12.06.2015 Views

Tanulmány magyarország régióinak egészségügyi helyzetéről - ESKI

Tanulmány magyarország régióinak egészségügyi helyzetéről - ESKI

Tanulmány magyarország régióinak egészségügyi helyzetéről - ESKI

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>Tanulmány</strong> Magyarország <strong>régióinak</strong><br />

<strong>egészségügyi</strong> helyzetérõl<br />

I. rész<br />

A tanulmány készítésében részt vettek:<br />

Dr. Kincses Gyula<br />

Dr. Surján György<br />

Kováts Tamás<br />

Szilágyi Éva<br />

Szirmai László<br />

Külsõ közremûködõk:<br />

Dr. Nyers Ágnes<br />

Lipták Mária<br />

Készítette az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet<br />

Egészségügyi<br />

Stratégiai<br />

Kutatóintézet<br />

Budapest, 2003


<strong>Tanulmány</strong> Magyarország <strong>régióinak</strong><br />

<strong>egészségügyi</strong> <strong>helyzetéről</strong><br />

I. rész<br />

TARTALOMJEGYZÉK<br />

Bevezetés................................................................................................................................................................. 2<br />

I. A Dél-Alföldi régió elemzése ................................................................................................................... 5<br />

II. A Dél-Dunántúli régió elemzése............................................................................................................. 27<br />

III. Az Észak-Alföldi régió elemzése............................................................................................................ 49<br />

IV. Az Észak-Magyarországi régió elemzése................................................................................................ 71<br />

V. A Közép-Dunántúli régió elemzése ........................................................................................................ 93<br />

VI. A Közép-Magyarországi régió elemzése .............................................................................................. 115<br />

VII. A Nyugat-Dunántúli régió elemzése ..................................................................................................... 137<br />

Az egyes régiók leírásának részletes tartalomjegyzékét lásd a megfelelő fejezetnél!


Célkitűzések<br />

Bevezetés<br />

Jelen tanulmány az „Egészség Évtizede” program számára készült. Feladata, hogy Magyarország <strong>egészségügyi</strong><br />

helyzetét közigazgatási régiónként mutassa be a rendelkezésre álló demográfiai, morbiditási, mortalitási, finanszírozási,<br />

és egyéb statisztikai adatok alapján. Célja, hogy segítse a regionális szintű <strong>egészségügyi</strong> ellátás megszervezését,<br />

kimutassa az ellátáshoz való hozzáférésben mutatkozó esetleges esélyegyenlőtlenségeket, alapul<br />

szolgáljon az ideális „mintarégió” tervezéséhez.<br />

Az egyes régiók <strong>egészségügyi</strong> rendszerének kialakításához természetesen a mostaninál mélyebb, az intézmények,<br />

osztályok szintjére lemenő elemzések szükségesek, amelyek helyismeretet is feltételeznek. A tanulmányhoz<br />

tartozó CD melléklet azonban olyan adattáblákat is tartalmaz, amely a ezekhez a részletesebb elemzésekhez<br />

fölhasználható.<br />

A tanulmány a szociális helyzettel és a szociális ellátórendszerrel csak annyiban foglalkozik, amennyiben ezek<br />

az <strong>egészségügyi</strong> viszonyokra hatással vannak.<br />

Módszertani kérdések<br />

A statisztikai adatok pontossága körüli problémák közismertek. A megbízható következtetések levonását az nehezíti,<br />

hogy a hibák nagyságára vonatkozóan általában csak szubjektív benyomásokkal rendelkezünk, a hiba várható<br />

nagyságára vonatkozó számszerű adataink általában nincsenek. Ennek ellenére igyekeztünk mellőzni olyan<br />

adatok felhasználását, amelyekkel kapcsolatban valamilyen körülmény arra utal, hogy a szokásosnál is nagyobb<br />

pontatlanságot kell gyanítanunk. A tanulmányban szereplő adatok további értelmezésekor a statisztikus hiba lehetőségét<br />

mindig figyelembe kell venni. Saját elemzéseink során sem a számszerű pontosságot tételeztük fel,<br />

hanem azokat a kirívó szélsőségeket kerestük, amelyekről nehéz feltételezni, hogy statisztikai hiba következményei.<br />

A módszer kialakítása kapcsán gondot okozott, hogy mikor tekintsük jelentősnek az országos adattól – átlagtól<br />

való eltéréseket, és mikor gondoljuk azokat a természetes szórás következményének. A kérdésre egzakt választ<br />

csak megfelelő statisztikai szignifikancia-vizsgálatok adhatnának. A rendelkezésünkre álló időkeret ezt nem tette<br />

lehetővé. Az elemzés során számos adatot grafikusan megjelenítettünk, melynek csak egy kis töredéke kerülhetett<br />

be az anyagba. Ezeken a segédgrafikonokon megjelenítettük a vizsgált indikátor standard deviációját. Azokat<br />

az értékeket emeltük ki első sorban, amelyek az átlagtól ennél nagyobb mértékben tértek el.<br />

A munka egy olyan "ideális régió" <strong>egészségügyi</strong> modelljének megalkotását szolgálja, amely az ellátási felelőséget<br />

és a gazdasági racionalitást egyaránt figyelembe véve célkitűzésként tekinthető a regionális fejlesztési programok<br />

<strong>egészségügyi</strong> részének készítése során.<br />

Munkánkban azokra az adatokra kellett szorítkoztunk, amelyek valamilyen formában rendelkezésünkre álltak<br />

vagy valahol elérhetőek voltak. A tanulmány céljára adatgyűjtést nem végezhettünk. Az adatok elégtelensége<br />

leginkább a morbiditási adatok körül mutatkozik. A kórházi morbiditási adatok a HBCS finanszírozás bevezetése<br />

következtében 10 évre visszamenőleg hozzáférhetők ugyan, de ez a teljes lakossági morbiditásra nem vihető át.<br />

A Nemzeti Rákregiszter a daganatos morbiditásra vonatkozó adatai lakossági morbiditásnak szintén csak egy<br />

szűk szeletét jelenti. Más adatforrások megbízhatósága nem tűnt olyannak, hogy nyugodt lelkiismerettel bármilyen<br />

következtetést levonhassunk belőle. A teljes morbiditásra vonatkozó kép helyett ezért igyekeztünk arról<br />

képet adni, hogy mely betegségcsoportok felelősek a legnagyobb mértékben a potenciális 70 évhez viszonyított<br />

elveszett életévekért. (A pontos meghatározást lásd a KSH Demográfiai Évkönyvében). Az elvesztett életévek<br />

regionális eloszlásáról egyelőre azonban csak négy vezető halálokra vonatkozó becsült adattal rendelkezünk. A<br />

becsült érték számítását az országos adatok, és az adott betegségcsoport regionális halálozási aranyszáma alapján<br />

végeztük.<br />

A tanulmány két fő részből áll. Az első a hét régiót külön-külön, de azonos tárgyalási szerkezetben mutatja be.<br />

Amásodik rész összehasonlító elemzéseket tartalmaz, elsősorban a területi egyenetlenségek, aránytalanságok<br />

kimutatására törekszik.<br />

Az első részben az egyes régiókat bemutató fejezetek tagolódása a következő:<br />

1. Általános demográfiai, szociáális, gazdasági adatok<br />

2. Az ellátórendszer kapacitás adatai<br />

3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása<br />

A viszonyítás nélküli (abszolút) mutatókat, mint tájékoztató adatokat szerepeltetjük ugyan (ezek a Regionális<br />

Egészségügyi Tanácsok számára saját regiójuk vonatkozásában fontosak lehetnek), de az elemzésekhez<br />

igyekeztünk mindent a lakosság számához (vagy esetenként a régió területéhez) viszonyítani, hiszen csak így<br />

válnak az egyes indikátorok összehasonlíthatóvá. A régiók elemzése során az adott régióra vonatkozó számok<br />

2


mellett feltüntettük az adott indikátor legnagyobb, legkisebb és országos értéket, de nem jeleztük, hogy melyik<br />

régióban mutatkozik a legkisebb ill. legnagyobb érték. Ez azonban a grafikonokon jól látható, illetve a táblázatos<br />

részben kikereshető. A grafikonok többségét nagyság szerint haladva rendeztük, de mindig az utolsó oszlop<br />

mutatja –eltérő színnel – az országos adatot. Az éppen vizsgált régió oszlopát vonalazással emeltük ki. A<br />

szövegben pirossal emeltük ki azokat a részeket, ahol az adott régióra vonatkozó indikátor szélső értéket jelent<br />

(legkisebb vagy legnagyobb az országban.)<br />

A második főrész egyfelől az előzőekben tárgyalt indikátorok összevetéséből származó elemzéseket, másfelől<br />

további összehasonlító adatokat is tartalmaz. Az elemzési mutatók lehetnek úgynevezett relatív teljesítmény- ill.<br />

relatív kapacitásmutatók. Ezek az abszolút teljesítmény- ill. abszolút kapacitásmutatókból képzett arányszámok.<br />

A relatív teljesítménymutatók egyfajta minőségi paraméterként értelmezhetők. Ilyen például a teljesített ápolási<br />

napok és a kórházi osztályos ellátási esetek hányadosa, közismert nevén átlagos ápolási idő. A relatív<br />

kapacitásmutatók az ellátási folyamatban a szűk ill. túlmértezett keresztmetszetek kiküszöbölését célzó, ún.<br />

egyenletes kapacitás tervezését segítik. Ilyen pl. az egy CT-re jutó kórházi ágyak száma.<br />

A tanulmány nyomtatott mellékletében helyeztük el a rendelkezésünkre álló táblázatokat, adatokat, amelyeket a<br />

szöveges elemzésben értelemszerűen nem említhettünk teljes körűen. Ahol ez értelmezhető, a táblázatban<br />

szereplő indikátorok két legkisebb értékét zöld színnel, két legnagyobb értékét naranccsal jelöltük. Más<br />

táblázatokban a színezés jelentése a jelmagyarázatban található.<br />

A tanulmány CD melléklete a teljes nyomtatott változatot elektronikus formában is tartalmazza, az adatok<br />

továbbfeldolgozásra alkalmas Excel formátumban vannak megadva.<br />

A vizsgált indikátorok természetesen nem statikusak, hanem időben folyamatosan változnak. Az időbeli<br />

változásokból megbízható következtetést levonni azonban csak akkor lehet, ha hosszabb távon vizsgálhatók<br />

azonos körülmények közt és azonos módszerrel. Ilyen adatunk sajnos nem sok van. Pl. a Nemzeti Rákregiszter<br />

jelenlegi jelentési rendszere csak 1999 közepe óta működik, a korábbi adatok összehasonlításra alkalmatlanok.<br />

Az 1999-es év azonban még nem volt teljes, tehát mindössze két év adataira lehetne támaszkodni. Két adat<br />

természetesen statisztikailag nem elemezhető, hiszen két pont mindig egy egyenesbe esik. Törekedtünk viszont<br />

arra, hogy minden adat időbeli érvényességét megadjuk. Ahol ez nincs megadva, ott az adatok a 2001-es évre<br />

vonatkoznak. A lakosságszámra (10,000 ill. 100,000 stb. lakosra) vetített adatok esetében minden esetben a 2002<br />

január 1-i lakosságszámot használtuk, függetlenül attól, hogy a vetített indikátorra vonatkozó adat milyen<br />

időszakra vonatkozott. Ez azonban legföljebb a harmadik számjegyben okozhat eltérést.<br />

Adatgyűjtő rendszereink sohasem képezhetik le a teljes valóságot, csak modellszerű képet rajzolhatnak. Néhány<br />

területen azonban a modell – a tapasztalati valósággal összevetve – nemcsak elnagyoltnak, hanem torznak<br />

mutatkozik. A legjelentősebb ilyen problémát az orvosi szakmák azonosításának és besorolásának ismert<br />

nehézségei okozzák. A szakmák fogalmi rendszere sok szempontból tisztázatlan (alapszakmák, ráépített<br />

szakmák, specialitások, helyi szakmai profilok). Ráadásul a szakmai szorzók bevezetése, majd az adminisztratív<br />

eszközökkel végrehajtott szakmánkénti kapacitás-szabályzás a 90-es években sokat torzított a rendszeren. Ennek<br />

eredményeként a régiókban az egyes szakmák hiányára, alul- vagy túlméretezett voltára tett megállapításaink<br />

nem mindig a valós ellátási helyzetet, hanem a finanszírozási szerződésekben rögzített szakmakódok szerinti<br />

kapacitásviszonyokat mutatják. A tanulmány azáltal, hogy ezeket az anomáliákat kimutatja, igyekszik<br />

hozzájárulni a kérdés rendezéséhez.<br />

Megjegyzések a 3.0 verzióval kapcsolatban<br />

Az első illetve a második változat elkészülte után számos észrevételt, visszajelzést kaptunk. Az alapvetően<br />

pozitív fogadtatás mellett néhány olyan hibára is fény derült, amely korábban elkerülte a figyelmünket. Minden<br />

észrevételt hálásan fogadtunk és fogadunk a jövőben is. Külön köszönet jár Kiss Zsoltnak az Országos<br />

Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyító Megelőző Ellátási Főosztály vezetőjének és munkatársainak – elsősorban<br />

Kaló Ilonának – akik az adatokat nagyon gondosan ellenőrizték és nagyban hozzájárultak a tanulmány<br />

tökéletesítéséhez. Annak ellenére, hogy a feltárt hibák a felhasznált külső forrásokból származott, le kellett<br />

vonnunk azt a következtetést, hogy a megbízható információszolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges az<br />

adatok minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása.<br />

A harmadik változat a javításokon túlmenően lényeges újdonságokat is tartalmaz. Kibővült a szociális<br />

viszonyokat bemutató rész. A cél továbbra sem a szociális helyzet átfogó értékelése, hanem azoknak a regionális<br />

eltéréseknek a keresése, amelyek az <strong>egészségügyi</strong> rendszerre közvetlenül hatást gyakorolnak, illetve amit a<br />

regionális <strong>egészségügyi</strong> ellátás tervezésekor figyelembe kell venni. A szociális helyzetet leíró adatokat az<br />

<strong>egészségügyi</strong> állapottal illetve az ellátórendszerrel fennálló kapcsolatuk alapján csoportosítottuk. Az első<br />

csoportba azok a tényezők kerültek, amelyek az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorolnak (pl. kábítószer<br />

fogyasztás). A második csoportba az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők (lakáshelyzet,<br />

3


válások) kerültek. A harmadik csoportba aszociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők tartoznak, (pl.<br />

rokkantság, táppénz) Külön csoportban vizsgáltuk a veszélyeztetett, ellátásra szoruló gyermekekre vonatkozó<br />

adatokat. Végül az utolsó csoportba soroltuk azokat a mutatókat, amelyek az <strong>egészségügyi</strong> ellátórendszer<br />

kapacitásaival összefüggő szociális intézményi kapacitásokat írják le. Az adatok jelentős része a korábbi<br />

változatban már szerepelt, különböző helyeken. Az esetek egy részében szándékosan meghagytuk a<br />

redundanciát, pl. az ellátórendszer kapacitására vonatkozó adatok többször is megjelennek. Úgy gondoljuk, hogy<br />

ugyanaz az adat más-más összefüggésben más jelentést hordozhat.<br />

Kibővült a progresszív ellátás vizsgálata. Az előző változatban a progresszivitást csak az intézményrendszer<br />

struktúrájában és a betegelvándorlás összefüggéseiben vizsgáltuk. A mostani változat a tényleges aktivitásról is<br />

megkísérel képet adni, noha tisztában vagyunk vele, hogy a jelenlegi adatgyűjtési rendszerek nem képezik le a<br />

jelenséget maradéktalanul.<br />

A mostani változat CD melléklete sokkal több olyan információt tartalmaz, ami a nyomtatott változatban nem<br />

szerepel. Gazdagabb az ábra-anyag, mert terjedelmi okokból nem tudtunk minden elkészített ábrát szerepeltetni<br />

nyomtatásban – kidobni pedig igazán kár lenne. Ugyancsak a CD mellékletben szerepel – Dr. Bordás István<br />

szíves hozzájárulásával – a GYOGYINFOK két munkája. Az egyik a kardiológiai ellátások részletes elemzését,<br />

a másik a kórházak sok részletre kiterjedő adatait tartalmazza. Köszönetünket ezúton is kifejezzük.<br />

Felhasznált adatforrások<br />

<strong>Tanulmány</strong>unkhoz az alábbi adatforrásokat használtuk:<br />

KSH kiadványok<br />

Demográfiai Évkönyv<br />

Magyar Statisztikai Évkönyv<br />

Egészségügyi Statisztikai Évkönyv<br />

Szociális Statisztikai Évkönyv<br />

GYÓGYINFOK<br />

Kórházi ágyszám és betegforgalmi kimutatás<br />

Interneten publikált adatok<br />

Eseti feldolgozások<br />

OEP Statisztikai évkönyv<br />

További adatközlők:<br />

Nemzeti Rákregiszter (Gaudi István)<br />

Országos Gyógyintézeti Központ (Prof. Dr Pálóczi Anna)<br />

Országos Onkológiai Intézet (Prof Dr. Németh György)<br />

Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (Bolváry Gedeon)<br />

4


I. A Dél-Alföldi régió elemzése<br />

I.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ..................................................................6<br />

I.1.1. Általános adatok .............................................................................................................................6<br />

I.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam.............................................................................6<br />

I.1.3. Halálozási, haláloki adatok.............................................................................................................7<br />

I.1.4. Gazdasági, szociális adatok ............................................................................................................8<br />

I.1.5. Morbiditási adatok........................................................................................................................12<br />

I.2. Az ellátórendszer struktúrája.............................................................................................................15<br />

I.2.1. Alapellátás ....................................................................................................................................15<br />

I.2.2. Szakellátási kapacitás ...................................................................................................................15<br />

I.2.3. Speciális diagnosztika...................................................................................................................17<br />

I.2.4. Fekvőbeteg-ellátás........................................................................................................................17<br />

I.2.5. Gyógyszertári ellátottság ..............................................................................................................19<br />

I.2.6. Mentőszolgálati kapacitások.........................................................................................................19<br />

I.2.7. Szociális ellátás ............................................................................................................................20<br />

I.2.8. Humán erőforrás...........................................................................................................................20<br />

I.2.9. Eszközellátottság ..........................................................................................................................20<br />

I.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása.............................................................................22<br />

I.3.1. Alapellátás ....................................................................................................................................22<br />

I.3.2. Szakellátás ....................................................................................................................................22<br />

I.3.3. Speciális diagnosztika...................................................................................................................25<br />

I.3.4. Fekvőbeteg-ellátás........................................................................................................................25<br />

5


I.1.<br />

Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok<br />

I.1.1.<br />

Általános adatok<br />

A régiót három megye: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád alkotják. Nyugatról a Duna, keletről és délről Románia<br />

illetve Jugoszlávia határolja. Északról részben az Észak-Alföldi, részben a Közép-Magyarországi régióval szomszédos.<br />

A régió területe 18.339 km 2 . Ez az országban a legnagyobb érték. (min .6.919 az ország teljes területe: 93.029). A<br />

2002. év eleji állapot szerint lakossága 1.373.194 fő (min. 993.466, max. 2.829.047, orsz. 10.174.853). Népsűrűsége<br />

75 fő/km 2 (min. 70, max. 409, orsz. 109).<br />

Az éves bevándorlás 2001-ben –0,8 fő/1000 lakos (min. –1,6, max. 2,0), vagyis az elvándorlás meghaladja a betelepülést.<br />

I.1.2.<br />

Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam<br />

A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -4.50 fő/1000 lakos. Ez az országban a legrosszabb<br />

érték. (max. –1,71, orsz. –3,45). Az elvándorlással együtt ez azt jelenti, hogy a következő években a lakosság<br />

viszonylag jelentős mértékű csökkenésével kell számolni.<br />

Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,04 fő/1000 lakos (min. 8,69, max. 10,76, orsz. 9,53).<br />

A halálozás 13,54 fő/1000 lakos (min. 11.85, max.13.57, orsz. 12.97).<br />

Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 7,56 eset/1000 élveszületés (min. 6,31, max. 9,57, orsz. 8,13).<br />

A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 55,8 eset/100 élveszületés (min. 45,3, max. 64,8, orsz. 58,1).<br />

Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt<br />

jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.I.1.2./1. ábra<br />

A jelenség további vizsgálatra érdemes.<br />

Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás<br />

összefüggése<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála)<br />

csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála)<br />

12,00<br />

10,00<br />

8,00<br />

6,00<br />

4,00<br />

2,00<br />

0,0<br />

0,00<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

I.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls) 1<br />

A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség<br />

az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.I.1.2./2.. ábra<br />

1 Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok<br />

könyvtárban találhatók.<br />

6


80–84<br />

70–74<br />

60–64<br />

50–54<br />

40–44<br />

30–34<br />

férfi<br />

nő<br />

20–24<br />

10–14<br />

0–4<br />

80 000 60 000 40 000 20 000<br />

0 20 000 40 000 60 000 80 000<br />

I.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls)<br />

A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben<br />

nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és<br />

a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40<br />

év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb.<br />

I.1.3.<br />

Halálozási, haláloki adatok<br />

A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1354 eset/100.000 lakos (min. 1185, max. 1357, orsz. 1298).<br />

A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az<br />

egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell<br />

jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként<br />

olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.)<br />

A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 728,8 eset/100.000 lakos.<br />

Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 586,6, orsz. 661,8).<br />

Ugyanez daganatok miatt 310 eset/100.000 lakos (min. 309, max. 361, orsz. 331).<br />

Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 81 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.<br />

104, orsz. 94).<br />

Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a<br />

leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 105 eset/100.000 lakos. Ez az<br />

országban a legnagyobb érték. (min. 80, orsz. 93).I.1.3./1. ésI.1.3./2. ábra.<br />

Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben<br />

800<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset,<br />

sérülés)<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos adat<br />

I.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

7


Vezető halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben)<br />

800<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset, sérülés)<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

I.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző,<br />

hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt.<br />

A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 41,5 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték.<br />

(min. 19,9, orsz. 29,2).<br />

A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 70.6 eset/100.000 férfi lakos. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min. 32,3, orsz. 47,1).<br />

Ugyanez nőkre 15,0 eset/100.000 női lakos (min. 8,5, max. 17,0, orsz. 13,0). Tehát a férfi öngyilkosságok rendkívül<br />

magas száma miatt a régió összességében is a szomorú első helyen áll, annak ellenére, hogy a női öngyilkosság<br />

gyakorisága valamivel alacsonyabb.<br />

I.1.4.<br />

Gazdasági, szociális adatok<br />

I.1.4.-1. Foglalkoztatottság<br />

A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának<br />

összegéhez képest) 52,4% (min. 47,8, max. 58,5, orsz. 53,3).<br />

A munkanélküliségi ráta 5,4% (min. 4,2, max. 8,5, orsz. 5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően<br />

alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat.<br />

A csökkenés a régióban 23,9% (max. 35,8, min. 17,0, orsz. 26,9).<br />

Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 47,7% (min. 44,1, max.<br />

49,2, orsz. 46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 97,7% (min. 4,<br />

max. 110,2, orsz. 93,5).<br />

I.1.4.-2. GDP, beruházások<br />

A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 913 eFt/fő (min. 809, max. 1998, orsz. 1288). Az 1996-<br />

2000 közötti GDP növekedés 68,0%. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 110,7, orsz. 90,.8).<br />

A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 127,708 Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.<br />

521.861, orsz. 282.489). Az <strong>egészségügyi</strong> beruházások értéke 3444 Ft/fő (min. 1698, max. 5694, orsz. 4061). A szociális<br />

beruházások értéke 1265 Ft/fő (min. 476, max. 1279, orsz. 1010). A beruházások alacsony értéke talán magyarázhatja<br />

a GDP növekedésének alacsony értékét.<br />

Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi<br />

régió kiemelkedően legkedvezőbb helyzete. Az <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások 1 főre számított értékét<br />

hasonlítja össze régiónként az I.1.4./1. ábra.<br />

A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 5.030<br />

mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 426 mFt (min.0 max.1.136 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások<br />

teljes tervezett összege 3.219.357 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.10.562.146). Ebből<br />

a saját rész 200.045 mFt (min.0 max.282.978 orsz.994.023).<br />

8


Egy főre jutó <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások<br />

2000-ben (Ft)<br />

<strong>egészségügyi</strong><br />

szociális<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

I.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls)<br />

I.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok<br />

Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 83.450 Ft (min. 82.953, max. 130.749, orsz. 103.254). A nők bruttó<br />

átlag keresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 80%. Ez az országban a legnagyobb érték.<br />

(min. 77,6, orsz. 81,3). Ha ezt az adatot a férfi öngyilkosságok magas számával összevetjük, nem biztos, hogy pozitívan<br />

értékelhető jelenségről van szó. További elemzés javasolt.<br />

I.1.4.-4. Lakáshelyzet<br />

A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 238 lakos/100 lakás (min. 232, max. 265, orsz. 250). Az<br />

1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 1,8 lakás/1000 lakos (min. 1,6, max. 3,8, orsz. 2,8). A lakások<br />

vezetékes vízzel való ellátottsága 87,9% (min. 87,5, max. 97,0, orsz. 92,9). A csatornázottság 31,8%. Ez az országban<br />

a legkisebb érték. (max. 74,8, orsz. 53,5).<br />

I.1.4.-5. Szociális helyzetkép<br />

A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők<br />

Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait<br />

emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi<br />

azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely<br />

alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási<br />

hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a<br />

hajléktalanságot<br />

A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 29 fő/10.000 lakos<br />

(min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától<br />

egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban<br />

regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre<br />

9


30<br />

25<br />

20<br />

15<br />

10<br />

5<br />

0<br />

2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra<br />

vetítve<br />

I.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls)<br />

A régióban a kábítószer betegek száma 8 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal<br />

fogyasztók aránya 60,5 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2).<br />

A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 11,6 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az I.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók<br />

10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja.<br />

B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők<br />

Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként<br />

a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,3 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). I.1.4./3. ábra<br />

Válások száma 1000 lakosra vetítve<br />

2,7<br />

2,6<br />

2,5<br />

2,4<br />

2,3<br />

2,2<br />

2,1<br />

2,0<br />

I.1.4./3. ábra (valas_graf.xls)<br />

C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők<br />

A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 34.195 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz<br />

viszonyítva 249 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212).<br />

A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,0 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.4,2 orsz.3,4).<br />

Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 11,0 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). I.1.4./4. ábra<br />

10


Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest<br />

és egy jogosultra jutó táppénzes nap<br />

18,0<br />

16,0<br />

14,0<br />

12,0<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

táppénzesek aránya<br />

egy jogosultra jutó<br />

táppénzes nap<br />

I.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls)<br />

A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 122.615 fő. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min.34.457 orsz.497.423). A lakosságra vetítve 433 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488).<br />

D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek<br />

A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 2.729 fő/10.000 lakos<br />

(min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.096 Ft (min.4.094 max.4.353 orsz.4.193).<br />

I.1.4./5. ábra<br />

Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves<br />

lakosra vetítve<br />

4 500<br />

4 000<br />

3 500<br />

3 000<br />

2 500<br />

2 000<br />

1 500<br />

1 000<br />

500<br />

0<br />

I.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls)<br />

Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.031<br />

fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg<br />

6.258 Ft/fő (min.5.233 max.8.759 orsz.6.358).<br />

Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 164,4 fő/1000<br />

gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő:<br />

Környezeti okból 21,81 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 6,40 %. Ez az országban a legkisebb<br />

érték. (max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 69,49 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 2,30 %<br />

(min.1,92 max.5,42 orsz.2,91).<br />

A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 73 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91<br />

orsz.65). I.1.4./6. ábra<br />

11


100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú<br />

lakosra vetítve<br />

I.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls)<br />

E) Az <strong>egészségügyi</strong> ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások<br />

A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 79,5 fő/10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legnagyobb érték. (min.54,1 orsz.63,6).<br />

A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 10.835 férőhely (min.5.689<br />

max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 10.917 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai<br />

betegek részére a férőhelyek száma 1.087 férőhely (min.595 max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 1.125 fő (min.602<br />

max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 215 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak<br />

férőhelyszáma 212 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen<br />

1.184 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 20 férőhely. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min.0 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 214,2<br />

fő/10.000 60 éven felüli lakos (min.149,9 max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,7<br />

fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8).<br />

I.1.5.<br />

Morbiditási adatok<br />

I.1.5.-1. Születéskor várható élettartam<br />

A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók<br />

ki. A régióban ez az érték 68,2 év (min. 66,7, max. 69,1, orsz. 68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális<br />

eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 76,6 év (min. 75,8, max. 77,4, orsz.<br />

76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.I.1.5./1. ábra<br />

Születéskor várható élettartam években, 2001-ben<br />

férfi<br />

nő<br />

80,0<br />

75,0<br />

70,0<br />

65,0<br />

60,0<br />

55,0<br />

50,0<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

I.1.5./1. ábra (szulvarhat_graf.xls)<br />

I.1.5.-2. Elvesztett életévek<br />

A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban<br />

ez 8237 év/100.000 lakos (min. 7487, max. 9016, orsz. 8313). I.1.5./2. ábra<br />

12


100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek<br />

10 000<br />

9 000<br />

8 000<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak- Országos<br />

Magyaro. adat<br />

I.1.5./2. ábra (elveszett_graf.xls)<br />

A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elveszetett életévek száma.I.1.5./3. ábra<br />

Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszetett évek sorrendjében történt. A régióban alacsony<br />

az emésztőrendszer betegségei miatt elvesztett életévek száma, viszont magas a baleset miatt elveszítetteké.<br />

Mindkét adat magyarázata további elemzést igényel.<br />

A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt<br />

elvesztett életévek 100.000 lakosra<br />

daganat keringési emésztőrendszer baleset<br />

3000<br />

2500<br />

2000<br />

1500<br />

1000<br />

500<br />

0<br />

I.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls)<br />

I.1.5.-3. Kórházi morbiditás<br />

A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban a vezető helyen állnak a keringési rendszer<br />

betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek.<br />

A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért<br />

az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős<br />

daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján<br />

vizsgáljuk.<br />

10.000 lakosra számított kórházi esetszámok:<br />

• Keringési rendszer betegségei 544 eset/10.000 lakos (min. 419, max. 616, orsz. 561).I.1.5./4. ábra<br />

• Légzőrendszer betegségei 194 eset/10.000 lakos (min. 133, max. 276, orsz. 213).I.1.5./5. ábra<br />

13


• Mentális és viselkedési zavarok: 186 eset/10.000 lakos (min. 120, max. 207, orsz. 187).I.1.5./6. ábra<br />

10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

keringési rendszer megbetegségeiben<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

I.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)<br />

10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

légzőrendszer megbetegedéseiben<br />

300<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

I.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)<br />

10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma,<br />

mentális zavarokban<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Országos adat<br />

