Szám - PTE Általános Orvostudományi Kar - Pécsi Tudományegyetem

14SZAKMAI ÓRUMOlcsó fájdalomcsillapításKedves Kollégák!Posztoperatív, daganatos és egyéb fájdalmak esetén többnyire van olyan stádium,amelyben a panaszok per os adott fájdalomcsillapítóval tûrhetõvé tehetõk. Erre számosgyógyszer használatos; nem mindegyikük túl olcsó, a gyógyszerköltségek jelentõs részétképviselhetik.Régi szer is lehet jó, és ha ráadásul olcsó, nincs okunk mellõzni. A modern farmakoterápiaielvekkel összeegyeztethetõ a kodein + nem-kábító fájdalomcsillapítókombináció alkalmazása. A kodein (codeinium chloratum, codeinium phosphoricum)fenantrénvázas ópium-alkaloid, metil-morfin. Bár többnyire köhögéscsillapítóként találkozunkvele (5-10-20 mg egyszeri adag hatásosan deprimálja a köhögés-reflexet),indikációi közt a fájdalmak csillapítása is szerepel, erre a célra azonban (20)-30-60 mgegyszeri dózis szükséges. A kodein „csúcshatása” kisebb a morfinénál, de nem-kábítófájdalomcsillapítóval kombinálva az analgetikus hatás igen jelentõs. Mérsékelt eufóriátokozhat; az addikció veszélye viszonylag kicsi. Megvonási tüneteket általában nemprovokál a fent megjelölt adagok megvonásakor. Per os jól felszívódik, hatástartamakb. 6 óra.A kombináció másik elemének számos gyógyszert választhatunk. Az aszprin,noraminofenazon(...), paracetamol, ibuprofen hatástartama t. k. hasonló a kodeinéhez.Aszpirin esetén posztoperatív alkalmazáskor gondolnunk kell a hemosztázisra kifejtetthatásra (a vérlemezke-aggregáció gátlása). Ez a hatás a szintén ciklo-oxigenáz-gátlóibuprofen esetében (itt nem részletezendõ okokból) kevésbé jön számításba,noraminofenazon és paracetamol esetében pedig valószínûleg elhanyagolható. Aparacetamol analgetikus hatékonyságáról megoszlanak a vélemények. Megfontolástigényel, hogy rossz általános állapotú betegeknél ez a szer már a szokásos adagokbanis hepatotoxikus lehet. A noraminofenazon mielotoxikus hatása valószínûleg erõsen elvan túlozva, de használata természetesen mellõzendõ olyan betegeknél, akikben ez agyógyszercsoport valaha vérképelváltozást okozott. Bizonyos gyári készítmények tartalmaznakkodein + nem-kábító fájdalomcsillapító kombinációt. Potenciális gondok néhányilyen preparátummal kapcsolatban a következõk: (a) indokolatlanul drágák; (b) akodeint esetleg elégtelen mennyiségben tartalmazzák; (c) különbözõ meggondolásokbólharmadik-negyedik szer is van bennük, amely az esetek többségében szükségtelen.elvetném, hogy a következõ magisztrális készítmények hasznosak lehetnek (felnõtteknek):„mite” Rp.Codeinii chloraticgta tria (0,03 g)Noraminophenazoni natriimesylicicgta septuaginta quinque (0,75g)Misce fiat pulvisDa ad capsulas amylaceasS.: 6 óránként 1 port bevenniforte” Rp.Codeinii chloraticgta sex (0,06 g) (!)Noraminophenazoni natriimesylicigma unum (1,0 g)Da ad capsulas amylaceasS.: 6 óránként 1 port bevenni„A hatás kezdete kb. 30 perc, telt gyomor, fõleg pedig renyhe gyomor-motorikaesetén hosszabb késésre kell számítani.Nagyon örülnék, ha klinikus, családorvos és gyógyszerész-kollégáim hozzászólnánaka fentiekhez.Dr. Barthó LorándGyógyszerhatástani IntézetAz impakt faktorAz impakt faktorról írok, bár megtettékezt többen, e lap hasábjain is. Errõl hovatovábbdoktori értekezést lehetne összeállítani,hisz hazai irodalma is oly gazdag. A témamegnyugtatóan mégsem zárható még le.Ezért most a ritkábban tárgyalt kérdéssel, atöbbszerzõség és I kapcsolatáról írom legondolataimat.Az I meghatározása. Az impakt faktort,a „mérõszámot” eredetileg, 1974 óta nemszemélyek vagy szervezeti egységek értékelésére,hanem a szakfolyóiratok relatív idézettségénekvizsgálatára dolgozták ki.Garfield szerint egy közlemény tudományosjelentõségét az adott cikk közvetlen idézettségemellett leginkább a közlõ folyóirat idézettségefejezi ki, ami egyben a folyóiratokrangsorát is jelenti. Ma az impakt faktort aközlemények szerzõinek értékelésére, szakíróitevékenységének számszerûsítésére azösszeadott I-összeg, a kumulatív I (KI)alapján is felhasználják.Az idézettség. Mostohább terület, irodalmaközel sem oly gazdag, mint az I-é. Pedigegy munka értékét általában az idézettségdönti el. Az élettudományokban biztos, nemúgy pl. a matematikusoknál. Az MTA orvosdoktoricím kérelmezõinek anyagában nemritkán szerepel, hogy az egyik pályázó kumulatívimpakt faktora 40, idézettsége 150.Ugyanakkor másik disszertációnál a KI100, az idézettség szintén 150 (az adatokközelítõek). Az ellentmondásnak számos magyarázatalehet: a dolgozat értékes, jó, a lap iselfogadta, de kevesen foglalkoznak a témával.Vagy: a téma érdektelen, nem mond újat,ezért nem idézik. Más: sok, alacsony impaktfaktorú lapból adódik a magas KI (100), deértékeik miatt nem idézik. Véleményem szerintaz elsõ szerzõ szakmai teljesítménye azértékesebb (40/150). Nem véletlen, hogyegyesek dolgozataik idézettségére vonatkozóadatokat kérésre utólag csatolják csak. Végüla „körcitálás”, amire még visszatérek.Elgondolkoztató, hogy neves elõdeinkpályázatának értékelésekor a felelõs testület apályázók impakt faktora és idézettsége nélkülmint juthatott helyes döntésre. (A nyugati féltekénaz I-nek közel sincs olyan jelentõsége,kiváltképp a klinikai szakmában, mint nálunk.)A szakmabeliek akkor épp úgy tudták,mint ma, ki-kik az értékesek, kit kell megválasztásrajavasolni. Az is igaz, a döntést többesetben „magasabb szempontok” határoztákmeg. Erre a POTE elmúlt 50 évében is többPTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