magyarország egészségügye és szociális rendszere - ESKI
magyarország egészségügye és szociális rendszere - ESKI
magyarország egészségügye és szociális rendszere - ESKI
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
MAGYARORSZÁGEGÉSZSÉGÜGYE ÉS SZOCIÁLISRENDSZEREK<strong>és</strong>zítette:Országos Eg<strong>és</strong>zségügyi Információs Intézet <strong>és</strong> KönyvtárNemzeti Család- <strong>és</strong> Szociálpolitikai Intézet2004. február
A kézirat lezárva: 2004. február 29.
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Tartalomjegyzék1. Általános tudnivalók..............................................................................................................52. Demográfia............................................................................................................................63. A lakosság eg<strong>és</strong>zségi állapota .............................................................................................103.1 Mortalitás...................................................................................................................103.2 Morbiditás.................................................................................................................. 193.2.1 Járványügyi helyzet......................................................................................... 204. Életmód ...............................................................................................................................224.1 Táplálkozási szokások ............................................................................................... 224.1.1 Túlsúly <strong>és</strong> elhízás ............................................................................................ 234.2 Fizikai aktivitás.......................................................................................................... 234.3 Dohányzás.................................................................................................................. 234.4 Alkoholfogyasztás ..................................................................................................... 254.5 Kábítószer-fogyasztás................................................................................................ 265. Környezet <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zség.........................................................................................................295.1 Élelmiszerbiztonság................................................................................................... 295.2 Levegminség.......................................................................................................... 295.3 Vízminség, szennyvízkezel<strong>és</strong> .................................................................................. 305.4 Települ<strong>és</strong>i környezet, hulladékgazdálkodás .............................................................. 315.5 Munkaeg<strong>és</strong>zségügy.................................................................................................... 326. Az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátás <strong>rendszere</strong> ......................................................................................346.1 Az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszer jogi - mköd<strong>és</strong>i környezete .................................... 346.2 Az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer irányítása ......................................................................... 376.2.1 Eg<strong>és</strong>zségügyi, Szociális <strong>és</strong> Családügyi Minisztérium..................................... 376.2.2 Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Tisztiorvosi Szolgálat......................................... 376.2.3 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai <strong>és</strong> kezelik ...................................... 386.2.4 Nemzeti Eg<strong>és</strong>zségügyi Tanács ........................................................................ 396.2.5 Eg<strong>és</strong>zségügyi Tudományos Tanács................................................................. 406.2.6 Kamarák .......................................................................................................... 416.2.7 Szakmai kollégiumok ...................................................................................... 426.3 Az eg<strong>és</strong>zségügy dolgozói........................................................................................... 436.4 Az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszer <strong>és</strong> tulajdonviszonyai ............................................... 456.4.1 Alapellátás ....................................................................................................... 456.4.2 A járóbeteg-szakellátás.................................................................................... 496.4.3 Fekvbeteg-gyógyintézeti ellátás .................................................................... 526.5 Speciális eg<strong>és</strong>zségügyi szolgálatok ........................................................................... 596.5.1 Országos Mentszolgálat ................................................................................ 596.5.2 Országos Vérellátó Szolgálat .......................................................................... 606.6 Gyógyszer- <strong>és</strong> gyógyászati segédeszköz-ellátás........................................................ 607. Szakmai <strong>és</strong> civil szervezetek ...............................................................................................637.1 Magyar Orvostársaságok <strong>és</strong> Egyesületek Szövetsége (MOTESZ)............................ 637.2 Civil szektor............................................................................................................... 638. A nyugdíjrendszer ...............................................................................................................658.1 Az els pillér.............................................................................................................. 658.1.1 Saját jogú nyugellátások.................................................................................. 658.1.2 Hozzátartozói nyugellátások ........................................................................... 688.2 A második pillér......................................................................................................... 698.3 Nyugellátások ............................................................................................................ 698.4 Nyugdíjszer ellátások............................................................................................... 69_______________________________________3 __________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________9. Az eg<strong>és</strong>zségügyi- <strong>és</strong> nyudíjrendszer költségei ....................................................................709.1 A társadalombiztosítás bevételei – a járulékok.......................................................... 709.2 Eg<strong>és</strong>zségügyi kiadások .............................................................................................. 709.3 Nyugdíjkiadások ........................................................................................................ 7410. Az eg<strong>és</strong>zségügy reformja ....................................................................................................7610.1 Elzmények................................................................................................................ 7610.2 Reformok a rendszerváltozáskor................................................................................ 7610.3 További reformok....................................................................................................... 7710.4 Reformok a jelenlegi kormányzati ciklusban............................................................. 7810.5 A népeg<strong>és</strong>zségügy fejleszt<strong>és</strong>e.................................................................................... 7811. A <strong>szociális</strong> rendszer.............................................................................................................8111.1 A <strong>szociális</strong> ellátórendszer........................................................................................... 8111.2 A családok támogatásának <strong>rendszere</strong>....................................................................... 10311.3 A gyermekvédelmi rendszer..................................................................................... 10812. Mellékletek........................................................................................................................12313. Függelékek ........................................................................................................................13213.1 Módszertan, felhasznált források............................................................................. 13213.2 Hasznos címek ......................................................................................................... 137_______________________________________4 __________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓKAz ország neve:MagyarországÁllamforma:köztársaságTerület: 93 000 km 2Fváros:BudapestKözigazgatási beosztás: 19 megye <strong>és</strong> a fvárosHivatalos nyelv:magyarMagyarország 1948 <strong>és</strong> 1990 között a KGST <strong>és</strong> a Varsói Szerzd<strong>és</strong> által meghatározott, Szovjetunióáltal vezetett szocialista tömbhöz tartozott.1990-ben bék<strong>és</strong> rendszerváltás történt, aminek kapcsán kiépült a független, demokratikus jogállamintézmény<strong>rendszere</strong>, megvalósult a szabad választáson <strong>és</strong> többpárt<strong>rendszere</strong>n alapuló parlamentidemokrácia <strong>és</strong> a piacgazdaság gátjait lebontó jogi szabályozás. Mindehhez a kilencvenes évekbenMagyarországon átmeneti, súlyos gazdasági visszaes<strong>és</strong>, munkanélküliség <strong>és</strong> társadalmi polarizációtársult. A kilencvenes évek végén a gazdasági fejld<strong>és</strong> felgyorsult, esélyt adva az ország Nyugat-Európához való felzárkózásához.Magyarország jelenleg tagja – többek között – az ENSZ-nek, a WHO-nak, az Európa Tanácsnak, aGazdasági Együttmköd<strong>és</strong> <strong>és</strong> Fejleszt<strong>és</strong> Szervezetének (OECD), 1999-tl a NATO-nak. 1994-benbenyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, 2002. decemberében sikeresen lezárta a csatlakozásitárgyalásokat.Az egy fre jutó GDP 1883,6 ezer Ft 7233 euró (2003. évi elzetes adat).1. táblázat: Egy fre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása(folyó áron)ÉvÉrtékezer Ft euró PPS*2000 1 290 014 4 961 11 0502001 1 457 639 5 679 12 0182002 1 647 905 6 782 12 8412003 1 833 559 + 7 233 ..* A vásárlóer-paritások alapján számolt, euróban kifejezett érték, amelynek jelöl<strong>és</strong>ére a PPS(purchasing power standard) szolgál.+ elzetes adatForrás: www.ksh.hu_______________________________________5 __________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________2. DEMOGRÁFIAAz ország lakosainak száma 10 millió 142 ezer f (2003. január 1.). A népesség a nyolcvanas évekeleje óta folyamatosan csökken az egyre alacsonyabb szület<strong>és</strong>i arány <strong>és</strong> a magas halálozási aránykövetkeztében.1. ábra: Élveszület<strong>és</strong>, halálozás, term<strong>és</strong>zetes szaporodás/fogyás1950-2003.f200 000150 000100 00050 0000-50 000195 567106 90288 665146 461101 52544 936151 819120 19731 622148 673145 3553 318125 679145 6601950 1960 1970 1980 1990 2000 2001 2002 2003-19 981 97 597135 601-38 004 97 047132 183-35 136 96 804132 833-36 029 94 647135 823-41 176Élveszület<strong>és</strong>HalálozásTerm<strong>és</strong>zetesszaporodás/fogyásévekForrás: KSH Demográfiai évkönyv 2003 CD mellékletMagyarország férfi népessége 1980, ni népessége pedig 1983 óta évrl évre csökken. Az országnépessége 2003. január 1-jén több mint 560 ezer fvel volt kevesebb, mint 1980-ban. A magas halálozási<strong>és</strong> alacsony szület<strong>és</strong>i arányhoz viszonyítva a nemzetközi vándorlásnak a súlya nem volt jelentsaz elmúlt évtizedekben. (Melléklet: 2. táblázat: Élveszület<strong>és</strong>, halálozás, term<strong>és</strong>zetes szaporodás/fogyás1950-2003)Az Európai Unió országaiban <strong>és</strong> a csatlakozni kívánó országokban fellelhet népesed<strong>és</strong>i problémákhozképest is feltn a népességcsökken<strong>és</strong>nek hazánkban tapasztalható aggasztóan folyamatostendenciája. A 20. század második felében jelentkeztek a termékenység kedveztlen alakulásávalkapcsolatos gondok. A szület<strong>és</strong>ek számában mutatkozó tartós csökken<strong>és</strong> a 20 évesnél fiatalabbakminden korcsoportjának létszámában fogyáshoz vezetett. Emellett a nemzetközi összehasonlításokazt jelezték, hogy az 1960 évek közepétl Magyarország egyre rosszabb értékeket mutatott az európaiországok lakosságának eg<strong>és</strong>zségi állapotát kifejez halandósági indexekben. A term<strong>és</strong>zetes szaporodásmutatója 1979-ben alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, st 1981-tl elsként vált negatíveljelvé az európai országok között._______________________________________6 __________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________2. ábra: A népmozalom összehasonlító adatai,Magyarország <strong>és</strong> az EU tagállamok átlaga1970-2003.évek1000 lakosra21191715131197531-1-3-5197019731976197919821985198819911994199720002003Élveszület<strong>és</strong> Mo.Élveszület<strong>és</strong> EU 15 átlagHalálozás Mo.Halálozás EU 15 átlagTerm<strong>és</strong>zetes szaporodás/fogyás Mo.Term<strong>és</strong>zetes szaporodás/fogyás EU15 átlagForrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2003 CD melléklet, EU átlag: HFA onlineA teljes termékenységi arányszám folyamatosan csökken, 1950-ben 2,62; 1980-ban 1,92; 1990-ben1,84 <strong>és</strong> 2003-ban 1,28 volt.A népesség öreged<strong>és</strong>e – az Európában általánosnak mondható jelenség – hazánkban is megfigyelhet.Fokozatosan csökken a 0-14 éves gyermekek aránya, miközben a 65 évesek <strong>és</strong> idsebbek r<strong>és</strong>zarányanövekszik.A népesség kor <strong>és</strong> nem szerinti összetételét, öreged<strong>és</strong>ét a korfa szemlélteti a legjobban: Magyarországkorfája fogyó jelleg, alapja egyre szkül a szület<strong>és</strong>szám jelents csökken<strong>és</strong>e következtében.Az idsebb korosztályhoz tartozók számának <strong>és</strong> arányának növeked<strong>és</strong>e a népesség elöreged<strong>és</strong>énekfolyamatát tükrözi._______________________________________7 __________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________3. ábra: Népesség száma nem, életkor <strong>és</strong> családi állapot szerint2003. január 1.Korév95908580757065605550454035302520151050100 00080 00060 00040 00020 000020 00040 00060 00080 000100 000Férfi lakos NÖzvegy Elvált Házas Ntlen, hajadonForrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002._______________________________________8 __________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Az elmúlt két évtizedben Magyarországon jelentsen megváltozott a népesség családi állapot szerintimegoszlása. Fokozatosan csökkent a házasságban élk aránya, ezzel párhuzamosan jelentsmértékben emelkedett a ntlen férfiak, illetve hajadon nk aránya. Míg 1980-ban – mióta a csökken<strong>és</strong>szinte állandósult – 1000 lakosra 7,5 házasságköt<strong>és</strong> jutott, addig 2003-ban ez az arány 4,5-recsökkent. Ezzel szemben növekedett a válások száma: 1000 házasságköt<strong>és</strong>re 1980-ban 346, 2003-ban 552 válás jutott, 1980. évhez viszonyítva az elvált férfiak aránya mintegy kétszeresére, a nké1,8-szeresére emelkedett.3. táblázat: Házasságköt<strong>és</strong>ek, válások számaÉvVálásHázasságköt<strong>és</strong>Házasságköt<strong>és</strong>VálásEzer házasságköt<strong>és</strong>rejutó válások számaösszesenezer lakosra1950 106 261 11 263 11,4 1,2 105,991960 88 566 16 590 8,9 1,7 187,321970 96 612 22 841 9,3 2,2 236,421980 80 331 27 797 7,5 2,6 346,031990 66 405 24 888 6,4 2,4 374,792000 48 110 23 987 4,7 2,3 498,592001 43 583 24 391 4,3 2,4 559,642002 46 008 25 506 4,5 2,5 554,382003 45 398 25 046 4,5 2,5 551,70Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2003 CD mellékletA term<strong>és</strong>zetes fogyás egyik igen fontos tényezje a potenciális családnagyság. Míg 1990-ben 100szülképes korú nre 4,94 élveszület<strong>és</strong> jutott, addig 2003-ban 3,78. Az utóbbi évtizedekben folyamatosannövekedett a házasságon kívüli élveszület<strong>és</strong>ek száma: 1970-ben 5,4%, 1990-ben 13,1% <strong>és</strong>2003-ban 32,3% volt.Az ENSZ <strong>és</strong> a Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutató Intézetének (KSH, NKI)2000. évi elrejelz<strong>és</strong>e két alapvet folyamatot jelez Magyarországra vonatkozóan: a népességszámfolyamatos <strong>és</strong> jelents mérték csökken<strong>és</strong>ét, valamint az elöreged<strong>és</strong> újabb korszakának kialakulását.A közepes (vagy újabb elnevez<strong>és</strong>sel alap-) változatokban az ENSZ 7,5 millió ft, a KSH NKI 8,1millió fs népességet jelez 2050-re.Az elrejelz<strong>és</strong>ek évrl évre módosulnak, figyelembe véve az utolsó naptári év rendelkez<strong>és</strong>re állóélveszület<strong>és</strong>i <strong>és</strong> halálozási adatait._______________________________________9 __________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTAA magyar lakosság eg<strong>és</strong>zségi állapotának mutatói – több évtizede – rendkívül kedveztlenül alakulnak.Egyes megbeteged<strong>és</strong>ek, halálokok tekintetében az ország negatív értelemben kiemelked helyetfoglal el a nemzetközi statisztikákban. A megbeteged<strong>és</strong>i <strong>és</strong> halálozási viszonyok az elmúlt évtizedbensem mutattak számottev javulást. A daganatos betegségek okozta halálozás a legmagasabba világon. A krónikus, nem fertz megbeteged<strong>és</strong>ek súlya meghatározó az id eltti halálozásban <strong>és</strong>a megbeteged<strong>és</strong>ekben. A szület<strong>és</strong>kor várható átlagos élettartam messze elmarad az Európai Uniótagállamainak mutatóitól, <strong>és</strong> különösen kedveztlen a középkorú férfiak kimagasló halálozása.3.1 MortalitásA halálozási viszonyok Magyarországon a 20. század els kétharmadában javultak, utolsó harmadábanellentmondásosan alakultak. A századvég halandósága ezt az ellentmondásos demográfiaiepidemiológiaiközelmúltat tükrözi.A II. világháborút követen a magyar népesség halandóságának története három jól elkülöníthetidszakra osztható: az 1960-as évek közepéig a halandóság csökkent, 1968 <strong>és</strong> 1993 között ntt,1994 óta pedig újra csökken. Az életkilátások lényegében követték a halandóság változásait: a várhatóélettartam 1949 <strong>és</strong> 1967 között emelkedett, 1968 <strong>és</strong> 1993 között valamelyest süllyedt, <strong>és</strong> azutóbbi években ismét emelkedik (2003-ban 72,4 év volt).A még néhány évtizeddel ezeltt is az epidemiológiai viszonyok egyik legérzékenyebb mutatójánakszámító csecsemhalálozás terén jelents javulás történt. Magyarországon a csecsemk életesélyei,k<strong>és</strong><strong>és</strong>sel ugyan, de hasonlóképpen javultak, mint a fejlett nyugati országokban. Az ezerélveszülöttre jutó csecsemhalálozás az 1970. évi 35,9-rl 1993-ban 12,5-re, 2000-ben 9,2-re <strong>és</strong>2003-ban 7,3-re csökkent, azonban még így is meghaladja az EU-átlagot (2000-ben 4,7 ezrelék).4. ábra: CsecsemhalálozásMagyarország <strong>és</strong> EU átlag 1970-2003.1000 élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghaltakszáma40353025201510501970197119721973197419751976197719781979198019811982198319841985198619871988198919901991199219931994199519961997199819992000200120022003évekMagyarországEU 15 átlagForrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2003, CD melléklet, EU átlag: HFA onlineKorosztályonként vizsgálva megállapítható, hogy a halálozási viszonyok csak gyermek- <strong>és</strong> fiatalfelnttkorban javultak, míg 30, de még inkább 35 <strong>és</strong> 64 év között a férfi népességben mintegy háromévtizeden keresztül igen nagy mértékben rosszabbodtak. Kisebb mérték, átmeneti rosszabbo-______________________________________ 10__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________dás volt tapasztalható az ids korú teljes populációban is. Így 1993-ban a halálozások száma elérte a150 ezret <strong>és</strong> a halálozási arány a 14,6 ezreléket. A javulás errl a mélypontról indult el, <strong>és</strong> 1994-2003 között a halálozások számának 17 ezres, a gyakoriságnak 1,3 ezrelékes csökken<strong>és</strong>ét eredményezte,a várható élettartam pedig 3,0 évvel hosszabbodott meg. (Melléklet:4. táblázat: Meghaltak aránya nemenként <strong>és</strong> korcsoportonként, 1000 azonos korúra vetítve 1950-2003.)Összegezve elmondható, hogy az életesélyek a 35 évnél fiatalabb népességben soha nem voltakolyan jók, mint manapság, a 35 <strong>és</strong> 64 év között azonban a férfiak továbbél<strong>és</strong>i valószínsége nagymértékbenrosszabbodott a legutóbbi három évtizedben. Az id eltti halálozások száma <strong>és</strong> arányaigen nagy, az összes meghalt férfi 40%-a <strong>és</strong> a nk 20%-a 65 éven aluli (2002).Hazánkban az 1-64 éves lakosság halálozása az 1970-es évek elején mind a férfiak, mind a nk esetébena jelenlegi EU-tagországok halálozási átlagát alig haladta meg. A halálozás igen nagy mértéknöveked<strong>és</strong>e következtében azonban elszakadásunk az EU-átlagtól egyre mélyült, annál inkább,mivel az EU tagországok korai halálozási mutatóiban töretlen javulás történt.Általában a korai halálozás magas mértékére vezethet vissza, hogy a 100 ezer fre jutó elvesztettpotenciális életévek száma mind a férfiak, mind a nk esetében igen magas (2003-ban férfiak esetében11 675 év, nk esetében 5230 év volt). Magyarországon a legtöbb életév elveszt<strong>és</strong>ével járó halálokoka daganatok, a kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei, a küls okok (balesetek, mérgez<strong>és</strong>ek, erszak)<strong>és</strong> az em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei. Az elmúlt évtizedekben a daganatok <strong>és</strong> az em<strong>és</strong>ztrendszer betegségeikövetkeztében növekedett az elvesztett életévek száma.5/a. ábra Százezer fre jutó elveszett életévek a potenciális 70 évbl,halálokok szerint, 197039001630DaganatokKering<strong>és</strong>i rendszer betegségei2169Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségeiLégzrendszer betegségeiEndokrin, táplálkozási- <strong>és</strong>anyagcsere betegségekFertz betegségekKüls okok195643480786368Egyéb betegségekForrás: KSH Demográfiai évkönyvek 1997-2003______________________________________ 11__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________5/b. ábra Százezer fre jutó elveszett életévek a potenciális 70 évbl, halálokokszerint, 20038932 4342 035DaganatokKering<strong>és</strong>i rendszer betegségeiEm<strong>és</strong>ztrendszer betegségeiLégzrendszer betegségeiEnokrin, táplálkozási- <strong>és</strong> anyagcserebetegségekFertz betegségekKüls okok1 470511 105Egyéb betegségek114 286Forrás: KSH Demográfiai évkönyvek 1997-2003A potenciális 70 évbl 100 ezer fre számított elvesztett életévek összege a gyakoribb betegségekmiatt 1970-2003 között a következképpen változott:- daganatok esetében 1630-ról 2434-ra <strong>és</strong> az em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei esetében 368-ról 1105-re növekedett,- a kering<strong>és</strong>i rendszer vonatkozásában 2169-rl 2035-re, a küls okok esetében 1956-ról 1470-re<strong>és</strong> a légzrendszer betegségei esetében 786-ról 286-re csökkent.A szület<strong>és</strong>kor várható átlagos élettartam az 1990. évi 69,3 évrl 2003-ban 72,4 évre növekedett.Ez a legmagasabb érték a várható élettartamok csaknem százéves idsorában, nemzetközi összehasonlításbanazonban alacsony. (A szület<strong>és</strong>kor várható átlagos élettartam <strong>magyarország</strong>i értékei1970-ben 2 évvel, 2001-ben pedig már 6,7 évvel maradtak el az EU-átlagtól.)6. ábra: Szület<strong>és</strong>kor várható átlagos élettartam, nemenként1949-2003.9080706063.4059.2873.7170.10 72.08 72.7065.89 66.31 65.45 65.1367.1175.5976.46 76.56 76.5368.15 68.26 68.29életévek5040FérfiN30201001949 1960 1970 1980 1990 2000 2001 2002 2003évekForrás: KSH Demográfiai évkönyv 2003 CD melléklet______________________________________ 12__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________7. ábra: Szület<strong>és</strong>kor várható átlagos élettartam nemek szerintMagyarország, EU átlag 1970-2003.8580életévek75706560Magyarország, féfiakMagyarország, nkEU 15 átlag, férfiakEU 15 átlag, nk55501970197119721973197419751976197719781979198019811982198319841985198619871988198919901991199219931994199519961997199819992000200120022003évekForrás: magyar adatok: KSH Demográfiai évkönyv 2003 CD melléklet, EU átlag: HFA onlineNemek szerinti bontásban a szület<strong>és</strong>kor várható átlagos élettartam alakulása 1970 óta változó képetmutat. A férfiak mutatója 1970-1993 között csökkent, 1994 óta emelked<strong>és</strong> tapasztalható (2003-ban68,3 év). A nk mutatójában 1970-1993 között lassú növeked<strong>és</strong>, ezután erteljesebb emelked<strong>és</strong> figyelhetmeg (2003-ban 76,5 év volt). A nemek közötti különbség 1980-ban 7,2, 1998-ban 9,0 <strong>és</strong>2003-ban 8,2 év volt. (Melléklet: 5. táblázat : Szület<strong>és</strong>kor <strong>és</strong> az egyes életkorokban még várható átlagosélettartam)Hazai szempontból különös jelentsége van a 40 éves korban még várható átlagos élettartam mutatójának,mivel leginkább a középkorú népesség, azon belül is a férfiak halandósága romlott az elmúltévtizedekben. Az elmúlt 20 évben az EU tagországaiban a középkorú férfiak életkilátásai jelentsenjavultak, ugyanakkor a hazai középkorú férfi lakosság életkilátásai romlottak. (Magyarországon1960-hoz képest 2003-ra a 40 éves korban várható élettartam a férfiak esetében 1,8 évvelcsökkent.)A haláloki struktúrában a kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei, a daganatok, az em<strong>és</strong>ztrendszer <strong>és</strong> alégzrendszer betegségei, valamint a balesetek, mérgez<strong>és</strong>ek <strong>és</strong> az erszak szerepelnek, mint leggyakoribbhalálokok (2003-ben együttes arányuk 93,8%).Az elmúlt évtizedek alatt a járványügyi intézked<strong>és</strong>eknek köszönheten lényegesen csökkent a fertzbetegségekbl származó halálozás. 1949-ben a fertz betegségekben közel 12 ezren haltak meg,1990-ben a meghaltak száma 963 <strong>és</strong> 2003-ban 499 volt. Ezzel szemben mára a krónikus, nem fertzbetegségek gyakorisága meghatározóvá vált id eltti halálozásban. 1949-2003 között a kering<strong>és</strong>irendszer betegségei okozta halálozás aránya 27%-ról 51%-ra, a daganatok miatti halálozás 12%-ról 25%-ra növekedett.______________________________________ 13__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________1408/b. ábra: Az 1990. év ni népességének kormegoszlásávalstandardizált halálozási index alakulása kiemelt halálokok szerint,1991-2001%120100806040Daganatos betegségekKering<strong>és</strong>i rendszer betegségeiEm<strong>és</strong>ztrendszer betegségeiLégzrendszer betegségeiKüls okok20019911992199319941995199619971998199920002001évek8/c. ábra: Az 1990. év népességének kormegoszlásával standardizálthalálozási index alakulása kiemelt halálokok szerint, 1991-2001140%1201008060Daganatos betegségekKering<strong>és</strong>i rendszer betegségeiEm<strong>és</strong>ztrendszer betegségeiLégzrendszer betegségei40Küls okok20019911992199319941995199619971998199920002001évekForrás: KSH Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon 1991-2001 között(Melléklet: 10. táblázat: Standardizált halálozási arányszám - 1990 népességének kormegoszlásávalstandardizálva;Melléklet: 11. táblázat: Standardizált halálozási index - 1990 népességének kormegoszlásával standardizálva)Magyarországon a halálozások több mint a fele a kering<strong>és</strong>i betegségeknek tulajdonítható, melybla koszorúér-betegség a legfbb halálok. Amíg a nyugati országokban a táplálkozási szokásokbanbekövetkezett változások, a testmozgás <strong>és</strong> a korszer gyógyszeres kezel<strong>és</strong> hatására a kering<strong>és</strong>ibetegségek (koszorúér-betegség, agyérrendszeri történ<strong>és</strong>, perifériás érbetegség, illetve aorta betegségegyüttvéve) mortalitása 1970 óta 20-30%-kal csökkent, addig Magyarországon a kering<strong>és</strong>ibetegségek halálozása az 1990-es évekig ntt, majd lassú csökken<strong>és</strong> indult meg. (Az 1990-es népességkorcsoportmegoszlásával standardizált halálozási index a kering<strong>és</strong>i betegségek következtében2001-ben 82 volt.) 2000-ben a kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei miatti halálozás Magyarországonduplája az EU átlagnak, ezen belül a 65 éven aluli lakosság esetében a halálozás háromszorosaa megfelel EU-átlagnak.______________________________________ 15__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________9. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszámalakulásaa kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei miatt 1970-2002.800700100.000 fre jutó halálozás6005004003002001000MagyarországEU 15 átlag197019711972197319741975197619771978197919801981198219831984198519861987198819891990199119921993199419951996199719981999200020012002évekForrás: WHO HFA onlineA rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozás évtizedek óta rendkívül magas, ebben hazánkvezet helyet foglal el az európai régióban. Míg a fejlett országokban az utóbbi évtizedbencsökken e halálok megjelen<strong>és</strong>ének intenzitása, addig Magyarországon folyamatos emelked<strong>és</strong>t mutat.A haláloki sorrendben a második helyet foglalja el, 2003-ban 25,0%-os aránnyal. 2000-ben adaganatos betegségek okozta halálozás mintegy másfélszer, ezen belül a 65 éven aluli férfiaké kétszerolyan magas, mint az EU-átlag.10. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozásiarányszám alakulásadaganatok miatt 1970-2002.100.000 fre jutó halálozás300280260240220200180160140120100197019711972197319741975197619771978197919801981198219831984198519861987198819891990199119921993199419951996199719981999200020012002évekMagyarországEU 15 átlagForrás: WHO HFA online______________________________________ 16__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A daganat-lokalizációk közül legnagyobb a halálozási aránya a légcs, a hörg <strong>és</strong> a tüd rosszindulatúdaganatainak. Az elmúlt évtizedekben jelents mértékben megntt az ajak, szájüreg <strong>és</strong> garatrosszindulatú daganatai okozta halálozás, a növeked<strong>és</strong> mindkét nem esetén tapasztalható, <strong>és</strong> egyrefiatalabb korban jelentkezik.A küls okok miatti halálozás legnagyobb r<strong>és</strong>zét a jármbalesetek <strong>és</strong> egyéb balesetek teszik ki,ezeket követik a halállal végzd öngyilkosságok (2003-ban a küls okokból bekövetkezett halálesetekegyüttesen 7,0 %-ot tettek ki az összes halálozáson belül). 1990 óta a küls okok miatti halálozásfokozatosan csökkent minden korcsoportban mind a két nem esetében. Az 1990-es népességkorcsoportmegoszlásával standardizált halálozási index küls okok következtében 2001-ben 68volt.Mióta a statisztika nyomon tudja követni, a <strong>magyarország</strong>i öngyilkossági arány nemzetközi összehasonlításbanigen magas volt. 1990-es évek elejétl folyamatosan csökkent (1990-ben 39,8, 2003-ban 28 eset jutott százezer lakosra. Ugyanakkor a mutató értéke még mindig magas, egyike a világonlegmagasabbaknak (2000-ben az OECD tagországok többségét figyelembe vev átlag 12,3 halálesetvolt százezer lakosra, korspecifikus standardizált adatok alapján).11. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozásiarányszám alakulásaküls okok miatt 1970-2002.140100.000 fre jutó halálozás12010080604020MagyarországEU 15 átlag0197019711972197319741975197619771978197919801981198219831984198519861987198819891990199119921993199419951996199719981999200020012002évekForrás: WHO HFA onlineAz em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei okozta halálozás az elmúlt két évtizedben igen jelents mértékbennövekedett. E fcsoport betegségei 1970-ben az összhalálozás 3,8%-át <strong>és</strong> 2003-ban7,0%-át okozták.A növeked<strong>és</strong>t alapveten az alkoholos májbetegségek számának emelked<strong>és</strong>e okozta. Ez a betegségfleg a férfiakat érinti. Hazánkban azonban a nk körében is jelentsen megntt a májzsugorodásokozta halálozás. Feltételezhet, hogy ennek hátterében a <strong>rendszere</strong>s <strong>és</strong> nagymérték alkoholfogyasztásáll. Az em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei miatti halálozásban az európai országokhoz viszonyítvakedveztlen a helyzetünk. A standardizált halálozási mutatónk 2,5-szerese az EU átlagnak, amájzsugorodás <strong>és</strong> az idült májbetegségek miatti halálozás a férfiaknál 5,4-szer, a nknél 4-szer nagyobbaz EU átlagánál.______________________________________ 17__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________12. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozásiarányszám alakulásaaz em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei miatt 1970-2002.120100.000 fre jutó halálozás10080604020MagyarországEU 15 átlag0197019711972197319741975197619771978197919801981198219831984198519861987198819891990199119921993199419951996199719981999200020012002évekForrás: WHO HFA onlineA légzrendszeri betegségek okozta halálozási arányok kedvezen alakultak az elmúlt két évtizedben,<strong>és</strong> nemzetközi összehasonlításban is kedvezbb a helyzetünk. 1980 <strong>és</strong> 2003 között számottevenjavult ezeknek a betegségeknek a halálozása. A 100 ezer lakosra jutó halálozások aránya 1980-ban 94, 1990-ben 64, 2003-ban 54 volt. Az 1990-es népesség korcsoportmegoszlásával standardizálthalálozási index a légzrendszer betegségei következtében 2001-ben 61 volt. Nemzetköziösszehasonlításban viszonylag jó a helyzetünk, a halálozási mutatónk több mint 38%-kal jobb,mint az EU átlag.12013. ábra: Az európai népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszámalakulásaa légzrendszer betegségei miatt 1970-2002.100.000 lakosra jutó halálozás10080604020MagyarországEU 15 átlag0197019711972197319741975197619771978197919801981198219831984198519861987198819891990199119921993199419951996199719981999200020012002évekForrás: WHO HFA online______________________________________ 18__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________3.2 MorbiditásA morbiditásra vonatkozó adatok az ellátórendszer (háziorvosi nyilvántartás, gondozóintézeti nyilvántartás,fekvbeteg szakellátás morbiditási adatai – KSH, Gyógyinfok) valamint reprezentatívfelmér<strong>és</strong>ek (2000-ben végzett reprezentatív Országos Lakossági Eg<strong>és</strong>zségfelmér<strong>és</strong>, OLEF2000,Eg<strong>és</strong>zség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja hivatkozásai) adatain alapulnak.A morbiditási struktúrában a kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei jelents helyet foglalnak el hazánkban.2001-ben 439 ezer beteg került kórházi kezel<strong>és</strong>re e fcsoport betegségei miatt (a kórházi ápolásiesetek több mint 15 %-a).A magasvérnyomás-betegség az egyik leggyakoribb népbetegség. A háziorvosok morbiditási jelent<strong>és</strong>eiszerint a magas vérnyomás gyakorisága a 19 éven felüli férfiak körében 19,3%, a nknél pedig24,6% (2001). A hipertónia szövdményei, az agyi érbetegségek <strong>és</strong> az ischaemiás szívbetegség(ISZB) elfordulása is magas, az utóbbi a <strong>magyarország</strong>i halálozás meghatározója.Az ISZB miatt kórházban ápolt 35 éven felüliek betegszáma 2001-ben 116 199 f volt, arányuk 10ezer lakosra 209,7. Minden korcsoportban a férfiak megbeteged<strong>és</strong>i aránya a nagyobb. Az agyi érbetegséggyakori az idsebb lakosság körében, a háziorvosok nyilvántartása szerint a 65-74 éves korcsoportbana férfiak 9,2%-ában, a nk 6,3%-ában fordul el. A fiatalabb (19-34 éves) életkorban jelentkezagyi érbetegségek a nk körében gyakoribbak, 35 éven felül azonban egyre növekszik aférfiak megbeteged<strong>és</strong>i aránya.A háziorvosok <strong>és</strong> a házi gyermekorvosok nyilvántartásában 2001-ben több mint 470 ezer cukorbetegszerepelt, azaz a lakosság 4,6%-át érinti ez a betegség, amelynek prevalenciája az életkorelrehaladtával jelentsen növekszik. Népeg<strong>és</strong>zségügyi jelentségét csak fokozzák a betegségheztársuló, <strong>és</strong> az idsebbek között egyre súlyosabb szövdmények.1990 óta a gondozóintézetekben nyilvántartott nem tbc-s tüdbetegek száma több mint kétszereséreemelkedett (1990-ben 1712 <strong>és</strong> 2002-ben 4591 beteg jutott 100 ezer lakosra). A leggyakoribb idültlégzszervi betegség a tüdasztma, amely minden korosztályt érint, <strong>és</strong> kétharmad r<strong>és</strong>zben allergiáseredet. A tüdgondozókban 1990-ben 55,8 ezer, 2002-ben pedig 155,5 ezer tüdasztmás betegettartottak nyilván. Az új betegek száma háromszorosára ntt (1990-ben 5,6 ezer, 2002-ben 17,9 ezervolt). Az asztmások két harmada allergiás típusú betegségben szenved. A nyilvántartott <strong>és</strong> az új betegekszámának háromszoros növeked<strong>és</strong>ét valószínleg az is magyarázza, hogy az ellátórendszerérdekld<strong>és</strong>e – nem utolsósorban a diagnosztikai lehetségek fejld<strong>és</strong>ével összefügg<strong>és</strong>ben – az utóbbiévtizedben fokozatosan e megbeteged<strong>és</strong> irányába fordult.A daganatos megbeteged<strong>és</strong>ek népeg<strong>és</strong>zségügyi szempontból alapvet betegségfcsoport, éventemintegy 65 ezer új rosszindulatú daganatos beteget fedeznek fel a bejelent<strong>és</strong>re kötelezett eg<strong>és</strong>zségügyiintézményekben. A 19-54 éves korban a nk körében jelentsen gyakoribbak a daganatos betegségek(emlrák, vastagbél, végbél daganatai, tüd daganatok), 55 éves kor felett pedig a férfiakrákos megbeteged<strong>és</strong>e a gyakoribb (fleg a tüdrák miatt).Az em<strong>és</strong>ztrendszeri betegségek közül az egyik leggyakoribb a gyomor- <strong>és</strong> nyombélfekély, a háziorvosokadatai szerint 2001-ben a 19 éven felüli férfiak 3,4%-a, a nk 2,6%-a szenvedett ebben akórban. A fekélybetegség, amely minden életkorban elfordulhat, a 45 éven felülieknél a leggyakoribb.A férfiak körében jóval gyakrabban fordul el, mint a nknél. A krónikus májbetegségek (flega cirrózis) miatti halálozás mellett, e betegségek elfordulási gyakorisága is magas. A háziorvosistatisztika alapján 2001-ben a 19 éven felüli férfiak körében a májbetegség elfordulása 10 ezerlakosra 319,3 f, a nk körében 134,6 f.______________________________________ 19__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A mozgásszervi megbeteged<strong>és</strong>ek a keresképtelenség leggyakoribb okai. A mozgásszervi megbeteged<strong>és</strong>ekleggyakoribb kórképei a gerincbetegségek, az arthrosis (ízületi porckopás), a derékfájás <strong>és</strong>az osteoporosis. Ezen kórképek kiemelked jelentségét nemcsak növekv gyakoriságuk, hanemkövetkezményeik, így a rokkantságra, életminségre <strong>és</strong> a halálozásra gyakorolt hatásuk adja. AzEg<strong>és</strong>zség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja adatai szerint a gyulladásos <strong>és</strong> degeneratívízületi- <strong>és</strong> gerincbetegségek következtében a betegek mintegy 60%-a mások segítségére szorul,30%-ának a betegség miatt megromlik a családi élete, <strong>és</strong> kétharmaduk anyagi helyzete is válságbajut. Az Országos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztár 2000. évi összesített adatai alapján a táppénzes állománybanlév betegek dönt többsége (189 054) gerincbetegsége miatt volt keresképtelen az átlagkörüli (25,19 nap) idtartamon át, az arthrosisos betegek száma 23 315 volt, átlagosan 30,25 napkeresképtelenséggel. A mozgásszervi betegség következtében kialakult egyéni szenved<strong>és</strong>en túlmenena közvetlen <strong>és</strong> közvetett költségek hatalmas terhet rónak az egyénre, családjára <strong>és</strong> atársadalomra.Ugyancsak a Johan Béla program alapján 50 éves kor felett a csontritkulás mintegy 900 ezer betegnél,a reumás izületi gyulladás mintegy 100 ezer betegnél, fordul el hazánkban. A mozgásszervibetegségek okozzák a 60 éven felüliek krónikus betegségeinek felét. A hazai lakosság csontsrségértékei Európában a legalacsonyabbak, a következményes csigolyatör<strong>és</strong>ek a legmagasabb értékekközé tartoznak. A csontritkulás okozta combnyaktör<strong>és</strong>ek utáni halálozás következtében hazánkbanévente hozzávetlegesen 2500–3000 beteget veszítünk el.A mentális betegségek vonatkozásában a lakosság morbiditási helyzetérl megközelít képet adnaka pszichiátriai gondozók adatai. A tényleges morbiditási helyzetet nem tükrözhetik, mivel statisztikáikbancsak azok a betegek szerepelnek, akik panaszaikkal a pszichiátriai gondozók szakorvosaihozfordultak <strong>és</strong> gondozásba vették ket. 2002-ben 134 791 beteget tartottak nyilván, a gyermek <strong>és</strong>ifjúsági pszichiátriai gondozók pedig 17 137 f 19 év alatti fiatalt. A betegek nemek szerinti arányaállandónak mondható, a gondozottak közel kétharmada n.A pszichiátriai gondozóintézetekben nyilvántartott betegségek közül leggyakoribbak a hangulatzavarok,affektív rendellenességek. A pszichiátriai gondozókban 2002-ben 37 022 beteget tartottaknyilván az elbbi kórkép miatt. Gyakori a skizofrénia, mely a 20-65 éves korúak körében fordul elleginkább, <strong>és</strong> a nk megbeteged<strong>és</strong>i aránya jóval nagyobb a férfiakénál. 2002-ben a pszichiátriaigondozókban összesen 27 206 beteget tartottak nyilván e betegség miatt.A betegek jelents r<strong>és</strong>ze – depressziós betegek – nem fordul orvoshoz, nem veszik ket gondozásba.Számuk a gondozóintézetekben nyilvántartott betegek számához képest lényegesen magasabb.A hazai adatok szerint a súlyos depressziós állapot a lakosság több mint 15%-ban fordul el életefolyamán legalább egyszer. A betegek kétharmada n, <strong>és</strong> leginkább a 35-64 évesek körébl kerül ki.A fejlett országokban a depressziós betegek mintegy fele-harmada áll kezel<strong>és</strong> alatt, hazánkban ez azarány jóval kisebb. Közismert, hogy a kezeletlen depresszió okozza a legtöbb társadalmi kárt azösszes betegség közül. Ez a kár nagyobb, mint a kezel<strong>és</strong> költségei, hatalmasak a lelki eg<strong>és</strong>zségvédelem<strong>és</strong> a betegségek kezel<strong>és</strong>e hiányából származó gazdasági károk.A morbiditási viszonyok leképez<strong>és</strong>ét tükrözi a rokkantosítás statisztikájában az új rokkantak betegségcsoportokszerinti megoszlása. Évek óta a legtöbb új rokkant a kering<strong>és</strong>i rendszer betegségeibenszenved. Arányuk 32% körüli. A rokkantság okai között növekvk a daganatos betegségek, arányukközel 17%. Jelents arányú (15% körüli) a mentális <strong>és</strong> viselked<strong>és</strong>zavarok okozta rokkantosítás.(Melléklet: 12. táblázat: A I.-II. fokú orvosi bizottságok által megvizsgált új véleményezettek közülaz új rokkantak száma betegségcsoportonként 1996-2002.)3.2.1 Járványügyi helyzetMagyarországon a járványügyi helyzet összességében kedvez, európai viszonylatban is jónakmondható. A védoltási rendszer keretében folyamatosan bevezetik a legújabb oltásokat, oltóanya-______________________________________ 20__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________gokat, a kötelez védoltások teljesít<strong>és</strong>e 99% feletti. A fertz betegségek, <strong>és</strong> ezen belül a védoltássalmegelzhet fertz betegségek száma csökken. A stabilitást veszélyezteti: újonnan felbukkanó,vagy korábban már visszaszorított fertz betegségek megjelen<strong>és</strong>e, behurcolása, súlyosnosocomialis infekciók.A tbc incidenciája az 1970-es évektl egyenletesen csökkent az 1990-es évek elejéig. Ezt követenkicsi, de határozott emelked<strong>és</strong> volt megfigyelhet, amely néhány éve megtorpant s a mutató értékeismét csökken. 2002-ben a tüdgondozókban nyilvántartott tbc incidencia 30/100 ezer lakos volt,több mint kétszerese az EU átlagnak.A HIV-fertz<strong>és</strong>ek szempontjából Magyarország az alacsonyan fertzött országok közé tartozik.Hazánkban az els HIV fertz<strong>és</strong>eket 1985-ben azonosították. 2002-ig a nyilvántartott HIV fertzöttekszáma 1041 f volt. Elssorban a homoszexuális terjed<strong>és</strong> a jellemz, de az utóbbi években ntt aheteroszexuális fertz<strong>és</strong>ek aránya, a fertz<strong>és</strong>ek becsült száma mintegy 3000-re tehet. 1986-ban diagnosztizáltákaz els AIDS beteget, 2002-ig a bejelentett AIDS betegek száma 422 f, közülük2002-ig meghalt 247 f.1990 óta nem emelkedett számotteven a bejelentett AIDS-betegek száma, nemzetközi összehasonlításbankedvez a helyzetünk.______________________________________ 21__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________4. ÉLETMÓD4.1 Táplálkozási szokásokA táplálkozás komplex módon hat ki az eg<strong>és</strong>zségi állapotra. A kedvezen változó étkez<strong>és</strong>i szokásokjótékonyan járulnak hozzá az eg<strong>és</strong>zségmegrz<strong>és</strong>hez, ugyanakkor a helytelen táplálkozás kockázatitényezt is jelenthet.Hazánkban az egy fre jutó élelmiszer-fogyasztás 2001-ben 677,3 kg volt. Egy lakosra 70,4 kg hús<strong>és</strong> hal, 144,2 kg tej <strong>és</strong> tejtermék, 95,4 kg liszt <strong>és</strong> rizs, 211,6 kg zöldség, gyümölcs- fogyasztás jutott.Az egy fre jutó élelmiszerfogyasztás 1998-tól 2000-ig tartó növeked<strong>és</strong>e 2001-ben megtorpant,3,5%-kal volt kevesebb 2001-ben, mint az elz évben, csak a burgonya, tojás <strong>és</strong> cereáliafogyasztásbantörtént emelked<strong>és</strong>. Figyelemre méltó, hogy 2001-ben az 1995-2000. évek átlagához<strong>és</strong> 2000-hez képest egyaránt erteljesen csökkent a tej, a cukor <strong>és</strong> az egyéb növényi eredet élelmiszerekfogyasztása.A húsfogyasztás vonatkozásában elmondható, hogy a 90-es években csökkent a sert<strong>és</strong>hús, egybennövekedett a baromfihús-fogyasztás.A magyar lakosság táplálkozási viszonyaira összességében a túlzott energia-, zsír-, állati zsír-, koleszterin-,hozzáadott cukor <strong>és</strong> só-, valamint elégtelen élelmi rostbevitel, elégtelen zöldség-fzelék<strong>és</strong>gyümölcs-, továbbá a kívánatosnál kevesebb teljes kirl<strong>és</strong> gabona-fogyasztás jellemz.Az OLEF 2000 reprezentatív lakossági eg<strong>és</strong>zségfelmér<strong>és</strong> szerint a megkérdezettek ¾-e olajjal, ¼-ezsírral fz.A napi átlagos energiabevitel a férfiaknál jóval meghaladja az optimális értéket, <strong>és</strong> ez különösen afiatalabb korcsoportokba tartozókra jellemz. A nk energiabevitelénél, amely szintén magasabb akívánatosnál, nincs különösebb korfüggség. A táplálékhoz hozzáadott cukor aránya az összesenergiabevitelben a vizsgálatok szerint 15,4%. A férfiak túlzott energiabeviteléhez az alkoholos italokfogyasztása is hozzájárul.A táplálkozásra visszavezethet betegségek jelents r<strong>és</strong>ze megelzhet a helytelen étkez<strong>és</strong>i szokásokmegváltoztatásával. Az eg<strong>és</strong>zséges táplálkozásra való áttér<strong>és</strong> révén a szív-érrendszeri halálozás<strong>és</strong> a daganatos betegségek 30-40%-a lenne megelzhet, <strong>és</strong> kisebb arányban fordulnának el olyanbetegségek, mint a csontritkulás, a fogszuvasodás <strong>és</strong> a fogágy-betegségek.Magyarországon az eg<strong>és</strong>zséges táplálkozáshoz k<strong>és</strong>zült útmutatás az élelmez<strong>és</strong>- <strong>és</strong> táplálkozáspolitikaelvein alapul, <strong>és</strong> ennek alprogramját képezi. Stratégiai irányai:- a lakosság étkez<strong>és</strong>i szokásainak folyamatos monitorozása, az eredmények <strong>rendszere</strong>s elemz<strong>és</strong>e,a lakosság táplálkozási jellemzinek, tápláltsági fokának felmér<strong>és</strong>e,- az eg<strong>és</strong>zséges táplálkozásra való nevel<strong>és</strong>,- a közétkeztet<strong>és</strong> ilyen szellem fejleszt<strong>és</strong>e,- a nemzeti táplálkozási prioritások megjelöl<strong>és</strong>e,- kedvezbb összetétel élelmiszerek ismertet<strong>és</strong>ének eltérbe helyez<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a fogyasztókattájékoztató információk terméken történ feltüntet<strong>és</strong>e.Az intézked<strong>és</strong>ek révén javuló táplálkozási szokások eredményeként a szakemberek azt remélik,hogy a felntt lakosság körében az átlagos szérum koleszterin-szint 7-10%-kal csökken, a túlsúlyelhízásgyakorisága nem n, a 2. típusú cukorbetegség incidenciája nem haladja meg a fejlett országokét,a táplálkozási hiánybetegségek száma ritkul <strong>és</strong> a táplálkozással összefügg súlyos betegségekrevisszavezethet halálozás 5%-kal csökken. Ezt hivatott szolgálni a más szakterületekkel (pl.______________________________________ 22__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________gyermekgyógyászat, gyermekfogászat, élelmiszeripar) való együttmköd<strong>és</strong>re – a tervek szerint –támaszkodni kívánó nemzeti táplálkozáspolitika.4.1.1 Túlsúly <strong>és</strong> elhízásA túlsúly <strong>és</strong> az elhízás számos betegség kockázati tényezje. Az elhízás Magyarországon is elsszámú népeg<strong>és</strong>zségügyi probléma, több mint 1,5 millió embert érint, további 2,7 millió ember pedigtúlsúlyos.Az utóbbi években különösen az elhízottak aránya növekedett, fként a ni lakosság körében. A túlsúlyfleg a 40 éven aluli férfiak körében gyakoribb, az ilyen korú férfiaknak mintegy a fele túlsúlyos.65 év fölött meredeken csökken az elhízottak aránya, de ez csak látszólag kedvez jelenség,mivel az elhízással kapcsolatos megbeteged<strong>és</strong>eknek tulajdoníthatóan, az elhízottak az idsebb kortritkábban érik el, mint normál súlyú társaik.4.2 Fizikai aktivitásA <strong>rendszere</strong>s testmozgás az eg<strong>és</strong>zséges életmód elengedhetetlen feltétele, a lakosság rossz eg<strong>és</strong>zségiállapotának egyik oka a testi edzettség hiánya. A következményesen kialakuló betegségek mint amagasvérnyomás, ischaemiás szívbetegség <strong>és</strong> a 2. típusú cukorbetegség mozgásban gazdagabbéletmóddal megelzhetk.A fizikai aktivitás eg<strong>és</strong>zségmegrz<strong>és</strong>ben való szerepét már fiatalkorban kellene tudatosítani, azonbannem kielégít az eg<strong>és</strong>zségügy <strong>és</strong> a sport állami szervezetei közötti együttmköd<strong>és</strong>. Elégtelenekaz iskolán kívüli diáksport lehetségei is.A magyar lakosság szabadids fizikai aktivitása átlagosan nem haladja meg a napi tíz percet. A legkevesebbenaz aktív keresk közül mozognak, passzivitásuk szoros kapcsolatban áll életszínvonaltartásravisszavezethet szabadidhiányukkal.Az iskolai végzettség <strong>és</strong> a tudatosan folytatott sporttevékenység között lineáris összefügg<strong>és</strong> mutathatóki. A kisvállalkozók <strong>és</strong> a mezgazdasági dolgozók kímélik legkev<strong>és</strong>bé szervezetüket, így azebben a szférában dolgozók, különösen a férfiak eg<strong>és</strong>zségi kockázatai a legnagyobbak.Felmér<strong>és</strong>ek adatai szerint Magyarországon a 15-64 éves korcsoportba tartozó férfiaknak csupán21%-a, a hasonló korú nknek pedig a 14%-a végez <strong>rendszere</strong>s testedz<strong>és</strong>t. A fizikai aktivitásra vonatkozóarányszám értéke a korral rohamosan csökken. Míg a 20-29 évesek 25%-a jelezte, hogy<strong>rendszere</strong>sen edz, a 30-39 éveseknél már 15%-ra, az ennél idsebbeknél pedig 10%-ra esett visszaez a mutató.A területre vonatkozó stratégiák szerint a politikai dönt<strong>és</strong>hozók intézked<strong>és</strong>ei mellett a médiának isnagyobb szerepet kell biztosítani a testkultúra szélesebb kör elterjeszt<strong>és</strong>ében. Ahhoz, hogy a <strong>rendszere</strong>stestmozgás lakossági méreteket öltsön interszektorális összefogásra, az oktatás, képz<strong>és</strong> bvít<strong>és</strong>ére,az eg<strong>és</strong>zségügyi szakemberek ilyen irányú felk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ére, valamint a lakosság fizikai teljesítképességéneknemzetközileg elfogadott módszerekkel történ monitorozására van szükség.4.3 DohányzásA dohányzás az elkerülhet <strong>és</strong> korai halálozás hátterében meghúzódó legjelentsebb kockázati tényez,melyet közeg<strong>és</strong>zségügyi szempontból indokolt súlyos népbetegségnek tekinteni. A dohányzásmeghatározó szerepet játszik a szájüregi, nyelcs-, gége-, tüd-, hasnyálmirigy- <strong>és</strong> hólyagrák,a krónikus obstruktív tüdbetegségek <strong>és</strong> más légzszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségekkialakulásában s felels számos krónikus tüdbetegség keletkez<strong>és</strong>éért. A terhesség alatti dohányzásnöveli a méhen belüli növeked<strong>és</strong>i retardáció, az alacsony szület<strong>és</strong>i súly, a bölcshalál <strong>és</strong> egyes______________________________________ 23__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________gyermekkori légzszervi betegségek kialakulásának valószínségét. A dohányzás negatív hatása azun. passzív dohányosok körében is jelentkezik; növekszik a tüdrák <strong>és</strong> a légzszervi megbeteged<strong>és</strong>ekkockázata a dohányos környezetében él nemdohányzók között.A Központi Statisztikai Hivatal szerint Magyarországon évente 28 ezer ember halála tulajdoníthatóa dohányzásnak (2002).A 90-es évek végén a 15-64 év közötti korcsoportba tartozók dohányzással összefügg<strong>és</strong>be hozhatóhalálozása közel 2,5-szerese volt az Európai Unió, <strong>és</strong> kétszerese az összes európai ország átlagának.Európában Magyarországon a legmagasabb a tüdrák (a dohányzással leginkább összefügg<strong>és</strong>behozható betegség) okozta halálozás, s ez továbbra is emelkedik. A dohányzással összefügg<strong>és</strong>behozható halálozás országon belüli differenciálódása meglehetsen nagy. Az országos átlagnál szignifikánsanmagasabb volt a halálozás (mindkét nem esetén) Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén <strong>és</strong>Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Budapesten a férfiak halandósága szignifikánsan alacsonyabbvolt az országos átlagnál, míg nk esetén az országos átlag körül mozgott.A közeg<strong>és</strong>zségügyi szakemberek középtávon sem számítanak javulásra, mivel a felntt nk <strong>és</strong> a tizenévesekkörében minden eddigi kormányzati <strong>és</strong> civil erfeszít<strong>és</strong> ellenére növekszik a dohányzókaránya.Az OLEF2000 szerint Magyarországon a 18 éves <strong>és</strong> idsebb nk 26,3%-a, a férfiak 40,7%-a dohányzott,napi <strong>rendszere</strong>sség dohányzás a nk 23,0%-ára a férfiak 38,3%-ára jellemz. A nk dohányzásanem csak kisebb arányú, hanem kisebb mérték is: míg a <strong>rendszere</strong>sen dohányzó férfiak65,4%-a naponta legalább egy doboz (20 szál) cigarettát szív, nk esetén csak 37,6%-uk. Az összképetaz idsek átlagnál kedvezbb adatai jobbítják, amiben dönt szerepe a leszokásnak, valaminta dohányosok magasabb halandóságának van. A fiatal (18-34 év közötti korosztály) nk 29,0%-a, aférfiak 44,4%-a <strong>rendszere</strong>sen dohányzik, s a <strong>rendszere</strong>sen dohányzó nk 37,2%-a, a férfiak 56,3%-aers dohányos (több mint egy doboz cigaretta naponta). A fiatalokhoz képest a középkorúaknál (35-64 év közötti korosztály) a <strong>rendszere</strong>sen dohányzók aránya csekély mértékben kisebb (28,2%, illetve41,0%), viszont közülük az ers dohányosok aránya nagyobb (43,3%, illetve 73,9%).A dohányzás káros hatásai nem csupán a dohányzókat érintik, hanem azokat is, aki már leszoktak.A nemdohányzó nk 19,9%-a, a férfiak 44,6% valaha dohányzott. Soha nem dohányzott a nk59,0%-a, a férfiak 32,9%-a. A jöv szempontjából ígéretesnek tekinthet, hogy a fiatal férfiak ennélnagyobb hányada soha nem dohányzott (41,4%), ami jelents javulás a középkorúak átlagosnálrosszabb adatához képest (26,7%). A soha nem dohányzott fiatal <strong>és</strong> középkorú nk arányagyakorlatilag változatlan (52,8%, illetve 51,1%).A dohányzás szociológia háttere napjainkban élesen körvonalazhatóvá vált. Ami a múltban a férfiakmajdnem általános szokása volt, az a fiatalabb korosztályok esetén egyre inkább mindkét nemre jellemzlett, viszont az iskolázottsági szint különbsége szignifikánssá vált a dohányzók <strong>és</strong> nemdohányzókközött (középkorúak <strong>és</strong> idsek esetén még nem ez a helyzet). A folyamatot kedvez <strong>és</strong>kedveztlen tendenciák érvényesül<strong>és</strong>e együttesen jellemzi: nem csupán az történt, hogy a magasabbaniskolázottak dohányzása visszaszorult, hanem az is, hogy az alacsonyabban iskolázottak eseténa dohányzás általánosabbá vált. R<strong>és</strong>zben az iskolázottsággal, r<strong>és</strong>zben az anyagi helyzet javulásávalcsökken a dohányzás valószínsége. A népesség legjobb anyagi helyzetben lév ötöde 40%-kal kisebbvalószínséggel dohányos, mint a legalsó ötödbe tartozók. A nem mezgazdasági betanított <strong>és</strong>segédmunkások közel kétszer akkora valószínséggel dohányoznak, mint az értelmiségi foglalkozásúak.A hosszan idézhet adatok egyértelmen azt a véleked<strong>és</strong>t támasztják alá, hogy a népességeg<strong>és</strong>zségi állapotának javítása nem szken vett eg<strong>és</strong>zségügyi kérd<strong>és</strong>, hanem számos társadalompolitikaivonatkozással bír.