Berki ErzsébetA sztrájkot szervezôk személyének vizsgálatából kiviláglik, hogy a legtöbb sztrájkotszakszervezetek szervezik, amelyek már jól megtanulták ennek az eszköznek a jogszerûalkalmazását. Ugyanakkor jelentôs számban találunk szervezetlen munkavállalói csoportokatis a szervezôk között. Az esetek között van néhány olyan, amikor a szrtájkot nemmunkavállalók alkalmi vagy tartós koalíciója szervezte, egy esetben a menedzsment, négyesetben pedig valamely más szervezôdés. Ez utóbbiak között az üzemi tanács is jelen van,amely nyilvánvalóan helytelen jogalkalmazást jelent. (ld. a 3. sz. táblát.)A jogviszonyok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a legtöbb munkabeszüntetést aMunka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alatt szervezik, mint ismeretes ezen kívül a jog közalkalmazottiés közszolgálati (köztisztviselôi) jogviszonyban engedi meg sztrájk szervezését.Ez utóbbi csoport azonban olyan kevés sztrájkot szervezett, hogy sokat azt gondolják, ennekjogszabályi tilalom az alapja. A közalkalmazottak körében a sztrájk szervezése szinténnem gyakori. Ennek oka két tényezô. Egyik a lakosság erôteljes érintettsége a legnagyobbközalkalmazottakat foglalkoztató ágazatokban, mint az oktatás és az egészségügy. A másikok az elégséges szolgáltatásról való kötelezô tárgyalás, amelyet nagyszámú munkáltatórakiterjedô (ágazati, országos akciók) sztrájk esetén külön-külön kell letárgyalni a munkáltatókkal,miután országosan egységes megállapodás nincs érvényben. Ennek következtébena sztrájk szervezése igen nehézkes, így csak ritkán kerül rá sor. (Ld. a 4. sz. táblát.)3. sz. tábla: A sztrájkok szervezôiMv.csoportEgyszaksz.Többszaksz.MenedzsmentEgyéb N.a. Össz.Figy. sztrájk 12 94 18 1 2 3 130Sztrájk 21 45 20 0 1 2 89Szolid.sztrájk0 6 0 0 1 0 7Össz. 33 145 38 1 4 5 226Megoszlás, % 14,6 64,2 16,8 0,4 1,8 2,2 100,04. sz. tábla: A sztrájkok szervezôi jogviszony szerintJelleg Mt. Ktv. Kjt. Ptk. Vegyes Össz.Figy. sztrájk 115 14 1 130Sztrájk 74 2 10 1 2 89Szolid.sztrájk 5 2 7Össz. 194 2 26 1 3 226% 85,8 0,9 11,5 0,4 1,3 100A 4. sz. táblában szereplô, egy Ptk. hatálya alatt történt megmozdulás résztvevôifeltehetôen színlelt vállalkozási szerzôdéssel dolgoznak, az adatbázisba csak a jelenségfigyelemfelhívó jellege miatt kerültek be, jogi értelemben nem munkavállalók. A vegyesszervezésû sztrájk azt jelenti, hogy a résztvevôk köre meghaladja egy-egy jogviszony határait,mint látjuk, ilyan széleskörû szervezésre mindössze három esetben került sor.122 Pécsi <strong>Munkajogi</strong> Közlemények08_berki.indd 12210/7/08 5:34:22 PM
A sztrájkok hazai gyakorlata5. sz. tábla: Milyen kiterjedésûek a sztrájkok?Jelleg1 munkáltatóSzakma,alágazatÁgazatTöbbágazatTöbbmunkáltatóÁltalánosN.a.Össz.Figy. sztrájk 108 (47,8%) 7 8 4 2 1 130Sztrájk 75 (33,2%) 7 2 1 3 1 89Szolid.sztrájk5 1 1 7Össz., db 188 15 10 5 1 5 1 226Megoszlás, % 83,2 6,6 4,4 2,2 0,4 2,2 0,2 100Összecseng ezzel a sztrájkok hatóköre szerinti vizsgálat, amelyet az 5. sz. tábla adataimutanak be. Jellemzôen a sztrájkok egy munkáltatóra terjednek ki, ennél nagyobb hatókörrelcsak minden ötödik esetben találkozunk.7. sz. ábra: A sztrájkok ágazatok szerintA sztrájkok ágazatok szerinti vizsgálata – összefüggésben a jogviszony szerinti vizsgálattal– jól mutatja, hogy a legtöbb sztrájkot az iparban szervezik, de létszámarányukhozképest kiemelkedô esetszámmal vannak jelen az adatbázisban a közlekedésben, a villamosenergia-iparbanés az egészségügyben, illetve az utóbbi évben szervezett akciók folytánaz oktatásban dolgozók. (Megjegyzem, hogy az ágazati besorolás nem követi a KSH ágazatibesorolását, éppen annak okán, hogy jól lehessen látni, melyek a leginkább konfliktusosterületek.)A sztrájk eszközének adekvát/inadekvát alkalmazására az alábbi adatokból következtethetünk.Az alapkérdés, hogy milyen követelések miatt szerveznek sztrájkot, mi az, amimár elég súlyos munkakörülményeket befolyásoló tényezô, ahhoz, hogy ezt az eszköztvegyék igénybe.PMJK 2008/2. 12308_berki.indd 12310/7/08 5:34:22 PM