a mûszerházak fõvárosa BOPLA – a mûszerházak ... - Elektro Net
a mûszerházak fõvárosa BOPLA – a mûszerházak ... - Elektro Net
a mûszerházak fõvárosa BOPLA – a mûszerházak ... - Elektro Net
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2007/4. Informatika<br />
PC-s adataink biztonsága<br />
(2. rész)<br />
SIPOS GYULA<br />
Szoftver: operációs rendszer<br />
Biztonsági szempontból a legfontosabb<br />
szoftverünk az operációs rendszer. Persze,<br />
nem a szenzációs legújabb, hanem pl. az<br />
a korábbi verzió, amelyikben megbízunk.<br />
Ez lehet MAC-alapú, lehet a Linux, de akár<br />
az XP is, csupán egy a lényeg: feleljen meg<br />
annak az elvárásnak, amelynek sarkalatos<br />
pontja az adatbiztonság.<br />
Számos raktárban, ipari, szolgáltatói<br />
munkahelyen dolgoznak DOS-alapú nyilvántartó,<br />
vezérlô- stb. programmal, mert a<br />
DOS pici, nemigen szokott összekócolódni,<br />
hetente legalább egyszer összeomlani,<br />
és ugyanekkor néhány ügyes szoftveres<br />
óvintézkedéssel szinte korlátlan élettartamúvá<br />
tehetô. Igaz, mûködése kissé fapados<br />
<strong>–</strong> cserében a megbízhatóságért.<br />
A Linux sajátos világ, makacs hívekkel<br />
és makacs ellenfelekkel. Ez az operációs<br />
rendszer <strong>–</strong> elsôsorban az alkalmazások világában<br />
<strong>–</strong> önmagát zárta ki a PC-s közösség<br />
tagjainak sorából azáltal, hogy néhány<br />
kompatibilis ponton kívül lényegében túlságosan<br />
önálló és ezáltal elszigetelte magát<br />
a Windows világától. Amíg egy fontos,<br />
Windows-alapú <strong>–</strong> nem tucat <strong>–</strong> alkalmazói<br />
program szabadon terjedhet a különféle<br />
generációjú windowsok-világában, addig a<br />
Linux ehhez nem képes csatlakozni, vagy<br />
csak idôvel, vagy más megoldással. Az állandóan,<br />
percrôl percre fejlesztgetett Linux<br />
múltja kissé túl rövid és zavaros, a jövôje<br />
ebben a pillanatban teljesen homályos,<br />
nyitott, így hosszú távú adatbiztonsági, a<br />
többséggel szembeni kompatibilitási problémák<br />
miatt alkalmazása csak saját kockázatra<br />
javasolható. Látszólag mindent tud,<br />
csak másképp, de az MS Word színvonalánál<br />
valamivel komolyabb szakmai kérdésekre<br />
<strong>–</strong> mondjuk, pl. az Adobe windows-os<br />
„felségterületén” <strong>–</strong> sajnos már nincs érvényes<br />
és pláne kompatibilis válasz. Lehet,<br />
hogy valamikor ez a hiányosság is megszûnik,<br />
ám kérdés, mikor. Ez nem jelenti azt,<br />
hogy néhány nagyon fontos és igényes pozícióban<br />
(pl. szervereknél) stabilitási és<br />
egyéb szempontokból nem felelhet meg<br />
sokkal jobban, mint a Windows. Most<br />
azonban még megválaszolhatatlan az a<br />
fontos kérdés, hogy mi lesz a Linux szerepe<br />
<strong>–</strong> mondjuk <strong>–</strong> tíz év múlva.<br />
Bármelyik Windows a megjelenése<br />
pillanatában maga a komplett csôdtömeg,<br />
sorozatos és szövevényes hibák halmaza.<br />
Budapest, 2007. május 8<strong>–</strong>11.<br />
Aki szándéka szerint a stabilitásra és a biztonságra<br />
törekszik, jól teszi, ha kerüli a<br />
95-ös, 98-as verziókat a rengeteg hiba, elvarratlan<br />
szál, az állandósult összeomlási<br />
hajlam miatt. Még a legtûrhetôbb viselkedést<br />
a felhasználók jelentôs többségénél<br />
futó Win98SE mutatta. A 8<strong>–</strong>12-órás napi<br />
munka melletti egy-két havonta bekövetkezô<br />
összeomlás/telepítés ugyan boszszantó,<br />
de már-már elviselhetô volt. Viszont<br />
az eddigi legjobb átmenetet képezte<br />
a DOS és a Windows világa között, a<br />
legkevesebb problémát okozva a régi<br />
anyagok kezelésével és a régi programok<br />
futtatásával. Az eddigi legjobb minôségû<br />
Windows operációs rendszernek az XP<br />
Professional tûnik. A szerzônél lényegében<br />
hibátlanul üzemel mintegy két éve,<br />
ezen idô alatt mindössze egy darab, automatikusan<br />
megjavuló összeomlást produkálva.<br />
Igaz, hogy ugyanezen idô alatt a<br />
második javítócsomag telepítésén túl<br />
