magyarország egészségügye és szociális rendszere - ESKI

______________________ Magyarország egészségügye és szociális rendszere ______________________A népegészségügyi program egyik els számú beavatkozási területnek minsíti a dohányzás visszaszorítását,ezen belül kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy megelzzék a fiatalok rászokását.A kitzött cél a cigarettafogyasztás 8%-os csökkentése (1999-ben 2400 szál/év/f, EU: 1600) 2005-ig, a rendszeresen dohányzók arányának 6%-kal történ csökkentése 2010-ig.A dohányzás elleni harc egyik eszköze a dohánytermékek magas jövedéki adótartama, melynekszintjét az Európai Unióban irányelv határozza meg. A Kormány 2009-ig haladékot kapott ennekeléréséhez.4.4 AlkoholfogyasztásA mértéktelen alkoholfogyasztás, melyet régebben alkoholizmusnak, ma inkább a legelterjedtebbszenvedélybetegségek egyikének, alkoholbetegségnek mondanak, számos betegség kockázati tényezje,de következményeinek nem csupán egészségügyi, hanem társadalmi vonatkozásai is súlyosak,így jelentsen befolyásolja a társadalmi-családi kapcsolatokat, a munkaképességet, szerepe jelentsa balesetekben, valamint a bnözésben és az áldozattá válásban egyaránt. Az alkoholizmuselleni kormányzati lépések akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha elssorban a probléma társadalmioldalára koncentrálnak.A mértéktelen alkoholfogyasztás szerepe a krónikus májbetegségek és májzsugor kialakulásábanszinte kizárólagos, és jelents egyes légzszervi és agyérrendszeri megbetegedések, valamint aszájüreg és garat daganatai, a sérülések és mérgezések esetében, emeli a stroke (különösen a nkkörében) és az emlrák kockázatát, terhes n alkoholbetegsége pedig veszélyezteti a születendgyermek egészségét.Magyarország a kifejezetten sok alkoholt fogyasztó országok közé tartozik, ahol az alkoholizmussúlyos egészségügyi probléma. A mértéktelen alkoholfogyasztás miatti halálozás 2000-ben férfiakesetén több mint háromszorosa, nk esetén két és félszerese volt az Európai Unió átlagának. A nkhalálozása a férfiak halálozásának felét sem érte el. Pozitívumnak tekinthet, hogy az alkoholfogyasztásmiatti halálozás 1980-1995 közötti folyamatos emelkedését 1995 után szerény csökkenéskövette.Az OLEF2000 adatai szerint a férfiak 19,2%-a, a nk 5,1%-a nagyivó, de módszertani okok miatt atényleges adatok ennél valószínleg magasabbak. A nagyívók aránya férfiak esetén a középkorúak,nk esetén a fiatalok között a legmagasabb, 21,6%, illetve 6,4%. Az absztinencia mindkét nem eseténcsökken: míg a férfiak 10,1%-a, a nk 36,4%-a mondta azt, hogy soha nem ivott alkoholt, a fiatalférfiak esetén ez 8,2%-a, fiatal nk esetén 22,9%. Különösen jelents az absztinencia csökkenésea nk körében. Az 1990-es évtized egészében a legveszélyeztetettebb korosztály az 50-59 évesekcsoportja volt. Az évtized legjelentsebb pozitívuma, hogy 90-es évek második felében lényegesencsökkent a 30-39 évesek alkoholfogyasztása. Negatív jelenség viszont, hogy a középiskolások, különösena lányok körében ntt a fogyasztás. E jelenség nem magyar sajátosság. Nemzetközi összehasonlításbana középiskolások alkoholfogyasztása egyelre nem számít magasnak. Negatív jelenségtovábbá, hogy a problémás alkoholfogyasztás egyre fiatalabbakra jellemz. A legutóbbi kutatásokalapján (2001) új jelenség látszik kibontakozni: az 1980-as évtizeddel szemben az alkoholfogyasztásma kevésbé köthet egyértelmen a hátrányosabb társadalmi helyzetekhez. Egyre inkábbjelen van minden társadalmi rétegekben, összefüggéseiben sokkal inkább a „puhább” szociológiaimutatókkal válik mérhetvé, így az élet egyéb területein megmutatkozó elégedetlenséggel, kielégítetlenséggelstb.Az alkoholfogyasztás egyik legfontosabb mérszáma, az egy fre jutó mennyiség tekintetében (tisztaszeszre átszámítva) az 1980-as évtized adataihoz képest a 1990 után 2000-ig egyértelm a javulás,de ez nagyon is viszonylagos. 2001-ben az abszolút literben mért szeszesital-fogyasztás az elzévihez képest 12%-kal ntt, ami nagyobb részt a borfogyasztás, kisebb részben az égetett sze-______________________________________ 25__________________________________________