______________________________________ 24__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A népeg<strong>és</strong>zségügyi program egyik els számú beavatkozási területnek minsíti a dohányzás visszaszorítását,ezen belül kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy megelzzék a fiatalok rászokását.A kitzött cél a cigarettafogyasztás 8%-os csökkent<strong>és</strong>e (1999-ben 2400 szál/év/f, EU: 1600) 2005-ig, a <strong>rendszere</strong>sen dohányzók arányának 6%-kal történ csökkent<strong>és</strong>e 2010-ig.A dohányzás elleni harc egyik eszköze a dohánytermékek magas jövedéki adótartama, melynekszintjét az Európai Unióban irányelv határozza meg. A Kormány 2009-ig haladékot kapott ennekelér<strong>és</strong>éhez.4.4 AlkoholfogyasztásA mértéktelen alkoholfogyasztás, melyet régebben alkoholizmusnak, ma inkább a legelterjedtebbszenvedélybetegségek egyikének, alkoholbetegségnek mondanak, számos betegség kockázati tényezje,de következményeinek nem csupán eg<strong>és</strong>zségügyi, hanem társadalmi vonatkozásai is súlyosak,így jelentsen befolyásolja a társadalmi-családi kapcsolatokat, a munkaképességet, szerepe jelentsa balesetekben, valamint a bnöz<strong>és</strong>ben <strong>és</strong> az áldozattá válásban egyaránt. Az alkoholizmuselleni kormányzati lép<strong>és</strong>ek akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha elssorban a probléma társadalmioldalára koncentrálnak.A mértéktelen alkoholfogyasztás szerepe a krónikus májbetegségek <strong>és</strong> májzsugor kialakulásábanszinte kizárólagos, <strong>és</strong> jelents egyes légzszervi <strong>és</strong> agyérrendszeri megbeteged<strong>és</strong>ek, valamint aszájüreg <strong>és</strong> garat daganatai, a sérül<strong>és</strong>ek <strong>és</strong> mérgez<strong>és</strong>ek esetében, emeli a stroke (különösen a nkkörében) <strong>és</strong> az emlrák kockázatát, terhes n alkoholbetegsége pedig veszélyezteti a születendgyermek eg<strong>és</strong>zségét.Magyarország a kifejezetten sok alkoholt fogyasztó országok közé tartozik, ahol az alkoholizmussúlyos eg<strong>és</strong>zségügyi probléma. A mértéktelen alkoholfogyasztás miatti halálozás 2000-ben férfiakesetén több mint háromszorosa, nk esetén két <strong>és</strong> félszerese volt az Európai Unió átlagának. A nkhalálozása a férfiak halálozásának felét sem érte el. Pozitívumnak tekinthet, hogy az alkoholfogyasztásmiatti halálozás 1980-1995 közötti folyamatos emelked<strong>és</strong>ét 1995 után szerény csökken<strong>és</strong>követte.Az OLEF2000 adatai szerint a férfiak 19,2%-a, a nk 5,1%-a nagyivó, de módszertani okok miatt atényleges adatok ennél valószínleg magasabbak. A nagyívók aránya férfiak esetén a középkorúak,nk esetén a fiatalok között a legmagasabb, 21,6%, illetve 6,4%. Az absztinencia mindkét nem eseténcsökken: míg a férfiak 10,1%-a, a nk 36,4%-a mondta azt, hogy soha nem ivott alkoholt, a fiatalférfiak esetén ez 8,2%-a, fiatal nk esetén 22,9%. Különösen jelents az absztinencia csökken<strong>és</strong>ea nk körében. Az 1990-es évtized eg<strong>és</strong>zében a legveszélyeztetettebb korosztály az 50-59 évesekcsoportja volt. Az évtized legjelentsebb pozitívuma, hogy 90-es évek második felében lényegesencsökkent a 30-39 évesek alkoholfogyasztása. Negatív jelenség viszont, hogy a középiskolások, különösena lányok körében ntt a fogyasztás. E jelenség nem magyar sajátosság. Nemzetközi összehasonlításbana középiskolások alkoholfogyasztása egyelre nem számít magasnak. Negatív jelenségtovábbá, hogy a problémás alkoholfogyasztás egyre fiatalabbakra jellemz. A legutóbbi kutatásokalapján (2001) új jelenség látszik kibontakozni: az 1980-as évtizeddel szemben az alkoholfogyasztásma kev<strong>és</strong>bé köthet egyértelmen a hátrányosabb társadalmi helyzetekhez. Egyre inkábbjelen van minden társadalmi rétegekben, összefügg<strong>és</strong>eiben sokkal inkább a „puhább” szociológiaimutatókkal válik mérhetvé, így az élet egyéb területein megmutatkozó elégedetlenséggel, kielégítetlenséggelstb.Az alkoholfogyasztás egyik legfontosabb mérszáma, az egy fre jutó mennyiség tekintetében (tisztaszeszre átszámítva) az 1980-as évtized adataihoz képest a 1990 után 2000-ig egyértelm a javulás,de ez nagyon is viszonylagos. 2001-ben az abszolút literben mért szeszesital-fogyasztás az elzévihez képest 12%-kal ntt, ami nagyobb r<strong>és</strong>zt a borfogyasztás, kisebb r<strong>és</strong>zben az égetett sze-______________________________________ 25__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________szesital-fogyasztás növeked<strong>és</strong>ének tulajdonítható. (A borfogyasztás 2001-ben 35,1 liter/f volt, azégetett szeszes ital 6,9 liter/f, a sör fogyasztása 71,0 liter/f.)13. táblázat: Egy fre jutó alkoholfogyasztás ún. abszolút literben(tiszta alkoholtartalom)1980 1990 1999 2000 200111,7 11,1 9,9 10,0 11,2Forrás: KSH Magyar statisztikai évkönyv 2002Janus-arcú jelenség a nyilvántartott – az addiktológiai (alkohológiai) intézményrendszer látókörébekerült – alkoholisták számának csökken<strong>és</strong>e az 1990. évi 58,4 ezerrl a 2002. évi 36,9 ezerre. Ez alátszatra kedvez fejlemény valószínleg legfképp az intézményrendszer szkös kapacitásainak tulajdonítható.Az alkoholisták tényleges száma megalapozott becsl<strong>és</strong>ek szerint <strong>és</strong> a meghatározástólfüggen fél <strong>és</strong> egymillió között van, a KSH legutóbbi hivatalos becsl<strong>és</strong>e 718 ezer (2002).A túlzott alkoholfogyasztással kapcsolatba hozható halálozás országon belüli differenciálódásameglehetsen nagy, <strong>és</strong> sajátos módon két r<strong>és</strong>zre osztja az országot. Az ország összefügg, középs<strong>és</strong> <strong>és</strong>zakkeleti r<strong>és</strong>zén az országos átlagtól szignifikánsan magasabb a halandóság Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén,Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Budapesten a férfiak halandósága az országosátlagnál szignifikánsan alacsonyabb, míg nk esetén magasabb.14. táblázat: Májzsugorodás (cirrózis) okozta halálozás1980 1990 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002Összesen 1556 4080 5805 6908 7277 7304 5515 5612 5972 6016 5757 5245 4985Férfiak 1194 2951 4297 5120 5456 5402 4192 4218 4469 4524 4332 3850 3784Nk 362 1129 1508 1788 1821 1902 1323 1394 1503 1492 1425 1395 1201Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002Az eg<strong>és</strong>zségpolitika e területre vonatkozó programja egyik els számú beavatkozási területnek minsíti– közvetlenül a dohányzás visszaszorítása után – az alkoholmegelz<strong>és</strong>t. Célul tzi ki az egyfre es alkoholfogyasztás elbb számottev (2008-ig), majd lényeges (2012-ig) visszaszorítását.Célja továbbá az alkohol okozta pszicho<strong>szociális</strong> problémák (elssorban a családra <strong>és</strong> benne felnövgyerekre gyakorolt káros hatások, illetve az alkohollal összefügg balesetek) jelents mérték,mérhet csökkent<strong>és</strong>e, az ifjúsági alkoholfogyasztás elfordulási gyakoriságának <strong>és</strong> mennyiségénekjelents csökkent<strong>és</strong>e. Elérend eredmény a kipróbálás eltolása a felnttkorhoz közeli életszakaszra.2003-2004-ben a legfontosabb megvalósítandó cél az addiktológiai oktatás támogatása orvosegyetemeken,pszichológusok, <strong>szociális</strong> munkások képzhelyein.4.5 Kábítószer-fogyasztásA kormány elször 1994-ben rendelt el olyan adatgyjt<strong>és</strong>t, mely elsdlegesen a kábítószer fogyasztástpróbálta megfelelen r<strong>és</strong>zletes adatokkal feltárni. Addig errl csupán az eg<strong>és</strong>zségügyi adatszolgáltatásokdrogaddikcióra <strong>és</strong> -abúzusra vonatkozó rovatai nyújtottak némi támpontot. Ennek köszönheten1995-tl nagyjából megfelel adatok állnak rendelkez<strong>és</strong>re, de fel kell hívni a figyelmetarra, hogy a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos adatok értékel<strong>és</strong>e a számos statisztikaimódszertaniprobléma miatt rendkívüli óvatosságot kíván, sokkal nagyobbat, mint az eg<strong>és</strong>zségügymás területén.______________________________________ 26__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A kábítószer-fogyasztás trendjeinek kutatásakor – egyéb módszerek mellett – az eg<strong>és</strong>zségügyi intézményekbenkezelt betegekkel kapcsolatos információkra lehet támaszkodni.15. táblázat: Kábítószerfogyasztók számaKezelt kábítószerfogyasztókszámaebbl:új kábítószerfogyasztókszáma1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 20023 553 4 718 8 494 9 458 12 765 12 789 12 049 12 7771 394 1 594 4 368 5 275 5 770 4 701 4 342 n.a.Forrás: Jelent<strong>és</strong> a <strong>magyarország</strong>i kábítószerhelyzetrl, GYISMA legfrissebb (2002. évi) adatok szerint az eg<strong>és</strong>zségügyi intézményben kezelt kábítószer-fogyasztókszáma 1999 óta 12 700 körüli (2001-ben a számuk 12 ezer). A kezelt betegek között a férfiak számanagyjából kétszerese a nk számának. A férfiak a nyugtató típusú szerek kivételével minden egyeskábítószer-kategóriában is többségben vannak, azonban a nyugtatókat, altatókat kábítószerként fogyasztókközött is, bár lassan, de növekszik arányuk. A férfiak körében a 20-24 év közöttiek voltaka legtöbben, míg a nknél a 35 év felettiek (jellemzen nyugtatókat, altatókat használnak kábítószerként,gyakran alkohollal együtt), bár a nk körében is kiemelkeden sok a 20-24 éves kábítószer-fogyasztó.A területi eloszlást tekintve a kezelt kábítószer-fogyasztók lakosságszámra vetített számában nincsjelents eltér<strong>és</strong> az ország keleti <strong>és</strong> nyugati r<strong>és</strong>ze között, viszont kiugró a különbség Budapest <strong>és</strong>vonzáskörzete, valamint az ország többi r<strong>és</strong>ze között. Ez a különbség 1996 óta a többszörösére ntt,de a rendelkez<strong>és</strong>re álló adatok arra utalnak, hogy a fváros érintettsége nem fog tovább növekedni.Sajátos fejlemény, hogy 1995-1998 között a kábítószertípusok (legális <strong>és</strong> illegális) aránya megfordult.Ebben az idszakban a legális szereket fogyasztók aránya 67%-ról 35%-ra csökkent, az illegálisszereké pedig 33%-ról 65%-ra ntt. Az illegális kábítószerek közül az opiátok fogyasztása mindvégiga legnagyobb <strong>és</strong> növekv súlyú (1995-2000 között az ópiátfogyasztással kezeltek aránya22%-ról 39%-ra ntt, azonban 2001-ben 36%-ra csökkent). A kannabisz- (marihuána) fogyasztókaránya 1995-1999 között 3%-ról 11%-ra ntt, 2000-2001 között 6,9%-ra csökkent. A kokainfogyasztásalacsony szint <strong>és</strong> 1995-2000 között gyakorlatilag stagnált, 2001-ben ugyan 20%-kal ntt,de így is csak a kezelt betegek 1,7%-át teszik ki. A hallucigének fogyasztása még ennél is csekélyebb,bár 2001-ben 13%-kal emelkedett.Legális kábítószernek számítanak a szerves oldószerek <strong>és</strong> a nyugtatók, altatók visszaél<strong>és</strong>szer használatesetén. Utóbbi sajátos formája, ha fogyasztásuk alkohollal együtt történik (politoxikománia).A szerves oldószereket fogyasztók aránya 2001-ben 4% volt, lényegében nem változott az eg<strong>és</strong>zidszak alatt. A nyugtatókat, altatókat visszaél<strong>és</strong>szeren használók aránya 16% volt, ez a legálisszerek közül 2001-ben a legmagasabb arány. A politoxikománia 1996-2000 között volt a leggyakoribb;míg 1995-1997 között az emiatt kezeltek száma megduplázódott, azóta meglehetsen hektikusanalakul e kórkép aránya, amiben bizonnyal szerepet játszik a politoxikománia értelmez<strong>és</strong>e körülibizonytalanság is.A fenti trendek a kezelt betegekre vonatkozóan 1995-tl rendelkez<strong>és</strong>re álló adatgyjt<strong>és</strong>bl származnak.Ennél hosszabb távú, idben összehasonlítható, azonos módszerrel k<strong>és</strong>zült kutatások csak aközépiskolás populációra vonatkozóan állnak rendelkez<strong>és</strong>re. Ennek alapján állítható, hogy az 1990-es évtized második felében a másodéves középiskolások között a tiltott drogok <strong>és</strong> inhalánsok együtteséletprevelanciája közel kétszeresére, 10%-ról, 19%-ra ntt a. Az 1990-es évtized els felét______________________________________ 27__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________(1996-ig) stagnálás jellemezte (7-12%). Az 1990-es évtized második felében végbement növeked<strong>és</strong>a fvárosban jóval meghaladta az országos átlagot, 12,0%-ról 28,8%-ra ntt, e növeked<strong>és</strong> zöme1995/1996 <strong>és</strong> 1998 közé esett. 1999-ban már csak marihuána- <strong>és</strong> amfetaminfogyasztás növekedett,azóta gyakorlatilag stagnálás volt, bár a 2002 tavaszán k<strong>és</strong>zült legutóbbi vizsgálat alapján néhányszer – az extasy, az LSD, a kokain <strong>és</strong> a kannabisz-származékok – fogyasztásának növeked<strong>és</strong>e valószínsíthet.A probléma növeked<strong>és</strong>ét az 1990-es évek második felében strukturális <strong>és</strong> minségi változások iskisérték. Növekedett a fogyasztás intenzitása. Míg a kábítószer-fogyasztó másodéves középiskolásoknak1995-ben mindössze 18,6%-a mondta azt, hogy ezt 6 vagy több alkalommal tette, 2002-benmár 54,4%. Ugyanebben az idszakban a 40 vagy több alkalmat említk aránya 6,3%-ról 22,6%-rantt. Ezzel r<strong>és</strong>zben összefügg<strong>és</strong>ben az els tiltottdrog-használatra egyre fiatalabban kerül sor. 1995-ben a 14 évesen vagy fiatalabban elször próbálkozók aránya 23,1% volt, 2002-ben 34,8%. Az elspróbálkozás domináns kora 16 évrl 15-re csökkent. A fogyasztás volumenének <strong>és</strong> intenzitásánakváltozásait a szerstruktúra változása kísérte: kiemelked szerepre tettek szert a marihuána <strong>és</strong> a különféleszintetikus party-drogok. A lányok pedig, legalábbis Budapesten, gyakorlatilag „felzárkóztak”a fiúkhoz.Az átlagnépesség droghasználatára vonatkozó els átfogó kutatás 2001 tavaszán k<strong>és</strong>zült. A vizsgálatszerint a 18-65 év közötti felntt népesség 6,4%-a használt már élete során tiltott drogot. Ez azérték a 18-24 évesek között a 20%, a 25-29 évesek között 13%, a 35 évesek <strong>és</strong> idsebbek eseténmár csak 1,6%. A férfiak érintettsége a nkhöz képest két <strong>és</strong> félszeres (9,0% <strong>és</strong> 3,7%), a budapestiekkörében a droghasználat elfordulása pedig közel négyszerese a vidékinek (16,0% <strong>és</strong> 4,1%). Atelepül<strong>és</strong>méret szerepe ennél is jelentsebb: az ezer lakosnál kisebb települ<strong>és</strong>en élk kevesebb, mintegy százaléka próbálta ki a drogot, addig az 50 ezresnél nagyobb városokban 8,2%. A valaha drogotfogyasztottak háromötöde a vizsgálat eltti egy évben ezt már nem tette, kétötöde viszont igen. Ebbla folyamatos fogyasztó 36,5%, az új belépk, a kábítószerez<strong>és</strong>t a vizsgálat eltti egy évben kezdkaránya 3,2%. Mindez arra utal, hogy a magyar népesség 2,3%-a érintettnek tekinthet. Ez az értéknemzetközi összehasonlításban nem kirívó, de inkább magasnak tekinthet. (A fejlett országoknépességének érintettségét 1-3%-ra becsülik.)1995-ben a legális szerek mellett az illegális szerek is megjelentek a kábítószer okozta halálozásistatisztikában, de az adatok csak fenntartással, nagy körültekint<strong>és</strong>sel fogadhatók el. A droghalálozásaz elmúlt években közel azonos szinten mozgott. A halálesetek 70%-át Budapesten regisztrálták.16. táblázat: Droghalálozás száma1997 1998 1999 2000 2001 2002Droghalálozás 339 338 337 280 311 276Forrás: Jelent<strong>és</strong> a <strong>magyarország</strong>i kábítószerhelyzetrl, GYISMKSH Demográfiai évkönyv 2002A 2000. évi 17%-os csökken<strong>és</strong> annak tulajdonítható, hogy csökkent azoknak a felismert halálesetekneka száma, ahol a halált altató-nyugtató vagy kombinált gyógyszer túladagolás okozta. Ennekoka az volt, hogy 1999 végén a közterületeken bekövetkez nem erszakos („term<strong>és</strong>zetes”) halálozásesetén a hatósági boncolás kötelez jellege megsznt, a kórboncolás során pedig ezt az okotnem ismerték fel, illetve nem jelentették. 2001-ben visszaállt az azt megelzen létez, a halálozásokának megállapítására vonatkozó gyakorlat.______________________________________ 28__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________5. KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGAz embert körülvev környezet jelentsen befolyásolja a lakosság eg<strong>és</strong>zségi állapotát <strong>és</strong> életkilátásait.Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet <strong>és</strong> ez a kölcsönhatás mindaz emberi eg<strong>és</strong>zségre, mind a környezetre komoly hatással van.Hazánkban a környezetpolitikát tükröz Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) els szakaszamár lezárult. A környezetvédelmi jogharmonizáció legfbb joganyagai elk<strong>és</strong>zültek, <strong>és</strong> megkezddöttaz EU-konform intézményrendszer kiépít<strong>és</strong>e. A célok megvalósítása a legeredményesebb aterm<strong>és</strong>zetvédelem <strong>és</strong> a levegtisztaság-védelem területén volt, a vizek védelme, az emberi eg<strong>és</strong>zségvédelme a környezetbiztonság növel<strong>és</strong>e ettl kismértékben elmaradt.A 2003-2008 közötti idszakra vonatkozó második szakaszhoz (NKP-II) iránymutatásul szolgál azEurópai Unió 2010-ig megvalósítandó 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja. Az NKP-II-ben azeg<strong>és</strong>zségügyre vonatkozó teendket a Környezeteg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Élelmiszerbiztonsági Akcióprogramtartalmazza.A lakosság eg<strong>és</strong>zségi állapotát kedvezen befolyásoló eredmények várhatók azoktól a 2000-tl beindítottprogramoktól, melyek környezetkímél eszközökkel segítik el a versenyképességet.A hazai gazdaságban a tisztább termel<strong>és</strong>, a környezettudatos technológia- <strong>és</strong> termékfejleszt<strong>és</strong> eredményekéntmérsékld környezetterhel<strong>és</strong> várhatóan az eg<strong>és</strong>zségkárosító hatások csökken<strong>és</strong>ét iseredményezi.Az ivóvízellátás, a szennyvízelvezet<strong>és</strong> <strong>és</strong> tisztítás, valamint a hulladékgazdálkodás fejleszt<strong>és</strong>e az országeg<strong>és</strong>z területén szükséges.5.1 ÉlelmiszerbiztonságMagyarországon az élelmiszerek biztonsága magas szint, <strong>rendszere</strong>sen ellenrzött.Az élelmiszer adalékanyagokkal <strong>és</strong> az élelmiszerekben elforduló kémiai szennyezanyagokkalkapcsolatos hazai elírások összhangban vannak a fejlett országokéval. Az EU elírásokhoz hasonlóanMagyarországon is kötelez valamennyi összetev feltüntet<strong>és</strong>e az élelmiszerek címkéjén.Az eg<strong>és</strong>zségügynek fontos szerepe van a monitorozásban, a határértékek megállapításában, az engedélyez<strong>és</strong>ieljárásokban. Az élelmiszerhigiéniai szabályozásban az ellenrz<strong>és</strong> a HACCP rendszerkeretében zajlik. A 2002. január 1-jétl kötelez HACCP rendszer célja, hogy az élelmiszerek biztonságátmegteremtsék, a lehetséges veszélyeket <strong>és</strong> kockázatokat kiszrjék azáltal, hogy az élelmiszerelállításban, kereskedelemben, vendéglátóiparban az egységek vezeti, dolgozói is r<strong>és</strong>zt vesznekannak kialakításában, hogy az általuk gyártott, forgalmazott élelmiszerek ne veszélyeztessék afogyasztók eg<strong>és</strong>zségét.Az élelmiszerfertz<strong>és</strong>ek, élelmiszer-mérgez<strong>és</strong>ek következtében megbetegedettek száma 2002-ben2959 f volt (1970-ben ez a szám 3952, 1980-ban 4395, 1990-ben 3679).5.2 LevegminségA települ<strong>és</strong>i környezet összetevi közül a levegszennyezettség jelenti az emberi eg<strong>és</strong>zségre nézveaz egyik legkomolyabb veszélyt. A Nemzeti Környezetvédelmi Program indulásakor (1997) az országterületének mintegy 13,2%-a, ahol a népességnek csaknem a fele él, többé-kev<strong>és</strong>bé szennyezettlevegj volt (mérsékelten szennyezett 9,3%, szennyezett 3,9%). Ennek f oka a közúti közleked<strong>és</strong><strong>és</strong> a távft<strong>és</strong>. A levegszennyez<strong>és</strong> legfontosabb elemei a szén-dioxid, a szén-monoxid, a kéndioxid<strong>és</strong> a nitrogén-oxidok.Az ipari termel<strong>és</strong> visszaes<strong>és</strong>e következtében az ipar által okozott levegszennyez<strong>és</strong> is csökkent.1999-tl megsznt az ólmozott benzin <strong>magyarország</strong>i forgalmazása, így megsznt ez a veszélyeskörnyezetszennyez<strong>és</strong>. Az üzemanyagok kéntartalmának csökkent<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> erm kéntelenít beru-______________________________________ 29__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________házással a kén-dioxid kibocsátás is jelentsen visszaesett. Az elssorban a bels ég<strong>és</strong> motorok kipufogógázaibólszármazó nitrogén-oxid kibocsátás mennyisége évrl évre növekv, s tetemes a lakosságift<strong>és</strong>i <strong>rendszere</strong>k következtében levegbe kerül nitrogén-oxid mennyisége is. A katalizátorosautók térhódításával csökkent a leveg szén-monoxid tartalma.A nagyobb városok <strong>és</strong> a fútvonalak melletti települ<strong>és</strong>ek határérték feletti légszennyezettsége növelia légzszervi megbeteged<strong>és</strong>ek, a szív- <strong>és</strong> érrendszeri betegségek <strong>és</strong> az ezekkel összefügg halálozáskockázatát. Emelkedik az allergia, az asztma, az idült légzszervi megbeteged<strong>és</strong>ek száma, n atüdrák gyakorisága. A nyilvántartott szénanáthás betegek száma az elmúlt tíz évben megtízszerezdött,míg az asztmásoké háromszorosára ntt.Tekintettel arra, hogy a települ<strong>és</strong>ek levegminségének meghatározó tényezje a közúti forgalom,megkezddött a környezetkímél közleked<strong>és</strong>fejleszt<strong>és</strong> <strong>és</strong> a közleked<strong>és</strong>i infrastruktúra fejleszt<strong>és</strong>hosszú távú stratégiájának kidolgozása.Különösen nagy környezeteg<strong>és</strong>zségügyi probléma a rendkívül ersen allergizáló pollent termelparlagf. Elterjed<strong>és</strong>ét nagymértékben elsegítette az a tény, hogy a termföldek magán kézbe adásátköveten óriási mértékben megntt a - sokszor elérhetetlen tulajdonosok kezében lév - mveletlenülhagyott területek nagysága. Magyarországon a parlagf mintegy 4 millió hektár területen fordulel, míg a gyommal ersen fertzött területek nagysága meghaladja 700 ezer hektárt. Legfertzöttebbterületek a dél-nyugati megyék, a Balaton <strong>és</strong> Budapest környéke, valamint az Alföld <strong>és</strong> a Kisalföldegyes körzetei. Szakemberek szerint minden második allergiást sújtja a parlagf. A gondozatlankörnyezetbl származó aeroallergének csökkent<strong>és</strong>ét a települ<strong>és</strong>i önkormányzatok <strong>és</strong> a civil szervezetekszámára nyújtott, vegyszermentes gyommentesít<strong>és</strong> eltérbe helyez támogatások, pályázatilehetségek segítik.5.3 Vízminség, szennyvízkezel<strong>és</strong>A lakosság eg<strong>és</strong>zségét vízhigiéne szempontjából elssorban az ivóvíz <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>zetes fürdk minségiállapota befolyásolja. A lakosság vezetékes vízzel való ellátása szinte teljes kör. Ez 2002-bena települ<strong>és</strong>ek 99,9, az összes lakás 93,0%-át jelentette. A szolgáltatott ivóvíz minségi követelményeijelenleg 1300 települ<strong>és</strong>en nem teljesülnek maradéktalanul. Az esetek nagyobbik r<strong>és</strong>zébenazonban a vízminségi problémák az elforduló koncentráció tartományokban nem jelentenekeg<strong>és</strong>zségügyi kockázatot, ún. esztétikai problémaként számon tartottak (pl. vas, mangán, ammónium,szerves anyag tartalom).A nitrit, nitrát, bór, fluorid határértéket meghaladó jelenléte fontos közeg<strong>és</strong>zségügyi problémakéntmintegy 180 települ<strong>és</strong>t (kb. 200 ezer lakost) érint.Magyarországon az ivóvíz által jelentett arzénveszély 1,2 millió embert érint, közülük 20 ezren különösenveszélyeztetettek. Az arzén – mely már nyomnyi mennyiségekben is sejtmérgez, rákkelt,mutagén hatású – az arzéntartalmú vizet fogyasztó emberek szervezetében évek alatt halmozódikfel, <strong>és</strong> jelents károsodást okoz. Hazánkban az ivóvíz arzéntartalma különösen Délkelet-Magyarországon <strong>és</strong> a Mecsek környékén magas.Az Európai Unió ajánlásai az ivóvízben 10µg/L arzénmennyiséget tartanak elfogadhatónak. Magyarországonaz erre vonatkozó kormányrendelet értelmében ezt az értéket 2009. december 25-ig kellvalamennyi közüzemi vízszolgáltatónál elérni. Azokon a települ<strong>és</strong>eken (66 települ<strong>és</strong> 140.000 lakos),ahol a víz arzéntartalma meghaladja a 30 µg-ot, 2006. december 25-ig kell a csökkent<strong>és</strong>t teljesíteni.______________________________________ 30__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A lakosság körülbelül 80%-a alacsony jódtartalmú vizet fogyaszt, ez a golyva gyakori elfordulásáhozvezet.Az eg<strong>és</strong>zséges ivóvíz biztosítása a 2003-ban induló országos ivóvíz minségjavító program célkitz<strong>és</strong>e.A talajvizek nitráttartalma régóta jelentkez probléma a Kisalföldön <strong>és</strong> az Alföldön. Ez utóbbi területena f gondot a mélyfúrású kutak baktériumszennyezettsége <strong>és</strong> a talajvizek arzéntartalma jelenti.A felszín alatti vizek súlyosabb szennyezd<strong>és</strong>einek megszüntet<strong>és</strong>ét 2010-ig kell megoldani, <strong>és</strong> ezannál is fontosabb, mivel a hazai ivóvíz közel 95%-a ilyen forrásból ered.Felszíni vizeink minsége mikrobiológiai szempontból sok esetben kifogásolható. Ennek oka, hogya települ<strong>és</strong>i szennyvízkezel<strong>és</strong> lényegesen elmarad a vízellátás szintjétl. A kis vízhozamú vízfolyásoköntisztulási képességét már sokszorosan meghaladja a szennyez<strong>és</strong> mértéke.A Balaton vízminségének javítása érdekében hozott intézked<strong>és</strong>ek – az átmeneti algásodás leküzd<strong>és</strong>erévén – sikeresek voltak. Elmondható, hogy a Balaton mikrobiológiai szempontból nem szennyezett,st a kilencvenes évek végén a tó közepén I. osztályú vízminséget mértek.Vízminség alapján Magyarországon eg<strong>és</strong>zséges term<strong>és</strong>zetes fürdhelyként elssorban a tavak, tározók,holtágak használhatók.Míg a vezetékes ivóvízellátás csaknem teljes kör, a szennyvízcsatorna- hálózatba bekötött lakásokaránya 2002-ben 56,0%, a települ<strong>és</strong>eké 36,9% volt.Jóllehet a kommunális szennyvízkezel<strong>és</strong> területén jelents fejleszt<strong>és</strong>ek történtek, így is sok a tennivalóa szennyvízcsatorna-épít<strong>és</strong> terén. Legkedvezbb a helyzet a fvárosban, ahol már 1995 óta alakások több mint 90%-a csatornázott. A tervek szerint további, nagyvárosi szintszennyvízgazdálkodási projektek indítására kerül sor.5.4 Települ<strong>és</strong>i környezet, hulladékgazdálkodásA települ<strong>és</strong>eken a közleked<strong>és</strong>i, légszennyez<strong>és</strong>i <strong>és</strong> zajproblémák, illetve az épített környezet nemmegfelel mszaki állapota <strong>és</strong> a zöldterületek hiánya okoz egyre nehezebben kezelhet gondot.1998-ban lépett hatályba az a jogszabály, amely szigorításokat vezetett be a gépjármvek zajkibocsátására,<strong>és</strong> intézked<strong>és</strong>eket hoztak a zaj <strong>és</strong> rezg<strong>és</strong> elleni fokozottabb védelemre. Ennek ellenérentt a zaj- <strong>és</strong> rezg<strong>és</strong>források száma, <strong>és</strong> növekedett a lakosság zajérzékenysége a fokozódó zavaróhatásnak tulajdoníthatóan.A környezeti zajforrások közül a közúti közleked<strong>és</strong> a leginkább zavaró tényez. Magyarországon abecsl<strong>és</strong>ek szerint a lakosság 30-40%-a él olyan területen, ahol a közleked<strong>és</strong>bl származó zaj nagyobba megengedettnél (60-65 dBA feletti). A települ<strong>és</strong>eken átvezet úthálózat kedveztlen kialakítása,túlzott terheltsége, a gépkocsipark minsége súlyosbítja a helyzetet. Felmér<strong>és</strong>ek alapján afutak mentén országos átlagban a zajterhel<strong>és</strong> a nappali határértéket a mér<strong>és</strong>ek 63%-ában, az éjszakait96%-ban lépte túl. A körgyrk, nagyobb települ<strong>és</strong>eket elkerül utak épít<strong>és</strong>e hosszabb távonjavíthat ezen a helyzeten. A vasúti közleked<strong>és</strong> okozta zaj a vasúti fvonalak mentén 55-67 dBA közötti,ez elssorban éjszaka jelent ersebb zajterhel<strong>és</strong>t. A 85 dBA feletti zajok halláskárosodástokozhatnak.Környezeteg<strong>és</strong>zségügyi szempontból meghatározó a hulladékgazdálkodás, a hulladékkezel<strong>és</strong> módja,a hulladéklerakók <strong>rendszere</strong>s ellenrz<strong>és</strong>e. A környezetbe kibocsátott <strong>és</strong> nem megfelelen kezelthulladék szennyezi a talajt, a levegt, ezen keresztül eg<strong>és</strong>zségkárosodást okozhat, egyes hulladékokkórokozó mikroorganizmusai különböz fertz betegségek elidézi lehetnek.______________________________________ 31__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Magyarországon évente 300-450 kg/f háztartási <strong>és</strong> ahhoz hasonló ipari-kereskedelmi hulladék keletkezik,amely jelenleg nagyr<strong>és</strong>zt lerakásra kerül. A fejlett országokban e hulladékok jelents r<strong>és</strong>zéthasznosítják.A települ<strong>és</strong>i hulladékok elhelyez<strong>és</strong>e ma a települ<strong>és</strong>ek legégetbb gondja. A <strong>rendszere</strong>s települ<strong>és</strong>iszilárdhulladék-gyjt<strong>és</strong> hálózata a lakosság 86,5%-ára terjedt ki 2001-ben. Jelenleg országosan körülbelül2600 települ<strong>és</strong>i hulladéklerakó-hely mködik. A környezetvédelmi követelményeket is kielégít,szakszeren mköd hulladéklerakó-helyek aránya 28-30%-ot tesz ki. Ezer fölötti azoknaka lerakóknak a száma, amelyek – egyebek mellett – eg<strong>és</strong>zségre ártalmas voltuk miatt bezárásra várnak.A veszélyes hulladékok aránya a települ<strong>és</strong>i szilárd hulladékon belül 0,7-1% között mozog, a termel<strong>és</strong>ihulladékon belül 5% körüli. A képzd veszélyes hulladék 75%-át lerakással ártalmatlanítják.A veszélyeshulladék-kezel<strong>és</strong> speciális területe az eg<strong>és</strong>zségügyi-<strong>szociális</strong> intézmények területe. Ittsok esetben a létesítmények közmbvít<strong>és</strong>e rendkívül nehéz, a helyhiány megnehezíti a zömébenveszélyeshulladék-tároló kapacitások kiépít<strong>és</strong>ét.A törvényben szabályozott hulladékgazdálkodás Magyarországon legfontosabb célkitz<strong>és</strong>ként azemberi eg<strong>és</strong>zség védelmét fogalmazza meg. Stratégiai elemei: a hulladékkeletkez<strong>és</strong> megelz<strong>és</strong>e illetvea keletkez hulladékmennyiség csökkent<strong>és</strong>e, a hulladékhasznosítás elsegít<strong>és</strong>e, a nem hasznosíthatóhulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégít ártalmatlanítása, a hulladékok általszennyezett területek rehabilitációja.5.5 Munkaeg<strong>és</strong>zségügyMagyarországon a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok ma már lényegében az Európai Uniónormáinak megfelelek. Ezeket a vállalatok eltér színvonalon teljesítik, sok cég a munkahelyieg<strong>és</strong>zségvédelmi <strong>és</strong> biztonság-irányítási rendszert is beépíti irányítási folyamataiba.Az irodai típusú munkahelyek száma nagymértékben növekszik, a számítógép használata egyre inkábbelterjed. Az irodáknak meg kell felelniük a képerny eltti munkavégz<strong>és</strong>re vonatkozó jogszabályoknak.Az irodakialakításkor számos tényezt kell figyelembe venni, ilyenek a térigény, a világítás,a zajterhel<strong>és</strong>, az ergonómiai szempontok. Az irodai munkakörökben dolgozók pszichikai <strong>és</strong>ergonómiai vizsgálata a munkavédelem újszer feladata.Hazánkban a bejelentett munkabalesetek, foglalkozási megbeteged<strong>és</strong>ek <strong>és</strong> a fokozott expozíciónakkitett esetek számában az utóbbi idben csökken<strong>és</strong> mutatkozik. Kóroki tényezk szerint els helyena fizikai (zaj, vibráció, szélsséges hmérséklet), második helyen a kémiai (vegyianyagok, karcinogének,neurotoxikus anyagok), harmadik helyen a biológiai (fertz mikroorganizmusok <strong>és</strong> nemfertz, de <strong>rendszere</strong>s biológiai expozíció) tényezk állnak. Az ergonómiai <strong>és</strong> a pszicho<strong>szociális</strong>kóroki tényezk elfordulása eleny<strong>és</strong>z.2002-ben 488 foglalkozási megbeteged<strong>és</strong>t jelentettek (1970-ben 2992, 1980-ban 2703, 1990-ben990 volt a megbeteged<strong>és</strong>ek száma). A fokozott expozíciós esetek száma 423 volt.A megbeteged<strong>és</strong>eknél <strong>és</strong> a fokozott expozíciós eseteknél is a vas- <strong>és</strong> fémipari foglalkozásúak arányaa legnagyobb (33-45%). Nemzetgazdasági áganként kiemelkeden legtöbb foglalkozási megbeteged<strong>és</strong>ta feldolgozóiparból jelentették (42%), ezt követi a bányászat (22%), majd az eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong><strong>szociális</strong> ellátás (13%). A bejelentett foglalkozási megbeteged<strong>és</strong>ek a legtöbb esetet jelent kórformákszerint a következképpen alakultak: 186 zaj okozta halláskárosodás, 71 fertz betegség (ebbl52 eset az eg<strong>és</strong>zségügyben), 47 brbetegség. A fokozott expozíciós esetek többsége zajexpozí-______________________________________ 32__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________ció (74%), a fennmaradó r<strong>és</strong>z vegyi anyag okozta expozíció. 2002-ben 12 halálos kimenetel foglalkozásibaleset fordult el.Az Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Tisztiorvosi Szolgálat országos hálózata útján látja el a munkaeg<strong>és</strong>zségüggyelkapcsolatos <strong>és</strong> a jogharmonizációból adódóan sokasodó hatósági feladatait. A foglalkozás-eg<strong>és</strong>zségügyirendszerben 2002-ben 3251 orvos <strong>és</strong> 3459 ápoló dolgozott. Az üzemorvostaniszakképesít<strong>és</strong>sel rendelkez orvosok száma növekv, jelenleg a szolgálat orvosainak 77%-a foglalkozás-orvostanszakorvos. Hasonlóan kedvez a helyzet a foglakozás-eg<strong>és</strong>zségügyi ápolók szakképzettségeterén is.A szolgálatok által ellátott dolgozók száma 2,4 millió f, az ellátott gazdálkodó egységek száma 93453, amelyek 61%-a 10-nél kevesebb ft foglalkoztató gazdálkodási egység. Ez azt jelzi, hogy amikro-vállalkozásokkal kiemelten kell foglalkoznia a szolgálatnak.A szolgálatok forgalmán belül az alkalmassági vizsgálatok fordulnak el legnagyobb számban,amelyek nagy esetszámú szrvizsgálatot, primer prevenciós tevékenységet takarnak.______________________________________ 33__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________6. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDSZERE6.1 Az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszer jogi - mköd<strong>és</strong>i környezeteMagyarországon az Alkotmány (1949. évi XX. tv.) mondja ki a területén élk jogát „a lehet legmagasabbszint testi <strong>és</strong> lelki eg<strong>és</strong>zséghez” [70/D.§ (1) bekezd<strong>és</strong>], melyet „a munkavédelem, azeg<strong>és</strong>zségügyi intézmények <strong>és</strong> az orvosi ellátás megszervez<strong>és</strong>ével, a <strong>rendszere</strong>s testedz<strong>és</strong> biztosításával,valamint az épített <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>zetes környezet védelmével” [70/D.§ (2) bekezd<strong>és</strong>] kell megvalósítani.Az állampolgároknak továbbá joguk van a <strong>szociális</strong> biztonsághoz, ami öregség, özvegység, árvaság,önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség mellett, betegség <strong>és</strong> rokkantság esetén is a megélhet<strong>és</strong>ükhözszükséges ellátásra való jogosultságukat jelenti [70/E.§ (1) bekezd<strong>és</strong>]. Az állam ezt akötelezettségét a társadalombiztosítás útján <strong>és</strong> a <strong>szociális</strong> intézmények rendszerével valósítja meg[70/E.§ (2) bekezd<strong>és</strong>].Az Alkotmány a Kormány feladatává teszi a <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségügyi ellátás állami rendszerénekmeghatározását <strong>és</strong> az ellátás anyagi fedezetérl való gondoskodást [35.§ (1) bekezd<strong>és</strong> g) pont].A fentiek a rendszerváltás egyik fontos állomásának tekinthet 1989. október 23-i módosítással kerültekaz alaptörvénybe. Ez azonban jór<strong>és</strong>zt újrafogalmazást, pontosítást jelentett.A magyar eg<strong>és</strong>zségügy 1975 óta állampolgári jogon járt, a rendszerváltáskor azonban járulékfizet<strong>és</strong>ikötelezettségen alapuló biztosítási jogviszonyhoz kötötték („biztosítási alapra helyezték”), mely alólszéles társadalmi csoportok (nyugdíjasok, munkanélküliek, stb.) kivételt képeztek, s emellett voltakkimaradó rétegek. A járulékfizet<strong>és</strong>i kötelezettség alóli kivételeket fokozatosan szkítették, míg abiztosítás lefedte a társadalom eg<strong>és</strong>zét <strong>és</strong> 1996 óta gyakorlatilag minden állampolgár biztosított.Eszerint minden Magyarországon él magyar állampolgár jogosult a kötelez eg<strong>és</strong>zségbiztosításterm<strong>és</strong>zetbeni eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatásaira, amely az eg<strong>és</strong>zségi állapot által indokolt mértékbenvehet igénybe. A kötelez eg<strong>és</strong>zségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénybennevesített korlátok között - gyakorlatilag a megelz ellátásoktól a rehabilitációs ellátásokig mindeneg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatást a biztosítási rendszer r<strong>és</strong>zévé tesz. E korlátozás lényegében két elembltevdik össze, egyfell a törvény egyértelmen nevesíti azokat az ellátásokat, amelyek nem vehetkigénybe az eg<strong>és</strong>zségbiztosítás keretében, másfell a törvény szabályozza az eg<strong>és</strong>zségbiztosítás term<strong>és</strong>zetbeniellátásainak igénybevételi rendjét. Az elbbi körbe tartoznak jellemzen a nem gyógyítócélú, illetve a szakmailag nem bizonyítottan hatékony ellátások. A gyógyító célú ellátások egy r<strong>és</strong>ze(kötelez védoltások, kötelez járványügyi tevékenység, családtervez<strong>és</strong>, terhesgondozás, ment<strong>és</strong>,katasztrófa-eg<strong>és</strong>zségügyi ellátás, foglakozás-eg<strong>és</strong>zségügyi ellátás, ritka, kiemelked költségigényellátások stb.) nem az eg<strong>és</strong>zségbiztosítás terhére vehetk igénybe. Az eg<strong>és</strong>zségbiztosítás term<strong>és</strong>zetbeniellátásainak igénybe vételi rendje a jelenleg hatályos végrehajtási jogszabályok tükrében gyakorlatilagnem jelent korlátozást.Az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer legfontosabb mköd<strong>és</strong>i elve a szolidaritás. A szolidaritási elv annyit jelent,hogy a biztosítottak nem kockázatarányos biztosítási díjat, hanem – fszabályként –-munkajövedelem-arányos járulékot fizetnek. A biztosítási díjfizet<strong>és</strong> helyetti járulékfizet<strong>és</strong> miatt beszélünktársadalombiztosításról, mely a biztosítási elem mellett jelents jövedelem átcsoportosítást(redisztribúciót) is végrehajt a magasabb jövedelmektl az alacsonyabb jövedelmek, az aktívaktólaz inaktívak (nyugdíjasok <strong>és</strong> fiatalok), az állásban lévk fell az állástalanok felé stb.Az eg<strong>és</strong>zségügy alaptörvénye, a legfontosabb keretszabályait meghatározó eg<strong>és</strong>zségügyi törvény(1997. évi CLIV: tv.), mely negyedszázadig hatályban volt, elavulttá vált eldjét váltotta fel (1972.évi II. tv.).Az eg<strong>és</strong>zségügyi törvény hatálya kiterjed az ország területén mköd minden eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatóra<strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségügyi tevékenységre, meghatározza a betegek, valamint az eg<strong>és</strong>zségügyi dolgozókjogait <strong>és</strong> kötelezettségeit, az állam felelsségét a lakosság eg<strong>és</strong>zségi állapotáért, valamint az eg<strong>és</strong>-______________________________________ 34__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________zségügy ellátások rendszerét, az eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatások szakmai követelményeit, az eg<strong>és</strong>zségügyszervez<strong>és</strong>i <strong>és</strong> irányítási rendszerét.Az eg<strong>és</strong>zségügyi törvény meghatározza az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberireprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal <strong>és</strong> ivarsejtekkel végzett kutatások <strong>és</strong> amvi meddvé tétel alapszabályait, a pszichiátriai betegek gyógykezel<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> gondozását, a szerv<strong>és</strong>szövetátültet<strong>és</strong>, a halottakkal kapcsolatos rendelkez<strong>és</strong>ek szabályait, foglalkozik továbbá a vérellátással<strong>és</strong> a katasztrófa-eg<strong>és</strong>zségügyi ellátással, az eg<strong>és</strong>zségügyi szakérti tevékenységgel, a term<strong>és</strong>zetesgyógytényezkkel, a fürd- <strong>és</strong> klímagyógyintézetekkel, gyógyhelyekkel.Az eg<strong>és</strong>zségügyi törvény keretjellegébl következen több tucat felhatalmazást illetve kötelezettségetad a Kormánynak <strong>és</strong> a szakminiszternek az egyes r<strong>és</strong>zterületek szabályainak rendeletben valómeghatározására.Az eg<strong>és</strong>zségügyi törvény mondja ki az eg<strong>és</strong>zségügyi dolgozók ellátási kötelezettségét, illetve bevezetia területi ellátási kötelezettséggel rendelkez eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatók fogalmát, melyeknek ak<strong>és</strong>zenlétre <strong>és</strong> ügyeletre vonatkozó legalapvetbb szabályait is meghatározza.A rendszerváltás folyamatában az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) a helyi önkormányzatokfeladatává tette az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátásról való gondoskodást.A települ<strong>és</strong>i önkormányzatok kötelesek gondoskodni az eg<strong>és</strong>zségügyi alapellátásról. Az alapellátástmeghaladó eg<strong>és</strong>zségügyi szakellátás választható feladat. A törvény értelmében a megyei önkormányzatkötelez feladatként gondoskodik az alapellátást meghaladó eg<strong>és</strong>zségügyi szakellátásról.Az önkormányzatok ellátási kötelezettségüknek nem csupán járóbeteg- <strong>és</strong> fekvbeteg szakellátó intézményektulajdonosaiként, hanem ilyen intézmények tulajdonosaival kötött szerzd<strong>és</strong> keretében iseleget tehetnek.A törvények értelmében ma az eg<strong>és</strong>zségügy osztott, többszerepls rendszer, melynek szerepli azönkormányzatok, a szabályozó szerepe mellett tulajdonosi szerepben is lév állam, az általa fenntartottengedélyez-felügyel hatóság, az Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)<strong>és</strong> a finanszírozó Országos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztár (OEP).A finanszírozási rendszer mköd<strong>és</strong>ének elve, hogy a folyó (mköd<strong>és</strong>i) kiadások az OEP-et terhelik,míg a felhalmozási (felújítás, fejleszt<strong>és</strong> stb.) kiadásokat a tulajdonosok (az önkormányzatok, illetveaz állam különböz államigazgatási szervezeteken – pl. minisztériumokon – keresztül) viselik. Ekétcsatornás vagy duális finanszírozási rendszer akadályát képezi vállalkozások bevonásának azeg<strong>és</strong>zségügyi ellátásokba, mivel a vállalkozások költségei megtérül<strong>és</strong>ének útja kizárólag szolgáltatásaiértékesít<strong>és</strong>én keresztül vezet.Az eg<strong>és</strong>zségügyi kiadások dönt hányadának fedezete az államháztartásból származik.Az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer fejld<strong>és</strong>ének újabb állomása volt az intézményi törvény (2003. évi XLIII.tv.) megszület<strong>és</strong>e, melynek célja volt az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszer korszersít<strong>és</strong>e érdekében új típusú,de a gazdasági élet más területein már jól ismert mköd<strong>és</strong>i formák (gazdasági társaságok) elterjeszt<strong>és</strong>e.Az intézményi törvény bevezette az eg<strong>és</strong>zségügyi közszolgáltatás fogalmát (r<strong>és</strong>zbenvagy eg<strong>és</strong>zben az államháztartás terhére finanszírozott eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatás), szabályokat állapítottmeg az eg<strong>és</strong>zségügyi közszolgáltatások szervez<strong>és</strong>ére, <strong>és</strong> meghatározta, mely feltételek teljesít<strong>és</strong>eesetén nyújthatnak eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatók eg<strong>és</strong>zségügyi közszolgáltatásokat, meghatároztatovábbá az eg<strong>és</strong>zségügyi közszolgáltatások szervez<strong>és</strong>éért viselt felelsséget. A törvény kimondta,hogy az önkormányzatok eg<strong>és</strong>zségügyi ellátási kötelezettségének teljesít<strong>és</strong>e nem csupán saját szolgáltatófenntartásával történhet, hanem szerzd<strong>és</strong>es formában is (ún. eg<strong>és</strong>zségügyi ellátási szerzd<strong>és</strong>),s rögzítette a szerzd<strong>és</strong> megköt<strong>és</strong>ének szabályait.Az intézményi törvény tartalmazta az eg<strong>és</strong>zségügyi közszolgáltatók mköd<strong>és</strong>ére vonatkozó legfontosabbszabályokat, szervezeti <strong>és</strong> szakmai elírásokat, így a szakmai terv k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ének kötelezettségét<strong>és</strong> annak tartalmi elemeit, a gazdálkodásra <strong>és</strong> vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályokat, a______________________________________ 35__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________közszolgáltatás nyújtásának ellenrz<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátási szerzd<strong>és</strong> megszn<strong>és</strong>ének módját,a betegnek okozott kárért viselt felelsséget. Bevezette <strong>és</strong> meghatározta a közremködi szerzd<strong>és</strong><strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügyi célvagyon fogalmát. A törvény csak az egyes eg<strong>és</strong>zségügyi intézményekgazdasági társaságok általi eg<strong>és</strong>zében történ átvételét tette lehetvé.Az Alkotmánybíróság a törvényt formai okból alkotmányellenesnek minsítette, 2003. december15-i hatállyal megsemmisítette. Tartalmi vizsgálatára nem tért ki. Az intézményi törvényben érintettszabályozás kulcselemeit a tárca egyéb jogszabályokban kívánja rendezni.Az eg<strong>és</strong>zségügyi, <strong>szociális</strong>, gyermekvédelmi szolgáltatások körében egyre nagyobb jelentség azigénybevevk jogainak érvényesít<strong>és</strong>ét segít munka.A szolgáltatásokat igénybevevk jogait, azok védelmét a szakterületre vonatkozó ágazati törvényektartalmazzák.Az eg<strong>és</strong>zségügyrl szóló 1997. évi CLIV. törvény széleskören szabályozza a betegek jogait <strong>és</strong> kötelezettségeit.R<strong>és</strong>zletesen kifejti az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátáshoz, az emberi méltósághoz, a kapcsolattartáshoz,a tájékoztatáshoz, az önrendelkez<strong>és</strong>hez, a dokumentációk megismer<strong>és</strong>éhez, az ellátás viszszautasításához,az orvosi titoktartáshoz kapcsolódó jogokat. A törvény elírja a szolgáltató kötelességéta betegjogokról való tájékoztatást illeten. A jogok megismer<strong>és</strong>ének, érvényesít<strong>és</strong>ének, védelméneksegít<strong>és</strong>e érdekében a betegjogi képviseleti rendszer mködtet<strong>és</strong>ének a feladatait is meghatározza.A <strong>szociális</strong> igazgatásról <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény átfogóan rendelkezik a<strong>szociális</strong> intézményi ellátást igénybevevk jogairóln. Elírja az alkotmányos jogok maradéktalan <strong>és</strong>teljes kör tiszteletben tartását, illetve r<strong>és</strong>zletezi az egyes ellátotti csoportok speciális jogait, kiemeltfigyelmet fordítva a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek <strong>és</strong> hajléktalan emberek speciálishelyzetére. A <strong>szociális</strong> szolgáltatásokat igénybevevk jogainak érvényesít<strong>és</strong>e érdekében a törvényelírásai szerint az ellátottjogi képviseleti rendszer kialakítására is sor kerül.A gyermekek védelmérl <strong>és</strong> a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelmigondoskodásban r<strong>és</strong>zesül gyermekek jogai teljes kör védelmének kötelezettségét fogalmazzameg. Elírja, hogy a gyermekeknek a gyermekjogi képviseln keresztül is segítséget kellbiztosítani jogaik megismer<strong>és</strong>ében <strong>és</strong> azok érvényesít<strong>és</strong>ében.A jogszabályok mindhárom szakterületen elírják a szolgáltatást biztosító szervezetek, illetve dolgozóikfeladatait a jogok biztosítása érdekében.Ennek megfelelen döntött úgy a Kormány, hogy az állami feladatok teljesít<strong>és</strong>e érdekében létrehozzaa Betegjogi, Ellátottjogi <strong>és</strong> Gyermekjogi Közalapítványt, amely - a bírósági bejegyz<strong>és</strong> hatálybalép<strong>és</strong>étl- 2004. január 5-tl kezdte meg mköd<strong>és</strong>ét.A Közalapítvány kiemelkeden közhasznú tevékenységet folytató szervezet.Feladatai közé tartozik:- az emberi <strong>és</strong> állampolgári jogok védelme,- a gyermek-<strong>és</strong> ifjúságvédelem, gyermek- <strong>és</strong> ifjúsági érdekképviselet,- a hátrányos helyzet csoportok társadalmi esélyegyenlségének elsegít<strong>és</strong>e.A Közalapítvány célja:- a betegjogi, ellátottjogi <strong>és</strong> gyermekjogi képviselk foglalkoztatása, képz<strong>és</strong>e, továbbképz<strong>és</strong>e,munkájuk irányítása, szervez<strong>és</strong>e,- segítséget nyújtani az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátásban, a gyermekvédelmi gondoskodásban <strong>és</strong> a <strong>szociális</strong>szolgáltatásban r<strong>és</strong>zesülknek jogaik megismer<strong>és</strong>ében, érvényesít<strong>és</strong>ében, védelmében,- a képviselk tapasztalatai alapján segíteni a jogok <strong>és</strong> kötelezettségek egységes értelmez<strong>és</strong>ét<strong>és</strong> azok gyakorlati megvalósulását,- segíteni a szolgáltatók felk<strong>és</strong>zül<strong>és</strong>ét az ágazati törvényekben elírt jogok biztosítása érdekében.______________________________________ 36__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________6.2 Az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer irányítása6.2.1 Eg<strong>és</strong>zségügyi, Szociális <strong>és</strong> Családügyi MinisztériumMagyarországon a <strong>szociális</strong>-jóléti <strong>rendszere</strong>k az Eg<strong>és</strong>zségügyi, Szociális <strong>és</strong> Családügyi Minisztérium(ESZCSM) irányítása-felügyelete alatt állnak, a legfontosabb kivételt a munkanélküli ellátások(munkanélküli járadék, nyugdíj eltti munkanélküli segély) jelentik. Az ESZCSM 2002 óta viselimai elnevez<strong>és</strong>ét, az 1998-2002 között mköd Eg<strong>és</strong>zségügyi Minisztérium <strong>és</strong> a Szociális <strong>és</strong> CsaládügyiMinisztérium egyesít<strong>és</strong>ével jött létre, melyek az 1990-1998 közötti – lényegében azESZCSM hatás- <strong>és</strong> feladatkörével rendelkez – Népjóléti Minisztérium kettéválasztásával születtek.A Népjóléti Minisztérium jogeldje a rendszerváltás eltti Szociális- <strong>és</strong> Eg<strong>és</strong>zségügyi Minisztériumvolt.Az ESZCSM-ben az eg<strong>és</strong>zségügyi, <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> családügyi miniszter vezet<strong>és</strong>e mellett a két szakterületetkülön politikai államtitkár felügyeli. A továbbiakban az egyszerség kedvéért szakminisztériumról<strong>és</strong> szakminiszterrl lesz szó.A szakminiszter tevékenységének középpontjában a Kormány eg<strong>és</strong>zségpolitikai, szociálpolitikai <strong>és</strong>családpolitikai feladatainak teljesít<strong>és</strong>e áll.Ennek során irányítja, összehangolja <strong>és</strong> szervezi az eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> ellátás rendszerét, azágazatot érint tudományos kutató tevékenységet, a társadalombiztosítással kapcsolatos eg<strong>és</strong>zség<strong>és</strong>nyugdíjpolitikai feladatokat (együttmködve a pénzügyminiszterrel) <strong>és</strong> irányítja az OrszágosEg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztárat <strong>és</strong> az Országos Nyugdíjbiztosítási Figazgatóságot (ONYF), valamintellátja a velük kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.Meghatározza a közeg<strong>és</strong>zségügyi, népeg<strong>és</strong>zségügyi feladatokat, irányítja a betegségek megelz<strong>és</strong>étcélzó népeg<strong>és</strong>zségügyi programot, az eg<strong>és</strong>zségmegrz<strong>és</strong>sel kapcsolatos feladatokat, az Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi<strong>és</strong> Tisztiorvosi Szolgálatot, az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátás országos hatáskör szerveit <strong>és</strong> azországos intézeteket, a felsoktatási intézményekben folyó eg<strong>és</strong>zségügyi betegellátó tevékenységet,az eg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>i kutató tevékenységet, valamint a szakminisztérium Engedélyez<strong>és</strong>i <strong>és</strong> KözigazgatásiHivatalát.A szakminiszter mködteti többek között a Szociálpolitikai Tanácsot, a Nemzeti Eg<strong>és</strong>zségügyi Tanácsot<strong>és</strong> az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot, törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar OrvosiKamara <strong>és</strong> a Magyar Gyógyszer<strong>és</strong>z Kamara felett.Szociálpolitikai <strong>és</strong> családpolitikai feladatainak teljesít<strong>és</strong>e érdekében többek között meghatározza a<strong>szociális</strong> ellátással, a gyermekek védelmével, a fogyatékosok esélyeinek növel<strong>és</strong>ével kapcsolatos feladatokat,kidolgozza a <strong>szociális</strong> intézményi ellátások <strong>és</strong> szolgáltatások rendszerét, illetve azok fejleszt<strong>és</strong>iirányait, továbbá kidolgozza a családi támogatások <strong>és</strong> a gyermeknevel<strong>és</strong> támogatásánakrendszerét.6.2.2 Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Tisztiorvosi SzolgálatAz állami feladatok legfbb letéteményese, az egységes eg<strong>és</strong>zségügyi közigazgatás megvalósítójaaz államigazgatási szervezetként mköd Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Tisztiorvosi Szolgálat, azalábbi feladatokkal: közeg<strong>és</strong>zségügy <strong>és</strong> járványügy; hatósági engedélyez<strong>és</strong>; szektorsemleges szakmai felügyelet; a megelz<strong>és</strong>, eg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong> (eg<strong>és</strong>zségvédelem, eg<strong>és</strong>zségnevel<strong>és</strong> <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségmegrz<strong>és</strong>)szervez<strong>és</strong>e, monitorozása, ellenrz<strong>és</strong>e.Az Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Tisztiorvosi Szolgálat 1991-ben lépett az Állami Közeg<strong>és</strong>zségügyiJárványügyi Felügyelet örökébe. Az ÁNTSZ az ország eg<strong>és</strong>z területén hatósági jogkörrel rendelkezikvalamennyi term<strong>és</strong>zetes <strong>és</strong> jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkez társaságrakiterjeden (a fegyveres erk <strong>és</strong> a rendvédelmi szervek – ide nem értve a büntet<strong>és</strong>-végrehajtás______________________________________ 37__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________szervezetét – kivételével, de közeg<strong>és</strong>zségügyi ellenrz<strong>és</strong>re esetükben is joguk van). Az elmúlt évtizedbenÁNTSZ feladat- <strong>és</strong> hatásköre folyamatosan bvült, jelenleg már több mint 250 jogszabályvonatkozik tevékenységére.Az ÁNTSZ-nek három szervezeti szintje közül a legfels (országos) szinten a központi szervek találhatók,a megyei <strong>és</strong> városi intézetek munkáját irányító <strong>és</strong> felügyel Országos Tisztiforvosi Hivatal(OTH), valamint az alárendeltségébe tartozó Fodor József Országos Közeg<strong>és</strong>zségügyi Központ(OKK) <strong>és</strong> a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Az OKK szervezeti keretén belülöt országos intézet mködik: az Országos Munkahigién<strong>és</strong> <strong>és</strong> Foglalkozáseg<strong>és</strong>zségügyi Intézet, azOrszágos Kémiai Biztonsági Intézet, az Országos Élelmez<strong>és</strong>- <strong>és</strong> Táplálkozástudományi Intézet, azOrszágos Fréderic Joliot-Curie Sugárbiológiai <strong>és</strong> Sugáreg<strong>és</strong>zségügyi Kutató Intézet, valamint azOrszágos Környezeteg<strong>és</strong>zségügyi Intézet. Az ÁNTSZ középs szintjét 20 megyei (fvárosi), a legalsót136 városi (fvárosi kerületi) intézet alkotja. A megyei intézetek keretében mködik a megyeivezet védn <strong>és</strong> a megyei vezet ápolón.A szigorúan hierarchizált ÁNTSZ élén az országos tisztiforvos áll, aki feladatait munkáltatója, aszakminiszter közvetlen irányításával látja el. Az országos tisztiforvos az OTH-on keresztül(melynek figazgatója), irányítja az ÁNTSZ mköd<strong>és</strong>ét, hatósági jogköröket gyakorol, meghatározzaaz ÁNTSZ központi <strong>és</strong> helyi szerveinek f feladatait, valamint szakmai kérd<strong>és</strong>ekben elvi állásfoglalásokathoz. Az OTH figazgatójának vezeti munkáját, szakmai tevékenységét – tanácsadó,véleményez, javaslattev <strong>és</strong> dönt<strong>és</strong>-elk<strong>és</strong>zít testületként – a Figazgatói Tanács segíti, melynektagjai a helyettes országos tisztiforvosok, az országos tisztifgyógyszer<strong>és</strong>z, az OTH gazdasági vezetje,az OKK <strong>és</strong> az OEK,vezetje <strong>és</strong> vezethelyettese(i).6.2.3 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai <strong>és</strong> kezelikMagyarországon a társadalombiztosítás – mely az eg<strong>és</strong>zség- <strong>és</strong> nyugdíjbiztosítást foglalta magában– 1988-ig a központi költségvet<strong>és</strong> r<strong>és</strong>ze volt <strong>és</strong> a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) r<strong>és</strong>zlegesirányítása <strong>és</strong> felügyelete alatt állott. 1989. január 1-jén létrehozták a központi költségvet<strong>és</strong>tlelkülönült Társadalombiztosítási Alapot, illetve kezeljét, az Országos Társadalombiztosítási Figazgatóságot,a SZOT addigi szerepe megsznt. 1993-ban a Társadalombiztosítási Alap kettéválasztásávallétrejött a Nyugdíjbiztosítási Alap <strong>és</strong> az Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Alap, illetve az OrszágosTársadalombiztosítási Figazgatóság kettéválasztásával az Országos Nyugdíjbiztosítási Figazgatóság(ONYF) <strong>és</strong> az Országos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztár. