elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület
elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület
elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Reneszánszát éli az atomenergia<br />
Az energiagazdálkodási Tudományos egyesület (eTe)<br />
esztergomi Szervezete „<strong>Magyar</strong> energetikai Vállalkozók<br />
és Feltalálók Fóruma és Szakkiállítása” címmel szeptemberben<br />
kétnapos konferenciát tartott esztergomban.<br />
A rendezvényen külön előadás foglalkozott a Paksi Atomerőmű<br />
bővítésének lehetőségével. Mint Lakatos Gábor, az<br />
atomerőmű osztályvezetője hangsúlyozta: bátran mondhatjuk,<br />
hogy az atomenergia világszerte a reneszánszát éli. Jelenleg a<br />
világ 30 országában 436 atomerőművi blokk üzemel és további<br />
60 országban tervezik atomerőmű építését. A hazai helyzetről<br />
szólva említette a következő 15-20 évben várható energiaigény<br />
változását, az új erőművi kapacitások létesítésének szükségességét<br />
és a várható energiamix összetételét, melyben továbbra<br />
is meghatározó marad a nukleáris energiatermelés. Ehhez kapcsolódva<br />
ismertette a jelenleg üzemelő 4 blokk teljesítményét,<br />
a megtermelt energiamennyiséget, külön említette a teljesítménynövelést<br />
és az üzemidő hosszabbítási elképzeléseket. Ezzel<br />
együtt részletesen ismertette a Teller, majd a Lévai projektet,<br />
ami szerint 2020, majd 2025 táján léphetne üzembe az 5. és 6.<br />
paksi blokk, melyek üzemideje már 60 év lenne. Ehhez kapcsolódva<br />
felvázolta a szóba jöhető blokktípusokat, a gyártókat, az<br />
ütemezés várható időpontjait, valamint a költségeket. Érdekes<br />
része volt az előadásának, amikor a hazai uránbányászat lehetőségeiről<br />
is beszélt, jelezve, hogy több előnyünk származhatna<br />
abból, ha magyar alapanyagra alapozhatnánk a fűtőanyaggyártás.<br />
Természetesen külön részletezte az atomerőmű társadalmi<br />
elfogadottságát és az erre vonatkozó felméréseket.<br />
A konferencián Stróbl Alajos (ETV Erőterv) a villamos energia<br />
tárolásának szükségességéről és lehetséges megoldásairól<br />
beszélt. Mint többek között elmondta: a villamos energia közvetlenül<br />
nem tárolható, közvetve azonban igen, és erre az energiaellátás<br />
biztonsága miatt bizony sokszor nagy szükség van.<br />
A villamos energiát tehát át kell alakítani másmilyen formába,<br />
majd amikor szükséges vissza kell nyerni a tárolt energiát. Ennek<br />
ára van és a hatásfok kérdése is kiemelt jelentőségű. A ma ismert<br />
gyakorlat szerint sokféleképp lehet a közvetlen tárolást megoldani,<br />
melyek közül a leggazdaságosabb és legjobb megoldást<br />
(természeti adottságok, környezetvédelmi kérdések, egyéb<br />
energiaforrások stb.) kell kiválasztani. A jövőben például a közlekedés<br />
villamosításában lehet a tárolásnak nagy szerepe. Leginkább<br />
a szivattyús tárolós vízerőművekkel, vagy a levegős tárolós<br />
gázturbinás erőművekkel oldható meg a tárolás, de a szivattyús<br />
megoldás az elterjedtebb. <strong>Magyar</strong>országon is egyre többet foglalkozunk<br />
ezzel a kérdéssel, s ez manapság is napirenden van.<br />
Alapvető viszont, hogy a kialakult és meglévő nemzetközi kereskedelmi<br />
lehetőségeket is figyelembe kell venni, amikor egy tározós<br />
erőmű létesítéséről beszélünk. A megújuló energiaforrások<br />
nagyobb mértékű elterjedése és használata mellett elsősorban<br />
a nagy villamos egység-teljesítőképességű atomerőművek építése<br />
miatt szorgalmazható a szivattyús tározós erőmű létesítése.<br />
Bár a sajtóban sokszor szóba kerül, de érdemes jelezni, hogy a<br />
szélerőművek miatt nem igazán építenek sehol szivattyús tározós<br />
erőművet. Európában egyre több tervet hallani arról, hogy<br />
jelentősen bővíteni akarják a tározós erőművek kapacitását. <strong>Magyar</strong>országon<br />
