magyarország egészségügye és szociális rendszere - ESKI

______________________ Magyarország egészségügye és szociális rendszere ______________________3.2 MorbiditásA morbiditásra vonatkozó adatok az ellátórendszer (háziorvosi nyilvántartás, gondozóintézeti nyilvántartás,fekvbeteg szakellátás morbiditási adatai – KSH, Gyógyinfok) valamint reprezentatívfelmérések (2000-ben végzett reprezentatív Országos Lakossági Egészségfelmérés, OLEF2000,Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja hivatkozásai) adatain alapulnak.A morbiditási struktúrában a keringési rendszer betegségei jelents helyet foglalnak el hazánkban.2001-ben 439 ezer beteg került kórházi kezelésre e fcsoport betegségei miatt (a kórházi ápolásiesetek több mint 15 %-a).A magasvérnyomás-betegség az egyik leggyakoribb népbetegség. A háziorvosok morbiditási jelentéseiszerint a magas vérnyomás gyakorisága a 19 éven felüli férfiak körében 19,3%, a nknél pedig24,6% (2001). A hipertónia szövdményei, az agyi érbetegségek és az ischaemiás szívbetegség(ISZB) elfordulása is magas, az utóbbi a magyarországi halálozás meghatározója.Az ISZB miatt kórházban ápolt 35 éven felüliek betegszáma 2001-ben 116 199 f volt, arányuk 10ezer lakosra 209,7. Minden korcsoportban a férfiak megbetegedési aránya a nagyobb. Az agyi érbetegséggyakori az idsebb lakosság körében, a háziorvosok nyilvántartása szerint a 65-74 éves korcsoportbana férfiak 9,2%-ában, a nk 6,3%-ában fordul el. A fiatalabb (19-34 éves) életkorban jelentkezagyi érbetegségek a nk körében gyakoribbak, 35 éven felül azonban egyre növekszik aférfiak megbetegedési aránya.A háziorvosok és a házi gyermekorvosok nyilvántartásában 2001-ben több mint 470 ezer cukorbetegszerepelt, azaz a lakosság 4,6%-át érinti ez a betegség, amelynek prevalenciája az életkorelrehaladtával jelentsen növekszik. Népegészségügyi jelentségét csak fokozzák a betegségheztársuló, és az idsebbek között egyre súlyosabb szövdmények.1990 óta a gondozóintézetekben nyilvántartott nem tbc-s tüdbetegek száma több mint kétszereséreemelkedett (1990-ben 1712 és 2002-ben 4591 beteg jutott 100 ezer lakosra). A leggyakoribb idültlégzszervi betegség a tüdasztma, amely minden korosztályt érint, és kétharmad részben allergiáseredet. A tüdgondozókban 1990-ben 55,8 ezer, 2002-ben pedig 155,5 ezer tüdasztmás betegettartottak nyilván. Az új betegek száma háromszorosára ntt (1990-ben 5,6 ezer, 2002-ben 17,9 ezervolt). Az asztmások két harmada allergiás típusú betegségben szenved. A nyilvántartott és az új betegekszámának háromszoros növekedését valószínleg az is magyarázza, hogy az ellátórendszerérdekldése – nem utolsósorban a diagnosztikai lehetségek fejldésével összefüggésben – az utóbbiévtizedben fokozatosan e megbetegedés irányába fordult.A daganatos megbetegedések népegészségügyi szempontból alapvet betegségfcsoport, éventemintegy 65 ezer új rosszindulatú daganatos beteget fedeznek fel a bejelentésre kötelezett egészségügyiintézményekben. A 19-54 éves korban a nk körében jelentsen gyakoribbak a daganatos betegségek(emlrák, vastagbél, végbél daganatai, tüd daganatok), 55 éves kor felett pedig a férfiakrákos megbetegedése a gyakoribb (fleg a tüdrák miatt).Az emésztrendszeri betegségek közül az egyik leggyakoribb a gyomor- és nyombélfekély, a háziorvosokadatai szerint 2001-ben a 19 éven felüli férfiak 3,4%-a, a nk 2,6%-a szenvedett ebben akórban. A fekélybetegség, amely minden életkorban elfordulhat, a 45 éven felülieknél a leggyakoribb.A férfiak körében jóval gyakrabban fordul el, mint a nknél. A krónikus májbetegségek (flega cirrózis) miatti halálozás mellett, e betegségek elfordulási gyakorisága is magas. A háziorvosistatisztika alapján 2001-ben a 19 éven felüli férfiak körében a májbetegség elfordulása 10 ezerlakosra 319,3 f, a nk körében 134,6 f.______________________________________ 19__________________________________________