Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 37. sz. - EPA
17.11.2012 • Views
Share Embed Flag

Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 37. sz. - EPA

Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 37. sz. - EPA

Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 37. sz. - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
epa.oszk.hu

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

a franczia modor <strong>sz</strong>erint alkotott<br />

bnilat<br />

MALOMKÖVEKNEK<br />

Bliim János<br />

gőzmalom, malomkövek és árpakása-gyár-tulajdonostól<br />

456<br />

a valódi franczia<br />

KOVA-<br />

MALOM-KÖVEKNEK<br />

La fertéböl.<br />

Raktár<br />

KIiiin János<br />

BIDÁN.<br />

gőzmalom- tulajdonosnál<br />

Raktár Pesten: Geittner és Rausch uraknál, BUDÁN. fout 2-dik <strong>sz</strong>. alatt.<br />

Ti<strong>sz</strong>ta árak helyben Buda-Pesten ké<strong>sz</strong>pénzben. ] Eredeti gyári árak helyben Buda Pesttn, ké<strong>sz</strong>pénzben.<br />

1 pár 36" átmérőjű<br />

38"<br />

40"<br />

42"<br />

44"<br />

46"<br />

48"<br />

50"<br />

52"<br />

54"<br />

56"<br />

58"<br />

60"<br />

I. o<strong>sz</strong>t. II. o<strong>sz</strong>t.<br />

90 ft. 80 ft. 1 pár 36" vagy 95 Centiméter átmérőiü<br />

102 „ 92<br />

38" „ 100<br />

112 . 102 U 40" „<br />

120 , 110<br />

42" „<br />

130 120<br />

44" „<br />

140 130<br />

46" „<br />

150 . 140<br />

48" „<br />

160 l.'O<br />

50" „<br />

170 160<br />

52"<br />

180 170<br />

54"<br />

190 180<br />

56"<br />

200 190<br />

58"<br />

210 200<br />

60"<br />

J<br />

105<br />

111<br />

116<br />

121<br />

126<br />

181<br />

137<br />

142<br />

148<br />

153<br />

158<br />

550 frank.<br />

575<br />

600<br />

630<br />

670<br />

700<br />

780<br />

760<br />

780<br />

800<br />

880<br />

860<br />

890<br />

Levélbeli megrendeléseknél elöleges fizetésül minden pár malomkő után 50 ft. csatolandó.<br />

1252 (2-2)<br />

Kereskedelmi Akadémia.<br />

Az uj tanfolyam f. évi október 2-kán, a beiratás <strong>sz</strong>eptember 20-kán<br />

ve<strong>sz</strong>i kezdetét. — Levélbeli tudakozásokra posta fordultával kellő vála<strong>sz</strong> adatik.<br />

Személyes értekezésre az igazgatósági iroda naponkint reggeli 9—12<br />

és délutáni 3—5 óráig nyitva áll. Az esti tanfolyam kezdete október 12-kén.<br />

1865 ' Az igazgatóság.<br />

Kivonat a „Bukarester Allgemeine Deutsche Zeitung" <strong>1865.</strong> évi július<br />

18-iki <strong>sz</strong>ámából.<br />

Nyilvános kö<strong>sz</strong>önet<br />

Fáczányi Ármin oklev. gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> úrhoz, a fogpapir ké<strong>sz</strong>ítője<br />

és feltalálójához Pesten.<br />

Alulírott 50 eves korú vagyok, a gyermekségem óta <strong>sz</strong>üntelen a legi<strong>sz</strong>onyúbb fogfájásban<br />

<strong>sz</strong>envedvén, e's e tekintetben a legkinozottabb ember valók. Körülbelól három<br />

héttel ezelőtt a „Bukarester Zeitung"-ban hirdetett <strong>sz</strong>ert Fáezányi Ármin oklev.<br />

gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> úrtól (Pest, királyuteza 43. <strong>sz</strong>.) ámbár — az igazat megvallva — eleinte<br />

hihetlennek tet<strong>sz</strong>ett előttem , azonban mégis megkisérlettem, és bámulatos örömömre a<br />

48 óra óta folyvást irtóztatón kinzó fogfájásom egy<strong>sz</strong>erre meg<strong>sz</strong>űnt. Azóta ezen fogpapirból<br />

több <strong>sz</strong>envedőnek adtam ős egyetlenegy sem csalatko?ott, mindnyájánál a jótevő<br />

hatás pillanat alatt és kimaradhatlanul gyógyitó volt.<br />

A ki tudja, mi a fogfájás, az tudja megítélni, hogy a fájdalom e'leni csalhatlan<strong>sz</strong>er<br />

feltaláló'a valódi jótevője az emberiségnek, a kinek is ezennel legbensöbb hálámat nyilvánítom.<br />

- Plojest (Oláhor<strong>sz</strong>ág), július 18-án <strong>1865.</strong> Freiberger Henrik,<br />

phetogen-gyáros<br />

E fogpapir kapható PESTEN: Ifjabb dr. Wagner Dániel ur, nádorhoz czimzett<br />

gyógy<strong>sz</strong>ertárban, vácziuton. — Egresi Rezső gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> urnái, József-téren, <strong>sz</strong>.<br />

Istvánhoz ezimzett gyógytárban.— Formágyi Ferencz gyógys?., három korona-utczában<br />

az Isten anyjához czimzett gyógytárban, és a <strong>sz</strong>énatéren Sztupa György gyógy<strong>sz</strong>.<br />

magyar koronához czimzett gyógytárban.<br />

BUDÁN (várban): Bakats Sándor udvari gydgy<strong>sz</strong>. urnái, Wlaschek Ede gyógy<strong>sz</strong>.<br />

Kri<strong>sz</strong>tinavárosban. — Ó-BUDAN: Özvegy Majláthné as<strong>sz</strong>. gyógytárában. Továbbá a<br />

következendő gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> uraknál:<br />

Alsó-Lendva : Kiss Béla. — Aranyoí-Marófli: Simonides Theodor. — Arad:<br />

Ring Károly. — A<strong>sz</strong>ód: Sperlagh Józs. — Báan : Bartovits Istv. — Biija: Pollermann<br />

Fer. — Bártfán: Tirscher Manó. — Hátfa<strong>sz</strong>ék : PoósLaj. — Belgrád : Sekulits Theod.<br />

— Brassó (Erdély): Jekelins Nándor. — Usattza: Bentsáth József — Csernovitz :<br />

Schnirchlgn. — Debrerzen: Borsos Fer. — Eger: Ertinger Ign. — EpcrjfS: Schmidt<br />

Kár.— Érseknjvár: Fogd Sánd. — E<strong>sz</strong>ék: KarojlovitsM. — E<strong>sz</strong>tergom: Mayer Sánd.<br />

Fthér-Gyarmath : BalikaKar.— Felsó-Banya: Csau<strong>sz</strong> I-tv. - Gjergyó-Szt.-Miklós<br />

(Erdély): Szathmáry János. — Gyoma: Kremplitsch Lajos. — Győr: Németh Pál. —<br />

Igló: Fischer Gu<strong>sz</strong>t. — Kassán: E-chvig Ed., Quirsfeld Károly. — Kaposvár: Kégl<br />

Nándor. — Komarom : Schroidthauer Ant. — Körinöcz: Nemesek János. — Kolozsvár<br />

(Erdély): Engcl József. — Léva: Bolemann Ede. Liptó-Szt.-Miklós: Haluska<br />

P. — Lovas-Serény: Hei<strong>sz</strong>ler Gy. — Lúgos: Kronetter Ferencz. — Makó: Nagy Ad.<br />

Mezo-Csáth: Kéler Istv. — Miskolrz: B.ilogh Ist. - Módos: Jezovits Sig. - Mohács:<br />

Ráth Ferencz: Monor: Demtsa Sz — Nagy-Becskerek: Keller Ed. — JVagy-<br />

Mihály: Czibur Bért. — Nagy-Karoly : Jelinek Ign. Nagy-Kikinda. — Heuduschka<br />

Lip. IVagy-Kórös : Traxler fVer.cz. — Nagy<strong>sz</strong>ombat: Stanzel II. — Nagy-<br />

Szeben (Erdély): Thalmayer J. — Nagyvárad: Molnár József. — Naschiíz (Tótor<strong>sz</strong>.):<br />

Mernyik And. — Német-Palánka: Harlikovi s Károly. — Nyíregyház: Bertalan<br />

Pál. — N.Yitrn: Dr. Láng E. — Orosháza : Székán^Bjt. — Paks: Malatin<strong>sz</strong>ky<br />

Sánd.— Panrsova: Rauschau Ber. — Pécseit: Kuncz NÜnor. — Pozseg tHorvátor<strong>sz</strong>.):<br />

Csillagh Kár. — Pozsony: Heinrici Frid. — Privigye: Barsi Gu<strong>sz</strong>t. — Putnok:<br />

Szepessy János. — Ra.jecz: Hladny Mór. — Rima<strong>sz</strong>ombat: Hegedűs Lajos. —<br />

Rozsnyó: Pós Gy. — Sárbogárd : Tr<strong>sz</strong>tyán<strong>sz</strong>ky Károly. — Szarvas: Medvecr.ky<br />

Józs. — Szabadkán: Hoffbauer Vilm. — Szeged: Meák Gy. — Szeg<strong>sz</strong>árd : Brassay<br />

Mih. — Selmecz: Dimák Gy. — Sémiin : Wukomanovic Bas. — S. A. Ujhely: Horn<br />

J. — Székesfehérvar: Say Rezső. — SzenHz : ücsnyay Ant. Szentes: Ei<strong>sz</strong>dorfer<br />

Gu<strong>sz</strong>t. — Szigetvár: Salamon Gy. — Szirak: Telkcsy Iván. — Sopron: Lux Ferencz<br />

— Tata: Niertit Ferencz. — Temesvár: Pecher J. E. — Tolna. GrafT János. —<br />

Trentsehin : Simon. — Újvidék : Grossinger C. B. — Wág-Ujhely : Keller Ján. —<br />

"Varasdin (Horvátor<strong>sz</strong>.): Fodor Th. — Werschecz : Herczegh J. — We<strong>sz</strong>prém: Fexenczy<br />

Kár. — Világos: Hoffbauer Ad. — Vihnyén: Barsi Rezső. — Zágráb (Horvátor<strong>sz</strong>ág):<br />

Mittelbaeh Zsigmond. Zombor: Gallé Ém. 1250 (2-2)<br />

Ára egy egé<strong>sz</strong> csomagnak 1 ft. o. ért., egy '/» csomagnak 50 kr. o. ért.<br />

Szegények kapnak ezen <strong>sz</strong>erből a ké<strong>sz</strong>ítőtől minden időben ingyen.<br />

Blorn János,<br />

gőzmalom, malomkövek e's árpakása-gyár-tulajdonosa Budán<br />

Titkos<br />

BETEGSÉGEK,<br />

iijonnsn keletkezettek<br />

8 nap alatt<br />

minőségre nézve<br />

48 óra alatt<br />

meggy ógyittatnak<br />

dr. Fux J.<br />

23 év óta fenálló rendelési intézetében,<br />

anélkül, hogy a beteg foglalatosságában<br />

háborgattatnék.<br />

Rendel: d. u. 1 — 4 óráig.<br />

Ti<strong>sz</strong>teletdíjjal ellátott levelek a leggyorsabban<br />

e<strong>sz</strong>közöltetnek.<br />

Lakása: Király-utcza, 24. <strong>sz</strong>. a. 1-sö<br />

emelet 1193 (5—12)<br />

Tanuló-ifjak<br />

lakás és magyaros éle'mezés végett értesülhetnek<br />

folyó 1865-ik évi <strong>sz</strong>eptember<br />

20 ka után molnár-uteza 9-ik <strong>sz</strong>. jobbra<br />

1-ső ajtóira. 1280 (1) r<br />

Gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>i gyakornok<br />

kerestetik, ki 4—5 iskolát végzett, kedvező<br />

föltételek mellett Maleter Albert,,<br />

1275 (2—3) Jolsvára.<br />

JOEL EK KELLER<br />

a „jegyesekéhez czimzeti<br />

újonnan megnyitott<br />

vá<strong>sz</strong>on- és fehéráruk raktára<br />

Pesten, a bécsi utczában,<br />

ajánlja jól berendezett<br />

rumburgi, holland*, iriandi, kréa<strong>sz</strong>-, fonal- és<br />

<strong>sz</strong>ílcziai vá<strong>sz</strong>nak, 1242(6-6)<br />

a<strong>sz</strong>talneműéit-, kávés-, törülköző- és vá<strong>sz</strong>onzsehkendök-, a<strong>sz</strong>tal- é»<br />

ágyteritékek-, fehér és <strong>sz</strong>ínezett rsinvat és kanavá<strong>sz</strong>-, nanking-,<br />

j <strong>sz</strong>ínezett perkai-, mindenféle fehérneniüek , fehér és <strong>sz</strong>ínezett parkét-,<br />

pikét-<strong>sz</strong>oknyák- és teritők- és minden e <strong>sz</strong>akmába vágó ezikkékből<br />

álló ké<strong>sz</strong>letét a legjutányosbra <strong>sz</strong>aluit ár mellett.<br />

ezennel ti<strong>sz</strong>telettel tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy a nagyhid- 6a<br />

miatyánk-utcza <strong>sz</strong>ögletén ezelőtt fenállott<br />

PAPIR-RAKTÁRAT<br />

a nagyhid-utczai „fehér hajóhoz" czimzett 6-dik <strong>sz</strong>. a. házba tette át, és ajánlja<br />

jól rendezett tárát mindennemű<br />

W@~ papír- és irodai <strong>sz</strong>erekből. '&$<br />

Különös figyelembe ajánlja az igen dí<strong>sz</strong>esen kiállított<br />

levélpapírokat és látogatójegyeket<br />

bámulatos olcsó áron, u. m. :<br />

100 db. levéliv névvel vagy czimmel domború nyomásban . . . — ft. 50 kr.<br />

100 „ ugyanaz, boritékkal együtt di<strong>sz</strong>es tokban 1 ft. — kr.<br />

100 „ igen finom levéliv „ „ „ „ 1 ft. 35 kr.<br />

100 „ látogatójegy lithographirozva dupla lakpapiron . . . — ft. 80 kr.<br />

100 „ „ domború nyomással ,, . . . — ft. 80 kr.<br />

írásbeli megbízások, az ö<strong>sz</strong>let beküldése vagy postai utánvét mellett legpontosabban<br />

és legjobban teljesittetnek. 1216 (4 - 0)<br />

Víz által légzárolt <strong>sz</strong>oba-ür<strong>sz</strong>ékek, t<br />

letesen elráratik, darabja 5- 8 ft., kettős zárral, csinos <strong>sz</strong>erkezetű 15 ft.<br />

f me ' v m i n( l en árnyék<strong>sz</strong>ékhez alkalmazható, s mely által a légvonal és<br />

bűz tökéletesen eltávolittatik, darabja 10 ft.<br />

E két tárgy királyi <strong>sz</strong>abadalommal láttatott el. M<br />

Ezer<strong>sz</strong>eresen megpróbált, általam feltalált és <strong>sz</strong>abadalmazott<br />

OílÁliOtílií melyek alkalmazása által a füst a konyhából és<br />

jUILl£Xl'(/il9 lakhelyiségekböl nyomtalanul eltűnik, dbjalüft.<br />

A pakolásért darabonkint ládával együtt 1 ft. <strong>sz</strong>ámittatik.<br />

Felnőttek <strong>sz</strong>ámára ffirdfikádak 13 — 15 ft., liozlefözesek s más egyéb érezmunkálatok<br />

uj s régibb épületekre a.legjutányosb áron <strong>sz</strong>ámittatnak, s még a legcsekélyebb<br />

tárgyak is kijavitás végett elfogadtatunk. 1245 (3—6)<br />

MIKSITS KÁROLY,<br />

bádogos-mester.<br />

RAKTÁRA: rózsatér 2-ik <strong>sz</strong>ám, a városháza mögött-<br />

Kiadó-tulajdonos Hfckenant Gu<strong>sz</strong>táv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-uteza 4-ik <strong>sz</strong>ám alatt).<br />

37-ik <strong>sz</strong>ám<br />

Pest, <strong>sz</strong>eptember 10-én <strong>1865.</strong><br />

Tizenkettedik <strong>évf</strong>olyam.<br />

Előfizetési föltételek 1865-dik évre: a <strong>Vasárnapi</strong> Ujsás; és Politikai Újdonságok együtt: Egé<strong>sz</strong> évre 10 ft. - Fél évre 5 ft.<br />

Csupán <strong>Vasárnapi</strong> Ujsá& : Egé<strong>sz</strong> évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csnpán Politikai Újdonságok : Egé<strong>sz</strong> évre 6 ft. Fél évre 3 ft.<br />

SV* Hirdetési dijak, a <strong>Vasárnapi</strong> Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve: Egy, négy<strong>sz</strong>er hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egy<strong>sz</strong>eri igtatisnál 10 krba;<br />

három<strong>sz</strong>or- vagy több<strong>sz</strong>öri igtatásnál csak 7 krba <strong>sz</strong>ámittatik. - Külföldre nézve kiadó-hivatalunk <strong>sz</strong>ámára hirdetme'nyeket elfogad, Hamburg és A Ilonában: Haasenstein és Voglcr. - M..Frankfurtb«n:<br />

•tto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Béesben: Oppelik Alajos, - és Pesten: a kerté<strong>sz</strong>-gazdá<strong>sz</strong>ati ügynökség is. József-tér, 14 »z. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 tijkr.<br />

Kég ismert törekvése az a <strong>Vasárnapi</strong><br />

Újságnak, hogy, a mennyire lehet, minden<br />

o<strong>sz</strong>tály, életpálya s munkakör érdemes képviselőivel<br />

iparkodik gazdagítani arczképcsarnokát.<br />

Talán nem egé<strong>sz</strong>en a mi hibánk,<br />

hogy a hazánkban oly fontos és tekintélyes<br />

bányá<strong>sz</strong>ati és hutá<strong>sz</strong>ati <strong>sz</strong>ak, képeink hos<strong>sz</strong>ú<br />

sorában alig van képviselve, s azon egy két<br />

jeles férfiú, kiknek méltatása eddig lapunkban<br />

megjelent, inkább igazgatói és kereskedelmi,<br />

mint technikai érdemmel bir. Itt az<br />

ideje, hogy e térre is fordítsuk figyelmünket.<br />

Az is régi <strong>sz</strong>okásai közé tartozik e<br />

lapnak, hogy kiváló figyelemmel<br />

viseltetik oly férfiak iránt,<br />

kik külföldről be<strong>sz</strong>ármazva,<br />

itt nem csak hogy az élősdi<br />

ál-czivilizátorok <strong>sz</strong>erepét nem<br />

ját<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ák, hanem ti<strong>sz</strong>tességes<br />