I.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)<br />

14


I.2.<br />

Az ellátórendszer struktúrája<br />

I.2.1.<br />

Alapellátás<br />

A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 913 (min. 645, max. 1993, orsz. 6869). Ez 1993 óta az egész<br />

országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 5,3%. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 0,2,<br />

orsz. 1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási<br />

formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,2% (min. 91,5,<br />

max. 97,2, orsz. 93,9). A vállalkozók aránya 93,2% (min. 90,4, max. 95,9, orsz. 93,9). A háziorvosi ellátottságot a<br />

10.000 lakosra jutó háziorvosok, illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez<br />

a régióban a felnőttek esetében 4,97 háziorvos/10.000 lakos (min. 4,76 max. 5,46, orsz. 5,04). A gyermekek esetében<br />

6,9 házi gyermek-orvos/10.000 gyermekkorú lakos (min. 5,1 max. 9,1, orsz. 6,8).I.2.1./1. ábra<br />

A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.<br />

Háziorvosi ellátottság 2001<br />

10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

I.2.1./1.ábra (haziorvos_graf.xls)<br />

I.2.2.<br />

Szakellátási kapacitás<br />

I.2.2.-1. Házi szakápolás<br />

A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok<br />

száme lehet. Ez a szám a régióban 3,5 szolgálat/100.000 lakos (min. 3,0, max. 4,8, orsz. 3,6).<br />

I.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás<br />

A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési<br />

óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja.<br />

Ennek értéke a régióban 114.426 óra/év/100.000 lakos (min. 90.670, max. 178.998, orsz. 123.682). További elemzések<br />

során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény<br />

átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi<br />

óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.I.2.2./1 ábra<br />

Általánosságban elmondható, hogy a Fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút<br />

értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő<br />

aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény,<br />

hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.<br />

15


100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden<br />

szakmára összesen<br />

200 000<br />

180 000<br />

160 000<br />

140 000<br />

120 000<br />

100 000<br />

80 000<br />

60 000<br />

40 000<br />

20 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

I.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls)<br />

(Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak)<br />

Országosan sajátos képet mutató szakma kódok<br />

Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli<br />

régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez<br />

az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés<br />

további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van<br />

nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, Észak-<br />

Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal.<br />

(Összesen heti 45 óra!)<br />

Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia<br />

Csak a Közép-Magyarországi Régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám<br />

A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok:<br />

belgyógyászat<br />

gyermek- tüdőgyógyászat<br />

A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok:<br />

rehabilitáció<br />

osteoporosis, klimax<br />

Nincs a régióban képviselve:<br />

fogászat, szájsebészet (Ugyanakkor szájsebész szakorvos van a járóbeteg-ellátásban!)<br />

szívsebészet<br />

nukleáris medicina.<br />

I.2.2.-3. Gondozói kapacitás<br />

A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve 100.000 lakosra.<br />

A régióban a tüdőgondozók száma 23 (min. 16, max. 35, orsz.160). A pszichiátriai gondozók száma 20 (min. 14,<br />

max.36, orsz.142). A gyermek-és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 6 (min. 4, max. 9, orsz.39).<br />

Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,67 db/100.000 lakos (min. 1,24, max. 1,99, orsz.<br />

1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 1,5/100.000 lakos (min. 0,9, max. 1,9, orsz. 1,4). A gyermek-és ifjúsági<br />

pszichiátriai gondozók esetében 1,91/100.000 lakos (min. 1,00, max. 2,65, orsz. 1,68).<br />

I.2.2.-4. Művese-állomások<br />

Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat.<br />

Az állomások száma 12 (min. 5, max. 16, orsz. 63). A kezelőhelyek száma 125 (min. 92, max. 241, orsz.<br />

927), a lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 9,1/100.000 lakos (min. 7,7, max. 11,3, orsz. 9,1).<br />

16


I.2.3.<br />

Speciális diagnosztika<br />

A régióban a CT berendezések száma 11 db (min. 6, max. 24, orsz. 69). Az MRI készülékeké 4 db (min. 2, max. 9,<br />

orsz. 26).<br />

Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó<br />

berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,79 db/100.000 lakos (min. 0,38, max. 0,85, orsz. 0,67). Az MRI-re<br />

pedig 0,29 db/100.000 lakos (min. 0,15, max. 0,40, orsz. 0,25).<br />

I.2.4.<br />

Fekvőbeteg-ellátás<br />

A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra<br />

vetített értéke 72,3/10.000 lakos (min. 71,2, max. 96,4, orsz. 80,1). Ebből aktív 59,1/10.000 lakos (min. 45,6,<br />

max. 69,1, orsz. 60,0). Krónikus 13,2/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 27,3, orsz. 20,1). A régió<br />

kórházának száma 19 (min. 15, max. 57, orsz. 176), összes ágyszáma 9927 (min. 7442, max. 27.266, orsz.<br />

8.544).I.2.4./1. ábra<br />

10.000 lakosra jutó összes ágyszám<br />

120,0<br />

100,0<br />

80,0<br />

60,0<br />

40,0<br />

20,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

I.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls)<br />

A régiónak van egyetemi kórháza, nincs állami kórháza. Magánkórház nincs, alapítványi kórház egy van, egyházi<br />

tulajdonú kórház viszont nincs a régióban.<br />

Aktív ágyak<br />

A régióban az aktív ágyak száma 8112 (min. 5110, max. 19.544, orsz. 61.088). Ez lakossághoz viszonyítva 59,1<br />

/10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0).<br />

A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.I.2.4./2. ábra<br />

Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok<br />

esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi<br />

osztály) ágyszámokat nem elemeztük.<br />

Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok<br />

Gyermek és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg<br />

pszichiátria osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az<br />

egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály<br />

csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról,<br />

ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem<br />

terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban,<br />

Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon.<br />

A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak,<br />

egy részük gyerekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok<br />

érdemben nem elemezhetők.<br />

Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban:<br />

tüdőgyógyászat<br />

Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

sebészet, traumatológia, szülészet-nőgyógyászat, hematológia, endokrinológia–anyagcsere, gasztroenterológia,<br />

kardiológia<br />

Hiányzó szakma kódok a régióban<br />

17


angiológia, tüdő- és mellkas-sebészet, a következő szakma kódok nulla ágyszámon teljesítmény jelentés történt:<br />

szívsebészet, gyermek és ifjúsági pszichiátria, gyermeksebészet, gyermek fül-orr-gége, dento-alveoláris sebészet,<br />

nefrológia<br />

10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma<br />

80,0<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

I.2.4./2.ábra (fekvoaktivagy_graf.xls)<br />

Krónikus ágyak<br />

A régióban a krónikus ágyak száma 1815 (min. 1401, max. 7722, orsz. 20.456), a lakossághoz viszonyítva<br />

13,2/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 27,3, orsz. 20,1).<br />

A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság<br />

kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben<br />

nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati,<br />

mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre<br />

szorítkozik.I.2.4./3 ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások<br />

terén.<br />

10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen<br />

30,0<br />

25,0<br />

20,0<br />

15,0<br />

10,0<br />

5,0<br />

0,0<br />

I.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls)<br />

Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

szülészet-nőgyógyászat, tüdőgyógyászat<br />

Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok nincsenek a régióban.<br />

A kórházi-kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell<br />

venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az<br />

optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól<br />

és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés<br />

során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat<br />

vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték, de 4<br />

18


másik régióban ugyanezt látjuk. (max.14, orsz. 34). 600-900 ágy közötti kórház 5 (min. 1, max. 9, orsz. 27). 300-600<br />

ágy között van 4 (min. 2, max. 15, orsz. 42), 300 ágy alatt van 7 (min. 5, max. 19, orsz. 73). Megoszlásukat az alábbi<br />

két ábra mutatja.I.2.4./4. ábra ésI.2.4./5. ábra.<br />

Dél-<br />

Alföld<br />

Országos adat<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

37%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

21%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

16%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

26%<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

42%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

19%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

24%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

15%<br />

I.2.4./4. ésI.2.4./5. ábra A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint a régióban és országosan<br />

Nyugat-Dunántúl régió<br />

1<br />

4<br />

5<br />

2<br />

3 3<br />

15<br />

8<br />

Közép-Dunántúl régió<br />

Közép-Magyarország régió<br />

Észak-Magyarország régió<br />

9 14<br />

3<br />

15<br />

19<br />

4<br />

3<br />

8<br />

7<br />

2<br />

Észak-Alföld régió<br />

5<br />

5<br />

Dél-Dunántúl régió<br />

4<br />

12<br />

3<br />

3<br />

Dél-Alföld régió<br />

5<br />

4<br />

7<br />

3<br />

Kórházak ágyszám szerint<br />

900 felett<br />

600-900<br />

300-600<br />

300 alatt<br />

I.2.5.<br />

Gyógyszertári ellátottság<br />

A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 302 (min. 182, max. 550, orsz. 1999). A lakosságra számítva<br />

2,31/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 1,87, orsz. 2,04).<br />

I.2.6.<br />

Mentőszolgálati kapacitások<br />

A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni.<br />

A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes<br />

figyelembe venni.<br />

A régióban a mentőállomások száma 26 (min. 21, max. 38, orsz. 203). Ez lakosságra vetítve 1,9/100.000 lakos (min.<br />

1,2, max. 2,7, orsz. 2,0). Területre vetítve 1,4 db/1000 km 2 . Ez az országban a legkisebb érték. (max.5,1, orsz. 2,2). A<br />

régióban használt mentőkocsik száma összesen 147(min. 81, max. 194, orsz. 978). Ez lakosságra vetítve<br />

10.7/100.000 lakos (min. 6,2, max. 13,1, orsz. 9,6). Területre vetítve 8.0/1000 km 2 (min. 7,2, max. 25,4, orsz. 10,5).<br />

A mentőorvosok száma 16 fő (min. 8, max. 87, orsz. 177). A lakossághoz viszonyított értéke 1,2 orvos/100.000<br />

lakos (min. 0,7, max. 3,1, orsz. 1,7). Területre vetítve 0,9 orvos/1000 km 2 (min. 0,7, max. 12,6, orsz. 1,9).<br />

Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 43,15 %<br />

(min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.)<br />

19


I.2.7.<br />

Szociális ellátás<br />

I.2.7.-1. Szociális intézményrendszer<br />

Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 77,7 férőhely/10.000 lakos. Ez az országban<br />

a legnagyobb érték. (min. 53,2, orsz. 63,2).<br />

Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos<br />

gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait.<br />

Megoldatlan a régióban:<br />

Hajléktalanok ellátása.<br />

I.2.7.-2. Házi segítségnyújtás<br />

A tízezer lakosra jutó házi segítségnyújtásban részesülők száma 46,4 fő/10.000 lakos (min. 32,5, max. 47,7, orsz.<br />

39,.6).<br />

I.2.7.-3. Közgyógyellátás<br />

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 526 fő/10.000 lakos (min. 344, max. 707, orsz. 488).<br />

I.2.8.<br />

Humán erőforrás<br />

Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak.<br />

I.2.8.-1. Orvosi állások<br />

A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 28,84 állás/10.000 lakos (min. 22,48, max. 41,16, orsz. 30,00).<br />

Nagyon erősen a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más<br />

régióban számuk alacsony.<br />

A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 11,0 állás/10.000<br />

lakos (min. 8,5, max. 16,4, orsz. 11,8). A be nem töltött állások száma 1,29 állás/10.000 lakos (min. 1,18, max. 2,26,<br />

orsz. 1,60).<br />

A vállalkozó orvosok aránya 0,1%. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 6,0, orsz. 1,9).<br />

I.2.8.-2. Szakdolgozók<br />

A lakosságra számított <strong>egészségügyi</strong> szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 91 állás/10.000 lakos (min. 79,<br />

max. 106, orsz. 94). Egészségügyi szakdolgozói fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 53,3 állás/10.000 lakos<br />

(min. 44,2, max. 61,0, orsz. 54,0). Védőnői állások 4,9 állás/10.000 lakos (min. 4,2, max. 5,4, orsz. 4,7).<br />

I.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban<br />

Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban, mely orvos, fogorvos, gyógyszerészképzést<br />

nyújt. Az évente végző orvosok száma 188 fő. Ez az országban az orvosképzést nyújtó intézmények között<br />

a legkisebb érték. (max. 420, orsz. 1075). A fogorvosoké 28 fő (min. 21, max. 117, orsz. 198). A gyógyszerészeké<br />

110 fő (min. 22, max. 115, orsz. 247). A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók száma 141 fő (min. 36, max.<br />

378, orsz. 723). Az egyéb felsőfokú képzettséggel rendelkező <strong>egészségügyi</strong> szakembereké 53 fő. Ez az országban<br />

a legkisebb érték (max.245, orsz. 548).<br />

Főiskolai szintű <strong>egészségügyi</strong> képzés a régióban van. Az <strong>egészségügyi</strong> szakképzést nyújtó középiskolák száma a<br />

régióban 18 (min. 13, max. 66, orsz. 182). Az itt végző hallgatók száma 351 fő (min. 259, max. 1662, orsz. 4446).<br />

I.2.9.<br />

Eszközellátottság<br />

Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot.<br />

A régióban a műtőkkel való ellátottság 9,25 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.14,39<br />

orsz.11,12). A központi műtők aránya 45,67 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők<br />

aránya 71,65 % (min.54,60 max.93,90 orsz.68,08).<br />

A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének<br />

lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 171 mFt/10.000 lakos<br />

(min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak.<br />

A hagyományos röntgenkészülékek száma 58,11 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül<br />

cserére szorul a nyilvántartások szerint 32,08 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 13 év (min.12<br />

20


max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 7,28 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás<br />

szerint cserére szorul 66,00 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 15 év (min.14 max.18 orsz.15).<br />

A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,07 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49<br />

orsz.0,28). Átlagos életkoruk 5 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 0,00 %. Ez<br />

az országban a legkisebb érték. (max.33,33 orsz.14,29).<br />

A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 7,65 db/100.000 lakos (min.5,53<br />

max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 49,52 % (min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A<br />

defibrillátorok átlagos életkora 11,25 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).<br />

21


I.3.<br />

I.3.1.<br />

Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása<br />

Alapellátás<br />

I.3.1.-1. Teljesítmények<br />

A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük,<br />

hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen<br />

reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői<br />

megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk.<br />

A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 4933 eset/év/1000 lakos (min. 3778, max. 5579, orsz.<br />

4754). A lakáson történő vizitek száma 523 eset/év/1000 lakos (min. 453, max. 613, orsz. 522).<br />

A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 40.50 eset/év/1000 lakos. Ez az országban<br />

a legnagyobb érték. (min. 26,86, orsz. 34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya<br />

0,7422% (min. 0,5082, max. 0,7423, orsz. 0,6624), tehát meglehetősen gyakoriak a beutalások.<br />

A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.I.3.1./1.<br />

ábra<br />

Háziorvosi tevékenység, eset/1000 lakos<br />

összes<br />

rendelõi megjelenés<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

I.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls)<br />

I.3.1.-2. Finanszírozás<br />

A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak,<br />

a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket.<br />

I.3.2.<br />

Szakellátás<br />

I.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye<br />

A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük,<br />

mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket<br />

mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk.<br />

A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 198 eset/év/szolgálat (min. 136, max. 294, orsz.<br />

204).I.3.2./1. ábra<br />

I.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása<br />

A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 166 mFt/év (min. 121, max. 412, orsz.<br />

1303).<br />

22


10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

I.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls)<br />

I.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye<br />

A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi<br />

"gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a<br />

pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük,<br />

ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás<br />

alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi<br />

különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják<br />

meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a<br />

2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.<br />

Összes esetszám a régióban 8.143.207 eset/év (min. 5.100.164, max. 20.931.007, orsz. 59.832.307).<br />

A 10.000 lakosra jutó esetszám 59.301 eset/év/10.000 lakos (min. 48.396, max. 73.986, orsz. 58.804).<br />

A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 9.454.914.728 pont/év (min. 5.094.441.634, max. 24.365.568.813,<br />

orsz. 66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 68.853.452 pont/év/10.000 lakos (min. 50.556.101, max.<br />

86.126.,419, orsz. 65.059.505).I.3.2./2. ábra<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg-esetszám<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

I.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)<br />

I.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása<br />

A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért<br />

a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező.<br />

Az éves finanszírozási összeg a régióban 8.529.482 eFt/év (min. 4.601.088, max. 21.922.395, orsz. 59.664.848). A<br />

10.000 lakosra számított összeg 62.114 eFt/év/10.000 lakos (min. 45.641, max. 77.490, orsz. 58.640). Adataink szintén<br />

a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.I.3.2./3. ábra<br />

23


10.000 lakosra jutó éves járóbeteg-finanszírozás (eFt.)<br />

90 000<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

I.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls)<br />

I.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása<br />

A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre,<br />

alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez<br />

további adatgyűjtés szükséges.<br />

I.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye<br />

Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük,<br />

mely egyben a kihasználtságot is jellemzi.<br />

A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 67.694 kezelés (min. 51.486, max.<br />

149.786, orsz. 554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 8,3 fő/kezelőhely (min. 6,5, max. 12,8, orsz. 10,1).<br />

Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja.<br />

I.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 488 kezelés/10.000 lakos (min. 468, max. 664, orsz. 539).<br />

10.000 lakosra eső művese-kezelések száma<br />

a beteg lakóhelye szerint<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

I.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)<br />

I.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása<br />

A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001.<br />

évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1283,0 mFt/év (min.<br />

1081,4, max. 2751,6, orsz. 10.332,8).<br />

24


I.3.3.<br />

Speciális diagnosztika<br />

I.3.3.-1. Teljesítmény<br />

A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT és MR vizsgálatok számát abszolút<br />

értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be.<br />

A régióban a CT vizsgálatok száma 2000-ben 86.615 (min. 38.481, max. 197.922, orsz. 561.075). A lakosságra számítva<br />

631 vizsgálat /10.000 lakos (min. 343, max. 700, orsz. 551). Ugyanebben az időszakban 56.879 MR vizsgálat<br />

történt (min. 18.752, max. 175.753, orsz. 570.154). Ez a lakosságra számítva 414 vizsgálat /10.000 lakos (min. 145,<br />

max. 1048, orsz. 560).<br />

A regionális eltérések jelentősek.<br />

2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 9038 vizsgálat/berendezés (min.<br />

6381, max. 14.797, orsz. 9459). Az MRI esetében pedig 14.432 vizsgálat/berendezés (min. 9582, max. 54.324, orsz.<br />

26.457).<br />

I.3.3.-2. Finanszírozás<br />

A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és<br />

10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk.<br />

A régióban a CT vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 569 mFt (min. 238, max. 1195, orsz. 3537). Lakosságra<br />

vetítve 4,1 mFt/10.000 lakos (min. 2,1, max. 4,8, orsz. 3,5).<br />

Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 438 mFt (min. 165, max. 1035, orsz. 3685). A lakossághoz viszonyítva<br />

3,2 mFt/10.000 lakos (min. 1,3, max. 6,4, orsz. 3,6).<br />

I.3.4.<br />

Fekvőbeteg-ellátás<br />

I.3.4.-1. Teljesítmény<br />

Aktív ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2.200 súlyszám/év/10.000 lakos (min. 1.646, max. 2.658, orsz.<br />

2.225).<br />

A CASE MIX index 0,96668 súlyszám/eset (min. 0,87354, max. 1,00635, orsz. 0,96036).<br />

Az átlagos ápolási idő 7,6 ápolási nap/eset (min. 7,1, max. 8,0, orsz. 7,6).<br />

Az ágykihasználtság ebben a régióban 80,03% (min. 78,11, max. 83,92, orsz. 80,33).<br />

Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 83,13% (min. 78,87, max. 86,05, orsz. 81,72).<br />

Krónikus ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 3810 nap/év/10.000 lakos (min. 3519, max. 8250, orsz.<br />

5887).<br />

Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 288 nap/év/ágy (min. 254, max. 312, orsz. 293).<br />

A krónikus ágyak kihasználtsága 79,0% (min. 69,5, max. 85,4, orsz. 80,2).<br />

I.3.4.-2. Finanszírozás<br />

A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001.<br />

évre vonatkozóan.<br />

A régióban az abszolút összeg 31.342,5 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165).<br />

Ennek a lakosságra vetített értéke 228,25 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99).<br />

Lásd aI.3.4./1. ábra.<br />

25


Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.<br />

300,00<br />

250,00<br />

200,00<br />

150,00<br />

100,00<br />

50,00<br />

0,00<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

I.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)<br />

26


II. A Dél-Dunántúli régió elemzése<br />

II.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ................................................................28<br />

II.1.1. Általános adatok ......................................................................................................................28<br />

II.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam......................................................................28<br />

II.1.3. Halálozási, haláloki adatok ......................................................................................................29<br />

II.1.4. Gazdasági, szociális adatok .....................................................................................................30<br />

II.1.5. Morbiditási adatok ...................................................................................................................34<br />

II.2. Az ellátórendszer struktúrája.............................................................................................................37<br />

II.2.1. Alapellátás ...............................................................................................................................37<br />

II.2.2. Szakellátási kapacitás ..............................................................................................................37<br />

II.2.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................39<br />

II.2.4. Fekvőbeteg-ellátás ...................................................................................................................39<br />

II.2.5. Gyógyszertári ellátottság .........................................................................................................41<br />

II.2.6. Mentőszolgálati kapacitások....................................................................................................41<br />

II.2.7. Szociális ellátás........................................................................................................................42<br />

II.2.8. Humán erőforrás ......................................................................................................................42<br />

II.2.9. Eszközellátottság .....................................................................................................................42<br />

II.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása.............................................................................44<br />

II.3.1. Alapellátás ...............................................................................................................................44<br />

II.3.2. Szakelátás ................................................................................................................................44<br />

II.3.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................47<br />

II.3.4. Fekvőbeteg-ellátás ...................................................................................................................47<br />

27


II.1.<br />

Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok<br />

II.1.1.<br />

Általános adatok<br />

A Dél-Dunántúli régiót Somogy, Tolna és Baranya megye alkotja. Délről Horvátország, keletről a Dél-Alföldi<br />

régió felé a Duna határolja. Északi határán fekszik a Balaton, amely a nyári szezonban jelentős idegenforgalmi<br />

terhelést jelent. Nyugat felé a Nyugat-Dunántúli régióval szomszédos.<br />

A régió területe 14.169 km 2 (min. 6.919, max. 18.339 az ország teljes területe 93.029). A 2002. év eleji állapot szerint<br />

lakossága 993.466 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.2.829.047, orsz. 10.174.853). Népsűrűsége 70<br />

fő/km 2 . Ez az országban a legkisebb érték (max.409, orsz. 109). A régió tehát kis lélekszámú, és gyéren lakott.<br />

Az éves bevándorlás 2001-ben -0,02 fő/1000 lakos (min. -1,6, max. 2,0, orsz. ), tehát az elvándorlás nagyon kis mértékben<br />

haladja meg a betelepülést.<br />

II.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam<br />

A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -4,04 fő/1000 lakos (min. -4,50, max. -1,71,<br />

orsz. -3,45).<br />

Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,13 fő/1000 lakos (min. 8,69, max. 10,76, orsz. 9,53).<br />

A halálozás 13,17 fő/1000 lakos (min. 11,85, max. 13,57, orsz. 12,97).<br />

Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 9,57 eset/1000 élveszületés. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min. 6,31, orsz. 8,13). A jelenség okainak feltárása további elemzést igényel.<br />

A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 60,7 eset/100 élveszületés (min. 45,3, max. 64,8, orsz. 58,1).<br />

Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt<br />

jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.II.1.2./1. ábra<br />

A jelenség további vizsgálatra érdemes.<br />

Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás<br />

összefüggése<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála)<br />

csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála)<br />

12,00<br />

10,00<br />

8,00<br />

6,00<br />

4,00<br />

2,00<br />

0,0<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

II.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls) 2<br />

Országos adat<br />

0,00<br />

A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség<br />

az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható. II.1.2./2. ábra<br />

2 Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a<br />

grafikonok könyvtárban találhatók.<br />

28


80–84<br />

70–74<br />

60–64<br />

50–54<br />

40–44<br />

30–34<br />

férfi<br />

nő<br />

20–24<br />

10–14<br />

0–4<br />

60 000 40 000 20 000<br />

0 20 000 40 000 60 000<br />

II.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls)<br />

A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben<br />

nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és<br />

a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40<br />

év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb.<br />

II.1.3. Halálozási, haláloki adatok<br />

A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1317 eset/100.000 lakos (min. 1185, max. 1357, orsz. 1298).<br />

A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az<br />

egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell<br />

jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként<br />

olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.)<br />

A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma keringési rendszer betegségei miatt 663,2 eset/100.000 lakos<br />

(min. 586,6, max. 728,8, orsz. 661,8).<br />

Ugyanez daganatok miatt 331 eset/100.000 lakos (min. 309, max. 361, orsz. 331).<br />

Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 89 eset/100.000 lakos (min. 81, max. 104, orsz. 94).<br />

Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a<br />

leggyakoribb.<br />

A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 98 eset/100.000 lakos (min. 80, max. 105, orsz.<br />

93).II.1.3./1. ábra és II.1.3./2. ábra<br />

Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben<br />

800<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset,<br />

sérülés)<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos adat<br />

II.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

29


Vezetõ halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben)<br />

800<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset, sérülés)<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

II.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző,<br />

hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt.<br />

A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 27,5 eset/100.000 lakos (min. 19,9, max. 41,5, orsz. 29,2).<br />

A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 42,8 eset/100.000 férfi lakos (min. 32,3, max. 70,6, orsz.<br />

47,1). Ugyanez nőkre 13,6 eset/100.000 női lakos (min. 8,5, max. 17,0, orsz. 13,0).<br />

II.1.4.<br />

Gazdasági, szociális adatok<br />

II.1.4.-1. Foglalkoztatottság<br />

A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának<br />

összegéhez képest) 50,5% (min. 47,8, max. 58,5, orsz. 53,3).<br />

A munkanélküliségi ráta 7,8% (min. 4,2, max. 8,5, orsz. 5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően<br />

alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat.<br />

A csökkenés a régióban 17,0%. Ez az országban a legkisebb érték (max. 35,8, orsz. 26,9).<br />

Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 46,1% (min. 44,1, max.<br />

49,2, orsz. 46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 94,3% (min.<br />

74,8, max. 110,2, orsz. 93,5).<br />

II.1.4.-2. GDP, beruházások<br />

A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 956 eFt/fő (min. 809, max. 1998, orsz. 1288). Az 1996-<br />

2000 közötti GDP növekedés 77,8% (min. 68,0, max. 110,7, orsz. 90,8).<br />

A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 184.605 Ft/fő (min. 127.708, max. 521.861, orsz. 282.489). Az<br />

<strong>egészségügyi</strong> beruházások értéke 2985 Ft/fő (min. 1698, max. 5694, orsz. 4061). A szociális beruházások értéke<br />

1059 Ft/fő (min. 476, max. 1279, orsz. 1010).<br />

Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi<br />

régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja<br />

össze régiónként aII.1.4./1. ábra.<br />

A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 1.540<br />

mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 40 mFt (min.0 max.1.136 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások<br />

nincsenek tervezve. (max.3.219.357 orsz.10.562.146).<br />

II.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok<br />

Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 85.694 Ft (min. 82.953, max. 130.749, orsz. 103.254). A nők bruttó<br />

átlag keresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 81,9% (min. 77,6, max. 88,0, orsz. 81,3).<br />

II.1.4.-4. Lakáshelyzet<br />

A régióban 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 259 lakos/100 lakás (min. 232, max. 265, orsz. 250). Az 1000<br />

lakosra jutó új lakásépítés száma 2001-ben 2,2 lakás/1000 lakos (min. 1,6, max. 3,8, orsz. 2,8). A lakások vezetékes<br />

vízzel való ellátottsága 94,0% (min. 87,5, max. 97,0, orsz. 92,9). A csatornázottság 49,4% (min. 31,8, max. 74,8, orsz.<br />

53,5).<br />

30


Egy főre jutó <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások<br />

2000-ben (Ft)<br />

<strong>egészségügyi</strong><br />

szociális<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

II.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls)<br />

II.1.4.-5. Szociális helyzetkép<br />

A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők<br />

Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait<br />

emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi<br />

azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely<br />

alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási<br />

hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a<br />

hajléktalanságot<br />

A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 25 fő/10.000 lakos<br />

(min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától<br />

egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban<br />

regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre<br />

30<br />

25<br />

20<br />

15<br />

10<br />

5<br />

0<br />

2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra<br />

vetítve<br />

II.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls)<br />

A régióban a kábítószer betegek száma 10 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal<br />

fogyasztók aránya 60,0 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2).<br />

A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 4,5 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az II.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók<br />

10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja.<br />

B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők<br />

Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként<br />

a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,5 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). II.1.4./3. ábra<br />

31


Válások száma 1000 lakosra vetítve<br />

2,7<br />

2,6<br />

2,5<br />

2,4<br />

2,3<br />

2,2<br />

2,1<br />

2,0<br />

II.1.4./3. ábra (valas_graf.xls)<br />

C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők<br />

A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 30.273 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz<br />

viszonyítva 305 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212).<br />

A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,0 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.4,2 orsz.3,4).<br />

Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 10,8 nap/jogosult. Ez az országban a legkisebb érték. (max.15,3 orsz.12,2).<br />

II.1.4./4. ábra<br />

Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest<br />

és egy jogosultra jutó táppénzes nap<br />

18,0<br />

16,0<br />

14,0<br />

12,0<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

táppénzesek aránya<br />

egy jogosultra jutó<br />

táppénzes nap<br />

II.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls)<br />

A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 41.378 fő (min.34.457 max.122.615 orsz.497.423).<br />

A lakosságra vetítve 369 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488).<br />

D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek<br />

A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 2.940 fő/10.000 lakos<br />

(min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.114 Ft (min.4.094 max.4.353 orsz.4.193).<br />

II.1.4./5. ábra<br />

32


Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves<br />

lakosra vetítve<br />

4 500<br />

4 000<br />

3 500<br />

3 000<br />

2 500<br />

2 000<br />

1 500<br />

1 000<br />

500<br />

0<br />

II.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls)<br />

Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.777<br />

fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.1.031 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg<br />

5.233 Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.8.759 orsz.6.358).<br />

Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 143,9 fő/1000<br />

gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő:<br />

Környezeti okból 15,18 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 7,75 % (min.6,40 max.18,26<br />

orsz.10,24). Anyagi okból 75,15 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 1,92 %. Ez az országban a<br />

legkisebb érték. (max.5,42 orsz.2,91).<br />

A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 62 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91<br />

orsz.65). II.1.4./6. ábra<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú<br />

lakosra vetítve<br />

II.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls)<br />

E) Az <strong>egészségügyi</strong> ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások<br />

A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 75,3 fő/10.000 lakos<br />

(min.54,1 max.79,5 orsz.63,6).<br />

A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 7.529 férőhely (min.5.689<br />

max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 7.479 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai<br />

betegek részére a férőhelyek száma 595 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1.673 orsz.7.887). az<br />

ellátottaké 602 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma<br />

239 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 245 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti<br />

elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 628 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 0 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.20 orsz.56). A házi<br />

segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 190,5 fő/10.000 60 éven felüli lakos<br />

