A fényképezés gyakorlati területei - inter-studium.hu

Zelei Erika - Zombor Gyula: A fényképezés gyakorlati területei
1.9 A Képmező közepe
Kezdő fotográfusok többnyire a képmező közepébe helyezik a motívumokat.
A fényképezőgépek technikai felépítése is arra ösztönzi az embert,
hogy középre tegyen különféle képelemeket. A legtöbb gépnél ugyanis az
autófókusz középre áll be.
Körkompozíció
Ilyen esetekben rendszerint a fotón kevés a képi feszültség, ezért lényeges
tudatosan kimozdítani az elemeket a kép közepéből. Például úgy,
hogy két pólus segítségével komponálunk. Kivételes esetekben van ráció
abban, ha a motívumokat a képmező közepén helyezzük el. Egyesek például
a szimmetriát használják arra, hogy a kép archaikus, szakrális hatását
erősítsék. A másik lehetőség a képmező közepének felhasználására a
rövidülő perspektíva alkalmazása. Ennél a szerkezetnél a különféle motívumok
szinte mágnesként vonzzák a szemlélő tekintetét a kép közepe felé,
így áll elő a mozgás a képen. A körkompozíció szintén közel áll az efféle
ábrázolás módhoz.
1.10 Képi feszültség két képelem között
Az elektromos feszültség két ellentétes töltöttségű pólus között alakul ki.
A képi feszültség hasonlóan működik. A jó képformálás azt jelenti, hogy
tudatosan vezetjük a képmezőn a néző tekintetét, miként a kép ritmikája
is meghatározó ebből a szempontból. Ha valaki nem töpreng túl sokat a
kompozíción, hajlamos a témát a képmező közepére, jobb esetben az
aranymetszésbe helyezve lefényképezni. Ezek a képek nem feltétlenül
rosszak, rendszerint szép nyugodt, rosszabb esetben azonban unalmas
fotók lesznek. Hogy az unalmas kompozíciót elkerüljük, jó a képet két
súlyponttal komponálni, és ezeket a képmező szélein elhelyezni, hogy
kétpólusú feszültség keletkezzen. Ha a két pólus azonos súlyú, úgy a
kompozíció jó értelemben véve gondoskodik arról, hogy a tekintet ne találjon
nyugvó pontot a felvételen, mivel a két pólus között folyamatosan
tud ide-oda vándorolni. A tekintet kedveli ezt a fajta nyugtalanságot.
11