<strong>sz</strong>ellemi vagy anyagi töke birtokában,<br />

munka és fáradság<br />

után keresik nem csak a maguk<br />

kenyerét, hanem uj keresetforrások<br />

felfedezése s ha<strong>sz</strong>nálata<br />

által mások boldogulását<br />

s a hazai közérdekek emelkedését<br />

is előmozdítják, s kik<br />

azután, ha áldás kisérte fáradozásaikat,<br />

hütelenül nem fordítanak<br />

nekünk ismét hátat, hanem<br />

jó és balsorsban uj hazájok<br />

ügyéhez csatlakozva, annak<br />

minden körülmények között hü<br />

polgárai maradnak. Hazánk<br />

minden ré<strong>sz</strong>ében nagy <strong>sz</strong>ámmal<br />

találhatók az ily becsülésre<br />

méltó indigenák, kiknek érdeke<br />

a mienkkel teljesen ös<strong>sz</strong>eforrt s<br />

kiknek már első nemzedéke is<br />

gyakran még csak idegen hangzású<br />

neve által különbözik a<br />

telivér belfölditől.<br />

Ez előzmények után bizton<br />

hozzáláthatunk a mai képünk<br />

tárgyául fölvett érdemes férfiú<br />

ismertetéséhez.<br />

Müller János, a kiről <strong>sz</strong>ólani akarunk, a<br />

hazánkba költözött azon külföldiek egyike,<br />

kiket hazai iparunk fejlődése történetében<br />

az elsők sorába fog kelleni iktatni. Nemcsak<br />

tudományosan müveit, értelmes és <strong>sz</strong>abadon<br />

gondolkodó férfiú ő, hanem e hazának hü fia<br />

is lett, melynek nem egy fontos <strong>sz</strong>olgálatot<br />

M fi 11 e r János.<br />

tett, még akkor is, midőn az — ve<strong>sz</strong>élylyel<br />

járt.<br />

Müller Jánosnak a felső-magyaror<strong>sz</strong>ági<br />

vasgyártás kifejlésében s felvirágzásában<br />

legnagyobb érdeme van. A magyar termé<strong>sz</strong>etvizsgálők,<br />

kik jövő évben Rima<strong>sz</strong>ombatban<br />

fogják tartani ös<strong>sz</strong>ejövetelöket s hihetőleg<br />

a felsövidéki gyártelepek megtekintésére<br />

is fognak időt <strong>sz</strong>entelhetni, reméljük, bő<br />

alkalmat fognak találni, a vasipar kiterjedésével<br />

s a gyártás tökélyével is megismerkedni<br />

azon helyeken, melyek e <strong>sz</strong>akférfiú<br />

hatásának jótékony eredményeit tanúsítják.<br />

MÜLLER JÁNOS.<br />

Müller János 1810-ben <strong>sz</strong>ületett egy<br />

Lemberg melletti helységben Gallicziában,<br />

hova német eredetű családja II. József csá<strong>sz</strong>ár<br />

idejében Würtembergböl költözött be.<br />

Az alsóbb és reáliskolákat Lembergben végezvén<br />

be, technikai tanulmányainak folytatása<br />

végett a bécsi polytechnikumba ment,<br />

hol kitűnően végzé a tanfolyamot. Még<br />

tanulmányi évei folytán mérnöki meghívást<br />

kapott a Bánságba, hogy a Karansebes melletti<br />

Ferdinándhegyi vasgyárat berendezze<br />

s megindítsa. Mihelyt tanulmányait befejezte,<br />

e meghívást azonnal elfogadá s megmegbizását<br />

legjobb sikerrel teljesité. E gyár<br />

most a brassói vasgyári társulat tulajdona<br />

s ma is teljes működésben van.<br />

Családi vi<strong>sz</strong>onyai azonban arra kény<strong>sz</strong>eriték,<br />

hogy e gyártól csakhamar elváljon s<br />

hazájába vis<strong>sz</strong>asiessen. Lembergben letevén<br />

az államvizsgákat, mint mérnök három évet<br />

töltött állam<strong>sz</strong>olgálatban. Ekkor<br />

történt, hogy a Szepesség<br />

egyik elsőrangú iparosával, a<br />

közti<strong>sz</strong>teletben állott Trangous<br />

Lajos oyug. kapitánynyal megismerkedett.<br />

Ez utóbbi nagy<br />

tevékenységű és áldozni ké<strong>sz</strong><br />

hazánkfia meggyőződvén Müller<br />

<strong>sz</strong>éles ismereteiről és <strong>sz</strong>akképességéröl,<br />

ezt csakhamar rábírta,<br />

hogy Selmeczre jöjjön át<br />

s az ottani bányá<strong>sz</strong>akademián a<br />

tanfolyamot az ő költségén elvégezze.<br />

Müller egy év alatt végezte<br />

az egé<strong>sz</strong> tanfolyamot s<br />

dicséretesen kiállotta a vizsgákat.<br />

Ezen év alatt történt, hogy<br />

Müller, felsőbb megbízatás következtében,<br />

az egj'kori főkamara-gróf,<br />

Drevenyák által hátrahagyott<br />

nagyhírű ásványgyüjteményt<br />

is rendezte.<br />

Selmeczről vis<strong>sz</strong>atérve, Müller<br />

a Gömör- és Szepesmegye<br />

határán elnyúló vadregényes<br />

<strong>sz</strong>traczenai (buvópataki) völgybe<br />

jutott s az ottani vasgyárakban,<br />

melyeket akkor Trangous kapitány<br />

birt bérben, igazgatói állomást<br />

nyert. E gyárakat rövid<br />

idö alatt oly sikerdus lendületre<br />

hozta, hogy a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>éd vidéken<br />

kiterjedt vasgyári telepeket biró<br />

Koburg-Koháry herczeg mindent elkövetett<br />

e <strong>sz</strong>akember megnyerésére. Nem sokára<br />

át is vette a herczeg kápo<strong>sz</strong>tafalvi és<br />

<strong>sz</strong>traczenai gyárainak önálló vezetését. E<br />

mellett mint hutá<strong>sz</strong>ati mérnök ő intézte s<br />

vezette Koburg herczeg <strong>sz</strong>ámos uj vagy<br />

megújított gyárának építését s béren d

sét. N agy obb<strong>sz</strong>erü müvei közül legyen megemlítve<br />

itt a hengermü-huta Pohorellán, a frisselö<br />

és hengermű-huta Svabolkán, a gépmügyár<br />

Pohorellán, a kohók Sztraczenán, a hámorok<br />

Kápo<strong>sz</strong>tafalván stb., a hozzátartozó<br />

lakházakkal együtt. Ezen idő alatt rendezé<br />

be a nagy<strong>sz</strong>erű krompachi vasgyárat is,<br />

továbbá a mi<strong>sz</strong>lokai vasgyárat s kohót<br />

(Abaujban).<br />

Mi alatt e gyármüvek egymás után kiemelkedtek,<br />

Koburg herczeg által megbízva<br />

több izben tett nagyobb utazásokat Au<strong>sz</strong>triában,<br />

Németor<strong>sz</strong>ágban, Belgiumban, Franczia-<br />

és Angolor<strong>sz</strong>ágban, oly czélból, hogy az<br />

ottani ipartelepek vi<strong>sz</strong>onyaival s berendezésével<br />

közelebbről megismerkedjék. Az 1855<br />

évi párisi világkiállításnál a fémek (metallumok)<br />

megbirálására kinevezett jury tagjává<br />

is vála<strong>sz</strong>tatott.<br />

Magánvi<strong>sz</strong>onyai később ugy hozták magukkal,<br />

hogy Koburg herczeg <strong>sz</strong>olgálatából<br />

kilépett, azonban mint magán mérnök még<br />

most is működik a herczeg birtokain. — A<br />

vasgyáripar körül tanúsított nagy elfoglalt<br />

sága mellett, még elég időt nyert arra is,<br />

hogy a Kassa és Csány vidékén életbeléptetett<br />

és sikeresen működő műm almok tervezetét<br />

is ö ké<strong>sz</strong>ité, s a malmok és raktárak<br />

építését s belső <strong>sz</strong>erkezetét vezette. Jelenleg<br />

Müller János mindennemű iparvállalatokba<br />

tartozó tervek ké<strong>sz</strong>ítésével foglalkozik s<br />

minden oldalról <strong>sz</strong>ámos megbízásnak örvend.<br />

Többi között egy malomkő-ré<strong>sz</strong>vényes<br />

társulat megalakításán fáradozik s remélhető,<br />

hogy e hazánkra nézve oly fontos kereskedelmi<br />

és iparágat, <strong>sz</strong>akismereteinek<br />

segélyével elébb utóbb érvényre fogja jut<br />

tatni.<br />

Azonban, mint fentebb mondottuk, Mül<br />

ler fő érdeme a felsömagyaror<strong>sz</strong>ági vasgyártás<br />

kifejle<strong>sz</strong>tésében áll. A nyersvas ké<strong>sz</strong>ítésének<br />

legnagyobb lendületet adott a melegített<br />

levegővel való olva<strong>sz</strong>tás és czél<strong>sz</strong>erübb<br />

fuvó<strong>sz</strong>erek alkalmazása által. A kovácsolt<br />

vagy rudvas ké<strong>sz</strong>ítését pedig az úgynevezett<br />

„frisselés" által javította meg, melyet<br />

ö Francziaor<strong>sz</strong>ágban tanult s mire az itthoni<br />

munkásokat sajátkezüleg tanította be.<br />

A Garamvölgyében ö állította fel az or<strong>sz</strong>ágban<br />

első nagy<strong>sz</strong>erű gyalugépet. De<br />

képzettségének s gyakorlati tudományának<br />

legfényesebb bizonyítéka a <strong>sz</strong>epesmegyei<br />

krompachi vasgyár, mely 1844-ig alig tengett<br />

s midőn ekkor Trangous kapitány birtoka<br />

lett, Müller egy pár év alatt az or<strong>sz</strong>ág<br />

legjelesebb gyárainak <strong>sz</strong>ínvonalára emelte,<br />

hol most többi között oly jeles gőzgépek<br />

ké<strong>sz</strong>ülnek, hogy a külföldiekkel is dicséretesen<br />

kiállják a versenyt. Végre alig van<br />

Felső-Magyaror<strong>sz</strong>ágon vasgyár, mely Müller<br />

János tanácsát egy vagy más tárgyban<br />

igénybe ne vette volna.<br />

Barna Péter*)<br />

(Ballada).<br />

Tárcsái diófa — leveles árnyéka,<br />

Róz-íából, <strong>sz</strong>egfűből kedves a bokréta;<br />

Románné két lánya köti bokrétába,<br />

Szegény Barna Péter pörge kalapjára. \<br />

Zöld erdő zugása, vadgalamb <strong>sz</strong>ólása:<br />

Szegény Barna Péter <strong>sz</strong>ája mosolygása;<br />

Egyiket <strong>sz</strong>ereti édes öleléssel,<br />

Másikat <strong>sz</strong>ereti <strong>sz</strong>ive <strong>sz</strong>erelmével:<br />

„Mariskám, Mariskám, te vagy a galambom!<br />

Juliska nénédnek soha meg 8e mondom;<br />

De ha ölelgetem, ne herva<strong>sz</strong><strong>sz</strong>on bánat:<br />

Meg nem haragítom mostoha anyádat."<br />

*) Az aláhúzott sorok Thaly Kálmán „Régi magyar<br />

vitézi énekek és elegyes dalok" czimii versgyűjteményéből<br />

vannak kiírva, ugyancsak Karna Péterről <strong>sz</strong>óló népdalból.<br />

(Lást: II. k 393 1) Barna Péter úgynevezett <strong>sz</strong>egény legény<br />

volt. Cs. O.<br />

458<br />

Diófa mellékén rózsabokor ága,<br />

A <strong>sz</strong>őke Juliska lepihen alája,<br />

Lepihen alája, köti bokrétába —<br />

Szegény Barna Pétert beh ha<strong>sz</strong>talan' várja:<br />

„Megállj, Barna Péter! bizony még megbánod,<br />

Hogy <strong>sz</strong>erelmes <strong>sz</strong>ivem hervadásra <strong>sz</strong>ánod;<br />

Herva<strong>sz</strong><strong>sz</strong>on el téged a vármegye háza,<br />

zép ékes termeted' hogy a <strong>sz</strong>él lógázza !<br />

Megállj, Maris, megállj . . . átkozott a lelked!<br />

Te csaltad el tőlem, bánatom nevelted . . .<br />

A mit én siratok, te is megsirassad,<br />

Ha enyém nem lehet, te se csókolgassad."<br />

Szegény Barna Péter a lovát itatja,<br />

Románné két lánya jó ebédre várja,<br />

Várja kápo<strong>sz</strong>tára, mézes pálinkára —<br />

Tizenkét pandúrnak hogy' esett tudtára?<br />

Mikor hadnagy uram a lovát nyergeli,<br />

Péter a Juliskát akkor ölelgeti;<br />

Mire hadnagy uram az udvarra ugrat,<br />

Juliska bo<strong>sz</strong>uja csókokban elfuladt:<br />

„Hamar, édes Petim, hamar a kamrába! . . .<br />

Elrejt a <strong>sz</strong>erelem város bo<strong>sz</strong>ujára."<br />

Behozzák a kancsót, kivi<strong>sz</strong>ik a tálat. . .<br />

„Édes Julcsa lelkem! ki mulatott nálad?<br />

Abrakot lovamnak, csókot <strong>sz</strong>emélyemnek!<br />

Jó meleg vacsorát a legénységemnek!"<br />

Odaborul Julcsa a hadnagy vállára,<br />

Kipirul a csóktól halovány orczája.<br />

Leáldozik a nap a felleges égrül,<br />

Lankadoz a hadnagy <strong>sz</strong>erelem tüzétül,<br />

Szerelem tüzének édes melegsége:<br />

Szép <strong>sz</strong>őke kis leány ringató be<strong>sz</strong>éde.<br />

Míg itt benn Julcsát a hadnagy csókolgatja,<br />

Maris a konyhában csak ezt dudolgatja:<br />

„Ujjamon gyűrűje, a <strong>sz</strong>ivemet várja,<br />

Az én galambomnak én vagyok a párja."<br />

Jaj, minek dalolja? Kivilágositja,<br />

Csak a <strong>sz</strong>egény Julcsa <strong>sz</strong>ivét <strong>sz</strong>omoritja,<br />

Szivét <strong>sz</strong>omoritja, vérét háborítja —<br />

Re<strong>sz</strong>kető kezével már a kamrát nyitja:<br />

„Ide a kötelet . . . hozzátok a vasat!<br />

Fogjátok, vigyétek.... a <strong>sz</strong>ivem meghasad!"...<br />

A pu<strong>sz</strong>tai csárda most borult be gyá<strong>sz</strong>ba,<br />

Szegény Barna Péter most esett rabságba.<br />

... Az acsádi pu<strong>sz</strong>tán <strong>sz</strong>omorú ítélet . . .<br />

Szegény Barna Péter ott a halálé lett.<br />

Tárcsái diófa — elsárgul a zöldje . . .<br />

A Románné háza: siralomnak völgye.<br />

A barna Mariska talpig feketében,<br />

Fekete búbánat <strong>sz</strong>erető <strong>sz</strong>ivében.<br />

Ti<strong>sz</strong>ta hű <strong>sz</strong>erelmét csendesen siratja,<br />

Az a jó Úristen meg is viga<strong>sz</strong>talja.<br />

A <strong>sz</strong>őke Julisnak nevetős orczája,<br />

Selyempuha haját a <strong>sz</strong>él megku<strong>sz</strong>álja,<br />

El<strong>sz</strong>alad világgá, árnyékát kergeti . . .<br />

Az a jó Úristen majd megpihenteti!<br />

Csengéi Gu<strong>sz</strong>táv.<br />

A franczia lnstitut.<br />

(Tudós társaság )<br />

(Vége)<br />

Az ös<strong>sz</strong>es lnstitut <strong>sz</strong>ervezetéről már <strong>sz</strong>ólottunk;<br />

hátravan, hogy az egyes akadémiákat<br />

röviden leírjuk.<br />

Legelső ezek között, korra és tekintélyre<br />

nézve egyaránt, a franczia akadémia (académie<br />

franchise), mely a nyelv müvelése<br />

végett alapittatott s melybe csak azon írók<br />

vétetnek fel, kiknek munkái forma tekintetében<br />

is kitűnők. Tagjainak <strong>sz</strong>áma negyven,<br />

a negyven halhatlanok mint tréfásan, a<br />

negyvenek mint komolyan mondani <strong>sz</strong>okás.<br />

Kar<strong>sz</strong>éken ülvén mindenik, a kar<strong>sz</strong>ék <strong>sz</strong>ó a<br />

tagság helyett is ha<strong>sz</strong>náltatik. Francziaor<strong>sz</strong>ág<br />

legjelesb írói ezen akadémiának tagjai:<br />

Villemain, Lamartine, Cousin, Dupin, Thiers,<br />

Guizot, Victor Hugó, Saint-Marc-Girardin,<br />

Sainte Beuve, Nisard, Montalembert, Berryer,<br />

Dupanloup, Ponsard,Augier, Sandeau,<br />

Feuillet stb. Az első, egy<strong>sz</strong>ersmind legrégibb<br />

tag, Villemain, az akadémia Örökös titkára.<br />

Berryer és Dufaure nyilván nem irataik, de<br />

<strong>sz</strong>ónoki müveikért vála<strong>sz</strong>tattak meg, az<br />

ékesen-<strong>sz</strong>ólás nem kevesbbé érdemelvén meg<br />

a kitüntetést mint az ékesen-irás. A franczia<br />

akadémiának kebelében csupán egy állandó<br />

bizottmány létez : a franczia nyelv történeti<br />

<strong>sz</strong>ótáráé. Elnöke ezen akadémiának igazgató<br />

nevet visel, a ki a kanczellárnak nevezett<br />

alelnökkel együtt csak három hónapra vála<strong>sz</strong>tatik<br />

a miatt, mert az uj tagoknak be<strong>sz</strong>édére<br />

be<strong>sz</strong>éddel kellvén vála<strong>sz</strong>olnia, igen<br />

meggyülhetne a baja, hogyha, hos<strong>sz</strong>abb<br />

ideig viselvén hivatalát, több izben kellene<br />

<strong>sz</strong>ónokolnia. Mert nem csekély feladat ám<br />

valamint az uj tag bekö<strong>sz</strong>öntője, ugy az<br />

igazgató vála<strong>sz</strong>a. Az ékesen <strong>sz</strong>ólás vagy<br />

legalább irás fökötelességök lévén, a be<strong>sz</strong>éd<br />

elké<strong>sz</strong>ítése munkába és időbe kerül. Már<br />

fölebb mondók, hogy a <strong>sz</strong>ékfoglaló be<strong>sz</strong>éd<br />

<strong>sz</strong>ükségképen az előd dicséretét (éloge) foglalja<br />

magában, mi ha ellenkező párthoz<br />

vagy iskolához tartozott, igen kényes feladat,<br />

s min olyankor, a hallgatóknak is nagy<br />

előnyére, csak ugy segit a <strong>sz</strong>ánandó utód,<br />

hogy az előadandó életen röviden átsikamolva,<br />

valamely <strong>sz</strong>épirodalmi kérdést vála<strong>sz</strong>t<br />

fejtegetése tárgyául.<br />

A feliratok és <strong>sz</strong>épirodalom akadémiájának<br />

negyven rendes és tiz <strong>sz</strong>abad tagja,<br />

azután nyolcz külföldi társa és ötven levelezője<br />

van. A rendes tagok között találjuk<br />

Guizot és Villemain urakon kivül, kik a<br />

franczia akadémiának is tagjai, Littré, Mohi,<br />

Laboulaye,Renier,Egger,Longpérier,Maury,<br />

I Renan urakat; a <strong>sz</strong>abad tagok között a nem<br />

| kevesbbé búvárkodásai, mint fejedelmi bökei<br />

züsége és a tudomány embereinek pártolá-<br />

; sáról hires Luynes herczeg neve di<strong>sz</strong>lik.<br />

' Külföldi társak többi között Boeck, Bopp és<br />

Pertz Berlinből, Welcker Bonnból. Levelezők:<br />

Rawlinson és Layard Londonból, Lep-<br />

sius, Mommsen Berlinből, stb. Egy bécsi<br />

tudóst is találunk közöttök, ez Wolf Ferdinánd.<br />

Ezen akadémia titkára Guigniaut. Külön<br />

bizottmányai a következők: a feliratok és<br />

érmek, az irodalmi (történeti) dolgozatok, a<br />

régiségek s végre az athenei franczia iskola<br />

bizottmánya. A régiségek bizottmánya a<br />

régiségek őrzésével is meg van bizva, e végett,<br />

valamint a kivánt adatok meg<strong>sz</strong>erzése<br />

végett a megyefönökökkel érintkezvén. Az<br />

athenei iskola bizottmánya a görög fővárosban<br />

levő régé<strong>sz</strong>i iskola tagjainak programmot<br />

<strong>sz</strong>ab meg s munkálatairól jelentést te<strong>sz</strong><br />

a (közoktatási) mini<strong>sz</strong>ternek.<br />

A reál, vagy mint itt az illető tudósok<br />

elbizakodása miatt röviden, per eminentiam<br />

mondani <strong>sz</strong>okás, a tudományok akadémiája<br />

két o<strong>sz</strong>tályra <strong>sz</strong>akad : a mathematíkai és a<br />

termé<strong>sz</strong>eti tudományokéra<br />

! A mathematíkai tudományok akadémiaijának<br />

öt <strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>a van: a mértani, agéptani,<br />

a csillagá<strong>sz</strong>ati, aföldiratiés hajókázási, s az<br />

átalános physikai. Mindeniknek hat tagja<br />

van, kivéve a földirati és hajózásit, mely<br />

eddigelé csak hárommal bir, de, mint <strong>sz</strong>óban<br />

van, <strong>sz</strong>intén hatra ki fog egé<strong>sz</strong>ittetni. A tagok<br />

között ott találjuk Dupin Károly, Morin<br />

tbk, Mathieu, Liouville, Le Verrier, Faye,<br />

Delaunay, Babinet neveit.<br />

A physikai tudományok o<strong>sz</strong>tálya hat <strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong>t,<br />

