elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület

A mAgyAr elektrotechnikAi egyesület hivAtAlos lApjA AlApítvA: 1908 

Nekik fütyül a szél... 

Az Alstom bővíti Európa 

legnagyobb szélfarmját. 

103. évfolyAm 

2010/11 

Kiemelt témáink: 

Megújuló energiák 

egy különösen hasznos 

megújuló energiahordozó: 

A biogáz 

A napenergia és más 

megújuló energiák 

lehetséges szerepe hazánk 

villamosenergia-ellátásában 

miért ragaszkodunk 

annyira gázhoz? 

A transzformátor 

feltalálásának 

125. évfordulóján, 

egy régi tanulmány 

az egyesült Államokból 

A mee 57-ik 

vándorgyűléséről 

(2. rész) 

110 éves a mee - ünnepi 

konferencia a magyar 

tudományos 

Akadémián 

Atomenergia reneszánsz 

az egész világon 

www.mee.hu

EnErgiahatékonyság és 

innováció 

Energiapersely 

Energia Pont 

Elektromos Mobilitás 

Program

Felelős kiadó: Kovács András 

Főszerkesztő: Tóth Péterné 

Szerkesztőbizottság elnöke: 

Dr. Szentirmai László 

Tagok: 

Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, 

Byff Miklós, Dr. Gyurkó István, 

Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, 

Dr. Jeszenszky Sándor, 

Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, 

Dr. Madarász György, 

Id. Nagy Géza, Orlay Imre, 

Schachinger Tamás, 

Dr.Tersztyánszky Tibor, 

Tringer Ágoston 

Dr. Vajk István (MATE képviselő) 

Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna 

Témafelelősök: 

Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó 

Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János 

Villamos fogyasztóberendezések: 

Dési Albert 

Automatizálás és számítástechnika: 

Farkas András 

Villamos energia: Horváth Zoltán 

Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula 

Világítástechnika: 

Némethné Dr. Vidovszky Ágnes 

Szabványosítás: Somorjai Lajos 

Szakmai jog: Arató Csaba 

Oktatás: Dr. Szandtner Károly 

Lapszemle: Szepessy Sándor 

Tudósítók: Arany László, 

Horváth Zoltán, Kovács Gábor, 

Köles Zoltán, Lieli György, 

Tringer Ágoston, Úr Zsolt 

Korrektor: Tóth-Berta Anikó 

Grafika: Kőszegi Zsolt 

Nyomda: 

Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged 

Szerkesztőség és kiadó: 

1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. 

Telephely: 

1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. 

Telefon: 788-0520 

Telefax: 353-4069 

E-mail: elektrotechnika@mee.hu 

Honlap: www.mee.hu 

Kiadja és terjeszti: 

Magyar Elektrotechnikai Egyesület 

Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 

Előfizethető: 

A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél 

Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA 

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem 

küldünk vissza. 

A szerkesztőség a hirdetések, és a 

PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem 

vállal. 

Index: 25 205 

HUISSN: 0367-0708 

Hirdetőink / Advertisers 

· alSTom Hungária zrt. 

· CoREComm SI Kft. 

· ElmŰ-émáSz 

· Ga magyarország Kft. 

· HoFEKa Kft. 

· HUNGEXPo 

TaRTalomjEGyzéK 2010/11 

Dr. Kroó Norbert: Beköszöntő .................................... 4 

ENERGETIKA 

Dr. Kovács Kornél: Egy különösen hasznos 

megújuló energiahordozó: A biogáz ........................ 5 

Herbert Ferenc: A napenergia és más megújuló 

energiák lehetséges szerepe hazánk 

villamosenergia-ellátásában ........................................ 9 

Dr. Léderer András: Miért ragaszkodunk 

annyira gázhoz? Tudományos tanmese ................... 12 

ÉPÜLETVILLAMOSSÁG 

Dési Albert – Pettermann György: 

UPS - szünetmentes áramforrás .................................. 14 

BIZTONSÁGTECHNIKA 

Jakabfalvy Gyula: Barát vagy ellenség? ................. 16 

Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: 

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése ..................... 17 

HÍREK 

Dési Albert: Áldott átok, azaz a multimédia 

pillanatnyi győzelme ....................................................... 19 

Dr. Bencze János: 

Energetikai hírek a világból .......................................... 20 

Dr. Bencze János: 40 évvel ezelőtt hazai 

kezdeményezéssel indult .............................................. 21 

Tóth Éva: KNX a “zöld” technológia ............................ 21 

Mayer György: 

Reneszánszát éli az atomenergia ................................ 22 

Tudományos konferencia és szoboravatás, 

Bláthy Ottó Titusz tiszteletére ...................................... 22 

Dr. Kovács Károly: Dehn + , Söhne -100 éve 

alapították, 20 éve Magyarországon! ........................ 23 

Tóth Éva: Fénylő műemlékek ....................................... 23 

TECHNIKATöRTÉNET 

Dr. Jeszenszky Sándor – Dr. Kiss László Iván – 

Sitkei Gyula: A transzformátor feltalálásának 

125. évfordulóján, egy régi tanulmány 

az Egyesült Államokból… ............................................. 24 

Dr. Antal Ildikó: Jedlik Ányos eredeti 

„villámfeszítője” az Elektrotechnikai Múzeumban 27 

EGYESÜLETI ÉLET 

A MEE 57-ik Vándorgyűléséről 

(2. rész) ................................................................................. 28 

Mayer György: 110 éves a MEE - Ünnepi 

Konferencia a Magyar Tudományos 

Akadémián ........................................................................... 32 

Takács Antal: Visontától Hollókőig – Látogatás 

a Mátrai Erőműben .......................................................... 33 

Arany László: A névadó, akit „rabul ejtett 

az elektrotechnika” ............................................................ 35 

Lieli György: 

Szakmai látogatással egybekötött évzáróülés ....... 35 

NEKROLÓG ......................................................................... 36 

SZEMLE 

Szepessy Sándor: Atomenergia reneszánsz 

az egész világon ................................................................ 37 

OLVASÓI LEVÉL .................................................................. 38 

CoNTENTS 11/2010 

Dr. Norbert Kroó: Greetings 

ENERGETICS 

Dr. Kornél Kovács: Bio-gas is a particularly 

useful renewable energy carrier for Hungary 

Ferenc Herbert: Possible role of solar energy 

and other renewing energy sources in the 

electical energy supply of Hungary 

Dr. András Léderer: Why do we insist so much 

on gas? A scientific fable 

BUILDING ELECTRICITY 

Albert Dési – György Pettermann: 

UPS – The uninterruptable power supply 

SAFETY OF ELECTRICITY 

Gyula Jakabfalvy: Is it a friend or an enemy? 

Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of 

the Committee for Electric Shock Protection 

NEWS 

Albert Dési: A blessed curse or the momentary 

victory of multimedia 

Dr. János Bencze: 

News from the world of Energetics 

Dr. János Bencze: It was started 40 years ago on 

a national initiate 

Éva Tóth: KNX, the „green” technology 

György Mayer: Renaissancel of the nuclear 

energy 

Scientific conference and statue inauguration, 

for the honour to Ottó Bláthy 

Dr. Károly Kovács: Dehn + Söhne - Founded 100 

years ago, being for 20 years in Hungary 

Éva Tóth: Glittering monuments 

HISTORY of TECHNOLOGY 

Dr. Sándor Jeszenszky – Dr. László Iván Kiss – 

Gyula Sitkei: On the 125th anniversary of the 

invention of the transformer (An old study from 

the United States) 

Dr. Ildikó Antal: The original “stretching 

instrument for lightnings” of Ányos Jedlik, in the 

Electrotechnical Engineering Museum 

SOCIETY ACTIVITIES 

Summary of the 57th General Meeting of MEE 

(Part 2.) 

György Mayer: The Association MEE is 100 years 

old – Festive Conference at Hungarian Scientific 

Academy 

Antal Takács: From Visonta to Hollókő – Visiting 

the Mátra Power Plant 

László Arany: Who gave the name, “was taken 

captive by the electrotechnical engineering” 

György Lieli: Annual final committee meeting 

combined with a trade visit 

OBITUARY 

REVIEW 

Sándor Szepessy: Renaissance of the nuclear 

energy all over the world 

LETTER FROM OUR READER

Tisztelt Ünneplő Egyesület! 

Az energiafogyasztás óriási mértékben növekszik. Elég 

csak megemlíteni Kínát, amely évről-évre növeli termelését 

és ezzel együtt természetesen, növekszik energiafogyasztása 

is. A világ társadalmi fejlődése az emberi kultúrát egyre 

energia-függőbbé teszi, tehát minél fejlettebb a társadalom, 

annál törékenyebb, ami az energiaszükségletét és energiaellátását 

illeti. Éppen ezért jelentős az Önök Egyesületének 

komoly és felelősségteljes munkája. Örömmel vállaltam el 

a nagymúltú, 110 éves jubileumát ünneplő Magyar Elektrotechnikai 

Egyesület ünnepi ülésének megnyitását és levezető 

elnöki feladatát. 

Mindenki tudja ma már, hogy a fosszilis energiahordozók 

környezetrombolók és fogyóban vannak. Az elszomorító 

ténnyel szemben azonban vannak lehetőségeink. Tudjuk, 

hogy a Földre érkező napenergia tízezerszerese annak, mint 

az emberiség jelenlegi teljes energiafogyasztása. Így a hosszú 

távú megoldást, természetszerűen, erre kellene alapoznunk. 

A hagyományos energiák felhasználásának kiváltásához 

sokféle megoldást kell találnunk és megvalósítanunk. Ez a 

folyamat részben már megkezdődött, csak még nem elég 

fejlett, még túl drága a tömeges átálláshoz. Magam úgy vélem, 

a szél- és vízenergia egyfajta indirekt megoldást, a Nap 

sugárzása pedig direkt megoldását jelentheti az energiafelhasználás 

megújulási folyamatában. A napkollektorok alkalmasak 

lehetnek – amint erre már szép gyakorlati példákat 

is látunk – a melegvíz előállítására, de fotó-elektromos úton 

az áramtermelésre is. Igaz, jelenleg ezek az új megoldások 

még drágán és kis teljesítménnyel működnek. Azonban a 

módszerek fejlesztésével eljuthatunk oda, talán nem is olyan 

beláthatatlanul hosszú idő alatt, hogy sivatagokban úgy lepik 

majd el az áramtermelő naperőművek a napsütéses tájakat, 

mint jelenleg az olajfúrótornyok erdeje az olajban gazdag 

területeket. Ezek a naperőművek azután majd egyre kisebbek 

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói: 

lesznek, miközben a fejlesztések kapcsán, az általuk termelt 

energia hatékonyabban, folyamatosabban és főleg, olcsóbban 

nyerhető majd ki belőlük. 

Persze a napsugárzás felhasználásán kívül, meg kell ragadni 

minden egyéb kínálkozó megoldást az energiatermelésre. 

Ilyen lehet a biogáz, a földhő felhasználásának különböző 

variációi (hőpumpa, termálvíz stb.) is. Folyamatosan fejleszteni 

kell ezeket a technológiákat is, hogy olcsóbbak és hatékonyabbak 

legyenek. 

Jelenleg egyetlen típusú erőmű működése az, ami nem 

környezetszennyező, és ez az atomerőmű. Hosszú távon 

működtethető, és olcsón, folyamatosan, valamint nagy menynyiségben, 

rugalmasan állítja elő az energiát. 

Nemzetközi összefogással, már évtizedek óta dolgoznak a 

tudósok a Nap energiatermelésének, az atomerőművekéhez 

hasonló módon működő fúziós erőművek fejlesztésén is. A 

fúziós erőmű biztonságos és környezetbarát energiatermelésre 

adna lehetőséget. A nemzetközi program célja, hogy a 

következő évtizedekben megvalósítsa a versenyképes fúziós 

energiatermelést. Az ITER tapasztalatai alapján előreláthatóan 

a 2030-as évekre megépülhet az első kísérleti energiatermelő 

fúziós erőmű. Egy kilogramm fúziós fűtőanyag ugyanazt az 

energiamennyiséget állítja elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék. 

A fúzió is eredményez radioaktív hulladékot, 

azonban nem olyan mennyiségben és rövidebb elbomlási 

idővel, mint a maghasadásos technikák. Az emberiségnek 

talán nem volt még nagyobb vállalkozása, mint ez a megoldás, 

amely ha sikeres lesz, korlátlan tiszta energiaforráshoz 

juttatná a bolygót, forradalmasítva ezzel az egész földi életet. 

Megszűnnének a ma még fenyegetőnek látszó energiagondok. 

A föld légkörének égéstermékekkel való szennyezése a 

múlt ködébe veszne, és nem lennének többé a tengerek és 

tengerpartok élővilágát súlyosan veszélyeztető tartályhajóbalesetek. 

Sajnos, erre még a siker esetén is legalább negyven évet 

várni kell. A mostani feladatok ehhez mérten kisebbek, vagyis 

most az olcsóbban megvalósítható, lehetőleg rugalmasan 

folyamatos energiaellátást szolgáltató erőművek létrehozása 

a cél. 

Minden technológiának vannak előnyei, korlátai és veszélyei. 

Ezért optimalizálni kell ezeket és meg kell tanulnunk 

együtt élni velük. 

A kihívások nagyok, a megoldások globális összefogást 

igényelnek, de a lokális döntések sem mellőzhetők. Ez utóbbi, 

vagyis a helyi döntések eredményessége érdekében, a szakértők 

hangjának meghatározó hangsúlyt kell kapniuk. A MEE 

a lehetőségére álló eszközeivel, így e szakfolyóirattal is, ehhez 

a folyamathoz kíván hozzájárulni. 

Az Egyesület alapításának 110 éves évfordulóján, további 

eredményes és sikeres munkát kívánok Önöknek! 

Kroó Norbert 

Magyar Tudományos Akadémia Alelnöke

energetika 

Energetika 

EnErgEtika 

ENERGETIKA 

Egy különösen hasznos 

megújuló energiahordozó: 

A biogáz 

A szerves hulladékok és a biomaszsza 

anaerob, tehát oxigéntől mentes 

környezetben történő kezelése 

kettős előnnyel jár. A környezetszennyező 

anyagok ártalmatla- 

Prof. Dr. Kovács L. Kornél 

nítását lehet elvégezni és közben 

megújuló energiahordozót állítunk 

elő. Az anaerob lebontás terméke 

a biogáz egy könnyen tárolható 

és szállítható gáznemű anyag, ami 

gyakorlatilag minden olyan célra 

használható, amire ma földgázt 

használunk: hőenergiát, villamos 

energiát állíthatunk belőle elő, de bioüzemanyagként vagy 

vegyipari alapanyagként is hasznosíthatjuk. A biogáz termelést 

biotechnológiai módszerekkel ellenőrizhetjük, irányíthatjuk 

és serkenthetjük. 

Biotechnological treatment of organic waste and biomass under 

anaerobic, i.e., oxygen-free conditions brings about double 

benefits by eliminating environmentally important pollutants 

and by producing renewable energy carrier at the same time. 

Biogas is the product of anaerobic decomposition of organic 

molecules, which is relatively easy to store, transfer and can 

be exploted in various ways like heat, electricity biofuel or substrate 

for the chemical industry. Biogas production can be controlled, 

directed and intensified via biotechnological means. 

Kulcsszavak: megújuló energia, fenntartható fejlődes, bioenergia, 

biogáz, biotechnologia, hulladekgazdalkodas, energetikai 

biomassza 

Keywords: renewable energy, sustainable development, bioenergy, 

biogas, biotechnology, waste management, biomass for energy 

1. Bevezetés 

A 21. században a napenergia sokféle felhasználása, többek között 

a biomassza-növények és a növényi alapú anyagok használata 

kerül előtérbe. A megújuló energiahordozók költségei az 

utóbbi években jelentősen csökkentek, de ma még nem versenyképesek 

a fosszilis energiahordozókkal. Azokban az országokban, 

ahol tudatosan készülnek a 10-20 éven belül megvalósuló, 

alapvetően megújuló energiahordozókra épülő új ipari 

forradalomra, ezt a folyamatot állami támogatással ösztönzik. 

A szerves hulladékok és biomassza anaerob, levegőtől elzárt 

közegben végzett biotechnológiai kezelése a környezet tisztaságának 

megóvásán túlmenően jelentős, megújuló energia 

forrása is lehet. A szerves anyagok aerob komposztálása és anaerob 

kezelése között a lényeges különbség abban van, hogy az 

aerob esetben a kezelés során felszabaduló energia egy részét 

hő formájában nyerhetjük vissza, míg az anaerob kezelés eredménye 

a jobb hatásfokban kinyerhető, könnyen szállítható és 

Elektrotechnika 2010/11 5 

tárolható biogáz. A biogáz szerves anyagok anaerob erjedése 

során képződő, a földgázhoz hasonló légnemű anyag [1,3,6,7]. 

Az anaerob rothadás mikroorganizmusok közreműködésével 

megy végbe. A biomassza majdnem minden formájának szerves 

része – beleértve a szennyvíziszapot, az állati melléktermékeket 

és az üzemi szennyvizet – anaerob emésztéssel metánra 

és szén-dioxidra bontható. A biogáz termelést biotechnológiai 

úton szabályozni, irányítani és fokozni lehet, ami a technológia 

gazdaságosságát jelentősen javítja [2,5]. 

2. Nemzetközi és hazai helyzet 

Minden, a jövőjét szem előtt tartó állam fontos törekvése, 

hogy energiatermelését, amennyire lehetséges más országoktól 

függetlenné tegye [4]. Az Európai Unió célkitűzése a megújuló 

energiaforrások részarányának 20%-ra emelése 2020-ig. 

A biogáz a vonatkozó EU irányelv szerint bioüzemanyagként 

is hasznosítható, amelynek felhasználásában 2020-ig el kell 

érni a 10 %-os arányt. Az EU 27 tagországában 2008-ban öszszesen 

7,54 millió tonna kőolaj egyenértékben (315,7 PJ) termeltek 

biogázt, ezen belül 2,9 millió toe (121,4 PJ) származott szilárd 

kommunális hulladéklerakókból, 1,0 millió toe (41,9 PJ) szennyvíziszapból 

és 3,64 millió toe (152,4 PJ) a mezőgazdaságból/ 

élelmiszeriparból. A biogáz szektor Európai Unión belüli dinamizmusát 

mutatja, hogy az EU tagállamok biogáz termelése 

2008-ról 2009-re 27%-kal nőtt. 

A biogáz termelés mennyiségi szintje és forrás szerinti öszszetétele 

az egyes tagországokban nagyon széles határok 

között változik, a depóniagáz hasznosításában az Egyesült 

Királyság, a szennyvíziszapból történő biogáz termelésben 

Svédország emelkedik ki, míg Németország mindhárom forrás 

tekintetében a vezető helyek egyikén van (az EU biogáz 

termelésének 48,7%-át Németország adja) [4]. 

2008-ban az EU-ban az ezer lakosra eső átlagos biogáz termelés 

15,16 toe (634,7 GJ) volt. Konzervatív számítások szerint 

a 27 EU tagországban 2020-ban összesen 35,2 millió toe (1.474 

PJ) biogázt lehetne előállítani. Ezen termelési szint elérése 2008hoz 

viszonyítva 4,67-szeres növekedést jelentene. Ezen belül 

147%-al emelkedne a depónia- és szennyvíziszap alapú biogáz 

előállítás és 811%-al a mezőgazdasági biogáz termelés. 

A potenciálra vonatkozó előrejelzések egyetértenek abban, 

hogy a biogáz termelés nagyságrendi növeléséhez a különböző 

hulladékok feldolgozásán túlmenően szükség van bizonyos 

mértékben az energianövényekre is. 

Az európai biogáz termelés prognosztizált felfutásával változni 

fog a felhasználás szerkezete is: előtérbe kerül a hasznosítás 

biometán motorhajtóanyagként, mégpedig a komprimált 

földgázzal (CNG) hajtott járműpark és a CNG elosztó hálózat 

bővülésével párhuzamosan. Ehhez várhatóan hozzájárul az 

is, hogy az EU 10%-os megújuló motorhajtóanyag részarány 

elérésénél a hulladékokból termelt biometán kétszeres szorzóval 

vehető figyelembe. Előreláthatólag növekszik a biogáz 

hasznosítás közvetlen hőenergia forrásként is feltételezve, 

hogy az ártámogatás nem korlátozódik a megújuló alapú villamos 

energiatermelésre, hanem kiterjed a hőenergiára is [4,6]. 

A tisztított biogázból (biometán) villamos energia és hő 

éppúgy előállítható, mint motorhajtóanyag vagy vegyipari 

nyersanyag, hiszen ez . A jelenleg is nyitott pályázati lehetőség 

és a már megítélt pályázatok figyelembe vételével az 

elkövetkező 2 évben kb. 30 biogáz üzem megépülése várható 

hazánkban. Átlagos 1 MW-os nagyságot feltéve ez 30 MW 

beépített villamos kapacitást jelent, amely ezeket az adatokat 

feltételezve kb. 85-100 millió új megtermelt biogáz m 3 -t jelenthet. 

A már működő biogáz üzemekben nyert energia az 

un. “zöld áram” támogatási rendszernek köszönhetően kizáró-

lag villamos energiatermelésre fordítódik, a jövőben a tisztított 

gáz megjelenhet a földgáz piacon (Ebben az esetben 51- 

53 %-os metántartalmat feltételezünk.), amely 3 éven belül 

30-40 millió m 3 földgáz egyenértékű biogáz földgázrendszerbe 

kerülését jelentheti. A pályázati, finanszírozási módszerek 

változtatásával és új szabályozók kialakításával még ennek is 

a többszörösére ugorhat a biogáz termelés, melynek volumene 

2020-ra a lakossági földgáz ellátás 30-40%-a lehet. 

Hangsúlyozni kell, hogy az energia mellett műtrágya kiváltására 

alkalmas nagymennyiségű tápanyag-visszapótló anyagot 

(erjedési maradékot) kapunk. A biogáz üzemek átlagosan 

1.100 t/év műtrágya kiváltására képesek, a biogáz képződés 

eredményeként keletkező erjedési maradéknak köszönhetően 

[1,3,7]. A műtrágya termelés óriási energiaigénnyel járó 

iparág, amit ma fosszilis, import forrásokból elégítünk ki. Ennek 

részleges kiváltása tovább csökkentheti Magyarország import 

energia függőségét. Magyarországon a biogáz energiahordozó 

iránt érdeklődők számára információkat nyújt, és a technológia 

elterjesztésével kapcsolatos érdekérvényesítő tevékenységet 

koordinálja a Magyar Biogáz Egyesület (www.biogas.hu). 

3. A biogáz előnyös tulajdonságai 

3.1. A biogáz a legrugalmasabban hasznosítható 

megújuló energia 

A biogáz a gázipari technológiákból ismert módszerekkel 

tárolható. Nem kizárólag villamos energia vagy hőenergia 

nyerhető belőle, hanem tisztítás után bevezethető a földgázhálózatba, 

illetve hajtóanyagként hasznosítható. 

3.2. Decentralizált gazdaságfejlesztés, 

munkahelyteremtés 

A megújuló energiaforrások, a mezőgazdasági biogáz üzemek 

gazdaságélénkítő hatást gyakorolnak különösen a vidék 

területein, ahol célszerűbb az energiaellátás kisközösségi 

szintű biztosítása, szemben a centralizált energiaközpontokkal. 

Egy adott biogáz üzem a létesítési szakaszban jelentős 

regionális építőipari kapacitást köt le, illetve az üzembe 

helyezést követően közvetlenül 5-15 munkahelyet teremt, 

valamint közvetetten a mezőgazdasági ágazatban komoly 

munkahely teremtő illetve megtartó szerepe van. 

3.3. Hulladékhasznosítás 

A biogáz-üzemek technológiája alkalmas arra, hogy a települési 

és termelési hulladékok biológiailag lebomló frakciója azokban 

kerüljön feldolgozásra. A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK 

irányelv többek között azt szorgalmazza, hogy a települési szilárd 

hulladék biológiailag bontható frakciója a biogáz üzemekben kerüljön 

felhasználásra. A szennyvízkezeléskor keletkező szennyvíziszap 

szintén kiváló nyersanyag a biogáz termelés számára. 

3.4. Trágyahasznosítás 

A mezőgazdasági biogáz üzemek egyik fontos előnye, hogy 

az energiatermelés alapanyaga nemcsak elsődleges biomaszsza 

(energetikai célra termelt zöldnövény) lehet, hanem mezőgazdasági 

és feldolgozóipari hulladékok valamint állati trágya 

is felhasználható. Ezekre a biomassza forrásokra gyakorlatilag 

nincs más, értelmes kezelési, ártalmatlanítási eljárás. 

3.5. Klímavédelem 

A biogáz termelés során a szerves anyagok lebontása zárt 

rendszerben történik meg, továbbá a keletkező gázok (metán, 

széndioxid) zárt rendszerben kerülnek felhasználásra, szemben 

a trágyák közvetlen termőföldön való hasznosításával, illetve a 

komposztálással, amely technológiák során a keletkező CO 2 


a légkörbe kerül. A biogáz 1m 3 -e hozzávetőlegesen 60%-os 

metán tartalommal 0,6 liter fűtőolaj vagy ugyanennyi földgáz 

energiatartalmával egyezik meg. A biogáz előállítás ökológiai 

előnye, hogy nem kerül többlet CO 2 a légkörbe. További előny, 

hogy a mezőgazdasági melléktermékek, trágyák biogázzá alakítása 

közben a metán légkörbe jutását megakadályozzuk, hiszen 

a metán 25-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO 2 . 

3.6. Termőföld-, természetvédelem 

A mezőgazdasági területek hosszú távú fenntarthatósága is 

biztosítható a biogáz termelési rendszerben, mert a növénytermesztés 

során a termőföldből kikerülő tápanyagok az 

anaerob fermentálási maradék termőföldön való elhelyezésével 

visszapótlásra kerülnek, ráadásul a növények számára 

azonnal felvehető (ásványi) formában. Ezzel az eljárással jelentősen, 

60-70%-ban csökkenthető a műtrágya felhasználás, 

mellyel a termőföldek elsavanyodása, a talaj menti vizek 

nitrit, nitrát szennyezése megakadályozható. 

4. A biogáz biotechnológiája 

Biogáz képződés spontán is lejátszódik mocsarakban, hulladéktároló 

telepeken, tengerek, tavak, folyók iszapjában, át nem szellőztetett 

talajrétegekben, illetve az árasztásos növénytermesztésnél. 

Mesterséges beavatkozással növelhető a gáztermelés [2,3,5]. 

Az anaerob lebontás egy komplex mikrobiológiai folyamat, a 

biogáz termelésekor ezek egymásra épülnek, természetes körülmények 

között nem lehet egymástól elválasztani őket. Ezeknek 

a mikróba közösségeknek a tanulmányozását több mint 2o éve 

végezzük Szegeden a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai 

Tanszékén és az MTA Szegedi Biológiai Központjában. 