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói társadalombiztosításijárulék is eszerint különült el (nyugdíjbiztosítási <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségbiztosítási járulékra), ajogszabályi elkülönül<strong>és</strong>re pedig 1998-ban került sor. 1989 <strong>és</strong> 2000 között az Országgyl<strong>és</strong> különtörvényt fogadott el a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvet<strong>és</strong>érl, illetve zárszámadásáról,2001-tl azonban erre az ország költségvet<strong>és</strong>ének, illetve zárszámadásának keretében kerülsor.A Nyugdíjbiztosítási Alap <strong>és</strong> az Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Alap felügyeletét a Kormány, az ONYF <strong>és</strong> azOEP irányítását a Kormány az eg<strong>és</strong>zségügyi, <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> családügyi miniszter (szakminiszter) útjánlátja el. A szakminiszter irányító tevékenysége annyiban korlátozott, hogy a Kormány elé kizárólaga pénzügyminiszterrel együttesen terjeszthet járulékfizet<strong>és</strong>sel, eg<strong>és</strong>zségbiztosítási ellátással <strong>és</strong> társadalombiztosításinyugellátással kapcsolatos törvényjavaslatot, illetve azok végrehajtási rendeleteit.Az ONYF <strong>és</strong> az OEP élén figazgató áll, akiket a szakminiszter javaslatára a Kormány nevez ki<strong>és</strong> ment fel. Az OEP figazgatójának munkáját négy, az ONYF figazgatójáét három helyettes segíti.Az ONYF <strong>és</strong> az OEP feladata a számukra jogszabályban meghatározott igazgatási (ügyviteli) <strong>és</strong> hatóságifeladatok ellátása, a területi <strong>és</strong> egyéb igazgatási szerveik közvetlen irányítása, a más szervekáltal végzett ellátást megállapító <strong>és</strong> folyósító tevékenység ellenrz<strong>és</strong>e stb. Az ONYF igazgatásiszervei a megyei (fvárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatóságok <strong>és</strong> ezek kirendeltségei, valamint a______________________________________ 38__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Az OEP igazgatási szervei a megyei (fvárosi) eg<strong>és</strong>zségbiztosításipénztárak <strong>és</strong> ezek kirendeltségei, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság <strong>és</strong> az OrszágosOrvosszakérti Intézet. Az igazgatási szervek – a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok kirendeltségeinekkivételével – jogi személyek. A társadalombiztosítás sajátos igazgatási szervei az ún. kifizethelyek,melyet minden olyan munkáltatónak létre kell hoznia, illetve feladatai ellátására annakfenntartójával szerzd<strong>és</strong>t kell kötnie, mely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosultszemélyt foglalkoztat. A központosított illetményszámfejt<strong>és</strong>t végz illetményszámfejt helynek társadalombiztosításikifizethelyként kell mködnie. A kifizethelyek fenntartásának költségeit azalapok r<strong>és</strong>zben viselik.Az OEP igazgatási szerveként mköd Országos Orvosszakérti Intézet feladata többek közt eg<strong>és</strong>zségügyidolgozók eg<strong>és</strong>zségügyi tevékenység gyakorlására való alkalmasságának véleményez<strong>és</strong>e(kér<strong>és</strong>re), alkalmatlanságot kimondó minsít<strong>és</strong> ellen benyújtott jogorvoslati kérelem esetén orvosivizsgálat végz<strong>és</strong>e (kötelezen), súlyosan fogyatékos állapot megállapítása <strong>és</strong> felülvizsgálata, rokkantságfokának megállapítása stb.6.2.4 Nemzeti Eg<strong>és</strong>zségügyi TanácsA Nemzeti Eg<strong>és</strong>zségügyi Tanács (Tanács) létrehozását az eg<strong>és</strong>zségügyi törvény mondta ki, a feladatára,szervezetére <strong>és</strong> mköd<strong>és</strong>ére vonatkozó r<strong>és</strong>zletes szabályokat pedig e törvény felhatalmazásaalapján kiadott kormányrendelet határozta meg. A Tanács létrehozására 2000. május 31-én kerültsor.A Tanács eg<strong>és</strong>zségügyi törvényben meghatározott feladata az eg<strong>és</strong>zségügyi szervez<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> irányítássalkapcsolatos feladatainak ellátásában a Kormányt segíteni. Ennek keretében a kormányzatieg<strong>és</strong>zségpolitika kialakításában <strong>és</strong> az ezzel összefügg dönt<strong>és</strong>ek meghozatalában kezdeményez,javaslattev, véleményez <strong>és</strong> tanácsadó, a dönt<strong>és</strong>ek végrehajtásának folyamatában elemz <strong>és</strong>értékel tevékenységet végez. Közremködik továbbá a Nemzeti Eg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>i Programkialakításában <strong>és</strong> végrehajtásában – ez jelenleg Az Eg<strong>és</strong>zség Évtizedének Johan Béla NemzetiProgramja –, a lakosság eg<strong>és</strong>zségét támogató <strong>és</strong> fejleszt kormányzati szint társadalompolitikakialakításában <strong>és</strong> a dönt<strong>és</strong>ek elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ében, az eg<strong>és</strong>zségpolitika cél- <strong>és</strong> eszközrendszerénekkidolgozásában <strong>és</strong> érvényre juttatásában, a népeg<strong>és</strong>zségügyi feladatok <strong>és</strong> azok végrehajtásisorrendjének meghatározásában. A Tanácsnak szakmai konszenzusra kell jutnia azeg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>i prioritások megállapításában.A Tanács élén a saját soraiból két éves idtartamra megválasztott elnök áll. Az elnök mellett a mindenkoriszakminiszter a társelnök. A Tanács ügyrendje a civil szervetekkel kapcsolatos ügyek koordinálásáraalelnöki tisztséget is elír. Hivatalból tagja a Tanácsnak a mindenkori országostisztiforvos (az ÁNTSZ figazgatója) <strong>és</strong> az Országos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztár figazgatója.Képviselt, illetve delegáltat küld a tanácsba:az orvos- <strong>és</strong> a gyógyszer<strong>és</strong>z kamara (1-1 f),az eg<strong>és</strong>zségügyben dolgozók országos érdekképviseleti szervezeteiként az OrvosegyetemekSzakszervezeti Szövetsége, az Eg<strong>és</strong>zségügyben <strong>és</strong> Szociális Ágazatban Dolgozók DemokratikusSzövetsége, az Eg<strong>és</strong>zségügyben Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (1-1 f),a Magyar Tudományos Akadémia (1 f),a Magyar Orvostársaságok <strong>és</strong> Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügy területénmköd többi tudományos társaság (1-1 f),az eg<strong>és</strong>zségügyi oktatási intézmények (3 f),az Országos Munkabiztonsági <strong>és</strong> Munkaügyi Ffelügyelség (1 f),az eg<strong>és</strong>zségügy szolgáltatót fenntartó minisztériumok (ESZCSM, Belügyminisztérium,Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Gazdasági <strong>és</strong> Közleked<strong>és</strong>i Minisztérium),______________________________________ 39__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________a helyi önkormányzatok országos érdekszövetségei r<strong>és</strong>zérl a Magyar ÖnkormányzatiSzövetségek Tanácsa (2 f) <strong>és</strong> a Települ<strong>és</strong>i Önkormányzatok Országos Szövetsége (1 f),az eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatók országos szövetségei r<strong>és</strong>zérl a Szakorvosi Védegylet, a MagyarországiOtthonápolási <strong>és</strong> Hospice Egyesület, a Magyarországi Mentk <strong>és</strong> BetegszállítókOrszágos Érdekvédelmi Egyesülete (1-1 f),E képviselk megbízatása négy évre szól, de visszahívhatók.tíz betegségcsoport szerinti országos érdekképviseleti szervezet (1-1 f), megbízatásuk csakkét évre szól. A képvisel küld<strong>és</strong>ére jogosult betegségcsoportokat a Tanács kétévente felülvizsgálja(olyan betegségcsoportok szervezetei jogosultak képviselt küldeni, mint szív- <strong>és</strong>érrendszeri betegségek, rosszindulatú betegségek, az immunrendszer betegségei stb.).Az Országgyl<strong>és</strong> 2002 nyarán határozatot hozott a hosszú távú eg<strong>és</strong>zségpolitika folyamatosságánakmegrz<strong>és</strong>érl <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügyi, valamint a <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong>kben ellátottak jogainak érvényesít<strong>és</strong>étbiztosító szervezet kialakításáról. A határozat a Nemzeti Eg<strong>és</strong>zségügyi Tanács összetételét <strong>és</strong>feladatainak módosítását, valamint az eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> a <strong>szociális</strong> szolgáltatásokat <strong>és</strong> ellátásokatigénybevevk jogainak érvényesít<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> védelmét szolgáló önálló, országos, egységes beteg-, illetveellátottjogi képviseli intézményrendszer megteremt<strong>és</strong>ét célozza.6.2.5 Eg<strong>és</strong>zségügyi Tudományos TanácsAz Eg<strong>és</strong>zségügyi Tudományos Tanács (ETT) a szakminiszter javaslattev, véleményez, tanácsadó<strong>és</strong> dönt<strong>és</strong>-elk<strong>és</strong>zít testülete. Az ETT a Tanácsból, az Elnökségbl <strong>és</strong> öt bizottságból áll. Az öt bizottsága tudományos kutatásetikai, a klinikai farmakológiai etikai, a humán reprodukciós, a kutatásfejleszt<strong>és</strong>i,valamint az igazságügyi. Az ETT a miniszter vagy a Tanács tagjainak kezdeményez<strong>és</strong>éreállást foglal eg<strong>és</strong>zségpolitikai, orvostudományi, gyógyszer<strong>és</strong>zeti tudományi <strong>és</strong> bármely más<strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong>t érint kérd<strong>és</strong>ben; koordinálja a szakminisztérium kormányzati felelsségi körébe tartozókutatásokat <strong>és</strong> javaslatot tesz hazai <strong>és</strong> nemzetközi kutatások prioritásaira, valamint elsegíti akutatási eredmények hazai betegellátási gyakorlatba való átültet<strong>és</strong>ét. Javaslatot tesz továbbá az emberenvégzett klinikai vizsgálatok <strong>és</strong> orvosbiológiai kutatások nemzetközi etikai <strong>és</strong> tudományos minségikövetelményeknek megfelel tervez<strong>és</strong>ére, kivitelez<strong>és</strong>ére, dokumentálására, ellenrz<strong>és</strong>ére, <strong>és</strong>figyelemmel kíséri megvalósulásukat; etikai véleményt alkot a tudományosan megalapozottnak minsítettkutatásokról, továbbá véleményezi új regionális kutatásetikai bizottságok létrehozását, koordinálja<strong>és</strong> elsegíti ezek egységes mköd<strong>és</strong>ét.Az ETT tagjait <strong>és</strong> tisztségviselit a szakminiszter három éves idtartamra bízza meg, s ez lejártaeltt meghosszabbítható. Az ETT operatív irányító szerve a héttagú Elnökség, mely elnökének - akiegyben az ETT elnöke is - <strong>és</strong> alelnökének megbízása eltt a szakminiszternek ki kell kérnie azMTA Orvosi Tudományok Osztályának véleményét. A Tanács az Elnökségbl, az öt bizottság elnökébláll, továbbá hivatalból tagja az Elnökség (így az ETT) elz elnöke, <strong>és</strong> 13, az eg<strong>és</strong>zségügyirendszer kulcspozícióit betölt tisztségvisel.Az Igazságügyi Bizottság igazságügyi szakérti felülvéleményez tevékenységet lát el eltér igazságügyiorvosszakérti vélemények esetén.A Kutatásfejleszt<strong>és</strong>i Bizottság a tárcaszint kutatási pályázatok elbírálásán, a kutatási eredményekértékel<strong>és</strong>én túl állást foglal kutatási kérd<strong>és</strong>ekben.A Tudományos Kutatásetikai Bizottság meghatározott orvostudományi kutatások tudományos, etikaivéleményez<strong>és</strong>ét végzi.A Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság ellátja a vizsgálati k<strong>és</strong>zítményekkel tervezett klinikai kutatásoketikai véleményez<strong>és</strong>ét.A Humán Reprodukciós Bizottság humán reprodukcióval, genetikai kérd<strong>és</strong>ekkel kapcsolatos szakmai<strong>és</strong> etikai véleményez<strong>és</strong>i feladatokat lát el.______________________________________ 40__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________6.2.6 KamarákAz eg<strong>és</strong>zségügy két szakmai csoportja – az orvosok <strong>és</strong> fogorvosok (továbbiakban: orvosok), illetvea gyógyszer<strong>és</strong>zek – 1994 óta kötelez tagságon alapuló szakmai önkormányzattal rendelkezik. AMagyar Orvosi Kamara <strong>és</strong> a Magyar Gyógyszer<strong>és</strong>z Kamara feladata, hogy közvetlenül <strong>és</strong> a magukáltal választott testületek, tisztségviselk útján demokratikusan, a jogszabályok által meghatározottkeretek között, önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák <strong>és</strong> képviseljék szakmai, etikai,gazdasági <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> érdekeiket, társadalmi súlyuknak megfelelen járuljanak hozzá az eg<strong>és</strong>zségpolitikaalakításához, a lakosság eg<strong>és</strong>zségügyi-, illetve gyógyszerellátásának javításához. A kamarákszabályozása, felépít<strong>és</strong>e, intézményi megoldásai hasonlóságot mutatnak (alulról építkez jelleg,küldöttek négy éves megbízatása, ugyanaz a személy azonos tisztséget egymást követen legfeljebbkétszer tölthet be, választások titkossága, tisztségviselk visszahívhatósága stb.). A kamarák országosszervei, a megyei orvoskamara, a területi gyógyszer<strong>és</strong>zkamara jogi személy, a helyiorvoskamara ezt maga dönti el.A kamarák közfeladatot ellátó köztestületek, amiért állami támogatásra jogosultak, melyet a költségvet<strong>és</strong>itörvény állapít meg. Bár a kamarák mköd<strong>és</strong>e felett az eg<strong>és</strong>zségügyi, <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> családügyiminiszter gyakorolja a törvényességi felügyeletet, ez azonban nem terjed ki az olyan ügyekre,amelyekben munkaügyi vitának, illetleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak vanhelye.A kamarai tagság kötelez. Magyarországon orvosi, gyógyszer<strong>és</strong>zi diplomához kötött tevékenységetkizárólag kamarai tag végezhet. Ez alól kivételt jelent, ha e tevékenység végz<strong>és</strong>ét külön jogszabálybanfoglaltak szerint engedélyezik, de az engedély mindenképpen csak meghatározott idtartamra<strong>és</strong> helyre szólhat; valamint az, ha tevékenységét közszolgálati jogviszony keretében eljárva,de nem kizárólag orvosi, gyógyszer<strong>és</strong>zi képesít<strong>és</strong>hez kötött munkakörben végzi. A Kamara tagja azlehet, aki magyar egyetemen orvosi, illetve gyógyszer<strong>és</strong>zi diplomát szerzett, ha pedig külföldönszerezte, azt honosították vagy elismerték; Magyarország területén orvosi, illetve gyógyszer<strong>és</strong>z diplomáhozkötött tevékenységet folytat, vagy kíván folytatni; szerepel az orvosok, illetve a gyógyszer<strong>és</strong>zekalapnyilvántartásában; elfogadja az alapszabályt <strong>és</strong> fizeti a tagdíjat. Megsznik a kamaraitagsági viszonya annak, aki tagsági viszonyáról lemond, már nem felel meg a tagság feltételeinek,<strong>és</strong> akit jogersen fegyelmi büntet<strong>és</strong>ként kizárnak. Kizárandó a Kamarából, akit jogersen egy évetmeghaladó végrehajtandó szabadságveszt<strong>és</strong>re ítéltek, <strong>és</strong> akik orvosi, illetve gyógyszer<strong>és</strong>zi foglalkozásátólvéglegesen eltiltottak.A kamarai törvények 1999-es módosítása ersítette a kamarák köztestületi jogállását, <strong>és</strong> r<strong>és</strong>zlegesenújraszabályozta feladat- <strong>és</strong> hatásköreiket.A Magyar Országgyl<strong>és</strong> által elfogadott 2003. évi a Magyar Eg<strong>és</strong>zségügyi Szakdolgozói Kamaráról(MESZK) szóló LXXXIII. törvényben foglaltak értelmében 2004. március 4-én az alakuló küldöttközgyl<strong>és</strong> hivatalosan is létrehozza az eg<strong>és</strong>zségügyi szakdolgozók kamaráját, amely az eg<strong>és</strong>zségügyiszakdolgozók szakmai érdekképviseleti <strong>és</strong> önkormányzati köztestülete lesz. A törvény értelmébenMagyarország területén szakdolgozói szakképesít<strong>és</strong>hez kötött tevékenységet a gyógyítómegelzellátás keretében csak az folytathat, aki a Magyar Eg<strong>és</strong>zségügyi Szakdolgozói Kamaratagja.Magyar Orvosi KamaraA Magyar Orvosi Kamara feladata az orvosi hivatás gyakorlására vonatkozó szakmai magatartásiszabályok, orvosetikai szabályok, etikai statútumok megalkotása, s meghatározott esetekben az orvosokkalszemben etikai eljárás lefolytatása. Széles véleményez<strong>és</strong>i jogkörrel rendelkezik, s egyetért<strong>és</strong>ijogot gyakorol az orvosi hivatás gyakorlói <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségbiztosítás szervei közötti általánosszerzd<strong>és</strong>i feltételek meghatározása során (<strong>és</strong> r<strong>és</strong>zt vesz a folyamatban), továbbá az orvosok mköd<strong>és</strong>inyilvántartásba vétele nélkül, határozott ideig végezhet orvosi tevékenységre irányuló kérelmekügyében. Háziorvos r<strong>és</strong>zére mköd<strong>és</strong>i jogot állapíthat meg (2002. március 31-tl), ajánlást ad aszabadfoglalkozású orvosi tevékenységért járó díjtételek, valamint az egyes orvosi szolgáltatások______________________________________ 41__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételei alsó határaira stb. Szakmai kollégiumokatmködtet. Tagjairól nyilvántartást vezet.A Kamara elnöksége kilenctagú, tagja az elnök, a három alelnök, a ftitkár <strong>és</strong> a négy titkár. Az elnökségképviseli a Kamarát, irányítja a küldöttközgyl<strong>és</strong> <strong>és</strong> a képvisel-testület határozatainak végrehajtását<strong>és</strong> országos szinten szervezi a Kamara folyamatos mköd<strong>és</strong>ét. Az elnökség fellebbez<strong>és</strong>ifórum is: hozzá lehet fordulni tagfelvételi kérelmet elutasító, illetve tagsági viszonyt megszüntethatározat megváltoztatásáért, amennyiben annak kimondására a tagsági viszony feltételeinek valómeg nem felel<strong>és</strong> indokával került sor (az elnökség helybenhagyó dönt<strong>és</strong>e ellen bírósághoz fordulhata kérelmez).Magyar Gyógyszer<strong>és</strong>z KamaraA Magyar Gyógyszer<strong>és</strong>z Kamara feladata a gyógyszer<strong>és</strong>zeti tevékenység etikai szabályainak <strong>és</strong> etikai-fegyelmiszabályzatának megalkotása, s ezek alapján az etikai <strong>és</strong> szakmai szabályokat vétkesenmegszeg gyógyszer<strong>és</strong>zek elmarasztalása. Széles véleményez<strong>és</strong>i jogkörrel rendelkezik, s egyetért<strong>és</strong>ijogot gyakorol a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzk <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségbiztosítás szervei közöttiáltalános szerzd<strong>és</strong>i feltételek meghatározása során, javaslatokkal, tájékoztatással fordulhat állami<strong>és</strong> más szervekhez, szakmai kollégiumokat mködtet, személyes, gyógyszertár mködtet<strong>és</strong>ijogot engedélyez (2002. szeptember 1-tl), melyet kizárólag bíróság vizsgálhat felül stb.A Kamara elnökségének tagja – az elnökségi taggá választottak mellett - az elnök <strong>és</strong> a három alelnök.Az elnökség kizárólagos joga a személyes, gyógyszertár mködtet<strong>és</strong>i jog megadása, továbbá ajáróbeteg-ellátás körébe tartozó társadalombiztosítási támogatásban nem r<strong>és</strong>zesül gyógyszerek – agyógyszerek kereskedelmi árr<strong>és</strong>érl szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint számított –tájékoztató jelleg fogyasztói árának közzététele.Mindkét Kamara legfbb képviseleti szerve a küldöttközgyl<strong>és</strong>, melynek szavazati jogú tagjait négyévre a területi szervezetek választják saját tagjaik közül, míg a Kamara országos tisztségviselit, hanem tagjai küldöttgyl<strong>és</strong>nek, tanácskozási jog illeti meg. A küldöttközgyl<strong>és</strong> határozatképességéheza szavazati joggal rendelkez küldöttek több mint felének jelenléte, a határozathozatalhoz amegjelentek több mint felének egyetért szavazata szükséges, kivétel az Alapszabály elfogadása <strong>és</strong>módosítása, melyhez kétharmados többséget ír el a kamarai törvény.6.2.7 Szakmai kollégiumokA szakmai kollégiumok szakterületük legmagasabb szint javaslattev <strong>és</strong> véleményez szakmai testületei,melyeket a szakmai kamarák (MOK <strong>és</strong> MGYK) mködtetnek, de mköd<strong>és</strong>i költségük aszakminisztériumot terheli. A szakminisztert 37 orvosi <strong>és</strong> 3 gyógyszer<strong>és</strong>z szakmai kollégium segíti.Az orvosi <strong>és</strong> gyógyszer<strong>és</strong>zi szakmai kollégiumokon kívül két szakdolgozói csoport rendelkezikszakmai kollégiummal, a védnk <strong>és</strong> az ápolónk.A szakmai kollégiumok kidolgozzák, folyamatosan felülvizsgálják <strong>és</strong> közzéteszik a szakterületükrevonatkozó szakmai ajánlásokat, útmutatásokat <strong>és</strong> módszertani leveleket, továbbá állást foglalnakszakmai követelményekrl <strong>és</strong> a szakmai minségtanúsításról, az orvosi kollégiumok állást foglalnaktovábbá az eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatók szakmai minimumfeltételeirl. A szakmai kollégiumok szakterületükönszéles véleményez<strong>és</strong>i jogkörrel rendelkeznek, ezzel azonban az orvosiak csak felkér<strong>és</strong>reélhetnek. A véleményez<strong>és</strong>i jog többek között kiterjed a szakmai felügyelet szervezeti <strong>és</strong> mköd<strong>és</strong>ifeltételeire, oktatási kérd<strong>és</strong>ekre, a szakorvosi/szakgyógyszer<strong>és</strong>zi vizsgáztatás rendjére <strong>és</strong> követelményeirea szakmai továbbképz<strong>és</strong> tanfolyamainak kreditértékére, az oktatóhelyek akkreditációs feltételeirestb. Mindezeken kívül a szakminiszter, a szakminisztérium <strong>és</strong> a kamara felkér<strong>és</strong>ére szakterületükbármely kérd<strong>és</strong>ében véleményt nyilvánítanak <strong>és</strong> ellátják a felkér<strong>és</strong>ben foglalt feladatokat.Az orvosi szakmai kollégiumok 17-23 fbl állnak. A gyógyszer<strong>és</strong>zeti szakmai kollégium közül agyógyszerellátási 15, a kórházi-klinikai <strong>és</strong> az ipari 11-11 fbl áll. A szakmai kollégiumok tagjai______________________________________ 42__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________közé a négy orvostudományi egyetem 1-1 ft (minden orvostudományi egyetemen folyik gyógyszer<strong>és</strong>z-képz<strong>és</strong>),az MTA 1 ft, továbbá a gyógyszer<strong>és</strong>z szakmai kollégiumokba a Magyar Gyógyszer<strong>és</strong>zetiTársaság 1 ft delegál. A többi tagot a Választó Testület (VT) saját soraiból választja. A VTa megyei/fvárosi kamarák, az adott szakterületen mköd tudományos társaságok <strong>és</strong> az orvostudományiegyetemek által jelölt tagokból áll. Egyszerre legfeljebb két orvosi, illetve egy gyógyszer<strong>és</strong>ziszakmai kollégiumba jelölhet az olyan személy, amely az adott szakterületen legalább tíz évekiemelked szakmai tevékenységet folytat. A kollégiumi tagok megbízatása 4 évre szól. A szakmaikollégium élén a tagok közül a miniszter által felkért elnök áll, míg titkárát maga választja.A nagyszámú orvosi szakmai kollégium tevékenységét a Kollégiumi Egyeztet Testület hangoljaössze, ennek keretében többek között javasolhatja az egyes kollégiumoknak régebbi javaslataik, állásfoglalásaikfelülvizsgálatát, egységes szakmai elvekkel való összehangolását, megszervezi aszakmák közötti egyeztet<strong>és</strong>t <strong>és</strong> a szükséges mértékben közremködik az egységes álláspont kialakításában.6.3 Az eg<strong>és</strong>zségügy dolgozóiAz eg<strong>és</strong>zségügyben 2002-ben 178,4 ezren dolgoztak, kb. 500 fvel többen, mint egy évvel azeltt.A létszámcsökken<strong>és</strong> 2002-ben megállt, st a betöltött állások számában szerény növeked<strong>és</strong> is tapasztalható,feltételezheten fként a bérintézked<strong>és</strong>ek eredményeképpen. A munkaerhiány a 2001-es 11,6 ezerrl 2002-re 10,2 ezerre csökkent. A hiány mérsékl<strong>és</strong>ét idézte el az a tény is, hogy azOEP, az általa finanszírozott állások számát a 2001-es 189,5 ezerrl 188,6 ezerre szállította le. 2000óta az állások számát nem az OEP határozza meg, azokról az intézmények maguk dönthetnek, de afinanszírozás behatárolja a foglalkoztatottak számát. Ezért a jelzett idponttól nem engedélyezett,hanem a tervezett állások számát határozzák meg.A betöltött orvosi állások száma 2002-ben 30,9 ezer volt, ami szerény növeked<strong>és</strong> az elz évihezképest. A növeked<strong>és</strong> a tervezett állások számának csökkent<strong>és</strong>ével együttesen az orvoshiány szerénymérték enyhül<strong>és</strong>ét eredményezte (8,2%-ról 7,7%-ra). A Magyar Orvosi Kamara által vezetett OrvosokOrszágos Nyilvántartásában 2002-ben 37,2 ezer név szerepelt. A MOK nyilvántartás szerintiaktív orvosok száma <strong>és</strong> a betöltött orvosi állások száma közötti különbséget a tisztán magánpraxisbandolgozó orvosok <strong>és</strong> a nem orvosként dolgozó, de a kamarai tagságot megrz státuszúorvoslétszám magyarázza, ez utóbbi két csoport a MOK nyilvántartásában szerepel. Az aktív orvosokközül 7400 f 60 éves vagy idsebb, közülük 1582-en pedig 70 évesen vagy még idsebben isdolgoznak. A 35 évnél fiatalabbak száma 6583 f. Az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátás derékhadát (35-59 évesek)kb. 23,3 ezer orvos alkotja. 1996-ban 8251 volt a 35 évnél fiatalabbak száma, a 60 éves vagyidsebbeké 3.328 (közülük 818 f 70 éves vagy még idsebb volt). A középkorúk száma 24,6 ezervolt, 1300-al több mint 2002-ben. A csökken<strong>és</strong> középtávon inkább orvoshiányt eredményez, mintsemorvosfeleslegtl kellene tartani. Egyes orvosi szakmákban már a hiány jelei mutatkoznak.Az orvosok egyharmada az ország lakosságának 20%-át kitev Budapesten él. Ma Magyarországon30,5 (orvosként) dolgozó orvos jut 10 000 lakosra. Nemzetközi összehasonlításban ez közepes gyakoriságotjelent.______________________________________ 43__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________14. ábra: 100.000 lakosra vetített dolgozó orvosok számának alakulásaMagyarországon <strong>és</strong> néhány Európai Uniós tagállamban1990-2002100.000 lakosra jutó orvosszám70060050040030020010001990199119921993199419951996199719981999200020012002AusztriaBelgiumGörögországMagyarországÍrországOlaszországSpanyolországEU 15 átlagévekForrás: HFA onlineA betöltött szakdolgozói állások száma 97,8 ezer volt 2002-ben, ami 1,6%-os növeked<strong>és</strong>t jelent azelz évi 96,3 ezerhez képest. A szakdolgozók teszik ki az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátás dolgozóinak többmint felét (az orvosok száma az ötödét sem éri el). A szakdolgozók körében is van munkaerhiány,de kisebb, mint az orvosok esetén (4,2%), viszont hozzájuk hasonlóan csökken mérték (2000:5,8%, 2001:5,1%). Egy orvosra alig valamivel több, mint három szakdolgozó esik, ami nemzetköziösszehasonlításban rossz aránynak mondható, így az orvosoknak gyakran olyan munkát is kell végezniük,amely másutt a szakdolgozók feladata.Az eg<strong>és</strong>zségügyi intézményekben orvosok mellett kis számban gyógyszer<strong>és</strong>zek is dolgoznak (agyógyszer kis- <strong>és</strong> nagykereskedelem nem tartozik ide), 2002-ben 573 f. A tervezett <strong>és</strong> a betöltöttállások száma gyorsan csökken. Jelenleg minden hetedik állás betöltetlen.Az egyéb (nem orvosi <strong>és</strong> gyógyszer<strong>és</strong>zi) egyetemi diplomához kötött tervezett állások száma kb.háromezer, a munkaerhiány közel 10%-os.A közvetlenül nem gyógyítással foglalkozó gazdasági, mszaki, ügyviteli, illetve a fizikai kisegítdolgozók együttesen az eg<strong>és</strong>zségügyben dolgozók több mint negyedét jelentik.17. táblázat: Betöltött állások száma az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátásban 2002Összes állás betöltött állások száma 178 439Összes betöltött orvosi állás 30 944Összes betöltött eg<strong>és</strong>zségügyi szakdolgozói állások 97 801ebbl: Ápoló, szakápoló 57 762Dietetikus 642Gyógytornász 1 549Szül<strong>és</strong>zn 2 067Védn 5 055Egyéb szakdolgozó 30 726Egy orvosra jutó eg<strong>és</strong>zségügyi szakdolgozó 3,2Egy orvosra jutó ápoló 1,9Forrás: KSH Eg<strong>és</strong>zségügyi statisztikai évkönyv 2002______________________________________ 44__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Az eg<strong>és</strong>zségügyi dolgozók hatvan százaléka önkormányzati alapellátásban, járóbeteg- <strong>és</strong> fekvbeteg-szakellátásbandolgozik, de míg az orvosoknak <strong>és</strong> gyógyszer<strong>és</strong>zeknek csak a fele, addig a szakdolgozókkétharmada, s az egyéb (nem orvosi <strong>és</strong> gyógyszer<strong>és</strong>zi) egyetemi végzettséghez kötött állásoknegyede van önkormányzati kézben.A gyógyításban dolgozó diplomások – orvosok, fogorvosok, gyógyszer<strong>és</strong>zek – képz<strong>és</strong>e négy városbanlév 11 egyetemi karon történik. A 2001-2002-es tanév eltt öt egyetemen (két budapestin <strong>és</strong>három vidékin) folyt a képz<strong>és</strong>. Ezt követen az egyetemek átszervez<strong>és</strong>e folytán egy orvostudományiegyetem van, ez a mindhárom karral rendelkez budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem,(hozzá csatolták a másik budapestit), míg a további három az európai hagyományoknak megfelelenintegrálódott nem orvostudományi karokkal rendelkez helyi egyetemekkel Debrecenben,Szegeden <strong>és</strong> Pécsett.A 2002/2003-as tanévben az orvostudományi egyetemek hallgatóinak száma 8841 volt, a nk aránya56,8%, enyhén növekv. 2002-ben 1037 orvosi, 174 fogorvosi <strong>és</strong> 300 gyógyszer<strong>és</strong>zi diplomátadtak ki, ami összességében közel 400 fs növeked<strong>és</strong> az 1998. évi mélyponthoz képest. Ez azonbantávolról sem jelenti a szakemberkínálat ennek megfelel növeked<strong>és</strong>ét, kritikus méreteket öltöttugyanis a friss diplomások pályaelhagyása.Az eg<strong>és</strong>zségügyi szakdolgozók képz<strong>és</strong>e alapveten három szinten valósul meg. Érettségi után 3éves iskolarendszer képz<strong>és</strong>ben történik az alapképz<strong>és</strong>, amelyre klinikai szakosítás épül: munkamelletti képz<strong>és</strong> keretében szakképesít<strong>és</strong>t lehet szerezni (pl. intenzív terápiás szakápoló, mtsnstb.).Fiskolai szinten kilenc fiskola nappali <strong>és</strong> levelez tagozatán folyik a diplomás szakdolgozók képz<strong>és</strong>e,fiskolán képzik a védnket, gyógytornászokat, dietikusokat, menttiszteket, ápolónket stb.A nappali tagozatos hallgatók száma a 2002/2003-as tanévben 4552 volt (kilenctizedük n), az esti,levelez tagozaton <strong>és</strong> távoktatásban tanulóké 3271. 2002-ben nappali, esti <strong>és</strong> levelez tagozatonegyüttesen 1503 diplomát adtak ki. A fiskolai képz<strong>és</strong>ben r<strong>és</strong>ztvevk száma folyamatosan növekszik.2000. évtl nyílt lehetség az egyetemi szint ápolóképz<strong>és</strong>re, amelyre fiskolai diplomával lehetjelentkezni. Jelenleg a képz<strong>és</strong> két egyetemen folyik. A kiadott diplomák száma 99.1999 októberében a fejlett országok gyakorlatának mintájára indult a diploma megszerz<strong>és</strong>e utáni kétéves gyakornokképz<strong>és</strong> (ún. rezidensképz<strong>és</strong>), 614 orvossal <strong>és</strong> 117 fogorvossal, akikhez 2000-ben189 gyógyszer<strong>és</strong>z csatlakozott. (A kiadott diplomák száma ennél jóval magasabb, 1014, 208 <strong>és</strong> 248volt; a különbség nagyr<strong>és</strong>zt a pályaelhagyóknak tulajdonítható.) A rezidensképz<strong>és</strong> célja, hogy azönálló munkavégz<strong>és</strong>sel még nem megbízható friss diplomást felk<strong>és</strong>zítse a gyakorlatra <strong>és</strong> els szakvizsgájukmegszerz<strong>és</strong>ére. A rezidensek bérét a központi költségvet<strong>és</strong> fizeti. Évente 1600-1800szakvizsga letételére kerül sor, egy orvos pályája során többet is megszerez. A felsfokú szakirányúszakképz<strong>és</strong>sel kapcsolatos feladatokat az Eg<strong>és</strong>zségügyi Szakképz<strong>és</strong>i <strong>és</strong> Továbbképz<strong>és</strong>i Tanács határozzameg <strong>és</strong> az Eg<strong>és</strong>zségügyi Felsfokú Szakirányú Szakképz<strong>és</strong>i <strong>és</strong> Továbbképz<strong>és</strong>i Bizottság útjánlátja el.6.4 Az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszer <strong>és</strong> tulajdonviszonyai6.4.1 AlapellátásA körzeti orvosi rendszert 1992-ben a háziorvosi szolgálattal váltották fel, aminek két f célja volt.Az egyik az orvos <strong>és</strong> beteg közötti viszony megváltoztatása a szabad háziorvos-választás bevezet<strong>és</strong>ével,s a háziorvosok javadalmazásának praxisuk létszámához köt<strong>és</strong>ével. Míg a körzeti orvosokcsakis körzetük lakosait láthatták el, a körzet lakosai pedig csak egyetlen orvoshoz fordulhattak, addiga háziorvosok praxisába más körzetben lakó is bejelentkezhet, miközben saját körzetében lakó______________________________________ 45__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________más körzet háziorvosát is választhatja. E változás eredményeként a háziorvosoknak versenyezniükkell a páciensekért, illetve azok megtartásáért, fontosabbá vált bizalmuk <strong>és</strong> orvosi tevékenységükkelvaló elégedettségük elnyer<strong>és</strong>e. Bár a szabad háziorvos-választás a ritkábban lakott vidéki körzetekbengyakorlatilag nem érvényesülhet, az ország lakosságának túlnyomó többsége számára hatásaegyértelmen pozitívnak tekinthet. A másik f cél az volt, hogy a háziorvosok ún. kapuri(gatekeeper) feladatokat lássanak el, váljanak a beteg <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer els találkozásipontjává, nyújtsanak annyi befejezett ellátást, amennyit csak lehetséges, s a háziorvos (a beteggelegyetért<strong>és</strong>ben) döntsön a szakellátás igénybevételérl, racionalizálja az ún. betegutat.A háziorvosi rendszer kiépít<strong>és</strong>nek, az ún. kapuri feladatok ellátásának alapfeltétele az alapellátásbandolgozók szakmai felk<strong>és</strong>zültségének fokozása volt. Ezt megelzen körzeti orvosi tevékenységetaz egyetemrl kikerülve, szakképesít<strong>és</strong> nélkül is lehetett folytatni. 1994-tl lehetháziorvostanból szakorvosi képesít<strong>és</strong>t szerezni (az általános orvostant váltotta fel; körzeti orvosok1998-ig kaptak haladékot megszerz<strong>és</strong>ére), <strong>és</strong> a háziorvosi ismeretek oktatása az egyetemi tananyagnakis r<strong>és</strong>zévé vált. 1990-ben létrehozták a szakma országos intézményét, az Országos HáziorvosiIntézetet, amelynek eldje az 1978-ban alapított Országos Körzeti Orvosi Intézet volt. 1998-tól azintézet neve Országos Alapellátási Intézet. 2002-ben 3653 dolgozó orvos rendelkezett háziorvosiszakvizsgával, ez a szám a háziorvosok felét teszi ki.18. táblázat: Háziorvosi szakvizsgát tett orvosok száma1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002Háziorvostan szakvizsgáttett orvosok száma2 143 525 922 1 062 401 233 174 191Forrás: KSH Eg<strong>és</strong>zségügyi statisztikai évkönyv 2002A háziorvosi rendszer egyelre nem képes kell hatékonysággal a kapuri feladatoknak megfelelni.Ez alól kivételt képeznek az irányított betegellátási modellkísérlethez csatlakozott praxisok (lásdk<strong>és</strong>bb). Az eg<strong>és</strong>zségügyi kormányzat az els idkben meglehetsen szkre szabta azon szakellátásokkörét, melyet a beteg a háziorvos beutalása nélkül is felkereshet, amit a páciensek jelents hányadaa szakellátásban addig megszokott szabad orvosválasztás korlátozásaként élt meg. Az eg<strong>és</strong>zségügyikormányzat visszalépni kényszerült, ami objektív akadályává vált a kapuri feladat ellátásának.Az ezredforduló után az eg<strong>és</strong>zségügy informatikai fejleszt<strong>és</strong>ének köszönheten elérhet közelségbekerült, hogy a háziorvosok legalább utólagosan információhoz jussanak a praxisukba tartozók<strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer találkozásairól (vizsgálatok, kezel<strong>és</strong>ek, felírt gyógyszerek stb.).Magyarországon 1990 decemberében 5864 orvosi körzet volt (orvos valamivel több, mert néhánytucat körzetet két orvos látott el), közülük 4447 volt a felntt <strong>és</strong> vegyes (felntteket <strong>és</strong> gyermekeketegyaránt ellátó; ez fleg a kisebb települ<strong>és</strong>ekre jellemz) körzet, <strong>és</strong> 1417 volt gyermekorvosi körzet.(A 14-18 év közöttiek választhatnak felntt vagy gyermek háziorvosi szolgálat között.) 1993-ban azimmár háziorvosi szolgálatok száma 6763, melybl 3627 felntt, 1651 vegyes, 1485 gyermek. Aszolgálatok száma lassan, idnként csekély mértékben visszaesve, de máig növekszik, 2002-ben6853 volt. Jelents átrendezd<strong>és</strong> történt az egyes típusok között: a felntt <strong>és</strong> gyermek szolgálatokszáma növekedett – mind számban, mind arányában az utóbbi nagyobb mértékben. A specializációnöveked<strong>és</strong>e egyértelmen pozitív jelenség (2002: felntt: 54%; vegyes: 23%; gyermek: 23%).______________________________________ 46__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________19. táblázat: Háziorvosi szolgálatok számaÉv végén 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002háziorvosi szolgálat 5864 6669 6802 6855 6890 6854 6876 6873 6853ebbl:területi ellátásikötelezettséggel.. 6227 6298 6341 6376 6376 6389 6399 6409területi ellátásikötelezettség nélkül.. 442 504 514 514 478 487 474 444ebbl:vállalkozásiformában.. 4180 4950 5367 5675 5872 6075 6202 6252háziorvosiszolgálatok %-ában.. 62,7 72,8 78,3 82,4 85,7 88,4 90,2 91,2Forrás: OEP Statisztikai évkönyvek, 1995-2002A háziorvosi szolgálatok túlnyomó többsége területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik, azonbanvan lehetség területi ellátási kötelezettség nélküli praxis mködtet<strong>és</strong>ére is. Erre akkor kerülhet sor,ha a háziorvosként való mköd<strong>és</strong> feltételeinek egyébként megfelel orvos praxisa legalább 200 fs;ekkor az OEP-nek szerzdnie kell az orvossal. A területi ellátási kötelezettség nélküli praxisokszáma 1994-ben 551 volt, zömük (426) az üzemeg<strong>és</strong>zségügyi szolgálathoz tartozott, nagy r<strong>és</strong>zük(126) a Magyar Államvasutak kötelékébe (ún. vasúteg<strong>és</strong>zségügy). Mivel finanszírozásuk e címen1995. október 1-tl megsznt, másokkal együtt „közönséges” eg<strong>és</strong>zségügyi vállalkozásként mködhettektovább. A területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi szolgálat legnagyobb csoportjamáig a vasúteg<strong>és</strong>zségügy, szolgálataik száma azonban jelentsen csökkent (2002. év végén: 66).A háziorvosi szolgálat létrejöttével együtt a finanszírozási rendszer is gyökeresen átalakult. A házi-orvosi finanszírozás alapja, legnagyobb hányada az ún. kártyapénz (capitation, „fejpénz”) lett, melyaz OEP háziorvosi kiadásainak (ügyeleti ellátás nélkül) 1993-ban valamivel több, mint felét tette ki,1994 óta pedig 72-78% között ingadozik. A kártyapénz nem csupán a praxisba jelentkezettek számától,hanem életkorától is függ, melyet pontrendszer közvetít (ún. korrigált fejkvóta). A legeg<strong>és</strong>zségesebb,az orvosi szempontból legkevesebb problémát adó 15-34 éves páciens „értéke” a finanszírozásszempontjából 1, a 35-59 évesé 1,5, a 60 évesek <strong>és</strong> idsebbeké pedig 2,5 pont. Az életkoriskála másik felén a helyzet ugyanez: a 0-3 évesek „értéke” 4 pont, a 4-14 éveseké ennek már csakfele, 2 pont. A kártyapénz meghatározásának alapja a praxishoz tartozó páciensek korrigált fejkvó-Az elmúlt évtizedben az egy háziorvoshoz bejelentkezett páciensek átlagos száma összességébenszerény mértékben csökkent (1993: 1464; 2002: 1427).A háziorvosok eltt az új rendszer indulása, 1992 óta nyitva állt a lehetség, hogy orvosi tevékeny-ségüket ne közalkalmazottként, hanem vállalkozói formában (egyéni vállalkozóként vagy betéti társaságbeltagjaként) lássák el, a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok pedig eleve csakígy mködhetnek. 1992 végén még csupán 145 vállalkozó háziorvos volt (a háziorvosok 2,3%-a),számuk azonban gyorsan emelkedett: 1996 végéig 4950-re ntt (72,8%), ettl kezdve a növeked<strong>és</strong>lelassult, de irányultsága változatlan maradt (2002 év végén a vállalkozó háziorvosok aránya91,2%). A háziorvosok vállalkozói formában való mköd<strong>és</strong>ét szokás privatizációnak, illetve funkcionálisprivatizációnak nevezni. Valójában olyan vállalkozásokról van szó, ahol a háziorvos lemondközalkalmazotti státuszáról, cserébe viszont az Országos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztártól a háziorvosiellátásért kapott pénzösszeget, mint praxisának bevételét – mely személyes jövedelmén kívülmagában foglalja a praxis mköd<strong>és</strong>ének egyéb költségeit is (a rendel fenntartási költségei, azasszisztens munkabére, a fogyóeszközök költségei stb.) – sokkal szabadabban használhatja fel.______________________________________ 47__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________tájának összesített pontértéke. Az orvosok betegekért folyó versenye esetleges negatív következményeinek(túl nagy, az ellátásminségét károsan befolyásoló praxisok kialakulása) elkerül<strong>és</strong>e érdekébena 2400 (vegyes körzet esetén 2600) feletti pontok beszámítása degresszív, fokozatosan csökkensúllyal történik. E határ felett a praxisbvül<strong>és</strong> nem eredményezi a bevételek arányos növeked<strong>és</strong>ét.A háziorvosi finanszírozásnak a fejkvóta mellett a legfontosabb eleme az ún. fix díj (kieg<strong>és</strong>zít díj),mely az egyes körzetek nagyságából ered különbségek hatásának tompítására szolgál. 2003. május1-tl azon felntt körzet háziorvosa, mely lakosainak száma nem éri el az 1200 ft – 182 000 Ft, ha1200 <strong>és</strong> 1500 f közé esik – 159 000 Ft, ha 1500 f felett van – 118 000 Ft fix havi díjban r<strong>és</strong>zesül.Vegyes körzet esetén e forintértékek némileg magasabbak (189 000 Ft, 164 000 Ft, 125 000 Ft).Gyermekkörzet esetén a lakosságszám alacsonyabb: 600 f alatt a fix díj 194 000 Ft, 600-800 fközött 171 000 Ft, 800 f felett 130.000 Ft.A fix díjnál kisebb jelentséggel bír a területi pótlék (területi kieg<strong>és</strong>zít díj), mely a háziorvos kör-zetén belüli közleked<strong>és</strong> eltér költségszintjének kiegyenlít<strong>és</strong>ére szolgál. 2001. december 1-tl a fvárosi<strong>és</strong> városi háziorvosok havi 26 000 Ft-ra, a községi háziorvosok 30 000 Ft-ra, ha a háziorvoskörzete több községre is kiterjed, 38 000 Ft-ra, ha pedig a körzethez külterületi lakott hely is tartozik<strong>és</strong> pacienseinek legalább negyede ott lakik, 43 000 Ft-ra jogosult. A háziorvos eseti díjazásra isjogosult, ha nem praxisához tartozó beteget lát el (eseti díj). Ennek maximuma 2002. január 1-tl500 Ft.Az egy háziorvosi praxisra jutó finanszírozás az 1993. évi 2,0 millió Ft-ról 2002-re 6,2 millió Ft-rantt, 2003-2004-ben pedig további dinamikus emelked<strong>és</strong> jellemz illetve várható.20. táblázat: A háziorvosi szolgálat finanszírozása, 1993-2002, millió Ft1993 1994 1995 1996 1997Háziorvosi finanszírozás 13 383,0 18 373,3 18 970,8 22 583,4 26 149,9Egy szolgálatra jutó finanszírozási összeg 2,0 2,7 2,8 3,3 3,8Ebbl: teljesítménydíj (kártyapénz) 7 163,2 13 153,2 13 937,2 17 141,5 20 385,1Ebbl: egy szolgálatra jutó teljesítménydíj 1,1 1,9 2,1 2,5 3,0Az összes százalékában 53,5 71,6 73,5 75,9 78,01998 1999 2000 2001 2002Háziorvosi finanszírozás 29 576,1 31 570,6 33 531,3 36 850,6 42 324,2Egy szolgálatra jutó finanszírozási összeg 4,3 4,6 4,9 5,4 6,2Ebbl: teljesítménydíj (kártyapénz) 22 230,7 23 178,9 24 861,5 27 596,1 31 213,8Ebbl: egy szolgálatra jutó teljesítménydíj 3,2 3,4 3,6 4,0 4,5Az összes százalékában 75,2 73,4 74,1 74,9 73,7Forrás: OEP Statisztikai évkönyvek, 1993-20022000-ben az alapellátásban területi ellátási kötelezettséggel önálló orvosi tevékenységet folytató orvosok(háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos) körében bevezet<strong>és</strong>re került a mködtet<strong>és</strong>i jog, mintvagyoni érték jog fogalma (2000. évi II. törvény). A mködtet<strong>és</strong>i jog alapján folytatott önálló orvositevékenységet az orvos kizárólag személyesen folytathatja, egy orvosnak csak egy mködtet<strong>és</strong>i______________________________________ 48__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________joga lehet, <strong>és</strong> a mködtet<strong>és</strong>i jog megilleti az örököst is, aki az orvosi tevékenységet folytathatja (haegyébként a szükséges feltételeknek megfelel, orvosi diplomával <strong>és</strong> háziorvosi szakvizsgával stb.rendelkezik) vagy a praxist eladhatja. 2001-tl lehetvé vált az is, hogy az orvosi rendel <strong>és</strong> teljesfelszerel<strong>és</strong>e az önkormányzat tulajdonából a mködtet<strong>és</strong>i joggal rendelkez orvos tulajdonába kerüljön(2001. évi CVII. törvény).Mindezek a fejlemények az eg<strong>és</strong>zségügyi alapellátás <strong>és</strong> az önkormányzatok elválásaként is értelmezhetk.Ennek ellenére a háziorvosi szolgálat az a terület, melyre az önkormányzatok szkös forrásaikbólmég a leginkább áldoznak, ahol a kiadások reálértékben is nttek. Saját forrásaikból 1996-ban 1978,4 millió Ft-ot fordítottak saját háziorvosi szolgálataikra, 2002-ben már 4837,4 millió Ftot.Az eg<strong>és</strong>zségügyi kormányzat az eg<strong>és</strong>zségügyi reformfolyamat keretében kórházak felé irányuló, folyamatosannövekv betegáramlást elssorban a háziorvosi ellátás szélesít<strong>és</strong>ével, finanszírozásánakátalakításával az ellátásra vonatkozó kompetencia-lista meghatározásával tervezi fékezni. Napirendenvan a háziorvosok fokozottabb bevonása a prevenciós tevékenységekbe, szrprogramokba.Az irányított betegellátási modellkísérlet (IBM)Az eg<strong>és</strong>zségügy reformja jelents mértékben az alapellátás megersít<strong>és</strong>ét célozza. Ennek egyik lehetségesmódja az irányított betegellátási modellkísérlet (IBM) keretében kerül kipróbálásra. AzIBM célja a rendelkez<strong>és</strong>re álló források hatékonyabb felhasználásával magasabb színvonalú ellátásbiztosítása. A modellkísérlet 1999-ben indult az Országgyl<strong>és</strong> 1998. év végi dönt<strong>és</strong>e alapján, melykimondta, hogy az Országos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztár legfeljebb 200 ezer lakosra kiterjeden finanszírozásiszerzd<strong>és</strong>t köthet olyan eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatókkal (ún. szervez), melyek vállaljákaz érintett lakosság teljes kör, a kötelez eg<strong>és</strong>zségbiztosítási rendszerben térít<strong>és</strong>mentesen, illetvetámogatás ellenében igénybe vehet eg<strong>és</strong>zségügyi ellátását, továbbá az általuk nem nyújtott szolgáltatásokszervez<strong>és</strong>ét. A létszámhatárt 2001-ben 500 ezerre terjesztették ki. 2002-ben hét szervez átlagosan476 053 ft látott el, a kísérletben 298 háziorvosi praxis vett r<strong>és</strong>zt. 2002-ben összesen2579,4 millió Ft, ebbl a gyógyító-megelz kassza terhére 1949,5 millió Ft megtakarítás került aszervezk számára kifizet<strong>és</strong>re. A megtakarítás mértéke átlagosan 10%-nak felel meg. Ennek közelfelét a kísérletben úttör szerepet játszó, Budapest közelében Veresegyház székhellyel mködMisszió Kht. érte el. Az IBM eredményei láttán a létszámhatárt 2003-ban 1 millió, 2004-re pedig 2millióra emelték.6.4.2 A járóbeteg-szakellátásAz eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszer középs, az alapellátás <strong>és</strong> a fekvbeteg-szakellátás közé es szintjea járóbeteg-szakellátás. Két formája az általános <strong>és</strong> a speciális járóbeteg-szakellátás. Az általánosjáróbeteg-szakellátás keretében a beteg a háziorvos (vagy más orvos, amennyiben az a beteg folyamatosellátását, gondozását végzi) beutalása vagy a beteg jelentkez<strong>és</strong>e (ha a beteg állapota indokolja,vagy jogszabály lehetvé teszi) alapján szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszereg<strong>és</strong>zségügyi ellátásban, fekvbeteg-ellátást nem igényl krónikus betegség esetén folyamatosszakorvosi ellátásban r<strong>és</strong>zesül. A speciális járóbeteg-szakellátás olyan betegségek ellátására szervezetteg<strong>és</strong>zségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi <strong>és</strong> szakmaifelk<strong>és</strong>zültséget (speciális diagnosztikai hátteret) igényel. Ezek dönten a gondozóintézeti ellátások.Általános járóbeteg-szakellátást a betegnek lakóhelye közelében kell biztosítani, hogy eg<strong>és</strong>zségi állapotánakveszélyeztet<strong>és</strong>e nélkül, tömegközleked<strong>és</strong> igénybevételével megközelíthesse.Az eg<strong>és</strong>zségügyi reformfolyamat egyik legfbb állandó célja, hogy r<strong>és</strong>zben az alapellátás, még in-kább a járóbeteg-szakellátás a befejezett (definitív) ellátások nyújtásával a kórházak felé irányulóbetegáramlást mérsékelje. A járóbeteg-ellátás azonban egyre inkább összekapcsolódik a fekvbeteg-szakellátással,a járóbeteg szakrendel<strong>és</strong>eket egyre inkább a kórházak mködtetik. (A függetlenintézetek súlya csökken, a kórházi ambulanciáké növekszik.) A járóbeteg-szakellátás teljesítménye-______________________________________ 49__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________inek növeked<strong>és</strong>e nem csökkentette a fekvbeteg-szakellátás igénybevételét, ami nem magyarázhatóa lakosság korösszetételének változásával, az ok a finanszírozási rendszer sajátosságaiban található.Nem csupán a kórházak mködtetnek szakambulanciákat, járóbeteg intézményként besorolt intézményekis végez(het)nek fekvbeteg-ellátást, vagy egynapos (seb<strong>és</strong>zeti) beavatkozásokat. Mindennekellenére a járóbeteg-szakellátás külön ellátási formaként való számbavétele indokolt, amitszakmai okok mellett többek között sajátos finanszírozási megoldásai <strong>és</strong> a magántke viszonylagnagyobb szerepe is alátámaszt. (2002-ben vállalkozásokhoz került az OEP finanszírozás 89,0%-amvesekezel<strong>és</strong>, 82,3%-a az otthoni szakápolás esetén.)A járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények száma 1995. év vége <strong>és</strong> 2002. év vége között 269-rl475-ra ntt (76,6%), e növeked<strong>és</strong> azonban inkább szervezeti változásoknak tulajdonítható, mintsemúj kapacitások létrejöttének. A kapacitások növeked<strong>és</strong>ét sokkal inkább a teljesített éves orvosi munkaórákszámának alakulása mutatja, mely 1995 <strong>és</strong> 2002 között több mint negyedével, 13 056 millióról16 505 millióra ntt. A növeked<strong>és</strong> különbözképpen érintette az egyes szakterületeket. Mígröntgen-vizsgálatok esetén megkétszerezd<strong>és</strong> történt, a legnagyobb súllyal latba es klinikai szakmákesetén (melyek az összes munkaóra több mint felét teszik ki) a növeked<strong>és</strong> átlag feletti (29,6%),addig a laboratóriumi vizsgálatok átlag alatt nttek (22,5%), a fogászat visszaesett (4,1%). Mindezta gyógykezel<strong>és</strong>i (vizsgálati) esetek számának növeked<strong>és</strong>e indokolja, melyek száma 1995 <strong>és</strong> 2002között 60 millióról 64 millióra ntt.A járóbeteg-szakellátás finanszírozása két különböz módon történik. Az egyik mód a feladatfinan-szírozás, melyet a gondozóintézeti tevékenységek esetén, <strong>és</strong> a teljesítményfinanszírozás, melyet azáltalános járóbeteg-szakellátás, képalkotó diagnosztika (CT, MRI), mvese-kezel<strong>és</strong> <strong>és</strong> az otthonápolásesetén alkalmaznak. A gondozóintézeti tevékenységek feladatfinanszírozását a kapacitások fenntartásánakközeg<strong>és</strong>zségügyi vonatkozásai indokolják.A teljesítményfinanszírozás a német eg<strong>és</strong>zségügyi rendszerbl adaptált pont<strong>rendszere</strong>n alapul, melya beavatkozások egyes fajtáira állapít meg pontértékeket (ún. „német pontrendszer”), melyek azegyes beavatkozások közötti költség-arányokat tükrözik. (Zárt fee-for-service rendszer, melyben afinanszírozó rögzíti az egyes beavatkozások árarányait <strong>és</strong> meghatározza a kifizethet összeget.) Aszolgáltatók bevétele három tényez függvénye, melybl csak egyikre van befolyásuk, a saját –pontértékben kifejezett – teljesítményükre, a másik kettre, a többi szolgáltató teljesítményére <strong>és</strong> akasszában rendelkez<strong>és</strong>re álló összegre nem. Az ún. zárt kassza a kiadások korlátozására szolgál.1993. július 1. <strong>és</strong> 1998 között a szolgáltatók a teljesítménydíj mellett fix összeget is kaptak, st ateljesítménydíj csak 1996-ban haladta meg a fix összeget. 1999-tl már nincs fix összeg. 2000 áprilisáiga teljesítmény egy pontjára es forintértéket havonta állapították meg, az az összteljesítménytlfüggen „lebegett”. 2000 áprilisától a kiszámíthatóság érdekében a pontértéket elre meghirdetik,a havi ingadozások kiegyenlít<strong>és</strong>ére pedig tartalékalap szolgál. E rendszer akkor tartható fenn, haa teljesítmények keretek között tartását hatékony adminisztratív eszközök is szolgálják.korlátai.JelentsekAz egy finanszírozási eset több beavatkozás együttese. A teljesítményfinanszírozás negatív mellék-hatásaként az egy esetre jutó átlagos beavatkozásszám 1994 <strong>és</strong> 1998 között 3,3-ról 5,3-ra ntt. (Azesetszám növeked<strong>és</strong>ének ersebb a korlátja, bár az is növekedett.) Ezt követen a növeked<strong>és</strong> ütemétsikerült lefékezni, 2002-ben 5,6 volt. Az egy esetre jutó beavatkozásszám-növeked<strong>és</strong>nek is vannaka teljesítmények közötti regionális különbségek: míg 2002-ben Közép-Magyarországon(Budapesten <strong>és</strong> Pest megyében) az országos átlagot jóval meghaladó volt az esetszám, 100 lakosra805 (az országos átlag 670), az átlagos beavatkozásszám pedig 5,7 (országos átlag 5,6), Észak-Magyarországon 100 lakosra mindössze 541 esett – ez a legkisebb régiós érték –, az átlagos beavatkozásszám5,7. Dél-Dunántúl 653 esetszámát 4,8 átlagos beavatkozásszám kíséri, mely az országbana legalacsonyabb.______________________________________ 50__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________21. táblázat: A járóbeteg szakellátás finanszírozása1993. II. félév 1994 1995 1996 1997Finanszírozási összeg (millió Ft) 8105,1 19 116,3 25 409,6 31 820,4 37 390,6ebbl:teljesítménydíj 3166,7 6 755,1 10 506,0 19 047,7 32 021,6fix összeg 4938,4 12 361,2 14 903,6 12 772,7 5 361,9egy esetre jutó összeg (Ft) na. 346 426 476 494egy beavatkozásra jutó összeg (Ft) na. 106 117 122 1251998 1999 2000 2001 2002Finanszírozási összeg (millió Ft) 42 720,1 47 478,6 53 069,3 64 009,2 74 428,2ebbl:teljesítménydíj 38 425,1 47 478,6 53 069,3 64 009,2 74 428,2fix összeg 4 295,0 megszntegy esetre jutó összeg (Ft) 710 839 893 1 041 1 094egy beavatkozásra jutó összeg (Ft) 135 144 164 193 194F orrás: OEP Statisztikai évkönyvek, 1993-2002A járóbeteg-szakellátásban az engedélyezett (tervezett) szakorvosi állások száma 2002-ben 6092,9volt, a gondozóintézeti ellátásban 334,4, az üres állások aránya 8,6%, illetve 13, 4%, az elbbi mutatóaz elmúlt néhány évben fokozatosan javul A betöltött állások közül 4597, illetve 232 fállást jelent(82,6%, illetve 74,3%), a többi r<strong>és</strong>zállás. A vállalkozási formában dolgozó szakorvosok aránya13,7%, illetve 8,6%. Legnagyobb arányban a járóbeteg-szakellátás r<strong>és</strong>zfoglalkozású szakorvosaiközött találhatók vállalkozási formában dolgozók, közel kétötödük vállalkozó. A járóbetegszakellátástnagyobb orvoshiány jellemzi, mint a fekvbeteg-szakellátást. A szakdolgozók számakét <strong>és</strong> félszerese az orvosokénak, 2002-ben 14 675,9 f volt, az üres állások aránya 2,9%.A járóbeteg-szakellátáson belül az önkormányzati szférában a szakmai tevékenységet ellátók száma(szakorvosok <strong>és</strong> szakdolgozók) az 1996. évi 17 000-rl 2002-re 13 958-ra csökkent, a kiszolgálószemélyzet létszáma (intézményüzemeltet<strong>és</strong>hez kapcsolódó létszám) ugyanezen idszak alatt 4788-ról 3288-ra csökken. A szakmai tevékenységet ellátók esetén az üres álláshelyek száma 2001-benmeghaladta az 1200-at, ami 2002-ben 1600 fölé ntt. A kiszolgáló személyzet 500 fs hiánya azonban400 fre csökkent. Az önkormányzatok 1996-ban saját forrásból 9301,4 millió Ft-ot költöttek ajáróbeteg-szakellátásra, 2002-ben 11 619,0 millió Ft-ot. A szerény nominális gyarapodás jelentsreálérték-veszt<strong>és</strong>t takar.OEP gyógyító-megelz kasszájában önálló finanszírozási tételként 1996-ban jelentek meg a kép-öt), a vizsgálatok száma kétalkotó diagnosztikai eljárások, a komputertomográf (CT) <strong>és</strong> a mágneses magrezonancia (MRI)vizsgálatok. 2002-ben 64 intézmény 69 gépén 408,1 ezer betegen 764,2 ezer CT-vizsgálatot végeztek,ami 4239,6 millió Ft-ba került (2000-ben 3569,7 millió Ft-ba). A betegek <strong>és</strong> a vizsgálatok számadinamikusan növekszik (2000-ben 80 ezerrel kevesebb betegen 200 ezerrel kevesebb vizsgálatotvégeztek), csekélyebb mértékben n az egy betegre es vizsgálatok száma (2000 <strong>és</strong> 2002 között1,74-rl 1,87-re), az egy vizsgálatra, illetve betegre es költség viszont nominálértéken is csökken(6290 Ft-ról 5548-ra, illetve 10 972 Ft-ról 10 387 Ft-ra).MRI-vizsgálatot 2002-ben 25 intézmény végzett (elz évben még csakév alatt több mint negyedmillióval (570,2 ezerrl 826,3 ezer fre), a vizsgált beteg száma közel______________________________________ 51__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________50 ezer fvel (136,5 ezerrl 182,7 ezerre) ntt. A finanszírozási összeg növeked<strong>és</strong>e is dinamikusvolt, két év alatt 3685,2 millió Ft-ról 4663,0 millió Ft-ra. A CT-vizsgálatokhoz hasonlóan az egyvizsgálatra, illetve betegre es nominális költségek csökkentek (6464 Ft-ról 5643 Ft-ra, illetve 27004 Ft-ról 25 523 Ft-ra).A fekvbeteg-szakellátás intézményei: tulajdonosok <strong>és</strong> kapacitásokA kórházak tulajdonosai elssorban az önkormányzatok, másodsorban az állam, melynek képviseletébena szakminisztérium gyakorolja a klinikák <strong>és</strong> az országos intézetek feletti tulajdonjogot, s kváazegyes minisztériumok kór-zi-állami tulajdonnak tekinthetk a Magyar Államvasutak (MÁV) <strong>és</strong>házai (Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium <strong>és</strong> Igazságügyi Minisztérium). Magyarországonjelents számban léteznek egyházi <strong>és</strong> alapítványi tulajdonban lév kórházak is, bár ezekA mvese-kezel<strong>és</strong>ben 2002-ben havi átlagban 5467 f r<strong>és</strong>zesült, ami több mint ezer fs növeked<strong>és</strong>két év alatt. Ugyanezen idszak alatt a finanszírozási összeg 10 476,8 millió Ft-ról 13 313,6 millióFt-ra ntt. A növeked<strong>és</strong> oka a létszámnöveked<strong>és</strong>, az egy betegre, illetve kezel<strong>és</strong>re jutó összegreálértékben csökkent.Az otthoni szakápolást – amely a beteg otthonában illetve tartózkodási helyén orvosi rendel<strong>és</strong>revégzett szakápolói tevékenységet jelenti – 1996 óta finanszírozza az OEP, elterjed<strong>és</strong>e 1998-99-tláltalános. Fejleszt<strong>és</strong>ének eg<strong>és</strong>zségpolitikai célja a jóval költségesebb kórházi ellátás kiváltása. Otthonápolástháziorvos rendelhet el, illetve a járóbeteg- vagy fekvbeteg-szakellátás szakorvosa, decsak abban az esetben, ha szerzd<strong>és</strong>e van szakápolást nyújtó szolgáltatóval. 2002-ben 359 szolgálatmködött az országban, többnyire társas vagy magánvállalkozási formában. Egy szakápoló egy naplegfeljebb 5, szakirányú terápiás szolgáltatás esetén napi 4 vizitet teljesíthet, a r<strong>és</strong>zmunkaidbenfoglalkoztatottak idarányosan kevesebbet. 2003-ban a vizit alapdíja 2850 Ft. A tényleges díjat azalapdíj <strong>és</strong> szorzók alkalmazásával kell kiszámítani. A szorzószám függ a beteg állapotától (teljesvagy r<strong>és</strong>zleges ápolás szükséges, illetve önellátásra képes a beteg) <strong>és</strong> a vizitek számától. A szolgáltatóa szorzóval korrigált alapdíj mellett bizonyos esetben területi pótlékra is jogosult, mely a vizitdíj10%-a.2002-ben közel negyvenezer f r<strong>és</strong>zesült otthoni szakápolásban, 55,5%-uk szakirányú terápiás szolgáltatásban,melynek zöme gyógytorna volt. Az egy fre jutó vizitek száma 22,7. A vizitek kéthar-madát 65 éven felülieknél teszik.6.4.3 Fekvbeteg-gyógyintézeti ellátásA fekvbeteg ellátás Magyarországon három szintre tagozódik A kórházi ellátás alsó szintjén azalapvet osztályokkal rendelkez városi kórházak állnak, amelyek mindenki számára elérhetk la-kóhelyük 25-30 kilométeres körzetében. A következ szintet képezik a megyei kórházak, amelyektöbb budapesti kórházzal együtt néhány szakma esetében regionális központként is mködnek. Azországos intézetek <strong>és</strong> az egyetemi klinikák regionális <strong>és</strong> országos feladatkörrel egyaránt rendelkeznek.Az eg<strong>és</strong>zségügy országos intézetei gyógyító, módszertani <strong>és</strong> szakmapolitikai feladatokat látnakel. Az országos gyógyító intézetek az egyetemi klinikákkal együtt szakterületükön a progresszív ellátáscsúcsintézményei.A <strong>magyarország</strong>i eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszer legfbb strukturális problémája kórházközpontúsága:az ellátás túlságosan gyakran <strong>és</strong> sokszor indokolatlanul történik – az alapellátás <strong>és</strong>/vagy a járóbeteg-szakellátás helyett, azt mintegy átugorva – az ellátórendszer legfels <strong>és</strong> legköltségesebb szintjén. Akórházak költségessége mellett népességföldrajzi elhelyezked<strong>és</strong>ük egyenetlensége is problémák forrása.A leggyakrabban – de nem kizárólagosan – említett probléma a kórházi kapacitások fvárosbakoncentrálódása: a nem eg<strong>és</strong>zen kétmilliós, az ország népességének kevesebb, mint ötödével rendelkezBudapesten található az összes kórházi ágy közel 40%-a. A fváros vonzáskörzete <strong>és</strong> akórházi ellátás országos hatáskör csúcsintézményeinek budapesti székhelye indokolja a népességaránytmeghaladó kórházi ágyszámarányt, de ennek mértéke mindenképpen túlzott.