is több helyszín szóba került az elmúlt időszakban,<br />
de még nem született döntés, ami részben a különféle „zöld”<br />
szervezetek ellenállásával is magyarázható.<br />
Ezt követően Vajta Mihály (HUPX) az áramtőzsde eddigi tapasztalatairól<br />
tartott előadást, ismertetve a HUPX létrejöttét a<br />
2007-es első lépéstől, a magalapítástól kezdve egészen az idén<br />
július 20-i első kereskedési napig bezárólag. Külön kitért a kereskedés<br />
menetére, a piaci helyzetre, a partnerekre, valamint az<br />
Elektrotechnika <strong>2010</strong>/11 22<br />
eddigi működés tapasztalataira, az árakra és értékesített mennyiségre.<br />
Mint többek között jelezte. a HUPX működésének számos<br />
előnye mellett talán a legjelentősebb, hogy megjelent egy referenciaár,<br />
amely minden piaci szereplő számára meghatározó, bár<br />
még ez nem hat a fogyasztói árakra. A jövőről szólva a piac összekapcsolás<br />
és a kereskedés bővítésének lehetőségeit ismertette.<br />
Mayer György<br />
energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő<br />
Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok<br />
gymayer@t-online.hu<br />
Tudományos konferencia<br />
és szoboravatás<br />
Bláthy Ottó tiszteletére<br />
„A vizek városától a világhírig” című tudományos konferenciát<br />
rendezett az Óbudai Egyetem Bláthy Ottó Titus születésének<br />
150. és az óbudai Bláthy Technikum fennállásának 60. évfordulója<br />
alkalmából.<br />
A rendezvény fővédnökei kócziánné dr. Szentpéteri erzsébet<br />
a <strong>Magyar</strong> Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója,<br />
dr. Bendzsel Miklós a <strong>Magyar</strong> Szabadalmi Hivatal elnöke, valamint<br />
Bús Balázs országgyűlési képviselő, Óbuda-Békásmegyer<br />
Önkormányzat polgármestere voltak.<br />
Dr. Gáti József kancellár köszöntőjében kiemelte, hogy az<br />
egyetem hagyományainak megfelelően, az általuk művelt szakterületek<br />
kiemelkedő alkotóinak neves dátumaihoz kapcsolódva<br />
rendszeresen emléket állít a kiváló tudósoknak konferencia,<br />
illetve kiállítás rendezésével.<br />
Dr. Bendzsel Miklós néhány történelmi adattal erősítette<br />
meg Bláthy kiváló géniuszát, kitért a transzformátorok fejlesztése<br />
terén kifejtett korszakos szerepére, jelentős szabadalmi<br />
tevékenységére, kiemelve színes egyéniségét, társadalmi szerepvállalását<br />
a sakkéletben,<br />
az autósportban, illetve az<br />
ebtenyésztés terén.<br />
Az egyetem a konferencia<br />
mellett egy Bláthy<br />
mellszobor felállításával<br />
tisztelgett a kitűnő tudós<br />
nagysága előtt, melyet<br />
Prof. dr. rudas Imre rektor,<br />
dr. Turmezei Péter dékán,<br />
valamint Solymár László,<br />
a Bláthy Ottó Titusz Informatikai<br />
Szakközépiskola és<br />
Gimnázium igazgatója leplezett<br />
le. A mű Pátzay Pál 1960-ban készült szobrának másolata,<br />
melyet a Nagyszombat utcai Erősáramú Ipari Technikumban állítottak<br />
fel. Az alkotás az ünnepséget követően az egyetem Szőlő<br />
utcai telephelyének aulájában kerül elhelyezésre, az energetikai<br />
képzést biztosító laboratóriumok tőszomszédságában.<br />
A leleplezést követően az egyetem főépületének aulájában<br />
elhelyezett „Korszakalkotó magyar találmány” című, a <strong>Magyar</strong><br />
Szabadalmi Hivatal és a MMKM <strong>Elektrotechnikai</strong> Múzeuma<br />
közös kiállítását nyitotta meg dr. Antal Ildikó igazgató.<br />
A rendezvény Sitkei Gyula, az MMKM <strong>Elektrotechnikai</strong> Múzeumának<br />
munkatársa „A vizek városától a világhírig, 150 éve<br />
született Bláthy” című előadásával folytatódott. Majd Luspay<br />
Zoltán, a CG Electric Systems Hungary ZRt. vezérigazgatója a<br />
GANZ transzformátorok 125 évéről tartott érdekes beszámolót.<br />
Forrás: Sajtóközlemény<br />
Szerkesztőség
Change language