01.12.2012 Views

Technikatörténet - Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Technikatörténet - Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Technikatörténet - Magyar Elektrotechnikai Egyesület

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A mAgyAr elektrotechnikAi egyesület hivAtAlos lApjA AlApítvA: 1908<br />

Köszönjük a részvételt!<br />

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI<br />

EGYESÜLET 56. VÁNDORGYÛLÉSÉNEK<br />

FÔ TÁMOGATÓJA A MAVIR ZRT. VOLT.<br />

tapasztalatával<br />

az energiaellátás biztonságáért!<br />

MAVIR MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPARI<br />

ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÓ ZRT.<br />

Cím: H-1031 Budapest, Anikó u. 4.<br />

Levelezési cím: H-1255 Budapest, Pf. 158<br />

Tel.: (+36 1) 304 1000, fax: (+36 1) 304 1719<br />

www.mavir.hu<br />

MAVIR_hirdetes_A5.indd 1 9/30/09 2:01:25 PM<br />

102. évfolyAm<br />

2 0 0 9 / 1 0<br />

A hőszivattyú és szerepe<br />

erősáramú kábelek<br />

korrózióvédelme<br />

és a kábelszigetelés<br />

élettartamának növelése<br />

tizenhárom szempont<br />

a kommutátoros motorok<br />

vizsgálatához<br />

izzólámpák alkonya<br />

pillanatképek<br />

a vándorgyűlésről<br />

komoly kihívások a<br />

rendszerirányító előtt<br />

cigrÈ sc D1 Budapesten<br />

mvm-fontos a társadalmi<br />

felelősség<br />

www.mee.hu


TBS<br />

Túlfeszültség-védelem<br />

OBO BETTERMANN Kft.<br />

H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. • Tel.: +36 (29) 34 90 00<br />

Fax: +36 (29) 34 91 00 • E-mail: info@obo.hu • www.obo.hu<br />

Az OBO túlfeszültség-védelmi<br />

eszközök teljes körű védelmet<br />

nyújtanak az alapvédelemtől<br />

a finomvédelemig.<br />

Alkalmazhatók:<br />

erősáramú hálózatok,<br />

adatátviteli, illetve telekommunikációs<br />

hálózatok,<br />

szabályozástechnikai áramkörök<br />

védelmére.<br />

Az OBO túlfeszültség-védelmi<br />

eszközeire 5 év garanciát vállal!<br />

IpNap2010_Electro_MEE_Elektro_194x138.indd 1 9/29/09 2:13:20 PM


Felelős kiadó: Kovács András<br />

Főszerkesztő: Tóth Péterné<br />

Szerkesztőbizottság elnöke:<br />

Dr. Szentirmai László<br />

Tagok:<br />

Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István,<br />

Byff Miklós, Dr. Gyurkó István,<br />

Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor,<br />

Dr. Jeszenszky Sándor,<br />

Kovács Ferenc, Dr. Krómer István,<br />

Dr. Madarász György,<br />

Id. Nagy Géza, Orlay Imre,<br />

Schachinger Tamás,<br />

Dr.Tersztyánszky Tibor,<br />

Tringer Ágoston<br />

Dr. Vajk István (MATE képviselő)<br />

Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa<br />

Témafelelősök:<br />

<strong>Technikatörténet</strong>: Dr. Antal Ildikó<br />

Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János<br />

Villamos fogyasztóberendezések:<br />

Dési Albert<br />

Automatizálás és számítástechnika:<br />

Farkas András<br />

Villamos energia: Horváth Zoltán<br />

Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula<br />

Világítástechnika:<br />

Némethné Dr. Vidovszky Ágnes<br />

Szabványosítás: Somorjai Lajos<br />

Oktatás: Dr. Szandtner Károly<br />

Lapszemle: Szepessy Sándor<br />

Szakmai jog: Arató Csaba<br />

Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor<br />

Tudósítók: Arany László,<br />

Horváth Zoltán, Kovács Gábor,<br />

Köles Zoltán, Lieli György,<br />

Tringer Ágoston, Úr Zsolt<br />

Korrektor: Tóth-Berta Anikó<br />

Grafika: Kőszegi Zsolt<br />

Nyomda:<br />

Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged<br />

Szerkesztőség és kiadó:<br />

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.<br />

Telefon: 353-0117 és 353-1108<br />

Telefax: 353-4069<br />

E-mail: elektrotechnika@mee.hu<br />

Honlap: www.mee.hu<br />

Kiadja és terjeszti:<br />

<strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong><br />

Adóigazgatási szám: 19815754-2-41<br />

Előfizethető:<br />

A <strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong>nél<br />

Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA<br />

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem<br />

küldünk vissza.<br />

A szerkesztőség a hirdetések, és a<br />

PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem<br />

vállal.<br />

Index: 25 205<br />

HUISSN: 0367-0708<br />

Hirdetőink / Advertisers<br />

· CorECom SI SzolGálTaTó<br />

éS KErESKEdElmI KFT.<br />

· dISTrElEC GmBH<br />

· HUNGEXPo zrT.<br />

· maVIr zrT.<br />

· KoraX KFT.<br />

· oBo BETTErmaNN KFT.<br />

TarTalomjEGyzéK<br />

Dervarics Attila: Elnöki köszöntő .............................. 4<br />

ENERGETIKA<br />

Dr. Gyurkó István: Kapcsolt energia alkalmazása<br />

a miskolci távhőellátásban ............................................ 5<br />

Komlós Ferenc: A hőszivattyú és szerepe ............... 8<br />

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK<br />

Dr. Lingvay József – Lingvay Carmen –<br />

Csuzi István: Erősáramú kábelek korrózióvédelme<br />

és a kábelszigetelés élettartamának növelése ...... 10<br />

VILLAMOS GÉPEK<br />

Jakabfalvy Gyula: Tizenhárom szempont<br />

a kommutátoros motorok vizsgálatához ................. 15<br />

TECHNIKATÖRTÉNET<br />

Dr. Jeszenszky Sándor:<br />

A villamos mértékegységek és a fénysebesség ..... 16<br />

Dr. Antal Ildikó:<br />

Hír az <strong>Elektrotechnikai</strong> Múzeumból .......................... 17<br />

VILÁGíTÁSTECHNIKA<br />

Arató András: Izzólámpák alkonya ........................... 18<br />

Nagy János:<br />

Csillogó fények a „Kutatók éjszakáján” ...................... 21<br />

EGYESÜLETI ÉLET<br />

Tóth Péterné: Pillanatképek a Vándorgyűlésről .... 22<br />

Peter, Respondek: Generációváltás .......................... 24<br />

Kerényi A.Ödön:<br />

Köszöntő a MEE 56. Vándorgyűlésén ........................ 25<br />

Dékány Lóránt:<br />

Komoly kihívások a rendszerirányító előtt .............. 27<br />

HíREK<br />

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ..... 28<br />

Csépes Gusztáv: CIGRÈ SC D1 Budapesten ............ 29<br />

Jáni Józsefné: Elektrotechnik’2009 ........................... 30<br />

Mayer György:<br />

MVM-fontos a társadalmi felelősség ......................... 31<br />

Tóth Éva: Jeles események a Budapesti<br />

Műszaki Főiskolán ............................................................ 32<br />

Tóth Éva: Energiagazdálkodási szakképzés ............ 33<br />

SZEMLE<br />

Dr. Bencze János: A <strong>Magyar</strong> Villamosenergiarendszer<br />

statisztikai adatai 2008 ................................. 34<br />

Dr. Jeszenszky Sándor – Sitkei Gyula:<br />

Hír az ENERGETICA folyóiratból ................................... 34<br />

NEKROLÓG<br />

Dr. Kurutz Károly<br />

Száz éve született Biacs Nándor Professzor ............ 7<br />

CoNTENTS<br />

Attila Dervarics: Welcome from the President<br />

ENERGETICS<br />

Dr. István Gyurkó: Cogeneration technology<br />

application in the Miskolc district heating system<br />

Ferenc Komlós: Role of Heat Pumps<br />

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS<br />

Dr. József Lingvay – Carmen Lingvay –<br />

István Csuzi: Corrosion control and insulation<br />

increase of underground power cables<br />

ELECTRICAL MACHINES<br />

Gyula Jakabfalvy: Thirteen respect in testing<br />

commutator motors<br />

HISTORY of TECHNOLOGY<br />

Dr. Sándor Jeszenszky: The electric units and<br />

the speed of light<br />

Dr. Ildikó Antal:<br />

News from the Electrotechnical Museum<br />

LIGHTING TECHNICS<br />

András Arató: Nightfall of the incandescent<br />

lamps<br />

János Nagy:<br />

Sparkle lights on the “Researchers Night”<br />

SOCIETY ACTIVITIES<br />

Éva Tóth: Snapshots from the General Meeting<br />

of MEE<br />

Peter Respondek: Changing the generations<br />

Ödön A. Kerényi: Welcome words on the 56th<br />

General Meeting of MEE<br />

Lóránt Dékány: Serious challenges to the<br />

System Operators<br />

NEWS<br />

Dr. János Bencze: News from the world of<br />

Energetics<br />

Gusztáv Csépes: CIGRÈ SC D1 meeting in<br />

Budapest<br />

Valéria Jáni: Elektrotechnik’2009<br />

György Mayer: MVM has an important society<br />

responsibility<br />

Éva Tóth: Outstanding events on the Technical<br />

College of Budapest<br />

Tóth Éva: jön még egy cikk<br />

REVIEW<br />

Dr. János Bencze: The statistical data of the<br />

Hungarian electrical system<br />

Dr. Sándor Jeszenszky – Gyula Sitkei:<br />

News from the ENERGETICA periodical<br />

OBITUARY<br />

Dr. Károly Kurutz<br />

Hundred years ago was born<br />

Prof. Biacs Nándor


Vándorgyűlés<br />

optimista kicsengéssel!<br />

<strong>Egyesület</strong>ünk szeptember 9-11. között Balatonalmádiban<br />

tartotta 56. Vándorgyűlését. A konferencia központi<br />

témája a 60 éves jubileumát ünneplő magyar<br />

villamosenergia-rendszerirányítás volt. A meghirdetett<br />

szakmai program nagyszámú hallgatóságot vonzott,<br />

a regisztrált résztvevők száma meghaladta a 700 főt,<br />

megdöntve ezzel minden korábbi látogatói csúcsot. A<br />

felfokozott várakozásnak a rendezvény minden szempontból<br />

megfelelt, a magas szakmai színvonalú előadások<br />

mellett mód volt baráti légkörben a szakmai és<br />

a személyes kapcsolatok ápolására is. Egyaránt sikerként<br />

könyvelheti el a rendezvényt a főtámogató MAVIR Zrt. és<br />

a MEE is.<br />

A plenáris ülésen az iparág legkiválóbb képviselőit<br />

hallgathattuk. Az önmagukban is nagyszerű előadásokat<br />

külön érdekessé tette, hogy az energetika különböző<br />

területeiért felelős szereplők saját szemszögükből közelítve,<br />

több oldalról is megvilágították a magyar villamosenergia-rendszer<br />

sajátosságait, működését nehezítő<br />

problémákat és jövőbeni kihívásait. Az előadók - a téma<br />

eltérő irányultságú megközelítése ellenére is - nagyon<br />

hasonlóan ítélték meg a rendszer kezelendő neuralgikus<br />

pontjait:<br />

• Rendszerhasználati díjak, illetve meghatározásukban<br />

szerepet játszó tényezők.<br />

• Rendszerszabályozási nehézségek, kapcsolt termelők<br />

és a szélerőművek bevonása a szabályozásba.<br />

A <strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong> kiemelt támogatói:<br />

A jövő súlyponti kérdéseit illetően is egyetértés mutatkozott:<br />

• Az új EU irányelvekből fakadó kihívások, tevékenység<br />

szétválasztása, regionális piacépítés, hosszú távú hálózatfejlesztési<br />

tervek készítése, megújulók támogatása.<br />

A felvetett problémákra a konferencia keretében természetesen<br />

nem született, nem születhetett megoldás,<br />

viszont egyértelmű eredményként értelmezhetjük,<br />

hogy az együttműködési igény, a közös felelősségvállalás,<br />

az érdekek egyeztetése iránti nyitottság kifejezetten<br />

és hangsúlyosan megfogalmazódott.<br />

A hasonló érdeklődés mellett és légkörben zajló<br />

szekcióülések két kiemelt témához – rendszerirányítás<br />

eszközeihez, illetve elosztó hálózatok üzemeltetéséhez<br />

– kapcsolódtak. Az előadók - különböző cégektől érkezett<br />

szakemberek – azonos témakörben, de egymástól<br />

elszigetelten végzett munkájukról, eredményeikről<br />

tájékoztatták a hallgatóságot. Itt is hamar megszületett<br />

a felismerés, hogy a „dzsungelharcos” munkamódszer<br />

helyett eredményesebb és hatékonyabb lenne az<br />

együttműködés, a koordinált közös munka.<br />

Mindezt azért elevenítettem fel, mert szerettem<br />

volna érzékeltetni, hogy a Vándorgyűlés levegőjében<br />

megjelent valami, ami a jövőt illetően optimizmusra ad<br />

okot, nevezetesen a szereplők részéről az együttműködés<br />

iránti határozott igény. Ez azért örvendetes, mert<br />

a villamosenergia-ellátásnak – a kétségtelen sikerei<br />

mellett - az elmúlt 15 évben félresikerült lépései is voltak,<br />

amelyhez nem kis mértékben az együttműködés<br />

hiánya és a széles szakmai közvéleménynek a lényeges<br />

kérdésektől való távolmaradása is hozzájárult.<br />

Az előadók szinte mindegyike felhívta a figyelmet<br />

az iparág előtt álló újabb kihívásokra, és jelezték azt is,<br />

hogy a megoldandó problémák összetettsége miatt<br />

fontos lenne az alapvető kérdéseket minden érintett<br />

bevonásával megvitatni és egyetértésre jutni.<br />

A <strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong> kiváló szervezeti<br />

keret lehetne ezekhez a szakmai vitákhoz. <strong>Egyesület</strong>ünk<br />

alapvető céljaival egybeesik a magyar energetikának és<br />

ezen keresztül a közjónak a szolgálata. Elnökségünknek<br />

a következő hetekben-hónapokban kiemelt figyelmet<br />

kell fordítania a Vándorgyűlésen kibomlott csíra gondozására,<br />

fejlődésére. A magunk eszközeivel segítenünk<br />

kell a különböző szereplők közeledését, lehetőséget és<br />

feltételeket biztosítani a közös munkához, minél szélesebb<br />

kört bevonni az együttgondolkodásba!<br />

Dervarics Attila<br />

elnök


energetika<br />

Energetika<br />

EnErgEtika<br />

EnErGEtika<br />

Kapcsolt energiák<br />

alkalmazása a<br />

miskolci távhőellátásban<br />

A cikkben a szakirodalom alapján a gázmotorokkal történő<br />

egyidejű hő- és villamosenergia-szolgáltatásról,<br />

majd a miskolci távhőellátásban már üzemelő gázmotorokról<br />

és további tervekről adunk röviden ismertetést.<br />

Megvizsgáljuk az üzemelő gázmotorok szerepét Miskolc<br />

város villamosenergia-ellátásában, valamint általános<br />

szempontokat ismertetünk a kiserőművek elszámolási<br />

villamos fogyasztásmérésének kialakításáról.<br />

In this paper a short review is given on simultaneous thermal<br />

and electric energy supply by gas motors on the basis<br />

of literature than a brief account is presented about the<br />

already operating gas motors in thermal supply system<br />

and also the further plans in Miskolc. We analyse the role<br />

of gas motors in electric power supply of Miskolc and present<br />

some general considerations about the realisation of<br />

accounting energy metering of small-sized plants.<br />

1. ElőzményEk<br />

A miskolci hőszolgáltató – a szaktervezők közreműködésével<br />

– 2001-ben kereste meg az ÉMÁSZ Rt.-t, hogy a Miskolcon<br />

létesítendő gázmotoros energiatermelő berendezések villamos<br />

hálózati csatlakozásainak műszaki, gazdasági feltételeit<br />

szíveskedjenek megadni.<br />

A szolgáltató az előírásoknak megfelelően elvégezte a<br />

szükséges hálózati vizsgálatokat és a megjelölt helyekre a<br />

részletes feltételeket levélben közölte.<br />

Először az [1] irodalom alapján a gázmotorokról, majd a<br />

Miskolci távhőellátásban már üzemelő gázmotorokról és<br />

további tervekről adunk röviden ismertetést. Megvizsgáljuk<br />

az üzemelő gázmotorok szerepét Miskolc város villamosenergia-ellátásában.<br />

2. Gázmotorokkal történő EGyidEjű<br />

hő- és villamosEnErGia-szolGáltatás<br />

2.1 Alkalmazási területek<br />

A kis és közepes távhőrendszerek gazdaságos és környezetbarát<br />

üzemeltetési módjának egyik megvalósítási lehetősége<br />

a gázmotorokkal történő egyidejű hő- és villamosenergia-szolgáltatás.<br />

E módszer alkalmazása nem csak helyi,<br />

hanem országos szinten is számottevő előnyökkel – primer<br />

energiahordozó megtakarítása és szennyezőanyag-kibocsátás<br />

csökkentése – jár.<br />

A gázmotoros fűtőblokkok alkalmazási területe a kapcsolt<br />

energiafejlesztés azon területeit fedi le, melyeket nem lehet<br />

gazdaságosan kielégíteni fűtőerőműből. A legfontosabbak a<br />

következők:<br />

– Alacsony hőmérsékletszinten történő fűtési hőfejlesztés az<br />

egyidejűleg biztosított villamosenergia-ellátás mellett,<br />

pl. fedett uszodák, sportlétesítmények, iskolák, kórházak,<br />

nagyobb lakónegyedek.<br />

– A magas villamosenergia-árak – leginkább közepes méretű<br />

üzemeknél – jó lehetőséget teremtenek a gázmotoros fűtőblokkok<br />

létesítéséhez<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0<br />

1. ábra Deutz TBG 620 gázmotoros blokkfűtőerőmű (szikragyújtású motor)<br />

(Deutz gyártmányismertető)<br />

– Nagyobb ipari létesítmények esetében elsősorban a villamosenergia-ellátás<br />

az elsődleges az egyidejű hőhasznosítás<br />

mellett.<br />

A 2 MW e feletti teljesítményű gázmotorok különösen fűtőerőművi<br />

bővítéseknél alkalmazhatók, ha ez együtt jár a fűtőerőműhöz<br />

tartozó körzet villamosenergia-önellátásának kiépítésével<br />

(<strong>Magyar</strong>országon ez a módszer szervezeti hiányosságok<br />

miatt még nem valósítható meg).<br />

2.2 A gázmotorok felépítése és üzeme<br />

Az energiaátalakító berendezés tényleges megvalósítása<br />

alapján gázmotorok esetében alkalmazhatunk<br />

– szikragyújtású (OttO-motor) elven működő berendezést az<br />

alsó teljesítménytartományban (13..5500 kWe);<br />

– kompressziós gyújtású (Diesel-motor) elven működő gázmotorokat<br />

a közepes (600..15800 kWe) és valódi Diesel-motorokat<br />

(gázolajjal üzemelő) a nagyobb (2300..250000 kWe)<br />

teljesítménytartományban.<br />

Az 1. ábrán látható a TBG 620 típusú gázmotoros blokkfűtőerőmű<br />

felépítése és működése. Ahogy az a kapcsolási vázlatból<br />

is látható, a berendezés a tüzelőanyaggal bevitt energia<br />

igen nagy részét képes hasznosítani. Egyrészt villamos<br />

energiát szolgáltat 34% körüli hatásfokkal, ami megközelíti a<br />

korszerű kondenzációs erőművek hatásfokát, másrészt hasznosítja<br />

a motor hűtővizének, kenőolajának és a távozó kipufogógáznak<br />

a hőtartalmát, melyet energiafolyam-diagramként<br />

a 2. ábra szemléltet. Az 5. ábra egy gázmotoros kiserőmű beltéri<br />

elhelyezését mutatja.<br />

3. ÜzEmElő Gázmotorok miskolc<br />

távhőEllátásában<br />

A miskolci távhőellátás az 1960-as években a tömeges méretű<br />

szociális célú állami lakásépítéssel, házgyári technológia alkalmazásával<br />

kezdődött. Mára a szolgáltató kilépett a korábbi<br />

közvetlen „fűtési szerepkörből”, és az energia- és környezetpolitika<br />

tudatos eszközévé vált. A beruházások, fejlesztések<br />

eredményeként a miskolci távhőellátásban egyre nagyobb<br />

jelentőséggel bír a gázmotoros és a kapcsolt villamosenergia-termelés<br />

a megújuló energiák alkalmazása, valamint a<br />

távfelügyelettel megvalósított üzembiztonság.


2. ábra Gázmotoros blokkfűtőerőmű energiafolyam-diagramja<br />

3. ábra MIHŐ Tatár úti telephely hálózati kapcsolatának egyszerűsített vázlata<br />

A távhőszolgáltatás verseny-<br />

4. ábra Miskolci Fűtőmű<br />

képességét alapvetően a hőtermelés<br />

költségei határozzák meg,<br />

ezért a város három legnagyobb<br />

hőbázisán kapcsolt villamosenergia-termelés<br />

is történik. A Tatár<br />

utcai fűtőműben 5 db 3,9 MW,<br />

a diósgyőri fűtőműben 1 db 3,9<br />

MW, a bulgárföldi fűtőműben 1 db<br />

0,9 MW elektromos teljesítményű<br />

gázmotor létesült.<br />

A 3. ábrán a MIHŐ Tatár úti telephely<br />

hálózati kapcsolatának egyszerűsített<br />

vázlata látható, mely a [3]<br />

szakirodalom alapján készült. Ezen<br />

a helyen a gázmotorok a 35kV-os<br />

rendszerhez a 39,5 MW teljesítményű<br />

kombinált ciklusú erőmű<br />

a 120kV-os hálózathoz kapcsolódik.<br />

A 4.sz. ábrán ennek a telephelynek a fényképe látható.<br />

A diósgyőri fűtőműben üzemelő gázmotor a ÉMÁSZ Nyugat<br />

120/35/10kV-os állomás 10kV-os gyűjtősínjére a bulgárföldi<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0<br />

fűtőműben üzemelő gázmotor pedig a 10 kV-os közcélú hálózathoz<br />

csatlakozik.<br />

2008-tól kombinált ciklusú erőmű szolgáltatja a távhőszolgáltatásban<br />

felhasznált hőenergia közel 2/3 részét.<br />

A kombinált ciklus azt jelenti, hogy az erőműben egy<br />

gázturbina a fő energiatermelő, ami földgáz üzemű. Ez villamos<br />

energiát termel, illetve a távozó forró füstgáz egy<br />

hőhasznosító kazánban hasznosul és gőzt termel, ami egy<br />

gőzturbinán keresztül szintén villamos energiát állít elő. A<br />

gázenergia hasznosításával a környezetterhelés jelentősen<br />

mérséklődött. A szén-dioxid-kibocsátás, ami az üvegházhatásnál<br />

és a klímaváltozásnál nagy szerepet játszik, itt jelentősen<br />

lecsökkent és környezetkímélő, legmodernebb technológiával<br />

állítják elő a hőenergiát.<br />

4. miskolci FűtőművEk szErEpE miskolc város<br />

villamosEnErGia-Ellátásában<br />

A város három legnagyobb hőbázisán létesített erőművek<br />

beépített teljesítménye összesen ≈ 65 MW. A 6. ábrán látható<br />

Miskolc város kommunális és ipari fogyasztóinak villamosteljesítmény-igénye<br />

egy országos mérési napon. Látható, hogy<br />

ez a kapacitás a város szempontjából jelentősnek mondható.<br />

Természetesen a megtermelt villamos energia a fogyasztóhoz<br />

a szolgáltató hálózatán juthat el. Az elszámolási villamos<br />

fogyasztásmérés kiépítése mindkét fél számára nagyon fontos<br />

feladat, ezért erről részletesebben érdemes írni.<br />

5. kisErőművEk Elszámolási villamos FoGyasztásmérésE<br />

Az 5 MW alatti beépített teljesítmény esetén beszélünk<br />

kiserőműről, aminek az elszámolási villamos fogyasztásmérése<br />

a területileg Illetékes áramszolgáltató hatáskörébe tartozik.<br />

Az 5 MW feletti beépített teljesítmény esetén a MAVIR Zrt.<br />

előírásai az irányadók. A kiserőművek villamos fogyasztásmérését<br />

a csatlakozási ponton kell kiépíteni. A fogyasztásmérést<br />

ad-vesz irányú programozható és távleolvasható elektronikus<br />

fogyasztásmérővel kell kialakítani. A fogyasztásmérőnek rendelkezni<br />

kell egy szabványos RS232-es soros porttal, amihez<br />

csatlakozik a modem, ami biztosítja a fogyasztásmérő adatainak<br />

távleolvashatóságát. A termelő kötelessége biztosítani<br />

egy kívülről hívható analóg telefonvonalat, aminek a vége<br />

RJ11-es csatlakozóban végződik a fogyasztásmérő közelében.<br />

Az ÉMÁSZ Nyrt. ellátási területén több kiserőmű csatlakozik a<br />

hálózathoz, ami szélerőmű és gázmotoros erőmű. Az ÉMÁSZ<br />

Nyrt. jelenleg a kiserőművek villamos fogyasztásmérését<br />

SL7000 típusú elektronikus fogyasztásmérőkkel oldja meg.<br />

A fogyasztásmérők forgalmazója GANZ Mérőgyár Kft. (Ezt<br />

a típust használja a MAVIR Zrt. 5 MW feletti erőműveknél.)<br />

Az elszámolás ezen a fogyasztásmérőn keresztül történik a<br />

termelt és a fogyasztott villamos energia esetén egyaránt.<br />

A fogyasztásmérő egy modemen keresztül csatlakozik a távleolvasó<br />

rendszerhez, ami napi rendszerességgel kiolvassa a<br />

mérőben tárolt 15 perces adatokat. Ezek az adatok alapján<br />

készül hónap végén a számla. Az adatok igény esetén szolgáltatásként<br />

a termelők rendelkezésére állnak internetes<br />

felületen napi rendszerességgel.<br />

6. további tErvEk<br />

A [2] irodalom szerint a MIHŐ Kft. elkötelezett az alternatív<br />

energiák hasznosítására. Ezért 2009 januárjától a hejőcsabai<br />

lakótelep hőellátását a Bogáncs utcai rekultivált hulladéktelepen<br />

képződött biogázzal biztosítja. Az év második felében<br />

a rendszert kiegészíti egy villamosenergia-termelésre is<br />

alkalmas gázmotorral. A lakótelepen egy 100 m 2 -es napkollektortelep<br />

is működik, így már jelenleg is teljes mértékben


5. ábra Gázmotoros kiserőmű beltéren elhelyezve<br />

alternatív energia biztosítja a hejőcsabai lakosok hőenergiaellátását.<br />

A. földgázfüggőség csökkentésének lehetőségeit is vizsgálják,<br />

ezért a PannErgy Kft.-vel együttműködés keretében a<br />

város alatt elhelyezkedő geotermikus földenergia-erőforrásokat<br />

kutatják.<br />

Miskolc város és a német SWU Energie Kft. (Ulm város távhőszolgáltató<br />

cége) szándéknyilatkozatot írt alá biomassza<br />

tüzelésű fűtőmű vegyesvállalat alapítására, ezzel is modernizálva<br />

a miskolci távhőellátást.<br />

A tervezet fejlesztések megépítése esetén az erőművekben<br />

termelt villamos energia több lesz, mint amennyi Miskolc<br />

város igénye.<br />

7. kövEtkEztEtésEk<br />

A szolgáltatónak ellenőrző méréseket kell végezni annak<br />

megállapítására, hogy a megépített erőmű az MSZ EN 50160<br />

szabványban előírt, megengedett hálózati visszahatásoknak<br />

megfelel-e, azaz hálózati jellemzőkre milyen hatással bír.<br />

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény elfogadása,<br />

és 2008. január 1-jei hatályba lépése új működési kereteket alakított<br />

ki és új kihívásokat teremtett a kiserőművek terén éppúgy,<br />

mint a villamosenergia-ipar egyéb területein. A jövőben várhatóan<br />

a háztartási méretű kiserőművek elterjedésével kell számolni,<br />

ami a szolgáltatók részére komoly feladatot fog jelenteni.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0<br />

