Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe ... - MABIE

Tárgy 1.:
Petíció az Európai Parlamenthez
A petíció címe:
"A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései
és az egyéni bírói függetlenség védelme"
Címzett:
Európai Parlament
(European Parliament)
és
(a kiegészítő csatolmányok tekintetében:)
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága
(Committee on Petitions)
Tárgy 2.:
Tájékoztatás a további Tisztelt Címzettek részére
Címzettek:
Minden magyarországi bíró
Az Emberi Jogok Európai Bírósága
(European Court of Human Rights)
A 2010-es demokrácia-index listán előkelő helyen álló egyes országok
budapesti nagykövetségei:
Svédország Budapesti Nagykövetsége
Finnország Budapesti Nagykövetsége
Dánia Budapesti Nagykövetsége
Német Szövetségi Köztársaság Budapesti Nagykövetsége
Egyesült Királyság Budapesti Nagykövetsége
Az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége
Ausztrália Budapesti Nagykövetsége
A Legfelsőbb Bíróságok Elnökeinek Európai Hálózata
A magyarországi európai parlamenti képviselők
A Magyar Köztársaság Parlamentjének képviselői
Transparency International
TASZ
Magyar Helsinki Bizottság
1

Tisztelt Címzettek !
Alulírottak, magyarországi bírák, dr. Ravasz László, a Csongrád Megyei Bíróság bírája (judge -
Csongrád County Court) és dr. Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája (judge -
Buda Central District Court) magyar állampolgárok és uniós polgárok a következőkben leírtak
alapján petíciót terjesztünk elő a bírói függetlenség megsértése miatt az Európai Parlamenthez az
EUMSZ 227. cikke alapján, egyben tájékoztatjuk az alábbiakról a további Tisztelt Címzetteket:
1. dr. Ravasz László (a továbbiakban R.L.) 2011 tavaszán a jelenlegi bírósági közép- és
felsővezetés igazgatási visszaéléseit, az európai uniós normáknak meg nem felelő ítélkezési
gyakorlatot erőteljesen, de nem gyalázkodva és nem rágalmazó tényállításokkal bíráló
írásokat (véleményt) publikált a médiában. A cikkek megírására elsősorban azért került sor,
mert több bírósági igazgatási vezető az egyéni bírói függetlenséget súlyosan és alapvetően
sértő magatartást tanúsított. Dr. Czene Klára, a Csongrád Megyei Bíróság Elnöke ezt
követően fegyelmi eljárást (SZF1/2011) indított R.L.-el szemben a Fővárosi Ítélőtábla
mellett működő Szolgálati Bíróságon a „bíróság tekintélyének megsértése” miatt, az európai
és a nemzetközi emberi jogi standardok szerint meg nem engedett módon egyenlőségjelet
téve egyes bírósági vezetők tekintélye és a bíróság (jó esetben megszolgált) tekintélye közé.
Az a megyei elnök indított a bírói függetlenség védelme érdekében fellépő R.L. ellen
fegyelmi eljárást, aki egész működésével alapjaiban veszélyeztette a Csongrád megyei
bíróságok jogállami működését több - részben e beadványban és mellékleteiben is feltárt -
visszaéléssel. Korábban - a jelenlévő dr. Czene Klára teljes egyetértésével és kifejezett
szándékai szerint - a Csongrád Megyei Bíróság Polgári Kollégiuma Vezetője a 2010. február
3-án kelt igazgatási ügyszámú jegyzőkönyv szerint írásbeli utasítást (2010.El.XIV.E.9/5.)
adott R.L.-nek egy konkrét ügybeli érdemi döntésre, jogerősen meghozott határozata
megváltoztatására az egyéni bírói függetlenség súlyos megsértésével A „javasolt” döntés
ráadásul a bíróság anyagi érdekeit kedvezően érintette. A jegyzőkönyv 2. oldalának utolsó
bekezdése szerint az „összes körülményeket mérlegelve indokolt, hogy a Cégbíróság”…
számú ”végzését az eljáró dr. Ravasz László bíró saját hatáskörében részben változtassa meg
oly módon, hogy…”. R.L. kérelmére dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az
ezzel kapcsolatos iratokat áttekintette és érthetetlen módon nem látott okot jogszerű
igazgatási beavatkozásra (pl. igazgatási vizsgálat elrendelése dr. Czene Klárával szemben,
az ügyelosztási rend R.L.-t érintő jogellenes megváltoztatása elleni fellépés stb.), és maga is
hozzájárult ezzel a bírói függetlenség súlyos megsértéséhez, illetve annak "legalizálásához".