<strong>sz</strong>ámlál: vegytan, ásványtan, növénytan,<br />

mezei gazdaság, boncz- és állattan s<br />

végre orvostan és sebé<strong>sz</strong>et, hat-hat taggal<br />

mindenik. A vegyé<strong>sz</strong>ek között Chevreul,<br />

Dumas. Pelouze, Regnault; a mineralogok<br />

között Archiac, a két Sainte-ClaireDeville<br />

és Pasteur; a botanikusok között Brongniart;<br />

a mezei gazdák között Payen, Decaine,<br />

Peligot; a boncztan és zoológia emberei között<br />

Milne-Edwards, Coste , Quatrefages;<br />

végre az orvosok és sebé<strong>sz</strong>ek között Andsal,<br />

Velpeau, Bemard neve foglaltatik. A két<br />

o<strong>sz</strong>tálynak két örökös titkára is van: egyik<br />

Élie de Beaumont, a másik az elaggott<br />

Flourens, ki helyett már más vi<strong>sz</strong>i tettleg a<br />

hivatalt.<br />

A tiz <strong>sz</strong>abad tagok között Vaillant tábornokot,<br />

s a nyolcz külföldi társ között<br />

Faraday, Herschel, Liebig urakat találjuk.<br />

A levs-lezők hasonlóan <strong>sz</strong>akok <strong>sz</strong>erint<br />

vannak felo<strong>sz</strong>tva. Demidoff herczeg, a közelebb<br />

gyá<strong>sz</strong>os véget ért Fitz-Roy tengem agy,<br />

Mateucci, Magnus (Berlin), Bunsen (Heidelberg),<br />

Agassiz (É<strong>sz</strong>ak-Amerika), Virchow<br />

(Berlin) átalában ismeretesek ezek között.<br />

Bizottmánya ezen akadémiának nincsen,<br />

de van egy gyüjtemény-öre.<br />

A <strong>sz</strong>épmüvé<strong>sz</strong>etek akadémiája öt <strong>sz</strong>akból<br />

áll : festé<strong>sz</strong>et, <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>at, építé<strong>sz</strong>et, vésés<br />

és zene<strong>sz</strong>erzés. Rendes tagjainak <strong>sz</strong>áma<br />

negyven, a <strong>sz</strong>abadoké 10, a külföldi társaké<br />

<strong>sz</strong>intannyi. A rendes tagokból a festé<strong>sz</strong>etre<br />

14, a <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>atra 8, az építé<strong>sz</strong>etre 8, a vé<br />

sésre4, a zenére 6 esik A festők között leghíresebbek<br />

: Ingrés, egy<strong>sz</strong>ersmind <strong>sz</strong>enátor,<br />

Schnetz, a franczia iskolának Rómában igazgatója,<br />

Cogniet, Róbert Fleury, Meissonier,<br />

Cabanel, Hesse és Lehmann. A <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>ok<br />

közt ott áll Nanteuil, Dumont neve; az építé<strong>sz</strong>ek<br />

között Duban, Le Bas, Lefuel; a vésők<br />

között Forster, Gatteaut, Martinét; s<br />

végre a zene<strong>sz</strong>erzők között Auber, Thomas<br />

és Berlioz. Beulé az akadémia titkára. Szabad<br />

tagok többi közt Nieuwerkerke, Napo<br />

leon József Károly herczeg, és Fould, mint<br />

müértő. Külföldi társak: Rossini, Cornelius,<br />

Mercadante, Kaulbach, Verdi. A magyar<br />

akadémia palotájának építője Stüler is ezek<br />

közé tartozott. — A levelezők ré<strong>sz</strong>int be<br />

vannak o<strong>sz</strong>tva az o<strong>sz</strong>tályokba (14 a festők,<br />

8 a <strong>sz</strong>obrá<strong>sz</strong>ok, 8 az építé<strong>sz</strong>ek, 4 a vésnökök<br />

és 6 a zene<strong>sz</strong>erzőkébe), ré<strong>sz</strong>int <strong>sz</strong>abadok (ez<br />

utóbbiak tizen vannak). Flotow és Dietrichstein<br />

Móricz gr. (régé<strong>sz</strong>) Bécsből, amaz zeneo<strong>sz</strong>tálybeli,<br />

emez <strong>sz</strong>abad tag. Ezen akadémiának<br />

van egy bizottmánya, a <strong>sz</strong>épművé<strong>sz</strong>eti<br />

<strong>sz</strong>ótáré, mely öt tagból s a titkárból áll.<br />

Az erkölcsi és politikai tudományok akadémiája<br />

hat o<strong>sz</strong>tályra o<strong>sz</strong>lik, u. m.: l) bölcsé<strong>sz</strong>et<br />

; 2) erkölcstan ; 3) törvényhozás,<br />

közjog és törvénykezés (jurisprudence);<br />

4) közgazdaság és statstika; 5) egyetemes<br />

és bölcseimi történet; és 6) politika, közigazgatás<br />

és pénzügy. A bölcsé<strong>sz</strong>eti <strong>sz</strong>akban<br />

találjuk Cousin-t; az t-rkölcstaniban Jules<br />

Simon-t; a törvényhozásiban Dupin, Troplong,<br />

Hélie (Faustin) urakat; a közgazdaságiban<br />

Michel Chevalier, Passy (Hippolyte),<br />

Wolowski, Lavergne (Léonce) neveit; a tör-<br />

' ténelmiben Guizot, Michelet, Thiers, Thierry,<br />

végre az utolsó <strong>sz</strong>akban Audiffret, Cormenin,<br />

Parieu, Vuitry, Baudrillart urakat. Titkár:<br />

Mignet. Van hat <strong>sz</strong>abad akadémikus is, közt<br />

ök Moreau de Jonnés, Odilon Barrot, Drouyn<br />

de Lhuys, meg hat külföldi társ, közöttök<br />

lord Brougham és Ranke. A levelezők <strong>sz</strong>intén<br />

<strong>sz</strong>akokba vannak beo<strong>sz</strong>tva; közöttök<br />

találjuk Mittermaier és Warnkönig, Quételef,<br />

Babbage, Mill (John Stuart), Roscher,<br />

Raumer, Bancroft, Rau, átalánosan ismert<br />

tudósokat. -<br />

A. tudományosság ébre<strong>sz</strong>tése s a jeles<br />

munkálatok jutalmazása végett <strong>sz</strong>ámos díj<br />

létezik az lnstitut rendelkezésére, nagylelkű<br />

pártfogók alapítása következtében*). Kettőt<br />

kivéve, valamennyi az egyes akadémiák<br />

rendelkezése alatt áll. Ama kettő, elő<strong>sz</strong>ör a<br />

hú<strong>sz</strong>ezer frankos (álladalmi), melyet kétévenkint<br />

felváltva, mindenik akadémia odaítél<br />

a <strong>sz</strong>akába vágó legjobb műnek; a másik<br />

a nyelvé<strong>sz</strong>eti, mely a legjobb egyeztető<br />

*) A leghíresebbek és dtfsabbak a Montyon, Gobert,<br />

Bordin-féle.<br />

459<br />

nyelvnyomozási munkának jár, akár kézirat<br />

legyen, akár nyomtatva, s melyet három<br />

külön akadémia tagjaiból álló bizottmány<br />

itél oda (a franczia, a feliratok s a reáltudományokéból).<br />

Áll e díj egy 1200 frankot<br />

érő arany-éremből.<br />

Nem akarjuk az egyes akadémiák min<br />

den dijait el>zámlálni, csupán némely kitünöbbeket<br />

emelünk ki, megjegyezve, hogy a<br />

<strong>sz</strong>akokra o<strong>sz</strong>tott akadémiákban mindenik<br />

<strong>sz</strong>aknak legalább egy, némelyiknek több<br />

dija van. így a franczia akadémia, mely<br />

többi között az ékesen<strong>sz</strong>ólás és a költé<strong>sz</strong>et,<br />

továbbá az erkölcsiséget előmozdító munkák<br />

<strong>sz</strong>ámára határoz dijakat (négy 3000 frankosat<br />

és három érmet), a Montyon által az<br />

erkölcsös cselekvények javára alapított dijakat<br />

o<strong>sz</strong>tja ki, öt<strong>sz</strong>áz frankostól három ezer<br />

frankosig *). Ez a legtöbb évi díjnak maximuma,<br />

de vannak öt—tiz éviek s ezek között<br />

ötezer frankosak, nem <strong>sz</strong>ámítva a rendkívülieket,<br />

minőt pl. amathem. tudományok<br />

akadémiája hirdetett 1864 ben s mely 6000<br />

frankrarug. A Gobert-féle díj (10,000 frank),<br />

melyet a franczia akadémia itél oda, a legjobb<br />

történeti munkát illeti, s mindaddig<br />

ugyanazon írónak jár, mig valamely jobb,<br />

illetőleg hasonló jelességü mü nem keletkezik.<br />

Ezen dijt Thierry Ágost után Henri Martin<br />

illata, bármily gyöngéden ere<strong>sz</strong>kedjenek is ráuk<br />

a nap sugarai, a termé<strong>sz</strong>et legnagyobb bája mégis ,<br />

élő hangjaiban nyilatkozik; közelebb hozzák azok<br />

hozzánk a termé<strong>sz</strong>etet, mely az élet ezerféle<br />

hangjai által sokkal ünnepélyesebben, érthetőbben<br />

be<strong>sz</strong>él hozzánk. Mi volna az üde zöld erdő a<br />

forrás csörgése, a madarak dallamos éneke nélkül,<br />

a virágzó mező a nyájak vidám járás-kelése,<br />

a rovarok zizegése nélkül, mi volna a leggyönyörűbb<br />

táj, ha a termé<strong>sz</strong>et hangjai nem adnák meg<br />

kívánalmát a hallérzéknek is, mely csaknem<br />

inkább te<strong>sz</strong> érző lényekké, mintsem a látás? S ha<br />

télen annyi élet költözik el tőlünk vagy némul<br />

el, hacsak a holló rekedt károgása, a magányos<br />

ragadozó madár kiáltása, a foglalatoskodó harkály<br />

kopogása volna is, mégis az életnek valami<br />

kifejezése az, emlékeztetés, hogy még nem tűnt<br />

el körülünk minden élet, mi annál több örömmel<br />

tölt el, minél kevesebbet bir felmutatni a <strong>sz</strong>emnek<br />

a táj. Ha minden hallgatna, ha a termé<strong>sz</strong>et minden<br />

tárgya néma volna, a föld ragyogó pompája<br />

közepében is a pu<strong>sz</strong>taság, az elhagyottság érzete<br />

<strong>sz</strong>állna meg az embert, a termé<strong>sz</strong>et a legmosolygóbb<br />

<strong>sz</strong>inbe öltöztetve is, mintegy kihaltnak tet<strong>sz</strong>enék.<br />

A <strong>sz</strong>ervtelen termé<strong>sz</strong>etnek is megvan a<br />

maga ékesen <strong>sz</strong>óló <strong>sz</strong>ava. Minő hangfokozat a<br />

patak <strong>sz</strong>elid csörgésétől, mely halk morajjal törődik<br />

egy <strong>sz</strong>ikladarab vagy fatörzshöz, a vadul felzajló<br />

tenger mennydörgés<strong>sz</strong>erű, süketitő zuhogásáig,<br />

a zephyr gyöngéd susogásától, mely a mező<br />

fiiveiben, az erdő lombozatában alig táma<strong>sz</strong>t halk,<br />

ábrándos <strong>sz</strong>is<strong>sz</strong>enést, a felhőket korbácsoló viharig,<br />

mely akadálytalanul zúg a mes<strong>sz</strong>e rónán<br />

i • , . .7i , , . , / T->. J. 1 • 1 *'Ki meiy aüauaiy liuanui SÜUSÍ a, mes<strong>sz</strong><br />

bírta több évig aztán Pierson, most pedig ke«^tül> mel a/ erdő ÓÚÁJlt ve<br />

Rousset Kamill húzza Louvois történetéért.<br />

A pályázás föltételei körülbelöl azok,<br />

melyek a magyar akadémiánál, oly megjegyzéssel,<br />

hogy a <strong>sz</strong>épmüvé<strong>sz</strong>etek akadémiája<br />

csupán franczia, az erkölcsi és polit. tudományoké<br />

csak franczia vagy latin nyelven<br />

irt munkákat fogad el. A többiek dijhirdetései<br />

semmi, a nyelvet illttö föltételt nem<br />

foglalnak magukban.<br />

Az egyes akadémiák más tudós társulatoknak<br />

is ideadják folyó munkáikat (a régiebbeket<br />

nem, ezeket meg kell venni) s<br />

fogadják vi<strong>sz</strong>ont ezekét; de a csere <strong>sz</strong>ót ezen<br />

cserevi<strong>sz</strong>onynál sem tűrik, s a mely társulat<br />

cserevi<strong>sz</strong>ony végett keresi meg valamelyiket<br />

az akadémiák közöl, vagy <strong>sz</strong>áraz vagy néha<br />

semmi vála<strong>sz</strong>t nem kap. Az akadémiák azt<br />

várják, hogy egy<strong>sz</strong>erűen kiadványaik ideadása<br />

végett kerestessenek meg (megküldeni<br />

akkor sem fogják, hanem a titkári<br />

hivatalból átveheti a megbízott), mit a fel<strong>sz</strong>ólító<br />

testület által kiadott munkálatoknak<br />

előleges megküldése termé<strong>sz</strong>etesen elő <strong>sz</strong>okott<br />

segíteni. Kissé nagyúri bánásmód, de a<br />

mit ha<strong>sz</strong>nos tudni.<br />

Az lnstitut könyvtára <strong>sz</strong>orosan véve<br />

csupán a tagok <strong>sz</strong>ámára áll nyitva, azonban<br />

valamely akadémikus ajánlására más ember<br />

is feljárhat olvasni.<br />

Ilyen a franczia lnstitut.<br />

Vannak ezenkívül— a párisi orvosi akadémiát<br />

nem említve — a megyékben is, jelesül<br />

a hajdani tartományok fővárosaiban,<br />

akadémiák, melyek a vidéki tehetségeket<br />

egy begyűjtik s e<strong>sz</strong>mecsere valamint dijak<br />

által a tudományos mozgalmat saját körükben<br />

nevelik, tért nyitván a helybeli <strong>sz</strong>ellemi<br />

erőknek s a nemes nagyravágyásnak, melyek<br />

elöl azonban a központi dicsőség temploma<br />

zárva maradt, akár mert érdemeik nem hatnak<br />

elég magasra, akár mivel nem hagyhatják<br />

el megyéjöket. Utánzásra méltó intézvény<br />

hazánkban is. Irányi Dániel.<br />

Az állatok hangjai.<br />

Bármily kedvesen ragyogjon a termé<strong>sz</strong>et a<br />

tava<strong>sz</strong> virágpompájában, <strong>sz</strong>ivünket bármint ger-<br />

'e<strong>sz</strong><strong>sz</strong>e örömre a <strong>sz</strong>ínek tarkasága, a virágok<br />

*) Egy 3000, egy 2000 frankos díj; azután érmek:<br />

hat egy ezer frankos, és tizenkettő öt<strong>sz</strong>áz frankos. Kettőt<br />

kivéve, valamennyit nők kapták 1861-ben többnyire régi<br />

hűséges cselédek.<br />

a földig, vagy mint vékony nádat töri el. Az<br />

elemek e hangjaiban valóban a legfenségesebb<br />

termé<strong>sz</strong>eti költé<strong>sz</strong>et nyilatkozik, de teljes kielégítést<br />

csak akkor nyerünk, midőn az állatok<br />

hangjai is belevegyülnek.<br />

Csodálatos sokféle az e<strong>sz</strong>köz és mód, miket<br />

az állatok felha<strong>sz</strong>nálnak, hogy az élet ezerféle<br />

változataiban hangtalanok ne maradjanak. De a<br />

termé<strong>sz</strong>et még sem minden állatnak adott tüdőt<br />

s igy valódi hangot. A földön, a fold alatt s a<br />

vizben <strong>sz</strong>ámtalan állat él magányosan csupán<br />

ö<strong>sz</strong>töneivel élete fentartására s nemének folytatására.<br />

Mások a hang hiányát különböző utakon<br />

tudják pótolni. A <strong>sz</strong>únyogok, legyek, bögölyok,<br />

méhek és bogarak zúgnak és zizegnek s tulajdonképi<br />

hangjuk még sincs. Mereven, mozdulatlanul<br />

csaknem a tet<strong>sz</strong>halál állapotában fek<strong>sz</strong>enek<br />

a rovarok elrejtve a hideg éjek és hűvös napokban,<br />

de minden napsugár sürgő életre kelti, s<br />

a nyár heve fáradhatlan mozgásra ké<strong>sz</strong>ti őket.<br />

Minthogy a lég erősen nyomul ré<strong>sz</strong>int a csövekbe,<br />

melyek bőrcsappantyuk által vannak fedve, ré<strong>sz</strong>int<br />

a kiterje<strong>sz</strong>tett <strong>sz</strong>árnyak légedényeibe, ezek<br />

re<strong>sz</strong>ketős mozgásba jőnek s igy hozzák létre :una<br />

zizegést, melylyel a röpkedő rovarok magukat<br />

hallhatókká te<strong>sz</strong>ik.<br />

Némely bogárnak még tajátos hangja is van,<br />

mely által a másikat híni lát<strong>sz</strong>ik A kopogó bogár<br />

a fához üti felső állkapcsát, az óra ketyegéshez<br />

hasonló hangot ad, miért is a babona halálórának<br />

nevezte el; a <strong>sz</strong>arvasbogár (agancsár) nyakgyürűjének<br />

dörzsölése által nyögdécselő hangot hoz<br />

elő, majdnem ugy, mint a hegedű, s innen a hegedűs<br />

nevezet. Leghangosabbak a bogárvilágban a<br />

házi és mezei tücskök, melyek dörzshang<strong>sz</strong>ereiket<br />

— mert mással nem birnak — kora reggeltői<br />

késő csendes estig hangoztatják a mezőkön és<br />

réteken. Az elsők <strong>sz</strong>árnyfedőik egymáshoz dörzsölése,<br />

az utóbbiak hátsó láb<strong>sz</strong>árak <strong>sz</strong>árnyfedőikhez<br />

való dörzsölése által e<strong>sz</strong>közlik csiripelésüket.<br />

A halaknak minden hangos életnyilvánithatást<br />

megtagadott a termé<strong>sz</strong>et ; némán töltik<br />

ezek éltöket az alkonyi világosságban, mely a<br />

viz alatt még a legerősebb napvilágitáskor is<br />

[ifiralkudik. Csupán a kétéltüeknél jelentkezik a<br />

tüdő, s igy első nyoma a hangnak, a legtöbb<br />

azonban csak a <strong>sz</strong>i<strong>sz</strong>egésig vagy lehelésig vi<strong>sz</strong>i,<br />

erejök fe<strong>sz</strong>ítésével adván ki magukból a léget. B<br />

tekintetben csak a békákat ré<strong>sz</strong>esité előnyben a<br />

termé<strong>sz</strong>et, ezek bizonyos nap és év<strong>sz</strong>akokban az<br />

állatvilág teli zenekarában még leghangosabban<br />

emelik fel <strong>sz</strong>avokat. A mi vizi békánkkal egy állat<br />

sem vetekedhetik a hang erejére és kitartására<br />

nézve, valamint Virginia és Luziana 1 láb hos<strong>sz</strong>ú<br />

bőgőjével (Rana mugiens) sem, melynek tompa<br />

kiáltozása az ökör bőgéséhez hasonlít. De egy<br />

állatnak sem adattak oly e<strong>sz</strong>közök hangjuk<br />

erősbitésére mint a békának, mert felfújt pofáiból<br />

mint két hatalmas dobból, nyomódnak ki hanghólyagai.<br />

fi i<br />

í f

Nemcsak erőre, hanem jóhangzatra és hang<br />

változatosságra is a madarak a legkitűnőbbek.<br />

Mily végtelen hangfokozat van a holló rekedt<br />

károgása, a ragadozó madár vad kiáltása, a dobos<br />

gém tompa nyögése, a vadgalamb halk bugásától<br />

a pacsirta örvendező daláig, a fülemüle és rigó<br />

<strong>sz</strong>elíd édes furulyahangjáig, a pintyőke és kanári<br />

változatos trilláiig!<br />

Az állatok hangjai nemcsak aránylag a test<br />

térfogatához erősebbek mint a négylábuaké, hanem<br />

eltekintve ettől már magában is. A nagyobb<br />

madarak hangjait, mielőtt <strong>sz</strong>emünk látná őket, már<br />

halljuk; ez esetben oly magasságban kell lenniök,<br />

mely legalább 3000-<strong>sz</strong>er nagyobb mint átmérőjük,<br />

mert már csak e távolságban nem látja az emberi<br />

<strong>sz</strong>em a tárgyakat. Ha már most valamely madár<br />

átmérője kiterje<strong>sz</strong>tett <strong>sz</strong>árnynval 4 láb, ez csak<br />