Idén volt 100 éve, hogy<br />

Biacs Nándor született.<br />

1931-ben végezte el a<br />

Műegyetemet, 1970-ben<br />

lett kandidátus.<br />

Egyetemi pályafutását<br />

tanársegédként, majd adjunktusként<br />

az akkor alakuló<br />

Villamosművek Tanszéken<br />

1932-39-ig kezdte,<br />

miközben többek között<br />

a Ganz Villamossági gyárában<br />

dolgozott, a Föld-<br />

6. ábra Miskolc város kommunális és ipari fogyasztóinak<br />

villamosteljesítmény-igénye /MW/<br />

2009. 01. 21. /szerda/ országos mérési napon<br />

8. köszönEtnyilvánítás<br />

Megköszönöm a volt munkatársaimnak - Szabó Ferenc, Zavódni<br />

László és Korcsog Antal uraknak - a cikk megírásához<br />

nyújtott segítséget.<br />

irodalom<br />

[1]Dr. Ősz János, Bihari Péter: HŐELLÁTÁS (Az Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú<br />

Szakképzés tankönyve)<br />

[2] „miNap”2009-05-23 újság ( www.mikom.hu)<br />

[3] SAG Hungaria Kft: MIHÖ Kft. Tatár úti telephely Villamosenergia-ellátás.<br />

Dok.száma: 6-1123-7014<br />

Nekrológ<br />

Dr. Gyurkó István<br />

okleveles villamosmérnök<br />

Az ÉMÁSZ Rt. nyugalmazott osztályvezetője<br />

Tud.fokozata: PhD<br />

gyurko.garamszegi@t-online.hu<br />

Lektor: Dr. Radács László, okl. villamosmérnök, főiskolai docens - Miskolci Egyetem<br />

Száz éve született Biacs Nándor Professzor<br />

alatti Vasút, a MÁV Vasútterv Gépészeti vezetője lett (1950-<br />

53), majd a KPM Villamosítási és Dieselesítési osztályvezetője<br />

10 éven át 1969-ig.<br />

A szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem Közlekedésvillamossági<br />

Tanszékének vezetője 1952-56 között.<br />

Több cikke és találmánya jelent meg. Budapesten,1974 elején<br />

távozott az élők sorából.<br />

Volt munkatársai és tanítványai tisztelettel és szeretettel gondolnak<br />

Rá.<br />

Dr.Kurutz Károly prof. emeritus


energetika<br />

Energetika<br />

EnErgEtika<br />

EnErGEtika<br />

A hőszivattyú és szerepe<br />

„Haszonkeresés nélkül semmi sem történik a világon, ne is kívánjunk<br />

az emberektől ellentétes dolgot, de nem olyan alacsony vágy ez, csak<br />

adjunk neki józan irányt, fordítsuk nemes célra, önhaszonra.”<br />

(Gróf Széchenyi István)<br />

A hőszivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb<br />

fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság és a CO2kibocsátás<br />

csökkentésének egyik kulcseleme. A cikk két számpéldája<br />

vizsgálja a megújuló energiahasznosítás nagyságát. Országunk adottságai,<br />

nevezetesen <strong>Magyar</strong>ország napenergia és földenergia potenciálja,<br />

valamint magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló<br />

energiát hasznosító hőszivattyús technológia elterjesztésének.<br />

It is world-widely acknowledged that, heat pumping belongs to the<br />

energetically most efficient heating-cooling technologies, thus is a key<br />

element of energy saving and reduction of CO2 emission. Two calculation<br />

examples in this paper investigate the extent of renewable energy<br />

consumption. Potentialities of our country, namely the solar and ground<br />

heat energy potential of Hungary and its high quality intellectual<br />

capital are advantageous for the popularisation of heat pump technology<br />

utilising renewable energies.<br />

Épített környezetünkben a felhasznált energia mennyiségének<br />

csökkentése elengedhetetlen <strong>Magyar</strong>ország energiamérlegének<br />

javításához, településeink, elsősorban városaink légszennyezéscsökkentéséhez.<br />

Ezért az ésszerű és hatékony energiagazdálkodás<br />

minden fogyasztónak, felhasználónak közös érdeke.<br />

A hőszivattyúk magyarországi elterjedése az épületek forgalmi<br />

értékének emelkedése által növeli a nemzeti vagyont.<br />

A megújuló energiaforrások az épületgépészet területén is<br />

egyre nagyobb szerepet kapnak. Az épületgépészet műszaki<br />

berendezései <strong>Magyar</strong>országon a nemzeti vagyon kb. 20–25%át<br />

képezik, és éves előállítási értékükkel ugyanekkora arányban<br />

vannak jelen a megtermelt GDP-ben. 1<br />

Jelenleg a hőszivattyúk leginkább elterjedt típusa a gőznemű<br />

2 munkaközeges, villamos motorral hajtott kompresszoros<br />

változata (a továbbiakban is erről lesz szó). A hőszivattyús<br />

technológiák közül a legelterjedtebbek a villamos motor hajtotta<br />

kompresszoros gépek. 3 A tisztán villamos fűtés (például<br />

az ellenállásfűtés) jelentős üzemeltetési költsége miatt ma<br />

nem tekinthető gazdaságos módszernek. A hőszivattyús fűtés<br />

ezzel szemben a tisztán villamos fűtéshez használandó villamos<br />

energia töredékét használja fel arra, hogy a hőt a környezetből<br />

1<br />

Forrás: Épületgépészeti ki-kicsoda szakkatalógus, 2003-2004. Hátsó borító: Az épületgépészet<br />

az új évezred küszöbén. Szerzője: Dr. Garbai László a BME egyetemi tanára.<br />

2<br />

Gőz esetén a munkaközeg a körfolyamat egyes fázisaiban váltakozva légnemű és folyadékhalmazállapotban<br />

kering a vezetékekben.<br />

3 A hőmérséklet-emelést végezheti kompresszor (kompresszoros hőszivattyúk) vagy termokémiai<br />

reakció (abszorpciós hőszivattyúk). Jelezzük, hogy a gázmotoros hajtásnak a villamos<br />

hajtáshoz képest az a lényeges előnye, hogy a gázmotor hulladékhője helyben jelenik meg, és<br />

hasznosíthatjuk is a hőszivattyú hőtermelésével összekapcsolva. (Forrás: Büki Gergely: Kapcsolt<br />

energiatermelés. Műegyetemi Kiadó, 2007.)<br />

4<br />

Nemcsak hőveszteség-csökkentésről van szó, hanem a végenergia-felhasználás csökkentéséről,<br />

ami egy energiastatisztikai kategória. Ebbe beletartozik a kisebb villamos fogyasztású berendezések<br />

alkalmazása, a kisebb fogyasztású gépkocsik használata stb. (Forrás: Büki Gergely: Kapcsolt<br />

energiatermelés. Műegyetemi Kiadó, 2007.)<br />

5<br />

A villamos hőszivattyúk terjedésének „barátai” a nem fosszilis erőművek.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0<br />

„beemelje” (felvegye és leadja). A hőszivattyú célja, hogy a kisebb<br />

hőmérsékletű, közvetlenül nem hasznosítható hőmérsékletű<br />

hőenergiát nagyobb hőmérsékletű, hasznosítható<br />

hővé alakítsa. A hőszivattyúk megújuló energiahordozókat<br />

hasznosíthatnak, segítve a klímavédelmet, mivel a környezetből<br />

„beemelt” résznek nincs helyi (lokális) szén-dioxid- (CO 2) és<br />

károsanyag-kibocsátása.<br />

Az energia megtakarításának több lehetősége van, jellemzően:<br />

– végenergia-csökkentés 4 (pl. födém, padló és homlokzat hőszigetelése,<br />

nyílászáró cseréje, árnyékolása),<br />

– hatásfokjavítás (pl. régi, elavult kazán cseréje),<br />

– kapcsolt energiatermelés (villany és hő együttes termelése),<br />

– megújuló energiák hasznosítása (pl. hőszivattyúval).<br />

Megújuló energiaforrásokkal a fosszilis energiahordozók<br />

(jellemzően az importált földgáz, kőolaj és szén – lásd az<br />

1. táblázatot) felhasználását csökkentjük, elősegítve ezzel<br />

szűkebb környezetünk tisztaságának megőrzését, és globálisan<br />

mérsékeljük az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának<br />

további növekedését, hozzájárulva ezzel a kiotói<br />

célok eléréséhez.<br />

VÉGENERGIA-FELHASZNÁLÁS<br />

1. Hő 2. Villamos 3. Tüzelőanyag 4. Üzemanyag<br />

HATÉKONYSÁGNÖVELÉS<br />

1. Hatásfokjavítás 2. Kapcsolt<br />

energiatermelés<br />

3. hőszivattyú<br />

PRIMERENERGIA-FELHASZNÁLÁS<br />

1. Földgáz 2. Kőolaj 3. Szén 4. Atom 5. megújuló<br />

energiahordozók<br />

1. táblázat A hőszivattyú szerepe az energiahatékonyság<br />

növelésében<br />

Forrás: Dr. Büki G.: „A biomassza energetikai értékelése” című vetített képes előadása,<br />

Budapest, 2007-06-11.<br />

A villamos hőszivattyúk magyarországi terjedésének a fosszilis<br />

tüzelőanyagú erőművek az „ellenségei”, ezek közül is elsősorban<br />

a barnaszén tüzelőanyagú és az erőművek rangsorában<br />

leghátulra rangsorolt fosszilis tüzelőanyagú kis hatásfokú erőművek.<br />

5 Ezért a villamos hőszivattyúkhoz szükséges többlet<br />

villamos energiát nemcsak fosszilis tüzelőanyagból kell, most<br />

ill. a közeljövőben előállítani, és <strong>Magyar</strong>országon különösen<br />

nem import eredetű földgázból. Fontos azt is hangsúlyozni,<br />

hogy a károsanyag-kibocsátásokat az üzemelő erőművekre,<br />

ill. a valóságos és nem egy feltételezett primerenergia-hordozó<br />

összetételére kell meghatározni! Sajnos a földgázlobbisták<br />

nem a tények alapján, hanem számukra kedvező, feltételezett<br />

erőmű-összetételre alapozva szorgalmazzák érdeküket a kormányzat<br />

és a politikusok felé, így a paradigmaváltásunk igen<br />

lassan halad, a technikai lemaradásunk pedig növekedik!<br />

Vegyünk olyan példát, amikor a működtető energia, ill. a<br />

villamos motor hajtása nem 100%-ban megújuló energiaforrásból<br />

származik! Most nem <strong>Magyar</strong>országról beszélünk,<br />

azért, hogy még jobban érzékeljük a hőszivattyúk szerepét.<br />

Értékeljünk egy számpélda segítségével, mert így még jobban<br />

érzékelhető az eredmény:<br />

– ha a villamosenergia-termelés 70%-ban megújuló energiaforrásból<br />

származik, és<br />

– a példabeli villamos hőszivattyú szezonálisteljesítményfaktora<br />

SPF = 4,0 (25% befektetett munka, 75% környezetből<br />

átvett ún. zöldhő)<br />

akkor ezen adatok alapján kiszámolható, hogy az említett<br />

hőszivattyú 25 × 0,70 + 75 = 17,5 + 75 = 92,5 százalékban<br />

megújuló energiaforrást hasznosít!


1. ábra A földhő hőszivattyús hasznosításának elvi vázlatai (energiaforrás<br />

az ún. „zöldhő” 6 )<br />

Forrás: Dr. Erich Mands (European Geothermal Enrgy Council: EGEC) 2007. november<br />

30-i vetítettképes előadása, Budapest.<br />

Vegyünk egy további példát is, amikor a működtető energia,<br />

ill. a kompresszor villamos hajtása szintén nem 100%-ban<br />

megújuló energiaforrásból származik:<br />

– ha a villamosenergia-termelés 5%-ban megújuló energiaforrásból<br />

származik (kerekítve ennyi volt <strong>Magyar</strong>országon<br />

2008-ban a <strong>Magyar</strong> Energia Hivatal jelentése szerint), és<br />

– a példabeli villamos hőszivattyú szezonálisteljesítményfaktora<br />

legyen az előbbi példával azonos, SPF = 4,0<br />

akkor most ezen adatok alapján kiszámolható, hogy az említett<br />

hőszivattyú 25 × 0,05 + 75 = 1,25 + 75 = 76,2 százalékban<br />

megújuló energiaforrást hasznosít!<br />

E példa számadataiból is következik, hogy milyen hasznos<br />

eszköz a nálunk „agyonhallgatott” hőszivattyú, és mennyivel<br />

hozzájárulhatna az EU által <strong>Magyar</strong>ország elé kitűzött CO2 csökkentési cél eléréséhez, ill. ha a szintén közjót szolgáló decentralizált<br />

energiatermeléssel együtt a 2008–2020 időszakra<br />

vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV.17.) OGY határozatba<br />

mielőbb bekerülhetne.<br />

Fontos hangsúlyozni, hogy a szezonálisteljesítmény-faktort,<br />

az SPF értékét mérések alapján lehet meghatározni:<br />

a hőszivattyú által felvett villamos energia és a hőszivattyú<br />

által leadott hőmennyiség mérésével. Pontos értéke számos<br />

adottságtól és körülménytől függ. Pl. az adott épület funkciójától,<br />

használatától, a hőforrás és a hőleadás mindenkori<br />

hőmérsékletszintje, hőlépcsői, a fűtési időszak külső és a helyiségek<br />

belső hőmérséklete, annak vezérlése, szabályozása,<br />

a hőszivattyús rendszer tervezésének, kivitelezésének, üzememeltetésének<br />

(pl. szellőzés) és karbantartásának szakszerűségétől,<br />

a társadalmi szokásoktól, a fogyasztói magatartástól.<br />

E befolyásoló tényezők többsége nemcsak hőszivattyús<br />

rendszerű fűtésre, ill. hűtésre vonatkozik. A nyilvánvalóan<br />

felesleges energiafogyasztás megszüntetése, illetve az energiatakarékosság<br />

elsősorban fogyasztói magatartás kérdése.<br />

6 A sólé/víz hőszivattyú hőforrásának hasznosítása történhet ún. energiacölöppel,<br />

ha cölöpalapozást igényel az épület. A hőkivétel másik speciális változata<br />

az ún. masszív abszorber. Ennél a földalatti vagy föld feletti beton- vagy téglafalban<br />

esetleg betonlemezben műanyag csőkígyót helyeznek el. Az elemek lehetnek<br />

pl. szoborszerű elemek vagy támfalak. A működés elve hasonló, a beton<br />

jól vezeti a hőt és alkalmas a hő tárolására. Segít a levegő, talaj, esővíz hőjének<br />

átvételében, a napsugárzást közvetlenül is hasznosíthatja. (A cikk néhány ábrájával<br />

jelezzük a hőkivétel sokféleségét.)<br />

7 Felhasznált irodalom: 1) p.11 és p. 12.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 9<br />

A földhőforrású hőszivattyúk az ún. földhőszivattyúk erőteljes<br />

növekedése a világon az utóbbi évtizedben következett<br />

be. Piaci és környezetvédelmi megfontolások alapján<br />

világszerte felismerték: a hőszivattyú egyre inkább megfelel<br />

a társadalmi-gazdasági követelményeknek. A hőszivattyúk<br />

nagy előnye, hogy hűtésre is kedvezően használhatók, nemcsak<br />

fűtésre és használati meleg víz előállításra. A hőszivattyúk<br />

egyes kivitelei nemcsak fűtési feladatra, hanem hűtésre<br />

is alkalmazhatók. Így ezzel a megoldással a klimatizáláshoz<br />

szánt – külön telepítendő – hagyományos klímagépcsoport<br />

költsége megtakarítható. A földhőszivattyús rendszerek hűtéskor<br />

sokkal kevesebb hajtóenergiát használnak fel a hagyományos<br />

klímaberendezésekhez képest (1. ábra).<br />

Fel kell figyelnünk arra, hogy hazánkban is egyre több irodaépület<br />

és középület hűtési költsége meghaladja a fűtési<br />

költséget. A műszaki fejlődés lehetővé tette, hogy az ember<br />

a növekvő komfortigényét egyre tökéletesebben kielégíthesse.<br />

Például a hűtés alkalmazásának elterjedése jóléti vívmány.<br />

A hűtőgépek nagyobbik része villamos áram felhasználásával<br />

működik. Az ehhez szükséges erőműépítés, kapacitásbővítés<br />

a nagyberuházások közé tartozik, költséges és időigényes.<br />

Alapvető érdekünk a hűtés villamosenergia-fogyasztásának<br />

csökkentése, az „energiafaló klímák” kiváltása!<br />

„Megérett a világ, megérett <strong>Magyar</strong>ország is a hőszivattyú<br />

széles körű alkalmazására.” … „Végül, de nem utolsósorban,<br />

vegyük tudomásul, hogy a hőszivattyú a környezet eddig értéktelennek<br />

tartott, ingyenes és kimeríthetetlen – tehát megújuló<br />

– termikus energiakészletét hasznosítja. A hőszivattyúk a<br />

XXI. század mindennapjainak gépei.” Írja Prof. dr. Jászay Tamás<br />

okl. gépészmérnök, professzor emeritus, a műszaki tudományok<br />

kandidátusa a „Hőszivattyús rendszerek. Heller László születésének<br />

centenáriumára” című könyv előszavának első és utolsó<br />

bekezdésében. 7<br />

Fentiek összefoglalása legyen most egy idézet és egy színes<br />

illusztráció (2. ábra).<br />

2. ábra Illusztráció<br />

Forrás: Handbauer Magdolna – Komlós Ferenc<br />

Mottó: „Lehetetlen egy probléma megoldása azokkal a módszerekkel,<br />

amelyek magát a problémát hozták létre.”<br />

(Albert Einstein)<br />

Felhasznált irodalom<br />

1) Komlós Ferenc−Fodor Zoltán−Kapros Zoltán−Dr. Vajda József−Vaszil Lajos:<br />

Hőszivattyús rendszerek. Heller László születésének centenáriumára<br />

Komlós Ferenc, Dunaharaszti, 2009.<br />

2) Komlós Ferenc: Gondolatok a hőszivattyú kedvezményes tarifájáról<br />

Elektrotechnika, 101. évfolyam, 2008/09. szám<br />

Komlós Ferenc<br />

okl. gépészmérnök, épületgépész,<br />

ny. minisztériumi vezető-főtanácsos,<br />

az ÉTE Hőszivattyús Szakosztályának elnökségi tagja<br />

komlosf@pr.hu<br />

Lektor: Dr. Sibalszky Zoltán, professzor


Villamos<br />

és védelmek<br />

és Védelmek<br />

Berendezések<br />

VillAmos berendezések<br />

Erősáramú kábelek korrózióvédelme és<br />

a kábelszigetelés élettartam növelése<br />

A talajba fektetett erősáramú kábelek fémköpenyének korrózió<br />

általi rongálódása meghatározó tényezője a kábelek biztonságos<br />

üzemeltetésének. Dolgozatunkban bemutatunk egy eredeti technikai<br />

megoldást a korrózió ellenőrzésére és az agresszív környezetbe<br />

(kóborárammal szennyezett, vagy magas sótartalmú és/vagy mikrobiológiailag<br />

telített talajok, talajvíz) fektetett erősáramú kábelek<br />

szigetelési ellenállásának a növelésére. Emellett dolgozatunkban<br />

bemutatjuk az ajánlott módszer alkalmazási sémáját egyerű és háromerű<br />

kábelekre, valamint olyan talajba fektetett kábelhálózatokra,<br />

melyek különböző típusú kábelekből állnak. Bemutatunk néhány<br />

példát ezek alkalmazására, valamint az eredményeket, melyekből<br />

kitűnik, hogy a kábelek korrózió elleni védelmének következtében<br />

az árnyékoló köpeny korróziójának csökkenése mellett a kábelek<br />

szigetelési ellenállását is sikerült egyidejűleg megnövelnünk, azaz<br />

a kábelek élettartalmát is.<br />

The degradation process of metallic shields of undeground power lines<br />

is an important factor upon theirs maintenance, reliability and safe<br />

operation. The paper presents an original technical solutions for control<br />

of corrosion and increase of insulating resistance of underground<br />

power cables operating in aggressively electrochemical media / soils<br />

(electromagnetic polluted by DC and AC stray currents, soils with high<br />

salinity and / or bacteriologic charge, deep waters etc.). Also, there are<br />

presented the application schemes of our method for single - wire cables,<br />

three - wire cables and other underground power lines using different<br />

types of cables. Some implementation examples are presented<br />

too and the results of the method are emphasized. It clearly appears<br />

that the application of our technology lead to the mitigation / elimination<br />

of degradation risk of metallic screens, a progressive improvement<br />

of the insulation resistance of power lines and implicitly of their maintenance<br />

and reliability.<br />

1. bevezetés<br />

Az erősáramú kábelek árnyékoló köpenyének elektrokémiai<br />

korróziója meghatározó tényező a talajba fektetett elektromos<br />

kábelek biztonságának, élettartamának és használatának<br />

szempontjából [1]. A kábelek árnyékoló fémköpenyének<br />

elektrokémiai korróziója során keletkező hidratált<br />

fémionok – leginkább Cu 2+ · nH2O – a kábelszigetelés felületén<br />

koncentrálódnak, és átütési csatornákat („treeing”)<br />

képeznek [2 ÷ 4], hozzájárulva ezzel a dielektrikum szilárdságának<br />

csökkenéséhez [4 ÷ 6], valamint – határesetben<br />

– az árnyékolás ohmikus szakadását (fizikai degradáció)<br />

eredményezik. Következmények: a környezet elektromágneses<br />

szennyezése, a homopoláris biztonsági rendszerek<br />

zavarása, az elektromos mező nem egyenletes elosztása, a<br />

kábel átütése / tönkremenetele.<br />

Ezekre való tekintettel, dolgozatunk célja elemezni a kábelek<br />

árnyékoló köpenye korróziójának legfontosabb elméleti<br />

problémáit és bemutatni egy új, eredeti műszaki megoldást,<br />

mellyel biztosíthatjuk a talajba fektetett kábelek árnyékoló<br />

köpenyének teljes korrózióvédelmét és ezáltal a kábel szigetelési<br />

ellenállásának lényeges növelését.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 1 0<br />