Kutatásaink célja a mikrobiológiai szempontból bonyolult kölcsönhatások 

vizsgálata: igyekszünk megérteni, hogy a rengeteg 

parányi élőlény összehangolt működését milyen szabályok 

irányítják és hogyan tudunk az életükbe úgy beavatkozni, hogy 

ez lehetőleg ne zavarja őket de több biogázt termeljenek. A 

mikróbák világával nehéz közvetlenül szót érteni hiszen nem ismerjük 

a – zömmel kémiai jelmolekulák közvetítette – nyelvüket, 

ezért viselkedésüket kísérletes úton tudjuk vizsgálni. A mikróbák 

tevékenységét sok külső körülmény befolyásolja, ezek közül legalább 

a legfontosabbakat azonos és szabályozható értékeken 

kell tartani. Erre a célra a kutatók fermentorokat fejlesztettek ki, 

ahol ilyen kontrollált környezeti feltételeket tudunk biztosítani. 

Természetesen fontos számunkra a termék (esetünkben ez a 

biogáz) termelődésének folyamatos követése is. 

vezérlő, adatgyűjtő 

számítógép 

biomassza szivattyú 

PLC 

hőmérséklet szenzor 

redox elektród 

pH elektród 

biomasszatároló 

keverőmotor 

gázmennyiségmérő 

gázelvezetés 

gázmintavevő csonk 

keverőlapátok 

biomassza 

mintavevő csonk 

fermentációs maradéktároló 

1.a ábra Folyamatos vagy félfolyamatos üzemmódban működő 

laboratóriumi fermentor felépítése

1.b ábra 5 literes laboratróiumi biogáz fermentorok működés közben 

1.c ábra 50 literes biogáz fermentor felépítése 

1.d ábra 50 literes biogáz fermentorok működés közben 

A termelő biogáz üzemek berendezéseit laboratóriumi 

méretre lekicsinyítve számos problémát kell megoldani az 

ipari technológia hatékonyabbá tétele érdekében. Mivel 

a biogáz termelés speciális igényeit kielégítő laboratóriumi 

fermentorokat nem lehet kapni, ilyen berendezéseket 

fejlesztettünk ki ipari partnereink (Első Magyar Biogáz Kft., 

Biospin Kft., Merat Kft., Corax-Bioner Zrt., EDF-DÉMÁSZ ZRt, 


DEAK ZRt) segítségével. Ezek a berendezések (1.a.-1.d. ábra) 

a legfontosabb környezeti tulajdonságokat nem csak folyamatosan 

mérik, hanem szabályozni is tudják a speciális feladatokhoz 

igazodottan kiválasztott érzékelők és működésüket 

irányító számítógépes vezérlés segítségével. Szegeden 

jelenleg 15 darab 5 literes és 4 db 50 literes biogáz fermentor 

üzemel. A laboratóriumban telepített kiegészítő műszerpark 

a képződött gáz összetételének, a betáplált anyag és a fermentációs 

maradék teljes analízisének elvégzésére alkalmas. 

A kutatás mellett a berendezéseket és a szaktudásunkat 

biogáz telepek üzemeltetői számára végzett szolgáltatásaink 

formájában kínáljuk közvetlen felhasználásra. Legújabb 

kutatási irányunk lehetővé teszi az egyes mikroba féleségek 

azonosítását a bonyolult összetételű mikróba közösségen 

belül anélkül, hogy a közösség életébe beavatkoznánk. Ehhez 

a kriminalisztikában is használt, DNS alapú azonosítási 

eljárások módosított változatát használjuk. 

5. Egy példa a fejlesztési lehetőségre 

A következőkben egy példán szeretnénk bemutatni a biogáz 

technológia alkalmazásának néhány előnyös vonását. 

Magyarországon éves szinten 250 – 300 000 tonna etanolt 

állítanak elő. Az ipari etanol többségét megújuló energiahordozóként 

hasznosítják: nagy részét a benzinhez keverve 

csökkentik annak környezetkárosító, globális felmelegedést 

előidéző hatását. Ehhez nagyjából 1 millió tonna gabonára 

van szükség. A gyártás során minden liter alkohol mellett 10 

liternyi olyan szeszipari melléktermék keletkezik, amelynek 

hasznosítása eddig nem vagy csak részben volt megoldott. 

Ilyen maga az alkoholos erjedés fermentációs maradéka, a 

szeszmoslék, amelynek különböző frakciói eltérő tulajdonságai 

miatt kerülnek elkülönítve hasznosításra. A szeszmoslék 

elterjedt felhasználása ma állati takarmány adalékként történik. 

Erre a célra megfelelő is a szeszmoslék, de két baj van vele. 

Az egyik az, hogy az ipari etanol gyártás növekedésével párhuzamosan 

csökken az állatállomány, tehát egyre kevesebb 

takarmány kiegészítő fogy el. A másik – fontosabb - probléma, 

hogy a szeszmoslékot a takarmányozási felhasználáshoz 

be kell szárítani, ez pedig rengeteg energiát emészt fel. Az 

alkoholgyártás egyébként is energiaigényes technológia, az 

előállítási költségeknek nagyjából 40%-át az energia teszi ki 

és manapság az etanol gyárak többsége is fosszilis földgázzal 

vagy olajjal működik. 

Az alkoholgyártási melléktermék, a szeszmoslék keverés 

nélkül, ülepedéssel két frakcióra különül el. Önként kínálja 

magát a lehetőség, hogy a sűrűbb, könnyebben beszárítható 

frakciót tartsák meg takarmány kiegészítő gyártásra, a 

hígabb, vizes frakciót pedig 

megújuló energianyerésre 

hasznosítsuk biogáz fermentációval. 

A fermentáció előtt 

az alapanyag legfontosabb 

paramétereit meg kell vizsgálni, 

ezeket tartalmazza a 

2. ábra. 

A vizsgálandó anyaggal 

négy fermentort indítottunk. 

Az 1. fermentorban az anyag 

tartózkodási ideje (az időtartam, 

ameddig a fermentálandó 

anyag átlagosan a 

fermentorban tartózkodik) 

15 nap volt, a 2. fermentor 

20 napos, a 3. fermentor 25 

2. ábra A szeszipari moslék felülúszójának 

jellemző értékei (C/N = szén/nitrogén arány)

3. ábra A szeszipari melléktermék TC- (A), 

TOC- (B) és TN-(C) tartalmának változása a 

fermentáció során 

4. ábra Az ecetsav-koncentráció változása a 

fermentáció során 

napos, a 4. fermentor 30 napos 

tartózkodási idővel működött. 

A 3.A ábra mutatja a 

TC-tartalom (teljes széntartalom) 

változását a fermentáció 

időtartama során. Az 1. és 2. 

fermentorban a rövid tartózkodási 

idő miatt a mikrobáknak 

nincs elég idejük a megfelelő 

szaporodásra és biomassza 

lebontásra és ezért magasabb 

TC-értékek voltak kimutathatók. 

A hosszabb tartózkodási 

időnek köszönhetően a 3. és 

4. fermentorban tökéletesebb 

lebontás valósult meg. A 3.B 

ábrán is hasonló változások 

láthatók, jól elkülönülnek a 

fermentorok TOC-görbéi (teljes 

szerves széntartalom). A 

TN-tartalom (teljes nitrogén) 

nem változik jelentősen a fermentáció 

után (3.C ábra). Az 

eredmények azt mutatják, 

hogy a szénatomok egy része 

(az 1-2 fermentorokban kevesebb, 

a 3-4 fermentorokban 

több) a rendszerből biogáz 

formájában felszabadult, a 

szeszmoslék nitrogén tartalma 

viszont a lebomlás során 

beépült a szaporodó mikrobák 

fehérje és egyéb N-tartalmú 

molekuláiba. 

Az ecetsav, a biogáz képződési 

folyamat egyik fontos közti 

terméke, 5 mg/ml-es koncentrációban 

már gátolhatja a biogáz 

termeléssel járó anaerob 

fermentációt. A rövid tartózkodási 

idejű fermentorokban 

az acetát mennyisége jelentősen 

megnőtt (4. ábra). Ez 

annak tudható be, hogy az 

acetogének (a szerves savakat 

gyártó baktériumok) gyorsab- 

5. ábra Az összes gáz mennyisége a fermentáció során 


ban szaporodnak, mint a metanogének (ezeka mikróbák készítik 

el a biogázt a lebontási folyamat végén), tehát a rövid 

tartózkodási idő miatt az arányuk megnő a sokkal lassabban 

szaporodó, ezért a rövid átfutási idejű rendszerből kihíguló 

metanogén mikróbákhoz képest. A 3. és 4. fermentorban 

azonban végig alacsony koncentrációban volt csak jelen az 

ecetsav (4. ábra), tehát a 25-30 napos tartózkodási idő megfelelő 

az optimális biogáz termelésben résztvevő metanogének 

szaporodásához és biológiai aktivitásához, akik így lépést 

tudnak tartani az ecetsavat termelőkkel és csaknem teljes 

egészében biogázzá alakítják az ecetsavat. 

Az 5. ábra a fermentáció során keletkezett összes gáz 

mennyiségét mutatja. Az 1. és 2. fermentor a 20. naptól nem 

termelt jelentős mennyiségű gázt, a rendszer leállt a magas 

savkoncentráció és alacsony metanogén populáció miatt. 

A 3. és 4. fermentor viszont folymatosan termelte a biogázt. 

Ebben az esetben is igaz, hogy a 4. fermentorban egységnyi 

biomasszából magasabb biogáz hozam érhető el. 

6. Következtetések 

A szeszipari melléktermék felülúszójával végzett vizsgálatok 

eredményéből megállapítható, hogy a rövid (15 és 20 nap) retenciós 

idő nem elegendő a folyamatos biogáz termeléshez. A 

metanogén mikrobák nem képesek elég gyorsan felhasználni a 

megtermelt ecetsavat, ezáltal a rendszer lesavanyodik, és a mikrobák 

kihígulnak a rendszerből. Az optimális tartózkodási idő 30 

napban állapítható meg, ekkor a legjobb a bevitt szárazanyag 

egységnyi tömegére jutó biogáz termelés. Az eredményekből 

az becsülhető, hogy a kb. 5 millió m 3 biogáz termelhető évente 

ma hazánkban az etanol gyártás melléktermékeként keletkező 

és gyakorlatilag más célra fel nem használható, veszélyes hulladékként 

ártalmatlanítandó szeszmoslék híg fázisból. 

Nyilvánvaló, hogy minél alaposabban megismerjük a legkülönbözőbb 

összetételű szerves anyagok felfalására szakosodott 

és mellesleg biogázt termelő parányi közösségeknek 

az életét, annál eredményesebben tudjuk őket fokozott biogáz 

termelésre fogni. Ezzel egyre gazdaságosabb technológiákat 

dolgozhatunk ki, amelyek a környezetvédelmi és 

fenntartható fejlődés szempontjait kielégítve segíthetnek 

megszabadítani az emberiséget a fosszilis energiahordozók 

használatának káros szenvedélyétől. 

Irodalom 

[1] AlSeadi, T (szerkesztő): Biogas Handbook. University of Southernd Denmark 

(http://www.sdu.dk) 2008. ISBN 978-87-992962-0-0 

[2] Bagi, Z. - Ács, N. - Bálint, B. - Horváth, L. - Dobó, K. - Perei, R. K. - Rákhely, G. 

- Kovács, K. L: Biotechnological intensification of biogas production. Applied 

Microbiology and Biotechnology. Volume:76, 2007. pp 473-482 

[3] Bai, A. - Bagi, Z. - Bartha, I. - Boruzs, L. - Fenyvesi, L. - Kovács, K. L. - Mátyás, 

L. - Mogyorósi, P. A biogáz előállítása. Jelen és jövő Szaktudás Kiadó Ház Rt., 

Budapest. 2005. ISBN 963 9553 39 5 

[4] Demirbas, A. Biofuels sources, biofuel policy, biofuel economy and global 

biofuel projections. Energy Conversion and Management Volume:49, 2008. 

pp.2106–2116 

[5] Herbel, Zs. - Rákhely, G. - Bagi, Z. - Ivanova, G. - Ács, N. - Kovács, E. – Kovács, K. L. 

Exploitation of the extremely thermophilic Caldicellulosiruptor saccharolyticus 

in hydrogen and biogas production from biomasses. Environmental 

Technology. Volume: 31, Issue: 8-9, 2010. pp. 1017-1024 

[6] NREL/JA-810-31967 July 2002: The Biomass Economy 

[7] Schulz, H. - Eder, B. Biogázgyártás. Cser Kiadó, Budapest. 2005. ISBN 963 7418 47 4 

Szerzők: Prof. Dr. Kovács L. Kornél 

elnok@biogas.hu 

Kovács Etelka, Ács Norbert, 

Wirth Roland, Dr. Bagi Zoltán. 

Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék, 

MTA Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézet

energetika 

Energetika 

EnErgEtika 

ENERGETIKA 

A napenergia és 

más megújuló energiák 

lehetséges szerepe hazánk 

villamosenergia-ellátásában 

Herbert Ferenc 

Magyarországon lassan terjednek 

a napelemes hálózatszinkron 

rendszerek. Még nem értük el az 

1 MW beépített teljesítményt. A 

piaci szereplők várják a megújuló 

energia stratégiát. Egyszerre 

kellene megoldani a környezet 

védelmet, a munkahely teremtést, 

a nemzeti jövedelem 

itthon tartását és még az EU 

elvárásainak is meg kellene 

felelni. 

The grid connected solar systems are run slowly In Hungary. 

Still now, 1 MW installed capacity has not been achieved 

yet. The market participants are waiting for the renewable 

energy strategy. The environment protection, job creation, 

keeping at home national income and correspond to EU’s 

expectations should be solved at the same time. 

Kulcsszavak: Napelemes villamos energia termelés, villamos 

energia tárolás, decentralizált villamos energia termelés, 

kiegyenlítő villamos energia termelő kapacitás 

Keywords: Electrical energy generation with PV panels, Electrical 

energy storage, decentralized electrical energy generation, 

electrical energy generation capacity for balancing power 

2003-ban ment hálózatszinkron üzembe az első jelentősebb 

10 kWp teljesítményű hazai napelemes mini erőmű 

a Dunasolar Rt. napelemtábláival. Hat évvel később, 2009 

első negyedében már 100 kWp teljesítményű rendszert 

sikerült üzembe helyezni. Lemaradásunk Európához képest 

még igen jelentős, ahol 2003 körül sok 100 kW-os rendszer 

1. ábra Gyál és Új Buda 2009 évi energia termelése havonta Csak erre az esetre igaz arányok! 


2. ábra Gyál 2008 

3. ábra Közép-Európa első napkövető üzemmódban dolgozó 

megújuló energiatermelő rendszere Fotó: AktívEnergia Kft. 

épült ki és napjainkra nem ritkák a 20-50 MW teljesítményű 

napelemes erőműtelepek. Németországban jelenleg 

kb. 10000 MW beépített napelem adja a teljes villamosenergia-termelés 

kettő százalékát. 2020-ra ezt további 

50000 MW napelem beépítésével 10%-ra kívánják növelni. 

Az elmúlt évek során hazánkban megépített hálózatszinkron 

üzemű napelemes rendszerek kiemelkedően jó üzembiztonsággal 

teljesítették az előzetes számításoknak megfelelő 

villamosenergia-termelési mutatókat. Igen hasznos 

tapasztalatokat lehetett szerezni a napkövető (solar tracking) 

üzemmód előnyeiről, valamint részletes adatokat kaptunk 

Éves termelés from 1/1/2009 to 12/31/2009

a nagy rendszerek villamosenergia-termelésének 

különböző paramétereiről. 

Ezeket a tapasztalatokat a 

további rendszerek tervezésénél 

tudjuk hasznosítani. 

A 2000-es évek elején az 

áramszolgáltatók szigorú 

feltételeket támasztottak 

a napelemes rendszerek 

hálózatra kapcsolására. 

Fenntartással fogadták a 

4. ábra Napcellák 

rendszerek felharmonikus 

termelését és a visszakapcsolási 

jellemzőket. Ezekből a félelmekből semmi nem igazolódott. 

A megépült rendszerek gondos tervezés esetén problémamentes 

üzemvitelt biztosítanak mind a felhasználók, mind 

a hálózatüzemeltetők számára. 

Az eddig hálózatszinkron üzembe helyezett hazai napelemes 

rendszerek által bizonyított értéktöbbletek: 

- Csúcsidőben termelik a legtöbb villamos energiát. Ez különösen 

előnyös nyáron, amikor a hűtőrendszerek a legnagyobb 

terhelést jelentik a vezetékes hálózat számára. 

- Megvalósítják a decentralizált energiatermelést annak 

minden előnyével. 

- A tetőre szerelt napelemek árnyékoló hatása nyáron több 

°C-kal csökkenti az épület belső hőmérsékletét. 

- A fixen telepített rendszerek mozgó alkatrészt nem tartalmaznak, 

így minimális a karbantartási igényük. 

- Ha egyszer megépültek, minimum 25 évig napról napra 

csendben, zaj nélkül villamos energiát termelnek nulla 

CO -kibocsátás mellett. 

2 

- A Nap az utóbbi néhány millió évben még soha nem emelte 

az energiasugárzás díját. 

2008-ban valósult meg Gyálon Közép-Európa mindmáig 

első napkövető üzemmódban működő napelemes rendszere. 

A rendszer névleges teljesítménye 20 kWp. A 2009. évi 

összehasonlítás egy fixen telepített szintén 20 kWp rendszerrel 

60%-ot meghaladó többletenergia-termelést ábrázol. 

A két rendszer havi energiatermelését az 1. ábra mutatja. 

2009-ben megépült hazánk mai napig legnagyobb 100 kWp 

teljesítményű napelemes hálózatszinkron mini erőműve, mely 

2009. március és 2010. október között több mint 180 MWóra 

villamos energiát termelt a beruházó részére. 

5. ábra Sátoraljaújhely 4,8kWp 2006-tól napjainkig 13,5MWó villamosenergiát 

termelt-csendben lógva a falon 


6. ábra MEE fejlesztés MEGAPARK 100kW 

7. ábra Az elmúlt 6 évben több százezer német otthonra került fel 

napelemes minierőmű 

8. ábra Németország a családok százezreinek tette lehetővé a 

napenergia közvetlen hasznosítását 

A megújuló energiák, ezen belül a napenergia sem egyenletesen 

érkezik a felhasználók részére. A 2006., 2007., 2008. években 

havonta 1 kWp rendszerrel Budapest térségében tényleges 

megtermelt villamos energia mennyiséget az alábbi ábrán láthatjuk. 

Például 2006 évben július, 2007 évben április hónapban 

lehetett a legtöbb villamos energiát megtermelni hazánkban. 

A megújuló energiákból és részben az atomenergiából történő 

villamos energia termelésnek kiegyenlítő villamos energia 

termelő kapacitásokra van szükségük a rendszerszintű gazdaságos 

üzemeltetéshez. A villamos energia tárolás leggazdaságosabb 

és környezetbarát módja a tározós vízi erőmű. Ha az 

ehhez kapcsolódó politikai és környezetvédelmi gátlást nem 

tudjuk levetni, akkor csak a szabályozott hazai biomassza és 

biogáz potenciál tűnik gazdaságosan használhatónak erre a 

célra a hazai megvalósítható megoldások közül. A kiegyenlített 

zöld energiakör 5-15 év alatt a hazai munkahely teremtés mellett 

a villamos energia termelés 10 -15%-át tudná biztosítani.

ENERGETIKA 

9. ábra Új Buda Önkormányzata 20 kWp Fotó: KLNSYS Kft. 

10. ábra Szolnok-hálózatszinkron tetőrendszer Fotó: Klnsys 

11. ábra 2006.-ban üzembehelyezett 6kW-os rendszer családi házon. 

Fotó: Klnsys 

A világon leginkább elterjedt és tiszta megújuló energiaforrások 

a nap- és a szélenergia harmonikusan kiegészíti 

egymást, amennyiben megfelelő előrelátással olyan gazdasági 

feltételeket ( tarifapolitikát ) teremtenek, hogy egymás 

előnyeit kihasználva biztosítsák egy adott villamos energiarendszerben 

a megújuló energiák optimális arányát. 

A két szembefordított U-alakú görbesereg a nap- és szélenergia 

éves energia megoszlását mutatja. Korszerű tarifa politikával biztosítani 

lehet a közelítőleg azonos arányú energia termelés kialakulását, 

ha a megújuló energiáknál a villamos energia napszaknak 

megfelelő tőzsdei árához igazítják a megújulók támogatását. 

A “tiszta” megújulók, mint a nap és szélenergia kiegyenlítésére 

a megfelelően honorált, tárolt biogáz puffer és a szabá- 


12. ábra 2006-2007-2008 évek havi napenergia termelése hazánkban 

13. ábra A szél és napenergia éves rendelkezésre állása 

lyozható biomassza tüzelés kínál hazánkban a teljesen “zöld” 

villamos energia termelési megoldást. A decentralizáltan 

alkalmazható villamos energia termelő kiserőmű hálózat a 

kistérségek sajátosságainak megfelelően helyi munka lehetőséget 

is biztosíthat. Egyben jelentősen csökkentheti a villamos 

energia szolgáltatók átviteli veszteségeit is. 

A sok előnnyel rendelkező napelemes rendszerek helyet 

kérnek a villamosenergia termelésünkben, hogy csendben 

hozzájáruljanak ellátásunk biztonságához és nemzeti jövedelmünk 

termeléséhez. 

További információk és referenciák http://ekh.kando.hu 

Herbert Ferenc, megújuló energetikai szakértő 

ferencherbert@t-online.hu 

A Képek a szerző felvételei 

Cikkünk szerzője húsz évet dolgozott a Ganz Villamossági Műveknél. 

Vezette a perui Caňon del Pato erőmű- és alállomás rendszer 

helyszíni építési munkálatait. A ’90-es években kereskedelmi tanácsosként 

az argentin magyar kereskedelmi kirendeltséget vezette. 

A ’90-es évek végétől napelemes villamos energia ellátó rendszerek 

tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. 2004. óta vezeti az 

Óbudai Egyetem (Kandó) Megújuló Energiaforrás Kutatóhelyét.

Miért rAgAszkodunk 

AnnyirA A gázhoz? 

Tudományos tanmese 

Hosszú távon nem az olcsóbb energia 

előállítására, hanem a hulladék energiák 

újra hasznosítására kell koncentrálnunk. 

Amit lehetet, szinte már mindent elégettünk. 

A föld légterében lényegesen több hő van, 

mint amire az emberiségnek szüksége van. 

Ezt kell újra hasznosítanunk, hogy a Föld 

lélegzethez jusson, s regenerálódni tudjon. 

In the long run, we should focus on waste 

energy utilization rather than cheaper energy 

Dr. Léderer András 

production. So far, we have burned whatever 

we could. Much more accumulated heat energy 

is in the atmosphere that mankind needs. That is to be recovered this 

way the Earth could regenerate and breathe easily. 

Kulcsszavak: Napenergia, geothermikus energia, napelem, hőszivatytyú, 

lakóhajó, nulla energiás épület, szélkerék 

Keywords: Solar energy, geothermal energy, solar, heat pumps, house 

boat, zero energy building, wind turbine, Photovoltage 

Milyen jó volt az ősembernek. Nem volt TV, nem volt rádió. 

Nem rontotta el őket senki. Nem volt más dolguk, mint éhen 

halni, megfagyni vagy gondolkozni. A ma embere ahelyett, 

hogy gondolkozna, sok esetben hallgat a TV-re, újságokra, hírekre 

és kész a baj. 

Ma mindenki azt hiszi, hogy az orosz azt szeretné, hogy a gázt 

olcsón adják, s nekünk, magyaroknak jó legye az idők végezetéig. 

Mi hívő emberek ezt el is hisszük. Pedig nem így lesz, csak 

kivárjuk, míg a csapda fedele bezárul, s nem lesz semmilyen 

kiút. Csodák nincsenek. Kérdés, azt vajon túl éljük-e majd? 

A kínaiak már kopogtatnak a görögországi kapukon. Be ne 

kopogtassanak utána hozzánk is. 

Nem kellene végre elgondolkodnunk? Nézzük mi volt régen: 

- Az ősember, mivel ő még gondolkozott, körbe szagolt 

nappal és megállapította, milyen hideg lesz éjszaka. Annyi 

vérrel festett követ gurított ki a szabadba, hogy azok felmelegedve 

éjszaka kifűtsék barlangját. 

- Felfedezte emberünk a tüzet. Utána mindent meggyújtott, 

amit csak lehetett. A fát, a falevelet, majd a szenet, olajat, 

gázt. Most kezdjük gyújtogatni a pelletet, s mindazt, amit 

érünk. Meddig tehetjük ezt büntetlenül? Addig, amíg a füst 

és a szén-dioxid el nem áraszt minket? Addig, amíg az Északisarkon 

elolvadó jéghegyekből képződött vizek nem mossák 

el házainkat? A vörösiszap-tároló túlterhelésében a mérhetetlenül 

sok csapadék is részt vett. Sorolhatnám a sort napestig. 

Az emberek úgyis csak akkor értik meg, amikor már az ő 

házaikat vitte el a földrengés, vulkán, árvíz vagy szélvihar. 

Nézzük csak, hogyan készül az eső? 

A tengereket, tavakat, mint egy nagy fazekat sütik a napsugarak. 

A fazékban (tengerben, tóban) melegszik, majd párolog a 

víz. Szép kis tejszínhab formájában elkészülnek a felhők. Természetesen 

az aranyos kis tejszínhab tele van vízzel. Ez mind 

rendben is van. De hogyan mennek be a szárazföldre? 

Ha a napsugarak egyszerre sütik a tengert és a tengerpartot, 

azok különböző mértékben melegszenek. A homok 


1. ábra Pusztaszeri úti nulla energiás ház 

2. ábra Pusztaszeri úti társasház hőközpontja 

3. ábra Kiegyensúlyozó hőszivattyú 

jobban, a víz kevésbé. Gondoljunk csak bele, ha a tengerparton 

már süti a talpunkat a homok, beszaladunk a tengerbe, s 

máris elviselhető a hőmérséklet. Tehát logikus, hogy a melegebb 

homokos part gyorsabban melegszik, ezért ott elkezd 

a meleg levegő felfelé szállni. Igen ám, de a felszálló levegő 

alatt vákuum keletkezik. Honnan szívja a vákuum az utánpótlásul 

szolgáló levegőt? A tenger vagy tó felől. Délután ugyanez 

van, csak éppen fordítva. Reggel tavi szél, este parti szél. 

(Ezt a vitorlások mind tudják.) 

Ugye máris kitalálták, miért indulnak el a tejszínhabok a 

part felé? Mert a parton felfelé ható légörvény megszívja a 

tenger felett már vízzel összegyűlt felhőket. Ez olyan, mint 

egy csúzli (ami belövi a felhőket a szárazföld felé). 

Mi van akkor, ha kevés energiával lövi be a felhőket a szárazföld 

felé? Elvész az energiája, s még a part közelében elejti 

a vizet, rá az emberekre, városokra, árvizeket okozva tesznek 

tönkre mindent. 

Miért írom mindezt, amikor az energiákról beszélek? Mert ezt 

az egyensúlyt boríthatjuk fel a sok meggondolatlan égetéssel.

4. ábra A lakóhajó 

Füst, szén-dioxid, pernye és feleslegesen sok szennyezőanyag 

teszi tönkre a földünket, környezetünket. Elindítunk egy lavinát 

a szó szoros értelmében, amit később nem tudunk megállítani. 

