v asbetonépítés - a fib Magyar Tagozata honlapja - Budapesti ...

VASBETONÉPÍTÉSAfibMAGYAR TAGOZAT LAPJACONCRETE STRUCTURESÁra: 1275 FtJOURNAL OF THE HUNGARIAN GROUP OF fibDr. Lichter TamásA budapesti négyesmetróvonal építése2. A Kálvin téri református templomszerkezet-megerôsítése2Pusztai Pál – Skultéty ÁdámAz M0 körgyûrû északiDuna-hídja3. Feszített vasbeton ártéri hidak14Pótáné Palotás Piroska –Zsömböly SándorA 2008. évi Palotás Lászlódíjakátadása15Palotás László-díjatkaptak:Dr. Szerémi LászlóA Palotás László-díjalkalmából16Dr. Tóth LászlóVisszatekintés a kitüntetéskapcsán19Prof. Polónyi IstvánA mérnöki munkaés az egyetemi oktatás27Személyi hírekDr. Gilyén Jenô 90 éves342009/1XI. évfolyam, 1. szám

VAS BE TON ÉPÍ TÉSmû sza ki fo lyó irata fib Ma gyar Ta go za t lap jaCONCRETE STRUCTURESJo ur nal of the Hungarian Group of fibFõ szer kesz tõ:Dr. Ba lázs L. GyörgySzer kesz tõ:Dr. Träger Her bertSzer kesz tõ bi zott ság:Beluzsár Já nosDr. Bódi Ist vánCsányi Lász lóDr. Csí ki Bé laDr. Er dé lyi At ti laDr. Far kas GyörgyKolozsi Gyu laDr. Ko vács Kár olyLa ka tos Er vinMadaras BotondMátyássy Lász lóPol gár Lász lóTelekiné Ki rály föl di An toniaDr. Tóth Lász lóVö rös Jó zsefWellner Pé terLek to ri tes tü let:Dr. De ák GyörgyDr. Dulácska End reDr. Janzó JózsefKi rály föl di LajosnéDr. Knébel Je nõDr. Len kei Pé terDr. Loykó Mik lósDr. Ma da ras Gá borDr. Orosz ÁrpádDr. Szalai Kál mánDr. Tassi Gé zaDr. Tóth Er nõ(Kéz irat ok lek to rá lás ára máskol lé gák is fel ké rést kap hatnak.)Ala pí tó: a fib Ma gyar Ta go za taKi adó: a fib Ma gyar Ta go za ta(fib = Nem zet kö zi Be ton szö vet ség)Szer kesz tõ ség:BME Építõanyagok és MérnökgeológiaTanszék1111 Bu da pest, Mûegyetem rkp. 3.Tel: 463 4068 Fax: 463 3450E-mail: fib@eik.bme.huWEB http://www.fib.bme.huAz internet verzió technikaiszerkesztõje: Bene LászlóEgy pél dány ára: 1275 FtElõ fi ze té si díj egy év re: 5100 FtMegjelenik negyedévenként1000 példányban.© a fib Ma gyar Ta go za taISSN 1419-6441online ISSN: 1586-0361Hirdetések:Külsõ borító: 200 000 Ft+áfabelsõ borító: 160 000 Ft+áfaA hirdetések felvétele:Tel.: 463-4068, Fax: 463-3450Címlap:Szent Pál templom, Neuss Weckhoven.Tartószerkezti tervek: Polónyi István.TARTALOMJEGYZÉK2 Dr. Lichter TamásA budapesti négyes metróvonal építése2. A Kálvin téri református templom szerkezetmegerôsítése14 Pusztai Pál – Skultéty ÁdámAz M0 körgyûrû északi Duna-hídja3. Feszített vasbeton ártéri hidak15 Pótáné Palotás Piroska – Zsömböly SándorA 2008. évi Palotás László-díjak átadásaPalotás László-díjat kaptak:16 Dr. Szerémi LászlóA Palotás László-díj alkalmából19 Dr. Tóth LászlóVisszatekintés a kitüntetés kapcsán27 Prof. Polónyi IstvánA mérnöki munka és az egyetemi oktatás34 Személyi hírekDr. Gilyén Jenô 90 évesA fo lyó irat tá mo ga tói:Vas úti Hi dak Ala pít vány, Swietelsky Építõ Kft., DDC Kft., ÉMI Kht.,Hídépítõ Zrt., MÁV Zrt., MSC Mér nö ki Ter ve zõ és Ta ná csadó Kft.,Lábatlani Vas be ton ipa ri Zrt., Pont-Terv Zrt., Strabag Zrt., Uvaterv Zrt.,Mélyépterv Komplex Mér nö ki Zrt., Hídtechnika Kft., Betonmix Mérnökiroda Kft.,BVM Épelem Kft., CAEC Kft., Pannon Freyssinet Kft., Stabil Plan Kft.,SW Umwelttechnik Magyarország Kft., Union Plan Kft., DCB Mérnöki Iroda Kft.,BME Épí tõ anyag ok és Mérnökgeológia Tan szé ke,BME Hidak és Szerkezetek Tan szé keV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 1

--felújították a portikuszt a Városépítési Tervező Vállalattervei (1966, 1979), illetve Gálos Miklós szakértése (1979)alapján.2001-ben szakvélemények készültek Arató Anna ésMatuscsák Tamás (1997, 1999) irányításával, valamintmegépült a templomhajó vízszintes abroncsozása, illetvea tetőtérben a dongaboltozatokat tartó főfalak tetején avasbeton koszorú.2005-ben az ICM Kft. Arató Anna irányításával előzetesstatikai szakvéleményt készített a BKV Rt. DBR Projektigazgatóságmegbízására.3. Az épületdiagnosztika, valaminta statikai szakvéleménylegfontosabb megállapításaiA templom egyhajós, melyet a két végén dongaboltozat,közepén csegelyes kupola fed le (2. ábra)- A templomhajóhoz a Kálvin tér felől előcsarnok, elsőemeletén orgonakamrát tartalmazó szimmetrikus lépcsőházitömb csatlakozik. Az előcsarnok tengelyébenemelkedik a mintegy 55 méteres, sisakkal fedett torony. A2. ábra: A földszint alaprajzakb. 42 × 20 m alapterületű templomhajót hornyolt cserepezésűmagastető fedi.- A templom alapozási síkja -4,1–4,50 m-en van, a portikuszé-1,55 m-en. A templom geológiailag exponált helyen épült,egykori leírás szerint szigeten, amely a Duna kavicszátonyalehetett. A templom alapjai alatt egységesen homok-homoklisztréteg van, amely folyósodásra hajlamos. Erre FarkasJózsef (2006) mutatott rá szakértői dolgozatában- Az épület szerkezetei az építés korában használt, főlegadományozott anyagokból épültek.- Az alapozás két oldalt faragott kőből, a felmenő falazatokkő-tégla vegyes falazatúak, a torony a 14,5 m-es szinttőltégla, valamint a boltozatok, nyílásáthidalások szintén téglábólépültek. Faanyagú csaposgerenda az orgonakamra alattifödém, fa-szerkezetűek a torony emeleti födémei, az összeskarzat és a fedélszékek. Vasanyagot a különböző falkötésekhez,vonórendszerekhez, a toronysisak visszakötéséhezés a fedélszékek kapcsolóelemeihez használtak.- Az 1970-es években vasbeton megerősítés készült a kupoláragyűrű abroncs-gerendaként, valamint a toronysisak alávasbeton födém épült.Az épületdiagnosztika és statikai szakvélemény legfontosabbmegállapításai:- Az építéshez felhasznált építőanyagok alacsony szilárdságúak.Ötfajta követ azonosítottunk, amiből meghatározómennyiségű a durva mészkő. Gálos Miklós [2007] hívtafel rá a figyelmet szakvéleményében, hogy a durva mészkőis legalább 3-4 különböző kőbányából került ki. A téglakülönböző méretű, színű, kézi vetésű gyártmány. A téglabélyegekalapján 3-4 különböző helyről származhatnak,nyomószilárdságuk 3-5 N/mm 2 .- A vizsgálatok szerint az épület legmarkánsabb és egybenlegproblematikusabb szerkezeti részei a hatalmas csegelyeskupola és a torony. A torony keleti és nyugati falát atoronynyaknál boltövekkel átváltották az északi és a délifalazatra, ami az alatta lévő pillérszerű faltestekben igenjelentős túlterhelést okozott.A túlterhelést fokozták a különböző járulékos terhek – háború,3-as metró építése, forgalomból származó sztochasztikusrezgések, nagy nyílások stb. A falazatokon függőleges repedésekjelentek meg (3. ábra).3. ábra: Elôtéri fal függôleges repedésképeV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 3

kerültek az oszlopok, így jött létre a cölöpfal, illetve „függöny”.A cölöpfal feladata a templom alatti föld megtámasztása a kivitelezéselső műveleteinél – aluljáró bontás, résvezető építésstb. (6. ábra).- A portikusz oszlopsor alapozásának síkja -2,5 m-rel feljebbvolt, mint a templomé. Ide is Jet-grouting technológiával – atemplom alapsíkjáig: -4,1 m-ig – lenyúló cölöp megerősítéskészült (7. ábra).- A bejárati tömb torony alatti előterébe a falak mellé szintén-4,1 m-ig lenyúló Jet cölöpök épültek a későbbiekbenkészülő vasbeton köpenyfal alapozására.- A teknő helyzetben megjelenő többlet húzóerő felvételére„┌” alakú, 1,40×1,40 m-es, 0,4 m vastag vasbeton gerendakészült a járdaszint alá (8. ábra), a bejárati tömb köré, atemplomhajó kb. közepéig, „U” alakban (9. ábra). A gerendahosszanti vasalása ~100 cm 2 , ami 100%-os kihasználtságesetén kb. 4000 kN húzóerő felvételére képes.Az épület alapfalával való együttdolgozás érdekében50×50 cm-es hálóban Ø20-as, B60.50-es betonacél tüskétragasztottunk be ~50 cm mélyen, injektálásos technológiával(10. ábra).Az „U” alakú abroncs két szárát a templom padlózata alatt8. ábra: Abroncsgerendametszet9. ábra: Abroncsgerenda alaprajzi képe az összefeszítésekkel6. ábra: Cölöpfal a templom elôtt10. ábra: Acéltüskék elhelyezése7. ábra: Portikusz alapmegerôsítése11. ábra: Feszítôkábel lehorgonyzás metszetekét helyen összekötöttük. A bejárati tömb és a templomhajócsatlakozásánál, valamint az abroncs-gerenda végén átfúrtunka templom járószintje alatt, majd 7-7 db zsírozott feszítőkábellett befűzve a furatba behúzott Ø100-as KPM védő-csőbe (11.ábra). A kábelek határteherbírása ~1367 kN, amiből 315 kNaz előfeszítéskor bevitt feszítőerő (12. ábra).A feszítőkábelek nem lettek véglegesen visszavágva,meghagytuk a lehetőségét egy ráfeszítésre bármilyen havária,illetve a számítottnál nagyobb térszintmozgás esetére.V ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 5