2. A kábelek árnyékoló köpenyeinek korróziója és a<br />

kábelszigetelések „öregedése”<br />

A kábelek külső védőrétegét alkotó nemfémes anyagok – főleg<br />

polimerek – valamint az árnyékoló köpenyt alkotó fémek<br />

a kábel fektetése során mechanikai sérüléseket szenvedhetnek,<br />

vagy a környezet fizikai, kémiai, elektromos, biológiai<br />

tényezőinek hatására rongálódnak. A védő, polimer réteg<br />

rongálódásai – ezek hibái vagy pórusai – elősegítik a víz/nedvesség<br />

behatolását az árnyékoló fémig, és megkezdődik az<br />

árnyékoló köpeny korróziója, egy tipikus elektrokémiai mechanizmus<br />

szerint (1):<br />

Me � Me z+ + ze – (1)<br />

Ahol: – Me - a korrodálódó fém (Cu, Pb, Al, Fe - acél), – z - a<br />

leadott elektronok száma (a fém vegyértéke), – e – - az elemi<br />

elektromos töltés.<br />

Megfigyelhetjük, hogy az (1) reakció reverzibilis, a korróziós<br />

folyamat globális sebességét (v) az oldódási folyamat (2)<br />

sebességének (v 1) és az ezzel ellentétes redukciós folyamat<br />

(3) sebességének (v 2) vektorösszegéből kapjuk meg.<br />

Me => Me +z + ze – (2)<br />

Me +z + ze– => Me (3)<br />

Egyensúly beálltakor, v 1 = v 2, az elektrokémiai potenciál beáll<br />

egy, a Me / Me +z rendszerre jellemző értékre (egyensúlyi potenciál<br />

– vegyes korróziós potenciál). Ez azonban NEM jelenti<br />

azt, hogy a fém nem rongálódik tovább, mert a (3) folyamat<br />

során keletkezett Me fizikai és kémiai paraméterei jóval az<br />

oldott fém paraméterei alatti értékek. Tehát, még egyensúlyi<br />

állapotban is, amikor v 1 = v 2, az árnyékolóköpenyen fémionok<br />

keletkeznek, ezek felhalmozódnak a szigetelés felületén<br />

és a szigetelésre ható elektromos tér hatására (a kábel üzemfeszültsége)<br />

elektrokémiai „treeing” által behatolnak a szigetelésbe.<br />

Megjegyzendő, hogy azokban az esetekben, amikor<br />

a dielektrikumban gázbuborékok találhatók (helyi hibák),<br />

sokkal gyorsabb a szigetelő állapotromlása, mivel mindegyik<br />

gázbuborék egy ideális góc az elektrokémiai és az elektromos<br />

„treeing” keletkezésére és terjedésére.<br />

Ezen folyamatok eredménye a szigetelőréteg rongálódása<br />

(elöregedése) valamint a Me +z ionok koncentrációjának a<br />

csökkenése, és – implicit módon – a (1) egyensúly jobb felé<br />

tolódása.<br />

A (2) részreakció (a fém oldódási reakciója) – amely során<br />

fémionok keletkeznek – sebességét növeli/meghatározza:<br />

– a fém termodinamikai reaktivitása;<br />

– a környezet kémiai agresszivitása (a korróziót gyorsító ionok<br />

– pl. Cl – , NO 3 – – jelenléte);<br />

– a diffúzió – a korróziótermékek eltávolodása, vagyis az Me +z<br />

felületi koncentrációjának csökkenése;<br />

– az Me / Me + rendszerre ható, az egyensúlyinál pozitívabb<br />

potenciál (egyenáramú kóboráramok).<br />

A (3) részreakciót (a fémionok redukcióját) elősegíti:<br />

– a fémion termodinamikai stabilitása az adott elektrokémiai<br />

körülmények között;<br />

– a korróziótermékek visszatartása a felületen (magas felületi<br />

Me + koncentráció);<br />

– a Me / Me + rendszerre ható, az egyensúlyinál negatívabb<br />

potenciál (katódos potenciál – katódos védelem).<br />

Megjegyzendő, hogy természetes környezetben, a gyakorlatban<br />

használt fémek nagy részének termodinamikai stabilitása<br />

aránylag gyenge és egy spontán korróziós folyamat<br />

során rongálódnak (2). A talajba fektetett kábelek esetén ezt<br />

a folyamatot gyorsítja:<br />

– a városi villamos közlekedésből (villamosok, metró) valamint<br />

az ipari tevékenységből származó kóboráramok hatására<br />

lokálisan anódosan polarizálják az árnyékoló köpenyt;<br />

– (1) egyensúlyra ható, a külső polimer réteg természetes


vagy biológiai degradációjából származó vegyi anyagokból<br />

(pl. a PVC–ből keletkező HCl [7]), valamint a talajban<br />

jelenlévő mikroorganizmusok metabolizmusának termékeiből<br />

[8] származó depolarizációs hatás;<br />

– a fém/elektrolit rendszerre rátevődő váltóáramú jelek korróziót<br />

gyorsító hatása. [9, 10]<br />

A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a kábelek<br />

köpenyét alkotó fém anyagok a konkrét alkalmazás körülményei<br />

között gyorsított korróziós folyamatnak vannak kitéve,<br />

és hogy a keletkezett korróziótermékek, főleg hidratált fémionok,<br />

számottevően hozzájárulnak a kábelszigetelés elektrokémiai<br />

és elektromos „treeing” általi „öregedéséhez”. A fémionok<br />

keletkezése és jelenléte termodinamikai szempontból lehetetlen,<br />

ha az árnyékoló köpeny fémjét a talajhoz viszonyítva<br />

katódosan polarizáljuk. A katódos polarizáció következtében<br />

az (1) egyensúly balra tolódik el és a (2) folyamat, gyakorlatilag<br />

teljesen leáll (termodinamikailag lehetetlené válik).<br />

3. A kábelek árnyékolóköpenyeinek katódos<br />

korrózióvédelme<br />

Az általános gyakorlatban, az elektrolitikus környezetben<br />

(talaj, talajvíz stb.) elhelyezett fémszerkezetek korróziójának<br />

megelőzése a fém katódos polarizációjával történik (katódos<br />

védelem). Ez abban áll, hogy a védendő fémfelületet<br />

egy egyenáramú áramforrásból negatívan polarizálják egy,<br />

ugyanazon elektrolitba elhelyezet (ágyazott) ellenelektródhoz<br />

képest (anód).<br />

Az erősáramú kábelek esetében, az árnyékoló köpeny általában<br />

biztonsági és üzemi okokból, a kábel végeken galvanikusan<br />

földelt, tehát az árnyékoló köpeny katódos védelme<br />

elvileg nem lehetséges (a katódos védőáram nem az árnyékoló<br />

köpenyt, hanem a földelési rendszert fogja a korróziótól<br />

védeni). Tehát, az erősáramú kábelek esetében, a katódos<br />

védelem csak akkor jelent használható megoldást, ha az árnyékoló<br />

köpeny nincs galvanikusan a földelési pontra kötve.<br />

Az aktív – katódos – korrózióvédelem biztosítása érdekében<br />

szükségessé válik az árnyékoló köpeny galvanikus elválasztása<br />

a földeléstől.<br />

Megjegyzendő, hogy az erősáramú kábelek esetében az<br />

árnyékoló köpenyek katódos polarizálása a köpeny rongálódásának<br />

a megelőzése mellett megvalósítja a kábelszigetelésbe<br />

„treeing” által bejutott hidratált fémionok kivándorlását<br />

a szigetelésből, a katódosan polarizált fémköpeny irányába<br />

(fordított elektrokémiai „treeing”). [2, 11]<br />

3.1. Az árnyékoló köpeny galvanikus elválasztása a<br />

földeléstől<br />

A katódos korrózióvédelem és az érintésvédelem (galvanikus<br />

földre kötés) összeférhetősége hagyományosan polarizációs<br />

cellák beépítésével valósítható meg. A polarizációs cellák jellegzetes<br />

feszültség-áram (U/I) karakterisztikája az 1. ábrán látható.<br />

A 2. ábra egy polarizációs cella fényképe [12], amelyen<br />

megfigyelhető, hogy ezek egy elektrolitba (KOH) merített, felületileg<br />

kezelt fémelektród (Ni) rendszert tartalmaznak.<br />

Az erősáramú kábelek korrózióvédelmének biztosítása<br />

szempontjából a polarizációs cellák főbb hátrányai [2, 11]:<br />

– nagy térfogatuk miatt beépítésük körülményes és munkaigényes;<br />

– aránylag drágák - a beépítésük költséges;<br />

– karbantartási munkákat igényelnek;<br />

– U/I karakterisztikájuk szimmetrikus, tehát működésük csak<br />

az árnyékoló köpenynek a földelésről történő galvanikus<br />

leválasztásával biztosítható.<br />

Ezen hátrányok kiküszöbölésére, középfeszültségű kábelek<br />

esetén, a 3. ábrán [13] bemutatott szilícium-diódákból kiépített<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 1 1<br />

1. ábra A polarizációs cellák jellegzetes U/I karakterisztikái<br />

polarizáló rendszert fejlesztettek ki Németországban,<br />

melyek a jellemző U/I karakterisztikájukkal<br />

(3. ábra) biztosítják az árnyékoló köpeny<br />

galvanikus elválasztását a talajtól, a villamos biztonságot,<br />

valamint az árnyékoló köpeny katódos<br />

polarizációját (max. –1,2 VCu/CuSO4-ig.) a talajhoz<br />

képest.<br />

A 3. ábrán bemutatott műszaki megoldás hátrányai:<br />

– magas költségek, mivel minden egység legkevesebb<br />

4 darab nagyteljesítményű szilíciumdiódát<br />

igényel;<br />

2. ábra Polarizációs<br />

– aránylag magas a nyitóirányú feszültségesés cella fényképe<br />

(VF megközelítőleg 1V). Ez maga után vonja,<br />

hogy az egyenáramú kóboráramok jelenlétében a pozitív<br />

töltések levezetése 1V feszültségemelkedést okoz;<br />

– magas zárirányú dinamikus ellenállás, és aránylag kis feszültségesés<br />

fordított polarizációnál, mely, habár elég a galvanikus<br />

elválasztáshoz a katódos védelem biztosítása érdekében, de<br />

nem elég a hidratált ionok extraakciójához (fordított elektrokémiai<br />

„treeing” által) a kábelszigetelésből.<br />

3. ábra Diódákból kiépített polarizált rendszer kapcsolási rajza és a<br />

jellemző U/I görbéje<br />

Ezen hátrányok kiküszöbölésére, valamint új előnyök biztosítására<br />

nemrégen egy újszerű technikai megoldás alapján,<br />

[14] a kábelek aktív korrózióvédelmére és villamos védelmére<br />

kialakított „solid state” DPC típusú polarizációs eszközt fejlesztettek<br />

ki, melynek gyártása is megkezdődött. [15]<br />

A DPC eszközök jellemző U/I karakterisztikája és fényképei a<br />

4. ábrán láthatók. [15]


4. ábra A DPC eszközök jellemző U/I karakterisztikája és fényképe<br />

Az 1. táblázatban a DPC100 típusú eszközök főbb műszaki<br />

jellemzőit ismertetjük [15].<br />

Feszültségesés nyitóirányban<br />

VF [V], IF = 100 A-nél<br />

Feszültségesés záróirányban<br />

VZ [V], IZ = 1 A-nél<br />

Paraméter b Típus A Típus<br />


8. ábra Homopoláris áramvédelemmel ellátott középfeszültségű kábelek védelme<br />

DPC eszközökkel (Bukarest)<br />

a fémionok a negatív köpeny irányába vándoroltak, ahol redukálódtak<br />

a (3) reakció alapján.<br />

A 6. 7. és 8. ábrákból megfigyelhető, hogy a DPC típusú védőeszközök,<br />

aránylag könnyen és kis költségekkel felszerelhetők,<br />

bármilyen típusú, középfeszültségű tápvonal kábeleire.<br />

3.3. A háromfázisú erősáramú kábelek korrózióvédelme<br />

A háromerű kábelek esetében, a 3.2.-ben leírt megoldás nem<br />

használható, mert az árnyékoló köpeny körülveszi mindhárom<br />

aktív vezetőt, így a megjelenő osztott feszültségek a vektorösszegződés<br />

során nullázódnak, a (5) alapján.<br />

➝ ➝ ➝ ➝<br />

U = UR + US + UT = 0 (5)<br />

Ilyen körülmények között az árnyékoló köpeny földelésének<br />

galvanikus leválasztása után a (ugyancsak DPC eszközökkel),<br />

egy külső áramforrás használata szükséges, mely a<br />

katódos áramot szolgáltat a fémköpenyeknek, egy segéd<br />

elektródhoz (anódhoz) viszonyítva, mely a kábellel azonos<br />

elektrolitikus közegbe (talajba) kerül kiépítésre. Ezekre való<br />

tekintettel, a három erű kábelek védelme a 9. ábrán felvázolt<br />

megoldással valósítható meg.<br />

A 9. ábrán felvázolt megoldásban a DPC 1 és 2 védőeszközök<br />

az árnyékoló köpenyt galvanikusan függetlenítik a<br />

földeléstől, de ugyanakkor biztosítják az egyenáramú kóboráramok<br />

polarizált levezetését is. A fémköpenyek katódos<br />

(-1,3÷0,8V Cu/CuSO4) polarizációjához szükséges katódos áramot<br />

az állandó feszültségű, szabályozott SPS egyenirányító<br />

biztosítja, amely a - Ref. – referenciaelektród által szolgáltatott<br />

jel függvényében, a katódos potenciált állandó – egy előre<br />

megadott – értéken tartja, azaz a védőáram szabályozása<br />

révén kompenzálja, a katódpotenciált befolyásoló időben<br />

változó tényezők hatását (kóboráramok, a talaj nedvessége<br />

és hőmérséklete, stb.).<br />

3.4. Egy és többerű kábelekből kiépített hálózatok<br />

korrózióvédelme<br />

Az esetek többségében az áramelosztó hálózatok mind egyerű,<br />

mind pedig háromerű kábeleket tartalmaznak. Akkor,<br />

amikor ezek hosszának aránya nem haladja meg a 3/1-et, felvázolhatunk<br />

egy olyan megoldást, amelyben az egyerű kábel<br />

U kapacitívan osztott feszültségének (4) az egyenirányítása<br />

réven nyert katódos védőáram, a saját köpeny védelme mellet<br />

biztosítja a szomszédos – háromerű kábel - védelméhez<br />

szükséges áramot is. Ez csak akkor valósítható meg, ha a két,<br />

különböző típusú kábel végei azonos, vagy legalább közeli<br />

helyen vannak. Ezen megoldás vázlata a 10. ábrán látható.<br />

Megjegyzendő, hogy a talajba fektetett kábelhálózat<br />

esetében a teljes korrózióvédelmet a rendszer konfigurációjának,<br />

valamint a szivárgó áramforrásoknak a figyelembevételével<br />

kell megtervezni és megvalósítani.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 1 3<br />

4. következtetések<br />

Elemeztük az erősáramú kábelek<br />

árnyékoló köpenyének<br />

korróziójának elméleti vonatkozásait,<br />

valamint ennek<br />

kihatásait a kábelszigetelés<br />

elöregedésére (a szigetelési<br />

szilárdság csökkenése).<br />

Egy újszerű műszaki [14]<br />

megoldást dolgoztak ki és<br />

9. ábra Háromfázisú kábelek aktív korrózióvédelmének<br />

megoldásának a vázlata<br />

1 – háromerű kábel;<br />

2 – árnyékoló köpeny;<br />

3 – külső szigetelés;<br />

DPC1, DPC2 – DPC típusú lecsatoló és galvanikusan<br />

elválasztó védőeszközök;<br />

SPS –állandó feszültségű, szabályozott katódos<br />

áramforrás;<br />

DPi – beépített, túlfeszültségek elleni védőeszköz;<br />

A - anód;<br />

Ref – referencia elektród.<br />

hatékonyságát a gyakorlatban igazolták, mely által az árnyékoló<br />

köpeny fém anyagának a korróziója teljesen ellenőrizhető<br />

és meggátolható a korróziós termékek – általában<br />

hidratált fémionok - képződése, tehát a kábelek szigetelésének<br />

elektrokémiai „treeing” általi rongálódása is. Az új módszert<br />

alkalmazták már évek óta használatban lévő kábelekre<br />

is, melyeknek szigetelésén már mérhető volt (szigetelési<br />

ellenállás – 5kV-on) a hidratált fémionok jelenlétének tulajdonítható<br />

„treeing” általi rongálódás. Az alkalmazás során<br />

tapasztaltuk, hogy az árnyékoló köpeny katódos polarizálása<br />

által, ([14] szerint) egy „fordított” elektrokémiai „treeing”<br />

folyamat indul be, vagyis a szigetelésből a hidratált fémionok<br />

a köpeny irányába vándorolnak, ahol feltehetőleg redukálódnak<br />

(3). A „fordított” elektrokémiai „treeing” eredménye<br />

a katódosan védett [14] kábelek szigetelési ellenállásának<br />

időbeni, lényeges növekedése (a kábel „megfiatalodik”).<br />

10. ábra Egy háromerű kábel (2) katódos korrózióvédelme<br />

a szomszédos egyerű kábel kapacitív veszteségi áramának<br />

egyenirányítása révén<br />

Köszönetnyilvánítás<br />

Tanulmányainkat a romániai nemzeti kutatási hatóság (ANCS)<br />

támogatta anyagilag (projekt: PN2 - „CABDIAG”).<br />

irodalomjegyzék<br />

[1] Chindriş, M., Lingvay, I., Homan, C., Ciogescu, O. and Lingvay, C.: Corrosion<br />

– key factor of durability and safety in the operation of the distribution<br />

power networks, CIRED - 19 th International Conference on Electricity<br />

Distribution, Vienna, 21-24 May 2007, CD-Paper 0489<br />

[2] Lingvay, I., Homan, C. and Lingvay, C.: Theoretical and Practical Aspects<br />

Regarding Underground Power Cables Insulation Degradation Control,,


15 th International Conference “Dielectric and Insulating Systems in<br />

Electrical Engineering - DISEE”, septemper 8 – 10, 2004, Casta Pila - Slovak<br />

Republic, pp. 75 – 82.<br />

[3] Lingvay, I., Lingvay, C., Ciogescu, O. and Homan, C.: Contributions to<br />

study and control of the degradations by corrosion of the underground<br />

power cables. 1. Study of corrosion state for some underground power<br />

lines. Rev. Chim. (Bucureşti) 58, nr.1, 2007. pp. 44-47<br />

[4] Stancu, C., Notingher, P.V., Ciuprina, F., Notingher, P.Jr., Castellon,<br />

J., Agnel, S. and Toureille, A.: Computation of the Electric Field in<br />

Cable Insulation in the Presence of Water Trees and Space Charge,<br />

IEEE Transactions on Industry Applications, VOL. 45, No. 1, January/<br />

February 2009. pp. 30-43.<br />

[5] Notingher, P.V., Radu, I. and Filippini, J.C.: Numerical Method of<br />

Computation of the Electric Field in Insulation with Water-Trees. Part I:<br />

Computation Methods, Rev.Roum.Sci.Tech-Electr.et Energ., 2, 2001.<br />

[6] Notingher, P.V., Radu, I. and Filippini, J.C.: Numerical Method of<br />

Computation of the Electric Field in Insulation with Water-Trees. Part II:<br />

Influence of Water Trees, Rev.Roum.Sci.Tech-Electr.et Energ., 4, 2001.<br />

[7] Lelak, J., Durman, V., Packa, J.: Some aspecys of using underground<br />

protectors for PVC power cables, Proocedings book of URB-CORR 2008,<br />

Băile Felix, Romania, June 25 – 27, 2008, pp.211-213.<br />

[8] Eggis, H.O.W., and Allsopp, D.: Biodeterioration and Biodegradation by<br />

Fungi, in The Fila Hentous Fungi, vol. 1. Industrial Mycology, Ed. John E.<br />

SMITH, David R. BERRY, Eduard ARNOLA, London 1975, pp. 301-319.<br />

[9] Lingvay, I.: „Contributions to Study and Control of Accelerated Corrosion<br />

due to AC Stray Currents” - 12 th Romanian International Conference<br />

on Chemistry and Chemical Engineering” - szptember 13-15, 2001,<br />

Bucharest, vol. „Quality Control and Analytical Chemistry - Corrosion<br />

and Electrochemistry, pp. 342-355.<br />

[10] Lingvay, I., Stoian, F. and Rata, C.: “Study of Corrosion for Some Iron Steels<br />

Given by the Alternative Stray Currents” - EUROCORR ‘97, 22-25 Sept<br />

1997,Trondheim, Norway, vol. I, 635-641<br />

[11] Lingvay, I., Ciogescu, O., Homan, C. and Lingvay, C.: Technical solution<br />

and solid state devices for increase of durability and reliability of<br />

underground power lines (UPL), CIRED - 19 th International Conference on<br />

Electricity Distribution, Vienna, 21-24 May 2007, CD-Paper 0143<br />

[12]*** Interprovincial Corrosion Control Company Limited, Burlington,<br />

Ontario, Canada. “Rustol Polarization Cell”<br />

[13] Boettcher, H. and Kandziora, A.: Diode circuit for cathodic corrosion<br />

protection for steel tubes of high-voltage cables – German patent DE<br />

3340124, 1985.<br />

[14] Lingvay, I., and Lingvay, C.: “Metodă şi dispozitiv pentru creşterea<br />

mentenabilităţii cablurilor electrice subterane” (Eszköz és módszer a<br />

talajba ágyazott energiakábelek élettartamának növelésére), Patent<br />

RO 113502 / 1998.<br />

[15] *** INCDIE ICPE-CA, Bucharest, Catalog set 2008, Method and solid state<br />

devices for increase of durability of underground power cables.<br />

Dr. Lingvay József<br />

kutatómérnök,<br />

Tudományi főtitkár,<br />

Villamosmérnöki Tudományok<br />

Nemzeti Kutató Intézete –<br />

INCDIE ICPE-CA, Bukarest<br />

lingvay@icpe-ca.ro<br />

Lingvay Carmen<br />

kutatómérnök,<br />

doktorandus,<br />

Villamosmérnöki Tudományok<br />

Nemzeti Kutató Intézete –<br />

INCDIE ICPE-CA, Bukarest<br />

coroziune@icpe-ca.ro<br />

Csuzi István<br />

villamosmérnök,<br />

doktorandus,<br />

Trioda Kft, Nagyvárad<br />

istvancsuzi@yahoo.com<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 1 4<br />

Ü d vözöljük a<br />

D i s t re l e c - n é l !<br />

E u r ó p a l e g j e l e n t ő s e b b m i n ő s é g i e l e k t r o n i k a i é s<br />

s z á m í t á s t e c h n i k a i a l k a t r é s z d i s z t r i b ú t o r a<br />

Amit a Distrelec Önnek kínál:<br />

• Kiszállítás 48 óra alatt <strong>Magyar</strong>ország egész területén<br />

• Mindössze 5,- EUR szállítási költség<br />

• Rendelés akár 1db-tól<br />

• Ingyenes cserelehetőség<br />

Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt<br />

rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és<br />

háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül.<br />

Katalógusunk elérhető honlapunkon:<br />

Tel.: 06 80 015 847<br />

e-mail: info-hu@distrelec.com<br />

www.distrelec.com<br />

w w w. d i s t r e l e c . c o m


Villamos gépek<br />

Villamos gépek<br />

világítástechnika<br />

világítástechnika<br />

VillAmoS géPEK<br />

Világítástechnika<br />

villamos gépek<br />

Tizenhárom szempont a<br />

kommutátoros motorok<br />

vizsgálatához<br />

A kommutátoros forgógépek megfelelő működésének a<br />

legfontosabb jellemzője a jó kommutáció, amely csak<br />

több műszaki feltétel együttes megléte esetén jön létre.<br />

Erre az állapotra nagyon jellemző a kommutátor úgynevezett<br />

„kefetükre”, vagyis az elméletben kiterített kommutátor<br />

felületének, szabad szemel történő, alapos vizsgálata.<br />

1. Jó állapot<br />

Világos színű patina.<br />

Az egyenletes szín a<br />

villamos gép ill. a kefe<br />

kielégítő állapotát jelzi. A<br />

patina színe nagyrészt a<br />

hártya vastagságának a<br />

hatása. A film egyenletes,<br />

tökéletesen elfogadható.<br />

5. Nem kielégítő állapot<br />

Szakadozott színű patina,<br />

változó formában és<br />

elosztásban.<br />

Ez a tisztázatlan működési<br />

feltételeknek vagy a<br />

kommutátor rossz fizikai<br />

állapotának köszönhető.<br />

6. Nem kielégítő állapot<br />

Patina sötét területekkel.<br />

Ezek a területek<br />

lehetnek elkülönültek<br />

vagy szabályosak (szimmetrikusak).<br />

A kommutátor nem<br />

körkörös, vagy okoz-<br />

5 6 hatja ezt rezgés vagy 7<br />

mechanikai hibák a gép<br />

működésében, csapágy<br />

kuplung, stb.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 1 5<br />

Ehhez szeretnénk néhány gyakorlatban kialakult tapasztalati<br />

képpel segítséget nyújtani. Ezek a képek akkor láthatók, amikor<br />

a motor forgórészét, kézzel, lassan körbe forgatjuk.<br />

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a balesetek elkerülése<br />

végett ez a vizsgálat, csak a motor feszültségről lekapcsolt,<br />

álló állapotában végezhető el!<br />

Ez a vizsgálat nem helyettesíti, csak kiegészíti a korrekt,<br />

költséges, műszeres vizsgálatokat. Az ábrák alapján, nagy<br />

biztonsággal lehet következtetni a motor, pillanatnyi műszaki<br />

állapotára, segítségükkel könnyen eldönthető a beavatkozás<br />

szükségessége. Az ábrák elsősorban a motor karbantartó-javító<br />

szakemberek részére nyújtanak segítséget,<br />

de más szakterületen tevékenykedő villamos szakembereket<br />

is érdekelhetnek.<br />

7. Nem kielégítő állapot<br />

Példa a rossz kommutátor<br />

állapotra.<br />

A lamellák alacsonyak<br />

a felfutó élnél, a lefutó<br />

élek átemelik a keféket a<br />

lamellák közepe felett.<br />

9. Nem kielégítő állapot<br />

10. Nem kielégítő<br />

11. Nem kielégítő<br />

Csíkozott patina kom-<br />

állapot<br />

állapot<br />

mutátor kopással.<br />

Kettős lamella foltoso-<br />

Kefeérintkezési nyom<br />

Ez egy újabb változata<br />

dás.<br />

(kefenyomat).<br />

a 4-es számú példának.<br />

A kommutátor sötét<br />

A hosszabb ideje álló gé-<br />

A kefe minősége, gépal-<br />

foltosodása két egymás<br />

peknél fordul elő ez a jekalmazások<br />

és az üzemi<br />

utáni elkülönült lamellalenség,<br />

ha a keféket nem<br />

környezet mind okozhatcsoport<br />

esetében, amely<br />

emelték ki a kefetartóból.<br />

9 ja ezt.<br />

10 az armatúra hibájának, 11 Hasonló az eredmény, 12<br />

hibás tekercselésének ill.<br />

ha az üzemelő gép hos-<br />

a kiegyenlítő kötések hibájának<br />

köszönhető.<br />

szabb ideig áll.<br />

13. Nem kielégítő állapot<br />

Apró világos pontok.<br />

Ezt a jelenséget a túlterhelt gép ill. az alacsony<br />

kefenyomás (rúgóerő) okozza. A kefeszikrázásnak<br />

köszönhetően ezek a pontok<br />

egyenlőtlen eloszlásúak.<br />

Ha a fenti hibát nem küszöböljük ki, a lamellák<br />

beéghetnek.<br />

2. Jó állapot<br />

Sötét színű patina.<br />

Egy újabb példa a kommutátor<br />

kitűnő állapotára.<br />

A patina sokkal sötétebb,<br />

mint az 1. ábrán mutatott,<br />

de a patina egyenletessége<br />

fontosabb, mint a<br />

színe.<br />

1 2 3<br />

13<br />

3. Elfogadható állapot<br />

Világos ill. sötét lamella<br />

mintázat.<br />

Ez nem jó állapot, de a<br />

tapasztalatok szerint az a<br />

villamos gép, amelyiknek<br />

ilyen a kommutátora,<br />

hosszú ideig kielégítően<br />

működik. Minden 2-ik,<br />

3-ik vagy 4-ik lamella sötétebb.<br />

Ez az armatura tekercselés<br />

kialakításának a<br />

hatása. Problémát okozott<br />

a kétrétegű, osztott tekercselésnél,<br />

ugyanabban a<br />

horonyban.<br />

Jakabfalvy Gyula<br />

A VILLGÉP Szövetség, és a<br />

Szövetségi MEE csoport elnöke<br />

gyulaj5@enternet.hu<br />

4<br />

8<br />

4. Nem kielégítő állapot<br />

Különleges patina,<br />

kommutátor kopás<br />

nélkül. Gyakori eset,<br />

amely az alulterhelésnek<br />

köszönhető, a gépen túl<br />

sok kefe üzemel, vagy<br />

a kefe minősége nem<br />

megfelelő erre az alkalmazásra.<br />

A külső levegő<br />

ill. környezeti feltételek is<br />

hozzájárulnak ehhez.<br />

8. Nem kielégítő állapot<br />

Példa a rossz kommutátor<br />

állapotra.<br />

A lamellák alacsonyak,<br />

középen átemelve a keféket,<br />

a felfutó ill. a lefutó<br />

éleken. Ez és a megelőző<br />

ábra mutatja a jobb<br />

karbantartás szükségességét.<br />

12. Nem kielégítő<br />

állapot<br />

lamella élek beégése a<br />

magas mika miatt.<br />

Az ábra minden horonyban<br />

magas mikát mutat.<br />

Hasonló a jelenség, ha<br />

csak egy lamellánál fordul<br />

elő.