Sokan mondják, még jobb is, hogy időben kifogy a gáz és 

az olaj. Mert azok meggyújtásával már olyan meleg és szenynyezett 

a környezetünk, hogy a Föld nem tud regenerálódni. 

Nehezen tudnék én is örülni annak, ha már nem lenne tüzelőanyag 

és üzemanyag, mert ma sem gyalog jöttem be a 

munkahelyemre. De ha abszolút értelemben a hosszú távú 

jövőt vizsgálom, lehet, hogy tényleg jobb, ha idő előtt kifogynak 

a szénhidrogének, s nem a föld pusztul el. 

Szénhidrogén ide, szénhidrogén oda, közben a Föld 

és a pénz is forog. 

Mi kell Putyinnak? Pénz és luxus. A luxust megkapja Németországból. 

Nem véletlen, hogy megépítette a Balti-tenger alatt 

a már nem sokára működő direkt gázvezetéket. Kína ma még 

szénnel állít elő áramot, de már épül az orosz-kínai direkt gázvezeték, 

sőt 2014-re egész Kínát behálózzák majd a gázvezetékek. 

Épp attól a naptól, amikor a hosszú távú gázszállítási 

szerződés lejár az orosznak Európával, Medvegyev egész Kínát 

ellátó gázszállítási szerződést írt alá. 

Ilyen sok a gáz az oroszoknak? Vagy készülnek valamire? 

Sem az orosz, sem Putyin, Medvegyev nem tréfál. Rá kell végre 

jönnünk. Ráadásul nagyon jó a memóriájuk. Oda kellene 

tehát figyelni minden lépésükre, s inkább igazodni, mint sok 

esetben ellenkezni kellene velük. Tetszik, nem tetszik túl nagyok 

hozzánk képest, és nagyon ki vagyunk nekik energia 

téren szolgáltatva. 

Nagyon sok hőforrásunk, termálvizünk, folyóvizünk, 

földhőnk van. Ki kellene használni, amink van. A Széchenyi, 

Rudas, Gellért Fürdőknél annyi energia folyik el, hogy városrészeket 

lehetne a hulladék hővel ellátni. Sétáljanak Hévízen 

télen. Az egész város egy nagy meleg gőzben van. Az elfolyó 

termálvízpatak fölé csak egy nylon fóliát kellene tenni. 


A fóliasátorba banánfákat 

ültetni. 

Máris a turisták 

ezreit lehetne ide 

csalogatni. Télen 

a pálmafák alatt 

Európa 

jeligére. 

szívében, 

Az épületek 

alatti geotermikus 

energiát is lehetne 

használni. 

Pár évvel ezelőtt 

minden akadály 

nélkül hasznosíthattuk 

a körülöttünk 

hulladékba 

menő energiákat. 

Ma csillagászati 

eljárási díjakat kér 

a bányakapitányság, 

vízművek, s 

egyéb neve nincs 

hatóság. Mindenki 

rögtön rácsimpaszkodikvalamire, 

ami jó, ami a 

jövőnket biztosítja 

és a munkanélküli 

5. ábra Hajóbelső (design tervező: Csikós Mihály) 

nyerészkedéssel tönkreteszi azt, ami biztosíthatná, hogy 

ésszerűbben, olcsóbban éljünk. 

A II. kerület Pusztaszeri útra terveztünk egy közel nullaenergiás 

házat a sziklákra. Ha hirdetni és bemutatni akarjuk, 

milliókat kellene fizetni érte a TV-ben. Pedig mennyivel célszerűbb 

lenne, ha a politikusi ígérgetések helyett, inkább ezeket 

a rendszereket lehetne bemutatni a nézőknek. 

Hogyan lehetne közben pénzt csinálni? 

Elmondom, mert most alkalmat kaptam: 

Az épület alatt a földben mindig 14-15 °C van. Az épület körül 

nyáron plusz 36 °C, télen mínusz 25 °C, az ember viszont azt 

szereti, ha körülötte 22-24 °C van. Nem kell mást tenni, mint 

egy nagy energia-lendkerékre tenni a házat és biztosítani, 

hogy télen, nyáron lehetőleg ingyen, az épületben 22-24 °C 

legyen. (A lendkerék a talaj.) Nyáron a talaj egy részével hűtök, 

a másik részébe meg napkollektorokkal töltöm télire az 

energiát. A nyáron betöltött „potya” energiával fűtöm az épületet 

közel február végéig. Ezzel a technikával értük el, hogy a 

rózsadombi 3 lakásos luxus társasház 80%-kal kevesebb energiát 

fogyaszt, és a gáz már nincs is bevezetve az épületbe. 

Másik legszebb munka, amit tervező csapatunkkal most készítettünk, 

szintén nulla energiával működik majd. Lakóhajó, 

ami kétszintes, 200 m 2 -es. A tetején és az üvegekbe integrált 

napelemekkel készítjük a működéséhez szükséges áramot. 

A világításon és az elektromos hajtóművön kívül a hajón elhelyezett 

hőszivattyú szedi majd fel a szükséges energiát a 

hajófenéken keresztül. A lakóhajó fűt, hűt, szellőztet, halad, 

miközben nem szennyezi környezetét. 

Miért ragaszkodunk a kiszolgáltatottsághoz, a gázhoz? 

Dr. Léderer András 

egyetemi docens 

andras@thermo.hu 

Lektor: Farkas András, Óbudai Egyetem

Épületvillamosság 

ÉPületvillaMoSSág 

Épületvillamosság 

UPS - szünetmentes áramforrás 

Napjainkban olyan társadalomban élünk, ahol felgyorsul a termelés, 

a szolgáltatás és a kommunikáció. Versenyképes és minőségi 

termék csak megfelelő és megbízható energiaellátás mellett lehetséges. 

Pillanatnyi, esetleg tartós áramszünet esetén komoly anyagi 

kár keletkezhet. Nem tudjuk az internetet elérni, e-mailt küldeni vagy 

telefonálni. Ezért fontos, hogy ismerjük azokat a berendezéseket és 

szolgáltatásokat, melyek segítenek a biztonságos és folyamatos 

áramellátás kialakításában. 

Mit jelent az a szó, hogy UPS? 

Jelentése: szünetmentes áramforrás (Uninterruptable Power 

Supply) 

A villamosenergia-elosztó rendszerekkel szembeni megbízhatósági 

elvárások jelentős mértékben növekedtek az elmúlt 

időszakban, figyelembe véve az általuk táplált fogyasztók kritikus 

természetét és a meghibásodásokkal (hálózatkiesésekkel) 

okozott magas költségeket. Például egy légiforgalmi irányítórendszer, 

vagy gyógyászati rendszer ellátásának kiesése 

közvetlen életveszélyt jelent, egy banki rendszer összeomlása 

pedig országos, sőt nemzetközi zavarokhoz is vezethet. Ez a 

rendkívüli érzékenység napjaink kifinomult hétköznapi használatú 

készülékeire is igaz, ezek élettartama egy biztonságos, 

zavarmentes villamosenergia-ellátással meghosszabbítható. 

RPA - Parallel redundáns vezérlő 

Ezen berendezéseknek három fő fajtáját különböztetjük 

meg. 

Az off-line (úgy nevezett átkapcsolós) típusú, lineinteractive 

(hálózati stabilizátorral kiegészített off-line) és 

végül az on-line (folyamatos üzemű, dupla konverziós) rendszerűt. 

� Az off-line rendszerű a fogyasztókat a normál üzemviteli 

hálózatról táplálja. Hálózatkimaradás esetén 4-10 ms alatt 

átkapcsol inverter üzemre, és mindaddig táplálja a fogyasztókat, 

ameddig a beépített akkumulátor ezt lehetővé teszi. 

� A rendszer másik fajtája a line-interaktív felépítésű, amely 


DUPS - Dinamikus szünetmentes áramforrás 

az off-line a rendszerhez képest figyeli a hálózati feszültségingadozásokat 

és azok letöréseit kiegyenlíti. 

� Az on-line UPS folyamatos inverter üzemben működik és 

teljes leválasztást jelent a hálózat és a fogyasztók között. 

Ezeket a berendezéseket dupla konverziós rendszereknek 

nevezik, mert egy folyamatosan működő egyenirányító és 

inverter biztosítja a fogyasztók teljes leválasztását, és az 

inverter pedig hálózati szinkronban táplálja a fogyasztókat. 

Ezek az áramforrások fel vannak szerelve egy beépített automatikus 

(by-pass) áramkörrel, melynek feladata a táplálás 

biztonságának növelése. Ezt „gyorskerülő” áramkörnek 

is nevezik, mert fogyasztói tranziensek és zárlat esetén 

átveszi az invertertől a táplálást, és a védelmi áramkörök 

határain belül fenntartja a fogyasztó működését. 

Az 1/1, 3/1 és a 3/3 fázisú berendezésekkel kapcsolatban kérdésként 

merül fel, hogy mikor, melyik alkalmasabb. A két szám 

a be- és kimeneti fázisszámot jelöli. Értelemszerűen a kisebb, 

pár száz és ezer VA-es berendezések csak 1/1 fázisúak és csak a 

nagyobb, 10kVA-es teljesítménytől felfelé kezd értelmet nyerni, 

a három fázis alkalmazása. A 3/1-es megoldás ott és akkor előnyös, 

ahol a bemeneti oldalon 3 fázisról érkezik a betáplálás és 

korlátozott az áramfelvételi lehetőség, viszont mi a berendezés 

névleges teljesítményét szeretnénk kihasználni, nem pedig azt 

3 részre megosztva, mert így egy nagy kezdeti áramfelvétellel 

rendelkező berendezés (pl. szivattyú) indulásakor az UPS bypass 

üzemre kapcsolna át addig, amíg a fogyasztó teljesítményfelvétele 

vissza nem esik arra az értékre, amit táplálni képes. 

Nagyobb teljesítményt? Vagy 99,99%-os biztonságot? Párhuzamos 

üzemmódban is üzemeltethetők a mai UPS-ek. Sőt 

nem csak a 3 fázisúak, de léteznek már 1 fázisú modellek is, 

melyek parallel üzemmódra is képesek. A párhuzamos redundáns 

rendszernél két azonos teljesítményű UPS kimenetét 

kapcsolják össze. A terhelés megosztását a beépített mikroprocesszoros 

szabályozás 

végzi. Pl. 10 kVA + 10 kVA. 

A terhelés nem haladhatja 

meg a 10 kVA-t. A mások 

parallel módszer az N+1 

technológia. Itt ugyanazt 

a 10 kVA-es terhelést 3 db 

5 kVA-es UPS látja el energiával. 

Ez olcsóbb, de kevésbé 

biztonságos. Fontos 

tudni, hogy csak azonos 

gyártmányok azonos típusai 

és néha csupán azonos 

szériájú berendezései képesek 

szinkronizált párhuzamos 

üzemre. A RPA, 

azaz parallel redundáns 

vezérlő (Redundant Parallel 

Architecture), intelli- 

gensen irányítja a terhelés 

táplálását. Itt több azonos 

UPS működik egyszerre, 

Moduláris UPS - 

Moduláris szünetmentes áramforrás

megosztva a rájuk kötött terhelést úgy, hogy ha a rendszer 

valamelyik tagja meghibásodna, akkor a többi észrevétlenül 

át tudja venni annak részteljesítményét, így nyújtva 

meghibásodásmentességet. 

Moduláris UPS: manapság egyre inkább előnyt jelent, 

ha egy berendezés egyszerű, akár működés közben karbantartható, 

valamint bővíthető. Ezek a típusok egyre népszerűbbek, 

bár bekerülési áruk jelentősen magasabb a fenti 

UPS-ekhez képest. Ezekkel azonban, több kisteljesítményű 

(10-20 kVA) „fiókokból” felépített redundáns rendszerű szünetmentes 

áramforrást kaphatunk, amelyek egyben bármikor 

bővíthetők is. Fontos tudni, hogy ezek csupán 1 akkumulátor 

egységgel rendelkeznek, valamint hatásfokuk is 

alacsonyabb! 

Dinamikus UPS: DUPS, dinamikus energiatárolóval ellátott 

dízelgenerátor. Ez a berendezés kettő fő alkotóelemből 

áll, a már említett dízelgenerátorból és egy lendkerékből. Ez 

egy nagy megbízhatóságú rendszer, azonban 500 kVA feletti 

igény esetén ennek a megoldásnak a gazdaságossága dominál, 

hagyományos statikus UPS-dísel aggregát konfigurációval 

szemben. Itt még az aggregát akkumulátor telepei is 

redundáns elrendezésűek, ám ennek ellenére előfordulhat, 

hogy azok kimerülnek, hibássá válnak. Van gyártó, aki 100%os 

elindulási garanciát is vállal. Ezt úgy valósították meg, hogy 

a lendkereket akkora teljesítményűre tervezték, hogy a 10-30 

mp mellett (amíg a dízelgenerátor eléri a teljes terhelhetőséget) 

még van benne annyi energia, hogy egy ABS működéséhez 

hasonlóan működő kuplungot közbeiktatva ráeresztik 

azt az álló dízelaggregátra, így indítva el a motort. 

Ezen a területen is egyre több gyártó van már a piacon. 

Legtöbbjük európai, de az újak között Tajvan, Korea, Kína és 

Törökország is megtalálható. 

Összefoglalva: 

A folyamatos biztonsági áramellátást szolgáltató rendszerek 

tervezésénél ma már fokozottabban figyelembe kell venni a megbízhatóság, 

rugalmasság, karbantarthatóság, teljesítőképesség, 

alakíthatóság és a meglévő infrastruktúrához való illeszthetőség 

szempontjait. Figyelni kell továbbá ma már arra is, hogy a 

sérülékeny félvezetők és integrált áramköri elemek másodlagos 

villámhatásokra és EMC zavarokra érzékenyek, ezért a megfelelő 

védelmükről (többlépcsős túlfeszültségvédelem, elektrosztatikus 

feltöltődés korlátozása, árnyékolás, egyenpotenciálra hozás 

stb.) külön kell gondoskodni. A felsorolt problémák jelentős része 

megfelelő szakmai gyakorlattal és jó mérnöki felkészültséggel a 

minimumra csökkenthető. 

Megújuló energiák hasznosítása 

Októberben jelent meg az itt bemutatott tanulmánykötet, 

amelyet a Magyar tudományos akadémia Köztestületi 

Stratégiai Programon keretében adott ki. 

A MTA Energiastratégiai Munkabizottságának szakértői 

ebben a kiadványban összegezték a megújuló energiák 

nyújtotta lehetőségeket. 

Idén tavasszal a Magyar Tudományos Akadémia adott 

otthont a megújulóenergia-hasznosításáról rendezett 

konferenciának, amely élénk visszhangot váltott ki a hazai 

és nemzetközi energetikai szakemberek körében. Mindez 

arra sarkalta az energiastratégia kidolgozásán munkálkodó bizottságot, hogy 

külön is foglalkozzon a nap-, a szél-, a vízenergia, valamint a földhő és a biomassza 

hasznosításának módjával és eljárásaival. 

A megújuló energiák hasznosítását kiemelten indokolttá teszi a lakosság, az ipar 

és a szolgáltatások növekvő energiaigény, a gazdaságosság növelésének és a környezetterhelés 

csökkentésének szükségessége. 

A Magyar Tudományos Akadémia ennek a kötetnek a megjelentetésével örömmel 

tesz eleget azon közfeladatának, hogy mértékadó és hiteles dokumentumokkal 

segíti a döntéshozókat a 2030-ig tervezett magyar energiastratégia megalkotásában. 

A sorozat következő kötete a közeljövőben várható. 

a kiadvány online változata elérhető: 

http://mta.hu/tudomany_hirei/a-donteshozokat-segitheti-a-megujulo-energiak-hasznositasa-cimu-kotet125827/ 


Pettermann György 

menedzser 

PPS Kft. 

gyurmann@hotmail.com 

Dési Albert 

villamosmérnök 

szakmai főtanácsadó 

mtszbt1@t-online.hu 

Tóth Éva 

Forrás: Sajtóközlemény

iztonságtechnika 

Biztonságtechnika 

biztonságtechnika 

biztonságtechnika 

Barát vagy ellenség? 

Veszélyes üzem az elektromos háztartási fűnyírógép használata, ezért 

érdemes a részletekre figyelni, és bizonyos írott és íratlan szabályokat betartani, 

amikor ilyen munkát végzünk! 

A közelmúltban napi sajtóhírek 

alapján felfigyelhettünk 

arra a sajnálatos, évek 

óta visszatérő jelenségre, 

mely azt mutatja, hogy az 

elektromos fűnyírógépek 

használata körül nincs minden 

rendben. A hírek szerint 

nem egészen egy hónap 

alatt (2010. 07. 29. - 08. 26.) 

Magyarországon 4 halálos 

áramütéses fűnyírógép-baleset 

történt, az áldozatok 

20-32 évesek voltak! Ezenkívül 

nem halálos kimenetelű, 

kisebb-nagyobb 

áramütésekről is hallhatunk 

ezen a téren, de mivel 

azok nem kerülnek rendőrségi 

kivizsgálásra, ezért 

statisztikailag nem értékelhetők. 

Egyetlen ember elvesztése 

is elfogadhatatlan 

lenne, de sorozatként már 

semmiképpen nem maradhat 

említés nélkül! Az, hogy mi a sok, vagy mi a kevés ezen 

itt nem érdemes elmélkedni, és csak példaként említem 

meg az alábbi internetes hírt, ami ijesztő számokkal illusztrálja, 

hogy más országokban sincs minden rendben ezen a 

területen. „A közel 300 millió lakosú Egyesült Államokban 

évente kilencezernél is több gyermek (és közel hatvanezer 

felnőtt) szenved súlyos vagy kevésbé súlyos fűnyírógép-balesetet”! 

Szerencsére ez a nagy szám nagyrészt 

nem villamos balesetekről szól, hanem kisebb-nagyobb 

mechanikai sérülésekről, pl. a fűnyírás közbeni, kőkidobás 

okozta zúzódások, kéz- és lábujjlevágások, csonttörések 

és sérülések, szemsérülések, stb. A statisztikák csak a hatóságok 

felé bejelentett regisztrált esetekről szólnak, ezért a 

valóság ettől sokkal árnyaltabb lehet. Ha a balesettel kapcsolatban 

nem merül fel a bűncselekmény gyanúja, akkor 

az ügyet ún. államigazgatási eljárásban vizsgálják és ez már 

nem szenzáció, tehát nem lesz belőle sajtóhír. Nyilvánvalóan 

ez a módszer nem helyes, mert a széles körben publikált 

esetekből okulva lehetne a legtöbbet tanulni, illetve 

a balesetek nagy részét megelőzni! Azt mindjárt az elején 

megállapíthatjuk, hogy itthon a fűnyíróbalesetek többsége 

nem az eredeti gyári készülékek használatánál keletkezik, 

hanem a „házilag barkácsolt” gépek az igazi veszélyforrások. 

Nem kételkedhetünk a kispénzű emberek jó szándékú 

törekvésében, mellyel a rendelkezésükre álló különféle 

villanymotorokkal és alkatrészekkel szeretnék a saját problémájukat 

megoldani. A magyar ember különösen ismert 

a kreatív készségéről és a sajátkezű barkácsolási készségé- 


ről (szeretném leszögezni azt, hogy ez a cikk nem kívánja 

elítélni magát a barkácsolást, mint alkotó tevékenységet). 

Itt arról van szó, amikor valaki, hozzáértés nélkül, az elemi 

biztonsági szabályok betartása nélkül hoz létre egy villanynyal 

működő forgógépet, és ezzel órjási veszélynek teszi ki 

saját magát és a környezetét. Úgy vélem, az ilyen eseteket 

minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni! Bőven 

elég nekünk az ismeretlen eredetű, silány minőségű, gyári 

villamos termékek és készülékek okozta problémákkal 

megküzdeni (ha ez egyáltalán lehetséges). Néhány kirívó 

eset ismertetése, a teljesség igénye nélkül: 

� A barkácsolt fűnyírók erőforrásai gyakran a már sok évig használt 

(erősen elhasznált, de még forgó) mosógépmotorok. 

Ezeknél az a baj, hogy a korábbi üzemeltetésük során gyakran 

beáztak, ezért a szigetelésük gyengült, vagy teljesen leromlott, 

továbbá nem kettős szigetelésűek, a beépítéskor semmiféle 

műszeres érintésvédelmi vizsgálat nem történik. A motor 

a készülék fémházával jól-rosszul fémesen érintkezik és az 

esetek többségében a készülék a villamos hálózati vezetékén 

keresztül sincs leföldelve, ezt a felhasználó egyáltalán nem veszi 

figyelembe. (a kettősszigetelésű gépeknél TILOS, az I. év. o 

gépeknél kötelező a védőföldelés alkalmazása. 

� A motorkondenzátorok kivezetései és a motor villamos 

bekötése is gyakran nyitottak, bárki által megérinthetőek, 

esetleg szigetelőszalaggal szigeteltek. 

� Az alkalmazott motorok egy része eredetileg nem egyfázisú, 

hanem háromfázisú tekercselésű, ezeknél sokszor ötletszerűen 

kiválasztott különféle kondenzátorokkal próbálják 

megoldani az egyfázisú üzemeltetést. (az interneten nagyon 

sok ötlet található arra vonatkozóan, hogy ha nem akar a 

motor elindulni, akkor hogyan kell azt a vágókés kézi elfogatásával 

elősegíteni (ebből is erednek az ujjlevágások) 

� A készülék be- és kikapcsolására rendkívül sokféle, erre teljesen 

alkalmatlan kapcsolót alkalmaznak. Nem ritkaság a 

védőburkolat nélküli, a motor teljesítményénél sokkal kisebb 

áramerősségű kapcsoló alkalmazása. Nem jellemző 

a direkt fűnyírógépekhez készített, a kereskedelmi forgalomban 

beszerezhető, hővédelemmel és a véletlenszerű 

bekapcsolás ellen védett speciális kapcsoló használata (valószínű 

ennek oka a kapcsoló árában rejlik). 

� Külön érdemes megemlíteni a készülékek hálózati vezetékeinek 

kérdését, mert itt egy horrorisztikus állapotnak lehetünk 

tanúi. A saját tapasztalatom alapján állíthatom, hogy 

a házilag készített fűnyíróknál az országban fellelhető mindenféle 

kábel megtalálható, beleértve a régi, lapos tv antennakábeltől 

hajlékony telefonvezetékig minden, a lényeg 

csak az, hogy az áramot vezesse. Itt nem számít a szigetelés, 

a terhelhetőség, a hajlékonyság. a kopásállóság és az sem, 

hogy a kábelben van-e védővezető. A kábel csatlakoztatása 

a készülékre is sokféle megoldással történik, a leggyakoribb 

megoldás a sodrott vezeték összekötés, mechanikai rögzítés 

nélkül, szigetelőszalaggal betekerve. Sajnos többször találkoztunk 

olyan megoldással, hogy a készülékre egy fali dugaszoló 

aljzat van szerelve, és ebbe van bedugva egy olyan 

hosszabbító kábel, amelynek mind két végén villásdugó 

található! Magam is találkoztam ilyennel, az egyik esetben 

a készüléket egy vidéki Vasipari KTSZ gyártotta és próbálta 

forgalmazni, minden MEEI és KERMI engedély nélkül, (akkor 

még ez kötelező volt!) ezt még időben sikerült megakadályozni, 

ezért csak a kiállítási bemutatódarabig jutottak el.

A másik eset sajnos nagyon szomorú 

balesettel végződött, bár 

ez nagyon régen történt még ma 

sem érthető az indítéka. Egy nagy, 

villamos termékeket előállító vállalat, 

villamosmérnöki képesítésű 

főmérnöke a sajátrészére barkácsolt 

fűnyírónál alkalmazta ezt a 

megoldást. Az egyik alkalommal 

a fűnyírás befejezése után, kihúzta 

a készülék felőli villásdugót az 

aljzatból, majd a kábelnek ezt a 

végét megfogva elkezdte a még 

feszültség alatt levő kábel feltekerését. 

Ekkor a villásdugó becsúszott 

a tenyerében, melynek 

következtében azonnali áramütést 

kapott és már nem lehetett 

megmenteni! 

A hosszabbító kábelek terén 

sajnos még a gyári készülékeknél 

sincs minden rendben. A gyártók 

a készülékre, többnyire csak egy 

rövid, villásdugós kábelt szerelnek, 

ezek után az üzemeltető 

ehhez az igényeinek megfelelő 

hosszúságú hosszabbító kábelt 

csatlakoztathat, melyet külön vásárol 

meg. A probléma ezzel a bizonyos 

hosszabbítóval történhet, 

mert a kereskedők ajánlatában 

ebből látszólag nagy a választék. 

Az elektromotoros fűnyíró gépek 

tömeges elterjedésekor, a kábelgyártók 

kifejlesztettek erre a célra 

egy különlegesen hajlékony, nagy 

kopásálló, mindkét végén vulkanizált 

csatlakozóval ellátott speciális 

kábelt. Más kábelektől való 

feltűnő megkülönböztetés végett, 

ennek narancsvörös színe volt. A 

speciális követelmények teljesítése 

miatt ez a kábel nagyon drága 

volt, de nagyon nagy biztonsággal állta a strapát. Ez több évtizedig 

így is működött és ezt szabványosították az EU-ban is. 

Mára a kábelek többsége távolkeleti és ismeretlen eredetű és 

Érintésvédelmi 

Munkabizottság ülése 

2010. október 6. 

Az ülésen Herbert Ferenc tartott 

rövid ismertetőt a napelemek 

alkalmazásának hazai 

gyakorlatáról. A kristályos 

(a monokristályos homogén 

sötét szürke, a polikristályos 


csak színben hasonlít az eredeti szabványban előírt kivitelre, 

de ezt a fogyasztó nem is sejti, hanem gyanútlanul (vagy az 

eladók tanácsára) vásárolja meg a hosszabbító kábelt, nem is 

sejtve, hogy esetleg milyen veszélyeknek teheti ki magát. A 

kereskedelemben kapható, egyes esetekben fűnyíró géphez is 

ajánlott kábelek csomagolásán, gyakran piktogrammal és szöveges 

figyelmeztetéssel fel van tüntetve az, hogy ezt a kábelt, 

csak zárt száraz belsőhelyiségben szabad használni! Hát ez 

egy ördögi csapda, mert a laikus felhasználó kinek higgyen, a 

szemének mellyel azt látja (a piktogrammon) hogy jól választott, 

vagy a feliratnak, amely szerint ezt a kábelt szabadban, 

és nedves helyen tilos használni? Az egyértelmű, hogy a kábel 

színéből egyáltalán nem szabad semmilyen következtetést 

levonni, ugyanis a kereskedelmi forgalomban megtalálható 

hosszabbító kábelek színében nagyon sok a változat. A sötétvöröstől 

a narancs- sárgán át a barnáig minden megtalálható, 

ezért érdemes a kábel csomagolásán feltüntetett, felhasználhatósági 

jelzésekre nagyon odafigyelni. Ez utóbbi mondás 

kissé túl bölcsen hangzik, de a laikus vásárlótól nem várható 

el, hogy ismerje a jelzéseket, vagy szakkifejezéseket. Sajnos 

azt is el kell fogadnunk, hogy a döntéshozatalakor nagyon 

sokat számít a kábel ára. Ez egy igazi csapda helyzet, amelyre 

csak a szakkereskedők (ilyenek ma már ritkán találhatók), adhatnák 

meg a választ. Az emberek többsége azt sem hiszi el, 

hogy a frissen vágott fű olyan mintha eső vagy harmatutáni, 

állapotban lenne. A félelem hiányát jelzi az is, hogy a fűnyírást 

gyakran, mezítláb vagy nyitott strandpapucsban végzik. Ezzel 

kitéve magukat a súlyos mechanikai sérüléseknek és villamos 

baleseteknek. 

