Hevítéstechnológia energiagazdálkodási és környezetvédelmi ...

A hazai globális energiamérleg alakulásának vizsgálatából (1.6 táblázat) is az a tendencia látható,
hogy a válsággal nem sújtott időszakban (a gazdaság növekedésének időszaka) 2000-2006 között
nőtt, majd a gazdasági válság beköszöntével 2007-2008-ban kis mértékben csökkent az
energiafelhasználás.
1.5. Fogyó energiahordozók
A szén a kőolaj és a földgáz a primer energiahordozók közül azok, amelyeknek készletei a
kitermelésük következtében csökkennek, hiszen kialakulásuk évmilliókban mérhető.
1.5.1. Szén
A világon az összes fosszilis energiahordozó közül a szén fordul elő a legnagyobb mennyiségben. A
világ fosszilis energiahordozó készleteinek 70%-a szén. Szénből állítják elő a világon a villamos
energia 33%-át és a szén képviseli a primer energiahordozók 27%-át. Nagy jelentőségű, hogy
szénelőfordulások a világon igen sok helyen találhatók. Ennek is köszönhető, hogy a szén világpiaci
ára viszonylag állandó, 2-3 USD/t minőségtől függően; míg a többi fosszilis energiahordozó ára
jelentősen ingadozik. A szénfogyasztás várható jövőbeni alakulásáról az IEA (International Energy
Agency) azt prognosztizálja, hogy az elkövetkező 15 évben mintegy 40%-kal fog növekedni. A
növekedés dinamikáját a villamos energiatermelés alakulása határozza meg.
A szén a világ energiaellátásában jelenleg és a jövőben is fontos szerepet fog betölteni. Ebből
azonban korántsem következik, hogy a szénipar gondok nélkül tekinthet a jövőbe.
A világon mindenütt olcsó energiahordozókat, és ami még fontosabb, tiszta környezetet igényelnek
a fogyasztók. A szénárak viszonylag alacsonyak és alacsonyak maradtak a különböző olajválságok
idején is, mégis fenntartások vannak a szén felhasználásával kapcsolatban. A szén gazdaságilag
versenyképes, de felhasználásának módján változtatni kell ahhoz, hogy a kívánt „tiszta
technológiát” meg lehessen valósítani.
A XX. század folyamán az erőművek technológiája lényeges változáson ment keresztül. A század
elején a széntüzelésű erőművek hatásfoka kicsi volt és igen sok tüzelőanyag ment kárba a
kéményeken keresztül, vagy a salakkal. Ebben az időben az erőművek hatásfoka alig érte el a 10%-
ot. Az 1920-30-as években bevezetett új technológia a porszéntüzelés volt. Az új típusú kazánokat
már nagyobb hőmérsékletre és nagyobb gőznyomásra tervezték, úgyhogy a 40-es években már
elérték a 20%-os hatásfokot, a 60-as években már megvalósult a 33%-os hatásfok.
A jelenleg fejlesztés alatt levő erőműi rendszerekben a szénbázisú villamosenergia termelésnél több
új technológiát alkalmaznak, ilyen pl. a nyomás alatti fluidágyas tüzelés, vagy a különböző
kombinált ciklusú megoldások. A fenti eljárások segítségével a hatásfok 45-47%-ra emelkedhet.
Végül a korszerű turbinák, a tüzelőanyag elemek es a magneto-hidrodinamikai elv alkalmazásával a