12000 láb vagyis egy fél mérföldnyi magasságban<br />

fog eltűnni. A nagyobb madarak hangtávolságát<br />

is tehát legalább ily nagyra lehet tenni.<br />

Tekintsük közelebbről a madarak hang<strong>sz</strong>ereit.<br />

Mig a kétéltűek a hangot inkább az inynyel<br />

hozzák létre, az<br />

emlősök jobbára _^ = _ -^^-^<br />

csak ajkaikkal. -~ ~--_ ^^<br />

a madarak ezt<br />

ré<strong>sz</strong>ben nyelvükkel<br />

i? e<strong>sz</strong>közlik,<br />

s már ezért is<br />

legtökéletesebb<br />

az állati hangok<br />

közt a madáré. A<br />

gége csak egy<strong>sz</strong>erű<br />

repedek,<br />

minden nyújtható<br />

<strong>sz</strong>él vagy<br />

h anghasadáai<br />

<strong>sz</strong>alagok nélkül,<br />

melyek az embernél<br />

e<strong>sz</strong>közlői<br />

a hang csodálatos<br />

változatainak. —<br />

Ellenben a madaraknakhangcsővük<br />

végén sajátos<br />

ké<strong>sz</strong>ületük<br />

van, az úgynevezett<br />

alsó gége,<br />

melyet legtökéletesebben<br />

az<br />

énekes madaraknál<br />

találunk kifejlődve.<br />

Ott, hol<br />

a légcső két ágra<br />

válik, <strong>sz</strong>éles, <strong>sz</strong>arunemü<br />

bütyök<br />

van.hasonlón egy<br />

dobhoz, melybe<br />

alulról egy csontféle<br />

vála<strong>sz</strong>tófal<br />

nyúlik. A légcső<br />

minden ágán egy<br />

hanghasadék van<br />

2 hang<strong>sz</strong>alaggal.<br />

Ré<strong>sz</strong>int a dobhoz,<br />

ré<strong>sz</strong>int a<br />

légcső gyűrűihez<br />

egy<strong>sz</strong>ersmind<br />

néhány izom van<br />

nőve, s a hangok<br />

változatos módosulásaiban<br />

ezek<br />

te<strong>sz</strong>nek legtöbbet.<br />

A legjobb<br />

éneklőknek öt , , . , , , .<br />

ily izompárjuk van; a többinek többnyire csak<br />

1 vagy 2, s hangváltoztatásra tehát nem is képesek.<br />

Avizi é s mocsári madaraknál uralkodóbbak<br />

a krákogó éa sápogó hangok. Az albatrossa<br />

majdnem ugy kiált, mint a <strong>sz</strong>amár.<br />

A tyúkot, ku<strong>sz</strong>ók és ragadozó madaraknál i|hiányzik<br />

a tökéletes izom-ké<strong>sz</strong>let, mert énekiz-* 1<br />

muk csak egy; 8 mégis minden fajnak megvan<br />

a saját hangja, melyekből ők egymást, mi pedig<br />

őket ismerjük: a galambok búgnak, nyögdécselnek,<br />

kaczagnak; a pulykák zokognak, a fajdok<br />

sipegnek, a házi tyúkok kotyognak és kodácsolnak,<br />

a fürj gyöngéd daktylus-ütemben hangoztatja<br />

<strong>sz</strong>avát, a héja sípol.<br />

A madaraknál, melyek egyenlő hangizomké<strong>sz</strong>lettel<br />

birnak, a táplálék is befolyással lát<strong>sz</strong>ik<br />

lenni a hangra. A férgekkel, legyekkel, <strong>sz</strong>únyogokkal<br />

és más rovarokkal élőknek <strong>sz</strong>elid ezüst<br />

csengésű hangjuk van, míg ellenben a magevők<br />

éneke telibb hangzású, gyakrabban trillázó.<br />

.Iy járul minden madár a maga ereje és módja<br />

460<br />

<strong>sz</strong>erint a nagy zenekarhoz, némelyek még külö<br />

nös találmányuzenekedvteléstűznek, pl. a harkály,<br />

mely órákig ül egy <strong>sz</strong>áraz ágon, hatalmasan kopogatva<br />

azt erős ékidomu csőrével, hogy az er<br />

dő mes<strong>sz</strong>e telik be vele.<br />

Az emlősök aránylag kevéssel járulnak a hangvilághoz,<br />

mert sokkal ritkábban adnak hangot,<br />

mint a madarak; 8 e hangjuk mSr magában is<br />

sokkal gyengébb. Mig a nagyobb madarak, mint<br />

láttuk, <strong>sz</strong>avukat több mint egy fél mérföld magasságból<br />

hallatják, az emlősöké alig hat el negyed<br />

mérföldre. De azé't ők is meg<strong>sz</strong>ólamlanak,<br />

hogy egymást a távolból megismerjék, vagy hogy<br />

az öröm és fájdalom, hajlam és harag, az éhség és<br />

<strong>sz</strong>omjuság érzetének kifejezést adjanak. Vidáman<br />

hangzik a völgy a nyájak bégetésétől, a lovak<br />

nyeritésétől, a kutyák ugatásától; borzalmasan<br />

hatja át a vadont a medve mormogása, a farkasok<br />

orditása. Az oro<strong>sz</strong>lánok és tigrisek i<strong>sz</strong>onyú ordítással<br />

töltik el a magányos pu<strong>sz</strong>tát, a majmok rekedt<br />

kiáltásokkal költözködnek a forró égalj erdőiben.<br />

Egyik sem bir a másik hangjával, mind-<br />

A kölni dom. - (Tervezett végbefejezése <strong>sz</strong>erint).<br />

nyájan megtalálják egymást a mes<strong>sz</strong>e tereken, a<br />

hol <strong>sz</strong>ét<strong>sz</strong>órva bolyongnak. Az állati élet fentartására<br />

igy rendezte ezt egy magasabb bolcseség. —<br />

(Grosse után.)<br />

A kölni dom.<br />

A művé<strong>sz</strong>et és a vallás ős idők óta karöltve<br />

jártak egymással. Mig a művé<strong>sz</strong>et segített magasabb<br />

fokra emelni a vallásos áhitatot: addig ez<br />

kiapadhatlan forrásul <strong>sz</strong>olgált amannak ugy <strong>sz</strong>ellemi<br />

mint anyagi tekintetbén. Már a görögök és<br />

rómaiak korában pompás <strong>sz</strong>obrok ékiték az istenek<br />

templomait; Rafael ecsetje a vallás körében<br />

találta följideálját a ennek <strong>sz</strong>entelő máig ia remeknek<br />

ismert müveit: de e kölcsönös hatás legnagyobb<strong>sz</strong>erü<br />

8 <strong>sz</strong>ázadokra <strong>sz</strong>óló emlékei az építé<strong>sz</strong>et<br />

terén nyilvánultak és nyilvánulnak leg<strong>sz</strong>embeötlőbben<br />

azon kiválóbb templomokban, melyek<br />

mindvégig az építé<strong>sz</strong>et örök remekei lenni meg<br />

nem <strong>sz</strong>űnnek.<br />

A középkor vallásos rajongásának is nem<br />

egy ily nagy<strong>sz</strong>erű művé<strong>sz</strong>i emlék kö<strong>sz</strong>öni lételét;<br />

ezek között sok olyan, mely nem csupán egy nemzedék,<br />

hanem hos<strong>sz</strong>ú <strong>sz</strong>ázadok kitartó buzgalmának<br />

müve, 8 melyek közül most is nem egy, befejezetlenül<br />

vár a jövő kor munkás kezére, a múlt<br />

<strong>sz</strong>ázadok nagy vállalkozását s művé<strong>sz</strong>i képességet<br />

mes<strong>sz</strong>e időkig hirdetve.<br />

Ezek közé tartozik a kölni dom is, mely a<br />

tizenharmadik <strong>sz</strong>ázadban megkezdett épitmények<br />

egyik leg<strong>sz</strong>ebb, legnagyobb<strong>sz</strong>erü példánya.<br />

E templom alapkövet még 1248 aug. 14-ikén<br />

tették le, s az óriási mű most, több mint hat <strong>sz</strong>ázad<br />

után is befejezetlen. Hátulsó ré<strong>sz</strong>én mintegy<br />

egy harmada, már 1322-ben ké<strong>sz</strong>en állt s istenti<strong>sz</strong>teletre<br />

föl is volt <strong>sz</strong>entelve, de ekkor mintegy<br />

kifáradva félben hagyták az építkezést s csak<br />

1347-ben kezdték egé<strong>sz</strong>en ellenkező ré<strong>sz</strong>én építeni,<br />

s nevezetesen tornyait, melyek közül a déli<br />

majdnem egy <strong>sz</strong>ázad alatt épült föl annyira, hogy<br />

belé 1437-ben a harangokat fölhúzhatták. A templom<br />

hos<strong>sz</strong>ú hajójának falait mintegy negyven<br />

lábnyi magasra<br />

-- _-~ -——-. épiték csak föl;<br />

.. i; :_.. azután az é<strong>sz</strong>aki<br />

kere<strong>sz</strong>thajót be-<br />

- boltozva, 1508.<br />

pompásan <strong>sz</strong>inezett<br />

ablakokkal<br />

látták el s külön<br />

paróchia gyanánt<br />

ha<strong>sz</strong>nálták; mig<br />

a déli kere<strong>sz</strong>thajóból<br />

csak egy<br />

oldalfal volt fölemelve,<br />

8 <strong>sz</strong>ükségbőlös<strong>sz</strong>etákoltde<strong>sz</strong>kafödéllel<br />

védve az idő<br />

vi<strong>sz</strong>ontagságai<br />

•ellen.<br />

Ily állapotban<br />

vette át a pompás<br />

építményt<br />

jelen <strong>sz</strong>ázadunk,<br />

: sőt még ro<strong>sz</strong>abb<br />

i í" karban, mert némely<br />

ré<strong>sz</strong>e az elhagyatottságmiatt<br />

már romladozóban<br />

volt.—<br />

Majdnem négy<br />

<strong>sz</strong>ázadon át fölhagytaképítésével,<br />

sőt az utolsó<br />

időkben még javítgatását<br />

is elhanyagolták.<br />

Az egé<strong>sz</strong> templom<br />

rozzant<br />

épületekkel volt<br />

körülrakva: délről<br />

egy tágas<br />

templom állt, <strong>sz</strong>.<br />

János temploma;<br />

keletről és é<strong>sz</strong>akról<br />

<strong>sz</strong>intén templomok<br />

voltak<br />

majdnem hozzá<br />

raga<strong>sz</strong>tva, a boldogságos<br />

Szűz<br />

ti<strong>sz</strong>teletére, mig<br />

a hos<strong>sz</strong>ú hajó<br />

déli oldalát apró<br />

lakházak borították,<br />

ugy hogy az egé<strong>sz</strong> egy épülethalmaz idomtalan<br />

képét mutatta.<br />

Távolabbról tekintve, csak a <strong>sz</strong>entély és<br />

tovább a torony magaslott ki, melynek tetején<br />

mint egy óriási fölkiáltó-jel, nyúlt föl az építési<br />

anyagok fölhuzására <strong>sz</strong>ánt csigao<strong>sz</strong>lop, sokáig a<br />

városnak ismertető jelvénye gyanánt, s e két nagy<br />

tömeg közt alacsonyan sülyedt le a templom<br />

hos<strong>sz</strong>ú hajójának be nem végzett oldalfalazata.<br />

Már azt kezdték hinni, hogy az építmény<br />

örökké befejezetlen marad; e hitnek még erősebb<br />

alapot kölcsönzött a franczia forradalom, midőn a<br />

város elfoglaltatván, a <strong>sz</strong>ékes káptalan kincseivel<br />

együtt menekült s 1801-ben a kölni érsekség fölo<strong>sz</strong>lott;<br />

de egy ifjú lelkesedéssel bíró férfi buzgalmának<br />

és fáradhatlan tevékenységének sikerült<br />

fölébre<strong>sz</strong>teni a közfigyelmet a kölni dom iránt,<br />

hogy <strong>sz</strong>ázadunk folytassa és fejezze be a megkezdett<br />

nagy müvet.<br />

Boisserée Sulpiz, a régi műemlékek <strong>sz</strong>envedélyes<br />

barátja, 1809 ben addig rajzolgatta, mére-<br />

gette a már romladozó épületet, hogy magában<br />

Kölnben érdekeltséget keltett a dom iránt, 8 ez<br />

érdekeltség mindig <strong>sz</strong>élesebb körben terjedt, mig<br />

Boisserée <strong>sz</strong>akadatlan munkálkodása folytán a<br />

legalsóbb mint a legfelsőbb körökben egyaránt<br />

átalánosm s a legnagyobb mértékben gyümölcsözővé<br />

vált, annyira, hogy a franczia uralom m3g<strong>sz</strong>üntével<br />

Köln Poro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág birtokába kerülve,<br />

az akkori trónörökös s később uralkodó IV. Frigyes<br />

Vilmos, a dom teljes kiépítését elhatározta.<br />

Az 1824-ik évben fogtak újra építéséhez<br />

majdnem négy<strong>sz</strong>ázadon pihenés után, s csupán a<br />

már romladozó ré<strong>sz</strong>ek lebontása és újjáalakítása<br />

1833-ig tartott. Már ekkor cz'lba vették a csodamű<br />

kiépítését, de azon elhatározással, hogy a kül- és<br />

belékitmények a későbbi kor munkája <strong>sz</strong>ámára<br />

le<strong>sz</strong>nek fennhagyva.<br />

Azonban a lelkesedés folyton növekedve,<br />

«gé<strong>sz</strong> rajongássá vált a kölni dom iránt; azonkívül<br />

IV. Frigyes Vilmosban mű<strong>sz</strong>erető fejedelem<br />

állott a poro<strong>sz</strong> kormány élére, s igy a* építés<br />

ügye egy<strong>sz</strong>erre nagy lendületet nyert. Zwirner<br />

építé<strong>sz</strong> tervet ké<strong>sz</strong>ített a templom befejezéséhez s<br />

mindenfelé bizottmányok alakultak a <strong>sz</strong>ükséges<br />

pénzös<strong>sz</strong>eg gyűjtésére, s egy főbizottmány Kölnben,<br />

a király <strong>sz</strong>emélyes pártfogása alatt. Zwirner<br />

terve és költségvetése elfogadtatott, s 1842. azept.<br />

4-dikén <strong>sz</strong>ámos német herczeg jelenlétében nagy<br />

ünnepélylyel a poro<strong>sz</strong> király <strong>sz</strong>emélyesen tette le<br />

a továbbépítéshez<br />

az alapkövet.<br />

Hogy mily<br />

óriási mérvben<br />

gyűltek a segélyezések<br />

, nem<br />

le<strong>sz</strong> érdektelen<br />

f ölemlitenünk,<br />

hogy csupán a<br />

déli fal épitésére<br />

az állam maga<br />

•évenkint 50,000<br />

tallért <strong>sz</strong>avazott<br />

meg, s az é<strong>sz</strong>aki<br />

oldal munkáira<br />

az adományokból<br />

<strong>sz</strong>intén hasonló<br />

ös<strong>sz</strong>eg<br />

gyűlt rendesen<br />

ös<strong>sz</strong>e. Ezenkívül<br />

a dí<strong>sz</strong>ítésre a<br />

koronaherczeg,<br />

a mostani poro<strong>sz</strong><br />

király 10,000tallért,<br />

Lajos bajor<br />

király60,000 tallért,<br />

az o<strong>sz</strong>trák<br />

csá<strong>sz</strong>ár 5552 tallért,<br />

az angol királynő<br />

3500 tall.,<br />

a badeni nagytér<br />

czeg 1142 tal<br />

lért, a meklenburgi<br />

herczeg<br />

1650 tallért, az<br />

Arembergi her-<br />

•czeg pedig éven<br />

kint 1000 tallért<br />

adott; ezenkívül a rajnamelléki ré<strong>sz</strong>vény társulatok<br />

nagy nyereségű o<strong>sz</strong>talékaik meghatározott<br />

ré<strong>sz</strong>ét a dom épitésére <strong>sz</strong>entelek, mely ös<strong>sz</strong>eg<br />

•egyéb adományokkal évenkint mintegy 200,000<br />

tallérra megy.<br />

Maga a város is roppant áldozatokat hozott<br />

a templomnak. Azon épületeket, melyek a dómot<br />

tnég 1824-ben környezek, kisajátitá, hogy a remek<br />

•ípitmény egyedül állhasson teljes méltóságában.<br />

•E kisajátítás maga fél millió tallérba került.<br />

1855 okt. 3-íkán tették föl a kere<strong>sz</strong>tet a déli<br />

kere<strong>sz</strong>thajóra, mely ekkor fejeztetett be teljesen.<br />

1860-ban ké<strong>sz</strong>ült el a középtorony, azon a ponton<br />

a mint a hos<strong>sz</strong>ú és kere<strong>sz</strong>thajók egymást kere<strong>sz</strong>tbe<br />

tet<strong>sz</strong>ik. Az egé<strong>sz</strong> művé<strong>sz</strong>i <strong>sz</strong>erkezetű, nagy<strong>sz</strong>erű<br />

^ü, vasból és czinkből ké<strong>sz</strong>itve. Ez volt az utolsó,<br />

a mit Zwirner épité<strong>sz</strong> müvéből ké<strong>sz</strong>en láthatott,<br />

mert a következő év <strong>sz</strong>ept. 22-ikén meghalt.<br />

Zwirner utóda Voigtel épité<strong>sz</strong> lett, ki már<br />

azelőtt munkás volt az építés vezetésében; neki<br />

volt a roppant templom befejezése a végzet által<br />

fenntartva. Az épités soká, <strong>sz</strong>ázadokon kere<strong>sz</strong>tül<br />

lassan haladt, 8 C8 ak hos<strong>sz</strong>ú időközök után vehette<br />

tajta é<strong>sz</strong>re a változást a <strong>sz</strong>em; de végre mégis<br />

elké<strong>sz</strong>ült a roppant boltozat, az erős vasfedél, a<br />

pompás ékítmények B a góth modorban épült<br />

templom, a mi különben is nagy ritkán épül nap-<br />

jainkban, 1863. okt. 15-dikén, a pártfogó poro<strong>sz</strong><br />

király <strong>sz</strong>ületésnapján be lőn fejezve. A legköze-<br />

461<br />

lebbi fél <strong>sz</strong>ázad bevégezte az óriási müvet, melylyel<br />

a múlt kor hiába birkózott, s melyet Goethe,<br />

mint kivihetetlent, az ó-kori Bábel nagy munkájához<br />

hasonlított.<br />

De jelenleg is csak maga a templom van<br />

ké<strong>sz</strong>en. Hátra van még a két torony csúcsa, e két<br />

nagy kő-pyramis, mely 500 lábnyi magasságra<br />

fog fölemelkedni, a legkifejlettebb góth ízlés és<br />

művé<strong>sz</strong>et egé<strong>sz</strong> pompájával ékitve, régi mestere<br />

terva <strong>sz</strong>erint, mely tervrajzok elve<strong>sz</strong>tek, de újra<br />

csodálatosan megkerültek. Hú<strong>sz</strong> év kellene, hogy<br />

ez is be legyen fejezve; de kérdés, hogy a nagy<br />

mű bevégzése előtt nem fog-e még kifáradni az áldozataival<br />

támogató lelkesedés ez óriási munkában,<br />

melyben <strong>sz</strong>ázadok is kifáradtak?<br />

Eddig évenkint. <strong>sz</strong>ázezer tallérba került az<br />

épités. Ha ez ös<strong>sz</strong>eget évenkint meghárom<strong>sz</strong>oroznák,<br />

a mint az épité<strong>sz</strong> mondja, a tornyok három<br />

év alatt ké<strong>sz</strong>en állanának! S most újra mindent<br />

elkövetnek ez ös<strong>sz</strong>eg be<strong>sz</strong>erzésére, s az állam egytalléros<br />

sorsjátékot engedélyezett a templomépités<br />

alapjára, melynek nyereményei német művé<strong>sz</strong>ek<br />

festményei le<strong>sz</strong>nek s igy ez által kettős czél le<strong>sz</strong><br />

elérve.<br />

Képünk a kölni dómot tornyaival együtt<br />

mutatja, a mint az tervezve van s mely a folyton<br />

haladó munka mellett, ha teljesen elké<strong>sz</strong>ül, egyike<br />

le<strong>sz</strong> a kerek föld legnagyobb épité<strong>sz</strong>eti műremekének.<br />