A cikk végén, a leírtak ellenére is azt mondhatjuk, hogy a 

villamos fűnyíró gép nem ellenség, hanem egy hasznos 

jó barát, amely ha rendben van tartva nagyon sok segítséget, 

nyújt a kezelőjének! Nem kell tőle félni, ha a biztonságos 

munkavégzés feltételeit biztosítottuk! 

Jakabfalvy Gyula 

a VILLGÉP Szövetség és a 

Szövetségi MEE csoport elnöke 

gyulaj5@enternet.hu 

kékes színű) napelemek a tapasztalat szerint szinte örökéletűek. 

Már 34 éve gyártott példányt is sikerült kimérni, 

mely ma is kifogástalanul működik. A vékonyfilmes napelemekről 

rövidebb a tapasztalat, s ezek élettartamát ma 

kb. 15-20 évre becsülik. A napelemek gyakorlatilag áramgenerátorok, 

ezért ha nagyobb teljesítményre van szükség, 

600-1000 V-os feszültségű blokkokat alakítanak ki. 

1 kW teljesítményhez mintegy 7 m 2 felület szükséges. Ára 

folyamatosan csökken. Ma az 1kW-os rendszer kb. 2 millió 

Ft. 20 kW- tól a rendszer kb. 1 millió Ft/ kW költséggel 

megépíthető. 

A napelemes rendszerek biztonsági előírásait a 60364-712 

szabvány tartalmazza, de sok kérdés követelményei még 

„megfontolás alatt” vannak.

A napelemes rendszerek egyenáramú oldala ugyanúgy 

lekapcsolhatatlanul feszültség alatt áll, mint ahogy az akkumulátortelepeknél 

megszoktuk. Ma már a tűzoltók is lemondtak 

arról, hogy oltás esetén takarással vagy megsemmisítéssel 

kezeljék ezeket. 

A napelem egyenáramú hálózatán általánosan földeletlen 

rendszert alkalmaznak, de a vékonyréteg napelemek degradációjának 

(bomlásának, leépülésének) megakadályozására 

némely gyártó megköveteli a pozitív vagy negatív 

pólus földelését. 

Az egyenáramú rész áramütés elleni védelme szempontjából 

előtérbe kerül a kettős vagy megerősített szigetelés. 

Ezt eddig általában csupán egyes villamos szerkezetek 

védelmére alkalmaztuk, de az MSZ EN 60364-4-41:2007 

412.1.3. szakasza kifejezetten tárgyalja a teljes rendszer 

ilyen megoldását is. Ebben az esetben maga a rendszer 

nem sorolható az IT – TT – TN rendszerek egyikébe sem. Az 

egyik pólus földelése esetén természetesen itt is alkalmazható 

az IT-rendszer. (dr. Novothny Elektroinstallateurben 

megjelent cikke részletesen foglalkozik a gyakorlati megoldásokkal.) 

Tekintettel arra, hogy a napelemes rendszer adott időre 

vonatkoztatott teljesítménye a megvilágítás erősségének 

függvényében erősen változik, az ilyen rendszerek döntő 

többségét inverteren (váltóirányítón) keresztül, hálózat 

szinkron üzemben az áramszolgáltatói hálózattal párhuzamosan 

kapcsolva üzemeltetik. Ha az inverter (a szabvány 

követelményeinek megfelelően) biztonsági kivitelű, akkor a 

váltóáramú oldal áramütés elleni védelme bármely szokásos 

módon megoldható. 

Ezt követően Lugosi Flórián kérdését tárgyalta a munkabizottság. 

A kérdés az volt, hogy néhány kis teljesítményű 

motort vagy csatlakozóaljzatot tartalmazó új berendezésnél 

szükséges-e érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot 

végezni, vagy elegendő-e szerelői ellenőrzés végzése. Ha 

szükséges a szabványossági felülvizsgálat, akkor ezt csak 

időszakos érintésvédelmi ellenőrzésre képesített személy 

végezheti-e el, mert sok beruházó „minősítő” irat kiállítását 

követeli. 

A 191/2009(IX.15) Korm. 33.§ kimondja, hogy kivitelezési dokumentációt 

csak akkor kell a villamos berendezésről készíteni, 

ha annak teljesítménye a 7 kW-ot meghaladja. 

Erre vonatkozóan a munkabizottság tárgyalása során kiemelte, 

hogy a minősítő irat a dokumentáció része, tehát 

csak akkor követelhető meg, ha a szóban forgó új berendezésre 

kiviteli dokumentáció készül. Általában az ilyen 

kis teljesítményű berendezések nem is új létesítmények, 

hanem csupán a meglévő berendezések bővítései, átalakításai. 

Ezekre vonatkozóan az MSZ EN 60364-6:2007 

61.1.5. szakaszában kimondja: ”Egy meglévő berendezés 

bővítése vagy átalakítása esetén ellenőrizni kell, hogy a 

bővítés és az átalakítás megfelel a HD 60364-nek és nem 

csökkenti az eredeti berendezés biztonságát.” A részletek 

határeseteire ez a szabvány nem tér ki, erre legcélszerűbben 

a (már visszavont) MSZ 172-1:1986. 5.1.2.2. szakaszát 

célszerű elfogadni, ami szerint akkor szükséges a szabványossági 

felülvizsgálat, ha a változtatás – becslés szerint 

– 10%-nál nagyobb, de még akkor is elhagyható, ha 

a túláramvédelem névleges áramerőssége a változtatás 

után sem nagyobb, mint 25 A. 


Új hálózati csatlakozás esetén a csatlakozó berendezés új 

berendezésnek számít, tehát ilyenkor szabványossági felülvizsgálat 

szükséges. 

Szinte érthetetlennek látszott az a halálos áramütés, ami 

egy a hálózatról szabványos adapteren át 19 V egyenfeszültséggel 

táplált laptop törpefeszültségű csatlakozó 

dugójának megfogásakor következett be. Az ok az volt, 

hogy a hálózat védővezetőjét (árnyékolás, illetve zavarszűrés 

céljából) a csatlakozó aljzatból a törpefeszültségű rész 

negatív pólusára vezették. A dugaszolóaljzat védőérintkezője 

szabályszerűen össze volt kötve a zöld/sárga védővezetővel, 

a védővezető azonban csupán a dugaszolóaljzatok 

között volt kiépítve, de nem volt összekötve sem a földeléssel, 

sem a PEN-vezetővel. A hálózat egy másik aljzatánál a 

szereléskor annak felerősítő karma átszúrta a fázisvezetőt, 

s így az aljzatok teljes védővezető-rendszere (s ezen keresztül 

a laptop teste) fázisfeszültség alá került. A baleset oka 

szakszerűtlen szerelés! 

Egy mérőcsere során elcserélték a fázisvezetőt a nullavezetővel, 

s ennek következtében a kerti csap is feszültség 

alá került, s „rázott”. Az ezzel kapcsolatos kérdés az volt, 

hogy az áramütést okozó feszültség megállapítására elegendő-e 

a kerti csap földelési ellenállásának megmérése? 

A válasz: nem. Az áramütést nem a „végtelen távoli ponthoz 

mérhető” hibafeszültség, hanem a helyileg az áramütött 

talpának pontjához képest fellépő feszültség okozta, 

ennek pontos megállapításához nem elegendő az áramkör 

adatainak ismerete. A gyakorlatban azonban erre nincs is 

szükség. Nyilvánvaló, hogy a fellépett feszültség a fázisfeszültségnél 

kisebb, de a megengedett érintési feszültségnél 

(50 V) nagyobb volt. A pécsi EON részéről jelen lévő 

Gombás Zsolt erre vonatkozóan kijelentette, hogy náluk a 

mérőcsere a technológiai utasításban van szabályozva, 

hogy pl. a mérőcsere után a fogyasztó berendezésének 

egy hozzáférhető pontján ellenőrizni kell, hogy helyes-e 

a bekötés. 

A pécsi E.ON körlevélben kívánja felhívni fogyasztóinak, valamint 

a hálózatukról táplált társasházak közös képviselőinek 

figyelmét a fővezetékek ellenőriztetésének és felújításának 

szükségességére. Ennek a körlevélnek szövegét mutatta be 

a munkabizottságnak, és kérte ezzel kapcsolatos észrevételeiket. 

A munkabizottság a szövegeket jelen formájukban 

is megfelelőnek tartotta, de javasolt néhány kiegészítést. 

Többek közt a jelenleg hatályos villamosenergia-törvény 

megnevezéseit (pl. „összekötő vezeték”, „fogyasztásmérő”) 

akkor is kívánatosnak tartja használni, ha ezek eltérnek a 

laikusok által használt kifejezésektől (ilyenkor vagy a törvény 

szerinti vagy a közhasználatú elnevezést célszerű 

zárójelbe tenni). Javasolta továbbá, hogy ne csak a szerelésnél, 

de a felülvizsgálat végzésénél is hívják fel a figyelmet, 

arra, hogy ezt csupán a megfelelő képesítéssel rendelkező 

szakemberek végezhetik (esetleg felajánlhatnák 

a címzettel azonos helységben vagy annak közelében 

működő ilyen szakemberek jegyzékének megtekintését). 

Kádár Aba, 

Az ÉV Mubi tiszteletbeli elnöke 

Dr. Novotny Ferenc 

Az ÉV MuBi vezetője

Hírek 

hírek 

Hírek 

Áldott átok, azaz a multimédia 

pillanatnyi győzelme 

Az a vágy, hogy az ember a szem láthatáron túli területeire 

láthasson el, sőt egészen távoli események szemtanúi lehessen, 

már az ezeregyéjszaka meséiben is megfogalmazódott. 

A televízió (távolba látás) megvalósulása csaknem egy évtizeddel 

hamarabb következett be, mint ahogyan azt, 1889ben 

Verne Gyula regényíró novellájában megjósolta, hol először 

tesz említést „Phonotelephotograph”-ról. 

Az 1800-as évek végén a telefonnak és a fényelektromos 

jelenségeknek a felfedezése után reális lehetőségnek tűnt a 

képnek vezetéken történő közvetítése, de akkor még hiányzott 

az a gyakorlati érzékkel rendelkező szakember, aki ezt a 

feladatot megoldotta volna. 

A magyar Mihály Dénes 1919. július 7-én – az elsők között 

– Budapesten álló képeknek „azonnali” televíziószerű közvetítését 

mutatta be. 

Az angol Baird viszont 1926-ban már mozgó képátvitelt 

valósított meg. 

A németek 1936. nyarán a berlini olimpiai eseményekről 

kétféle módon is közvetítettek: ikonoszkópos kamerával és 

filmkamerával, ennek filmszalagját 0,5 perc (!) alatt kidolgozva 

a képet filmbontóval továbbították Berlin huszonnyolc 

nyilvános előadótermébe. 

1958. január 25-re készült el Budapesten a Széchenyi-hegy 

legszebb pontján az új televíziós nagyadó, amely nemcsak a 

budai hegyek látképét alakította át, hanem lehetővé tette, 

hogy Öveges professzort Ceglédtől Komáromig jó minőségben 

nézhesse a dolgozó. 

Negyvenhat év! Egy férfi életében a kiteljesedett rutinkor, 

a nőknél az érett kor csúcsa, a hazai televíziózásban matuzsálemi 

kor. 

Ma már tévézni lehet a szobába, a kertben, a villamoson 

sőt, menet közben az autópályán is. 

A televíziós műsorok szétosztásának világszerte – így Magyarországon 

is – ma a legsokoldalúbb és legigényesebb 

eljárása a (koaxiális vagy optikai) kábelen történő terjesztés, 

bár 1985. után hazánkban is fokozatosan lehetőség nyílt a 

műholdas-adás vételére, rohamosan nőtt a népszerűsége a 

„közösségi vevőantenna-rendszereknek”, mivel ezek nyújtották 

az első (gazdaságos) hozzáférést az „égi csatornákhoz”. 

A műholdas vételtechnika gyors fejlődése nemsokára 

széles körben megfizethetővé tette az un. „egyéni vevőket”, 

amelyek már annyira elterjedtek, hogy bizonyos értelemben 

a kábeltelevízió versenytársává nőtték ki magukat. 

A multimédia és a szórakoztató elektronikai kommunikáció, 

valamint az alkalmazott távközlési hálózatok területeinek 

gyors fejlődése lehetővé tette száloptikai rendszerek dinamikus 

előre törését. (Megjegyzés: a száloptika a fényvezető szál 

egy különleges kialakítása, amely kép továbbítására alkalmas.) 

Multimédia a lakásban. 

A mai modern háztartásokban egyre nagyobb számban jelennek 

meg a multimédia eszközei. Multimédia alatt a hangátvitelen 

kívül egyidejűleg kép- és adatátviteli információk 

továbbítását, illetve reprodukálását értjük a háztartásokban. 

Multimédia szolgáltatások érkezhetnek szélessávú hálózatokon, 

vagy sugározva műholdon keresztül. Miközben az a 

szándék, hogy javítsuk az élet minőségét, fenn áll a veszély, 

hogy a technikát betolakodónak tartják és többnyire elutasítják. 

A ma még a lakás központi helyét elfoglaló tv vevőké- 


szüléken kívül a képrögzítés (videomagnó és videó CD), a HIFI 

berendezések, a komputer és a biztonsági berendezéseken 

kívül megjelenik a házi-mozi különböző szolgáltatása (lapos 

tv, multimédia projektorr) is. 

A háztartásokban ma még központi, megkülönböztetett 

szerepet kap a tv vevőkészülék, amely adott esetben nem csak 

a televízió műsorok vételében játszik szerepet, hanem adott 

esetben monitorként is használható. Van ma már olyan korszerű 

készülék, melynek képcsöve olyan lapos, hogy a falra is felakaszthatjuk. 

A készülék igény szerint egy életnagyságú képet 

is szolgáltat az ehhez illeszkedő hangrendszerrel együtt. 

A televíziózás jövője 

A világban zajló erőteljes technikai forradalom, a konvergencia 

és a globalizációs jelenségek a hétköznapi, a jelenségeket 

tudomásul vevő, de nem tudatosító ember mellett rakéta sebességgel 

száguld tovább. 

A hírközlés a vele szimbiózisban élő informatika hatványozott 

sebességű fejlődésének lehetünk tanúi ma az ezredforduló 

után. 

Ma már egyértelműen látható, hogy kialakulóban van az 

interaktív otthon/háztartás, amely jelentős hatással lesz az 

emberek további életére, életmódjára. A jelek szerint drámaian 

változni fog a hagyományos televíziózás is. Szakértői 

becslések szerint az európai lakosság jelentős része már 

csak kb. öt évig fogja igénybe venni az analóg TV-adásokat. 

A közeljövő újdonságai biztosítani fogják az előfizetőknek, 

hogy igénybe vehessék a digitális, interaktív TV kínálta üzleti 

lehetőségeket. Nyilván való, hogy ez komoly hatással 

lesz a készülékgyártó iparra is. Az analóg, vagy akár az egyszerűbb, 

ma használatos digitális készülékeket kiszorítják 

a vevőkészülékek új generációi. Ezek már képesek lesznek 

kezelni a digitális TV és a modern média adatfolyam formátumokat. 

Talán legfontosabb újdonságként jelentős kiegészítő 

lehetőségként az Internet is meg fog jelenni a digitális 

TV műsorterjesztésben. Igaz, hogy már ma is a legtöbb 

TV-program kiegészül egy külön WEB-hellyel, azonban a 

digitális TV sugárzás ennél sokkal kedvezőbb lehetőségeket 

fog kínálni az előfizetőknek, elsősorban az interaktivitás lehetőségeire 

alapozva. Az új lehetőségek megváltoztatják az 

otthonok megszokott képét. Megszűnnek a szobákban felhalmozott 

különböző műsorvevő készülékek, CD-lejátszók, 

DVD-lejátszók és videó-készülékek. Már csak egy készülékre 

lesz szükség, így a figyelem más hasznos dolgokra fordítható. 

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy megszűnik 

a lakásokban manapság tapasztalható „kábel dzsungel”. A 

jövő technológiája a merev lemezt fogja használni a filmek 

felvételéhez, a játékokhoz, a zenei felvételekhez. Vélhetően 

nagy sikerre számíthat az interaktivitás révén a kereskedelem 

(T-Comerce), a szórakoztatási, ételértékesítési, utazásértékesítési 

lehetőség. 

Felvetődik a kérdés: hol a fejlődés csúcsa? Azt a szakember 

ma már csak becsülni tudja és vitázunk hazán belül és határokon 

túl arról, hogy az elektronikus média áldás-e vagy átok az 

emberiségnek!? 

Dési Albert 

szakmai főtanácsadó 

mtszbt1@t-online.hu

Energetikai 

hírek 

a világból 

Lassan haladnak a privát szektor beruházásai a 

Dél-afrikai köztársaság villamosenergia-szektorában 

2006-ban a Dél-afrikai Köztársaság kormánya kifejezte azon szándékát, 

hogy – a folyamatosan növekvő villamosenergia-igények 

kielégítésére - várja a privát szektor részvételét a villamosenergiatermelés 

bővítésében. Az akkori elképzelések szerint minimum 

30%-os részvételre számított az energiaügyi miniszter. A várakozásokkal 

ellentétben olyan arányban, ahogy várták a privát szektor 

részvétele nem valósult meg az új erőművek építésében. 

Az energiahordozók diverzifikálása, a villamos energiához 

való növekvő hozzáférési igény, a fenntartható fejlődés biztosítása 

céljából a zöld energia hasznosítása jelenleg kritikus 

a köztársaságban, állapította meg az energiaügyi miniszter. 

Fontos feladatnak jelölte meg a megújuló energiák hasznosításának 

mielőbbi felgyorsítását, a szélenergia, a napenergia 

és a vízenergia területén egyaránt. Ehhez meg kell teremteni 

a törvényi és a támogatási feltételeket is. 

Észtország csökkenteni kívánja a megújuló 

energiatermelés támogatását 

Az észt kormány csökkenteni kívánja a megújuló energiák 

előállítására szolgáló állami támogatását. A gazdasági miniszter 

szerint a korrekcióra azért van szükség, mert a megújulók 

támogatásával együtt az energiatermelők az átlagnál lényegesen 

nagyobb profitot tudtak realizálni. 

Barroso az egységes európai energiapiacot sürgeti 

Barroso, az Európai Bizottság elnöke 

Strasbourgban, az Európai Parlamentben 

szeptember 7-én tartott 

beszédében hangsúlyozta, hogy 

az energia szerepe meghatározó a 

gazdaság növekedésében, és emiatt 

prioritással kell kezelni. 

„Az egységes európai energetikai 

piac megteremtése jelentős erő lehetne, 

de Európa nem él ezzel a lehetőséggel. 24 évvel azután, 

hogy megteremtettük az áruk, a szolgáltatások, a tőke 

és a munkaerő szabad áramlásának lehetőségét, még mindig 

nem rendelkezünk egységes villamosenergia-piaccal”, jelentette 

ki az elnök. Sürgősen meg kell teremteni az ötödik szabadságfokot, 

az energia határokon átívelő szabad áramlását. 

Fotovillamos áramtermelő rendszerek telepítésében 

európa vezet 

2009-ben a világon megvalósult fotovillamos energiatermelő 

rendszerek közel kétharmada Európában valósult meg. Az 

adott évben 7,7 GW csúcsteljesítményű energiatermelő rendszert 

telepítettek, ebből 5,8 GW került Európába. 

Az európai növekedés elsősorban Németországnak köszönhető, 

ahol 2009-ben 3,8 GW kapacitást építettek ki, és ezzel a teljes 

naperőmű-kapacitásuk 9,8 GW lett, amellyel elsők a világon. 

(A második helyen Spanyolország van 3,5 GW kapacitással.) 


A 2009-ben telepített naperőművek szempontjából az első 

hat ország: 

Ország 2009-ben épített 

kapacitás [GW] 

Németország 3,8 9,8 

Olaszország 0,73 1,2 

Japán 0,48 2,6 

USA 0,46 1,65 

Cseh Köztársaság 0,41 0,46 

Belgium 0,3 0,36 

Összes beépített 

kapacitás [GW] 

A világviszonylatban megtermelt fotovillamos energia mindösszesen 

0,1%-a a teljes villamosenergia-termelésnek. 

A fotovillamos elemek gyártása tekintetében Kína jár az élen, 

2009-ben 4,4 GW fotocella gyártásával, a második Tajvan, 1,6 

GW-tal, míg a harmadik Malajzia, ahol a legyártott mennyiség 

0,72 GW kapacitású. 

A GDF Suez és az eletrobras energetikai együttműködési 

megállapodást írt alá 

A francia energetikai csoport, a GDF Suez és a brazil állami 

villamos energetika holding az Eletrobras együttműködési 

megállapodást kötött közép- és dél-amerikai, valamint afrikai 

energetikai projektek megvalósítására. A megállapodás igen 

széles körű. Magába foglalja a közös energetikai kutatás-fejlesztéseket, 

energiatermelő projekt kivitelezéseket, átviteli 

hálózat építéseket, megújuló energiák hasznosítását. 

A francia társaság számára Dél-Amerika jelentős piaci lehetőségeket 

rejt. Brazíliában a legnagyobb privát energiatermelő, 

de jelentős érdekeltségei vannak Csillében, Peruban és Panamában 

egyaránt. Eletrobras Dél-Amerika legnagyobb és legtőkeerősebb 

energiaipari vállalkozása. 

Irak 2013-ig nem lesz képes kielégíteni 

villamosáram-igényét 

Irak jelenlegi villamosteljesítmény-igénye 12 000 -14 000 MW körül 

lehet, ezzel szemben a jelenleg rendelkezésre álló, beépített erőmű 

kapacitás alig haladja meg a 6 000 MW-ot. Az ország különösen 

nyáron érzékeny az áramkimaradásokra, tekintettel az 50 o C-t 

megközelítő hőmérsékletcsúcsokra, amikor jelentősen nő az igény 

a légkondicionálók és a hűtőszekrények használata miatt. Csak 

azok tudják kielégíteni villamosáram-igényüket, akik saját áramtermelő 

aggregátokkal rendelkeznek. A számos megmozdulás és 

tiltakozás kapcsán az energiaügyi miniszter kijelentette, hogy 2013 

előtt nem lesznek képesek felszámolni az energiahiányt. 

Törökország villamosenergia-hálózata 

csatlakozik európához 

Az egységes európai villamosenergia-rendszerhez nem csatlakozott 

mindez ideig az Egyesült Királyság, Norvégia, Finnország 

és Törökország. Törökország már régóta (lassan 10 éve) szeret-

ne csatlakozni, de napjainkig a feltételek nem voltak adottak. 

Ez év szeptember végére összekapcsolják Törökországot az 

európai hálózattal. A legnagyobb problémát eddig a török 

hálózat nem megfelelő frekvenciastabilitása okozta. A General 

Electric erőfeszítései eredményeképpen olyan állapotba hozták 

a török hálózatot, hogy az ez év október elején – kísérletképpen 

– összekapcsolható lesz az európai hálózattal. Az egy 

éves kísérleti idő alatt folyamatos vizsgálat és ellenőrzés lesz. 

A török villamosenergia-rendszer csatlakoztatása Bulgárián és 

Görögországon keresztül lesz. Az így megvalósuló rendszer a 

világon a legnagyobb villamosenergia-rendszer lesz, mondta 

Luis M. Perez a General Electric érintett projektmenedzsere. A 

rendszer óriási előnye az lesz, hogy nedves időszakban a törökországi 

vízerőművek jelentős „zöld energiát” tudnak Európának 

szolgáltatni. 

Dr. Bencze János 

40 évvel ezelőtt hazai kezdeményezéssel 

indult útjára egy – ma már egész 

Európán átívelő - Erősáramú Elektronika 

Konferenciasorozat 

1970-ben Bánóczy György, a Magyar Elektrotechnika Egyesület 

főtitkára, és dr. Rácz István professzor, a Budapesti Műszaki 

Egyetem Villamos gépek és Hajtások tanszékének tanára közös 

kezdeményezésére rendezték meg hazánkban - számos 

keletről és nyugatról meghívott külföldi résztvevővel - az Első 

Magyar Erősáramú Elektronika Konferenciát. A konferencia 

minden előzetes várakozást felülmúlóan jól sikerült, nyilvánvalóan 

lett folytatása. Jól sikerült, mert egyrészről egy felfutóban 

lévő izgalmas tudományág képviselői jöttek össze, másrészt 

pedig a szervezés is kifogástalan volt. 

Rácz professzort követően a későbbiekben dr. Nagy István 

egyetemi tanár lett a konferenciasorozat elnöke, aki bővítette 

a szervező országokat az akkori kelet-európai országokkal, 

és irányításával megalakult a PEMC (Power electronics and 

Motion Controls) szervezet, amely azután gondját viselte az 

1970-ben megkezdett konferenciasorozatnak. 

A 2000. évet követően a „kör tovább bővült” és a PEMC szervezet 

megállapodást kötött a brüsszeli székhelyű, igen elismert 

EPE (european Power electronics) szervezettel, hidat alkotva 

ezzel a szakma keleti és nyugati képviselői - és nem utolsósorban 

- eredményei között (ezt ábrázolja az EPE – PEMC 

közös logó is). Az ezt követő konferenciákat a két szervezet 

már zömmel közösen rendezte. A két évente megrendezendő 

konferenciák színvonalára jellemző, hogy az esetek többségében 

még az amerikai - illetve nemzetközi – szervezet, 

az IEEE valamelyik tagegyesülete is csatlakozott. 

A sikeres jubileumi EPE – PEMC konferenciát a macedóniai 

Ohridban ez év szeptember 6-8-án rendezték. 400 résztvevő 

51 országot képviselt, az elhangzott előadások száma 349 volt, 

amelyből 198 előadás a poszterszekció keretében jelent meg. 

A konferenciára készült posztert olvasóinknak bemutatjuk. 


A KNX - a ”zöld” technológia 

A KNX Association magyarországi és valamennyi országban 

lévő tagszervezete 2010. október 20-án ünnepelte megalakulásának 

20. évfordulóját. 

A szervezet megalakulása a 80-as évek végén kezdődött, amikor 

Európában az – egymáshoz hasonló elven működő - elektronikus 

készülékfejlesztők és gyártók adatbuszos épületirányítási 

rendszert kezdtek alkalmazni. A hasonlóságot egyesítés követte, 

az European Installation Bus – EIB rendszer. A rendszerhasználók 

1990-ben megalakították az EIBA szövetséget brüsszeli székhelylyel. 

