintű nem jogszabályi norma egyes rendelkezései (4. §.) a bíróvizsgálatok tekintetében olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek a Bjt.-ben rögzített garanciális határidők (Bjt. , 51. §-ának (1) bekezdése a 49. §-ának (1) bekezdésére tekintettel) jogellenes meghosszabbítására alkalmas logikát követnek, hosszabb ideig a vizsgálattal együtt járó bizonytalanságban tartva a soron kívüli vagy a rendes értékelés alá vont bírót. Nem állítunk e körben már megvalósított konkrét (célzatos, szándékos) visszaélést, de az ilyen szabályzatok előkészítésében megnyilvánuló, az emberi jogokra "vak" hozzáállás nagyon is jellemző az igazgatási szervezeti kultúrára. A nem diszkriminatív tartalmú (mert nyilván csak a bíróságok nevében eszközölt hivatalos tájékoztatásra kiterjedő) 11/2010-es számú OIT szabályzatot pedig dr. Czene Klára diszkriminatív módon értelmezte és alkalmazta az R.L. elleni fegyelmi eljárás kezdőiratában, azt állítva, hogy egy bíró az igazgatásról még a maga nevében is csak a megyei elnök engedélyével nyilatkozhat. 7. Az R.L. elleni fegyelmi eljárásban a hazai jogszabályok szerint is pártatlanságot igénylő vizsgálóbiztosként kijelölt dr. Maka Mária ahelyett hogy rögzítette volna az eljárás alá vont bíró terhére és javára szóló bizonyítékokat, tényállási elemeket, inkább ügyészi szerepben lépett fel. Visinszkij szellemében elkészített 2011. október 18-án kelt SZF1/24/2011-es számú vizsgálati jelentése végén megállapította a fegyelmi vétség elkövetését és javasolta R.L. megbüntetését (nem tévedés, vizsgálóbiztosként tette ezt !), továbbá R.L. egyik eljárási kifogásának elutasítását is indítványozta a szolgálati bíróságnak (!). Az eljárásban tehát két személy is a vádat képviseli, dr. Czene Klára a fegyelmi eljárás megindítója (ez önmagában eljárásjogilag rendben is van) és dr. Maka Mária vizsgálóbiztos, a fegyveregyenlőség tehát nem érvényesül. A Strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága egyébként is több ítéletében kimondta, hogy azonos személy több eljárási pozícióban nem szerepelhet, de dr. Maka Mária az eljárásban, mint fegyelmi büntetést indítványozó ("ügyész") és mint a bíróság tagja (hiszen a Bjt. 70. §-ának (3) bekezdése alapján a vizsgálóbiztos a szolgálati bíróság tagja !) is fellépett és ezzel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. 4
cikkét. Ráadásul súlyos valótlanságot állított vizsgálati jelentésben akkor, amikor R.L. írásbeli kérelmét, mely szerint elismert és igazolt egészségi állapota folytán 2012. január 1- je utáni vizsgálati meghallgatást kért, úgy interpretálta, mintha R.L. lemondott volna vizsgálati meghallgatásáról és csak a vizsgálati jelentés elkészítése után a szolgálati bíróság előtti tárgyaláson kívánna személyes előadást tenni. Mindez nem zavarta a szolgálati bíróságot és 25-ös számú határozatával a fegyelmi eljárás megindítása mellett döntött, a dr. Maka Mária által „elbírált” eljárási kifogásokra pedig egyáltalán nem tért ki határozata indokolásában, azt sugallva ezzel, hogy a bíróságnak már nem kell e kifogásokat elbírálni, mert dr. Maka Mária már megtette azt. A Bjt. szerint azonban minden kérdésben a szolgálati bíróság háromtagú tanácsának kell döntenie. Mindezeken túlmenően az eljáró szolgálati tanács egyes meghozott határozatai ellen nem biztosítottak jogorvoslati lehetőséget, annak ellenére sem, hogy ezt mind a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Bszi., az