______________________________________ 52__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________ágyszáma csekély. (Ez utóbbiakat a nemzetközi terminológia gyakran, mint „magán non-profit” határozzameg). Magyarországon két magántulajdonban lév kórház („magán for-profit”) is van.Szemben számos olyan országgal, ahol az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer társadalombiztosításként vanmegszervezve, az Országos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztár nem kórháztulajdonos. A társadalombiztosítástulajdonosi körbl való kiszorulása 1990-ben, a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásávaldlt el, mely a kórházakat a megyei <strong>és</strong> települ<strong>és</strong>i önkormányzatok tulajdonába adta.22. táblázat: Kórházak <strong>és</strong> engedélyezett kórházi ágyak száma tulajdonosok,illetve aktív <strong>és</strong> krónikus ellátás szerint, 2002. december 31-én(OEP-pel szerzd<strong>és</strong>t kötött intézmények)KórházakKórházi ágyak száma Átlagos kórházi ágyszámaktív krónikus összesen aktív krónikus összesenÖnkormányzatok 116 47 075 14 249 61 324 406 123 529ebbl:vidéki 98 38 802 10 573 49 375 396 108 504fvárosi 18 8 273 3 676 11 949 460 204 664Szakminisztérium ebbl:klinikák21410 5556 8443 24431413 7997 1585031711 154796571790országos intézetek 17 3 711 2 930 6 641 218 172 391MÁVHM, BM461 1331 5224275101 5602 03228325410785390339IM2 262 346 608 131 173 304Egyházi, alapítványi,<strong>és</strong> egyéb28 1 057 1 072 2 129 38 38 76ebbl:egyházi 9 981 628 1 609 109 70 179alapítványi 17 36 424 460 2 25 27egyébMagán214002068606820010683068Összesen 178 61 604 19 916 81 520 346 112 458Forrás: Gyógyinfok - MEDINFOAz Országos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztár 2002-ben 178 kórházzal 81 520 ágyra szerzdött (ún. engedélyezettágyszám). Az önkormányzati tulajdonban 116 kórház van, a kórházak közel kétharma-a kórházi ágyak háromnegyede. A fvárosé az önkormányzati ágyak ötöde, ami lakosságará-da,nyának megfelel. A szakminisztérium tulajdonában 21 kórház található, melybl 4 egyetemi klinika(Budapest, Debrecen, Szeged <strong>és</strong> Pécs) <strong>és</strong> 17 ún. országos intézet. Az intézmények 11,8%-a akórházi ágyak 16,9%-át foglalja magába. Ha ehhez hozzátesszük a kvázi-állami tulajdonnak tekinthetminisztériumi tulajdonban lév kórházakat (ide értve a Magyar Államvasutak kórházait is),akkor a kórházak 18,5%-a, a kórházi ágyak 22,1%-a állami tulajdonban van.A magán non-profit kórházak száma 28, ez a kórházak 15,6%-a, de ágyszámuk az összesnek csaktöredéke, 2,6%. Ebbl 9 egyházi (katolikus, református <strong>és</strong> izraelita), 17 alapítványi, <strong>és</strong> kett nehe-besorolható egyéb. Az OEP egy magán for-profit kórházzal is szerzd<strong>és</strong>ben áll. Megemlítend,zenhogy a kórházak száma ennél valamivel több: egy magánkórháznak <strong>és</strong> néhány szanatóriumnaknincs szerzd<strong>és</strong>e az OEP-pel.Magyarországon – európai összehasonlításban – viszonylag kev<strong>és</strong>, de nagyméret kórház található,a kórházankénti átlagos ágyszám 458. A kórházak mérete azonban jelents szórást mutat, például31 kórház ágyszáma nem haladja meg a százat. E kis kórházak – valójában ápolási otthonok, szanatóriumok,alkohol- <strong>és</strong> drogrehabilitációs intézmények, hospice stb. – zömmel alapítványi tulajdon-______________________________________ 53__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________ban vannak, bár akad köztük egyházi <strong>és</strong> önkormányzati tulajdonban lév is. A fekvbetegszakellátóintézményrendszer csúcsán a négy egyetemi klinika található 1790 átlagos ágyszámmal,az országos intézetek közepes méreteknek számítanak <strong>magyarország</strong>i viszonyok közt, átlagos ágyszámuk391. Az önkormányzati kórházak közül a fvárosiak <strong>és</strong> megyeiek az átlagosnál nagyobbak.A legkisebbek az alapítványi kórházak, átlagosan 27 ággyal.A kórházi ágyak megkülönböztethetk aszerint, hogy azok az aktív vagy a krónikus ellátás céljátszolgálják. Aktív ellátás esetén az eg<strong>és</strong>zségi állapot mielbbi helyreállítása a cél, s a kezel<strong>és</strong> idtartama,illetve befejez<strong>és</strong>e többnyire tervezhet, <strong>és</strong> az esetek többségében rövid idtartamú. Krónikusellátás esetén a cél az eg<strong>és</strong>zségi állapot stabilizálása, fenntartása, illetve helyreállítása, melynek id-tartama, illetve befejez<strong>és</strong>e általában nem tervezhet, <strong>és</strong> jellemzen hosszú idtartamú. A népességöreged<strong>és</strong>e, illetve a krónikus ellátás <strong>szociális</strong> vonatkozásai a krónikus ágyak arányának növeked<strong>és</strong>eirányába hat, így ezt lehetett valószínsíteni Magyarországon is. 1990-2000 között az aktív <strong>és</strong> krónikuságyak 70:30-as aránya alig módosult, 2001-ben azonban jelents változás következett be: akrónikus ágyak száma 7350-el csökkent, miközben az aktívaké 4052-vel ntt. Ennek oka azonbannem strukturális változás volt, hanem meglév tdgyógyászati ágyak átminsít<strong>és</strong>e, mely valójábanfinanszírozásuk módjának megváltozását jelentette. Ezzel kialakult az aktív <strong>és</strong> krónikus ágyakjelenlegi háromnegyed-egynegyedes aránya.Az 1960-1970-es években az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer fejlettségét – az orvosok lakosságszámra vetítettaránya mellett – a kórházi ágyak számával mérték a világ nyugati <strong>és</strong> keleti felében egyaránt. Az1980-as években azonban Nyugaton felismerték, hogy az ágyszám magasabbá vált a szükségesnél,a felesleges kapacitás pedig költségnövel tényez, ezért hozzákezdtek visszafejleszt<strong>és</strong>éhez. Ezt azirányt Magyarország csak a rendszerváltás után, az 1990-es évek közepén kezdte követni. 1994 <strong>és</strong>1997 között közel húszezer ágy sznt meg, 2001-ben pedig több mint 3 ezer. Bár a kórházi ágyakegyötöde eltnt, számuk még így is magasnak számít hasonlóan több EU tagországhoz (példáulAusztria, Németország).15. ábra: Kórházi ágyak száma (100.000 fre) Magyarországon <strong>és</strong> néhány EUtagállamban1 100100.000 lakosra jutó orvos1 000900800700600500400MagyarországBelgiumÍrországHollandiaFranciaországAusztriaNémetországOlaszország3001990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002évekForrás: WHO HFA online______________________________________ 54__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A kórházak finanszírozásaAz E. Alap gyógyító-megelz kasszájának a fekvbeteg-szakellátás a legnagyobb tétele.A kórházi ágyszám-csökkent<strong>és</strong> akkor járthatott volna jelents forrás-felszabadítással, ha eg<strong>és</strong>z kórházak,de legalábbis kórházi r<strong>és</strong>zlegek, osztályok kerültek volna bezárásra. Erre azonban elvétvekerültsor, aminek oka elssorban a <strong>magyarország</strong>i kórházak jellemzen nagy mérete. Az eg<strong>és</strong>zség-ügyi kormányzat igyekezett elkerülni az ellátási problémák kialakulását. A kórházi ágyszámcsökkent<strong>és</strong>ezért valójában a kórházi ágyak „megritkítását” jelentette. Néhány esetben azonban sorkerült kórházak felszámolására is.A <strong>magyarország</strong>i kórházak épít<strong>és</strong>zi <strong>és</strong> épületgép<strong>és</strong>zeti állapota egyaránt sok kívánnivalót hagy magaután, az épületek több mint harmada 1945 eltt épült, közel felük pedig az 1950-1985 közöttiévekben, a modern kórházépít<strong>és</strong> szabályainak megfelel kev<strong>és</strong> található köztük (jellemzen a pavi-lon<strong>rendszere</strong>k). A 2000-ben meghatározott ún. minimum-feltételeknek az aktív fekvbeteg osztályok96%-a nem tudott eleget tenni, így csak ideiglenes, vagy határozott idej mköd<strong>és</strong>i engedélytkaptak. Ez még akkor magas arány, ha e feltételek nemzetközi összehasonlításban is túlzottan szigorúak.23. táblázat: A fekvbeteg-szakellátás társadalombiztosítási finanszírozása, mFtFekvbetegszakellátásaktív fekvbetegszakellátáskrónikus fekvbetegellátás1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002133 619 156 959 184 675,3 211 455,5 222 795,5 249 944,2 294 576,0116 070 135 264 159 464,2 182 477,4 191 141,4 214 863,2 254 713,313 787 16 148 18 766,2 21 132,4 22 949,0 25 753,8 28 358,8Forrás: PM költségvet<strong>és</strong>i zárszámadásokA <strong>magyarország</strong>i eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer mköd<strong>és</strong>ének egyik alapelve, hogy a folyó kiadásokat azOEP finanszírozza (az nem tartalmazza az amortizáció fedezetét), a tulajdonosok, elssorban az ön-pedig a tkekiadásokat állják. Állami kórházak esetén az állami költségvet<strong>és</strong> elvilegkormányzatoktartalmazza e kiadásokat, míg az önkormányzatoknak ezt saját (nem nevesített) bevételeikbl kellbiztosítaniuk. A megyei önkormányzatoknak erre nagyon csekély lehetségük van (a megyék költségvet<strong>és</strong>énekáltalában több mint felét teszi ki a megyei kórházak költségvet<strong>és</strong>e), számukra a központiköltségvet<strong>és</strong>bl elnyerhet címzett <strong>és</strong> a céltámogatások jelentik a szükséges források megszerz<strong>és</strong>éneklehetségét. A városi önkormányzatok területi ellátási kötelezettséggel rendelkez kisebbkórházaiban pedig olyan betegek kezel<strong>és</strong>e folyik, akiknek több mint fele e területen kívülrlérkezik. Az önkormányzatok saját forrásból 1996-hoz képest nominálisan is egyre kevesebbet fordítanakkórházaikra.______________________________________ 55__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________24. táblázat: Önkormányzatok kórházi kiadásai saját forrásból, 1996-2002, mFtFekvbetegk1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002llá áÖsszesen 32 863,628 19 362,016 21 449,973 18 351,808 19 469,836 20 792,347 27 431,850Aktív fekvbetegellátás28 633,942 16 486,615 18 498,377 16 247,355 17 279,037 18 490,608 23 209,354Rehabilitációt,utókezel<strong>és</strong>t <strong>és</strong>gondozást nyújtó 1 537,582 1 195,888 1 328,370 1 244,754 1 169,297 877,055 1 921,745fekvbetegellátásKrónikus fekvbe-teg ellátás2 692,104 1 679,513 1 623,226 859,699 1 021,502 1 424,684 2 300,751Forrás: ÁHH-MedinfoA fekvbeteg-szakellátás finanszírozása 1993. július 1. eltt a globális költségvet<strong>és</strong> elve alapján történt:a kórházak folyamatos mköd<strong>és</strong>ükre meghatározott éves költségvet<strong>és</strong>t kaptak, melynek nagyságátidrl-idre felülvizsgálták, s ennek során a régi mértékbl indultak ki (ún. bázisfinanszírozás).Ezt a módszert az aktív fekvbeteg-ellátásban 1993. július 1-tl fokozatosan teljesítményfinanszírozásváltotta fel, mely 1998. február óta tekinthet teljesnek. A teljesítményfinanszírozás lényege,hogy a kórházak bevétele az általuk kezelt betegek számától <strong>és</strong> a számukra nyújtott ellátásbonyolultságától függ. A teljesítményfinanszírozás a Homogén Betegség Csoportok (HBCs) besorolásirendszerén alapul, mely az USA-ban 1983 óta a 65 éven felülieknek eg<strong>és</strong>zségügyi ellátástnyújtó Medicare finanszírozási rendszerében alkalmazott DRG (Diagnosis Related Groups) besorolásadaptációja. Magyarországon 2001. április 1-je óta a HBCs 4.3 verziója van érvényben.A HBCs esetosztályozási rendszer, melyben a betegségeket (kórházi eseteket) gyógyításuk szakmaitartalma <strong>és</strong> költségessége szempontjából homogén csoportokba sorolják, majd számos tényez figyelembevételével (diagnózis, beavatkozás, bizonyos esetekben a beteg életkora stb.) meghatározzákaz egyes csoportok költségességének egymáshoz viszonyított arányát ún. súlyszámok alkalmazásával.(Az átlagos költségigény betegségcsoport súlyszáma 1.) A kórház teljesítménye az általanyújtott kezel<strong>és</strong>ek súlyszámainak összege, melyért az OEP e súlyszámok <strong>és</strong> az elre meghirdetettalapdíj szorzatának megfelel összeget fizet. A költségek kézben tartása érdekében azonban a kórházikassza zárt, a kifizet<strong>és</strong>ek nem léphetik túl az elre meghatározott mértéket, amit ún. korrekcióval(korrekciós szorzókkal) érnek el.A teljesítményfinanszírozás számos elnnyel rendelkezik, így érvényesül a „pénz követi a beteget”elv, ami egyr<strong>és</strong>zt növeli beteg kórház-választási szabadságát, másr<strong>és</strong>zt az a kórház ér el magasabbbevételt, mely több <strong>és</strong> bonyolultabb esetet lát el, valamint növekszik a hozzáfér<strong>és</strong> egyenlsége. Továbbáköltséghatékonyságra ösztönöz (ami nagyr<strong>és</strong>zt a gyógyítás minségi elemeinek fokozottabbérvényre juttatásával érhet el), mivel a megtakarítás az intézménynél marad. A kórház szempontjábólfontos a tervezhetség, kiszámíthatóság növeked<strong>és</strong>e. Vannak azonban hátrányai is, elssorbanaz, hogy indokolatlan teljesítménynöveked<strong>és</strong>re ösztönöz. Az adott HBCs-verzió hibáitól függenpedig a kórházak hajlamosak más intézmény felé terelni a „rosszul fizet” betegségekben szenvedket.Kétségtelen, hogy a <strong>magyarország</strong>i eg<strong>és</strong>zségügy egyik legnagyobb problémája a kórházi teljesítményekindokolatlan növeked<strong>és</strong>e. A teljesítményfinanszírozás negatív mellékhatásaként felpörgteljesítményekrl tanúskodik a kórházakból elbocsátott betegek folyamatosan <strong>és</strong> töretlenül növekvaránya, melynek mértéke az EU tagországai között a legmagasabbak egyike volt az 1990-esévtizedben (csak Finnországé volt magasabb), az ezredforduló után egyértelmen a legmagasabb.Míg nálunk évente 100 lakosra 25, addig Hollandiában csupán 10 kórházi elbocsátás jut.______________________________________ 56__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________16. ábra: Kórházakból elbocsátott betegek (100 fre)Magyarországon <strong>és</strong> néhány EU tagországban3025201510MagyarországEU-átlagDániaFinnországÍrországHollandiaSpanyolországNémetország51990 1992 1994 1996 1998 2000 2002Forrás: KSH Eg<strong>és</strong>zségügyi statisztikai évkönyv 2002 <strong>és</strong> HFA online16. ábra: Kórházba felvett betegek száma (100 fre) Magyarországon <strong>és</strong> néhányEU tagállamban30100 fre jutó betegfelvétel252015105MagyarországEU 15 átlagDániaFinnországÍrországHollandiaSpanyolországNémetország01990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002évekA teljesítményfinanszírozás pozitív hatásaként folyamatosan <strong>és</strong> töretlenül rövidült (mintegy négynappal) az átlagos kórházi ápolási id az 1990. évi 12,7 napról a 2002. évi 8,5 napra, az aktív ellátásesetén ez értelemszeren rövidebb volt (1990: 9,9; 2002: 6,9), a krónikus ellátás esetén hosszabb(1990: 32,2; 2002: 30,5). A csökken<strong>és</strong> aránya közel azonosnak mondható. (Valójában kevesebbember, de évente többször kerül kórházba, sok esetben azért, mert az elz kórházi kezel<strong>és</strong> nemhozta meg a kívánt eredményt. Ezért önmagában félrevezet az átlagos kórházi ápolási id rövidül<strong>és</strong>étpozitív fejleménynek tekinteni.)Kedvezen alakult az ágykihasználás is, bár csak szerény mértékben: aktív ágyak esetén az 1990.évi 74,9%-ról a 2002. évi 77,8%-ra, krónikus ágyak esetén ugyanezen idszakban 84,6%-ról86,3%-ra. Érdemes megemlíteni, hogy az 1980-as évek közepén az ágykihasználtság ennél magasabbvolt.Az eg<strong>és</strong>zségpolitika a teljesítményhajsza ellen egyr<strong>és</strong>zt a kórházi kapacitások szkít<strong>és</strong>ével próbálfellépni, de ez a legfontosabb szegmensben (önkormányzati kórházak) csak közvetett eszközökkeltörténhet. Többek közt ezt célozza a Regionális Eg<strong>és</strong>zségügyi Tanácsok létrehozása. Másr<strong>és</strong>zt ezt a______________________________________ 57__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________célt szolgálják azok a törekv<strong>és</strong>ek, melyekkel a járóbeteg- <strong>és</strong> a fekvbeteg-szakellátás finanszírozásátigyekeznek közelíteni egymáshoz. Megemlítendk adminisztratív lép<strong>és</strong>ek, mint például a havisúlyszámoknak az elz év azonos idszakát 5%-osnál (járóbeteg-szakellátásban 10%-osnál) nagyobbmértékben meghaladó teljesítmény esetén a szolgáltató írásos indokolása <strong>és</strong> az OEP kötelezenlefolytatandó ellenrz<strong>és</strong>e 2003. szeptember 1-tl. Végül több európai ország gyakorlatáhozhasonlóan a járó- <strong>és</strong> fekvbeteg szakellátásban szóba került fix elem, ún. rendelkez<strong>és</strong>re állási díjbevezet<strong>és</strong>e, mely a bázisfinanszírozás felé tett lép<strong>és</strong> lenne.A kórházi dolgozókKörülbelül 12 ezer, vagyis minden harmadik orvos a fekvbeteg-szakellátásban dolgozik, számuk –a tervezett <strong>és</strong> a betöltött állások száma egyaránt – 2000-tl, az 1999. évi mélypont után, növeked<strong>és</strong>nekindult. A növeked<strong>és</strong> ellenére kb. 1500 orvos hiányzik a kórházakból. A kórházi orvosok alkalmazottak,elvétve található köztük olyan, aki vállalkozói formában látja el feladatát.______________________________________ 58__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________25. táblázat: Kórházi orvosok száma a fekvbeteg-szakellátásbanFekvbeteg-szakellátás 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002Tervezett (engedélyezett)kórházi állások száma14 257,0 14 025,2 13 476,6 13 446,1 13 597,0 13 671,9 13 727,5Betöltött orvosi állások száma 13 078,0 12 677,5 12 185,0 11 694,5 11 981,1 12 099,2 12 268,5Ebbl:fállásban 12 906,0 12 499,0 11 991 11 495 11 691 11 790 11 974mellékállásban 172,0 178,5 194,0 199,5 290,1 309,2 325,4Forrás: KSH Eg<strong>és</strong>zségügyi statisztikai évkönyv 2002A kórházi orvosok kétharmada önkormányzati tulajdonú kórházban dolgozik (2002: 7926,4 f), sszinte a kórházak teljes orvoshiánya itt jelentkezik.A szakdolgozók száma 2002-ben 55,4 ezer f volt, ez 2,7 ezerrel marad el a tervezett létszámtól,ami 4,6%-os hiánynak felel meg. 41 640 szakdolgozó önkormányzati tulajdonú kórházban dolgozik.Az 1990-es évek közepétl a fekvbeteg-szakellátásban az ágyszámok csökkent<strong>és</strong>ével párhuzamosanlétszámcsökkent<strong>és</strong> zajlott, ami 2001-2002-ben megállt, st szerény növeked<strong>és</strong> is tapasztalhatóvolt. Ez összefügg<strong>és</strong>ben állt a 2002-es béremel<strong>és</strong>ekkel is, ami megkönnyítette a hiányzó álláshelyekegy r<strong>és</strong>zének betölt<strong>és</strong>ét.6.5 Speciális eg<strong>és</strong>zségügyi szolgálatok6.5.1 Országos MentszolgálatAz eg<strong>és</strong>zségügyi törvény a ment<strong>és</strong> biztonságos, egységes <strong>és</strong> összehangolt mköd<strong>és</strong>éhez szükségesfeltételrendszer biztosítását <strong>és</strong> megszervez<strong>és</strong>ét állami feladattá nyilvánítja, s ezen állami feladattalaz ország eg<strong>és</strong>z területére kiterjeden az Országos Mentszolgálatot (OMSZ) bízza meg. Ment<strong>és</strong>ifeladatokat – az OMSZ koordinálása mellett – arra feljogosított szervezetek is elláthatnak a mköd<strong>és</strong>iengedélyükben meghatározottak szerint. Az OMSZ mellett egyelre csak a betegszállítás területéntevékenykednek magánszervezetek. Az OMSZ feladata a ment<strong>és</strong>en <strong>és</strong> betegszállításon kívültöbbek között az oxyologiai (sürgsségi orvosi szakellátás) képz<strong>és</strong>, az elssegélynyújtás országosfelügyelete, elemi csapások, tömegszerencsétlenségek eg<strong>és</strong>zségügyi felszámolásában való r<strong>és</strong>zvétel.Az OMSZ felügyeleti szerve a szakminisztérium. Az Európai Unió (EU) normája szerint a tagországokmentszolgálatainak képesnek kell lennie 15 percen belül országuk bármely pontját elérni.Ez az EU területének 90%-án, Magyarországon az ország területének 78%-án teljesül.Az OMSZ-t 1948-ban alapították egységes, országos hatáskör szervezetként, közel háromnegyedévszázados múltra visszatekint önkéntes szervezetek jogutódjaként. Az OMSZ eszközparkjában1954 óta van közvetlen betegellátásra alkalmas roham-mentgépkocsi (rohamkocsi). A szolgálat1958 óta folytat légi ment<strong>és</strong>t (jelenleg 6 helikopterrel <strong>és</strong> egy repülgéppel rendelkezik), 1956-2001között saját kórháza is volt. 2002-ben az OMSZ operatív feladatait 21 (a fvárosi <strong>és</strong> a 19 megyei,valamint a légi) szervezeti egység 210 mentállomása látta el 990 futó mentgépkocsival (ebbl 27rohamkocsi) <strong>és</strong> közel hétezer foglalkoztatottal, melyek közül 177 mentorvos, 339 menttiszt <strong>és</strong>2972 mentápoló. Az OMSZ teljes állománya 7636 f volt 2002-ben.A mentállomások száma az 1990-es évtizedben dinamikusan emelkedett (1990: 169; 2000: 200),de számuk elmarad az ország teljes lefedettségéhez szükséges kb. 250-tl. A számszer gyarapodástóljelentsen elmarad a minségi: 107 mentállomás felújításra szorul, 16 pedig alkalmatlan a feladatára(2003). A futó mentgépjármvek száma gyakorlatilag változatlan (1990: 1005; 2000: 972),miközben az OMSZ tulajdonában lév gépjármvek száma jelentsen csökkent (1990: 1514; 2000:______________________________________ 59__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________1218). Fokozódó gondok forrása a gépjármállomány elöreged<strong>és</strong>e; az utolsó komolyabb fejleszt<strong>és</strong>re1994-ben került sor.Az 1990-2002 közötti idszakban az OMSZ mentfeladatai 28,3%-kal nttek, számuk az 1990. évi2147,6 ezerrl 2002-re 2755,3 ezerre emelkedett. A növeked<strong>és</strong> nem elssorban a ment<strong>és</strong> (9,7%,1990: 231,1 ezer; 2002: 253,3 ezer), hanem az egyszer betegszállítás területén (26,5%, 1990:1638,8 ezer; 2002-ben 2072,9 ezer) történt, különösen szembetn az orvosi utasításra végzett betegszállításnöveked<strong>és</strong>e (75,5%, 1990: 149,3 ezer; 2002: 262,0 ezer).6.5.2 Országos Vérellátó SzolgálatMagyarországon a vérellátás állami feladat, melyet a szakminiszter irányítása alatt álló OrszágosVérellátó Szolgálat (OVSZ) lát el. Az OVSZ 1998. július 1-tl mködik, jelenlegi szervezeti rendszerében2000. július 1-tl. Ezt megelzen a vérellátás valamennyi fázisát (vérgyjt<strong>és</strong>, vérk<strong>és</strong>zítményelállítás, vérkiadás, klinikai transzfuziológia) a kórházak szervezeti rendszerébe tartozó vérellátóosztályok végezték, melyek tevékenységét a területi koordinátorok hangolták össze. 2000 júliusátóla kórházi vérellátó osztályok zömét integrálták az OVSZ-be, néhányuk azonban kórházifennhatóság alatt maradt, s feladata a klinikai ellátás biztosítása lett. Ezek az egységek az OVSZszelkötött szerzd<strong>és</strong> alapján lerakatot üzemeltetnek <strong>és</strong> r<strong>és</strong>zt vesznek a vérgyjt<strong>és</strong>ben. Az OVSZszervezetéhez 22 Területi Vérellátó tartozik, melyeket hat Regionális Vérellátó Központ (Budai <strong>és</strong>Pesti, Gyri, Veszprémi, Pécsi, Szegedi, Debreceni) fog össze. Az OVSZ központi szerve az OVSZKözpontja. A vérk<strong>és</strong>zítmények feldolgozása kizárólag az OVSZ egységeiben történik, <strong>és</strong> egyre inkábba régióközpontokba koncentrálódik.Az OVSZ Központja országos logisztikai <strong>és</strong> információs hálózatot, országos vérk<strong>és</strong>zletnyilvántartást<strong>és</strong> diszpécserszolgálatot mködtet. Feladata továbbá a preparatív <strong>és</strong> klinikaitranszfuziológiai tevékenység irányítása <strong>és</strong> ellenrz<strong>és</strong>e, a minségügyi elírások betartásának ellenrz<strong>és</strong>e,a vérellátással kapcsolatos stratégiai tervez<strong>és</strong> (melynek keretében adatgyjt<strong>és</strong>t végez <strong>és</strong>elemz<strong>és</strong>eket k<strong>és</strong>zít), valamint módszertani levelek, szakmai standardok, protokollok kiadása (azérintett szakmai kollégiumok véleményének figyelembe vételével) <strong>és</strong> más szakmai intézményekkelegyüttmködve a transzfuziológiai képz<strong>és</strong> <strong>és</strong> továbbképz<strong>és</strong> irányítása.Az OVSZ élén a figazgató áll, akit a szakminiszter nevez ki <strong>és</strong> ment fel, az egyéb munkáltatói jogokatfelette a szakminisztérium közigazgatási államtitkára gyakorolja. A figazgató dönt<strong>és</strong>elk<strong>és</strong>zíttestülete a hat regionális vérellátó központ vezetjébl álló Regionális Koordinációs Tanács.6.6 Gyógyszer- <strong>és</strong> gyógyászati segédeszköz-ellátásA lakosság gyógyszerellátásáról 1990-ben 1449 állami tulajdonban lév közforgalmú gyógyszertármellett 30 magántulajdonú gondoskodott. A gyógyszer-nagykereskedelmet 20 gyógyszertári központ(19 megyei <strong>és</strong> a fvárosi) jelentette, a külkereskedelmet pedig egyetlen erre szakosodott államivállalat bonyolította. A liberalizáció eredményeként rövid id alatt megsokszorozódott a piaci szereplkszáma, majd a gyógyszertári központok magántulajdonba kerül<strong>és</strong>ével pedig végleg eltnt azállami <strong>és</strong> az önkormányzati tulajdon. Az 1990-es évek második fele már a koncentráció <strong>és</strong> a piactisztulásjegyében telt, az ezredforduló után a gyógyszer-nagykereskedelmet már csupán néhánymeghatározó cég uralja. Az állami patikák magánkézbe kerültek <strong>és</strong> számuk az új alapításokkalegyütt kétezer körül stabilizálódott. 2001-ben 1999 magán közforgalmú gyógyszertár volt az országban,melyekhez 607 fiók- <strong>és</strong> 310 kézigyógyszertár tartozott. Ezen kívül 148 volt az intézeti, <strong>és</strong>50 a kórházi zártforgalmú gyógyszertárak száma. A közforgalmú gyógyszertárak mködtet<strong>és</strong>e akontinentális hagyományoknak megfelelen személyi jogon alapul, tulajdonos kizárólag az egyénivállalkozó vagy betéti társaság beltagja jogállásban a patikát mködtet gyógyszer<strong>és</strong>z lehet.______________________________________ 60__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________26. táblázat: Gyógyszer<strong>és</strong>zek számaKözforgalmú gyógyszertá-rakban dolgozó gyógyszer<strong>és</strong>zek1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 20023 422 4 104 4 766 4 789 4 762 4 905 5 024 5 070Forrás: KSH Eg<strong>és</strong>zségügyi statisztikai évkönyv 2002A törzskönyvezett gyógyszerek száma az 1989 végi 1620-ról 2002 végére 4924-re ntt (a ténylegesforgalommal bíró gyógyszerk<strong>és</strong>zítmények – különböz kiszerel<strong>és</strong>eket beszámítva – száma meghaladjaa 8000-et, a homeopátiás termékekkel együtt a teljes magyar gyógyszerkincs közelíti a20 000-et).E jelents emelked<strong>és</strong> ellenére a választék továbbra is elmarad a fejlett országok kínálatától, jóllehetvalamennyi, a gyógyítás számára szükséges hatóanyag rendelkez<strong>és</strong>re áll.A gyógyszerpiac piacgazdasági körülmények között is, hasonlóan a fejlett országok gyakorlatához,szigorúan szabályozott. Jogszabály mondja ki, hogy gyógyszert csak közforgalmú gyógyszertár árusíthat,s jogszabály határozza meg a kiskereskedelmi árat, illetve a kis- <strong>és</strong> nagykereskedelmi árr<strong>és</strong>t agyógyszer termeli ára azonban az un. szabad áras kategóriába tartozik. (A hatályos szabályozás1997, illetve 1999 óta érvényes.) Az árr<strong>és</strong>-rendszer degresszív: minél drágább a gyógyszer, annálkisebb az árr<strong>és</strong>. A nagykeresked a 2600 Ft-nál drágább termeli, import beszerz<strong>és</strong>i árú gyógyszeresetében maximálisan 5%-os árr<strong>és</strong>t alkalmazhat (kisebb ár esetén a kulcs nagyobb), a kiskereskedárr<strong>és</strong>e az így képzett nagykereskedelmi árhoz adódik hozzá, de ha az magasabb 3500 Ft-nál, az árr<strong>és</strong>fix összeg, 630 Ft. A patikai árr<strong>és</strong>-tömeg 2002-ben 48,0 milliárd Ft volt, ez biztosítja a patikákmköd<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> a patikákban dolgozó 14,6 ezer f – közülük 5070 gyógyszer<strong>és</strong>z – jövedelmét.A gyógyszerár-támogatás az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer költségeinek második legnagyobb tétele (a fekvbeteg-szakellátásután), melynek korlátok között tartásáért az eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> a pénzügyi kormányzatis jelents erfeszít<strong>és</strong>eket tesz. Ennek ellenére a társadalombiztosítás nominális gyógyszerkiadásaiaz elmúlt 10 évben megötszörözdtek, miközben a lakosság által fizetett térít<strong>és</strong>i díjaknominálisan több, mint tízszeres növeked<strong>és</strong>t értek el. A gyógyszerpiac világszerte tapasztalható évi6-8%-os bvül<strong>és</strong>e mellett Magyarországot fokozottan jellemezte a gyógyszerkincs egyébként (legalábbisr<strong>és</strong>zben) szükséges bvül<strong>és</strong>e miatti piacnöveked<strong>és</strong> <strong>és</strong> az, hogy a gyógyszeres kezel<strong>és</strong> egyreinkább az új (általában költségesebb) eljárások felé tolódott.27. táblázat: Gyógyszerár-támogatás az alap- <strong>és</strong> járóbeteg-ellátásban,1993-2002, millió Ft-ban1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 200249 535 62 358 70 776 85 495 100 876 135 474 139 461 150 753,1 179 464,9 209 033,1Forrás: PM, költségvet<strong>és</strong>i zárszámadások28. táblázat: Kórházi gyógyszerfelhasználás, millió Ft1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002.. .. 22 789,8 26 172,8 29 080,6 30 230,5 36 263,3 37 060,5 35 856,8 45 179,2Forrás: OEP Statisztikai évkönyvek, 1995-20022002. január 1-tól a 11 952 szóba jöhet termék közül az OEP 4472-t támogat, ebbl 3773 a gyógyszer,368 a tápszer <strong>és</strong> 331 az immunk<strong>és</strong>zítmény, ami meghaladja az azonos kategóriába es nem______________________________________ 61__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________támogatott termékek számát (2568, 84, 245). Azonban jelents számban vannak támogatottnak minsített,de gyakorlatilag nem támogatott (0%-os támogatás) termékek is (1305, 45, 288). Egyáltalánnem támogatottak a homeopátiás, monokultúrás termékek. Bár a gyógyszerek termeli (<strong>és</strong> ennekkövetkeztében fogyasztói) ára nem tartozik a hatóságilag meghatározott árak kategóriájába, atársadalombiztosítási támogatásban r<strong>és</strong>zesül gyógyszerk<strong>és</strong>zítmények áralkura kötelezettek. Ide értendka kizárólag kórházi felhasználású gyógyszerek is. Ezt az áralkut az OEP folytatja, eredményekéntkerül kihirdet<strong>és</strong>re a társadalombiztosítási támogatásban r<strong>és</strong>zesül gyógyszerek ún. „közfinanszírozásalapjául elfogadott” fogyasztói ára.A támogatás mértéke az elfogadott fogyasztói ár arányában, illetve fix összegben kerülhet meghatá-A legmagasabb támogatási kulcs a 100% (a gyógyszer térít<strong>és</strong>mentes). Térít<strong>és</strong>mentesen bi-rozásra.zonyos jogszabályban meghatározott, általában krónikus, élethosszig tartó, súlyos, vagy aránytalanulnagy átmeneti anyagi megterhel<strong>és</strong>t jelent betegségekben juthatnak hozzá a rászorultak a megfelelgyógyszerekhez. Ingyen juthat hozzá bizonyos alapvet gyógyszerekhez aközgyógyellátásban r<strong>és</strong>zesül, aki <strong>szociális</strong> helyzete vagy rokkantsága alapján lehet jogosult a térít<strong>és</strong>mentességre.(Ez esetben a térít<strong>és</strong>i díjat a közgyógyellátott helyett a költségvet<strong>és</strong> vállalja magára,az nem az OEP gyógyszerkasszáját terheli.) Ugyancsak térít<strong>és</strong>mentes a honvédelmi kötelezettségüketteljesítk <strong>és</strong> a munkahelyi balesetet szenvedettek gyógyszerellátása. A támogatás egyharmadaazokhoz kerül, akik térít<strong>és</strong>i díjat nem fizetnek.A következ támogatási kulcs 90%-os, mely 1999 óta létezik (1996-ig volt 95%-os kulcs is), azösszkiadás alig kisebb hányada esik e kategóriába, mint 100% esetén, ketten együtt a gyógyszerár-támogatások közel kétharmadát teszik ki. A további két kulcs 70% <strong>és</strong> 50%. (1996-ig volt 40%-osis.) A leggyorsabban a fix összeg támogatások súlya növekszik: míg 1995-ben 10,1 Mrd Ft értékbenadtak el így támogatott gyógyszert, 2002-ben 74,8 Mrd Ft-ért. A lakosság 2002-ben több mint70 Mrd Ft-ot költött térít<strong>és</strong>i díjra, s a 0%-kal támogatott, a nem támogatott <strong>és</strong> a nem vénykötelestermékekre is kiadott több mint 60 Mrd Ft-ot.A gyógyászati segédeszközök ártámogatásának pénzügyi súlya kisebb a gyógyszerekénél, növeke-üteme azonban meghaladja azt (1993 <strong>és</strong> 2002 közötti évtizedben a gyógyszerek esetén az meg-d<strong>és</strong>iötszörözdött, míg gyógyászati segédeszközöknél meghétszerezdött).29. táblázat: Gyógyászati segédeszközök ártámogatás, 1993-2002, millió Ft-ban1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 20024698 7289 10 808 12 118 16 782 19 618 20 589 22 667,9 25 001,9 28 915,2Forrás: PM, költségvet<strong>és</strong>i zárszámadásokA tám ogatások harmada olyan termékekre fordítódik, mely után nem fizetend térít<strong>és</strong>i díj. A forga-kisebb r<strong>és</strong>ze gyógyszertárakban bonyolódik, a nagyobb speciális lom szaküzletekben.______________________________________ 62__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________7. SZAKMAI ÉS CIVIL SZERVEZETEK7.1 Magyar Orvostársaságok <strong>és</strong> Egyesületek Szövetsége (MOTESZ)A MOTESZ a magyar orvostársadalom legnagyobb, önkéntes tagságon alapuló szervezete.1966-ban alakult meg, az Alapszabályban lefektetett <strong>és</strong> azóta is változatlanul elsdleges fontossággalmegvalósítandó céllal:– a magyar eg<strong>és</strong>zségügy, orvos <strong>és</strong> fogorvos-, valamint az azokhoz közvetlenül kapcsolódó term<strong>és</strong>zet-<strong>és</strong> társadalomtudományok fejld<strong>és</strong>ének elmozdítása,– az autonóm tagegyesületek közös törekv<strong>és</strong>einek szolgálata,– közös érdekeik képviselete,– közös szakmai érdekeik hazai <strong>és</strong> nemzetközi képviselete,– a tudományos mveltség terjeszt<strong>és</strong>e,– a tudományos eredmények gyakorlatban történ alkalmazásának segít<strong>és</strong>e– <strong>és</strong> a tagegyesületek tevékenységének szövetségi szint segít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> összehangolása.Tagegyesületeinek száma: 104 társaság illetve egyesület.7.2 Civil szektorA KSH adatai szerint 2000-ben a hazai non-profit szektor szervezeteinek 4,5%-a, összesen 2111alapítvány <strong>és</strong> társas non-profit szervezet végzett eg<strong>és</strong>zségügyi tevékenységet. Többségük alapítványiformában mködött (1705 alapítvány, 81%). Az eg<strong>és</strong>zségügyi non-profit szervezetek 16,1%-aegyesület, 2,8%-a közhasznú társaság.Az alapítványokat fként az eg<strong>és</strong>zségügyi intézmények, kórházak, kórházi osztályok támogatására(infrastruktúra javítása, gépek, mszerek beszerz<strong>és</strong>e, kórházi <strong>és</strong> intézeti ellátás támogatása) hoztáklétre (30%).A közeg<strong>és</strong>zségügyi céllal létrehozott alapítványok (18%) tevékenysége szerteágazó, közéjük tartoznaka lakosság eg<strong>és</strong>zségügyi ellátásával, fejleszt<strong>és</strong>ével, felvilágosításával kapcsolatos alapítványok,de itt találhatók az eg<strong>és</strong>zségmegrz<strong>és</strong>sel, eg<strong>és</strong>zséges életmóddal, a fiatalok felvilágosításával valaminta közeg<strong>és</strong>zségügy általános fejleszt<strong>és</strong>ével foglalkozó szervezetek is.A mentális <strong>és</strong> szenvedélybetegek kezel<strong>és</strong>re létrehozott alapítványok (11%) kisebb r<strong>és</strong>zben szinténeg<strong>és</strong>zségügyi intézményekhez, azok megfelel osztályaihoz köthetk, ám sok olyan van közöttük,amelyet magánszemélyek, civil szervezetek hoztak létre saját egyesületük (pl. drogbetegekkel foglalkozóegyesület, mentálhigién<strong>és</strong> lelki segítséget nyújtó telefonos tanácsadó szolgálat) mköd<strong>és</strong>énektámogatására.Az eg<strong>és</strong>zségügyi alapítványok 5%-a állami <strong>és</strong> magánment szolgálatok támogatására jött létre,többnyire egy-egy települ<strong>és</strong>re vagy régióra kiterjeden.Jelents a többcélú <strong>és</strong> általános eg<strong>és</strong>zségügyi kategória aránya is (27%). Itt találhatók az önkormányzati<strong>és</strong> vállalati eg<strong>és</strong>zségügy támogatásával, az ids betegek hospice ellátásával, az eg<strong>és</strong>zségügyszakmai továbbfejleszt<strong>és</strong>ével foglalkozó szervezetek, az orvosok <strong>és</strong> más eg<strong>és</strong>zségügyi dolgozóktámogatására (pl. konferenciák, továbbképz<strong>és</strong>ek, kutatási programok, tanulmányok finanszírozásavagy kieg<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e) létrejött szervezetek.A társas non-profit szervezetek dönten egyesületi formában mködnek. Az eg<strong>és</strong>zségügyi tevékenységetfolytató egyesületek szerepet vállalnak az eg<strong>és</strong>zségügyi problémák kezel<strong>és</strong>ében.Leginkább klubszer foglalkozásokkal, <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> életvezet<strong>és</strong>i tanácsadással a betegek <strong>és</strong>hozzátartozóik oktatásával, képz<strong>és</strong>ével, valamint rehabilitációs <strong>és</strong> mentálhigién<strong>és</strong> ellátásokkalfoglalkoznak. 33%-uk mentális <strong>és</strong> szenvedélybetegek kezel<strong>és</strong>ével, érdekvédelmével (alkohol- <strong>és</strong>drogbetegek mentálhigién<strong>és</strong> gondozása) foglalkozik, 26%-uk közeg<strong>és</strong>zségügyi területen mködik.______________________________________ 63__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Szociális ellátás területén 4137 civil szervezet tevékenykedett, az összes szervezet 8,7%-a. Többségük(70%) – 2933 szervezet - alapítványi formában, 30% - 1204 szervezet - társas non profit szervezetkéntmködött.Az alapítványok 30%-a többcélú <strong>és</strong> általános <strong>szociális</strong> ellátással foglakozott, 21% a eg<strong>és</strong>zségkárosultakat(mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok, krónikus betegek, látás- <strong>és</strong> hallássérültek, cukorbetegek,vesebetegek stb.) támogatott, 21% a gyermek- <strong>és</strong> ifjúságvédelem támogatását szolgálta,12% rászorultakat (hajléktalanok, menekültek, szegények), 11% idseket támogatott.A társas non profit szervezetek között legnagyobb számban az eg<strong>és</strong>zségkárosodott embereket támogatószervezetek szerepeltek (34%), nagyszámúak a családvédelemmel, elssorban a nagycsaládosoktámogatásával foglalkozó szervezetek (27%).A civil szervezetek fontos partnerei az eg<strong>és</strong>zségügynek. Súlyuk egyaránt jelents a szakmapolitikai<strong>és</strong> az érdekvédelmi feladatok ellátásában, az eg<strong>és</strong>zségügy stratégiai céljainak az állami <strong>és</strong> az önkormányzatiszektorral közös megoldásában. A civil szervezetek képviseleti joggal rendelkeznek aNemzeti Eg<strong>és</strong>zségügyi Tanácsban, az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban. A tanácsok mellett kialakulóbanvannak a civil dialógus modelljei.Az eg<strong>és</strong>zségügyi, <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> családügyi tárca civil szervezetekkel történ kapcsolattartásának fó-rumai a kiemelt programokhoz kapcsolódó parlamenti vitanapok, a jogszabálytervezetek megismer<strong>és</strong>ét<strong>és</strong> véleményez<strong>és</strong>ét lehetvé tev internetes fórumok.______________________________________ 64__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________8. A NYUGDÍJRENDSZERA <strong>magyarország</strong>i nyugdíjrendszer közel egy évszázados múltra tekinthet vissza. A társadalombiztosításinyugdíjrendszer 75 éves. A fejld<strong>és</strong> nagyjelentség állomásaként a köz- <strong>és</strong> magánalkalmazottakegységes <strong>és</strong> kötelez társadalombiztosítási nyugdíjrendszerének létrehozását az 1928. évitörvény elfogadása tette lehetvé. A II. világháború után (<strong>és</strong> következményeként) számos fejlett országhozhasonlóan az addigi tkefedezeti jelleg rendszer felosztó-kirovóvá alakult, folytatódott arendszer egységesed<strong>és</strong>e, 1975-ig pedig fokozatosan kiterjedt minden munkajövedelemmel rendelkezre.Az 1980-1990-es évek fordulójára problémái nyilvánvalóvá váltak, amit súlyosbított a rendszerváltástkísér mély gazdasági válság (az ország rövid id alatt nemzeti össztermékének egyötödételvesztette), a nyomában megjelen munkanélküliség, mely ell szinte eg<strong>és</strong>z generációk menekültekkorai nyugdíjba, miközben a járulékfizetk száma meredeken csökkent. Az 1990-es évtizedels felében a nyugdíjrendszer, megfelel <strong>szociális</strong> védháló híján akkor kényszerült fokozottan<strong>szociális</strong> feladatok ellátására, amikor nyugdíjszakmailag azok leépít<strong>és</strong>e, illetve a <strong>szociális</strong> feladattáátsorolása került napirendre. Az 1990-es évek elejétl induló fokozatos reformok egyr<strong>és</strong>zt a pénzügyiegyensúly biztosítását szolgálták, másr<strong>és</strong>zt a <strong>szociális</strong>-újraelosztó elemek súlyának csökkent<strong>és</strong>étcélozták. 1998-ban a nyugdíjrendszer ún. vegyes finanszírozásúvá vált, a felosztó-kirovó társadalombiztosításipillér mellett megjelent a tkefedezeti második pillér.8.1 Az els pillérA nyugdíjrendszer els pillére, az ún. társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, felosztó-kirovó rend-szer, ún. szolgáltatással meghatározott (defined benefit). Nyugdíjként elssorban a foglalkoztatóktól(munkáltatóktól), illetve a biztosítottaktól (munkavállalóktól) a Nyugdíjbiztosítási Alapba (Ny.Alap) befolyó nyugdíjbiztosítási-, illetve nyugdíjjárulékokból kerülnek kifizet<strong>és</strong>re. A Ny. Alap hiányamiatt jelents költségvet<strong>és</strong>i támogatásban r<strong>és</strong>zesül. A rokkantnyugdíjak több mint kétharmadánakfedezetét (ún. III. rokkantsági csoport) az Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Alap (E. Alap) utalja át a Ny.Alap r<strong>és</strong>zére. (E mögött az a megfontolás húzódik, hogy a munkaképességnek a nyugdíjkorhatár elér<strong>és</strong>eeltti elveszt<strong>és</strong>e eg<strong>és</strong>zségügyi probléma, melynek költségei – a nyugdíjkorhatár elér<strong>és</strong>éig – azE. Alapot terhelik.) A Ny. Alap kezelje, az Országos Nyugdíjbiztosítási Figazgatóság (ONYF) 19területi igazgatási szerve a nyugdíjak mellett megbízás alapján ún. nyugdíjszer <strong>rendszere</strong>s <strong>szociális</strong>ellátásokat is folyósít, melyek fedezetét a központi költségvet<strong>és</strong> utalja át. A társadalombiztosításinyugdíjrendszerben a hatályos törvény szerint (1997. évi LXXXIII. tv.) 2009 <strong>és</strong> 2013 határk lesz:2009-ben három évre szkül a nyugdíjkorhatár elér<strong>és</strong>e eltt igényelhet nyugdíj (elrehozott nyugdíj)korfeltétele, 2013-tól a nyugdíjskála lineárissá válik <strong>és</strong> addig fokozatosan eltnik a degresszió,ezzel összefügg<strong>és</strong>ben a nyugdíjminimum. A rendszer bruttó jellegvé válik, ennek megfelelen azéves nyugdíjemel<strong>és</strong>i szabályok a nettó helyett a bruttó átlagkereset-emelked<strong>és</strong>t veszik figyelembe.A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogú, illetve hozzátartozói nyugellátásokat biztosít.Saját jogú nyugellátás az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj <strong>és</strong> a baleseti rokkantsági nyugdíj.Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szüli nyugdíj <strong>és</strong> a baleseti hozzátartozóinyugellátások. A több nyugellátásra jogosultak nyugdíját az ún. együttfolyósítási szabályokrafigyelemmel állapítják meg, azok általában nem egyszeren összeadódnak. Például 2004. január 1-tl a saját jogú nyugdíj <strong>és</strong> az özvegyi nyugdíj (baleseti özvegyi nyugdíj) 49.650 Ft/hó összeghatárigfolyósítható együtt.8.1.1 Saját jogú nyugellátásokÖregségi nyugdíjra az jogosult, aki 62. életévét betöltötte <strong>és</strong> legalább 20 év szolgálati idt szerzett.A nyugdíjkorhatárt 1997-ben emelték 62 évre (eltte férfiak esetén 60, nk esetén 55 év volt), debevezet<strong>és</strong>ére átmeneti idszak után került sor: ez férfiak esetén 2001-tl érvényes, nk esetén pedig2009-tl. Nemzetközi összehasonlításban a 62 éves nyugdíjkorhatár alacsonynak számít (az EU-bana 65 év tekinthet általánosnak), de a magyarok rossz eg<strong>és</strong>zségi állapota <strong>és</strong> EU polgáraihoz képest______________________________________ 65__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________évekkel alacsonyabb várható élettartama ezt egyelre indokolttá teszi. 2008-ig ún. r<strong>és</strong>znyugdíj ismegállapítható annak, aki elérte a nyugdíjkorhatárt <strong>és</strong> legalább 15 év szolgálati idt szerzett. (R<strong>és</strong>znyugdíjra1993. július 1-e eltt 10 év szolgálati idvel is jogosultságot lehetett szerezni.) 1997-iglehetséges volt járulékfizet<strong>és</strong> nélkül is szolgálati idt szerezni (felsfokú oktatási intézmény nappalitagozatán folytatott tanulmányi id, katonai szolgálat, szül<strong>és</strong> stb.), 1998-tól ez már nem lehetséges.A társadalmilag méltányolható esetekben az állam maga fizet járulékot <strong>és</strong> így biztosítja a szolgálatiid megszerz<strong>és</strong>ét (katonai szolgálat, számos <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> anyasági ellátás stb.).Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idtl függen <strong>és</strong> a figyelembe vehet havi átlagkeresetalapján kerül megállapításra. A keresetek figyelembe vétele 2013-tól bruttó módon történik, mivel anyugdíjak adókötelesek lesznek. 1988-2012 között azonban még nettó módon (a nyugdíjak jelenlegnem adókötelesek, a megállapítás során egyszer <strong>és</strong> mindenkorra adóznak). Emiatt a bruttó havi átlagkereseteka rájuk es személyi jövedelemadóval csökkentve kerülnek figyelembe vételre. A haviátlagkeresetnek a 25. szolgálati évig 2-2%-a (a számítás 10. évtl <strong>és</strong> 33%-tól indult), a 25-36. szolgálatiévnek 1-1%-a, 36-tól minden év 1,5%-a gyarapítja a megállapítandó nyugdíjat.A nyugdíjmegállapítás során a szolgálati id mellett a keresetbeszámítási idszak <strong>és</strong> az ez alatt elértkereset bír jentséggel. A keresetbeszámítási idszak kezd napja 1988. január 1., melytl a nyugdíjmegállapításának kezd napjáig elért (kifizetett) bruttó kereset havi átlaga szolgál anyugdíjmegállapítás alapjául. A keresetbeszámítási idszak minden évben egy évvel hosszabb lesz,így néhány évtized múlva a nyugdíj megállapítása során a teljes életkereset szolgál alapul. (1975-tl1992-ig a nyugdíjazást megelz öt naptári évbl az igényl számára legkedvezbb három szolgáltalapul.)A nyugdíjmegállapítás során a múltbeli kereseteket valorizálják (ez a különböz évek kereseteinekösszehasonlíthatóságát biztosítja). A valorizálás során csupán a nyugdíjazást megelz második évkereseti szintjéhez igazítás történik, a nettó átlagkereset múltbeli éves növeked<strong>és</strong>eivel (2003. évinyugdíjmegállapítás során az 1999. év az utolsó, mely valorizálásra kerül, szorzószáma 1,294). Magasnominális keresetnöveked<strong>és</strong>sel jellemezhet idszakokban (melynek oka magas infláció <strong>és</strong> reálkeresetnöveked<strong>és</strong> egyaránt lehet) ez jelentsen csökkenti a megállapítandó nyugdíjat.A számítások folyamán a havi átlagkeresetet nem eg<strong>és</strong>zében, hanem mértékétl függen veszik figyelembe(ún. degresszió): minél magasabb a keresetr<strong>és</strong>z, annál kisebb hányada kerül figyelembevételre. (Ennek mértéke fokozatosan növekszik, míg 2013-ban a degresszió megsznik.) Így a2003-ban az öregségi nyugdíjak megállapításánál 100.000 Ft-ig azt teljes mértékben figyelembe veszik,a 100.001-114.000 közötti r<strong>és</strong>znek csak a 90%-át, majd 10%-os ugrásokkal eg<strong>és</strong>zen 201.001Ft-ig, mely felett a keresetek már csupán 30%-a kerül figyelembe vételre.A nyugdíjak <strong>rendszere</strong>s éves emel<strong>és</strong>ének módját az 1997. évi nyugdíjreform keretében határoztákmeg, az emel<strong>és</strong> néhány éves átmenet után ún. svájci indexálással történik: minden év januárjában azadott évre tervezett fogyasztói árnöveked<strong>és</strong> <strong>és</strong> a tervezett országos nettó átlagkereset-növeked<strong>és</strong> súlyozatlan(50:50) átlagának megfelel mértékben emelik az elz naptári évig már megállapítottnyugdíjakat. Meghatározott feltételek fennállta esetén van mód a méltányossági nyugdíjemel<strong>és</strong> kérvényez<strong>és</strong>ére,melyet az ONYF bírál el. Ennek fedezetére elkülönített összeg szerepel a központiköltségvet<strong>és</strong>ben.Megemlítend, hogy a nyugdíjkorhatár betölt<strong>és</strong>e eltt induló öregségi nyugdíjnak számos fajtájavan, így a korkedvezményes, az elrehozott öregségi <strong>és</strong> csökkentett összeg elrehozott öregséginyugdíj. Az egyes mv<strong>és</strong>zeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, szolgálati nyugdíj, a korengedményesnyugdíj, az elnyugdíj, a bányásznyugdíj nem a Ny. Alapból fedezett ellátások.______________________________________ 66__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A 13. havi nyugdíj fokozatos bevezet<strong>és</strong>ének keretében a nyugdíjasok 2003-ban ennek negyedétkapják, majd minden évben plusz egy újabb negyedet. 2006-tól folyósítják a teljes 13. havi nyugdíjat.Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességének legalább 67 százalékát eg<strong>és</strong>zségromlás,testi vagy szellemi fogyatkozás következtében elveszítette <strong>és</strong> az állapotában egy évig javulás nemvárható, valamint ha az életkorához szükséges szolgálati idt megszerezte (22. életévüket el nem értekneklegalább két év szolgálati idt kell maguk mögött tudniuk a rokkantnyugdíjra jogosultsághoz,míg az 55 évnél idsebbek esetén ez már 20 év), kivétel az a fiatal, aki iskolai tanulmányaimegszn<strong>és</strong>ét követ 180 napon belül úgy rokkan meg, hogy eltte szolgálati idt szerez. A rokkantságinyugdíjra jogosultság további feltétele, hogy keresképtelen legyen, ha pedig keresképes, keresetelényegesen elmarad a megrokkanás elttitl. A rokkantság tényét <strong>és</strong> súlyosságát az OEP OrszágosOrvosszakérti Intézet orvosi bizottságai állapítják meg, az elsfokú bizottság elutasító dönt<strong>és</strong>eellen a másodfokú bizottsághoz lehet fordulni. Az ONYF igazgatási szerve a rokkantnyugdíjast,illetve rokkantnyugdíj igénylt orvosi felülvizsgálatra, kórházi megfigyel<strong>és</strong>re kötelezheti.A rokkantsági nyugdíj mértéke szempontjából fontossággal bír a rokkantság foka. Az I. rokkantságicsoportba tartozók munkaképességüket teljesen (100%-ban) elvesztették <strong>és</strong> mások gondozására szorulnak.A II. csoportba tartozók ettl annyiban különböznek, hogy nem szorulnak mások gondozására.A III. csoportba azok tartoznak, akik munkaképességük legalább 67%-át elvesztették. Utóbbiakatalapul véve az I. <strong>és</strong> II. csoportba tartozók nyugdíja 10%, illetve 5%-kal magasabb. A rokkantságinyugdíj alapját képez havi átlagkeresetet kiszámítása azonos az öregségi nyugdíj esetén használttal.Bármely rokkantsági csoport esetében lehetség van a minsít<strong>és</strong> megváltoztatására, valamint visz-szatér<strong>és</strong>re a munka világába. Rendszeres munkavállalásuk esetén ha a kereset négy hónap óta legfeljebb20%-kal kevesebb, mint megrokkanás eltti munkakörükben rokkantságuk nélkül lehetne, arokkantnyugdíjat meg kell vonni.Baleseti rokkantsági nyugdíj <strong>és</strong> a rokkantsági nyugdíj között a f különbség, hogy elbbi esetén amunkaképesség legalább 67%-os csökken<strong>és</strong>e túlnyomór<strong>és</strong>zt üzemi baleset vagy foglalkozási betegségkövetkezménye, illetve ha szilikózis vagy azbesztózis következménye, a legalább 50%-os munkaképességcsökken<strong>és</strong> is elegend megállapításához, valamint szolgálati idtl függetlenül is jár. Abaleseti rokkantsági nyugdíjasokat is három csoportba sorolják. A rájuk vonatkozó szabályok megegyeznekvagy kissé kedvezbbek a rokkantsági nyugdíjnál. Ha a beleseti rokkantnyugdíjas keresetveszteséggeltér vissza a munkaerpiacra, ennek csökkent<strong>és</strong>e érdekében számára baleseti járadékotkell megállapítani.______________________________________ 67__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________30. táblázat: Legkisebb nyugdíjak összege (Ft/hónap)Forrás: jogszabályok2004öregségi (teljes) nyugdíj 23 200rokkantsági nyugdíj rokkantsági csoportonkéntI. 25 160II. 24 290III. 23 200baleseti rokkantsági nyugdíj rokkantsági csoportonkéntI. 25 310II. 24 460III. 23 290árvaellátás 19 7508.1.2 Hozzátartozói nyugellátásokÖzvegyi nyugdíjra házastárs (megfelel feltételek teljesül<strong>és</strong>e esetén ide értve külön élt <strong>és</strong> az elváltatis), illetve élettárs jogosult, amennyiben az elhunyt a szükséges szolgálati idt megszerezte vagynyugdíjasként halt meg (nyugdíjas alatt egyaránt értve öregségi <strong>és</strong> rokkantsági nyugdíjat, illetvemezgazdasági szövetkezeti járadékot). Az özvegy, ha saját jogú nyugdíjra nem jogosult, 50%-átkapja annak a nyugdíjnak, melyre az elhunyt halála pillanatban jogosult lett volna, illetve melyetkapott. Ha saját jogán jogosult nyugdíjra, az özvegyi nyugdíj mértéke 2003. novemberétl 20%-ról25%-ra változott, 2004. novemberétl pedig 30%-ra. A saját jogú nyugdíjat kieg<strong>és</strong>zít özvegyinyugdíjak létszáma háromszorosa a saját jogú nyugdíj nélkül megállapított özvegyi nyugdíjaknak.Az özvegyi nyugdíj sajátos változata az ideiglenes özvegyi nyugdíj, mely az özvegyet az elhunythalála után feltétel nélkül egy évig megilleti, mértéke pedig annak a nyugdíjnak az 50%-a, melyreaz elhunyt halála pillanatban jogosult lett volna, illetve melyet kapott. (Ennek a saját jogán nyugdíjrajogosultak esetén van jelentsége, ha egyébként özvegyi nyugdíj megilleti ket.) Ha az özvegymásfél évesnél fiatalabb, az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyinyugdíj a gyermek 18 hónapos koráig jár, ha a gyermek fogyatékos vagy tartós beteg, az agyermek 36 hónapos koráig jár.Árvaellátásra az a gyermek jogosult (beleértve a mostoha, nevelt, örökbe fogadott gyermeket, valaminttestvért <strong>és</strong> unokát is, ha az elhunyt háztartásában élt eltartottként <strong>és</strong> tartásra köteles <strong>és</strong> képeshozzátartozója nincs), melynek elhunyt szülje a nyugdíjhoz (öregségi, rokkantsági) szükségesszolgálati idt megszerezte, illetve nyugdíjasként halt meg. Az árvaellátás a gyermek 16. életéve betölt<strong>és</strong>enapjáig jár, de ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok idtartamára,de legfeljebb 25. életéve betölt<strong>és</strong>éig. Ha a gyermek ezen idszak alatt megrokkant, az árvaellátásidhatár nélkül jár. Az árvaellátás mértéke annak a nyugdíjnak a 30%-a, mely az elhunytat(öregségi, rokkant-, baleseti rokkant-) nyugdíjként megillette volna, illetve megillette. Azok esetén,akinek mindkét szülje elhunyt, illetve életben lév szülje megrokkant, a mérték 60%. Mindkétszül halála esetén az árva a számára kedvezbb árvaellátást választhatja.Szüli nyugdíjra az a szül, nagyszül jogosult, aki gyermekének, unokájának halálakor 65. életévétbetöltötte, vagy rokkant volt, s az a halálát megelz legalább egy éven át túlnyomó r<strong>és</strong>zben eltartotta(a szül, nagyszül jövedelme az öregségi nyugdíjminimum alatt van). Szüli nyugdíj annak aszülnek is megállapítható, aki gyermeke halálát követ 10 évben megrokkan, <strong>és</strong> tartásra köteles <strong>és</strong>képes hozzátartozója nincs.______________________________________ 68__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Hozzátartozók akkor jogosultak baleseti hozzátartozói nyugellátásra, ha az elhunyt üzemi balesetkövetkeztében hal meg, vagy ha baleseti rokkantsági nyugdíjas volt, továbbá ha a sérült a balesetitáppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhet,hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.8.2 A második pillérA nyugdíjrendszer második pillérét jelent magánnyugdíjpénztárak valamelyikébe a pályakezdknekkötelez a belép<strong>és</strong>, míg a nem pályakezdk választhattak. A választásra elbb 1999. augusztus31-ig, majd 2002. december 31-ig volt lehetség. Az els pillér 2013-tól érvényesnyugdíjmegállapítási szabályai a csupán az els pillérbe fizetk, valamint az els <strong>és</strong> második pillérbeegyaránt fizetk esetén mindössze annyiban különbözik, hogy elbbiek esetén minden évnyiszolgálati id a havi nyugdíjhoz a havi nettó (majd 2013-tól bruttó) átlagkereset 1,65%-át, utóbbiakesetén 1,22%-át teszi hozzá.8.3 NyugellátásokA nyugdíjas létszám 1992-ben 2539 ezer f volt, 2003-ban 2745 ezer f. A növeked<strong>és</strong> - egyre lassulóütemben - 1997-1998-ig tartott, ezt rövid stagnálás, majd kis mérték, de állandó csökken<strong>és</strong> követteaz elkezdd korhatár-emel<strong>és</strong>, a korábbi idszak nyugdíjba-vonulásának magas szintje <strong>és</strong> bizonyosdemográfiai sajátosságok miatt. A növeked<strong>és</strong> a hozzátartozói nyugdíjak (ide nem értve azárvaellátást) kivételével minden kategóriára jellemz; a hozzátartozói nyugdíjak csökken<strong>és</strong>énekoka, hogy egyre többen váltak jogosulttá saját jogú nyugdíjra. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjakszáma 1992-ben 307 e f, 2003-ban 467 e f, a növeked<strong>és</strong> 50%. A rokkantnyugdíjazások akormányzati erfeszít<strong>és</strong>ek ellenére a munkanélküliséggel korrelálnak: ott magasabb a rokkanttányilvánítottak aránya, ahol magasabb a munkanélküliség.A relatív nyugdíjszint (átlagnyugdíj/nettó átlagkereset) a sajátjogú nyugdíjakra 1992-ben 60 % volt,1995-ben 62 %, 2003-ban kb. 58 %.8.4 Nyugdíjszer ellátásokBár a nyugdíjszer ellátásokat az ONYF területi igazgatási szervei folyósítják, a központi költségvet<strong>és</strong>utalja át fedezetét. Legjelentsebb csoportja a megváltozott munkaképességek járadékai, eztköveti a házastársi pótlék, házastársi jövedelempótlék, a rokkantsági járadék, a mezgazdasági szövetkezetijáradék (mely kifutó ellátás) <strong>és</strong> itt tartották nyilván a vakok személyi járadékát 2003-ig. Anyugdíjszer ellátások az érintettek számát tekintve dönt r<strong>és</strong>zben nyugdíj mellett folyósított kieg<strong>és</strong>zítellátások, az ide sorolt fellátások (személyek) nagyobb fele viszont korhatár alatti <strong>rendszere</strong>s<strong>szociális</strong> járadékot kap.______________________________________ 69__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI- ÉS NYUDÍJRENDSZER KÖLTSÉGEI9.1 A társadalombiztosítás bevételei – a járulékok1992 februárjáig a munkáltatók (foglalkoztatók) társadalombiztosítási járulékot, a munkavállalók(foglalkoztatottak) pedig nyugdíjjárulékot fizettek. 