A cél az egységes, gyártó-független, rendszerbe illeszthető 

eszközök gyártása és alkalmazása volt, amely gyorsan teret hódított 

magának, és az épületirányítási technológiát megvalósító 

buszrendszerekkel az egész világra kiterjedő hálózattá alakult. A 

szervezet 2000 óta KNX néven ismert. 

A klímaváltozás és az egyre szűkösebb erőforrások az energia 

hatékony felhasználását teszi szükségessé. Az épületek létrehozásakor, 

valamint annak üzemeltetése során nagy mennyiségű 

energia áramlik. Az összes elektromos funkció összefogása egy 

installációs buszrendszerbe, esélyt ad egy optimális koordinálható 

vezérléshez. A rendszer lényege, hogy az összes elektromosan 

üzemeltetett készülék és berendezés flexibilisen kombinálható 

egymással és érintő képernyő, vagy akár nyilvános hálózat (telefon, 

internet) útján is vezérelhető. A KNX segítségével akár 50%os 

energia-megtakarítás is lehetséges. 

Tóth Éva 

Conference sites 

1 st , 2 nd , 3 rd , 4 th , 5 th Conferences 

Budapest today 

40’th ANNIVERSARY OF 

EPE - PEMC CONFERENCE 

SERIES 

Hungary Budapest 

where the PEMC Conference series started in 1970. 

Initiated by Prof. Dr. I. Rácz, organised by the 

Hungarian Electrotechnical Association 

Buda Castle 

Heroes Square 

7 th Conference 

1970, ’73, ’77, ’81, ’88 1996 1990 

Parliament 

Dr. Bencze János 

benczej36@t-online.hu 

6 th Conference 

Chain Bridge 

Budapest 

University of 

Technology

Reneszánszát éli az atomenergia 

Az energiagazdálkodási Tudományos egyesület (eTe) 

esztergomi Szervezete „Magyar energetikai Vállalkozók 

és Feltalálók Fóruma és Szakkiállítása” címmel szeptemberben 

kétnapos konferenciát tartott esztergomban. 

A rendezvényen külön előadás foglalkozott a Paksi Atomerőmű 

bővítésének lehetőségével. Mint Lakatos Gábor, az 

atomerőmű osztályvezetője hangsúlyozta: bátran mondhatjuk, 

hogy az atomenergia világszerte a reneszánszát éli. Jelenleg a 

világ 30 országában 436 atomerőművi blokk üzemel és további 

60 országban tervezik atomerőmű építését. A hazai helyzetről 

szólva említette a következő 15-20 évben várható energiaigény 

változását, az új erőművi kapacitások létesítésének szükségességét 

és a várható energiamix összetételét, melyben továbbra 

is meghatározó marad a nukleáris energiatermelés. Ehhez kapcsolódva 

ismertette a jelenleg üzemelő 4 blokk teljesítményét, 

a megtermelt energiamennyiséget, külön említette a teljesítménynövelést 

és az üzemidő hosszabbítási elképzeléseket. Ezzel 

együtt részletesen ismertette a Teller, majd a Lévai projektet, 

ami szerint 2020, majd 2025 táján léphetne üzembe az 5. és 6. 

paksi blokk, melyek üzemideje már 60 év lenne. Ehhez kapcsolódva 

felvázolta a szóba jöhető blokktípusokat, a gyártókat, az 

ütemezés várható időpontjait, valamint a költségeket. Érdekes 

része volt az előadásának, amikor a hazai uránbányászat lehetőségeiről 

is beszélt, jelezve, hogy több előnyünk származhatna 

abból, ha magyar alapanyagra alapozhatnánk a fűtőanyaggyártás. 

Természetesen külön részletezte az atomerőmű társadalmi 

elfogadottságát és az erre vonatkozó felméréseket. 

A konferencián Stróbl Alajos (ETV Erőterv) a villamos energia 

tárolásának szükségességéről és lehetséges megoldásairól 

beszélt. Mint többek között elmondta: a villamos energia közvetlenül 

nem tárolható, közvetve azonban igen, és erre az energiaellátás 

biztonsága miatt bizony sokszor nagy szükség van. 

A villamos energiát tehát át kell alakítani másmilyen formába, 

majd amikor szükséges vissza kell nyerni a tárolt energiát. Ennek 

ára van és a hatásfok kérdése is kiemelt jelentőségű. A ma ismert 

gyakorlat szerint sokféleképp lehet a közvetlen tárolást megoldani, 

melyek közül a leggazdaságosabb és legjobb megoldást 

(természeti adottságok, környezetvédelmi kérdések, egyéb 

energiaforrások stb.) kell kiválasztani. A jövőben például a közlekedés 

villamosításában lehet a tárolásnak nagy szerepe. Leginkább 

a szivattyús tárolós vízerőművekkel, vagy a levegős tárolós 

gázturbinás erőművekkel oldható meg a tárolás, de a szivattyús 

megoldás az elterjedtebb. Magyarországon is egyre többet foglalkozunk 

ezzel a kérdéssel, s ez manapság is napirenden van. 

Alapvető viszont, hogy a kialakult és meglévő nemzetközi kereskedelmi 

lehetőségeket is figyelembe kell venni, amikor egy tározós 

erőmű létesítéséről beszélünk. A megújuló energiaforrások 

nagyobb mértékű elterjedése és használata mellett elsősorban 

a nagy villamos egység-teljesítőképességű atomerőművek építése 

miatt szorgalmazható a szivattyús tározós erőmű létesítése. 

Bár a sajtóban sokszor szóba kerül, de érdemes jelezni, hogy a 

szélerőművek miatt nem igazán építenek sehol szivattyús tározós 

erőművet. Európában egyre több tervet hallani arról, hogy 

jelentősen bővíteni akarják a tározós erőművek kapacitását. Magyarországon 

is több helyszín szóba került az elmúlt időszakban, 

de még nem született döntés, ami részben a különféle „zöld” 

szervezetek ellenállásával is magyarázható. 

Ezt követően Vajta Mihály (HUPX) az áramtőzsde eddigi tapasztalatairól 

tartott előadást, ismertetve a HUPX létrejöttét a 

2007-es első lépéstől, a magalapítástól kezdve egészen az idén 

július 20-i első kereskedési napig bezárólag. Külön kitért a kereskedés 

menetére, a piaci helyzetre, a partnerekre, valamint az 


eddigi működés tapasztalataira, az árakra és értékesített mennyiségre. 

Mint többek között jelezte. a HUPX működésének számos 

előnye mellett talán a legjelentősebb, hogy megjelent egy referenciaár, 

amely minden piaci szereplő számára meghatározó, bár 

még ez nem hat a fogyasztói árakra. A jövőről szólva a piac összekapcsolás 

és a kereskedés bővítésének lehetőségeit ismertette. 

Mayer György 

energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő 

Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok 

gymayer@t-online.hu 

Tudományos konferencia 

és szoboravatás 

Bláthy Ottó tiszteletére 

„A vizek városától a világhírig” című tudományos konferenciát 

rendezett az Óbudai Egyetem Bláthy Ottó Titus születésének 

150. és az óbudai Bláthy Technikum fennállásának 60. évfordulója 

alkalmából. 

A rendezvény fővédnökei kócziánné dr. Szentpéteri erzsébet 

a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, 

dr. Bendzsel Miklós a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, valamint 

Bús Balázs országgyűlési képviselő, Óbuda-Békásmegyer 

Önkormányzat polgármestere voltak. 

Dr. Gáti József kancellár köszöntőjében kiemelte, hogy az 

egyetem hagyományainak megfelelően, az általuk művelt szakterületek 

kiemelkedő alkotóinak neves dátumaihoz kapcsolódva 

rendszeresen emléket állít a kiváló tudósoknak konferencia, 

illetve kiállítás rendezésével. 

Dr. Bendzsel Miklós néhány történelmi adattal erősítette 

meg Bláthy kiváló géniuszát, kitért a transzformátorok fejlesztése 

terén kifejtett korszakos szerepére, jelentős szabadalmi 

tevékenységére, kiemelve színes egyéniségét, társadalmi szerepvállalását 

a sakkéletben, 

az autósportban, illetve az 

ebtenyésztés terén. 

Az egyetem a konferencia 

mellett egy Bláthy 

mellszobor felállításával 

tisztelgett a kitűnő tudós 

nagysága előtt, melyet 

Prof. dr. rudas Imre rektor, 

dr. Turmezei Péter dékán, 

valamint Solymár László, 

a Bláthy Ottó Titusz Informatikai 

Szakközépiskola és 

Gimnázium igazgatója leplezett 

le. A mű Pátzay Pál 1960-ban készült szobrának másolata, 

melyet a Nagyszombat utcai Erősáramú Ipari Technikumban állítottak 

fel. Az alkotás az ünnepséget követően az egyetem Szőlő 

utcai telephelyének aulájában kerül elhelyezésre, az energetikai 

képzést biztosító laboratóriumok tőszomszédságában. 

A leleplezést követően az egyetem főépületének aulájában 

elhelyezett „Korszakalkotó magyar találmány” című, a Magyar 

Szabadalmi Hivatal és a MMKM Elektrotechnikai Múzeuma 

közös kiállítását nyitotta meg dr. Antal Ildikó igazgató. 

A rendezvény Sitkei Gyula, az MMKM Elektrotechnikai Múzeumának 

munkatársa „A vizek városától a világhírig, 150 éve 

született Bláthy” című előadásával folytatódott. Majd Luspay 

Zoltán, a CG Electric Systems Hungary ZRt. vezérigazgatója a 

GANZ transzformátorok 125 évéről tartott érdekes beszámolót. 

Forrás: Sajtóközlemény 

Szerkesztőség

Dehn+Söhne 

100 éve alapították, 20 éve Magyarországon! 

Dr Horváth Tibor, Thomas Smatloch, Dr.Kovács Károly és dr. Kiss László 

Fennállásának 100. évfordulója alkalmából 

ünnepi rendezvényt tartott 

hazánkban is a cég, amelyet 1910. 

január 21-én Nürnbergben alapított 

Hans Dehn villanyszerelő mester. 

A kézműves üzemből mára nemzetközivé 

növekedett vállalkozás a mai 

napig is családi alapokon nyugszik. 

Október 14-én a Magyar Elektrotechnikai 

Múzeumban került sor az 

ünnepségre, ahol Tomas Smatloch 

kereskedelmi igazgató üdvözölte a vendégeket. A 100 éves jubileumi 

rendezvény egyben módot adott arra is, hogy bemutathassa a 

Dehn+Söhne új magyarországi képviselőjét, dr. Kovács Károlyt, aki 

október 1-től látja el ezt a munkakört. 

A köszöntőt követően dr Horváth Tibor professzor érdekes visszatekintést 

tartott a magyarországi villámvédelem történetéről, amelyből 

számos érdekes információt ismerhettek meg a vendégek. 

Ez után Thomas Smatloch röviden bemutatta a cég történetét. 

Kezdetben az épületinstalláció mellett különösen a szabadvezetékek 

építése volt a Dehn-szerelők fő tevékenysége, amelyet mesterük, 

Hans Dehn vezetett személyesen. 100 évvel ezelőtt ugyanis a 

„villamos áramot” először a fogyasztókhoz kellett eljuttatni, hiszen 

nem volt általánosan elterjedt. 

Később a szabadvezetékek építése és az épületinstalláció mellett a 

villámvédelmi rendszerek telepítése lett a cég üzleti tevékenységének 

egyik fontos alappillére. 1918-ban már megszületett Hans Dehn első 

villámvédelmi szabadalma is. A vállalat évről évre egyre növekedett, 

így az alapító 1933-ban átadta a felelősség egy részét fiainak. A családi 

vállalkozás ezt követően Dehn+Söhne néven működött tovább. 

A második világháború alatt a Nürnbergben és Neumarktban található 

üzemi épületek megrongálódtak. A háború utáni tevékenységek 

kiindulópontja Neumarktba tevődött át. 

Az 50-es években a villám- és túlfeszültség-védelem mellett a villamos 

munkavédelem területére is betört a vállalat, valamint megkezdődött 

a külföldi piacok keresése: az első export-ország Ausztria 

volt. A világon első gyártóként ismerték fel, hogy a külső villámvédelmet 

belső villámvédelemmel kell összehangolni, így megszületett 

a túlfeszültség-védelmi készülékek első generációja. 

Az ezt követő évtizedeket a folyamatos fejlesztés és a nemzetközi piaci 

jelenlét bővítése jellemezte, ami mind a mai napig töretlenül tart. 

Érdekességként került megemlítésre, hogy a rendszerváltás 

után ez a külföldi cég volt a második hazánkban, amelyik bejegyzett 

magyarországi képviselettel rendelkezett. 

Az ünnepség kötetlen beszélgetéssel, állófogadással és múzeumlátogatással 

zárult. 

Dr. Kovács Károly, a Dehn+Söhne magyarországi képviselője 

Felvételek:Tóth Éva 


Fénylő műemlékek 

Földgáz alapú világítás a 

Fővárosi Állat és Növénykertben 

A Fővárosi Gázművek Zrt. támogatásával immár 

nyolc földgázüzemű kandeláber világít 

a budapesti állatkertben. Az október 11-én 

átadott hét műemlék jellegű lámpa megjelenésében 

az 1931-ben gyártott gázlámpák hű 

másai, azonban belsejükben a legmodernebb 

technológiát rejtik. 

A FŐGÁZ vezérigazgatója, Dr. Bakonyi Tibor 

és a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, 

Prof. dr. Persányi Miklós által átadott 

hét gázlámpa megjelenésében a gázvilágítás 

fénykorát, a '30-as évek korszakát 

idézi, hiszen teljesen azonosak a kőbányai 

Magyar Fém és Lámpagyár által 1931-ben 

gyártott lámpákkal, azonban belsejük a mai 

kor elvárásainak megfelelő legmodernebb 

technikát rejtik. A most átadott hét gázlámpával 

a Fővárosi Állat- és Növénykert területén 

nyolc, míg Budapest-szerte száztizenhat 

gázlámpa szórja esténként fényét. 

A műemléki hűségű gázlámpák az Állatkert Dr. Bakonyi Tibor és Prof. dr. Persányi Miklós 

főkapujától a Pálmaház felé vezető sétányon 

kerültek felállításra. Az Állatkert nyáresti koncerteken, és számos 

más különleges esti rendezvényen a kertet behálózó sétányok közül 

éppen ezt a szakaszt használja leggyakrabban a látogató közönség. 

A sétaútnak a tó partján futó festői szakaszát az 1930-as 

évek elején, Nadler Herbert igazgatóságának idején nyerte el. 

A századfordulón népszerűek voltak az olyan kétkarú lámpák, 

amelyeken egy keresztrúdra felül két gázlámpát, alul két 

villanylámpát szereltek. 

A történelem viharai azonban a gázüzemű lámpákat sem kímélték, 

így napjainkra alig néhány képviselő maradt ezekből az 

egykor oly jellegzetes, városképet meghatározó tárgyakból. 

Mint hazánk egyik legnagyobb múltra visszatekintő közmű cége, 

a Fővárosi Gázművek Zrt. a legújabb, leginnovatívabb földgáz alapú 

technológiák meghonosítása és elterjesztése mellett kiemelt figyelmet 

fordít a gázszolgáltatás tárgyi emlékeinek megőrzésére is. 

Szélerőműparkot épít 

az Alstom Skóciában 

Tóth Éva 

Képek a szerző felvételei 

Forrás: Sajtóközlemény 

Az Alstom több mint 200 millió euró értékű szerződést 

kötött a Scottish Power Renewables (SPR) energiaszolgáltatóval, 

a spanyol Iberdrola Renovables energiakonszern leányvállalatával 

a skóciai Whitelee Szélerőműpark 217 MW-os 

kapacitásbővítésére. A megállapodás értelmében az Alstom 

2012 májusáig 69 darab, egyenként 3 MW teljesítményű 

eCO 100 szélturbinát, valamint 6 darab, egyenként 1,67 

MW teljesítményű eCO 74 szélturbinát állít üzembe. A 

szerződés magában foglalja a szükséges eszközök beszerzését, 

a szállítást, telepítést, az üzembe helyezést, valamint az 

erőműpark üzemeltetését és karbantartását. 

Forrás:Sajtóközlemény

TechnikaTörTéneT 

Technikatörténet 



A transzformátor feltalálásának 

125. évfordulóján, 

egy régi tanulmány 

az Egyesült Államokból… 

Bevezető 

A transzformátor feltalálásának 125. és a feltaláló mérnök-hármas egyik 

tagja, Bláthy Ottó Titusz születésének 150. évfordulóján adjuk közre dr. 

Halácsy Endre és Fuchs G.H. cikkének magyar fordítását. A cikk 1961 júniusban 

jelent meg az AIEE Transactions on Power Apparatus and Systems 

c. folyóiratában (121-125. old.) Ez volt a 20. században az első olyan technikatörténeti 

tanulmány az Egyesült Államokban, amely felhívta a figyelmet 

arra, hogy a transzformátor három magyar mérnök találmánya. Az 

alábbiakban a szöveg magyar fordítását közöljük, megjegyezve néhány, 

a cikk megjelenése után ismertté vált kutatási eredményt. 

A – Henry, 1832 

B – Page , 1836 

C – Callan, 1837 

D – Varley, 1856 

E – Grove, 1868 

F – Déri-Bláthy- 

Zipernowsky, 1884 

2. ábra 

A transzformátor 

alapelvének fejlődése 

1960. május 1-jén az erősáramú villamosipar fontos évfordulót 

ünnepelt. 75 évvel azelőtt helyezték üzembe a Magyar 

Országos Kiállításon az első kereskedelmi forgalomba hozott, 

gyakorlati felhasználásra alkalmas transzformátorokat, 

Zipernowsky K., Déri M. és Bláthy O.T. találmányát. (1. ábra) 

1. ábra A transzformátor feltalálói: Déri, Bláthy és Zipernowsky 

Találmányuk alapvető jellemzője a zárt 

mágneskör és a transzformátorok párhuzamos 

kapcsolása volt. Az elektromágneses 

indukció elvét 1831. augusztus 29-én Sir 

Michael Faraday és tőle függetlenül Joseph 

Henry fedezte fel. Faraday eszköze egyfajta 

egyszerű impulzus transzformátor volt, 

ugyanis Faraday egyenáramot zárt és szakított 

meg, mivel akkor váltakozóáram még nem állt 

rendelkezésre. Mégis, ez egy kéttekercses eszköz 

volt, zárt vasmagra csévélve. Henry New 

Yorkban, az Albany Akadémián szikrát hozott 

létre egyetlen tekercs áramának megszakításával. (2. ábra A) 

Az első autotranszformátort C. J. Page készítette Washington 

D. C.-ben 1836-ban, amikor felfedezte, hogy szikrákat létre lehet 

hozni egy tekercs megcsapolásai között, ha a tekercs áramát 

valamely pontban megszakítják. (2. ábra B) A következő 

évben N. J. Callan, egy angol lelkész, Page tekercsét két részre 

osztotta anélkül, hogy bármilyen galvanikus kapcsolat lett vol- 


na közöttük. Az egyik tekercs áramkörét megszakítva szikrákat 

keltett a másik kivezetései között. (2. ábra C) Ez a két-tekercses 

transzformátor logikus eredménye volt a kísérletek láncolatának. 

Az összes ilyen készülék szaggatott egyenárammal működött 

és csupán kísérleti célokra keltett szikrákat. 

Sokkal erősebb szikrák létrehozása érdekében Cromwell 

Fleetwood Varley minden kapcsolásnál megfordította az 

áramirányt, ami megközelítette a váltakozóáramú üzemet akkor, 

amikor valódi váltakozóáram még nem volt. (2. ábra D) 

Aligha lehetett volna mást tenni a dinamóelektromos elv 

felfedezéséig. Azt követően 1868-ban Sir W. Grove volt az első, 

aki váltakozóáramot kapcsolt egy olyan indukciós készülék 

egyik tekercsébe, amelynek két tekercse volt ugyanazon a vasmagon. 

(2. ábra E) A következő években számos szabadalmat 

adtak ki nyitott vasmagú kéttekercses indukciós készülékre. 

Egy kevéssé ismert amerikai zseni, J. B. Fuller kaphatta 

volna meg a feltalálónak járó elismerést azért a transzformátorért 

és elosztási rendszerért, amelyet ma ismerünk, ha idő 

előtt meg nem hal. Elgondolását röviddel halála előtt bizalmasan 

közölte legközvetlenebb munkatársával és feljegyzéseit 

röviddel később, 1879 februárjában megtalálták. Ezeket 

azonban akkor nem méltányolták és így természetesen nem 

is alkalmazták gyakorlati célú eszközökben. Ő zárt vasmag 

alkalmazását és a transzformátorok primer tekercseinek parallel 

kapcsolását javasolta, nem pedig a kísérletekben leginkább 

alkalmazott soros kapcsolást. 

Fuller indukciós készülékét elsősorban F. Uppenborn: 

Geschichte der Transformatoren c. művéből ismerjük. 

Mágnesköre csak látszólag zárt. Két oszlop végén volt – két félre 

osztva – a primer tekercselés, az oszlopok közepére pedig a 

szekunder tekercsek kerültek. Azonban ugyanazon az oszlopon 

lévő két primer tekercsfél ellentétes tekercselési iránnyal készült. 

Emiatt az oszlopok közepén két egymással szembenéző mágneses 

pólus keletkezik, vagyis a fluxus nem a vasban, hanem kilépve 

a szekunder tekercsen át záródhat. 

Tehát Fuller is a szabad mágneses pólus hatását tartotta legfontosabbnak 

és nem a fluxus időbeli változását a nyugvó mágneses 

körben. Uppenborn szerint az amerikai feltaláló 1879. februári 

váratlan halála előtt asszisztensét valóban tájékoztatta elgondolásairól, 

amely szerint készülékeit párhuzamosan akarta a fővezetékre 

csatlakoztatni, ezt azonban soha nem valósították meg. 

1882. szeptember 13-án Gaulard és Gibbs urak bejelentették 

a 4362. számú angol szabadalmukat indukciós készülékekre 

és induktoros készülékekkel működő villamos rendszerre. 

A rendszert először 1883-ban egy kis villamossági kiállításon 

mutatták be, Angliában, Londonban a Westminster 

Aquariumban; azután a Londoni Földalatti Vasútban ugyanabban 

az évben és egy kiállításon Torinóban 1884-ben. 

Meglepő, hogy indukciós készülékeiknek, vagy ahogyan ők 

nevezték „szekunder generátoraiknak” nyitott vasmagja volt, 

a feszültséget ennek a vasmagnak a betolásával vagy kihúzásával 

szabályozták. Még meglepőbb, hogy ragaszkodtak a primer 

tekercsek soros kapcsolásához, bár Maxwell már 1865-ben 

bebizonyította, hogy a szekunder feszültség függetlenül nem 

szabályozható, ha a primer tekercsek sorba vannak kapcsolva. 

Sokkal szerencsésebb dolog volt, hogy a budapesti Ganz 

gyár villamossági osztályának három fiatal mérnöke, Déri, 

Bláthy és Zipernowsky meglátogatta a torinói kiállítást. Felismerték 

a Gaulard-Gibbs rendszer nyitott vasmagjának és a 

primer tekercsek soros kapcsolásának jelentős hátrányát. 

A szerzők tévednek. A torinói kiállításon egyedül Bláthy képviselte 

a Ganz céget és hazaérkezése után tájékoztatta a látottakról 

Zipernowskyt és Dérit. 

Érdekes megemlíteni, hogy amikor Bláthy megkérdezte 

Gaulardot, miért nem használt zárt vasmagot, azt válaszolta,

hogy az kedvezőtlen és gazdaságtalan lett volna. Hazatérve hozzáláttak 

bizonyos tökéletesítésekhez, és 1884. augusztus 7-én a 

Ganz cég laboratóriumi jegyzőkönyvében már szerepelnek az 

első írásos feljegyzések zárt vasmaggal végzett kísérleteikről. 

1884 telén Déri bemutatta találmányukat a Bécsi Kereskedelmi 

Kamarában. Kísérleteik két találmányt eredményeztek, 

amelyeket Ausztriában 1885. január 2-án 37/101, 1885. februárban 

35/2446 szám alatt jegyeztek be, lásd a 3. ábrát. 

3. ábra Az első osztrák szabadalmi bejelentés, 1885. január 2. 

Déri bemutatója valóban 1885 februárjában volt Bécsben a 

Technologisches Gewerbe Museumban. Megjegyzendő, hogy 

még az általa használt két indukciós készülék is nyitott vasmaggal 

készült. A 35/2446 számú szabadalom kelte 1885. március 2. 

A Ganz és Társa transzformátor számítási lapja szerint az 1. 

sorszámú transzformátort 1884. szeptember 16-án szállították 

Ez egy 1400 wattos, 40 Hz-es (cps, ciklus másodpercenként) 

120/72 voltos, 11,6/19,4 amperes, 1,67:1 áttételű egyfázisú 

köpenytípusú transzformátor volt, vasmagja vashuzalból 

készült; lásd a 4. ábrát. 

4. ábra 1884-ben gyártott transzformátor 

Ezen az ábrán a budapesti kiállítás egyik, a pavilonok világítását 

szolgáló, 5000 W-os transzformátora látható, amely ma az Amerikai 

Egyesült Államokban van. 

1884-ben további négy transzformátort szállítottak, kettőt 

saját gyáruk részére, egyet Magyarországra, Budapestre 

az Árpád Malom gabonamalomba és egyet Oroszországba, 

Szevasztopolba. 

Az első transzformátor sorszám könyvben leírt 1-7 számú, szekunder 

generátornak nevezett indukciós készülékeknek még nyitott 

vasmagja volt. Összesen 6 db készült el, kettő valószínűleg a gyár saját 

céljaira, egy-egy a cikkben említett megrendelésre, a 6-7 számú 

pedig a Déri-féle bécsi bemutatóhoz. Az 5. gyártására nem került 

sor. Az első köpenytípusú transzformátorok leírása a 8-9 számok 

alatt található és a szabadalmi beadvány mellékletének készültek. 


Új készülékük és rendszerük beépítésére a budapesti Magyar 

Országos Kiállítás adott lehetőséget 1885 májusában. A 

villamos energiát egyfázisú gép szolgáltatta. A gép kapocsfeszültsége 

1350 V volt és 70 Hz-es váltakozóáramot adott. 

A generátorfeszültséget 75 köpenytípusú transzformátor 

alakította át 1067 Edison lámpa feszültségére, amelyek megvilágították 

a kiállítást. 75 éve, 1885. május elsején működni 

kezdett a generátor, bekapcsolták a rendszert és a 1067 izzólámpa 

fénye, amely megvilágította a budapesti kiállítást, 

megmutatta a világnak, hogy a zárt vasmagú, párhuzamos 

kapcsolású transzformátor létező valósággá vált. 

Az energia folyamatosan áramlott a 75 transzformátoron keresztül 

1885 májusától novemberig, a kiállítás bezárásáig. Ezek 

az eszközök, amelyeket elsőként neveztek „transzformátornak” 

Déri, Bláthy és Zipernowsky urak, hatalmas előrelépést jelentettek 

a nyitott vasmagú szikrainduktorokhoz és Gaulard és 

Gibbs szintén nyitott vasmagú szekunder generátoraihoz képest. 