2. Dr. Czene Klára még az R.L. ellen indult előbbi fegyelmi eljárás kezdeményezésekor is
jogellenesen járt el. Dr. Czene Klára az általa készített fegyelmi eljárást kezdeményező
okiratot véleményünk szerint jogellenesen titkosította, bizalmas okirattá minősítette, mivel
ezzel akarta megakadályozni, hogy R.L. azt nyilvánosságra tudja hozni. Az iratot R.L.úgy
akarta átvenni, hogy az ezzel összefüggő titoktartási nyilatkozatot nem írta alá, mert tudta,
hogy egyedül a fegyelmi eljárás legalább korlátozott nyilvánossága akadályozhatja meg a
jogsértéseket, s ez felel meg a közérdeknek. Mivel a titoktartási nyilatkozatot R.L. nem írta
alá, ezért a titkosított okiratot nem is adta át dr. Czene Klára, annak ellenére, hogy erre a Bjt.
rendelkezései szerint köteles lett volna. Miután dr. Czene Klára a saját jogsértésére rájött, 5
nap után megszüntette a titkosítást, de az iratot mint a fegyelmi eljárás kezdeményezője a
mai napig nem adta át R.L-nek. A fenti okiratot a titkosítás megszüntetése után a szolgálati
bíróság elnöke, Pálné dr. Mikola Júlia küldte meg R.L-nek annak ellenére, hogy erre nem is
volt joga a Bszi. szerint. A szolgálati bíróság teljesen jogellenesen és a törvény előtti
2

egyenlőséget, a fegyveregyenlőséget sértő módon így próbálta meg kiküszöbölni dr. Czene
Klára jogsértését. Semmilyen jogszabály nem kötelezi a bírót a titoktartási nyilatkozat
aláírására és semmilyen jogszabály sem renelkezik akként, hogy a nyilatkozat alá nem írása
egyenlő lenne az okirat átvételének megtagadásával (amely szabályszerű kézbesítésnek
minősülne). E joghézagot nem lehet az eljárás alá vont bíró terhére kitölteni. A jogsértést
R.L. és a jogi képviselője, SZ.P. kifogásként kívánta érvényesíteni a fegyelmi eljárás során,
de ezidáig ezt semmilyen formában sem volt hajlandó figyelembe venni a szolgálati bíróság
eljáró tanácsa (dr. Krémer László a tanács elnöke, Tóthné dr. Révész Anna bíró, dr. Rácz
József bíró).
3. dr. Szepesházi Péter (a továbbiakban: SZ.P.) 2006 évi bíróvizsgálata (FB Elnöke –
2005.El.VI.L.15/11) alapján alkalmas minősítést és ezzel határozatlan idejű kinevezést
kapott a Fővárosi Bíróság akkori elnökétől a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke, dr.
Szepes András alkalmatlanságot rögzítő véleménye ellenére. Ezt követően SZ.P.-t számos
diszkriminatív eljárás, igazgatási anomália, rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlás
sújtotta dr. Szepes András részéről: törvénytelen bíróvizsgálat (2006-2007 – 2006.
november 15-én kelt jelentés elnöki ügyszám nélkül (!) faxon megküldve az értékelésre
törvényes elrendelés esetén egyébként jogosult akkori fővárosi bírósági elnöknek),
jogellenes átosztások (2007.03.19.-én kelt 1998.El.VI.B. 976/41/2.), törvényellenes
ügycsoportváltás (2011 - 2010.El.III.A.01/10.), munkába járással kapcsolatos rövid idejű és
ritka késedelmek folytán fegyelmi eljárás-kezdeményezéssel fenyegetőzés (2011 –
2011.El.XV.B.1.04/3.), egy bírósági vezetői pályázati eljárásban a véleménynyilvánító
szavazáson demokratikus szavazati jogával összefüggő véleménynyilvánítási jogával
kapcsolatos rendeltetésellenes joggyakorlás és diszkrimináció (2011 márciusa –
2011.El.II.B.1.02.), érdemi ítélkezési tevékenységet érintő, azaz mindenképpen jogellenes
elnöki intézkedés (2011 – ld. részletesebben a 4. pont). SZ.P. hiába hívta fel dr. Szepes
András felettes bírósági vezetői figyelmét a fenti dokumentumokkal is igazolt súlyos
igazgatási visszaélésekre, ők nem indítottak igazgatási vizsgálat dr. Szepes András ellen.