TechnikaTörTéneT<br />

<strong>Technikatörténet</strong><br />

TechnikaTörTéneT<br />

TechnikaTörTéneT<br />

A villamos mértékegységek<br />

és a fénysebesség<br />

- A Weber-Kohlrausch kísérlet reprodukálása<br />

a budapesti XXIII. Nemzetközi Tudomány- és<br />

<strong>Technikatörténet</strong>i Kongresszuson<br />

Rekonstruálták a Weber-Kohlrausch kísérletet és Maxwell mezőelméletének<br />

alapján megmérték vele a fénysebességet.<br />

The Weber-Kohlrausch experiment has been reconstructed and<br />

measured by it the speed of light based on the field theory of Maxwell.<br />

A szakemberek nemzetközi seregszemléje volt Budapesten a<br />

XXIII. International Congress of History of Science and Technology,<br />

közel 1400 résztvevővel. A 132 szekció- és szemináriumülésre<br />

1223 előadást jelentettek be. A témakörök széles<br />

palettáján szerepelt a tudományos műszerek története és<br />

felhasználása a fizika kutatásában és oktatásában. Erről szervezett<br />

tudományos szemináriumot Arthur Stinner a Manitoba<br />

University és Jürgen Teichmann, az Universität München<br />

professzora. Javasolták, hogy a szemináriumon ne csupán<br />

előadások, hanem kísérleti bemutatók is legyenek. Ennek keretében<br />

került sor a Weber-Kohlrausch kísérlet reprodukálására<br />

és eredményeként a fénysebesség tisztán villamos úton<br />

történő megmérésére.<br />

Az előadás és demonstráció (Jeszenszky Sándor: The Induction<br />

Coil and the Electromagnetic Waves) Newton távolbahatás<br />

elméletétől Faraday és Maxwell elektromágneses térelméletéig,<br />

Coulomb elektrosztatikus és Ampère elektromágneses erőméréseitől<br />

Heinrich Hertz elektromos hullám kísérletéig követte<br />

végig a fejlődés útját. Az elektromos hatások hullám formában<br />

történő terjedésének gondolata már 1831-ben, az elektromágneses<br />

indukció felfedezésekor felmerült. Ezután több kísérlet<br />

és Maxwell egyenletei valószínűsítették a feltevést, de a döntő<br />

bizonyítékot Heinrich Hertz kísérletei szolgáltatták az elektromos<br />

hullámok létezésére 1888-ban. A közbenső fél évszázad<br />

legjelentősebb mérése Wilhelm Weber és Rudolf Kohlrausch<br />

kísérlete volt, az időszak félidejében, 1855-ben.<br />

A kísérletet a villamos mértékegységek megalkotása előzte<br />

meg, illetve tette lehetővé. Az egyre pontosabb mérések értelmezése<br />

általános érvényű, a fizika minden területére kiterjedő<br />

mértékrendszert követelt. Gauss vetette fel a hosszúság<br />

– tömeg – idő alapú mértékrendszer gondolatát, erre építette<br />

Weber a cgs (centiméter – gramm – szekundum) rendszert, a<br />

mai SI mértékrendszer elődjét. A mértékrendszert alkalmazta a<br />

villamos mérésekre is, annak mindkét fő területére. A 19. század<br />

közepén még élesen elhatárolódott egymástól az elektrosztatika<br />

és az elektromágnesség. Mindkettőnek megvoltak<br />

a saját törvényei, de az összekötő kapocs hiányzott. Weber a<br />

villamosság erőtörvényeiből indult ki. Az elektrosztatikában<br />

Coulomb törvénye alapján azt a töltést tekintette egységnyinek,<br />

amely azonos nagyságú töltésre egységnyi távolságból<br />

egységnyi erőt gyakorolt, az elektromágnességben pedig<br />

Ampère erőegyenlete szerint egységnyi hosszú, egymástól<br />

egységnyi távolságban levő párhuzamos vezetőkben folyó<br />

áram (időegység alatt átáramló töltés) által létrehozott erőből<br />

vezette le az elektromágneses töltésegységet.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 1 6<br />

Az egységnyi elektrosztatikus és az ugyancsak egységnyi<br />

elektromágneses töltésnek mind a mértékegysége (dimenziója),<br />

mind a számszerű értéke különbözött. A mértékegységek<br />

hányadosa cm/s-nak adódott, ez pedig a sebesség dimenziója!<br />

Mindenesetre elgondolkoztató lehetett, hogy a nyugvó és a<br />

mozgó töltések viszonya éppen valamilyen sebesség. Weber<br />

szükségesnek tartotta, hogy ennek a sebességnek a számszerű<br />

értékét is megállapítsa. Ez ugyanannak a töltésnek elektrosztatikai<br />

és elektromágneses módszerrel történő mérésével, a két<br />

érték hányadosaként számítható ki. (1. ábra)<br />

1. ábra A tömegvonzás, az elektrosztatika és az elektromágnesség<br />

erőtörvényei, az erőtörvényekből levezetett töltésmértékegységek<br />

cgs rendszerben. Az elektrosztatikus és elektromágneses töltésmértékegységek<br />

viszonya sebesség dimenziójú (cm/s)<br />

Weber és Kohlrausch a mérést két lépésben végezte el.<br />

Leideni palackot dörzselektromos géppel kb. 30 kV feszültségre<br />

töltöttek fel, a feszültséget elektroszkóppal, a kapacitást<br />

ismert kapacitású (méretű) gömbkondenzátorral való összehasonlítással<br />

mérték meg. (Q el.sztat = C.U). Utána a leideni palackot<br />

igen nagy időállandójú galvanométeren (lényegében<br />

ballisztikus galvanométeren) keresztül kisütötték. A mutató<br />

maximális kilendülése az elektromágneses mértékrendszerben<br />

számított töltéssel volt arányos. (Q el.mágn. = I.t). A mérés<br />

meglepő eredményt adott, Q el.stat. /Q el.mágn = 310,700 km/s-t,<br />

a fénysebességtől alig eltérő értéket. Weber mégsem tulajdonított<br />

az egybeesésnek különösebb jelentőséget, ő még<br />

ragaszkodott a távolbahatás elvéhez, amellyel az addig<br />

ismert, nem túl gyors változású jelenségekre kielégítő magyarázatot<br />

tudott adni. A dologhoz az is hozzátartozik, hogy<br />

az árammal kapcsolatos elméletéből kifolyólag kettővel elosztotta<br />

az eredményt, a fél fénysebesség pedig nem volt<br />

feltűnően jellegzetes.<br />

Maxwell elméletéből viszont éppen az adódott, hogy a két<br />

mért érték hányadosának a fénysebességnek kell lenni. Ő is elvégezte<br />

a mérést, kifejezetten elmélete kísérleti alátámasztásául.<br />

Eredménye Weberéhez hasonló hibával közelítette meg<br />

a fénysebességet, de a kisebb érték felől közelítve, 288,000<br />

km/s-ot kapott. Mi már nem Maxwellt kívántuk igazolni,<br />

hanem a gondolatmenetet megfordítva, elmélete alapján a<br />

kísérlet céljául a fénysebesség megmérését tűztük ki. A kísérlet<br />

bemutatására a BME Fizikai Intézetének előadótermében,<br />

Härtlein Károlynak, a demonstrációs laboratórium vezetőjének<br />

szíves közreműködésével került sor.


2. ábra A feszültség, a kapacitás és a töltés elektrosztatikus, a<br />

töltés elektromágneses cgs egységei, a töltések viszonyának, azaz a<br />

fénysebességnek a mérése és számítása<br />

Mérésünknél (2. ábra) nem a tökéletesen azonos reprodukálást<br />

tartottuk szem előtt, hanem azt, hogy a mérést kis feszültséggel<br />

és egyszerű műszerekkel lehessen elvégezni, és így a<br />

fizika oktatásában alkalmazható legyen. Ebben segítségünkre<br />

volt, hogy míg Weber kondenzátora a csupán néhány nF kapacitású<br />

leideni palack volt, mi már nagy kapacitású, 160μF-os<br />

motorindító kondenzátort használhattunk. A kondenzátort 60 V<br />

körüli feszültségű szárazelemteleppel töltöttük fel, a feszültséget<br />

forgótekercses műszerrel mértük. Az elektromágneses<br />

méréshez 10/50 mAs méréshatárú ballisztikus galvanométert<br />

használtunk. Ez a műszer egy régi röntgengépből származik. A<br />

röntgenfelvételek készítéséhez szükséges sugárdózist (adott<br />

feszültség mellett) a csövön áthaladó töltéssel, mAs-ban adták<br />

meg. A műszer a régi szabadvezetékes röntgengép nagyfeszültségű<br />

terében volt, ezért skáláját nagyra készítették,<br />

hogy messziről is jól leolvasható legyen. Ez most a demonst-<br />

Hír az <strong>Elektrotechnikai</strong> Múzeumból<br />

Elkészült és folyamatosan bővül az MMKM <strong>Elektrotechnikai</strong> Múzeuma<br />

Szakkönyvtárának interneten elérhető katalógusa, amely<br />

az elektrotechnika története iránt érdeklődőknek számos szakkönyv<br />

és szakcikk adatát mutatja be az elmúlt fél évszázadból,<br />

különös tekintettel a kiemelkedő jelentőségű hazai kutatók, feltalálók,<br />

műszaki alkotók munkásságára. A szakcikkek egy részének<br />

teljes szövege is visszakereshető a katalógus segítségével.<br />

A munka tudománytörténeti szakértője Gazda István volt,<br />

informatikai szakértője: Gazda Ákos.<br />

A Múzeumba érkező csoportok az adatbázisról részletes tájékoztatást<br />

kapnak. Az elektronikus katalógus megvalósítását a Miniszterelnöki<br />

Hivatal e<strong>Magyar</strong>ország programja tette lehetővé.<br />

A honlap elérhetősége: www.emuzeum.tudomanytortenet.hu<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 1 7<br />

ráció előnyére szolgált.<br />

A mértékegységeket a<br />

történeti visszatekintés<br />

szellemében cgs-rendszerben<br />

írtuk fel, de a<br />

mai oktatásban természetesen<br />

ugyanúgy alkalmazhatók<br />

az SI mértékegységek.<br />

A mérést a résztvevők<br />

közreműködésével<br />

végeztük. A kondenzátort<br />

feltöltve leolvasták<br />

a feszültséget, majd a<br />

ballisztikus galvanométeren<br />

át kisütve a mAs<br />

értéket, végül a fenti<br />

képletbe behelyettesítve<br />

kiszámították az<br />

3. ábra A mérés műszerei, bal oldalon a feszültségmérő<br />

(V), jobb oldalon a mAs mérő ballisztikus<br />

galvanométer<br />

eredményt. Tekintve, hogy nem precíziós laboratóriumi műszerekkel<br />

dolgoztunk, 2-3%-os hibára lehetett számítani. Ez a<br />

szokásos iskolai kísérleteknél elegendő. Ezúttal azonban szerencsénk<br />

volt. A hibák éppen ellensúlyozták egymást. Stinner<br />

professzor hitetlenkedve olvasta le a véletlenül csaknem tökéletes<br />

eredményt: a sebesség C = 300,659 km/s-nak adódott.<br />

irodalomjegyzék<br />

Füstöss László: A maxwelli elektromágnesség és magyarországi fogadtatása,<br />

33-36. old., Budapest, 2008<br />

Karl-Heinrich Wiederkehr: Wilhelm Weber, 3.9 Das Weber-Kohlrausch Experiment,<br />

in: Vom Magnetismus zur Elektrodynamik, Hrsg. Gudrun Wolfschmidt,<br />

84-86. old., Hamburg 2005<br />

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, 287-302. old., Budapest, 1978<br />

Dr. Jeszenszky Sándor<br />

<strong>Technikatörténet</strong>i Bizottság elnöke<br />

sandor@jeszenszky.hu<br />

Lektor: Prof. Berta István DSc, BME<br />

2009. november 14-én a „Múzeumok Őszi éjszakája”<br />

című országos rendezvénysorozat keretében az<br />

elektrotechnikai Múzeum is programokkal készül,<br />

amelyről e lapunk mellékletében olvashatnak. Dr. Antal Ildikó, múzeumigazgató


Világítástechnika<br />

világítástechnika<br />

világítástechnika<br />

világítástechnika<br />

Izzólámpák alkonya<br />

Bőséges médiafigyelem övezi ezekben a napokban a világítástechnikát:<br />

az izzólámpák betiltásának kapcsán hírek és álhírek, objektív<br />

és szubjektív tudósítások özöne zúdul a hírfogyasztó nagyközönségre.<br />

Még a szakemberek számára sem mindig egyértelmű,<br />

hogy milyen fényforrások tűnnek el az üzletek polcairól, és milyen<br />

helyettesítő termékeket lehet jó szívvel ajánlani. Cikkünkben megkísérlünk<br />

átfogó tájékoztatást adni ezekről a kérdésekről.<br />

Politika és világítás<br />

A piacgazdaság két évtizede alatt hazánk polgárai hozzászokhattak,<br />

hogy sok műszaki kérdést a piacra bíznak. Ha x termék<br />

egyértelműen jobb, olcsóbb, mint az y termék, akkor a piac<br />

önszabályozó mechanizmusa oda vezet, hogy az y terméket<br />

nem érdemes tovább gyártani, forgalmazni. Sokáig úgy tűnt,<br />

hogy elmúltak azok az idők, amikor egy műszaki megoldást<br />

rendelettel lehetett betiltani.<br />

Az Európai Unió azonban ambiciózus tervvel rukkolt elő,<br />

amikor elvállalta, hogy 2020-ra legalább 20%-kal csökkenteni<br />

fogja a Földünk klímaváltozásáért felelős üvegházhatású<br />

gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és célul tűzte<br />

ki, hogy 30%-os kibocsátáscsökkentést érjen el abban az<br />

esetben, ha a kérdésben – elsősorban az ENSZ 2009 decemberében<br />

Koppenhágában megrendezendő éghajlat-változási<br />

konferenciáján – megfelelő nemzetközi megállapodás születik.<br />

Az alapelvek, a sarokszámok rögzítése után megindult az<br />

elvek gyakorlatra váltása, ennek szellemében születtek meg<br />

azok a korábbi rendeletek, amelyek pl. kötelezővé tették a<br />

háztartási célú fényforrások csomagolásán az egységes energiacímke<br />

feltüntetését, vagy megtiltották a nagy veszteségű<br />

fénycsőelőtétek forgalmazását.<br />

Az EU úgynevezett „ökodizájn” irányelve értelmében minimális,<br />

a technológiától független energiahatékonysági<br />

követelményeket írnak elő számos hétköznapi termékre.<br />

Ez 2009. szeptember 1-jétől a hűtőgépek és mosógépek<br />

mellett az izzólámpákat és más, az energiával pazarlóan<br />

bánó fényforrásokat is érinti. Az energiatakarékos világításra<br />

való áttérés az európai, világítási célra fordított energia<br />

iránti keresletet a becslések szerint akár 30 százalékkal is<br />

csökkentheti. Ezáltal 160 milliárd kWh villamos energiát<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 1 8<br />

lehet megtakarítani, ugyanakkor az összeurópai CO 2-kibocsátás<br />

több mint 60 millió tonnával csökkenthető.<br />

A fényforrásokra vonatkozó 244/2009 számú uniós rendelet<br />

ez év márciusában jelent meg az EU hivatalos közlönyében<br />

és a betiltások első ütemére alig fél éves felkészülési<br />

idő után, 2009. szeptember 1-jén került sor. Hazánkban eddig<br />

ahhoz szoktunk, hogy az állampolgárokat érintő rendeletek a<br />

<strong>Magyar</strong> Közlönyben jelennek meg, ezt a rendeletet azonban<br />

hiába keressük a közlöny lapjai között. Igaz ugyan, hogy az<br />

uniós irányelvek (direktívák) alapján nemzeti jogszabályokat<br />

kell készíteni, ez azonban nem irányelv, hanem olyan rendelet<br />

(regulation), amelynek előírásait közvetlenül kell alkalmazni.<br />

A meglehetősen terjedelmes, és a nem szakemberek számára<br />

nehezen érthető nyelvezettel megfogalmazott rendelet hivatalos<br />

szövege a http://data.hu/url/izzo oldalon tanulmányozható,<br />

angol és magyar nyelven.<br />

A rendelet előkészítésébe bevonták a nagy európai fényforrásgyártó<br />

cégeket is, akik jobb előkészítést, lassúbb átmenetet<br />

és a technológiától független szabályozást szerettek<br />

volna elérni.<br />

a menetrend<br />

A 80W (950 lm) feletti izzólámpákat (<strong>Magyar</strong>országon ez a<br />

100W-os izzókat érinti) és az összes olyan, nem átlátszó (matt,<br />

opál, belül homályos) burás lámpát, amely nem A energiaosztályú,<br />

2009 szeptemberétől már nem lehet forgalomba hozni.<br />

Ezután évente, 12 hónapos lépésekben további lámpafajtákat<br />

és teljesítményeket érint a tilalom. 2012-ben az utolsó „villanykörték”<br />

is eltűnnek a polcokról. Kivételként megmaradnak<br />

a legfeljebb 7 wattos lámpák, a spotlámpák és a különleges<br />

célú lámpák. A spotlámpák tekintetében valószínűleg<br />

2010 tavaszán egy második EU-szabályozás fog intézkedni.<br />

Azok a fogyasztók, akiknél 2009. szeptember 1. után még<br />

mindig használatban vannak izzólámpák, természetesen<br />

továbbra is használhatják azokat. Magától értetődően azok<br />

a kereskedők is, akik rendelkeznek még raktárkészlettel az<br />

érintett típusokból, eladhatják a készletüket, a tilalom csak az<br />

első forgalomba helyezésre, vagyis a gyártásra, vagy az EU-ba<br />

irányuló importra vonatkozik.<br />

Az új rendelet a háztartási célú világítás esetében nem<br />

csak a termékek szempontjából ír elő követelményeket, hanem<br />

a fogyasztó számára sokkal több tájékoztatást követel<br />

meg a lámpa megvásárlásakor. A lámpára vonatkozó fontos<br />

információkat - mint<br />

Fokozat Dátum Kitiltásra kerülő fényforrások A fogyasztók számára<br />

fontos típusok<br />

1 2009. 09. 01.<br />

Nem átlátszó burás lámpák (az A energiaosztály kivételével),<br />

80W-os és nagyobb teljesítményű átlátszó burás izzólámpák 100W<br />

2 2010. 09. 01. Átlátszó burás izzólámpák 65W felett 75W<br />

3 2011. 09. 01. Átlátszó burás izzólámpák 45W felett 60W<br />

4 2012. 09. 01. Átlátszó burás izzólámpák 7W felett 40W és 25W<br />

5 2013. 09. 01. A minőségi követelmények szigorítása<br />

6 2016. 09. 01. C energiaosztályú lámpák<br />

1. táblázat Az EU intézkedési terve a fényforrások energiahatékonyságának javítására<br />

például a fényáram<br />

(lumen), a szín, a teljesítmény,<br />

a higanytartalom,<br />

az energiafogyasztás<br />

szintje – 2010<br />

szeptemberétől kell<br />

feltüntetni a termék<br />

csomagolásán. Ezek<br />

egyértelmű útmutatást<br />

nyújtanak majd a<br />

vásárlóknak, és összehasonlíthatóvá<br />

teszik<br />

számukra a különböző<br />

fényforrásokat.<br />

az alternatív kínálat<br />

A technika mai állása mellett az izzólámpák helyettesítésére<br />

több alternatív megoldás is rendelkezésre áll. A működési<br />

elvet és a fényforrások által kisugárzott fény minőségét<br />

tekintve a normál foglalatba csavarható, 230 V hálózati feszültségről<br />

működő halogénlámpák állnak legközelebb az


Izzólámpa<br />

Teljesítmény [W] 1 óra üzemeltetés ára [Ft]<br />

Kompakt fénycső<br />

Teljesítmény [W] 1 óra üzemeltetés ára [Ft]<br />

Megtakarítás óránként [Ft]*<br />

15 0,69 3 0,14 Ft 0,55 Ft<br />

25 1,14 5 0,23 Ft 0,92 Ft<br />

7 0,32 Ft 1,51 Ft<br />

40 1,83<br />

8 0,37 Ft 1,46 Ft<br />

9 0,41 Ft 1,42 Ft<br />

60 2,75<br />

11<br />

12<br />

0,50 Ft<br />

0,55 Ft<br />

2,24 Ft<br />

2,20 Ft<br />

75 3,43<br />

15<br />

16<br />

0,69 Ft<br />

0,73 Ft<br />

2,75 Ft<br />

2,70 Ft<br />

100 4,58<br />

20<br />

21<br />

0,92 Ft<br />

0,96 Ft<br />

3,66 Ft<br />

3,62 Ft<br />

2x60 5,49<br />

23<br />

24<br />

1,05 Ft<br />

1,10 Ft<br />

4,44 Ft<br />

4,39 Ft<br />

2. táblázat A kompakt fénycsövekkel elérhető megtakarítás<br />

* a táblázat adatai 44,7 Ft/kWh átlagos energiaköltség feltételezésén alapulnak.<br />

izzólámpákhoz. Energiamegtakarítási potenciáljuk azonban<br />

meglehetősen kicsi: legfeljebb 30%-kal csökkenhet általuk a<br />

világítás áramfogyasztása. A hazai köztudatban ez a megoldás<br />

kevéssé ismert.<br />

A kompakt fénycsöveket a közvélemény „energiatakarékos<br />

lámpa”-ként is ismeri. Az elmúlt évek kereskedelmi<br />

gyakorlata sokakban ellenérzést keltett ezekkel a fényforrásokkal<br />

szemben, amikor olcsó, de gyenge minőségű lámpákkal<br />

árasztották el a piacot. Kompakt fénycsövekkel akár<br />

80%-os energiamegtakarítás is elérhető és nem mellékes<br />

körülmény az sem, hogy az izzólámpák 1000 órás élettartamával<br />

szemben a márkás termékek 10-15000 órán keresztül<br />

is világítanak. A 2. táblázatban összefoglaltuk, hogy melyik<br />

izzólámpa milyen (közel azonos fényáramú) kompakt fénycsővel<br />

helyettesíthető, és a megtakarítás hogyan jelentkezik<br />

a villanyszámlán.<br />

A LED-eket szokás a jövő fényforrásainak is nevezni. Napjainkban<br />

hatalmas fejlődés tanúi lehetünk. Bár a LED-ek fejlesztése<br />

még csak a korai szakaszban tart, a világító diódák lassan,<br />

de biztosan megtalálják a helyüket az általános célú világítási<br />

piacon. Egyes cégek már megjelentek olyan LED lámpákkal,<br />

amelyek a hétköznapi életben is sokoldalúan használhatók.<br />

Az izzólámpák közvetlen helyettesítésére használható LED<br />

fényforrások azonban még nem állnak rendelkezésre a teljes<br />

teljesítménysor tekintetében, jelenleg legfeljebb a 40W-os<br />

izzólámpa helyettesíthető LED-del. A LED-ekben még sok<br />

tartalék van a fényerősség, a hatásfok és a színvisszaadás növelése<br />

szempontjából. Félő azonban, hogy egyes felelőtlen<br />

kereskedelmi cégek megalapozatlan ígéretei következtében<br />

még sokan fognak rossz tapasztalatokat szerezni a szilárdtest-világítással<br />

kapcsolatban.<br />

ki és hogyan ellenőrzi a rendelet betartását?<br />

Az EU rendelete intézkedik a piacfelügyeleti vizsgálati eljárásról,<br />

amit hazánkban várhatóan a Nemzeti Fogyasztóvédelmi<br />

Hatóság fog végezni. A hatóság egy legalább húsz lámpából<br />

álló mintavételi tételt vesz az ugyanazon gyártótól származó<br />

ugyanazon modellből, amely minta elemeit véletlenszerűen<br />

kell kiválasztani. A tétel akkor fogadható el, ha az átlagos eredmények<br />

nem térnek el 10%-nál nagyobb mértékben a határértékektől,<br />

a küszöbértékektől vagy a bejelentett értékektől.<br />

Az ellenőrzések során többek között vizsgálják a fényáramot,<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 1 9<br />