A rendszer, amelyben a transzformátorokat párhuzamosan 

kapcsolták, függetlenítette a transzformátorok szabályozását 

azok terhelésétől és a gyakorlatban megoldhatóvá tette a 

villamos energia transzformátoros elosztását; lásd az 5. ábrát. 

5. ábra A transzformátorok párhuzamos kapcsolásának 

osztrák szabadalmi bejelentése, 1885. január 2. 

A zárt vasmag a gyakorlatban elfogadható értékű mágnesező 

áramot, induktív ellenállást, rézveszteséget, hőmérsékletet és 

szabályozást eredményezett és javította a hatásfokot. 

Zárt mágneskör és párhuzamos üzem nélkül napjainkban 

nem lenne villamosenergia-elosztás, ahogy nem lenne áramfejlesztés 

a dinamóelektromos gép feltalálása nélkül. 

Ugyanannak a kiállításnak egy új részlegét nyitották meg 

ugyanazon év nyarán. Világítását egy másik hálózatról látták 

el, amelyet egy kisebb, 42 Hz-es gép táplált, négy további párhuzamos 

kapcsolású, magtípusú transzformátorral. A 42 Hz-es

kis frekvenciát azért választották, hogy ne zavarja az ugyanarról 

a hálózatról táplált ívlámpákat, és azért is, mert az 1-től 7-ig 

terjedő egész számok szorzata és a gyakorlatban kivitelezhető 

gépek pólusszáma is 5040 pólusváltást adott percenként. 

A kiállításon összesen csak 18 db transzformátor üzemelt. A 

10-15 sorszámúak az állatistállók „kísérleti” világítási rendszerében, 

a 16-25 és 33-34. számúak pedig a pavilonok világítását 

táplálták. Az 1885 nyarán megnyitott lakberendezési bemutatóra 

4 db újabb, már magtípusú transzformátor készült. A 75 

db említése nem róható fel a szerzőknek, sokkal inkább a hazai 

szakirodalom évekig tartó tévedése volt, amelyet dr. Újházy 

Géza őstranszformátor-történeti kutatásai cáfoltak meg. 

Az ívlámpás világítás a transzformátoros rendszertől teljesen 

függetlenül, soros kapcsolásban, áramkörökre bontva üzemelt, 

négy „villamgép” által tápláltan. 

Az 1885. augusztus 8-i Electrical Review az alábbiakról 

adott hírt: 

„Ezek az ábrák bemutatják, hogy a villamosságot a Buda-Pesti 

Országos Kiállításon olyan csodálatos mennyiségű fény képviselte, 

mint más kiállításokon soha, még megközelítőleg sem, (nem 

számítva az utóbbi két év kifejezetten villamossági kiállításait.) 

…Ez nem csupán beszámoló arról a pompás dologról, amelylyel 

ez az iparág a budapesti kiállítást különlegesen érdekessé 

tette, hanem sokkal inkább a tényekből levont következtetés, 

hogy ott a fény elosztásának új rendszerét avatták fel, amely a 

kísérleti eredmények szerint új korszakot jelöl ki a villamos fény 

történetében, legyőzve azokat az akadályokat, amelyek eddig 

jócskán gátolták, vagy sok esetben lehetetlenné tették központi 

erőművek építését városok villamos világítására. Ez a rendszer az 

áramfejlesztő dinamógépek és a lámpák közötti indukciós készülékek 

áramelosztó eszközként való alkalmazásán alapul. Ezeknek 

az indukciós készülékeknek az a szerepe, hogy az áramot nagyfeszültségűvé 

alakítsák át, amelyet könnyen és olcsón lehet nagy 

távolságra vezetni, illetve kis – teljesen biztonságos – feszültségű 

árammá alakítsák, ami alapvető követelmény a lakások izzólámpás 

világításnál és egyéb létesítményeknél. Ilyen módon lehetségessé 

válik, hogy az áramot egyetlen központi erőműből sok 

fogyasztóhoz vezessék el, akár igen nagy távolságba is. Ez a rendszer 

arra is különösen alkalmas, hogy nagyon változatos követelményeket 

elégítsen ki, ami igen jelentős dolog… 

„Az izzófény alkalmazása a Buda-Pesthi Kiállításon érdekes 

példát ad a Zipernowsky-Déri rendszerre, amely központi 

áramfejlesztő teleppel oldja meg egy város különböző helyein 

lévő létesítményeinek világítását.” 

Júliustól 1885 végéig a három mérnök bemutatta rendszerét 

Londonban a Feltalálók Kiállításán és egy hasonló bemutatón 

Belgiumban, Antwerpenben. A bemutató Londonban 

az Edison és a Swan United Electric Light Company kiállításának 

keretében történt, tartalmazott egy pár 10 LE-s transzformátort 

(amelyeket egy öngerjesztéses váltakozóáramú generátor 

táplált), a transzformátorok párhuzamosan voltak kapcsolva 

és az 1000 V-os feszültséget 100 V-ra csökkentették. 

Valójában ezek 7500 W teljesítményű és 900/60 V 

feszültségáttételű transzformátorok voltak. 

1885. március 16-án Zipernowsky és Déri úr benyújtotta 

a transzformátor rendszer 3379 számú, 1885. április 27-én 

pedig a zárt mágneskörű transzformátor 5201 számú angol 

szabadalmi igényét. 

Az első gyakorlati alkalmazás a budapesti kiállításon hamarosan 

meghozta gyümölcsét. Még a kiállítás bezárása előtt, 

1885. november 18-án megérkezett az első külföldi megrendelés 

Svájcból, Thorenbergből a Troller Testvérek és Társa cégtől. 

Három vízturbina hajtású, egyenként 100 lóerős, 42 Hz-es, 

2000 voltos generátort rendeltek. A villamos energiát 7,2 km 

távolságra továbbították, ahol hét 7 kVA-es, zárt vasmagú pa- 


rallel kapcsolt transzformátor volt, amelyek letranszformálták 

a feszültséget 200 darab 10 gyertyafényű izzólámpa táplálására, 

két luzerni szálloda, a Schweizerhof és a Luzernhof, és 

két kis falu, Rothen és Kriens világításához. 7,4 km távolságban 

volt még egy 1,5 kVA-es transzformátor 40 lámpához, 

a Troller Testvérek és Társa malmában. A teljes berendezést 

1886 áprilisában szállították és az még sok évig üzemelt. 

A Luzern mellett megvalósult első állandó jellegű transzformátoros 

áramelosztás műszaki jellemzőiről a szakirodalom eltérő adatokat 

közöl. Ezért leghelyesebb, ha Zipernowsky által a Magyar Mérnök 

és Építész Egyletben elmondottakat fogadjuk el: A thorenbergi 

villamos telep az 1886. májusi üzembe helyezésekor két öngerjesztésű 

áramfejlesztővel rendelkezett, amelyek 1800 V feszültségű és 

35-38 A erősségű egyfázisú áramot termeltek. Az akkor szokásos 

teljesítménymeghatározás szerint egyenként 1800 db 10 gyertyafényű 

izzólámpát tudtak megtáplálni. A telep világítására egy kis 

transzformátor és 15 lámpa szolgált. A központi létesítménytől 2,4 

km távolságban volt a 40 lámpával megvilágított Fluhmühle nevű 

malom. Innen 2,2 km-re voltak a szállodák, amelyek villamosenergia-ellátását 

a 7 db, egyenként 200 db 10 gyertyás (7000 W-os) 

transzformátor biztosította. Ilyen formán kezdetben az egyik generátor 

állandó üzeme is elegendőnek bizonyult. Az említett két falu 

villamosítására 1886 végén és 1887 első felében került sor, amelyekhez 

további transzformátorokat szállított a Ganz gyár. 

A második megrendelés a Societa Italiana Generale Edison 

társaságtól jött, a milánói Teatro de Verme világításához. A 2000 

V feszültségű energiát két váltakozóáramú generátor szolgáltatta, 

mindkettő közvetlenül csatlakozott egy 100 LE-s gőzgép 

tengelyéhez. Az Edison Erőműben, amely kb. 500 méter távolságban 

volt a Via S. Radigonén, a váltakozóáramú generátorok 

forgórésze egyúttal a gőzgép lendítőkerekéül is szolgált. 

A párhuzamos kapcsolású, zárt mágneskörű transzformátorok 

első gyakorlati bemutatása az 1885-ös budapesti kiállításon 

azonban messzebbre ható következményekkel járt, mint a Ganz 

céghez beérkező megrendelések. Ugyanúgy, mint egy évvel korábban 

Torinóban, Budapesten és Londonban is sok külföldi látogató 

sétált végig a kiállításokon. Közöttük volt egy amerikai, akit 

George Westinghouse-nak hívtak. Zseniális elméje azonnal felismerte 

a készülék és a rendszer csodálatos lehetőségeit. Mivel már 

2 éve foglalkozott váltakozóárammal, voltak olyan szakemberei, 

akik a villamos erőátvitel különböző módszereit vizsgálták. 

Levonta azt a következtetést, hogy problémájára az lesz a 

megoldás, amit Budapesten és Londonban látott. Westinghouse 

és munkatársai számára nem sok időt igényelt, hogy 

kidolgozzanak az Egyesült Államok viszonyai között alkalmas 

rendszert, és 1886. március 20-án fényesen felragyogtak az 

izzólámpák Great Barringtonban, jelezve Amerika villamos 

korszakának valódi kezdetét. 

Függelék és irodalomjegyzék 

A függelékben a szerző felsorolja a transzformátorral kapcsolatos korai szabadalmakat 

az Egyesült Államokban, rendszerezve a parallel kapcsolás, a soros 

kapcsolás, a zárt és nyitott vasmagú megoldások szerint. A felsorolás egyértelműen 

mutatja Zipernowsky, Déri és Bláthy elsőbbségét mind a parallel 

kapcsolás, mind a zárt vasmag tekintetében. A cikkhez 113 tételből álló irodalomjegyzék 

is tartozik. Kutatók számára az eredeti, angol nyelvű teljes cikk a 

függelékkel és irodalomjegyzékkel az Elektrotechnikai Múzeum könyvtárában 

rendelkezésre áll. 

A.A. HALÁCSY x G.H. VON FUCHS x 

Az AIEE tagja Az AIEE kooptált tagja 

Fordította: Dr. Jeszenszky Sándor 

A fordítást lektorálta: Dr. Kiss László Iván 

A magyar szöveget megjegyzésekkel kiegészítette: Sitkei Gyula 

X magyar származású mérnökök, 

az AIEE (American Institute of Electrical Engineers) tagjai

Jedlik Ányos eredeti 

„villamfeszítője” az 

Elektrotechnikai Múzeumban 

Elektrotechnika 2009/09 

Jedlik Ányos bencés szerzetes, fizikus számos találmánnyal, 

műszaki alkotással járult hozzá az elektrotechnika fejlődéséhez. 

1828-ban elkészítette villamdelejes forgonyát, a 

kommutátoros egyenáramú motor ősét. 1855-ben villamos 

mozdony modellt szerkesztett, majd 1861-ben leírta az öngerjesztés 

elvét, mellyel előfutára lett a későbbi, Siemens 

által 1866-ban szabadalmaztatott dinamónak. 

1863-ban megfogalmazta a feszültségsokszorozás elvét. 

Ez alapján készítette el 1873-ban a Bécsi Világkiállításra 

„csöves villamfeszítőjét”. A berendezés a világkiállítás szenzációja 

volt, a „Haladásért” éremmel tüntették ki. 

Az Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak (MMKM) 

NKA pályázatból sikerült restauráltatnia Jedlik Ányos eredeti 

villamfeszítőjét, mely állandó, bemutató jelleggel az Elektrotechnikai 

Múzeumban került elhelyezésre. Külön érdekesség, 

hogy itt szintén megtalálható ennek a műtárgynak a 

hiteles, működőképes másolata, mely a múzeum rendhagyó 

fizikaóráinak egyik attrakciója. 

Ebből az alkalomból az Elektrotechnikai Múzeum az ETE 

Senior Energetikusok Klubjával, valamint a Jedlik Ányos Társasággal 

(JÁT) közösen 2010. október 28-án konferenciát rendezett, 

melyen dr. Antal Ildikó múzeumigazgató üdvözlő szavai 

után Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet, az MMKM főigazgatója 

mondott köszöntőt. A rendezvényt Nagy László, a JÁT 

főtitkára nyitotta meg. Dr. Horváth Tibor professzor emeritus 

technikatörténeti előadásán keresztül ismertette a restaurált 

villamfeszítőt, dr. Gazda István tudománytörténész a Jedlikkutatás 

jelenét és jövőjét vázolta, majd Ziegler Gábor műszaki 

szakrestaurátor vetített előadásában a műtárgy restaurálásának 

egyes munkafázisait mutatta be. A konferencia záróeseményeként 

a résztvevők a múzeum Bláthy-termében tekinthették 

meg a restaurált, eredeti villamfeszítőt. 

Antal Ildikó, múzeumigazgató 

A GA Magyarország Kft. a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel 

közösen negyedik alkalommal fordul… 

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSSAL 

a magyar elektrotechnikai közélethez 

Magyar Elektrotechnika Történeti Kisfilm …címmel 

Részletes pályázati felhívás 

http://www.mee.hu 

http://www.ga.hu 

Pályázat beadási határido: ´ 

2011. január 15. 

GA Magyarország Kft. 

Telefon: +36 23 501 100 

www.ga.hu 

27

EgyEsülEti élEt 

Egyesületi élet 

EgyEsülEti élEt 

gyEsülEti élEt 

Beszámoló 

a MEE 57. Vándorgyűlés, 

Konferencia és Kiállításról 

2. rész 

Az Elektrotrechnika 2010/10 számában a MEE 57. Vándorgyűlés konferenciáján 

a szekcióüléseken elhangzott előadásokról készült összeállítás 

1. részét közöltük. Ezúttal a további – szeptember 16-17-i – előadások 

rövid összefoglalását olvashatják. 

A2. szekció: „Hálózatok tervezése, engedélyeztetése” 

Levezető elnök: szűcs györgy – Elti KFt. 

A ”Modern hálózattervezés GIS és hálózatszámítás felhasználásával” 

című előadásában dr. Thomas Bopp (SIEMENS AG) elvégző 

szoftvert ismertetett, amely hálózatelemzést, stratégiai fejlesztést, 

optimalizálást végez. A szoftver alaptérkép figyelembevételével 

ténylegesen megvalósítható hálózati rajzot készít. A szoftver 

fő előnye, hogy nemcsak elméleti számításokat végez, hanem figyelembe 

veszi a megvalósíthatóság térbeli feltételeit is. 

„Hosszabb átfutási idejű és nagyobb földrajzi területet érintő 

távvezetékek engedélyezési folyamatainak tapasztalatai esettanulmányokkal” 

című előadás a nagyfeszültségű távvezetékek 

engedélyezési folyamatait, ellentmondásait és főként 

a nehézségeit mutatta be az előadó, konkrét távvezetékek 

engedélyezési problémáinak ismertetésén keresztül nagyon 

jó stílusban és szellemes előadásmódban. 

„Akadálymentes égbolt - Környezetbarát középfeszültségű hálózatok 

irányterve” című előadásban a középfeszültségű hálózatok 

vezetéktartó oszlopának átalakítását ismertette az előadó a korábbi 

VAT-H2 és VAT-H20 típustervekhez képest. A terv az áramszolgáltatók, 

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a 

Magyar Madártani Egyesület által aláírt Akadálymentes égbolt 

megállapodásoknak megfelelő vezetékek és oszlopok madárbarát 

átalakítására készült. A bemutatott új oszlopszerkezetek 

a madarak védelme érdekében készültek abban a reményben, 

hogy bevezetésükkel lényegesen csökken a madárpusztulás. 

„A távvezeték tervezési paraméterek korszerűsítése a meteorológiai 

szempontok figyelembevételével” című előadásában Podonyi 

Gábor ismertette azt a vizsgálatot, mely az EN 50341-1 szabvány 

és az MSZ 151 szabvány elemzésével javaslatok kidolgozásához 

vezetett, hogy az utóbbi időben a klímaváltozás miatti rendkívüli 

időjárási feltételeknek megfeleljenek a távvezetékek. 

„A vezetékjogi engedélyeztetés korszerűsítése” című előadás 

előadója a távvezetékek engedélyeztetése során jogszabályi értelmezési, 

az engedélyeztető hatóságok területileg eltérő követelményei 

és szakmai felkészültsége által tapasztalt problémákat 

példákkal illusztrálva mutatta be és javasolta, hogy a villamos 

iparág képviselői működjenek együtt, hogy egyszerűbb, átláthatóbb 

vezetékjogi engedélyeztetés szülessen. 

A szekció levezető elnöke Szűcs György értékelte az előadások 

magas szakmai színvonalát, de felhívta arra a figyelmet, hogy 

2009. 11. 30-án volt már egy konferencia az MMK, MET és a MEE 


kezdeményezésével, melyen az MKEH képviselői több szinten, a 

polgármesterek, tervezők, földhivatal képviselői megtárgyalták 

a vezetékjogi engedélyeztetés nehézségeit. A konferencián határozat 

született javaslatokkal és döntöttek, hogy ez ügyben jöjjön 

létre az érintettekkel egy szakmai bizottság a tennivalók felmérésére 

és a munkaprogram kidolgozására. Ez ügyben tavaly óta 

továbblépés nem történt, ezért Szűcs György javasolja, hogy a 

MEE hozza létre a munkabizottságot, vállalja ennek vezetését és 

az érintetteket (MKK, MET, MKEH) vonja be a munkába. 

B2. szekció: Eljárások a biztonságos 

munkavégzés érdekében 

Levezető elnök: Hollóssy gábor – MEE VHtsZ elnök 

Az első előadás „A munkavédelem jelentősége, kiemelt kezelése 

és az E.ON-os gyakorlati tapasztalatok felhasználása a célok eléréséhez” 

címmel hangzott el. Az előadó összefoglalta azokat 

a törekvéseket, elméleti alapokat, amelyek mentén az E.ON 

Hálózati Szolgáltató Kft. a baleseti kockázatok csökkentésére 

törekszik. Lényeges elem a munkavédelmi kockázatos munkahelyzetek 

jelentési/értékelési rendszere. A baleseti gyakoriság 

/ munkavédelmi tudatosság ábráján (Bradley-görbe) 

szemléltette, meddig jutottak el a munkavédelmi kultúra 

kialakításának területén. Az előadást az utóbbi évek súlyos 

baleseteiről készített elemző képsorok zárták. 

A második előadó „A munkavédelem kihívásai” című előadásában 

részletesen ismertette azokat a módszereket, amelyekkel 

a munkabiztonság érdekében alkalmaznak az E.ON-nál. 

Az ellenőrzések rendszerén belül részletesen kitért a Regionális 

Management Audit, Technológiai audit, Munkavédelmi 

ellenőrzés, Helyi munkavédelmi ellenőrzés tartalmára, gyakorlatára. 

Ugyancsak ismertette az új feladatokhoz a szervezeti 

feltételek megteremtését. 

A szekcióban a harmadik előadás a „Munkavédelem a hálózatszerelési 

gyakorlatban” a MEE VHTSZ Szakosztály négy 

alapító tagjának (EDF DÉMÁSZ Prímavill, GA Magyarország, 

EHSZER, SAG Hungaria) tapasztalata alapján hasonlította a 

munkavédelmi törekvéseket a vállalatoknál. Felhívta a figyelmet 

a legfontosabb tényezőre, az emberre. Kitért azokra az 

újszerű módszerekre, amelyeket az egyes vállalatok alkalmaznak 

a munkavédelmi tudatosság fokozására. Ugyanakkor 

hangsúlyozta, hogy a munkavédelmi kockázat csökkentésének 

ára van, és minden határon túl nem csökkenthető. Ezért 

mindig az összes körülmények mérlegelésével kell az alkalmazott 

munkavédelmi technológiát kiválasztani. 

„Munkabiztonsági kihívások és válaszok az EDF DÉMÁSZ hálózat 

üzemeltetésében” Tóth József a balesetek elsődleges okain 

(munkavédelmi szabályok durva megszegése, vezetői magatartás, 

hibás berendezések) túlmenően a mélyebb okokat elemezte. 

Megállapította, hogy az oktatási rendszer, a munkakörnyezet 

gyakori változása negatívan hat a dolgozók gyakorlati ismereteire. 

Emellett a rutin, a „macsó” és az „ezermester” magatartás szintén 

jelentős munkavédelmi veszélyt hordoz magában. Felhívta 

a figyelmet arra, hogy a korszerű, automatizált munkairányítási 

rendszerek negatívan befolyásolják a munkavédelmi tudatosság 

szintjét. Ezért fontos a munkavédelmi tudatosság fejlesztése, 

hogy elkerüljék a megszokás, a rutin baleseti csapdáit. 

Az ötödik előadása a szekciónak „A munkavégzéssel kapcsolatos 

kockázatok csökkentése vállalkozói szemmel” bemutatta 

a munkavédelem fokozása érdekében tett erőfeszítéseiket. 

Alapjaiban az E.ON munkavédelmi filozófiájának mentén alakították 

ki a rendszerüket. Bár a kft. méretében jóval kisebb, 

mint az E.ON vállalatai, de a munkavédelmi tudatosság vonatkozásában 

hasonló megállapításokra jutottak és a fejlesztésére 

alkalmazott módszerek is hasonlóak. Szemléletesen érzékel-

tette azt a relatív hosszú utat, amíg a munkavédelem magától 

értetődő tudatos és automatikus tevékenységgé válik. 

B3. szekció: Diagnosztika 

Levezető elnök: szántó Zoltán – PD-tEAM Kft. 

Egyed Róbert az „OWTS HV 150, a NAF kábeldiagnosztika eszköze” 

című előadásában ismertette a már nagyfeszültségű kábelszakaszok 

vizsgálatára is alkalmas OWTS berendezést, amely a vizsgálandó 

kábelt csillapodó feszültséghullámmal veszi igénybe, 

miközben méri az igénybevétel hatására begyújtó részletöréseket. 

Kihangsúlyozta, hogy a módszer különös jelentőséggel bír 

az üzembe helyezés előtti vizsgálatok során, de ez az üzemben 

lévő kábelszakaszok diagnosztikájának korszerű eszköze is. 

A „KIF és KÖF megszakítók diagnosztikája a gyakorlatban” 

című előadásában Tari Attila beszámolt arról, hogy az 

Elektromax Kft. kiépített egy olyan mozgó diagnosztikai állomást, 

amelynek segítségével tárgyilagos képet lehet kapni 

a megszakítók állapotáról. Sok gyakorlati példán keresztül 

mutatta be, hogy ezen állapot ismeretében megadhatók a 

zavartalan működéshez szükséges beavatkozások, a várható 

élettartam, ill. a használt megszakítók becsült értéke. 

A szekció harmadik előadása az „Alállomási és oszlopföldelési 

ellenállásmérés és diagnosztika”előadója Béla Viktor tájékoztatta 

a hallgatóságot a C+D Automatika Kft. által alkalmazott megoldásról, 

amely a gyakorlatban bizonyította, hogy a kiválasztott 

módszer és műszerkészlet megbízható eredményeket szolgáltat 

és nemcsak a földelési ellenállás értékének ellenőrzésére, 

hanem a távvezetéki oszlopok nem megfelelő védővezetőcsatlakozásának 

felderítése során is kiválóan használható. 

„MESE az RSO–ról és minőség iránti elkötelezettségről” című előadásban 

tárgyalt módszer azon a jelenségen alapszik, hogy a vizsgált 

tekercselésbe injektált impulzus a tekercselés azon pontjairól, 

ahol a hullám impedancia megváltozott, visszaverődik. Dr. Fodor 

István elmesélt egy történetet e módszer egy akkreditált labor 

(V98 nevű királyfi) általi és anélkül kapott (másik királyfi) eredményéről, 

valamint az öreg királyról, aki a hibás eredményt hozó, 

utóbbi megoldást választotta, mivel bár elkötelezett a minőség 

ügyében, de még inkább a költségcsökkentés mellett. 

A korszerű szigetelőanyagok igen összetett, komplex anyagok, 

több párhuzamos, igénybevétel éri a szigetelést, amely 

során különböző romlási folyamatok zajlanak a szigetelésben. 

A „Komplex roncsolás mentes helyszíni szigetelésdiagnosztika” 

című előadásban Cselkó Richárd arról tett tanúságot, hogy 

ezek felderítése, kimutatása párhuzamos mérések, komplex 

vizsgálatok és kiértékelés elvégzésével biztosítható. 

A szekció legmeghatóbb pillanata az volt, amikor fiatal tagtársunk, 

Cselkó Richárd arról beszélt, hogy a szigetelésdiagnosztikára 

tette föl az életét. 

A4. szekció: Állomások műszaki kérdései 

Levezető elnök: gönczi Péter – EtV-ERŐtERV ZRt. 

A szekció előadásait alapvetően az elmélet és a gyakorlati 

megvalósítás szoros kapcsolata jellemezte. 

„Gönyű MAVIR 400 kV-os kapcsolóállomás és gönyűi erőmű 

udvartér 400 kV-os kapcsolóberendezés területén létesített 

földelőhálózatok összeköttetéseinek vizsgálata” című előadás a 

Gönyűi Erőmű hálózati kapcsolatát biztosító két egymás potenciál 

terében lévő 400 kV-os kapcsoló és erőművi állomás földelési 

rendszerének vizsgálata, figyelembe véve az érintésvédelmi 

feszültség, lépésfeszültség alakulását modellezéssel, komplex 

szimulációval történt. A műszaki-gazdasági szempontok mérlegelése 

alapján bemutatásra került a veszélyes értékek kiküszöbölésére 

tett javaslat. 


A második előadás „Átviteli hálózati 

alállomásokban létesített reléház árnyékolás hatásosság 

mérése, és annak tapasztalatai a pécsi 

400/120 kV-os transzformátorállomásban” ismertette 

a 400/120 kV-os állomásokban a digitális 

védelem-irányítástechnikai rendszer osztottan 

reléházakban hogyan került elhelyezésre. 

Az elektromágneses zavartatás kiküszöbölése 

a reléházak árnyékolásával történt. Ennek 

hatásosságát ellenőrző mérésekkel vizsgálták 

meg, mely igazolta a műszaki megoldást. 

Ladányi József 

„Földelés hatásosság és transzfer potenciál kapcsolata” címmel 

elhangzott előadás összefoglalta, hogy a hálózati frekvenciás túlfeszültségek 

milyen komoly veszélyt jelentenek a háztartási szórakoztató 

elektronikai rendszerekre. Az ezzel kapcsolatban indult 

kutatás-fejlesztés eredményeképpen, javaslat került kidolgozásra 

a közép/kisfeszültségű állomásokban teendő intézkedésekre. 

A szekció utolsó előadása az „Új, innovatív technológiájú 

ívzárlat védelem kiépítése villamos kapcsoló berendezésekben” 

címmel hangzott el. Új innovatív kutatás-fejlesztési tevékenység 

került bemutatásra a kapcsolóberendezések ívzárlatainak 

felismerésére és gyors megszüntetésére ebben az előadásban. 