(SZ.P. a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is kérte felterjeszteni a 2011. március 21-én kelt
kérelmét, így minden bizonnyal a főbíró is tudomást szerzett a dokumentumokkal igazolt
jogsértésekről.) Végül SZ.P. ellen 2011 novemberében a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese
soron kívüli bíróvizsgálatot rendelt el dr. Szepes András 2011. májusi kezdeményezésére,
azt követően, hogy SZ.P. 2011 szeptemberében nyilvánosságra hozta a bírósági
levelezőrendszeren, hogy elvállalta R.L. jogi képviseletét a fegyelmi eljárásban (1.pont) és
ugyanott R.L. és SZ.P. egy közösen megírt bírósági reform-koncepciót is közzétettek,
melyben élesen bírálták a jelenlegi bírósági vezetők egy része által megvalósított
visszaéléseket. A bíróvizsgálatot kezdeményező okiratot SZ.P. többszöri írásbeli kérése
ellenére sem bocsátották rendelkezésére.
4. 2011. szeptember 19-én kelt, 2010.El.X.A.29/4.-es számú felhívásában dr. Szepes András, a
Budai Központi Kerületi Bíróság Elnöke az ítélkezési tevékenységében független bíró, azaz
SZ.P. súlyosan jogellenes befolyásolását valósította meg. Egyértelműen és nyilvánvalóan
SZ.P. érdemi ítélkezési tevékenységét érintette ez az elnöki intézkedés, mert az adott peres
ügy tárgya, tehát a kapcsolattartás anyagi jogi időbeli hatályáról, ezzel összefüggésben egy
egyezség jóváhagyásáról vagy annak megtagadásáról a dr. Szepes András által bíráló
jelleggel kifejtettek tagadhatatlanul az ügy érdeméhez tartoznak.
5. R.L. 2011. augusztusában panasszal és közérdekű bejelentéssel élt dr. Baka Andrásnál, a
Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökénél a Csongrád Megyei Bíróság Elnöke jelen
beadványban az eddigiekben leírt jogellenes vezetői magatartása miatt, s amiatt is, hogy dr.
Czene Klára megsértette R.L.-nek a családi élet védelmével összefüggő emberi jogait.
Amikor dr. Czene Klára közölte a fegyelmi eljárás kezdeményezését R. L.-el, még aznap
3

ehívatta magához R.L.-nek a Csongrád Megyei Bíróságon dolgozó barátnőjét és
mondvacsinált kifogásokat hozott fel ellene. Nyilvánvalóan jelezte ezzel R. L.-nek, hogy
még a családjával szemben is alkalmazhat retorziót, ha érdekei úgy kívánják. Ezzel azonos
logika szerint egy tanácsvezető asszonyt is megpróbált rávenni arra, hogy R.L. édesanyját, a
78 éves nyugdíjas bíró, dr. Ravasz Lászlónét "győzze meg" arról, hogy akadályozza meg R.
L.-t a bírósági vezetés tisztességtelen része elleni nyilvános fellépésben. A Magyar Nemzet
és a Népszabadság napilap hasábjain is megjelent egyébként olyan írás, amely a Csongrád
Megyei Bíróságon szolgálatot teljesítő, de a bírósági vezetés felszólítására bírói
tisztségükről lemondó (korábban bírósági vezető) bírák idegállapotának gyanús, az
igazgatási vezetés közvetett felelősségét mindenképpen felvető, az egyik bírónál csak
ideiglenes, míg a másiknál tartós megromlására hívta fel a figyelmet. Más bíróságokon is
előfordult, hogy igazgatási konfliktusban érintett bíró gyanús körülmények között került
elmegyógyintézetbe, vagy szenvedett depresszió miatt súlyos egészségkárosodást. A
Magyar Hírlapban is jelent meg írás 2011-ben egy ilyen bíróval kapcsolatban. R.L. a Baka
Andrásnak címzett beadványában az ezzel kapcsolatos bírósági vezetői visszaélések
kivizsgálását is kérte. A Legfelsőbb Bíróság elnöke 2011. szeptemberi levelében érthetetlen
módon elutasította R.L. dr. Czene Klárával és dr. Szepes Andrással szemben előterjesztett
részletesen (részben a jelen kérelemben foglaltakkal is) indokolt igazgatási vizsgálat
megindítása iránt kérelmét (21 196/2011 OIT HIV. számú levél) és a nem e két vezetőt
érintő, de az előbbiekkel összefüggő esetek kivizsgálását is megtagadta, pedig a panasz és a
közérdekű bejelentés részletes és alapos kivizsgálására a 2004. évi .XXIX tv. 141. §-a
alapján köteles lett volna.