mintegy 90 javítófájl töltôdött le a netrôl,<br />
ami enyhén szólva is kétségessé teszi azt<br />
a közlést, hogy a szoftvert kész állapotában<br />
kezdték árusítani, miközben már<br />
a nyakunkban van a következô, újabb<br />
<strong>–</strong> várhatóan szintén erôsen félkész <strong>–</strong> Windows.<br />
Az XP hátránya, hogy a DOS irányába<br />
mérsékleten kompatibilis, egyes régi<br />
programok futtatására képes, másokra<br />
sajnos nem. Nincs szerencsénk, ha egy<br />
fontos, a memóriakezelésre kifejezetten<br />
érzékeny „oldtimer” programunk az utóbbi<br />
kategóriába tartozik. Mindamellett adataink<br />
ezen operációs rendszer alatt meglehetôsen<br />
nagy biztonságban vannak, de ez<br />
semmiképp sem jelenti azt, hogy az<br />
idôszakos adatmentést elhanyagolhatjuk!<br />
Szoftver: adatmentés<br />
A windows-ok jellegzetes tulajdonsága,<br />
hogy önmagukkal gyakorlatilag nem javíthatók,<br />
vagyis a telepítôlemez segítségével<br />
a meghibásodott operációs rendszer közvetlenül<br />
nem állítható helyre, azaz eredményesen<br />
nem frissíthetô, vagy a helyreállítás<br />
kishibás, döcögô operációs rendszert<br />
eredményez. A helyreállításnak egyetlen<br />
eredményes, bevált módja a teljesen új telepítés,<br />
újraformázott merevlemezre. Ez a<br />
folyamat igen hosszadalmas is lehet, hatalmas<br />
idôveszteséggel, tekintettel az internetrôl<br />
letöltött vagy újra letöltendô frissítésekre<br />
és a felhasználói programok szintén<br />
szükségszerû újratelepítésére, netán frissítéseire.<br />
A folyamat felgyorsításának legbiztosabb<br />
módja az, ha az elsô komplett,<br />
gondos telepítési/frissítési mûveletsor után<br />
a merevlemezrôl azonnal valamely segédprogrammal,<br />
alkalmas hordozóra (célszerûen<br />
egy másik partícióra vagy merevlemezre,<br />
DVD-re) speciális, komplett rendszermásolatot<br />
készítünk. Egy esetleges<br />
összeomlás után formázzuk a „C” merevlemezt,<br />
és a tartalékhelyrôl visszamásoljuk<br />
a korábbi lemeztartalmat. Ezt a másolatot<br />
célszerû gondosan karbantartani, naprakésszé<br />
tenni, hogy a visszaállítás után a<br />
rendszer a korábbi legjobb, legutóbbi állapotát<br />
mutassa.<br />
Ismerve a Microsoft operációs rendszerek<br />
stabilitási gondjait, a hardverek véges<br />
élettartamát, több szoftver kínál idôszakos<br />
részleges vagy teljes rendszer-, illetve adatmentést.<br />
Már maga az XP is tartalmaz biztonságimásolat-készítési<br />
lehetôséget, számos<br />
opcióval. A felkínált lehetôségek közül<br />
érdeklôdésünkre fôképp az a menüpont<br />
számíthat, amelyben a felhasználható önállóan<br />
határozhatja meg, hogy mirôl (melyik<br />
merevlemezrôl, könyvtárról stb.) és hová,<br />
milyen belsô vagy külsô adattárolóra készüljön<br />
biztonsági másolat. Ebben a tevékenységben<br />
varázsló is segítheti a felhasználót.<br />
A felkínált mentési módokat a Súgó<br />
részletesen taglalja, a mentés lebonyolítását<br />
varázsló segíti. Miután az XP-ben a program<br />
gyakorlatilag „kéznél van”, használata<br />
természetszerû.<br />
1. ábra. Adatmentési opciók a Norton<br />
SystemWorks 2006 Premierben (Ghost)<br />
Amennyiben az operációs rendszerben<br />
található lehetôséggel bármely okból<br />
nem vagyunk elégedettek, választhatunk<br />
külsô (felhasználói) programot is. A széles<br />
(ingyenes és fizetôs) választékból kiemelhetô<br />
a Norton Ghost, amely több Norton<br />
rendszerkarbantartó programcsomagnak<br />
is a részét képezi, ilyen például a Norton<br />
SystemWorks Premier 2006 (1. ábra).<br />
A Norton Ghost a mentések számos<br />
fajtáját kínálja, a rendszer-visszaállítási<br />
pontok képezésétôl az idôzített mentéseken<br />
át a teljes merevlemez-másolatok<br />
elôállításáig. A mentés mellett a teljes<br />
adat-visszaállítás is számos lépcsôben és<br />
különféle módozatok mellett végezhetô<br />
el, például a rendszer-visszaállítási pontok<br />
alapján, továbbá mód van egyes sérült,<br />
www.elektro-net.hu 71
Change language