a fényhasznosítást, az élettartamot, a higanytartalmat és számos<br />

más jellemzőt. Ha a mért értékek nem felelnek meg az<br />

előírt követelményeknek, beleértve a csomagoláson feltüntetett<br />

információkat is, az EU hatóságai kapcsolatba lépnek a<br />

gyártóval az eltérés tisztázása érdekében. Ha a termékek bizonyítottan<br />

a megengedett tűréshatáron kívül esnek, akkor<br />

azokat ki kell vonni a piacról.<br />

Az ellenőrzési kapacitás szűkös volta miatt azonban nem<br />

lehet arra számítani, hogy a gyatra minőségű, olcsó termékek<br />

varázsütésre eltűnnek az üzletek polcairól. A felhasználók<br />

számára ebben a helyzetben az ismert, neves márkákhoz való<br />

ragaszkodást tudjuk javasolni.<br />

ellenérvek és komPromisszumok<br />

Az energiatakarékos fényforrásokkal szemben számos – indokolt<br />

vagy indokolatlan – előítélettel találkozhatunk. Cikkünk<br />

befejező részében ezeket vesszük számba.<br />

Az energiatakarékos lámpák drágák<br />

Ez csak akkor van így, ha kizárólag a beszerzési árat nézzük.<br />

Teljes élettartamuk alatt az energiatakarékos lámpák ténylegesen<br />

pénzt takarítanak meg. Az energiatakarékos lámpa a<br />

hagyományos izzóval összehasonlítva valóban drágább, de<br />

ez nem szabad, hogy félrevezessen bennünket. Használatuk<br />

során az energiatakarékos fényforrások ára megtérül, mert<br />

sokkal kevesebb áramot fogyasztanak. Egy 100 W-os izzó kb.<br />

50 Ft-ba, az ennek megfelelő fényt adó 20 W-os energiatakarékos<br />

lámpa kb. 2000 Ft-ba kerül. Mivel az energiatakarékos<br />

lámpa hosszabb élettartamú, akár 15000 órás is lehet, ezalatt<br />

az idő alatt 15 izzólámpát kellene megvásárolni. Ugyanakkor<br />

az energiatakarékos kompakt fénycső az élete során folyamatos<br />

megtakarítást termel a villanyszámla csökkentésével<br />

(lásd a 2. táblázatot). A nagyobb ár tehát körülbelül 1 év alatt<br />

megtérül. A megtakarítás - lényegesen kisebb mértékben - a<br />

halogénlámpák használata esetén is jelentkezik.<br />

A kompakt fénycsövek hideg fénye torzítja a színeket<br />

Használhatunk halogénlámpákat, azok melegebb fényt bocsátanak<br />

ki. De a kompakt fénycsövek területén is hatalmas<br />

előrelépések történtek. Most már igen sokféle formai változatban<br />

kaphatók, olyanok is vannak közöttük, amelyek<br />

látszatra szinte megkülönböztethetetlenek a hagyományos


izzólámpától. Érdekességként megemlítjük, hogy a fogyasztók<br />

szerte a világban különböző formákat részesítenek<br />

előnyben. Ugyanez vonatkozik a fény minőségére is. Amíg<br />

pl. a németek a melegebb fényszíneket kedvelik, a Dél-Európa<br />

és Ázsia melegebb éghajlatú részein élők inkább a hidegebb,<br />

4000 és 6000 Kelvin közötti fényszíneket keresik.<br />

Az, hogy egy fény hideg vagy meleg, a színhőmérsékletétől<br />

függ, amit Kelvinben mérnek. A hagyományos izzólámpa fénye<br />

2700 Kelvinnek felel meg. A „melegfehér” kompakt fénycsövek<br />

most már szintén 2700 Kelvin színhőmérsékletűek. A<br />

fényszín megválasztásakor a fogyasztóknak arra is célszerű<br />

figyelemmel lenni, hogy a lakótérben csak egyetlen fényszín<br />

uralkodjon. Például egy fényforrás hidegfehér színe könnyen<br />

befolyásolhatja egy másik lámpa melegfehér fényét, és az<br />

általános benyomás hidegebb lesz annál, mint amit el szeretnénk<br />

érni. Azt ajánljuk, hogy a felhasználók gondosan<br />

tanulmányozzák a csomagoláson feltüntetett információkat,<br />

és csak minőségi terméket használjanak, mivel csak ezeknél<br />

garantálható, hogy a csomagoláson feltüntetett tájékoztatás<br />

valóban megfelel a tényleges jellemzőknek.<br />

Az új fényforrások túl lassan érik el a teljes fényüket<br />

A halogénlámpák és a LED-ek a bekapcsolás után azonnal teljes<br />

fényt adnak. A kompakt fénycsövek fénye valóban néhány<br />

perc alatt, a lámpa bemelegedése után éri el teljes fényáramát.<br />

A fényforrásgyártók fejlesztései többek között a felfutási<br />

idő csökkentésére is irányulnak, már vannak olyan típusok,<br />

ahol a bekapcsolási idő csak a fele a hagyományos energiatakarékos<br />

lámpákénak.<br />

A fény nem szabályozható<br />

A halogénlámpák ugyanúgy szabályozhatók, mint az izzólámpák.<br />

Több gyártó is kifejlesztett az elmúlt években szabályozható<br />

energiatakarékos fényforrásokat, ugyanakkor sok<br />

típust valóban nem lehet szabályozni. Fontos tudnivaló, hogy<br />

közönséges kompakt fénycsövek nem használhatók fényszabályozóval<br />

együtt, kivéve, ha a lámpa csomagolásán ez fel<br />

van tüntetve.<br />

Villog, vibrál a fény<br />

Ez az előítélet a fénycsövek (h)őskorából maradt fenn, mikor<br />

még kizárólag az 50 Hz-es hálózati feszültséggel táplálták, és<br />

bimetálos gyújtóval gyújtották őket. A mai korszerű becsavarható<br />

kompakt fénycsövek kizárólag olyan elektronikus<br />

előtéttel működnek, ami néhányszor 10 kHz frekvenciájú feszültséget<br />

ad. Ezt a frekvenciát az emberi szem nem érzékeli.<br />

A halogénlámpák fénye az izzószál hőtehetetlensége miatt<br />

nem tudja követni a váltakozó áram változásait.<br />

A LED-ek fénye követi a tápáram változásait. A kijelzőnek<br />

használt LED-ek esetében emiatt előfordulhat villogás, de a<br />

világítástechnikai célra kifejlesztett típusoknál ügyelnek a nagyobb<br />

frekvenciájú vagy egyenáramú táplálásra.<br />

A gyakori kapcsolgatás árt a lámpának, a kapcsolás sok<br />

energiát emészt fel<br />

Egy szokásos háztartásban előforduló kapcsolásokat a neves<br />

gyártók energiatakarékos lámpái az élettartam csökkenése<br />

nélkül elviselik. Csak a folyamatos ki-be kapcsolgatás vezethet<br />

a kompakt fénycsövek rövidebb élettartamához. Ha ez a<br />

helyzet, mint ami például egy társasház lépcsőházában fordulhat<br />

elő, akkor a világítástechnikai szakcégek tudnak olyan<br />

megoldást ajánlani, ami ellenálló a kapcsolásokkal szemben.<br />

A kapcsolás során a katódok előfűtése valóban igényelhet<br />

némi többletenergiát. Az emiatt bekövetkező átlagos teljesítményfelvétel-növekedés<br />

azonban elhanyagolható.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 0<br />

Nem használhatók minden lámpatestben<br />

Az energiatakarékos lámpák nemcsak a jól ismert cső alakban<br />

kaphatók, hanem léteznek körte, gyertya, gömb alakú és<br />

reflektorburás változatok is. Amikor több, mint két évtizeddel<br />

ezelőtt kifejlesztették az első beépített előtéttel rendelkező<br />

energiatakarékos lámpát az izzólámpa helyettesítésére, ez<br />

még egy meglehetősen hosszú és széles cső volt. Ma már különböző<br />

méretű és alakú kompakt fénycsövek kaphatók. Az<br />

energiatakarékos világítástechnikai termékek, az energiatakarékos<br />

halogénlámpák, a kompakt fénycsövek vagy a LED<br />

fényforrások általában a szokásos E14/E27 fejjel ellátott izzólámpák<br />

foglalataiba közvetlenül becsavarhatók.<br />

Mérgező higanyt tartalmaznak<br />

A higany mérgező anyag, amely nagyobb koncentráció és<br />

hosszabb ideig tartó hatás esetén megtámadja az idegrendszert.<br />

A kisülőlámpák hatékony működéséhez azonban elengedhetetlenül<br />

szükség van egy kis mennyiségű, a kompakt<br />

fénycsövek esetében kb. 2,5 mg higany használatára.<br />

Ezt a mennyiséget nehéz elképzelni, ezért néhány összehasonlító<br />

példával szemléltetjük:<br />

A higanytartalmú lázmérők még ma is gyakoriak a háztartásokban<br />

(bár ma már a higanyos hőmérők árusítását is betiltották).<br />

Egy ilyen lázmérőben lévő higany elég lenne 300 – 1000<br />

energiatakarékos lámpa előállításához.<br />

A 2,5 mg Hg mennyiség kevesebb, mint 0,2 mm³, elférne<br />

egy toll hegyén.<br />

Az élelmiszerekben található anyagok maximális mennyiségét<br />

szabályozó törvény 1 kg halban 1 mg higanyt enged<br />

meg. Így egy kompakt fénycsőben kevesebb higany van,<br />

mint amennyi 3 kg friss halban megengedett.<br />

A higany a lámpa üvegburájába van zárva, ahonnan csak<br />

akkor tud kikerülni a környezetbe, ha az üvegbura eltörik. Ha<br />

ez bekövetkezne, a következők szerint járjunk el:<br />

Ne essünk pánikba! Ne feledjük, hogy a fénycső csak<br />

nagyon kis mennyiségű higanyt tartalmaz. Legyünk<br />

óvatosak, ne sértsük meg magunkat üvegszilánkokkal.<br />

Ha a lámpa egy lámpatest belsejében tört el, az áramütés<br />

kockázatának elkerülése érdekében kapcsoljuk le a feszültséget.<br />

Ha lehetséges, söpörjük össze a lámpa cserepeit.<br />

Használjunk eldobható papírtörlőt, vagy ragasztószalagot<br />

az apró darabok és a por eltávolítására. Porszívót csak akkor<br />

használjunk, ha a felület nem enged meg más alternatívát<br />

(pl. szőnyegen), de akkor a porszívózás után dobjuk ki a<br />

porzsákot.(lehetőleg a veszélyes hulladékok közé). Vigyük ki<br />

a lámpa szilánkjait a lakásból, pl. tegyük azokat egy zacskóba<br />

és vigyük ki a házból, majd utána szellőztessük ki a szobát.<br />

A tönkrement higanytartalmú fényforrások veszélyes hulladéknak<br />

számítanak, ezért ne tegyük őket a háztartási szemét<br />

közé. A kiégett lámpák minden olyan üzletben leadhatók,<br />

ahol új fényforrásokat árulnak.<br />

Elektroszmoggal terhelik a környezetüket<br />

A beépített elektronikával rendelkező fényforrások (a kompakt<br />

fénycsövek és a LED-ek) valóban létrehoznak maguk<br />

körül valamilyen elektromágneses erőteret. Az elektromágneses<br />

kompatibilitás (EMC) mérése a fényforrások típusvizsgálatának<br />

része, a határértéket meghaladó termékek nem<br />

hozhatók forgalomba. Az „elektroszmog” egészségre káros<br />

hatásaival foglalkozó fejtegetéseket a bulvársajtó szívesen<br />

tálalja felnagyítva, azonban valóban reprodukálható, tudományos<br />

vizsgálati eredmények még a kompakt lámpák sugárzásának<br />

sokszorosát kibocsátó mobiltelefonok esetében<br />

sem igazolták az egészségkárosító hatást.


Összefoglalás<br />

Az izzólámpák fénye minden szempontból kedvezőbb a<br />

gázkisüléses elven működő kompakt fénycsövek és a kvantummechanikai<br />

hatások alapján működő LED-ek fényénél.<br />

Egyetlen, de annál nagyobb hátrányuk van: a sokszoros<br />

energiafogyasztás, ami évente sokmillió tonna szén-dioxid-kibocsátásával<br />

szennyezi légkörünket, nagyban hozzájárulva<br />

az elmúlt évtizedek kedvezőtlen klimatikus változásaihoz.<br />

Gyártásuk betiltása nem műszaki, hanem politikai<br />

döntés eredménye volt. A világítástechnikusok feladata<br />

ebben a helyzetben a legkedvezőbb alternatív megoldások<br />

megtalálása, és a korszerű fényforrások továbbfejlesztése a<br />

hátrányok minimalizálása érdekében.<br />

Csillogó fények a<br />

Kutatók Éjszakáján<br />

Szeptember 25-én kora délutántól éjfélig Budapesten, Baján,<br />

Debrecenben, Egerben, Gödöllőn, Győrött, Kecskeméten,<br />

Martonvásáron, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán,<br />

Pécsett, Piliscsabán, Sárospatakon, Sopronban, Szarvason,<br />

Szegeden és Szombathelyen várták a nyitott egyetemek<br />

és laboratóriumok, valamint a kutatóhelyek a világ dolgai és<br />

miértjei iránt érdeklődőket. Évente egy alkalommal minden<br />

érdeklődő betekinthet az „ismeretlenek világába” és kérdezhet<br />

az ott folyó kutatásokról. Ugyancsak ennek a programnak<br />

a keretében kerül sor tudománynépszerűsítő előadásokra is.<br />

Ez a Kutatók Éjszakája. A Tempus Közalapítvány által koordinált<br />

rendezvénysorozat 2009-ben a Kreativitás és Innováció<br />

Európai Évének kiemelt programja, és az év magyar nagykövetének,<br />

Losonczi Áronnak - a fényáteresztő beton feltalálójának<br />

- fővédnöksége alatt áll.<br />

Az immár negyedik Kutatók éjszakája program keretében<br />

a Világítástechnikai Társaság második alkalommal vesz részt.<br />

A VTT ebben az évben is csillogó fényekkel csalogatta<br />

az érdeklődőket standjához. Az elmúlt évi sikereken felbuzdulva,<br />

céltudatosan készültünk erre az estére, tematikával,<br />

bemutató anyagokkal és tanácsadó kollegákkal egyaránt.<br />

A megjelenésünk aktualitását az izzólámpák kivonása adta,<br />

mivel ez alkalommal személyesen is tájékoztathattuk az érdeklődőket<br />

ezek helyettesíthetőségéről. Igyekeztünk eloszlatni<br />

minden téveszmét és félelmet, amit az utóbbi időben a<br />

média a kompakt fénycsövekkel kapcsolatosan terjesztett. A<br />

látogatók megismerhették a plazmagömböt, a gázkisüléses<br />

fénykeltést, a fényporokat, a LED-eket stb. Az érdeklődőknek<br />

megmértük szemüvegük UV szűrő képességét, megmutattuk<br />

a személyes okmányok rejtelmeit, bemutattuk az egyszerűen<br />

elkészíthető spektrofotométert, és megismertettük kiadványainkkal.<br />

Erre az alkalomra a VTT készíttetett két molinót,<br />

és a Társaságot ismertető szórólapokat. A kíváncsiskodóknak<br />

népszerűsítettük szervezetünket és programjainkat is.<br />

A korrekt és széleskörű tájékoztatás érdekében standunkon<br />

helyet biztosítottunk három fényforrásgyártó jogi tagunknak,<br />

így a GE, OSRAM és Philips munkatársai közvetlenül tájékoztathatták<br />

az érdeklődőket az izzók kiváltására alkalmas termékválasztékukról.<br />

Sok látogató élt is ezzel a lehetőséggel<br />

és tanácsokat kért a gyártók munkatársaitól. A VTT standon<br />

közel éjfélig voltak érdeklődők, akiknek folyamatosan szakaszerű<br />

magyarázatokkal szolgáltak Arató András, dr. Borsányi<br />

János, Csuti Péter, dr. Kránitz Balázs, Kulcsár Attila, Molnár<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 1<br />

Arató András<br />

okl. villamosmérnök<br />

a VTT alelnöke<br />

aratoa@holux.hu<br />

Károly, ifj. Nagy János, Nagy<br />

Balázs Vince,. Schwarz Péter,<br />

dr. Tóth Zoltán, Varga Károly<br />

Vas László, és Mészáros Sándor.<br />

A szervezők a Millenáris<br />

Park B épületében a Nagyszínpadot<br />

is a VTT rendelkezésére<br />

bocsátották, 21 és<br />

22 óra között, ahol „ami az<br />

izzólámpa helyett világít”<br />

címmel előadást tartott dr.<br />

Borsányi János és dr. Kránicz<br />

Balázs, a műszaki segítséget<br />

Csuti Péter biztosította. Hihetetlen<br />

nagy volt az érdeklődés,<br />

valamennyi ülőhelyet<br />

elfoglaltak, pótszékeket is<br />

hoztak, de még így is sokan<br />

a karzatról vagy a nézőtéren<br />

állva nézték végig az érdekes<br />

és látványos előadást. Nagy<br />

tetszést keltett az előadás befejező<br />

része is, amikor egy különféle<br />

fényporokkal bekent<br />

csinos lány táncolt a színpadon<br />

UV fényben. Végezetül az<br />

érdeklődők kérdéseket tettek<br />

fel az előadóknak, de annyit,<br />

hogy a műsorvezető már meg<br />

kellett szakítsa a válaszadásokat.<br />

A standunkon folytattuk<br />

az érdeklődők tájékoztatását.<br />

Az előadáson való nagy létszámú<br />

részvétel is azt bizonyította<br />

számunkra, hogy az<br />

embereket érdekli a fénykeltés<br />

módja, érdekli a világítást<br />

mikéntje. Amit a VTT zászlajára<br />

tűzött azaz, a világítási<br />

kultúra ápolása, fejlesztése és<br />

terjesztése, ez alkalommal is<br />

teljesült a lelkes szakmaszerető<br />

kollegák jóvoltából.<br />

Köszönet mindenkinek!<br />

e siker után már nem is kívánhatunk<br />

mást, mint: jövőben<br />

is a kutatók éjszakáján<br />

a helyünk!<br />

Lejegyezte: Nagy János Fotók: Arató András


EgyEsülEti élEt<br />

<strong>Egyesület</strong>i élet<br />

EgyEsülEti élEt<br />

gyEsülEti élEt<br />

Pillanatképek a Vándorgyűlésről<br />

1<br />

2<br />

3<br />

4<br />

5<br />

56. MEE Vándorgyűlés,<br />

Konferencia és Kiállítás<br />

Balatonalmádi,<br />

2009. szeptember 9 -11.<br />

Az Elektrotechnika szeptemberi számában arról<br />

írtunk, hogy kíváncsi várakozással tekintünk<br />

a közelgő Vándorgyűlés elé. Most<br />

már talán szerénytelenség nélkül<br />

kijelenthetjük, hogy nagy siker<br />

volt. Köszönhető ez a szervezőknek,<br />

a szakmai témák összeállítóinak,<br />

a támogatóknak, a kiállítóknak<br />

és azoknak akik jelenlétükkel<br />

hozzájárultak az eredményes<br />

megrendezéshez.<br />

A regisztrált résztvevőkön<br />

(1) felül voltak<br />

olyanok is, akik egy<br />

napra csak „beugrottak”<br />

valamelyik kiállítót<br />

meglátogatni. A kiállítók<br />

száma is eleddig<br />

a legmagasabb, 35<br />

cég hozta el kínálatát.<br />

Külön öröm volt számunkra,<br />

hogy több új<br />

kiállító is bemutatkozott.<br />

A háromnapos<br />

rendezvény a kiállítás<br />

megnyitással kezdődött. Kovács<br />

András főtitkár, dr.Tombor Antal MA-<br />

VIR üzemi szervezet elnöke és Tóth<br />

Péterné MEE KMB elnök köszöntötte<br />

a kiállítókat. (2, 3)<br />

Dervarics Attila, a MEE elnöke(4) a<br />

konferenciát megnyitó beszédében<br />

hangsúlyozta, hogy a Vándorgyűlés<br />

az iparág legnagyobb és legfontosabb<br />

eseménye. A tanácskozás fő témája villamosenergia-rendszerirányítás<br />

és a klímaváltozás<br />

miatt kialakult szélsőséges<br />

időjárás okozta üzemzavarok.<br />

Majd Hatvani György, a MAVIR ZRt.<br />

igazgatóság elnökhelyettese (5), Bakács<br />

István, ETE elnöke<br />

és dr. Penninger<br />

Antal, a<br />

MET elnöke köszöntötte<br />

a Vándorgyűlést<br />

és az<br />

egybegyűlteket.<br />

A plenáris ülés<br />

m e g k e z d é s e<br />

előtt került sor a<br />

<strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong><strong>Egyesület</strong>ért<br />

díj átadá-<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 2<br />

6<br />

8<br />

9<br />

7<br />

sára, amelyet idén a DÉMÁSZ<br />

ZRt.-nek ítélték oda, és a díjat<br />

Hiezl József vezérigazgató-helyettes<br />

vette át. (6)<br />

Az idei konferencia kiemelkedő<br />

vendégelőadója<br />

Konstantin Staschus(7), a<br />

legnagyobb európai szakmai<br />

szervezet, az ENSTO-E<br />

(Európai Rendszerirányítók<br />

Szövetsége) főtitkára volt.<br />

Előadásának témája az európai<br />

kilátások és az energiaellátás<br />

biztonsága volt.<br />

Nagyon érdekesnek ígérkezett<br />

a kerekasztal-beszélgetés(8),<br />

melynek moderátora Hlavay Ri-


10<br />

chárd volt. A hallgatóság nem<br />

csalódott, mert érdekes párbeszédnek<br />

lehettek tanúi.<br />

A délelőtti programot követően<br />

a sajtó képviselői tehették<br />

fel kérdéseiket a megszervezett<br />

sajtótájékoztatón(9). Az első<br />

nap záró eseményén a fiatalok<br />

számára kiírt Diplomaterv és<br />

Szakdolgozat pályázat<br />

11<br />

nyertesei vehették át a<br />

díjaikat (10,11), majd a<br />

pályamunkák bemutatásával<br />

fejeződött be a hivatalos<br />

szakmai program.<br />

Este a baráti találkozó a<br />

vendégének egy hajdan<br />

volt hatalmas magtár két<br />

szintje biztosította a hangulatos<br />

helyszínt (12,13).<br />

Az első napon megtartott<br />

12 plenáris ülést követően a<br />

Vándorgyűlés további két<br />

napján 8 szekcióban mintegy<br />

50 előadást hallgathattak<br />

meg a szakemberek.<br />

A konferencián külön<br />

szekciók foglalkoztak a<br />

villamosenergia-rendszer<br />

irányításának korszerű-<br />

13 sítésével, a villamos gépekkel<br />

és készülékekkel,<br />

az energetikai hálózatok<br />

fejlesztésével(14), karbantartásával,<br />

a hálózatüzemeltetés<br />

fejlesztésével,<br />

valamint az energiagazdálkodás<br />

jövőjével.<br />

Az Elektrotechnika következő számaiban a szekcióvezetők<br />

beszámolóit olvashatják azok az Olvasóink, akik szívesen részt<br />

vettek volna a MEE legfontosabb rendezvényén, de nem volt rá<br />

lehetőségük.<br />

A napi kemény munkát követően a második este két<br />

szabadidős program közül választhatott a az esemény<br />

közönsége. A litéri MAVIR alállomást(16) és az MVM GTER<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 3<br />

14<br />

15 16<br />

gázturbinát lehetett megtekinteni. Lehetőség nyílt egy balatoni<br />

vitorlázásra(15) is, amelyhez az MVM csoport, illetve<br />

az Atomerőmű Sportegyesület biztosította a feltételeket.<br />

A vállalkozó kedvűek megmérethették tájékozottságukat<br />

a MAVIR rendszerirányítás történeti totójának kitöltésével. A<br />

24 kérdésből álló teszt megoldásához bizony kellett némi idő,<br />

ismeretanyag, türelem és figyelem. A totó nehézségét mi sem<br />

bizonyította jobban, hogy nem volt telitalálat. 23 pontot csupán<br />

nyolcan értek el az 57 megfejtőből. A díjazottak ajándékait<br />

Tari Gábor adta át pénteken a rendezvény befejezése előtt.<br />

Azok akik saját szórakoztatásukra ki szeretnék próbálni tudásukat,<br />

a MEE honlapján megtalálják a kérdéseket, amelyekre a<br />

választ október 26-ig az online@mee.hu-ra küldjék vissza. Az


17<br />

18<br />

első 3 helyezett MAVIR<br />

ajándékcsomaggal lesz<br />

gazdagabb. (Eredményhirdetés<br />

novemberben. )<br />

A harmadik nap szintén<br />

a szekcióülésekkel kezdődött,<br />

(17) majd a záró<br />

plenáris ülés következett<br />

és egy technikatörténeti<br />

filmbemutató a „Budapesti<br />

áramszolgáltatás<br />

kiemelkedő létesítményei<br />

1893-1945” címmel.<br />

A 2008-ban meghirdetett<br />

pályázat alapján<br />

elkészült film ötletgazdája<br />

dr. Antal Ildikó múzeumigazgató<br />

volt, aki a<br />

Múzeum nevében a díjat<br />

itt vehette át.<br />

A Vándorgyűlés utolsó<br />

perceiben a vándorkupa<br />

átadására került sor. A<br />

MAVIR Zrt. vezérigazgatója,<br />

Tari Gábor adta át a<br />

kupát a következő főtámogatónak,<br />

Rostás Zoltánnak,<br />

a Dél-dunántúli<br />

Áramhálózati ZRt. Képviselőjének<br />

(18).<br />

A résztvevők és szervezők<br />

együttes véleménye,<br />

hogy e sikeres szakmai és<br />

baráti esemény tovább<br />

öregbítette a Vándorgyűlés<br />

hírnevét!<br />

Tóth Péterné, MEE KMB<br />

elnök<br />

Felvételek:<br />

Kiss Árpád, Tóth Péterné<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 4<br />

Generációváltás<br />

A DEHN+SÖHNE magyarországi cégképviselet vezetője Fehér<br />

Zoltán 70 évesen, 2009. október végén nyugdíjba vonul, és<br />

cégképviselői teendőit a fiatalabb generációra bízza.<br />

A német cég 1991 óta van jelen cégképviselettel <strong>Magyar</strong>országon.<br />