12. ábra: Kábelfeszítés5.2 repedt, törött falazatok, boltozatokfalvarrása, injektálásaAz épület három szerkezeti elemén volt megfigyelhető jelentős,10-15 mm-es megnyílású repedés, törés: a bejárati tömb nyugatioldalfalán, a torony alatti falpilléreken, illetve a csatlakozófalaknál, valamint a templomhajó közepén a keleti és a nyugatifőfalon, az oldalbejárat felett. A repedések okai összetettek:egyrészt a már ismertetett járulékos többletterhek (3. metróépítése, háború stb.), másrészt falazási, fal bekötési-csorbázásihiányosságok is megfigyelhetők. A repedéseket kitisztítottuk– nyomott szerkezeti elemeknél vasékes biztosítás mellett –,majd injektáló csonkokat (pakkereket) ragasztottunk be. Apakkerek között a repedést gyorskötő cementhabarccsal lezártuk(13. ábra). Ezt követően alacsony – ~6-10 bar – nyomásona törést kiinjektáltuk (14. ábra).Az injektáló anyag cementbázisú, erősen viszkózus,zsugorodásmentes, kloridmentes, viszonylag alacsony nyomószilárdságú– 28 napos korban 25-35 N/mm 2 – anyag. Azanyag viszkozitása igen fontos tulajdonság, hogy a falazatbanminél jobban „szétfusson” a habarcs, kitöltve a repedéseket,hézagokat, töréseket.Falbekötés hiánynál, erősen megnyílt repedésnél falkötővasakat is elhelyeztünk. A falkötő vasakhoz különböző méretűlaposacélokat használtunk (60×12 mm, 60×10 mm stb.), melyektengelyében készített furatokba, a tengelyre merőlegesenØ12-Ø16-os betonacél tüskéket hegesztettünk. Ez lett bevésve,beragasztva a repedésre merőlegesen. (15-16. ábra)15. ábra: „Falvarrás”13. ábra: Repedés lezárás16. ábra: „Falvarrás” sematikus ábrája14. ábra: Injektálás5.3 A torony megerôsítéseA torony megerősítésére több alternatíva is felmerült, amelyekközül a legbiztonságosabbat – a vasbeton köpenyezéstválasztottuk.Az előtérben elkészült JET cölöpökre vasbeton gerenda,illetve alaplemez került. Az új köpenyfal és a torony falazataközötti együttdolgozás érdekében a vakolatot a teljes felületrőllevertük, és 40×40 cm-es hálóban Ø12-Ø16-os, B60.50-es betonacél„tüskéket” ragasztottunk ~50 cm-es furat-mélységben6 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

17. ábra: Falazatba befúrt betonacélok kiosztása18. ábra: „Tüskék” beragasztási módjaia köpenyezendő falazatba (17. ábra). Az alapozáshoz hasonlóan,azoknál a furatoknál, amelyek repedést metszettek, vagyfellazult falazatba kerültek, viszkózus anyagot használtunk apakkeren keresztüli injektálásos rögzítésre. Egyéb esetbentixotróp anyaggal, kézi injektálóval ragasztottuk be az acéltüskéket(18. ábra).A köpenyfal vasszerelése kétoldali hálós vasalással, egyegyszintnél teljes magasságig, zsaluzása kistáblás zsaluzattal~3 m-es szakaszokban történt (19. ábra). A betonozás az alsószinteknél az előtérből alulról, legfelül a toronyablakon keresztüllefelé vezetett pumpálással történt.A vasbeton köpenyfalat (20. ábra) az orgonatér két födéménvezettük át. A padlófödém csapos-gerendázatából minden másodikgerendát ferdén befúrt Ø20-as acéltüskékkel felkötöttünkaz ép szomszédos gerendához, majd ~30 cm mélységben kivágtunk(19. ábra). A födém „bennmaradó zsaluzatként” szolgált,miután rákerült egy új vasbeton födémlemez – kiszellőztetőszerkezeti réteg közbeiktatásával.Az orgonatér mennyezeti födém csehsüveg boltozatánakáttörése, a felülésnél „perforálása” már izgalmasabb műszakifeladat volt, amelyhez a statikai terven kívül technológiaiműleírás is készült.19. ábra: Elôtér vasszerelése a „perforált” csaposgerendázattal20. ábra: Torony vasbeton köpenyezése21. ábra: Betonhéj vasszerelése a kirekesztésekkelA középen fekvő tégla falazatú, ~15 cm vastag boltozattéglái kézi vetésűek, a méreteik:- hosszúság: 305-312 mm,- szélesség: 145-152 mm,- vastagság: 53-72 mm közöttiek.- fugaszélesség: 4-12 mm.A boltozat felett a később készítendő vasbeton lemezsíkjában Ø200 mm átmérőjű, 50 cm mély furatokba HEA140-es acélcsonkokat ragasztottunk be. Erre fűrészelt fábólsegédfödém készült, hogy az acélszerkezeti megerősítéseksorán a csehsüveg födém ne terhelődjön. A téglaboltozat tetejéről~16-20 m 3 feltöltést le kellett szedni, a boltozat tetejétteljes egészében letisztítani, a téglák közötti fugákat 1,5-2 cmmélyen kikaparni, kiporszívózni. A feltárt boltozat-repedéseketa már korábban ismertetett módon, acélékes biztosítás mellettki kellett injektálni.A fugákba 40/40-as hálóban M12/160-as állványcsavarthajtottunk Ø8-as előfúrásba. A csavar 10/100-as, 200 mmhosszú laposacélokkal rögzítette a boltozatra ráhajtott Ø8/100-as betonacél hálót (21. ábra).A köpenyfal vasszerelése a fal-boltozat csatlakozásánálkoronafúróval későbbiekben kifúrt, 30 cm-es furatokon lettátvezetve. A furatok tengelytávolsága egymástól ~60 cm volt. Amegmaradó téglaborda felett ~1 m-es Ø12-es betonacél tüské-V ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 7

ket ragasztottunk a falazatba, és ehhez hegesztéssel rögzítettüka Ø8-as betonacél hálót. A betonozás nedves technológiájú lőttbetonozással készült két rétegben d max=8 mm, illetve d max=4mm szemnagyságú betonhabarccsal (22. ábra). A 30 cm-esfuratok helyét téglákkal rekesztettük ki (21. ábra).Gyakorlatilag a fal melletti „perforálással” ideiglenesenlegyengített csehsüveg boltozat fel lett kötve egy vékonyvasbeton héjhoz.A betonhéjra Liapor feltöltés került, közvetlenül a szállítójárműből,sűrített levegővel.A feltöltés tetejére 15 cm vastag vasbeton merevítő födémlemezkészült, a köpenyfalakba bekötve.A födémlemez, illetve a bebetonozott HEA 140-es tetejérőlindult az acélszerkezetű merevítés.24. ábra: Acélszelvények beemelése az elbontott aluljáró alaplemezérôl25. ábra: Vasbeton fal vasszerelése a boltív alatt, a segédfödém és amerevítô acélváz22. ábra: Betonhéj lôtt betonozása26. ábra: „Vonóvas” a kupola alatt Schreiber József tervei alapján23. ábra: Torony acélszerkezetû megerôsítése Schreiber József terveialapján8 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