33


(min.149,9 max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 6,2 fő/gondozó. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min.4,1 orsz.4,8).<br />

II.1.5.<br />

Morbiditási adatok<br />

II.1.5.-1. Születéskor várható élettartam<br />

A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók<br />

ki. A régióban ez az érték 67,8 év (min. 66,7, max. 69,1, orsz. 68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális<br />

eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 75,8 év. Ez az országban a legkisebb<br />

érték. (max.77,4, orsz. 76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.II.1.5./1.<br />

ábra<br />

Születéskor várható élettartam években, 2001-ben<br />

férfi<br />

nő<br />

80,0<br />

75,0<br />

70,0<br />

65,0<br />

60,0<br />

55,0<br />

50,0<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

II.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls)<br />

II.1.5.-2. Elvesztett életévek<br />

A 100.000 főre eső elvesztett életévek a potenciális 70 évből számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban<br />

ez 8.638 év/100.000 lakos (min. 7.487, max. 9.016, orsz. 8.313).II.1.5./2. ábra<br />

A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban is bemutatjuk az elveszett életéveket. Az ábrán a<br />

régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt. II.1.5./3. ábra<br />

100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek<br />

10 000<br />

9 000<br />

8 000<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

II.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)<br />

34


A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt<br />

elvesztett életévek 100.000 lakosra<br />

daganat keringési emésztőrendszer baleset<br />

3000<br />

2500<br />

2000<br />

1500<br />

1000<br />

500<br />

0<br />

II.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls)<br />

II.1.5.-3. Kórházi morbiditás<br />

A kórházi morbiditási adatok közt országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei.<br />

A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek.<br />

A legnagyobb eltérések a légző-rendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az<br />

első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos<br />

betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk.<br />

10.000 lakosra számított kórházi esetszámok:<br />

• Keringési rendszer betegségei 541 eset/10.000 lakos (min. 419, max. 616, orsz. 561).II.1.5./4. ábra<br />

• Légzőrendszer betegségei 225 eset/10.000 lakos (min. 133, max. 276, orsz. 213).II.1.5./5. ábra<br />

• Mentális és viselkedési zavarok: 123 eset/10.000 lakos (min. 120, max. 207, orsz. 187). II.1.5./6. ábra<br />

10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

keringési rendszer megbetegedéseiben<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

II.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)<br />

35


10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

légzőrendszer megbetegedéseiben<br />

300<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

II.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)<br />

10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma,<br />

mentális zavarokban<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Országos adat<br />

II.1.5./6 ábra (korhmorb.xls)<br />

36


II.2.<br />

Az ellátórendszer struktúrája<br />

II.2.1.<br />

Alapellátás<br />

A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 707 (min. 645, max. 1.993, orsz. 6.869). Ez 1993 óta az egész<br />

országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 1,0% (min. 0,2, max. 5,3, orsz. 1,6). A háziorvosi praxisok<br />

túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a<br />

területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 93,6% (min. 91,5, max. 97,2, orsz. 93,9). A vállalkozók<br />

aránya 94,1% (min. 90,4, max. 95,9, orsz. 93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra illetve gyermekre jutó<br />

felnőtt illetve gyerek háziorvossal jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 5,46 háziorvos/10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 4,76, orsz. 5,04). A gyermekek esetében 6,5 házi gyermek-orvos/10.000<br />

gyermekkorú lakos (min. 5,1, max. 9,1, orsz. 6,8).II.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok<br />

feldolgozására még nem került sor.<br />

Háziorvosi ellátottság 2001<br />

10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

II.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls)<br />

II.2.2.<br />

Szakellátási kapacitás<br />

II.2.2.-1. Házi szakápolás<br />

A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok<br />

számát vehetjük alapul. Ez a szám a régióban 4,8 szolgálat/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték.<br />

(min. 3,0, orsz. 3,6).<br />

II.2.2.-2. Járóbeteg szakellátás<br />

A járóbeteg szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési<br />

óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja.<br />

Ennek értéke a régióban 119.450 óra/év/100.000 lakos (min. 90.670, max. 178.998, orsz. 123.682). További elemzések<br />

során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény<br />

átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi<br />

óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.II.2.2./1. ábra<br />

37


100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden<br />

szakmára összesen<br />

200 000<br />

180 000<br />

160 000<br />

140 000<br />

120 000<br />

100 000<br />

80 000<br />

60 000<br />

40 000<br />

20 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

II.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls)<br />

(Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak)<br />

Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút<br />

értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő<br />

aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény,<br />

hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.<br />

Országosan sajátos képet mutató szakma kódok<br />

Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli<br />

régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez<br />

az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés<br />

további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van<br />

nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, Észak-<br />

Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal.<br />

(Összesen heti 45 óra!)<br />

Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia<br />

Csak a Közép-Magyarországi Régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám<br />

A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkezik az alábbi szakma kód:<br />

Gyermeknőgyógyászat<br />

A régióban nincs kirívóan kevés óraszámmal rendelkező szakma kód.<br />

Nincs a régióban képviselve:<br />

fogászat, szájsebészet, nukleáris medicina, kézsebészet, foniátria, gyermek gasztroenterológia, gyermekkardiológia<br />

II.2.2.-3. Gondozói kapacitás<br />

A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő és pszichiátriai gondozókat illetve gyermek és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve 100.000 lakosra<br />

A régióban a tüdőgondozók száma 18 (min. 16, max. 35, orsz. 160). A pszichiátriai gondozók száma 17 (min. 14,<br />

max. 36, orsz. 142). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 6 (min. 4, max. 9, orsz. 39).<br />

Ez a lakosság számhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,81/100.000 lakos (min. 1,24, max. 1,99, orsz. 1,57).<br />

A pszichiátriai gondozók esetében 1,7/100.000 lakos (min. 0,9, max. 1,9, orsz. 1,4). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozó esetében 2,65 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 1,00, orsz. 1,68).<br />

II.2.2.-4. Művese-állomások<br />

Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat.<br />

Az állomások száma 7 (min. 5, max. 16, orsz. 63). A kezelőhelyek száma 92. Ez az országban a legkisebb<br />

érték. (max.241, orsz. 927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 9,3 db/100.000 lakos (min. 7,7,<br />

max. 11,3, orsz. 9,1).<br />

38


II.2.3.<br />

Speciális diagnosztika<br />

A régióban a CT berendezések száma 6. Ez az országban a legkisebb érték. (max.24, orsz. 69). Az MRI készülékek<br />

száma 2. Ez az országban a legkisebb érték. (max.9, orsz. 26).<br />

Mind a CT mind az MRI ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó<br />

berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,60/100.000 lakos (min. 0,38, max. 0,85, orsz. 0,67). Az MRI-re<br />

pedig 0,20/100.000 lakos (min. 0,15, max. 0,40, orsz. 0,25).<br />

II.2.4.<br />

Fekvőbeteg-ellátás<br />

A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra<br />

vetített értéke 74,9/10.000 lakos (min. 71,2, max. 96,4, orsz. 80,1). Ebből aktív 60,8/10.000 lakos (min. 45,6,<br />

max. 69,1, orsz. 60,0). Krónikus 14,1/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A régió kórházának száma 22<br />

(min. 15, max. 57, orsz. 176). Összes ágyszáma 7442. Ez az országban a legkisebb érték (max.27.266, orsz.<br />

81.544).II.2.4./1. ábra<br />

10.000 lakosra jutó összes ágyszám<br />

120,0<br />

100,0<br />

80,0<br />

60,0<br />

40,0<br />

20,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

II.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls)<br />

A régiónak van egyetemi kórháza, nincs állami kórháza. Magánkórház nincs, alapítványi kórház 5 van, egyházi<br />

tulajdonú kórház nincs a régióban.<br />

Aktív ágyak<br />

A régióban az aktív ágyak száma 6.041 (min. 5.110, max. 19.544, orsz. 61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva<br />

60,8/10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0).<br />

A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.II.2.4./2. ábra<br />

Itt is jellemző a Közép-Magyarországi Régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok<br />

esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi<br />

osztály) ágyszámokat nem elemeztük.<br />

10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma<br />

80,0<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél- Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

II.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls)<br />

39


Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok<br />

Gyermek és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg<br />

pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az<br />

egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály<br />

csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról,<br />

ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem<br />

terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban,<br />

Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon.<br />

A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak,<br />

egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok<br />

érdemben nem elemezhetők.<br />

Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban:<br />

csecsemő- és gyermekgyógyászat, gasztroenterológia, érsebészet, idegsebészet<br />

Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

sebészet, traumatológia, sugárterápia-onkoradiológia<br />

Hiányzó szakma kódok a régióban:<br />

angiológia, nefrológia<br />

Krónikus ágyak<br />

A régióban a krónikus ágyak száma 1.401. Ez az országban a legkisebb érték. (max.7.722, orsz. 20.456). A lakossághoz<br />

viszonyítva 14,1/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). Tehát ez is erősen az országos átlag alatti<br />

érték.<br />

A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság<br />

kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben<br />

nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati,<br />

mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre<br />

szorítkozik.II.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi Régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív<br />

ellátások terén.<br />

Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok nincsenek a régióban.<br />

Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban:<br />

belgyógyászat<br />

10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen<br />

30,0<br />

25,0<br />

20,0<br />

15,0<br />

10,0<br />

5,0<br />

0,0<br />

II.2.4./3 ábra (kronikusagy.xls)<br />

A kórházi kapacitások tervezésekkor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell<br />

venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az<br />

optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól<br />

és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés<br />

során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat<br />

vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték, de 4<br />

másik régióban ugyanezt látjuk (max.14, orsz. 34). 600-900 ágy közötti kórház 3 (min. 1, max. 9, orsz. 27). 300-600<br />

ágy közt van 4 db (min. 2, max. 15, orsz. 42), 300 ágy alatt van 12 db (min. 5, max. 19, orsz. 73). Megoszlásukat az<br />

alábbi két ábra mutatja.II.2.4./4. ábra ésII.2.4./5. ábra<br />

40


Dél-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

54%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

14%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

14%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

18%<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

42%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

19%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

15%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

24%<br />

II.2.4./4. ábra A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)<br />

5<br />

Nyugat-Dunántúl régió<br />

1<br />

4 2<br />

3 3<br />

15<br />

8<br />

Közép-Dunántúl régió<br />

Közép-Magyarország régió<br />

Észak-Magyarország régió<br />

9 14<br />

3<br />

15<br />

19<br />

4<br />

3<br />

8<br />

7<br />

2<br />

Észak-Alföld régió<br />

5<br />

5<br />

Dél-Dunántúl régió<br />

4<br />

12<br />

3<br />

3<br />

Dél-Alföld régió<br />

4<br />

5<br />

7<br />

3<br />

Kórházak ágyszám szerint<br />

900 felett<br />

600-900<br />

300-600<br />

300 alatt<br />

II.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint<br />

II.2.5.<br />

Gyógyszertári ellátottság<br />

A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 207 (min. 182, max. 550, orsz. 1999). A lakosságra számítva 2,15<br />

/10.000 lakos (min. 1,87, max. 2,31, orsz. 2,04).<br />

II.2.6.<br />

Mentőszolgálati kapacitások<br />

A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni.<br />

A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes<br />

figyelembe venni.<br />

A régióban a mentőállomások száma 25 (min. 21, max. 38, orsz. 203). Ez lakosságra vetítve 2,5 db/100.000 lakos<br />

(min. 1,2, max. 2,7, orsz. 2,0). Területre vetítve 1,8 db/1000 km 2 (min. 1,4, max. 5,1, orsz. 2,2). A régióban használt<br />

mentőkocsik száma összesen 108 db (min. 81, max. 194, orsz. 978). Ez lakosságra vetítve 10,9 db/100.000 lakos<br />

(min. 6,2, max. 13,1, orsz. 9,6). Területre vetítve 7,6 db/1000 km 2 (min. 7,2, max. 25,4, orsz. 10,5).<br />

A mentőorvosok száma 22 fő (min. 8, max. 87, orsz. 177). A lakossághoz viszonyított értéke 2,2 orvos/100.000<br />

lakos (min. 0,7, max. 3,1, orsz. 1,7). Területre vetítve 1,6 orvos/1000 km 2 (min. 0,7, max. 12,6, orsz. 1,9).<br />

41


Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 36,19 %<br />

(min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.)<br />

II.2.7.<br />

Szociális ellátás<br />

II.2.7.-1. Szociális intézményrendszer<br />

Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 73,3 férőhely/10.000 lakos (min. 53,2, max.<br />

77,7, orsz. 63,2).<br />

Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos<br />

gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait.<br />

Nagyon kevés a régióban:<br />

tartós bentlakást biztosító intézményi férőhely pszichiátriai betegek és<br />

fogyatékos gyermekek számára<br />

II.2.7.-2. Házi segítségnyújtás<br />

Házi segítségnyújtásban részesülők száma 33,8 fő/10.000 lakos (min. 32,5, max. 47,7, orsz. 39,6).<br />

II.2.7.-3. Közgyógyellátás<br />

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 489 fő/10.000 lakos (min. 344, max. 707, orsz. 488).<br />

II.2.8.<br />

Humán erőforrás<br />

Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak.<br />

II.2.8.-1. Orvosi állások<br />

A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 30,80 állás/10.000 lakos (min. 22,48, max. 41,16, orsz. 30,00).<br />

Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más<br />

régióban számuk alacsony.<br />

A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvosokkal való ellátottság minden szakmában elfogadható.<br />

A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 12,4 állás/10.000<br />

lakos (min. 8,5, max. 16,4, orsz. 11,8). A be nem töltött állások száma 1,88 állás/10.000 lakos (min. 1,18, max. 2,26,<br />

orsz. 1,60).<br />

A vállalkozó orvosok aránya 3,4% (min. 0,1, max. 6,0, orsz. 1,9).<br />

II.2.8.-2. Szakdolgozók<br />

A lakosságra számított <strong>egészségügyi</strong> szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 97 állás/10.000 lakos (min. 79,<br />

max. 106, orsz. 94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 57,4 állás/10.000<br />

lakos (min. 44,2, max. 61,0, orsz. 54,0). Védőnői állások 5,1 állás/10.000 lakos (min. 4,2, max. 5,4, orsz. 4,7).<br />

II.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban<br />

Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban, mely orvos, fogorvos -képzést nyújt.<br />

Az évente végző orvosok száma 212 fő (min. 188, max. 420, orsz. 1075). A fogorvosoké 21 fő. Ez az országban a<br />

fogorvosképzést nyújtó intézmények között a legkisebb érték (max.117, orsz. 198). A régióban az egy évben végzett<br />

diplomás ápolók száma 378 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 36, orsz. 723). Az egyéb felső fokú<br />

képzettséggel rendelkező <strong>egészségügyi</strong> szakembereké 179 fő (min. 53, max. 245, orsz. 548).<br />

Főiskolai szintű <strong>egészségügyi</strong> képzés van a régióban. Az <strong>egészségügyi</strong> szakképzést nyújtó középiskolák száma a<br />

régióban 26 db (min. 13, max. 66, orsz. 182). Az itt végző hallgatók száma 523 fő (min. 259, max. 1.662, orsz. 4.446).<br />

II.2.9.<br />

Eszközellátottság<br />

Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot.<br />

A régióban a műtőkkel való ellátottság 14,39 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.9,25<br />

orsz.11,12). A központi műtők aránya 39,86 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők<br />

aránya 65,03 % (min.54,60 max.93,90 orsz.68,08).<br />

42


A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének<br />

lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 162 mFt/10.000 lakos<br />

(min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak.<br />

A hagyományos röntgenkészülékek száma 66,53 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül<br />

cserére szorul a nyilvántartások szerint 38,43 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.27,20 orsz.30,77). Átlagos<br />

életkoruk 15 év. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.12 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 8,15<br />

. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.4,86 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 76,54<br />

%. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.50,22 orsz.58,93). Átlag életkoruk 18 év. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min.14 orsz.15).<br />

A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,00 db/100.000 lakos. Ez az országban a<br />

legkisebb érték. (max.0,49 orsz.0,28). Átlagos életkoruk 0 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.11 orsz.8). A<br />

nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 0,00 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.33,33 orsz.14,29).<br />

A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 8,76 db/100.000 lakos (min.5,53<br />

max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 44,83 % (min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A<br />

defibrillátorok átlagos életkora 11,74 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).<br />

43


II.3.<br />

II.3.1.<br />

Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása<br />

Alapellátás<br />

II.3.1.-1. Teljesítmények<br />

A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük,<br />

hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen<br />

reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői<br />

megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk.<br />

A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 5518 eset/év/1000 lakos (min. 3778, max. 5579, orsz.<br />

4754). A lakáson történő vizitek száma 453 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.613, orsz.<br />

522).<br />

A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 39,00 eset/év/1000 lakos (min. 26,86,<br />

max. 40,50, orsz. 34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6533% (min. 0,5082, max.<br />

0,7423, orsz. 0,6624).<br />

A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.<br />

II.3.1./1. ábra<br />

Háziorvosi tevékenység, eset/1000 lakos<br />

összes<br />

rendelõi megjelenés<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

II.3.1.-2. Finanszírozás<br />

II.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls)<br />

A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak,<br />

a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket.<br />

II.3.2.<br />

Szakelátás<br />

II.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye<br />

A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük,<br />

mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket<br />

mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk.<br />

A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 136 eset/év/szolgálat. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.294, orsz. 204).II.3.2./1. ábra<br />

44


10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

II.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls)<br />

II.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása<br />

A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 121 mFt/év. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.412, orsz. 1303).<br />

II.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye<br />

A járóbeteg szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi<br />

"gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a<br />

pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük,<br />

ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám, mint a teljesítményfinanszírozás<br />

alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi<br />

különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják<br />

meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a<br />

2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak<br />

Összes esetszám a régióban 5.707.284 eset/év (min. 5.100.164, max. 20.931.007, orsz. 59.832.307).<br />

A 10.000 lakosra jutó esetszám 57.448 eset/év/10.000 lakos (min. 48.396, max. 73.986, orsz. 58.804).<br />

A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 5.494.406.201 pont/év (min. 5.094.441.634, max. 24.365.568.813,<br />

orsz. 66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 55.305.428 pont/év/10.000 lakos (min. 50.556.101, max.<br />

86.126.419, orsz. 65.059.505).II.3.2./2. ábra<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

II.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)<br />

45


II.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása<br />

A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért<br />

a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező.<br />

Az éves finanszírozási összeg a régióban 4.960.345 eFt/év (min. 4.601.088, max. 21.922.395, orsz. 59.664.848). A<br />

10.000 lakosra számított összeg 49.930 eFt/év/10.000 lakos (min. 45.641, max. 77.490, orsz. 58.640). Adataink szintén<br />

a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.II.3.2./3. ábra<br />

II.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása<br />

A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre,<br />

alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez<br />

további adatgyűjtés szükséges.<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg finanszírozás (eFt.)<br />

90 000<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

II.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls)<br />

II.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye<br />

Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük,<br />

mely egyben a kihasználtságot is jellemzi.<br />

A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 51.486 kezelés. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.149.786, orsz. 554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 9,1 fő/kezelőhely (min. 6,5, max.<br />

12,8, orsz. 10,1).<br />

Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja.<br />

II.3.2./4. ábra. A régióra vonatkozó érték 530 kezelés/10.000 lakos (min. 468, max. 664, orsz. 539).<br />

10.000 lakosra eső művese kezelések száma<br />

a beteg lakóhelye szerint<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

II.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)<br />

46


II.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása<br />

A művese állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001.<br />

évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1090,6 mFt/év (min.<br />

1081,4, max. 2751,6, orsz. 10.332,8).<br />

II.3.3.<br />

Speciális diagnosztika<br />

II.3.3.-1. Teljesítmény<br />

A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút<br />

értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 65.341 db (min. 38.481, max. 197.922, orsz. 561.075). A lakosságra<br />

számítva 658 vizsgálat /10.000 lakos (min. 343, max. 700, orsz. 551). Ugyanebben az időszakban 104.117 db (min.<br />

18.752, max. 175.753, orsz. 570.154) MR-vizsgálat történt. Ez a lakosságra számítva 1.048 vizsgálat /10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 145, orsz. 560).<br />

A regionális eltérések jelentősek.<br />

2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 11.539 vizsgálat/berendezés (min.<br />

6.381, max. 14.797, orsz. 9.459). Az MRI esetében pedig 54.324 vizsgálat/berendezés. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min. 9.582, orsz. 26.457). Az MR-vizsgálatok száma tehát mind lakosságra, mind berendezésre vonatkoztatva<br />

kirívóan magas. A jelentség további elemzése indokolt.<br />

II.3.3.-2. Finanszírozás<br />

A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és<br />

10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 478 mFt (min. 238, max. 1.195, orsz. 3.537).<br />

Lakosságra vetítve 4,8 mFt/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 2,1, orsz. 3,5).<br />

Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 592 mFt (min. 165, max. 1.035, orsz. 3.685). A lakossághoz viszonyítva<br />

6,0 mFt/10.000 lakos. (min. 1,3, max. 6,4, orsz. 3,6).<br />

II.3.4.<br />

Fekvőbeteg-ellátás<br />

II.3.4.-1. Teljesítmény<br />

Aktív ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2376 súlyszám/év/10.000 lakos (min. 1646, max. 2658, orsz.<br />

2225).<br />

A CASE MIX index 0,97239 súlyszám/eset (min. 0,87354, max. 1,00635, orsz. 0,96036).<br />

Az átlagos ápolási idő 7,1 ápolási nap/eset. Ez az országban a legkisebb érték (max.8,0, orsz. 7,6).<br />

Az ágykihasználtság ebben a régióban 78,67% (min. 78,11, max. 83,92, orsz. 80,33).<br />

Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 83,67% (min. 78,87, max. 86,05, orsz. 81,72).<br />

Krónikus ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 4398 nap/év/10.000 lakos (min. 3519, max. 8250, orsz.<br />

5.887).<br />

Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 312 nap/év/ágy. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 254, orsz. 293).<br />

A krónikus ágyak kihasználtsága 85,4%. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 69,5, orsz. 80,2).<br />

II.3.4.-2. Finanszírozás<br />

A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001.<br />

évre vonatkozóan.<br />

A régióban az abszolút összeg 24.764,6 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165).<br />

Ennek a lakosságra vetített értéke 249,27 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99).II.3.4./1. ábra<br />

47


Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.<br />

300,00<br />

250,00<br />

200,00<br />

150,00<br />

100,00<br />

50,00<br />

0,00<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

II.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)<br />

48


III.<br />

Az Észak-Alföldi régió elemzése<br />

III.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ................................................................50<br />

III.1.1. Általános adatok ......................................................................................................................50<br />

III.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam......................................................................50<br />

III.1.3. Halálozási, haláloki adatok ......................................................................................................51<br />

III.1.4. Gazdasági, szociális adatok .....................................................................................................52<br />

III.1.5. Morbiditási adatok ...................................................................................................................56<br />

III.2. Az ellátórendszer struktúrája.............................................................................................................59<br />

III.2.1. Alapellátás ...............................................................................................................................59<br />

III.2.2. Szakellátási kapacitás ..............................................................................................................59<br />

III.2.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................61<br />

III.2.4. Fekvőbeteg ellátás....................................................................................................................61<br />

III.2.5. Gyógyszertári ellátottság .........................................................................................................63<br />

III.2.6. Mentőszolgálati kapacitások....................................................................................................63<br />

III.2.7. Szociális ellátás........................................................................................................................64<br />

III.2.8. Humán erőforrás ......................................................................................................................64<br />

III.2.9. Eszközellátottság .....................................................................................................................64<br />

III.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása.............................................................................66<br />

III.3.1. Alapellátás ...............................................................................................................................66<br />

III.3.2. Szakellátás ...............................................................................................................................66<br />

III.3.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................69<br />

III.3.4. Fekvőbeteg-ellátás ...................................................................................................................69<br />

49


III.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok<br />

III.1.1. Általános adatok<br />

A régiót Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alkotja. Kelet felől Romániával<br />

és Ukrajnával határos. Egy rövid szakaszon észak felől határos Szlovákiával. Az Észak-Magyarországi régió felé<br />

hosszú szakaszon a Tisza határolja, viszonylag rossz átkelési lehetőséggel. Nyugat és dél felé a Közép-<br />

Magyarországi és a Dél-Alföldi régióval szomszédos.<br />

A régió területe 17.729 km 2 (min. 6.919, max. 18.339, orsz. 93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága<br />

1.559.073 fő (min. 993.466, max. 2.829.047, orsz. 10.174.853). Népsűrűsége 88 fő/km 2 (min. 70, max. 409, orsz. 109).<br />

Az éves bevándorlás 2001-ben -1,4 fő/1000 lakos (min. -1,6, max. 2,0 )tehát viszonylag jelentős az elvándorlás.<br />

III.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam<br />

A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -1,71 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min. -4,50, orsz. -3,45). Ez a jelentős elvándorlással együtt azt jelenti, hogy a következő években a<br />

lakosság aránylag jelentős csökkenésével kell számolni.<br />

Az 1000 lakosra számított élveszületés 10,76 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 8,69, orsz.<br />

9,53).<br />

A halálozás 12,47 fő/1000 lakos (min. 11,85, max. 13,57, orsz. 12,97).<br />

Az 1000 élveszülésre számított csecsemőhalálozás 7,74 eset/1000 élveszülés (min. 6,31, max. 9,57, orsz. 8,13).<br />

A 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítás 53,1 eset/100 élveszülés (min. 45,3, max. 64,8, orsz. 58,1).<br />

Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhesség-megszakítások száma<br />

egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.III.1.2./1. ábra<br />

A jelenség további vizsgálatra érdemes.<br />

Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás<br />

összefüggése<br />

70,0<br />

terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála)<br />

csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála)<br />

12,00<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

10,00<br />

8,00<br />

6,00<br />

4,00<br />

2,00<br />

0,0<br />

0,00<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

És zak-A lföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

III.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls) 3<br />

A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség<br />

az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.III.1.2./2. ábra<br />

3 Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a<br />

grafikonok könyvtárban találhatók.<br />

50


80–84<br />

70–74<br />

60–64<br />

50–54<br />

40–44<br />

30–34<br />

20–24<br />

10–14<br />

0–4<br />

60 000 40 000 20 000 0 20 000 40 000 60 000<br />

férfi<br />

nő<br />

III.1.2./2. ábra A régió korfája (korfa_graf.xls)<br />

A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben<br />

nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és<br />

a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40<br />

év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb.<br />

III.1.3. Halálozási, haláloki adatok<br />

A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1247 eset/100.000 lakos (min. 1185, max. 1357, orsz. 1298).<br />

A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az<br />

egész országban a vezető halálokok (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei jelentik. (Meg<br />

kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként<br />

olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.)<br />

A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 640,2 eset/100.000 lakos<br />

(min. 586,6, max. 728,8, orsz. 661,8).<br />

Ugyanez daganatok miatt 320 eset/100.000 lakos (min. 309, max. 361, orsz. 331).<br />

Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 87 eset/100.000 lakos (min. 81, max. 104, orsz. 94).<br />

Itt kell meg említenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a<br />

leggyakoribb.<br />

A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 94 eset/100.000 lakos (min. 80, max. 105, orsz.<br />

93).III.1.3./1. ábra ésIII.1.3./2. ábra<br />

Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben<br />

800<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset,<br />

sérülés)<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos adat<br />

III.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

51


Vezeto halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben)<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset, sérülés)<br />

800<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

III.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző,<br />

hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők között.<br />

A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 37,0 eset/100.000 lakos (min. 19,9, max. 41,5, orsz. 29,2).<br />

A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 58,7 eset/100.000 férfi lakos (min. 32,3, max. 70,6, orsz.<br />

47,1).<br />

Ugyanez nőkre 17,0 eset/100.000 női lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 8,5, orsz. 13,0).<br />

III.1.4. Gazdasági, szociális adatok<br />

III.1.4.-1. Foglalkoztatottság<br />

A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság<br />

számának összegéhez képest) 48,3% (min. 47,8, max. 58,5, orsz. 53,3).<br />

A munkanélküliségi ráta 7,8% (min. 4,2, max. 8,5, orsz. 5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően<br />

alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat.<br />

A változás a régióban 29,1% (min. 17,0, max. 35,8, orsz. 26,9).<br />

Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 48,5% (min. 44,1, max.<br />

49,2, orsz. 46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 74,8%. Ez az<br />

országban a legkisebb érték (max. 110,2, orsz. 93,5).<br />

III.1.4.-2. GDP, beruházások<br />

A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 809 eFt/fő. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.1998, orsz. 1288). Az 1996-2000 közötti GDP növekedés 72,4% (min. 68,0, max. 110,7, orsz. 90,8). A régió tehát<br />

gazdasági szempontból hátrányos helyzetben van, bár az átlagot meghaladó mértékű növekedés javíthatja a<br />

kilátásokat.<br />

A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 133.355 Ft/fő (min. 127.708, max. 521.861, orsz. 282.489). Az<br />

<strong>egészségügyi</strong> beruházások értéke 3733 Ft/fő (min. 1698, max. 5694, orsz. 4061). A szociális beruházások értéke 786<br />

Ft/fő (min. 476, max. 1279, orsz. 1010).<br />

Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi<br />

régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja<br />

össze régiónként azIII.1.4./1. ábra.<br />

A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 2.020<br />

mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 20 mFt (min.0 max.1.136 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások<br />

teljes tervezett összege 0 mFt. Ez az országban a legkisebb érték. (max.3.219.357 orsz.10.562.146). Ebből a<br />

saját rész 0 mFt. Ez az országban a legkisebb érték. (max.282.978 orsz.994.023).<br />

III.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok<br />

Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 82.953 Ft. Ez az országban a legkisebb érték (max.130.749, orsz.<br />

103.254). A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 86,3% (min. 77,6,<br />

max. 88,0, orsz. 81,3).<br />

III.1.4.-4. Lakáshelyzet<br />

A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 265 lakos/100 lakás. Ez az országban a legnagyobb érték.<br />

(min. 232, orsz. 250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,1 lakás/1000 lakos (min. 1,6, max.<br />

52


3,8, orsz. 2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 91,6% (min. 87,5, max. 97,0, orsz. 92,9). A csatornázottság<br />

35,2% (min. 31,8, max. 74,8, orsz. 53,5).<br />

Egy főre jutó <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások<br />

2000-ben (Ft)<br />

<strong>egészségügyi</strong><br />

szociális<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

III.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls)<br />

III.1.4.-5. Szociális helyzetkép<br />

A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők<br />

Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait<br />

emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi<br />

azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely<br />

alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási<br />

hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a<br />

hajléktalanságot<br />

A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 35 fő/10.000 lakos<br />

(min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától<br />

egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban<br />

regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre<br />

30<br />

25<br />

20<br />

15<br />

10<br />

5<br />

0<br />

2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra<br />

vetítve<br />

III.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls)<br />

A régióban a kábítószer betegek száma 5 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal<br />

fogyasztók aránya 75,5 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.40,8 orsz.55,2).<br />