Ennek során elkészült a vizsgálat labormodellje, mely 

lehetővé teszi a további fejlesztést. 

A fenti előadástémák örvendetesen mutatták az egyetemi 

oktatás és kutatás és azok energetikai alkalmazásának fontosságát, 

a szakemberek jó együttműködését, mely a mérnökképzés 

alapvető feltétele - fogalmazta meg véleményét 

gönczi Péter, a szekció elnöke. 

A szekció biztosította a lehetőséget a MEE Diplomaterv pályázatán 

díjat nyert diplomatervek bemutatására. Mindkét előadó 

színvonalas összefoglaló előadást tartott dolgozatáról melyek javaslatai, 

módszerei hasznosításra kerülhetnek az iparágban 

B4. szekció: távvezetékek és szerkezetek 

Levezető elnök: torda Balázs – E.ON Hungária Zrt. 

A szekcióülésen elhangzott előadások a szabadvezetékes 

hálózatok aktuális üzemeltetési 

kérdéseivel foglalkoztak, melyek jól kötődnek 

az elmúlt időszak rendkívüli időjárási körülményei 

miatt bekövetkezett jelentős számú hálózati 

üzemzavar kapcsán kialakult elemzésekhez. 

Másrészről kitértek a minőségi szolgáltatás elengedhetetlen 

részét képező hálózatveszteség 

csökkentési törekvésekre, a környezetünkhöz 

egyre tökéletesebben illeszkedő létesítmények 

létrehozására és az ezek működtetéshez elengedhetetlenülszükséges 

információk gyűjtésénekleghatékonyabb 

lehetőségeire. 

A „Középfeszültségű 

légvezetéki hálózatok 

vezetékrezgései és hatásai” 

című előadás 

a vezetéksérülések, 

szakadások gyakorlati 

tapasztalatából kiindulva 

megmutatta 

az elméleti hátterét a 

távvezetéki sodronyok 

elemi szál töréseinek. 

Felhívta az üzemeltetők 

és építők figyelmét Madárbarát típusterv 

Torda Balázs

Szekcióülés 

a technológiai fegyelem fontosságára és az újszerű rezgés 

csökkentő megoldások beépítésének szükségszerűségére és 

megoldási lehetőségeire. A téma aktualitását és fontosságát 

alátámasztja, hogy a bekövetkezett hálózati üzemzavarok 

nagy részét a vezetékszakadások teszik ki. 

A „Csökkentett koronasugárzású sodronyok fejlesztése és 

gyártása a FUX Zrt-nél című előadás a gyártó technológia fejlesztés 

bemutatásán keresztül jó példát mutatott a környezetünkben 

jól illeszkedő energiaátviteli hálózatok kialakítására, 

a lakosság elfogadó képességének erősítésére. Mindemellett 

a veszteségi tényezők javítása sem elhanyagolható. A jövőbe 

mutató minőségi energiaszolgáltatást körvonalazta. 

Az „Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek dokumentáció 

felújítására a gyakorlatban” című előadás egy korszerű 

lézerszkenneléses eljárást mutatott be a nagyfeszültségű 

hálózataink hatékony és gyors feltérképezésére. A helikopteres 

támogatással alkalmazott informatikai csúcstechnológia bizonyos 

esetekben talán már jelenleg is versenyképes alternatívája 

a hagyományos hálózat feltérképező módszereknek. Az üzemeltetői 

felügyeleti feladatok gyakorlásához elengedhetetlen a 

hálózataink naprakész ismerete. 

A5. szekció: Megújuló energiák 

Levezető elnök: Dervarics Attila – MEE elnöke 

„A megújuló energia témakörében nagy fejlődésnek lehettünk 

tanúi az elmúlt 10-15 évben, de még korántsem beszélhetünk 

a terület kiforrottságáról. Bizonyos területeken érett, megbízható 

technológiák állnak már rendelkezésre, más területeken 

pedig még számos műszaki és gazdasági kérdés vár tisztázásra. 

Nagy kihívások előtt állunk, a következő évtizedben nagy fejlődésre 

lehet számítani a megújuló energiatermelő technológiák 

területén. Ebben a fázisban segítheti a fejlődést az ismeretek, a 

tapasztalatok cseréje, az érdemi szakmai vita. A MEE mindig is 

feladatának tekintette új ismeretek terjesztését és azt, hogy a 

szakmai fejlődést segítő vitáknak fórumot teremtsen, ezért vette 

programba az 57. Vándorgyűlés a megújuló energia témáját.” - 

mondta bevezetőjében a levezető elnök. 

„Fotovillamos mini erőművek ABB technológiával” előadásában 

az előadó végig vezette a hallgatóságot a létesítés fázisain, 

megmutatva azok kritikus elemeit, amelyekre különösen nagy 

gondot kell fordítani a tervezés és a kivitelezés során. Betekintést 

nyerhettünk az előkészítés során figyelembeveendő normatívákba, 

szakmai előírásokba; a tervezést segítő telepítési 

irányelvet és támogató szoftvert. Fotókkal bőségesen illusztrált 

prezentáció jó példákat vonultatott fel az ABB gyakorlatából, bemutatta 

a cég kiforrott fotovillamos mini erőmű konstrukcióját. 

A szekció második előadója Pénzes László (ELMŰ Hálózati 

Elosztó Kft.), aki a vándorgyűlések visszatérő előadója, a 

mikroméretű erőművek hálózati csatlakoztatása témában, 

most is sokakat érdeklő témával jelentkezett: „Megújuló 

energiaforrások az ELMŰ–ÉMÁSZ területén”. A megújuló 


mikroerőművek száma növekedésnek indult, legnagyobb 

számban a fotovillamos berendezések jelentek meg, megelőzve 

a gáz, a szél és a biogáz létesítményeket. Ezeknek a 

berendezéseknek a mind nagyobb számban való megjelenése 

új típusú problémákat vet fel a hálózat üzemeltetésében. 

A szekció harmadik előadója „A fenntartható fejlődés olyan 

fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné 

a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék 

szükségleteiket” című előadásában visszanyúlt az alapokig, 

a Föld ökológiai katasztrófájának megelőzését célzó 

fenntartható fejlődés definíciójához „Fenntartható fejlődés = 

ökológiai + gazdasági + társadalmi kihívások komplex problémájának 

a megoldása!”. Ebből a megközelítésből mutatta 

be egy piacvezető multinacionális energetikai cég fenntarthatósághoz 

kötődő céljait és akciótervét. 

A „Megújuló (PV, szél stb.) villamos energiát előállító rendszerek 

invertereinek kérdésköre és szabvány megfelelőségi vizsgálatai” 

témájú előadás a megújuló rendszerek szinte mindegyikében 

fellelhető egység, az inverterek minősítési nehézségeit és a lehetséges 

kibontakozás irányát mutatta be. A területen tapasztalható 

rohamos és sokirányú fejlődés kellemetlen velejárója 

a különböző gyártóktól származó termékek inkompatibilitása 

és az ebből fakadó minősítési nehézségek. Szabványosítás segíthet 

a rendszerek kézbentartásában! A villamos hálózattal 

szemben támasztott követelmények erős kényszert jelentenek 

az inverterek minősége és minősítése iránt. Megismerhettük a 

külföldi tapasztalatokat és szabványosítási gyakorlatot. 

A szekció utolsó előadója a „Biogáz kogenerációs kiserőművi 

tervezés, engedélyezés és projektmenedzsment” témájú előadásában 

egy konkrét létesítés során szerzett tapasztalatait osztotta 

meg a hallgatósággal. A projektcélok, az előkészítés és megvalósítás 

lépéseinek bemutatása után az előadó felhívta a figyelmet 

a kritikus pontokra: az alapos előkészítés, a jól kidolgozott 

megvalósíthatósági tanulmány fontosságára. Hangsúlyozta az 

érdekeltek partneri együttműködését, ezt megalapozó szindikátusi 

szerződés kidolgozottságát; az engedélyezési eljárásban 

a proaktív részvételt, a hatóságokkal partneri viszony ápolását. 

Kulcskérdésként hangzott el a finanszírozás előkészítése, a pénzintézetekkel 

bizalmi kapcsolat kialakítása és fenntartása. 

B5. szekció: Megvalósított fejlesztések 

Levezető elnök: Kovács gábor 

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. 

Az első előadás a „Kecskemét Daimler AG. Mercedes gyárát ellátó 

132/22 kV-os alállomás villamosenergia-ellátása” megrendelő oldali 

igényeit és környezeti adottságait ismertette. Újdonság, és 

hazai viszonylatban szokatlan, hogy 132 kV-on szabadtéri SF6 

gázszigetelésű kapcsoló-berendezéseket kértek 132 kV-os földkábel 

becsatlakozással. Bagi István (ELINOR Mérnökiroda Kft.) 

bemutatta a távvezetéki csatlakozás tervezési feladatait és kivitelezési 

megoldásait. Kovács Lajos (INFOPLAN Mérnökiroda Kft.)

pedig ismertette az alállomás primer 

és szekunder rendszerének 

tervezési kihívásait, és megvalósítását. 

Jelzi a beruházás technikai 

megvalósításának újszerűségét, 

hogy a hallgatóság számos kérdéssel 

fordult az előadókhoz. 

A következő két előadás közül 

az elsőben a „Kisigmánd 

Kovács Gábor 

szélerőműpark megvalósítása tervezői 

szemmel” címűben a tervező 

feladatait és megoldásait, a második pedig a hálózathoz kapcsolódás 

alállomási kivitelezési munkáit mutatta be „A befektetői 

elvárások gyakorlati megoldással – Kisigmándi Iberdola Szélpark 

alállomási bővítése” címmel. E témáknak első előadója kiemelte, 

hogy a csatlakozási, az építéshez szükséges engedélyezési, és a 

kivitelezési, megvalósulási terveket készítették el mindkét - az 

Iberdrola, és az E.ON – alállomásaira, míg a második előadó a kivitelezés 

sajátosságairól, a spanyol szemléletről és igényekről beszélt. 

Az alállomás üzemének fenntartása mellett több ideiglenes 

megoldást kellett alkalmazni, és a portálrendszert átépíteni. 

A kiállítás egy részlete 

„Középfeszültségű alállomások 

szimmetrizálás – kompenzálás – új 

földzárlatvédelmek ismertetése” 

című előadás előadója a középfeszültségű 

hálózat aszimmetriájának 

alállomási kezelését mutatta 

be a blokk negyedik előadásában. 

A hálózat szimmetrizálásának 

megoldásai után a kompenzálás 

megfelelő beállításának fontos- 

Dr. Fodor István 

ságát emelte ki, és szemléltette a 

hatékony és gyors földzárlathárítás lehetőségét. A fejlesztések 

eredményeként ezen feladatokat új készülékekkel, minimális 

túlkompenzálást biztosító tekerccsel és automatikával lehet 

kezelni, amit a felvett mérési eredmények is igazolnak. 

A blokk záró előadása az Őrségben létesített „KERKA 

mikroállomás fejlesztési koncepciója és üzemeltetési tapasztalatai” 

címmel hangzott el. Moduláris felépítésű, nagyfeszültségen 

bővíthető, középfeszültségen konténeres, de később 

standard megvalósításúra átalakítható diszpozíciót terveztek. 

Lényeges szempont volt az alállomás elhelyezésénél a 

középfeszültségű vonalak hosszának csökkentése, ezáltal a 

SAIDI mutató fogyasztói érintettség tényezőjének csökkentése. 

A transzformátor kiesése esetén a vonalak gyors, távműködtetett 

átterhelésére van lehetőség. 

Az utolsó napon két szekció ülés után a záró plenáris ülés következett 

Kovács András MEE főtitkár elnökletével, aki elmondta, 

hogy még négy előadást hallgathatnak meg a szakemberek. 


MEE-GA technikatörténeti kisfilm bemutatása 

Elsőként „Az integrált hálózatnyílvántartástól 

a hatékony vagyongazdálkodásig”, 

majd a „Mérnök 

képzés, továbbképzés, - a Mérnöki 

Kamara feladatai” című előadások 

következtek. Ezután az idén a Magyar 

Termék Nagydíjas ® LED-es, 

vandálbiztos közvilágítási lámpatestek 

bemutatására került sor. Az 

utolsó előadó a BME nagyfeszültségű 

laboratóriumában felállított 

nagy- és középfeszültségű kutató, 

oktató, bemutató FAM tanpályán 

folyó kísérletekről számolt be. 

Végül a technika történeti pályázaton, 

melyet a GA Magyarország 

szponzorál, díjat nyert kisfilmet 

vetítették le a szervezők. 

Dervarics Attila, a MEE elnök összefoglalójában 

kiemelte, hogy az idei 

vándorgyűlést minden várakozást 

felülmúló érdeklődés 

kísérte. Mint 

mondta, úgy véli, 

hogy a túljelentkezés 

a jól kiválasztott 

témáknak, és a kiváló 

előadásoknak 

köszönhető. 

Ezek után a rendezvény 

utolsó 

felvonása következett, 

amikor Kovács 

András felkérte 

Gelencsér Lajos 

képviseletében 

Kovács Gábort, 

hogy az E.ON DéldunántúliÁramhá- 

Schachinger Tamás 

Dervarics Attila 

Hiezl József, vezérigazgató-helyettes 

(EDF DéMáSz zrt.) 

a MEE 58. Vándorgyűlés "házigazdája" 

lózati Zrt.-nél egy éve őrzött vándorkupát adja át Hiezl Józsefnek, 

az EDF DÉMÁSZ Zrt. vezérigazgató-helyettesének, hogy őrizze azt 

tovább egy évig, mivel a MEE 58. Vándorgyűlésének ők lesznek házigazdái, 

hiszen ez az esemény Szegeden kerül megrendezésre. 

(A konferencián elhangzott előadások a MEE honlapján 

megtekinthetők.) 

Összeállította: Tóth Éva 

Felvételek: Kiss Árpád

110 éves a MEE 

Ünnepi Konferencia 

a Magyar Tudományos Akadémián 

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) alapításának 

110 éves jubileuma alkalmából „szakmai civil szervezetek 

szerepvállalása a Nemzeti Energetikában” címmel 

ünnepi konferenciát rendeztek október 8-án a Magyar 

tudományos Akadémia (MtA) Dísztermében. 

Dr. Kroó Norbert, az MTA alelnökének 

megnyitója után, a 

jelentős érdeklődéssel kísért konferencia 

nyitó előadásából megtudhattuk, 

hogy 1900-ban, alig 

félszáz lelkes szakember azzal a 

szándékkal hívta életre az egyesületet, 

hogy a tagok szakirányú elméleti 

felkészültségét előmozdítsa, 

valamint az elektrotechnikát 

művelők szakmai érdekképviseletét 

ellássa. Az egyesület Magyar 

Elektrotechnikusok Egyesülete 

névvel alakult, melyet 1901-ben, 

a szervezet közgyűlésén változtattak 

Magyar Elektrotechnikai 

Egyesületre. Mint dr.Horváth 

Dr. Kroó Norbert, az MTA alelnöke 

tibor, a MEE tiszteletbeli elnöke 

Dr. Horváth Tibor 


többek között elmondta: az egyesület története egybefonódott 

a magyar elektrotechnika, a villamos ipar kialakulásával és annak 

fejlődésével. Működése és tevékenysége elsősorban a felmerülő 

műszaki és azzal kapcsolatos gazdasági feladok megoldására, a 

minőségi szakoktatásra irányult. Az alapításban és az egyesületi 

munka irányításában többek között olyan kiválóságok szerepelnek, 

mint Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa, Kandó Kálmán, Liska 

József, Pattantyús Á. Géza, Zipernowsky Károly, Verebély László, 

Straub Sándor, akiknek az emberiség számos találmányt, az 

egyetemes fejlődést elősegítő felfedezést köszönhet. A neves 

tudósok és kiváló szakemberek szerepvállalása abból a felismerésből 

fakadt, hogy a honi villamos ipar felemeléséhez és a villamosítás 

gyors fejlődéséhez nem elegendő a kiváló kutató-tervező 

munka, feltétlenül szükséges a politikai-gazdasági környezet 

megnyerése és kiváltképp a szakember bázis megteremtése, 

folyamatos képzése. Ez a felismerés kiváló alapot adott az egyesület 

szerkezetének, fejlődésének, amit a 110 éves töretlen működés 

is igazol. A MEE a legrégebbi és egyben a legnagyobb is az 

energetika területén működő civil szakmai szervezetek között. 

Regisztrált tagjainak száma 5800 fő, országszerte 54 területi és 

üzemi szervezete működik, 7 szakmai szervezet és 8 szakbizottság 

vesz részt a munkamegosztásban. 

Dervarics Attila 

Dervarics Attila, a MEE elnöke szerint az ünnepi konferencia 

szervezői vallják, azzal tudnak hűek maradni az elődök szellemiségéhez, 

ha a programban a tiszteletre méltó és büszkeségre 

okot adó múltat felidéző előadás mellett helyet kapnak a jelen 

és jövő kihívásaival foglalkozó szakemberek is. Kézenfekvő a 

témaválasztás, hiszen „gőzerővel” folyik a Nemzetgazdasági Minisztérium 

irányításával a Nemzeti Energiastratégia kidolgozása. 

A munka befejezése ez év december közepére várható. Az 

egyesület a konferencián is elkötelezi magát a fejlődés, a közjó 

szolgálata mellett. Segíteni kívánja a Nemzeti Energiastratégia 

kidolgozását és a későbbiekben annak megvalósítását. Álláspontja 

szerint Magyarországnak - az emberiség egészével 

egyetemben - nagyon komoly feladattal kell megbirkóznia az 

energetika területén a következő évtizedekben. Elsőszámú feladatnak 

tekinti, és szaktudásával támogatja egy jól átgondolt, 

szakmai alapokon nyugvó, nemzetgazdasági érdekeket előtérbe 

helyező energiastratégia megalkotását. Oktatással, ismeretterjesztéssel 

segíti tagjait és áltatában a szakembereket, hogy 

lépést tudjanak tartani a szakmával szemben támasztott új követelményekkel. 

A szemléletváltás – amelynek végbe kell menni 

a szakmában, de a társadalom egészében is – kulcskérdés lesz 

a célok megvalósításában. Az egyesület, az egész országot lefedő 

szervezetével segíteni kívánja a szakmai alapokra helyezett 

energia tudatos gondolkodás társadalmi szintű terjedését. 

szerdahelyi györgy, a fejlesztési minisztérium osztályvezetője 

előadásában leginkább a megújuló stratégiáról beszélt. „Mint 

mondta: fokozottan előtérbe kell helyezni az energiatakarékosságot 

és többek között hangsúlyozottan megjelent a javaslatokban

Olajos Péter 

az atomenergia fejlesztésének kérdése 

is. Mint jelezte az ország importfüggősége 

elérte a 80 %-ot, ha 

a nukleáris fűtőanyag beszerzést is 

hozzászámítjuk. A kőolaj esetében 

86 %, a földgáznál pedig 81 %-os 

az importfüggőségünk. Fontos cél, 

hogy évente 1 %-kal csökkentsük 

energiafelhasználásunkat, ami évi 

107 petajoule energiamennyiséget 

jelent. Magyarországon továbbra is 

leginkább a biomassza terén tudja 

növelni megújuló energiafelhasználását, 

ez közel a teljes mennyiség 

50 %-át fedezheti. Igaz a megújuló 

energiaforrások részarányának növelése 

rendkívül drága, 2020-ig kitűzött 

vállalásunk, vagyis a 13 %-os 

részarány elérése 1270-1320 milliárd 

forint beruházást igényel, ebből 

mintegy 800 milliárd forint lehet az 

Dr. Grabner Péter 

uniós támogatás. Természetesen 

számos bizonytalanság érzékelhető 

ezen a téren, többek között éppen 

az elérhető anyagi források rendelkezésre 

állásánál. Szerdahelyi György 

jelezte azt is, hogy a jövő hét végére 

kerülhet fel a fejlesztési minisztérium 

honlapjára az előzetes szakértői 

anyag. Olajos Péter, a gazdasági 

tárca helyettes államtitkára kiemelte 

az Új Széchenyi Terv prioritásait, a 7 

kitörési pontot, közte a zöld gazda- 

Nagy Sándor MVM ság kialakításának feltételeit. Többek 

között jelezte, hogy a tárca egy energetikai 

szaktanácsadó hálózat kiépítésén 

dolgozik, továbbá nagyon 

lényeges a szakképzési rendszer 

átalakítása, valamint a társadalmi 

tudatformálás. Dr. grabner Péter a 

Magyar Energia Hivatal osztályvezetője 

az EU 3. energia csomagjához 

kapcsolódó hatósági feladatokat 

Dr. Boross Norbert 

ismertette, valamint hangsúlyozta, 

hogy ehhez kötődően a VET és GET 

módosításán dolgoznak. Javaslataik 

között szerepel az elektronikus ügyintézés bevezetése, az erőművek 

engedélyezési eljárásának egyszerűsítése és többek között a 

KÁT rendszer átalakítása. 

Visontától Hollókőig – 

Látogatás a Mátrai Erőműben 

A MEE Székesfehérvári Szervezetének tagjai ez év október 9-én 

– Szilágyi Adél tagtársunk szervezésében – egynapos szakmai 

tanulmányúton vettek részt. Ezúttal a visontai Mátrai Erőműbe 

látogattunk el. 

A harmincöt tagú csoport reggel hat órakor indult el Székesfehérvárról. 

Kilenc órakor érkeztünk meg az erőmű előadótermébe. 

Itt a létesítményt bemutató filmvetítést követően 

Nyúzó Zoltán és Lados Tibor ismertette az 1969 óta üzemelő 

erőmű történetét, műszaki adatait, a villamosenergia-terme- 


Az energetikai vállalatok és a MEE együttműködési lehetőségeit 

bemutató blokkban többek között Nagy sándor, a Magyar Villamos 

Művek (MVM) termelési vezérigazgató-helyettese is előadást 

tartott, az MVM jelene és jövője címmel. Röviden beszélt az EU elvárásokról, 

az új szabályozásról, a csökkenő energiafelhasználásról, 

valamint az energiaipart érő kihívásokról. Ezek között szerepel 

a megújuló energiaforrások arányának növelése, a kiserőművek 

rendszerbe állása, a CO 2 -kibocsátás csökkentése és fogyasztói 

energiatakarékosság elősegítése. Hosszú távon pedig számolni 

kell a smart grid rendszer bevezetésével, és fel kell készülni 

az olaj utáni korszakra, ennek részeként pedig a hidrogén alapú 

technológiák térhódítására. Végezetül ismertette a mai, döntően 

nagyerőművekre épülő magyarországi helyzetet, jelezve, hogy 

többségük elavult és versenyképtelen, valamint minimális a regionális 

együttműködés. Az MVM termelési portfoliójáról szólva 

megemlítette a paksi teljesítménynövelést és üzemidő hosszabbítást, 

a 27 MW teljesítményű szélerőművi akvizíciót, a Bakonyi 

Erőmű 2x63 MW-os beruházását, melyből az egyik blokk üzembe 

helyezése még az idei év végén várható. Dr. Boross Norbert, az 

ELMŰ és ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója pedig az iparvállatok 

és a MEE együttműködési lehetőségeiről beszélt, kiemelve azokat 

a sarokpontokat, ahol egy szakmai szervezet segítheti az iparágban 

tevékenykedő vállalatok munkáját. 

Mayer György 

Az egyesület 110 éve megfogalmazott küldetése ma is 

aktuális: „Tagjai együttműködésére támaszkodva munkálkodik 

az elektrotechnika színvonalának emelésén. Működése 

egyaránt kiterjed a tudományos, az oktatási és a 

gyakorlati szakmai tevékenységekre. Képviseli a szakmát, a 

közjó szolgálatában részt vesz a társadalmi döntések előkészítésében. 

Független szakmai szervezetként aktív szerepet 

vállal a magyarországi energetika alakításában. Ápolja 

a magyar elektrotechnikai hagyományokat.” 

lés folyamatát, a környezetvédelmi intézkedéseket és a melléktermékek 

hasznosítását. 

A Mátrai Erőmű Zrt. hazánk legnagyobb széntüzelésű erőműve. 

A 2 db 100 MW-os, 1 db 220 MW-os és 2 db 232 MW–os 

lignitüzemű, valamint a 2007-ben üzembe helyezett 2 db 33 

MW-os gázüzemű blokkjának együttes kapacitása 950 MW (beépített 

teljesítmény). Ez a mennyiség a magyar villamosenergiarendszer 

kapacitásának 17%-a. A villamos energiát a saját bányáiban 

(Visonta és Bükkábrány térségében) kitermelt (külfejtéses 

technológia) lignitből állítják elő. A széntüzeléses blokkok 

szénportüzeléses, kéthuzamú, membránfalas kazánból, gőzturbinából, 

generátorból, főtranszformátorból, hűtőrendszerből és 

füstgáztisztító berendezésből állnak. A cég nagy gondot fordít 

a környezetvédelemre. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése

Jobbról balra: I-, II-, III- és IV-es blokk 

Kéndioxid-leválasztó berendezés 

a száraz hűtőtoronyban 

Hűtőtornyok 

érdekében a tüzelőanyaggal 

keverve 10% biomasszát is 

égetnek. A kazánokból kijövő 

füstgáz az elektrofilterekkel 

történő porleválasztás után 

a 2000 októberétől működő 

nedves mészköves technológián 

alapuló, hatásos kén-dioxid-leválasztó 

berendezésen 

keresztül, szennyező anyagok 

nélkül távozik a szabadba. Ez 

az első kéntelenítő berendezés 

az országban. A két 100 MW-os 

és a két 232 MW-os blokk kondenzátorainak 

hűtővizét Heller- 

Forgó féle zárt, léghűtéses, ún. 

száraz hűtőtornyokban, míg a 

220 MW-os blokk kondenzátorának 

hűtővizét mesterséges 

huzamú, nyitott, vízfilmhűtéses 

hűtőtornyokban hűtik le. Az 

erőmű nyersvízellátása a közeli 

Markaz melletti 8,5 millió m³ 

kapacitású víztározóból történik. 

A kén-dioxid-leválasztó 

berendezések a száraz hűtőtornyok 

tágas belsejében épültek 

meg. A kémiai folyamat 

melléktermékeként képződő 

kálciumszulfát, azaz gipsz az 

építőanyag-iparban hasznosítható. 

A tüzelés maradékait 

(hamu és pernye) – sűrűzagyos 

technológia alkalmazásával – 

az Őzse-völgyi zagytéren tárolják. 

Az erőműhöz kapcsolódó 

ipari parkban a keletkezett 

melléktermékeket hasznosító 

cégek is jelen vannak. 

A filmvetítés és az előadás 

után a munkavédelmi előírásoknak megfelelően védősisakban 

indultunk az erőmű kültéri bejárására. Nagy János vezetésével 

megtekintettük a 200 ezer tonna befogadására 

alkalmas szénteret, a szénszállító rendszert, a széntüzelésű 

blokkokat, a 208 m magas kéményt, a gázturbinás egységet 

(ott jártunkkor nem üzemelt), a hűtőtornyokat, a kén-dioxidleválasztó 

berendezést és a gipszüzemet. Végül betekintést 


IV-es blokk vezérlőterme 

A tanulmányút résztvevői 

Recsk: Nemzeti Emlékpark – emlékmű 

nyertünk a 220 MW-os IV-es blokk vezérlőtermébe is. 