6. A 2011-ben megalkotott 4/2011-es OIT-szabályzat mint alsóbb szintű nem jogszabályi
norma egyes rendelkezései (4. §.) a bíróvizsgálatok tekintetében olyan szabályokat
tartalmaznak, amelyek a Bjt.-ben rögzített garanciális határidők (Bjt. , 51. §-ának (1)
bekezdése a 49. §-ának (1) bekezdésére tekintettel) jogellenes meghosszabbítására alkalmas
logikát követnek, hosszabb ideig a vizsgálattal együtt járó bizonytalanságban tartva a soron
kívüli vagy a rendes értékelés alá vont bírót. Nem állítunk e körben már megvalósított
konkrét (célzatos, szándékos) visszaélést, de az ilyen szabályzatok előkészítésében
megnyilvánuló, az emberi jogokra "vak" hozzáállás nagyon is jellemző az igazgatási
szervezeti kultúrára. A nem diszkriminatív tartalmú (mert nyilván csak a bíróságok nevében
eszközölt hivatalos tájékoztatásra kiterjedő) 11/2010-es számú OIT szabályzatot pedig dr.
Czene Klára diszkriminatív módon értelmezte és alkalmazta az R.L. elleni fegyelmi eljárás
kezdőiratában, azt állítva, hogy egy bíró az igazgatásról még a maga nevében is csak a
megyei elnök engedélyével nyilatkozhat.
7. Az R.L. elleni fegyelmi eljárásban a hazai jogszabályok szerint is pártatlanságot igénylő
vizsgálóbiztosként kijelölt dr. Maka Mária ahelyett hogy rögzítette volna az eljárás alá vont
bíró terhére és javára szóló bizonyítékokat, tényállási elemeket, inkább ügyészi szerepben
lépett fel. Visinszkij szellemében elkészített 2011. október 18-án kelt SZF1/24/2011-es
számú vizsgálati jelentése végén megállapította a fegyelmi vétség elkövetését és javasolta
R.L. megbüntetését (nem tévedés, vizsgálóbiztosként tette ezt !), továbbá R.L. egyik eljárási
kifogásának elutasítását is indítványozta a szolgálati bíróságnak (!). Az eljárásban tehát két
személy is a vádat képviseli, dr. Czene Klára a fegyelmi eljárás megindítója (ez önmagában
eljárásjogilag rendben is van) és dr. Maka Mária vizsgálóbiztos, a fegyveregyenlőség tehát
nem érvényesül. A Strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága egyébként is több
ítéletében kimondta, hogy azonos személy több eljárási pozícióban nem szerepelhet, de dr.
Maka Mária az eljárásban, mint fegyelmi büntetést indítványozó ("ügyész") és mint a
bíróság tagja (hiszen a Bjt. 70. §-ának (3) bekezdése alapján a vizsgálóbiztos a szolgálati
bíróság tagja !) is fellépett és ezzel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6.
4

cikkét. Ráadásul súlyos valótlanságot állított vizsgálati jelentésben akkor, amikor R.L.
írásbeli kérelmét, mely szerint elismert és igazolt egészségi állapota folytán 2012. január 1-
je utáni vizsgálati meghallgatást kért, úgy interpretálta, mintha R.L. lemondott volna
vizsgálati meghallgatásáról és csak a vizsgálati jelentés elkészítése után a szolgálati bíróság
előtti tárgyaláson kívánna személyes előadást tenni. Mindez nem zavarta a szolgálati
bíróságot és 25-ös számú határozatával a fegyelmi eljárás megindítása mellett döntött, a dr.
