Hevítéstechnológia energiagazdálkodási és környezetvédelmi ...

1.4. Magyarország energiahordozó helyzete
1.4.1. Energiapolitika célkitűzései
Az energiapolitika rendszerváltozás utáni 1993. évi megfogalmazása és Országgyűlés általi
elfogadása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak
részeként az energia szektorban és az energetika peremfeltételeiben. Számottevően
mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, lényegesen csökkent az energiahordozók által okozott
környezetterhelés, sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energia szektor, kialakult a
versenypiac feltételrendszere mind a kőolajszármazékok, mind a vezetékes energiahordozók
területén. Ugyanakkor tovább nőtt az ország importfüggősége és megmaradt a magas fosszilis
energia részarány is, és a pozitív trendek ellenére az energiahatékonyság javítása terén is jelentős
tartalékok vannak. Ezzel egyidejűleg drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi
energiapiacon, ami maga után vonta a földgáz árának növekedését is: véget ért az „olcsó” energia
korszaka. Az ország uniós csatlakozásának következtében az energetikai szabályozási feltételek is
megváltoztak.
A fenti tényezők szükségessé tették a gazdaságpolitika részeként megfogalmazott, a nemzeti
preferenciákra alapozott, de az Európai Unió erőterébe helyezett, rugalmas energiapolitika
megfogalmazását. Ennek jegyében 2007-ben a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium elkészítette
a „MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2007-2020, A BIZTONSÁGOS,
VERSENYKÉPES ÉS FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS STRATÉGIAI KERETEI”
című dokumentumot, amely az „energiapolitika az országnak az ellátásbiztonság, a
versenyképesség, a fenntartható fejlődés követelményeinek egyaránt megfelelő, a
fogyasztóvédelemmel összhangban lévő energiaellátását szolgáló, fő stratégiai kereteket
kijelölő dokumentuma”. Nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program,
hanem azokat a hosszú távon érvényes megállapításokat és téziseket tartalmazza, amelyek segítik az
ország lakosságát, a vállalkozásokat, a kormányzatot és a politikusokat az energetikával kapcsolatos
döntéseik során. Az energiapolitika érvényesüléséhez a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, az
állami szervek és az Országgyűlés aktív közreműködése szükséges. Az energiapolitika célja tehát az
is, hogy orientálja és mozgósítsa a magyar társadalmat az energiapolitikai követelmények
teljesülése érdekében.
Az Európai Unió - így Magyarország - előtt komoly energetikai kihívások állnak:
• a kőolaj, a kőolajtermék és a földgáz piacok jövőben felmerülő problémái,
• a behozataltól való egyre növekvő függőség,
• az eddig elért diverzifikáció korlátozott mértéke,
• a magas és ingadozó energiaárak,