ismerünk elődeink munkáiból. A statika a mai módszereivel,számítási módjaival egyre nagyobb pontossággal modellezi aszerkezetet, de a történeti szerkezetek anyagvizsgálati módszerei,kiinduló adatai meghökkentően elnagyoltak, jórésztbecsléseken alapulnak. A templom szerkezeti anyagai közül atéglát különböző módszerekkel (kis kocka, harmadtégla, illetveféltégla kocka stb.) még most is vizsgáljuk azzal a céllal,hogy megtaláljuk a legkedvezőbb, legegyszerűbb roncsolásosvizsgálati módszert, és egy ésszerű egyensúlyt a roncsolásosés roncsolásmentes vizsgálatok között, a lehető legpontosabbszilárdsági érték meghatározása érdekében.7. köszönEtnyilvánításEzúton is megköszönöm az összes résztvevő magas színvonalúmunkáját, és azt az örömet, hogy velük dolgozhattam.A munkálatok generáltervezője, kivitelezője az ICM Kft.volt.Tervezők, kivitelezés irányítói:- dr. Mezős Tamás építőmérnök,építészeti tervezés; M&M Architektész Kft.- Schreiber József építőmérnök,statikai tervezés; S-4 Mérnökiroda Kft.- dr. Lichter Tamás építőmérnök,kiviteli technológiai tervezés, a kivitelezés felelős műszakivezetője; ICM Kft.- dr. Arany Piroska építőmérnök,--betontechnológiai tervezés; ICM Kft.Harkai Balázs építőmérnök,kivitelezés, építésvezető; ICM Kft.Bogdán Péter építőmérnök,előkészítés, árelemzés; ICM Kft.8. hivAtkozásokArató A. (1997): „Szakértői tanulmány állagmegóvással kapcsolatban”, I.kötet (Budapest, 1997. 06.); II. kötet (Budapest, 1997. 11.)Arató A. (2005): Szakértői vélemény a Kálvin téri református templomműszaki állapotáról (Budapest, Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft. – ICMKft, 2005.)Bakondi J. (1997): Tájékoztató szakvélemény egyes szerkezetek állapotáról(Budapest, 1997. 04. 05.)Bor F. - Szilágyi J. (2002): Zeneakadémia Tudományos dokumentáció (Hild-Ybl Alapítvány, Budapest, 2002.)Farkas J. (2006): Geotechnikai szakértői vélemény a Kálvin téri templommetróépítés alatti védelme érdekében (Budapest, GeoPannon Kft, 2006.)Gálos M.- Kertész P. (1979): Portikusz kőoszlopainak szakértése (BME 1979;Fővárosi Levéltár)Gálos M. (2007): Szakértői vélemény a budapesti Kálvin téri reformátustemplom kőszerkezetein végzett állapotvizsgálat eredményeiről (Budapest,BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, 2007. 02. 04.)Levél a Fővárosi Nemes Tanácsnak 1840. március 7-én (Fővárosi Levéltár)Matuscsák T. (1997): Tartószerkezeti tanulmány (Budapest, BME-ÉSZK,1997. 12.)Matuscsák T. (1999): „Megerősítési tervvázlatok” (Budapest, BME-ÉSZK,1999. 04.)Matuscsák T. (1999): „Tartószerkezetek megerősítése, Engedélyezési tervdokumentáció”(Budapest, BME-ÉSZK, 1999.)Pethő Cs. – UVATERV (2007): „Süllyedésszámítás a Kálvin téri állomásépítésekor” – előadás (Budapest, Kálvin téri református templom, 2007.08. 28.)Schöen A. (1939): „A pesti Kálvin téri református templom” (Kálvin Könyvtár,Budapest, 1939.)Schreiber J. (2007): „A szerkezet-megerősítés statikai tervezésének bemutatása”– előadás (Budapest, Kálvin téri református templom, 2007. 08. 28.)Városépítési Tervező Vállalat: Toronysisak tervei (Budapest, 1966, 1979;Fővárosi Levéltár) Városépítési Tervező Vállalat: Portikusz oszlopokmegerősítése (Budapest, 1980; Fővárosi Levéltár)Dr. Lichter Tamás (1950) okl. építőmérnök, építéskivitelezési szakmérnökVégzést követően ács-vasszerelő építésvezető a KÉV-METRÓ-nál, az M3-asmetró szinte összes állomás beépítésében részt vesz 1982-ig. 1978-80 közöttAlgériában kenyérgyár mélyépítési munkáinak az építés-vezetője. 1982-tőlegy fővállalkozással foglalkozó magasépítő céget irányít, amely könnyűszerkezetteliskolákat, gimnáziumokat, üzleteket épít. 1990-től Ukrajnában,Oroszországban dolgozik olasz cégekkel együttműködve faipari kombinátokrekonstrukciójának tervezésében, kivitelezésében. A 90-es évek közepétőlépületdiagnosztikával, károsodott szerkezetek megerősítésének technológiaitervezésével, kivitelezésével foglalkozik.Fő érdeklődési területe: falazott szerkezetek szilárdságvizsgálata, történetiépítéstechnológiák, károsodott szerkezetek helyreállítása.CONSTRUCTION OF BUDAPEST METRO LINE 42. The structural strengthening of the Calvinist church at Kalvin squarein BudapestDr. Tamás LichterReinforcing of the ruined, sometimes dangerous structures of historical,monumental buildings is quite a complex, exciting architectural challenge.What counts most in such a project is experience, creativity and improvisationin unexpected situations. Buildings and structures must be discovered tothe smallest details, it’s better not to believe what predecessors say unlessexaminations proof them. Historical technology and materials must beharmonized with modern technology and new materials of much greatersolidity. The diagnoses of the structure of the Calvinist church at Kalvin square,the architectural solutions and the execution of these solutions prominentlyshow the vocation of the participating architects and workers.fi b bulletin 45: praCtitioners’ guide to finite elementmodelling of reinforCed ConCrete struCturesNon-linear computer analysis methods have seen remarkable advancementin the last half-century. The state-of-the-art in non-linear finiteelement analysis of reinforced concrete has progressed to the pointwhere such procedures are close to being practical, every-day tools fordesign office engineers. Non-linear computer analysis procedures canbe used to provide reliable assessments of the strength and integrityof damaged or deteriorated structures, structures built to previouscodes, and of standards or practices deemed to be deficient today.They can serve as valuable tools in evaluating the expected behaviourfrom retrofitted structures, or in investigating and rationally selectingamongst various repair alternatives.fi b Bulletin 45 provides an overview of current concepts andtechniques relating to computer-based finite element modelling ofstructural concrete. It summarises the basic knowledge required foruse of nonlinear analysis methods as applied to practical design,construction and maintenance of concrete structures, and attemptsto provide a diverse and balanced portrayal of the current technicalknowledge, recognising that there are often competing and conflictingviewpoints.This report does not give advice on picking one model over another,but rather provides guidance to designers on how to use existing andfuture models as tools in design practice, in benchmarking of theirmodels against established and reliable test data and in selecting anappropriate safety factor as well as recognising various pitfalls.fi b Bulletin 45 is intended for practicing engineers, and thereforefocuses more on practical application and less on the subtleties ofconstitutive modelling.Pages: 344Price: CHF 180 (non-member price), including surface mailISBN 978-2-88394-085-7To order this Bulletin, use the order form at www.fibinternational.org/publications/order/.fédération internationaledu béton (fi b)International federationfor structural concreteCase Postale 88, 1015Lausanne, SwitzerlandPhone +41 21 693 2747* Fax +41 21 693 6245fib@epfl.ch * www.fibinternational.org10 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

AZ M0 KÖRGYûRû ÉSZAKI DUNA-HÍDJA3. feszített vasbeton ártéri hidakPusztai PálSkultéty ÁdámA cikkben az ártéri szakaszokat átívelő feszített vasbeton szekrény keresztmetszetű hidakkal foglalkozunk.Ismertetjük a hídfőket, az alépítményeket. Bemutatjuk a hidak építéstechnológiai sajátosságait, az építéssegédszerkezeteit, a gyártás menetét. Ismertetjük az alkalmazott feszítési rendszert és a statikai számításrendszerét, tekintettel az építési- és végállapot sajátosságaira. Bemutatjuk a speciális, egyedi tervezésűhídtartozékokat.Kulcsszavak: elôretolásos technológia, feszítés, gyártás1. BEVEZETÉSAz M0 körgyűrű északi Duna-hídjának hossza 1862 méter,amely öt, egymáshoz kapcsolódó különböző hídszerkezetbőláll. Jelen cikk tárgya az ártereken készült monolit vasbetonszekrényes keresztmetszetű hidak ismertetése. A hidakelőretolásos technológia felhasználásával, gyártópadban,előregyártással készültek.2. ÁLTALÁNOS MûSZAKI ADATOKAz ártéri hidak a pesti oldalról a budai oldalra haladvasorrendben a következők: bal parti ártéri, Szentendrei-szigetfeletti és jobb parti ártéri híd.A hidak azonos pályabeosztással, szerkezeti kialakítássalkészültek, a jobb és bal pályaszerkezet légréssel elválasztottkülön hídszerkezetként. Teljes szélességük 34,60 m, szerkezetimagasságuk 3,29 m. A hidak 2x2 forgalmi sáv és leállósávrészére készültek. A külső oldalon gyalogos és kerékpárosközlekedésre alkalmas járda található.3. ALÉPÍTMÉNYEK3.1 HídfõkA bal-, illetve jobb parti ártéri hidak végei az árvédelmi töltésmentett oldalán elhelyezkedő hídfőkre támaszkodnak. A kétnagyméretű, 44x9 m alapterületű, járható hídfő a csatlakozómagas töltés miatt a bal parton három-, a jobb parton kétszinteskialakítású. Az egyes szintekre különböző célú, a hídüzemeltetéséhez szükséges helyiségek kerültek: trafóhelyiség,elektromos elosztó- és kapcsolóhelyiség, távközlési helyiség,tároló helyiségek. A bal parti hídfőben található továbbá ahídmesteri tartózkodó öltözővel, zuhanyozóval és mosdóhelyiséggel. A hídfőkön keresztül lehet bejutni a hídszerkezetbelsejébe.A hidak felszerkezetének szakaszos előretolásos építésitechnológiája miatt a hídfők két ütemben készültek. Azelső ütemben a szerkezeti gerenda felső síkjáig épültek, azezen a szinten lévő saruzsámolyokkal együtt. Ezzel egyidőben elkészültek a hídfők mögött a hidak gyártópadjainakgerendarács alapozásai és ezek bekötése a hídfőkhöz. Eza kapcsolat végleges állapotban is megmaradt, jótékonyanbefolyásolva a hídfők erőjátékát, mintegy hátrahorgonyozvaazokat. A betolási segédszerkezet másik része, az ideiglenestolótámasz oszlopai a hídfők előtt a cölöpöket összefogóalaplemezre támaszkodtak, illetve azokat a hídfők felmenőfalához feszítőrudakkal rögzítették.A hidak betolása után készülhetett el a második ütem,amelynek részei voltak a felmenő falak valamint apályalemez.3.2 PillérekA bal parti és jobb parti pillérek alépítményeinek tervezéséta Nefer Kft., Németh Ferenc vezetésével, míg a Szentendreisziget feletti ártéri hidakét a Speciálterv Kft. végezte.Az általános pilléreknél hat 1,20 m átmérőjű fúrt cölöp kétsorban, helyezkedik el. A cölöpösszefogó gerendák alaprajzimérete a hídtengely irányában 6,0 m, keresztirányban 9,60 m. Afelmenőfal tömör kialakítású. A szerkezeti gerenda méretének1. táblázat: Hidak támaszkiosztásaMűtárgy neve Támaszköz kiosztás HosszBal parti ártéri híd 37,15 + 2 x 33,00 + 44,00 149,55 mSzentendrei sziget feletti ártéri híd 41,00 + 10 x 47,00 + 46,25 560,25 mJobb parti ártéri híd 39,86 + 3 x 44,00 + 43,50 217,00 mV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 11