Maka Mária által „elbírált” eljárási kifogásokra pedig egyáltalán nem tért ki határozata
indokolásában, azt sugallva ezzel, hogy a bíróságnak már nem kell e kifogásokat elbírálni,
mert dr. Maka Mária már megtette azt. A Bjt. szerint azonban minden kérdésben a szolgálati
bíróság háromtagú tanácsának kell döntenie. Mindezeken túlmenően az eljáró szolgálati
tanács egyes meghozott határozatai ellen nem biztosítottak jogorvoslati lehetőséget, annak
ellenére sem, hogy ezt mind a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Bszi., az EU Alapjogi
Chartája, mind az Emberi Jogok Európai Egyezménye kötelezővé teszi. A jogorvoslati jogot
a Szolgálati Bíróság titkos, törvény felhatalmazása nélkül elkészített ügyrendje (SZBÜ)
zárja ki.
8. Az R.L. ellen indított fegyelmi eljárásban tehát egy jogszabálynak nem minősülő, a
Szolgálati Bíróság által alkotott norma, az ún. SZBÜ (Szolgálati Bíróság Ügyrendje) alapján
jár el a Szolgálati Bíróság. Azaz egy titkos, a nyilvánosság számára és az eljárás alá vont
bíró számára sem az interneten, sem hivatalos lapban nem hozzáférhető fontos előírásokat
tartalmazó eljárási jogszabály alapján ítélkeznek egy olyan ügyben, amelyben akár a bíró
elbocsátását is elrendelhetik, ráadásul az ügyrend megalkotására semmilyen törvény nem
hatalmazta fel a Szolgálati Bíróságot. Nem túlzás kijelenteni, hogy - a szolgálati bíróság
tanácsának tagjai egyéni tisztességének megítélésétől függetlenül - ez a körülmény a
bolsevik vagy a fasiszta diktatúrák koncepciós pereit idézi. Amennyiben SZ.P. bíróvizsgálati
eredménye ellen fellebbezésre kerül sor, akkor a szolgálati bíróság ugyanezen ügyrend
alapján jár majd el.
9. Továbbra is a Fővárosi Ítélőtábla mellett Működő Elsőfokú Szolgálati Bíróság előtt az R. L.
ellen indított SZF1/2011-es számú fegyelmi eljárásnál maradva: a bíróság 2011. szeptember
29-én a 18-as számú végzésével eszközölte az előzetes vizsgálat elrendelését, mivel ez a
döntés és az előzetes vizsgálat lefolytatása az előfeltétele magának a fegyelmi eljárás
megindításának. Egy ilyen lényeges határozatot a Szolgálati Bíróság 3 tagú tanácsának
kellene meghoznia, ehhez képest a fegyelmi eljárás iratai között csak olyan végzés található,
amelyet csak és kizárólag a tanács elnöke írt alá, míg a többi tag aláírása hiányzik, mivel a
távollévők helyett és nevükben is a tanácselnök írt alá. A fenti végzés 2011. szeptember 29-
én Budapesten kelt. Meglepő módon azonban a fegyelmi eljárás iratai között ezen
végzésnek még az eredeti példánya sem található meg, csak a határozat fax-másolata,
amelyből megállapítható, hogy a fax-küldeményt 2011. szeptember 29-én 12 órakor a Pécsi
Ítélőtábláról adták fel. Így egyértelmű, hogy a fegyelmi tanács tagjai tanácsülést nem
tartottak és kizárt, hogy Budapesten keletkezett volna az okirat. Ez a körülmény nem csak
közokirat-hamisítás gyanúját vetheti fel, hanem még ennél is fontosabb, hogy egy valódi
személyes együttes jelenlétet feltételező tanácsülés hiányában egy ilyen fontos döntésnél
hiányzott az érdemi alapos végigbeszélés, ami jogellenes és vérlázító is egy eljárás alá vont
kollegával szemben. Arról nem is beszélve, hogy az a körülmény is alapjaiban sérti a
tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a szolgálati bíróság tanácsa dr. Czene Klárának R.L.
minden beadványát megküldte, amelyekre ő írásbeli észrevételeket tett, de ezeket R.L-nek
illetve jogi képviselőjének nem küldte meg a szolgálati bíróság eljáró tanácsa. Úgy hozott
több R.L. számára kedvezőtlen határozatot a fegyelmi tanács, hogy R.L és jogi képviselője
dr. Czene Klára beadványainak létezéséről egyáltalán tudott volna, és azokkal kapcsolatban
nyilatkozatot tehettek volna.
