Betekintés - Mozaik Kiadó

ZAIKM·ZAIKM·ZAIK30IrodalomSokszínű irodalom 7–8. osztályM·ZAIKwww.mozaik.info.huM·ZAIK7M·ZAIKMS-2349A 7. osztályos kötet egyik fő témaköre a 19. századi magyarirodalom. Ide tartozik A reform kor irodalma című fejezet,A kőszívű ember fiait tár gyaló rész, illetve számos vers éskisepikai alkotás is.Ezen az évfolyamon ismerkedhetnek meg a diákok közelebbrőla har madik irodalmi műnemmel: a drámával, Sha kes peareegyik leg kedveltebb darabja, a Szentivánéji álom kapcsán.A tárgyalandó művek összeválogatásánál a kerettantervikövetelmények mellett az is lényeges szem pont volt, hogyaz olvasandó szépirodalmi alkotások a diá kok hoz közel álljanak,és felkeltsék az érdeklődésüket. Így került be a tankönyvbetöbbek között az Indul a bakterház, A 13 és 3/4 évesAdrien Mole titkos naplója vagy a Mi és ők című kortársolasz regény egy-egy részlete.A tankönyv felépítése, tagolása megegyezik a korábbi kötetekével.A ke rettantervi követelményeknek megfelelően a 7.osz tályos tankönyv a könyv végén található rövid életrajzokmel lett a legfontosabb szerzők pályaképét is tartalmazza.M·ZAIKwww.mozaik.info.huM·ZAIKMS-2350Könyvek a könyvekről– az olvasásmegszerettetéséért.MS-2349_irod7-tk_2010_kiadas-1.qxd 2010.11.11. 18:36 Page 388. osztályban a tanulók elsősorban a 20. századi magyariro dalommal ismerkedhetnek meg. A Nyugat lírájának tárgyalá sa kor Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,Juhász Gyula és Tóth Árpád verseit olvashatják, tanulmányozhatják.A korszak legkiválóbb próza íróinak egy-egy novellájátis megismerhetik: Kosztolányiét, Karinthyét vagyMóricz Zsigmondét. A házi olvasmányt, Móricz ZsigmondLégy jó mindhalálig című regé nyét a korábbi köteteknélmegszokott módon: sok-sok érde kes és hasznos háttérismerettelmegvilágítva, valamint képekkel illusztrálva dolgozzafel a kötet. József Attila és Radnóti Miklós versei mel lettPilinszky János, Csanádi Imre, valamint Nagy László költeményeiképviselik az újabb ma gyar lírát.MS-2349_irod7-tk_2010_kiadas-1.qxd 2010.11.11. 18:36 Page 3938.1. kép • AranyJános portréjaArany János(1817, Nagyszalonta – 1882, Budapest)„Utánozni ma Aranyt [...] lehetetlen próbálkozás lenne. De tanulni nagyon islehet és kell nyelvi tisztaságot, formai gondosságot, nevelõi felelõsséget a költõknek,s az igazi mûvészet elmélyült élvezését az olvasónak.” (Benedek Marcell)Magyar költõ. Szegény szülõk kései gyermeke volt, akik nagy gonddalnevelték. Az ifjú Arany Szalontán tanult, majd a debreceni kollégiumbakerült. Tanulmányait többször is megszakította. A késõbbiekben tanító,írnok, majd másodjegyzõ lett, s leszámolt mûvészi terveivel. Feleségül vetteErcsey Juliannát, és két gyermekük született: Juliska, majd László.Gyermekkori barátja, Szilágyi István fordította figyelmét újra az irodalomfelé: titokban, csak magának írogatott, emellett sokat olvasott, angolul tanult.Késõbb több jelentõs mûfordítást is készített, pl. Shakespeare mûveibõl.1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára írta Toldi címû elbeszélõ költeményét,amely osztatlan sikert aratott: Arany János az irodalmi élet elismertalakjává vált, s Petõfivel való barátsága is ekkor kezdõdött.Epikus költõnek tartotta magát, s elbeszélõ költeményeiben a nemzetimúltat örökítette meg. Õ is Petõfi nézeteit vallotta az irodalmi népiességrõl.A forradalom és