megválasztásánál az építési állapotban szükséges technológiaisegédberendezéseket is figyelembe vettük.3.3 Közös pillérekA Duna-híd 5. és 8. jelű és a Szentendrei Duna-híd 20. és23. jelű támaszait közös pillérnek neveztük el, mivel ezekena pontokon két egymástól eltérő hídszerkezet vége közösalépítményre támaszkodik. Alapozásukhoz Ø1,50 m fúrtcölöpöket alkalmaztunk. A pillérek felmenő falát gránitorrkővel látták el.4. FELSZERKEZETA hidak felszerkezete feszített vasbeton szekrény keresztmetszetkialakítású, amely szakaszos előretolásos technológiaalkalmazásával épült. A három műtárgy azonos műszakimegoldású, egyedül a jobb parti ártéri hídnál található eltérésa szerkezetben, ahol is a szekrény tengelyének külpontossága,valamint a keresztesés átmenet miatt a konzolok méretei, akonzoltő vastagsága eltérnek a másik két hídtól (1. ábra).4.1 KeresztmetszetA felszerkezet keresztmetszeti kialakítása a betolás építésitechnológia sajátosságainak figyelembe vételével történt. Aszekrény alsó síkja keresztirányban vízszintes, felső síkja2,5%-os oldalesésű, magassága a szerkezet tengelyében 3,00m.A szekrény szélessége alul 7,00 m. A kifelé dőlő gerincekvastagsága 50 cm. A szekrény felső lemeze középen 30cm vastag, a gerincek felé 60 cm-re kiékelt. A felső lemeza szekrény mindkét oldalán konzolosan folytatódik, teljesszélessége 16,21 m. A konzol vastagsága a befogásnál 55 cm, akülső szélen 25 cm-re vékonyodik. Az általános keresztmetszetbruttó területe 10,64 m 2 .A jobb parti ártéri hidaknál az átmeneti ív és a betolásiív eltérése miatt a konzolok szélessége változik. A pályakeresztirányú esésváltozásának megfelelő átforgatás miatta keresztmetszetek felső része változik, a fenéklemez síkjaváltozatlan marad. Ennek következtében a híd tengelyében a1. ábra: Jobb parti hídszerkezeti magasság a hídfőnél 3,00 m-ről a jobb pálya hídján3,36 m-re növekszik (2. ábra).4.2 Építési rendszerA hídszerkezet fix állványon betonozva és hossziránybanelőretolva jutott a végleges helyzetébe. A felszerkezet építésea híd hosszához viszonyítva rövid szakaszok, ún. zömökelőregyártásával a gyártópadban történt. Egy vasbeton szakaszmegszilárdulása után egy előző szakasszal összefeszítvemozgattuk a már elkészült hídrészt. A gyártandó építésiegységek méretei a híd támaszkiosztásától függően változóak,általában ½ támaszköz hosszúságúak. A leghosszabb egység23,50 m (3. ábra).2. ábra: A keresztmetszet kialakítása12 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

3. ábra: Építési egység keresztmetszetetámasznál felül, mezőben alul helyezkednek el. A kábelekhossza a bal és jobb parti hidaknál a híd hosszával megegyező.A sziget feletti műtárgynál a kábelek több szakaszra valóbontását a veszteségek indokolták. A kábelek egyenként16 db 0,6” átmérőjű, 150 mm 2 felületű pászmákból állnak.Anyagminőségük Fp150/1860. A leghosszabb kábel 249 m,amelynek kétoldali, egyszerre történő feszítése esetén a teljesmegnyúlása 1632 mm-re adódott.4.4 GyártásA helyszíni adottságok, organizáció miatt a bal- és jobb partihídnál a hídfő mögött, míg a szigeti műtárgynál az utolsónyílásba helyeztük el a gyártópadot, melynek alépítményemerev, cölöpökkel alátámasztott gerendarács. Az acélkitámasztású zsaluzatok menetes alátámasztó rudakkalállíthatók voltak. A borda és a konzolok alsó síkjának ferdeségea teljes híd mentén azonos. A gyártás szigorú ütemezés mellett,7 napos ciklusidővel történt (5. ábra).Az elkészült zömök gyártópadból való kitolását emelő-tolósajtó végezte. A két rövidebb híd esetében elegendő volt ahídfőn elhelyezett, bordánkénti 1-1 db sajtó. A sziget felettihídnál a műtárgy hossza miatt, két alépítménynél helyeztünk el1-1 pár, egymással szinkronizált emelő-toló sajtót (6. ábra).4. ábra: Csôr, mint építési segédszerkezetA zömök vasszerelése, betonozása, feszítése és előretolásaegy hetes ciklusokban készült. A főtartó építési állapotbankeletkező igénybevételeinek csökkentése a híd elejére rögzített,32 m hosszú acélszerkezetű betolócsőr segédszerkezetteltörtént (4. ábra).A betolás az alépítményekre helyezett ideiglenes támaszokontörtént, a folyamatos oldalirányú vezetést a pillérekre helyezettideiglenes vízszintes támaszok biztosították.4.3 Feszítõkábelek4.3.1 Építési állapotAz építési állapotban a szakaszos előretolás során keletkezőhúzófeszültségek csökkentése tapadóbetétes kábelekalkalmazásával történt.Az alsó- és felső lemezben vezetett kábelek két zömötfognak össze, egyenes vonalvezetésűek. Egy kábel a konzolban12 db, egyéb más helyen 15 db 0,6” átmérőjű, 150 mm 2 felületűpászmából áll. A pászmák anyagminősége Fp150/1770.Beépítésük a zsaluzatba, vasalásba előre elhelyezettburkolócsőbe történt.Egy általános helyet vizsgálva 18 db kábel közel 45000 kNfeszítőerőt ad át a keresztmetszetnek. A kábelek lehorgonyzásaa zöm végén kialakított, keresztirányú lehorgonyzó gerendábantörtént. A kábeleket egy oldalról feszítették. A feszítésekvégrehajtását feszítési utasításban szabályozták.4.3.2 Végleges állapotA végleges hídszerkezetben a használati terhek felvételérea szekrény belsejében szabadon vezetett Vorspann Technikgyártmányú csúszóbetétes kábeleket helyeztek el. A csúszókábelek statikailag szükséges vonalvezetése irányváltoztatótámaszok kialakításával történik, az acélszerelvények a5. ábra: Gyártópad a 19. és 20. jelû pillérek között4.5 Statikai számításA felszerkezet statikai vizsgálata négy részre bontható:- főtartó vizsgálata építési állapotban- főtartó vizsgálata végleges állapotban- keresztirányú méretezés- egyéb kiegészítő vizsgálatok.A főtartó számítását a TDV program segítségével, térbelirúdmodellen végeztük el. A program speciális, hídépítésrekifejlesztett végeselem program. A program többek közöttkezeli:- szakaszos előretolás technológia modellezését- változó keresztmetszet függvénnyel történő követését- feszítőkábelek geometriai megadását- feszítőkábelek technológia szerinti feszítését- veszteségek számítását- kúszás, zsugorodás számítását Út 2-3.414 szerint- teherkombinációk, mértékadó leterhelések automatizálását.A változó keresztmetszet követése nagy segítség volt ajobb parti híd jobb pályánál, ahol a keresztesés átforgatásailletve a betolás helyettesítő köríve miatt a híd teljeshossza mentén változtak a keresztmetszet paraméterei. Apályalemez keresztirányú vizsgálatához, a feszítőkábeleklehorgonyzásához, a szabad kábel iránytörési helyeinekV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 13