A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 6,4 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az III.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók<br />

10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja.<br />

B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők<br />

53


Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként<br />

a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,2 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). III.1.4./3. ábra<br />

Válások száma 1000 lakosra vetítve<br />

2,7<br />

2,6<br />

2,5<br />

2,4<br />

2,3<br />

2,2<br />

2,1<br />

2,0<br />

III.1.4./3. ábra (valas_graf.xls)<br />

C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők<br />

A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 63.352 fő. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.11.007<br />

orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 406 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.89<br />

orsz.212).<br />

A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,8 % (min.3,0 max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes<br />

nap 13,8 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). III.1.4./4. ábra<br />

Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest<br />

és egy jogosultra jutó táppénzes nap<br />

18,0<br />

16,0<br />

14,0<br />

12,0<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

táppénzesek aránya<br />

egy jogosultra jutó<br />

táppénzes nap<br />

III.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls)<br />

A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 34.457 fő. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.122.615 orsz.497.423). A lakosságra vetítve 343 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.707<br />

orsz.488).<br />

D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek<br />

A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 3.908 fő/10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legnagyobb érték. (min.1.388 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.353 Ft. Ez<br />

az országban a legnagyobb érték. (min.4.094 orsz.4.193). III.1.4./5. ábra<br />

54


Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves<br />

lakosra vetítve<br />

4 500<br />

4 000<br />

3 500<br />

3 000<br />

2 500<br />

2 000<br />

1 500<br />

1 000<br />

500<br />

0<br />

III.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls)<br />

Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.248<br />

fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 5.304 Ft/fő (min.5.233<br />

max.8.759 orsz.6.358).<br />

Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 226,2 fő/1000<br />

gyermek korú lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.56,7 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a<br />

következő:<br />

Környezeti okból 12,75 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 6,74 %<br />

(min.6,40 max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 78,31 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.43,63 orsz.66,56).<br />

Egészségi okból 2,20 % (min.1,92 max.5,42 orsz.2,91).<br />

A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 79 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91<br />

orsz.65). III.1.4./6. ábra<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú<br />

lakosra vetítve<br />

III.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls)<br />

E) Az <strong>egészségügyi</strong> ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások<br />

A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 65,8 fő/10.000 lakos<br />

(min.54,1 max.79,5 orsz.63,6).<br />

A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 10.289 férőhely (min.5.689<br />

max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 10.253 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai<br />

betegek részére a férőhelyek száma 1.454 férőhely (min.595 max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 1.463 fő (min.602<br />

max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 125 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak<br />

férőhelyszáma 127 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen<br />

950 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 0 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 259,6 fő/10.000<br />

55


60 éven felüli lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.149,9 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak<br />

száma 5,0 fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8).<br />

III.1.5. Morbiditási adatok<br />

III.1.5.-1. Születéskor várható élettartam<br />

A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók<br />

ki. A régióban ez az érték 67,0 év (min. 66,7, max. 69,1, orsz. 68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális<br />

eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható átlagos élettartama 76,2 év (min. 75,8, max. 77,4,<br />

orsz. 76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.III.1.5./1. ábra<br />

Születéskor várható élettartam években, 2001-ben<br />

férfi<br />

nő<br />

80,0<br />

75,0<br />

70,0<br />

65,0<br />

60,0<br />

55,0<br />

50,0<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

III.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls)<br />

III.1.5.-2. Elvesztett életévek<br />

A 100.000 főre eső elvesztett életévek a potenciális 70 évből számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban<br />

ez 8958 év/100.000 lakos (min. 7487, max. 9016, orsz. 8313).III.1.5./2. ábra<br />

100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek<br />

10 000<br />

9 000<br />

8 000<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

III.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)<br />

A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elveszetett életévek száma. Az ábrán a régiók<br />

rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt.III.1.5./3. ábra<br />

56


A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt<br />

elvesztett életévek 100.000 lakosra<br />

daganat keringési emésztőrendszer baleset<br />

3000<br />

2500<br />

2000<br />

1500<br />

1000<br />

500<br />

0<br />

III.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls)<br />

III.1.5.-3. Kórházi morbiditás<br />

A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban a vezető helyen a keringési rendszer betegségei<br />

állnak. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve kimutathatók regionális különbségek.<br />

A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az<br />

első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos<br />

betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk.<br />

10.000 lakosra számított kórházi esetszámok:<br />

• Keringési rendszer betegségei 559 eset/10.000 lakos (min. 419, max. 616, orsz. 561).III.1.5./4. ábra<br />

• Légzőrendszer betegségei 276 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 133, orsz.<br />

213).III.1.5./5. ábra<br />

• Mentális és viselkedési zavarok 207 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 120,<br />

orsz. 187).III.1.5./6. ábra<br />

10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

keringési rendszer megbetegedéseiben<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

III.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)<br />

57


10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

légzőrendszer megbetegedéseiben<br />

300<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

III.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)<br />

10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma,<br />

mentális zavarokban<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Országos adat<br />

III.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)<br />

58


III.2. Az ellátórendszer struktúrája<br />

III.2.1. Alapellátás<br />

A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 969 (min. 645, max. 1993, orsz. 6869). Ez 1993 óta az egész<br />

országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 4,5% (min. 0,2, max. 5,3, orsz. 1,6). A háziorvosi praxisok<br />

túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a<br />

területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,9% (min. 91,5, max. 97,2, orsz. 93,9). A vállalkozók<br />

aránya 93,8% (min. 90,4, max. 95,9, orsz. 93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával<br />

illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek<br />

esetében 4,76 háziorvos/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.5,46, orsz. 5,04). A gyermekek esetében<br />

5,6 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú lakos (min. 5,1, max. 9,1, orsz. 6,8).III.2.1./1. ábra A fogászati<br />

alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

Háziorvosi ellátottság 2001<br />

10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

III.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls)<br />

III.2.2. Szakellátási kapacitás<br />

III.2.2.-1. Házi szakápolás<br />

A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok<br />

száma lehet. Ez a szám a régióban 4,4 szolgálat/100.000 lakos (min. 3,0, max. 4,8, orsz. 3,6).<br />

III.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás<br />

A járóbeteg- szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési<br />

óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja.<br />

Ennek értéke a régióban 99.636 óra/év/100.000 lakos (min. 90.670, max. 178.998, orsz. 123.682). További elemzések<br />

során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény<br />

átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi<br />

óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.III.2.2./1. ábra<br />

Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút<br />

értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő<br />

aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény,<br />

hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.<br />

59


100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden<br />

szakmára összesen<br />

200 000<br />

180 000<br />

160 000<br />

140 000<br />

120 000<br />

100 000<br />

80 000<br />

60 000<br />

40 000<br />

20 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

III.2.2./1. ábra - Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls)<br />

(Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak)<br />

Országosan sajátos képet mutató szakma kódok<br />

Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli<br />

régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez<br />

az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés<br />

további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van<br />

nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, Észak-<br />

Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal<br />

(összesen heti 45 óra!).<br />

Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia.<br />

Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám.<br />

A régióban kirívóan magas illetve alacsony óraszámmal rendelkező szakma kód nincs.<br />

Nincs a régióban képviselve:<br />

PIC (Ez nehezen értelmezhető a járóbeteg-ellátásban, azonban a koraszülött ellátás, ill. csecsemőhalálozás nagy<br />

nép<strong>egészségügyi</strong> jelentősége miatt kiemeljük. A jelenséget részleteiben, gondosan vizsgálni kell.):<br />

égés-plasztika<br />

kézsebészet<br />

gyermekkardiológia<br />

III.2.2.-3. Gondozói kapacitás<br />

A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat illetve gyermek és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozókat vizsgáljuk abszolút számban, illetve 100.000 lakosra.<br />

A régióban a tüdőgondozók száma 31 (min. 16, max. 35, orsz. 160). A pszichiátriai gondozók száma 14. Ez az országban<br />

a legkisebb érték. (max.36, orsz. 142). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 4. Ez az<br />

országban a legkisebb érték. (max.9, orsz. 39).<br />

Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,99/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min. 1,24, orsz. 1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 0,9/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb<br />

érték. (max.1,9, orsz. 1,4). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozó esetében 1,00/100.000 lakos. Ez az országban<br />

a legkisebb érték. (max.2,65, orsz. 1,68). A gondozói rendszer egészében fejletlennek mondható.<br />

III.2.2.-4. Művese állomások<br />

Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat.<br />

Az állomások száma 9 (min. 5, max. 16, orsz. 63). A kezelőhelyek száma 120 db (min. 92, max. 241, orsz.<br />

927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 7,7 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max. 11,3, orsz. 9,1).<br />

60


III.2.3. Speciális diagnosztika<br />

A régióban a CT berendezések száma 6. Ez az országban a legkisebb érték (max.24, orsz. 69). Az MRI készülékek<br />

száma 3 (min. 2, max. 9, orsz. 26).<br />

Mind a CT mind az MRI ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó<br />

berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,38/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.0,85,<br />

orsz. 0,67). Az MRI-re pedig 0,19/100.000 lakos (min. 0,15, max. 0,40, orsz. 0,25).<br />

III.2.4. Fekvőbeteg ellátás<br />

A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra<br />

vetített értéke 74,7/10.000 lakos (min. 71,2, max. 96,4, orsz. 80,1). Ebből aktív 60,8/10.000 lakos (min. 45,6,<br />

max. 69,1, orsz. 60,0). Krónikus 13,9/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A régió kórházának száma 15.<br />

Ez az országban a legkisebb érték. (max.57, orsz. 176). Összes ágyszáma 11.639 (min. 7.442, max. 27.266, orsz.<br />

81.544).III.2.4./1. ábra<br />

10.000 lakosra jutó összes ágyszám<br />

120,0<br />

100,0<br />

80,0<br />

60,0<br />

40,0<br />

20,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

III.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls)<br />

A régiónak van egyetemi kórháza, nincs állami kórháza. Magánkórház, alapítványi kórház, egyházi tulajdonú<br />

kórház nincs a régióban. A nem állami szektor tehát gyakorlatilag hiányzik a kórház-tulajdonosi struktúrából.<br />

Aktív ágyak<br />

A régióban az aktív ágyak száma 9477 (min. 5.110, max. 19.544, orsz. 61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva 60,8<br />

/10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0).<br />

A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.III.2.4./2. ábra<br />

Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok<br />

esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi<br />

osztály) ágyszámokat nem elemeztük.<br />

Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok<br />

Gyermek és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg<br />

pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az<br />

egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály<br />

csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról,<br />

ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem<br />

terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban,<br />

Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon.<br />

A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak,<br />

egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok<br />

érdemben nem elemezhetők.<br />

Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban:<br />

intenzív terápia, fertőzőbeteg ellátás<br />

Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban.<br />

Hiányzó szakma kód nincs a régióban.<br />

61


10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma<br />

80,0<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

III.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls)<br />

Krónikus ágyak<br />

A régióban a krónikus ágyak száma 2162 (min. 1401, max. 7722, orsz. 20.456). Ez lakossághoz viszonyítva 13,9<br />

/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen<br />

nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási<br />

osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs<br />

belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban<br />

nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.III.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája<br />

itt kevésbe érvényesül, mint az aktív ellátások terén.<br />

Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban.<br />

Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban:<br />

kardiológia<br />

10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen<br />

30,0<br />

25,0<br />

20,0<br />

15,0<br />

10,0<br />

5,0<br />

0,0<br />

III.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls)<br />

A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell<br />

venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az<br />

optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól<br />

és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés<br />

során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat<br />

vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 5 (min. 3, max. 14, orsz. 34). 600-900 ágy<br />

közötti kórház 3 (min. 1, max. 9, orsz. 27). 300-600 ágy közt van 2. Ez az országban a legkisebb érték. (max.15, orsz.<br />

42). Végül 300 ágy alatt van 5. Ez az országban a legkisebb érték (max.19, orsz. 73). Megoszlásukat az alábbi két<br />

ábra mutatja.III.2.4./4. ábra ésIII.2.4./5. ábra<br />

62


Észak-Alföld<br />

Országos adat<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

33%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

34%<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

42%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

19%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

15%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

13%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

20%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

24%<br />

III.2.4./4. ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)<br />

5<br />

Nyugat-Dunántúl régió<br />

1<br />

4 2<br />

3 3<br />

15<br />

8<br />

Közép-Dunántúl régió<br />

Közép-Magyarország régió<br />

Észak-Magyarország régió<br />

9 14<br />

3<br />

15<br />

19<br />

4<br />

3<br />

8<br />

7<br />

2<br />

Észak-Alföld régió<br />

5<br />

5<br />

Dél-Dunántúl régió<br />

4<br />

12<br />

3<br />

3<br />

Dél-Alföld régió<br />

4<br />

5<br />

7<br />

3<br />

Kórházak ágyszám szerint<br />

900 felett<br />

600-900<br />

300-600<br />

300 alatt<br />

III.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint<br />

III.2.5. Gyógyszertári ellátottság<br />

A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 309 (min. 182, max. 550, orsz. 1999). A lakosságra számítva 2,05<br />

/10.000 lakos (min. 1,87, max. 2,31, orsz. 2,04).<br />

III.2.6. Mentőszolgálati kapacitások<br />

A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni.<br />

A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes<br />

figyelembe venni.<br />

A régióban a mentőállomások száma 38. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 21, orsz. 203). A lakosságra<br />

vetítve 2,4/100.000 lakos (min. 1,2, max. 2,7, orsz. 2,0). Területre vetítve 2,1/1000 km 2 (min. 1,4, max. 5,1, orsz. 2,2).<br />

A régióban használt mentőkocsik száma összesen 194 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 81, orsz. 978).<br />

Ez lakosságra vetítve 12,4/100.000 lakos (min. 6,2, max. 13,1, orsz. 9,6). Területre vetítve 10,9/1000 km2 (min. 7,2,<br />

max. 25,4, orsz. 10,5).<br />

A mentőorvosok száma 17 fő (min. 8, max. 87, orsz. 177). A lakossághoz viszonyított értéke 1,1 orvos/100.000<br />

lakos (min. 0,7, max. 3,1, orsz. 1,7). Területre vetítve 1,0 orvos/1000 km 2 (min. 0,7, max. 12,6, orsz. 1,9).<br />

63


Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 47,15 %<br />

(min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.)<br />

III.2.7. Szociális ellátás<br />

III.2.7.-1. Szociális intézményrendszer<br />

Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 64,2 férőhely/10.000 lakos (min. 53,2, max.<br />

77,7, orsz. 63,2).<br />

Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos<br />

gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait.<br />

Nagyon kevés a régióban<br />

Felnőtt fogyatékosok számára bentlakásos intézmény<br />

III.2.7.-2. Házi segítségnyújtás<br />

A házi segítségnyújtásban részesülők száma 46,3 fő/10.000 lakos (min. 32,5, max. 47,7, orsz. 39,6).<br />

III.2.7.-3. Közgyógyellátás<br />

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 707 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték,<br />

kirívóan magas (min. 344, orsz. 488).<br />

III.2.8. Humán erőforrás<br />

Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak.<br />

III.2.8.-1. Orvosi állások<br />

A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 25,01 állás/10.000 lakos (min. 22,48, max. 41,16, orsz. 30,00).<br />

Nagyon erősen a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más<br />

régióban számuk alacsony.<br />

A járóbeteg szakellátásban kirívóan alacsony számban képviselt szakma kód nincs a régióban.<br />

A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 9,5 állás/10.000<br />

lakos (min. 8,5, max. 16,4, orsz. 11,8). A be nem töltött állások száma 1,18 állás/10.000 lakos. Ez az országban a<br />

legkisebb érték. (max.2,26, orsz. 1,60). Körültekintéssel értelmezendő adat, további elemzést igényel.<br />

A vállalkozó orvosok aránya 0,5% (min. 0,1, max. 6,0, orsz. 1,9).<br />

III.2.8.-2. Szakdolgozók<br />

A lakosságra számított <strong>egészségügyi</strong> szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 87 állás/10.000 lakos (min. 79,<br />

max. 106, orsz. 94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg gyógyintézményekben 47,9 állás/10.000 lakos<br />

(min. 44,2, max. 61,0, orsz. 54,0). Védőnői állások 4,9 állás/10.000 lakos (min. 4,2, max. 5,4, orsz. 4,7).<br />

III.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban<br />

Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban, mely orvos, fogorvos, gyógyszerészképzést<br />

nyújt. Az évente végző orvosok száma 255 fő (min. 188, max. 420, orsz. 1.075). A fogorvosoké 32 fő (min.<br />

21, max. 117, orsz. 198). A gyógyszerészeké 22 fő. Ez az gyógyszerész-képzést nyújtó intézmények között a legkisebb<br />

érték. (max.115, orsz. 247). A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók száma 68 fő (min. 36, max. 378,<br />

orsz. 723). Az egyéb felső fokú képzettséggel rendelkező <strong>egészségügyi</strong> szakembereké 71 fő (min. 53, max. 245,<br />

orsz. 548).<br />

Főiskolai szintű <strong>egészségügyi</strong> képzés a régióban van. Az <strong>egészségügyi</strong> szakképzést nyújtó középiskolák száma a<br />

régióban 23 db (min. 13, max. 66, orsz. 182). Az itt végző hallgatók száma 676 fő (min. 259, max. 1662, orsz. 4446).<br />

III.2.9. Eszközellátottság<br />

Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot.<br />

A régióban a műtőkkel való ellátottság 10,52 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők<br />

aránya 65,24 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.36,50 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők<br />

aránya 93,90 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.54,60 orsz.68,08).<br />

64


A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének<br />

lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 144 mFt/10.000 lakos<br />

(min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak.<br />

A hagyományos röntgenkészülékek száma 72,80 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül<br />

cserére szorul a nyilvántartások szerint 30,22 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 12 év. Ez az<br />

országban a legkisebb érték. (max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 7,31 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99).<br />

Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 54,39 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 15 év<br />

(min.14 max.18 orsz.15).<br />

A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,26 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49<br />

orsz.0,28). Átlagos életkoruk 6 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 0,00 %. Ez<br />

az országban a legkisebb érték. (max.33,33 orsz.14,29).<br />

A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 6,29 db/100.000 lakos (min.5,53<br />

max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 42,86 % (min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A<br />

defibrillátorok átlagos életkora 11,10 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).<br />

65


III.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása<br />

III.3.1. Alapellátás<br />

III.3.1.-1. Teljesítmények<br />

A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük,<br />

hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen<br />

reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői<br />

megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk.<br />

A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 4.968 eset/év/1000 lakos (min. 3778, max. 5579, orsz.<br />

4754). A lakáson történő vizitek száma 473 eset/év/1000 lakos (min. 453, max. 613, orsz. 522).<br />

A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 34,48 eset/év/1000 lakos (min. 26,86,<br />

max. 40,50, orsz. 34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6337% (min. 0,5082, max.<br />

0,7423, orsz. 0,6624).<br />

A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.III.3.1./1.<br />

ábra<br />

Háziorvosi tevékenység eset/1000 lakos<br />

összes<br />

rendelői megjelenés<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

III.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls)<br />

III.3.1.-2. Finanszírozás<br />

A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak,<br />

a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket.<br />

III.3.2. Szakellátás<br />

III.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye<br />

A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük,<br />

mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket<br />

mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk.<br />

A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 148 eset/év/szolgálat (min. 136, max. 294, orsz.<br />

204).III.3.2./1. ábra<br />

66


10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

III.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls)<br />

III.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása<br />

A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 172 mFt/év (min. 121, max. 412, orsz.<br />

1.303).<br />

III.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye<br />

A járóbeteg szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi<br />

"gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a<br />

pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük,<br />

ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám, mint a teljesítményfinanszírozás<br />

alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi<br />

különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják<br />

meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a<br />

2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak<br />

Összes esetszám a régióban 7.873.661 eset/év (min. 5.100.164, max. 20.931.007, orsz. 59.832.307).<br />

A 10.000 lakosra jutó esetszám 50.502 eset/év/10.000 lakos (min. 48.396, max. 73.986, orsz. 58.804).<br />

A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 9.421.902.626 pont/év (min. 5.094.441.634, max. 24.365.568.813,<br />

orsz. 66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 60.432.723 pont/év/10.000 lakos (min. 50.556.101, max.<br />

86.126.419, orsz. 65.059.505).III.3.2./2. ábra<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

És zak -Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

III.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)<br />

67


III.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása<br />

A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért<br />

a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező.<br />

Az éves finanszírozási összeg a régióban 8.484.530 eFt/év (min. 4.601.088, max. 21.922.395, orsz. 59.664.848). A<br />

10.000 lakosra számított összeg 54.420 eFt/év/10.000 lakos (min. 45.641, max. 77.490, orsz. 58.640). Adataink szintén<br />

a 2000. október – 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.III.3.2./3. ábra<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg-finanszírozás (eFt.)<br />

90 000<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

III.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása<br />

III.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls)<br />

A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre,<br />

alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez<br />

további adatgyűjtés szükséges.<br />

III.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye<br />

Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük,<br />

mely egyben a kihasználtságot is jellemzi.<br />

A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 86.077 kezelés (min. 51.486, max. 149.786,<br />

orsz. 554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 10,3 fő/kezelőhely (min. 6,5, max. 12,8, orsz. 10,1).<br />

Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja.<br />

III.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 550 kezelés/10.000 lakos (min. 468, max. 664, orsz. 539).<br />

III.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása<br />

A művese állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001.<br />

évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1468,9 mFt/év (min.<br />

1081,4, max. 2751,6, orsz. 10.332,8).<br />

10.000 lakosra eső művese-kezelések száma,<br />

a beteg lakóhelye szerint<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

III.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)<br />

68


III.3.3. Speciális diagnosztika<br />

III.3.3.-1. Teljesítmény<br />

A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT-és MR-vizsgálatok számát abszolút<br />

értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 75.687 db (min. 38.481, max. 197.922, orsz. 561.075). A lakosságra<br />

számítva 485 vizsgálat /10.000 lakos (min. 343, max. 700, orsz. 551). Ugyanebben az időszakban 75.839 db (min.<br />

18.752, max. 175.753, orsz. 570.154) MR-vizsgálat történt. Ez a lakosságra számítva 486 vizsgálat /10.000 lakos<br />

(min. 145, max. 1048, orsz. 560).<br />

A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban<br />

14.797 vizsgálat/berendezés. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 6381, orsz. 9459). Az MRI esetében pedig<br />

33.442 vizsgálat/berendezés (min. 9582, max. 54.324, orsz. 26.457).<br />

III.3.3.-2. Finanszírozás<br />

A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és<br />

10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 462 mFt (min. 238, max. 1195, orsz. 3537). Lakosságra<br />

vetítve 3,0 mFt/10.000 lakos (min. 2,1, max. 4,8, orsz. 3,5).<br />

Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 527 mFt (min. 165, max. 1035, orsz. 3685). A lakossághoz viszonyítva<br />

3,4 mFt/10.000 lakos (min. 1,3, max. 6,4, orsz. 3,6).<br />

III.3.4. Fekvőbeteg-ellátás<br />

III.3.4.-1. Teljesítmény<br />

Aktív ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2281 súlyszám/év/10.000 lakos (min. 1646, max. 2658, orsz.<br />

2225).<br />

A CASE MIX index 0,96766 súlyszám/eset (min. 0,87354, max. 1,00635, orsz. 0,96036).<br />

Az átlagos ápolási idő 7,4 ápolási nap/eset (min. 7,1, max. 8,0, orsz. 7,6).<br />

Az ágykihasználtság ebben a régióban 78,19% (min. 78,11, max. 83,92, orsz. 80,33).<br />

Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 83,71% (min. 78,87, max. 86,05, orsz. 81,72).<br />

Krónikus ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 3519 nap/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb<br />

érték. (max.8.250, orsz. 5887).<br />

Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 254 nap/év/ágy. Ez az országban a legkisebb érték (max.312, orsz. 293).<br />

A krónikus ágyak kihasználtsága 69,5%. Ez az országban a legkisebb érték (max.85,4, orsz. 80,2).<br />

III.3.4.-2. Finanszírozás<br />

A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001.<br />

évre vonatkozóan.<br />

A régióban az abszolút összeg 36.440,9 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165).<br />

Ennek a lakosságra vetített értéke 233,73 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99).III.3.4./1. ábra<br />

69


Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.<br />

300,00<br />

250,00<br />

200,00<br />

150,00<br />

100,00<br />

50,00<br />

0,00<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

III.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)<br />

70


IV.<br />

Az Észak-Magyarországi régió elemzése<br />

IV.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ................................................................72<br />

IV.1.1. Általános adatok ......................................................................................................................72<br />

IV.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam......................................................................72<br />

IV.1.3. Halálozási, haláloki adatok ......................................................................................................73<br />

IV.1.4. Gazdasági, szociális adatok .....................................................................................................74<br />

IV.1.5. Morbiditási adatok ...................................................................................................................78<br />

IV.2. Az ellátórendszer struktúrája.............................................................................................................81<br />

IV.2.1. Alapellátás ...............................................................................................................................81<br />

IV.2.2. Szakellátási kapacitás ..............................................................................................................81<br />

IV.2.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................83<br />

IV.2.4. Fekvőbeteg ellátás....................................................................................................................83<br />

IV.2.5. Gyógyszertári ellátottság .........................................................................................................85<br />

IV.2.6. Mentőszolgálati kapacitások....................................................................................................85<br />

IV.2.7. Szociális ellátás........................................................................................................................86<br />

IV.2.8. Humán erőforrás ......................................................................................................................86<br />

IV.2.9. Eszközellátottság .....................................................................................................................86<br />

IV.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása.............................................................................88<br />

IV.3.1. Alapellátás ...............................................................................................................................88<br />

IV.3.2. Szakellátás ...............................................................................................................................88<br />

IV.3.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................91<br />

IV.3.4. Fekvőbeteg-ellátás ...................................................................................................................91<br />

71


IV.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok<br />

IV.1.1. Általános adatok<br />

A régiót Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék alkotják. Északról Szlovákiával, nyugatról, délről és<br />

keletről a Közép-Magyarországi ill. az Észak-Alföldi régió határolja. Ez utóbbi felé hosszú szakaszon a Tisza<br />

képezi a régió határát.<br />

A régió területe 13.429 km 2 (min. 6919, max. 18.339, orsz. 93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága<br />

1.296.504 fő (min. 993.466, max. 2.829.047, orsz. 10.174.853). Népsűrűsége 97 fő/km 2 (min. 70, max. 409, orsz.<br />

109).<br />

Az éves bevándorlás 2001-ben -1,6 fő/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.2,0 ), vagyis az elvándorlás<br />

ebben a régióban haladja meg legjobban a betelepülést.<br />

IV.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam<br />

A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -3,45 fő/1000 lakos (min. -4,50, max. -1,71,<br />

orsz. -3,45). Ez viszonylag magas érték, mely nagymérvű elvándorlással együtt a következő években a népesség<br />

jelentős csökkenését eredményezi.<br />

Az 1000 lakosra számított élveszületés 10,12 fő/1000 lakos (min. 8,69, max. 10,76, orsz. 9,53).<br />

A halálozás 13,57 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 11,85, orsz. 12,97).<br />

Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 9,35 eset/1000 élveszületés (min. 6,31, max. 9,57, orsz.<br />

8,13), vagyis viszonylag magas a csecsemőhalandóság.<br />

A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 57,9 eset/100 élveszületés (min. 45,3, max. 64,8, orsz. 58,1).<br />

Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt<br />

jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.IV.1.2./1. ábra A jelenség<br />

további vizsgálatra érdemes.<br />

Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás<br />

összefüggése<br />

70,0<br />

terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála)<br />

csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála)<br />

12,00<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

10,00<br />

8,00<br />

6,00<br />

4,00<br />

2,00<br />

0,0<br />

0,00<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-A lföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

IV.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls) 4<br />

A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség<br />

az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.IV.1.2./2. ábra<br />

4 Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a<br />

grafikonok könyvtárban találhatók.<br />

72


80–84<br />

70–74<br />

60–64<br />

50–54<br />

40–44<br />

30–34<br />

20–24<br />

10–14<br />

0–4<br />

60 000 40 000 20 000 0 20 000 40 000 60 000<br />

férfi<br />

nő<br />

IV.1.2./2. ábra A régió korfája (korfa_graf.xls)<br />

A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben<br />

nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és<br />

a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint, hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-<br />

40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb.<br />

IV.1.3. Halálozási, haláloki adatok<br />

A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1357 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték.<br />

(min. 1185, orsz. 1298).<br />

A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az<br />

egész országban vezető halálok (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk,<br />

hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként<br />

olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.)<br />

A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 716,6 eset/100.000 lakos<br />

(min. 586,6, max. 728,8, orsz. 661,8).<br />

Ugyanez daganatok miatt 324 eset/100.000 lakos (min. 309, max. 361, orsz. 331).<br />

Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 98 eset/100.000 lakos (min. 81, max. 104, orsz. 94).<br />

Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a<br />

leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 94 eset/100.000 lakos (min. 80,<br />

max. 105, orsz. 93).IV.1.3./1. ábra ésIV.1.3./2. ábra<br />

Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben<br />

800<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset,<br />

sérülés)<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos adat<br />

IV.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

73


Vezetõ halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben)<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset, sérülés)<br />

800<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

IV.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző,<br />

hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt.<br />

A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 27,9 eset/100.000 lakos (min. 19,9, max. 41,5, orsz. 29,2).<br />

A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 47,6 eset/100.000 férfi lakos (min. 32,3, max. 70,6, orsz.<br />

47,1).<br />

Ugyanez nőkre 10,1 eset/100.000 női lakos (min. 8,5, max. 17,0, orsz. 13,0).<br />

IV.1.4. Gazdasági, szociális adatok<br />

IV.1.4.-1. Foglalkoztatottság<br />

A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság<br />

számának összegéhez képest) 47,8%. Ez az országban a legkisebb érték. (max.58,5, orsz. 53,3).<br />

A munkanélküliségi ráta 8,5%. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 4,2, orsz. 5,7). Általában az ország középső<br />

és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt<br />

jelentős csökkenést mutat. A változás a régióban 29,8% (min. 17,0, max. 35,8, orsz. 26,9).<br />

Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 49,2%. Ez az országban<br />

a legnagyobb érték. (min. 44,1, orsz. 46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség<br />

százalékában) 87,0% (min. 74,8, max. 110,2, orsz. 93,5). Ezek az adatok együttesen azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság<br />

szempontjából ez a régió van a legrosszabb helyzetben.<br />

IV.1.4.-2. GDP, beruházások<br />

A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 823 eFt/fő (min. 809, max. 1998, orsz. 1288). Az 1996-<br />

2000 közötti GDP növekedés 77,4% (min. 68,0, max. 110,7, orsz. 90,8).<br />

A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 181.173 Ft/fő (min. 127.708, max. 521.861, orsz. 282.489). Az<br />

<strong>egészségügyi</strong> beruházások értéke 4.790 Ft/fő (min. 1698, max. 5.694, orsz. 4.061). A szociális beruházások értéke<br />