szabadságharc híve volt. A Nép Barátja címû lap társszerkesztõjelett, szolgált nemzetõrként is, majd a forradalmi kormány belügyminisztériumábandolgozott. Emiatt a szabadságharc bukása után bujdosniakellett, családja szinte mindenét elveszítette. Ekkor írt versei elkeseredettségéttükrözik. Geszten vállalt házitanítóságot a Tisza családnál, majd a nagykõrösigimnázium tanára lett 1851-ben. Az itt töltött évek rendkívül gazdag költõitermést hoztak. Sok balladát írt, s kiderült az is, hogy kiváló kritikus.1860-ban Pestre költözött, ahol felkérték a Kisfaludy Társaság igazgatására,majd a Tudományos Akadémia titkára, késõbb fõtitkára lett. Emellett újságokatis szerkesztett (Szépirodalmi Figyelõ; Koszorú). Jelentõsek voltak még tanulmányai,amelyek akadémiai tudományos munkásságához kötõdtek.Idõskorában, nyugalmazását követõen újra verselni kezdett. Költeményeinek,melyeket csak magának írogatott a Margit-szigeten egy kapcsos könyvbe,az Õszikék címet adta. Ezeket a mûveket személyesség és ösztönösenmegtalált modern stílusjellemzõk hatják át.A nemzeti összefogás ellenére a szabadságharc elbukott a túlerõvel szemben, a szabadság helyettaz elnyomás ideje következett el. Arany János ekkoriban keletkezett történelmi tárgyú balladáia török idõk megpróbáltatásait vagy a Hunyadiak dicsõségét idézik. Ezekkel a mûvekkel azonbana költõ a Habsburg-önkény elleni tiltakozását is kifejezte burkolt formában.• Beszéljétek meg, milyen irodalmi mûveket ismertek, melyek a török idõkben játszódnak!Arany JánosSZONDI KÉT APRÓDJA 1Felhõbe hanyatlott a drégeli rom,Rá visszasüt a nap, ádáz tusa 2 napja;Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,Tetején lobogós hadi kopja 3 .Két ifiu térdel, kezökben a lant,A kopja tövén, mintha volna feszûlet 4 .Zsibongva hadával a völgyben alantAli gyõzelem-ünnepet ûlet.„Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?Bülbül-szavu 5 rózsák két mennyei bokra?Hadd fûzne dalokból gyöngysorba füzért,Odaillõt egy huri 6 nyakra!”1 apród • fõúri vagykirályi szolgálatbanálló fiatal fiú2 tusa • harc3 kopja • lándzsaszerûszúrófegyver4 feszület • kereszt5 bülbül • az egyiklegszebb hangúénekesmadár,a fülemüle törökneve6 huri • gyönyörû nõa muszlimok általelképzelt paradicsomban39.1. kép • A törökkori Drégely rajza.A háttérben, a hegycsúcsonláthatóa „drégeli rom”, amelyetaz ostrom utána törökök már nemépítettek újjá, helyetteemelték a kép közepénlátható erõsségetArany tanár úrArany János 1851-ben meghívást kapott a nagykõrösi gimnázium tanári karába. Egyik tanítványa, Tolnai Lajoskésõbb így emlékezett meg róla: „Apró, fekete szemei csudálatos fényben csillogtak. [...] Szívesen mosolyogvaés hamar jót nevetett, amikor elsõ fogai között jó nagy hézagot lehetett észrevenni. [...] Hangja tompavolt, mely versolvasás alkalmával édesen ellágyult. Annak a rendkívüli szerénységnek tulajdonítom, mely mindigsajátja is maradt, hogy benne és rajta a nagy embert semmi se árulta el. Inkább egy jómódú vendéglõsneklátszott, mint költõnek. [...] Nem volt élénk pedagógustanár, de rendszeretõ, sõt szigorú, ki a legkisebb helytelenségetsem tûrte el szó nélkül. Egy félretekintés, gyenge susogás elég volt, hogy keményen megdorgáljaaz embert. Különben szekundát [a mai egyes osztályzatnak felelt meg] talán senkinek sem adott.”3839Sokszínű irodalom 7. osztálywww.mozaweb.hu