1992 márciusában a munkáltatók társadalombiztosításijárulékát nyugdíjbiztosítási <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségbiztosítási járulékra osztották, a munkavállalóknyugdíjjárulékából pedig kihasítottak egy r<strong>és</strong>zt eg<strong>és</strong>zségbiztosítási járulékként. Ettl kezdve a társadalombiztosításijárulék nem konkrét járuléknem, hanem gyjtfogalom.(Melléklet: 31. táblázat: Társadalombiztosítási járulékok, 1992. március 1. – 2004.)A járulékok mértékét 1992. február 29-ig kormányrendelet, azóta törvény állapítja meg. 1991-ig atársadalombiztosítási járulék mértéke a bruttó bér 43% volt, mely a bruttó bér után, a nyugdíjjáruléké10%, mely a bruttó bérbl fizetend. 1992. január 1.-tl elbbi 44%-ra emelkedett. 1992. március1-tl az addigi egységes társadalombiztosítási járulékot 24,5% nyugdíjjárulékra <strong>és</strong> 19,5% eg<strong>és</strong>zségbiztosításijárulékra bontották, míg a 10% nyugdíjjárulék helyébe 6% nyugdíjjárulék <strong>és</strong> 4%eg<strong>és</strong>zségbiztosítási járulék lépett. Ezek a mértékek 1995-ig álltak fenn változatlanul. A munkáltatóieg<strong>és</strong>zségbiztosítási járulék 1996-ban 1,5%, 1997-ben 3%, 1999-ben 4%-kal csökkent, elérve ezzelmai 11,0%-os szintjét. Ezzel közel egyidejleg, 1997-ben bevezet<strong>és</strong>re került a munkáltatók általminden munkavállalójuk után fizetend fix összeg (tételes) eg<strong>és</strong>zségügyi hozzájárulás (1800Ft/hónap), mely évrl évre emelkedve 2002-ben már 4500 Ft/hónap volt. 1999-tl bevezet<strong>és</strong>re kerülta százalékos eg<strong>és</strong>zségügyi hozzájárulás, azokra az esetekre, ahol fix nem szedhet. Ezzel a járulékelkerül<strong>és</strong>icélból tkejövedelemnek feltüntetett munkajövedelmekre rótt ki a munkáltató eg<strong>és</strong>zségbiztosításijárulék mértékével megegyez, 11%-os fizet<strong>és</strong>i kötelezettséget. 2002-ben az eg<strong>és</strong>zségügyicélú járulékbevételek negyede eg<strong>és</strong>zségügyi hozzájárulásból származott. 2003-ban megkezdtéka tételes hozzájárulás csökkent<strong>és</strong>ét, 2006-ot jelölve meg a megszüntet<strong>és</strong> évének.A nyugdíjbiztosítási járulék 1997-ben 0,5%-kal, 1999-ben <strong>és</strong> 2001-2002-ben 2,0-2,0%-kal csök-kent, elérve a mai 18,0%-ot. A nyugdíjjárulék 1998-1999-ben 1,0-1,0%-kal, 2003-ban 0,5%-kalntt, elérte ezzel a mai 8,5%-os szintjét. 1998-ban azonban a nyugdíjreform jelents változásokathozott a nyugdíjjárulékban. A nyugdíjrendszer új, ún. második pillérébe a pályakezdknek kötelez,másoknak választható volt a belép<strong>és</strong>. A belépk 1998-2002 között nyugdíjjárulékuk 6,0%-át, 2003-tól 7,0%-át, 2004-tl 8,0%-át az általuk választott magánnyugdíjpénztárba fizették, a fennmaradór<strong>és</strong>z került az els pillérbe, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.A járulékok esetén nem csupán a mérték, hanem a fizet<strong>és</strong> fels határa <strong>és</strong> a járulékalap terjedelme isfontossággal bír. A munkáltató által fizetett nyugdíjbiztosítási <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségbiztosítási járuléknak nemvolt fels határa, a munkavállalói eg<strong>és</strong>zségbiztosítási járuléknak pedig 2001 óta nincs. A nyugdíjjáruléknakmáig van: 1992 <strong>és</strong> 1996 között változatlanul évi 912 500 Ft éves bruttó bér (napi 2 500 Ft)felett sznt meg a munkavállaló járulékfizet<strong>és</strong>i kötelezettsége. 1997-tl e fels határ is emelkednikezdett. Mértéke elbb a (tervezett) bruttó bér kétszerese, 2004-tl háromszorosa.9.2 Eg<strong>és</strong>zségügyi kiadásokAz eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer finanszírozása Magyarországon dönt hányadban közforrásból, kisebbr<strong>és</strong>zben magánforrásból történik, arányuk nagyjából megfelel a fejlett országok arányainak (azEgyesült Államok kivétel). A legnagyobb súlyú közforrás a munkáltatók <strong>és</strong> munkavállalók által azEg<strong>és</strong>zségbiztosítási Alapba (E. Alap) fizetett eg<strong>és</strong>zségbiztosítási járulék <strong>és</strong> a munkáltatók által fizetetteg<strong>és</strong>zségügyi hozzájárulás. A központi költségvet<strong>és</strong> nem csupán a közszolgálatban állók után azE. Alap befizetje, hanem számos <strong>szociális</strong> ellátás után is fizet járulékot, valamint közvetlen támogatástnyújt, illetve meghatározott kiadásait megtéríti. A központi költségvet<strong>és</strong> legjelentsebb tá-______________________________________ 70__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________mogatásának az E. Alap tervezett, <strong>és</strong> – mivel a teljesít<strong>és</strong> rendszerint meghaladja ezt – terven felülihiányának megszüntet<strong>és</strong>e tekinthet.A központi költségvet<strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségügyi kiadásai nem csupán az E. Alap felé irányulnak. A kormányfenntartja a tulajdonában lév eg<strong>és</strong>zségügyi intézményeket (klinikák, országos intézetek, OrszágosMentszolgálat, Országos Vérellátó Szolgálat, Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Tisztiorvosi Szolgálatstb.) <strong>és</strong> az önkormányzatok által pályázható cél- <strong>és</strong> címzett támogatási rendszert mködtet. Azeg<strong>és</strong>zségügyi közfinanszírozás harmadik szereplje az önkormányzatok, melyek eg<strong>és</strong>zségügyi ellátásifelelsségüknek dönten eg<strong>és</strong>zségügyi intézményeik tulajdonosaiként tesztnek eleget. Ezen intézményeikmköd<strong>és</strong>i költségét az E. Alapból az Országos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztár állja, de afelhalmozási kiadások az önkormányzatot terhelik.Az eg<strong>és</strong>zségügyi magánkiadások jelents hányadát teszi ki a lakossági térít<strong>és</strong>i díj (co-payment),melynek megfizet<strong>és</strong>e az egyes eg<strong>és</strong>zségbiztosítási szolgáltatások igénybevételének feltétele (gyógyszer,gyógyászati segédeszköz stb.). Jelents mérték a magánfogorvosok által nyújtott ellátásokigénybevétele, annak ellenére, hogy azok legnagyobb r<strong>és</strong>zéhez az eg<strong>és</strong>zségbiztosítás ellátásaként ishozzá lehet jutni. Szintén jelents mérték a hálapénz, viszont eleny<strong>és</strong>z arányban vannak jelen azüzleti biztosítók kieg<strong>és</strong>zít eg<strong>és</strong>zségbiztosításai.34. táblázat: Az Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Alap fbb kiadásai, 1993-2002, (millió Ft)1993 1994 1995 1996 1997gyógyító-megelz ellátások 131 571 169 426 191 022 224 832 268 037egyéb term<strong>és</strong>zetbeni ellátások 55 302 71 998 84 841 101 394 122 048(rokkantsági) nyugellátások 45 034 57 771 68 147 79 265 97 982pénzbeni ellátások* 43 547 50 200 49 964 42 572 43 7061998 1999 2000 2001 2002gyógyító-megelz ellátások 299 092 338 877,4 376 068,9 410 304,4 502 851,7egyéb term<strong>és</strong>zetbeni ellátások 159 383 165 285,0 180 240,8 213 054,0 247 473,9(rokkantsági) nyugellátások 99 927 115 949,0 128 688,8 157 963,8 194 284,4pénzbeni ellátások* 49 705 58 697,0 92 078,6 112 808,4 141 468,7* 2000-tl gyermekgondozási díj (gyed) itt szerepelF orrás: PM, költségvet<strong>és</strong>i zárszámadásokAz eg<strong>és</strong>zségügyi kiadások számbavétele nem egyszer feladat, még a közkiadásoké sem, mert bár arrólelvileg pontos adatok állnak rendelkez<strong>és</strong>re, kérd<strong>és</strong>es, hogy mint értünk eg<strong>és</strong>zségügy alatt. A KözpontiStatisztikai Hivatal az 1998-2000 közötti idszakra a nemzeti számlák módszertana (System of NationalAccounts, SNA, illetve European System of Accounts, ESA) alapján, kísérleti jelleggel <strong>és</strong> Európábanelsként elk<strong>és</strong>zítette az ún. eg<strong>és</strong>zségügyi számlákat (Magyar Nemzeti Eg<strong>és</strong>zségügyi Számlák, NESZ),mely a k<strong>és</strong>bbiekben alapul szolgálhat ahhoz, hogy az egyes országok eg<strong>és</strong>zségügyi kiadásainak mértékét<strong>és</strong> szerkezetét a mainál pontosabban lehessen összehasonlítani.______________________________________ 71__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________35. táblázat: Eg<strong>és</strong>zségügyi kiadások a NESZ szerint, 1998-2000, millió FtForrás: KSH NESZ1998 1999Eg<strong>és</strong>zségügy 694 471 776 627 879 929a GDP %-ában6,9 6,8 6,7Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Alap 460 352 508 263 557 319Kormányzat 91 352 98 216 107 169Közkiadások 551 704 606 479 664 488a GDP %-ában5,5 5,4 5,1Magánkiadások 142 767 170 148 215 441a GDP %-ában 1,4 1,51,6Mint a táblázat is mutatja, az Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Alap kiadásai sem azonosíthatók az eg<strong>és</strong>zségügyiközkiadásokkal, melyeknek ugyan dönt hányadát, de távolról sem eg<strong>és</strong>zét teszi ki. Az E. Alapmellett a központi költségvet<strong>és</strong> <strong>és</strong> az önkormányzatok közvetlenül is költenek eg<strong>és</strong>zségügyi célra.Másr<strong>és</strong>zt az E. Alap kiadásai között olyan ellátások is szerepelnek, melyek nem tekinthetk eg<strong>és</strong>zségügyicélúnak (pl. gyermekgondozási díj, rokkantnyugdíj).A jelzett nehézségekre tekintettel az eg<strong>és</strong>zségügyi közkiadások számbavételéhez célszer a nemzetközipénzügyi szervezetek (IMF, Világbank) által kidolgozott kormányzati pénzügyi statisztikát(GFS) felhasználni. A kormányzati pénzügyi statisztika eg<strong>és</strong>zségügyi kiadás (F05) alatt kizárólag aterm<strong>és</strong>zetbeni ellátások ráfordításait érti, a pénzbelieket nem (pl. táppénz), st még az OEP mköd<strong>és</strong>ikiadásai is másutt kerülnek számbavételre. Az <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong>t öt r<strong>és</strong>zre bontják (F05.a-F05.e),az els három nagyjából az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszer három szintjével azonos, bár sorrendjüknem annak logikáját követi (fekvbeteg-szakellátás, alapellátás, járóbeteg-szakellátás). A közeg<strong>és</strong>zségügyitevékenységek <strong>és</strong> szolgáltatások között található például az Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong>Tisztiorvosi Hivatal <strong>és</strong> az Országos Vérellátó Szolgálat, az egyéb eg<strong>és</strong>zségügy alá sorolják példáula gyógyszer- <strong>és</strong> gyógyászati segédeszköz támogatást.200036. táblázat: Az államháztartás konszolidált eg<strong>és</strong>zségügyi kiadásaia kormányzati pénzügyi statisztika szerint, 1996-20021996 1997 1998 1999 2000 2001 2002Eg<strong>és</strong>zségügy 289 347,4 380 697,2 460 872,9 503 687,3 552 058,9 622 358,8 743 487,0a GDP %-ában 4,2 4,5 4,6 4,4 4,2 4,2 4,4Ebbl:kórházi tevékenységek<strong>és</strong> szolgáltatások134 445,4 164 333,7 192 102,0 210 874,6 235 986,6 243 886,6 301 155,8háziorvosi <strong>és</strong>gyermekorvosi szolgálat7 462,0 31 848,0 35 887,0 42 239,2 44 174,0 49 239,5 54 363,5rendeli, orvosi,fogorvosi ellátás34 137,0 48 821,0 53 751,0 66 223,7 70 004,8 81 244,5 96 624,9közeg<strong>és</strong>zségügyitevékenységek <strong>és</strong>11 128,9 12 945,0 15 860,2 16 194,3 17 368,5 29 156,8 35 856,4szolgáltatásokegyéb eg<strong>és</strong>zségügy 102 174,1 122 749,5 163 272,7 168 155,5 184 525,0 218 831,4 255 486,4Forrás: PM GFS______________________________________ 72__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A kormányzati pénzügyi statisztika az államháztartás eg<strong>és</strong>ze mellett egyes al<strong>rendszere</strong>ire (központiköltségvet<strong>és</strong>, társadalombiztosítás, önkormányzatok, elkülönült állami pénzügyi alapok) is k<strong>és</strong>zül.Konszolidált formájában az mutatja, hogy az adott al<strong>rendszere</strong>n keresztül meghatározott célra mekkoraösszeg hagyja el az államháztartást. (Konszolidálatlan formájában a más al<strong>rendszere</strong>k felé irányulópénzmozgást is tartalmazza.) Az eg<strong>és</strong>zségügyi közkiadások forrása elssorban az E. Alap járulékbevétele,melybe a központi költségvet<strong>és</strong> is teljesít járulékfizet<strong>és</strong>t (ide nem értve a közszolgálatbanállókat) <strong>és</strong> nyújt számára támogatást, az E. Alap pedig kifizet<strong>és</strong>eket teljesít az állami tulajdonbanlév eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatóknak, intézményeknek. Az E. Alapból induló legjelentsebbállamháztartáson belüli pénzmozgás címzettjei azonban az önkormányzatok (települ<strong>és</strong>i <strong>és</strong> megyei).37. táblázat: Az államháztartás al<strong>rendszere</strong>inek konszolidált eg<strong>és</strong>zségügyi kiadásai1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002Önkormányzatok 146 733,0 173 342,0 196 228,0 215 624,0 230 493,2 252 543,9 305 780,6Központiköltségvet<strong>és</strong>43 477,4 51 307,2 64 173,9 71 798,3 87 748,1 95 776,8 119 793,3Eg<strong>és</strong>zségbiztosításiAlap99 137,0 156 048,0 200 471,0 216 265,0 233 817,6 274 038,1 317 913,1Forrás: PM, költségvet<strong>és</strong>i zárszámadásokAz E. Alap eg<strong>és</strong>zségügyi kiadása a kormányzati pénzügyi statisztika módszertana szerint is a legnagyobba három alrendszer közül, de ezt kizárólag a gyógyszer- <strong>és</strong> gyógyászati segédeszköz támogatásnakköszönheti (e nélkül a legkisebb lenne). E módszertan szerint például az E. Alap nem finanszírozzaaz eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer legköltségesebb elemét jelent fekvbeteg-ellátást (a kórházi tevékenységekre<strong>és</strong> szolgáltatásokra fordított kiadása nincs), azt a központi költségvet<strong>és</strong> <strong>és</strong> az önkormányzatokteszik dönten abból a forrásból, melyet számukra az OEP az E. Alapból átutal.38. táblázat: Az önkormányzatok humán eg<strong>és</strong>zségügyi célra fordított,az OEP-tl származó bevételei <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségügyi kiadásai saját forrásból,1996-2002, millió Ft-ban1996* 1997 1998 1999 2000 2001 2002E. Alapból azönkormányzatoknak 147 671,8 166 145,9 188 888,0 209 125,8 228 583,8 247 465,5 302 498,1átutalt forrásSaját forrás 51 794,6 39 581,9 43 181,0 41 323,0 41 207,2 48 406,7 55 379,6* Ebbl 1996-ban 21.600,8 mFt-ot technikai okokból nem a humán eg<strong>és</strong>zségügynél számoltak elMegjegyz<strong>és</strong>: a. táblázat sorainak összege nem egyezik meg a 37. táblázat önkormányzatok sorával, mivel az konszolidált adatokat tartalmaz.A 38. táblázatban szerepl források egy r<strong>és</strong>ze pedig visszakerül a központi költségvet<strong>és</strong>hez, illetve a társadalombiztosításialapokhoz.Forrás: ÁHH-MEDINFOA kormányzati pénzügyi statisztika szerint az államháztartás eg<strong>és</strong>zségügyi kiadásainak (F05) 40%-át fordítják az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszer legfels szintjét jelent kórházakra, ami öt <strong>és</strong> félszereseaz alapellátásra, <strong>és</strong> több mint háromszoros a járóbeteg-szakellátásra fordított költségeknek; ez utóbbikett együttesen is csak feleannyiba kerül, mint a kórházak. Ha csak az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszerttekintjük (F05.a-c), akkor a kórházak túlsúlya egyenesen nyomasztó: mködtet<strong>és</strong>ük a kiadásokkétharmadát teszi ki, míg a járóbeteg-ellátásra 21%, az alapellátásra 12% jut.Az eg<strong>és</strong>zségügyi magánkiadások – melyeket az eg<strong>és</strong>zségügyi kiadások (közkiadások + magánkiadások)20-30%-ára becsülnek (a NESZ szerint mértékük 1998-ban 20,6%, 1999-ben 21,9%, 2000-ben 24,5% volt) – számbavétele a közkiadásokénál sokkal több módszertani nehézséggel jár. A______________________________________ 73__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök <strong>és</strong> más eg<strong>és</strong>zségbiztosítási szolgáltatás igénybe vételéhezkötött magánkiadás (co-payment) esetén még viszonylag pontos adatok állnak rendelkez<strong>és</strong>re, depéldául a lakosság hálapénzre fordított kiadásait értelemszeren csak becsülni lehet. (A hálapénz aNESZ becsl<strong>és</strong>e szerint 1998-ban: 13,4; 1999-ben: 16,4; 2000-ben: 20,9 milliárd Ft volt. Más becsl<strong>és</strong>ekszerint a valós érték ennek legalább a kétszerese.). A nem co-payment jelleg (nem eg<strong>és</strong>zségbiztosításiszolgáltatás igénybe vételéhez kötött) magánkiadás egyértelmen eg<strong>és</strong>zségügyi célú, hanem támogatott, illetve vény nélkül kapható gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök vásárlásárafordítják, de k<strong>és</strong>bb a határvonal egyre inkább elmosódik az eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> a nem eg<strong>és</strong>zségügyicélok között.9.3 Nyugdíjkiadások2002-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. A.) 1696,3 milliárd Ft-ot fizetett ki nyugdíjakra <strong>és</strong> nyugdíjszerellátásokra (ebbl nyugdíjra – az OEP rokkantsági nyugdíja nélkül – 1376,5 milliárd Ft-ot,azzal együtt 1570,8 milliárd Ft-ot), ami a GDP 10,0%-át tette ki, melynek négyötödét a Ny. A. sajátbevételébl folyósította. A kiadások az elmúlt b évtizedben a GDP arányában legmagasabb szintjüket1994-ben érték el (11,4%), mélypontjukat pedig 1997-ben (9,4%), majd rövid emelked<strong>és</strong> után2000-ben (9,3%).A nyugdíjszer ellátások forrása nem a Ny. Alap járulékbevétele, hanem a központi költségvet<strong>és</strong>(pl. bányász- <strong>és</strong> korengedményes nyugdíj), illetve a volt munkáltató (elnyugdíj) átutalásából származik,továbbá nagy hányaduk voltaképpen segély, mivel nem nyugdíjjogosultság alapján jár,azonban a nyugdíjhoz hasonlóan élethossziglan állapítják meg (életjáradékok) <strong>és</strong> az ONYF területiigazgatási szervei folyósítják. A nyugdíjszer ellátások, ahogy a rokkantnyugdíjazás is, nagyr<strong>és</strong>zt a<strong>szociális</strong> védháló szerepét töltötték be a rendszerváltást követ években, így számuk gyorsanemelkedett 1994-ig, ekkor a GDP 2,7%-át tették ki, majd fokozatosan mai 1,9%-os szintjükre csökkentek.Az emelked<strong>és</strong>nek volt egy másik, sajátos történelmi helyzethez (rendszerváltás) köthetoka: a politikai rehabilitációs kieg<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ek, kárpótlások megjelen<strong>és</strong>e.A nyugdíjszer ellátások száma 1990-hez képest másfélszeresére, a nyugellátások száma viszontcsupán 17%-kal ntt. A nyugellátások <strong>és</strong> nyugdíjszer ellátások átlagösszege közötti különbség,mely 1990-ben mindössze 21%-os volt (6135, illetve 5066 Ft/hónap/f), 2003 legelejére 145%-osrantt (50 112, illetve 20 468 Ft/hónap/f). Megjegyzend, hogy egy személy (nyugdíjas) több ellátástis kaphat, így számuk kevesebb az ellátottak számánál. A nyugdíjszer ellátások kiadásainak relatívcsökken<strong>és</strong>e elssorban azzal kapcsolatos, hogy bizonyos ellátások csak a 90-es évek elejénközepénindulhattak el, új létszám-forrásuk nincs, az állomány a kihalás-átsorolás miatt fokozatosancsökken (pl. politikai rehabilitációs ellátások száma az 1995. évi 256 ezerrl 2003-ra 191 ezerremérsékldött, a mezgazdasági járadékosok száma 1993-ben még 69 ezer volt, 2003-ban 21 ezer,más ellátások megszntek, vagy visszaszorultak: pl. a nem a nyugdíjrendszerben fizetett - nem anyugdíjtörvény szerint járó - korai nyugdíjak száma 1994-96-ban még 100 ezer volt, 2003-ban pedig9 ezer).______________________________________ 74__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________39. táblázat: Nyugdíjak, nyugdíjszer ellátások kiadásai, 1990-2002Forrás: ONYFÉvNyugdíjak <strong>és</strong> nyugdíjszer ellátásokmillió Fta GDP %-ában1990 202 118 -1991 262 846 10,51992 321 757 10,91993 392 017 11,01994 498 440 11,41995 582 205 10,41996 669 812 9,71997 804 752 9,41998 989 040 9,81999 1 117 236 9,82000 1 228 474 9,32001 1 420 133 9,62002 1 696 306 10,0______________________________________ 75__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________10. AZ EGÉSZSÉGÜGY REFORMJA10.1 ElzményekAz eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer reformja Magyarországon az utóbbi 15 évben egy viszonylag konzekvensfolyamat, amely kileng<strong>és</strong>eiben nem követte a rendszerváltozás politikai változásait.Magyarországon a társadalombiztosításnak komoly hagyományai vannak: Németország után Magyarországvolt a második állam, amely 1891-ben törvényt alkotott a társadalombiztosításról, amelya bismarcki elveken alapult: alapveten az alkalmazottakat lefed, sok-biztosítós, differenciált betegbiztosításirendszert vezetett be, amely gyakorlatilag a lakosság kétharmadát lefedte. A népeg<strong>és</strong>zségügyijelentség problémákat a belügyi államtitkár felügyelte. A II. világháború után a politikaikörnyezetnek megfelelen szovjet mintájú eg<strong>és</strong>zségügyi rendszer alakult ki. Az új rendszer szinteteljes kör hozzáfér<strong>és</strong>t biztosított, csak a nagymérték kollektivizálást, államosítást nehezen elkerül,kev<strong>és</strong> egyéni gazdálkodó maradt ki belle. 1972-re alakult ki a rendszer végleges kerete: az1972-ben meghozott eg<strong>és</strong>zségügyi törvény a szocialista eg<strong>és</strong>zségügy szándékainak megfelelenkimondta a teljes kör, magas színvonalú <strong>és</strong> ingyenes eg<strong>és</strong>zségügy igényét, <strong>és</strong> azt az 1975-benmeghozott társadalombiztosítási törvény valósította meg. Az eg<strong>és</strong>zségügyi intézmények tulajdonadecentralizált állami tulajdon volt (a “tanácsi” rendszerhez kötdött) - a finanszírozási csatornák isezen keresztül mködtek.A rendszerben élesen elválltak a közeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> a népeg<strong>és</strong>zségügyi feladatok: a közeg<strong>és</strong>zségügyi,járványügyi feladatokat egy független, hatósági jogosítványokkal bíró szolgálat, a „KÖJÁL”(Közeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Járványügyi Állomás), a népeg<strong>és</strong>zségügyi feladatokat az ellátórendszer felügyeletévelegyütt a tanács vb eg<strong>és</strong>zségügyi osztályának vezetje („megyei forvos”) látta el.A szocialista rendszer problémái már a rendszerváltás eltt ersen felhalmozódtak, a rendszer dikta-tórikus vonásai ellenére a politikai vezet<strong>és</strong> nem volt ura a hálapénz vezérelte rendszernek, viszontaz adott politikai keretek között bevallhatatlan volt a rendszer kudarca. Ennek a csapda-helyzetnek aAz ellátás-szervez<strong>és</strong> területi elven a progresszivitás elvére épült, <strong>és</strong> eredményei közé tartozik a jóalapellátás, <strong>és</strong> a háború eltti gyökerekkel rendelkez, Európában egyedülálló védni rendszer kialakítása.A jó hozzáfér<strong>és</strong>, a védoltások <strong>és</strong> a szr<strong>és</strong>ek kötelezvé tétele, valamint a <strong>szociális</strong> különbségekcsökkent<strong>és</strong>e miatt a rendszer igen jó eredményeket ért el a nagy fertz népbetegségek,elssorban a TBC visszaszorításában.Az egyre gyakoribbá váló krónikus betegségek ellátásának zöme azonban egyre feljebb csúszott aprogresszív ellátás hierarchiájában. Az 1970-es évektl minden korszer alapelvvel dacolva azellátóhálózat egyre inkább kórházközpontúvá vált, nem követte a demográfiai változásokat, <strong>és</strong> egyrenagyobb hatékonysági problémákkal küzdött.Az intézmények pénzellátása egy történelmileg kialakult “bázis” alapján történt, függetlenül attól,hogy hány beteget láttak el <strong>és</strong> milyen módon. A bázistól csak új többletfeladat felvállalásával (pl. újtechnológia alkalmazása) lehetett eltérni. Ezért ezekért az új feladatokért <strong>és</strong> többletpénzekért valóságos“kijárásos” rendszer (informális alkuk) alakult ki. Az eg<strong>és</strong>zségügyi dolgozók (orvosok is)életkoruktól <strong>és</strong> beosztásuktól függ fix fizet<strong>és</strong>t kaptak. Az eg<strong>és</strong>z idszakot behálózta a hálapénzrendszerláthatatlan <strong>és</strong> kontrollálhatatlan ösztönzinek szövevénye.Megjegyzend, hogy a történeti hagyományok miatt még a szovjet mintájú szocialista eg<strong>és</strong>zségügybenis megmaradt Magyarországon a társadalombiztosítás intézménye. Az egységes társadalombiztosításfeladata – amelyet a szakszervezetek országos tanácsán keresztül formálisan a dolgozókfelügyeltek – a pénzbeni ellátások (nyugdíj, táppénz, rokkantsági nyugdíj, anyasági ellátások,családi pótlék) folyósítására korlátozódott.10.2 Reformok a rendszerváltozáskor______________________________________ 76__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________megoldására született az a javaslat, hogy a rendszer térjen vissza a biztosítási hagyományunkhoz,társadalombiztosítási finanszírozással kieg<strong>és</strong>zítve. Ezt a javaslatot 1986-ban az Állami Tervbizottságelfogadta. Ezzel párhuzamosan már többféle finanszírozási kísérlet is folyt. Magyarországon –Európában elször – elindult a DRG rendszer magyar verziója, megalakult – még civil szervezetként– a Magyar Orvosi Kamara, <strong>és</strong> 1989-ben az úgynevezett „forráscsere” kapcsán (nullszaldóstranzakcióként!) az eg<strong>és</strong>zségügy mköd<strong>és</strong>i költségeinek finanszírozása bekerült a társadalombiztosításfeladatai közé, míg egyes <strong>szociális</strong> feladatok (családi pótlék) finanszírozását a költségvet<strong>és</strong>vette át.Az elk<strong>és</strong>zített változásokhoz az 1990-ben bekövetkezett politikai-gazdasági rendszerváltozás teremtettemeg a megfelel közeget. A rendszerváltozás els kormánya alatt alakult ki az eg<strong>és</strong>zségügymai intézmény<strong>rendszere</strong>. A régi közigazgatási rendszer tanácsi intézményeit önkormányzatirendszer váltotta fel. Így a korábbi tanácsi feladatok (tulajdonlás, mködtet<strong>és</strong>) az önkormányzatokhozkerültek. A hatósági engedélyez<strong>és</strong>i, ellenrz<strong>és</strong>i, szakfelügyeleti népeg<strong>és</strong>zségügyi feladatok aközeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> járványügyi, hatósági feladatokkal együtt az 1991-ben létrejött Állami <strong>és</strong> TisztiorvosiSzolgálathoz kerültek.Folytatódott a társadalombiztosítás reformja: 1992-ben különvált a nyugdíj <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségbiztosításialap <strong>és</strong> igazgatása. A rendszer filozófiájában átalakult: formálisan megsznt a társadalombiztosításmindenkire kiterjed kötelez jellege, a tkejövedelembl élk számára nem volt kötelez a rendszerbenvaló r<strong>és</strong>zvétel, eldönthették, hogy önként csatlakoznak-e az eg<strong>és</strong>zségbiztosításhoz. 1993-ban a társadalombiztosítási alapok felügyeletét szakszervezeti listák alapján választott önkormányzatvette át.1992-ben a korábbi, államilag kötelezen kijelölt körzeti orvos helyett a lakosok háziorvost választ-hattak maguknak, akit gyakorlatilag a hozzájuk jelentkezettek száma alapján díjaztak. 1993-ban váltottafel a korábbi “bázis” finanszírozást az az elszámolási rendszer, amelyben csak teljesítmény jelent<strong>és</strong>alapján kapnak pénzt az intézmények. Bár a finanszírozás deklaráltan szektorsemleges, a tulajdonviszonyokattovábbra is az állami <strong>és</strong> az önkormányzati tulajdon uralja. Ez alól azok a területeka kivételek, amelyek fejld<strong>és</strong>e igen tkeigényes, <strong>és</strong> az állam nem tudta a megfelel fejleszt<strong>és</strong>iforrásokat biztosítani (nagy érték diagnosztika, mvese, kzúzás, stb.).A mai rendszer kereteinek kialakulásában utolsó lép<strong>és</strong>ként 1993-ban megszületett az önkénteseg<strong>és</strong>zségpénztárakról szóló törvény, ami megteremette a közösségi eg<strong>és</strong>zségvédelem <strong>és</strong> az adókedvezménnyeltámogatott nonprofit önkéntes kieg<strong>és</strong>zít biztosítások lehetségét.10.3 További reformok1994 – 1998 között elssorban a megtett lép<strong>és</strong>ek szükséges korrekciója történt. Megszülettek az eddigiváltozásokat rendszerbe foglaló <strong>és</strong> a további fejld<strong>és</strong> irányait kijelöl nagy törvények: az újeg<strong>és</strong>zségügyi törvény, <strong>és</strong> a társadalombiztosítást szabályozó új törvények. Az idszak lényegeseseménye a társadalombiztosításban a teljes kör biztosítási kötelezettség visszaállítása, <strong>és</strong> a minségszabályozás,minségpolitika elindítása. Az eg<strong>és</strong>zségügyi törvény elírta a minségügyi <strong>rendszere</strong>kmködtet<strong>és</strong>ét, <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügy feladatai közé beemelte a betegjogok kérd<strong>és</strong>ét – kialakult abetegjogi képviseli rendszer –, <strong>és</strong> kiadásra kerültek a szakmai minimumfeltételek. Megszületett azeg<strong>és</strong>zségügyi adatkezel<strong>és</strong>t szabályozó törvény is. A ciklus lényeges változása a kapacitásszabályozásintézményének a megjelen<strong>és</strong>e az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátási kötelezettségrl <strong>és</strong> a területi finanszírozásinormatívákról törvény megalkotásával. Megkezddött a GP fundholder <strong>és</strong> a ManagedCare rendszer <strong>magyarország</strong>i adaptációjának szakmai elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e.1998 <strong>és</strong> 2002 között az alapellátásban bevezet<strong>és</strong>re került a „praxis jog” intézménye, amely az alap-ellátásban dolgozók számára a praxis mködtet<strong>és</strong>i jogát vagyonérték joggá, így – bizonyos szakmaifeltételekhez kötötten – eladhatóvá tette. A praxisjog nem konkrét praxishoz kötdik, hanem általábana közfinanszírozású alapellátásban való r<strong>és</strong>zvételre feljogosító mködtet<strong>és</strong>i engedély. 1999-______________________________________ 77__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________ben a GP fundholder <strong>és</strong> a Managed Care rendszer <strong>magyarország</strong>i adaptációjaként elindultak az úgynevezettIrányított Betegellátási Modellkísérletek (IBMK). A ciklus lényegi eseménye volt a népeg<strong>és</strong>zségügyiprogram meghirdet<strong>és</strong>e <strong>és</strong> az els intézményi törvény elfogadása. Az intézményi törvényels változata egy törvényben kezelte az intézményi mköd<strong>és</strong> <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügyi dolgozókjogállásának egyes kérd<strong>és</strong>eit, <strong>és</strong> a kórházaknál kötelezen nonprofit mköd<strong>és</strong>i módot írt el.10.4 Reformok a jelenlegi kormányzati ciklusbanA 2002-es választás, majd a kormányprogram markáns ígérete volt a jóléti rendszerváltás, <strong>és</strong> ezenbelül az „Eg<strong>és</strong>zség évtizede” program. A program két f eleme a népeg<strong>és</strong>zségügyi program kiterjesztettfolytatása <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügy konszolidációs – modernizációs programja. Az intézked<strong>és</strong>sorozategy 50%-os béremel<strong>és</strong>t is tartalmazó stabilizációs programmal indult, amely ezen kívül akórházi adósságrendez<strong>és</strong>t szolgálta. Közel 100%-os parlamenti többség fogadta el a népeg<strong>és</strong>zségügyiprogramról szóló országgyl<strong>és</strong>i határozatot. Új törvény szabályozza az eg<strong>és</strong>zségügyi dolgozókegyes munkavégz<strong>és</strong>i feltételeit, a túlmunka kérd<strong>és</strong>eit.A reform új szakasza az irányított betegellátási kísérletek kiterjeszt<strong>és</strong>én <strong>és</strong>a regionális ellátás-eg<strong>és</strong>zségszámlákszervez<strong>és</strong> <strong>és</strong> tervez<strong>és</strong> kialakításán alapul. A cél a rendszer hatékonyságának a javítása, a forrásallokációsdönt<strong>és</strong>ek közelebb vitele a beteghez. Az új rendszer kiterjed a társadalombiztosítás egyes feladatainakdecentralizálására, a költségérzékenység kiterjeszt<strong>és</strong>ével összhangba hozza az eg<strong>és</strong>zségpolitikaérték <strong>és</strong> érdekrendszerét. Megalakításra kerülnek a Regionális Eg<strong>és</strong>zségügyi Tanácsok,amelyek regionális eg<strong>és</strong>zségügyi fejleszt<strong>és</strong>i tervet k<strong>és</strong>zítenek. A progresszív ellátás elvét követ regionálisellátás-szervez<strong>és</strong> lényeges eleme a sürgsségi ellátás reformja, amely az egységes, fix belép<strong>és</strong>ipont elvén alapul, <strong>és</strong> a sürgsségi betegellátási osztályokra épít.2004-tl változik az önkéntes kieg<strong>és</strong>zít eg<strong>és</strong>zségpénztárak szabályozása. Az be-vezet<strong>és</strong>nek célja az eg<strong>és</strong>zségügyi magánkiadások átláthatóvá tétele, a legális szolgáltatás-vásárlásösztönz<strong>és</strong>e, a szolgáltatói verseny élénkít<strong>és</strong>e. Megkezddött az ápolásbiztosítás elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e.10.5 A népeg<strong>és</strong>zségügy fejleszt<strong>és</strong>eAz elmúlt évtizedek kedveztlen népeg<strong>és</strong>zségügyi folyamataira tekintettel a kormányzat kiemelt je-állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedveztlen, <strong>és</strong> je-lentséget tulajdonít a népeg<strong>és</strong>zségügyi helyzet gyökeres javításának, <strong>és</strong> megalapozottnak tartja azta lakossági elvárást, hogy a magyar népesség szület<strong>és</strong>kor várható élettartama fokozatosan közelítsenaz Európai Unió országainak átlagához. Az emberek eg<strong>és</strong>zségi állapotában érzékelhet javulás <strong>és</strong> azellátórendszerben érdemi változás csak hosszabb, több parlamenti cikluson átível idszak alatt érhetel.A magyar lakosság eg<strong>és</strong>zségilentsen elmarad attól, amit az ország társadalmi-gazdasági fejlettségének általános szintje lehetvétenne. Az Eg<strong>és</strong>zség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja tervez<strong>és</strong>ekor a szakemberek figyelembevették mindazokat a tapasztalatokat, amelyek a korábbi népeg<strong>és</strong>zségügyi célú fejleszt<strong>és</strong>eknyomán jöttek létre. Az eg<strong>és</strong>zség megtartása <strong>és</strong> fejleszt<strong>és</strong>e nem tekinthet pusztán kiadásnak, vagyetikai megfontolásoktól vezérelt cselekv<strong>és</strong>nek, hanem a Program megvalósítása produktív beruházás,az ország társadalmi-gazdasági fejld<strong>és</strong>ének elfeltétele.A Program végrehajtása négy alapelvre épül, ezek: Az egyenltlenségek csökkent<strong>és</strong>e <strong>és</strong> esélyteremt<strong>és</strong>. Minden fontosabb dönt<strong>és</strong> <strong>és</strong> társadalmifolyamat esetében vizsgálni kell az eg<strong>és</strong>zségre <strong>és</strong> esélyegyenlségre gyakorolt hatásokat.Biztosítani kell a rendelkez<strong>és</strong>re álló források olyan elosztását, amely az eg<strong>és</strong>zségi állapotszéles kör <strong>és</strong> általános javítása mellett a leszakadó csoportok felzárkóztatását is elsegíti. A közösségi r<strong>és</strong>zvétel <strong>és</strong> demokratizmus. Biztosításának alapja: a helyi közösségek legitimképviselinek, az önkormányzatoknak a r<strong>és</strong>zvétele az eg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>ben, továbbá a civilszervezetek, helyi, regionális <strong>és</strong> nemzeti szint társadalmi kezdeményez<strong>és</strong>ek bevonása azeg<strong>és</strong>zségért végzett munkába. Az önkormányzatok rendelkeznek azoknak a személyi, tárgyi<strong>és</strong> pénzeszközöknek a nagy r<strong>és</strong>zével, amelyek a hatékony helyi eg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>hez szük-______________________________________ 78__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________ségesek. A kormány ehhez a munkához célzott pénzügyi támogatással <strong>és</strong> az állami intézményekenkeresztül módszertani <strong>és</strong> szakmai támogatással járul hozzá. Több éves fejleszt<strong>és</strong>iidszak szükséges ahhoz, hogy az önkormányzati rendszer minden tekintetben képes legyena helyi <strong>és</strong> regionális szinteken a hatékony eg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>re, de az ebbe az irányba mutatólép<strong>és</strong>ek megtétele nem tr halasztást. Hatékony ágazatközi együttmköd<strong>és</strong>. Az együttmköd<strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zség társadalmi-gazdaságimeghatározóinak kedvez befolyásolását célozza. Az együttmköd<strong>és</strong> a korszer népeg<strong>és</strong>zségügybentöbb szinten valósul meg. Az uniós csatlakozással meghatározóvá válik a nemzetközikoordináció jelentsége. Az ágazatközi együttmköd<strong>és</strong> országos, regionális <strong>és</strong> helyiszinten egyaránt elengedhetetlen. A helyi szint ágazatközi együttmköd<strong>és</strong> hatékony eszközaz eg<strong>és</strong>zséget meghatározó tényezk befolyásolására. Nemzeti szinten az ágazatköziegyüttmköd<strong>és</strong> megvalósulásához szükséges szervezeti struktúrák <strong>és</strong> mköd<strong>és</strong>i modellekkialakítása elsdleges feladat. Megalakult a Népeg<strong>és</strong>zségügyi Tárcaközi Bizottság. A Bizottságmköd<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a két- vagy többoldalú minisztériumok közötti együttmköd<strong>és</strong>ek, aközös célok megfogalmazása, jelentik az ágazatközi együttmköd<strong>és</strong> alapját. Az ágazatköziegyüttmköd<strong>és</strong> ki kell, hogy terjedjen az egyes tárcákra, önkormányzatokra, közintézményekre,a magánszektorra, a civil szférára <strong>és</strong> a médiára. Folyamatosan figyelemmel kell kísérniaz egyes politikai dönt<strong>és</strong>ek, a társadalmi-gazdasági változások hatását a lakosságeg<strong>és</strong>zségi állapotára, különös tekintettel az egyes lakossági csoportok eltér, egyenltlenhelyzetére. A fenntarthatóság, hosszú távú gondolkodás <strong>és</strong> tervez<strong>és</strong>. A fenntarthatóság biztosítása, aProgram által elért eredmények megrz<strong>és</strong>e, az intézményesül<strong>és</strong> lehetvé tétele a tervez<strong>és</strong>ifázistól kezdve kiemelt cél. Ennek érdekében a népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségügyi ellátórendszerierforrások (személyi, intézményi, finanszírozási) fejleszt<strong>és</strong>e hangsúlyosan jelenikmeg a Programban.A Program várható társadalmi hatásai egy évtizedes távlatban: a szület<strong>és</strong>kor várható átlagos élettartam a férfiaknál legalább 70, a nknél legalább 78 esztendremeghosszabbodik, megn az eg<strong>és</strong>zségesen leélt életévek száma, javul a lakosság életének minsége, csökkennek a lakosság eg<strong>és</strong>zségi állapotában megnyilvánuló egyenltlenségek, esély teremtdik a hátrányos helyzet társadalmi rétegek eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> felzárkóztatására, az eg<strong>és</strong>zséges életmód társadalmi szint mintává válik, eszerint változik a lakosság érték<strong>rendszere</strong><strong>és</strong> mindennapi életvezet<strong>és</strong>e, minden szinten kialakul, <strong>és</strong> <strong>rendszere</strong>ssé válik az ágazatközi együttmköd<strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zség érdekében, megersödnek a közösségi akciók, a civil szféra, a helyi társadalom szerepe az eg<strong>és</strong>zség fejleszt<strong>és</strong>ében.Az eg<strong>és</strong>zségügy szemszögébl a szakmai hatások évtizedes távon a következk: csökken a megelzhet <strong>és</strong> az id eltti halálozás, a krónikus nem fertz megbeteged<strong>és</strong>ekkorai elfordulása, csökken, illetve az idskorú ellátás irányába átalakul a Program által megcélzott betegségcsoportokbana gyógyító-ellátó igény, csökkennek az eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáfér<strong>és</strong> területi, társadalmi egyenltlenségei, fejldnek <strong>és</strong> gazdagodnak az eg<strong>és</strong>zségügy megelz célú szolgáltatásai, javul az eg<strong>és</strong>zségügyi ellátás minsége <strong>és</strong> költséghatékonysága, a korszer igényeknek megfelelen átalakul a népeg<strong>és</strong>zségügyi intézményrendszer <strong>és</strong> illeszkedikaz EU normákhoz, fejldik a népeg<strong>és</strong>zségüggyel kapcsolatos kutatás <strong>és</strong> képz<strong>és</strong>.______________________________________ 79__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Ahosszú távú gazdasági hatások a következk a Program beruházás az emberi erforrások fejleszt<strong>és</strong>ébe, tovagyrz kedvez hatást gyakorola gazdaság fenntartható növeked<strong>és</strong>ére, javul a munkaer minsége, hatékonysága <strong>és</strong> versenyképessége, az eg<strong>és</strong>zségügyi reform r<strong>és</strong>zeként elsegíti az ágazat jobb minség <strong>és</strong> költséghatékonyabbmköd<strong>és</strong>ét, az ágazatközi együttmköd<strong>és</strong> révén új erforrásokat, tartalékokat mozgósít, bvíti az eg<strong>és</strong>zséges termékek <strong>és</strong> szolgáltatások piacát, lényegesen hozzájárul a lakosság életszínvonalának javulásához.A Program négy területen kíván elrehaladni. Elssorban politikai síkon, különlegesfigyelmet szentelve az ifjúság kérd<strong>és</strong>einek, az öregkor problémáinak, az esélyegyenlség megteremt<strong>és</strong>ének <strong>és</strong> az élet színterein az eg<strong>és</strong>zséget támogató környezet kialakításának.Fontos célkitz<strong>és</strong> az életmód változtatás, az elsdleges megelz<strong>és</strong> érvényesít<strong>és</strong>e a társadalomban.Kiemelt figyelmet kap: a dohányzás visszaszorítása, az alkohol- <strong>és</strong> drogprevenció, az eg<strong>és</strong>zséges táplálkozási szokások elterjeszt<strong>és</strong>e, az aktív testmozgás elterjeszt<strong>és</strong>e, valamint az eg<strong>és</strong>zséges fizikai környezet kialakítása.Lép<strong>és</strong>eket kelltenni az elkerülhet halálozások, megbeteged<strong>és</strong>ek, fogyatékosságokmegelz<strong>és</strong>e területén is. Prioritásként kezeli: a koszorúér- <strong>és</strong> agyérbetegségek okozta halálozások visszaszorítását, a daganatos halálozás növeked<strong>és</strong>ének megállítását, visszafordítását, a lelki eg<strong>és</strong>zségvédelem megersít<strong>és</strong>ét, a mozgásszervi betegségek <strong>és</strong> az abból ered károk csökkent<strong>és</strong>ét, az AIDS <strong>és</strong> más szexuális úton terjed betegségek megelz<strong>és</strong>ét, valamint a közeg<strong>és</strong>zségügyi biztonság fokozását, a gyors reagálás képességének biztosítását.A Program prioritásaival összhangban szükséges fejleszteni az eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> népeg<strong>és</strong>zségügyi intézményrendszertis, hogy lakosság eg<strong>és</strong>zségi állapota a kívánt mértékben javuljon: a népeg<strong>és</strong>zségügyi szempontból kiemelt szrvizsgálatok bevezet<strong>és</strong>e, az ellátó rendszer fejleszt<strong>és</strong>e, különleges prioritást kap az alapellátás fejleszt<strong>és</strong>e, azott végzett preventív munka elmélyít<strong>és</strong>e, feltételeinek javítása, koncentrált erforrás-fejleszt<strong>és</strong>t kell végrehajtani a népeg<strong>és</strong>zségügy sokszín világában,hogy mind szakemberoldalról, mind anyagi, szervezeti erforrások tekintetébenmeg tudjon felelni a kihívásoknak, ki kell építeni egy olyan monitor rendszert, mely lehetséget teremt a Program folyamatosnyomon követ<strong>és</strong>ére, a szükséges korrekciók megtételére.A program sikeres végrehajtása meghatározó eleme a lakosság növekv jólétének, a hosszú távúesélyteremt<strong>és</strong>nek, az ország fenntartható gazdasági növeked<strong>és</strong>ének.______________________________________ 80__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________11. A SZOCIÁLIS RENDSZER11.1 A <strong>szociális</strong> ellátórendszerA társadalmakban a <strong>szociális</strong> biztonsági <strong>rendszere</strong>ket azért alakítják ki, hogy védelmet nyújtsanak atársadalmi egyenltlenségbl ered szegénység <strong>és</strong> más társadalompolitikai kockázattal szemben, sezzel megakadályozzák a társadalom szövetébl történ kiilleszked<strong>és</strong>t. Ebben a fejezetben a hazai<strong>szociális</strong> ellátórendszernek azokat a fbb vonásait ismertetjük, amelyeket az 1993-as <strong>szociális</strong> törvényfoglal keretbe (1993. évi III. tv. a <strong>szociális</strong> igazgatásról <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> ellátásokról). A fejezetbenfelhasznált statisztikai adatok túlnyomór<strong>és</strong>zt azokból a <strong>szociális</strong> szférát érint adatgyjt<strong>és</strong>ekblszármaznak, amelyeket a KSH – r<strong>és</strong>zben az Eg<strong>és</strong>zségügyi Szociális <strong>és</strong> Családügyi Minisztériummegbízásából – az Országos Statisztikai Adatgyjt<strong>és</strong>i Program keretében gyjt, <strong>és</strong> amelyek különbözmódon megjelennek a KSH Szociális statisztikai évkönyvében, valamint az NCSSZI Információs<strong>és</strong> Digitális Évkönyvében. A nem ezekbl a helyekbl származó táblázatoknál a forrást mindenesetben feltüntettük a táblázat alatt. Az adatok nem állnak rendelkez<strong>és</strong>re minden évrl <strong>és</strong> valamenynyibontásban illetve r<strong>és</strong>zletezettségben sem állíthatók el.Társadalmi egyenltlenségA társadalmat létrehozó egyedek eltér egyéni adottságokkal, tulajdonságokkal rendelkeznek. Atársadalomban a csoportokba szervezd emberek biológiai eredet különbségei is társadalmi jellegvéválnak, <strong>és</strong> magukat a biológiai különbségeket is jelentsen befolyásolják a <strong>szociális</strong> tényezk,mindenekeltt azok a pozíciók, amelyeket az egyének a különböz társadalmi kapcsolati <strong>rendszere</strong>kben(családban, intézményekben, szervezetekben) betöltenek. Az egymáshoz képest vertikálisanis elrendezd, hierarchikusan rétegzd pozíciók határozzák meg, hogy az emberek milyen mértékbenképesek r<strong>és</strong>zesedni a gyakran szken rendelkez<strong>és</strong>re álló javakból <strong>és</strong> erforrásokból, amelyekelosztása a különböz pozíciók között egyenltlenül történik.Az emberek a társadalomban különböz területek (dimenziók) szerint egyenltlenek, eltér jövedelemmel,foglakozási helyzettel, kulturális háttérrel rendelkeznek, de különböznek eg<strong>és</strong>zségi állapotukvagy életmódjuk tekintetében is. A társadalmi egyenltlenségeket is érint magyar rétegzd<strong>és</strong>vizsgálatokbankitüntetett szerepe van az anyagi helyzet, a foglalkozási státus <strong>és</strong> a kulturális háttérvizsgálata mellett a települ<strong>és</strong>i <strong>és</strong> a lakáshelyzetnek, a fogyasztásnak <strong>és</strong> az érdekérvényesít<strong>és</strong>nek is.A <strong>magyarország</strong>i vizsgálatok azt mutatják, hogy a rendszerváltás eltt az egyénnek az egyenltlenségirendszerben elfoglalt helyzetét a kulturális tényezk (tudás, képzettség, iskolai végzettség) magyaráztaleginkább (bár nem kizárólagosan <strong>és</strong> teljes kören meghatározólag), míg a rendszerváltásután erteljesen megntt a jövedelmi tényezk hatása is (anélkül, hogy a kulturális tke meghatározószerepe megsznt volna).Az egyenltlenségek alakulása a hazai vizsgálatokban elssorban a jövedelmi dimenzió mentén válikszembetnvé, amit a háztartások jövedelmi adatai alapján a fleg a TÁRKI kutatások derítettekfel. E vizsgálatok egyik módszere, hogy adott évben a háztartásokban az egy fre jutó jövedelmekettíz (decilis) vagy öt (kvintilis) egyenl r<strong>és</strong>zre osztják, <strong>és</strong> különösen a legmagasabb <strong>és</strong> a legalacsonyabbjövedelm kategóriákat vizsgálják tovább demográfiai (nem, életkor) <strong>és</strong> egyéb szempontok(pl. iskolai végzettség) szerint. A legfels <strong>és</strong> legalsó jövedelmi kategória hányadosa mutatja, hogymilyen mérték a jövedelmi egyenltlenség a legmagasabb <strong>és</strong> a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákbatartozó háztartások között. A TÁRKI vizsgálatai azt mutatják, hogy a rendszerváltás körüliidszakban a jövedelmi egyenltlenségek Magyarországon nttek. Míg 1988-ban a háztartások egyfre jutó jövedelmének tekintetében a legmagasabb <strong>és</strong> a legalacsonyabb decilis közti különbség kevesebbmint hatszoros, 1999-ben már több mint nyolcszoros volt. 2000 <strong>és</strong> 2001 években azonban ez______________________________________ 81__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________a mutató már nem érte el az 1999-es nagyságot, ami a jövedelmi egyenltlenségek stabilitása felémutat. Ez az alacsony jövedelmek stabilitását is jelentheti: a vizsgálatok szerint kb. minden másodiknagyon alacsonyan iskolázott személy a legalsó jövedelmi kvintilisben található. Közismert pl. anemek közti különbség is a jövedelmi egyenltlenség tekintetében: az 1992-2001 közti idintervallumbana férfiak bére átlagosan 23%-kal haladta meg a nkét.40 táblázat: Az egy fre jutó jövedelmek alapján képzett háztartási decilisek havi átlagjövedelmei1992 <strong>és</strong> 2001 között1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001Alsó decilis 4 200 4 721 5 200 5 994 6 566 7 309 8 637 10 463 12 206 13 7062. 6 015 7 007 7 855 8 932 10 047 11 385 13 428 16 259 18 266 22 0183. 6 847 8 134 9 311 10 591 12 292 14 103 16 202 19 757 22 294 26 6414. 7 534 9 020 10 445 12 021 14 075 16 111 18 507 22 891 25 693 30 9985. 8 189 9 867 11 525 13 356 15 752 18 046 21 016 25 523 28 782 34 6346. 8 934 10 852 12 708 14 720 17 143 19 770 23 328 27 976 31 629 38 4367. 10 010 12 153 14 284 16 498 19 070 21 812 25 817 30 827 35 321 43 0208. 11 525 13 949 16 638 19 116 21 606 24 771 29 391 35 272 40 819 48 4559. 14 166 17 173 20 577 23 984 26 793 30 283 35 146 44 036 50 222 58 494Fels decilis 31 274 29 081 36 631 42 087 46 251 57 257 62 475 84 515 91 730 108 347Átlag 10 858 12 190 14 511 16 722 18 940 22 091 25 384 31 729 35 675 41 368Fels/alsó 7,44 6,16 7,04 7,02 7,04 7,83 7,23 8,08 7,52 7,91N 2 050 1 992 1 952 1 898 1 844 1 815 1 879 2 020 2 013 1 940Forrás: TÁRKI: Tíz év;1992-1997 között MHP (B) I-VI. hullámok, valamint TÁRKI Háztartás Monitor. 1998-200141. táblázat: Az egyes foglalkoztatási csoportok átlagjövedelmeinek alakulásaaz 1992 <strong>és</strong> 2001 közötti idszakban1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001Átlag 21 376 23 002 27 235 31 140 34 155 41 706 43 936 51 425 58 202 71 121Fels vezet 49 566 57 756 72 825 88 344 85 205 81 932 100 123 130 191 149 221 162 831Közép vezet 33 885 45 308 46 210 52 794 59 320 74 234 78 341 95 341 99 628 132 615Alsó vezet 22 508 26 034 34 150 38 499 43 106 47 560 52 391 61 475 65 094 88 997Betanított értelmiségi 23 202 29 410 35 288 41 007 44 378 49 638 58 545 67 864 80 511 103 809Egyéb szellemi 17 807 21 092 24 338 29 873 31 151 35 194 42 387 50 859 57 803 69 927Kereskedelmi 58 101 25 950 34 913 34 413 34 319 64 737 57 355 64 974 71 697 71 739Szakmunkás 16 483 20 156 22 531 25 989 30 823 38 106 38 675 44 745 49 399 57 436Mezgazdasági munkás 13 062 16 351 17 499 19 724 26 107 24 278 28 766 31 295 34 634 38 552Betanított munkás 14 569 16 823 20 881 21 551 24 473 29 272 31 187 37 045 40 983 48 630Segédmunkás 14 166 14 662 16 772 19 472 21 344 27 868 26 925 30 028 31 460 40 031N 2 095 1 920 1 911 1 849 1 779 1 721 1 777 1 860 1 829 1 913Forrás: TÁRKI: Tíz év; 1992-1997: MHP (A) adatbázis, 1998-2001 TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálatok______________________________________ 82__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________SzegénységA társadalmi egyenltlenség egyik lényeges következménye a szegénység, aminek kiküszöböl<strong>és</strong>e,de legalábbis enyhít<strong>és</strong>e a szociálpolitika fontos feladata, amelyet dönten a <strong>szociális</strong> ellátó<strong>rendszere</strong>nkeresztül valósíthat meg.A szegénység azt jelenti, hogy a társadalom tagjainak egy r<strong>és</strong>ze nemcsak egyenltlenül r<strong>és</strong>zesedik atársadalomban rendelkez<strong>és</strong>re álló javakból <strong>és</strong> erforrásokból (amelyek nem pusztán materiális term<strong>és</strong>zeteklehetnek), hanem ezekbl a legkisebb mértékben r<strong>és</strong>zesedik. Szegények tehát azok, akika társadalmi rétegzd<strong>és</strong> legalsó szintjein helyezkednek el, anyagi, kulturális, lakás <strong>és</strong> egyéb dimenziókbanelfoglalt helyzetük a legalacsonyabbnak tekinthet. A szegénység tehát nem pusztán anyagikérd<strong>és</strong>, kulturális, életmódbeli, lakókörülmények szerinti összetevi is vannak. A szegénység nemhomogén jelenség <strong>és</strong> többféle megközelít<strong>és</strong> szerint is vizsgálható. A kutatásokban így többek közöttmegkülönböztetnek hagyományos <strong>és</strong> modern szegénységet, ahol elbbi jelenti az elemi életfeltételekben is fennállóhiányokat, aminek megnyilvánulása pl. az éhez<strong>és</strong> vagy a lakásnyomor, míg utóbbijelenti a deprivációt, azaz a bizonyos társadalmi javaktól való megfosztottságot a prímérszükségleteken túlmenen; az objektív szegénységet, amely alapveten egy elre meghatározott, a megfigyelt embervéleményétl <strong>és</strong> attitdjétl független jövedelmi küszöböt alkalmaz, <strong>és</strong> a szubjektív szegénységet,amely a magát szegénynek ítélket nevezi szegénynek; abszolút szegénységet, amely egy fontosabb fogyasztási javakon alapuló, ún. fogyasztói kosáralapján számított (lét)minimum alattiakat jelenti, <strong>és</strong> relatív szegénységet, amelyik objektívmódon függ a legmagasabb <strong>és</strong> a legalacsonyabb jövedelemtl, az ezek alapján számítottszegénységi küszöböktl, pl. az átlagjövedelem felétl; átmeneti <strong>és</strong> tartós szegénységet, amely fogalompár arra utal, hogy a szegénynek tekinthetkegy r<strong>és</strong>ze nem élethossziglan szegény, hanem csak átmenetileg, valamilyen hátrányosanérint körülmény hatására válik szegénnyé, pl. munkanélkülisége csak ideiglenesen áll fenn.A hazai szegénységkutatások általában a jövedelmi szegénység mér<strong>és</strong>én alapulnak, melyek elnye,hogy a viszonylag jól mérhet háztartási egy fre jutó jövedelmek alapján számolhat, hátránya viszonthogy egy dimenziós, azaz jövedelmeken kívüli szegénységtényezket csak korlátozottan tudfigyelembe venni. Ezekben a vizsgálatokban a szegénységi küszöbértékek jövedelmi határok, amelyekalatt található személyek szegénynek tekinthetk. Ilyen küszöbértékek lehetnek az átlagjövedelemfele, a mediánjövedelem fele, vagy a legalsó kvintilis határát jelent jövedelem. Amediánjövedelem az ötödik decilis fels határa, vagyis a sorba rendezett jövedelmek középs értéke.A kvintilis határ a legkisebb jövedelm ötödben lévket választja el a magasabb jövedelmiötödbe tartozóktól. A szegénységi arány (ráta) azt becsüli, hogy a népesség mekkora hányada esikaz adott küszöbérték alá, míg a szegénységi r<strong>és</strong> a szegények átlagos jövedelmének a szegénységiküszöbtl való elmaradását mutatja.Az Európai Unió az ún. laekeni indikátorok segítségével kíséri figyelemmel a tagországok <strong>szociális</strong><strong>rendszere</strong>inek teljesítményét, melynek központi mutatója az alacsony-jövedelmi (<strong>és</strong> nem „szegénységi”)ráta, ennek küszöbe a mediánjövedelem 60%-a.A deciliseken <strong>és</strong> a küszöbértékeken kívül még számos bonyolultabb fogalmat <strong>és</strong> mutatót is kidolgoztak,ezek között leggyakrabban használtak az ekvivalencia skála, amelyik azt a jelenséget próbálja kezelni, hogy a háztartás tagjai számánaknöveked<strong>és</strong>ével nem egyenesen arányosan növekszik a háztartás fogyasztási szükséglete,tehát nem minden tagja vehet figyelembe azonos fogyasztási súllyal;______________________________________ 83__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________a Gini-koefficiens, amely a jövedelemeloszlások egyenltlenségét mutatja 0 <strong>és</strong> 1 értékek között,ahol 0 azt jelenti, hogy mindenki jövedelme egyenl, 1 pedig, hogy minden jövedelmetegy ember birtokol;a Sen-index, amely olyan mérszám, amelyik a szegénység kiterjedtségét <strong>és</strong> mélységétkombinálja a szegények közti jövedelemegyenltlenség mértékével, azaz egyetlen értékbenegyesíti az általános szegénység három dimenzióját: a gyakoriságot (amelyet a szegénységiarányszám fejez ki), a szegénység intenzitását (amelyet a szegénységi r<strong>és</strong> ad meg), <strong>és</strong> a szegényekbels egyenltlenséget (amelyet a Gini együttható fejez ki); értéke 0 <strong>és</strong> 1 között lehet,ahol 0 jelenti ha nincsenek szegények, 1 ha mindenki jövedelme zéró.A TÁRKI szegénységgel összefügg kutatásainak fontosabb megállapításai a szegénység terén többekközött abban foglalhatók össze, hogy a rendszerváltás után jelentsen megntt a szegények aránya az országban, az utóbbi évekbenazonban ez arány nem ntt, így stabilizálódni látszik; a szegénység legfontosabb kockázati tényezi a képzettségi hátrányok, a kistelepül<strong>és</strong>ekenél<strong>és</strong>, a gyermekek számának növeked<strong>és</strong>e a háztartásban a cigány etnikumhoz tartozás, amunkanélküli lét, továbbá az <strong>és</strong>zak-keleti régióban él<strong>és</strong>; a jóléti támogatások (családi pótlék, nyugdíj, munkanélküli járadék, illetve segély) szerepejelents a szegénység csökkent<strong>és</strong>ében.Ma is vannak olyan nézetek, hogy a szegények maguk felelsek a szegénységükért, <strong>és</strong> az ezt vallókrossz szemmel nézik a segélyre szorulókat, akik „nem akarnak dolgozni”. Az ilyen <strong>és</strong> hasonló nézetektarthatatlansága nyilvánvaló lesz, ha megvizsgáljuk kik a szegények. A kockázati tényezkbl iskövetkezen az alacsony iskolai végzettség megnöveli a munkanélküliség valószínségét, a munkanélküliháztartásf háztartásában élknek négyszer nagyobb az esélyük a legalsó jövedelmi ötödbekerül<strong>és</strong>hez. A TÁRKI adatai szerint azok továbbá, akik tanyán vagy községben élnek, az átlagosnálkétszer nagyobb eséllyel lesznek szegények, ami azt is jelenti, hogy nemcsak a képzetlenség <strong>és</strong> a tájékozatlanság,hanem a munkakínálatnak a lakóhelytl való térbeli távolsága is jelentsen rontja amunkaerpiaci esélyeket. Az adatfelvételek szerint ezen túl minden újabb gyermek 1,3-szorosáranöveli az alsó jövedelmi ötödbe kerül<strong>és</strong> valószínségét, az egyedülálló szülk esetében minden másodikháztartástag ebbe a kategóriába tartozik. A nyugdíjas háztartásfvel rendelkez háztartás tagjánakkétszer, roma háztartásf esetén ötször akkora a legalsó jövedelmi kvintilisbe tartozás valószínsége.Kutatások szerint a cigány családokban él eltartott gyermekek fele olyan háztartásbanlakik, ahol nincsen egy aktív keres sem. Term<strong>és</strong>zetesen még jobban megnöveli a szegénység esélyét,ha a kockázati tényezk kumulálódnak, így pl. a magas munkanélküliséggel jellemezhet községekbena cigányok több, mint fele kiszorult a munkaerpiacról. Ezek a tények tehát a szegénységnekdönten a társadalmi egyenltlenségekbl következ létére mutatnak rá, az „önhiba” vagy„érdemtelenség” nyilvánvalóan nem játszhat szerepet gyermekek, betegek vagy kistelepül<strong>és</strong>ekenmagukra maradt idsek esetében, de az életkoruk vagy a cégfelszámolás miatt munkanélkülivé váltakesetében sem.