476 Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1279, orsz. 1010). Érdemes ezt az adatot a foglalkoztatottsággal<br />

együtt figyelembe venni.<br />

Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi<br />

régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja<br />

össze régiónként aIV.1.4./1. ábra.<br />

A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 9.721<br />

mFt. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.27.195). Ebből a saját rész 269 mFt (min.0 max.1.136<br />

orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 2.360.910 mFt (min.0 max.3.219.357<br />

orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 108.000 mFt (min.0 max.282.978 orsz.994.023).<br />

IV.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok<br />

Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 86.628 Ft (min. 82.953, max. 130.749, orsz. 103.254). A nők bruttó<br />

átlag keresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 81,8% (min. 77,6, max. 88,0, orsz. 81,3).<br />

IV.1.4.-4. Lakáshelyzet<br />

A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 260 lakos/100 lakás (min. 232, max. 265, orsz. 250). Az<br />

1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 1,6 lakás/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

74


(max.3,8, orsz. 2,8). A lakások vezetékes vízzel ellátottsága 87,5%. Ez az országban a legkisebb érték (max.97,0,<br />

orsz. 92,9). A csatornázottság 41,6% (min. 31,8, max. 74,8, orsz. 53,5).<br />

Egy főre jutó <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások<br />

2000-ben (Ft)<br />

<strong>egészségügyi</strong><br />

szociális<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

IV.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls)<br />

IV.1.4.-5. Szociális helyzetkép<br />

A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők<br />

Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait<br />

emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi<br />

azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely<br />

alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási<br />

hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a<br />

hajléktalanságot<br />

A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 33 fő/10.000 lakos<br />

(min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától<br />

egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban<br />

regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre<br />

30<br />

25<br />

20<br />

15<br />

10<br />

5<br />

0<br />

2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra<br />

vetítve<br />

IV.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls)<br />

A régióban a kábítószer betegek száma 5 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal<br />

fogyasztók aránya 55,0 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2).<br />

A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 4,3 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.14,0<br />

orsz.9,2). Az IV.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja.<br />

B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők<br />

75


Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként<br />

a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,3 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). IV.1.4./3. ábra<br />

Válások száma 1000 lakosra vetítve<br />

2,7<br />

2,6<br />

2,5<br />

2,4<br />

2,3<br />

2,2<br />

2,1<br />

2,0<br />

IV.1.4./3. ábra (valas_graf.xls)<br />

C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők<br />

A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 36.176 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz<br />

viszonyítva 279 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212).<br />

A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 4,2 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.3,0 orsz.3,4).<br />

Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 15,3 nap/jogosult. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.10,8 orsz.12,2).<br />

IV.1.4./4. ábra<br />

Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest<br />

és egy jogosultra jutó táppénzes nap<br />

18,0<br />

16,0<br />

14,0<br />

12,0<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

táppénzesek aránya<br />

egy jogosultra jutó<br />

táppénzes nap<br />

IV.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls)<br />

A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 47.238 fő (min.34.457 max.122.615 orsz.497.423).<br />

A lakosságra vetítve 475 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488).<br />

D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek<br />

A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 3.540 fő/10.000 lakos<br />

(min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.094 Ft. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.4.353 orsz.4.193). IV.1.4./5. ábra<br />

76


Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves<br />

lakosra vetítve<br />

4 500<br />

4 000<br />

3 500<br />

3 000<br />

2 500<br />

2 000<br />

1 500<br />

1 000<br />

500<br />

0<br />

IV.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls)<br />

Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.439<br />

fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 5.421 Ft/fő (min.5.233<br />

max.8.759 orsz.6.358).<br />

Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 129,1 fő/1000<br />

gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő:<br />

Környezeti okból 24,93 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 14,29 % (min.6,40 max.18,26<br />

orsz.10,24). Anyagi okból 57,58 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 3,20 % (min.1,92 max.5,42<br />

orsz.2,91).<br />

A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 91 fő/10.000 gyermek korú lakos. Ez az országban<br />

a legnagyobb érték. (min.37 orsz.65). IV.1.4./6. ábra<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú<br />

lakosra vetítve<br />

IV.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls)<br />

E) Az <strong>egészségügyi</strong> ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások<br />

A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 60,4 fő/10.000 lakos<br />

(min.54,1 max.79,5 orsz.63,6).<br />

A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 8.107 férőhely (min.5.689<br />

max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 7.827 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai<br />

betegek részére a férőhelyek száma 1.394 férőhely (min.595 max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 1.403 fő (min.602<br />

max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 100 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak<br />

férőhelyszáma 101 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen<br />

931 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 10 férőhely (min.0 max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás<br />

adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 240,7 fő/10.000 60 éven felüli lakos<br />

(min.149,9 max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 5,8 fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8).<br />

77


IV.1.5. Morbiditási adatok<br />

IV.1.5.-1. Születéskor várható élettartam<br />

A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók<br />

ki. A régióban ez az érték 66,7 év. Ez az országban a legkisebb érték (max.69,1, orsz. 68,2). A nők esetében<br />

is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban anők születéskor várható élettartama 76,3 év (min.<br />

75,8, max. 77,4, orsz. 76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.IV.1.5./1.<br />

ábra<br />

Születéskor várható élettartam években, 2001-ben<br />

férfi<br />

nő<br />

80,0<br />

75,0<br />

70,0<br />

65,0<br />

60,0<br />

55,0<br />

50,0<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

IV.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls)<br />

IV.1.5.-2. Elvesztett életévek<br />

A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek vizsgálata számottevő regionális eltérést mutat. A<br />

régióban ez 9016 év/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 7487, orsz. 8313).IV.1.5./2. ábra<br />

A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát aIV.1.5./3. ábra<br />

mutatja. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt.<br />

Ebben a régióban magas a keringési betegségek miatt elvesztett életévek aránya.<br />

100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek<br />

10 000<br />

9 000<br />

8 000<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

IV.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)<br />

78


A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt<br />

elvesztett életévek 100.000 lakosra<br />

daganat keringési emésztőrendszer baleset<br />

3000<br />

2500<br />

2000<br />

1500<br />

1000<br />

500<br />

0<br />

IV.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls)<br />

IV.1.5.-3. Kórházi morbiditás<br />

A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban a vezető helyen állnak a keringési rendszer<br />

betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek.<br />

A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért<br />

az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős<br />

daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján<br />

vizsgáljuk.<br />

10.000 lakosra számított kórházi esetszámok:<br />

• Keringési rendszer betegségei 520 eset/10.000 lakos (min. 419, max. 616, orsz. 561).IV.1.5./4. ábra<br />

• Légzőrendszer betegségei 232 eset/10.000 lakos (min. 133, max. 276, orsz. 213).IV.1.5./5. ábra<br />

• Mentális és viselkedési zavarok: 188 eset/10.000 lakos (min. 120, max. 207, orsz. 187).IV.1.5./6. ábra<br />

10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, keringési<br />

rendszer megbetegedéseiben<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

IV.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)<br />

79


10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

légzőrendszer megbetegedéseiben<br />

300<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

IV.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)<br />

10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma,<br />

mentális zavarokban<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Országos adat<br />

IV.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)<br />

80


IV.2. Az ellátórendszer struktúrája<br />

IV.2.1. Alapellátás<br />

A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 836 (min. 645, max. 1.993, orsz. 6.869). Ez 1993 óta az egész<br />

országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 3,2% (min. 0,2, max. 5,3, orsz. 1,6). A háziorvosi praxisok<br />

túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a<br />

területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 97,2%. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 91,5,<br />

orsz. 93,9). A vállalkozók aránya 90,4%. Ez az országban a legkisebb érték (max.95,9, orsz. 93,9). A két adat egybehangzóan<br />

azt mutatja, hogy a régióban a háziorvosi struktúra kevéssé alakult át. A háziorvosi ellátottságot a<br />

10.000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük.<br />

Ez a régióban a felnőttek esetében 4,92 háziorvos/10.000 lakos (min. 4,76, max. 5,46, orsz. 5,04). A<br />

gyermekek esetében 5,1 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú lakos. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.9,1, orsz. 6,8).IV.2.1./1. ábra<br />

A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.<br />

Háziorvosi ellátottság 2001<br />

10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

IV.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls)<br />

IV.2.2. Szakellátási kapacitás<br />

IV.2.2.-1. Házi szakápolás<br />

A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok<br />

száma. Ez a szám a régióban 3,5 szolgálat/100.000 lakos (min. 3,0, max. 4,8, orsz. 3,6).<br />

IV.2.2.-2. Járóbeteg szakellátás<br />

A járóbeteg szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési<br />

óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja.<br />

Ennek értéke a régióban 90.670 óra/év/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.178.998, orsz.<br />

123.682). További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső<br />

járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a<br />

szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.IV.2.2./1.<br />

ábra<br />

81


100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden<br />

szakmára összesen<br />

200 000<br />

180 000<br />

160 000<br />

140 000<br />

120 000<br />

100 000<br />

80 000<br />

60 000<br />

40 000<br />

20 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

IV.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls)<br />

(Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak)<br />

Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi Régió óraszámai abszolút<br />

értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő<br />

aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény,<br />

hogy a Közép-Magyarországi Régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.<br />

Országosan sajátos képet mutató szakma kódok<br />

Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli<br />

régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez<br />

az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés<br />

további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van<br />

nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, Észak-<br />

Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal<br />

(összesen heti 45 óra!).<br />

Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia<br />

Csak a Közép-Magyarországi Régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám<br />

A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkező szakma kód nincsen.<br />

A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok:<br />

csecsemő és gyermekgyógyászat, immunológia, idegsebészet, nephrológia, gyermeksebészet, égés-plasztika,<br />

gyermek-nőgyógyászat<br />

Nincs a régióban képviselve:<br />

fogászat, szájsebészet, szívsebészet, nukleáris medicina, kézsebészet, gyermek gasztroenterológia<br />

IV.2.2.-3. Gondozói kapacitás<br />

A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat illetve gyermek és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra.<br />

A régióban a tüdőgondozók száma 20 (min. 16, max. 35, orsz. 160). A pszichiátriai gondozók száma 19 (min. 14,<br />

max. 36, orsz. 142). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma 5 (min. 4, max. 9, orsz. 39).<br />

Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,54/100.000 lakos (min. 1,24, max. 1,99, orsz. 1,57).<br />

A pszichiátriai gondozók esetében 1,5/100.000 lakos (min. 0,9, max. 1,9, orsz. 1,4). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozó esetében 1,58/100.000 lakos (min. 1,00, max. 2,65, orsz. 1,68).<br />

IV.2.2.-4. Művese állomások<br />

Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat.<br />

Az állomások száma 8 (min. 5, max. 16, orsz. 63), a kezelőhelyek száma 147 (min. 92, max. 241, orsz.<br />

82


927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 11,3 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték.<br />

(min. 7,7, orsz. 9,1).<br />

IV.2.3. Speciális diagnosztika<br />

A régióban a CT berendezések száma 9 db (min. 6, max. 24, orsz. 69). Az MRI készülékek száma 2 db. Ez az országban<br />

a legkisebb érték. (max.9, orsz. 26). Mind a CT mind az MRI ellátottság terén jelentős regionális különbségek<br />

mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,68 db/100.000 lakos<br />

(min. 0,38, max. 0,85, orsz. 0,67), az MRI-re pedig 0,15 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.0,40, orsz. 0,25).<br />

IV.2.4. Fekvőbeteg ellátás<br />

A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és a krónikus ágyak lakosságszámra<br />

vetített értéke 73,1/10.000 lakos (min. 71,2, max. 96,4, orsz. 80,1). Ebből aktív 57,6 /10.000 lakos (min.<br />

45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). Krónikus 15,5/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A régió kórházainak száma<br />

22 (min. 15, max. 57, orsz. 176), összes ágyszáma 9480 (min. 7442, max. 27.266, orsz. 81.544).IV.2.4./1. ábra A régiónak<br />

nincs egyetemi kórháza, van 2 állami kórháza. Magánkórház 1 van, alapítványi kórház nincs, egyházi tulajdonú<br />

kórház 1 van a régióban.<br />

10.000 lakosra jutó összes ágyszám<br />

120,0<br />

100,0<br />

80,0<br />

60,0<br />

40,0<br />

20,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

És zak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

IV.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls)<br />

Aktív ágyak<br />

A régióban az aktív ágyak száma 7.467 (min. 5110, max. 19.544, orsz. 61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva 57,6<br />

/10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.IV.2.4./2. ábra Itt is jellemző<br />

a Közép-Magyarországi Régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében.<br />

Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi osztály)<br />

ágyszámokat nem elemeztük.<br />

Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok<br />

Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg<br />

pszichiátria osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az<br />

egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály<br />

csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról,<br />

ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem<br />

terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban,<br />

Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia<br />

stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint<br />

lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők.<br />

83


Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, fül- orr- gégészet, szemészet, bőrgyógyászat, urológia, pszichiátria,<br />

sugárterápia-onkoradiológia<br />

Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

hematológia, gastroenterológia, érsebészet, PIC, kardiológia<br />

Hiányzó szakma kódok a régióban:<br />

nephrológia, szívsebészet, a következő szakma kódokon nulla ágyszámon teljesítmény jelentés történt: sebészeti<br />

típusú mátrix egység, mátrix intézet, angiológia, tödő- és mellkas-sebészet, addiktológia<br />

10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma<br />

80,0<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

IV.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls)<br />

Krónikus ágyak<br />

A régióban a krónikus ágyak száma 2013 (min. 1.401, max. 7.722, orsz. 20.456) a lakossághoz viszonyítva 15,5<br />

/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen<br />

nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási<br />

osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs<br />

belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban<br />

nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.IV.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi Régió dominanciája<br />

itt kevésbe érvényesül, mint az aktív ellátások terén.<br />

Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban.<br />

Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

pszichiátria, ápolási osztály<br />

10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen<br />

30,0<br />

25,0<br />

20,0<br />

15,0<br />

10,0<br />

5,0<br />

0,0<br />

IV.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls)<br />

A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell<br />

venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az<br />

optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátossá-<br />

84


gaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés<br />

során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat<br />

vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték, de 4<br />

másik régióban ugyanezt látjuk (max.14, orsz. 34). 600-900 ágy közötti kórház 4 (min. 1, max. 9, orsz. 27). 300-600<br />

ágy között van 8 (min. 2, max. 15, orsz. 42). Végül 300 ágy alatt van 7 (min. 5, max. 19, orsz. 73). Megoszlásukat az<br />

alábbi két ábra mutatja.IV.2.4./4. ábra ésIV.2.4./5. ábra<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

32%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

14%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

18%<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

42%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

19%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

15%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

36%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

24%<br />

IV.2.4./4. ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)<br />

5<br />

Nyugat-Dunántúl régió<br />

1<br />

4 2<br />

3 3<br />

15<br />

8<br />

Közép-Dunántúl régió<br />

Közép-Magyarország régió<br />

Észak-Magyarország régió<br />

9 14<br />

3<br />

15<br />

19<br />

4<br />

3<br />

8<br />

7<br />

2<br />

Észak-Alföld régió<br />

5<br />

5<br />

Dél-Dunántúl régió<br />

4<br />

12<br />

3<br />

3<br />

Dél-Alföld régió<br />

4<br />

5<br />

7<br />

3<br />

Kórházak ágyszám szerint<br />

900 felett<br />

600-900<br />

300-600<br />

300 alatt<br />

IV.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint<br />

IV.2.5. Gyógyszertári ellátottság<br />

A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 236 (min. 182, max. 550, orsz. 1999), a lakosságra számítva 1,92<br />

/10.000 lakos (min. 1,87, max. 2,31, orsz. 2,04).<br />

IV.2.6. Mentőszolgálati kapacitások<br />

A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni.<br />

A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes<br />

figyelembe venni.<br />

85


A régióban a mentőállomások száma 35 (min. 21, max. 38, orsz. 203). A lakosságra vetítve 2,7/100.000 lakos. Ez az<br />

országban a legnagyobb érték. (min. 1,2, orsz. 2,0). Területre vetítve 2,6 db/1000 km 2 (min. 1,4, max. 5,1, orsz. 2,2).<br />

A régióban használt mentőkocsik száma összesen 170 db (min. 81, max. 194, orsz. 978). Ez lakosságra vetítve 13,1<br />

/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 6,2, orsz. 9,6). Területre vetítve 12,7/1000 km 2 (min. 7,2,<br />

max. 25,4, orsz. 10,5).<br />

A mentőorvosok száma 11 fő (min. 8, max. 87, orsz. 177). A lakossághoz viszonyított értéke 0,8 orvos/100.000<br />

lakos (min. 0,7, max. 3,1, orsz. 1,7). Területre vetítve 0,8 orvos/1000 km 2 (min. 0,7, max. 12,6, orsz. 1,9).<br />

Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 50,30 %. Ez<br />

az országban a legnagyobb érték. (min.31,93 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése<br />

alapján van meghatározva.)<br />

IV.2.7. Szociális ellátás<br />

IV.2.7.-1. Szociális intézményrendszer<br />

Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 61,2 férőhely/10.000 lakos (min. 53,2, max.<br />

77,7, orsz. 63,2).<br />

Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos<br />

gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait.<br />

Nagyon kevés a régióban:<br />

Bentlakást biztosító férőhely szenvedélybetegek számára.<br />

IV.2.7.-2. Házi segítségnyújtás<br />

Házi segítségnyújtásban részesülők száma 47,7 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 32,5,<br />

orsz. 39,6).<br />

IV.2.7.-3. Közgyógyellátás<br />

A tízezer lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 536 fő/10.000 lakos (min. 344, max. 707,<br />

orsz. 488).<br />

IV.2.8. Humán erőforrás<br />

Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak.<br />

IV.2.8.-1. Orvosi állások<br />

A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 22,48 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.41,16, orsz. 30,00).<br />

Nagyon erősen a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más<br />

régióban számuk alacsony.<br />

A járóbeteg szakellátásban dolgozó szakorvosok közt a régióban nagyon kevés van:<br />

belgyógyász, labor szakorvos<br />

A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 9,1 állás/10.000<br />

lakos (min. 8,5, max. 16,4, orsz. 11,8). A be nem töltött állások száma 1,66 állás/10.000 lakos (min. 1,18, max. 2,26,<br />

orsz. 1,60).<br />

A vállalkozó orvosok aránya 0,6% (min. 0,1, max. 6,0, orsz. 1,9).<br />

IV.2.8.-2. Szakdolgozók<br />

A lakosságra számított <strong>egészségügyi</strong> szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 89 állás/10.000 lakos (min. 79,<br />

max. 106, orsz. 94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 53,0 állás/10.000<br />

lakos (min. 44,2, max. 61,0, orsz. 54,0). Védőnői állások 4,8 állás/10.000 lakos (min. 4,2, max. 5,4, orsz. 4,7).<br />

IV.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban<br />

Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény nincs a régióban.<br />

Főiskolai szintű <strong>egészségügyi</strong> képzés a régióban van. Az <strong>egészségügyi</strong> szakképzést nyújtó középiskolák száma a<br />

régióban 20 (min. 13, max. 66, orsz. 182). Az itt végző hallgatók száma 657 fő (min. 259, max. 1.662, orsz. 4.446).<br />

IV.2.9. Eszközellátottság<br />

Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot.<br />

86


A régióban a műtőkkel való ellátottság 11,34 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők<br />

aránya 48,98 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 59,86 % (min.54,60<br />

max.93,90 orsz.68,08).<br />

A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének<br />

lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 110 mFt/10.000 lakos<br />

(min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak.<br />

A hagyományos röntgenkészülékek száma 47,74 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül<br />

cserére szorul a nyilvántartások szerint 32,31 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 13 év (min.12<br />

max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 4,86 . Ez az országban a legkisebb érték. (max.8,15 orsz.6,99).<br />

Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 69,84 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 16 év<br />

(min.14 max.18 orsz.15).<br />

A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,23 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49<br />

orsz.0,28). Átlagos életkoruk 11 év. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.8). A nyilvántartás szerint<br />

cserére szorulók aránya 33,33 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0,00 orsz.14,29).<br />

A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 6,25 db/100.000 lakos (min.5,53<br />

max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 35,80 % (min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A<br />

defibrillátorok átlagos életkora 10,36 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.13,24 orsz.11,73).<br />

87


IV.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása<br />

IV.3.1. Alapellátás<br />

IV.3.1.-1. Teljesítmények<br />

A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük,<br />

hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen<br />

reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői<br />

megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk.<br />

A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 5.579 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min. 3.778, orsz. 4.754). A lakáson történő vizitek száma 481 eset/év/1000 lakos (min. 453, max. 613,<br />

orsz. 522).<br />

A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 38,68 eset/év/1000 lakos (min. 26,86,<br />

max. 40,50, orsz. 34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6382% (min. 0,5082, max.<br />

0,7423, orsz. 0,6624).<br />

A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra jelenleg nincs adatunk.IV.3.1./1.<br />

ábra<br />

Háziorvosi tevékenység, eset/1000 lakos<br />

összes<br />

rendelõi megjelenés<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

IV.3.1.-2. Finanszírozás<br />

IV.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls)<br />

A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak,<br />

a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket.<br />

IV.3.2. Szakellátás<br />

IV.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye<br />

A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük,<br />

mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket<br />

mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám<br />

2001-ben 226 eset/év/szolgálat (min. 136, max. 294, orsz. 204).IV.3.2./1. ábra<br />

88


10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

És zak-Magyaro.<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

IV.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls)<br />

IV.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása<br />

A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 164 mFt/év (min. 121, max. 412, orsz.<br />

1303).<br />

IV.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye<br />

A járóbeteg szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi<br />

"gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a<br />

pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük,<br />

ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás<br />

alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi<br />

különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják<br />

meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a<br />

2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak<br />

Összes esetszám a régióban 6.274.576 eset/év (min. 5.100.164, max. 20.931.007, orsz. 59.832.307).<br />

A 10.000 lakosra jutó esetszám 48.396 eset/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.73.986, orsz.<br />

58.804).<br />

A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 6.554.618.749 pont/év (min. 5.094.441.634, max. 24.365.568.813,<br />

orsz. 66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 50.556.101 pont/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.86.126.419, orsz. 65.059.505).IV.3.2./2. ábra<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

És zak -Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

IV.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)<br />

89


IV.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása<br />

A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért<br />

a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező.<br />

Az éves finanszírozási összeg a régióban 5.917.379 eFt/év (min. 4.601.088, max. 21.922.395, orsz. 59.664.848). A<br />

10.000 lakosra számított összeg 45.641 eFt/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.77.490, orsz.<br />

58.640). Adataink szintén a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.<br />

IV.3.2./3. ábra<br />

IV.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása<br />

A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre,<br />

alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez<br />

további adatgyűjtés szükséges.<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg finanszírozás (eFt.)<br />

90 000<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

És zak -Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

És zak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

IV.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls)<br />

IV.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye<br />

Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük,<br />

mely egyben a kihasználtságot is jellemzi.<br />

A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 82.965 kezelés (min. 51.486, max.<br />

149.786, orsz. 554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 6,5 fő/kezelőhely. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.12,8, orsz. 10,1).<br />

Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja.IV.3.2./4.<br />

ábra A régióra vonatkozó érték 664 kezelés/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.<br />

468, orsz. 539).<br />

10.000 lakosra eső művese-kezelések száma,<br />

a beteg lakóhelye szerint<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

IV.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)<br />

90


IV.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása<br />

A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001.<br />

évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1566,7 mFt/év (min.<br />

1081,4, max. 2751,6, orsz. 10.332,8).<br />

IV.3.3. Speciális diagnosztika<br />

IV.3.3.-1. Teljesítmény<br />

A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT-és MR-vizsgálatok számát abszolút<br />

értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 49.021 (min. 38.481, max. 197.922, orsz. 561.075). A lakosságra számítva<br />

378 vizsgálat /10.000 lakos (min. 343, max. 700, orsz. 551). Ugyanebben az időszakban 18.752 MR vizsgálat<br />

történt. Ez az országban a legkisebb érték. (max.175.753, orsz. 570.154). Ez a lakosságra számítva 145 vizsgálat<br />

/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1048, orsz. 560).<br />

A regionális eltérések jelentősek.<br />

2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 6381 vizsgálat/berendezés. Ez az<br />

országban a legkisebb érték (max.14.797, orsz. 9459). Az MRI esetében pedig 9582 vizsgálat/berendezés. Ez az<br />

országban a legkisebb érték (max.54.324, orsz. 26.457).<br />

A régióban mind a CT mind az MR-vizsgálatok száma a lakossághoz viszonyítva alacsony, melyhez alacsony<br />

kihasználtság társul, tehát a jelenség oka nem a kapacitáshiány. A kérdés további vizsgálata indokolt.<br />

IV.3.3.-2. Finanszírozás<br />

A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és<br />

10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 291 mFt (min. 238, max. 1.195, orsz. 3.537).<br />

Lakosságra vetítve 2,2 mFt/10.000 lakos (min. 2,1, max. 4,8, orsz. 3,5).<br />

Ugyanezek az adatok az MR-vizsgálatokra 165 mFt. Ez az országban a legkisebb érték (max.1.035, orsz. 3.685). A<br />

lakossághoz viszonyítva 1,3 mFt/10.000 lakos . Ez az országban a legkisebb érték (max.6,4, orsz. 3,6).<br />

IV.3.4. Fekvőbeteg-ellátás<br />

IV.3.4.-1. Teljesítmény<br />

Aktív ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 1865 súlyszám/év/10.000 lakos (min. 1646, max. 2658, orsz.<br />

2225).<br />

A CASE MIX index 0,87354 súlyszám/eset. Ez kirívóan alacsony, az országban a legkisebb érték. (max.1,00635,<br />

orsz. 0,96036). Az átlagos ápolási idő 8,0 ápolási nap/eset. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 7,1, orsz. 7,6).<br />

Az ágykihasználtság ebben a régióban 81,27% (min. 78,11, max. 83,92, orsz. 80,33).<br />

Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 81,16% (min. 78,87, max. 86,05, orsz. 81,72).<br />

Krónikus ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 4782 nap/év/10.000 lakos (min. 3519, max. 8250,<br />

orsz.5887). Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 308 nap/év/ágy (min. 254, max. 312, orsz. 293).<br />

A krónikus ágyak kihasználtsága 84,4% (min. 69,5, max. 85,4, orsz. 80,2).<br />

IV.3.4.-2. Finanszírozás<br />

A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001.<br />

évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 25.959,9 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165).<br />

Ennek a lakosságra vetített értéke 200,23 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99).IV.3.4./1. ábra<br />

91


Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.<br />

300,00<br />

250,00<br />

200,00<br />

150,00<br />

100,00<br />

50,00<br />

0,00<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

IV.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)<br />

92


V. A Közép-Dunántúli régió elemzése<br />

V.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ................................................................94<br />

V.1.1. Általános adatok ......................................................................................................................94<br />

V.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam......................................................................94<br />

V.1.3. Halálozási, haláloki adatok ......................................................................................................95<br />

V.1.4. Gazdasági, szociális adatok .....................................................................................................96<br />

V.1.5. Morbiditási adatok .................................................................................................................100<br />

V.2. Az ellátórendszer struktúrája...........................................................................................................103<br />

V.2.1. Alapellátás .............................................................................................................................103<br />

V.2.2. Szakellátási kapacitás ............................................................................................................103<br />

V.2.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................105<br />

V.2.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................105<br />

V.2.5. Gyógyszertári ellátottság .......................................................................................................107<br />

V.2.6. Mentőszolgálati kapacitások..................................................................................................107<br />

V.2.7. Szociális ellátás......................................................................................................................108<br />

V.2.8. Humán erőforrás ....................................................................................................................108<br />

V.2.9. Eszközellátottság ...................................................................................................................108<br />

V.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása...........................................................................110<br />

V.3.1. Alapellátás .............................................................................................................................110<br />

V.3.2. Szakellátás .............................................................................................................................110<br />

V.3.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................113<br />

V.3.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................113<br />

93


V.1.<br />

Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok<br />

V.1.1.<br />

Általános adatok<br />

A Közép-Dunántúli régiót Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye alkotja. Északon Szlovákiával határos.<br />

Déli határán fekszik a Balaton, ami az idegenforgalmi szezonban jelentős többletterhet jelent a régió <strong>egészségügyi</strong><br />

rendszerének. Keletről a Közép-Magyarországi, nyugatról a Nyugat-Dunántúli régióval határos. Közlekedése<br />

a főváros felé a régió két szélén húzódó autópálya folytán kifejezetten jónak mondható.<br />

A régió területe 11.236 km 2 (min.6.919 max.18.339 orsz.93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága<br />

1.120.610 fő (min.993.466 max.2.829.047 orsz.10.174.853). Népsűrűsége 100 fő/ km 2 (min.70 max.409 orsz.109).<br />

Az éves bevándorlás 2001-ben +2,0 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.-1,6 orsz.).<br />

V.1.2.<br />

Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam<br />

A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -2,79 fő/1000 lakos (min.-4,50 max.-1,71<br />

orsz.-3,45).<br />

Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,05 fő/1000 lakos (min.8,69 max.10,76 orsz.9,53).<br />

A halálozás 11,85 fő/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.13,57 orsz.12,97). A magas bevándorlás,<br />

az alacsony halandóság ellenére az átlagnál alacsonyabb élveszületési ráta miatt a lakosság kismérvű fogyása<br />

várható.<br />

Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 6,31 eset/1000 élveszületés. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.9,57 orsz.8,13).<br />

A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 54,2 eset/100 élveszületés (min.45,3 max.64,8 orsz.58,1).<br />

Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt<br />

jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.V.1.2./1. ábra A jelenség<br />

további vizsgálatra érdemes.<br />

Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás<br />

összefüggése<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála)<br />

csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála)<br />

12,00<br />

10,00<br />

8,00<br />

6,00<br />

4,00<br />

2,00<br />

0,0<br />

0,00<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

V.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls) 5<br />

A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség<br />

az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.V.1.2./2. ábra<br />

5 Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a<br />

grafikonok könyvtárban találhatók.<br />

94


80–84<br />

70–74<br />

60–64<br />

50–54<br />

40–44<br />

30–34<br />

férfi<br />

nő<br />

20–24<br />

10–14<br />

0–4<br />

60 000 40 000 20 000<br />

0 20 000 40 000 60 000<br />

V.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls)<br />

A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben<br />

nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és<br />

a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40<br />

év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb.<br />

V.1.3. Halálozási, haláloki adatok<br />

A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1185 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max.1.357 orsz.1.298). A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között<br />

nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei<br />

adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel<br />

közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a<br />

lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 586,6 eset/100.000 lakos. Ez az országban<br />

a legkisebb érték (max.728,8 orsz.661,8). Ugyanez daganatok miatt 319 eset/100.000 lakos (min.309<br />

max.361 orsz.331). Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 104 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.81 orsz.94). Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi<br />

halálokok között messze a leggyakoribb.<br />

A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 81 eset/100.000 lakos (min.80 max.105 orsz.93).<br />

