Hevítéstechnológia energiagazdálkodási és környezetvédelmi ...

1. Energiahordozók
1.1. Az energia fogalma, fajtái
Energiának nevezzük valamely anyag, test vagy szerkezet munkavégzésre való képességét. Energia
mozgatja a dolgokat szerte a Földön és az egész világmindenségben.
Az energia számtalan megjelenési formáját két fő csoportra oszthatjuk aszerint, hogy az valamilyen
mozgással kapcsolatos, vagy valamilyen formában tárolódik. A mozgással kapcsolatos energiát
mozgási, vagy kinetikus energiának, a tárolódó energiát helyzeti, vagy potenciális energiának
nevezzük.
A szén, a fa, a kőolaj és a földgáz kémiai energiát tárol, ami a helyzeti energia egyik formája. A
mozgó víznek, a szélnek mozgási energiája van. A Nap, hő és fény formájában sugároz energiát.
Potenciális vagy helyzeti energiának azt az energiát nevezzük, amellyel egy test rendelkezik a
potenciális erőtérben. A potenciális energia nagyságát mindig valamilyen nulla energia szinthez
viszonyítják. Mivel az energia munkavégző képesség, a potenciális energiát is Joule-ban mérik [J].
A potenciális energia fajtái:
• kémiai energia: biomassza, benzin, földgáz és szén (példák a tárolt kémiai energiára: a
kémiai energiát alakítjuk át hőenergiává, amikor fát égetünk a kandallóban vagy a benzin ég
a gépkocsi motorjában),
• mechanikai energia: összenyomott rugó vagy feszített hajtószíj,
• nukleáris energia: az atommagokat összetartó energia,
• gravitációs energia: a tárgyak tömegével és magasságával jellemezhető energia,
• elektromos energia: amelyet akkumulátorokban tárolhatunk.
Kinetikus vagy mozgási energia alatt a mozgásban levő testek energiáját értjük. Egy test mozgási
energiája egyenlő azzal a munkával, amit nyugalmi állapotból kell kifejtsen, hogy elérje a kívánt
sebességet és forgást.
A kinetikus energia fajtái:
• sugárzó energia: látható fény, röntgen-sugárzás, rádió hullámok, stb.,
• hő energia: geotermikus energia,
• mozgási energia: szél energia,
• hang energia: zaj.