Privigye varos (Nyitramegyében). — (Fénykép után.)<br />

Privigye mezőváros.<br />

(Nyitravármegyében )<br />

Privigye, régi <strong>sz</strong>abadalmas mezőváros Nyitramegye<br />

bajmóczi járásában fek<strong>sz</strong>ik, németül<br />

Privitz, tótul Prívidza néven ismeretes. Egy<br />

1383-ban I. Mária királynénk által kiadott kiváltságlevélben<br />

Preugye név alatt fordul elő. Később,<br />

1404-ben Zsigmond királytól is nyert <strong>sz</strong>abadalmakat<br />

s az e tárgyú oklevelek a város levéltárában<br />

most is megvannak. Lakosai most átalában<br />

tótajkuak, de hajdan magyarpk is lehettek, mint<br />

ama régi okmányokban emiitett, <strong>sz</strong>ámos ottani<br />

család neve is tanúsítja, ilyenek az Argay, Abaffy,<br />

L : tvarczy, Andris, Kis, Leményi, Kardos stb.<br />

nevek.<br />

Vannak, a kik azt tartják, hogy Privigye<br />

már 861 év előtt létezett (s e <strong>sz</strong>erint ezer évesnél<br />

idősb volna), a midőn egy Privina nevű nyitrai<br />

fejedelem e helyen kere<strong>sz</strong>tyén templomot építtetett;<br />

s állítják, hogy a nyitrai várban máig is<br />

fennálló templomot is ugyanazon fejedelem épitteté.<br />

Hogy a <strong>sz</strong>óban forgó privigyei Mária-templom<br />

igen régi lehet, az is tanusitja, hogy még<br />

most is régi bástyákkal van körülvéve, s ezt bizonyítja<br />

a templom bélfalán olvasható 1768-ban<br />

! ké<strong>sz</strong>ült következő felirat is:<br />

Sum vetus, 'ut nemini constet, sim quando vei & quo<br />

Virginae condita sacra domus.<br />

Si mihi Matris icon sit compar, octo decennes<br />

Annos et septem seculaque dena dabo.<br />

Me furor hostilig yiolavit secta Lutheri<br />

Pastorum eura Prividiaeque steti.<br />

Nunc iterum rimas minitans, ac poene ruinas<br />

PrIVIÜlae ren^Vo CVnCta Laboré Meae.<br />

Csak ezen egy Mária-templom eredete homályos,<br />

a többi privigyei templom keletkezésére<br />

nézve már mind biztos adatok vannak. Igy tudva<br />

van, hogy a Sz. Bertalan temploma 1213-ban<br />

épült a nép költségén; a kegyesrendiek nagy^és<br />

<strong>sz</strong>ép templomának alapja 1740 ben tétetett le.<br />

Privigyén hajdan <strong>sz</strong>. domokosi apáczák és a<br />

megváltótól nevezett karmelita <strong>sz</strong>erzetesek is<br />

laktak. Ezek zárdái idővel elpu<strong>sz</strong>tultak, de helyöket<br />

jelöli máig is az u. n. kolostori kut, s a város<br />

birtokához tartozó földön található romok nyomai;<br />

a <strong>sz</strong>ántóföldből mai nap is gyakran ásatnak<br />

ki faragott kövek.<br />

1383-ban Privigye tulajdonához tartozott<br />

három falu, melyeket I. Mária királynétól kapott<br />

adományképen; e faluk nevei: Musnicz,Mihalenhuta,<br />

Reterfalva. Az első végkép elpu<strong>sz</strong>tult s<br />

neve már csak egy irtványföldben maradt fenn, a<br />

két utóbbi neve jelenleg Kis- és Nagy-Lehotka.<br />

Képünk Privigye azon ré<strong>sz</strong>ét mutatja, melyen<br />

e város fő nevezetessége,<br />

a kegyesrendi<strong>sz</strong>erzet<br />

társháza, iskolája<br />

és temploma,<br />

áll. Ezen<br />

házat és iskolát<br />

Erdődi Pálffy<br />

Pál gróf éa nádorözvegye.Kanin<br />

vagy Kühen<br />

Franeziska grófnő<br />

alapitá 1666dik<br />

évben, azon<br />

időben, midőn a<br />

reformatio tanai<br />

már csaknem<br />

egé<strong>sz</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ágotmeghódították.<br />

A hitbuzgó<br />

özvegy<br />

grófnő, bajmóozi<br />

uradalma jobbágyait<br />

az uj tanoktólmegőrizni<br />

s a rom. kath.<br />

vallásban megerősítenióhajtván,<br />

ennek e<strong>sz</strong>közlésére<br />

a kegyes<br />

tanitóren-<br />

MÉM<br />

15<br />

•<br />

lét fólöttök, hogy az olvasónak legalább némi<br />

halvány rajzát adhassuk a történteknek.<br />

Az eredeti programmban egy tömegesebb<br />

kirándulás volt tervezve Dévénybe s környékére.<br />

Ez aug. 30, külön gőzhajón meg is történt. Nemsokára<br />

6 óra után reggel gyülekeztek a gőzhajózáei<br />

kikötő tájékán a nagygyűlés tagjai, kihhez a<br />

gyűlésben ré<strong>sz</strong>t nem vevő helybeliek közül is sokan<br />

csatlakoztak. Hét óra után <strong>sz</strong>ámos üdvlövés<br />

jelenté az indulási idő közeledését, s a zá<strong>sz</strong>lókkal<br />

dí<strong>sz</strong>ített gőzhajó a vidor társasággal ünnepélyesei)<br />

indult el, folytatva útját a hajdan nem csekély<br />

jelentőségű, most romokban heverő végvár<br />

felé. Ide érve, a kirándulók legnagyobb ré<strong>sz</strong>e ki<strong>sz</strong>állt,<br />

hogy a romokat, s körükből az áteUenben<br />

elterülő gyönyörű vidéket megtekintsék. A <strong>sz</strong>iklabércz<br />

lábánál komolyan hömpölyög be hazánkba<br />

a fejedelmi Duna, melybe itt a határponton a<br />

Morva ömle<strong>sz</strong>ti i<strong>sz</strong>apos habjait, melyek mintha<br />

nem akarnának a Duna vizével vegyülni, távolra<br />

<strong>sz</strong>ürke <strong>sz</strong>alagként húzódnak a balparton egé<strong>sz</strong><br />

Pozsonyig.<br />

A társaság itt mintegy másfél óráig mulatván,<br />

ismét a hajón gyűlt ö<strong>sz</strong><strong>sz</strong>e, Hamburg felé<br />

folytatva útját. Az o<strong>sz</strong>trák határváros lakosai<br />

kellemesen meglepő élvezetet ké<strong>sz</strong>ítettek az érkezőknek.<br />

A kikötőnél ízletes di<strong>sz</strong>kapu emelkedett<br />

<strong>sz</strong>ámos lobogóval dí<strong>sz</strong>ítve, melyek közt két vörös-fehér-zöld<br />

a főhelyen pompázott. A városi<br />

tanács testületileg várta a parton a magyaror<strong>sz</strong>ágból<br />

érkező vendégeket, kiket a polgármester<br />

<strong>sz</strong>íves üdvözlettel fogadott. Be<strong>sz</strong>édére dr. Balassa<br />

János vála<strong>sz</strong>olt, előadása végén reményét fejezvén<br />

ki, hogy a legközelebbi jövőben mindkét or<strong>sz</strong>ág<br />

<strong>sz</strong>ámára a múltnál kedvesebb napok várnak.<br />

Hogy e kölcsönös üdvözléseket harsány éljenek<br />

követték, képzelheti, a ki tudja, hány lelkes magyar<br />

volt oly kis területen ös<strong>sz</strong>ecsoportosulva,<br />

mint a gőzhajónak födele. Megemlítendő, hogy<br />

a di<strong>sz</strong>kapu homlokán e <strong>sz</strong>avak dí<strong>sz</strong>elegtek: „Szives<br />

üdvözlet a tudomány fér-fiainak /'' (Herzliches<br />

Willkommen den Mánnern der Wissenschaft!).<br />

A társaság nemsokára viss<strong>sz</strong>atérvén a hajóra,<br />

Német Ovár felé haladt, melynek <strong>sz</strong>ép helyen<br />

fekvő kies fürdője a vegyé<strong>sz</strong>eknek, a gyönyörű<br />

magaslaton álló régi templom pedig a régé<strong>sz</strong>eknek<br />

érdekes tudományos é<strong>sz</strong>leletekre nyújtott alkalmat.<br />

Ez iitóbbi helyen Franki Vilmos áldozár<br />

felolvasá a bécsi régé<strong>sz</strong>eti bizottmány közleményeiben<br />

megjelent ismertetését ez építé<strong>sz</strong>eti emléknek.<br />

A templom, mint ez értekezés kimutatja,<br />

1213-ban épült; de a XV. <strong>sz</strong>ázadban az akkor divatozott<br />

csúcsíves stylben folytattatott s illetőleg<br />

átalakíttatott.<br />

Néhány óra múlva a kirándulók Hainburgba<br />

tértek vi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a, hol meg<strong>sz</strong>emlélték a látni valókat<br />

nevezetesen a nagy<strong>sz</strong>erű dohánygyárt és a tűgyárt-<br />

Ki kell még emelni különösen a hamburgi helyőrség<br />

ti<strong>sz</strong>ti karát, mely néhány tagját bízta meg,<br />

hogy a magyaror<strong>sz</strong>ági vendégeknek a katonai<br />

növeldét megmutassák, s ezek e föladatuknak a<br />

legnagyobb <strong>sz</strong>ívességgel meg is feleltek.<br />

Indulás előtt a társaság ti<strong>sz</strong>teletére megjelent<br />

a kikötőnél a hainburgi dalárda, i

if<br />

Hí<br />

13'<br />

Irodaiam és má vé<strong>sz</strong>ét.<br />

•* (Li<strong>sz</strong>t két legendája), melyet aug. 29 kén<br />

ját<strong>sz</strong>ott (Assisi <strong>sz</strong>ent Ferencz be<strong>sz</strong>éde a madarakkal<br />

s Paulai <strong>sz</strong>ent Ferencz a hullámokon), nemsokára<br />

meg fog jelenni Rózsavölgyi kiadásában.<br />

•* (Irodalmi vjdonnágok.) A hírlapirodalom<br />

terén egy<strong>sz</strong>erre több lap keletkezését ré zint<br />

újra ébredését jelenthetjük. A támadó vállalatok<br />

közt le<strong>sz</strong> egy élczlap is, melyet Dobsa Lajos és<br />

Vas Gereben adnak ki ,,Bakter" czimmel Komócsy<br />

József <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tése mellett. — A ,,Magyar<br />

Izraelita", mely a múlt kedvezőtlen időkben pályáját<br />

félbe<strong>sz</strong>akította, újra megindul, a magyaror<strong>sz</strong>ági<br />

izraeliták közt a magyarnyelv és <strong>sz</strong>ellem<br />

terje<strong>sz</strong>tésére. — Az ,,Or<strong>sz</strong>ág Tükre" ezután „Mayyaror<strong>sz</strong>ág<br />

és a nagyvilág" czimet ve<strong>sz</strong> föl, s engedélyt<br />

kapott, hogy a kellő biztosíték letétele<br />

mellett politikai tartalommal is bírhasson, s igy<br />

átalakulva a Deutsch testvérek tulajdona le<strong>sz</strong>. —<br />

A jelenleg Pozsonyban kiadott „Erdé<strong>sz</strong>eti lapok"<br />

is 1866-ik év elejétől fogva a magy. kir. udv. kanczellária<br />

jóváhagyása folytán „Erdé<strong>sz</strong>eti s gazdá<strong>sz</strong>ati<br />

lapok 11 czim alatt Pesten fog kiadatni. —<br />

A keletkező vállalatok után végre megemlítjük<br />

még, hogy a „Bécsi Hiradó," egy évi pályája<br />

után, e hó végén meg<strong>sz</strong>űnik<br />

— (Irodalomtörténeti uj munka.) Megjelent<br />

és Debreczenben s másutt mindeu hiteles könyvárusnál<br />

kapható; ,.A magyar irodalom és nyelv<br />

rövid története." Iskolai és magán ha<strong>sz</strong>nálatra<br />

irta Imre Sándor, debr. főiskolai tanár. Nagy 8adrét<br />

208. lap, ára 1 ft 50 kr. — Szerző czélja<br />

volt a nemzeti irodalom és tudományosság történetét<br />

röviden, de némely oly <strong>sz</strong>empontok érintésével<br />

adni, melyek eddigi kézikönyveinkben<br />

kevéssé érintettek; a nyelvtan és nyelv történeteit,<br />

magy. nyelvé<strong>sz</strong>eti fensőbb oktatás hiányában,<br />

bővebben, a nyelvfejlődést a legújabb időkig lehozva,<br />

a nyelvújítással, s az ujabb és mostani<br />

nyelv-állapottal kapcsoltaiban tárgyalni. E czél<br />

az emiitett munkában <strong>sz</strong>ép sikerrel el is van érve.<br />

** (Csokonai <strong>sz</strong>obra.) Ifj. b. Vay Miklós már<br />

leküldte Debreczenbe Csokonai <strong>sz</strong>obormintáját az<br />

emlék-kert-társulatnak. A költő gondolkozó állásban<br />

van ábrázolva, jobb kezében irónt, baljában<br />

pedig könyvet tart; a tölgy,melyhez táma<strong>sz</strong>kodik,<br />

a városi nagy erdőre, mint a költő kedvencz<br />

időzési helyére, a töJgyhöz táma<strong>sz</strong>tott lant pedig<br />

elismert költői érdemeire vonatkozik. A „Hortobágy"<br />

az egé<strong>sz</strong> műről nagy dicsérettel <strong>sz</strong>ól.<br />

** (Két <strong>sz</strong>inmii) jelent meg e napokban Lampel<br />

Róbertnél Hiudorfól. Egyik „Nagy Sándor,"<br />

mely a legközelebbi Teleki-pályázatnál versenyzett;<br />

a másiknak czirne „A milliomos leány". Ara<br />

a kettőnek 1 forint.<br />

** (Kempelen munkái ügyében), anyja, Kempelen-Wittorf<br />

Francziska kéri mindazokat, kik<br />

Kempelen Győző munkáira gyűjtöttek, hogy a<br />

gyűjtés eredményét a lehető gyorsasággal hozzá<br />

beküldeni <strong>sz</strong>íveskedjenek, mert sí mű megjelenése<br />

mindaddig akadályozva van, míg az előfizetők<br />

teljes névsorát, a megrendelt példányok <strong>sz</strong>ámát s<br />

igy a műben magában teendő <strong>sz</strong>ámadást ös<strong>sz</strong>e<br />

nem állíthatja.<br />

Egyház és iskola.<br />

** (A pannonhalmi <strong>sz</strong>ent Benedek-rendiek)<br />

káptalanjában a pannonhalmi főapátságra, a győri<br />

püspök mint kir. biztos jelenlétében, a következőháromjelölt<br />

vála<strong>sz</strong>tatott: Krue<strong>sz</strong> Chrysostom,<br />

Hollósi Justinián és Jahn Mainrad. A megvála<strong>sz</strong>tottak<br />

most fölterje<strong>sz</strong>tettek legfelsőbb kinevezés<br />

végett.<br />

** (Adományok egyházak <strong>sz</strong>ámára.) Egy bécsi<br />

lakos, Saczgeld Hugó, kinek különben Somogyban<br />

birtoka van, bár maga ág. hitvallású, a<br />

bálványost kath. templomot kivül belől kicsinosittatta,<br />

s az oltár körül megkivántató minden <strong>sz</strong>ükséglettel<br />

ellátta; a ref. egyházázat pedig az ur<br />

a<strong>sz</strong>talához <strong>sz</strong>ükséges <strong>sz</strong>övetekkel és kelyhekkel<br />

megajándékozta; továbbá neje Kerekíben a kath.<br />

templomnak orgonára 100 ftot s egyéb oltári<br />

ké<strong>sz</strong>leteket ajándékozott. — Ugyanő, Bálványoson,<br />

felekezetességre való tekintet nélkül egy<br />

kisdedóvodát nyittatott meg önköltségén, melyben<br />

3—6 évig rangkölönbség nélkül, egy <strong>sz</strong>akértő<br />

férfiú, és egy nő által oktatási nyernek a kis tanulók,<br />

— még pedig ugy, hogy maga láttatja el<br />

őket gyermekhez illő reggeli, déli, estéli étellel,<br />

könyvekkel és térképpel, <strong>sz</strong>óval mindennel,<br />

mi egy jól rendezett kisdedóvodába <strong>sz</strong>ükséges.<br />

Szép tette följegyzésre méltó.<br />

** (A <strong>sz</strong>ülé<strong>sz</strong>eti téli tanfolyam) a pesti egyetemen<br />

a jövő hó l-jén kezdődik meg.<br />

464<br />

** (A csurgói helv. hitv. középtanodában) a<br />

beírások s fölvételi vizsgák okt. hó 2-ik és 3-án,<br />

a javító vizsgák pedig 4-én fognak tartatni; 5-én<br />

le<strong>sz</strong> a tanév ünnepélyes megnyitása. A gymnasium<br />

I. o<strong>sz</strong>tályába jóvő növendékek s <strong>sz</strong>ületési<br />

évök, vallásuk s az elemi tantárgyakban való<br />

előhaladottságukat kimutató bizonyítványt tartoznak<br />

előmutatni.<br />

** (A kecskeméti reform, főiskola tápintézete,)<br />

mely 5 forint havi dijért egé<strong>sz</strong> ko<strong>sz</strong>tot ad, f. évi<br />

október l-ő napján fog megnyílni. A tápintézet,<br />

kegyes adakozások folytán, oly kedvező anyagi<br />

helyzetbe jutott, hogy a jövő 186 5 / 6 iskolai évre,<br />

a fentebbi dijért felveendő ifjakon kívül, mintegy<br />

30 ifjat egé<strong>sz</strong>en ingyen, vagy féldijért fogadhat<br />

be. Ez az illetőknek azzal a figyelmeztetéssel<br />

adatik tudtul, hogy az előbb jelentkező és magukat<br />

kellőleg igazolt <strong>sz</strong>egényebb sorsú de jótanuló ifjak<br />

fognak vagy az ingyenes, vagy a féldijas helyre<br />

fölvétetni.<br />

Ipar, gazdaság, kereskedés.<br />

/ (Termény, gyümölcs és virágkiállítás) le<strong>sz</strong><br />

október 8 és 9ik napján Gyulán a városház nagytermében;<br />

rendezi a békésmegyei gazdasági egyesület.<br />

A kiállítás tárgyai három o<strong>sz</strong>tályban le<strong>sz</strong>nek;<br />

a) Földmivelési, termény- és takarmány félék;<br />

b) Kerti termények, mint gyümölcs, hüvelyes vetemények,<br />

virágok stb.; c) A ga'daságipar kézi<br />

és gyári ké<strong>sz</strong>ítményei. — A kiállításra más vidékről<br />

is elfogadtatnak a küldemények, de a dicsérő<br />

elismerést kivéve, egyéb jutalomra csak békésmegyei<br />

kiállítók tarthatnak igényt. A kiállítandó<br />

tárgyak, a kiállítást rendező bizottság elnöke<br />

Szakái Lajos urnái Gyulán, <strong>sz</strong>óval vagy írásban<br />

jelentendők be <strong>sz</strong>ept. 15—30-ig. — A dijak ezüst<br />

és bronz-érmek, dicsérő-oklevelek s pénzdijak<br />

le<strong>sz</strong>nek.<br />

f (A Ti<strong>sz</strong>a <strong>sz</strong>abályozása által) termőkké vált<br />

földek 15 évi adómentességének megtagadása<br />

miatt netán emelendő fel<strong>sz</strong>ólalások benyújtására<br />

kitűzött 3 havi határidőt, a budai or<strong>sz</strong>ágos pénzügymini<strong>sz</strong>térium<br />