______________________________________ 84__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________42 táblázat: Szegénységi ráták a különböz társadalmi-demográfiai csoportokban,egy fre jutó jövedelem alapján (%)Megnevez<strong>és</strong>Átlag50%-aMedián50%-aSzegénységi küszöbökKvintilis határKSH létminimumalattNyugdíjminimumalattTelepül<strong>és</strong>típusBudapest 9,1 6,7 14,0 29,3 15,2Város 14,1 11,3 20,9 49,2 22,5Község 15,8 12,0 21,6 58,8 25,4GyerekszámEgy gyere- 4,9 3,7 9,4 28,6 10,2kesKét gyerekes 7,9 6,1 12,6 44,8 15,6Három <strong>és</strong>36,0 26,0 46,7 81,8 49,5több gyere-kesHáztartás-típusEgyszülsháztartás19,3 14,1 25,9 55,6 28,1Kétszüls12,9 10,1 18,9 48,1 21,2háztartásA felnttek munkaer-piaci aktivitásaNincs aktív64,3 54,8 73,8 95,2 75,0felnttEgy aktív19,4 13,0 30,6 68,0 33,8felnttKett <strong>és</strong>több aktívfelntt2,7 2,3 5,4 31,5 7,5A felnttek legmagasabb iskolai végzettségeCsak általá- 44,9 33,9 58,5 86,4 66,1nosSzakmunkás 15,8 12,6 20,2 66,0 23,7Érettségi 7,2 5,7 13,6 39,8 14,5Felsfokú 3,2 2,2 6,5 19,5 6,5A háztartás összetételeNincs romaháztartástagVan romaháztartástag8,9 6,7 14,1 44,9 16,354,6 43,3 68,0 84,5 71,1Összesen 13,9 10,7 20,0 49,2 22,3Forrás: Darvas Ágnes – Tausz Katalin: Gyermekszegénység <strong>és</strong> társadalmi kirekesztd<strong>és</strong>______________________________________ 85__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________43. táblázat: Háztartások jövedelemszerkezete a háztartások éves összjövedelme alapján,2000/2001 (%)Megnevez<strong>és</strong>NemgyermekesháztartásGyermekesháztartásSzegénygyermekesháztartásÖsszes háztartásFmunkahelyi jövedelem 50,3 44,0 60,7 25,5Különmunka jövedelem 3,3 2,0 5,5 3,8Ritka jövedelem 2,6 2,5 2,6 0,5Vállalkozói jövedelem 0,2 0,3 0,1 0,0Tkejövedelem 2,4 2,9 1,5 0,0Mezgazdasági jövedelem 2,8 2,5 3,2 3,2Társadalombiztosítási jövedelem(családtámogatások nélkül) 30,1 43,0 8,7 20,2Szociális jövedelem ( családtámogatásoknélkül)1,5 1,5 1,7 6,5Családtámogatásból származó jöve-delem, ebbl:5,2 0,3 13,5 39,9családi pótlék 2,6 0,2 6,7 19,7anyasági támogatások 1,8 0,0 4,8 13,1egyéb családtámogatás 0,8 0,1 1,9 7,2Transzfer jövedelem 1,5 0,9 2,5 0,3Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0N 1946 1365 581 95Forrás: TÁRKI: Tíz évA szegények között a legrosszabb helyzetben a hajléktalanok vannak, akik pontos meghatározásanem is olyan könny, mert a társadalom e legelesettebb emberekbl álló csoportja sem homogén. Aténylegesen gyakorta a szabad ég alatt hálók mellett közéjük sorolhatók a hajléktalanellátó <strong>rendszere</strong>llátásait <strong>rendszere</strong>sen igénybe vevk <strong>és</strong> a nem lakáscélú építményekben vagy a közterületekenkunyhókban, barlangokban életüket töltk is. A pontos számszersít<strong>és</strong> azért sem lehetséges, mertmeglehetsen széles a veszélyeztetetti kör: ez elssorban a különböz intézetek lakóiból (munkásszállások,börtönök, gyermekvédelmi intézetek), <strong>és</strong> az átmenetileg ismersöknél szívességi alaponlakókból tevdik össze. A ténylegesen hajléktalanok köre ennél azonban szélesebb: nemcsak a családbólkikerültekbl (kitaszítottakból) áll – akik nemcsak fiatalok lehetnek – hanem számos olyanperemhelyzet emberbl is, akik a <strong>szociális</strong> ellátórendszer más intézményeibe helyhiány miatt nemtudnak bekerülni (magukra maradt idsek, fogyatékosok, szenvedélybetegek). Végül a rendszerváltásóta folyó társadalmi <strong>és</strong> gazdasági átalakulás is kitermelt hajléktalanokat, még a középosztályoktagjai közül is: nemcsak a leépített vállalatok, cégek munkásai közül juthattak erre a sorsra, hanemcsdbe jutott vállalkozók is. A hajléktalanok a társadalmi egyenltlenség, szegénység, gazdasági átalakulásifolyamatok legnagyobb vesztesei. Szegénységük hagyományos értelemben is a legmélyebb,hiszen még stabil lakáslehetségük sincs, abszolút <strong>és</strong> relatív értelemben egyaránt a legkevesebbjut számukra, minden szempontból a rétegzd<strong>és</strong> legalján helyezkednek el, <strong>és</strong> állapotuk tartós,hiszen ha lakcímük sincs, segélyt sem folyósíthatnak számukra <strong>és</strong> munkát sem tudnak így vállalni,tehát a kitör<strong>és</strong>i lehetségeket tekintve is rosszabb helyzetben vannak, mint egy „átlagos jövedelmiszegény”.______________________________________ 86__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Európai kitekint<strong>és</strong>Az Európai Unióban, amelyhez Magyarország csatlakozni szeretne, a szegénység kifejez<strong>és</strong>e mellettegyre inkább eltérbe kerül a társadalmi kirekeszt<strong>és</strong> fogalma, mely a passzív értelm <strong>és</strong> újabban inkábbalacsonyjövedelmség szinonimájaként szóhasználatban lév szegénység fogalmat kiterjeszti.A társadalmi kirekeszt<strong>és</strong> – bár a fogalom pontos meghatározása szerznként változik –, egyr<strong>és</strong>zt érzékelteti,hogy itt többrl is szó van, mint az anyagi javak alacsony szint birtoklásáról, mert a kirekesztettekesetében többek között a társadalmi integráció hiányáról, iskoláztatási hátrányokról, állampolgárijogokhoz való kisebb mérték hozzáfér<strong>és</strong>rl is beszélünk. Másr<strong>és</strong>zt a kirekeszt<strong>és</strong> fogalomaktív jelleg, ami jelzi, hogy olyan folyamatról van szó, ami többé-kev<strong>és</strong>bé szándékosan,diszkriminálóan, a kirekesztettek akarata ellenére megy végbe. A szegénységet <strong>és</strong> a társadalmi kirekeszt<strong>és</strong>tautomatikusan még a tartós gazdasági növeked<strong>és</strong> sem szünteti meg, ezek ellen az EurópaiUnió, illetve az egyes tagállamok is <strong>szociális</strong> biztonsági <strong>rendszere</strong>k kiépít<strong>és</strong>ével védekeznek.A közösségi szociálpolitika tartalma tagországonként változik, jelenleg átfogó rendszert nem alkot.Elssorban munkajogi vonatkozású, a „munka világával” az egyenl bánásmód biztosításával, amunkanélküliek <strong>és</strong> a hátrányos helyzetek segít<strong>és</strong>ével, esélyegyenlség megteremt<strong>és</strong>ével, munkavédelemmelkapcsolatos. Az Unió szociálpolitikája ma még nem érinti az egyes tagállamok <strong>szociális</strong>ellátó<strong>rendszere</strong>it, ezek jelenleg nemzeti szinten szabályozódnak.A <strong>szociális</strong> biztonsági <strong>rendszere</strong>k mködtet<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a rájuk vonatkozó jogi szabályozása dönten azegyes tagállamok hatáskörében van. A <strong>szociális</strong> biztonsági <strong>rendszere</strong>k harmonizációja nem valósultmeg. A <strong>szociális</strong> biztonságra vonatkozó normák nem kötelez érvények, kivéve a közösségen belülszabadon mozgó munkavállalók <strong>és</strong> családtagjaik <strong>szociális</strong> biztonságát garantáló <strong>és</strong> az egyenlesélyek biztosítását kimondó szabályok alkalmazását. A <strong>szociális</strong> biztonság terén tehát elválik azEurópai Unió <strong>és</strong> a tagállamok szerepe. A tagországok saját <strong>szociális</strong> biztonsági <strong>rendszere</strong>ik létrehozásáért<strong>és</strong> mködtet<strong>és</strong>éért, valamint szabályozásáért <strong>és</strong> finanszírozásáért felelnek, a Közösségnekpedig elssorban a <strong>szociális</strong> biztonsági <strong>rendszere</strong>k koordinációja tartozik a hatáskörébe. Ez a koordinációa hivatalos értelmez<strong>és</strong>ek szerint is kevesebb, mint a harmonizáció. A koordinációt nehezíti a<strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong>kkel kapcsolatos fogalmak országonkénti eltér értelmez<strong>és</strong>e is.Az európai tagállamokban lév <strong>szociális</strong> biztonsági <strong>rendszere</strong>k három pilléren állnak. Léteznekbennük társadalombiztosítási ellátások, melyek biztosítási elven, kötelezen fizetett járulékok ellenében,meghatározott id eltelte után járnak, általában munkavégz<strong>és</strong>hez <strong>és</strong> elre meghatározottkockázatokhoz kötdnek <strong>és</strong> a kockázat bekövetkez<strong>és</strong>ét megelz jövedelem arányábanállapítják meg mértékét; segély típusú ellátások, melyek rászorultsági elven járnak, folyósításuk mérlegel<strong>és</strong>en alapul,amelyet a megfelel hatóság folytat, az ellátás mértéke többnyire alacsony; állami költségvet<strong>és</strong>bl finanszírozott, alanyi jogon járó ellátások, melyek valamilyen nemjövedelmikritériumhoz kapcsolódnak (pl. demográfiai – gyerekszám).Noha a <strong>szociális</strong> védelem területén a közösségi normatív szabályozás csak kis terjedelm, az EurópaiUnióban létezik olyan <strong>szociális</strong> értékrend, amelynek jelentsége nem negligálható, mert ennektalaján meghatározott körülmények bekövetkez<strong>és</strong>e esetén további, a jelenlegi szinten túlmen szabályozásválhat. Ilyen értékek, amelyek a jelenlegi szabályozásban is szerepet játszanak az egyenl bánásmód elve, <strong>és</strong> ebbl fakadóan a hátrányos megkülönböztet<strong>és</strong> (diszkrimináció)tilalma; az esélyegyenlség biztosításának elve, aminek célja a nknek a férfiakéhoz hasonló érvényesül<strong>és</strong>ilehetségeinek biztosítása; a társadalmi szolidaritás elve, amelynek alapján biztosítani kell többek között a minimálismegélhet<strong>és</strong>i forrásokhoz való hozzáfér<strong>és</strong>t.______________________________________ 87__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________44. táblázat: Szociális biztonságra fordított kiadások az EU tagállamokban a GDP %-ában,adók <strong>és</strong> egyéb levonások nélkülÉv 15 EU tagország1991 26,41992 27,71993 28,81994 28,51995 28,31996 28,41997 28.01998 27,61999 27,52000 27,32001 :2002 :Forrás: Eurostat: http://www.europa.eu.int/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/DE?catalogue=Eurostat&product=3-t3090pc-DE&mode=downloadA magyar <strong>szociális</strong> ellátórendszer felépít<strong>és</strong>eA magyar <strong>szociális</strong> rendszerben az ellátásokat három f szerepl biztosítja: az állam, az önkormányzatok<strong>és</strong> a civil, vagy más néven nonprofit szektor. Az egyes szereplk mköd<strong>és</strong>i lehetségeittörvények <strong>és</strong> hozzájuk kapcsolódó rendeletek határozzák meg. A jogi szabályozás alkotmányi felhatalmazásonalapul, amely szerint a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt <strong>szociális</strong> intézked<strong>és</strong>ekkelgondoskodik, állampolgárainak joguk van a <strong>szociális</strong> biztonsághoz, amely jogot r<strong>és</strong>zben atársadalombiztosítás útján, r<strong>és</strong>zben pedig <strong>szociális</strong> intézmények rendszerével valósítja meg. A <strong>szociális</strong>rendszer kereteit <strong>és</strong> struktúráját meghatározó fontosabb jogszabályok:a foglalkoztatás elsegít<strong>és</strong>érl <strong>és</strong> a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991-es,a <strong>szociális</strong> igazgatásról <strong>és</strong> ellátásokról szóló 1993-as,a gyermekek védelmérl szóló 1997-es,a társadalombiztosítási ellátásokról <strong>és</strong> nyugellátásról szóló, valamint a magánnyugdíjjal <strong>és</strong> –pénztárakkal kapcsolatos 1997-es,az esélyegyenlségrl szóló 1998-as,a családok támogatásáról szóló 1998-as törvények.Jelen fejezetben csak az önkormányzati <strong>és</strong> a nonprofit szektor <strong>szociális</strong> szerepvállalásait tekintjük áta <strong>szociális</strong> törvény alapján. Ez a törvény a hatálybalép<strong>és</strong>e óta eltelt id alatt számos módosításonment át, a legfontosabbak ezek közül az alábbi táblázat alapján foglalhatók össze (45. táblázat).______________________________________ 88__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________45. táblázat: A <strong>szociális</strong> igazgatásról <strong>és</strong> a <strong>szociális</strong> ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényfbb változásaiÉvszámVáltozások rövid leírása1994 Szigorodtak a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának feltételei, valamint aszemélyes gondoskodást nyújtó ellátások térít<strong>és</strong>i díjaira vonatkozó szabályok1995 A jóléti <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> kiadások jelentsen szkültek, a rászorultság elve még hangsúlyosabbszerepet kapott: családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás,terhességi gyermekágyi segély1996 A módosítások leginkább a rászorultsági alapú pénzbeli <strong>szociális</strong> ellátásokat, a <strong>szociális</strong>intézményi szolgáltatásokat, valamint az ezeket igénybe vevk állampolgári jogainakfokozottabb védelmét érintették: <strong>rendszere</strong>s <strong>szociális</strong> segély törvényi szint szabályozása,lakásfenntartási támogatás rendszerének <strong>és</strong> a hajléktalanokra vonatkozó rendelkez<strong>és</strong>ekváltozása, valamint alapellátási változások (pl.: falugondnoki szolgálat törvényimegjelenít<strong>és</strong>e)1997 A nyugdíjrendszer reformja szükségessé tette a <strong>szociális</strong> ellátások <strong>és</strong> az új biztosítási<strong>rendszere</strong>k összehangolását: idskorúak járadékának bevezet<strong>és</strong>e1999 A személyes gondoskodás területén hozott változtatások: a gondozási központ nevesít<strong>és</strong>e,funkciójának meghatározása, a fenntartói jogok <strong>és</strong> kötelezettségek törvényi szintszabályozása, a <strong>szociális</strong> intézményi ellátás igénybevételére vonatkozó szabályok változása,új ellátási forma a lakóotthon, a szakemberek továbbképz<strong>és</strong>éhez regisztrációbevezet<strong>és</strong>e, meghatározta az ellátások szakmai tartalmát, a differenciáltabb gondozásfeltételeit, alapvet fogalmak definíciója, a módszertani intézményekre vonatkozóalapvet szabályok rögzít<strong>és</strong>e.2001 A személyes gondoskodás keretébe tartozó alap <strong>és</strong> szakellátási feladatok módosultak a<strong>szociális</strong> intézményi hálózat korszersít<strong>és</strong>ének folytatása érdekében. Tovább ersödöttaz igénybevevk jogvédelmének kiépít<strong>és</strong>e, valamint a lakókörnyezetben való <strong>szociális</strong>ellátás szerepének fontossága. Bevezet<strong>és</strong>re kerül az ellátott jogi képvisel intézménye,új ellátásként az adósságkezel<strong>és</strong>i szolgáltatás.2003 A módosítás súlyponti kérd<strong>és</strong>e a pénzbeli <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetbeni ellátások összhangjánakmegteremt<strong>és</strong>e, ill. a személyes gondoskodást nyújtó ellátások korszersít<strong>és</strong>ének folytatásavolt: pénzbeli <strong>szociális</strong> ellátó<strong>rendszere</strong>k továbbfejleszt<strong>és</strong>e, a jelz<strong>rendszere</strong>sházigondozás nevesít<strong>és</strong>e, az utcai <strong>szociális</strong> munka speciális alapellátási feladat, lakásfenntartási<strong>és</strong> adósságkezel<strong>és</strong>i szolgáltatások változása, a <strong>szociális</strong> szolgáltatások pontosítása,szakmai kontrollja. A Szociálpolitikai Tanács intézményének nevesít<strong>és</strong>e, afogyatékosok közé az autista személyek is bekerülnek, szakért kötelez igénybevételétírja el a <strong>szociális</strong> rászorultság megállapítása érdekében.Forrás: Hodosán Róza: Tízéves a <strong>szociális</strong> törvényA törvény szerint az önkormányzatok biztosítják azokat az ellátásokat, amelyeket számukra jogszabályokelírnak, illetve amelyeket a képviseltestületek határozata alapján költségvet<strong>és</strong>ük terhérefelvállalnak. Az önkormányzatok számára elsdlegesen a <strong>szociális</strong> igazgatásról <strong>és</strong> a <strong>szociális</strong> ellátásokrólszóló törvény határoz meg (keretjelleggel) ellátási kötelezettségeket. Ezek r<strong>és</strong>zben pénzben<strong>és</strong>/vagy term<strong>és</strong>zetben nyújtható <strong>szociális</strong> ellátások, r<strong>és</strong>zben pedig <strong>szociális</strong> szolgáltatások lehetnek(ez utóbbi megnevez<strong>és</strong> a 2002. I. 1. eltt hatályos személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyérelépett). A <strong>szociális</strong> szolgáltatások két nagy csoportja a törvény szerint r<strong>és</strong>zben az ún. alapellátásokat,r<strong>és</strong>zben pedig a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat jelentik. Mind apénzbeli <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetbeli, mind pedig a <strong>szociális</strong> szolgáltatások <strong>szociális</strong>an rászorultaknak járnak,amelynek megállapításánál a háztartás egy fre jutó jövedelmének nagysága a meghatározó.A pénzbeli <strong>és</strong> a term<strong>és</strong>zetbeni segélyek járhatnak <strong>rendszere</strong>s <strong>és</strong> eseti jelleggel (néhány segélyfajtamindkét módon is adható). A segélyrendszerben kiemelt szerephez jut az idskorúak teljes anyagiellehetetlenül<strong>és</strong>ének megakadályozása (idskorúak járadéka), a túlzott lakásterhek enyhít<strong>és</strong>e (pl. la-______________________________________ 89__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________kásfenntartási támogatás), az eg<strong>és</strong>zségi állapot teljes leromlásának megakadályozása (pl.közgyógyellátás), a váratlan sorscsapások krízisének csökkent<strong>és</strong>e (pl. temet<strong>és</strong>i segély).Ugyancsak az önkormányzatok nyújtják a <strong>rendszere</strong>s <strong>és</strong> a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,ennek szabályozása azonban a gyermekvédelmi törvényben történik. A <strong>rendszere</strong>s gyermekvédelmitámogatás neve 2000. I. 1. <strong>és</strong> 2003. II. 14 között kieg<strong>és</strong>zít családi pótlék volt. Korábban normatívalapon járt a gyermeknevel<strong>és</strong>i támogatás, ez azonban 1999. január 1-jétl átkerült a családok támogatásárólszóló törvénybe. A gyermekvédelemrl szóló törvénybe került át 1997. szeptember 1-jétla gyermekek napközbeni ellátásának szabályozása, amely korábban az alapellátások között szerepelt.Pénzbeli ellátások46. táblázat: A <strong>szociális</strong> ellátások (segélyek) <strong>rendszere</strong> a <strong>szociális</strong> törvénybenSegélyfajták a támogatásSegélyfajták a juttatás módja szerintgyakorisága szerint pénzbeli term<strong>és</strong>zetbeniidskorúak járadéka<strong>rendszere</strong>s<strong>rendszere</strong>s <strong>szociális</strong> segélyápolási díj–átmenetilakásfenntartási támogatásátmeneti segélytemet<strong>és</strong>i segélyköztemet<strong>és</strong>közgyógyellátáseg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatásravaló jogosultságadósságkezel<strong>és</strong>i szolgáltatásA hatályos <strong>szociális</strong> törvény szerint a pénzbeli ellátások közé tartoznak az idskorúak járadéka, a<strong>rendszere</strong>s <strong>szociális</strong> segély, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti <strong>és</strong> a temet<strong>és</strong>isegély. Az idskorúak járadékát az 1993-as törvényszöveg még nem ismerte, ez a támogatás 1998.január 1-jétl adható annak a 62. évet illetve nyugdíjkorhatárt betöltött személynek, akinek – egyedülállószemély esetében – a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 95 %-át, vele együtt lakó házastárs vagy élettárs esetén 80%-át, egy fre jutó jövedelmeik alapján. Azidskorúak járadékával kapcsolatos statisztikai adatok (47. tábla) azt mutatják, hogy 1998 óta20,9%-kal csökkent a támogatásban r<strong>és</strong>zesítettek havi átlagos száma, a támogatásra felhasznált öszszegviszont 23,3%-kal ntt, aminek következtében az egy fre jutó összeg is emelkedett, 55,9%-kal.Év47. táblázat: Idskorúak járadékaTámogatásbanr<strong>és</strong>zesítettek haviátlagos számaTámogatásrafelhasznált összeg(ezer Ft)Egy fre jutó haviátlagos összeg (Ft)1998 8 896 1 243 736 11 6512002 7 035 1 533 063 18 159A <strong>rendszere</strong>s <strong>szociális</strong> segély intézménye törvényi szinten 1997 I. 1-tl lépett hatályba, noha azegyik legrégebbi <strong>szociális</strong> támogatási forma, csak korábban rendeleti úton szabályozták. A <strong>szociális</strong>törvény alapján történ szabályozás eredetileg a munkanélküliek számára biztosított ellátásoknakegy kieg<strong>és</strong>zít, <strong>rendszere</strong>s önkormányzati juttatást nyújtó eleme is volt. Az a munkanélküli, akineka foglalkoztatási törvény szerinti ellátásokra való jogosultsága megsznt, a <strong>szociális</strong> törvény szerintmunkanélküliek jövedelempótló támogatásában r<strong>és</strong>zesülhetett – 2000. V. 1. eltt. A jövedelempótló______________________________________ 90__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________támogatás idejét a törvénymódosítások két évben maximálták, ennek lejárta után folyamodhatott<strong>rendszere</strong>s <strong>szociális</strong> segélyért a rászoruló. Rendszeres <strong>szociális</strong> segélyt eredetileg a 62 évesnél idsebb,tehát a nyugdíjkorhatáron felüli személyek is igényelhettek, a k<strong>és</strong>bbi módosítások azonbanaz számukra az idskorúak járadékát vezették be. A jelenleg hatályos normaszöveg szerint <strong>rendszere</strong>s<strong>szociális</strong> segély az önkormányzat azoknak a rászorultaknak állapítja meg, akik 18. évüket betöltötték,aktív korúak, de munkaképességük csökkent, vagy nem foglalkoztatottak, azaz munkanélkülijáradékban már nem r<strong>és</strong>zesülnek <strong>és</strong> kerestevékenységet sem folytatnak. A statisztikai adatokszerint (48. táblázat) 1993-ról 2002-re a támogatásban r<strong>és</strong>zesítettek átlagos száma több mint négyszeresére,a támogatásukra felhasznált összeg több mint tizenkétszeresére, az egy fre jutó segélyösszege közel háromszorosára emelkedett nominálértékben.48. táblázat: Rendszeres <strong>szociális</strong> segélyÉvTámogatásban TámogatásraEgy fre jutó havir<strong>és</strong>zesítettek átla- felhasznált összegátlagos összeg (Ft)gos száma (ezer Ft)1993 29 942 1 780 484 4 9551998 27 713 3 140 608 9 4442002 125 894 22 131 423 14 650Lakásfenntartási támogatást az önkormányzat azoknak nyújthat, akiknek a lakásnagysága <strong>és</strong> a lakásminségenem éri el az önkormányzati rendeletben szabályozott minimális mértéket. E támogatáslakásonként csak egy jogosultnak állapítható meg. A figyelembe vehet lakásfenntartási kiadásokköre kibvült 1993-hoz képest, amennyiben ma már nemcsak a lakbért, albérleti díjat, lakáscélúpénzintézeti kölcsön törleszt r<strong>és</strong>zletét, ft<strong>és</strong>, csatorna <strong>és</strong> szemétszállítási díjat, villany, víz <strong>és</strong> gázfogyasztásköltségeit lehet tekintetbe venni, hanem a közös költséget <strong>és</strong> a lakáskarbantartás költségeitis. A törvény szerint a támogatásban r<strong>és</strong>zesülknél az egy fre jutó jövedelem az öregséginyugdíj minimumának a kétszeresét nem haladhatja meg <strong>és</strong> a lakáskiadás indokolt költségeinek túlkell lépniük az egy lakásban élk összjövedelmének 35 %-át. A támogatás maximum egy évre adható,de kérelem alapján megújítható. Ebbe a támogatásfajtába r<strong>és</strong>zesítettek száma az 1993-as 54437 frl 1997-re 296 280 fre növekedett, ettl az idponttól azonban csökken, 2002-ben már csak175 055 f r<strong>és</strong>zesült ebbl. A lakásfenntartási támogatásra fordított összeg 1996-tól 3,5 milliárd Ftkörül ingadozik, az egy fre jutó átlagos összege azonban 1993 óta egyenletesen emelkedik (49.táblázat).49. táblázat: Lakásfenntartási támogatásÉvTámogatásban TámogatásraEgy fre jutó átlagosr<strong>és</strong>zesített szemé- felhasznált összegösszeg (Ft)lyek száma (ezer Ft)1995 234 727 2 331 706 9 9341998 268 721 3 881 190 14 4432002 175 055 3 762 148 21 491Az ápolási díj az önmaga ellátására képtelen, állandóan <strong>és</strong> tartósan gondozásra szoruló, súlyosanfogyatékos vagy tartósan beteg személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozója számáranyújt hozzájárulást. Az ápolási díjról a települ<strong>és</strong>i önkormányzat képvisel testülete dönt, ennekmértéke a hatályos rendelkez<strong>és</strong> szerint nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének80%-ánál. A támogatásban r<strong>és</strong>zesített személyek száma 1993 óta több mint másfélszeresére,a felhasznált összeg több mint ötszörösére, az egy fre jutó átlagos összeg pedig háromszorosárantt 2002-re.______________________________________ 91__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________50. táblázat: Ápolási díjÉvTámogatásbanTámogatásrar<strong>és</strong>zesített személyekátlagosátlagos összeg (Ft)Egy fre jutófelhasznált összeg(ezer Ft)száma1993 17 684 1 204 489 5 6761998 24 488 3 284 313 11 1772002 31 368 6 387 439 16 969Az átmeneti segély leginkább krízissegély jelleg általános támogatás, odaítél<strong>és</strong>ének feltételeit azönkormányzat rendeletében állapítja meg. A törvény „rugalmas” alkalmazást biztosít, amennyibenlehetvé teszi alkalmankénti vagy havi <strong>rendszere</strong>sséggel való nyújtását is, biztosítható kamatmenteskölcsön formájában is, gyógyszertámogatásként vagy eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhet.Az átmeneti segélyben r<strong>és</strong>zesítettek száma csökken tendenciát mutat, 1995 óta felére csökkentaz ebben r<strong>és</strong>zesülk száma, a ráfordított összeg lényegében változatlan, az egy fre jutó segélyazonban másfélszeresére ntt (51. táblázat).51. táblázat: Átmeneti segélyÉvTámogatásbanr<strong>és</strong>zesített személyekszámaTámogatásrafelhasznált összeg(ezer Ft)Egy fre jutóátlagos összeg(Ft)1995 997 525 5 001 026 5 0131998 745 603 4 406 298 5 9102002 480 717 5 093 136 7 654A temet<strong>és</strong>i segély azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a családokat terhel magas temet<strong>és</strong>i költségeket.A segély összege akkor érheti el a legolcsóbb temet<strong>és</strong> teljes összegét, ha annak kifizet<strong>és</strong>e akérelmeznek illetve családjának a létfenntartását veszélyezteti, de nem lehet kevesebb, mint a helyileglegolcsóbb temet<strong>és</strong> 10%-a. A temet<strong>és</strong>i segély folyósításának esetszáma 1993-hoz képest csakkicsivel ntt, a felhasznált összeg viszont – nyilván a temet<strong>és</strong>ek költségei növeked<strong>és</strong>ének következtében– már jóval nagyobb mértékben. Az egy esetre jutó átlagos támogatás összege viszont ennélkisebb arányban emelkedett, ami azt valószínsíti, hogy a költségek növeked<strong>és</strong>ét az önkormányzatoka támogatások számának csökkent<strong>és</strong>ével próbálják meg valamelyest kiegyensúlyozni (52. táblázat).52. táblázat: Temet<strong>és</strong>i segélyÉvTámogatott TámogatásraEgy esetre jutóesetek (temet<strong>és</strong>ek)száma (ezer Ft)felhasznált összegátlagos összeg (Ft)1993 65 517 304 343 4 6451998 80 996 831 818 10 2702002 76 664 1 051 145 13 771______________________________________ 92__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Term<strong>és</strong>zetbeni <strong>szociális</strong> ellátásokAz önkormányzat képvisel testületének dönt<strong>és</strong>e alapján a pénzbeli ellátások egy r<strong>és</strong>ze nyújthatóterm<strong>és</strong>zetbeni formában is. Ebbe a körbe tartozik a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti- <strong>és</strong> a temet<strong>és</strong>isegély. 1993-hoz képest a term<strong>és</strong>zetbeli ellátások lehetségei is bvültek, amennyiben a példálózófelsorolásban megnevezett élelmiszer, tankönyv, tüzelsegély, közüzemi díjak, gyermekintézményektérít<strong>és</strong>i díjának kifizet<strong>és</strong>e is kibvül a családi szükségletek kielégít<strong>és</strong>ét szolgáló, gazdálkodástsegít támogatással, mint pl. földhasználati lehetséggel, mezgazdasági szolgáltatásokkal<strong>és</strong> juttatásokkal, munkaeszközökkel, szakképz<strong>és</strong>sel. Kifejezetten term<strong>és</strong>zetben nyújtott <strong>szociális</strong> ellátáskéntnevesített a törvénybena köztemet<strong>és</strong>, ami egy elhunyt személy eltemettet<strong>és</strong>ének teljes közköltségen való átvállalása,a közgyógyellátás, ami a <strong>szociális</strong>an rászorulók számára kiállított igazolvány alapján nyújttérít<strong>és</strong>mentes hozzáfér<strong>és</strong>t gyógyszerekre <strong>és</strong> gyógyászati segédeszközökre, valamintaz eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatásra való jogosultság, ami kiállított bizonyítvány alapján eg<strong>és</strong>zségügyiszolgáltatás igénybevételére jogosít.A <strong>szociális</strong> törvény 2003. január 1-jétl a term<strong>és</strong>zetbeni <strong>szociális</strong> ellátások közé bevezette az adósságkezel<strong>és</strong>iszolgáltatást, ami a lakhatási költségeknek (pl. lakbér, közös költség, közüzemi díjtartozás)az ötvenezer Ft feletti elmaradása, önkormányzati rendeletben meghatározott egy fre jutó(alacsony) jövedelem <strong>és</strong> minimális lakásnagyság illetve lakásminség esetén nyújtható, ha a rászorulómaga is hajlandó közremködni (pl. adósságkezel<strong>és</strong>i tanácsadáson való r<strong>és</strong>zvétellel) adósságánaktörleszt<strong>és</strong>ében.A statisztikai adatok a term<strong>és</strong>zetbeni <strong>szociális</strong> ellátások kibvül<strong>és</strong>ét mutatják. A közgyógyellátásiigazolványt 1993-ban 273 555 f kapta meg, 2002-ben már 506 803 f. A köztemet<strong>és</strong>ek tekintetébenmég nagyobb az emelked<strong>és</strong>: az esetek száma több mint másfélszeresére, a felhasznált összegtöbb mint ötszörösére, az egy esetre jutó átlagos támogatás több mint háromszorosára növekedett(53. táblázat).53. táblázat: Köztemet<strong>és</strong>ekÉvTámogatásra Egy esetre jutóTámogatott ese-felhasznált összeg átlagos összegtek száma(ezer Ft) (Ft)1993 3 738 54 919 14 6901998 5 270 209 931 39 8352002 5 873 289 855 49 354A <strong>szociális</strong> szolgáltatások <strong>rendszere</strong>A <strong>szociális</strong> szolgáltatások <strong>rendszere</strong> a személyes gondoskodáson alapuló ellátásokat öleli föl. Míg apénzben <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetben nyújtható támogatások elssorban a munkaképes lakosság segít<strong>és</strong>ét szolgálják,addig a <strong>szociális</strong> szolgáltatások rendszerét a jogalkotó úgy alakítja, hogy az többnyire a testilelkiállapotuk miatt a munkaerpiacra csak nehezen, vagy belépni egyáltalán nem tudó, vagy onnanmár kikerült, valamint anyagi helyzetüknél fogva is tartósan nehéz helyzetben lév emberek (idsek,fogyatékosok, hajléktalanok, pszichiátriai- <strong>és</strong> szenvedélybetegek) lehetséges ápolási, gondozásiszükségleteit fedje le. A <strong>szociális</strong> szolgáltatások <strong>rendszere</strong> bonyolultabb, mint a pénzbeli <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetbeliellátások <strong>rendszere</strong>, amennyiben megkülönböztethetk a törvény <strong>rendszere</strong> szerint az alap- <strong>és</strong> a szakosított ellátások, ahol utóbbiak külön szervezetikeretek létrehozását sem nélkülözhetik, az ellátás típusa szerint______________________________________ 93__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________ alap <strong>és</strong> a nappali ellátások azok számára, akik otthonukban is támogathatók, átmeneti <strong>és</strong> tartós elhelyez<strong>és</strong>t nyújtó ellátások azoknak, akik számára intézeti elhelyez<strong>és</strong>szükséges,az ellátás szervezeti formája szerint önálló <strong>és</strong> komplex (integrált) szervezeti formák.54. táblázat: A <strong>szociális</strong> szolgáltatások rendszerének áttekint<strong>és</strong>eAz ellátás típusaAlapNappaliátmenetiBentlakásostartósönállóétkeztet<strong>és</strong>házi segítségnyújtáscsaládsegít<strong>és</strong>integrált intéz-ménylakóotthonokAz ellátás intézményi formájakomplextörvényben szervez<strong>és</strong>i,nevesített intézményiszervezettípus megoldásspeciális alapellátási feladatokidsek klubjafogyatékosok, pszichiátriai- <strong>és</strong>szenvedélybetegek nappali in-tézményehajléktalanok nappali melege-djeidsek <strong>és</strong> fogyatékosok gondo-pszichiátriai- <strong>és</strong> szenvedélybe-tegek átmeneti otthonazóházahajléktalanok átmeneti szállása<strong>és</strong> éjjeli menedékhelyeápolást, gondozást nyújtó otthonokrehabilitációs intézményekgondozásiközpont,<strong>szociális</strong> szolgálta-tó központfalu- <strong>és</strong>tanyagondnokiszolgálat-r<strong>és</strong>zlegekkialakítása,vegyes profil,55. táblázat: Önálló szakosított ellátási formák a <strong>szociális</strong> törvénybenA megcélzott ellátottiSzakosított ellátási formák megnevez<strong>és</strong>eicsoportoka nappali az átmeneti a tartós bentlakásosellátásban elhelyez<strong>és</strong> intézményrendszerébenIdsek klubja gondozóházaotthonaFogyatékosokotthonanappaligondozóháza rehabilitációs intézményeintézményelakóotthonaotthonaPszichiátriai nappaliátmeneti otthona rehabilitációs intézményebetegekintézményelakóotthonaSzenvedélybetegekotthonanappaliátmeneti otthona rehabilitációs intézményeintézményelakóotthonaHajléktalanoknappaliátmeneti szállása, otthonamelegedjeéjjeli menedékhelye rehabilitációs intézménye______________________________________ 94__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Mind az alap, mind pedig a szakosított ellátásokra sajátos (komplex, illetve integrált) intézménytípusokis kialakíthatók, <strong>és</strong> az önkormányzatok az intézmények fenntartását más fenntartóra, pl. egyházivagy társadalmi (civil, illetve nonprofit) szervezetre is átruházhatják megfelel feltételek fennállásaesetén.Az ellátások <strong>és</strong> az intézménytípusok megszervez<strong>és</strong>e nem független az ország települ<strong>és</strong>szerkezetétl.A <strong>szociális</strong> törvény a <strong>szociális</strong> szolgáltatások megszervez<strong>és</strong>énél települ<strong>és</strong>típus <strong>és</strong> települ<strong>és</strong>nagyságszerint is tartalmaz kötelez jelleg elírásokat. Ennek értelmében minden önkormányzatnak gondoskodniakell az alapellátásokról <strong>és</strong> a szakosított ellátásokhoz való hozzájutásról. Ezen túlmenenaz olyan települ<strong>és</strong>eken, ahol kétezernél több lakos él, ott idsek nappali ellátását, tízezernél több lakos esetén ezen kívül biztosítani kell az utcai <strong>szociális</strong> munkát, hajléktalanoknappali melegedjét <strong>és</strong> éjjeli menedékhelyét, valamint idsek átmeneti elhelyez<strong>és</strong>ét,húszezernél több lakos számára ezeken túl nappali ellátást nyújtó intézményi formákat,harmincezer fölötti lakosságszám esetén mindezeken túlmenen átmeneti elhelyez<strong>és</strong>imákat kötelesek az önkormányzatok biztosítani.Magyarország települ<strong>és</strong>szerkezete olyan, hogy 2002-ben a közel 3200 települ<strong>és</strong> háromnegyede2000 f alatti lakosságszámmal rendelkezik, ezeken él a lakosság 16,7 %-a, <strong>és</strong> az összlakosság egyötödetartozik a 60 éves vagy idsebb korosztályba, amelyik a <strong>szociális</strong> ellátásoknak leginkább alanyalehet.56. táblázat: A települ<strong>és</strong>ek, a népesség, <strong>és</strong> a 60 évesnél idsebb népesség száma Magyarországonfor-1993 200260 éves <strong>és</strong>60 éves <strong>és</strong>Megnevez<strong>és</strong> Települ<strong>és</strong>ek Népesség idsebb népességTelepül<strong>és</strong>ek Népesség idsebb népességszámaBudapest 1 2 008 546 432 3191 1 739 569 407 50220000 <strong>és</strong> több lakosú 60 3 187 059 532 484 62 3 146 502 605 04919999 <strong>és</strong> kevesebb város 133 1 378 525 241 298 189 1 740 147 335 726Városok összesen 193 4 565 584 773 782 251 4 886 649 940 77510000 <strong>és</strong> több 13 173 745 29 951 7 83 605 14 0745000-9999 75 474 668 89 152 59 380 169 72 2273000-4999 176 654 262 126 414 179 673 577 132 9362000-2999lakosú287 702 615 143 470 290 707 147 14 246község1000-1999 648 928 396 193 828 646 926 397 194 904500-999 714 521 955 121 550 690 501 929 115 513499 <strong>és</strong> kevesebb1007 280 408 73 988 1012 275 814 69 299Községek összesen 2920 3 736 049 778 353 2883 3 548 635 743 199Mindösszesen 3114 10 310 179 1 984 454 3135 10 174 853 2 091 476A <strong>szociális</strong> törvény a megyei <strong>és</strong> a fvárosi önkormányzatok számára ezen túlmenen is tartalmazelírásokat, amennyiben ezek gondoskodnak azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervez<strong>és</strong>érl, amelyek biztosításáraa <strong>szociális</strong> törvény alapján az önkormányzat nem köteles, összehangolják a szakosított ellátásokat, biztosítják módszertani feladatok ellátását.______________________________________ 95__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________AlapellátásokA <strong>szociális</strong> törvény szerint a személyes gondoskodást nyújtó <strong>szociális</strong> szolgáltatások els csoportjátaz alapellátások jelentik, amelyhez az 1993-as hatálybalép<strong>és</strong>kor az étkeztet<strong>és</strong>, a házi segítségnyújtás<strong>és</strong> a családsegít<strong>és</strong> tartozott. A legutóbbi törvénymódosítások ezt „speciális alapellátási feladatok”elnevez<strong>és</strong>sel kieg<strong>és</strong>zítették a közösségi pszichiátriai ellátásról <strong>és</strong> támogató szolgálatokkal kapcsolatosrendelkez<strong>és</strong>ekkel. Az alapellátások azt a célt szolgálják, hogy a <strong>szociális</strong>an rászorulók közülazoknak, akik számára nem szükséges a bentlakásos intézmények igénybevétele, saját otthonukbanilletve lakókörnyezetükben nyújtsanak <strong>szociális</strong> támogatást. Ilyenek lehetnek azok az idsek, fogyatékosok,pszichiátriai- <strong>és</strong> szenvedélybetegek, akik nem igénylik az állandó intézményi elhelyez<strong>és</strong>t,vagy betegségük, fogyatékosságuk, állapotuk tartós bentlakásos ellátást nem indokol. Az alapellátáskörében a települ<strong>és</strong>i önkormányzatnak a hajléktalanok ellátásának a megszervez<strong>és</strong>érl is gondoskodniakell.Az étkeztet<strong>és</strong> azoknak a <strong>szociális</strong>an rászorulóknak illetve eltartottjaiknak nyújt legalább egyszernaponta meleg ételt, akik errl önmaguk koruk <strong>és</strong>/vagy eg<strong>és</strong>zségi állapotuk miatt tartósan vagy átmenetileggondoskodni nem tudnak. A házi segítségnyújtás a mindennapi életvitelt <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségiállapot megrz<strong>és</strong>ét a rászoruló otthonában biztosító szolgáltatás, amely az étkeztet<strong>és</strong>sel együttesenis nyújtható. Az étkeztet<strong>és</strong>t a hajléktalanok számára is biztosítani kell.57. táblázat: Étkeztet<strong>és</strong>ben <strong>és</strong> házi segítségnyújtásban r<strong>és</strong>zesülk fbb adataiÉtkeztet<strong>és</strong>ben <strong>és</strong> háziÉv segítségnyújtásban ré-Térít<strong>és</strong>i díj Költségszesültek számaösszege (ezer Ft)1993 123 296 955 447 3 897 8601998 113 442 2 460 010 8 444 6082002 118 370 4 337 375 12 708 243Míg 2002-re az étkeztet<strong>és</strong>ben <strong>és</strong> a házi segítségnyújtásban r<strong>és</strong>zesülk száma 4%-kal csökkent 1993-hoz képest, a térít<strong>és</strong>i díjak négy <strong>és</strong> félszeresére, a költségek pedig több mint háromszorosára emelkedtek.Összegszeren az egy fre jutó térít<strong>és</strong>i díjak éves átlagban 1993-ban 7749 Ft-ot jelentettek,2002-ben már 36643 Ft-ot. Míg az egy fre jutó mköd<strong>és</strong>i költségek 1993-ban négyszeresen múltákfelül a térít<strong>és</strong>i díjakat, 2002-ben ez a különbség már csak háromszoros. Ez azt jelenti, hogy a térít<strong>és</strong>idíjak jobban fedezik a mköd<strong>és</strong>i költségeket, de ennek az az ára, hogy ezekben az alapellátásokbankevesebben fizetnek többet (57. táblázat).Az alapellátások közé sorolt családsegít<strong>és</strong> eltér a többi <strong>szociális</strong> szolgáltatástól, amennyiben a megcélzottellátotti körébe nem kifejezetten a koruk vagy eg<strong>és</strong>zségi állapotuk miatt nehéz helyzet lakosságicsoportok tartoznak, hanem elssorban olyan családok, amelyek <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> mentálhigién<strong>és</strong>problémákkal küzdenek, <strong>és</strong>/vagy krízishelyzetbe kerültek. A családsegít<strong>és</strong> térít<strong>és</strong>mentes, <strong>és</strong> elssorbantájékoztatásra, tanácsadásra, ügyviteli segítségnyújtásra, konfliktus megoldásában való közremköd<strong>és</strong>reterjed ki. Olyan személyek számára, akik a pénzbeli <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetbeli <strong>szociális</strong> segélyez<strong>és</strong>(pl. munkanélküliek, lakhatási problémákkal küszködk), valamint eg<strong>és</strong>zségi állapotuk alapjána <strong>szociális</strong> szolgáltatások alanyai is lehetnek (pl. fogyatékosok, pszichiátriai- <strong>és</strong> szenvedélybetegek),speciális segít szolgáltatások is szervezhetk, ha a települ<strong>és</strong>i önkormányzat a családsegítszolgáltatást önálló intézmény mködtet<strong>és</strong>ével biztosítja. Ilyen speciális szolgáltatás lehet pl. az ifjúságitanácsadás.______________________________________ 96__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________58. táblázat: A családsegít szolgáltatást igénybevevk hozott problémáinak esetszámaproblématípusonkéntProbléma típusa 2000 2002Életviteli 33 613 38 305Családi – kapcsolati 29 464 33 665Lelki – mentális 23 587 27 125Gyermeknevel<strong>és</strong>i 17 379 21 351Anyagi 93 242 110 143Foglalkoztatással kapcsolatos 39 658 50 968Eg<strong>és</strong>zségkárosodás következménye 17 205 26 465Ügyintéz<strong>és</strong>hez segítségkér<strong>és</strong> 81262 99 879Információ kér<strong>és</strong> 56 747 64 759Egyéb 30 968 46 719Összesen 423 125 519 379Ebbl:Több probléma együttes elfordulása 123 772 140 888Krízishelyzet 19 862 18 965A speciális alapellátási feladatokat a közösségi pszichiátriai ellátás <strong>és</strong> a támogató szolgálatok jelentik,amelyek önálló kialakítása is lehetséges, de a törvény szerint ezekrl elssorban a gondozásiközpont, mint integrált, többféle ellátást is biztosító szervezeti forma, vagy a családsegít szolgálatgondoskodik, ha ilyenek az adott települ<strong>és</strong>en léteznek.Az alapellátások körében sajátos intézménytípus a falu- <strong>és</strong> – 2003. január 1-tl – a tanyagondnokiszolgálat. 1997-tl eredetileg az ötszáz, k<strong>és</strong>bb hatszáz lakosnál kisebb települ<strong>és</strong>eken az alapellátásifeladatok falugondnoki, hetven <strong>és</strong> négyszáz közti lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületilakott helyen, ha más jogszabály lehetvé teszi, tanyagondnoki szolgáltatás keretében is biztosíthatók.Ezek a szolgálatok kifejezetten a kistelepül<strong>és</strong>ek ellátását kívánják biztosítani az alapellátás körében.59. táblázat: Falugondnoki szolgáltatás adataiÉvFalugondnokként foglalkoztatottaklétszáma Mköd<strong>és</strong>i költségEgy fre jutó m-köd<strong>és</strong>i költség(teljes munkaidsre át- (ezer Ft)(ezer Ft)számítva)1998 318427 266 1 3442002 627 1 412 580 2 254Nappali ellátásAz alapellátáshoz hasonlóan a nappali ellátás is azoknak a rászorulóknak az ellátását biztosítja, akiksaját otthonukban élnek, de míg az étkeztet<strong>és</strong>re <strong>és</strong> a házi segítségnyújtásra a gondozott saját háztartásábankerülhet sor, addig a nappali ellátást már olyan intézmények biztosítják, amelyeket a rászorulófelkereshet, <strong>és</strong> így kapja meg a megfelel ellátást. A nappali ellátás intézményrendszerébe tartoznaka hatályos <strong>szociális</strong> törvény szerint az idsek klubja, amely a <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátásárar<strong>és</strong>zben képes idsek, a fogyatékosok nappali intézménye, amely a harmadik évüket betöltött, önkiszolgálásrar<strong>és</strong>zben képes fogyatékosok,______________________________________ 97__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________pszichiátriai betegek nappali intézménye, amely a korábban gyógykezelt illetve megfelelbentlakásos intézményben gondozott betegek,a szenvedélybetegek nappali intézménye, amely a szenvedélybetegséggel küzdk napközbeniellátására, gondozására, foglalkoztatására, <strong>és</strong> a megfelel korosztályba tartozó fogyatékosokesetében nevel<strong>és</strong>ére is szolgál, továbbáa nappali melegedk, amelyek alapveten hajléktalan személyek nappali tartózkodását kívánjákbiztosítani.A <strong>szociális</strong> törvény csak a nappali melegedk esetében köt ki térít<strong>és</strong>mentességet, amibl következena többi ellátásért térít<strong>és</strong>i díj fizet<strong>és</strong>e – nyilván a rászorulók helyzetének figyelembevételével –elírható, ez azonban, mint a statisztikai adatok is mutatják a ráfordításoknak csak egy r<strong>és</strong>zét képesfedezni.60. táblázat: Idsek klubja, fogyatékosok <strong>és</strong> szenvedélybetegek intézményeinek fbb adataiNappali ellátás-Év ban r<strong>és</strong>zesültekTérít<strong>és</strong>i díj Költségszámaösszege (ezer Ft)1993 40 022 439 454 3 462 2231998 41 805 1 121 142 6 880 0822002 43 621 1 675 491 9 985 070A nappali ellátás másik legnagyobb intézmény<strong>rendszere</strong> a fogyatékosoké, de ezek száma jóval kevesebb:1993-ban 44 volt, ami 2002-re 95-re bvült, tehát több, mint kétszeresére emelkedett. Fér-tekintetében kissé nagyobb arányú növeked<strong>és</strong>t tapasztalhatunk, mint az intézményszám ese-helyeiktében. A fogyatékosok intézményeiben a férhelyek száma összességében jóval kisebb, mint az idsekklubjainál: 1993-ban 1117 volt, ez ntt 2002-ben 2538-ra. Hasonló a helyzet a fogyatékosok intézményeibenellátottak számára nézve is, ami úgyszintén ennek megfelelen gyarapodott, 1035-rl2299-re.A nappali ellátásban r<strong>és</strong>zesültek száma összességében alig változott, mindössze 9%-kal emelkedett,a térít<strong>és</strong>i díj <strong>és</strong> a költség viszont már jóval inkább: elbbi közel négyszeresére, utóbbi kev<strong>és</strong> híjánháromszorosára. Az egy fre jutó térít<strong>és</strong>i díj 1993-ban 10 980 Ft volt éves szinten, 2002-ben 38 410Ft. Az egy fre jutó mköd<strong>és</strong>i költségek 1993-ban nyolcszor, 2002-ben már csak hatszor voltak nagyobbak,mint az egy fre jutó térít<strong>és</strong>i díjak (60 táblázat).A statisztikai adatok szerint a nappali ellátáson belül a legnagyobb arányban az idsek klubja talál-Az intézményeinek száma 2002-ben 1287 volt, ami 7%-os csökken<strong>és</strong>t jelent 1993-hoz képest,ható.amikor még adataink szerint 1385 volt. Ehhez képest azonban kev<strong>és</strong>bé változott a mköd férhelyekneka száma, ami az 1993-as 39 824-rl 2002-re 40210-re emelkedett. Az ellátottak száma azidsek klubjaiban 1993-ban 38 987 volt, 2002-ben 40 486, ami 3,8%-os gyarapodást jelent.______________________________________ 98__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________61. táblázat: Népkonyhák <strong>és</strong> nappali melegedk adataiIntézményekÉvszámakapacitásanapi átlagforgalma(f)mköd<strong>és</strong>iköltsége(ezer Ft)Népkonyhák1993 27 2 555 2 262 57 7401998 46 5 015 4 483 169 8342002 40 4 375 3 974 218 798Nappali melegedk1993 14 552 484 2 3931998 60 2 816 3 152 169 8452002 68 3 612 3 854 529 903A nappali ellátás keretébe tartozik a hajléktalanok ellátása is, amivel kapcsolatban a népkonyhákról<strong>és</strong> a nappali melegedkrl vannak statisztikai adatok. A népkonyhák száma 1993-ról 2002-re másfélszeresérentt, kapacitásuk <strong>és</strong> a napi átlagforgalmuk pedig ennél is nagyobb mértékben emelkedett.A nappali melegedk tekintetében az emelked<strong>és</strong> jóval nagyobb arányú: számuk közel ötszörösére,kapacitásuk hat <strong>és</strong> félszeresére, napi átlagforgalmuk nyolcszorosára ntt. A növeked<strong>és</strong> a mköd<strong>és</strong>iköltségek megugrásában is megmutatkozik, különösen a nappali melegedk tekintetében: anépkonyhák mköd<strong>és</strong>i költsége nem éri el a négyszeres növeked<strong>és</strong>t, de a nappali melegedké az1993-as 2,4 millióról 2002-re közel 530 millió Ft-ra emelkedett (61. táblázat). A nappali melegedhajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetséget, szolgáltatásainak igénybevételéérttérít<strong>és</strong>i díjat nem kell fizetni. A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási rendje napi 8 óra, 5napon át.Bentlakásos ellátási formákA bentlakásos elhelyez<strong>és</strong> célja, hogy az életkoruk, eg<strong>és</strong>zségi állapotuk <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> helyzetük következtébenrászorultakat, akik otthonukban nem gondozhatók, megfelel személyes gondoskodástbiztosító intézményben lássák el. A bentlakásos elhelyez<strong>és</strong>t nyújtó ellátási formáknak két nagy csoportjaaz átmeneti elhelyez<strong>és</strong>t nyújtó <strong>és</strong> a tartós bentlakásos intézményrendszer. A törvényben a tartósbentlakásos elhelyez<strong>és</strong>en van a hangsúly, ehhez képest az átmeneti elhelyez<strong>és</strong> szabályozása inkábbcsak kieg<strong>és</strong>zít jelleg.62. táblázat: Bentlakásos intézmények adataiEngedélyezett fér-TelephelyekÉvhelyekEllátottakszámaTartós bentlakásos intézmények1993 551 51 447 50 0941998 761 62 151 60 2132002 942 68 499 66 236Átmeneti elhelyez<strong>és</strong>t nyújtó intézmények1993 258 6 332 6 0571998 333 9 758 9 1342002 329 9 621 9 305______________________________________ 99__________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A tartós bentlakásos intézmény<strong>rendszere</strong>n belül több intézménytípus különböztethet meg, amelyekugyanazon ellátotti csoportok számára létesülhetnek, mint a szakosított ellátások más eseteiben (63.táblázat). A törvény a <strong>szociális</strong> rászorultságot a tartós bentlakásos intézmények igénybevételéneklehetsége tekintetében úgy határozza meg, hogy az akkor állapítható meg, ha az igénylnek havi jövedelme nem nagyobb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosa, önellátásra, önálló életvezet<strong>és</strong>re való képessége hiányzik, illetve folyamatosan (<strong>és</strong> igazolhatóan)eg<strong>és</strong>zségi ellátást igényel, <strong>és</strong> családja – ha van – folyamatos ellátást nem tud számárabiztosítani; továbbá a települ<strong>és</strong>en a lakókörnyezetében való ellátás sem megoldható.Idsek otthonába való elhelyez<strong>és</strong>nél a két feltétel konjunktív, azaz együttesen fenn kell állniuk azigénybevétel lehetségéhez.63. táblázat: Tartós bentlakásos intézményekben ellátottak száma az intézmény típusa szerint(XII. 31-én)ÉvÁpolás, gondozás,Ápolást, gondozást Rehabilitációs inrehabilitáció<strong>és</strong> lakóotthoniellátásnyújtó intézmények tézmények1993 43 674 6 420 –1998 53 351 6 862 –2002 59 763 1 889 4 584A tartós bentlakásos intézmények els csoportjába az ápolást, gondozást nyújtó intézmények tartoz-nak, ahová azok az ellátandó csoportba tartozók kerülhetnek, akik az említett feltételeknek megfelelnek<strong>és</strong> gondozásuk más módon nem oldható meg. A hajléktalanok otthonában olyan személyekellátását kell biztosítani, akiknek az ellátása átmeneti szállásokon, illetve rehabilitációs intézményekbennem biztosítható, mivel koruk, eg<strong>és</strong>zségügyi állapotuk miatt is tartós ápolást, gondozástigényelnek. Esetükben az ellátási forma igénybevételének feltétele, hogy a hajléktalan személy korábbanátmeneti szállón élt.Az intézményekbe való bekerül<strong>és</strong> történhet az ellátást igényl, illetve törvényes képviseljének kérelmére, beutalással: a lakóhely szerint illetékes települ<strong>és</strong> önkormányzat képvisel testületének, vagymás hatóság (bíróság, gyámhivatal) határozata alapján; valamint intézményvezeti intézked<strong>és</strong>re.Az igényl kérelme nemcsak végleges, hanem ideiglenes elhelyez<strong>és</strong>re is irányulhat, a beutalás tör-ténhet határozott vagy határozatlan idre.A rehabilitációs intézmények ezzel szemben a bentlakók önálló életvezet<strong>és</strong>ének kialakítását, hely-reállítását célozzák, akik számára ilyen célú terápiás foglalkoztatást kell szervezni. Az ilyen típusúintézményben az elhelyez<strong>és</strong> nem haladhatja meg az öt évet, ami egy alkalommal legfeljebb háromévre meghosszabbítható. Az elhelyez<strong>és</strong>i id után az intézmény még maximum két évig gondoskodikaz ellátott utógondozásáról, ami küls gondozó, vagy küls intézményi férhely útján is történhet.A rehabilitációs intézménybe való bekerül<strong>és</strong> feltétele a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégz<strong>és</strong>e,amelynek eredményeképp egyéves ideiglenes elhelyez<strong>és</strong>re is lehetség van. Ennek az ellátásiformának alapvet célkitz<strong>és</strong>e hajléktalanok esetében is a visszavezet<strong>és</strong>, munkaképesség ersít<strong>és</strong>e,helyreállítása, az önálló életre való felk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>.A tartós bentlakásos intézmények harmadik típusát a lakóotthonok jelentik, amelyek elssorban azelhelyez<strong>és</strong> módjában különböznek a másik két intézményfajtától. A lakóotthon ugyanis 8 – 12 személytfogad be, ami csak jogszabályban meghatározott esetben lehet legfeljebb 14 f. Alétszámkorlátozás oka, hogy ezekben az intézményekben elssorban kis létszámú, otthonosabb,személyre orientáltabb gondozás kialakítása a cél. Az intézmény jogszabályi nevesít<strong>és</strong>e elször1998-ban történt meg, bevezet<strong>és</strong>e lép<strong>és</strong> volt a többszint intézményrendszer kialakítása felé. A______________________________________ 100 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________tént meg, bevezet<strong>és</strong>e lép<strong>és</strong> volt a többszint intézményrendszer kialakítása felé. A lakóotthon azéletkornak, eg<strong>és</strong>zségi állapotnak <strong>és</strong> az önállóság mértékének megfelel ellátást biztosít az elhelyezettfogyatékosnak, pszichiátriai- vagy szenvedélybetegnek, idseknek <strong>és</strong> hajléktalanok számára lakóotthoniellátás jelenleg nincs. A lakóotthoni ellátás a fogyatékosok esetében ápoló-gondozó <strong>és</strong> rehabilitációscélú, pszichiátriai- <strong>és</strong> szenvedélybetegek esetén csak rehabilitációs jelleg lehet.64. táblázat: Tartós bentlakásos intézményekben gondozottak száma ellátotti csoportok szerintÉvIdskorúak Fogyatékosok Pszichiátriai Szenvedély- Hajléktalanok Egyébbetegek betegekotthonokotthona1999 35 901 15 118 7 809 1 154 568 3372002 40 272 15 740 7 960 1 490 383 391A tartós bentlakásos intézményekkel szemben az átmeneti elhelyez<strong>és</strong>t nyújtó intézmények legfeljebbegy évi idtartamra biztosítanak teljes kör ellátást, a hajléktalanok átmeneti szállása <strong>és</strong> éjjelimenedékhelye kivételével. Ezekben a hajléktalan személyek éjszakai pihen<strong>és</strong>ére vagy idszakostartózkodására szolgáló intézményekben ki kell alakítani hálószobát, fürdt, étkezt, társalgót, betegszobát,nemenként 10 f r<strong>és</strong>zére zuhanyzót <strong>és</strong> illemhelyiséget. Szobánként maximum 12 f helyezhetel az átmeneti szállón, az éjjeli menedékhelyen 20 f. (Mindkét típusú intézmény esetébena lakószobákban az elírtnál több fekhelyet helyeztek el. Néhány éjjeli menedékhelyen 40 ágyasszobák is vannak.) Jogszabály értelmében az intézmény biztosítja a személyes tárgyak biztonságoselhelyez<strong>és</strong>ét, a takarót, tisztasági eszközöket, a mentális <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> gondozást. A nyitvatartási rendettekintve az átmeneti szállók 16, az éjjeli menedékhelyek 14 órát tartanak nyitva. Ez utóbbi átmenetiszállástípus esetében térít<strong>és</strong>i díj fizet<strong>és</strong>ét sem lehet kérni, ami pedig a szakosított ellátásokesetében általában igényelhet az intézmény r<strong>és</strong>zérl, kivéve ha az ellátást igénybevev jövedelemmel nem rendelkezik, bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, k<strong>és</strong>zpénz vagy ingatlanvagyona,<strong>és</strong> tartásra köteles, illetve gondozásra képes hozzátartozója sincs.65. táblázat: Bentlakásos intézmények térít<strong>és</strong>i díj <strong>és</strong> mköd<strong>és</strong>i költség adataiÉvTérít<strong>és</strong>i díjTérít<strong>és</strong>i díjatbevételének össze- Mköd<strong>és</strong>i költségfizetk számage(ezer Ft)(XII. 31.)