5

10. Ugyanezen fegyelmi eljárásban a szolgálati bíróság 25-ös számú határozatával a fegyelmi
eljárás megindításáról döntött. Nagyon fontos közbenső, de érdemi döntésről van szó,
melyet - gondolhatnánk - alapos és személyes tanácskozás előzött meg a tanács tagjai
részéről, hiszen a bírák elleni fegyelmi eljárások súlya miatt döntött úgy a jogalkotó a Bjt.-
ben, hogy tanácsban járjanak el. Ehhez a jogalkotói elváráshoz képest – akár még ismeretlen
tettes által elkövetett közokirathamisítás gyanúja hiányában is – furcsa, hogy egy budapesti
(azaz nyilván a székhelyi, fővárosi ítélőtáblai, mert különben más helyszín kellene, hogy
szerepeljen a végzésben !) tanácskozás után meghozott november 2-i végzésnek csak olyan
kiadmányai vannak és eredeti példánya van az iratban, melyen 2011. november 7-i irodai
érkeztető bélyegző szerepel. Azaz egy a Fővárosi Ítélőtáblára 5 nappal később érkezett iratot
már 2011. november 2-án ugyanott aláírtak a tanács tagjai, ami ugye lehetetlen. Nem mi, a
petíció benyújtói állítjuk, hogy ez így történt, maga a határozat eredeti példányai és
kiadmányai "állítják" ezt. Ráadásul a tanács tagjai részéről a Budapestre és vidékre utazás
költségei megtérítése iránti kérelem csak 2011. november 7-e vonatkozásában került
benyújtásra, 2011. november 2-ára érthetetlen módon nem. A 2011. november 7-i újabb
tárgyalást kitűző határozat kelte és a 25-ös számú végzés érkeztetőbélyegzője szerinti
érkezés időpontja furcsán egybeesik (mindkettő 2011. november 7-e). Egy ilyen fontos,
alapos vizsgálatot és tanácskozást igénylő döntést tartalmazó (25-ös számú) végzés
esetében, amely lezárja a vizsgálati szakaszt és dönt a folytatásról vagy a fegyelmi eljárás
megtagadásáról, a tisztességes eljárás (Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikke)
látszatának is nagy jelentősége van. E látszat a fentiek alapján megengedhetetlen mértékben
megsérült.
11. Különös fényt vet az előbbiekre az a tény, hogy a szolgálati bíróság tagjait a megyei és a
táblaelnökök javaslatára a főleg bírósági felső vezetőkből álló OIT választotta és a szolgálati
bíróság tagjai szinte kizárólag bírósági vezetők. Az egyes fegyelmi ügyben eljáró tanács
tagjait pedig a szolgálati bíróság elnöke jelöli ki nem nyilvános és ellenőrizhetetlen
szempontok szerint. R.L többször kérte, hogy az eljáró tanács tagjai írásban nyilatkozzanak
arról, hogy a cikkeiről másnak az eljárás megindítása előtt kinyilvánítottak-e véleményüket,
mert ha igen akkor elfogultnak tekinthetők. E nyilatkozat megtételére egyik szolgálati bíró
sem volt hajlandó és az R.L elfogultsági kifogását elbíráló szolgálati bírósági tanács sem
foglalkozott ezzel (dr. Saághy Ferenc a tanács elnöke, dr. Stefancsik Márta Anna bíró, dr.
Mocsár Attila Zsolt bíró). Mindez legalább a pártatlanság látszatát veszélyezteti, ezért
alapvetően sérti a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogot természetesen nem csak az
R.L. ellen indult, s nem is csak az SZ.P. ügyében később megindítandó esetleges eljárásban,
hanem bármelyik bírósági vezetőket bíráló, az akaratuknak az egyéni bírói függetlenség
jegyében nem engedelmeskedő bíró elleni (fegyelmi vagy alkalmassági felülvizsgálati)
szolgálati bírói eljárásban is. Egy ha nem is minden szereplőre kiterjedő módon, de több
elemében is koncepciós és az R.L. cikkeiben rögzített bírálatok miatt bosszúálló jellegű
eljárásban az eddigiekben írt anomáliák elkerülésére különös gonddal kellett volna törekedni
- olyan körülmények között mindenképpen, amikor a szolgálati bíróság összetétele általában
is a bírósági felső vezetés befolyása alatt áll.