V.1.3./1. ábra V.1.3./2. ábra<br />

Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben<br />

800<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset,<br />

sérülés)<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos adat<br />

V.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

95


Vezető halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben)<br />

800<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset, sérülés)<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

V.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző,<br />

hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt.<br />

A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 24,7 eset/100.000 lakos (min.19,9 max.41,5 orsz.29,2).<br />

A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 41,1 eset/100.000 férfi lakos (min.32,3 max.70,6<br />

orsz.47,1).<br />

Ugyanez nőkre 9,4 eset/100.000 női lakos (min.8,5 max.17,0 orsz.13,0).<br />

V.1.4.<br />

Gazdasági, szociális adatok<br />

V.1.4.-1. Foglalkoztatottság<br />

A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság<br />

számának összegéhez képest) 55,9 % (min.47,8 max.58,5 orsz.53,3).<br />

A munkanélküliségi ráta 4,3 % (min.4,2 max.8,5 orsz.5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően<br />

alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat.<br />

A változás a régióban 35,8 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.17,0 orsz.26,9).<br />

Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,2 % (min.44,1<br />

max.49,2 orsz.46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 84,4 %<br />

(min.74,8 max.110,2 orsz.93,5).<br />

V.1.4.-2. GDP, beruházások<br />

A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 1303 eFt/fő (min.809 max.1.998 orsz.1.288). Az 1996-<br />

2000 közötti GDP növekedés 110,7 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.68,0 orsz.90,8).<br />

A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 261.369 Ft/fő (min.127.708 max.521.861 orsz.282.489). Az<br />

<strong>egészségügyi</strong> beruházások értéke 1698 Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték (max.5.694 orsz.4.061). A szociális<br />

beruházások értéke 736 Ft/fő (min.476 max.1.279 orsz.1.010).<br />

Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi<br />

régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja<br />

össze régiónként azV.1.4./1. ábra.<br />

A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 3.176<br />

mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 346 mFt (min.0 max.1.136 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások<br />

teljes tervezett összege 1.128.356 mFt (min.0 max.3.219.357 orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 282.978<br />

mFt. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.994.023).<br />

V.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok<br />

Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 96.705 Ft (min.82.953 max.130.749 orsz.103.254). A nők bruttó átlagkeresetének<br />

aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 77,6 %. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max.88,0 orsz.81,3).<br />

V.1.4.-4. Lakáshelyzet<br />

A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 265 lakos/100 lakás. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.232 orsz.250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 2,4 lakás/1000 lakos (min.1,6 max.3,8<br />

orsz.2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 97,0 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.87,5<br />

orsz.92,9). A csatornázottság 59,6 % (min.31,8 max.74,8 orsz.53,5).<br />

96


Egy főre jutó <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások<br />

2000-ben (Ft)<br />

<strong>egészségügyi</strong><br />

szociális<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

V.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls)<br />

V.1.4.-5. Szociális helyzetkép<br />

A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők<br />

Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait<br />

emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi<br />

azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely<br />

alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási<br />

hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a<br />

hajléktalanságot<br />

A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 21 fő/10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legkisebb érték. (max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és<br />

az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással,<br />

ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre<br />

30<br />

25<br />

20<br />

15<br />

10<br />

5<br />

0<br />

2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra<br />

vetítve<br />

V.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls)<br />

A régióban a kábítószer betegek száma 6 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal<br />

fogyasztók aránya 43,6 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2).<br />

A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 14,0 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.4,3<br />

orsz.9,2). Az V.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja.<br />

B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők<br />

97


Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként<br />

a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,6 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). V.1.4./3. ábra<br />

Válások száma 1000 lakosra vetítve<br />

2,7<br />

2,6<br />

2,5<br />

2,4<br />

2,3<br />

2,2<br />

2,1<br />

2,0<br />

V.1.4./3. ábra (Valas_graf.xls)<br />

C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők<br />

A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 15.758 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz<br />

viszonyítva 141 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212).<br />

A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,5 % (min.3,0 max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes<br />

nap 12,9 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). V.1.4./4. ábra<br />

Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest<br />

és egy jogosultra jutó táppénzes nap<br />

18,0<br />

16,0<br />

14,0<br />

12,0<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

táppénzesek aránya<br />

egy jogosultra jutó<br />

táppénzes nap<br />

V.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls)<br />

A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 68.966 fő (min.34.457 max.122.615 orsz.497.423).<br />

A lakosságra vetítve 531 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488).<br />

D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek<br />

A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 1.829 fő/10.000 lakos<br />

(min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.213 Ft (min.4.094 max.4.353 orsz.4.193).<br />

V.1.4./5. ábra<br />

98


Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves<br />

lakosra vetítve<br />

4 500<br />

4 000<br />

3 500<br />

3 000<br />

2 500<br />

2 000<br />

1 500<br />

1 000<br />

500<br />

0<br />

V.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls)<br />

Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.575<br />

fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 5.975 Ft/fő (min.5.233<br />

max.8.759 orsz.6.358).<br />

Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 60,5 fő/1000<br />

gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő:<br />

Környezeti okból 33,19 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.12,75 orsz.20,29). Magatartási okból 17,76<br />

% (min.6,40 max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 43,63 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.78,31 orsz.66,56).<br />

Egészségi okból 5,42 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.1,92 orsz.2,91).<br />

A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 73 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91<br />

orsz.65). V.1.4./6. ábra<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú<br />

lakosra vetítve<br />

V.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls)<br />

E) Az <strong>egészségügyi</strong> ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások<br />

A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 54,1 fő/10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legkisebb érték. (max.79,5 orsz.63,6).<br />

A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 6.092 férőhely (min.5.689<br />

max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 6.068 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai<br />

betegek részére a férőhelyek száma 724 férőhely (min.595 max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 712 fő (min.602<br />

max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 12 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.533 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 11 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.531 orsz.1.342).<br />

Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 1.023 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236).<br />

Ebből pszihiátriai 0 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai:<br />

Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 182,2 fő/10.000 60 éven felüli lakos (min.149,9 max.259,6<br />

orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,8 fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8).<br />

99


V.1.5.<br />

Morbiditási adatok<br />

V.1.5.-1. Születéskor várható élettartam<br />

A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók<br />

ki. A régióban ez az érték 68,5 év (min.66,7 max.69,1 orsz.68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális<br />

eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 76,2 év (min.75,8 max.77,4 orsz.76,5). A<br />

férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.V.1.5./1. ábra<br />

Születéskor várható élettartam 2001<br />

férfi<br />

nő<br />

80,0<br />

75,0<br />

70,0<br />

65,0<br />

60,0<br />

55,0<br />

50,0<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

V.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls)<br />

V.1.5.-2. Elvesztett életévek<br />

A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban<br />

ez 8023 év/100.000 lakos (min.7.487 max.9.016 orsz.8.313).V.1.5./2. ábra<br />

A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát mutatja aV.1.5./3.<br />

ábra. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt.<br />

A régióban magas az emésztőrendszer betegségei miatt elvesztett évek száma.<br />

100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek<br />

10 000<br />

9 000<br />

8 000<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

V.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)<br />

100


A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt<br />

elvesztett életévek 100.000 lakosra<br />

daganat keringési emésztőrendszer baleset<br />

3000<br />

2500<br />

2000<br />

1500<br />

1000<br />

500<br />

0<br />

V.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls)<br />

V.1.5.-3. Kórházi morbiditás<br />

A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer<br />

betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek.<br />

A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért<br />

az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős<br />

daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján<br />

vizsgáljuk.<br />

10.000 lakosra számított kórházi esetszámok:<br />

• Keringési rendszer betegségei 519 eset/10.000 lakos (min.419 max.616 orsz.561).V.1.5./4. ábra<br />

• Légzőrendszer betegségei 191 eset/10.000 lakos (min.133 max.276 orsz.213).V.1.5./5. ábra<br />

• Mentális és viselkedési zavarok: 195 eset/10.000 lakos (min.120 max.207 orsz.187).V.1.5./6. ábra<br />

10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

keringési rendszer megbetegedéseiben<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

V.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)<br />

101


10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

légzőrendszer megbetegedéseiben<br />

300<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

V.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)<br />

10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma,<br />

mentális zavarokban<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Országos adat<br />

V.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)<br />

102


V.2.<br />

Az ellátórendszer struktúrája<br />

V.2.1.<br />

Alapellátás<br />

A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 731 (min.645 max.1.993 orsz.6.869). Ez 1993 óta az egész<br />

országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 2,0 % (min.0,2 max.5,3 orsz.1,6). A háziorvosi praxisok<br />

túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a<br />

területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,7 % (min.91,5 max.97,2 orsz.93,9). A vállalkozók aránya<br />

92,0 % (min.90,4 max.95,9 orsz.93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával,<br />

illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében<br />

4,90 háziorvos/10.000 lakos (min.4,76 max.5,46 orsz.5,04). A gyermekek esetében 6,4 házi gyermekorvos/10.000<br />

gyermekkorú lakos (min.5,1 max.9,1 orsz.6,8).V.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására<br />

még nem került sor.<br />

Háziorvosi ellátottság 2001<br />

10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

V.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls)<br />

V.2.2.<br />

Szakellátási kapacitás<br />

V.2.2.-1. Házi szakápolás<br />

A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítások alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok<br />

száma lehet. Ez a szám a régióban 3,6 szolgálat/100.000 lakos (min.3,0 max.4,8 orsz.3,6).<br />

V.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás<br />

A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési<br />

óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja.<br />

Ennek értéke a régióban 97.457 óra/év/100.000 lakos (min.90.670 max.178.998 orsz.123.682). További elemzések<br />

során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény<br />

átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi<br />

óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.V.2.2./1. ábra<br />

Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút<br />

értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő<br />

aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény,<br />

hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.<br />

103


100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden<br />

szakmára összesen<br />

200 000<br />

180 000<br />

160 000<br />

140 000<br />

120 000<br />

100 000<br />

80 000<br />

60 000<br />

40 000<br />

20 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

V.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls)<br />

(Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak)<br />

Országosan sajátos képet mutató szakma kódok<br />

Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli<br />

régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez<br />

az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés<br />

további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van<br />

nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, Észak-<br />

Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal<br />

(összesen heti 45 óra).<br />

Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia<br />

Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám.<br />

A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkező szakma kód nincs.<br />

A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok:<br />

endokrinológia, ifjúsági pszichiátria, égésplasztika, gyermek-tüdőgyógyászat<br />

csecsemő- és gyermekkardiológia (vö. gyermekkardiológia )<br />

Nincs a régióban képviselve:<br />

fogászat, szájsebészet, sugárterápia, tüdő- és mellkas-sebészet, szívsebészet, nukleáris medicina, gyermekkardiológia<br />

PIC (Nehezen értelmezhető a járóbeteg-ellátásban, azonban a koraszülöttellátás, ill. csecsemőhalálozás nagy<br />

nép<strong>egészségügyi</strong> jelentősége miatt kiemeljük, a jelenséget azonban részleteiben, gondosan vizsgálni kell.)<br />

V.2.2.-3. Gondozói kapacitás<br />

A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat, illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra.<br />

A régióban a tüdőgondozók száma 17 (min.16 max.35 orsz.160). A pszichiátriai gondozók száma 17 (min.14 max.36<br />

orsz.142). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 5 (min.4 max.9 orsz.39).<br />

Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,52/100.000 lakos (min.1,24 max.1,99 orsz.1,57). A<br />

pszichiátriai gondozók esetében 1,5/100.000 lakos (min.0,9 max.1,9 orsz.1,4). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozók esetében 1,92/100.000 lakos (min.1,00 max.2,65 orsz.1,68).<br />

V.2.2.-4. Művese-állomások<br />

Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat.<br />

Az állomások száma 5. Ez az országban a legkisebb érték (max.16 orsz.63). A kezelőhelyek száma<br />

99 (min.92 max.241 orsz.927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 8,8/100.000 lakos (min.7,7 max.11,3<br />

orsz.9,1).<br />

104


V.2.3.<br />

Speciális diagnosztika<br />

A régióban a CT berendezések száma 7 db (min.6 max.24 orsz.69). Az MRI készülékeké 2 db. Ez az országban a<br />

legkisebb érték (max.9 orsz.26).<br />

Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó<br />

berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,62 db/100.000 lakos (min.0,38 max.0,85 orsz.0,67). Az MRI-re<br />

pedig 0,18 db/100.000 lakos (min.0,15 max.0,40 orsz.0,25).<br />

V.2.4.<br />

Fekvőbeteg-ellátás<br />

A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra<br />

vetített értéke 71,2/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.96,4 orsz.80,1). Ebből aktív 45,6<br />

db/10.000 lakos. Ez szintén az országban a legkisebb érték (max.69,1 orsz.60,0). Krónikus 25,6 db/10.000 lakos<br />

(min.13,2 max.27,3 orsz.20,1). A régió kórházainak száma 24 (min.15 max.57 orsz.176). Összes ágyszáma 7982<br />

(min.7.442 max.27.266 orsz.81.544).V.2.4./1. ábra A régiónak nincs egyetemi kórháza, 1 állami kórháza van.<br />

Magánkórház nincs, alapítványi kórház 3, egyházi tulajdonú kórház 2 van a régióban.<br />

10.000 lakosra jutó összes ágyszám<br />

120,0<br />

100,0<br />

80,0<br />

60,0<br />

40,0<br />

20,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

V.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls)<br />

Aktív ágyak<br />

A régióban az aktív ágyak száma 5110 db. Ez az országban a legkisebb érték (max.19.544 orsz.61.088). Ez a lakossághoz<br />

viszonyítva 45,6/10.000 lakos. Ez ugyancsak az országban a legkisebb érték (max.69,1 orsz.60,0).<br />

A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.V.2.4./2. ábra<br />

10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma<br />

80,0<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél- Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

V.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls)<br />

Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok<br />

esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi<br />

osztály) ágyszámokat nem elemeztük.<br />

105


Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok<br />

Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg<br />

pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az<br />

egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály<br />

csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról,<br />

ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem<br />

terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban,<br />

Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon.<br />

A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak,<br />

egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok<br />

érdemben nem elemezhetők.<br />

Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban.<br />

Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

csecsemő- és gyermekgyógyászat,szemészet, bőrgyógyászat, ortopédia, urológia, onkológia (Óvatosan értelmezendő,<br />

mert onkológiai ellátás más szakmakódokon is folyik, másrészről finanszírozási és kapacitásmegtartási<br />

okból sok helyen onkológiai ággyá minősítettek át ágyakat.) reumatológia, intenzív terápia, fertőzőbeteg ellátás,<br />

pszichiátria, tüdőgyógyászat, idegsebészet, PIC<br />

Hiányzó szakma kódok a régióban:<br />

sugárterápia-onkoradiológia, angiológia, tüdő- és mellkas-sebészet, szívsebészet<br />

Ebben a régióban van a legtöbb hiányzó és a legtöbb kevés ággyal rendelkező szakma. Egészében véve megállapítható,<br />

hogy az aktív fekvőbeteg-ellátási struktúra a régióban alulfejlett.<br />

Krónikus ágyak<br />

A régióban a krónikus ágyak száma 2872 (min.1.401 max.7.722 orsz.20.456). Ez a lakossághoz viszonyítva<br />

25,6/10.000 lakos (min.13,2 max.27,3 orsz.20,1).<br />

A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság<br />

kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben<br />

nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati,<br />

mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre<br />

szorítkozik.V.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív<br />

ellátások terén.<br />

10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen<br />

30,0<br />

25,0<br />

20,0<br />

15,0<br />

10,0<br />

5,0<br />

0,0<br />

V.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls)<br />

Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

pszichiátria, kardiológia<br />

Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. A krónikus ellátási kapacitás<br />

tehát – ellentétben az aktív kapacitással – az országos átlaghoz mérten arányosan méretezett.<br />

A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell<br />

venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az<br />

optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól<br />

és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elem-<br />

106


zés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat<br />

vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték, de 4<br />

másik régióban ugyanezt látjuk (max.14 orsz.34). 600-900 ágy közötti kórház 2 (min.1 max.9 orsz.27). 300-600 ágy<br />

között van 4 (min.2 max.15 orsz.42). 300 ágy alatt van 15 (min.5 max.19 orsz.73). Szembetűnően magas a kis ágyszámmal<br />

működő, valószínűleg kevésbé gazdaságos intézmények száma. Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.<br />

V.2.4./4. ábra V.2.4./5. ábra<br />

Közép-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

62%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

13%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

8%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

17%<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

42%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

24%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

19%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

15%<br />

V.2.4./4. ábra A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)<br />

5<br />

Nyugat-Dunántúl régió<br />

1<br />

4 2<br />

3 3<br />

15<br />

8<br />

Közép-Dunántúl régió<br />

Közép-Magyarország régió<br />

Észak-Magyarország régió<br />

9 14<br />

3<br />

15<br />

19<br />

4<br />

3<br />

8<br />

7<br />

2<br />

Észak-Alföld régió<br />

5<br />

5<br />

Dél-Dunántúl régió<br />

4<br />

12<br />

3<br />

3<br />

Dél-Alföld régió<br />

4<br />

5<br />

7<br />

3<br />

Kórházak ágyszám szerint<br />

900 felett<br />

600-900<br />

300-600<br />

300 alatt<br />

V.2.4./5. ábra Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint<br />

V.2.5.<br />

Gyógyszertári ellátottság<br />

A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 213 (min.182 max.550 orsz.1.999). A lakosságra számítva<br />

1,96/10.000 lakos (min.1,87 max.2,31 orsz.2,04).<br />

V.2.6.<br />

Mentőszolgálati kapacitások<br />

A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni.<br />

A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes<br />

figyelembe venni.<br />

107


A régióban a mentőállomások száma 23 (min.21 max.38 orsz.203). Ez lakosságra vetítve 2,1/100.000 lakos (min.1,2<br />

max.2,7 orsz.2,0). Területre vetítve 2,1/1000 km 2 (min.1,4 max.5,1 orsz.2,2). A régióban használt mentőkocsik száma<br />

összesen 102 (min.81 max.194 orsz.978). Ez lakosságra vetítve 9,1/100.000 lakos (min.6,2 max.13,1 orsz.9,6). Területre<br />

vetítve 9,1/1000 km 2 (min.7,2 max.25,4 orsz.10,5).<br />

A mentőorvosok száma 8 fő. Ez az országban a legkisebb érték (max.87 orsz.177). A lakossághoz viszonyított<br />

értéke 0,7 orvos/100.000 lakos. Ez szintén az országban a legkisebb érték (max.3,1 orsz.1,7). Területre vetítve 0,7<br />

orvos/1000 km 2 . Ez is az országban a legkisebb érték (max.12,6 orsz.1,9).<br />

Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 32,67 %<br />

(min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.)<br />

V.2.7.<br />

Szociális ellátás<br />

V.2.7.-1. Szociális intézményrendszer<br />

Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 53,2 férőhely/10.000 lakos. Ez az országban<br />

a legkisebb érték (max.77,7 orsz.63,2).<br />

Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos<br />

gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait.<br />

Megoldatlan a régióban:<br />

hajléktalanok ellátása<br />

Nagyon kevés a régióban:<br />

bentlakásos intézet szenvedélybetegek számára<br />

V.2.7.-2. Házi segítségnyújtás<br />

Házi segítségnyújtásban részesülők száma 36,9 fő/10.000 lakos (min.32,5 max.47,7 orsz.39,6).<br />

V.2.7.-3. Közgyógyellátás<br />

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 386 fő/10.000 lakos (min.344 max.707 orsz.488).<br />

V.2.8.<br />

Humán erőforrás<br />

Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak.<br />

V.2.8.-1. Orvosi állások<br />

A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 22,49 állás/10.000 lakos (min.22,48 max.41,16 orsz.30,00).<br />

Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más<br />

régióban számuk alacsony.<br />

A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvosok között a régióban nagyon kevés van az alábbiakból:<br />

Belgyógyász, sebész-baleseti sebész, gyermekgyógyász (5 fő összesen!), ideggyógyász, onkológus.<br />

A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 8,5 állás/10.000<br />

lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.16,4 orsz.11,8). A be nem töltött állások száma 1,34 állás/10.000<br />

lakos (min.1,18 max.2,26 orsz.1,60).<br />

A vállalkozó orvosok aránya 1,4 % (min.0,1 max.6,0 orsz.1,9).<br />

V.2.8.-2. Szakdolgozók<br />

A lakosságra számított <strong>egészségügyi</strong> szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 79 állás/10.000 lakos. Ez az<br />

országban a legkisebb érték (max.106 orsz.94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó<br />

gyógyintézményekben 44,2 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.61,0 orsz.54,0). Védőnői<br />

állások 4,7 állás/10.000 lakos (min.4,2 max.5,4 orsz.4,7).<br />

V.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban<br />

Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény nincs a régióban.<br />

Főiskolai szintű <strong>egészségügyi</strong> képzés a régióban nincs. Az <strong>egészségügyi</strong> szakképzést nyújtó középiskolák száma<br />

a régióban 13 db. Ez az országban a legkisebb érték (max.66 orsz.182). Az itt végző hallgatók száma 259 fő. Ez<br />

ugyancsak az országban a legkisebb érték (max.1.662 orsz.4.446).<br />

V.2.9.<br />

Eszközellátottság<br />

Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot.<br />

108


A régióban a műtőkkel való ellátottság 9,55 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők<br />

aránya 51,40 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 70,09 % (min.54,60<br />

max.93,90 orsz.68,08).<br />

A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének<br />

lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 97 mFt/10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legkisebb érték. (max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak.<br />

A hagyományos röntgenkészülékek száma 41,23 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.84,48<br />

orsz.64,69). Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 33,33 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos<br />

életkoruk 14 év (min.12 max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 6,25 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99). Ezek<br />

közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 60,00 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 15 év (min.14<br />

max.18 orsz.15).<br />

A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,27 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49<br />

orsz.0,28). Átlagos életkoruk 9 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 33,33 %.<br />

Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0,00 orsz.14,29).<br />

A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 5,53 db/100.000 lakos. Ez az országban<br />

a legkisebb érték. (max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 62,90 %. Ez az<br />

országban a legnagyobb érték. (min.26,32 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 13,24 év. Ez az országban<br />

a legnagyobb érték. (min.10,36 orsz.11,73).<br />

109


V.3.<br />

V.3.1.<br />

Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása<br />

Alapellátás<br />

V.3.1.-1. Teljesítmények<br />

A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük,<br />

hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen<br />

reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői<br />

megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk.<br />

A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 5040 eset/év/1000 lakos (min.3.778 max.5.579<br />

orsz.4.754). A lakáson történő vizitek száma 489 eset/év/1000 lakos (min.453 max.613 orsz.522).<br />

A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 34,08 eset/év/1000 lakos (min.26,86<br />

max.40,50 orsz.34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6165 % (min.0,5082<br />

max.0,7423 orsz.0,6624).<br />

A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.V.3.1./1.<br />

ábra<br />

Háziorvosi tevékenység eset/1000 lakos<br />

összes<br />

rendelői megjelenés<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

V.3.1.-2. Finanszírozás<br />

V.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls)<br />

A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak,<br />

a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket.<br />

V.3.2.<br />

Szakellátás<br />

V.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye<br />

A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük,<br />

mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket<br />

mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám<br />

2001-ben 185 eset/év/szolgálat (min.136 max.294 orsz.204).V.3.2./1. ábra<br />

110


10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

V.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls)<br />

V.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása<br />

A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 122 mFt/év (min.121 max.412<br />

orsz.1.303).<br />

V.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye<br />

A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi<br />

"gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a<br />

pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük,<br />

ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás<br />

alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi<br />

különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják<br />

meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a<br />

2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.<br />

Összes esetszám a régióban 5.802.408 eset/év (min.5.100.164 max.20.931.007 orsz.59.832.307).<br />

A 10.000 lakosra jutó esetszám 51.779 eset/év/10.000 lakos (min.48.396 max.73.986 orsz.58.804).<br />

A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 5.811.237.323 pont/év (min.5.094.441.634 max.24.365.568.813<br />

orsz.66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 51.857.804 pont/év/10.000 lakos (min.50.556.101 max.86.126.419<br />

orsz.65.059.505).V.3.2./2. ábra<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

V.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)<br />

V.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása<br />

A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért<br />

a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező.<br />

111


Az éves finanszírozási összeg a régióban 5.249.628 eFt/év (min.4.601.088 max.21.922.395 orsz.59.664.848). A<br />

10.000 lakosra számított összeg 46.846 eFt/év/10.000 lakos (min.45.641 max.77.490 orsz.58.640). Adataink szintén<br />

a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.V.3.2./3. ábra<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg-finanszírozás (eFt.)<br />

90 000<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

V.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls)<br />

V.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása<br />

A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre,<br />

alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez<br />

további adatgyűjtés szükséges.<br />

V.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye<br />

Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük,<br />

mely egyben a kihasználtságot is jellemzi.<br />

A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 56.728 kezelés (min.51.486 max.149.786<br />

orsz.554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 12,6 fő/kezelőhely (min.6,5 max.12,8 orsz.10,1).<br />

Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja.<br />

V.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 612 kezelés/10.000 lakos (min.468 max.664 orsz.539).<br />

10.000 lakosra eső művese-kezelések száma,<br />

a beteg lakóhelye szerint<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

V.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)<br />

V.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása<br />

A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001.<br />

évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1090,6 mFt/év<br />

(min.1.081,4 max.2.751,6 orsz.10.332,8).<br />

112


V.3.3.<br />

Speciális diagnosztika<br />

V.3.3.-1. Teljesítmény<br />

A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút<br />

értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 38.481 db. Ez az országban a legkisebb érték (max.197.922<br />

orsz.561.075). A lakosságra számítva 343 vizsgálat /10.000 lakos. Ez szintén az országban a legkisebb érték<br />

(max.700 orsz.551). Ugyanebben az időszakban 51.451 db (min.18.752 max.175.753 orsz.570.154) MR vizsgálat történt.<br />

Ez a lakosságra számítva 459 vizsgálat /10.000 lakos (min.145 max.1.048 orsz.560).<br />

A regionális eltérések jelentősek.<br />

2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 7057 vizsgálat/berendezés<br />

(min.6.381 max.14.797 orsz.9.459). Az MRI esetében pedig 27.132 vizsgálat/berendezés (min.9.582 max.54.324<br />

orsz.26.457).<br />

V.3.3.-2. Finanszírozás<br />

A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és<br />

10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 238 mFt. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max.1.195 orsz.3.537). Lakosságra vetítve 2,1 mFt/10.000 lakos Ez is az országban a legkisebb érték (max.4,8<br />

orsz.3,5).<br />

Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 289 mFt (min.165 max.1.035 orsz.3.685). A lakossághoz viszonyítva 2,6<br />

mFt/10.000 lakos (min.1,3 max.6,4 orsz.3,6).<br />

V.3.4.<br />

Fekvőbeteg-ellátás<br />

V.3.4.-1. Teljesítmény<br />

Aktív ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 1646 súlyszám/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.2.658 orsz.2.225).<br />

A CASE MIX index 0,87886 súlyszám/eset (min.0,87354 max.1,00635 orsz.0,96036) Szintén igen alacsony érték. Az<br />

átlagos ápolási idő 7,5 ápolási nap/eset (min.7,1 max.8,0 orsz.7,6).<br />

Az ágykihasználtság ebben a régióban 83,92 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.78,11 orsz.80,33).<br />

Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 86,05 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.78,87 orsz.81,72).<br />

Krónikus ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 7289 nap/év/10.000 lakos (min.3.519 max.8.250<br />

orsz.5.887).<br />

Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 284 nap/év/ágy (min.254 max.312 orsz.293).<br />

A krónikus ágyak kihasználtsága 77,9 % (min.69,5 max.85,4 orsz.80,2).<br />

V.3.4.-2. Finanszírozás<br />

A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001.<br />

évre vonatkozóan.<br />

A régióban az abszolút összeg 20.932,9 mFt. Ez az országban a legkisebb érték (max. 81.443,7 orsz. 243.165).<br />

Ennek a lakosságra vetített értéke 186,8 mFt/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.287,88<br />

orsz.238,99).V.3.4./1. ábra<br />

113


Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.<br />

300,00<br />

250,00<br />

200,00<br />

150,00<br />

100,00<br />

50,00<br />

0,00<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

V.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)<br />

114


VI.<br />

A Közép-Magyarországi régió elemzése<br />

VI.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ..............................................................116<br />

VI.1.1. Általános adatok ....................................................................................................................116<br />

VI.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam....................................................................116<br />

VI.1.3. Halálozási, haláloki adatok ....................................................................................................117<br />

VI.1.4. Gazdasági, szociális adatok ...................................................................................................118<br />

VI.1.5. Morbiditási adatok .................................................................................................................122<br />

VI.2. Az ellátórendszer struktúrája...........................................................................................................125<br />

VI.2.1. Alapellátás .............................................................................................................................125<br />

VI.2.2. Szakellátási kapacitás ............................................................................................................125<br />

VI.2.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................126<br />

VI.2.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................127<br />

VI.2.5. Gyógyszertári ellátottság .......................................................................................................129<br />

VI.2.6. Mentőszolgálati kapacitások..................................................................................................129<br />

VI.2.7. Szociális ellátás......................................................................................................................130<br />

VI.2.8. Humán erőforrás ....................................................................................................................130<br />

VI.2.9. Eszközellátottság ...................................................................................................................130<br />

VI.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása...........................................................................132<br />

VI.3.1. Alapellátás .............................................................................................................................132<br />

VI.3.2. Szakellátás .............................................................................................................................132<br />

VI.3.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................135<br />

VI.3.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................135<br />

115


VI.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok<br />

VI.1.1. Általános adatok<br />

A Közép-Magyarországi régiót a főváros és Pest megye alkotja. Kis szakaszon Szlovákiával határos, egyébként<br />

a Közép-Dunántúli, Dél-Alföldi, Észak-Alföldi és Észak-Magyarországi régiók övezik. Elhelyezkedése, közlekedési<br />

viszonyai és gazdasági szerepe szerint egyaránt elüt a többi régiótól.<br />

A régió területe 6919 km 2 . Ez az országban a legkisebb érték (max.18.339 orsz.93.029). A 2002. év eleji állapot<br />

szerint lakossága 2.829.047 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.993.466 orsz.10.174.853). Népsűrűsége<br />

409 fő/ km 2 . Ez az országban a legnagyobb érték (min.70 orsz.109).<br />

Az éves bevándorlás 2001-ben 0,6 fő/1000 lakos (min.-1,6 max.2,0).<br />

VI.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam<br />

A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -3,96 fő/1000 lakos (min.-4,50 max.-1,71<br />

orsz.-3,45).<br />

Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,11 fő/1000 lakos (min.8,69 max.10,76 orsz.9,53).<br />

A halálozás 13,07 fő/1000 lakos (min.11,85 max.13,57 orsz.12,97).<br />

Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 8,53 eset/1000 élveszületés (min.6,31 max.9,57 orsz.8,13).<br />