Annak idején az elsők között volt azon vállalatok körében,<br />

amelyek cégképviseletet alapítottak <strong>Magyar</strong>országon.<br />

A DEHN+SÖHNE GmbH.+Co. KG már akkor is az első számú<br />

szakmai vezető cég volt Európában a villámvédelem és túlfeszültség-védelem<br />

területén. <strong>Magyar</strong>országon a cég neve a<br />

kezdetektől fogva összekapcsolódott a képviselet vezetője,<br />

Fehér Zoltán okleveles villamosmérnök nevével, aki korábban<br />

az ELCO főkonstruktőrként hazai és nemzetközi kapcsolatai<br />

segítségével és az OMFB, Szepessy Sándor, és a MEE, Prof. Dr.<br />

Horváth Tibor segítő támogatásával hozzájárulhatott ahhoz,<br />

hogy a villámvédelemhez kapcsolódó magyar nemzeti szabványokat<br />

az MSZT az Európai Közösség és a nemzetközi IEC TC 81<br />

szabvány tervezetekhez illessze (MSZ 274 –5 T).<br />

1989-től húsz éven át a villámvédelemmel foglalkozó szakembereket,<br />

tervezőket, szerelőket, felülvizsgálókat, és beruházókat<br />

Fehér Zoltán előadóként is, publikációiban is (több<br />

tízezer példányban kiadott magyar nyelvű ismertető füzetben),<br />

és a <strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong>ben az általa<br />

évente szervezett „Másodlagos Villámvédelem Konferenciákon”-<br />

Prof. Dr. Horváth Tibor elnöklése mellett megismertette<br />

az „EMC orientált belső villámvédelem és túlfeszültség-védelem”<br />

alkalmazott új megoldásaival.<br />

Ő ismertette cégképviselőként <strong>Magyar</strong>országon a DEHNventil<br />

villámáram-levezető készülék alkalmazását és a „hosszfeszültség-mentes<br />

villámvédelmi potenciálkiegyenlítés” helyes<br />

rendszerfelépítését, továbbá a magyar áramszolgáltatók által<br />

elfogadott és engedélyezett „villám- és túlfeszültségvédett kWh<br />

fogyasztásmérők” alkalmazását a villámvédelemben. Számtalan<br />

„EMC orientált belső villám- és túlfeszültség-védelem”<br />

megoldást dolgozott ki a felhasználókkal közösen a különböző<br />

alkalmazási esetekre: pl. rádiótelefon bázisállomásoktól a banképületekig,<br />

a családi házaktól az ipari épületekig, a mezőgazdaságtól<br />

a gázkompresszor-állomásokig.<br />

Most, nyugdíjba menetelekor a DEHN+SÖHNE cég magyarországi<br />

képviseletének vezetését Vasvári-Nagy Sándor okleveles<br />

villamosmérnöknek adja át, aki szakmai tapasztalatait különböző<br />

európai cégekkel való együttműködése során szerezte.<br />

A cég vezetésével való találkozó során Thomas Dehn úr, a<br />

cég vezetője és tulajdonosa felhívta a figyelmet arra, hogy<br />

Fehér Zoltán az elmúlt 20 év során a DEHN számára <strong>Magyar</strong>országon<br />

tiszteletre és elismerésre méltó teljesítményt nyújtott,<br />

és megköszönte a rendkívüli erőfeszítést, amelyet Fehér<br />

Zoltán a villámvédelem témakörében a cég szolgálatában és<br />

a villámvédelem műszaki fejlesztésében kifejtett.<br />

A képviselet vezetésének felelősségét átadva a magyarországi<br />

cégképviselet új irodába költözik (1119 Budapest, Fehérvári<br />

út 89–95.). A cégképviselet a jövőben is szerteágazó<br />

tapasztalattal és új fejlesztésű műszaki megoldásokkal, termékekkel<br />

áll együttműködő partnerei rendelkezésére, a már<br />

megszokott módon.<br />

Peter Respondek


A MEE 56. Vándorgyűlés,<br />

Konferencia és Kiállítás<br />

köszöntése<br />

Tisztelt Vándorgyűlés!<br />

1. Gratulálok a MEE szervezőinek, amiért az<br />

56. Vándorgyűlésre a magyar villamosenergiarendszer,<br />

a VER 60 év előtti megalakulásának<br />

megünneplését tűzték napirendre. A VER létrejötte<br />

sorsdöntő fontosságú esemény volt villamosenergia-iparágunk<br />

120 éves történetében,<br />

mivel hazánkban is megteremtette a korszerű,<br />

közcélú áramszolgáltatás alapjait.<br />

2. Jogosnak és indokoltnak tartom, hogy e rendezvény<br />

házigazdaságát a MAVIR Zrt. vállalta,<br />

bár feladata nem azonos a VER fogalmával, de<br />

tulajdonosa az átviteli hálózatnak, és mint rendszerirányító<br />

(angol rövidítésben TSO) ma ő végzi<br />

az erőművek terhelésének és a nemzetközi áramcsere irányítását.<br />

Köszönet illeti az eddigi legnagyobb létszámú Vándorgyűlés<br />

gondos előkészítéséért és bőkezű támogatásáért.<br />

3. Nagy öröm számomra, hogy kezdettől fogva részt vehettem<br />

a MEE szinte mindegyik Vándorgyűlésén és most, 90.<br />

életévemben (ha bottal is) itt vagyok az 56.-on is, amely feltehetően<br />

örökre emlékezetes marad az egyesület életében.<br />

Mint az iparág volt műszaki vezetője, ezúttal is megköszönöm,<br />

hogy a MEE mindig segítette a VER terveinek társadalmi<br />

elfogadását. A Vándorgyűlés programja alapján úgy<br />

vélem, hogy a MEE szerepe – a mai szervezeti viszonyok<br />

mellett is – újra növekedni fog az egységes áramszolgáltatói<br />

szemlélet kialakításában (pl. fogyasztói feszültségmérések,<br />

meddőkompenzáció, biztonsági előírások ellenőrzése,<br />

üzemzavar-megelőzés, -elhárítás gyorsítása és a kieséscsökkentés<br />

tb. terén).<br />

4. Életem a VER megalakulásától kezdve fonódott össze az<br />

iparág működésével. Csak néhány példát említenék:<br />

1949 novemberében, amikor az OVT diszpécsere a szinkron<br />

üzem első naplóbejegyzéseit írta, én a Mátravidéki Hőerőmű<br />

1. generátorának próbaüzemi bekapcsolásához kértem engedélyt.<br />

Ismeretes, hogy ez az erőmű néhány évvel később a<br />

VER legnagyobb erőműve lett. Az erőmű vállalati főmérnöki<br />

beosztásából 1953 júniusában Czottner Sándor, a bánya- és<br />

energiaügyi miniszter helyezett át és nevezett ki a villamosenergia-iparigazgatóság<br />

helyettes vezetőjének, iparági főmérnöknek.<br />

Ettől kezdve 31 éven át (1953-1984) reggel 6<br />

órakor az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) diszpécsere<br />

ébresztett telefonon, a VER előző napi jelentésével, 10 éven<br />

át minisztériumi, majd 1963-tól az MVM vezérigazgató-helyettesi<br />

kalapomban, ami lényegében azonos feladat, a VER<br />

felelős, műszaki vezetése volt.<br />

5. Itt jegyzem meg, hogy -ezen időszakon belül- én vezettem<br />

hazánk KGST Villamosenergia Állandó Bizottságának 1. Villamosenergia-rendszerek<br />

szekcióját, amely a tagországok közös<br />

rendszerfejlesztési problémáival foglalkozott, és megalapozta<br />

az export-import szállításaihoz szükséges rendszerközi<br />

összeköttetések létesítését is.<br />

6. Nyugdíjazásom (1984) után az MVM Tröszt tanácsadói<br />

megbízásában tovább szerkesztettem a Villamos Energia<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 5<br />

Statisztikai Évkönyvet és az MVM KÖZLEMÉNYEI lapszámokat<br />

is. Ezek felhasználásával írtam meg a MAGYAR VILLAMOS-<br />

ENERGIA-IPAR TÖRTÉNETE. 1888-2005. című könyvet, amely<br />

bemutatja az én életem iparági kapcsolódását is. 1<br />

A történeten belül a legnagyobb esemény iparágunk<br />

100 éves jubileuma volt. A 100 év történetéről film készült,<br />

amelynek én írtam a forgatókönyvét.<br />

Az önállóan használható, kb. egyórás film<br />

a könyv DVD-melléklete lett. Eredetileg televíziós<br />

közlésre szántuk, de ezt a politikai<br />

rendszerváltás felfüggesztette. A film 1988ig<br />

a tényeket foglalja tömören össze, a jövő<br />

terveivel pedig 2025-ig vizsgálódik.<br />

A filmet mindenképpen ajánlatos a könyv<br />

olvasása előtt megtekinteni.<br />

A film bemutatásra került több technikatörténeti<br />

előadáson, de mondanivalóját<br />

a Vándorgyűlés tapasztalata alapján<br />

hasznos lenne a jelen időkben is szélesebb<br />

körben közzétenni. Ebben sokat segítene<br />

a MEE támogatása.<br />

Megfontolandó a MEE honlapján való elhelyezése<br />

és az <strong>Elektrotechnikai</strong> Múzeumban szervezett, időszakos<br />

levetítése is.<br />

Javaslatomat az alábbiakkal támasztom alá:<br />

Aki megnézi a filmet, rádöbbenhet arra, hogy 20 évvel a<br />

centenárium után szinte ugyanazon problémák tükröződnek<br />

a VER távlati terveiben, mint akkoriban. Így pl. a Paksi<br />

Atomerőmű bővítése, a prédikálószéki SZET létesítése, a<br />

bükkábrányi lignit hasznosítása, a Bős-Nagymaros Vízlépcsők<br />

létesítésének befejezése, az átviteli hálózat hazai és<br />

nemzetközi fejlesztése, stb.<br />

Természetesen a legkorszerűbb műszaki, informatikai színvonalon.<br />

7. Jogos büszkeséggel tölt el, hogy 1973-ban, 20 éves munkám<br />

elismeréseként kaptam meg „A VER gyakorlati fejlesztéséért”<br />

indokolással az Állami Díj egyéni, ezüst fokozatát. Ebbe<br />

bele értendő az erőművek, az átviteli és az elosztóhálózatok<br />

üzemvitele, fejlesztése és a VER irányítása.<br />

8. A magas kitüntetés indokoltságát az akkor már folyamatban<br />

lévő Országos Villamos Teherelosztó, az OVT beruházása is alátámasztotta.<br />

Ennek során a VER irányítását felhoztuk a MNB<br />

egészségtelen pincéjéből a vári üvegpalotába, és 1978-ban helyeztük<br />

ünnepélyesen üzembe.<br />

Ezt a beruházást tartom iparági tevékenységem főművének,<br />

és ezért számolok be róla bővebben könyvemben is.<br />

Magam vezettem a beruházás nemzetközi pályáztatását,<br />

amelyen a Hitachi győzött, megelőzve a Siemens céget is.<br />

Megelégedéssel gondolok vissza arra, hogy a VER on-line,<br />

számítógépes irányítási szoftvermunkáit a japánok vezetésével<br />

az általam kiküldött 10 szakemberünk készítette el. Ezzel<br />

közel 1 millió $ megtakarítást értünk el, ami kb. kétszerese volt<br />

a hardver árának.<br />

Örömmel értesültem, hogy a csapat tagjai valamennyien<br />

élnek és ezúton is megköszönhetem áldozatos, de eredményes<br />

munkájukat.<br />

A <strong>Magyar</strong>országon megvalósult Hidic rendszerirányítás műszaki<br />

színvonala akkoriban nemcsak a KGST országokban, hanem<br />

Európában is a legkorszerűbb volt.<br />

Az itt szerzett tudás tette lehetővé, hogy e rendszer 20 évig<br />

volt üzemben tarható, amíg az új ÜRIK program megvalósult.<br />

Érthető, hogy erős nosztalgiával gondolok vissza a vári


épületre, amit a MAVIR-nak az idén kellett elhagynia és az<br />

MVM új székházába költöznie. Előnyt jelent viszont, hogy összevontan<br />

lehetett elhelyezni a TSO minden részlegét.<br />

Őszinte elismerést érdemelnek a MAVIR dolgozói, akik az áttelepülés<br />

hadműveletét tervszerűen, minden zavar nélkül úgy<br />

hajtották végre, hogy arról rajtuk kívül szinte senki sem tudott.<br />

Érdemes lenne erre a média figyelmét utólag is felhívni, ahogy<br />

akár a normandiai partraszállásnál történt.<br />

9. Itt térek rá a mára, közte a VER irányításának és az iparág<br />

szervezetének egy újból időszerűvé vált problémájára. Az<br />

Európai Unió jogász, közgazdász vezetése nem ismeri el a villany<br />

különleges áru szerepét, aminek kereskedelme csak a fizikai<br />

törvények tiszteletben tartása mellett bonyolítható. Ez a<br />

téves felfogás vezetett az árampiaci verseny általuk elrendelt<br />

irányelveihez, ami ellen az UC(P)TE valamennyi nagy villamos<br />

energia társasága tiltakozott. Ennek lényege a vertikálisan<br />

szervezett vállalati rendszerek felbontása (umbundling), ami<br />

ellentétes az iparág hosszú távon kialakult, nemzetközi gyakorlatával.<br />

Ezért maradt ki a rövidítésből is a P (POWER) betű,<br />

mivel az erőműi kapacitás tervszerű fejlesztésével, gazdaságos<br />

teherelosztással az EU irányelv szerint nem kell foglalkozni,<br />

ugyanis mindezt a szabad árampiac képes megoldani..<br />

(Azóta magunk tapasztalhatjuk az áramszolgáltatás egyre bonyolultabbá<br />

váló működtetését!)<br />

10. Az EU irányelv készítői nem érzékelték a VER fizikai törvényeken<br />

nyugvó kialakítható automatizmus működését. A<br />

VER ugyanis fizikailag egy olyan erőműnek tekinthető, amiben<br />

a gépegységek nem egy telephelyen vannak, hanem<br />

pl. egy ország, vagy régió területén és a távvezetékeken<br />

át tarják fenn a szinkron üzemet. Ahogy az erőmű vezetése<br />

gondoskodik az áramtermelő egységek leggazdaságosabb<br />

üzemeltetéséről, ugyanezt teszi a rendszerirányító. Ennek a<br />

lehetősége azonban a VER-ben csak egy gazdasági egység keretében<br />

(tröszt, holding) van meg, ahol az erőművek az energia<br />

növekményköltség-arányos teherelosztását tudják alkalmazni.<br />

Ezzel a verseny tényszámokon, automatikusan jön létre, és<br />

biztosan a legkisebb eredő költség adódik az átviteli hálózaton,<br />

ami a VER-ben az erőművek gyűjtősínje lett.<br />

11. Ezért véleményeztem az 1990. évi rendszerváltás ipari átszervezésekor,<br />

hogy az MVMT megszüntetése helyett legalább<br />

az Erőmű Trösztöt hagyják meg. Ezt tették pl. a német<br />

nagyvállalatok is, amelyek több 10 GW-os VER-eikben ma is<br />

hagyományos módon végzik a gazdaságos teherelosztást.<br />

12. Az EU „umbundling” szemlélete most az átviteli hálózat<br />

vagyonjogi leválasztását erőlteti, ami nálunk a MAVIR újbóli<br />

leválasztását jelentené az MVM Zrt. holdingról. Célszerű lenne<br />

tehát, hogy a kormány a mai állapot megtartásához ragaszkodjék.<br />

Az MVM Zrt. holding bővítési stratégiája helyes törekvés,<br />

mivel csak tőkeerős gazdasági egységek képesek a legkisebb<br />

költség elvét betartani és a liberalizált árampiacon helytállni.<br />

Ezt igazolja egy friss hír is. A relatíve erős nemzeti vállalattá<br />

vált MVM Zrt. holding képes a MEH rendszerhasználati díj<br />

csökkentése miatt a MAVIR-nál előállt 20 milliárd Ft hálózati<br />

beruházás hiányt átmenetileg pótolni, és így nem kell leállítani<br />

a 9 éve készült fejlesztési tervben kitűzött távvezetéképítéseket.<br />

13. Könyvem 2005-ig mutatja be az iparág történetét. A folytatást<br />

az általam szerkesztett VER Statisztikai Évkönyvek képezik,<br />

amiket az MVM és a MAVIR Zrt. közösen adnak ki. A 2008.<br />

évi kiadás immár a hatodik folytatást jelenti. A statisztikák az<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 6<br />

MVM honlapjáról is letöltetők a Szakmai adatok rovatban. A<br />

színes, reprezentatív kivitelű nyomtatványokat az MVM és a<br />

MAVIR Zrt. terjeszti és náluk igényelhetők is.<br />

Örömömre szolgált, hogy a Vándorgyűlés résztvevői a nyomdai<br />

példányokat e cégek kiállítási részlegeinél megkaphatták.<br />

14. A VER Statisztika részleteiben mutatja be az EU VER Egyesüléseit,<br />

a közöttük létrejövő áramcseréket, az ENTSO-E szerepét,<br />

az energetika globális összefüggéseit, valamint a VER<br />

távlati tervezés időszerű problémáit.<br />

Ezek közül is kiemelkedik, hogy Európa legnagyobb, kontinentális<br />

VER Egyesülésében, az UCTE-ben a kb. 30 GW-ra<br />

nőtt szélerőmű-kapacitás hirtelen változó terhelését az átviteli<br />

hálózatok nem tudják továbbítani és ez sokszor okozott<br />

súlyos, napnál is hosszabb korlátozásokat is. A problémát<br />

egyrészt a nemzetközi átviteli hálózat fejlesztésével,<br />

másrészt új szivattyús energiatározók (SZET) építésével<br />

kívánják megoldani. Ehhez azonban EU szinten koordinált<br />

távlati tervek készítésére van szükség. Ebben hazánknak is<br />

célszerű részt vennie, mivel a SZET létesítése a szélerőműi<br />

kapacitás növekedése és egyéb kötelező árvételek miatt a<br />

MAVIR akut problémájává vált.<br />

A VER rugalmas szabályozása sürgősen megoldandó feladat.<br />

15. Stratégiai fontosságú, hogy a MAVIR által két évenként<br />

készülő hálózatfejlesztési tervekbe a legjobb (Prédikálószék)<br />

SZET projektet a műszakilag megvalósítható legközelebbi<br />

időpontra ütemezzék be. Indokolt továbbá, hogy a tervekbe<br />

az iparágnak szükséges objektumokat pl. a Duna vízlépcsők<br />

erőműveit is szerepeltessük, még akkor is, ha ennek ma még<br />

politikai ellenzői is vannak.<br />

16. Szomszédunk az osztrák Verbund APG már elkészítette átviteli<br />

hálózatának, az ENTTSO-E által is szorgalmazott 2020-ig<br />

szóló tervét, amiben erősíteni tervezi magyar kapcsolatait is.<br />

Felszerelik a Győr-Wien 400 kV-os távvezeték második rendszerét<br />

is. A Burgenland-Kainachtal 400 kV-os távvezetéket az<br />

idén helyezték -20 éves nyomvonal huzavona után- üzembe.<br />

(Erről külön cikket is készítek elő a MEE számára.)<br />

17. Csak megjegyzem, hogy a Sajóivánka-Rimaszombat távvezeték<br />

- eltérő feszültségszinteken - 50 éve szerepel terveinkben.<br />

A Szlovákia és <strong>Magyar</strong>ország között megromlott<br />

kapcsolat azonban egyelőre nem teszi valószínűvé ennek<br />

megépítését.<br />

18. A két ország közötti feszültséget a Bős-Nagymaros Vízlépcsők<br />

per hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásában<br />

történő megegyezés tudná gyökeresen megváltoztatni.<br />

A MAVIR kapacitástervében ezért legalább változatként is<br />

célszerű szerepeltetni a Duna tervezett vízlépcsőit, hogy a<br />

hatóságoknak állandóan a szeme előtt legyen hazánk és az<br />

EU reális igénye.<br />

Megköszönve szíves figyelmüket, bízom abban, hogy 60<br />

éves iparági tapasztalaton alapuló javaslataimat az illetékesek<br />

figyelembe is veszik.<br />

Balatonalmádi, 2009. 09. 09.<br />

Kerényi A. Ödön (Ödön Bá’)<br />

Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök<br />

<strong>Magyar</strong> Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes<br />

1 Megjegyzés. Többek kérésére közöljük, hogy Kerényi A. Ödön könyve, a DVD film<br />

betéttettel együtt kapható az MVM Zrt. régi Székháza melletti Toldi Könyves boltban<br />

illetve a <strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> Múzeumban. Ára ÁFA-val együtt 2800 Ft


Komoly kihívások a<br />

rendszerirányító előtt<br />

A megújulók terjedésével egyre<br />

nehezebb az egyensúly fenntartása<br />

Energiaiparral foglalkozó újságíróként rendszeresen meghívást<br />

kapok a <strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong> (MEE) rendezvényeire,<br />

melyek közül minden évben kiemelkedik a Vándorgyűlés.<br />

A legnívósabb rendszeres energetikai konferenciák között számon<br />

tartott esemény idén sem maradt el a várakozásoktól a maga 60-70<br />

előadójával, melyekből most csak néhányat emelnék ki.<br />

Kihívások a hazai rendszerirányítás<br />

jövőjében – ez volt<br />

a központi témája a <strong>Magyar</strong><br />

<strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong> 56.<br />

Vándorgyűlés, Konferencia és<br />

Kiállításának melyet ezúttal<br />

szeptember 9. és 11. között<br />

rendeztek Balatonalmádiban.<br />

Tari Gábor, a <strong>Magyar</strong> Villamosenergia-ipariRendszerirányító<br />

(Mavir) vezérigazgatója<br />

előadásában<br />

hangsúlyozta a téma aktuali-<br />

Dékány Lóránt<br />

tását, hiszen éppen idén ünnepli<br />

60. évfordulóját a hazai<br />

rendszerirányítás – ebből az alkalomból pedig a rendezvény<br />

főszponzoraként is a <strong>Magyar</strong> Villamos Művekhez tartozó társaság<br />

lépett föl.<br />

A vezérigazgató számos, az elmúlt időszakban jelentkező,<br />

ám korábban nem várt folyamatról számolt be. Ilyen például az,<br />

hogy a válság hatására jelentősen csökkent az áramfogyasztás<br />

<strong>Magyar</strong>országon. Az év első 8 hónapjában 6,1 százalékkal esett<br />

vissza a villamosenergia-felhasználás, év végére pedig 5,5-6<br />

százalék közötti csökkenést várnak. Tari hozzátette, növekedés<br />

ismét 2010-ben lehet, ám mértéke a várakozások alapján nem<br />

lesz nagy, csupán 1,5 százalék körüli.<br />

Kiemelte, hogy az import mértéke viszont a becslésekkel ellentétben<br />

növekedett, s így a jól szabályozható, ám a kívülről<br />

származó áramnál drágábban termelő hazai blokkok estek ki. A<br />

viszonylag olcsó importot az okozza, hogy a kisebb fogyasztás<br />

közepette felesleg alakult ki a régióban is. Ennek - és a kötelezően<br />

átvett villamos energia mennyiségnövekedésének - hatására<br />

csökkent a rendszer szabályozhatósága. Tari Gábor kifejtette,<br />

a 170 megawattra bővült beépített szélerőművi kapacitás<br />

esetében a legfőbb gondot a leszabályozás jelenti, vagyis amikor<br />

a turbinák több áramot termelnek, mint amennyire szükség van.<br />

Ilyen esetekben ugyanis a rendszerirányítónak nem mindig áll<br />

rendelkezésre megfelelő tartalék, ami miatt a hazai menetrend<br />

néhány megawattal eltér az eredetileg megadottól, ami büntetést<br />

von maga után. A vezérigazgató kitért arra is, hogy az elmúlt<br />

időszakban sokan vádolták a rendszerirányítót, mondván ellenzi<br />

a szélerőművi kapacitások bővülését. Tari ugyanakkor rámutatott,<br />

ellenzésről szó sincs, csupán feltételei vannak annak, hogy<br />

– mint a <strong>Magyar</strong> Energia Hivatal (MEH) pályázatban meghirdette<br />

– a már kiosztott 330 megawatton felül újabb 410 megawatt<br />

szeles erőmű kerülhessen a rendszerbe.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 7<br />

