elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület
elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület
elektrotechnika-2010-11.pdf - Magyar Elektrotechnikai Egyesület
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A névadó, akit „rabul ejtett az<br />
<strong>elektrotechnika</strong>”<br />
A SZERKO új elnevezése:<br />
MEE Dél-alföldi Déri Miksa<br />
Koordinációs Központ<br />
Egy a közelmúltban megteremtett hagyomány folytatásaként<br />
került sor a „Szegedi Regionális Koordináció” névváltoztatására.<br />
Néhány évvel ezelőtt a DÉMÁSZ Nyrt., a <strong>Magyar</strong><br />
<strong>Elektrotechnikai</strong> <strong>Egyesület</strong> Szegedi, Bajai, Békéscsabai és<br />
Kecskeméti Szervezetének kezdeményezésében és támogatásával<br />
született meg a területünkön lévő alállomások<br />
névadásának ötlete. Névadóink minden esetben nagy<br />
tiszteletnek örvendő, szakmailag és emberileg egyaránt<br />
az átlagot jóval meghaladó hivatástudattal és emberszeretettel<br />
rendelkeztek, közvetlen volt munkatársaink, vagy a<br />
munkánkhoz szorosan kapcsolódó villamos szakemberek<br />
lettek. Az elképzelést tett követte, így az elmúlt években:<br />
• a Szeged Észak 120/10 KV-os alállomás, volt szegedi<br />
főmérnökünk Hörömpő József nevét kapta meg. Elévülhetetlen<br />
szerepe volt Szeged város és környéke villamosenergia-ellátásának<br />
biztosításában és fejlesztésében,<br />
valamint ehhez kapcsolódóan a nagy volumenű<br />
tanyavillamosítások megvalósításában.<br />
• a Baja – Duna-part 120/10 KV-os alállomás Horváth<br />
Iván nevét viseli, aki villamossági szakértő volt, és nevéhez<br />
fűződik Baja város villamosítása.<br />
• ugyancsak ennek a nemes hagyománynak a keretében<br />
kapta meg a ceglédi 20/10 KV-os alállomás Bánki<br />
László nevét. Ő látta el egy időben a ceglédi villanytelep<br />
vezetését, de az ő nevéhez fűződik többek között<br />
a róla elnevezett alállomás elődjének – a 35/20/3KV-os<br />
alállomás – megvalósítása is.<br />
Így jutottunk el a SZERKO névváltoztatásához, amely egyben<br />
a területünkön működő koordinációs tevékenység<br />
új alapokra helyezését, továbbfejlesztését, kiemelkedő<br />
jelentőségét és az egyesületi ez irányú munka magasabb<br />
szintre történő emelésének igényét is jelzi.<br />
A névadó megválasztásában és a koordinációban<br />
résztvevők:<br />
Déri Miksa építőmérnök, feltaláló, erőműépítő, világszerte<br />
elismert kiemelkedő szakmai munkásságát<br />
– Zipernowszky Károllyal és Bláthy Ottóval közösen kidolgozott<br />
méltán világhírűvé vált találmányaikat, öngerjesztésű<br />
váltakozó áramú generátor, Déri-féle repulziós<br />
motor, ZBD. transzformátor megalkotását – ismerte el és<br />
tartja példaértékűnek és követésre méltónak.<br />
Természetesen a névadó területünkhöz tartozó születési<br />
helyszínét, a délvidéki egykori Bács – Bodrog megye<br />
– déli részén fekvő Bács községet is büszkén vállalják a<br />
döntéshozók.<br />
A névváltoztatást egyesületünk elnöksége legutóbbi ülésén<br />
megtárgyalta, tudomásul vette és egyetértően jóváhagyta.<br />
Fentiekre való tekintettel a SZERKO új neve a továbbiakban:<br />
„MEE Dél-alföldi Déri Miksa Koordinációs Központ”.<br />
Arany László<br />
Szeged<br />
Elektrotechnika <strong>2010</strong>/11 35<br />
Szakmai látogatással<br />
egybekötött évzáró ülés<br />
A MEE VillgéP Csoportja – Jakabfalvy Gyula úr vezetésével<br />
– egy szakmailag igen érdekes és talán tagságunk nagy része<br />
előtt is ismeretlen helyen, a MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI<br />
MÚZEUM Mobileum és Tanulmánytárában (Budapest, XI. Prielle<br />
Kornélia u 10.) tartotta összejövetelét <strong>2010</strong>. október 19-én.<br />
A fő cél természetesen a múzeum „végigszemlélése” volt.<br />
Szakavatott tárlatvezetőink<br />
(Csippány István, Kovács Ottó, Szűcs László) mutatták meg<br />
a termekben elhelyezett és lelkes adományozók, valamint<br />
hozzáértő muzeológusok munkája nyomán 2008-ban létesült<br />
nagy értékű gyűjteményt. Mint tudjuk, a „műszaki” szó<br />
jelentéstartalma az élet igen széles területét fedi le, itt csak<br />
néhány, jól rendszerezett szeletébe tekinthettünk bele.<br />
A „<strong>Magyar</strong> fizikusok szellemi<br />
családfájá”-t bemutató hatalmas<br />
tabló alól indultunk a fényképezőgépek,<br />
nagyítók, mozigépek,<br />
távcsövek, szemüvegek,<br />
mikroszkópok, szeksztánsok,<br />
teodolitok, földgömbök, optofinommechanikai,meteorológiai<br />
műszerek és órák rengetege<br />
közé. Itt látható egy Eötvös-inga<br />
és a híres új magyar találmány,<br />
a „gömböc” egy példánya is. Különlegességként<br />
említhető Mayr<br />
Gyula órásmesternek az 1930-as<br />
évek elején készített, szekrény<br />
méretű világórája, a több száz<br />
éves zsebnapóra, vagy Goy Andor<br />
és Bíró László József 1938ban<br />
szabadalmaztatott golyóstolla.<br />
(Az argentin feltalálók<br />
napja az utóbbi működéséhez<br />
igazodik). A fotósoknak sokat mond Dulovits Jenő neve, aki<br />
a tükörreflexes (DUFLEX) fényképezőgép feltalálója.<br />
Az <strong>elektrotechnika</strong>i terem bejáratánál a hatalmas, URAL-2<br />
típusú, 1962-ben épült, elektroncsöves, mágnesdobtárolós,<br />
pultos szekrénysora fogad. Memóriaegysége 100 000 adat<br />
befogadására alkalmas, műveleti sebessége „szédítő”: 10000<br />
– 12000 műv/s. Valójában a számítástechnikában (is) azóta<br />
megtett út a szédítő. Így, idézőjel nélkül.<br />
A kissé távolabbról induló tölcséres gramofonok megtekintése<br />
után nem is kellett a fehéredő hajú korosztályhoz<br />
tartozni ahhoz, hogy rácsodálkozhassunk közelmúltunk jól