A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 64,8 eset/100 élveszületés. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.45,3 orsz.58,1).<br />

Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt<br />

jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető. VI.1.2./1. ábra A jelenség<br />

további vizsgálatra érdemes.<br />

Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás<br />

összefüggése<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála)<br />

csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála)<br />

12,00<br />

10,00<br />

8,00<br />

6,00<br />

4,00<br />

2,00<br />

0,0<br />

0,00<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

VI.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls) 6<br />

A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség<br />

az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.VI.1.2./2. ábra<br />

6 Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a<br />

grafikonok könyvtárban találhatók.<br />

116


80–84<br />

70–74<br />

60–64<br />

50–54<br />

40–44<br />

30–34<br />

férfi<br />

nő<br />

20–24<br />

10–14<br />

0–4<br />

150 000 100 000 50 000<br />

0 50 000 100 000 150 000<br />

VI.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls)<br />

A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben<br />

nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és<br />

a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40<br />

év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb.<br />

VI.1.3. Halálozási, haláloki adatok<br />

A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1307 eset/100.000 lakos (min.1.185 max.1.357 orsz.1.298).<br />

A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az<br />

egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell<br />

jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként<br />

olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.)<br />

A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 640,3 eset/100.000 lakos<br />

(min.586,6 max.728,8 orsz.661,8).<br />

Ugyanez daganatok miatt 361 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.309 orsz.331).<br />

Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 99 eset/100.000 lakos (min.81 max.104 orsz.94).<br />

Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a<br />

leggyakoribb.<br />

A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 87 eset/100.000 lakos (min.80 max.105 orsz.93).<br />

VI.1.3./1. és VI.1.3./2. ábra<br />

Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben<br />

800<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset,<br />

sérülés)<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos adat<br />

VI.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

117


Vezetõ halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben)<br />

800<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset, sérülés)<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

VI.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző,<br />

hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt.<br />

A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 24,2 eset/100.000 lakos (min.19,9 max.41,5 orsz.29,2).<br />

A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 36,2 eset/100.000 férfi lakos (min.32,3 max.70,6<br />

orsz.47,1).<br />

Ugyanez nőkre 13,8 eset/100.000 női lakos (min.8,5 max.17,0 orsz.13,0).<br />

VI.1.4. Gazdasági, szociális adatok<br />

VI.1.4.-1. Foglalkoztatottság<br />

A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság<br />

számának összegéhez képest) 56,9 % (min.47,8 max.58,5 orsz.53,3).<br />

A munkanélküliségi ráta 4,3 % (min.4,2 max.8,5 orsz.5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően<br />

alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat.<br />

A változás a régióban 23,2 % (min.17,0 max.35,8 orsz.26,9).<br />

Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,1 %. Ez az országban<br />

a legkisebb érték (max.49,2 orsz.46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában)<br />

110,2 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.74,8 orsz.93,5).<br />

VI.1.4.-2. GDP, beruházások<br />

A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 1998 eFt/fő. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.809 orsz.1.288). Az 1996-2000 közötti GDP növekedés 97,7 % (min.68,0 max.110,7 orsz.90,8).<br />

A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 521.861 Ft/fő. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.127.708 orsz.282.489). Az <strong>egészségügyi</strong> beruházások értéke 5694 Ft/fő. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.1.698 orsz.4.061). A szociális beruházások értéke 1279 Ft/fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.476<br />

orsz.1.010).<br />

Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi<br />

régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja<br />

össze régiónként azVI.1.4./1. ábra.<br />

A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 5.707<br />

mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 1.136 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0<br />

orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 1.720.000 mFt (min.0 max.3.219.357<br />

orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 253.000 mFt (min.0 max.282.978 orsz.994.023).<br />

VI.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok<br />

Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 130.749 Ft. Ez az országban a legnagyobb érték (min.82.953<br />

orsz.103.254). A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 81,4 % (min.77,6<br />

max.88,0 orsz.81,3).<br />

VI.1.4.-4. Lakáshelyzet<br />

A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 232 lakos/100 lakás. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max.265 orsz.250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,5 lakás/1000 lakos (min.1,6 max.3,8<br />

118


orsz.2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 95,6 % (min.87,5 max.97,0 orsz.92,9). A csatornázottság 74,8<br />

%. Ez az országban a legnagyobb érték (min.31,8 orsz.53,5).<br />

Egy főre jutó <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások<br />

2000-ben (Ft)<br />

<strong>egészségügyi</strong><br />

szociális<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

VI.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls)<br />

VI.1.4.-5. Szociális helyzetkép<br />

A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők<br />

Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait<br />

emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi<br />

azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely<br />

alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási<br />

hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a<br />

hajléktalanságot<br />

A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 62 fő/10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legnagyobb érték. (min.21 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől<br />

és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással,<br />

ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre<br />

30<br />

25<br />

20<br />

15<br />

10<br />

5<br />

0<br />

2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra<br />

vetítve<br />

VI.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls)<br />

A régióban a kábítószer betegek száma 27 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.3 orsz.12).<br />

Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 53,4 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2).<br />

A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 9,6 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az VI.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók<br />

10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja.<br />

B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők<br />

119


Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként<br />

a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,5 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). VI.1.4./3. ábra<br />

Válások száma 1000 lakosra vetítve<br />

2,7<br />

2,6<br />

2,5<br />

2,4<br />

2,3<br />

2,2<br />

2,1<br />

2,0<br />

VI.1.4./3. ábra (valas_graf.xls)<br />

C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők<br />

A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 25.090 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz<br />

viszonyítva 89 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.406 orsz.212).<br />

A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,2 % (min.3,0 max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes<br />

nap 11,5 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). VI.1.4./4. ábra<br />

Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest<br />

és egy jogosultra jutó táppénzes nap<br />

18,0<br />

16,0<br />

14,0<br />

12,0<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

táppénzesek aránya<br />

egy jogosultra jutó<br />

táppénzes nap<br />

VI.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls)<br />

A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 110.429 fő (min.34.457 max.122.615<br />

orsz.497.423). A lakosságra vetítve 707 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.343 orsz.488).<br />

D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek<br />

A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 1.388 fő/10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legkisebb érték. (max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.175 Ft<br />

(min.4.094 max.4.353 orsz.4.193). VI.1.4./5. ábra<br />

120


Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves<br />

lakosra vetítve<br />

4 500<br />

4 000<br />

3 500<br />

3 000<br />

2 500<br />

2 000<br />

1 500<br />

1 000<br />

500<br />

0<br />

VI.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls)<br />

Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.173<br />

fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 8.759 Ft/fő. Ez az országban<br />

a legnagyobb érték. (min.5.233 orsz.6.358).<br />

Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 56,7 fő/1000<br />

gyermek korú lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a<br />

következő:<br />

Környezeti okból 32,65 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 18,26 %. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min.6,40 orsz.10,24). Anyagi okból 44,18 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 4,91 %<br />

(min.1,92 max.5,42 orsz.2,91).<br />

A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 37 fő/10.000 gyermek korú lakos. Ez az országban<br />

a legkisebb érték. (max.91 orsz.65). VI.1.4./6. ábra<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú<br />

lakosra vetítve<br />

VI.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls)<br />

E) Az <strong>egészségügyi</strong> ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások<br />

A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 58,7 fő/10.000 lakos<br />

(min.54,1 max.79,5 orsz.63,6).<br />

A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 17.508 férőhely. Ez az országban<br />

a legnagyobb érték. (min.5.689 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 16.613 fő. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min.5.564 orsz.64.721). A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 1.673 férőhely. Ez az<br />

országban a legnagyobb érték. (min.595 orsz.7.887). az ellátottaké 1.685 fő. Ez az országban a legnagyobb érték.<br />

(min.602 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 533 férőhely. Ez az országban a legnagyobb érték.<br />

(min.12 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 531 fő. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.11 orsz.1.342).<br />

Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 4.465 férőhely. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték. (min.628 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 10 férőhely (min.0 max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai:<br />

121


Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 149,9 fő/10.000 60 éven felüli lakos. Ez az országban a legkisebb<br />

érték. (max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,1 fő/gondozó. Ez az országban a<br />

legkisebb érték. (max.6,2 orsz.4,8).<br />

VI.1.5. Morbiditási adatok<br />

VI.1.5.-1. Születéskor várható élettartam<br />

A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók<br />

ki. A régióban ez az érték 69,1 év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.66,7 orsz.68,2). A nők esetében<br />

is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 76,5 év<br />

(min.75,8 max.77,4 orsz.76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.VI.1.5./1.<br />

ábra<br />

Születéskor várható élettartam 2001<br />

férfi<br />

nő<br />

80,0<br />

75,0<br />

70,0<br />

65,0<br />

60,0<br />

55,0<br />

50,0<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

VI.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls)<br />

VI.1.5.-2. Elvesztett életévek<br />

A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban<br />

ez 8003 év/100.000 lakos (min.7.487 max.9.016 orsz.8.313).VI.1.5./2. ábra<br />

A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát mutatja aVI.1.5./3.<br />

ábra. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt.<br />

A régióban alacsony a keringési betegségek miatt elveszett életévek száma.<br />

100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek<br />

10 000<br />

9 000<br />

8 000<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

VI.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)<br />

122


A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt<br />

elvesztett életévek 100.000 lakosra<br />

daganat keringési emésztőrendszer baleset<br />

3000<br />

2500<br />

2000<br />

1500<br />

1000<br />

500<br />

0<br />

VI.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls)<br />

VI.1.5.-3. Kórházi morbiditás<br />

A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer<br />

betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek.<br />

A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért<br />

az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős<br />

daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján<br />

vizsgáljuk.<br />

10.000 lakosra számított kórházi esetszámok:<br />

• Keringési rendszer betegségei 616 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.419<br />

orsz.561).VI.1.5./4. ábra<br />

• Légzőrendszer betegségei 196 eset/10.000 lakos (min.133 max.276 orsz.213).VI.1.5./5. ábra<br />

• Mentális és viselkedési zavarok: 196 eset/10.000 lakos (min.120 max.207 orsz.187).VI.1.5./6. ábra<br />

10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

keringési rendszer megbetegedéseiben<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VI.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)<br />

123


10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

légzőrendszer megbetegedéseiben<br />

300<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

VI.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)<br />

10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma,<br />

mentális zavarokban<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Országos adat<br />

VI.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)<br />

124


VI.2. Az ellátórendszer struktúrája<br />

VI.2.1. Alapellátás<br />

A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 1993. Ez az országban a legnagyobb érték (min.645<br />

orsz.6.869). Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 1,3 % (min.0,2 max.5,3<br />

orsz.1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási<br />

formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 91,5 %. Ez az országban<br />

a legkisebb érték (max.97,2 orsz.93,9). A vállalkozók aránya 95,9 %. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.90,4 orsz.93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10.000 gyermekre<br />

jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 5,16 háziorvos/10.000<br />

lakos (min.4,76 max.5,46 orsz.5,04). A gyermekek esetében 9,1 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú<br />

lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.5,1 orsz.6,8).VI.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó<br />

adatok feldolgozására még nem került sor.<br />

Háziorvosi ellátottság 2001<br />

10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

VI.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls)<br />

VI.2.2. Szakellátási kapacitás<br />

VI.2.2.-1. Házi szakápolás<br />

A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítások alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok<br />

száma lehet. Ez a szám a régióban 3,1 szolgálat/100.000 lakos (min.3,0 max.4,8 orsz.3,6).<br />

VI.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás<br />

A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési<br />

óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja.<br />

Ennek értéke a régióban 178.998 óra/év/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.90.670<br />

orsz.123.682). További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső<br />

járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a<br />

szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.VI.2.2./1.<br />

ábra<br />

Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút<br />

értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő<br />

aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény,<br />

hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.<br />

Országosan sajátos képet mutató szakma kódok<br />

Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli<br />

régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez<br />

az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés<br />

további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van<br />

125


nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, Észak-<br />

Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal.<br />

(összesen heti 45 óra)<br />

Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia<br />

Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám<br />

A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkező szakma kód nincs. Ennek ellenére az összes óraszám feltűnően<br />

magas.<br />

A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok:<br />

kardiológia, égésplasztika<br />

A régióban minden szakma kód képviselve van.<br />

100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden<br />

szakmára összesen<br />

200 000<br />

180 000<br />

160 000<br />

140 000<br />

120 000<br />

100 000<br />

80 000<br />

60 000<br />

40 000<br />

20 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VI.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls)<br />

(Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak)<br />

VI.2.2.-3. Gondozói kapacitás<br />

A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat, illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra.<br />

A régióban a tüdőgondozók száma 35. Ez az országban a legnagyobb érték (min.16 orsz.160). A pszichiátriai gondozók<br />

száma 36. Ez is az országban a legnagyobb érték (min.14 orsz.142). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozók száma 9. Ez szintén az országban a legnagyobb érték (min.4 orsz.39).<br />

Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,24/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.1,99 orsz.1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 1,3/100.000 lakos (min.0,9 max.1,9 orsz.1,4). A gyermek-<br />

és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,57/100.000 lakos (min.1,00 max.2,65 orsz.1,68).<br />

VI.2.2.-4. Művese-állomások<br />

Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat.<br />

Az állomások száma 16. Ez az országban a legnagyobb érték (min.5 orsz.63). A kezelőhelyek száma<br />

241. Ez az országban a legnagyobb érték (min.92 orsz.927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma<br />

8,5/100.000 lakos (min.7,7 max.11,3 orsz.9,1).<br />

VI.2.3. Speciális diagnosztika<br />

A régióban a CT berendezések száma 24 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min.6 orsz.69). Az MRI készülékek<br />

száma 9 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min.2 orsz.26).<br />

Mind a CT- mind az MR-ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó<br />

berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,85 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.0,38 orsz.0,67), az MRI-re pedig 0,32 db/100.000 lakos (min.0,15 max.0,40 orsz.0,25).<br />

126


VI.2.4. Fekvőbeteg-ellátás<br />

A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és a krónikus ágyak lakosságszámra<br />

vetített értéke 96,4/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.71,2 orsz.80,1). Ebből aktív<br />

69,1/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.45,6 orsz.60,0). Krónikus 27,3/10.000 lakos. Ez az<br />

országban a legnagyobb érték (min.13,2 orsz.20,1). A régió kórházainak száma 57 . Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.15 orsz.176). Összes ágyszáma 27.266. Ez az országban a legnagyobb érték (min.7.442 orsz.81.544).<br />

VI.2.4./1. ábra<br />

A régiónak van egyetemi kórháza, van állami kórháza. Alapítványi kórház, egyházi tulajdonú kórház szintén van<br />

a régióban.<br />

10.000 lakosra jutó összes ágyszám<br />

120,0<br />

100,0<br />

80,0<br />

60,0<br />

40,0<br />

20,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VI.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls)<br />

Aktív ágyak<br />

A régióban az aktív ágyak száma 19.544. Ez az országban a legnagyobb érték (min.5.110 orsz.61.088). Ez a lakossághoz<br />

viszonyítva 69,1/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.45,6 orsz.60,0).<br />

A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.VI.2.4./2. ábra<br />

10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma<br />

80,0<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VI.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls)<br />

Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok<br />

esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi<br />

osztály) ágyszámokat nem elemeztük.<br />

Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok<br />

Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg<br />

pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az<br />

egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály<br />

csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról,<br />

127


ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem<br />

terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban,<br />

Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon.<br />

A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak,<br />

egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok<br />

érdemben nem elemezhetők.<br />

Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

belgyógyászat, sebészet, traumatológia, fül- orr- gégészet, neurológia, ortopédia, onkológia, fogászat és szájsebészet,<br />

reumatológia, intenzív terápia, sugárterápia-onkoradiológia, hematológia, endokrinológia-anyagcsere,<br />

érsebészet, idegsebészet, PIC, szívsebészet, kardiológia<br />

Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő vagy hiányzó szakma kód nincs a régióban.<br />

Hiányzó szakma kód nincs a régióban.<br />

Krónikus ágyak<br />

A régióban a krónikus ágyak száma 7722. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1.401 orsz.20.456). A lakossághoz<br />

viszonyítva 27,3/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.13,2 orsz.20,1).<br />

A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság<br />

kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben<br />

nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati,<br />

mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre<br />

szorítkozik. VI.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív<br />

ellátások terén.<br />

Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

belgyógyászat, pszichiátria<br />

Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban.<br />

10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen<br />

30,0<br />

25,0<br />

20,0<br />

15,0<br />

10,0<br />

5,0<br />

0,0<br />

VI.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls)<br />

A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell<br />

venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az<br />

optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól<br />

és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés<br />

során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat<br />

vettük figyelembe. Minden kategóriában itt van a legtöbb kórház. A régióban a 900 ágy feletti kórházak<br />

száma 14. (min.3 orsz.34). 600-900 ágy közötti kórház 9 (min.1 orsz.27). 300-600 ágy között van 15 (min.2 orsz.42).<br />

300 ágy alatt van 19 (min.5 orsz.73). A régióra országos összehasonlításban a nagyobb kórházak kis túlsúlya jellemző.<br />

Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.VI.2.4./4. ábra VI.2.4./5. ábra<br />

128


Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

33%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

26%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

25%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

16%<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

42%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

24%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

19%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

15%<br />

VI.2.4./4. ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)<br />

5<br />

Nyugat-Dunántúl régió<br />

1<br />

4 2<br />

3 3<br />

15<br />

8<br />

Közép-Dunántúl régió<br />

Közép-Magyarország régió<br />

Észak-Magyarország régió<br />

9 14<br />

3<br />

15<br />

19<br />

4<br />

3<br />

8<br />

7<br />

2<br />

Észak-Alföld régió<br />

5<br />

5<br />

Dél-Dunántúl régió<br />

4<br />

12<br />

3<br />

3<br />

Dél-Alföld régió<br />

4<br />

5<br />

7<br />

3<br />

Kórházak ágyszám szerint<br />

900 felett<br />

600-900<br />

300-600<br />

300 alatt<br />

VI.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint<br />

VI.2.5. Gyógyszertári ellátottság<br />

A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 550. Ez az országban a legnagyobb érték (min.182 orsz.1.999). A<br />

lakosságra számítva 2,01/10.000 lakos (min.1,87 max.2,31 orsz.2,04).<br />

VI.2.6. Mentőszolgálati kapacitások<br />

A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni.<br />

A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes<br />

figyelembe venni.<br />

A régióban a mentőállomások száma 35 (min.21 max.38 orsz.203). Ez lakosságra vetítve 1,2/100.000 lakos. Ez az<br />

országban a legkisebb érték (max.2,7 orsz.2,0). Területre vetítve 5,1/1000 km 2 . Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.1,4 orsz.2,2). A régióban használt mentőkocsik száma összesen 176 (min.81 max.194 orsz.978). Ez lakosságra<br />

vetítve 6,2/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.13,1 orsz.9,6). Területre vetítve 25,4/1000<br />

km 2 . Ez az országban a legnagyobb érték (min.7,2 orsz.10,5).<br />

129


A mentőorvosok száma 87 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.8 orsz.177). A lakossághoz viszonyított<br />

értéke 3,1 orvos/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,7 orsz.1,7). Területre vetítve 12,6 orvos/1000<br />

km 2 . Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,7 orsz.1,9).<br />

Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 31,93 %. Ez<br />

az országban a legkisebb érték. (max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése<br />

alapján van meghatározva.)<br />

VI.2.7. Szociális ellátás<br />

VI.2.7.-1. Szociális intézményrendszer<br />

Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 59,3 férőhely/10.000 lakos (min.53,2 max.77,7<br />

orsz.63,2).<br />

Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos<br />

gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait.<br />

VI.2.7.-2. Házi segítségnyújtás<br />

Házi segítségnyújtásban részesülők száma 32,5 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.47,7<br />

orsz.39,6).<br />

VI.2.7.-3. Közgyógyellátás<br />

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 421 fő/10.000 lakos (min.344 max.707 orsz.488).<br />

VI.2.8. Humán erőforrás<br />

Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak.<br />

VI.2.8.-1. Orvosi állások<br />

A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 41,16 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.22,48 orsz.30,00).<br />

Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más<br />

régióban számuk alacsony.<br />

A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvosok között a régióban minden szakma kód kielégítő mértékben<br />

képviselve van.<br />

A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 16,4 állás/10.000<br />

lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.8,5 orsz.11,8). A be nem töltött állások száma 1,67 állás/10.000<br />

lakos (min.1,18 max.2,26 orsz.1,60).<br />

A vállalkozó orvosok aránya 2,1 % (min.0,1 max.6,0 orsz.1,9).<br />

VI.2.8.-2. Szakdolgozók<br />

A lakosságra számított <strong>egészségügyi</strong> szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 106 állás/10.000 lakos. Ez az<br />

országban a legnagyobb érték (min.79 orsz.94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó<br />

gyógyintézményekben 61,0 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.44,2 orsz.54,0). Védőnői<br />

állások 4,2 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.5,4 orsz.4,7).<br />

VI.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban<br />

A régióban van az <strong>egészségügyi</strong> területen egyetemi képzést nyújtó intézmény, mely orvos, fogorvos, gyógyszerész-képzést<br />

nyújt. Az évente végző orvosok száma 420 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.188<br />

orsz.1.075). A fogorvosoké 117 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.21 orsz.198). A gyógyszerészeké 115<br />

fő. Ez szintén az országban a legnagyobb érték (min.22 orsz.247). A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók<br />

száma 100 fő (min.36 max.378 orsz.723), az egyéb felsőfokú képzettséggel rendelkező <strong>egészségügyi</strong> szakembereké<br />

245 fő. Ez ugyancsak az országban a legnagyobb érték (min.53 orsz.548).<br />

Főiskolai szintű <strong>egészségügyi</strong> képzés a régióban van. Az <strong>egészségügyi</strong> szakképzést nyújtó középiskolák száma a<br />

régióban 66. Ez az országban a legnagyobb érték (min.13 orsz.182). Az itt végző hallgatók száma 1662 fő. Ez is az<br />

országban a legnagyobb érték (min.259 orsz.4.446).<br />

VI.2.9. Eszközellátottság<br />

Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot.<br />

130


A régióban a műtőkkel való ellátottság 11,52 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők<br />

aránya 36,50 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők<br />

aránya 54,60 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.93,90 orsz.68,08).<br />

A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének<br />

lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 264 mFt/10.000 lakos.<br />

Ez az országban a legnagyobb érték. (min.97 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak.<br />

A hagyományos röntgenkészülékek száma 84,48 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték.<br />

(min.41,23 orsz.64,69). Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 27,20 %. Ez az országban a legkisebb<br />

érték. (max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 12 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.15 orsz.13). A képerősítő<br />

berendezések száma 7,95 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul<br />

50,22 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 14 év. Ez az országban a legkisebb<br />

érték. (max.18 orsz.15).<br />

A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,49 db/100.000 lakos. Ez az országban a<br />

legnagyobb érték. (min.0,00 orsz.0,28). Átlagos életkoruk 8 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére<br />

szorulók aránya 7,14 % (min.0,00 max.33,33 orsz.14,29).<br />

A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 14,14 db/100.000 lakos. Ez az<br />

országban a legnagyobb érték. (min.5,53 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 45,00 %<br />

(min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 12,22 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).<br />

131


VI.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása<br />

VI.3.1. Alapellátás<br />

VI.3.1.-1. Teljesítmények<br />

A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük,<br />

hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen<br />

reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői<br />

megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk.<br />

A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 3778 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.5.579 orsz.4.754). A lakáson történő vizitek száma 613 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a<br />

legnagyobb érték (min.453 orsz.522).<br />

A régióra tehát az jellemző, hogy az emberek kevesebbszer mennek el a háziorvoshoz, mint máshol, viszont a<br />

háziorvos többször megy ki lakásra.<br />

A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 32,60 eset/év/1000 lakos (min.26,86<br />

max.40,50 orsz.34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,7423 %. Ez az országban<br />

a legnagyobb érték (min.0,5082 orsz.0,6624).<br />

A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.VI.3.1./1.<br />

ábra<br />

Háziorvosi tevékenység eset/1000 lakos<br />

összes<br />

rendelői megjelenés<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VI.3.1.-2. Finanszírozás<br />

VI.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls)<br />

A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak,<br />

a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket.<br />

VI.3.2. Szakellátás<br />

VI.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye<br />

A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük,<br />

mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket<br />

mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk.<br />

A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 255 eset/év/szolgálat (min.136 max.294 orsz.204).<br />

VI.3.2./1. ábra<br />

132


10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

VI.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls)<br />

VI.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása<br />

A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 412 mFt/év. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.121 orsz.1.303).<br />

VI.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye<br />

A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi<br />

"gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a<br />

pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük,<br />

ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás<br />

alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi<br />

különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják<br />

meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a<br />

2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.<br />

Összes esetszám a régióban 20.931.007 eset/év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.5.100.164<br />

orsz.59.832.307).<br />

A 10.000 lakosra jutó esetszám 73.986 eset/év/10.000 lakos. Ez kirívóan magas, az országban a legnagyobb érték<br />

(min.48.396 orsz.58.804).<br />

A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 24.365.568.813 pont/év. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.5.094.441.634 orsz.66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 86.126.419 pont/év/10.000 lakos. Ez az országban<br />

a legnagyobb érték (min.50.556.101 orsz.65.059.505). VI.3.2./2. ábra<br />

VI.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása<br />

A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért<br />

a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező.<br />

Az éves finanszírozási összeg a régióban 21.922.395 eFt/év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.4.601.088<br />

orsz.59.664.848). A 10.000 lakosra számított összeg 77.490 eFt/év/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.45.641 orsz.58.640). Adataink szintén a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra<br />

vonatkoznak.VI.3.2./3. ábra<br />

133


10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VI.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg finanszírozás (eFt.)<br />

90 000<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VI.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls)<br />

VI.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása<br />

A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre,<br />

alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez<br />

további adatgyűjtés szükséges.<br />

VI.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye<br />

Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük,<br />

mely egyben a kihasználtságot is jellemzi.<br />

A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 149.786 kezelés. Ez az országban a<br />

legnagyobb érték (min.51.486 orsz.554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 11,2 fő/kezelőhely (min.6,5<br />

max.12,8 orsz.10,1).<br />

Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja.<br />

VI.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 468 kezelés/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.664<br />

orsz.539).<br />

134


10.000 lakosra eső művese-kezelések száma,<br />

a beteg lakóhelye szerint<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VI.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)<br />

VI.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása<br />

A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001.<br />

évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 2751,6 mFt/év. Ez az<br />

országban a legnagyobb érték (min.1.081,4 orsz.10.332,8).<br />

VI.3.3. Speciális diagnosztika<br />

VI.3.3.-1. Teljesítmény<br />

A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút<br />

értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 197.922 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min.38.481<br />

orsz.561.075). A lakosságra számítva 700 vizsgálat /10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.343<br />

orsz.551). Ugyanebben az időszakban 175.753 db MR vizsgálat történt. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.18.752 orsz.570.154). Ez a lakosságra számítva 621 vizsgálat /10.000 lakos (min.145 max.1.048 orsz.560).<br />

A regionális eltérések jelentősek. A Közép-Magyarországi régió kitüntetett szerepe ezen a téren is kimutatható,<br />

de nem extrém mértékű.<br />

2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 9541 vizsgálat/berendezés<br />

(min.6.381 max.14.797 orsz.9.459). Az MRI esetében pedig 27.953 vizsgálat/berendezés (min.9.582 max.54.324<br />

orsz.26.457).<br />

VI.3.3.-2. Finanszírozás<br />

A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és<br />

10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 1195 mFt. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.238 orsz.3.537). Lakosságra vetítve 4,2 mFt/10.000 lakos (min.2,1 max.4,8 orsz.3,5).<br />

Ugyanezek az adatok az MR-vizsgálatokra 1035 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték (min.165 orsz.3.685). A<br />

lakossághoz viszonyítva 3,7 mFt/10.000 lakos (min.1,3 max.6,4 orsz.3,6).<br />

VI.3.4. Fekvőbeteg-ellátás<br />

VI.3.4.-1. Teljesítmény<br />

Aktív ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2658 súlyszám/év/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.1.646 orsz.2.225).<br />

A CASE MIX index 1,00635 súlyszám/eset. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,87354 orsz.0,96036).<br />

Az átlagos ápolási idő 7,8 ápolási nap/eset (min.7,1 max.8,0 orsz.7,6).<br />

Az ágykihasználtság ebben a régióban 81,31 % (min.78,11 max.83,92 orsz.80,33).<br />

Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 79,44 % (min.78,87 max.86,05 orsz.81,72).<br />

135


Krónikus ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 8250 nap/év/10.000 lakos. Ez kifejezetten magas,<br />

az országban a legnagyobb érték (min.3.519 orsz.5.887).<br />

Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 302 nap/év/ágy (min.254 max.312 orsz.293).<br />

A krónikus ágyak kihasználtsága 82,8 % (min.69,5 max.85,4 orsz.80,2).<br />

VI.3.4.-2. Finanszírozás<br />

A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001.<br />

évre vonatkozóan.<br />

A régióban az abszolút összeg 81.443,7 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 20.932,9 orsz.243.165).<br />

Ennek a lakosságra vetített értéke 287,88 mFt/10.000 lakos. Ez kifejezetten magas, az országban a legnagyobb<br />

érték (min.186,8 orsz.238,99).VI.3.4./1. ábra<br />

Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.<br />

300,00<br />

250,00<br />

200,00<br />

150,00<br />

100,00<br />

50,00<br />

0,00<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VI.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)<br />

136


VII. A Nyugat-Dunántúli régió elemzése<br />

VII.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ..............................................................138<br />

VII.1.1. Általános adatok ....................................................................................................................138<br />

VII.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam....................................................................138<br />

VII.1.3. Halálozási, haláloki adatok ....................................................................................................139<br />

VII.1.4. Gazdasági, szociális adatok ...................................................................................................140<br />

VII.1.5. Morbiditási adatok .................................................................................................................144<br />

VII.2. Az ellátórendszer struktúrája...........................................................................................................147<br />

VII.2.1. Alapellátás .............................................................................................................................147<br />

VII.2.2. Szakellátási kapacitás ............................................................................................................147<br />

VII.2.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................148<br />

VII.2.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................148<br />

VII.2.5. Gyógyszertári ellátottság .......................................................................................................151<br />

VII.2.6. Mentőszolgálati kapacitások..................................................................................................151<br />

VII.2.7. Szociális ellátás......................................................................................................................152<br />

VII.2.8. Humán erőforrás ....................................................................................................................152<br />

VII.2.9. Eszközellátottság ...................................................................................................................152<br />

VII.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása...........................................................................154<br />

VII.3.1. Alapellátás .............................................................................................................................154<br />

VII.3.2. Szakellátás .............................................................................................................................154<br />

VII.3.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................157<br />

VII.3.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................157<br />

137


VII.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok<br />

VII.1.1. Általános adatok<br />

A Nyugat-Dunántúli régiót Zala, Vas és Győr-Sopron megye alkotja. Nyugat felől nagyrészt Ausztria, dél felé<br />