Szörényi Gábor, a MEH főosztályvezetője szintén beszélt a<br />

szélerőművi kapacitás bővítéséről. Meglátása alapján a felkínált<br />

kvótákat 2011-2012 után használnak majd ki teljes mértékben<br />

a befektetők. Emlékeztetett arra, hogyha ez a többletkapacitás<br />

bekerül a rendszerbe, az 30-40 milliárd forintos<br />

pluszköltséget jelent majd a fogyasztók számára. Szörényi<br />

emellett előadásában közölte: a közlekedési, hírközlési és<br />

energiaügyi miniszter elrendelte, hogy a MEH vizsgálja felül a<br />

kötelező átvétel (KÁT) támogatási rendszerét, s jövő év elejére<br />

új javaslatokat dolgozzon ki ezzel kapcsolatban. A szakértő<br />

szerint új irány lehet például az, hogy szelektáltabb támogatást<br />

kapnak a megújulók, a kapcsolt energiatermelés pedig<br />

alacsonyabb mértékű segítséghez jut. Ez utóbbi kategória<br />

teszi ki ugyanis a KÁT-keret csaknem háromnegyedét, annak<br />

ellenére, hogy itt az energiatermelés fosszilis alapon történik.<br />

Vinkovits András, a Budapesti Erőmű üzleti vezérigazgatóhelyettese<br />

arra hívta fel a figyelmet, hogy 2011-től egy komoly<br />

kiserőművi portfolió kiesik a kötelező átvételi körből, amelyek<br />

a hőfogyasztás menetrendje alapján termelnek kapcsoltan<br />

áramot, így termékük nehezen eladható. Márpedig ha már az<br />

általuk előállított áramot nem lesz kötelező átvenni, akkor az<br />

a mennyiség a kínálati oldalon jelenik meg. Mint mondta, a<br />

legnagyobb probléma a kötelező átvétellel, hogy nem kiszámítható<br />

a KÁT-ban elszámolt villamos energia mennyisége.<br />

Vinkovits úgy véli, ezt hosszabb távra rögzíteni kellene.<br />

Hamvas István, a Paksi Atomerőmű vezérigazgató-helyettese<br />

a konferencián arról beszélt, hogy a jelenlegi számítások<br />

szerint két 1000 megawattos új nukleáris blokk fér be a hazai<br />

villamosenergia-rendszerbe, ha ezek létesítését 2020-25-ig<br />

befejezik. Mint fogalmazott, az a cél, hogy az új blokk, vagy<br />

blokkok jobban szabályozhatóak legyenek, mint a mostaniak.<br />

Hozzáfűzte, az 1000 megawattonként mintegy 900 milliárd<br />

forintos beruházást a <strong>Magyar</strong> Villamos Művek szakmai befektetők<br />

segítségével képes finanszírozni. Véleménye szerint ebben<br />

állami szerepvállalásra is szükség van, ám nem pénzügyi<br />

tekintetben, hanem a stabil jogszabályi háttér megteremtésében.<br />

Az előadásokból egyértelműen kiderült: számos kihívás vár<br />

a hazai rendszerirányításra a következő néhány évben, melyek<br />

megoldása sok esetben biztosan nem lesz egyszerű feladat.<br />

Ugyanakkor az is látszott, hogy a szabályozó, a hálózati irányító,<br />

valamint az ágazati szereplők között nyitottság mutatkozik<br />

a párbeszédre, a teendők összehangolására, amit azért<br />

az elmúlt időszakban nem lehetett mindig száz százalékban<br />

érzékelni.<br />

Dékány Lóránt<br />

újságíró<br />

<strong>Magyar</strong> Nemzet<br />

dekany.lorant@mno.hu


Hírek<br />

hírek<br />

Hírek HírEK<br />

Energetikai<br />

hírek<br />

a világból<br />

Egyre közelebb az ún. “Szahara projekt”<br />

A Siemens, a Munich Re és még 10 európai nagyvállalat közös<br />

tervet dogoztak ki, egy a Szahara sivatagban telepítendő<br />

hatalmas fotovillamos telep építésére. Az így nyert villamos<br />

energiát az európai villamos energetika rendszerbe táplálnák,<br />

Földközi-tenger alatt áthúzott kábelen keresztül. A tervezés<br />

és engedélyeztetési procedúra várhatóan három évet<br />

igényel, közölte a projekt szóvivője.<br />

A projekt becsült költsége 555 milliárd USD, de a befektetés<br />

várhatóan meg fog térülni, hiszen az energia maga nem kerül<br />

pénzbe. A rendszer által szolgáltatott energia Európa összefogyasztásának<br />

15%-át fogja fedezni. A beruházás segíteni<br />

fogja Algéria és Marokkó gazdaságát, és 2 millió munkahelyet<br />

fog teremteni. Végül, de nem utolsósorban nagyban hozzájárul<br />

majd a klímaváltozás elleni sikeres küzdelemhez. Az E-ON is<br />

meggyőződéssel vesz részt a tervek megvalósításában, akárcsak<br />

az ABB és a Deutsche Bank.<br />

Az RWE kétkedésének adott hangot, mondván: „ez csak a fantázia<br />

szüleménye lehet, hogy a Szaharából látjuk el Európát<br />

villamos energiával”.<br />

A költségek jelentős csökkenése várható a fotovillamos energiatermelés<br />

vonatkozásába, ahogy ezt láthattuk a szélerőműparkok<br />

esetében is. Ez utóbbinál 20 év alatt egyharmadára<br />

csökkentek a költségek.<br />

Hét szélerőműpark telepítését határozták el Kínában<br />

Kína hét szélerőműpark létesítését határozta el, melyek kapacitása<br />

egyenként 10 GW teljesítményű lesz. A szélparkok<br />

üzembeállításának végső határideje 2020. Ezzel Kína jelentősen<br />

növeli az ún. „tiszta energiaforrásait”.<br />

A jelenlegi tervek szerint 2020-ban Kína villamosenergia-termelése<br />

1500 GW körül várható, amelyből 120 GW lesz megújuló<br />

energia. A szélenergiafarmok zömmel az északi régióban<br />

helyezkednek majd el a tengerparti területeken.<br />

A CEZ 1 milliárd dollárt ruház be gáztüzelésű erőművek<br />

építésébe<br />

A CEZ, a Cseh Köztársaság energetikai cége július elején bejelentette,<br />

hogy egy milliárd dollár beruházással új gáztüzelésű<br />

erőművet épít Prágától északkeletre, melyben az energiatermelés<br />

2013-ban indul. Az új erőmű céljára a Skoda Művek<br />

841 MW teljesítményű generátort fejlesztettek.<br />

A társaság bejelentette, hogy az új erőmű „környezetbarát”<br />

kivitelben készül. A tervek szerint nemcsak a Cseh Köztársaságban,<br />

hanem Szlovákiában és <strong>Magyar</strong>országon is kívánják<br />

alkalmazni. A Cseh Köztársaságban épülő egységhez – megállapodás<br />

alapján – 15 évig az RWE AG biztosítja a földgázt.<br />

Fényes jövő vár Európában a megújuló energiákra<br />

A tagállamoknak Nemzeti Akció Terveket (NAPs; National Action<br />

Plan) kell készíteniük 2010. március 31-ig. Ezen terveknek<br />

tartalmazniuk kell a költségvetési támogatásokat. A 2007-ben<br />

elfogadott Európai Bizottság ajánlására, valamint az azt követő<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 8<br />

2008. decemberi Európa Parlamenti határozatra kell épüljön.<br />

A vízerőmű-kapacitás növekedése nem várható, ez a 2005. évi<br />

szinten (310 TWh) fog kb. maradni.<br />

Elvárások vannak a biomassza források tekintetében. A 2006.<br />

évi 90 TWh energia előállítási szintnek 2020-ra 200 TWh-ra<br />

kell növekednie.<br />

Az Európai Unió „Klímaváltozási Csomagja” 20% energiahatékonysági<br />

növekedést vár, a teljes villamosenergia-termelésben<br />

20% kell legyen a megújulók aránya, és végül de nem<br />

utolsósorban a közlekedésben is 10%-os megújuló energiaforrás<br />

használata van előírva.<br />

Továbbra is jelentőséggel bírnak majd a biogáz erőművek,<br />

és nem utolsósorban a kombinált hő- és villamosenergiatermelés.<br />

A biomasszás energiatermelés alkalmas bizonyos<br />

energiatároló szerepét is betölteni.<br />

Fontos feladat a hálózathoz való hozzáférés a megújuló energiákkal.<br />

Olyan szabályozó rendszereket kell fejleszteni, kiépíteni,<br />

amelyek alkalmasak a jelenleginél lényegesen több<br />

megújuló energia „befogadására”.<br />

Azzal, hogy az elkövetkezendő 11 évben a villamosáram-termelésben<br />

megnövekedett szerepe lesz a szél-, a nap-, a biomassza-<br />

és egyéb megújuló energiáknak, a növekvő termeléssel<br />

az áruk jelentősen csökkenni fog.<br />

A Japán Atomenergia Hivatal jóváhagyta a Kashuwazaki-<br />

Kariwa atomerőmű újra indítását<br />

A szóban forgó erőmű - teljesítményét tekintve - a világ legnagyobb<br />

ilyen létesítménye. Az egész környezetet, ahol az<br />

erőmű üzemel, 2007-ben hatalmas földrengés rázta meg. Bár<br />

látható nyomai a földrengésnek nem voltak, az erőművet akkor<br />

leállították. 22 hónapi alapos vizsgálatot követően a hatóság<br />

az atomerőmű újraindítását engedélyezte.<br />

A General Electric Co. Erőművet szállít Bahreinbe<br />

A General Electric Co. (GE) 500 millió dolláros szerződést írt alá<br />

a Perzsa-öbölben lévő Bahreinben létesítendő, a környék eddigi<br />

legnagyobb erőművének létesítésére. A GE a berendezések<br />

szállításán túl hosszú távú szervizt és üzemeltetést is vállat, a<br />

1250 MW teljesítményű erőműben. Ez a teljesítmény az ország<br />

villamosenergia-igényének 30%-át elégíti ki. Az ország délkeleti<br />

partjai mentén fekvő Al Dur városa mellé telepített erőmű 58<br />

millió gallon tengervíz sótalanítását is elvégzi.<br />

Malajzia erőművet épít Kambodzsában<br />

Egy malajziai befektető csoport 160 millió USD értékben széntüzelésű<br />

erőművet épít Kambodzsa déli részén. A 2011 végére,<br />

2012 elejére elkészülő 100 MW-os erőmű kielégíti majd a növekvő<br />

kambodzsai villamosenergia-igényeket. A nemrég háború<br />

sújtotta Kambodzsa jelenleg mindösszesen 300 MW villamos<br />

energiát termel. A rendkívül magas villamosenergia-ár a korlátja<br />

az energiaszektorban való további befektetéseknek. A kormányzat<br />

abban bízik, hogy 2018-ra 3 milliárd USD befektetéssel<br />

számolhat e szektorban, amely részben vízerőműveket és egy<br />

széntüzelésű erőmű építését jelentheti. Ezzel megtöbbszöröződik<br />

a jelenlegi villamosenergia-termelés.<br />

Forrás: Internet<br />

Dr. Bencze János<br />

titkárságvezető<br />

KHEM miniszteri titkárság<br />

bencze.janos@khem.gov.hu


CIGRÈ SC D1 ülés<br />

Budapesten<br />

A CIGRÈ <strong>Magyar</strong> Nemzeti Bizottsága meghívására a CIGRÈ SC<br />

D1 2009. szeptember 20-25. között Budapesten rendezte - páratlan<br />

években esedékes - kollokviumát ill. munkabizottsági<br />

üléseit. A CIGRÈ SC D1 CIGRÈ (Conseil International des Grands<br />

Réseaux Èlectriques) célja: megkönnyíteni és elősegíteni a műszaki<br />

tudást és az információáramlást az összes állam között a<br />

villamosenergia-termelés és a nagyfeszültségű átvitel területén.<br />

A rendezvényre 22 ország mintegy 120 képviselője érkezett.<br />

A CIGRÈ SC D1 tanulmányi<br />

bizottsága (Study<br />

Committee D1 „Materials<br />

and Emerging Test<br />

Techniques”) a villamosenergia-iparban<br />

fontos<br />

anyagokkal, ill. technológiával(szupravezetés,<br />

nanotechnológai,<br />

transzformátorszigetelés<br />

és diagnosztika, SF6 berendezések<br />

és diagnosztika,<br />

általában villamos<br />

berendezések diagnosztikái,<br />

stb.) foglalkozik<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 2 9<br />

(lásd www.cigre.org webhelyet). A CIGRÈ SC-ék páratlan években<br />

abban az országban tartják üléseiket, amely országokban<br />

a szakértők aktív tevékenységet fejtenek ki. Az SC D1-nek Csépes<br />

Gusztáv, MAVIR ZRt. szakértő 19 éven keresztül folytatott<br />

aktív tevékenységet, számos előadást tartott, több tanulmánya<br />

jelent meg, és hat éven keresztül volt az SC D1 magyar tagja<br />

(Regular Member). A CIGRÈ résztvevői számára szeptember<br />

21-én a dunai sétahajózással egybekötött vacsorával felejthetetlen<br />

élménnyé kívánták tenni magyarországi konferenciájukat.<br />

Az estébe nyúló hajózás a kivilágított város páratlan látványával<br />

ajándékozta meg a nem csak külföldről érkező vendégeket.<br />

A budapesti rendezvény főszponzora a rendszerirányítás<br />

60. évfordulóját ünneplő MAVIR ZRt. volt. A lebonyolítását a<br />

<strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong> (MEE) végezte. A munkabizottsági<br />

ülések és kollokvium helyszínét a Budapesti Műszaki<br />

Főiskola (Kandó) biztosította, a tudományos segítséget a<br />

Budapesti Műszaki Egyetem nyújtotta. Az SC D1 vezetősége,<br />

amely az új MVM irodaház Jedlik termében tartotta egynapos<br />

ülését, látogatást tett a MAVIR új vezénylőjében.<br />

Ritkán van lehetőség ilyen jellegű konferencia megrendezésére.<br />

A sikeres lebonyolítás az egész magyar műszaki élet<br />

érdeke, ezért szponzori segítséget nyújtott még az OVIT ZRt.,<br />

MVM ZRt., Paksi Atomerőmű ZRt., Ganz Transelektro ZRt., ABB<br />

és a Diagnostics Kft. VEIKI-VNL Kft.<br />

A hazai rendezésnek köszönhetően lehetőség volt, hogy a<br />

zárt munkabizottsági üléseken vendégként olyan magyar fiatalok<br />

is részt vehessenek, akik a jövőben bekapcsolódhatnának<br />

egy-egy speciális szakterület munkájába. A CIGRÈ SC D1 egyhetes<br />

rendezvénye keretében került az egynapos kollokviumra.<br />

A kollokvium „In Memoriam Dr. Csernátony-Hoffer András”<br />

jegyében került lebonyolításra, aki 1979-ben tragikus hirtelenséggel<br />

hunyt el és tagja volt a CIGRÈ SC 15-nek, az SC D1<br />

elődjének (Regular Member). Halála előtt a NIM, az OMFB<br />

és az MVMT megbízásából végzett hatalmas kutatómunkája<br />

már nem került bemutatásra a CIGRÈ keretein belül. A<br />

kollokviumon dr. Ernst Gockenbach SC D1 elnököt dr. Vajda<br />

István és dr. Berta István, mint társelnökök segítették munkájában.<br />

A kollokviumon több magyar előadó ill. társszerző<br />

(dr. Vajda István, dr. Berta István, Györe Attila, Kohári Zalán,<br />

Laboncz Szilvia, Németh Bálint, Tóth Sándor, Csecsődy Sándor,<br />

dr. Woynárovich Gábor, Schmidt János, Csépes Gusztáv)<br />

vett részt, de szép számmal voltak magyarok a hallgatóság<br />

között is.<br />

Az üléssorozaton és a műszaki kollokviumon kívül kitűnő<br />

lehetőséget nyújtott a szakértőknek az információcserére,<br />

valamint a közelmúltban elért eredmények és a szerzett tapasztalatok<br />

megosztására, valamint személyes kapcsolatok<br />

ápolására az Új Sipos Halászkertben tartott gálavacsora.<br />

A záró napon a résztvevők a Ganz Villamosság Gyár tápiószelei<br />

telephelyén működő három gyár látogatásán vettek


Hírek<br />

Elektrotechnik 2009<br />

Az „Elektrotechnik” szakvásár<br />

Németország legjelentősebb regionális<br />

rendezvénye az elektrotechnika<br />

és az ipari elektronika<br />

területén, amely most ünnepelte<br />

40 éves jubileumát.<br />

Az eltelt időszakban sokáig<br />

évente, egyre növekedve jelentkezett<br />

a vásár az elektromos<br />

szakág újdonságaival, később a<br />

2000-es években már csak minden<br />

második évben.<br />

Ez évben a vásárt 2009 szeptember<br />

2–5. között rendezték a Messe Westfalenhallen<br />

Dortmund területén. Az<br />

ünnepélyes megnyitót és megemlékezést<br />

a dortmundi Rathaus-ban, a<br />

vásárnyitás előestéjén tartották. Az<br />

üdvözlő beszédet Dipl. Ing. Lothar<br />

Hellmann, az Észak Rajna-Vesztfáliai<br />

Kézműves Szövetség elnöke tartotta.<br />

Hellmann elnök úr előadásában<br />

külön üdvözölte a magyar delegációt<br />

és egyben utalt az 1989-es határnyitás<br />

eseményeire, amelyek a magyar és a német nép kapcsolatát<br />

szorosabbá teszik. Ennek volt a 20 éves évfordulója.<br />

Több mint 40 000 m 2 területen 418 vállalkozás és intézmény<br />

mutatta be termékeit, átfogó képet adva az elektromos<br />

gyártmányok, szolgáltatások, kereskedelem, műszaki<br />

intézmények, valamint az építészet területén.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 3 0<br />

részt, amelyet lovasbemutató követett. A résztvevők búcsúzóul<br />

nagy elmondták, hogy a magyaros vendégszeretet mellett<br />

szakmailag is nagy sikerrel zárult az első budapesti CIGRE<br />

konferencia.<br />

Felvételek: Szelenszky Anna, Tóth Éva<br />

Csépes Gusztáv<br />

Project Advisor<br />

csepes@mavir.hu<br />

A kiállítók főként neves és hazánkban is jól ismert, vezető<br />

cégek voltak, de megjelentek az új vállalkozások is. Célközönségként<br />

főként a villamos szerelők, kivitelezők, tervezők, valamint<br />

építészek szerepeltek.<br />

A kiállítást külön bemutatók és előadássorozatok tarkították,<br />

így pl. a 2. Dortmundi Világítástechnikai Nap vagy az<br />

„Intelligens Ház a jövőben”.<br />

Az első ízben megrendezett Építész Fórum központi információkkal<br />

és a korszerű világítástechnika elemeivel tágította<br />

az érdeklődők ismereteit. Hasonlóképpen kiemelt témaként<br />

szerepelt a korszerű épületrendszer-technika. E területen<br />

– főként a privát lakóépületekben – a kézműiparnak számos<br />

munkalehetősége adódik!<br />

A fiatalok, ipari tanulók részére ismét megrendezték a „Werk-<br />

Stadt” című tréning-centrumot és szerelési versenyt, valamint a<br />

munkabiztonsági szemináriumokat.<br />

Példamutató, hogy már az első napon<br />

több szakiskola számos diákja vett részt a<br />

kiállításon és járta körbe érdeklődéssel a<br />

standokat.<br />

A szövetség „Treff Punkt” elnevezéssel<br />

várta a szakembereket. Itt kis pihenés, információk,<br />

beszélgetési lehetőségek színesítették<br />

a programot.<br />

<strong>Magyar</strong>országról a FEH-NRW (Fachverband<br />

Elektro- und Informationstechnische<br />

Handwerke Nordrhein Westfalen)<br />

meghívására a kapcsolatot folyamatosan tartó EMOSZ szakemberei<br />

vettek részt a szakvásáron, valamint első ízben a<br />

BMF Kandó Kálmán villamosmérnöki Kar Automatika Intézetének<br />

tanárai és hallgatói.<br />

A legközelebbi Elektrotechnik szakvásár időpontja 2011.<br />

szeptember 14 –17.<br />

- java -


MVM: fontos a társadalmi<br />

felelősségvállalás<br />

Kiemelten törekszik arra a <strong>Magyar</strong> Villamos Művek (MVM) Zrt.,<br />

hogy élenjáró, a környezetet legkevésbé terhelő, a fenntartható<br />

fejlődést elősegítő technológiákat valósítson meg, de<br />

legalább ennyire fontos, hogy a társadalmi felelősségvállalás<br />

terén is minden telhető támogatást megadjon. Az ország<br />

egyik legjelentősebb, nemzeti tulajdonú energetikai nagyvállalataként<br />

lehetőségeihez mérten kiemelt figyelmet fordít az<br />

oktatás, a kultúra támogatására, és a szociális kérdések megoldásában<br />

szerepet vállaló kezdeményezések felkarolására<br />

– hangsúlyozta Tringer Ágoston kommunikációs igazgató, annak<br />

kapcsán, hogy a cégcsoport az utóbbi időben több ilyen<br />

kezdeményezést is támogatott.<br />

Az MVM támogatásával<br />

egy olyan, szolár-parabola<br />

elven működő napkollektort<br />

helyeztek üzembe<br />

a csepeli önkormányzat<br />

kezelésében lévő Csalitos<br />

utcai óvodában, melynek<br />

összértéke meghaladja a<br />

30 millió forintot. Az Eu-<br />

Mártha Imre és Podolák György<br />

rópában is újnak számító<br />

technológia segítségével<br />

az óvoda meglévő energia<br />

ellátó rendszerébe beillesztett<br />

napenergia hasznosító<br />

berendezés egyrészt példát<br />

mutat a megújuló energia<br />

hasznosítás újszerű módjára,<br />

elősegíti annak ismertségét,<br />

másrészt érzékelhető<br />

megtakarítást eredményez<br />

Szolár-parabola<br />

az energia felhasználásában<br />

és így az energiaköltségekben. A szolár-parabolás berendezés<br />

- melyet szeptember elején Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója,<br />

és Podolák György, a parlament Gazdasági és Informatikai<br />

Bizottságának elnökének jelenlétében adtak át - évente<br />

mintegy 14 ezer kilowattóra hőenergiát tud betáplálni az óvoda<br />

energia ellátó rendszerébe, így közel 1500 köbméter földgázt takaríthatnak<br />

meg. A szolár rendszer sugárzó felületét egy forgási<br />

parabola felület alkotja, melyen 162 darab, egyenként állítható,<br />

különleges minőségű síktükör található, melyek mindegyike<br />

a felület fókuszpontja felé mutat, így a napsugárzást a fókuszpontba<br />

koncentrálják, ahol egy hőcserélő az energiát egy hűtőközegnek<br />

adja át. A rendszer hőteljesítménye erős napsütés<br />

esetén 9-10 kilowatt, évente mintegy 2300 órán keresztül átlagosan<br />

6 kilowatt hőteljesítményt képes leadni, így biztosítja a<br />

mintegy 14 ezer kilowattóra hőenergia mennyiséget.<br />

Az MVM csoport két tagvállalata, az MVM Trade Zrt. és<br />

az MVM Partner Zrt. néhány héttel később, szeptember 24-én<br />

egy újabb, nagy értékű adománnyal gyermek egészségügyi intézményeket<br />

támogatott. A „Legszebb napom” szlogent viselő,<br />

idén harmadik alkalommal megrendezett Élménynap keretében<br />

a Semmelweis Egyetem I. és II. Számú Gyermekgyógyászati<br />

Klinikját, a Bethesda Gyermekkórházat, valamint az SOS-Gyermekfalut<br />

segítették, összesen 30 millió forinttal. Az adományok<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 3 1<br />

jelképes átadásakor az MVM részéről Mártha Imre vezérigazgató<br />

és Lehőcz Balázs Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes<br />

köszöntötte az Élménynap résztvevőit és az adományokat átvevő<br />

egészségügyi intézmények vezetőit. A sokszínű programokkal<br />

a Kincsem Rendezvényközpontban a Klinikák beteg, illetve<br />

gyógyult gyermekei és hozzátartozói számára<br />

egy napra önfeledt kikapcsolódást<br />

biztosítottak, melyen közel 800 gyermek<br />

szórakozott. Az Élménynap azonban jóval<br />

több volt ennél, hiszen az MVM két<br />

leányvállalata évekkel ezelőtt elkötelezte<br />

magát a beteg gyermekek gyógyulásának<br />

elősegítése mellett. Olyan helyre igyekeznek<br />

támogatást nyújtani, ahol az a legjobban hasznosul, ahol a<br />

legkorszerűbb eszközökkel, a leghatékonyabban gyógyítanak,<br />

de önerőből nem jut minden fejlesztésre.<br />

Az adományoknak köszönhetően az I. Számú Gyermekgyógyászati<br />

Klinika a hypothermiás kezeléshez nélkülözhetetlen<br />

eszközparkot újítja meg. A 10 millió forint értékű adományt a<br />

Trautsch András Alapítványon keresztül kapja meg a klinika.<br />

A II. Számú Gyermekgyógyászati Klinika részére biztosított<br />

10 millió forint a klinika onkológiai osztályán kezelt daganatos,<br />

ellenálló képességgel nem rendelkező beteg gyermekek számára<br />

elkülönített baba-mama szobák speciális felújítását segíti.<br />

A Bethesda Gyermekkórházban az 5 millió forintos támogatással<br />

a röntgen készülékük előhívó egységét digitalizálhatják.<br />

A mintegy 280 gyermeknek otthont adó SOS-Gyermekfalu<br />

villamos energia költségeihez pedig 5 millió forinttal járulnak<br />

hozzá az SOS-Gyermekfalu <strong>Magyar</strong>országi Alapítványa közreműködésével.<br />

Az MVM támogatásával az ELTE Kémiai intézetének fejlesztéseként<br />

elkészült az első tüzelőanyag-cellás energiaátalakítás<br />

elvén működő kísérleti jármű. A prototípus<br />

életképességét, egyben a fejlesztők felkészültségét is<br />

jelzi, hogy az alternatív hajtású járművek legjelentősebb<br />

hazai seregszemléjén egyszerre három első helyezést is<br />

elért. A HY-GO fantázianevű, hidrogénhajtású háromkerekű<br />

kisautó nyerte a Győrben rendezett alternatív<br />

hajtású járművek IV. Széchenyi Futamán - amelyen több<br />

mint 20 csapat a legkülönfélébb technikákkal indult el -<br />

a Prototípus kategória 1. díját, a leginnovatívabb jármű<br />

díját és a főszponzor Honda különdíját.<br />

Mayer György<br />

energetikai szakújságíró,<br />

kommunikációs szakértő<br />

Napi Gazdaság, Atomerőmű újság,<br />

MVM kiadványok<br />

gymayer@t-online.hu


Hírek<br />

hírek<br />

Hírek HírEK<br />

Jeles események<br />

a Budapesti Műszaki Főiskolán<br />

Sok egyesületi tagunk életének egy szakasza kötődött illetve kötődik<br />

a BMF-hez. Mindig öröm számunkra, ha jeles eseményekről, sikerekről<br />

számolhatunk be lapunk hasábjain. Az elmúlt hetekben több ilyen esemény<br />

helyszíne volt a BMF, melyekről – a teljesség igénye nélkül - készítettünk<br />

egy összeállítást.<br />

XX. Kandó Kálmán Villamosmérnöki Nyári Egyetem<br />

a Budapesti Műszaki Főiskolán<br />

Szép hagyomány a főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki<br />

Karán a határon túli magyar villamosmérnök hallgatók számára<br />

augusztus 14-24. között megtartott Nyári Egyetem.<br />

Idén, már 20. alkalommal szerveztek ilyen részképzést, melynek<br />

kezdete a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, és amelyre a<br />

Felvidékről, Erdélyből, Partiumból, Bácskából, Délvidékről közel<br />

30 villamosmérnök hallgató érkezett<br />

A gazdag szakmai<br />

programok keretében<br />

a főiskola 14 oktatója<br />

tartott igen színvonalas<br />

előadást. Az előadásokon<br />

kívül a résztvevők<br />

látogatást tettek többek<br />

között a Villamosmérnöki<br />

Kar laboratóriumaiban,<br />

a Robert Bosch<br />

Elektronika Kft. gyárában,<br />

a Budapesti Földi<br />

Űrtávközlési Állomáson,<br />

a Vérmező alatt lévő teherelosztó<br />

központban<br />

de megismerkedtek a<br />

<strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong><br />

<strong>Egyesület</strong> munkájával<br />

is. Kulturális események is színesítették a vendégek programját,<br />

melynek során megtekintették többek között a <strong>Magyar</strong><br />

Nemzeti Múzeum, a Millenáris Park, a <strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong><br />