folyó <strong>sz</strong>eptember hó végéig<br />

meghos<strong>sz</strong>abbította.<br />

Rözitttézetek, egyletek.<br />

** (A pesti kath. legényegylet, alapifásának<br />

10-ik emlék-ünnepélyét) e hó 8-ikán ülte meg, fáradhatlan<br />

igazgatója Szabóky Adolf vezetése<br />

mellett. Ez alkalommal a <strong>sz</strong>orgalmas iparos tagok,<br />

saját kézmüveikből, az egylet nagy termében<br />

munkakiállitást is rendeztek.<br />

** (A pesti kereskedelmi akadémia) uj tanfolyama,<br />

mint a Körner Frigyes igazgató által kibocsáttatott<br />

programmból látjuk, okt. 2-dikán nyílik<br />

meg, s a beiratások <strong>sz</strong>ept. 20-dikán kezdődnek. E<br />

közintézet, melyet a helybeli kereskedelmi testületek<br />

nyolcz év előtt alapítottak, s tetemeB pénzáldozattal<br />

tartanak fönn, mindinkább megfelelüdvös<br />

faladatának, hogy t. i. hazánkban minél több képzett<br />

és <strong>sz</strong>ilárd elvű kereskedőt neveljen, s a haza<br />

anyagi érdekeit <strong>sz</strong>akavatott egyének által emelje.<br />

Vajha az előitéletek eltűntével — jobb magyar<br />

családok is egyre több ifjút küldenének ez<br />

intézetbe, hol ha<strong>sz</strong>nos gyakorlati tudományokat,<br />

sokféle ismeretet, <strong>sz</strong>ámos nyelvet sat. jó tanárok<br />

vezetése alatt sajátíthatnak el, s minél többen<br />

foglalnák el ama tért, mely legbiztosabb ut az anyagi<br />

gyarapodásra.<br />

** (A kisdedóvó-intézeteket Magyaror<strong>sz</strong>ágon<br />

terje<strong>sz</strong>tő egyesület) képző intézetében a tanfolyam<br />

október l-jén kezdődik.<br />

** (Az első magyar át. biztosító társaság<br />

életbiztosítási Il-dik főo<strong>sz</strong>tályának kimutatása<br />

<strong>sz</strong>erint f. évi augu<strong>sz</strong>tus hóban biztosíttatott: 201<br />

db.halálesetre <strong>sz</strong>óló kötvénynyel392,500ft.; 93db.<br />

életben fizetendő kötvénynyel 78,060 ft.; ezüstben<br />

11,500 ft. Ös<strong>sz</strong>esen — 482,060 ft. és 6500 darab<br />

arany.<br />

Balesetek, elemi csapások.<br />

** (Tűzvé<strong>sz</strong>.) Késmárkon m. hó 28-díkán tüz<br />

volt, mely 43 házat s a kisebb kath. templomot<br />

is elhamva<strong>sz</strong>tá. A régi Tököly-kastély Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />

legérdekesebb régiségei egyikének még<br />

fenmaradt fedele s minden faré<strong>sz</strong>e ez alkalommal<br />

<strong>sz</strong>intén elégett.<br />

** (A jóakarat áldozata.) A napokban Peren<br />

Győr mellett tüz ütött ki, mely alkalommal a tűz-<br />

oltásban buzgólkodó ottani ka<strong>sz</strong>nár, 8 gyermek<br />

atyja, a fecskendőről leesvén, a kerék arczán s<br />

mellén kere<strong>sz</strong>tül robogott minek következtében<br />

étethalál közt van.<br />

** (Rendkívüli jégesés.) Körösmezőről azt<br />

írják a „Máramaros"-nak, hogy ott 5 vagy 6 darab<br />

60—80 fontos jég hullott közönséges jégeső<br />

kiséretében. E jég darabok még negyednapra sem<br />

olvadtak el. Ez elég rendkívüli, ha ugyan igaz.<br />

Mi njság?<br />

** (Ünnepelt költőnk Tompa Mihály) egy hét<br />

óta fővárosunkban időz, gyengült egé<strong>sz</strong>sége helyreállitása<br />

végett, mi hogy teljesüljön, velünk<br />

együtt az egé<strong>sz</strong> or<strong>sz</strong>ág buzgó óhajtása.<br />

** (Fáklyásmenet Li<strong>sz</strong>t ti<strong>sz</strong>teletére.) Szeg<strong>sz</strong>árdon<br />

a zene nagy mesterét, ki b. Augu<strong>sz</strong> látogatására<br />

ment, e hó 3-ikán este fáklyá<strong>sz</strong>enével<br />

ti<strong>sz</strong>telték meg. A menet a városházától indult meg,<br />

s b. Augu<strong>sz</strong> háza előtt, hol ünnepelt hazánkfia<br />

<strong>sz</strong>állva volt, kört képezve, Halá<strong>sz</strong> József mondott<br />

ovid üdvözlő be<strong>sz</strong>édet, azután a <strong>sz</strong>ek<strong>sz</strong>árdi daárda<br />

három dalt zengett, köztök Kölcsey hymnuát,<br />

mire Lis«t zongorához ülve, Reményi hegedükiséretével<br />

„magyar rhapsodiákat"ját<strong>sz</strong>ott nyiott<br />

ablakoknál vi<strong>sz</strong>onzásul, azután Bülow közreműködése<br />

mellett a Rákóczyt ját<strong>sz</strong>ta el <strong>sz</strong>okott<br />

ökélylyel. Kitörő taps és <strong>sz</strong>űnni nem akaró éljenzés<br />

fejezte be a ti<strong>sz</strong>telet és kegyelet ez ünnepélyét.<br />

Li<strong>sz</strong>t Szeg<strong>sz</strong>árdról vis<strong>sz</strong>atérve egyenesen Rómába<br />

utazott, kedves emlékekkel hagyva el a rég<br />

nem látott <strong>sz</strong>ép hazát.<br />

** (Kossuth Lajos ntje,) me<strong>sz</strong>lényi Mesűényi<br />

Ter« l z, a mint táviratilag jelentik, élete 55-dik<br />

évében, Turinban, <strong>sz</strong>ept. 1-sején délután 2 órakor,<br />

hos<strong>sz</strong>as betegség után jobb életre <strong>sz</strong>enderült.<br />

Hűlt tetemeit a genuai családi sirboltba, három<br />

év előtt elköltözött leánya mellé tették örök nyugalomra.<br />

Béke poraira!<br />

** (Az építendő or<strong>sz</strong>ágház) bel<strong>sz</strong>erkezetére<br />

vonatkozólag írja a „P. N.", hogy a tervezett<br />

képviselőházban, mint azt várni lehetett, minden<br />

a legczél<strong>sz</strong>erübben és gondosabban le<strong>sz</strong> rendezve;<br />

külön tanácskozási termek az o<strong>sz</strong>tályok, és dolgozó<br />

<strong>sz</strong>obák a gyorsirók, or<strong>sz</strong>ággyűlési hivatalnokok<br />

és más <strong>sz</strong>emélyzet <strong>sz</strong>ámára; térés karzat, külön<br />

feljárásokkal és <strong>sz</strong>éles folyosókkal, hogy a megtolulásnak<br />

elejét vegyék; kapcsolatban, de mégis<br />

jó távol, hogy zavaró semmikép se legyen, étterem<br />

stb., <strong>sz</strong>óval mindenről gondoskodva van. A<br />

múzeum kerítésén a Sándor-utcza felől kaput<br />

nyitnak, hogy a két ház között a közlekedés egyenes<br />

lehessen. — A múzeum termében <strong>sz</strong>intén megtörténnek,<br />

s ré<strong>sz</strong>ben már megtörténtek a kellő<br />

javitások és átalakítások. A fűtés rendezve, a terem<br />

világító ablakai fölé, a huzal rostély helyébe,<br />

habos vastag üveglapok téve, a karzatra<br />

pedig oldalfeljárások vágva. Szóval minden oly<br />

ügyesen és czél<strong>sz</strong>erüen rendezve, a mint a bizottmány<br />

élén álló jeles férfiak helyes és mindent<br />

megfontoló intézkedésétől várni lehetett. Az uj<br />

képviselőházat 90 nap alatt köteles felépitni a<br />

vállalkozó.<br />

** (Vasutvonatföltartóztatása.) Mint emiitettük,<br />

a Temesvárról e hó 5-ikén este elindult <strong>sz</strong>emélyvonattal<br />

Szőreg és Oro<strong>sz</strong>lámos között némi<br />

<strong>sz</strong>erencsétlenség történt. Ugyanis néhány sin<br />

föl lévén <strong>sz</strong>akitva, a „Visegrád" gőzmozdony hat<br />

vaggonnal együtt az egy öl magas töltésről lefordult.<br />

Csakhamar kitűnt, hogy a pályaőr sincs<br />

helyén; ezt azonnal keresték s egy pinczé-ben<br />

több sebből vérezve találták meg. Rablók törtek<br />

volt reá s minden pénzéből, a mi ös<strong>sz</strong>esen 46 ftból<br />

állt, kifo<strong>sz</strong>tották. Mint hirlik, a <strong>sz</strong>emélyvonat<br />

kirablása volt tervben s ezért <strong>sz</strong>akitották föl a sineket,de<br />

midőn arablók látták, hogy az utasok nagy<br />

<strong>sz</strong>ámmal vannak, elillantak. A vonat lezuhanásánál<br />

egy utas sem sérült meg, a vonat-vezető is<br />

csak könnyed sérülést <strong>sz</strong>envedett. A pálya hat<br />

órán át járhatlan volt, most azonban már helyre<br />

van állitva, mig az eset felett terjedelmesb vizsgálatok<br />

folynak.<br />

** (A magyar vendég<strong>sz</strong>eretetről) nagyon<br />

ő<strong>sz</strong>inte tanúságot tett egy most hazánkban utazó<br />

török ifjú, Halil Mollah, ki utóbb Bártfán volt,<br />

de a mellett már Magyaror<strong>sz</strong>ágnak nagyobb ré<strong>sz</strong>ét<br />

bejárta. Különösen kedvezőleg nyilatkozik<br />

Debreczenről. Szerinte a világ minden városa<br />

közt legkitűnőbb, legjobb mégis csak Debreczen,<br />

mert — úgymond — midőn hazulról elindult, csak<br />

a legközelebbi hídig kisérték el barátai; Debreczenből<br />

pedig, hol mindös<strong>sz</strong>e két hétig tartózkodott,<br />

öt mérföldnyi távolságra mentek vele uj<br />

ismerősei. A mi Debreczen várost oly ragyogó<br />

<strong>sz</strong>ínben tünteti föl előtte, mint legforróbb óhajtásainak<br />

Eldorádóját, az az ott tapa<strong>sz</strong>talt magyaros<br />

<strong>sz</strong>ívesség s azon fe<strong>sz</strong>telen barátság, melylyel a<br />

deákok ré<strong>sz</strong>éről találkozott.<br />

4b"5<br />

Melléklet a <strong>Vasárnapi</strong> Ijság 37-ik <strong>sz</strong>ámához <strong>1865.</strong><br />

** (Dalestély.) A pestbudai dalárda, harmadik<br />

dalestélyét e hó30-dikán, a lövölde termeiben,<br />

különös fénynyel <strong>sz</strong>ándékozik megtartani. Magán<br />

kézremüködésül a főváros több elismert tekintétélyű<br />

művé<strong>sz</strong>ét kérik föl.<br />

** (A budai vizvezetést) javitni ké<strong>sz</strong>ülnek, s<br />

a mostani 12 lóerejü gép helyett 30 lóerejüt<br />

akarnak alkalmazni. E czélból <strong>sz</strong>akemberek bevonásával<br />

bizottmány kéretett fel e tárgyban<br />

véleményadásra.<br />

** (Az aradi <strong>sz</strong>ínházat) a jövő téli idényre<br />

Hubay Gu<strong>sz</strong>táv <strong>sz</strong>inigazgató kapta meg.<br />

** C^9V ember, a ki nem tud meghalni.) Pesten<br />

a napokban egy kocsis, hogy régi betegségétől<br />

meg<strong>sz</strong>abaduljon, kettős öngyilkossági kisérletet<br />

tett. Fölvágta üterét, de látva, hogy ez hos<strong>sz</strong>ú<br />

halálkinlódás le<strong>sz</strong>, egy <strong>sz</strong>ögre fölaka<strong>sz</strong>totta magát,<br />

azonban mielőtt megfult volna, a <strong>sz</strong>ög alatta<br />

letört, s ő maga lezuhant. E zajra berohantak, az<br />

elaléltat kórházba vitték, s mint mondják, élete<br />

megmenthető.<br />

** (Elismerés-nyilvánítás.) Pest város hatósága<br />

jegyzőkönyvileg fejezte ki teljes elismerését<br />

Tüköry Sándor sörháztulajdonos, Handlos Gergely,<br />

Sande Giacomo Dominik és Nessi Péter<br />

kéményseprő-mestereknek, mint a kik erélyes<br />

működésének kö<strong>sz</strong>önhető, hogy aug. 7-én a Lord<br />

Sámuel faraktárában kiütött tűz tovább terjedését<br />

; ** (Templomrablás.) A múlt hó 17-ikén Szép-<br />

Iákon a templomba rablók törtek be, 8 különböző<br />

! ezüst oltári ke<strong>sz</strong>leteket s misemondó ruhákat maí<br />

gukkal vittek. Az elrablóit tárgyak értéke 1816<br />

! ft. A bűnös tett elkövetőit még eddig nem sike-<br />

! rült fölfedezni.<br />

| ** (Az 1864-iki sorsjegyek főnyerője,) a legi<br />

közelebbi húzás alkalmával, mint táviratilag jej<br />

lentik, egy iskolatanitó volt Prágában.<br />

' ** (Benedek tábor<strong>sz</strong>ernagy) a tettleges <strong>sz</strong>olgálatból<br />

egyidőre kilépett. A csapatoktól egy hadi<br />

parancs kibocsátása által búcsúzott el, a nélkül,<br />

Hétfő, <strong>sz</strong>ept. 4. A „fösvény." Vigjáték 4 felvonásban.<br />

Irta Moliére.<br />

Kedd, <strong>sz</strong>ept. 5. „ Fidelio." Nagy opera 2<br />

felv. Zenéjét <strong>sz</strong>erzetté Beethoven.<br />

Szerda, <strong>sz</strong>ept. 6. „A <strong>sz</strong>övetségesek." Yigj&ték<br />

3 felvonásban. Irta Pol-Moreau, ford. T. L.<br />

Csütörtök, <strong>sz</strong>ept. 7. „A sevillai borbély." Vígopera<br />

2 felv. Rossinitől. — Litsner Aurelia k. a.<br />

második föllépte.<br />

Szerke<strong>sz</strong>tői mondanivaló.<br />

hogy benne egy <strong>sz</strong>ót is emlitne a vi<strong>sz</strong>ontlátásról. 7850. Helgoland. K. I. A tengeri fürdői élet élénk<br />

** (Névváltoztatás.) SchaíSándor pesti lakos<br />

vezetéknevét felsőbb engedély mellett „Scharf"-ra.<br />

változtatta.<br />

rajzát kö<strong>sz</strong>önettel vettük s két<strong>sz</strong>eresen örvendünk a <strong>sz</strong>íves<br />

megemlékezésnek.<br />

7861. Kisas<strong>sz</strong>ond. P. J. A fel<strong>sz</strong>ólalás lényegébe<br />

beleegyezünk s közölni fogjuk.<br />

meggátolták.<br />

** (Jótékonyság.) A magyar gazdas<strong>sz</strong>onyok<br />

egylete, e <strong>sz</strong>ép czélu jótékony egylet iránt vidéken<br />

és az iparos-o<strong>sz</strong>tályban is ébred a figyelem.<br />

Igy közelebbről Szegedről egy derék iparos segéd,<br />

Pá<strong>sz</strong>tori Dániel megtakarított filléreiből egy 2<br />

ftos ezüst tallért küldött be az egylet <strong>sz</strong>ámára.<br />

** (Furcsa kedvtöltés.) Csik<strong>sz</strong>ékből irják a<br />

„K"- nak, hogy az ottani admini<strong>sz</strong>trátor egy nap<br />

.abban találta kedvtelését, hogy mig a törvényteremben<br />

a tárgyalások és <strong>sz</strong>embesítések javában<br />

folytak, az admini<strong>sz</strong>trátor ur a tárgyaló teremtől<br />

alig 15 öl távolságra kezdett czélt lövöldözni. A<br />

<strong>sz</strong>űnni nem akaró puffogatások annyira figyelemssavarólag<br />

hatottak a működőkre, hogy az államü-<br />

** (Két különös tiltakozás) jelent meg közelebbről<br />

egy erdélyi oláh lapban. A „Gazeta Transilvaniei"<br />

egyik legutóbbi <strong>sz</strong>ámában Puscariu bírod,<br />

tanácsos alaptalannak nyilatkoztatta ki a hireket,<br />

melyek <strong>sz</strong>erint Bécsben egy pinezért megpofozott,<br />

vagy vi<strong>sz</strong>ont, valamely pinezér őt bántalmazta<br />

volna; ugyané lap aug. 30-ki <strong>sz</strong>ámában<br />

pedig Bran de Lemeny János bírod, tanácsos<br />

<strong>sz</strong>ólal fel azon rágalmazások ellenében, mintha<br />

Bécsben lopott volna. Ezt légből kapott hazugságnak<br />

nevezi.<br />

** (Sorsát ki nem kerülhette.) A Bécsben<br />

már 17 év óta megjelenő „Wiestnik" ruthén lap,<br />

mely a mondott idő folytán az államnak sok pénzébe<br />

került, a nélkül hogy ha<strong>sz</strong>nált volna, takarékossági<br />

<strong>sz</strong>empontokból közelebb meg<strong>sz</strong>üntettetik.<br />

150-nél sohasem volt több előfizetője. Annyit sem<br />

érdemelt.<br />

** (Uj bolygó,) Dr. Luther Bükben ismét egy<br />

uj bolygót fedezett fel, mely naprend<strong>sz</strong>erünkben<br />

a 84-ik helyet foglalja el, s „Klio"-nak lett elnevezve.<br />

** (Halálozás.) Lenhossék György, ismert<br />

pesti ügyvéd e hó 5-dikén elhunyt, életének 46-ik<br />

évében. Hűlt tetemeit 7-dikén délután <strong>sz</strong>ámos<br />

ismerőjének ré<strong>sz</strong>véte mellett tették örök nyugalomra<br />

a kerepesuti temetőbe. Nyugodjék békével!<br />

7852. Pozsony. — y. — s. Egy pár nap múlva teljesülni<br />

fog közös óhajtásunk.<br />

7853 Zilah. S. L. A fel<strong>sz</strong>ólalás okát s alapját nem<br />

értjük. Igen való<strong>sz</strong>inü, hogy a kérdéses levél nem érkezett<br />

kezünkhez. Kérnünk kell a bővebb értesítést.<br />

7851. Szatmár (Névtelen). A „Medice cura te ipsum"<br />

végzetü czikk ujat a megvitatott tárgyban nem mond s<br />

igy bátran mellőzhetjük.<br />

7855. Paris. Sz. D. Sajnáljuk, hogy a politikai tartalmú<br />

czikkeket kimért terű hetilapunkban nem ha<strong>sz</strong>nálhatjuk.<br />

Napilapokban volna illetékes helye, de itt azon<br />

körülmény áll útjában, hogy a távolság miatt gyakran későn<br />

jön s már leküzdött álláspontokat támad meg. Ilyen<br />

az I. czikk.<br />

7856. (íyör. L. J. A <strong>sz</strong>ives ajánlatot a régi könyv<br />

ügyében az illető intézetek könyvtárnokaival közölni fogjuk,<br />

s annak idejében önt tndósitani el nem mula<strong>sz</strong>tjuk.<br />

7857. IVrm ha<strong>sz</strong>nálható müvek: Régen volt ... Mi<br />

e<strong>sz</strong>közli . . , Kérded <strong>sz</strong>ellő, miért zeneg.<br />

SAKKJÁTÉK. *<br />

297-ik <strong>sz</strong>. f. —Bayer Konrádtól.<br />

(Olmüczben.)<br />

Sötét.<br />

gyé<strong>sz</strong> kénytelen volt a törvény<strong>sz</strong>éki elnököt a ** (Halálozás.) Lipcsei/ György, vál. püspök<br />

puskázás meg<strong>sz</strong>üntetése kieázközlésére kérni, mi- s kassai nagyprépost, múlt hó 31-kén jobb életre<br />

nek folytán az ülés néhány perczig egé<strong>sz</strong>en fel- <strong>sz</strong>enderült. Béke legyen hamvai fölött!<br />

o<strong>sz</strong>lott.<br />

** (Halálozás.) Pomázról egy <strong>sz</strong>épreményü<br />

** (Az adóhátralékok behajtása <strong>sz</strong>abadságos jifjú<br />

haláláról tudósitanak. Luppa János, a lapunk-<br />

katonák által.) A hadügymini<strong>sz</strong>térium a békelábra ból ismert Luppa Péter öcscse, aug. 26-ikán, el-<br />