Látogatásunk befejeztével hazafelé Mátrafüreden és Parádon 

áthaladó 24-es úton elindulva nevezetes helyeket látogattunk 

meg, többek között Recsket, Hollókőt amely a Hollókői várral 

együtt 1987-ben felkerült az UNESCO Világörökség Listájára 

(kulturális épített értékek kategóriában). Erre igazán büszkék 

lehetünk (ezen kívül még hét magyarországi helyszín viseli ezt 

a rangos címet). A jól sikerült kirándulásról este 9 órakor érkeztünk 

vissza Székesfehérvárra. 

Szöveg és képek: 

Takács Antal, idegenvezető 

MEE-tag

A névadó, akit „rabul ejtett az 

elektrotechnika” 

A SZERKO új elnevezése: 

MEE Dél-alföldi Déri Miksa 

Koordinációs Központ 

Egy a közelmúltban megteremtett hagyomány folytatásaként 

került sor a „Szegedi Regionális Koordináció” névváltoztatására. 

Néhány évvel ezelőtt a DÉMÁSZ Nyrt., a Magyar 

Elektrotechnikai Egyesület Szegedi, Bajai, Békéscsabai és 

Kecskeméti Szervezetének kezdeményezésében és támogatásával 

született meg a területünkön lévő alállomások 

névadásának ötlete. Névadóink minden esetben nagy 

tiszteletnek örvendő, szakmailag és emberileg egyaránt 

az átlagot jóval meghaladó hivatástudattal és emberszeretettel 

rendelkeztek, közvetlen volt munkatársaink, vagy a 

munkánkhoz szorosan kapcsolódó villamos szakemberek 

lettek. Az elképzelést tett követte, így az elmúlt években: 

• a Szeged Észak 120/10 KV-os alállomás, volt szegedi 

főmérnökünk Hörömpő József nevét kapta meg. Elévülhetetlen 

szerepe volt Szeged város és környéke villamosenergia-ellátásának 

biztosításában és fejlesztésében, 

valamint ehhez kapcsolódóan a nagy volumenű 

tanyavillamosítások megvalósításában. 

• a Baja – Duna-part 120/10 KV-os alállomás Horváth 

Iván nevét viseli, aki villamossági szakértő volt, és nevéhez 

fűződik Baja város villamosítása. 

• ugyancsak ennek a nemes hagyománynak a keretében 

kapta meg a ceglédi 20/10 KV-os alállomás Bánki 

László nevét. Ő látta el egy időben a ceglédi villanytelep 

vezetését, de az ő nevéhez fűződik többek között 

a róla elnevezett alállomás elődjének – a 35/20/3KV-os 

alállomás – megvalósítása is. 

Így jutottunk el a SZERKO névváltoztatásához, amely egyben 

a területünkön működő koordinációs tevékenység 

új alapokra helyezését, továbbfejlesztését, kiemelkedő 

jelentőségét és az egyesületi ez irányú munka magasabb 

szintre történő emelésének igényét is jelzi. 

A névadó megválasztásában és a koordinációban 

résztvevők: 

Déri Miksa építőmérnök, feltaláló, erőműépítő, világszerte 

elismert kiemelkedő szakmai munkásságát 

– Zipernowszky Károllyal és Bláthy Ottóval közösen kidolgozott 

méltán világhírűvé vált találmányaikat, öngerjesztésű 

váltakozó áramú generátor, Déri-féle repulziós 

motor, ZBD. transzformátor megalkotását – ismerte el és 

tartja példaértékűnek és követésre méltónak. 

Természetesen a névadó területünkhöz tartozó születési 

helyszínét, a délvidéki egykori Bács – Bodrog megye 

– déli részén fekvő Bács községet is büszkén vállalják a 

döntéshozók. 

A névváltoztatást egyesületünk elnöksége legutóbbi ülésén 

megtárgyalta, tudomásul vette és egyetértően jóváhagyta. 

Fentiekre való tekintettel a SZERKO új neve a továbbiakban: 

„MEE Dél-alföldi Déri Miksa Koordinációs Központ”. 

Arany László 

Szeged 


Szakmai látogatással 

egybekötött évzáró ülés 

A MEE VillgéP Csoportja – Jakabfalvy Gyula úr vezetésével 

– egy szakmailag igen érdekes és talán tagságunk nagy része 

előtt is ismeretlen helyen, a MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI 

MÚZEUM Mobileum és Tanulmánytárában (Budapest, XI. Prielle 

Kornélia u 10.) tartotta összejövetelét 2010. október 19-én. 

A fő cél természetesen a múzeum „végigszemlélése” volt. 

Szakavatott tárlatvezetőink 

(Csippány István, Kovács Ottó, Szűcs László) mutatták meg 

a termekben elhelyezett és lelkes adományozók, valamint 

hozzáértő muzeológusok munkája nyomán 2008-ban létesült 

nagy értékű gyűjteményt. Mint tudjuk, a „műszaki” szó 

jelentéstartalma az élet igen széles területét fedi le, itt csak 

néhány, jól rendszerezett szeletébe tekinthettünk bele. 

A „Magyar fizikusok szellemi 

családfájá”-t bemutató hatalmas 

tabló alól indultunk a fényképezőgépek, 

nagyítók, mozigépek, 

távcsövek, szemüvegek, 

mikroszkópok, szeksztánsok, 

teodolitok, földgömbök, optofinommechanikai,meteorológiai 

műszerek és órák rengetege 

közé. Itt látható egy Eötvös-inga 

és a híres új magyar találmány, 

a „gömböc” egy példánya is. Különlegességként 

említhető Mayr 

Gyula órásmesternek az 1930-as 

évek elején készített, szekrény 

méretű világórája, a több száz 

éves zsebnapóra, vagy Goy Andor 

és Bíró László József 1938ban 

szabadalmaztatott golyóstolla. 

(Az argentin feltalálók 

napja az utóbbi működéséhez 

igazodik). A fotósoknak sokat mond Dulovits Jenő neve, aki 

a tükörreflexes (DUFLEX) fényképezőgép feltalálója. 

Az elektrotechnikai terem bejáratánál a hatalmas, URAL-2 

típusú, 1962-ben épült, elektroncsöves, mágnesdobtárolós, 

pultos szekrénysora fogad. Memóriaegysége 100 000 adat 

befogadására alkalmas, műveleti sebessége „szédítő”: 10000 

– 12000 műv/s. Valójában a számítástechnikában (is) azóta 

megtett út a szédítő. Így, idézőjel nélkül. 

A kissé távolabbról induló tölcséres gramofonok megtekintése 

után nem is kellett a fehéredő hajú korosztályhoz 

tartozni ahhoz, hogy rácsodálkozhassunk közelmúltunk jól

ismert tárgyaira: ORION rádiók, televíziók, magnók sokaságára. 

Szekrény méretű zenegépek, lemezjátszók (lemezekkel), 

oszcilloszkópok, tápegységek, jelgenerátorok és megannyi 

szórakoztató elektronikai kellék, laboratóriumi műszer keltette 

fel nosztalgiázó kedvünket. 

A „Mobileum” a mozgó, forgó erőgépek hosszú csarnoka 

130 hatalmas masinát mutat be az első gőzgépektől a 

csupasz motorokig, többnyire magyar gyártmányú termékeket. 

Itt látható Bánki Donát és Csonka János porlasztós 

motorjának első példánya és Jendrassik György gépei is. A 

különböző hajtóművek, 12-hengeres repülőgépmotorok, 

gőzturbinák, Hoffer-traktorok és kazánok között jól megfér 

nagyanyáink „sparherd”-je is. 

A szórakozáson és kellemes csodálkozásokon túl meg kell 

gondolnunk, hogy a gyökerek: jeles tudósaink, szakembereink 

alkotásainak ismerete az a hajtóerő, amire a jövő kimun- 

Nekrológ 

nekrológ 

Nekrológ 

NEKROlóg 

In memoriam Beszteri József 

2010. szeptember 18-án váratlanul 

elhunyt Beszteri József az ÉMÁSZ történetének 

egyik kimagasló műszaki 

egyénisége. 1923. december 8-án 

született Jászberényben, s ugyanitt végezte 

el az elemi és középiskolai tanulmányait. 

1944-ben érettségizett, majd 

egy év fizikai munka után felvételt 

nyert a Budapesti Műszaki Egyetemre, 

ahol 1950-ben „B” tagozatos (villamos) 

gépészmérnöki diplomát szerzett. 

Első munkahelye a Komlói Erőmű 

volt, majd egy évvel később az Inotai 

Kombinát beruházását koordináló kormánybiztossághoz 

vezényelték. Itt dolgozott 

az alumíniumkohó üzembe helyezéséig. 

1953-ban áthelyezték a Borsodi Hőerőműhöz, amelynek 

építése ekkor kezdődött. Itt 1955 februárjáig, az első gépcsoport 

üzembe helyezéséig beruházási műszaki ellenőrként tevékenykedett, 

ezt követően pedig a villamos üzem vezetőjévé nevezték ki. 

1960-ban került az Északmagyarországi Áramszolgáltató 

Vállalat központjába, üzemviteli osztályvezetőként. Ebben a 

munkakörben olyan nagy horderejű feladatok várták, mint 

pl. a falvak villamosítása, a városok villamos hálózatának rekonstrukciója, 

valamint a közép- és kisfeszültségű hálózatok 

feszültségszintjeinek egységesítése. 

1962-ben kinevezték az ÉMÁSZ főmérnökévé, és e beosztása 

mellett egy évig az ÉMÁSZ Vállalat igazgatói feladatait is ellátta. 

1965-ben a szakszolgálati osztály vezetésével bízták meg, 

amikor is ugyancsak jelentős feladatokat kellett megoldania. 

Többek között a középfeszültségű hálózatok automatizálási 

irányelveinek, ill. terveinek megvalósítását, valamint a relévédelmi 

rendszer rekonstrukcióját. 


kálására hivatottaknak is elengedhetetlenül szüksége van. 

A látogatást követően az egyik teremben gyűltünk össze, 

ahol Jakabfalvy Gyula úr tartott érdekes előadást a ma is több 

mint kétszázezer főt foglalkoztató javító-szerelő ipar helyzetéről 

a VILLGÉP csoport és az érdeklődő MEE-tagok számára. 

Történetiségében tekintette át az ipari fejlesztő laboratóriumok, 

próbatermek, szervizek és azok hálózatának széles 

ívét. Részletesen foglalkozott a RÁVEL – GELKA – RAMOVILL 

cégek meg- és átalakulásával, a lakosság ellátása terén folytatott 

tevékenységükkel és megszűnésükkel. 

Érdemes elgondolkodni azon, hogy jelen gazdasági körülményeink 

között ennek a fontos szolgáltató tevékenységnek 

milyen reális lehetőségei vannak. 

Lieli György 

MEE Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály 

1969-től, 14 éven át a műszaki fejlesztési osztály 

vezetőjeként az ÉMÁSZ hálózatfejlesztési és kiviteli terveinek 

készítését és az elosztóhálózatok tipizálási feladatait 

irányította. 

Az ÉMÁSZ-nál eltöltött éveiben tagja volt a Magyar Elektrotechnikai 

Egyesületnek, számos előadást tartott annak 

rendezvényein, több munkabizottságnak vezetője ill. tagja 

volt. Ezirányú tevékenysége elősegítette a miskolci csoport 

eredményes munkáját. 

1983-ban, 60 éves korában vonult nyugdíjba, a szakmával 

azonban nem szakított, évekig oktatott a miskolci Bláthy Ottó 

Villamosenergiaipari Technikumban, és szakértőként tevékenykedett 

az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzemigazgatóságán. 

1992-ben, az ÉMÁSZ részvénytársasággá való átalakulásakor 

a felügyelő bizottság tagjává választották. Ezt a tisztséget 

a cég privatizálásáig, 1995-ig töltötte be. 

Ugyanebben az időben, az észak-magyarországi közcélú 

áramszolgáltatás centenáriuma alkalmából, felkérték az 

ÉMÁSZ és jogelődjei 100 éves történetének megírására. Ezt 

a feladatot - ekkor már 70 évesen! - igen nagy lelkesedéssel, 

széleskörű kutatómunkával végezte el, amelynek alapján egy 

közel 200 oldalas kiadvány készült. 

Beszteri József minden munkakörében kiemelkedő szakmai 

ismeretekről és felkészültségről tett tanúbizonyságot. 

Fogékony volt a műszaki újdonságok iránt, azokat hamar 

elsajátította és alkalmazta. Csodálatra méltó általános 

műveltséggel rendelkezett, ezen belül kiemelkedett komoly 

zenei tudása, és több idegen nyelv ismerete. 

Beosztottjaival szemben mindig humános magatartást 

tanúsított, sokat segített az egyéni problémák megoldásában. 

Ugyanakkor jó humorú, mindig vidám kedélyű ember, 

jó kolléga és munkatárs volt. Környezetében mindenki 

tisztelte, becsülte és szerette. 

Jóska bátyánk Isten veled, emlékedet megőrizzük, nyugodj 

békében! 

Volt munkatársaid nevében: 

Simon Kálmán 

Az ÉMÁSZ nyugalmazott főosztályvezetője

Szemle 

szemle 

szemle szEmlE 

Atomenergia reneszánsz 

az egész világon 

A világ atomenergia-politikája az utóbbi években jelentősen 

megváltozott. Világszerte uralkodóvá válik az a felfogás, 

hogy az atomenergia és a megújuló energiák, ha optimális 

erőműmixet építenek ki, kitűnően kiegészítik egymást. Az 

atomerőművek megkönnyítik a klímavédelem céljainak elérését, 

és segítenek a CO 2-kibocsátás csökkentésének költségeit 

alacsony szinten tartani. További előnyük, hogy segítik 

a megújuló energiákból származó volatil árak kiegyenlítését. 

Természetesen alapkövetelmény, hogy a radioaktív 

hulladékok az emberek és a természet számára biztonságosan 

elraktározhatók legyenek. Erre vonatkozóan már 

2010 végéig pontos EU-javaslatok fognak megjelenni. Azt 

is javasolni fogja az EU, hogy minden ország területén belül 

ártalmatlanítsa a még sugárzó hulladékot, mert ártalmas 

lehet a nukleáris hulladék exportálása. Az atomenergia-felhasználás 

világszerte növekedőben van, és ez elősegíti azt 

a tervet, hogy a CO 2-emissziót 2050-ig felezni lehessen. A 

legújabbkori atomerőmű-építési boom nem egyszerre kezdődött 

az egész világon. 

Egyesült Államok 

Az atomerőmű-építés az USA-ban indult meg és ott gyorsan is 

fejlődött. Az 1980-ban a Three Mile Island erőműben bekövetkezett 

katasztrófa ezt a fejlődést jelentősen lefékezte. Ekkor 

az atomerőművek biztonsága került előtérbe. Pl. a reaktortartányok 

szuperbiztonságos hegesztési technológiájának valamint 

ellenőrzésének kidolgozása. Ezzel kívánták elérni, hogy 

egy atomerőmű az USA-ban már a szokásos 60 év helyett akár 

80 éven át is üzemben maradhasson. Meg kellett küzdeni az ellenérdekű 

olajlobbival is. Bush második elnöksége idején már 

világszerte nagy hangsúlyt kapott a CO 2-kibocsátást megújuló 

energiákkal való csökkentése. Ezt a Bush kormányzat alig 

támogatta, inkább bátorította az ugyancsak CO 2-kibocsátást 

csökkentő atomerőmű-építést, amely ezáltal az utóbbi években 

az USA-ban is újra fellendült. 

Ázsia 

Különösen felgyorsult az atomerőművek építése Japánban 

és Dél-Koreában. 2010 májusában újra üzembe helyezték 

a15 évvel ezelőtt leállított Monju japán atomerőművet, 

amelyet akkor egy a környezetet nem veszélyeztető szekunder 

kör meghibásodása miatt helyeztek üzemen kívül. 

Az erőművet lásd az 1. sz. ábrán. Az elmúlt 15 év alatt a japán 

lakosság hozzáállása az atomerőművekhez alapvetően 

megváltozott. Egyre több japán tartja már stratégiai fontosságúnak 

az atomenergiát, figyelembe véve, hogy japán 

felhasznált energiájának 80%-át importból fedezi. Japán 

Elektrotechnika 2010/11 

37 

jelenleg 54 atomerőművel villamos energiaszükségletének 

egyharmadát fedezi. 2030-ig további 14 új atomerőművel 

50%-ra fogják emelni az atomerőművekből származó villamos 

energiát. Ezek mögött az atomenergia ambíciók mögött 

komoly üzleti érdekek húzódnak meg. Franciaország, 

Oroszország és az USA mellett japán vállalatok, az erőműépítő 

Hitachi és a Westinghouse-zal megerősített Toshiba 

világszerte atomerőműveket kíván exportálni. A tárgyalások 

már folynak Nagy-Britanniával. 

A szomszédos Dél-Korea sem fog kimaradni a 2030-ig 80 

atomerőművet, vagyis a növekvő világpiaci igény 20%-át 

kívánja legyártani és exportálni. Eddig már Abu Dhabiba és 

az Egyesült Arab Emirátusba szállított Szöul. Céljuk, hogy a 

koreai ipar az autók, félvezetők és hajók exportálásán túl az 

atomerőművek szállításában is váljék világmárkává. A koreai 

Electric Power Corp erre nagyon alkalmas. Már tárgyalásban 

állnak Törökországgal, Brazíliával és Dél-Afrikával. India, ahol 

jelenleg már 3000 MW atomerőművekből származik, szintén 

gyorsan fejleszti atomerőmű-kapacitását. Kína is most zárkózik 

fel a legnagyobb atomenergia-felhasználókhoz. 

Európa 

Európában a csernobili atomerőmű katasztrófa lefékezte az 

atomerőművek elterjedését. 

Kivételnek számított Franciaország, ahol jelenleg 58 atomerőmű 

van üzemben, továbbá Oroszország, amely 32, Nagy-Britannia 

19, Németország 17, Svédország 10 atomerőművet üzemeltet. 

Számos más európai országban így Ukrajnában, Spanyolországban, 

Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, Finnországban, 

Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és 

Bulgáriában is működnek atomerőművek. Néhány évvel ezelőtt 

egyes országokban kialakult egy atomenergia ellenes hangulat 

részben a megújuló energiaforrások elterjedésével kapcsolatban. 

Ezekben az országokban kötelező ártámogatással veszik 

át az áramszolgáltatók 

a megújuló áramforrásokból 

származó villamos 

energiát, hogy a nagy 

költségű beruházások 

hamarabb megtérüljenek. 

A szélerőművek 

különösen drágák és 

arányuk a hagyományos 

erőművekhez képest bizonyos 

mennyiségen túl 

nem növelhető. 

Többek közt ez volt az oka, hogy Németországban a már 

törvénybe iktatott rövidesen hatályba lépő atomerőmű bezárásokat 

nem hajtják végre. De a környezetvédelemben élen 

járó Skandináv országok is az idén kötelezték el magukat az 

atomenergia mellett. Svédországban 10 atomerőmű fokozatos 

leállítását 10 újjal váltják fel. Finnországban is megszavazták, 

hogy négy működő atomerőművük mellé két, egyenként 1600 

megawattos új atomerőművet építsenek. Olaszország eddig 

teljesen elzárkózott új atomerőművek üzemeltetésétől, most 

Róma 10 új atomerőmű építését határozta el. Nagy-Britanniában 

is felépül 2018-ban az évtizedek óta első új atomerőmű. 

Lengyelországban, ahol 1990-ben leállították a reaktorépítést, 

ugyancsak visszatérnek az atomenergia felhasználáshoz. Megállapítható, 

hogy néhány szkeptikus ország Ausztria, (amely 

hibát követett el, amikor először megépítette a Zwentendorf 

atomerőművet és utána írta ki a népszavazást az erőmű használatbavételéről. 

1978-ban a lakosság leszavazta az üzembe 

helyezést. Így Zwentendorf, lásd a 2 ábrát, a világ egyetlen 

atomerőműve, amely egyetlen percig sem volt a hálózatra 

2. ábra

kapcsolva) Görögország, Spanyolország és Portugália lakosságának 

kivételével Európa is elfogadja az atomenergiát. 

Újgenerációs atomerőművek 

A világon jelenleg 439 reaktor üzemel, 35 épül, 40-50 van tervezés 

alatt. Németországban eredetileg 32 évi működés után 

kellet, volna az atomerőműveket leállítani. Ezt később 40 évre 

emelték fel. A legújabb törvény valószínűleg 60 évet fog megengedni, 

ez megegyezik az USA jelenlegi gyakorlatával. Természetesen 

az élettartam meghosszabbítások jelentős modernizálást 

tesznek szükségessé. A régi erőműnek olyanná kell 

válnia, mint egy most felépített korszerű harmadik generációs 

erőműnek. A számos szükséges 

rekonstrukció közül itt 

csak egyet, a legfontosabbat, 

a vezérlő rendszer jelentős 

modernizálását említjük meg. 

A vezérlő rendszer ellenőrzi és 

védi az összes fontos üzemi 

funkciót. A meglévő erőművekben 

még általában analóg 

rendszerek vannak beépítve. 

Ezeket a legkorszerűbb digi- 

3. ábra 

tálisra kell átállítani. Egy ilyen 

rendszer átlagosan 10.000 (!) 

szenzorból és detektorból áll. 

Mintegy 5000 km hosszú ká- 

belhálózat, nagyrészt üvegszálakkal kapcsolja össze, a rendszerint 

redundáns komponenseket egymással. Ez a rendszer a legnagyobb 

kihívás és a legdrágább egy atomerőműben. 3 ábrán a 

Krümmel német atomerőmű korszerű vezérlője látható. 

VDI Nachrichten 

Szepessy Sándor 

kádár Péter: 

A vízimalmoktól a vízerőművekig 

A vizekben gazdag Magyarországon 

sokakban felmerül, hogyan 

lehetne energiatermelésre fogni 

ezt az elfolyó természetes energiaforrást. 

A könyv bemutatja 

a hazai vízenergia-felhasználás 

történetét, ismerteti hazánk fellelhető 

vízimalmainak többségét 

(majd 600 malomhely) és a vízerőműveket, 

Ikervártól a keleti 

és nyugati törpéken át a tiszai 

erőművekig, illetve északi és keleti 

szomszédunk dunai erőművéig 

. Megtudhatjuk, hogy ezek 

a létesítmények milyen részekből 

állnak, az általuk megtermelt 

energia hogyan viszonyul az ország 

energiafelhasználásához. 

A műszaki értékelés mellett a fotók bepillantást engednek 

egy letűnt világba, a tutajosok, hajó- és vízimolnárok 

életébe. A vízimalmok a koraközépkortól végigkísérték 

az ország fejlődését, és még ma is százával lelhetők fel 

malomromok. Elgondolkodtató, hogy a vízimolnárok már 

száz éve villannyal világítottak, messze megelőzve ezzel 

az országos villamos hálózat kiépülését. 


olvasói levelek 

Olvasói levelek 

OlVAsói lEVElEk 

olvasói levelek 

T. Jakabfalvy úr! 

Az “értelmetlen halál (2.)” cikkéhez: 

1.) 1976 óta foglalkozom villamos biztonságtechnikával, 

érintésvédelmi vizsgálatokkal. Az eltelt nem kevés időben 

kb. 2 vagy 3 megkeresés érkezett magánlakás vizsgálatára, 

az is közeli ismerőstől, munkatárstól. 

2.) Amíg nem lesz általános a számlaadási kötelezettség, 

nem lesz felelős, vagy legalábbis nehezen bizonyítható 

a hibás, rossz szerelés vétkese. 

3.) Kötelezővé kellene tenni mindenhol és mindenre az áramvédőkapcsolót. 

Ma már ez nem tétel, s kevesebbé kerül, 

mint a temetés. Persze vannak ezzel is nehézségek: felszerelték 

egy lakásban az áram-védőkapcsoló, majd amikor 

a mosógép üzemelése azt többször leoldotta, kivetették. 

Igaz a mosógép kb. 25-30 éves volt, de mint mondták: 

nincs semmi baja, működik - a FI-relé meg nem. 

4.) A lakásbiztosításokat is úgy kellene kötni, hogy rendelkezésre 

álljon az érvényes villamos biztonságtechnikai 

jegyzőkönyv. 

5.) És úgy gondolom, nem csak fociban, technikában, műszaki 

fejlettségben vagyunk lemaradva a nyugattól. 

Az erkölcsösség, kulturáltság, a jobbra vágyás, az igényesség 

(elsősorban saját magunkkal szemben) még 

igencsak hibádzik. És persze a tanulás, az állandó (ön) 

képzés is fontos lenne. 

Tisztelettel: “ung” 

Tisztelt „ung” Úr! 

VÁlAszlEVél 

Örömmel olvastuk „Az értelmetlen halál 02” cikkel kapcsolatos 

levelét, amelyben olyan mindennapi tapasztalatait írta le, 

ami mindnyájunk okulására szól. Levelének minden pontjával 

egyetértünk, ezért azt szíves engedelmével közkincsé teszszük. 

A magam részéről is nagyon fontosnak tartanám, hogy 

egyszer a jogalkotók is felfigyeljenek a lakások érintésvédelmének 

fontosságára, egyben ezt jogszabályban rögzítve a 

helyére tennék. Érdekes módon a háztartási gázkészülékek 

és gázvezetékek terén ezt már régen és határozottan szabályozták 

és ma már a fogyasztók is elfogadták, ezzel szemben 

a villamos érintésvédelem fontossága még nem találta meg a 

helyét a közfelfogásban! Bárhogy szépítjük a dolgot, a lakások 

villamos hálózatának elhanyagoltsága, annak csak egy megtörtént 

baleset utáni felülvizsgálata miatt, évente nem kevés 

ember veszíti életét e kis hazánkban. Úgy gondolom, hogy ha 

ezt sokan és sokszor mondjuk el, talán előbb-utóbb ennek is 

meg lesz az eredménye! 

Baráti üdvözlettel, 

Jakabfalvy Gyula 

gyulaj5@t-online.hu 

Általános felhívás: Tisztelt Tagtársak! Ismertetve a fenti 

leveleket és az Elektrotechnikában megjelent ezzel 

a témával foglalkozó korábbi cikkeket, felhívjuk szíves 

figyelmeteket arra, hogy a háztartások érintésvédelme 

fontosságának tudatosítása céljából minél több olvasói 

levélben várunk hozzászólásokat, ötleteket, melyeknek 

közös megvitatásával talán hasznos előrelépéseket érhetnénk 

el mind a jogalkotóknál, mind a fogyasztóknál. 

Köszönjük együttműködéseteket.

2010 

SREET MODUL 20-80 W-LED 

PARK MODUL 18 W-LED 

A hazai fény... 

KORINTOSZ LED 18W Hódmezővásárhely, Zrínyi utca 

A Hofeka Kft. 120 éves hazai műszaki 

tapasztalattal és modern világítástechnikai 

laboratóriumával készséggel áll a tervezők 

és a döntéshozók rendelkezésére. 

www.hofeka.hu

Hungexpo_Electrocom_95x280.indd 1 11/5/10 2:30 PM

elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?