kapcsolódnak egymáshoz, így a dilatációs mozgásokkényszererő nélkül lejátszódhatnak. A korlát duplex bevonattal(tűzihorganyzás és festés együtt) készült, ennek megfelelő akapcsolatok kialakítása is, a szerelési egységek csatlakozásaicsak csavarozottan, helyszíni hegesztés nélkül készülhettek.A Szentendrei-szigeti ártéri hídon illetve a jobb parti ártérihídon a korlátra erősítve 2 m magas, igényes kivitelű zajvédőfal készült.5.3 KözvilágításA hídon a közvilágítást 12 m magas, átlagosan 24 m-enkéntelhelyezett kandeláberek biztosítják, amelyek ferdeségeszintén megegyezik a pilon dőlésével. Az egyedi tervezésűkandeláberek alul tömör, három méteres magasság fölöttosztott szelvényes kialakításúak, a felmenő 180/80-as acélzártszelvények a világítótestet keretszerűen körülölelik.6. ábra: Balparti hídvizsgálatához az AxisVM végeselem programot használtunk.A műtárgyak építési technológiájából következett, hogy ahíd hosszát folyamatosan ellenőrizni kellett. A feszítésbőlszármazó összenyomódást és a lassú alakváltozás hatását amérési utasítás segítségével és az építési egységenként történőhelyszíni hídhossz mérések felhasználásával az építés teljesideje alatt figyelemmel kísértük.5. HÍDTARTOZÉKOK5.1 SzegélyEsztétikai megfontolásokból a híd teljes hosszán egységeskülső acélszegély készült. A gyalogjárda széléhez kapcsolódóelem acéllemezből készült, külső síkjának dőlése összhangbanvan a ferdekábeles Duna-híd pilonszár dőlésével. A hídhozvaló rögzítése az acélhidakon hegesztéssel, a betonhidakonráhegesztett bekötőkampók és betonacélok segítségével történt.A tömör betonszerkezet és a jelentősen vékonyabb acélszegélyeltérő hőmérsékletváltozásából jelentős belső feszültségekébrednek, ezért az acélszegély a belső oldalán bordákkalhossz- és keresztirányban van merevítve. A díszvilágításirendszer részét képező szegély-díszvilágítás elektromosgerincvezetékekét és a szükséges transzformátor egységeketezekhez a merevítőbordákhoz rögzítették.5.2 GyalogoskorlátAz acélszegély felső síkjához csavarokkal kapcsolódikaz egyedi kialakítású gyalogoskorlát. A pilon és a szegélydőlésével megegyező ferdeségű korlát a kézléc-cső kivételéveltömör szelvényekből készült, a korlátpálcák vízszintesek.A szerelési egységek 8 m hosszúak, amelyek csapokkal6. MEGÁLLAPÍTÁSOKA hidak kivitelezését a Hídépítő Zrt. végezte. A szigorúépítési, technológiai fegyelemnek köszönhetően a zömökgyártása 7 napos ciklusidő alatt történt. Az szigeti hídMagyarország leghosszabb, betolt közúti hídja lett. Az ártérihidak felszerkezeti beton mennyisége 20.000 m 3 . A szigetiműtárgy esetében az utolsó fázisban már közel 15.000 t súlyúszerkezet került mozgatásra.Az ártéri hidak szerkezeti kialakításukkal, a formatervezettközvilágítással és az esztétikus zajvédelmi falakkal méltórávezetést biztosítanak a ferdekábeles Duna-hídhoz.Pusztai Pál (1974), okl. szerkezetépítő mérnök (BME 1998)Hídtervezői pályafutását a Hídépítő Zrt.-nél kezdte, ahol részt vetta Zalalövő-Bajánsenye feszített vasbeton vasúti híd tervezésében.2000-től a CÉH Zrt. munkatársaként részt vett az M0 Keleti szektorautópálya hídjainak tervezésében, az M31 autópálya hídjainakszakaszvezetőként való tervezésében, és az M0 északi Duna-híd(Megyeri híd) engedélyezési és kiviteli terveinek készítésében.Skultéty Ádám (1979), okl. szerkezetépítő mérnök (BME 2003)Okleveles építőmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki ésGazdaságtudományi Egyetemen szerezte 2003-ban. Azóta a CÉHZrt. munkatársaként részt vett az M0 keleti szektor autópálya, az M31autópálya hídjainak tervezésében, az M0 északi Duna-híd (Megyerihíd) engedélyezési és kiviteli terveinek készítésében.BRIDGES ON THE M0 MOTORWAY OVER THE RIVERDANUBE NORTH OF BUDAPEST3. Prestressed concrete bridges over the flood areaPál Pusztai – Ádám SkultétyThe article informing on three structures spanning the flood area ispublished as the third part of the series of articles on the planning ofthe M0 ring northern Danube bridge.Pursuing the sections, the bridges follow: the left-side-, than thebridge over the Szentendre Island and on the Buda side, the right-sideflood area bridge.The bridges have been built with box girder section, as prestressedreinforced concrete structure, by the incremental launching method.The longest span is 47 m long. The box girder is 3.29 m high at allthe three sections. Because of the local circumstances and the roadtrack lay of line, the right-side bridge had to be designed and executedwith an individual geometry. The load-bearing capacity of the bridgesis assured in the construction phase by adhesive deposit prestressedcables in the bottom and top slab, in the final state inside the boxgirder, by free laid sliding cables.Because of the uniform view of the Danube bridges, these bridgeshad to meet high aesthetic expectations, too. The design of the curb,railing and public lighting have meant an individual task for thearchitect and the structural engineer as well.14 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

A 2008. ÉVI PALOTÁS LÁSZLÓ-DÍJAK ÁTADÁSA2008. DECEMBER 8.Kilencedik éve, hogy részese lehetek a Palotás-díj átadásának.Köszönöm a fib Kuratóriumának, hogy ismét megtiszteltekazzal, hogy most is én gratulálhatok elsőként az ünnepelteknek.Külön öröm számomra, hogy Apámra emlékezve a díjat azokkapják, akik annak idején nekem is tanáraim voltak – mintSzerémi és Polonyi tanár urak – akik az én mérnökké válásomatis segítették.Külön gratulálok Tóth igazgató úrnak, aki a tudományművelésén és oktatásán kívül a mai nehéz időkben egykomplex mérnöki szemléletet megvalósító tervezői közösségetis vezet.A díjazottak életükkel, munkásságukkal alátámasztjákMárai szavait:„Csak az számít, amire te szerződtél önmagaddal és ebbena szerződésben nincsen alku.”További sikeres munkát kívánok, és szívből gratulálok azünnepelteknek.Pótáné Palotás PiroskaElnök úr! Kedves Palotás Piroska!Tisztelt Hölgyeim és Uraim!A fib Magyar Tagozata azért hozta létre ezt a díjat, hogy ahétköznapok mindent összemosó szürkeségéből kiemeljeazokat a közöttünk élő, és alkotó szakembereket, akikhivatásuknak tekintik a mérnöki szerkezetek magalkotását,az ehhez szükséges anyagok, a beton, a vasbeton, a feszítettbeton tulajdonságainak kutatását-fejlesztését.Ilyen szakember volt a díj névadója dr. Palotás Lászlóprofesszor úr is. Életét a mérnöki tudománynak szentelte. Azanyagtudományban és a vasbetonépítésben elért eredményeinemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ismertté tettéknevét. Bárhová, bármilyen posztra állította is sorsa megfeleltaz elvárásoknak.Ilyen mérnökök a Palotás László-díj ez évi kitüntetettjei is.Kitűnő szakemberek, akik e falak közül indultak el pályájukon,itt fertőződtek meg a szerkezetek szeretetével:Dr. Szerémi LászlóDr. Tóth László ésProf. Polónyi István.Engedjék meg, hogy elsőként gratuláljak a díjazottaknak.Munkáikból ízelítőtt kaphatunk a következő cikkekből.Zsömböly SándorA Palotás László-díj Kuratórium elnökeDr. Szerémi LászlóDr. Tóth LászlóProf. Polónyi IstvánPótáné Palotás Piroskadr. Tóht László, dr. Szerémi László és dr. Polónyi IstvántársaságábanV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 15

Dr. szerémi lászlóPALOTÁS LÁSZLÓ-DÍJAT KAPOTT 2008. DECEMBER 8-ÁNA díjazott beszédének rövidítettváltozata1. KÖSZÖNET-NYILVÁNÍTÁSMeglepetésként ért a fib MagyarTagozata elnökének levele a PalotásLászló-díj kuratóriumának döntéséről,miszerint egyike leheteka 2008. évi díjazottaknak. Nemvoltam felkészülve erre a megtiszteltetésre. Számomra különösértékű ez az elismerés , minthogy ez a díj a magyarvasbetonépítés kiemelkedő személyiségének, tanítómesteremneknevét viseli, akit még egyetemi hallgató korombanismertem meg, majd a II. sz. Hídépítéstani Tanszéken évekenát együtt munkálkodtunk az építőmérnökök eredményesképzésében.Örömmel tölt el, hogy az oktatás terén kifejtett szerénymunkásságomat érdemesnek ítélték a vasbetonos szakma általadományozható legnagyobb díjra.Ezért hálás köszönetemet fejezem ki a fib MagyarTagozata kuratóriumának és elnökének. Köszönettel tartozomtovábbá mindazon munkatársaimnak, akik segítettek azoktatói munkám során.A következőkben megpróbálom bemutatni azt az utat,amelyet bejártam a díj átadásáig.2. ÉLETUTAM A PALOTÁS LÁSZLÓ-DÍJIG1927. január 27-én születtem Rozsnyón, az akkori Csehszlovákiában,ami az életem során még sok gondot és nehézségetokozott.2. 1. Tanuló évek (1933-1951)Elemi iskolaAz alapvető tudományokkal a Vashegy elnevezésű bányatelepelemi iskolájában ismerkedtem meg, ahol 5 osztályt végeztemszlovák nyelven.Középiskola1938. őszén, amikor a határváltozás következtében RozsnyóMagyarországhoz került, beiratkoztam a Rozsnyói PremontreiGimnáziumba, ahol 6 osztályt végeztem magyar nyelven.1944. őszén és telén a harci cselekmények miatt szüneteltaz oktatás, majd 1945. tavaszán arra ébredtünk, hogy ismétCsehszlovákiában vagyunk. Ennek következtében a tanulmányaimatkénytelen voltam a szlovák tannyelvű rozsnyói államigimnáziumban folytatni. A 7. és 8. osztály elvégzése után 1946.őszén került sor az érettségi vizsgára.Ez a késői időpont már nem tette lehetővé a folyó iskolaiévben a tanulmányok folytatását, így maradt idő arra, hogyáttekintsem a továbbtanulás lehetőségeit. Az egyik lehetőségCsehszlovákián belül Pozsonyban szlovák nyelven,vagyPrágában cseh nyelven tanulni, a másik lehetőség Magyarországon,Budapesten magyar nyelven szerezni diplomát. Acsaládi tanács hosszas töprengés után végül a magyarországimegoldás mellett döntött.Terveimben az szerepelt, hogy gépészmérnöki okleveletszerzek, mivel kora ifjúságomtól fogva a repüléshez vonzódtam(repülőmodellezés, vitorlázó repülés), ennek következtébenrepülőgép tervező mérnök szerettem volna lenni. Ennek megfelelőenmegkezdtem a tájékozódást a BME GépészmérnökiKarán, ahol elutasítottak azzal az indokkal, hogy erre a karra túlsok a jelentkező, próbálkozzam meg a Mérnöki Karral, ahol akisebb létszámú jelentkező miatt nagyobb az esély a felvételre.Megfogadtam a jó tanácsot, a Mérnöki Karra jelentkeztem,ahol közölték, hogy ez évben először felvételi vizsgát tartanak,melyre a jelentkezésemet elfogadták. A júniusban tartottfelvételi vizsgára illegális határátlépés után került sor, majdaugusztus végén értesítettek, hogy a sikeres felvételi vizsgaalapján felvételt nyertem a BME Mérnöki Karára.Egyetem1947. szeptemberében végleg elhagytam Csehszlovákiát, ésmenekültként új életet kezdtem Magyarországon.Egyetemi tanulmányaimat tehát úgy kezdtem, hogy semmitnem tudtam arról, hogy mit fogok tanulni, és mi lesz belőlema végén. Kiváló oktatóimnak köszönhettem, hogy négy évalatt megismertettek a statikus mérnöki tudományokkal, ésfelkeltették érdeklődésemet a szakma iránt. A következőkbena teljesség igénye nélkül megemlítem azoknak a tanároknaka nevét, akik döntően meghatározták az utat, amelyen pályafutásomelindult.1. évfolyamMechanika Tanszék:Dr. Cholnoky Tibor professzor úrtól megtanultam, hogy mi astatikus mérnök munkája:- a szerkezetek erőjátékának meghatározása számítással ésszerkesztéssel. A mérnöki számítások eszköze pedig – alogarléc. (Az egész későbbi pályafutásom során ezt tartottamfontosnak: olyan statikai számítási módszerek kidolgozását,melyek logarléc segítségével elvégezhetők.) A szerkesztésselkapott eredmény a számítások kontrolljául szolgál, s ezkizárja a tévedés lehetőségét. Ekkor határoztam el, hogystatikus mérnök leszek.Matematika tanszék:Dr. Egerváry Jenő professzor úr Analízis és geometria tantárgybólnagyon jó előadásokat tartott, élmény volt hallgatni.Dr. Rózsa Pál, tanársegéd úr készségesen, szabadidejébenzárthelyi előkészítőket tartott a hallgatók számára az Üllői útiNékosz kollégiumban. Köszönet érte.2. évfolyamMechanika Tanszék:Dr. Barta József professzor úr világosan felépített előadásai atáblára felírt, pontokba rendezett témavázlattal nagy segítségetjelentettek a vizsgára készüléskor. Átvettem a módszert, ésmindvégig alkalmaztam saját előadásaimon.Építőanyagok Tanszéke:Dr. Mihailich Győző professzor úr megismertetett a laboratóriumianyagvizsgálatokkal, később hosszú évekig magam isezzel foglalkoztam. A 2. évfolyam alapszigorlattal zárult.16 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

