Cölöpalapok CpT-alapú méreTezése az euroCode 7 ...

határozzuk meg. E nagyon ellentmondásosnak gondolhatóhelyzetet valójában feloldja az a követelmény, mely szerintcsak olyan talajvizsgálaton alapuló számítás alkalmazható,melyet próbaterhelés igazolt. Félő azonban, hogy ezt szigorúannem tartják majd be, s így visszaélve az azonos értékű korrelációstényező által nyújtott lehetőséggel, egy próbaterheléstegyetlen, nyilván sokkal olcsóbb talajvizsgálattal (pl. CPT-vel)helyettesítenek, anélkül, hogy ahhoz valóban kalibrált számításimódszert társítanának. E veszélyt a modelltényezők alkalmazásávalés alkalmas eljárási szabályokkal célszerű kivédeni.A g R;dmodelltényezővel lehet az EC7-1 szerint a talajvizsgálatonalapuló számítás bizonytalanságait kezelni, s nem kell eza statikus próbaterheléshez. A nemzeti melléklet szerint akkoralkalmazandók, ha egyszerre igaz, hogy− az alkalmazott eljárás kidolgozásakor a talajjellemzőketigazolhatóan átlag-, s nem karakterisztikus értékekkel vettékfigyelembe,− a tervező is a talajjellemzők átlag-, s nem a karakterisztikusértékeit alkalmazza.A modelltényező 1,1 lehet, ha CPT-, 1,2, ha laboratóriuminyírószilárdsági, 1,3, ha azonosító talajvizsgálatok alapjánfelvett fajlagos cölöpellenállásokkal dolgozunk.A 2. fejezetben bemutatott CPT-alapú eljárás a CPTcsúcsellenállásokatmért értékükkel használja fel, ami azelőbbi definíció tekintetében átlagértéknek számít. A számítottellenállásokat a próbaterheléssel mért ellenállásokkal közvetlenülösszevetve kalibráltuk az eljárást, ami szintén indokoljaa modelltényező alkalmazását. A 3. táblázatban szereplő a 1meredekségek jellemzik az átlagértékek megfelelőségét, aza 2meredekség pedig azt fejezi ki, hogy a számított érték hányadrészénéllehet 5% valószínűséggel kisebb a mért érték.Az a 1/a 2viszonyszám 1,13 és 1,37 között változik, az átlaga1,25, s éppen ez az 1,25, illetve ennek reciproka adódott ki a63 CFA-cölöp teljes nyomási ellenállására a 3.3. ábrán is. Azátlagosnál nagyobb arányokat a talpellenállásokra kaptunk, sfőleg a szemcsés talajokra, de azok bizonytalanságát az előbbiekszerint gondos eljárásokkal kell kompenzálni.A 8. táblázatbeli új javaslat a CFA-cölöpök teljes nyomásiellenállásához éppen g t=1,25 parciális tényezőt rendel, ez tehátáltalában önmagában is éppen biztosítaná, hogy legfeljebb azesetek 5%-ában legyen kisebb a mért ellenállás a számítottnál.Ezekkel dolgozva a CFA-cölöpök és az alkalmazott CPT-alapúeljárás esetében modelltényezőre már nem lenne szükség.Egy másik lehetőség azonban két okból is jobb megoldásnaklátszik. A számértékek szerencsés egybeesését kihasználvamegtehetjük azt is, hogy a nemzeti mellékletben korábbanelfogadott g s=1,10 g b=1,20 és g t=1,15 parciális tényezőknélmaradunk, és alkalmazzuk a nemzeti mellékletben a CPTalapúszámításhoz ajánlott g R;d=1,1 modelltényezőt is. Aminta 8. táblázat kapcsán ugyanis már rámutattam, ezek szorzatakb. éppen a javasolt új parciális tényezőket eredményezi, tehátaz eljárás megfelel a most megállapított biztonságigénynek.E megoldással járó előnyök egyike praktikus: így nincsszükség az EC7-1 nemzeti mellékletének módosítására. Amásik előnyt az adja, hogy így a CPT-alapú számítás a statikuspróbaterheléshez képest kap egy 1,10 többletszorzót,s ezzel talán elhárul a korrelációs tényezők kapcsán említettveszély. Az 1,10 modelltényezővel egy egyetlen CPT-n alapulócölöpalapozási terv 10%-kal drágább lesz annál, mint amelyegyetlen próbaterhelésen nyugszik, ha a kettő (lényegében)azonos nyomási ellenállást mutat ki.A korrelációs- és modelltényezőhez kapcsolódóan indokoltmég egy eljárási szabály bevezetése. Célszerű kikötni, hogya CPT-alapú számítást csak azzal a feltétellel lehessen