állított hadcsapatoknak a legelkerülhetlenebb hunyt alig 20 éves korában. Koporsóját a környék<br />

<strong>sz</strong>ükséglethez mért csekély lét<strong>sz</strong>áma miatt elren- ös<strong>sz</strong>esereglett több ezerre menő népe sajnálkozva<br />

delte, hogy jövőre nézve, az adóbehajtásokhoz<br />

kisérte ki. Béke hamvaira!<br />

<strong>sz</strong>ükséges legénység csak a <strong>sz</strong>abadságosok lét<strong>sz</strong>ámából,<br />

8 a költségeknek a pénzügyi kincstár általi ** (Halálozás.) Bulcsú Károly a kecskeméti<br />

megtéritése mellett <strong>sz</strong>olgáltassák ki, mely rend<strong>sz</strong>a- ref. főiskola tanára s a <strong>sz</strong>épirodalmi téren is<br />

bály azonnal foganatba is vétetett az által, hogy a kedvezőleg ismert férfi, m. hó 29-ikén Kecskemé-<br />

tettleges <strong>sz</strong>olgálatból kirendelt végrehajtó csapaten meghalt. Bulcsú Károly <strong>sz</strong>ületett Bűdön,<br />

tok behivatván, az or<strong>sz</strong>ágos főhadi parancsnokság Abaujmegyében. hol atyja ref. lelké<strong>sz</strong> volt. Tanult<br />

a <strong>sz</strong>abadságosok lét<strong>sz</strong>ámából az adóbehajtásokhoz S.-Patakon, majd innen joggyakorlatra Pestre a b c d e f g<br />

ezúttal igénybe vett legénységet már a pénzügyi menvén, a 48-diki lelkesülés a sorok közé vitte,<br />

Világos.<br />

hatóságok rendelkezése alá adta. Hogy egyébiránt hol a nagy-<strong>sz</strong>ombati meleg napokban érdemjelet és Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.<br />

a <strong>sz</strong>abadságosok általi végrehajtások alkalmazásá- ti<strong>sz</strong>ti rangot nyert. A küzdelmek multával egyik<br />

nak <strong>sz</strong>üksége, a mennyire lehet, mellőztessék, s a főúri családnál nevelő, majd halasi, később kecs-<br />

lakosság az e ré<strong>sz</strong>beni súlyos terheltetéstől lehetőkeméti tanár lett, hol az ifjúság <strong>sz</strong>eretetét, kar- 292-dik <strong>sz</strong>ámú feladvány megfejtése.<br />

leg megkiméltessék, a „P. N." értesülése <strong>sz</strong>erint társai becsülését folytonosan birta. Béke hamvaira!<br />

(Pap Dezsőtől Miskolczon.)<br />

Világos. Sötét.<br />

a helytartótanács a hatóságok vezetőit oda uta-<br />

1. Ve7—f7 Kdá-e4<br />

sitá, hogy ezek az alájuk rendelt közegek utján,<br />

Nemzeti <strong>sz</strong>inMz.<br />

2. Vf7-f8 Ke4-d4<br />

felhívások és ismételt figyelmeztetések által az<br />

8. Vf8—g8 Kd4—e4<br />

adózókat tartozásaiknak önkéntes lefizetésére Péntek, <strong>sz</strong>ept. 1. „A csacska nők." Vigjáték 4. Vg8—f7 Ke4-d4<br />

hathatósan senkentsék.<br />

3 felvonásban. Dumanoir után fordította Feleki 5. Vf7- d5fmat.<br />

Miklós.<br />

Helyesen fejtették meg. Ve<strong>sz</strong>prémben: Fülöp József.<br />

** (il híres <strong>sz</strong>abadsághős) Maurocordatos Szombat, <strong>sz</strong>ept. 2. „A hugenották." Opera 4 — Miskolczon : Czenthe József — Pozsonyban: Csery Gá-<br />

Sándor, kinek nagy nevéhez az uj Görögor<strong>sz</strong>ág felv. Meyerbeertől.<br />

bor. — Pesten: Cselkó György. — A pesti sakk-kör.<br />

történetének legnevezetesebb eseményei fűződnek, Vasárnap, <strong>sz</strong>ept. 3. „Szécsi Mária" vagy<br />

Reginában aug. 18-án életének 77-ik évében „Murányvár ostroma." Eredeti <strong>sz</strong>inmű 3 felvonás- __ Melléklet: Előfizetési fölhívás a<br />

meghalt.<br />

ban. Irta Szigeti József.<br />

„Nefelejts" 1865—66. évi folyamára.<br />

Hónapi- és<br />

hetinap<br />

Vasár<br />

Hétfő<br />

Kedd<br />

Szerda<br />

Csőt.<br />

Pént.<br />

Szomb.<br />

Katholikns és Protestáns<br />

naptár<br />

Szeptember<br />

H E TI - NAPTÁR.<br />

Görög-oro<strong>sz</strong><br />

naptár<br />

August. (ó)<br />

Izraeliták<br />

naptára<br />

Elul, Ros.<br />

19<br />

20<br />

21<br />

22<br />

23<br />

24 Zuzanna<br />

Nap<br />

kél<br />

j _<br />

nyűg. II hos<strong>sz</strong>a<br />

£ ! 6. p.<br />

6. p.<br />

4 B. A. neve A 13 Menőd. I29<br />

C M János<br />

12 54 6 23 ill 6 9 21<br />

int |Protus |!30 Sándor [fej.<br />

12 50 6 21 11<br />

, Silvinus j Tóbiás [81 B. As<strong>sz</strong>ony<br />

12 46 5 33 6 19'll 14|ll<br />

Monczpusp. iLorán 1 September<br />

12 42 6 16 1118!<br />

*<br />

Kere<strong>sz</strong>t felmag.! Salome 2 Mamantus<br />

12 38 6 14! 11 22! 0<br />

Hildegárd <strong>sz</strong>űz Nikoméd 3 Anthim p.<br />

12 36 6 13 1124!<br />

1<br />

Ludmilla ;<br />

4 Babylus 25 Sabbath 12 31 6 lOill 29| 2<br />

Holdfeny változások. #Ujhold 20-kán 0 óra 2 perczkor reggel.<br />

Hold<br />

kél nyűg.<br />

d. P .<br />

11 37<br />

0 33<br />

1 32 i<br />

2 24<br />

3 8<br />

3 451<br />

4 18j<br />

TARTALOM.<br />

Müller János (arczkép). — Barna Péter. — A franczialnstitut<br />

(vége). —Az állatok hangjai. — A kölni doni<br />

(képpel).— Privigye mezőváros (ke'ppel). — A termé<strong>sz</strong>etvizsgálók<br />

Pozsonyban. —Nagykort ért embereink (folyt.)<br />

— Pályázat a Széchenyi-<strong>sz</strong>obor mintázására. — Egyveleg.<br />

— Tárház: <strong>Vasárnapi</strong> be<strong>sz</strong>élgetés. — Irodalom és művé<strong>sz</strong>et.<br />

— Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés.<br />

— Közintézetek, egyletek. — Balesetek, elemi csapások.—<br />

Mi újság? — Nemzeti <strong>sz</strong>inház. — Szerke<strong>sz</strong>tői mondanivaló.<br />

— Sakkjáték — Heti naptár.<br />

Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő Pákh Albert. (Lak. magyar-uteza 1. <strong>sz</strong> )<br />

*<br />

ilí<br />

ti K.

466<br />

HIRDETÉSEK.<br />

HÁZTARTÁSI ES KONYHASZEREK, FŐRAKTÁR PESTEN,<br />

Forstinger Albert M.-nél, Dorottya-utcza Wurmház.<br />

Mindenkinek felette fontos.<br />

A gróf Harrach-féle<br />

vá<strong>sz</strong>on-áruk gyári raktárának<br />

utolsó ké<strong>sz</strong>lete, a vá<strong>sz</strong>onáruk valódisága és teljes rőfmérték biztositása mellett,<br />

a gyári árakból 50%-tig terjedő leengedéssel,<br />

a végképeni eladás<br />

még csak rövid ideig fog tartani.<br />

A Magyarkirályságból érkező levélbeli megrendelésekre, ké<strong>sz</strong>pénz beküldés<br />

vagy postai utánvét mellett az áruciikkek postán, vasúton vagy gőzhajón bárhová<br />

megküldetnek.<br />

IW A pakolás és mustrák beküldése ingyért teljesittetik.'*®<br />

Több ezer rőf gyári vá<strong>sz</strong>onmaradékból fehérnemüek ké<strong>sz</strong>íttettek, képesek vagyunk<br />

azokat olcsó árért áruba bocsátani, ugyanis :<br />

1 db. váSZOll férft-ingnek. &z ára (jóféle ruinburgi vá<strong>sz</strong>onból) csak<br />

8, 4—5 forintig a legfinomabbak.<br />

1 db. igen CSinOS vasion nÖl-ing, kivarrva s hímezve S, 4—5 ftig<br />

a legfinomabbak.<br />

!"" A férfi-ingek megrendelésénél a nyakbösége kívántatik.<br />

(Magyar vagy német gatyák 1 ft. 20 kr.—2 frtig a legfinomabbak).<br />

1 vég 30 rőfös vá<strong>sz</strong>on ára most csak 9 ft 50kr., 12, 14, 16,17-19 forintig —<br />

igen finomak.<br />

1 vég 42 rőfös váizon ára most csak 15, 18, 20, 22—25 frtig a legfinomabbak<br />

(12 inghez).<br />

1 tuczat fehér vá<strong>sz</strong>on és czérna bati<strong>sz</strong>-zsebkendő ára most csak 1 ft. 90 kr.,<br />

3, 4, 6, 8, 10—12 frtig a legfinomabbak.<br />

Jó hírben álló s Au<strong>sz</strong>triában a legjobbnak elismert és hamisitlan vá<strong>sz</strong>onké<strong>sz</strong>itménveink<br />

a magas papság s uraságok által oly kedvelt 50 és 54 rőfös kézifonat vá<strong>sz</strong>naink<br />

ára most csak 25, 30, 35, 40, 50-60 frtig, az úgynevezett bati<strong>sz</strong>-vá<strong>sz</strong>nak,<br />

melyek ára azelőtt 150 ft. volt — most csak 65—75 frtig.<br />

Törülköző-kendők, <strong>sz</strong>ínes vá<strong>sz</strong>on- és a<strong>sz</strong>talkendők tuczatja, a<strong>sz</strong>talteritékek 6 <strong>sz</strong>emélyre<br />

1 abro<strong>sz</strong> és 6 a<strong>sz</strong>talkendővel, mindezeknek ára csak 6, 8 — 10 forintig<br />

12 <strong>sz</strong>emélyre még egy<strong>sz</strong>er annyi.<br />

U^ 80 forinton felüli megrendelésnél 1 finom dama<strong>sz</strong> nagy abro<strong>sz</strong> és kendőkből<br />

álló 18 ft. értékű a<strong>sz</strong>tal-ké<strong>sz</strong>ület adatik ráadásul.<br />

§^* Az e tárgybani leveleket kérjük ekép czimezni: 1278(4—12)<br />

„An den Lcineiiwaareii-Ausverkauf, Stadt, Freiung, Bank-Bazar,<br />

neben dem graflieh Harrach'-schen Palais in Wien."<br />

Csak 20-dik <strong>sz</strong>eptemberig.<br />

Családi vi<strong>sz</strong>onyok és az üzlet meg<strong>sz</strong>üntetése végett önkéntes<br />

végképeni eladás *Wá<br />

TAKÁTSI JÁNOS<br />

a<br />

„VŐLEGÉNYHEZ"<br />

czimzett kereskedésében,<br />

IBS" 25°|o a gyári áron alól, 'Sat<br />

férfi- és figyermek- vá<strong>sz</strong>on- és <strong>sz</strong>ines-ingck és lábravalók, női-, leányés<br />

gyermek-ingek és lábravalók, % linóm hollandi vá<strong>sz</strong>nak, a<strong>sz</strong>talneműk,<br />

bati<strong>sz</strong>-zsebkendők, férfi-, női-és gyermek-harisnyák, gyapjúingek<br />

és alsó ujjasok sat. 1284 (2-4)<br />

váczi-utcza, Mocsonyi-ház 12-ik <strong>sz</strong>. alatt.<br />

Ugyanott Alpacca-ezüst raktár. 1274(2-6)<br />

HERCZEGNOVIZ<br />

Renard Ágosttól Parisban.<br />

Eze-i viláo-hirü mosdóviz a bőrnek ifjas frissességét ismét vis<strong>sz</strong>aadja, az arczot,<br />

nyakat, kart a^kezeket vakító fehérré, puhává és gyengéddé te<strong>sz</strong>i, s mint soha más<br />

hasonnemü <strong>sz</strong>er -- hüsitó s frisitóleg hat. Bórkütegeket • u. m. <strong>sz</strong>eplőt, pörsenéseket<br />

s a ránczokat tökéletesen eltávolítja, s az arcz<strong>sz</strong>int, — minthogy ezen mosdóviz<br />

semmi ti<strong>sz</strong>tátlanságot a bőrön nem <strong>sz</strong>enved, egé<strong>sz</strong> a késő korig a bőrt simán fentartja.<br />

Emiitett arez<strong>sz</strong>épitó <strong>sz</strong>er, mely ha<strong>sz</strong>nossága és <strong>sz</strong>ilárdsága által oly kedveltté<br />

vált, valódi minősében egyedül a kizárólag csak alólirt főraktárában kapható.<br />

Egy üvegcse ára 84 kr.<br />

Egyedüli raktár Pesten:<br />

VÉRTESSI SÁNDORNÁL,<br />

Kristóf-tér 1-sö <strong>sz</strong>ám, a „Venushoz." 1277(4-10)<br />

BELHÁZT S.<br />

első magyar petróleum-lámpák gyári raktára<br />

Pesten, <strong>sz</strong>éntér, az uj evang. iskola-épületben,<br />

ajánlja jól rendezett konyha, a<strong>sz</strong>tali, fali- s függő-petroleum-lámpáit és csillárait<br />

nagyban s ré<strong>sz</strong>letbeni eladásra a legjutányosb árakon.<br />

Az ezen gyárban ké<strong>sz</strong>ített petróleum laposlánggal égő lámpák a cs. kir. <strong>sz</strong>ab.<br />

államvasut világítási bizottmánya által, a kül- s belföldi gyártmányokkal ös<strong>sz</strong>ehasonlittatván,<br />

azokat a legjobbnak ismerte el és a társaság által ha<strong>sz</strong>nálatba is<br />

vétettek. Különös figyelmet érdemlenek eddig egyetlen és egyedül e gyárban ké<strong>sz</strong>ült<br />

laposlanggal égö lámpák 18'" <strong>sz</strong>éles béllel, melyek lángja világító erőre<br />

nézve a legerősb lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>-lánggal egyenlő, anélkül, hogy költsége magasabbra rúgna<br />

mint egy stearin-gyertyáé.<br />

Ezen lámpák előbbeni jó hirét fenn akarván tartani— csakis legjobb minőségű<br />

olajakat tartok raktáramban s a legolcsóbbért adatnak el.<br />

A. t. ez. közönség nagyobb kényelmére Moderateur-lámpák átalakítása s kijavítása<br />

is a legolcsóbb árért e<strong>sz</strong>közöltetik s legfinomabb Moderateur-lámpaolaj <strong>sz</strong>olgáltatik<br />

ki. — Gyár óutcza (Altgasse; 38. <strong>sz</strong>. a. 1249 (3 — 6)<br />

Főnyeremény 250,000 ft. Úvenkint 5 hnzás.<br />

Legnagyobb nyereménykilátások.<br />

Csak 6 ujforint az ára '/» sorsjegynek, 18 ft. egé<strong>sz</strong> sorsjegyé, az <strong>1865.</strong> évi <strong>sz</strong>ept.<br />

1-én történendő és 1866. évi június l-ig tartó legújabb<br />

CS. KIR. AUSZTRIAI ÁLLAM-KÖLCSÖN<br />

öt sorshúzására.<br />

5 db. fél sorsjegy ára 28 ft. a. é.<br />

5 „ egé<strong>sz</strong> sorsjegyé 56 ft. a. é.<br />

10 „ fél sorsjegyé 50 ft. a. é.<br />

10 ,, egé<strong>sz</strong> sorsjegyé 100 ft. a. é.<br />

Minden kihúzott sorsjegynek a legmagasb 250,000 ft., a legalantabb 140 ft.<br />

ös<strong>sz</strong>egig okvetlen nyerni kell. Ezen sorsjegyekkel 5 húzásban lehet ré<strong>sz</strong>tvenni, s<br />

igy azokkal 5-<strong>sz</strong>őr nyerhető. Érintett 5 húzásban 4500 nyerő<strong>sz</strong>ám huzatik ki,<br />

következő főnyereményekkel: 250,000, 220,000, 200,000, 50,000, 25,000,<br />

15,000, 10,000, 5000 sat. forint.<br />

A legkisebb nyeremény 140 ft. Tekintve ezen olcsó árakat s tetemes nyeremények<br />

kilátását, feltehető, hogy a sorsjegyek is keresettebbek leendnek; minélfogva<br />

ti<strong>sz</strong>telettel felkéretnek az illetők, hogy <strong>sz</strong>ives megrendeléseiket a pénzös<strong>sz</strong>eggel<br />

együtt mielőbb és közvetlen az alólirt nagykereskedői házhoz intézzék.<br />

A hivatalos sorshuzási lajstromok közvetlen a húzás után minden ré<strong>sz</strong>vevőnek<br />

ingyért <strong>sz</strong>olgáltatnak ki. A nyeremények azonnal ki fognak fizettetni.<br />

BI\

„KÖZNAPI IMÁK"<br />

négy hétre.<br />

Templomi ha<strong>sz</strong>nálatul irta<br />

IILEP MIHÁLY.<br />

(Kapható minden könyvkereskedésben).<br />

Ára 2 forint.<br />

Ezen műre vonatkozólag, minden ajánlatnál<br />

méltóbban <strong>sz</strong>óknak a jeles Szá<strong>sz</strong><br />

Karoljnak következő sorai: ,,ez imák különösen<br />

egy<strong>sz</strong>erű munkás nép <strong>sz</strong>ámára páratlanok.<br />

Szerző a vallási e<strong>sz</strong>méket az élethez,<br />

munkához mindig közel ve<strong>sz</strong>i fel, s azok.it<br />

általok <strong>sz</strong>erenesésen emeli égre. Nyelve<br />

egy<strong>sz</strong>erű, de a mellett nemes, nem emelkedettség<br />

nélküli. Ki még lelké<strong>sz</strong>társaink<br />

közöl ez imakőnyvet nem birja, annak<br />

bátran merjük ajánlani, hogy <strong>sz</strong>erezze<br />

meg." 1290 (1)<br />

100 ujforint jutalom<br />

adatik annak , a ki egy több évre biztositott<br />

ti<strong>sz</strong>tességes gazdati<strong>sz</strong>ti állomást<br />

<strong>sz</strong>erez egy oly egyénnek, ki több<br />

éven át gazdati<strong>sz</strong>ti minőségben egy<br />

uradalomnál működött, jelenleg pedig<br />

egy uradalmat vezet. O. P. Poste restante<br />

Gran-Nana. 1276 (2—3)<br />

Növeldei értesítés.<br />

A növendékeknek magán finöveldémbe áz<br />

186 s<br />

/e-dik tanévre rend<strong>sz</strong>eres beírása történik<br />

f. évi <strong>sz</strong>eptember 28-dik napjától<br />

kezdve, október 8-dik napjáig, Pest* n, ezukor-utezában,<br />

6.<strong>sz</strong>ám alatti táját házamban,<br />

hol az ide ezélzó jelentkezéseket addig is<br />

ti<strong>sz</strong>telettel fogadván, tudakozásokra felvilágosítással<br />

s kivánatra az intézet programmjával<br />

bárkinek ké<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ivvel <strong>sz</strong>olgálok.<br />