3. évfolyamSzakválasztás: a Hídszerkezet szakot választottam.I. sz. Hídépítéstani Tanszék:Dr. Korányi Imre professzor úr a tartók statikájában a statikailaghatározott tartók megoldásánál ugyancsak alkalmazta a grafosztatikaimódszereket a számítás ellenőrzésére. A statikailaghatározatlan tartók esetében a klasszikus, egyenletrendszerreltörténő számítási módot oktatta. Előadta továbbá a Vas- és hídszerkezetektárgyat, amiben az tetszett, hogy az acélszerkezeteka statikai modellhez közel álló, tiszta erőjátékúak.II. sz. Hídépítéstani Tanszék:Dr. Mihailich Győző professzor úr Vasbetonépítéstan, ill.Vasbeton- és kőhidak oktatásában megjelent ismét a számításés szerkesztés együttes alkalmazása a boltozott- ill.ívhidak méretezésében (nyomatékmentes ív). A két végénbefogott ívek számítása során ismertette a Kherndl Antalprofesszor által kidolgozott ún. „szigma-ponti” módszert,ahol a háromismeretlenes egyenletrendszer felbomlik 3 db.egyismeretlenes egyenletre. Többtámaszú tartóknál pedig afixponti módszert alkalmazta, amely egyenletrendszer megoldásanélkül szolgáltatja az eredményeket.4. évfolyamDemonstrátori felkéréseket kaptam: dr. Cholnoky Tiborprofesszor úrtól a Mechanika Tanszékre, és dr. Szabó Jánosprofesszor úrtól az Állami Műszaki Főiskola MatematikaTanszékére. Ez volt oktatói pályafutásom első állomása, annakellenére, hogy nem vonzott az oktatói pálya, akkor még tervezőmérnöknek készültem.Mechanika Tanszék:Ekkor volt az első találkozásom dr. Palotás László professzorúrral, aki az egyenes tengelyű rudakból álló keretszerkezetekszámításában akkor forradalmian új módszert oktatott, melyegyenletrendszerek nélkül, fokozatos közelítéssel (iteráció,ill. relaxáció) táblázatos formában, logarléc segítségével elvégezhető.Ez volt az ún. Cross-módszer. Előadásait mindiga mérnöki praxisából vett érdekes és tanulságos történetekkelszínesítette.II. sz. Hídépítéstani Tanszék:Dr. Schwertner Antal docens úr választható tantárgyként„Kapcsolt keretek” címen meghírdetett előadásaiban görbeéstörttengelyű rudakból álló keretszerkezetek számításátismertette. Az eljárás lényege abból állt, hogy a Kherndl-féle„szigma-ponti” módszert fejlesztette tovább, s ezáltal keretszerkezeteknélis elérte az egyenletrendszer redukálásátegyismeretlenes egyenletekre. Diplomafeladatot is tőle kaptam:egy négy görbetengelyű rúdból (ívtartókból) álló kapcsolt keretszerkezetű felsőpályás híd tervezését (1. ábra).A végszigorlati vizsgán ez a terv újszerűségével nagyonfelkeltette az érdeklődését Dr Mihailich professzor úrnak, akijeles osztályzattal jutalmazta munkámat.A diplomaosztás után néhány nappal levelet kaptam aTanulmányi Osztály vezetőjétől, melyben az állt, hogy „Dr.Mihailich professzor úr kérésére beosztom Önt a II. sz. HídépítéstaniTanszékre, mint munkahelyre. Tanársegédi kinevezésérőlintézkedtem.”Így lett belőlem egyetemi oktató.2. OKTATÓI ÉVEK (1951-1993)2.1 A II. sz. Hídépítéstani Tanszék(1951-1963)Dr. Mihailich Győző professzor úr tanszékvezetése alatt 1951-ben tanársegédként kezdtem el a gyakorlatok vezetését tanulni,eleinte egy idősebb oktató mellett, majd később önállósodtam.Emellett ismerkedtem az anyagvizsgáló laboratórium gépeivelés munkájával.Közben kutattam, hogy a szakmában hol vannak fehérfoltok, amik publikációk készítéséhez adnak témát. Ezt alehetőséget a Schwertner-féle síkbeli keretszerkezetek számításimódszerének térbeli szerkezetekre való kifejlesztésébentaláltam meg. (e témából készítettem később, 1966-ban doktoridisszertációmat).1954-ben dr. Palotás László professzor urat a MechanikaTanszékről áthelyezték a II. sz. Hídépítéstani Tanszékre, és őmagával hozta a Keretszerkezetek c. tantárgyat is, melynekén lettem a tárgyfelelőse. Feladatom volt többek között, hogybejárjak az előadásokra és jegyzeteljek. Professzor úr későbbbevont a Mérnöki Továbbképző Intézet előadásaiba is, ott1. ábra: Szerémi László diplomaterveV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 17

ugyancsak jegyzetelnem kellett. E jegyzetek alapján kellettösszeállítanom az itt tartott előadásokat, melyek anyaga háromkötetben jelent meg az MTI kiadásában. Ennek első két kötetéta nappali oktatásban a hallgatók évekig használták.2.2 Vasbetonszerkezetek Tanszéke(1963-93)Az oktatási reform következményeként 1963.ban megszűnt aII.sz.Hídépítéstani Tanszék, és helyette megalakult az ÉpítőanyagokTanszéke dr. Palotás László professzor úr vezetésével,és a Vasbetonszerkezetek Tanszéke dr. Bölcskei Elemér prof. úrirányításávall. Én a Vasbetonszerkezetek Tanszékre kerültemadjunktusként. Eleinte a Hídszerkezetek és a Keretszerkezetekc. tantárgyakat adtam elő az esti és a levelező tagozatokon.Ekkor készítettem el a három kötet összevonásával a 4. köteteta keretszerkezetek számítása témaköréből.Később egy újabb oktatási reform során a SzerkezetépítőSzak kettévált Magasépítő és Mélyépítő ágazatra. Akkor éndocensként megkaptam a magasépítési ágazat tantárgyainakelőadási lehetőségét. Ebben az időszakban előadásokat tartottama lakó-, a közösségi és az ipari épületek teherhordó ésmerevítő szerkezeteinek erőtani számításairól. Ide tartoztaka helyszíni és ipari előregyártással készült vázas, ill. panelesépületek is. E témakörben publikációkat, jegyzeteket, tervezésisegédleteket készítettem.Fentieken kívül részt vettem a szakmérnökképzésben is,itt a magasházak merevítőrendszerének statikai, dinamikai(földrengés) és stabilitási kérdéseivel foglalkoztam.Az oktatói munkámban segítségemre voltak tárgyfelelőskéntdr. Simurda László és dr. Pintyőke Gábor adjunktusurak, valamint külső gyakorlatvezetői minőségben dr. GilyénJenő, Polgár László és Szubi Tamás mérnök urak. Áldozatosmunkájukat hálásan köszönöm.Az oktatás mellett részt vettem a tanszék MTA által finanszírozotttudományos kutatói témáiban. Ide sorolhatóka körív alaprajzú többtámaszú tartók számítása, továbbá atartórácsok, üreges lemezek és szekrényes keresztmetszetűtartók kereszteloszlási hatásábráinak előállítása, valamint a körkeresztmetszetű vasbeton silók igénybevételeinek meghatározása.E témákból tervezési és számítási segédletek készültek,melyekben a logarléccel nem számítható részleteket az ekkormegjelenő számítógépek segítségével készített táblázatokkalegészítettem ki.A számítástechnikai eszközök rohamos fejlődésével, amegjelenő újabb és újabb zsebszámológépek használatávalfokozatosan kiszorult a logarléc a statikai számításokból.A programozható, ill. kész programcsomagok beépítésérealkalmas zsebszámológépek segítségével nem jelentett márproblémát a sok ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása.Így a fokozatosan közelítő számítási módszerek korszaka, melyPalotás professzor úrral 1949-ben kezdődött, az én oktatóiműködésem befejezésével 1993-ban lezárult.Ugyanakkor sajnálatosnak tartom azt a kialakult gyakorlatot,hogy a számítógépek használatával egyidejűleg teljesenmegszűnt a statikai számításokat kontrolláló grafosztatikaieljárások alkalmazása.A tanszék az oktatási tevékenység mellett ipari megbízásratervezési és szakértési feladatokat is vállalt. Ezekben a munkákbanis részt vettem munkatársaimmal (dr. Juhász Bertalan,Baksa István, dr. Halász István) eredményes, jó munkacsapatotalkotva számos műtárgy szakértését végeztük el.Ezek között említem meg a csepeli erőmű 100 m magas vb.kéménye elferdülésének vizsgálatát, a MOL-székház épületéneképítés közbeni részleges omlását előidéző okok feltárását,majd későbbi teljes körű megerősítését, a Lágymányosi Duna-hídvasbeton alépítmény-terveinek statikai ellenőrzését, aSoproni Tűztorony állékonysági vizsgálatát és a KecskemétiKatona József Színház rekonstrukciójával kapcsolatos szakértőitevékenységet.3. NYUGDÍJAS ÉVEK (1993-)Nyugdíjazásommal vége szakadt a 42 évig tartó oktatóipályámnak, s ez természetesen magával hozta azt, hogy aszámítási eljárások folyamatos fejlesztéséből álló tudományosmunkám is abbamaradt. Ugyanis ezt a mindenkori oktatásiproblémák megoldása inspirálta, publikációim is e témakörbőlkészültek.Mivel szakértői jogosultságom még érvényben volt, ígyegy átmeneti időre a tanszéki munkatársakkal közösen résztvettem néhány érdekes műszaki probléma megoldásában.Amikor a jogosultságom lejárt, már nem hosszabbíttattam meg,így végleg befejeztem a műszaki tevékenységemet.A médiából azonban továbbra is figyelemmel kísérem avasbetonos szakma építő tevékenységét, és örömmel tölt el,ha arról értesülök, hogy volt tanítványaim milyen nagyszerűlétesítményeket alkotnak. Ilyenkor úgy érzem, hogy ezekben aműtárgyakban valahol az én oktatói munkám is benne van.18 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

