30.11.2012 Views

elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület

elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület

elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Dehn+Söhne<br />

100 éve alapították, 20 éve <strong>Magyar</strong>országon!<br />

Dr Horváth Tibor, Thomas Smatloch, Dr.Kovács Károly és dr. Kiss László<br />

Fennállásának 100. évfordulója alkalmából<br />

ünnepi rendezvényt tartott<br />

hazánkban is a cég, amelyet 1910.<br />

január 21-én Nürnbergben alapított<br />

Hans Dehn villanyszerelő mester.<br />

A kézműves üzemből mára nemzetközivé<br />

növekedett vállalkozás a mai<br />

napig is családi alapokon nyugszik.<br />

Október 14-én a <strong>Magyar</strong> <strong>Elektrotechnikai</strong><br />

Múzeumban került sor az<br />

ünnepségre, ahol Tomas Smatloch<br />

kereskedelmi igazgató üdvözölte a vendégeket. A 100 éves jubileumi<br />

rendezvény egyben módot adott arra is, hogy bemutathassa a<br />

Dehn+Söhne új magyarországi képviselőjét, dr. Kovács Károlyt, aki<br />

október 1-től látja el ezt a munkakört.<br />

A köszöntőt követően dr Horváth Tibor professzor érdekes visszatekintést<br />

tartott a magyarországi villámvédelem történetéről, amelyből<br />

számos érdekes információt ismerhettek meg a vendégek.<br />

Ez után Thomas Smatloch röviden bemutatta a cég történetét.<br />

Kezdetben az épületinstalláció mellett különösen a szabadvezetékek<br />

építése volt a Dehn-szerelők fő tevékenysége, amelyet mesterük,<br />

Hans Dehn vezetett személyesen. 100 évvel ezelőtt ugyanis a<br />

„villamos áramot” először a fogyasztókhoz kellett eljuttatni, hiszen<br />

nem volt általánosan elterjedt.<br />

Később a szabadvezetékek építése és az épületinstalláció mellett a<br />

villámvédelmi rendszerek telepítése lett a cég üzleti tevékenységének<br />

egyik fontos alappillére. 1918-ban már megszületett Hans Dehn első<br />

villámvédelmi szabadalma is. A vállalat évről évre egyre növekedett,<br />

így az alapító 1933-ban átadta a felelősség egy részét fiainak. A családi<br />

vállalkozás ezt követően Dehn+Söhne néven működött tovább.<br />

A második világháború alatt a Nürnbergben és Neumarktban található<br />

üzemi épületek megrongálódtak. A háború utáni tevékenységek<br />

kiindulópontja Neumarktba tevődött át.<br />

Az 50-es években a villám- és túlfeszültség-védelem mellett a villamos<br />

munkavédelem területére is betört a vállalat, valamint megkezdődött<br />

a külföldi piacok keresése: az első export-ország Ausztria<br />

volt. A világon első gyártóként ismerték fel, hogy a külső villámvédelmet<br />

belső villámvédelemmel kell összehangolni, így megszületett<br />

a túlfeszültség-védelmi készülékek első generációja.<br />

Az ezt követő évtizedeket a folyamatos fejlesztés és a nemzetközi piaci<br />

jelenlét bővítése jellemezte, ami mind a mai napig töretlenül tart.<br />

Érdekességként került megemlítésre, hogy a rendszerváltás<br />

után ez a külföldi cég volt a második hazánkban, amelyik bejegyzett<br />

magyarországi képviselettel rendelkezett.<br />

Az ünnepség kötetlen beszélgetéssel, állófogadással és múzeumlátogatással<br />

zárult.<br />

Dr. Kovács Károly, a Dehn+Söhne magyarországi képviselője<br />

Felvételek:Tóth Éva<br />

Elektrotechnika <strong>2010</strong>/11 23<br />

Fénylő műemlékek<br />

Földgáz alapú világítás a<br />

Fővárosi Állat és Növénykertben<br />

A Fővárosi Gázművek Zrt. támogatásával immár<br />

nyolc földgázüzemű kandeláber világít<br />

a budapesti állatkertben. Az október 11-én<br />

átadott hét műemlék jellegű lámpa megjelenésében<br />

az 1931-ben gyártott gázlámpák hű<br />

másai, azonban belsejükben a legmodernebb<br />

technológiát rejtik.<br />

A FŐGÁZ vezérigazgatója, Dr. Bakonyi Tibor<br />

és a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója,<br />

Prof. dr. Persányi Miklós által átadott<br />

hét gázlámpa megjelenésében a gázvilágítás<br />

fénykorát, a '30-as évek korszakát<br />

idézi, hiszen teljesen azonosak a kőbányai<br />

<strong>Magyar</strong> Fém és Lámpagyár által 1931-ben<br />

gyártott lámpákkal, azonban belsejük a mai<br />

kor elvárásainak megfelelő legmodernebb<br />

technikát rejtik. A most átadott hét gázlámpával<br />

a Fővárosi Állat- és Növénykert területén<br />

nyolc, míg Budapest-szerte száztizenhat<br />

gázlámpa szórja esténként fényét.<br />

A műemléki hűségű gázlámpák az Állatkert Dr. Bakonyi Tibor és Prof. dr. Persányi Miklós<br />

főkapujától a Pálmaház felé vezető sétányon<br />

kerültek felállításra. Az Állatkert nyáresti koncerteken, és számos<br />

más különleges esti rendezvényen a kertet behálózó sétányok közül<br />

éppen ezt a szakaszt használja leggyakrabban a látogató közönség.<br />

A sétaútnak a tó partján futó festői szakaszát az 1930-as<br />

évek elején, Nadler Herbert igazgatóságának idején nyerte el.<br />

A századfordulón népszerűek voltak az olyan kétkarú lámpák,<br />

amelyeken egy keresztrúdra felül két gázlámpát, alul két<br />

villanylámpát szereltek.<br />

A történelem viharai azonban a gázüzemű lámpákat sem kímélték,<br />

így napjainkra alig néhány képviselő maradt ezekből az<br />

egykor oly jellegzetes, városképet meghatározó tárgyakból.<br />

Mint hazánk egyik legnagyobb múltra visszatekintő közmű cége,<br />

a Fővárosi Gázművek Zrt. a legújabb, leginnovatívabb földgáz alapú<br />

technológiák meghonosítása és elterjesztése mellett kiemelt figyelmet<br />

fordít a gázszolgáltatás tárgyi emlékeinek megőrzésére is.<br />

Szélerőműparkot épít<br />

az Alstom Skóciában<br />

Tóth Éva<br />

Képek a szerző felvételei<br />

Forrás: Sajtóközlemény<br />

Az Alstom több mint 200 millió euró értékű szerződést<br />

kötött a Scottish Power Renewables (SPR) energiaszolgáltatóval,<br />

a spanyol Iberdrola Renovables energiakonszern leányvállalatával<br />

a skóciai Whitelee Szélerőműpark 217 MW-os<br />

kapacitásbővítésére. A megállapodás értelmében az Alstom<br />

2012 májusáig 69 darab, egyenként 3 MW teljesítményű<br />

eCO 100 szélturbinát, valamint 6 darab, egyenként 1,67<br />

MW teljesítményű eCO 74 szélturbinát állít üzembe. A<br />

szerződés magában foglalja a szükséges eszközök beszerzését,<br />

a szállítást, telepítést, az üzembe helyezést, valamint az<br />

erőműpark üzemeltetését és karbantartását.<br />

Forrás:Sajtóközlemény

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!