Múzeum, a Telefónia Múzeum kiállításait, valamint a Művészetek<br />

Palotáját és a Parlamentet. De a Budai Várban a Mesterségek<br />

Ünnepe rendezvénysorozatra is meghívást kaptak.<br />

A BMF hallgatók és a határokon túlról érkezett magyar<br />

résztvevők ismételten megfogalmazott együttes véleménye,<br />

hogy az ilyen irányú képzést bővíteni kellene a magyarországi<br />

hallgatók számára a határon túli felsőoktatási intézmények<br />

tanévi és szünidei szakmai tevékenységében.<br />

„Társadalmi Megújulás Operatív Program” pályázat<br />

E megnyert pályázat támogatásával első állomásként a Doberdó<br />

úti épület informatikai hálózatfejlesztése valósult meg:<br />

az épület teljes, strukturált kábelezést kapott, az 1000 Mbps<br />

kapacitású switchek beépítésével, a CAT-7 hálózat kiépítésével.<br />

Szeptember első napjaiban a hallgatókat már a korszerű<br />

informatikai hálózat várta.<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 3 2<br />

Jubileumi konferencia<br />

Augusztus 30-án este a kutató-fejlesztő szervezetek, a gazdasági<br />

élet képviselői meghívásával nyitotta meg a 130. évfordulóját<br />

ünneplő BMF jubileumi rendezvény sorozatát.<br />

A „Budapest Tech Jubilee Conference” kétnapos tudományos<br />

ülésszak ünnepélyes megnyitójára szeptember 1-jén került<br />

sor a BMF Bécsi úti épületének aulájában. Dr. Rudas Imre hívta<br />

fel a figyelmet az évforduló jelentőségére, majd dr. Németh<br />

Tamás akadémikus az MTA főtitkára méltatta a főiskola és jogelődjének<br />

fontos szerepét. Ez alkalomból emlékfa ültetésére,<br />

jubileumi kiállítás megnyitására és több díszpolgári cím átadására<br />

is sor került jeles külföldi és hazai személyek munkásságának<br />

elismerése képen.<br />

Felsőoktatási Minőségi Díj 2009<br />

A 2009. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton a „Felsőoktatási<br />

intézmény” kategóriájában kiemelkedő sikert ért el a BMF.<br />

A szenátus jubileumi tanévnyitó ülésén – a legmagasabb elismerés<br />

– a Felsőoktatási Minőségi Díj került átadásra. A<br />

díjat dr. Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium<br />

felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára – az intézmény<br />

méltatása mellett – nyújtotta át dr. Rudas Imre rektornak.<br />

Jubileumi tanácsülés a BMF Bánki Donát Gépész és<br />

Biztonságtechnikai Mérnöki Karán<br />

A BMF legrégebbi kara az idén ünnepli megalapításnak 130.<br />

és főiskolává válásának 40. évfordulóját. A jubileumi kari tanácsülés<br />

keretében a jeles évforduló tiszteletére a felújított<br />

aula ünnepélyes átadására került sor 2009. szeptember 15-én,<br />

15 órakor a főiskola Népszínház utcai épületében.<br />

A főiskola jogelődjének, a Budapesti Állami Közép-ipartanodának<br />

a létrehozását a kiegyezés utáni ipari fellendülés<br />

kényszeríttette ki. Égető szükség volt megfelelő középfokú<br />

iparoktatásra. Dr. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi<br />

miniszter 1877-ben adta ki rendeletét egy „közép-ipartanoda”<br />

létrehozására.<br />

Az épületet, melyben jelenleg a XXI. század mérnökei tanulnak,<br />

1889. szeptember 15-én adták át. A Hauszmann


Alajos tervei alapján<br />

készült impozáns<br />

létesítmény a hajdani<br />

Nemzeti Színház<br />

mögött a Népszínház<br />

utca és Csokonai utca<br />

által határolt területen<br />

épült fel. Az épületegyüttesfelavatását<br />

– 120 éve – 1889.<br />

szeptember 15-én tartották jeles személyiségek<br />

jelenlétében, akik között<br />

Zipernovszky Károly, lapunk alapítója<br />

is ott volt.<br />

Az Elnöki Tanács 1969-ben rendelkezett<br />

a Bánki Donát Gépipari Műszaki<br />

Főiskola létesítéséről.<br />

Az azóta eltelt 40 év alatt sok ezer<br />

jól képzett szakember hagyta el a Népszínház<br />

utcai épületet, ahol jelenleg a<br />

hagyományos gépész képzés mellett<br />

biztonságtechnikai és mechatronikai<br />

mérnökök képzése is folyik alap (BSc)<br />

és mester (MSc) szinten.<br />

A rendezvényen sor került egy előadássorozatra<br />

is. Elsőként dr. Gáti József<br />

ismertette meg a hallgatóságot<br />

a Bánki Kar patinás épületével és az<br />

intézmény történetével. Ezt követően<br />

dr. Palást Kovács Béla szólt a főiskola<br />

40 éves történetéről. Az előadássorozatot<br />

dr. Horváth Sándor zárta a főiskola<br />

jelenét és jövőjét érintő témával.<br />

A tanácsülést az aula ünnepélyes<br />

átadása követte, majd az érdeklődők az iskola történetét<br />

bemutató kiállítást és a Galamb József emlékszobában elhelyezett<br />

1922-es gyártású Ford T-modellt tekintették meg.<br />

Energiagazdálkodási szakképzés<br />

Energiagazdálkodási szakközgazdász és<br />

Energiagazdálkodási specialista másoddiplomás<br />

szakképzés indul a Budapesti Corvinus<br />

Egyetem Közgazdasági Továbbképző<br />

Intézetében – tájékoztatott Gáspár Péter<br />

Pál igazgató és dr. Kaderják Péter, szeptember<br />

17-én Sajtótájékoztató keretében.<br />

Dr. Kaderják Péter a BCE Regionális<br />

Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője,<br />

a Szakbizottság elnöke ismertette a<br />

képzés célját, feltételeit.<br />

A villamosenergia-, a földgáz- és az<br />

olajiparban dolgozó, vagy aziránt érdeklődő,<br />

államilag elismert felsőfokú végzettséggel rendelkező<br />

szakemberek számára indul ez a lehetőség, amely – Keleteurópában<br />

elsőként – másoddiplomát nyújtó szakirányú<br />

képzé. Egyebek közt az ágazat mikroökonómiájával, piacszerkezetével,<br />

az állami szabályozás rendszerével, a vonatkozó<br />

hazai és EU-s adó- és versenyjoggal, a keresleti oldal<br />

menedzsmentjével ismerkednek meg a hallgatók…<br />

Bővebb információt olvashatnak a MEE honlapján: www.mee.hu<br />

Tóth Éva<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 3 3<br />

Kulturális Örökség Napja a BMF-en<br />

A Kulturális Örökség Napja rendezvénysorozat kapcsán a<br />

Budapesti Műszaki Főiskola megnyitotta kapuit a nagyközönség<br />

előtt, s 2009. szeptember 19-én, szombaton 9 órától<br />

várta a látogatókat az intézmény Bécsi út 96/b. szám alatti<br />

főépületében.<br />

10 órától Bérces László, a Budapest Építészeti Nívódíjas<br />

épület tervezője vezette körbe az idelátogatókat ismertetve,<br />

hogy milyen elvek és szempontok<br />

vezérelték az épület<br />

tervezése során.<br />

A séta talán egyik legérdekesebb<br />

része a régészeti<br />

feltárás emlékeit őrző járható<br />

üveglappal fedett bemutató<br />

tér megtekintése volt,<br />

melynek során a római kori<br />

temető jellegzetes temetési<br />

módjaiba kapott betekintést<br />

a látogató. A temetkezési<br />

formáiból ítélve a régészek véleménye szerint a temetőt<br />

több évszázadon keresztül - a II. századtól az V. század elejéig<br />

- használták. A feltárt területen hamvasztásos sírgödrök és<br />

csontvázas sírok kerültek elő. Az emberi maradványok mellett<br />

előfordultak üveg- és kerámiamellékletek, agyagmécsesek,<br />

érmék, különféle ékszerek, csont és bronz karperecek,<br />

valamint hajtűk. A feltárás során egy ritkaságszámba menő<br />

leletegyüttes, egy római kocsisír is előkerült.<br />

Az látogatók a „130 év az iparoktatásban, 40 év a felsőoktatásban”<br />

című kiállítás tablóit is megtekinthették, amely az<br />

idén jubileumát ünneplő főiskola történetét tárja a szemlélő<br />

elé, az Állami Ipariskola alapításától napjainkig.<br />

Ez a tárlat 2009. november 30-ig, naponta 9.00-től 17.00 óráig<br />

látogatható.<br />

Forrás: Sajtóközlemények<br />

Szöveg és fotó: Tóth Éva<br />

Megújult termékválasztékkal állunk<br />

az Önök rendelkezésére<br />

Villamosipari és elektronikai epoxi és PUR<br />

öntő-, tokozó-lamináló-és, impregnáló<br />

gyanták, ragasztók,<br />

impregnáló- és bevonólakkok.<br />

Alakos szigetelő formatestek<br />

készítése.<br />

Budapest VI., Eötvös u. 34. II/13.<br />

Tel/fax: (1)311-5613,(1) 311-5623<br />

mail@koraxbp.hu<br />

www.koraxbp.hu


Szemle<br />

szemle<br />

szemle<br />

SZEMLE<br />

Világelső villamos mérőkocsi<br />

A TU Dresden a Bombardier<br />

Transportationnal, a National<br />

Instrument Germanyval a Hating<br />

Electric IMA-val és a Vasútvillamosítási<br />

Intézettel közösen<br />

üzembe helyeztek egy kizárólag<br />

mérési célokra szolgáló<br />

villamos kocsit. A kutatás-fejlesztést<br />

szolgáló mérőkocsit a<br />

Bombardier NGT D8DD típusú<br />

villamosból alakították ki, kizárólag<br />

mérési célokra átalakítva. A legfontosabb mérési feladatok:<br />

mechanikai vizsgálatok a futóműben többek között gyorsulások,<br />

vibrációk, rugózati utak megfigyelése, tágulások pontos<br />

felmérése a kocsiszerkezetben és hőmérséklet-vizsgálatok<br />

a kocsiszerkezet számos pontján. Teljesítménymérésekkel a<br />

szokásos üzemmódban következtetéseket lehet levonni a tápvezetéken<br />

áthaladó teljesítményről, és az ebből adódó ismeretekből<br />

kidolgozható egy energiatakarékosabb megoldás.<br />

A svájci Kistner cég szenzoraival mérik a vibrációk hatását a<br />

kerékpárokon és forgóvázakon. A méréssorozat végcélja, hogy<br />

a sínjárművek továbbfejlesztéséhez elméleti és praktikus ismereteket<br />

gyűjtsenek össze. Ábránkon a mérővillamos látható.<br />

Bulletin 2009 / 4<br />

Szepessy Sándor<br />

Elkészült az MVM Zrt. - MAVIR Zrt. közös kiadásában<br />

A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER<br />

STATISZTIKAI ADATAI 2008<br />

című kiadvány<br />

Bár még nyomtatott formában nem áll<br />

rendelkezésre (2009. 09. 08.) a kiadvány,<br />

elektronikus formában az MVM Zrt. honlapján<br />

(www.mvm.hu) a „Szakmai anyagok”<br />

rovatban megtekinthető. Hamarosan<br />

azonban a szokásos reprezentatív, színes<br />

nyomtatvány formájában is megjelenik.<br />

A kötet immár hatodik alkalommal mutatja<br />

be villamosenergia-rendszerünk, a<br />

(VER) fejlődését tükröző műszaki, gazdasági<br />

adatokat, mind a tárgyévben, mind annak<br />

1949. évi megalakulását követően. A korszerű<br />

áramszolgáltatás – ma még - mindenütt<br />

a világon villamosenergia-rendszereken keresztül<br />

történik. A magyar VER 2008-ban az<br />

országos igény 99,8%-át elégítette ki.<br />

A kiadvány felelős szerkesztője, Kerényi<br />

A. Ödön a „<strong>Magyar</strong> Villamosenergia-ipar Története 1888-2005”<br />

című könyv szerzője. E statisztika könyve folytatásának tekinthető.<br />

A kiadványt követi majd a <strong>Magyar</strong> Energia Hivatal által<br />

közreadandó „Villamos Energia Statisztikai Évkönyv 2008”.<br />

A kötet bevezetője taglalja a szerkesztés elveit, az adatgyűjtés<br />

módját, amely egyre bonyolultabb, a 2008-ban az<br />

Európai Unióban egységesen bevezetett teljes körű árampiacnyitás<br />

előírásai miatt.<br />

Ha az olvasó áttekinti a tartalomjegyzéket, meggyőződhet<br />

a kiadvány hihetetlen sokoldalúságáról arról, hogy a statisz-<br />

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 1 0 3 4<br />

tika felöleli az áramszolgáltatás hazai és nemzetközi adatait,<br />

és 52 oldalon tömör képet ad a távlati tervezéshez szükséges<br />

irányzatokról is, mind szakemberek, mind a tájékozásra vágyó<br />

átlagos érdeklődők számára.<br />

Külön érdeme a statisztikának a magyar adatok összevetése<br />

az Európai Unió és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA)<br />

adataival. Az összevetés módot ad az EU €-, az IEA pedig $alapú<br />

gazdasági összehasonlításra is.<br />

Figyelmet érdemel e kiadványban a VER sematikus folyamatábrája,<br />

a gyűjtősín mérleg és annak magyarázata.<br />

Igen értékesek a távlati tervezés számára a GDP trendszámok<br />

összevetése a primer energia és a villamosenergia-igény hosszú<br />

távú változásaival.<br />

Elgondolkodtatóak a megújuló energiákból származó villamosenergia-termelés<br />

állami támogatásának jelentős költségei,<br />

a szélerőművek növekedő termelésének és a hővel<br />

kapcsolt villamosenergia-termelés kötelező átvétele. Mindezek<br />

gondot okoznak a VER rugalmas szabályozhatóságában.<br />

Ennek kapcsán vetődik fel újra és újra egy szivattyús energiatározó<br />

létesítésének a kérdése, szükségessége.<br />

A kiadvány közvetve figyelmeztet arra a fontos tényre,<br />

hogy <strong>Magyar</strong>ország energiapolitikáját az EU keretén belül is<br />

a világhelyzet befolyásolja, de kialakításánál a saját érdeket is<br />

figyelembe kell venni.<br />

Köszönet mindazoknak, akik közreműködtek ezen értékes<br />

anyag közkinccsé tételében!<br />

Dr. Bencze János<br />

Hír az ENERGETICA folyóiratból<br />

Egy romániai látogatás krónikája<br />

Folyóiratunk múlt év decemberi számának /2008/12/ „Nagyszebenben<br />

jártunk “című cikkében beszámoltunk arról, hogy<br />

a <strong>Technikatörténet</strong>i Bizottság tagjai látogatást tettek a<br />

Nagyszeben melletti vízerőműveknél, amelyek a Cód /románul<br />

Sadu/ folyó völgyében találhatók.<br />

Erről a látogatásról – bár kis késéssel – a tekintélyes román<br />

“ENERGETICA” című folyóirat is tájékoztat, küldöttségünk<br />

nagyváradi tagja, Makai Zoltán beszámolója alapján.<br />

A cikkben a látogatás célja és a küldöttség összetétele mellett<br />

részletesen megismerheti az olvasó az erőműrendszer<br />

– Sadu I és Sadu II – építésének történetét és a berendezések<br />

műszaki adatait. Külön kiemeli Carl Wolff szebeni üzletember,<br />

Oscar von Miller híres német tervezőmérnök, Dachler Zsigmond<br />

üzemviteli mérnök és a Ganz cég szerepét az erőművek<br />

telepítésében.<br />

Bemutatásra kerül a Sadu I vízerőműnél látható “Sigmund<br />

Dachler” elektroenergetikai műszaki múzeum és a két erőmű<br />

jelenlegi állapota. A cikk hangsúlyozza jelenlegi tulajdonos a<br />

„HIDROELECTRICA RT.” vezetőinek és alkalmozottainak példamutató<br />

hozzáállását az elektroenergetikai műemlékek megőrzése<br />

terén. Végezetül az írás hangsúlyozta azt, hogy a küldöttség<br />

élményekkel és terjedelmes korabeli műszaki ismeretekkel<br />

gazdagodva búcsúzott a házigazdáktól. A múzeum megtekintése<br />

igazi időutazás volt abba a korszakba, amikor még a szakma<br />

szeretete és ismerete dominált az elektroenergetikában.<br />

A beszámoló ilyen méretű terjedelmes közlése bizonyítja,<br />

hogy román kollégáink mennyire fogékonyak a műszaki<br />

alkotások megőrzése terén. Annál is inkább, mert Nagyszebenben<br />

német, magyar és román szakemberek, illetve üzletemberek<br />

fogtak össze több mint száz évvel ezelőtt.<br />

Magunk részéről úgy gondoljuk, hogy tovább kell gyűjteni<br />

és ápolni hasonló „matuzsálem” korú létesítmények történetét,<br />

mert fontos részei nemzeti örökségünknek.<br />

Összeállította: Dr. Jeszenszky Sándor és Sitkei Gyula.


óma, milánó, Frankfurt és bilbao után szeptember 22-én budapest<br />

adott otthont az adatközpontok fejlesztéséhez kötődő új<br />

technológiai programokat bemutató datacenter link nevet viselő<br />

igényes konferenciának. horváth balázs, a nemzetközi konferencia-sorozat<br />

fő szervezőjeként fellépő Socomec UPS magyarországi<br />

képviselőjeként ismert corecomm Si Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak<br />

elmondta, hogy a rendezvényen előadást tartó vállalatok<br />

— a konferencia egyenrangú támogatói — által megszervezett<br />

datacenter link beható információkat adott az adatközpontokban<br />

az it-berendezések működését még biztonságosabbá tevő új<br />

technológiai fejlesztésekről a nívós hallgatóság előtt.<br />

Forradalmian új technológia<br />

a corecomm Si Kft. képviseletében agócs jános bemutatta a Socomec<br />

új UPS (Uninterrupted Power Supply — szünetmentes áramforrás)<br />

fejlesztését, ami a tÜV Süd által tanúsítva a világon egyedül<br />

—terheléstől függetlenül — 96 százalékos hatásfokot képes produkálni.<br />

az adatközpontok esetében hosszú távon az energiaracionalizálás<br />

sokkal fontosabb a beruházás értékénél, mert az energiafelhasználás<br />

70 százaléka olyan hővé alakul, amit hűteni kell. ezért a<br />

hatásfok sorsdöntő, de a Socomec UPS-e nemcsak egy feszültségstabilizáló<br />

berendezés, hanem a mai korszerű UPS-ek méretének és<br />

tömegének is csak a felét teszi ki. az előadó a Socomec FlYWheel<br />

nevű innovációjáról — az új generációs kinetikus energiatárolóról<br />

— elmondta: a savas akkumulátor kiváltására szolgáló, mindössze<br />

190 kW egység teljesítményű lendkerekes forgótáras energiatároló<br />

az állandó vákuumban mágneses „légpárnán” forgó tömeg mozgási<br />

energiáját tárolja, illetve alakítja át villamos energiává.<br />

intelligenS energiaeloSztáS az adatKözPontoKban<br />

haray norbert, az abb Kft. értékesítési vezetője értekezésében kifejtette,<br />

hogy a svájci székhelyű világcégnek az energia-ellátásra vonatkozó<br />

fejlesztései az adatközpontokban a 99, 9 százalékos rendelkezésre<br />

állás elérésére vonatkoznak. a rendelkezésre állás biztosítása azért<br />

szükséges, mert a szerverek hűtése nélkül tönkremennek az értékes<br />

berendezések. az abb-nek közép- és kisfeszültségen olyan eszközei<br />

vannak, amelyekkel pontos áram-, feszültség- és hőmérséklet-mérés<br />

valósítható meg. az autóiparból átemelt technológia egy folyamatirányítási<br />

rendszerhez ad jelzéseket, amelyek alapján mérhetővé válik,<br />

hogy például melyik fázisban emelkedik meg az áramfogyasztás.<br />

az említettekre példa a fiókos technológia, amelynél a szekrények<br />

érintés ellen védettek, és leágazásonként is óvják a kezelőt.<br />

új tíPUSú hűtőrendSzereK<br />

a lapra szerelt többmagos szerverek, az úgynevezett blade szerverek<br />

hűtésére szolgáló új megoldásokról számolt be nyiredy lászló, a rendezvénynek<br />

helyt adó Uniflair magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.<br />

az ügyvezető elmondta, hogy a hagyományos értelemben vett<br />

álpadlós, kifúvórácsos hűtés nem megfelelő a blade szervereknek.<br />

az Uniflair által kidolgozott — és a tÜV által minősített — rendszer<br />

az álpadlós hűtéshez illeszkedik, ami eltér a konkurencia megoldásaitól,<br />

mert nem a rack-re aggat különböző dolgokat, hanem egyszerű,<br />

DataCenter link konferencia Budapesten<br />

Új technológiák<br />

az adatközpont-fejlesztésben<br />

www.datacenter-link.com<br />

álpadló alatti nyomásszabályozásra épül. egy ventillátoros kifúvóegységet<br />

alkalmaztak, és mindenre kiterjedő számítógépes hőmérséklet-monitorozást<br />

vezettek be. Különleges ec-ventillátorokat és klímaszekrényeket,<br />

illetve kifúvóegységeket alkalmaztak, amelyek a terem<br />

megbontása nélkül képesek a blade szerverek kiszolgálására.<br />

intelligenS energia-FelÜgYelet éS –haSznoSítáS<br />

Verner andrás, a henex Systems zrt. igazgatója kifejtette, hogy<br />

azért támogatta a rendezvényt mert fel kívánta hívni a figyelmet az<br />

it rendszerek működésekor keletkező technológiai, un. „hulladékhő”<br />

hasznosításában rejlő energiamegtakarítási lehetőségekre, a<br />

lehetséges felhasználási területekre ill. megoldásokra.<br />

az adatközpontokban a szerverek energia-felvételének mintegy 70<br />

százaléka hővé alakul. az állandó, magas energiafelhasználással járó<br />

hűtésigény kielégítése, tekintetbe véve az energiaárak az utóbbi évtizedben<br />

bekövetkezett 350%-os növekedését, rendkívül költséges.<br />

a hulladékhő hatékony összegyűjtése és hűtési energia előállítására<br />

való felhasználása a költségek nagyarányú csökkenését, jobb<br />

hatásfokot, gazdaságosabb üzemvitelt és csökkentett co 2-kibocsátást<br />

eredményez.<br />

a henex előadásból kiderült, hogy az egységnyi bevitt hőenergia és<br />

az abból hasznosítható energia aránya meleg víz előállításra 70—<br />

80 százalékos, elektromos energia termelésre 15—20 százalékos,<br />

hűtésre pedig 50—75 százalékos.<br />

FiziKai biztonSág az adatKözPontoKban<br />

massimo nais, az 1968-ban olaszországban különleges biztonsági<br />

szintet igénylő alkalmazásokra létrehozott alluser industrie külkereskedelmi<br />

menedzsere a cég által kifejlesztett dupla zsilipes beléptető<br />

rendszernek az adatközpontokban való alkalmazási lehetőségeiről<br />

tájékoztatott hozzászólásában. elmondta, hogy a cég biztonsági<br />

kapuja kiállta a szigorú ellenőrzések próbáját. elég itt utalni arra,<br />

hogy az európai uniós normák azt az időt szabják meg, ami alatt a<br />

biztonsági kapunak ellen kell állni a betörési kísérletnek. ez jelenleg<br />

30 perces támadás esetén 10 perces állandó támadást jelent. eszerint<br />

10 percig akár több erős embernek a baltával, csákánnyal, vagy más<br />

eszközökkel indított támadásának is ellen kell állnia az objektumnak.<br />

az alluser kapuja sikerrel vette a próbát.<br />

Békés Sándor<br />

(X)<br />

A rendezvényen kiállított, a technológiák bemutatására összeállított adatközpont


www.mee.hu<br />

<strong>Magyar</strong><br />

<strong>Elektrotechnikai</strong><br />

<strong>Egyesület</strong><br />

Újdonságok a Villámvédelem területén<br />

XVIII. Villámvédelmi<br />

Konferencia és Kiállítás<br />

2009. november 10-én kedden,<br />

9.00 órakor<br />

Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi<br />

Egyetem „A” épület, Budapest, Egry József u. 20-22.<br />

További részletek jelen számunk mellékletében<br />

(jelentkezési lap)<br />

Ügyintéző: Szelenszky Anna (tel.: 353-0117,<br />

e-mail: szelenszky@mee.hu)<br />

Villámvédelmi tanfolyamok:<br />

Műszaki ellenőrök és villámvédelmi<br />

felülvizsgálók részére.<br />

Ügyintéző: Helter Ferencné (tel.: 353-0117,<br />

e-mail: helter@mee.hu)<br />

Villamos tervezők részére.<br />

Ügyintéző: MSZT (tel.: 456-6925,<br />

e-mail: oktatas@mszt.hu)<br />

A <strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong><br />

kiadásában megjelent a<br />

„Villámvédelem<br />

2009. Tervezőknek,<br />

Műszaki ellenőröknek,<br />

Felülvizsgálóknak”<br />

című kiadvány.<br />

A kiadvány azok számára válik igazán értékessé,<br />

akik résztvevői lesznek a fentiekben felsorolt<br />

valamelyik szakirányú továbbképzésnek,<br />

valamint kezükben tartják az MSZ EN 62305<br />

szabvány lapjait is.<br />

Ügyintéző: Helter Ferencné (tel.: 353-0117,<br />

e-mail: helter@mee.hu)<br />

<strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong>, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.<br />

Tel.: 353-1108, 312-0662 • www.mee.hu

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!