Dr. tóth lászlóPALOTÁS LÁSZLÓ-DÍJAT KAPOTT 2008. DECEMBER 8-ÁNVISSZATEKINTÉSA KITÜNTETÉSKAPCSÁN1. BEVEZETÉSA fib (Nemzetközi Betonszövetség)Magyar Tagozata által alapított, dr.Palotás László professzor úrrólelnevezett díj kuratóriumának döntése rendkívül meglepett.Az Elnök úr értesítő levelét meghatódva olvastam, s csakmeglehetősen hosszú idő után dolgoztam fel magamban arendkívül megtisztelő kitüntetés adományozásának tényét. A2008. december 8-i ünnepségre is némi szorongással készültem,de az, annak keretei, forgatókönyve, hangulata és a jelenlévőkmagas száma miatt örökre emlékezetes marad.Középiskolai tanulmányaimat a győri Révai MiklósGimnázium reál tagozatán folytattam, 1962-ben kitűnőeredménnyel érettségiztem, majd felvételt nyertem azÉpítőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karára.Az akkori oktatási rend szerint nyolc féléven keresztül az egészévfolyam minden szakterületen egyforma képzést kapott, s csaka diplomafeladat megválasztása jelentett bizonyos szakosodást.Vasbeton híd diplomamunkám alapján szerkezettervezőkéntvégeztem 1967-ben. Utólag visszatekintve rendkívül szerencsésvoltam a sokoldalú szakmai képzés miatt, amelynek sokszorélveztem előnyét tervezői pályafutásom során.A fenti időszak egyik legkiemelkedőbb oktatói egyéniségevolt dr. Palotás László professzor úr, amit személyestapasztalataim alapján is állíthatok. Hallgattam kitűnőelőadásait Építőanyagok és Vasbetonépítés című tantárgyakban,s meggyőződésem szerint ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogya vasbetonszerkezetek területén diplomáztam, majd végeztemtervezői munkámat.Friss diplomásként 1967. augusztus 1-én kerültem aMélyépítési Tervező Vállalat (Mélyépterv) II. Irodájára, a dr.Márkus Gyula, európai hírű szakember vezette szerkezettervezőosztályra, egy „szakmai műhely” kitűnő szakemberei közé.A tervezési feladatok rendkívül változatosak, sok esetbenkülönlegesek voltak .Az évek múlásával elsősorban a vízellátási valamint avíz- és szennyvíz-technológiai műtárgyak tervezésébenszereztem tapasztalatokat különböző beosztásokban.Ugyanakkor az építészmérnök és az érintett szaktervezőkollégáimmal együttdolgozva a különböző funkciójú épületek(pl. szivattyúgépházak, üzemviteli, elektromos és technológiai)szerkezettervezését is végeztem. 1987-től a Mélyéptervfelszámolásáig, irodavezetői beosztásban tevékenykedtem. Azáltalam vezetett iroda 1992. évi pozitív eredménye ellenére, avállalat olyan veszteséget „halmozott fel”, amely egyéb okokmellett, elkerülhetetlenné tette a jogutód nélküli felszámolást.Nyolcvan kollégámmal együtt a nulláról indultunk azzal a céllal,hogy komplex, rendszerszemléletű tervezési tevékenységünketfolytathassuk, kezdetben a Mélyépterv Komplex Mérnöki Kft.,majd 1995. február 1-től részvénytársaság keretein belül. Ahaza nem vitt fizetésünkből – saját vállalkozás keretében – egyév alatt felépítettük a Várfok utcai székhelyünkön – közöstulajdonban lévő – tetőtéri irodát, ahol azóta is dolgozunk.Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy társaságunk azátalakulás (újra talpra állás) egyedi, talán páratlan útját járta.Elnök-vezérigazgatói beosztásom mellett is folyamatosanvégzek szakmai munkát. Többnyire csak a koncepcióalkotásból és az irányításból veszem ki a részemet. A 60-70 főstársaságon belül az építészeti-szerkezettervezői tevékenységet15 fős osztály gyakorolja.A fentiekből kitűnik, hogy több, mint 41 éves tervezőimúltam kizárólag csak a Mélyépterv-hez kötődik, ígyvisszatekintésemben a továbbiakban néhány rész-szakterületet,illetve említésre érdemes létesítményt, megoldást emelek ki.2. ÉRDEKESEBB FELADATOK2.1 Víztornyok tervezéseA síkvidéki települések vízellátási rendszereibe illesztettvíztornyok jelentős számban épültek az 1960-as években. A hazaivíztoronyépítés kezdetén (1900-as évek eleje) megvalósult, skülönös gonddal formált építészeti-szerkezeti megoldásokhelyett, a II. világháború után, de különösen az 1960-1970-es években az építéstechnológia racionális egyszerűsítésemiatt egyre inkább csak a csúszózsaluzatos megoldásokatalkalmazták. A munka- és zsaluanyag-igényes megoldásokelmaradtak, s a tartálykialakítások leegyszerűsödtek. Előtérbekerültek a sík – hajlított – tartályfenék megoldások, s a határoló– rendszerint egyszer görbült – oldalfalak erőjátéka is egyretávolabb került a membránszerű viselkedéstől. A víztartóedények erőjátékát befolyásolták a meteorológiai hatásokbólszármazó igénybevételek is.A hengeres víztornyok sorozatban épültek a Mélyépterv fentiosztályán készített típustervek alapján. Munkába állásomatkövetően adaptációs tervezési feladatokba kapcsolódtam be,majd részlettervezője lettem – az előző bekezdésben vázoltelőnytelen megoldású – nagykanizsai 2500 m 3 -es, kétrekeszes,15 m-es vízoszlop-magasságú hengeres víztoronynak (1.ábra). Ugyanazt a megoldást később Komáromban ismegépítették tervezői közreműködésemmel. Ebben az időbena szakkivitelezők csak ezt a megoldást vállalták megépíteni azáltalunk vázlattervi szinten kidolgozott öt változat közül.A kelyhes víztornyok erőjáték szempontjából kedvezőbbekvoltak, de a nagy magasságban való munkavégzés, az állványokés munkaszintek megépítése, majd bontása balesetveszélyes,idő- és anyagigényes volt. Ezek csökkentésére, vagykiküszöbölésére kidolgoztunk egy segédszerkezetet, melynekrészlettervezése az első munkáim közé tartozott. A szerkezetegy acélcsövekből hegesztett, szállítható méretű tagokbólcsavarozott kötésű, csonkakúp geometriájú állványzat,melyet a terepszinten állítottak össze, majd a zsaluzattal ésbetonacél-szereléssel együtt 3 db 5 tonnás csörlővel emeltékfel és csőcsonkokkal a csúszózsaluzatos törzs ideiglenesnyílásaiba támasztották. A jellemző építési fázisokat a 2. ábraszemlélteti.A víztornyok tervezésében szerzett tapasztalataim alapján1974-ben a „Nagylakótelepek ivóvíz magastárolói” témábankiírt országos tervpályázaton egyedül elindultam, s a hivatalosmunkavégzés után – a kollégiumi rajzfeladatok készítését idézőmódon – otthon összeállított pályamunkámmal, megosztottV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 19