Kérjük minderre tekintettel az Európai Parlamentet az EUMSZ 227. cikke alapján, hogy a minket
érintő összes az uniós jog által biztosított jogainkat sértő bírósági igazgatási visszaéléseket a csatolt
mellékletek alapján megvizsgálni és a petíciót elfogadhatóvá nyilvánítva (Európai Parlament
Eljárási Szabályzata 201. cikke) a szükséges intézkedéseket (201-203. cikk) megtenni szíveskedjen
– különös tekintettel a fenti kiemelt 1-11. pontokban írt visszásságokra, de nemcsak azokra, a
személyi felelősséget és az azokból kialakítandó tapasztalatokat is érintően. E körben nemcsak a
konkrét jogsértéseket elkövető dr. Czene Klára és dr. Szepes András, a hivatali hatalmukkal
6

visszaélő egyes igazgatási vezetők és szolgálati bírósági bírák, hanem a fenti személyek jogsértéseit
legalább „elnéző”, de bizonyos esetekben a felelőségre vonás megtagadásával azt tevékenyen
támogató bírósági vezetés és dr. Baka András főbíró személyes felelőssége sem megkerülhető. A
fent megjelölt visszaélések feltárása, illetőleg a szükséges intézkedések megtétele azért is fontos,
mert a magyar bíróságok bírái az Európai Unió jogát is alkalmazzák, így függetlenségük
megsértésével az uniós jog, jogelvek, joggyakorlat (s egyébként más nemzetközi jogelvek)
alkalmazása is veszélybe kerülhet. Az uniós jog sérelmének elkerülése az Európai Unió és az
Európai Parlament alapvető érdeke, melyet a tagállami bírák függetlenségét és a bíráknak az
Európai Alapjogi Charta, az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított legalapvetőbb
emberi és polgári jogait védő petíció elfogadásával és alapos vizsgálatával biztosíthatnak. Nem
véletlen, hogy a SZ.P. 2006. évi alkalmas eredménnyel zárult vizsgálata során a BKKB vezetése
SZ.P.-nél a magyarországi joggyakorlattal való tudatos szembehelyezkedést kifogásolta, semmilyen
különbséget nem téve a kötelező és a nem kötelező (akár az uniós joggal vagy elvekkel, pl. a
családon belüli erőszak egyesült államok-beli, nyugat-európai elveivel sok elemében ellentétes)
magyarországi joggyakorlattól eltérés között.
Megjegyezzük, hogy az 1-11. pontban írt súlyos jogsértéseket azért is emeltük ki, mert ezek
többsége valóságnak megfelelőségét minden részletesebb, időigényes vizsgálat nélkül is meg lehet
ítélni, szinte igen/nem-jellegű kérdésekről van szó. Így pl. (8. pont) ha bárki tagadja azt a tényt,
hogy a szolgálati bíróság az R.L. elleni fegyelmi eljárásban jelenleg egy törvény felhatalmazása
nélkül készített, ráadásul nem hozzáférhető, titkos eljárási jogszabály (SZBÜ) szerint jár el, akkor
nincs más dolga, mint megjelölni a törvényi felhatalmazást és a hozzáférést (pl. link, közlöny). Ha
ezt nem teszi, akkor a jogsértés fennáll. Vagy pl. ha valaki tagadja azt a körülményt, hogy SZ.P.
ellen 2007-ben dr. Szepes András vezetőtársával törvénytelen bíróvizsgálatot folytatott le (3. pont),
akkor a csatolt átfogó negatív bírói értékelést tartalmazó dokumentum keltezését megelőző, az
akkori vonatkozó törvénynek (Bjt.) megfelelő bíróvizsgálat-elrendelésről szóló iratot mutat be. Ha
nem teszi, akkor a jogsértés fennáll.