Szlovénia és Horvátország határolják. Északon Szlovákiától a Duna választja el, kelet felől a Közép- ill. a Dél-<br />

Dunántúli régióval szomszédos. Kis szakaszon a Balaton képezi keleti határát. Ausztria közelsége folytán sok<br />

szempontból a legfejlettebb régió.<br />

A régió területe 11.209 km 2 (min.6.919 max.18.339 orsz.93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága<br />

1.002.959 fő (min.993.466 max.2.829.047 orsz.10.174.853). Népsűrűsége 89 fő/ km 2 (min.70 max.409 orsz.109).<br />

Az éves bevándorlás 2001-ben 1,7 fő/1000 lakos (min.-1,6 max.2,0 orsz.).<br />

VII.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam<br />

A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -3,69 fő/1000 lakos (min.-4,50 max.-1,71<br />

orsz.-3,45). A természetes fogyást a bevándorlás mérsékli, de nem ellensúlyozza.<br />

Az 1000 lakosra számított élveszületés 8,69 fő/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.10,76<br />

orsz.9,53).<br />

A halálozás 12,38 fő/1000 lakos (min.11,85 max.13,57 orsz.12,97).<br />

Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 7,34 eset/1000 élveszületés (min.6,31 max.9,57 orsz.8,13).<br />

A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 45,3 eset/100 élveszületés. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max.64,8 orsz.58,1).<br />

Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt<br />

jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.VII.1.2./1. ábra A jelenség<br />

további vizsgálatra érdemes.<br />

Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás<br />

összefüggése<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála)<br />

csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála)<br />

12,00<br />

10,00<br />

8,00<br />

6,00<br />

4,00<br />

2,00<br />

0,0<br />

0,00<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

VII.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls) 7<br />

A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség<br />

az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.VII.1.2./2. ábra<br />

7 Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a<br />

grafikonok könyvtárban találhatók.<br />

138


80–84<br />

70–74<br />

60–64<br />

50–54<br />

40–44<br />

30–34<br />

férfi<br />

nő<br />

20–24<br />

10–14<br />

0–4<br />

60 000 40 000 20 000<br />

0 20 000 40 000 60 000<br />

VII.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls)<br />

A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben<br />

nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és<br />

a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40<br />

év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb.<br />

VII.1.3. Halálozási, haláloki adatok<br />

A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1238 eset/100.000 lakos (min.1.185 max.1.357 orsz.1.298).<br />

A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az<br />

egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell<br />

jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként<br />

olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.)<br />

A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 645,7 eset/100.000 lakos<br />

(min.586,6 max.728,8 orsz.661,8).<br />

Ugyanez daganatok miatt 309 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.361 orsz.331).<br />

Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 90 eset/100.000 lakos (min.81 max.104 orsz.94).<br />

Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a<br />

leggyakoribb.<br />

A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 80 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.105 orsz.93).VII.1.3./1. ésVII.1.3./2. ábra<br />

Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben<br />

800<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset,<br />

sérülés)<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos adat<br />

VII.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

139


Vezető halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben)<br />

800<br />

keringési rendszer daganat emésztőrendszer külső ok (baleset, sérülés)<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

VII.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls)<br />

Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző,<br />

hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt.<br />

A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 19,9 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max.41,5 orsz.29,2).<br />

A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 32,3 eset/100.000 férfi lakos. Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.70,6 orsz.47,1).<br />

Ugyanez nőkre 8,5 eset/100.000 női lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.17,0 orsz.13,0).<br />

VII.1.4. Gazdasági, szociális adatok<br />

VII.1.4.-1. Foglalkoztatottság<br />

A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság<br />

számának összegéhez képest) 58,5 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.47,8 orsz.53,3).<br />

A munkanélküliségi ráta 4,2 %. Ez az országban a legkisebb érték (max.8,5 orsz.5,7). Általában az ország középső<br />

és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt<br />

jelentős csökkenést mutat. A változás a régióban 30,0 % (min.17,0 max.35,8 orsz.26,9).<br />

Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,6 % (min.44,1<br />

max.49,2 orsz.46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 97,7 %<br />

(min.74,8 max.110,2 orsz.93,5).<br />

VII.1.4.-2. GDP, beruházások<br />

A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 1462 eFt/fő (min.809 max.1.998 orsz.1.288). Az 1996-<br />

2000 közötti GDP növekedés 107,4 % (min.68,0 max.110,7 orsz.90,8).<br />

A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 283.758 Ft/fő (min.127.708 max.521.861 orsz.282.489). Az<br />

<strong>egészségügyi</strong> beruházások értéke 3485 Ft/fő (min.1.698 max.5.694 orsz.4.061). A szociális beruházások értéke 1185<br />

Ft/fő (min.476 max.1.279 orsz.1.010).<br />

Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi<br />

régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja<br />

össze régiónként azVII.1.4./1. ábra.<br />

A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások nem történt.<br />

(max.9.721 orsz.27.195). A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 2.133.523 mFt (min.0<br />

max.3.219.357 orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 150.000 mFt (min.0 max.282.978 orsz.994.023).<br />

VII.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok<br />

Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 94.427 Ft (min.82.953 max.130.749 orsz.103.254). A nők bruttó átlagkeresetének<br />

aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 78,3 % (min.77,6 max.88,0 orsz.81,3).<br />

VII.1.4.-4. Lakáshelyzet<br />

A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 260 lakos/100 lakás (min.232 max.265 orsz.250). Az 1000<br />

lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,8 lakás/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1,6<br />

orsz.2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 95,0 % (min.87,5 max.97,0 orsz.92,9). A csatornázottság 59,0<br />

% (min.31,8 max.74,8 orsz.53,5).<br />

140


Egy főre jutó <strong>egészségügyi</strong> és szociális beruházások<br />

2000-ben (Ft)<br />

<strong>egészségügyi</strong><br />

szociális<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

VII.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls)<br />

VII.1.4.-5. Szociális helyzetkép<br />

A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők<br />

Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait<br />

emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi<br />

azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely<br />

alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási<br />

hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a<br />

hajléktalanságot<br />

A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 33 fő/10.000 lakos<br />

(min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától<br />

egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban<br />

regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre<br />

30<br />

25<br />

20<br />

15<br />

10<br />

5<br />

0<br />

2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra<br />

vetítve<br />

VII.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls)<br />

A régióban a kábítószer betegek száma 3 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.27 orsz.12).<br />

Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 40,8 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.75,5<br />

orsz.55,2).<br />

A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 10,8 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az VII.1.4./2. ábra a<br />

kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja.<br />

B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők<br />

141


Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként<br />

a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,1 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). VII.1.4./3. ábra<br />

Válások száma 1000 lakosra vetítve<br />

2,7<br />

2,6<br />

2,5<br />

2,4<br />

2,3<br />

2,2<br />

2,1<br />

2,0<br />

VII.1.4./3. ábra (valas_graf.xls)<br />

C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők<br />

A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 11.007 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.63.352<br />

orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 110 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212).<br />

A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,2 % (min.3,0 max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes<br />

nap 11,6 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). VII.1.4./4. ábra<br />

Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest<br />

és egy jogosultra jutó táppénzes nap<br />

18,0<br />

16,0<br />

14,0<br />

12,0<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

táppénzesek aránya<br />

egy jogosultra jutó<br />

táppénzes nap<br />

VII.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls)<br />

A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 72.340 fő (min.34.457 max.122.615 orsz.497.423).<br />

A lakosságra vetítve 525 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488).<br />

D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek<br />

A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 1.504 fő/10.000 lakos<br />

(min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.213 Ft (min.4.094 max.4.353 orsz.4.193).<br />

VII.1.4./5. ábra<br />

142


Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves<br />

lakosra vetítve<br />

4 500<br />

4 000<br />

3 500<br />

3 000<br />

2 500<br />

2 000<br />

1 500<br />

1 000<br />

500<br />

0<br />

VII.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls)<br />

Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.089<br />

fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 5.896 Ft/fő (min.5.233<br />

max.8.759 orsz.6.358).<br />

Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 78,2 fő/1000<br />

gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő:<br />

Környezeti okból 19,25 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 13,37 % (min.6,40 max.18,26<br />

orsz.10,24). Anyagi okból 63,69 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 3,69 % (min.1,92 max.5,42<br />

orsz.2,91).<br />

A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 54 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91<br />

orsz.65). VII.1.4./6. ábra<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú<br />

lakosra vetítve<br />

VII.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls)<br />

E) Az <strong>egészségügyi</strong> ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások<br />

A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 55,5 fő/10.000 lakos<br />

(min.54,1 max.79,5 orsz.63,6).<br />

A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 5.689 férőhely. Ez az országban a<br />

legkisebb érték. (max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 5.564 fő. Ez az országban a legkisebb<br />

érték. (max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 960 férőhely (min.595<br />

max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 972 fő (min.602 max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma<br />

110 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 115 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti<br />

elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 1.055 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236). Ebből<br />

pszihiátriai 16 férőhely (min.0 max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó<br />

143


ellátott aránya 190,0 fő/10.000 60 éven felüli lakos (min.149,9 max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak<br />

száma 4,5 fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8).<br />

VII.1.5. Morbiditási adatok<br />

VII.1.5.-1. Születéskor várható élettartam<br />

A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók<br />

ki. A régióban ez az érték 68,9 év (min.66,7 max.69,1 orsz.68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális<br />

eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 77,4 év. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.75,8 orsz.76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.VII.1.5./1.<br />

ábra<br />

Születéskor várható élettartam években, 2001-ben<br />

férfi<br />

nő<br />

80,0<br />

75,0<br />

70,0<br />

65,0<br />

60,0<br />

55,0<br />

50,0<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

VII.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls)<br />

VII.1.5.-2. Elvesztett életévek<br />

A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban<br />

ez 7487 év/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.9.016 orsz.8.313).VII.1.5./2. ábra<br />

A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát mutatja aVII.1.5./3.<br />

ábra. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt.<br />

A daganat, ill. a baleset miatt elveszett életévek száma kifejezetten alacsony<br />

100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek<br />

10 000<br />

9 000<br />

8 000<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-<br />

Alföld<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Országos<br />

adat<br />

VII.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)<br />

144


A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt<br />

elvesztett életévek 100.000 lakosra<br />

daganat keringési emésztőrendszer baleset<br />

3000<br />

2500<br />

2000<br />

1500<br />

1000<br />

500<br />

0<br />

VII.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls)<br />

VII.1.5.-3. Kórházi morbiditás<br />

A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer<br />

betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve kimutathatók regionális különbségek.<br />

A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első<br />

helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos<br />

betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk.<br />

10.000 lakosra számított kórházi esetszámok:<br />

• Keringési rendszer betegségei 419 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.616<br />

orsz.561).VII.1.5./4. ábra<br />

• Légzőrendszer betegségei 133 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.276 orsz.213).<br />

VII.1.5./5. ábra<br />

• Mentális és viselkedési zavarok: 120 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.207<br />

orsz.187).VII.1.5./6. ábra<br />

Egészében véve a lakosság egészségi állapotát jellemző adatok a régióban országos viszonylatban nagyon<br />

kedvezőek<br />

10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

keringési rendszer megbetegedéseiben<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VII.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)<br />

145


10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma,<br />

légzőrendszer megbetegedéseiben<br />

300<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-<br />

Dunántúl<br />

Közép-<br />

Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-<br />

Magyaro.<br />

Dél-<br />

Dunántúl<br />

Észak-<br />

Magyaro.<br />

Észak-<br />

Alföld<br />

Országos<br />

adat<br />

VII.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)<br />

10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma,<br />

mentális zavarokban<br />

250<br />

200<br />

150<br />

100<br />

50<br />

0<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Országos adat<br />

VII.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)<br />

146


VII.2. Az ellátórendszer struktúrája<br />

VII.2.1. Alapellátás<br />

A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 645. Ez az országban a legkisebb érték (max.1.993<br />

orsz.6.869). Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 0,2 %. Ez a növekedés<br />

is az országban a legkisebb érték (max.5,3 orsz.1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi<br />

ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő<br />

praxisok aránya 94,9 % (min.91,5 max.97,2 orsz.93,9). A vállalkozók aránya 95,8 % (min.90,4 max.95,9 orsz.93,9).<br />

A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10.000 gyermekre jutó házi<br />

gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 5,11 háziorvos/10.000 lakos (min.4,76<br />

max.5,46 orsz.5,04). A gyermekek esetében 6,2 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú lakos (min.5,1 max.9,1<br />

orsz.6,8).VII.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.<br />

Háziorvosi ellátottság 2001<br />

10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos<br />

10,0<br />

8,0<br />

6,0<br />

4,0<br />

2,0<br />

0,0<br />

Észak-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

VII.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls)<br />

VII.2.2. Szakellátási kapacitás<br />

VII.2.2.-1. Házi szakápolás<br />

A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítások alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok<br />

száma lehet. Ez a szám a régióban 3,0 szolgálat/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.4,8<br />

orsz.3,6).<br />

VII.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás<br />

A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési<br />

óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja.<br />

Ennek értéke a régióban 93.871 óra/év/100.000 lakos (min.90.670 max.178.998 orsz.123.682). További elemzések<br />

során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény<br />

átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi<br />

óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.VII.2.2./1. ábra<br />

Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút<br />

értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő<br />

aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény,<br />

hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.<br />

Országosan sajátos képet mutató szakma kódok<br />

Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli<br />

régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez<br />

az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés<br />

további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van<br />

nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, Észak-<br />

147


Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal.<br />

(összesen heti 45 óra)<br />

Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia.<br />

Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám.<br />

A régióban kirívóan magas illetve alacsony óraszámmal rendelkező szakma kód nincs.<br />

Hiányzó szakma kód nincs a régióban.<br />

100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden<br />

szakmára összesen<br />

200 000<br />

180 000<br />

160 000<br />

140 000<br />

120 000<br />

100 000<br />

80 000<br />

60 000<br />

40 000<br />

20 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VII.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls)<br />

(Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak)<br />

VII.2.2.-3. Gondozói kapacitás<br />

A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat, illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai<br />

gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra.<br />

A régióban a tüdőgondozók száma 16. Ez az országban a legkisebb érték (max.35 orsz.160). A pszichiátriai gondozók<br />

száma 19 (min.14 max.36 orsz.142). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 4. Ez az<br />

országban a legkisebb érték (max.9 orsz.39).<br />

Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,60/100.000 lakos (min.1,24 max.1,99 orsz.1,57). A<br />

pszichiátriai gondozók esetében 1,9/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,9 orsz.1,4). A<br />

gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,80/100.000 lakos (min.1,00 max.2,65 orsz.1,68).<br />

VII.2.2.-4. Művese-állomások<br />

Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat.<br />

Az állomások száma 6 (min.5 max.16 orsz.63). A kezelőhelyek száma 103 (min.92 max.241 orsz.927). A<br />

lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 10,3/100.000 lakos (min.7,7 max.11,3 orsz.9,1).<br />

VII.2.3. Speciális diagnosztika<br />

A régióban a CT berendezések száma 6 db. Ez az országban a legkisebb érték (max.24 orsz.69). Az MRI készülékeké<br />

4 db (min.2 max.9 orsz.26).<br />

Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó<br />

berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,60 db/100.000 lakos (min.0,38 max.0,85 orsz.0,67). Az MRI-re<br />

pedig 0,40 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,15 orsz.0,25). Az ellátottság mindkét kategóriában<br />

jónak mondható.<br />

VII.2.4. Fekvőbeteg-ellátás<br />

A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra<br />

vetített értéke 77,8/10.000 lakos (min.71,2 max.96,4 orsz.80,1). Ebből aktív 53,2/10.000 lakos (min.45,6<br />

max.69,1 orsz.60,0). Krónikus 24,6/10.000 lakos (min.13,2 max.27,3 orsz.20,1). A régió kórházainak száma 17<br />

(min.15 max.57 orsz.176). Összes ágyszáma 7808 (min.7.442 max.27.266 orsz.81.544).VII.2.4./1. ábra<br />

148


A régiónak nincs egyetemi kórháza, de van állami kórháza. Magánkórház van, alapítványi kórház viszont nincs,<br />

egyházi tulajdonú kórház sincs a régióban.<br />

10.000 lakosra jutó összes ágyszám<br />

120,0<br />

100,0<br />

80,0<br />

60,0<br />

40,0<br />

20,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VII.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls)<br />

Aktív ágyak<br />

A régióban az aktív ágyak száma 5337 (min.5.110 max.19.544 orsz.61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva<br />

53,2/10.000 lakos (min.45,6 max.69,1 orsz.60,0).<br />

A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.VII.2.4./2. ábra<br />

10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma<br />

80,0<br />

70,0<br />

60,0<br />

50,0<br />

40,0<br />

30,0<br />

20,0<br />

10,0<br />

0,0<br />

Közép-Dunántúl<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VII.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls)<br />

Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok<br />

esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi<br />

osztály) ágyszámokat nem elemeztük.<br />

Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok<br />

Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg<br />

pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az<br />

egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály<br />

csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról,<br />

ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem<br />

terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban,<br />

Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon.<br />

A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak,<br />

egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok<br />

érdemben nem elemezhetők.<br />

Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

149


stroke (Az országos átlag több mint duplája, a legkisebbnek több mint négyszerese! A kérdés további elemzést<br />

igényel, az adat ellenőrzése is indokolt.) nefrológia<br />

Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban:<br />

belgyógyászat, fül- orr- gégészet, szemészet, neurológia<br />

Hiányzó szakma kód nincs a régióban.<br />

Krónikus ágyak<br />

A régióban a krónikus ágyak száma 2471 (min.1.401 max.7.722 orsz.20.456). Ez a lakossághoz viszonyítva<br />

24,6/10.000 lakos (min.13,2 max.27,3 orsz.20,1).<br />

A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság<br />

kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben<br />

nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati,<br />

mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre<br />

szorítkozik.VII.2.4./3. ábra<br />

A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások terén.<br />

Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban:<br />

mozgásszervi rehabilitáció, ápolási osztály<br />

Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: tüdőgyógyászat<br />

10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen<br />

30,0<br />

25,0<br />

20,0<br />

15,0<br />

10,0<br />

5,0<br />

0,0<br />

VII.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls)<br />

A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell<br />

venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az<br />

optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól<br />

és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés<br />

során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat<br />

vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max.14 orsz.34). 600-900 ágy közötti kórház 1. Ez is az országban a legkisebb érték (max.9 orsz.27). 300-600 ágy<br />

között van 5 (min.2 max.15 orsz.42). 300 ágy alatt van 8 (min.5 max.19 orsz.73). Megoszlásukat az alábbi két ábra<br />

mutatja.VII.2.4./4. ábra VII.2.4./5. ábra<br />

150


Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

47%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

18%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

6%<br />

300 ágy<br />

alatti<br />

42%<br />

900 ágy<br />

felett<br />

19%<br />

600-900<br />

ágyas<br />

15%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

29%<br />

300-600<br />

ágyas<br />

24%<br />

VII.2.4./4. ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)<br />

5<br />

Nyugat-Dunántúl régió<br />

1<br />

4 2<br />

3 3<br />

15<br />

8<br />

Közép-Dunántúl régió<br />

Közép-Magyarország régió<br />

Észak-Magyarország régió<br />

9 14<br />

3<br />

15<br />

19<br />

4<br />

3<br />

8<br />

7<br />

2<br />

Észak-Alföld régió<br />

5<br />

5<br />

Dél-Dunántúl régió<br />

4<br />

12<br />

3<br />

3<br />

Dél-Alföld régió<br />

4<br />

5<br />

7<br />

3<br />

Kórházak ágyszám szerint<br />

900 felett<br />

600-900<br />

300-600<br />

300 alatt<br />

VII.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint<br />

VII.2.5. Gyógyszertári ellátottság<br />

A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 182. Ez az országban a legkisebb érték (max.550 orsz.1.999). A<br />

lakosságra számítva 1,87/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.2,31 orsz.2,04).<br />

VII.2.6. Mentőszolgálati kapacitások<br />

A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni.<br />

A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes<br />

figyelembe venni.<br />

A régióban a mentőállomások száma 21. Ez az országban a legkisebb érték (max.38 orsz.203). A lakosságra vetítve<br />

2,1/100.000 lakos (min.1,2 max.2,7 orsz.2,0). Területre vetítve 1,9/1000 km 2 (min.1,4 max.5,1 orsz.2,2). A régióban<br />

használt mentőkocsik száma összesen 81. Ez az országban a legkisebb érték (max.194 orsz.978). Ez lakosságra<br />

vetítve 8,1/100.000 lakos (min.6,2 max.13,1 orsz.9,6). Területre vetítve 7,2/1000 km 2 . Ez az országban a legkisebb<br />

érték (max.25,4 orsz.10,5).<br />

151


A mentőorvosok száma 16 fő (min.8 max.87 orsz.177). A lakossághoz viszonyított értéke 1,6 orvos/100.000 lakos<br />

(min.0,7 max.3,1 orsz.1,7). Területre vetítve 1,4 orvos/1000 km 2 (min.0,7 max.12,6 orsz.1,9).<br />

Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 38,55 %<br />

(min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.)<br />

VII.2.7. Szociális ellátás<br />

VII.2.7.-1. Szociális intézményrendszer<br />

Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 56,1 férőhely/10.000 lakos (min.53,2 max.77,7<br />

orsz.63,2).<br />

Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos<br />

gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait.<br />

VII.2.7.-2. Házi segítségnyújtás<br />

Házi segítségnyújtásban részesülők száma 38,0 fő/10.000 lakos (min.32,5 max.47,7 orsz.39,6).<br />

VII.2.7.-3. Közgyógyellátás<br />

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 344 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max.707 orsz.488).<br />

VII.2.8. Humán erőforrás<br />

Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak.<br />

VII.2.8.-1. Orvosi állások<br />

A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 25,26 állás/10.000 lakos (min.22,48 max.41,16 orsz.30,00).<br />

Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más<br />

régióban számuk alacsony.<br />

A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 9,9 állás/10.000<br />

lakos (min.8,5 max.16,4 orsz.11,8). A be nem töltött állások száma 2,26 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.1,18 orsz.1,60).<br />

A vállalkozó orvosok aránya 6,0 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,1 orsz.1,9).<br />

VII.2.8.-2. Szakdolgozók<br />

A lakosságra számított <strong>egészségügyi</strong> szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 95 állás/10.000 lakos (min.79<br />

max.106 orsz.94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 53,2 állás/10.000<br />

lakos (min.44,2 max.61,0 orsz.54,0). Védőnői állások 5,4 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.4,2 orsz.4,7).<br />

VII.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban<br />

Egészségügyi területen egyetemi képzést vagy főiskolai szintű képzést nyújtóintézmény nincs a régióban. Az<br />

<strong>egészségügyi</strong> szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 16 db (min.13 max.66 orsz.182). Az itt végző<br />

hallgatók száma 318 fő (min.259 max.1.662 orsz.4.446).<br />

VII.2.9. Eszközellátottság<br />

Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot.<br />

A régióban a műtőkkel való ellátottság 11,67 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők<br />

aránya 52,14 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 77,78 % (min.54,60<br />

max.93,90 orsz.68,08).<br />

A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének<br />

lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 161 mFt/10.000 lakos<br />

(min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak.<br />

A hagyományos röntgenkészülékek száma 51,55 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül<br />

cserére szorul a nyilvántartások szerint 32,50 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 12 év. Ez az<br />

152


országban a legkisebb érték. (max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 5,78 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99).<br />

Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 51,72 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 14 év.<br />

Ez az országban a legkisebb érték. (max.18 orsz.15).<br />

A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,30 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49<br />

orsz.0,28). Átlagos életkoruk 10 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 33,33 %.<br />

Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0,00 orsz.14,29).<br />

A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 5,68 db/100.000 lakos (min.5,53<br />

max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 26,32 %. Ez az országban a legkisebb érték.<br />

(max.62,90 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 10,49 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).<br />

153


VII.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása<br />

VII.3.1. Alapellátás<br />

VII.3.1.-1. Teljesítmények<br />

A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük,<br />

hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen<br />

reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői<br />

megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk.<br />

A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 4787 eset/év/1000 lakos (min.3.778 max.5.579<br />

orsz.4.754). A lakáson történő vizitek száma 498 eset/év/1000 lakos (min.453 max.613 orsz.522).<br />

A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 26,86 eset/év/1000 lakos. Ez az országban<br />

a legkisebb érték (max.40,50 orsz.34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya<br />

0,5082 %. Ez szintén az országban a legkisebb érték (max.0,7423 orsz.0,6624).<br />

A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.VII.3.1./1.<br />

ábra<br />

Háziorvosi tevékenység, eset/1000 lakos<br />

összes<br />

rendelői megjelenés<br />

7 000<br />

6 000<br />

5 000<br />

4 000<br />

3 000<br />

2 000<br />

1 000<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VII.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls)<br />

VII.3.1.-2. Finanszírozás<br />

A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak,<br />

a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket.<br />

VII.3.2. Szakellátás<br />

VII.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye<br />

A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük,<br />

mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket<br />

mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk.<br />

A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 294 eset/év/szolgálat. Ez az országban a legnagyobb<br />

érték (min.136 orsz.204).VII.3.2./1. ábra<br />

154


10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma<br />

100<br />

90<br />

80<br />

70<br />

60<br />

50<br />

40<br />

30<br />

20<br />

10<br />

0<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Magyaro.<br />

Közép-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Országos adat<br />

VII.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls)<br />

VII.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása<br />

A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 147 mFt/év (min.121 max.412<br />

orsz.1.303).<br />

VII.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye<br />

A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi<br />

"gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a<br />

pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük,<br />

ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás<br />

alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi<br />

különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják<br />

meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a<br />

2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.<br />

Összes esetszám a régióban 5.100.164 eset/év. Ez az országban a legkisebb érték (max.20.931.007 orsz.59.832.307).<br />

A 10.000 lakosra jutó esetszám 50.851 eset/év/10.000 lakos (min.48.396 max.73.986 orsz.58.804).<br />

A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 5.094.441.634 pont/év. Ez az országban a legkisebb érték<br />

(max.24.365.568.813 orsz.66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 50.794.117 pont/év/10.000 lakos<br />

(min.50.556.101 max.86.126.419 orsz.65.059.505).VII.3.2./2. ábra<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VII.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)<br />

VII.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása<br />

A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért<br />

a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező.<br />

155


Az éves finanszírozási összeg a régióban 4.601.088 eFt/év. Ez az országban a legkisebb érték (max.21.922.395<br />

orsz.59.664.848). A 10.000 lakosra számított összeg 45.875 eFt/év/10.000 lakos (min.45.641 max.77.490<br />

orsz.58.640). Adataink szintén a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.VII.3.2./3.<br />

ábra<br />

10.000 lakosra jutó éves járóbeteg finanszírozás (eFt.)<br />

90 000<br />

80 000<br />

70 000<br />

60 000<br />

50 000<br />

40 000<br />

30 000<br />

20 000<br />

10 000<br />

0<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Alföld<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VII.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls)<br />

VII.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása<br />

A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre,<br />

alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez<br />

további adatgyűjtés szükséges.<br />

VII.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye<br />

Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük,<br />

mely egyben a kihasználtságot is jellemzi.<br />

A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 60.153 kezelés (min.51.486 max.149.786<br />

orsz.554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 12,8 fő/kezelőhely. Ez az országban a legnagyobb érték<br />

(min.6,5 orsz.10,1). Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva<br />

mutatja.VII.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 555 kezelés/10.000 lakos (min.468 max.664 orsz.539).<br />

VII.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása<br />

A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001.<br />

évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1081,4 mFt/év. Ez az<br />

országban a legkisebb érték (max.2.751,6 orsz.10.332,8).<br />

10.000 lakosra eső művese-kezelések száma,<br />

a beteg lakóhelye szerint<br />

700<br />

600<br />

500<br />

400<br />

300<br />

200<br />

100<br />

0<br />

Közép-Magyaro.<br />

Dél-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Észak-Alföld<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VII.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)<br />

156


VII.3.3. Speciális diagnosztika<br />

VII.3.3.-1. Teljesítmény<br />

A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút<br />

értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 48.008 db (min.38.481 max.197.922 orsz.561.075). A lakosságra számítva<br />

479 vizsgálat /10.000 lakos (min.343 max.700 orsz.551). Ugyanebben az időszakban 87.363 db (min.18.752<br />

max.175.753 orsz.570.154) MR vizsgálat történt. Ez a lakosságra számítva 871 vizsgálat /10.000 lakos (min.145<br />

max.1.048 orsz.560).<br />

A regionális eltérések jelentősek.<br />

2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 9904 vizsgálat/berendezés<br />

(min.6.381 max.14.797 orsz.9.459). Az MRI esetében pedig 24.044 vizsgálat/berendezés (min.9.582 max.54.324<br />

orsz.26.457).<br />

VII.3.3.-2. Finanszírozás<br />

A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és<br />

10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk.<br />

A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 304 mFt (min.238 max.1.195 orsz.3.537). Lakosságra<br />

vetítve 3,0 mFt/10.000 lakos (min.2,1 max.4,8 orsz.3,5).<br />

Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 639 mFt (min.165 max.1.035 orsz.3.685). A lakossághoz viszonyítva 6,4<br />

mFt/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1,3 orsz.3,6).<br />

VII.3.4. Fekvőbeteg-ellátás<br />

VII.3.4.-1. Teljesítmény<br />

Aktív ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 1914 súlyszám/év/10.000 lakos (min.1.646 max.2.658<br />

orsz.2.225).<br />

A CASE MIX index 0,95641 súlyszám/eset (min.0,87354 max.1,00635 orsz.0,96036).<br />

Az átlagos ápolási idő 7,6 ápolási nap/eset (min.7,1 max.8,0 orsz.7,6).<br />

Az ágykihasználtság ebben a régióban 78,11 %. Ez az országban a legkisebb érték (max.83,92 orsz.80,33).<br />

Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 78,87 %. Ez az országban a legkisebb érték (max.86,05 orsz.81,72).<br />

Krónikus ellátás<br />

A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 7079 nap/év/10.000 lakos (min.3.519 max.8.250<br />

orsz.5.887).<br />

Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 287 nap/év/ágy (min.254 max.312 orsz.293).<br />

A krónikus ágyak kihasználtsága 78,7 % (min.69,5 max.85,4 orsz.80,2).<br />

VII.3.4.-2. Finanszírozás<br />

A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001.<br />

évre vonatkozóan.<br />

A régióban az abszolút összeg 22.280,5 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165).<br />

Ennek a lakosságra vetített értéke 222,15 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99).VII.3.4./1. ábra<br />

157


Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10000 lakosra (mFt) 2000-ben.<br />

300,00<br />

250,00<br />

200,00<br />

150,00<br />

100,00<br />

50,00<br />

0,00<br />

Közép-Dunántúl<br />

Észak-Magyaro.<br />

Nyugat-Dunántúl<br />

Dél-Alföld<br />

Észak-Alföld<br />

Dél-Dunántúl<br />

Közép-Magyaro.<br />

Országos adat<br />

VII.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)<br />

158

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!