(ezer Ft)1993 49 236 3 010 896 14 799 6221998 65 161 10 615 777 39 784 4802002 71 149 21 468 015 83 847 467A <strong>szociális</strong> törvény szerint a szakosított ellátások nemcsak önálló, hanem integrált formában ismegszervezhetk, ami több ellátástípus egy intézményen belüli biztosítását jelenti, akár az alap-, anappali- <strong>és</strong> a bentlakásos intézményi formák egymásra épül<strong>és</strong>ével. Az intézked<strong>és</strong> célja, hogy kisebbtelepül<strong>és</strong>eken illetve térségekben, ahol az elkülönült, önálló intézmények megszervez<strong>és</strong>e túl költségeslenne, egy intézményen belül legyenek biztosíthatók az ellátások <strong>és</strong> az ezekhez szükségesszakmai munkakörök.A törvényben megnevezett integrált szervezeti típusok a gondozási központ <strong>és</strong> a <strong>szociális</strong> szolgáltatóközpont. Az elssorban a nappali ellátás keretében megjelen sajátos intézménytípus a gondozásiközpont, amelyet 1999-es törvénymódosítás tett lehetvé. A gondozási központ a nappali ellátásbiztosítása mellett az alapellátás körébl az étkeztet<strong>és</strong>t <strong>és</strong> a házi segítségnyújtást, valamint a speciálisalapellátási feladatokat is ellátja, valamint – ha az önkormányzat rendeletei más feladatokat nemírnak el számára – nyújthat tanácsadást <strong>és</strong> mködtethet legfeljebb ötven férhelyes bentlakásos in-______________________________________ 101 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________tézményt is. A <strong>szociális</strong> szolgáltató központ ezen túlmenen magába foglalja a családsegít szolgálattevékenységét is <strong>és</strong> mindkett r<strong>és</strong>zt vállalhat a nappali ellátásban is.Integrációt jelent szervez<strong>és</strong>i megoldásokat a <strong>szociális</strong> törvény a bentlakásos intézményi ellátásiformák megszervez<strong>és</strong>ének körében említ, ilyen több intézménytípus szolgáltatásainak kialakításatörténhet r<strong>és</strong>zlegek segítségével, vegyes profil kialakításával, vagy több intézménytípus különállószervezeti formákban való megszervez<strong>és</strong>ével. Az integrációs formák jelentsége, hogy e jogszabályiháttér kialakításával a Jogalkotó széleskör lehetséget biztosít az önkormányzatoknak a települ<strong>és</strong>enilletve az illetékességükbe tartozó területen szükséges ellátási formák legmegfelelbb megteremt<strong>és</strong>ére.Civil szektorA <strong>szociális</strong> törvény biztosítja, hogy a személyes gondoskodást nyújtó <strong>szociális</strong> ellátásokban a civil,illetve nonprofit szféra is r<strong>és</strong>zt vehessen, amennyiben képes az ellátottak számára a megfelel feltételekbiztosítására. A civil szféra szerepvállalásainak néhány fbb vonása az alábbi táblázat alapjánvázolható a tartós bentlakásos <strong>és</strong> az átmeneti elhelyez<strong>és</strong>t nyújtó intézmények tekintetében (66. táblázat),noha az egyesületi, alapítványi r<strong>és</strong>zvétel <strong>és</strong> a közhasznú társaságok szerepe nemcsak a bentlakásosintézményi, hanem az alap <strong>és</strong> a nappali ellátásban, valamint a <strong>szociális</strong> segélyez<strong>és</strong>ben ismegtalálható. A közhasznú társaságok a nonprofit szervezetek legkisebb számú képviseli, a táblázatbanaz egyéb szervezetek közé olvadnak.66. táblázat: Bentlakásos intézmények fenntartóik szerint1999 2002Fenntartó Telephelyek Eng edélyez ett Ellátottak Telephelyek Eng edélyez ettférhelyekférhelyekEllátottakszámaTelepül<strong>és</strong>iönkormányzat499 22 710 22 232 507 21 943 21 504Megyei,fvárosi287 34 522 33 596 301 35 375 34 838önkormányzatEgyház,egyházi intéz- 125 5 968 5 458 143 6 855 6 255ményEgyesület 25 863 869 56 2 437 2 342Alapítvány 90 3 353 2 938 135 4 854 4 344Egyéni vagytársas20 747 685 26 1 074 1 018vállalkozásEgyébintézmény73 5 025 4 509 81 5 582 5 240Összesen 1 119 73 188 70 287 1 249 78 120 75 541A táblázat adatai alapján elvégzett számítások azt mutatják, hogy a bentlakásos intézményekben valócivil r<strong>és</strong>zvételt egyszerre jellemzi a dinamikus növeked<strong>és</strong> <strong>és</strong> az összességében alacsony szerepvállalás.Legtöbb intézményt 2002-ben is az önkormányzatok (települ<strong>és</strong>i, megyei, fvárosi) tartjákfenn, az összesnek majdnem kétharmadát. Még nagyobb a szerepük az engedélyezett férhelyek <strong>és</strong>az ellátottak körében: az önkormányzatok rendelkeznek a férhelyek mintegy háromnegyedével <strong>és</strong>ugyanilyen arányban gondoskodnak az ellátottakról is. Az egyesületek <strong>és</strong> alapítványok együttesen iscsak az otthonok 15,3 %-át tartják fent, az engedélyezett férhelyek 9,3 %-át, ahol a bentlakásos in-______________________________________ 102 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________tézményekben ellátottak 8,9 %-át gondozzák. Az egyesületek <strong>és</strong> az alapítványok összevont szerepvállalásasorrendben azonban mindjárt az önkormányzatok után következik, mert az egyházak illetveegyházi szervezetek a telephelyeknek csak 11,4, a férhelyeknek 8,8 %-át tartják fenn, <strong>és</strong> az ellátottak8,3 %-át gondozzák. Az adatokból az is kitnik, hogy a vállalkozói szféra feladatvállalása alegkisebb: a bentlakásos intézményeknek csak 2,1, a férhelyek 1,4 <strong>és</strong> a gondozottak 1,3 %-át tartjákfenn, illetve látják el.Az adatokból ugyanakkor az is kiszámítható, hogy a civilek bentlakásos intézményekkel kapcsola-tos szerepvállalása a legdinamikusabb fejld<strong>és</strong>t mutatja: 2002-ben 66%-kal több intézményt <strong>és</strong>73%-kal több férhelyet tartottak fenn, <strong>és</strong> 76%-kal bvült a gondozottjaik száma 1999-hez képest.A két legelterjedtebb civil szervezeti formáció közül az egyesületek sokkal dinamikusabbnak mutatkoznakaz alapítványoknál, bár r<strong>és</strong>zvételük mértéke jóval elmarad az alapítványok mögött. Ezzelszemben a bentlakásos intézményekkel kapcsolatos önkormányzati szerepvállalás 1999 óta gyakorlatilagstagnál, ezen belül a települ<strong>és</strong>i önkormányzatok kismérték csökken<strong>és</strong>t, a megyei <strong>és</strong> fvárosiképvisel testületek minimális növeked<strong>és</strong>t mutatnak. Ugyancsak gyarapodást mutat az elmúlt évekbenaz egyházi <strong>és</strong> a vállalkozói szerepvállalás is, ezek azonban elmaradnak az alapítványok <strong>és</strong> azegyesületek mögött.Hasonlóan alakul a civilek helyzete az alap <strong>és</strong> a nappali ellátás területén is. 2002-ben a házi segít-ségnyújtásban r<strong>és</strong>zesülk 97,1%-át, az étkeztet<strong>és</strong>ben 98,8%-át látta el önkormányzat, míg az idsekklubjaiban <strong>és</strong> a fogyatékosok nappali intézményeiben gondozottak 95,4%-át illetve 70,1 %-át.Egyedül a szenvedélybetegek nappali intézményének keretében ellátottak 46,6%-os aránya nagyobbaz egyesületek <strong>és</strong> alapítványok fenntartásában lév intézményeknél, mint az önkormányzati mködtet<strong>és</strong>eknél,ahol a rászorultaknak csak 36,8%-át gondozzák.Ez a kép term<strong>és</strong>zetesen szorosan összefügg a szolgáltatások normatív állami támogatásának szintjével,illetve az alapellátásoknál visszavezethet az önkormányzatokkal történ megegyez<strong>és</strong> nehézségeire.11.2 A családok támogatásának <strong>rendszere</strong>Tágabb értelemben a családok támogatása a magyar társadalomban egy több pilléren álló rendszer,amelynek elemeit az alkotmány szellemének megfelel jogszabályok alkotják <strong>és</strong> nem szkíthet lepusztán a kifejezetten családtámogatási ellátásokra. Elsdleges pillérét azonban valóban az 1998-as,kimondottan a családtámogatásokról rendelkez törvény alapján alanyi jogon folyósított ellátásokjelentik, amelyek közé a családi pótlék, a gyermekgondozási- <strong>és</strong> az anyasági támogatások tartoznak.Másodsorban ehhez kapcsolódnak az eg<strong>és</strong>zségbiztosításról szóló törvényben meghatározott biztosításielv ellátások, mint a terhességi-gyermekágyi segély <strong>és</strong> a gyermekgondozási díj. Harmadikkéntezeken kívül több jogszabály alapján is járhat többnyire segély jelleg támogatás, mint pl. a <strong>rendszere</strong>sgyermekvédelmi támogatás, a gyermekvédelmi törvény alapján. A negyedik fontos támogatásiforma az adóteher enyhít<strong>és</strong>én keresztül valósul meg: gyermekek után járó adókedvezmény. Acsaládtámogatás rendszer mindegyik területének valamennyi ellátása kimondottan pénzbeli, kivéveaz ingyenes étkeztet<strong>és</strong> vagy tankönyv biztosítását, <strong>és</strong> meghatározott id vagy feltétel bekövetkez<strong>és</strong>éig<strong>rendszere</strong>sen jár, kivéve az anyasági támogatást, amely csak egyszeri alkalommal fizethet.______________________________________ 103 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Családtámogatási ellátásokA kifejezetten a családok támogatására szolgáló ellátásokat 1998-ban szabályozták újra <strong>és</strong> foglaltákössze egy új törvényben. Mivel a 90-es évek folyamán zajló kutatások (pl. Ferge Zsuzsa <strong>és</strong> az ELTESzociálpolitikai Tanszéke, Szalai Júlia <strong>és</strong> a MTA Szociológiai Intézete, Tóth István György <strong>és</strong> aTÁRKI munkái) folyamatosan <strong>és</strong> egybehangzóan jelezték a gyermekszegénység növeked<strong>és</strong>ét, agyermekes családok hátrányosabb helyzetét a rendszerváltás óta, a jogalkotás célja nem is lehetettmás, minthogy – elismervén a gyermekvállalással járó többletterheket – növelje a gyermekes családoktársadalmi esélyegyenlségét, javítsa a gyermekvállalás feltételeit <strong>és</strong> ezáltal népesed<strong>és</strong>politikaicélkitz<strong>és</strong>eket is megkísérelvén megvalósítani. A törvény ezt annak az alapelvnek alapján teszi,amely kimondja, hogy a család a társadalom alapvet egysége, <strong>és</strong> az állam egyik legfontosabb feladataa család sokoldalú segít<strong>és</strong>e, a családi élet biztonságának <strong>és</strong> a gyermekvállalás feltételeinek javítása.A gyermekvállalás <strong>és</strong> a gyermeknevel<strong>és</strong> feltételeinek javítását a hatályos törvény az alábbifbb megoldásokkal kívánja javítani. Talán legfontosabb eleme a törvénynek, hogy a családtámogatási törvény alapján járó ellátásokatállampolgári jogon nyújtja, ezek nagysága a jogszabályban meghatározott, nem függhatósági (önkormányzati) mérlegel<strong>és</strong>tl <strong>és</strong> a jogosult jövedelmi helyzetétl; ha a törvénybenmeghatározott feltételek fennállnak, az elírás szerinti összeget ki kell fizetni. A jogosultsághoz a törvény kiterjeszt értelmez<strong>és</strong>sel közelít: tágan értelmezi a családot, amennyiben az intézményekben élket is figyelembe veszi, <strong>és</strong>nemcsak a vér szerinti szülket tekinti jogosultnak, hanem a gyermeke(ke)t ténylegesenszülként közös háztartásban nevel személyeket is; nem igyekszik szken értelmezni a jogosultság esedékességét, így pl. a gyermek halálaesetén a gyermekgondozási támogatásban r<strong>és</strong>zesül személy juttatását a halál napját követhónap 1. napjától számított 3. hónap múlva kell megszüntetni, <strong>és</strong> a jogosult halálaesetén az esedékes <strong>és</strong> fel nem vett támogatás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozásután az ellátásra jogosító gyermek nevel<strong>és</strong>érl saját háztartásában gondoskodik; tágan értelmezi a háztartás fogalmát is, amennyiben saját háztartásban nevelt gyermeknekkell tekinteni azt a személyt is, aki csak átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartásonkívül kül- <strong>és</strong> belföldi tanulmányok végz<strong>és</strong>e vagy gyógykezel<strong>és</strong> céljából, akit 30 napotmeg nem haladóan <strong>szociális</strong> intézményben helyeztek el, <strong>és</strong> aki a szülk kérelmére átmenetigondozásban r<strong>és</strong>zesül, vagy szüljével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.Mindennek nem mond ellen, hogy a törvény kerülni igyekszik a jogcímek <strong>és</strong> a jogosultak hal-mozódását, <strong>és</strong> nem folyósíthatók az ellátások a jogosult három hónapot meghaladó külföldi tartózkodásaesetében sem. A gyermekgondozási támogatások viszont nem járnak, ha a jogosultelzetes letartóztatásban van illetve börtönbüntet<strong>és</strong>ét tölti, ez a családok támogatásáról szólótörvény végrehajtási rendelete szerint azonban nem vonatkozik a szülnek folyósított családipótlékra. A juttatások tekintetében a törvény differenciál a támogatás nagyságával a gyermekek száma szerint, amihez az ikrek figyelembevétele is hozzátartozik, a neveltek állapota tekintetében, amennyiben a tartósan beteg <strong>és</strong> súlyosan fogyatékosgyermekek illetve nagykorúak nehezebb helyzetét a törvény ellensúlyozni igyekszik, a család teljessége szempontjából, aminek alapján a gyermeke(ke)t egyedül nevelk hát-rányosabb körülményeit a jogalkotás korrigálni törekedett. Végül adminisztratív egyszersít<strong>és</strong>, hogy a törvény megszünteti a támogatások újraigényl<strong>és</strong>énekrendszerét, így az ellátás az igény benyújtásának idpontjától jár, ha ebben az idpontbana jogosultság feltételei fennállnak <strong>és</strong> az ellátások a jogosultság teljes idszaka alattfolyósítandók. K<strong>és</strong>edelmes benyújtás esetén két hónapra visszamenleg lehet az ellátás ösz-______________________________________ 104 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________szegét kifizetni, az ellátás iránti igény érvényesít<strong>és</strong>ével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték-<strong>és</strong> költségmentes.A családok támogatásáról szóló törvény alapján négyféle támogatást igényelhetnek a gyermeket ne-vel családok. Ezek közül a családok számára legjelentsebb a családi pótlék, amely a gyermek nevel<strong>és</strong>i<strong>és</strong> iskoláztatási költségeihez való havi <strong>rendszere</strong>sség hozzájárulás. A családi pótlék a családoktámogatásának régóta ismert intézménye, mely 1990 eltt biztosítási elven, járulékfizet<strong>és</strong> alapjánjárt. 1990 <strong>és</strong> 1996 áprilisa között alanyi jogon, ettl fogva – az ún. Bokros csomag stabilizációsintézked<strong>és</strong>einek hatására – rászorultsági elven, csak meghatározott jövedelemszint alattiak igényelhették,majd a családtámogatási törvény 1999-es hatálybalép<strong>és</strong>ével ismét állampolgári jogon folyósították.Az 1999-es újraszabályozás a családi pótlék intézményét nevel<strong>és</strong>i ellátások néven kettéválasztottaa családi pótlékra <strong>és</strong> az iskoláztatási támogatásra. A családi pótlék a gyermek tankötelezettségénekmegkezd<strong>és</strong>éig illette meg a jogosultat, onnantól – a tankötelezettség igazolása mellett –az ellátást iskolalátogatáshoz kötötték (a tartósan beteg <strong>és</strong> súlyosan fogyatékos gyermeket nevelk,valamint a nem családban nevelked gyermekek után jogosultak kivételével). Az iskoláztatási támogatásviszont a tankötelezettség után is járt, eg<strong>és</strong>zen a középfokú oktatás befejez<strong>és</strong>éig. Az intézked<strong>és</strong>bevallott célja az volt, hogy ösztönözze a szülket a tankötelezettség teljesít<strong>és</strong>ére <strong>és</strong> legalábba középfokú oktatás befejez<strong>és</strong>ére. A jelenleg hatályos törvény ezzel szemben a nevel<strong>és</strong>i ellátásokatebben a formában megszüntette, <strong>és</strong> visszaállította az egységes családi pótlék intézményét, amely azután a <strong>rendszere</strong>s jövedelemmel nem rendelkez személy után is jár, aki felsoktatási intézménybenels akkreditált felsfokú iskolai rendszer szakképz<strong>és</strong>ben r<strong>és</strong>zesül, vagy els egyetemi, fiskolaiszint alapképz<strong>és</strong>ben r<strong>és</strong>zt vev hallgató. A családi pótlék összege 2002. szeptember 1. óta az egygyermekescsalád esetében 4600 Ft, legmagasabb (12600 Ft) a tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékosszemély esetén, míg a leggyakoribb kétgyermekes család esetén gyermekenként 5600 Ft.A juttatás összege három gyermekig emelkedik, ez a három vagy több gyermekes család eseténgyermekenként 7100 Ft-ot jelent. Egyedülálló esetében a gyermekek után folyósított pénzösszegekmagasabbak <strong>és</strong> a törvény kiterjesztleg értelmezi az egyedülállóság fogalmát is, melynek értelmébenegyedülállónak kell tekinteni többek között azt a szült vagy gyámot is, akinek férje, élettársasorkatonai vagy polgári szolgálatot teljesít, vagy pl. akinek nincs jövedelme, nyugdíjas vagy <strong>szociális</strong>illetve eg<strong>és</strong>zségügyi állapotához köthet támogatásokban r<strong>és</strong>zesül.A családtámogatási törvény gyermekgondozási támogatások néven foglalja össze a gyermekgondo-segély (GYES) <strong>és</strong> a gyermeknevel<strong>és</strong>i támogatás (GYET) néven szerepl ellátásokat. Konkurá-zásilásuk esetén irányadó elv, hogy csak egyik folyósítható <strong>és</strong> csak az egyik szülnek, havi összegükazonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ennek kétszerese lehet ikergyermekekután járó GYES esetén. Mindkettnél a jogosultság ideje rövidebb, mint a családi pótlék esetében,folyósításuk ideje alatt a jogosult szül kerestevékenysége a törvény szerint korlátozódik. A GYESalapesetben a gyermek 3. életévének a betölt<strong>és</strong>éig jár, ez azonban ikergyermekek esetében a tankötelesséválás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében annak 10.évének elér<strong>és</strong>éig juttatható. Méltányossági jogkörben eljárva az illetékes miniszter is megállapíthatjailletleg meghosszabbíthatja, különösen a család megélhet<strong>és</strong>ének illetve a gyermek betegségénekvagy súlyos fogyatékosságának esetében; ez utóbbi esetben a gyermek 14. évének betölt<strong>és</strong>éig folyósítható.A GYET bevezet<strong>és</strong>ére 1993-ban került sor, eredetileg feltétele volt a korábbi munkaviszony <strong>és</strong>meghatározott jövedelem felett nem járt. A hatályos törvény szerint annak a szülnek, nevelszül-nek, gyámnak fizethet, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel, <strong>és</strong> a támogatás alegfiatalabb gyermek 3. életévének betölt<strong>és</strong>étl 8. évének elér<strong>és</strong>éig jár.Míg az eddig ismertetett családi pótlék, GYES, GYET a meghatározott idpont elér<strong>és</strong>éig illetve fel-bekövetkez<strong>és</strong>éig <strong>rendszere</strong>sen fizetend támogatások, addig a családtámogatási törvénybentételmegjelen negyedik ellátási forma, az anyasági támogatás egyszeri juttatás, melyre a szül<strong>és</strong>t köve-______________________________________ 105 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________ten alapesetben az a n jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal r<strong>és</strong>zt vett aterhesgondozáson. Ha az anyasági támogatásra jogosult n a támogatás felvételét megelzen meghal,akkor ezt elssorban az anyával egy háztartásban élt apának, vagy annak kell kifizetni, aki agyermek gondozását ellátja. Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege jelenleg az öregséginyugdíj legkisebb összegének 2,25 szeresével azonos, ikergyermekek esetében háromszorosával.Az anyasági támogatás nem jár abban az esetben, ha a szülk a gyermek szület<strong>és</strong>ét megelzen nyilatkozatbanhozzájárultak annak örökbeadásához, vagy gyámhatósági határozat alapján a megszületettgyermek gyermekvédelmi gondoskodásba kerül, <strong>és</strong> a nyilatkozatot nem vonják vissza, illetve ahatározatot nem hatálytalanítják.67. táblázat: Családtámogatásokra fordított kiadásokGyermektámogatástámogatásGyermek-Családinevel<strong>és</strong>i Anyaságigondozási segélyÉv pótlék(GYES)(GYET)millió Ft1990 64 281 3 754 - 72619952002100 188153 86311 26440 7055 362,412 178,92 0302 63768. táblázat: Fbb családtámogatásokat igénybe vevk számaGyermekgondozásisegélytGyermek-Családi pótlékotnevel<strong>és</strong>iigénybe vevtámogatástÉv(GYES-t)(GYET-et)családok Gyermekek igénybe vevkhavi átlagos száma (ezer f)1990 1 514,1 2 498,3 94,7 -1995 1 429,5 2 354,0 117,9 57,82002 1 277,9 2 045,6 171,850,3A statisztikai adatokból az állapítható meg, hogy 1990-hez képest legjobban a GYES-re fordított kiadásoknttek, több mint tízszeresére, <strong>és</strong> egyedül ezt a támogatási formát igénybe vevk száma ntt,közel kétszeresére a rendszerváltás óta.Biztosítási alapon járó ellátásokA biztosítási elv alapján járó ellátások közé a hatályos törvény szerint a terhességi gyermekágyi segély<strong>és</strong> a gyermekgondozási díj (GYED) tartoznak. A kötelez eg<strong>és</strong>zségbiztosításról szóló törvényaz 1998-as hatálybalép<strong>és</strong>ekor csak a terhességi-gyermekágyi segélyt ismerte, a gyermekgondozásidíj az átmenetinek bizonyult megszüntet<strong>és</strong>e következtében csak 2000. január 1-jétl volt újra folyósítható.A biztosítási elvbl következen ezek az ellátások csak a biztosítottak számára járnak, amiazt jelenti, hogy az ellátás annak jár, aki a jogosultság bekövetkez<strong>és</strong>ekor két éven belül legalább 180 naponát biztosított volt, a juttatott összeg megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni,amely után a biztosított eg<strong>és</strong>zségbiztosítási járulék fizet<strong>és</strong>ére kötelezett volt.______________________________________ 106 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Az ellátások folyósítása egy olyan megoldást követ, mint a gyermekgondozási támogatások eseté-az egy jogosult, egy jogcím elvének nevezhetnénk. Ennek értelmében több jogosultságben, amelyetvagy több jogosult esetén csak egy jogcímen <strong>és</strong> csak egy személynek járhat az ellátás, azaz akiugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejleg terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozásidíjra, avagy gyermekgondozási segélyre, illetve gyermeknevel<strong>és</strong>i támogatásra is jogosult,választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Emellett a közös háztartásában él gyermekután egyidejleg csak az egyik szül lehet jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre illetleg gyermekgondozásidíjra.A terhességi-gyermekágyi segély <strong>és</strong> a GYED lényegében egy táppénzszer ellátás, elbbi a szül<strong>és</strong>iszabadság idtartamára <strong>és</strong> a biztosítási feltételek megléte esetén annak a nnek is jár, aki a csecsemtörökbefogadási szándékkal nevel<strong>és</strong>be vette. A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyisegély lejártát követen folyósítható a gyermek 2. életévének betölt<strong>és</strong>éig. Mindkett összegénekmegállapításánál a napi átlagkereset 70%-a irányadó, <strong>és</strong> egyik sem jár abban az esetben, ha a jogosultteljes keresetét megkapja, vagy bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, kivévea szerzi jogi védelem alatt álló alkotásért járó pénzbeli ellenszolgáltatást. Mindkét ellátás öszszegemaximált, egyik sem lépheti túl a jogosultság kezd napján érvényes minimálbér kétszeresét(GYED esetében 2003-tól a költségvet<strong>és</strong>i törvény határozza meg a pontos összeget).69. táblázat: Terhességi-gyermekágyi segély <strong>és</strong> GYEDÉvTerhességi-gyermekágyi se- Gyermekgondozási díjgély(GYED)Kiadások (millió Ft)1990 4 062 9 66919958 904 20 3842002 15 77737 807Igénybe vevk havi átlagos száma1990 47 062 154 9771995 37 591 128 5402002 25 436 70 167A 69. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy 1990 óta a biztosítási alapon járó családtámogatásokrafordított kiadások egyenletesen nttek, míg az igénybevevk száma csökkent. A terhességi-segély <strong>és</strong> a GYED kiadásai 1990-hez képest közel négyszeresére növekedtek, míg azgyermekágyiigénybevevk havi átlagos száma elbbinél majdnem felére, utóbbinál majdnem 55%-kal csökkent.A családok támogatásának egyéb formáiAz állampolgári jogon járó <strong>és</strong> a biztosítási elven kívüli családtámogatásokhoz r<strong>és</strong>zben a gyermek-törvényben szabályozott segélyez<strong>és</strong>i formák tartoznak (<strong>rendszere</strong>s <strong>és</strong> rendkívüli gyermek-védelmivédelmi támogatás). A gyermekvédelmi törvény alapján járó ellátásokkal külön fejezet foglalkozik.______________________________________ 107 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A gyermekek után járó adókedvezményAz adórendszerben 2000-ben jelent meg újra a gyermekek után járó adókedvezmény, mely ma volumenéttekintve a második legfontosabb családtámogatási eszköz a családi pótlék után.11.3 A gyermekvédelmi rendszerAz új gyermekvédelmi törvényt, az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelmérl <strong>és</strong> a gyámügyiigazgatásról, 1997 április 22-én fogadta el a magyar parlament. A gyermekek védelmére vonatkozószabályozás alapja az Alkotmány, amely megteremti a gyermekek, a fiatalok <strong>és</strong> a családokvédelmének általános kereteit. Az Alkotmány által meghatározott tág kereteket szkíti le a GyermekJogairól szóló New Yorkban 1989. november 20-án elfogadott Egyezmény. Az EgyezménytMagyarországon az 1991. évi LXIV. törvény hirdette ki, az abban megfogalmazott gyermeki jogoka jelenlegi gyermekvédelmi szabályozás alapját képezik. Az Egyezmény a gyermekek életkorábóladódó társadalmi helyzetének szemszögébl fogalmazza meg a gyermekek speciális polgári, gazdasági,kulturális, <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> politikai jogait, a gyermekek speciális védelmét a családban <strong>és</strong> a társadalomban(külön szabályozza az örökbefogadott gyermekek, a fogyatékos, <strong>és</strong> a kisebbséghez tartozókspeciális igényeit), a rendkívüli helyzetekben alkalmazandó szabályokat (fegyveres konfliktus,menekült státusz), valamint a kijelöli a gyermekek jogainak védelmét felügyel nemzetközi szervezeteket.A hatályos szabályozásA szabályozás a gyermek érdekeit <strong>és</strong> jogainak érvényesít<strong>és</strong>ét helyezi eltérbe, ennek megfelelenelsdleges a gyermek családban történ nevelked<strong>és</strong>ének biztosítása. A jogszabályban meghatározottellátások igénybevétele általában önkéntes, csak meghatározott esetekben kötelezhet a gyermekszülje vagy más törvényes képviselje az ellátások igénybevételére. A gyermekek védelme során -nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikaimeggyzd<strong>és</strong>, származás, vagyoni helyzet, cselekvképesség hiánya vagy korlátozottságamiatt, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásba kerül<strong>és</strong> alapján - tilos bármilyen hátrányos megkülönböztet<strong>és</strong>.A gyermekek védelme a gyermek családban történ nevelked<strong>és</strong>ének elsegít<strong>és</strong>ére, veszélyeztetettségénekmegelz<strong>és</strong>ére <strong>és</strong> megszüntet<strong>és</strong>ére, valamint a szüli vagy más hozzátartozói gondoskodásbólkikerül gyermek helyettesít védelmének biztosítására irányuló tevékenység.A gyermekek védelmét pénzbeli, term<strong>és</strong>zetbeni <strong>és</strong> személyes gondoskodást nyújtó gyermekjólétialapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatóságiintézked<strong>és</strong>ek biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer mködtet<strong>és</strong>e állami <strong>és</strong> önkormányzati feladat.Pénzbeli ellátások:a) a <strong>rendszere</strong>s gyermekvédelmi támogatás,b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,c) a gyermektartásdíj megellegez<strong>és</strong>e,d) az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatás.A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:a) a gyermekjóléti szolgáltatás,b) a gyermekek napközbeni ellátása,c) a gyermekek átmeneti gondozása.A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:______________________________________ 108 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________a) az otthont nyújtó ellátás,b) az utógondozói ellátás,c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézked<strong>és</strong>ek:a) a védelembe vétel,b) a családbafogadás,c) az ideiglenes hatályú elhelyez<strong>és</strong>,d) az átmeneti nevel<strong>és</strong>be vétel,e) a tartós nevel<strong>és</strong>be vétel,f) a nevel<strong>és</strong>i felügyelet elrendel<strong>és</strong>e,g) az utógondozás elrendel<strong>és</strong>e,h) az utógondozói ellátás elrendel<strong>és</strong>e.Pénzbeli ellátásokA gyermekvédelmi törvény, illetve a települ<strong>és</strong>i önkormányzat rendeletében lehetséget biztosít ajogosult gyermekek számára <strong>rendszere</strong>s gyermekvédelmi támogatás <strong>és</strong> rendkívüli gyermekvédelmitámogatás folyósítására. A települ<strong>és</strong>i önkormányzat rendelet útján további pénzbeli ellátásokat folyósíthat.A törvényben nevesített pénzbeli támogatások:Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (2001. január 1-tl 2003. II. 14-ig kieg<strong>és</strong>zít családi pótlék)Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokGyermektartásdíj megellegez<strong>és</strong>eOtthonteremt<strong>és</strong>i támogatásRendszeres gyermekvédelmi támogatásA kieg<strong>és</strong>zít támogatások lényege, hogy megakadályozzák a gyermekek családból történ kiemel<strong>és</strong>éta család anyagi helyzetére hivatkozva. A kieg<strong>és</strong>zít támogatások célja a gyermekek étkeztet<strong>és</strong>i,lakhatási <strong>és</strong> tanulási lehetségeinek biztosítása.A települ<strong>és</strong>i önkormányzat képvisel-testülete a gyermeket <strong>rendszere</strong>s támogatásban r<strong>és</strong>zesíti, ha agyermeket gondozó családban az egy fre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregséginyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege)<strong>és</strong> a családban történ nevelked<strong>és</strong> nem áll a gyermek érdekével ellentétben. A <strong>rendszere</strong>s támogatáshavi összege - gyermekenként - 2003. évben 4600 forint. A 2003. évet követen a <strong>rendszere</strong>s támogatásösszege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával.A pénzbeli ellátások megállapítását nevel<strong>és</strong>i-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmelfoglalkozó intézmény, illetve term<strong>és</strong>zetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmétellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.70. táblázat: Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (kieg<strong>és</strong>zít családi pótlék)ÉvTámogatásbanr<strong>és</strong>zesítettek átlagosszámaTámogatásra felhasználtösszeg(ezer Ft)Egy fre jutó haviátlagos összeg (Ft)1998 742 734 24 751 133 2 7772002 757 942 39 452 792 4 338______________________________________ 109 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásHa a gyermeket gondozó család idszakosan létfenntartási gondokkal küzd, akkor a települ<strong>és</strong>iönkormányzat képvisel-testületének módja van a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékrendkívüli gyermekvédelmi támogatásban r<strong>és</strong>zesíteni. A törvény szerint azokat a gyermekeket,illetve családokat kell ilyen módon alkalmankénti támogatásba r<strong>és</strong>zesíteni, akiknek az ellátásárólmás módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkez többletkiadások miatt anyagisegítségre szorulnak.A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kialakításával a törvényhozó tovább ersítette agyermekvédelmi rendszer alapelemét, a gyermek családban tartásának elvét, hiszen támogathatóvávált: a <strong>szociális</strong> válsághelyzetben lév várandós anya gyermeke megtartásának érdekében, a nevel<strong>és</strong>be vett gyermekek családjukkal való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerül<strong>és</strong>ének elsegít<strong>és</strong>e, a betegség illetve iskoláztatás miatti többletkiadásokkal küzd család.71. táblázat: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásÉvTámogatásraTámogatásbanr<strong>és</strong>zesítettek száma felhasznált összeg Egy fre jutó haviátlagos összeg (Ft)(ezer Ft)1998 389 639 2 245 140 5 7632002 395 446 2 807 635 7 100Gyermektartásdíj megellegez<strong>és</strong>eHa a jogers bírósági határozatban megjelölt gyermektartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen <strong>és</strong> agyermek számára a gondozó szül vagy törvényes képvisel nem képes megfelel tartást nyújtani,lehetség van a gyermektartás megellegez<strong>és</strong>ére, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban azegy fre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.2002-ben 4736 esetben indult eljárás a gyermektartásdíj megellegez<strong>és</strong>ére, ez 7105 gyermeketérintett összesen. Az esetek 48%-ban (2291 eset, 3585 érintett gyermek) találták indokoltnak akifizet<strong>és</strong> megindítását. A megellegez<strong>és</strong>ek 6%-ban (114 eset, 157 gyermek) 1 évre, 5%-ban (109eset, 158 gyermek) 2 évre, 74%-ban (1698 eset, 2671 gyermek) 3 évre elre kapták meg atartásdíjat, 14%-ban (313 eset, 505 gyermek) ismételt igényl<strong>és</strong> történt. Megellegez<strong>és</strong>re 419 759000 Ft-ot fizettek ki. Megszntették a megellegez<strong>és</strong>eket 1566 esetben, ez 2207 gyermeket érintett.A folyósításokat felfüggesztették 486 esetben (679 gyermek).Otthonteremt<strong>és</strong>i támogatásA gyermekvédelmi törvény értelmében az átmeneti vagy tartós nevel<strong>és</strong>bl kikerült fiatal felnttszámára lehetség van otthonteremt<strong>és</strong>i támogatást nyújtani, a célból, hogy megoldódjon lakáshozjutása illetve tartós lakhatása.A szabályozás értelmében otthonteremt<strong>és</strong>i támogatásra jogosult az a fiatal felntt, akineka) legalább hároméves idtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevel<strong>és</strong>be vétele anagykorúvá válásával sznt meg, <strong>és</strong>b) k<strong>és</strong>zpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értékea nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.A támogatás felhasználható r<strong>és</strong>zben vagy eg<strong>és</strong>zben telek, lakhatásra alkalmas helyiség vásárlására,épít<strong>és</strong>ére, felújítására, bérli jogviszony vásárlására, illetve bérleti díj kifizet<strong>és</strong>ére, államilag támogatottlakásprogramban való r<strong>és</strong>zvételre, valamint otthonteremt<strong>és</strong>t elsegít hitelintézeti kölcsönegyösszeg törleszt<strong>és</strong>ére. Indokolt esetben az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatás felhasználható a tartósan______________________________________ 110 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________beteg vagy fogyatékos fiatal felntt megfelel ellátását biztosító, a <strong>szociális</strong> törvény hatálya alá tartozóbentlakásos <strong>szociális</strong> intézménybe fizetend egyszeri hozzájárulásra is. Az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatásmegállapításával egyidejleg a területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozója segítia fiatalt az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatás céljának megvalósulásában az összeggel való elszámolásig,de legfeljebb egy évig segítséget nyújt.Az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatás mértékét a folyamatos nevel<strong>és</strong>ben eltöltött évek <strong>és</strong> a jogosult k<strong>és</strong>zpénz<strong>és</strong> ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nemrendelkez jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkez jogosult esetén pedig a vagyonnal együttérje ela) a négy évnél rövidebb idtartamú nevel<strong>és</strong>be vételnél az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatás megállapításaidején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét,b) a négy évet meghaladó idtartamú nevel<strong>és</strong>be vételnél az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatás megállapításaidején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét,c) az öt évet meghaladó idtartamú nevel<strong>és</strong>be vételnél az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatás megállapításaidején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.2002-ben otthonteremt<strong>és</strong>i támogatást 582-en kérelmeztek, ebbl 52-at utasítottak el, így 530 fiatalfelntt jutott támogatáshoz, közülük 253-an 20 év alattiak. A támogatásként kifizetett összeg össze-320 393 000 sen Ft.Az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatással kapcsolatosan több szakmai probléma merült fel. Ezek közül azegyik legfontosabb az otthonteremt<strong>és</strong>i összegre vonatkozik, hiszen a gondozásból kikerül fiataloknem rendelkeznek semmilyen lakhatási lehetséggel, a törvény által elírt összeg azonban nem elegendegy megfelel minség lakhatás fedez<strong>és</strong>ére. A másik azonban az eg<strong>és</strong>z gyermekvédelmirendszert érint kritika: a kikerül fiatalok nem rendelkeznek megfelel a tudással az életvitel, gazdálkodás<strong>és</strong> az emberi kapcsolatok terén, így a kapott pénzt nem a célnak megfelelen használjákfel. Az otthonteremt<strong>és</strong>i támogatás tényleges eredménye éppen ezért a megelz nevel<strong>és</strong> – gondozásilletve majd az azt követ utógondozás függvénye.72. táblázat: Otthonteremt<strong>és</strong>i támogatásÉvTámogatásban r<strong>és</strong>zesítettTámogatásra kifizetettfiatal felnttekszáma összeg (ezer Ft)2000 353 211 6262002 491 320 393Term<strong>és</strong>zetben nyújtott ellátásokA települ<strong>és</strong>i önkormányzat képvisel-testületének dönt<strong>és</strong>e alapján mód van arra, hogy a <strong>rendszere</strong>s<strong>és</strong> a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás term<strong>és</strong>zetbeni ellátás formájában jusson el a gyermekekhez.Ilyen támogatások az általános iskolás gyermekek tankönyv- <strong>és</strong> tanszerellátásának támogatása,a gyermekintézmények étkez<strong>és</strong>i térít<strong>és</strong>ének díjkedvezménye, tandíj, eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatásértfizetend térít<strong>és</strong>i díj, illetve egyéb ellátás kifizet<strong>és</strong>ének átvállalása. A term<strong>és</strong>zetbeni forma mellettiérvként általában a célzottságot emlegetik, vagyis így ahhoz ér el a segély, aki ténylegesen jogosultrá. Ellenérvként fel szokás hozni, hogy sok települ<strong>és</strong> olyankor is ezt a megoldást választja,amikor indokolt lenne a pénzbeli segítség is. A másik érv a kliensek kiskorúsítására vonatkozik, vagyisaz állam nem tekinti „felnttnek” a családot, hiszen nem bízza rá a pénz felhasználását. A gazdálkodás<strong>és</strong> a pénzbeosztás elsajátítása a család mköd<strong>és</strong>e szempontjából – <strong>és</strong> a következ generációktekintetében is – alapvet, ezért ezt inkább családgondozással kell támogatni, nem pedig kivennia család kezébl.______________________________________ 111 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________AlapellátásokA gyermekjóléti alapellátások céljaA gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek <strong>és</strong> családja számára a lakóhelyükön olyan ellátások biztosítása,amelyek megakadályozzák a veszélyeztetettség kialakulását, segítik a kialakult veszélyeztetettségmegszüntet<strong>és</strong>ét, támogatják a gyermek testi, értelmi, érzelmi <strong>és</strong> erkölcsi fejld<strong>és</strong>ének, jólétének,a családban történ nevel<strong>és</strong>ének elsegít<strong>és</strong>ét. Az ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátásokmegszntet<strong>és</strong>e a megjelölt idtartam lejáratával illetve a jogosultsági feltételek megszn<strong>és</strong>évelkövetkezik be.Gyermekjóléti szolgáltatásA gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit véd speciális személyes <strong>szociális</strong> szolgáltatás,amely a <strong>szociális</strong> munka módszereinek <strong>és</strong> eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermektesti <strong>és</strong> lelki eg<strong>és</strong>zségének, családban történ nevelked<strong>és</strong>ének elsegít<strong>és</strong>ét, a gyermek veszélyeztetettségénekmegelz<strong>és</strong>ét, a kialakult veszélyeztetettség megszüntet<strong>és</strong>ét, illetve a családjából kiemeltgyermek visszahelyez<strong>és</strong>ét. A szolgáltatás magába foglalja: a gyermeki jogokról <strong>és</strong> a gyermek fejld<strong>és</strong>ét biztosító támogatásokról való tájékoztatás, atámogatásokhoz való hozzájutás segít<strong>és</strong>ét, a családtervez<strong>és</strong>i, a pszichológiai, a nevel<strong>és</strong>i, az eg<strong>és</strong>zségügyi, a mentálhigién<strong>és</strong> <strong>és</strong> a károsszenvedélyek megelz<strong>és</strong>ét célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervez<strong>és</strong>ét, a <strong>szociális</strong> válsághelyzetben lév várandós anya segít<strong>és</strong>ét, valamint a családok átmeneti otthonábanigénybe vehet ellátáshoz való hozzájutás szervez<strong>és</strong>ét, szabadids programok szervez<strong>és</strong>ét hivatalos ügyek intéz<strong>és</strong>ének segít<strong>és</strong>ét.A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelz<strong>és</strong>e érdekében egyr<strong>és</strong>ztolyan <strong>és</strong>zlel <strong>és</strong> jelzrendszer mködtet<strong>és</strong>e, amely magába foglalja a gyermek nevel<strong>és</strong>ében illetvegondozásában r<strong>és</strong>ztvev intézményeket esetleg hatóságokat, másr<strong>és</strong>zt a veszélyeztetettségetelidéz okok feltárása <strong>és</strong> ezek megoldására javaslat k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e.A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntet<strong>és</strong>e érdekében: a gyermekkel <strong>és</strong> családjával végzett <strong>szociális</strong> munkával (a továbbiakban: családgondozás) agyermek problémáinak rendez<strong>és</strong>e, a családban jelentkez mköd<strong>és</strong>i zavarok ellensúlyozása, a családi konfliktusok megoldásának elsegít<strong>és</strong>e, különösen a válás, a gyermekelhelyez<strong>és</strong> <strong>és</strong>a kapcsolattartás esetében, az eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> a <strong>szociális</strong> ellátás - különösen a családsegít szolgáltatás -, valamint ahatósági beavatkozás kezdeményez<strong>és</strong>e, javaslat k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e a gyermek családjából történ kiemel<strong>és</strong>ére, a leend gondozási helyérevagy annak megváltoztatására.A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyez<strong>és</strong>e érdekében a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmiszakszolgáltatást végz intézménnyel együttmködve - a család gyermeknevel<strong>és</strong>i körülményeinekmegteremt<strong>és</strong>éhez, javításához, a szül <strong>és</strong> a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, utógondozó <strong>szociális</strong> munka biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmiszakszolgáltatást végz intézménnyel együttmködve - a gyermek családjábatörtén visszailleszked<strong>és</strong>éhez.Gyermekjóléti szolgálatA gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> nevel<strong>és</strong>i-oktatásiintézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervez<strong>és</strong>i, szolgáltatási <strong>és</strong> gondozási feladatokat végez. A______________________________________ 112 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________gyermekjóléti szolgálat tevékenysége körében a gyermekvédelmi szolgáltatások körénél megfogalmazottakonbeletartozik: a települ<strong>és</strong>en él gyermekek <strong>szociális</strong> helyzetének, veszélyeztetettségének folyamatos követ<strong>és</strong>e, a veszélyeztetett illetve védelembe vett gyermekek gondozásának, nevel<strong>és</strong>ének követ<strong>és</strong>e <strong>és</strong>az ezzel kapcsolatos ügyintéz<strong>és</strong>, a helyettes szüli hálózat kiépít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> mködtet<strong>és</strong>e, a nevel<strong>és</strong>i-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának segít<strong>és</strong>e, felkér<strong>és</strong>re környezettanulmányt k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e, a települ<strong>és</strong>i önkormányzatnál új ellátások bevezet<strong>és</strong>ének kezdeményez<strong>és</strong>e, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkér<strong>és</strong>ének megfelelen vizsgálja <strong>és</strong> feltárja azörökbe fogadni szándékozók körülményeit, biztosítja a gyermekjogi képvisel munkavégz<strong>és</strong>éhez szükséges helyiségeket, r<strong>és</strong>zvétel a Kábítószerügyi Egyeztet Fórum munkájában.A gyermekjóléti szolgáltatoknak kiemelked szerepük van a prevenció területén a gyermekvédelmijelzrendszer mködtet<strong>és</strong>ében illetve koordinálásában. Maga a gyermekvédelmi <strong>és</strong>zlel- <strong>és</strong> jelzrendszermagába foglalja mindazokat az intézményeket, amelyekkel a gyermekek kapcsolatba kerülhetnekakár közvetlenül akár közvetve, a szüleik révén. Ennek megfelelen idetartoznak az eg<strong>és</strong>zségügyiszolgáltatók (különösen: védni szolgálat, háziorvos illetve házi gyermekorvos), személyesgondoskodást nyújtó szolgálatok (különösen: családsegít központok), közoktatási intézmények,igazságszolgáltatási intézmények, rendrség, menekülteket befogadó állomások, társadalmiszerveztek, egyházak, alapítványok.A gyermekjóléti szolgálatokat a gyermekvédelmi törvény vezette be 1997-ben. 1999-ben 1601gyermekjóléti szolgálat mködött az országban, összesen 2847 települ<strong>és</strong>en biztosítva az ellátást.2000-re ez a szám 2%-kal csökkent, ebben az évben 2794 települ<strong>és</strong> rendelkezett szolgálattal. Az országlefedettsége 2002-ben csaknem teljes (96%-os), ugyanakkor a gyermekjóléti szolgálatok közelegynegyede „egyszemélyes”, vagyis az önkormányzat 1 f személyzeti állomány (családgondozó)alkalmazásával biztosítja a szolgáltatást. Ez a körülmény a szakmaiság ellen hat, <strong>és</strong> a szolgáltatástbiztosító szakembert is fokozottan kiszolgáltatottá teszi.A gyermekjóléti szolgálatok 2002-ben 3672 embert foglalkoztattak országosan szakmai munkakörökben,kétharmadukat teljes munkaidben. Az itt dolgozók 79%-a felsfokú, 21%-a középfokúvégzettséggel rendelkezik; a felsfokú végzettséggel rendelkezk közül szakirányú képzettsége jelenleg43%-uknak van.A gyermekjóléti szolgálatoknál 2002-ben 116469 gondozási esetet tartottak számon, ez 60549 családotérintett. Ebbl az alapellátásban történ gondozás 94495 eset (49831 család), a védelembe vétel16984 eset (8742 család), az utógondozás 2990 eset (1976 család). 2000-hez viszonyítva azt mutatjákaz adatok, hogy a gondozási esetek száma 18,2%-kal ntt, a gondozási munkán belül a védelembevétel 26%-kal több esetben történt, az alapellátásban történ gondozás száma 16,4%-kal növekedett,míg az utógondozás csökkent 32,7%-kal.Típusukat tekintve, a kezelt problémák az utóbbi években stabilnak tn arányokat mutatnak. A szolgálatokáltal kezelt problémák leggyakoribb típusa az anyagi (27–29%), a gyermeknevel<strong>és</strong>i (15–17%)<strong>és</strong> a szülk vagy a család életvitele miatti (12–15%) probléma. Magas, 10% körüli a családi konfliktusokvalamint a magatartás- <strong>és</strong> teljesítményzavar miatti problémakezel<strong>és</strong>ek aránya is.A települ<strong>és</strong>i önkormányzatok pénzügyileg nem érdekeltek az alapszolgáltatáson túli speciális szolgáltatásokfejleszt<strong>és</strong>ében vagy az ilyen szolgáltatások civil szervezeteken keresztüli megvalósításánaktámogatásában. Márpedig a gyermekjóléti szolgálatok több, mint 90 %-a önkormányzati fenn-______________________________________ 113 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________tartású. Az iskolarendszerben mköd, ún. gyermekvédelmi felelsök jelenleg nem integráns r<strong>és</strong>zeia gyermekjóléti szolgáltatásnak. Hiányzik az oktatási intézményekben folytatott, elssorban iskolai<strong>szociális</strong> munka, így nem mködhet hatékonyan a jelzrendszer sem. Mindez viszont eleve meghatározhatjaa veszélyeztetett, hátrányos helyzet gyermekek iskolai, majd pedig társadalmi státuszát.73. táblázat: Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerintKezelt problémák számaProbléma típusa2000 2002évbenAnyagi 102 370 131 326Gyermeknevel<strong>és</strong>i 60 775 84 160Beilleszked<strong>és</strong>i nehézség 16 603 26 678Magatartászavar 32 764 50 904Családi konfliktus 40 895 55 342Életviteli probléma 51 093 71 470Szüli elhanyagolás 21 954 30 409Családon belüli bántalmazás 4 857 7 202Fogyatékosság, retardáció 8 972 10 637Szenvedélybetegségek 15 258 21 350Összesen 355 541 489 478Gyermekek napközbeni ellátásaA gyermekek napközbeni ellátásaként a családban él gyermekek életkorának megfelel nappalifelügyeletét, gondozását, nevel<strong>és</strong>ét, foglalkoztatását <strong>és</strong> étkeztet<strong>és</strong>ét kell megszervezni azon gyermekekszámára, akiknek szülei, neveli, gondozói munkavégz<strong>és</strong>ük, betegségük vagy egyéb ok miattnapközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.A gyermekek napközbeni ellátása a gyermekek életkorának megfelelen megszervezhet: bölcsdében, hetes bölcsdében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, óvodában, iskolai napköziben.A gyermekek napközbeni ellátásának minsül az iskolai napközis ellátásban nem r<strong>és</strong>zesül, különösena cselleng vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappalifelügyelet, foglalkoztatás – sport- <strong>és</strong> egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében– <strong>és</strong> az étkeztet<strong>és</strong> biztosítása is, feltéve, ha a mködtet rendelkezik az ehhez szükséges – akülön jogszabályban meghatározott – személyi <strong>és</strong> tárgyi feltételekkel.BölcsdeA bölcsde a családban nevelked 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszer gondozását<strong>és</strong> nevel<strong>és</strong>ét biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségiszintje alapján még nem érett az óvodai nevel<strong>és</strong>re, a 4. évének betölt<strong>és</strong>ét követ augusztus31-ig nevelhet <strong>és</strong> gondozható a bölcsdében.A bölcsde végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs <strong>és</strong> rehabilitációs célú nevel<strong>és</strong>ét <strong>és</strong>gondozását is. A bölcsdei ellátás keretében a szakérti <strong>és</strong> rehabilitációs bizottság szakvéleményealapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejld<strong>és</strong>ét biztosító korai fejleszt<strong>és</strong>ben <strong>és</strong>gondozásban, vagy fejleszt felk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>ben vehet r<strong>és</strong>zt. A bölcsde az alapellátáson túl szolgáltatáskéntspeciális tanácsadással, idszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel mködtet<strong>és</strong>ével, vagy______________________________________ 114 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________más gyermeknevel<strong>és</strong>t segít szolgáltatásokkal segítheti a családokat. A bölcsdei ellátás megsznika bölcsdei nevel<strong>és</strong>i év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte, illetve a 4. évének betölt<strong>és</strong>ét követaugusztus 31-ével.A 0–3 éves (fogyatékkal él gyermekek esetében 0-6 éves) gyermekek napközbeni ellátásának tradicionális<strong>és</strong> sokáig egyetlen intézménye a bölcsde volt. A magyar bölcsdei ellátás szakmai színvonalanemzetközileg is elismert. Jelenleg 33 módszertani bölcsde szervezi a terület számára a továbbképz<strong>és</strong>eket<strong>és</strong> tapasztalatcseréket. Bár néhány éve emelked tendenciát mutat a képesít<strong>és</strong> nélkülidolgozók aránya, a bölcsdékben foglalkoztatott gondozónk 91%-a szakképzett <strong>és</strong> 20%-ukszakmai felsfokú végzettséggel is rendelkezik. Mindezek ellenére igaz azonban az, hogy a bölcsdeimódszertani feladatok finanszírozása nem megoldott.A bölcsdék száma 1985 óta szinte folyamatosan csökken (74. táblázat). 2000-ben 532 bölcsdemködött az országban, közel 25 ezer férhellyel. A bölcsdék 28%-a Budapesten, 62%-a pedig atöbbi városban van, s csupán 10%-uk van községekben. Itt is tapasztalható tehát, hogy a kisebb települ<strong>és</strong>ekenkev<strong>és</strong>bé van, illetve nincs ilyen ellátás. A 10 ezernél kevesebb lakosú települ<strong>és</strong>eken (ezaz ország települ<strong>és</strong>einek 96 százalékát jelenti!) mindösszesen 95 bölcsde mködik 1933 férhelylyel.A bölcsdékbe beíratott gyermekek száma 1998 <strong>és</strong> 2000 között 11%-kal csökkent. A 3 évesnél fiatalabbgyermekek 10%-a jár csak bölcsdébe. A bölcsdék kihasználtsága (a beíratott gyermekekneka férhelyek számához viszonyított aránya) így is folyamatosan 100% fölött van.A bölcsdei férhelyek száma 1990 <strong>és</strong> 1995 között drasztikusan (38%-kal) csökkent, 1995 <strong>és</strong> 2000között további 120 intézményt zártak be. A fogyatkozó férhelyek arányában nem épültek ki kellmértékben a bölcsdei férhelyeket kiváltó olyan új típusú ellátások, mint a családi napközi vagy aházi gyermekfelügyelet. 2002-ben a férhelyek száma a családi napközik esetében 239, a házigyermekfelügyelet esetében 2684. A családi napköziknek önálló állami támogatása (normatívája)nincs, az ellátást a szülk nem tudják megfizetni. Fejleszt<strong>és</strong>üket ugyanakkor indokolná, hogy sok nszámára munkalehetséget teremthetnének, ugyancsak sok n számára pedig a munkába állás lehetségét.Összességében 2000-ben 5800 gyermek r<strong>és</strong>zesült a bölcsdei ellátás mellett valamilyen alternatívellátási formában, 30%-kal többen mint az ezt megelz évben.74. táblázat: Bölcsdék adataiMköd bölcsdék számaEbbl: Önkormányzati bölcsdeEgyéb bölcsdeMköd férhelyek száma (1000)Ebbl: Önkormányzati bölcsdeEgyéb bölcsdeBeíratott gyermekek száma (1000)Ebbl: Önkormányzati bölcsdeEgyéb bölcsdeBölcsdék kihasználtsága a beíratottgyermekek %-ábanEbbl: Önkormányzati bölcsdeEgyéb bölcsdeBölcsdék kihasználtsága a gondozottgyermekek %-ábanEbbl: Önkormányzati bölcsdeEgyéb bölcsdeCsaládi napközi1995 1996 1997 1998 1999 2000 2002628 570 559 565 549 532 520585 529 524 530 520 502 50043 41 35 35 29 30 2031,029,51.537,736,21,5101,9102,885,770,471,058,127,826,51,331,830,51,396,297,081,468,268,858,526,9525,81,130,729,71,0101,4102,282,472,272,265,726,9425,81,1333,2132,131,08108,9110,026,0725,160,9131,9831,110,87107,3107,924,9623,980,9829,528,..104,7105,424,0823,30,7828,8528,030,82107,4107,877,5 77,6 76,35 81,081,9______________________________________ 115 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A családi napközi a családban nevelked, bölcsdei <strong>és</strong> óvodai ellátásban nem r<strong>és</strong>zesül, vagy az iskolaioktatásban r<strong>és</strong>ztvev gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolainapközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vev gyermekek számára családias környezetbenkialakított nappali ellátás. A gyermekek számára életkoruknak megfelel nappali felügyeletet, gondozást,nevel<strong>és</strong>t, étkeztet<strong>és</strong>t <strong>és</strong> foglalkoztatást nyújt. Vállalkozás keretében történ fenntartásánálegy vállalkozó 5 gyermeket fogadhat. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhezigazodó ellátást kell nyújtani.A családi napközik elssorban olyan települ<strong>és</strong>eken jelentenek megoldást a gyermekek napközbenielhelyez<strong>és</strong>ére, ahol nem gazdaságos bölcsde fenntartása. Bár jelents a szolgáltatás iránti kereslet,jelenleg állami támogatás nélkül kell a vállalkozóknak mködtetni a szolgáltatást, ezért nem tud azellátás igazán elterjedni.Házi gyermekfelügyeletA házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szül vagy más törvényesképvisel otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy idszakos ellátása nappaliintézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) <strong>és</strong> a szül a gyermek napközbeni ellátását nemvagy csak r<strong>és</strong>zben tudja megoldani. A házi gyermekfelügyelet a szül munkarendjéhez igazodik. Azintézmény a gyermek életkorához, eg<strong>és</strong>zségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet biztosít,illetve segítséget nyújt az iskolai tanulmányok folytatásához, amennyiben a gyermek tanulmányaitfogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként folytatja.Az egyéb (szintén a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó) új típusú ellátások <strong>és</strong> intézmények– különösen a speciális szükséglet, így például a fogyatékos, veszélyeztetett, vagy a (jellemzen10 évesnél idsebb) cselleng gyermekek számára – országosan még nem igazán épültek ki. Tapasztalatokszerint a 10–12 év fölötti gyermekek már nem veszik igénybe az iskolai napközit, <strong>és</strong> akell felügyelet hiányából adódó veszélyeztetettségük szinte a települ<strong>és</strong> nagyságával arányosan n.A fejleszt<strong>és</strong> ellen hat, hogy a bölcsdei normatíva kivételével más napközbeni ellátáshoz jelenlegnincs rendelve normatív állami hozzájárulás.Gyermekek átmeneti gondozásaA gyermekek átmeneti gondozását biztosító szolgáltatások azt a célt szolgálják, hogy a gyermek lakóhelyénsikerüljön megoldást találni a felmerült problémára, krízishelyzetre, így a gyermek neszakadjon el a megszokott környezetétl. Ezek a teljes kör ellátások ideiglenes jellegek, a gyermektörvényes képviseljének kezdeményez<strong>és</strong>ére vagy az belegyez<strong>és</strong>ével vehetk igénybe. Maximálisidtartamuk 12 hónap.A gyermekek átmeneti gondozása keretében speciális ellátást <strong>és</strong> éjszakai bentlakást kell tudni biztosítaniolyan gyermekek számára, akik lakóhelyükrl önkényesen távoztak <strong>és</strong> így ellátás <strong>és</strong> felügyeletnélkül maradnának, valamint azoknak a gyermekeknek, akiket szüleik – nehéz élethelyzetbe kerülvén– idlegesen nem tudnak gondozni, de állami gondoskodásba vételük nem indokolt. A gyermekekátmeneti gondozására a törvény három formát nevesít:helyettes szülgyermekek átmeneti otthonacsaládok átmeneti otthonaHelyettes szülA helyettes szül a családban él gyermek átmeneti gondozását - a mködtet által k<strong>és</strong>zített egyénigondozási-nevel<strong>és</strong>i terv alapján - saját háztartásában biztosítja. A helyettes szüli ellátás célja a szül<strong>és</strong> a gyermek kapcsolatának megrz<strong>és</strong>e azokban az esetekben, amikor a szül nem képes a szülifeladatokat ellátni. A helyettes szüli ellátás (mint szolgáltatás) még kev<strong>és</strong>sé ismert, <strong>és</strong> az önkor-______________________________________ 116 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________mányzatok számára elzmény nélküli. A hálózat kialakulását nagyban segítheti az azt támogató tanácsadószolgálat szakmai ersít<strong>és</strong>e.Gyermekek átmeneti otthonaA gyermekek átmeneti otthonában az a családban él gyermek helyezhet el, aki átmenetileg ellátás<strong>és</strong> felügyelet nélkül marad, vagy elhelyez<strong>és</strong> hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátásaa család életvezet<strong>és</strong>i nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona segítségetnyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttmködve - a gyermek családjába történ visszatér<strong>és</strong>éhez.A gyermekek átmeneti otthona legalább tizenkett, de legfeljebb negyven gyermek teljes kör ellátásátbiztosítja. Az átmeneti lakásotthon olyan otthon, amely legfeljebb tizenkett gyermek átmenetigondozását biztosítja önálló lakásban, családias körülmények között. A gyermekek átmeneti otthonaönálló helyettes szült vagy helyettes szüli hálózatot mködtethet <strong>és</strong> ebben az esetben ellátja azezzel kapcsolatos feladatokat. Az átmeneti otthon által foglalkoztatott helyettes szülk az átmenetiotthoni férhely felének megfelel létszámú gyermek teljes kör ellátását biztosíthatják.Családok átmeneti otthonaA családok átmeneti otthona az otthontalanná vált szül kérelmére biztosítja a gyermek <strong>és</strong> szülegyüttes elhelyez<strong>és</strong>ét, ellátását, befogadja a válsághelyzetben lév bántalmazott vagy várandósanyákat, illetve a szül<strong>és</strong>zetrl kikerül anyát <strong>és</strong> gyermekét, segítséget nyújt a szülnek gyermeketeljes kör ellátásához, gondozásához, nevel<strong>és</strong>éhez, a szülknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai<strong>és</strong> mentálhigién<strong>és</strong> segítséget nyújt, közremködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttmködve -az átmeneti gondozást szükségessé tev okok megszüntet<strong>és</strong>ében, a család helyzetének rendez<strong>és</strong>ében,otthontalanságának megszüntet<strong>és</strong>ében.A családok átmeneti otthonainak száma a KSH adatai szerint 2002-ben 88 volt, Vas megye kivéte-valamennyiben mködik ilyen intézmény. A mköd<strong>és</strong>i engedélyek alapján az engedélyezettlévelférhelyek száma 2278. Az intézmény elterjedtsége meglehets aránytalanságot mutat, míg a megyékbenmindenütt 10 alá esik az intézmények száma, addig a 88 intézménybl 28 a fvárosban található,ez a férhelyek 32%-át, 687 férhelyet jelent. Az igénybevétel okai között leggyakoribb alakhatás (sokszor: az albérlet) váratlan felmondása, elveszt<strong>és</strong>e, vagy <strong>szociális</strong> krízishelyzet, hajléktalanság.Gyakori a bántalmazás, erszak, családi, rokoni viszály ell való menekül<strong>és</strong> (többnyireanyáról <strong>és</strong> gyermekérl van szó). Az ellátás – a pillanatnyi helyzet megoldásán túl – akkor tuderedményes lenni, ha az egyéb körülmények rendez<strong>és</strong>ével egyidejleg megoldható a család lakhatásigondja is. Ezt azonban nehezíti a helyzet fogságából kiszabadulást jelent olcsó bér lakások hiánya,holott – a lakhatás megrz<strong>és</strong>ének támogatásával karöltve – ez lenne egyben a prevenció alapelemeis.A gyermekek átmeneti gondozásának intézményhálózata kiépületlen. Feltételezhet, hogy az átme-gondozás intézményeinek hiánya okozza az egyéb – gyermekotthoni, más bentlakásos – intéz-netiményekben történ magas ideiglenes elhelyez<strong>és</strong>i arányt (1999-ben 978 fs növeked<strong>és</strong> volt tapasztalhatóaz elz évihez képest – összesen 2698 gyermekotthoni ideiglenes hatályú elhelyez<strong>és</strong> történt).