alkalmazni,hogy az egyben kezelt tervezési területen legalább 3CPT készül. Azt is indokolt rögzíteni, hogy ha statikus próbaterhelésalapján kívánnak tervezni, akkor előtte legalább 4talajszelvényt kelljen felvenni annak megállapításához, hogyhol a geotechnikai szempontból legkedvezőtlenebb hely.4.3.5 Az igénybevételi oldal hatásaA globális biztonság az igénybevételi oldalon figyelembe vettg Eösszegzett parciális tényezőtől is függ. A 6. táblázatban azegyes méretezési eljárásra vonatkozó blokkok középső oszlopábanszerepelnek az igénybevételek „átlagosnak” minősítettbizonytalansága esetén szükséges g REértékek. Ezekhez amegbízhatósági eljárás szerint g E=1,40 összegzett parciálistényezőt kellett alkalmazni, mely éppen azonos a magasépítésiszerkezetek EC szerinti alapszámítására jellemző értékkel (5.táblázat). Ha tehát az igénybevételeket az alapszámítás g G=1,35és g G=1,50 parciális tényezőivel számítjuk, akkor átlagos bizonytalanságúterhekre megfelelő biztonságot kapunk.A 6. táblázat blokkjainak jobb oldali oszlopai a részletesszámítására jellemző g E=1,27 összegzett parciális tényezőrevonatkoznak, így az ebben kiadódó g REglobális biztonsági tényezőka középső oszlopbelieknek a 90%-a. Ennyire csökkennetehát a biztonság, ha a részletes számítás esetén megengedettkisebb biztonsággal számolnánk az igénybevételeket. Feltételezhetjükazonban, hogy egy részletes számítás fedezi ezt acsökkenést, tehát a valódi biztonság ugyanakkora lehet, mint azalapszámítás esetén. A jobb oldali oszlopban szereplő g REértékekegyébként talán még önmagukban is elfogadhatók, hiszena kombinált teherviselésű cölöpre vonatkozóan a 2,0 értéketszinte mindig meghaladják. Összességében tehát kijelenthető,hogy a cölöpalapokat a részletes számítással meghatározottkisebb biztonságú igénybevételekre is szabad méretezni.A blokkok bal oldali oszlopai az igénybevételek nagyobbbizonytalansága esetén szükséges g REértékeket mutatják. Azigénybevételek összegzett g E=1,53 parciális tényezője tényezőtúlzottan nagy, ilyent az EC-ok közvetlenül nem ajánlanak. AK FI=1,1 kockázati tényezővel az átlagos eset g E=1,40 értékébőlviszont lényegében ez következne. Ezekkel a globális biztonságis 1,1-szeres lenne, s azzal a költségek hasonlóan nőnének.Az MSZ EN 1990 (2005) szerint azonban helyesebb gondos,szakszerű munkával elkerülni az igénybevételek ilyen nagybizonytalanságát, amire még visszatérünk.Ide tartozik, hogy az EC7-1 megengedi a x korrelációs tényezők1,1-szeres csökkentését, ha merev a cölöpösszefogás.Ilyen kialakítás esetén ugyanis a leginkább terhelt cölöptől aszomszédosak átveszik a teher egy részét, ha annak süllyedésea törési állapotot közelítve aránytalanul nő. A csökkentésrőlalapszámítás esetén általában egyedileg kell dönteni, s valószínűlegaz esetek nagy részében szabad vele élni, de ilyenkorindokolt a cölöpcsoportok teherbírásának fokozott ellenőrzése.A részletes számítás esetén viszont, ha a „részletesség” kiterjeda merevségek figyelembevételére és a pontos teherelosztásmeghatározására is, akkor a csökkentés már nem alkalmazható.4.3.6 További megfontolásokAz építmények rendeltetéséből eredő kockázat kérdése azEC7-1 szerinti tervezésben nem jelenik meg olyan közvetlenmódon, amiként eddig az MSZ 15005 szerinti tervezésnekaz a 2csökkentő tényezőről szóló döntéssel része volt. Olyanmértékben talán nem is volt helyes a tervezőre bízni a gazdaságikárnak és az emberélet veszélyeztetésének a megítélését, mertaz túlzott szubjektivitáshoz, lényegesen eltérő biztonsághoz ésgazdaságossághoz vezetett. 2004 óta az autópályahidak cölöpalapozásánaktervezésében már alkalmaztunk is egy általunkkidolgozott és a hídtervezők, valamint a geotechnikusok által88 2011/3 • V ASBETONÉPÍTÉS