EU Alapjogi Chartája, mind az Emberi Jogok Európai Egyezménye kötelezővé teszi. A jogorvoslati jogot a Szolgálati Bíróság titkos, törvény felhatalmazása nélkül elkészített ügyrendje (SZBÜ) zárja ki. 8. Az R.L. ellen indított fegyelmi eljárásban tehát egy jogszabálynak nem minősülő, a Szolgálati Bíróság által alkotott norma, az ún. SZBÜ (Szolgálati Bíróság Ügyrendje) alapján jár el a Szolgálati Bíróság. Azaz egy titkos, a nyilvánosság számára és az eljárás alá vont bíró számára sem az interneten, sem hivatalos lapban nem hozzáférhető fontos előírásokat tartalmazó eljárási jogszabály alapján ítélkeznek egy olyan ügyben, amelyben akár a bíró elbocsátását is elrendelhetik, ráadásul az ügyrend megalkotására semmilyen törvény nem hatalmazta fel a Szolgálati Bíróságot. Nem túlzás kijelenteni, hogy - a szolgálati bíróság tanácsának tagjai egyéni tisztességének megítélésétől függetlenül - ez a körülmény a bolsevik vagy a fasiszta diktatúrák koncepciós pereit idézi. Amennyiben SZ.P. bíróvizsgálati eredménye ellen fellebbezésre kerül sor, akkor a szolgálati bíróság ugyanezen ügyrend alapján jár majd el. 9. Továbbra is a Fővárosi Ítélőtábla mellett Működő Elsőfokú Szolgálati Bíróság előtt az R. L. ellen indított SZF1/2011-es számú fegyelmi eljárásnál maradva: a bíróság 2011. szeptember 29-én a 18-as számú végzésével eszközölte az előzetes vizsgálat elrendelését, mivel ez a döntés és az előzetes vizsgálat lefolytatása az előfeltétele magának a fegyelmi eljárás megindításának. Egy ilyen lényeges határozatot a Szolgálati Bíróság 3 tagú tanácsának kellene meghoznia, ehhez képest a fegyelmi eljárás iratai között csak olyan végzés található, amelyet csak és kizárólag a tanács elnöke írt alá, míg a többi tag aláírása hiányzik, mivel a távollévők helyett és nevükben is a tanácselnök írt alá. A fenti végzés 2011. szeptember 29- én Budapesten kelt. Meglepő módon azonban a fegyelmi eljárás iratai között ezen végzésnek még az eredeti példánya sem található meg, csak a határozat fax-másolata, amelyből megállapítható, hogy a fax-küldeményt 2011. szeptember 29-én 12 órakor a Pécsi Ítélőtábláról adták fel. Így egyértelmű, hogy a fegyelmi tanács tagjai tanácsülést nem tartottak és kizárt, hogy Budapesten keletkezett volna az okirat. Ez a körülmény nem csak közokirat-hamisítás gyanúját vetheti fel, hanem még ennél is fontosabb, hogy egy valódi személyes együttes jelenlétet feltételező tanácsülés hiányában egy ilyen fontos döntésnél hiányzott az érdemi alapos végigbeszélés, ami jogellenes és vérlázító is egy eljárás alá vont kollegával szemben. Arról nem is beszélve, hogy az a körülmény is alapjaiban sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a szolgálati bíróság tanácsa dr. Czene Klárának R.L. minden beadványát megküldte, amelyekre ő írásbeli észrevételeket tett, de ezeket R.L-nek illetve jogi képviselőjének nem küldte meg a szolgálati bíróság eljáró tanácsa. Úgy hozott több R.L. számára kedvezőtlen határozatot a fegyelmi tanács, hogy R.L és jogi képviselője dr. Czene Klára beadványainak létezéséről egyáltalán tudott volna, és azokkal kapcsolatban nyilatkozatot tehettek volna. 5
Page 1 and 2: Tárgy 1.: Petíció az Európai Pa
Page 3: egyenlőséget, a fegyveregyenlős
Page 7 and 8: visszaélő egyes igazgatási vezet

Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe ... - MABIE

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?