______________________________________ 117 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________ÉvGyermek-jólétiszolgálatok75. táblázat: Gyermekjóléti intézmények számaBölcsdékCsaládinapközikHázigyermekfelügyeletekGyermekek átmeneti gondozásaGyermekekátmenetiotthonaiHelyettesszülkCsaládokátmeneti otthonaiszáma2000 1 524 492 31 12 142 22 342002 1587 536 36 14 177 22 59Gyermekvédelmi szakellátásA gyermekvédelmi rendszer ketts funkciót tölt be: egyr<strong>és</strong>zt az önkormányzatok által biztosítandógyermekjóléti alapellátásokon keresztül segíti a gyermek családban történ nevelked<strong>és</strong>ét, a veszélyeztetélethelyzetek elhárítását, kezel<strong>és</strong>ét, másr<strong>és</strong>zt a családjukban valamilyen ok miatt nem nevelhetgyermekek számára biztosít - a gyermekvédelmi szakellátásokon keresztül -, olyan családpótló,a családi modellhez közelít ellátást, amely garanciát nyújt a gyermek életkorának megfelelnevelked<strong>és</strong>ére <strong>és</strong> társadalmi integrációjának megalapozására.A gyermekek védelmérl <strong>és</strong> gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény VII. fejezeteszerint a gyermekvédelmi szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett,az átmeneti <strong>és</strong> a tartós nevel<strong>és</strong>be vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felntt további utógondozóiellátását, valamint a szakellátást más okból igénybe vev gyermek teljes kör ellátását.Otthont nyújtó ellátásOtthont nyújtó ellátás keretében kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti <strong>és</strong> a tartós nevel<strong>és</strong>bevett gyermek számára biztosítani teljes kör ellátást, a családi környezetbe történ visszahelyez<strong>és</strong>ételk<strong>és</strong>zít, családi kapcsolatok ápolását segít családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges,örökbefogadásának elsegít<strong>és</strong>ét, valamint a családjába történ reintegrációjához, önálló életénekmegkezd<strong>és</strong>éhez szükséges utógondozást.Otthont nyújtó ellátás keretében különleges ellátást kell biztosítani a tartósan beteg, illetve fogyatékos,a kora miatt szükségletekkel bíró 3 év alatti gyermek számára. Speciális ellátást kell biztosítania súlyos pszich<strong>és</strong> vagy disszonáns tüneteket mutató, valamint a pszichoaktív szerekkel küzd gyermekekszámára. Az utógondozás keretében lakhatást <strong>és</strong> szükség esetén további ellátást kell biztosítaniazon átmeneti vagy tartós nevel<strong>és</strong>bl kikerült fiatal felnttnek, akinek utógondozói ellátását agyámhivatal elrendelte. Otthont nyújtó ellátást nevelszül, gyermekotthon vagy a <strong>szociális</strong> törvényhatálya alá tartozó fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona nyújthat, a területi gyermekvédelmiszolgálat támogatásával, családgondozással, a gyermek törvényes képviseletének ellátásával.A gondozás <strong>és</strong> nevel<strong>és</strong> célja, hogy a gyermek korának <strong>és</strong> képességének megfelelen fejldjék, személyiségekibontakozzék. Ennek érdekében a szakemberek együttmköd<strong>és</strong>ével k<strong>és</strong>zül el az egyénigondozási-nevel<strong>és</strong>i program, a gyermek nevel<strong>és</strong>e során figyelemmel kell lenni a gyermek <strong>és</strong> a szülvéleményére. Ennek keretében az ellátást nyújtónak gondoskodnia kell a gyermek eg<strong>és</strong>zségügyi ellátásáról,a személyisége korrekciójáról, szükséges terápiáról, gyógypedagógiai ellátásáról, oktatásáról,szakképz<strong>és</strong>érl, szabadidejének hasznos eltölt<strong>és</strong>érl.A nevel<strong>és</strong>be vett gyermek <strong>és</strong> családja közötti kapcsolat ápolását, a családnak a gyermek visszafoga-dására alkalmassá tétele érdekében családgondozást kell végezni. A nevel<strong>és</strong>be vétel megszn<strong>és</strong>étköveten a gyermek, fiatal felntt családjába való sikeres visszailleszked<strong>és</strong>ét, önálló életének megkezd<strong>és</strong>étutógondozás keretében kell elsegíteni.______________________________________ 118 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Utógondozói ellátásA gyámhivatal által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felntt számára szükség eseténteljes kör ellátást, az önálló élet megkezd<strong>és</strong>éhez szükséges tanácsadást, a társadalomba való beilleszked<strong>és</strong>érdekében segítségnyújtást kell biztosítani.NevelszülA nevelszül a saját háztartásában nyújt teljes kör ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, azátmeneti <strong>és</strong> a tartós nevel<strong>és</strong>be vett gyermeknek, valamint az utógondozói ellátásban r<strong>és</strong>zesül fiatalfelnttnek. Elsegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi <strong>és</strong> erkölcsi fejld<strong>és</strong>ét, személyisége kibontakozását,vér szerinti családjába való visszakerül<strong>és</strong>ét, felk<strong>és</strong>zíti a gyermeket az önálló életvezet<strong>és</strong>re,személyes ügyeinek intéz<strong>és</strong>ére. A nevelszül a gyámhivatal kirendel<strong>és</strong>e alapján gyámi feladatokatlát el.A nevelszüli gondoskodásnak két formája alakult ki, a hagyományos <strong>és</strong> a hivatásos nevelszülitevékenység. A nevelszül mindkét formában arra vállal kötelezettséget, hogy a gyermeket sajátháztartásában neveli, gondozza, fejld<strong>és</strong>éért mindent megtesz. A hagyományos nevelszül tevékenységeellátásáért díjazásban nem r<strong>és</strong>zesül. A hagyományos <strong>és</strong> a helyettes szül saját gyermekeitbeleszámítva 3, legfeljebb 8 gyermeket nevelhet, ettl a gyermek érdekében el lehet térni.GyermekotthonA gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti <strong>és</strong> atartós nevel<strong>és</strong>be vett gyermek számára, utógondozói ellátást biztosít a fiatal felntt számára, szükségesetén küls férhelyeket mködtet. A gyermekotthoni elhelyez<strong>és</strong> célja, hogy a gondozottgyermek <strong>és</strong> a fiatal felntt számára otthont nyújtó ellátást biztosítson, ennek r<strong>és</strong>ze a teljes kör ellátás,családgondozás <strong>és</strong> az utógondozás. A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 40 – önállóegységben elhelyezett gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja.A gyermekotthon típusai: A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátásátbiztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias környezetben. A speciális gyermekotthon a tartósan beteg, fogyatékos, kora miatt különös ellátást igénylgyermek, súlyos pszich<strong>és</strong> vagy disszonáns tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkelküzd gyermek speciális ellátását, gondozását, habilitációját <strong>és</strong> rehabilitációját biztosítja. Utógondozói otthonként mködik a gyermekotthon, ha kizárólag a fiatal felnttek teljes körutógondozói ellátását biztosítja. A speciális gyermekotthon vizsgálóotthonként is mködhet, ha a speciális szükségletgyermek vizsgálatát végzi bentlakásos ellátás formájában.A gyermekotthon a családi nevel<strong>és</strong> kieg<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>én kívül a gondozott gyermekek <strong>és</strong> fiatalok támogatóközösségét biztosítja, szükség esetén teljesíti az egyéni korrekciós nevel<strong>és</strong>ük feltételeit. Céljai elér<strong>és</strong>eérdekében a gyermekotthon esetkezel, gondozási, nevel<strong>és</strong>i, rekreációs, eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> étkeztet<strong>és</strong>iszolgáltatásokat nyújt, napi gyakorlatot kialakítva. Kiterjedt kapcsolathálót mködtet agyermekjóléti <strong>és</strong> gyermekvédelmi hálózatban dolgozó szakemberekkel, együttmködik oktatási intézményekkel,munkahelyekkel, a gondozásba bevont egyéb szervezetekkel. A gyermekotthon agyermek <strong>és</strong> a fiatal szocializációját a vér szerinti család értékeinek figyelembevételével tudja segíteni,alkalmazkodva a gyermek <strong>és</strong> a fiatal szükségleteihez. A gyermekotthon széles korhatárú <strong>és</strong> heterogénnemi összetétel a különböz korú <strong>és</strong> nem gyermekek <strong>és</strong> fiatalok harmonikus együttél<strong>és</strong>eérdekében. A gyermekotthon a lakókörnyezetbe illeszkedik, kis létszámú <strong>és</strong> családias nevel<strong>és</strong>re, közösségreépül, felk<strong>és</strong>zítve az önálló életre, társadalomba való beilleszked<strong>és</strong>re.______________________________________ 119 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásA gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata az átmeneti <strong>és</strong> tartós nevel<strong>és</strong>be vétel iránti eljárás során,valamint az ideiglenes hatályú elhelyez<strong>és</strong>t követen a gyermek gondozási helye meghatározásaérdekében a gyermek személyiségvizsgálata, a gyámhivatal megkeres<strong>és</strong>ére a szakvélemény <strong>és</strong> elhelyez<strong>és</strong>ijavaslat elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e, nevelszül <strong>és</strong> gyermekotthon kijelöl<strong>és</strong>e, nevelszüli hálózat mködtet<strong>és</strong>e,örökbe adásának szakmai elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e. A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az átmeneti <strong>és</strong>tartós nevel<strong>és</strong>be vett gyermek gyámjaként is mködik, elk<strong>és</strong>zíti az egyéni gondozási-nevel<strong>és</strong>i tervet,családgondozást <strong>és</strong> utógondozást végez a gyermek családjába való visszailleszt<strong>és</strong>éhez, önálló életvitelénekelsegít<strong>és</strong>éhez, ha a gyermek gondozási helye nem gyermekotthon.76. táblázat: Gyermekotthonokban <strong>és</strong> nevelszüli hálózatokban elhelyezett gyermekek száma2002-benGondozás helyeIdeiglenesÁtmeneti Tartósanhatállyalnevelt neveltelhelyezettIntézetielhelyezettUtógondozói Átmenetiellátásban r<strong>és</strong>zesülgondozott ÖsszesenEbblleányÁltalánosgyermekotthon Lakásotthon495922 8782 4432542936752857040–4 2013 4051 8101 531Speciálisgyermekotthon 19 298 85 – 45 – 447 169Általános iskola, diákotthon<strong>és</strong> gyermekotthon19 1 020 145 10 204 – 1 398 549Utógondozó otthon– 17 1 – 408 – 426 173Egyéb otthon– – – – 189 – 189 105Gyermekotthonokösszesen625 6656 778 23 1944 40 10066 4337Hivatásos nevelszülHagyományos nevelszülNevelszüli hálózatösszesen39 1 395 248 – 314 – 1 996 1 000206 5 814 1 003 2 1 555 – 8 580 4 275245 7209 1251 2 1869 10576 5275Mindösszesen870 13865 2029 25 3813 40 20642 9612A gyermekvédelmi gondoskodásban r<strong>és</strong>zesül gyermekek <strong>és</strong> fiatal felnttek száma az utóbbi években20000 f körül ingadozott, míg 1999-ben 19887-en voltak a gyermekotthonokban <strong>és</strong> nevelszülnél,számuk 2000-ben 20008-ra, 2001-ben 20644-re emelkedett. Legnagyobb r<strong>és</strong>zük átmeneti <strong>és</strong>tartósan nevelt, ezek aránya 2002-ben 77% volt, az összlétszám közel ötöde utógondozói ellátásbanr<strong>és</strong>zesül. A nevelszülkhöz kihelyezett gyermekek aránya 1999-tl ugyancsak kismérték növeked<strong>és</strong>tmutat, 47,6%-ról arányuk 2002-ben 51,2%-ra ntt.2002-ben együttesen 20642 gyermek <strong>és</strong> fiatal felntt r<strong>és</strong>zesült gyermekvédelmi gondoskodásban.81,5%-uk 0-17 éves, ezen belül a 15-17 éves korcsoportba tartozók aránya a legmagasabb. A gyermekvédelmigondoskodásban r<strong>és</strong>zesülk 53%-a fiú.______________________________________ 120 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________2002-ben a gyermekotthon típusa szerint a gyermekotthoni férhelyek számát tekintve elmondható,hogy összesen 11506 férhely biztosított, ennek 42,5%-a gyermekotthoni, 32,3%-a lakásotthoni,14,2%-a általános iskolai, diákotthoni <strong>és</strong> gyermekotthoni férhely. Az utógondozói otthon férhelyeinekszáma 554, mely a teljes férhelyek mindösszesen 4,8%-a. Speciális gyermekotthonban 491gyermek speciális szükségleteit tudják biztosítani. A gyermekotthoni férhelyek 22%-a a fvárosbantalálható, a legtöbb férhely Közép-Magyarországon biztosított 2923 férhellyel, a legkevesebba Nyugat-Dunántúlon (1087 férhely, ez a gyermekotthoni engedélyezett férhelyek 9,4%-a).2002-ben a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek száma (fiatal felnttek nélkül) 10066 volt,közülük 4201 gyermek általános gyermekotthonban került elhelyez<strong>és</strong>re (41,7%), 33,8%-uk lakásotthonban,447 gyermek speciális gyermekotthonban, 426 f utógondozói otthonban. Tárgyévben agyermekvédelmi gondosodásba r<strong>és</strong>zesül gyermekek 28,3%-a fogyatékos gyermek, az értelmifogyatékos gyermekek száma 2649 f.2002. év folyamán gyermekotthonba <strong>és</strong> nevelszülkhöz helyezett gyermekek <strong>és</strong> fiatal felnttekszáma 7721 f, ebbl 3971 fiú, 85%-ik kiskorú (0-17 éves). 2002-ben 5276 f került gyermekotthonba,a bekerültek 88%-a kiskorú, az összes bekerült gyermek <strong>és</strong> fiatal felntt 43,9%-a ideigleneshatállyal elhelyezett, 39,4%-a átmeneti nevel<strong>és</strong>be vett.A nevelszülkhöz került gyermekek száma 2002-ben 2445 f, 77%-uk kiskorú. A nevelszülk-höz került gyermekek közül 417 gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezett, 1364 gyermek <strong>és</strong> fiatalfelntt átmeneti <strong>és</strong> 108 f tartósan nevelt. Utógondozói ellátásban r<strong>és</strong>zesül nevelszülknél elhelyezettfiatal felnttek száma 2002-ben 556 f.A nevelszülk száma 1990-tl az évtized végéig csökken<strong>és</strong>t mutat, 2000-tl lassú emelked<strong>és</strong>t.1990-ben 5373 nevelszül mködött, 93,4%-uk hagyományos, 6,6%-uk hivatásos nevelszül.2002-ben 5020 f a nevelszülk száma, 91,6%-uk hagyományos nevelszül. 1990-ben a nevelszülk64,9%-a 1, 21,1%-a 2, 13,9%-a 3 vagy annál több gyermeket nevelt. 2002-ben 44,9%-uk 1,23,4%-uk 2, 14,0%-uk 3, 10,6%-uk 4-5 gyermeket nevelt, 4,4%-uk pedig 6 vagy több gyermek ellátását<strong>és</strong> nevel<strong>és</strong>ét biztosította saját otthonában. A 6 vagy annál több gyermeket nevel nevelszülkaránya 1995-2002 között 2,4%-kal ntt, 2002-ben 220 nevelszül nevelt 6 vagy annál több gyermeket.A nevelszüli hálózat Észak - Alföldön <strong>és</strong> Közép – Magyarországon a legkiterjedtebb,1196 illetve 1142 nevelszül mköd<strong>és</strong>ével. Legkev<strong>és</strong>bé kiterjedt nevelszüli hálózat Közép- <strong>és</strong>Nyugat - Dunántúlon található, a 2 régióban együttesen 673 nevelszül nevel gyermekvédelmigondoskodás alatt álló gyermeket <strong>és</strong> fiatal felnttet.A gyermekekkel kapcsolatos hazai szabályozásban f változást hozott az 1991-ben kihirdetett, agyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény. A Gyermekvédelmi törvény a nemzetközi szabványoknakmegfelelen szabályozta az önkormányzatok <strong>és</strong> az állam gyermekjóléti <strong>és</strong> gyermekvédelmifeladatait, új ellátási feladatokat megállapítva, megersítve a prevenciós intézked<strong>és</strong>eket, középpontbahelyezve a családot. Fontos feladat a gyermekek családban való nevelked<strong>és</strong>ének lehetségét,esélyeit szolgáló intézked<strong>és</strong>ek bvít<strong>és</strong>e, ersít<strong>és</strong>e, a gyermekotthonok családias intézménnyé történalakítása, valamint az intézménybl kikerülk integrációs esélyeinek növel<strong>és</strong>e, a nem-államifenntartók szerepének ersít<strong>és</strong>e.Mind az alap-, mind a szakellátás számára fontos kihívást jelent a 14–18 éves korosztály beilleszked<strong>és</strong>i,magatartási, szocializációs problémáinak a kezel<strong>és</strong>e. A jelenlegi gyermekvédelmi rendszerbennincs biztosítva ezen korosztály számára a megfelel szolgáltatásokkal támogatott háttér. Amind magasabb életkorban való bekerül<strong>és</strong> növekv aránya esetén valószín, hogy a saját családbanhosszú idn keresztül megoldatlan maradtak a problémák, ami ronthatja a gyermekvédelmi ellátásokhatékonyságát is.______________________________________ 121 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________A gyermekvédelmi szakellátás egyik hatékonyabb formája a nevelszüli ellátás. A nevelszülknélelhelyezett gyermekek száma 1995-tl lassan, de folyamatosan növekszik. Fontos fejleszt<strong>és</strong>iirány a nevelszüli hálózat fejleszt<strong>és</strong>e, különös tekintettel a hivatásos nevelszüli ellátásokra amagasabb életkorban bekerül, különféle problémákkal küzd, különleges ellátási szükséglettelrendelkez gyermekek elhelyez<strong>és</strong>e érdekében. Szintén fontos feladatot jelent speciális gyermekotthonihálózat kialakítása megyei <strong>és</strong> országos szinten a speciális szükséglet, a súlyos magatartásiproblémákkal küzd, dis<strong>szociális</strong> tüneteket mutató, pszich<strong>és</strong> zavarokkal vagy pszichoaktív szerekkelküzd gyermekek számára. Elkezddött a nagy létszámú gyermekotthonok lakásotthonná alakulása,azon gyermekek elhelyez<strong>és</strong>ére, akik nem helyezhetk nevelszülhöz, illetve nem igényelnekspeciális ellátást.Az utógondozói ellátást igénybe vev korábbi gondozottak száma évek óta folyamatos emelked<strong>és</strong>tmutat, számuk 32%-kal ntt 1998-hoz képest. A gyermekvédelmi rendszerben maradásnak oka lehet,hogy a fiatal egyre k<strong>és</strong>bbi életkorban válik alkalmassá az önálló életre, illetve az intézményfenntartófinanszírozási helyzetébl is adódhat a 18 év felettiek magas aránya, mivel az utógondozóiellátás normatív támogatása azonos az otthont nyújtó szakellátásokéval, holott az utógondozói ellátásköltségei alacsonyabbak.Problémát jelent a kikerül fiatalok lakhatásának megoldása, a társadalmi integráció másik fontosalapfeltétele, a munkavállalás <strong>és</strong> elhelyezked<strong>és</strong>. Fontos feladat megtalálni azokat az alternatív képz<strong>és</strong>ilehetségeket, melyek a kikerül fiatalokat kedvez munkaer-piaci pozícióhoz segítik, ezzelaz utógondozói ellátás hatékony eszközzé válhat, nem csak meghosszabbítva a kikerül<strong>és</strong> idejét.______________________________________ 122 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________12. MELLÉKLETEK2. táblázat: Élveszület<strong>és</strong>, halálozás, term<strong>és</strong>zetes szaporodás/fogyás 1950-2003.Term<strong>és</strong>zetesÉvNépesség [ezer f] Élveszület<strong>és</strong> Halálozás szaporodás/fogyásférfi n együtt összesen1950 4 470 291 4 822 223 9 292 514 195 567 106 902 88 6651960 4 804 043 5 157 001 9 961 044 146 461 101 525 44 9361970 5 003 651 5 318 448 10 322 099 151 819 120 197 31 6221980 5 188 709 5 520 754 10 709 463 148 673 145 355 3 3181981 5 188 095 5 524 686 10 712 781 142 890 144 757 -1 8671982 5 184 515 5 526 399 10 710 914 133 559 144 318 -10 7591983 5 177 073 5 523 082 10 700 155 127 258 148 643 -21 3851984 5 163 504 5 515 266 10 678 770 125 359 146 709 -21 3501985 5 149 332 5 508 088 10 657 420 130 200 147 614 -17 4141986 5 138 124 5 501 882 10 640 006 128 204 147 089 -18 8851987 5 126 602 5 494 519 10 621 121 125 840 142 601 -16 7611988 5 116 264 5 488 096 10 604 360 124 296 140 042 -15 7461989 5 106 715 5 481 899 10 588 614 123 304 144 695 -21 3911990 4 984 904 5 389 919 10 374 823 125 679 145 660 -19 9811991 4 972 184 5 382 658 10 354 842 127 207 144 813 -17 6061992 4 960 529 5 376 707 10 337 236 121 724 148 781 -27 0571993 4 943 410 5 366 769 10 310 179 117 033 150 244 -33 2111994 4 922 949 5 354 019 10 276 968 115 598 146 889 -31 2911995 4 903 704 5 341 973 10 245 677 112 054 145 431 -33 3771996 4 883 916 5 328 384 10 212 300 105 272 143 130 -37 8581997 4 863 277 5 311 165 10 174 442 100 350 139 434 -39 0841998 4 841 906 5 293 452 10 135 358 97 301 140 870 -43 5691999 4 817 562 5 274 227 10 091 789 94 645 143 210 -48 5652000 4 791 817 5 251 407 10 043 224 97 597 135 601 -38 0042001 4 851 012 5 349 286 10 200 298 97 047 132 183 -35 1362002 4 836 980 5 337 873 10 174 853 96 804 132 833 -36 0292003 4 818 456 5 323 906 10 142 362 94 647 135 823 -41 176Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2003 CD melléklet______________________________________ 123 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________4. táblázat: Meghaltak aránya nemenként <strong>és</strong> korcsoportonként, 1000 azonos korúra vetítve1950-2003FérfiakKorcsoport (év) 0-14 15-34 35-64 65-1950 10,07 2,93 10,41 72,211960 3,92 1,56 9,25 76,631970 3,41 1,55 9,96 77,331980 2,11 1,67 12,61 82,901990 1,32 1,94 14,93 83,372000 0,82 1,18 13,94 77,082001 0,74 1,04 13,13 71,822002 0,69 1,04 13,19 72,552003 0,68 1,01 13,27 74,36NkKorcsoport (év) 0-14 15-34 35-64 65-1950 8,02 2,14 7,56 62,931960 3,03 0,90 6,11 63,831970 2,62 0,63 5,68 61,311980 1,69 0,69 6,21 61,881990 1,13 0,74 6,38 62,822000 0,68 0,41 5,78 56,442001 0,58 0,40 5,50 52,722002 0,58 0,39 5,44 52,732003 0,56 0,39 5,52 54,04Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2003 CD melléklet______________________________________ 124 _________________________________________
______________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ______________________5. táblázat: Szület<strong>és</strong>kor <strong>és</strong> az egyes életkorokban még várható átlagos élettartamÉv 0 1 2 3 4 5 10 20 30 40 50 60 70 80Férfi1949 59,28 65,78 64,37 63,62 62,77 61,91 57,33 48,20 39,71 31,17 23,07 15,82 9,79 5,311960 65,89 68,52 67,79 66,88 65,95 65,00 60,17 50,64 41,38 32,18 23,31 15,60 9,40 5,031970 66,31 68,07 67,21 66,28 65,33 64,37 59,51 49,92 40,65 31,51 22,92 15,19 9,22 5,101980 65,45 66,16 65,24 64,29 63,32 62,35 57,47 47,84 38,54 29,60 21,49 14,58 8,88 5,031990 65,13 65,22 64,26 63,30 62,33 61,36 56,45 46,78 37,53 28,84 21,12 14,72 9,47 5,272000 67,11 66,77 65,81 64,84 63,87 62,89 57,95 48,15 38,61 29,57 21,84 15,29 9,94 5,852001 68,15 67,15 66,78 65,81 64,83 63,85 58,90 49,10 39,54 30,36 22,60 15,97 10,37 6,012002 68,26 67,76 66,80 65,83 64,85 63,87 58,93 49,15 39,59 30,41 22,63 15,98 10,39 6,052003 68,29 67,84 66,88 65,90 64,92 63,93 58,98 49,17 39,58 30,33 22,43 15,79 10,22 5,93N1949 63,40 68,03 67,56 66,80 65,96 65,10 60,49 51,29 42,57 33,74 25,10 17,11 10,42 5,611960 70,10 72,15 71,43 70,52 69,58 68,61 63,73 53,98 44,40 35,00 25,97 17,55 10,39 5,451970 72,08 73,41 72,54 71,60 70,64 69,67 64,78 54,98 45,28 35,76 26,66 18,19 10,88 5,691980 72,70 73,20 72,26 71,30 70,33 69,35 64,42 54,63 44,93 35,48 26,56 18,32 11,19 5,921990 73,71 73,69 72,75 71,78 70,80 69,82 64,91 55,10 45,41 36,05 27,21 19,02 11,81 6,272000 75,59 75,24 74,28 73,31 72,33 71,34 66,39 56,52 46,71 37,17 28,32 20,04 12,59 6,902001 76,46 76,03 75,06 74,08 73,10 72,11 67,15 57,26 47,45 37,86 28,96 20,65 13,09 7,052002 76,56 76,10 75,15 74,18 73,19 72,20 67,25 57,37 47,55 37,97 29,07 20,74 13,12 7,052003 76,53 76,03 75,06 74,09 73,1 72,11 67,17 57,29 47,46 37,84 28,91 20,61 13,01 6,92Együtt1949 61,36 66,47 66,03 65,28 64,43 63,57 58,98 49,82 41,22 32,53 24,16 16,52 10,14 5,491960 68,03 70,40 69,67 68,77 67,83 66,86 62,02 52,38 42,96 33,67 24,72 16,67 9,96 5,271970 69,20 70,76 69,90 68,97 68,01 67,05 62,18 52,49 43,02 33,70 24,87 16,78 10,17 5,461980 69,02 69,64 68,71 67,75 66,78 65,81 60,91 51,20 41,73 32,55 24,08 16,56 10,17 5,591990 69,33 69,37 68,42 67,45 66,48 65,50 60,59 50,86 41,42 32,44 24,24 17,03 10,83 5,912000 71,33 71,00 70,04 69,06 68,09 67,11 62,16 52,33 42,67 33,42 25,21 17,90 11,59 6,532001 72,32 71,91 70,94 69,97 68,99 68,00 63,05 53,21 43,54 34,19 25,94 18,56 11,99 6,692002 72,43 71,95 71,00 70,02 69,04 68,06 63,11 53,29 43,62 34,26 26,01 18,61 12,01 6,702003 72,43 71,96 70,99 70,02 69,04 68,05 63,1 53,26 43,57 34,16 25,82 18,45 11,88 6,58Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2003 CD melléklet______________________________________ 125 _________________________________________
_____________________________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ____________________________________________8. táblázat: Halálozások száma halálokonként <strong>és</strong> nemenkéntÉv 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003Daganatos betegségek 17 644 18 023 18 465 18 218 18 602 18 664 19 051 19 144 19 194 19 227 18 914 19 013 18 915 19 063Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 36 435 36 266 36 614 37 255 35 359 34 963 34 418 33 397 34 051 33 956 31 827 30 951 31 199 31 840Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 5 511 5 726 7 077 7 847 7 993 7 812 6 538 6 419 6 868 6 696 6 528 6 005 5 943 5 846Légzrendszer betegségei 4 079 3 898 4 234 4 371 4 144 3 891 3 654 3 456 3 078 3 609 3 019 2 553 2 793 3 210Küls okok 8 459 8 200 8 426 7 942 7 715 7 267 6 883 6 609 6 824 6 746 6 151 6 097 6 062 6 049FérfiEgyéb 4 808 4 649 4 817 4 865 4 841 4 747 4 283 4 253 4 285 4 407 4 036 3 770 3 925 4 008Összesen 76 936 76 762 79 633 80 498 78 654 77 344 74 827 73 278 74 300 74 641 70 475 68 389 68 837 70 016Daganatos betegségek 13 577 13 713 14 211 14 323 14 391 14 601 14 825 14 693 14 757 15 028 14 765 14 744 14 622 14 999Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 39 934 39 575 39 644 40 118 38 823 38 834 39 562 37 912 38 352 39 378 37 046 36 472 36 627 37 210Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 3 504 3 462 3 769 4 121 4 075 4 010 3 485 3 517 3 620 3 609 3 519 3 543 3 246 3 599Légzrendszer betegségei 2 565 2 354 2 717 2 706 2 730 2 556 2 546 2 394 2 211 2 599 2 149 1 781 1 908 2 229Küls okok 4 816 4 684 4 662 4 354 4 137 4 140 3 916 3 700 3 490 3 557 3 390 3 358 3 451 3 386Egyéb 4 328 4 263 4 145 4 124 4 079 3 946 3 969 3 940 4 140 4 398 4 257 3 896 4 142 4 384Összesen 68 724 68 051 69 148 69 746 68 235 68 087 68 303 66 156 66 570 68 569 65 126 63 794 63 996 65 807Daganatos betegségek 31 221 31 736 32 676 32 541 32 993 33 265 33 876 33 837 33 951 34 255 33 679 33 757 33 537 34 062Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 76 369 75 841 76 258 77 373 74 182 73 797 73 980 71 309 72 403 73 334 68 873 67 423 67 826 69 050Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 9 015 9 188 10 846 11 968 12 068 11 822 10 023 9 936 10 488 10 305 10 047 9 548 9 189 9 445Légzrendszer betegségei 6 644 6 252 6 951 7 077 6 874 6 447 6 200 5 850 5 289 6 208 5 168 4 334 4 701 5 439Küls okok 13 275 12 884 13 088 12 296 11 852 11 407 10 799 10 309 10 314 10 303 9 541 9 455 9 513 9 435Egyéb 9 136 8 912 8 962 8 989 8 920 8 693 8 252 8 193 8 425 8 805 8 293 7 666 8 067 8 392Összesen 145 660 144 813 148 781 150 244 146 889 145 431 143 130 139 434 140 870 143 210 135 601 132 183 132 833 135 823EgyüttNForrás: KSH Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon 1991-2001 közöttKSH Demográfiai évkönyv CD melléklet 2002, 2003___________________________________________________________ 126 ______________________________________________________________
_____________________________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ____________________________________________9. táblázat: Halálozások arányszáma nemenkéntÉv 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003Daganatos betegségek 354 363 373 369 379 381 391 395 397 400 396 399 392 396Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 732 730 739 755 720 714 706 688 705 707 666 650 646 662Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 111 115 143 159 163 160 134 132 142 139 137 126 123 122Légzrendszer betegségei 82 79 86 89 84 80 75 71 64 75 63 54 58 67FérfiKüls okok 170 165 170 161 157 149 141 136 141 140 129 128 126 126Egyéb 97 94 97 99 99 97 88 88 89 92 84 79 81 83Összesen 1 545 1 546 1 608 1 632 1 601 1 580 1 535 1 510 1 538 1 554 1 474 1 436 1 426 1 455Daganatos betegségek 252 255 265 267 269 274 279 277 279 286 282 282 274 282Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 741 736 738 748 726 728 744 715 726 748 707 698 687 700Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 65 64 70 77 76 75 66 66 69 69 67 68 61 68Légzrendszer betegségei 48 44 51 51 51 48 48 45 42 49 41 34 36 42Küls okok 89 87 87 81 77 78 74 70 66 68 65 64 65 64Egyéb 80 79 77 77 76 74 75 74 78 84 81 75 78 82Összesen 1 276 1 265 1 287 1 301 1 276 1 276 1 284 1 248 1 260 1 303 1 242 1 221 1 201 1 237NDaganatos betegségek 301 307 317 316 322 325 332 333 336 340 336 338 330 336Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 737 733 739 752 723 721 726 702 716 728 687 675 668 682Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 87 89 105 116 118 116 98 98 104 102 100 96 91 93Légzrendszer betegségei 64 60 67 69 67 63 61 58 52 62 52 43 46 54Küls okok 128 125 127 120 116 1 12 106 102 102 102 95 95 94 93EgyüttEgyéb 88 86 87 87 87 85 81 81 83 88 83 77 79 83Összesen 1 405 1 399 1 441 1 460 1 432 1 422 1 404 1 373 1 393 1 423 1 353 1 324 1 308 1 341Forrás: KSH Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon 1991-2001 közöttKSH Demográfiai évkönyv CD melléklet 2002, 2003___________________________________________________________ 127 ______________________________________________________________
_____________________________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ____________________________________________10. táblázat: Standardizált halálozási arányszám (1990 népességének korcsoportmegoszlásával standardizálva)1998 20011990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1999 2000Daganatos betegségek 417 426 436 431 437 441 448 450 451 450 443 443Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 916 911 917 935 880 868 855 831 847 842 787 763Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 123 127 154 171 174 170 143 141 150 146 143 132Légzrendszer betegségei 103 98 107 111 104 97 91 86 76 89 75 62Küls okok 185 179 184 174 169 159 150 145 148 147 133 132Egyéb 107 102 107 109 108 107 99 98 100 103 95 89FérfiÖsszesen 1851 1843 1906 1930 1872 1840 1785 1751 1 772 1777 1675 1621Daganatos betegségek 220 221 228 229 228 229 231 230 229 231 226 224Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 603 593 592 594 564 553 559 534 537 544 503 491Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 58 57 63 69 68 66 56 57 58 58 56 55Légzrendszer betegségei 40 36 41 41 41 37 37 35 32 38 31 26Küls okok77 75 74 69 65 64 60 57 53 54 51 50NEgyéb 72 71 69 69 67 65 65 64 67 69 67 60Összesen 1070 1053 10 68 1072 1032 1014 1009 976 976 994 933 905Daganatos betegségek 300 305 313 312 313 314 318 318 317 318 312 310Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 734 726 728 736 695 683 682 656 664 666 619 601Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 87 88 104 115 116 113 95 94 99 97 94 89Légzrendszer betegségei 64 60 66 68 65 60 58 54 49 57 47 39EgyüttKüls okok 128 124 125 118 113 108 102 97 97 97 89 87Egyéb 87 85 86 87 86 83 80 79 81 84 79 72Összesen 1400 1387 1423 1434 1387 1361 13 34 1298 1308 1320 1239 1199Forrás: KSH Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon 1991-2001 között___________________________________________________________ 128 ______________________________________________________________
_____________________________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ____________________________________________11. táblázat: Standardizált halálozási index (1990 népességének korcsoportmegoszlásával standardizálva)1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001Daganatos betegségek 100 102 105 103 105 106 108 108 108 108 106 106Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 100 100 100 102 96 95 93 91 93 92 86 83Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 100 104 126 140 141 139 117 115 122 119 116 107Légzrendszer betegségei 100 95 104 107 101 94 88 84 74 87 72 61FérfiKüls okok 100 96 99 94 91 86 81 78 80 79 72 72Egyéb - - 100 102 1 01 100 92 92 93 97 88 83Összesen 100 100 103 104 101 99 97 95 96 96 91 88Daganatos betegségek 100 101 104 104 104 104 105 104 104 105 103 102Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 100 98 98 99 93 92 93 89 89 90 83 81Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 100 99 1 08 118 116 113 97 98 101 100 96 95Légzrendszer betegségei 100 91 105 104 103 95 94 88 82 95 78 64NKüls okok 100 97 96 89 84 82 78 73 69 70 65 64Egyéb 100 98 96 96 93 90 90 89 92 96 92 83Összesen 100 98 100 100 96 95 94 91 91 93 87 85Daganatos betegségek 100 101 104 104 104 105 106 106 106 106 104 103Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 100 99 99 100 95 93 93 89 90 91 84 82Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 100 102 120 132 133 130 110 108 114 112 109 103Légzrendszer betegségei 100 94 104 106 102 94 90 85 77 89 74 61Küls okok 100 97 98 92 89 84 80 76 76 76 69 68Egyéb 100 97 98 99 98 96 91 91 93 96 90 82Összesen 100 99 102 102 99 97 95 93 93 94 89 86EgyüttForrás: KSH Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon 1991-2001 között___________________________________________________________ 129 ______________________________________________________________
_____________________________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ____________________________________________12. táblázat: A I.-II. fokú orvosi bizottságok által megvizsgált új véleményezettek közül az új rokkantak száma betegségcsoportonként 1996-20011996 1997 1998 1999 2000 2001 2002Kering<strong>és</strong>i rendszer betegségei 17 088 13 598 11 284 12 958 14 802 16 672 14 990Elmezavarok 9 391 7 331 6 489 6 624 7 497 7 928 7 230Fertz <strong>és</strong> élsdiek okozta betegségek 1 238 1 077 944 948 935 980 859Daganatok 5 780 5 823 5 520 6 189 6747 7484 7 891Csontváz-izomrendszer <strong>és</strong> kötszövet betegségei 6 585 4 999 4 239 4 583 5 113 5 691 5 265Em<strong>és</strong>ztrendszer betegségei 4 126 3 000 2 475 2 459 2 483 2 533 2 069Idegrendszer <strong>és</strong> az érzékszervek betegségei 2 454 2 045 1 737 1 835 2 073 1 966 1 793Endokrin, táplálkozási <strong>és</strong> anyagcserebetegségek 2 696 2 094 1 705 1 981 2 273 2 371 2374Sérül<strong>és</strong>ek, mérgez<strong>és</strong>ek 2 257 1 844 1 564 1 519 1636 1 642 1 448*Légzrendszer betegségei 1 624 1 337 1 107 1 347 1 669 1 571 1 297Veleszületett anomáliák 821 673 565 595 606 544 527Szem <strong>és</strong> függelékeinek betegsége 811 720 622 677 658 619 587Urogenitális rendszer betegségei 404 406 290 360 371 378 343Fül <strong>és</strong> csecsnyúlvány betegségei 458 382 351 319 367 360 403Br <strong>és</strong> br alatti szövet betegségei 244 174 153 157 167 213 179Vér- <strong>és</strong> vérképzszervi betegségek 166 139 126 117 154 167 160Máshová nem osztályozott panaszok 71 28 32 40 35 35 58Eg<strong>és</strong>zségi állapot <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségügyi. szolgálattal való kapcsolat.Befolyásoló tényezk50 57 77 82 95 32 ***Perinatális morbiditás <strong>és</strong> mortalitás bizonyos okai 32 19 19 29 18 19 9Morbiditás küls okai 2 20 39 87 56 4 **Terhesség, szül<strong>és</strong> <strong>és</strong> gyermekágy szövdményei - - - - - 1 -* morbiditás küls okaival együtt ** az adatot lásd a sérül<strong>és</strong>ek, mérgez<strong>és</strong>eknél *** nincs már ilyen kategóriaForrás: OEP Statisztikai évkönyvek, 1996-2002___________________________________________________________ 130 ______________________________________________________________
_____________________________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> ____________________________________________31. táblázat: Társadalombiztosítási járulékok, 1992. április 1. - 2004Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Alap1992.04.01-tl1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004foglalkoztatói(munkáltatói)eg<strong>és</strong>zségbiztosításibruttó bér százalékában(a bruttó bér után fizetik)19,5 18,0 15,0 11,0járulék fels határ nincsbiztosítotti(munkavállalóivagy egyéni)eg<strong>és</strong>zségbiztosításijárulékbruttó bér százalékában(a bruttó bérbl fizetik)4,0 3,0 4,0fels határ- Ft/naptári nap 2 500 3 300 4 290 5 080 5 520- eFt/naptári év 912,5 1 204,5 1 565,85 1 854,2 2 014,8nincsEg<strong>és</strong>zségügyi tételes - mérték (Ft/hó/f) 1 800 2 100 3 600 3 900 4 200 4 500 3 450hozzájárulás(munkáltató fizeti) százalékos – mérték 11,0Nyugdíjbiztosítási Alap1992.04.01-tl1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004nyugdíjbiztosításijárulékbruttó bér százalékában(a bruttó bér után fizetik)(foglalkoztató fizeti) fels határ nincs24,5 24,0 22,0 20,0 18,0bruttó bér százalékában(a bruttó bérbl fizetik)6,0 7,0 8,0 8,5nyugdíjjárulék(biztosított fizeti)ebbl mnyp. tagdíj 6,0 7,0 8,0fels határ- Ft/naptári nap 2 500 2 500 2 500 2 500 2 500 3 300 4 290 5 080 5 520 6 020 6 490 10 700 12 000- eFt/naptári év 912,5 912,5 912,5 912,5 912,5 1 204,5 1 565,85 1 854,2 2 014,8 2 197,3 2 368,85 3 905,5 4 380,0Forrás: MEDINFO___________________________________________________________ 131 ______________________________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________13. FÜGGELÉKEK13.1 Módszertan, felhasznált forrásokA tanulmány a MEDINFO <strong>és</strong> a Nemzeti Család <strong>és</strong> Szociálpolitikai Intézet munkatársainak együttes munkájaSzerkesztette: Dr. Kincses Gyula. Az eg<strong>és</strong>zségügyi rendszerrl szóló r<strong>és</strong>zt k<strong>és</strong>zítették: Borbás Ilona, Dr.Németh György, Dr. Vilusz Lászlóné, Zelenkáné Lux Lilla, Juhász Judit.A <strong>szociális</strong> r<strong>és</strong>z fejezeteit írta Papházi Tibor (11.1 <strong>és</strong> 11.2), Rácz Andrea <strong>és</strong> Szombathelyi Szilvia (11.3).Az eg<strong>és</strong>zségügyrl <strong>és</strong> a nyugdíjrendszerrl szóló r<strong>és</strong>zben minden táblázat forrását külön jeleztük.A <strong>szociális</strong> ellátórendszerrl, családtámogatásról <strong>és</strong> gyermekvédelmi rendszerrl szóló fejezetekben felhasználtlegfontosabb adatforrás a KSH Szociális Statisztikai Évkönyve <strong>és</strong> a NCSSZI Információs Évkönyve.Az ettl eltér forrásokat szintén táblázatonként tüntettük fel.Az alábbiakban az egyes fejezetek k<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>énél felhasznált szakirodalmat, a szöveg közben szerepl adatokforrását ismertetjük.FELHASZNÁLT FORRÁSOKEg<strong>és</strong>zségügy <strong>és</strong> nyugdíjrendszerA 2003-2008 közötti idszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program. Környezetvédelmi <strong>és</strong> VízügyiMinisztérium, Budapest, 2003. májusA hulladékgazdálkodás általános kérd<strong>és</strong>ei, alapelvei, Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. KöztisztaságiEgyesül<strong>és</strong> munkacsoportja, Környezetvédelmi <strong>és</strong> Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási <strong>és</strong>Környezettechnológiai Fosztály, Budapest, 2002. júliusA magyar lakosság eg<strong>és</strong>zségi állapota az ezredfordulón. (Szerk.: Ádány Róza). Medicina, Budapest,2003.Adatok a haláloki struktúra változásáról Magyarországon 1991-2001 között. KSH, Budapest, 2002.ÁHH statisztikai adatközl<strong>és</strong>Az Eg<strong>és</strong>zség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja. Eg<strong>és</strong>zségügyi, Szociális <strong>és</strong> Családügyi Minisztérium,Budapest, 2002.Család <strong>és</strong> népesség – itthon <strong>és</strong> Európában. (Szerk. Spéder Zsolt). Századvég Kiadó, Budapest, 2003. ebbl:Hablicsek László: A népesség jövje nemzetközi összehasonlításban.Dr. Paksi András: A fekvbeteg- <strong>és</strong> a járóbeteg-szakellátás morbiditási adatainak felhasználási lehetségea lakosság eg<strong>és</strong>zségi állapotának vizsgálatában. KSH, Budapest, 2003.Élelmiszermérlegek <strong>és</strong> tápanyagfogyasztás 1970-2001. KSH, Budapest, 2003.Életminség <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zség. (Szerk. dr. Szvitecz Zsuzsanna). KSH, Budapest, 2002.________________________________________ 132 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________Fontosabb eg<strong>és</strong>zségügyi statisztikai adatok 2001. EszCsM, Budapest, 2003.Gyógyinfok statisztikai adatközl<strong>és</strong>http://www.konfoderaciok.hu/7/70.htmhttp://www.konfoderaciok.hu/7/kornyezet.htmlhttp://www.kornyezetvedok.com/hungary/http://www.kvvm.hu/korny/allapot/http://www.mvkepviselo.hu/archiv/2003/000.htmJelent<strong>és</strong> a <strong>magyarország</strong>i kábítószerhelyzetrl. Gyermek, Ifjúsági <strong>és</strong> Sportminisztérium, Budapest 2002,korábbi években ISM 2000-2001.Kincses Gyula: A "köz" <strong>és</strong> a "magán" új együttél<strong>és</strong>e az eg<strong>és</strong>zségügyben: az eg<strong>és</strong>zségügyi reform egy esélye.Praxis Server, Budapest, 2002.Kincses Gyula: Eg<strong>és</strong>zség - gazdaság. Praxis Server, Budapest, 1999.Kommunális ellátás fontosabb adatai. KSH, Budapest, 2003. 11. 28.Kornai János: Az eg<strong>és</strong>zségügy reformjáról. Közgazdasági <strong>és</strong> Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1998.Környezeti Információs tanulmányok 5. Magyarország környezeti mutatói 2002. Környezetvédelmi <strong>és</strong>Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2003.Környezetstatisztikai adatok, 2001., 2002., KSH, BudapestKSH Demográfiai évkönyv 2002 CD mellékletKSH Demográfiai évkönyvek, 1997-2001.KSH Eg<strong>és</strong>zségügyi statisztikai évkönyvek, 2001-2002.KSH Magyar statisztikai évkönyvek, 2001-2002.KSH Nemzeti Eg<strong>és</strong>zségügyi Számlák, 1998-2000.OEP statisztikai évkönyvek, 1994-2001.OLEF2000 – Országos Lakossági Eg<strong>és</strong>zségfelmér<strong>és</strong> a Gallup Intézet <strong>és</strong> az Országos Eg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>iKutatóintézet közremköd<strong>és</strong>ével, 7000-es mintán, 120 kérd<strong>és</strong> segítségével 2000-benONYF statisztikai adatközl<strong>és</strong>Orosz Éva: Félúton vagy tévúton? Eg<strong>és</strong>zségünk félmúltja <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségpolitika alternatívái. Eg<strong>és</strong>zségesMagyarországért Egyesület, Budapest, 2001.PM Kormányzati Pénzügyi statisztika (GFS)________________________________________ 133 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________PM, költségvet<strong>és</strong>i zárszámadásokWHO HFA onlineSzociális ellátórendszer, családtámogatás <strong>és</strong> gyermekvédelmi rendszerAlbert Fruzsina – Dávid Beáta: Ha elszakad a háló… A hajléktalanság kapcsolathálózati megközelít<strong>és</strong>ben.Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001.Bocz János: A nonprofit szervezetek szerepe a <strong>szociális</strong> szolgáltatások biztosításában. In: Landau Edit –Szalai Júlia – Vince Péter (szerk.): Az államtalanítás dilemmái: munkaerpiaci kényszerek <strong>és</strong> választások.Aktív Társadalom Alapítvány, 1997. 604-660.Bokor Ágnes: Szegénység a mai Magyarországon. Magvet Kiadó, Budapest, 1987.Darvas Ágnes – Tausz Katalin: Gyermekszegénység <strong>és</strong> társadalmi kirekesztd<strong>és</strong>. Kézirat, 2003.Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenltlenségek. Hilscher Rezs Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2000.Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetébl. Magvet Kiadó, Budapest, 1986.Filó Erika dr. – Dr. Katonáné dr. Pehr Erika:Gyermekvédelem, gyámügy, HVG-ORAC Lap- <strong>és</strong> Könyvkiadó,Budapest, 1998.Förster, Michael M. – Tóth István György: Családi támogatások <strong>és</strong> gyermekszegénység a kilencvenesévekben Csehországban, Magyarországon <strong>és</strong> Lengyelországban. TÁRKI, Budapest, 1999.Gábos András: A gyermekszegénység <strong>és</strong> a gyermekes családok jövedelmi helyzete Magyarországon.TÁRKI, Bp. 2001. november.Giddens, Anthony: Szociológia. Osiris, Budapest, 1995.Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió <strong>szociális</strong> dimenziója. Szociális <strong>és</strong> Családügyi Minisztérium,Budapest, 2000.Gyulavári Tamás – Kardos Gábor: Szociálpoititka. In: Kende Tamás – Szcs Tamás (szerk.): Az EurópaiUnió politikái. Osiris, Budapest, 2001.Hodosán Róza: Tízéves a <strong>szociális</strong> törvény. Kézirat, 2003.Iványi Gábor: Hajléktalanok. Sík Kiadó, Budapest, 1998.Kolosi Tamás: Tagolt társadalom. Gondolat, Budapest, 1987.Kolosi Tamás: A terhes babapiskóta. Osiris, Budapest, 2000.Korintus Mihályné, Hodosán Róza, Papházi Tibor, Rácz Andrea, Szombathelyi Szilvia: A <strong>szociális</strong> <strong>és</strong>gyermekjóléti alapellátások helyzetének áttekint<strong>és</strong>e. Kapocs, 2002. június, 2-11.Lakóotthonok Magyarországon. Összeállította: Turcsik László <strong>és</strong> munkacsoportja. ESZCSM, NCSSZIBudapest, 2002.Marsi Edit: Nemzeti, regionális, helyi szabályozás Magyarországon. In: Bódi Ferenc (szerk.): Helyi <strong>szociális</strong>ellátórendszer vidéken. Agroinform Kiadóház, Budapest, 2001.Papházi Tibor: Egyesületek, társadalom, eg<strong>és</strong>zségügy. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1997.Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – SzázadvégKiadó, Budapest, 2002.Szalai Júlia: Néhány gondolat a szegénységrl <strong>és</strong> a létminimumról. In: Társadalmi riport, 1990. TÁRKI,Budapest, 1990. 418-429.Szivós Péter – Tóth István György: A jóléti támogatások <strong>és</strong> a szegénység Magyarországon, 1992-1997.TÁRKI, Budapest, 1998.________________________________________ 134 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________Szivós Péter – Tóth István György (szerk.): Tíz év. TÁRKI, Budapest, 2001. december.Tóth István György: Gazdasági aktivitás vagy <strong>szociális</strong> támogatások? A jóléti újraelosztás megváltozottkeretfeltételei. TÁRKI, Budapest, 1998. február.________________________________________ 135 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________StatisztikákInformációs évkönyv. NCSSZI, Budapest, 1994, 2003.Szociális statisztikai évkönyv. KSH, 2000, 2002.Tájékoztató a család, gyermek- <strong>és</strong> ifjúságvédelemrl. ESZCSM, Budapest, 2002.Az Állami Számvevszék témához kapcsolódó eddigi jelent<strong>és</strong>ei:165/93: Az önkormányzatok felntt <strong>szociális</strong> alapellátási tevékenysége363/96: A tartós <strong>szociális</strong> ellátást nyújtó intézmények helyzetének <strong>és</strong> finanszírozásának vizsgálati tapasztalatai9913/98: A helyi önkormányzatok által nyújtott pénzbeli <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> ellátások helyzete0015/99: A települ<strong>és</strong>i önkormányzatok <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> gyermekjóléti szolgáltatási helyzetének vizsgálata0317/2003: A helyi önkormányzatok tartós <strong>szociális</strong> ellátási feladatainak ellenrz<strong>és</strong>érl az idsek otthonainál.A jogszabályok szövegénél e r<strong>és</strong>z szerzi a CompLex CD jogtár 2003. augusztus 31-i verzióját használtákHivatkozott jogszabályokAz eg<strong>és</strong>zségüggyel kapcsolatos legfontosabb jogszabályokTÖRVÉNYEK2003. évi XLIII. törvény az eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatókról <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségügyi közszolgáltatásokszervez<strong>és</strong>érl2000. évi CXVI. törvény az eg<strong>és</strong>zségügyi közvetíti eljárásról2000. évi XXXI. törvény az Európa Tanács 50. számú, egy Európai Gyógyszerkönyv kidolgozásárólszóló Egyezményéhez, valamint az arra vonatkozó 134. számú Jegyzkönyvhöz történ csatlakozásmegersít<strong>és</strong>érl <strong>és</strong> kihirdet<strong>és</strong>érl2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységrl1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérl <strong>és</strong> a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásánakegyes szabályairól1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak <strong>és</strong> a társadalombiztosításszerveinek állami felügyeletérl1998. évi XXV. törvény az emberi felhasználásra kerül gyógyszerekrl1997. évi CLIV. törvény az eg<strong>és</strong>zségügyrl1997. évi LXXXIII. törvény a kötelez eg<strong>és</strong>zségbiztosítás ellátásairól1997. évi XLVII. törvény az eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezel<strong>és</strong>érl<strong>és</strong> védelmérl1994. évi LIV. törvény a gyógyszertárak létesít<strong>és</strong>érl <strong>és</strong> mköd<strong>és</strong>ük egyes szabályairól1994. évi LI. törvény Magyar Gyógyszer<strong>és</strong>z Kamaráról1994. évi XXVIII. törvény a Magyar Orvosi Kamaráról1991. évi XI. törvény az Állami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Tisztiorvosi SzolgálatrólORSZÁGGYLÉSI HATÁROZATOK46/2003. (IV. 16.) OGY határozata az Eg<strong>és</strong>zség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról60/1991. (X. 29.) OGY határozat a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról<strong>és</strong> a rövid távú feladatokról________________________________________ 136 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________KORMÁNYRENDELETEK142/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet az eg<strong>és</strong>zségügyi, <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> családügyi miniszter feladat- <strong>és</strong>hatáskörérl134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászatisegédeszközök <strong>és</strong> gyógyfürdellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról <strong>és</strong> folyósításáról43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az eg<strong>és</strong>zségügyi szolgáltatások Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Alapból történfinanszírozásának r<strong>és</strong>zletes szabályairól229/1998. (XII. 30.) Korm. rendelete a Nemzeti Eg<strong>és</strong>zségügyi Tanács feladatkörérl, szervezetérl<strong>és</strong> mköd<strong>és</strong>érl szóló217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelez eg<strong>és</strong>zségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. éviLXXXIII. törvény végrehajtásárólMINISZTERI RENDELETEKAz eg<strong>és</strong>zségügyi, <strong>szociális</strong> <strong>és</strong> családügyi miniszter 34/2003.(VI.7) ESZCSM rendelete az Eg<strong>és</strong>zségügyi Tudományos TanácsrólAz eg<strong>és</strong>zségügyi miniszter 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet az eg<strong>és</strong>zségügyi felsfokú szakirányú szakképz<strong>és</strong>rl <strong>és</strong> továbbképz<strong>és</strong>rl 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi <strong>és</strong> fogorvosi tevékenységrl 62/1999. (XII. 7.) EüM rendelete a Gyógyszer<strong>és</strong>z Szakmai Kollégiumról 52/1999. (XI. 12.) EüM rendelete az orvosi szakmai kollégiumokról 44/1999. (IX. 30.) EüM rendelete az Országos Vérellátó Szolgálatról 43/1999. (IX. 30.) EüM rendelet a vérellátás egyes szakmai követelményeirlA népjóléti miniszter13/1994. (IX. 13.) NM rendelete az Eg<strong>és</strong>zségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságamköd<strong>és</strong>érl55/1996. (XII. 27.) NM rendelete az Országos MentszolgálatrólA nyugdíjjal kapcsolatos jogszabályok1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.törvény végrehajtásáról181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet a korengedményes nyugdíjazásról13.2 Hasznos címekEg<strong>és</strong>zségügyi, Szociális <strong>és</strong> Családügyi Minisztérium1051 Budapest, Arany János u. 6-8.Tel.: 301-7800, Fax: 302-0925www.eszcsm.hu________________________________________ 137 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________Eg<strong>és</strong>zségügyi, Szociális <strong>és</strong> Családügyi Minisztérium országos hatáskör szervezeteiÁllami Népeg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Tisztiorvosi Szolgálat1097 Budapest, Gyáli u. 2-6.Tel.: 215-0930, Fax: 215-4492www.antsz.huOrszágos Eg<strong>és</strong>zségbiztosítási Pénztár1139 Budapest, Váci út 73/a.Tel.: 350-2192, Fax: 359-66-56www.oep.huOrszágos Nyugdíjbiztosítási Figazgatóság1132 Budapest, Visegrádi u. 49.Telefon: 270-80-00, Fax.: 270-81-51www.onyf.huOrszágos Mentszolgálat (Figazgatóság)1134 Budapest, Róbert Károly krt. 77.Tel.: 350-6720, Fax: 350-0387www.mentok.huOrszágos Vérellátó Szolgálat1113 Budapest, Karolina út 19-21.Tel.: 372-4109, Fax: 372-4189www.ovsz.hu„Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ1097 Budapest, Gyáli u. 2-6.Tel.: 476-1100, 215-8276www.antsz.hu/oek„Fodor József” Országos Közeg<strong>és</strong>zségügyi Központ1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.Tel.: 476-1158, Fax: 476-1348www.fjokk.huEg<strong>és</strong>zségügyi, Szociális <strong>és</strong> Családügyi Minisztérium országos szakmapolitikai intézeteiEg<strong>és</strong>zségügyi K<strong>és</strong>zletgazdálkodási Intézet1037 Budapest, Bécsi u. 324/7.Tel.: 250-6017/131, Fax: 250-6018Eg<strong>és</strong>zségügyi Szakképz <strong>és</strong> Továbbképz Intézet1085 Budapest, Horánszky u. 15Tel.: 338-4891, 338-3944www.eti.huEg<strong>és</strong>zségügyi, Szociális <strong>és</strong> Családügyi Minisztérium Engedélyez<strong>és</strong>i <strong>és</strong> Közigazgatási Hivatal1051 Budapest, Akadémia u. 3.Tel.: 475-5801, Fax: 269-3791http://ekh.eszcsm.hu________________________________________ 138 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________Nemzeti Család- <strong>és</strong> Szociálpolitikai Intézet1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.Tel: 465-6020Fax: 465-6027www.ncsszi.huOrszágos Alapellátási Intézet1135 Budapest, Szabolcs u. 33-35.Tel.: 239-0473, Fax: 239-0473www.oali.huOrszágos Addiktológiai Intézet1135 Budapest, Lehel út 59.Tel.: 452-9450, Fax: 452-9450Országos Eg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>i Intézet1062 Budapest, Andrássy út 82.Tel.: 428-8271, 428-8200, Fax: 428-8273www.oefi.huOrszágos Eg<strong>és</strong>zségügyi Információs Intézet <strong>és</strong> Könyvtár – MEDINFO1088 Budapest, Szentkirályi u. 21.Tel.: 266-0399, Fax: 266-9710www.medinfo.huOrszágos Gyógyszer<strong>és</strong>zeti Intézet1051 Budapest, Zrínyi u. 3.Tel.: 317-4044, 317-1488, Fax: 318-1167www.ogyi.huOrszágos Röntgen- <strong>és</strong> Sugárfizikai Intézet1047 Budapest, Baross u. 105-107.Tel.: 369-5452, 369-5366, Fax: 369-5366Orvos- <strong>és</strong> Kórháztechnikai Intézet1125 Budapest, Diósárok u. 3.Tel.: 356-1522, Fax: 375-7253www.orki.huOrvostechnikai Hivatal1051 Budapest, Arany J. u. 6-8.Tel./fax: 302-5060http://amd.eszcsm.huSemmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár <strong>és</strong> Levéltár1013 Budapest, Apród u. 1-3.Tel.: 375-3533, 212-5368, Fax: 212-5421, 212-5438________________________________________ 139 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________Egyetemek:Semmelweis Egyetem1085 Budapest, Ülli út 26.Tel.: 459-1500, Fax: 266-0450www.sote.huDebreceni Egyetem Orvos <strong>és</strong> Eg<strong>és</strong>zségtudományi Centrum4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.Tel.: 52/ 411-600, 52/ 489-400, Fax: 52/ 419-807www.dote.huPécsi Tudományegyetem Orvostudományi <strong>és</strong> Eg<strong>és</strong>zségtudományi Centrum7643 Pécs, Sziget út 12.Tel.: 72/ 536-000, 72/ 536-001, Fax: 72/ 536-324www.pote.huSzegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- <strong>és</strong> Gyógyszertudományi Centrum6720 Szeged, Dugonics tér 13.Telefon: 62/ 544-000, Fax: 62/545-695www.szote.u-szeged.huEg<strong>és</strong>zségügyi menedzserképzk:Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképz Intézet1092 Budapest, Köztelek u. 8.Tel.: 216-44-41, 218-37-26, Fax.: 216-28-09Semmelweis Egyetem Eg<strong>és</strong>zségügyi Menedzserképz Központ1125 Budapest, Kútvölgyi út 2.Tel.: 488-76-00, Fax.: 488-76-10www.emk.sote.huEg<strong>és</strong>zségügyi- <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségügyhöz kapcsolódó szakmai kamarák, szövetségek, egyesületek,társaságokMagyar Orvosi Kamara1068 Budapest, Szondi u. 100.Tel.: 269-4391, Fax: 269-4392www.mok.huMagyar Gyógyszer<strong>és</strong>z Kamara1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.Tel.: 351-9483, 351-9484, Fax: 351-9485www.mgyk.huMagyar Kórházszövetség1125 Budapest, Fogaskerek u. 4-6.Tel./fax: 214-5159www.korhazszovetseg.hu________________________________________ 140 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________Egyetemi Klinikák Szövetsége6725 Szeged, Semmelweis u. 6.Tel./fax: 62/545-418Házi Gyermekorvosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete1136 Budapest Tátra u. 48-52.Tel./fax: 238-0388, Tel.: 330-0900Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetsége (MAPOSZ)1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 12. III. 17.1464 Budapest, Pf.: 1351Tel.: 266-1540, 337-2908, Fax: 266-1540, 337-2908Medicina 2000 Poliklinikai <strong>és</strong> Szakorvosi Szövetség2120 Dunakeszi, F út 75-81.Tel.: 27/341-600, Fax: 27/341-241Szakorvosi Védegylet1239 Budapest, Bercsényi u. 7.Tel.: 286-0566Eg<strong>és</strong>zségügyi Gazdasági Vezetk Egyesülete1204 Budapest, Köves út 2-4.Tel.: 284-7668, Fax.: 284-7668Magyar Ápolási Igazgatók EgyesületeFejér Megyei Szent György Kórház8000, Székesfehérvár, Seregélyesi út 3.Humán Eg<strong>és</strong>zségügyi Magánszolgáltatók Egyesülete (HEME)1081 Budapest, Népszínház u. 27.Tel., fax: 210-9072Nephrológiai Szolgáltatók Egyesülete1023 Budapest, Felhévizi u. 5.Tel.: 346-9780, Fax: 326-1606Irányított Betegellátási Egyesület2100 Gödöll, Ganz Ábrahám u. 2.Tel.: 28/512-720, Fax: 28/422-784Magyarországi Mentk <strong>és</strong> Betegszállítók Országos Érdekvédelmi Egyesülete1024 Budapest, Margit krt. 43/45.Tel./fax: 315-2061Magyarországi Otthonápolási <strong>és</strong> Hospice Egyesület (MOHE)1013 Budapest, Krisztina tér 1.Tel./fax: 212-8433Magángyógyszer<strong>és</strong>zek Országos Szövetsége1134 Budapest, Huba u. 10.Tel.: 236-0974________________________________________ 141 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________Magyar Gyógyszer<strong>és</strong>zeti Társaság1085 Budapest, Gyulai P. u. 16. I/2.Tel.: 266-9395, Fax: 483-1465Magyar Ápolási Egyesület1074 Budapest, Alsóerdsor u. 7. II. 26.Tel.: 322-3450, Fax: 344-6808www.segelyhely.hu/korhaz-net/maeMagyar Védnk Egyesülete (MAVE)1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.Tel.: 472-0233, Fax: 239-1903www.mave.huMagyar Orvostudományi Társaságok <strong>és</strong> Egyesületek Szövetsége1051 Budapest, Nádor u. 36.Tel.: 312-3807, 311-6687, Fax: 383-7918www.motesz.huDoktoranduszok Országos Szövetsége1088 Budapest, Múzeum u. 17Hallgatói Információs KözpontTel: 411-5741www.phd.huFAKOOSZ - Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége2235 Mende, F u.6.Tel: (29) 438-011www.fakoosz.huKépviseleti, önkormányzati szervek:Magyar Országgyl<strong>és</strong> Eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Szociális Bizottsága1054, Budapest, Széchenyi rkp. 19.Telefon: 1/ 441-5101, Fax.: 1/ 441-5969Fvárosi Közgyl<strong>és</strong> Eg<strong>és</strong>zségügyi <strong>és</strong> Sportbizottsága1052 Budapest, Városház u. 9-11. III./363/ATel.: 327-1152 , Fax: 327-1860Eg<strong>és</strong>zségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ)1051 Budapest, Nádor u. 32.Tel.: 269-1235, Fax: 331-63-39Az eg<strong>és</strong>zségügyben tevékenyked legnagyobb civil, társadalmi szövetségek:Értelmi Fogyatékosok Szüleinek <strong>és</strong> SegítinekOrszágos Érdekvédelmi Egyesülete (ÉFOÉSZ)1051 Budapest, Október 6. u. 22.Tel/fax: 311-6415, 302-2660________________________________________ 142 ____________________________________________
_________________________ Magyarország <strong>eg<strong>és</strong>zségügye</strong> <strong>és</strong> <strong>szociális</strong> <strong>rendszere</strong> _________________________Lánc Eg<strong>és</strong>zségkárosodott Emberek Szervezeteinek Szövetsége1132 Budapest, Váci út 14. IV. 4.Tel/fax: 349-2716www.c3.hu/~lancMagyar Vakok <strong>és</strong> Gyengénlátók Országos Szövetsége1146 Budapest, Hermina út 47.Tel.:384-8440, 384-5028, Fax: 06-1/384-5028www.mvgyosz.huMagyar Vöröskereszt1051 Budapest, Arany János u. 31.Tel.:353-2888, 353-1386www.voroskereszt.huMagyar Máltai Szeretetszolgálat1033 Budapest, Miklós u. 32.Tel.: 388-8760, 388-8920www.mmszbp.huMozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége1032 Budapest, San Marco u. 76.Tel/fax: 388-8951, 388-5529www.meosz.huNagycsaládosok Országos Egyesülete1056 Budapest, Március 15. tér 8.Tel.:317-4904, Fax: 06-1/317-4563www.noe.huSiketek <strong>és</strong> Nagyothallók Országos Szövetsége1068 Budapest, Benczúr u. 21.Tel.: 351-0432, 351-0433, 351-0434, Fax: 06-1/342-1989www.sinosz.hu________________________________________ 143 ____________________________________________
Change language