A jogsértések az alábbi európai uniós jogainkba ütköznek: Európai Unió Alapjogi Charta 1. cikke
(az emberi méltósághoz való jog), 10. (gondolatszabadság) és 11. cikke (véleménynyilvánítási
szabadság), 20. cikke (törvény előtti egyenlőség), 21. cikke (diszkrimináció tilalma), 27. cikk (a
munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz), 30. cikk (az indokolatlan elbocsátással
szembeni védelem), 31. cikk (tisztességes és igazságos munkafeltételek, a munkavállaló
egészségének védelme), 47. cikk (a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog),
48. cikk (az ártatlanság védelme és a védelemhez való jog), 52. cikk (1) bekezdése.
Több civil szervezet, kutató, tudományos műhely is jelezte a jelenlegi, bírói önigazgatásnak csúfolt
igazságszolgáltatási igazgatási rendszer súlyos működési zavarait, az átalakítás szükségességét. Mi
a petíció benyújtói, sok bírótársunkhoz hasonlóan a saját bőrünkön tapasztaltuk a jogsértéseket, a
tisztességtelen, a beosztott bírák sorsa iránt közömbös bírósági vezetők személyi összefonódásait,
az egyéni bírói függetlenség védelmét többnyire elhanyagoló helyi-, közép- és felső szintű
igazgatást. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek,
vezetőinek magatartása és mulasztásai tekintetében a magyar állam mint uniós tagállam,
demokratikus jogállam más (végrehajtó és jogalkotó) szerveinek képviselői közvetlenül nem
gyakorolhatnak beavatkozást. Ezért meglehetősen szerencsétlen az a jogi helyzet, melyben az uniós
jog szerint jogilag jelen petíciós eljárásban a Magyar Köztársaság és nem a jelenlegi bírósági
vezetés egy része felelős a fenti jogsértésekért, miközben erkölcsi értelemben ez fordítva igaz.
Olyan közvetett döntésekkel azonban az állam más hatóságai, testületei is hozzájárulhatnak a
petícióban sérelmezett problémák megoldásához, mint pl. a bírósági reform magas színvonalú, a
belső demokratizmust, a helyi bírói önkormányzatok erősítését, új szervezeti kultúrát szolgáló
megalkotása, a jelenlegi bírósági vezetés egy része által sújtott áldozatok jogszerű megvédésében, a
törvényesség helyreállításában is érdekelt bírósági vezetők jelölésével, megválasztásával.
7

Mindenféleképpen szükség van a hatályos Bszi. és Bjt. megváltoztatására, az európai normáknak
megfelelő, a magyar bírák többségének véleményét tükröző új szervezeti-jogállási törvények
megalkotására a Magyar Bírói Egyesület által kidolgozott és más progresszív stratégiai
koncepciókban rögzített javaslatok alapján. Érdemi előrelépés esetén visszavonjuk petíciónkat.
Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata 201. cikke értelmében a petíció képviselőjeként dr.
Szepesházi Pétert (1025 Budapest, Mecenzéf u. 18. II/3., e-mail: szepeshazip@gmail.com, 00-36-
30-3701-201) jelöljük meg, a képviselő helyettese: dr. Ravasz László (levelezési cím: Szeged, Háló
u. 9/B., e-mail: ravaszlaszlo@yahoo.com, 00-36-30-5674-124).
Állunk az Eljárási Szabályzat 202. cikkének (5) bekezdése szerinti esetleges magyarországi (a
Csongrád Megyei Bíróságon, a Budai Központi Kerületi Bíróságon és az OIT Hivatalánál
lefolytatandó) tényfeltáró látogatáson is a bizottság rendelkezésére, kérjük a bizottságot, hogy
tanulmányozza a teljes vonatkozó – akár birtokunkban nem lévő, részünkre nem is kézbesített -
iratanyagot. Nem kérjük a petíció bizalmas kezelését.
Bármelyik nyomtatott vagy internetes magyarországi vagy külföldi média, portál, honlap számára
külön megkeresés, engedélykérés nélkül is hozzájárulunk jelen kérelmünk és tájékoztatásunk (akár
rövidített, szerkesztett) közléséhez.
Budapest, 2011.11.28.
dr. Ravasz László
a Csongrád Megyei Bíróság bírája
judge (Csongrád County Court)
dr. Szepesházi Péter
a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája
judge (Buda Central District Court)
8