Katholikus növendékeim saját hitfelekezetök<br />

nyilvános iskolájában tevén vizsgát, a<br />

nálam tanult tudományokból, mint eddig<br />

mindenkor történt, ugy jövőre is államérvényes<br />

bizonyitványnyal ellátva lépnek ki intézetemből.<br />

1251 (4-5) Szöliyi Pal.<br />

Fogorvosi ajánlat.<br />

Vulkánit fogsorok és egyes fogak,<br />

amerikai modor <strong>sz</strong>erint, melyek minden<br />

eddig ismert ké<strong>sz</strong>itményt sok előnyük<br />

által felülmúlnak, igen czél<strong>sz</strong>erü módon<br />

ké<strong>sz</strong>íttetnek és tétetnek be<br />

HEKSCH J. f*.<br />

fogorvos által,<br />

József-tér 3-ik <strong>sz</strong>ám alatt, a fiókbankkal<br />

<strong>sz</strong>emben.<br />

987 (19-50)<br />

Gözmalomeladás Pesten.<br />

Egy egé<strong>sz</strong>en újonnan épi'ett hárommenetű<br />

gőzmalom, mely jelenleg teljes működésben<br />

van és <strong>sz</strong>áraz finom őrlésre berendezve, —<br />

helyiség változtatás végett 6000 ft. igen<br />

jutányos áron eladandó. A közelebbi megtudható<br />

: nagy diófauteza 2. <strong>sz</strong>. alatt.<br />

1212(6-6)<br />

Dr. Cohn fogorvos<br />

ezennel ti<strong>sz</strong>telettel tudatja a nagyérdemű<br />

közönséggel, hogy mühelyét<br />

régi 30-dik <strong>sz</strong>. a. lakásábx, Józseftér a<br />

a fiókbank melletti U. <strong>sz</strong>. a. házba,<br />

2-dik emelet, a lépcsőnél — ismét vi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ahelyezte.<br />

Rendelési idő : reggeli 9 órától, délutáni<br />

5 óráig. 1197(6-0)<br />

Eladó földbirtok.<br />

Jutányos áron és kedvező feltételek<br />

mellett egy 879 holdnyi csinos pu<strong>sz</strong>tai földbirtok,<br />

Pesttől 3 óra távolságra <strong>sz</strong>abad kézb41,<br />

minden órán eladó. — Személyes megkeresésre<br />

bővebb felvilágosítással <strong>sz</strong>olgál<br />

Pesten T a t a y Pál ügyvéd ur (lakása<br />

nagy hid-uteza, 18- <strong>sz</strong>. alatt) F. K. erim<br />

alatt bérmentesen Laczházára intézendő levelekre<br />

pedig körülményesen vála^zoland<br />

az eladótulajdonosok<br />

1266 (3—3) megbízottja.<br />

468<br />

Van <strong>sz</strong>erencsém magss uraságoknak és<br />

a t. ez. gazdakö. önségnek<br />

gőzgépeimet<br />

ajánlani, melyek az idei pesti gazdasági<br />

kiállításnál elsó rendfl éremmel dijaztattak,<br />

és neveze esen már több ura-<br />

dalomban 3 évi ha<strong>sz</strong>nálat után, a legjobb állapotban! létele, a tulajdonosok teljes megelégedésökre<br />

működnek.<br />

Rétek öntözésére marhavizelet fel<strong>sz</strong>ívására igen jeles, és a czélnak megfelelő<br />

vizemé lö gépeket jutányos árakért ké<strong>sz</strong>ítek. m ~. m • w- «<br />

Eiscle József,<br />

1244% (3 — 3) Pest, Steiner-utcza, a vasut-közelében.<br />

ROBITSCHEK LIPÓT<br />

újonnan nyitott<br />

férfi ruha-raktára<br />

Pesten, uri utrza l-ső <strong>sz</strong>ám, az úgynevezett „párisi udvar"-ban<br />

a Trattner-Károlyi-fele ház átellenében<br />

ajánlja dús-vála<strong>sz</strong>téku mindennemű magyar és franczia viseletmód <strong>sz</strong>erint<br />

ké<strong>sz</strong>ített<br />

férfi-, gyermek-, és utazó-öltönyökből<br />

álló ké<strong>sz</strong>letét a legjntányosb áron.<br />

Megrendelések 12—24 óra alatt e<strong>sz</strong>közöltetnek. 1248(4-6)<br />

Credit-sorsjegyek,<br />

melynek húzása<br />

200,000, 40,000,20,000,10,000,5000 sat. forint<br />

nyereménynyel folyó évi október l-jén történik,<br />

kaphatók alólirott pénzváltó-irodájában ké<strong>sz</strong>pénzfizetés mellett a bécsi börzei napi<br />

árfolyam <strong>sz</strong>erint, s havonkinti 5 forint vagy évnegyedenkinti 8 forint ré<strong>sz</strong>letfizetéssel;<br />

továbbá:<br />

Bír ÍGÉRVÉNYEK. ~VI<br />

1 Pálffy-sorsjegyre (húzás <strong>sz</strong>ept. 15 én) 2 ft. 50 kr.~J g é | yefr .<br />

1 Credit-sorsjegyre (húzás okt. 1-én) 3 ft 50 kr.f ^ ; . 8<br />

5 db. Credit-ígérvény ára csak 19 ft. — kr. ( - f n<br />

0U Sr<<br />

10 db. „ „ ára c ak 36 ft. - krJ e<br />

•j-kTr^ m T j-ijf mindennemű sorsjegyekre akép elölegeztttik , hogy az ös<strong>sz</strong>eg<br />

\L \Si \\ Mi a te 'J es na P' árfolyam <strong>sz</strong>erint <strong>sz</strong>olgáltatik ki, a vis<strong>sz</strong>afizetés ha-<br />

*• M^AL^kM^ vonkint történik.<br />

1288 <br />

MORGENSTERN A. és TÁRSá.<br />

Pénzváltó-irodája Pesti n, nagy-hiduteza 9 ik <strong>sz</strong>. a.<br />

IKT* Levélbeli megrendelések gyorsan teljesittetnek.<br />

A sorsjegyek bevásárlását illetőleg, valamint a ré<strong>sz</strong>letfizetések és sorsjegytársulatok<br />

alakitá ára vonatkozó progrsmmok — kivánatra ingyért <strong>sz</strong>olgáltatunk ki.<br />

Csak 4 forint fizetendő<br />

évnegyedenkint,<br />

kik az általunk 20 ré<strong>sz</strong>vevőre alakított sorsjegytársulatban ré«ztvenni óhaitanak,<br />

20 db. minden au<strong>sz</strong>triai sorsjegyre egy 85 forintos badeni sorsjegy hozzáadásával,<br />

melyekre évenkint<br />

38 hnzás esik.<br />

25 évnegyedenkinti ré<strong>sz</strong>letbefizetés után 4 ftjával egy ré<strong>sz</strong>letjegyre az ös<strong>sz</strong>es sorsjegyek<br />

a 20 ré<strong>sz</strong>vevők birtokába jutnak. Bélyegdij egy<strong>sz</strong>ermindenkorra 68 kr.<br />

Ajánljuk továbbá ré<strong>sz</strong>vény-jegyeinket 20 hitelintézeti sorsjegyre 25 évnegyedenkinti<br />

ré<strong>sz</strong>letfizetéssel 8 forintjával. Bélyegdij egy<strong>sz</strong>ermindenkorra 1 ft. 30 kr.<br />

10 db. 1860-iki és 10 darab 1864-iki 100 forintos sorsjegyre, 25 évnegyedenkinti<br />

ré<strong>sz</strong>letfizetéssel 6 ftjával. Bélyegdij egy<strong>sz</strong>ermindenkona 99 kr. E sorsjegytársulatokba<br />

egyenkint mindenki beléphet, anélkül, hogy egyik ré<strong>sz</strong>vevő a másikával<br />

törődnék. ,<br />

MORGENSTERN A. és TÁRSA<br />

pénzváltó-irodája Pesten, nagyhfd-utcza 9. <strong>sz</strong>ám alatt.<br />

fPF~ Levélbeli megrendelések gyorsan teljesittetnek; ré<strong>sz</strong>letes programmok<br />

kívánatra ingyért <strong>sz</strong>olgáltatnak ki. 1282 (2—0)<br />

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gasttav. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-uteza 4-ik <strong>sz</strong>ám alatt).<br />

Bolt bérbe adandó<br />

Kunhegyesen, a főutezán, a piaczon, a gyógytár<br />

mellett, etellage-val vas- vagy fű<strong>sz</strong>erkereskedésre,<br />

két <strong>sz</strong>oba, konyha, mellékraktár,<br />

padlás, kerített udvarral együtt. Értekezhetni<br />

dr. Gerenday Lá<strong>sz</strong>lóval<br />

1285 (2—2) Kunhegyesen.<br />

Titkos<br />

BETEGSÉGEK,<br />

újonnan keletkezettek<br />

8 nap alatt<br />

minőségre nézve<br />

48 óra alatt<br />

meggyógyittatnak<br />

dr. Fax J.<br />

28 év óta fenálló rendelési intézetében,<br />

anélkül, hogy a beteg foglalatosságában<br />

háborgattatnék.<br />

Rendel: d. u. 1 — 4 óráig.<br />

Ti<strong>sz</strong>teletdíjjal ellátott levelek a leggyorsabban<br />

e<strong>sz</strong>közöltetnek.<br />

Lakása: Király-utcza, 24. <strong>sz</strong> a. 1-ső<br />

emelet 1193 (6—12)<br />

Van <strong>sz</strong>erencsém tudatni a t. ez közönséggel,<br />

hogy<br />

leány-nevelö-intézetem<br />

helyisége f. évi <strong>sz</strong>ept. 28-ikától kezdve<br />

varziuteza, l-sós/.imi, 1-sö emelet leend.<br />

Pest, <strong>sz</strong>ept. 1-én Ib65. 1292 (1)<br />

Sz. Kalocsa Róza.<br />

SZVETENAY MIKLÓS<br />

magyar kir. udv. ágens,<br />

jogtudor, s magyar hiíes köz- s<br />

váltó- ügyvéd- irodája<br />

létezik<br />

BÉCSBEN,<br />

Karnthnerstrasse 29. <strong>sz</strong>ám, II. emelet.<br />

1287 (5-10)<br />

Gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>i gyakornok<br />

kerestetik, ki 4—5 iskolát végzett, kedvező<br />

föltételek mellett Itlaleter Albert,<br />

1275 (3 - 3) Jolsvára.<br />

KÁNYA JÓZSEF<br />

(előbb Bölnn és Kánya)<br />

Pesten, József-tér 10-ik <strong>sz</strong>. a. r<br />

ajánlja<br />

minden év<strong>sz</strong>akra<br />

dúsan ellátott<br />

legújabb bel- és külföldi<br />

női-divaürn<br />

1168(7—0)<br />

Dr. PATTISON-féle<br />

csúz- s kö<strong>sz</strong>vénygyapot<br />

(Gicht- und Rheumatismuswatte)<br />

Egy nagy csomag ára 1 ft. Egy kisebb csomagé<br />

50 kr.<br />

Postán küldve 20 krajczárral több.<br />

Egyedül valódi minőségben kapható:<br />

PESTEN: Török József gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél<br />

király-utcza 7-dik SÜ. a., — és<br />

BUDÁN: Tanb Vilmos, <strong>sz</strong>arvastér 613-ki<br />

<strong>sz</strong>ám alatt. 1120 (3—5)<br />

Ha<strong>sz</strong>onbérlés.<br />

Dobóczky Ignácznak Heves mezőváros<br />

határában fekvő tagositott és Pély helység<br />

határbeli időközben okvetlenül tagositandó<br />

ré<strong>sz</strong>birtokai 1867 január 1-sejétöl kezdve<br />

hat vsgy több évre ha<strong>sz</strong>onbérbe adandók<br />

lévén, a bérleni vágyók a Hevesen lakó tulajdonossal<br />

értekezhetnek. 1196(8-3)<br />

38-ik <strong>sz</strong>ám. Tizenkettedik <strong>évf</strong>olyam.<br />

Előfizetési föltételek 1865-dik évre: a <strong>Vasárnapi</strong> Ujsag és Politikai Újdonságok együtt: Egé<strong>sz</strong> évre 10 ft. — Fél évre ő ft.<br />

Csupán <strong>Vasárnapi</strong> Ujsag : Egé<strong>sz</strong> évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egé<strong>sz</strong> évre 6 ft. Fél évre 3 ft.<br />

1W Hirdetési dijak, a <strong>Vasárnapi</strong> Ijság és Politikai Ijdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve: Egy, négy<strong>sz</strong>er hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egy<strong>sz</strong>eri igtatásnál 10 krba<br />

három<strong>sz</strong>or- vagy több<strong>sz</strong>öri igtatásnál csak 7 krba <strong>sz</strong>ámittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk <strong>sz</strong>ámára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Haaseiistein és Vogler. — M-Frankfurtban:<br />

•tle Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben: Oppelik Alajos, — és Pesten: » kerté<strong>sz</strong>-gazda<strong>sz</strong>ati ügynökség in. József-tér, 14 íz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatis után 30 ujkr.<br />

Olvasóink emlékezni fognak, hogy lapjaink<br />

nem régiben agy „or<strong>sz</strong>ágbírói arczképcsarnok"<br />

keletkezését emiitették. Arról<br />

volt <strong>sz</strong>ó, hogy a magyar királyi Kúria nagy<br />

terme a magyar or<strong>sz</strong>ágbirák életnagyságu<br />

arczképeivel di<strong>sz</strong>ittessék. E czél eddig már<br />

legnagyobb ré<strong>sz</strong>ben elvan érve s az or<strong>sz</strong>ágbirák<br />

képei Klimkovics Ferencz pesti feste<strong>sz</strong><br />

műtermében elké<strong>sz</strong>ülvén, a Kúria nagy termét<br />

dí<strong>sz</strong>ítik. Azt is említettük annak idejében,<br />

hogy e nagy olajfestmények fényképi<br />

kiadását Schaffer és Róthy pesti fényképé<strong>sz</strong>ek<br />

rendezik s e históriai és művé<strong>sz</strong>eti<br />

érdekű arczkép-gyüjteményt<br />

egy di<strong>sz</strong>es fényképi albumban<br />

<strong>sz</strong>ándékoznak a közönség<br />

elé bocsátani. Ugy hallottuk<br />

azóta, hogy ezen album iránt<br />

az érdekeltség különösen azon<br />

családok körében, melyeknek<br />

egyes ősei az or<strong>sz</strong>ágbirák sorában<br />

foglalnak helyet, elég élénken<br />

nyilatkozott.<br />

Egy mutatványt közlünk ezuttal<br />

ez arczképcsarnok müvei<br />

közül, Forgách Zsigmond egykori<br />

or<strong>sz</strong>ágbíró és nádor arczképét.<br />

A kép némi magyarázatául<br />

<strong>sz</strong>olgáljanak a következő<br />

adatok.<br />

A Forgách név hazánk történetének<br />

lapjain igen gyakran<br />

előfordul, és ha a Forgách család<br />

ősi képein végig tekintünk,<br />

ugy találjuk, hogy azok valódi<br />

kalauzul <strong>sz</strong>olgálhatnak a magyar<br />

történelem mezején. Elkezdve<br />

a honalapitástól, folyton<br />

<strong>sz</strong>erepelnek minden idő<strong>sz</strong>akban<br />

és pedig épen ugy a véres csatatereken,<br />

mint az or<strong>sz</strong>ágtanács<br />

zö<br />

ld a<strong>sz</strong>talánál, s az egyházi<br />

főiaéltóságokban.<br />

Különösen kitűnni látjuk<br />

őket Jeruzsálemi András király hadjáratában,<br />

ki az örökké nevezetes „arany bullát"<br />

adta a nemzetnek.<br />

Továbbá a IV-dik Béla király alatti<br />

tatárpu<strong>sz</strong>titáskor, valamint az Árpád házi<br />

királyok kihaltával az Anjouk és Przemysliták<br />

közt kiütött örökösödési háborúkor;<br />

— ugy a hatalmas Trencsényi Csák Máté<br />

Pest, <strong>sz</strong>eptember 17-én <strong>1865.</strong><br />

Forgách Zsigmond or<strong>sz</strong>ágbiró s nádor.<br />

(t 1621.)<br />

által előidézett mozgalmakban, és Durazzói<br />

Kis Károly király meggyilkoltatásánál, a<br />

hus<strong>sz</strong>ita háborúban, az utó<strong>sz</strong>ülött Lá<strong>sz</strong>ló,<br />

és a lengyel Ulá<strong>sz</strong>ló közötti trónvi<strong>sz</strong>ályban,<br />

a hos<strong>sz</strong>ú török háborúk alatt, az erdélyi<br />

mozgalmakban, és a régibb s ujabb Rákóczyféle<br />

fölkelésben.<br />

A magyaror<strong>sz</strong>ági nemességre nézve különösen<br />

két nagyobb<strong>sz</strong>erü csata <strong>sz</strong>olgáltatott<br />

bő alkalmat arra, hogy törvényes királyai<br />

iránti hűségét <strong>sz</strong>emélyes feláldozások<br />

által bebizonyítsa és vi<strong>sz</strong>ont ezeknek<br />

FORGÁCH ZSIGMOND.<br />

bő forrást nyújtott, hogy vitéz híveiket, kegyelmükkel<br />

elhalmozzák.<br />

Az egyik ama <strong>sz</strong>erencsétlen sajói ütközet<br />

volt a mongolok ellen, hol IV-ik Béla<br />

kénytelen volt az or<strong>sz</strong>ágot a legi<strong>sz</strong>onyatosabb<br />

pu<strong>sz</strong>tításoknak odaengedni, miután Ő<br />

is csak a legnagyobb ve<strong>sz</strong>élylyel birta életét<br />

és <strong>sz</strong>abadságát megmenteni; — a másik pe-<br />

dik ama hos<strong>sz</strong>adalmas küzdés, az elhatalmasodott<br />

Trencsényi Csák Máté ellen, melyben<br />

végre a rozgonyi nagy csata által (13<strong>12.</strong><br />

június lóén) Róbert Károly lett a győztes,<br />

s ez által magának és utódainak, az Anjounápolyi<br />

királyi ágnak, biztosította a magyar<br />

koronát.<br />

IV. Béla, ki bujdosásaiban a Forgáchok<br />

vendég<strong>sz</strong>eretetét bő mértékben tapa<strong>sz</strong>tala,<br />

alapitá meg hatalmát és fényét a Forgách<br />

nemzetségnek.<br />

Ennek egyik legkitűnőbb tagja volt azon<br />

férfiu, kiről itt <strong>sz</strong>ólunk, Forgách<br />

Zsigmond.<br />

Ifjú korát ama fényes udvarnál<br />

töltötte, melyet Báthory<br />

István, a lengyel nemzet bizalma<br />

által a királyi trónra<br />

hivatva, Krakóban tartott, s<br />

mely <strong>sz</strong>ámos hazai jeles és előkelő<br />

család ifjainak gazdag iskolául<br />

<strong>sz</strong>olgált, hogy itt e nagy<br />

ember vezetése alatt hadi- és<br />

állam<strong>sz</strong>olgálatokra képezzék magukat.<br />

Forgách Zsigmond a lengyel<br />

király kedvenczei közé tartozott,<br />

mert már korán é<strong>sz</strong>re lehetett<br />

venni, hogy a jeles ifjúban,<br />

a minden <strong>sz</strong>épre és nagyra<br />

törekvés csirája csak érettebb<br />

korra vár, hogy azt gyümölcsözővé<br />

tegye.<br />

Hazájába vis<strong>sz</strong>atérése után<br />

hadi <strong>sz</strong>olgálatra <strong>sz</strong>entelte magát<br />

az ifjú, és nemsokára ugy az<br />

or<strong>sz</strong>ág, mint az udvar figyelmét<br />

is magára vonta.<br />

1599-ben kinevezte őt a király<br />

valóságos belső titkos tanácsosául<br />

a magyar ügyekben,<br />

s 1604-ben főpohárnokká és<br />

1606-ban az or<strong>sz</strong>ág birájává történt<br />

kineveztetése által roppant<br />

tágas hatáskör nyílott F. Zsigmond<br />

tevékenységének, mely minden erejét és<br />

idejét igénybe vette, íőkép miután még<br />

Sáros, Nógrád, és Szabolcs megyék vezetésével<br />

is megbizatott, és utóbb egé<strong>sz</strong> felső<br />

Magyaror<strong>sz</strong>ág átalános főkapitányává lett<br />

és ezenfelül az Erdélyor<strong>sz</strong>ág elleni hadjárattal<br />

is megbizatott.

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!