3. ábra: A Lakatos utcai víztorony metszete1. ábra: A nagykanizsai víztorony metszete2. ábra: Az emelt zsaluzatos víztoronyépítés jellemzô fázisaimásodik díjat nyertem. A pályázatban a jellemzően 60 m magasműtárgyakat három vasbeton lábbal, s a kelyhes kialakításútartályokat hidraulikus emelő berendezéssel terveztem aterepszintről a végleges magasságba emelni.A víztornyokkal kapcsolatos szerkezetépítési és vízzáróságitapasztalataim vegyesek voltak. Az anyagában vízzárótartályszerkezetek nagy magasságban való megépítése– az állványozási, zsaluzási nehézségeken túlmenően –különösen nehéz volt betonozás szempontjából. Az adott koreszközadottságai fejletlenek voltak, s a betonozás számos4. ábra: A rekeszfal betonozásanehézsége, a friss beton akkori minősége, a betontechnológiaihiányosságok miatt, gyakori volt a szerkezetek elégtelenvízzárósága. Áttörésként értékelhető az akkori VízépítőipariTröszt azon fejlesztési szándéka, hogy a korábban előirányzotthúsz, majd a későbbi kilen 3000 m 3 hasznos térfogatú víztoronymegvalósítására körültekintő műszaki előkészítés utánkerüljön sor. A tervezés jogát Mélyépterv-en belüli pályázatonmegszereztük, s így lettem végül is a megépített négy víztorony(Budapest, Lakatos utcai (3. ábra), csepeli, kecskeméti ésszolnoki) felelős tervezője az 1980-as évek elején.A sorozatépítésre szánt víztorony megoldás leglényegesebbkoncepcionális alapgondolata az volt, hogy a 60-70 mmagasságú víztornyok kétrekeszes kehelyszerkezete azalaplemezre állítva – terepközelben – épüljön meg, majd20 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

10. ábra: Az épülô paksi mûtárgyak2.4 Különleges csôsajtolásA kitakarás nélküli közműépítés régóta ismert egyik módja asajtolásos eljárás. Szakcégek specializálódtak Magyarországonis az ilyen feladatokra. A sajtoláshoz szükséges eszközökrendszerint hidraulikus sajtók voltak, melyek egy indítóaknából,alkalmas háttámasz közbeiktatásával, nyomták előre asajtolandó elemeket. Ezen eljárásnak számos előnye van, skülönösen városi környezetben gyakran alkalmazzák.Az 1980-as évek közepén egyedi csősajtolási megoldástterveztem a Határ út vonalában megépítendő közműalagútesetében. A Soroksári út és a Dunaharaszti HÉV vágányokalatt kereken 100 m hosszú közműalagút épült, előregyártottvasbeton Rocla csövekből, 2,80 m belső átmérővel. Az indítóaknát monolit vasbeton műtárgyként alakítottuk ki, melyneka végleges funkcióhoz igazodóan, technológiai rendeltetéseis volt. Ebbe az aknába helyeztük a víztoronyépítésnélalkalmazott, egyenként 100 tonna teherbírású hidraulikussajtókat szimmetrikus elrendezésben, a vízszintes elhelyezésűmenetes Dywidag rudakra. Egyedi acél tolólap nyomta azelőregyártott vasbeton elemeket a talajba. Az egyedilegtervezett vágóél előrehaladásával, a kitermelt anyagot kerekeskonténerekbe rakták. Ezeket tolták ki az indító aknába, ahonnanautódaruval emelték ki. Az indító akna kialakítását a 12. és 13.ábra mutatja. A vízszintes „húrokon” mozgó hidraulikus sajtókkiválóan betöltötték a szerepüket.11. ábra: A medence alaprajza és metszetea tapasztalatok nagyon kedvezőek voltak. A más funkciójúmedencék lefedése is előregyártott födémpanelekkel történt,melyek kifejlesztése ugyancsak a rendszerfelelős feladatátképezte. Ezzel a rendszerrel épült meg Debrecenben két –egyenként 5000 m 3 hasznos térfogatú – ivóvíztároló medenceis, belső terelőfalakkal és lencseszerűen lemélyített monolitvasbeton fenéklemezzel (11. ábra).A mélyépítési előregyártás röviden bemutatott megoldásamellett, a Mélyépterv-ben dr. Janzó József irányításávalkidolgoztak egy gumitömlős hézagzárású, utófeszítettpanelrendszert is, mely nagyobb vízoszlop magasságú éstérfogatú műtárgyak építését tette lehetővé.Összességében megállapítható, hogy az adott időszakbanmindkét előregyártási rendszer jól szolgálta a tömegesműtárgyépítés igényeit. Ugyanakkor a szerelő jellegű, helyszínimunka hatékonysága is megnövekedett. Az üzemi előregyártáskedvező feltételei párosultak a speciális feladatokra képzetthelyszíni szerelőbrigádok jó munkájának hatékonyságával.Mindezek eredményeként jó minőségben épültek vízépítésiműtárgyak, a rendszergazdák által meghatározott árszinten.12. ábra: Az indító akna alaprajzi metszete2.5 Vasbeton iszaprothasztók tervezéseA szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapokártalmatlanítása, illetve hasznosítása elengedhetetlenkövetelmény. Ennek egyik megoldása a szennyvíziszapokrothasztásos kezelése, melynek eredménye képpen biogáztermelődik. A rothasztás útján kezelt szennyvíziszapokstabilizálódnak és mennyiségileg körülbelül a felérecsökkennek. Az így stabilizált iszapok mezőgazdaságielhelyezése, vagy hasznosítása már lehetséges. A biogázugyanakkor egy másodlagos energiaforrás.A Mélyépterv-en belül már az 1960-as években is tervezteknagyobb szennyvíztisztító telepeken rothasztókat, amelyekrészben meg is épültek, de ezt követően – kb. két évtizedenkeresztül – újabbak nem valósultak meg. Ennek egyik okalehetett a bonyolult technológiai rendszer üzemeltetésévelV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 23

14. ábra: A rothasztók és a lépcsôház függôleges metszete13. ábra: Az indító akna függôleges metszetekapcsolatos nehézségek, de inkább az az építőipari tendencia,hogy monolit vasbeton, anyagában vízzáró szerkezeteképítésére a kivitelezők nem vállalkoztak.Az 1990-es évek közepén adódott az a lehetőség, hogy aDebrecen város szennyvíztisztító telepén keletkező iszapokrothasztásos technológiáját komplexen megtervezhettük.Ekkor már a másodlagos energia hasznosítás gondolataelőtérbe került, s az építőiparban is elkezdődtek a kedvezőfolyamatok. Két, egyenként 4500 m 3 hasznos térfogatómonolit vasbeton iszaprothasztót terveztünk, melynek műszakimegoldását a 14. ábra mutatja be. A rothasztók térfogata,illetve a kb. 28 méter vízoszlop nyomásból adódó gyűrűirányúhúzóerők egyensúlyozására utófeszített megoldást terveztünka hengerfalak esetében. Az összetett héjszerkezetű, egyedivasbeton víztartó edényekkel szemben további követelményvolt a gázzáróság kielégítése is. Ez értelemszerűen a felsőkúphéj esetében jelentkezett.A rothasztók nagyterhelésű mérnöki műtárgyak, melyeknélaz altalaj összenyomódásából adódó elmozdulásokat isvizsgálni kellett. A debreceni talajadottságok rendkívülkedvezőtlenek voltak, mivel három különböző mélységbenszerves talajrétegek is elhelyezkednek, s emiatt csak egy„mélyített síkalapozásos” megoldás volt a leggazdaságosabbanalkalmazható. A nagyterhelésű műtárgyak kölcsönhatását,különösen a két műtárgy közé telepített karcsú lépcsőház ésannak alépítménye miatt gondosan elemezni kellett.Az anyagában vízzáróság követelményét a rothasztókesetében – részben a magas vízoszlop nyomásból, másrészt ahőmérsékleti hatásokból adódóan – gyűrűirányú utófeszítésselkellett kielégíteni. Alkotó irányban a hengerfalban csaknormál vasalás szolgál az igénybevételek felvételére. Ahéjszerkezeti elemek csatlakozásainál, azaz a jellemzőcsomópontoknál megválasztott falvastagság-méretek, illetvealkalmazott vasalások alapján igazolhatók voltak a 0,2 mmeskorlátozott repedéstágasság, azaz az anyagában vízzáróságfeltételei. A szerkezeti megoldás kialakításánál természetesenvállalkozói érdekekre is tekintettel kellett lenni. A gyűrűirányúfeszítés zsírzott pászmák alkalmazásával történt, melyek acsúszózsaluzatos építéstechnológiával épített hengerfalba - a15. ábra: A felsô kúp építés közbenvasalás közé - tájoló szerelvényekkel épültek be. A feszítésutólagosan a két függőleges alkotó mentén kialakított bordáknál(lizénáknál) történt a két sajtó szinkronizált működtetésével.Éveken keresztül ezek a műtárgyak voltak Magyarországlegnagyobb utófeszített iszaprothasztói.Kiemelésre érdemes megoldási részlet a felső kúpbennmaradó zsaluzattal való kialakítása (15. ábra). A nagymagasság, illetve az üres tér miatt ideiglenes segédszerkezetreelőregyártott vasbeton kéregelemeket helyeztek, amelyek ahegesztett kapcsolatokból és a hézagok kitöltéséből adódóan,betonozás közben membránhéj-szerűen viselkedtek. Azagresszív hatások, a biogáz miatti gázzárósági követelményés a víz felszínén keletkező „úszó kéreg” rendszeres törésemiatt indokolt volt a kúp legfelső részén rozsdamentes acélanyagú bennmaradó zsaluzat alkalmazása, mely a betonozás24 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

16. ábra: A Duna alatti átvezetés metszeteidejére ideiglenes merevítést kapott. A debreceni rothasztóksikeres építési, technológiai és üzemeltetési tapasztalataialapján hasonló rothasztókat rendszeresen tervezünk azutóbbi években történt szennyvíztisztító telepek fejlesztésesorán. Különleges mérnöki műtárgyak esetében szükséges amindenkori tapasztalatok folyamatos értékelése és azoknak atovábbi tervezési feladatokban való hasznosítása.2.6 Mélyépítési (vízépítési) egyedimûtárgyakA Központi (Csepeli) Szennyvíztisztító Telep kapcsolódólétesítményeként meg kellett oldani a budai oldalon összegyűjtöttszennyvizek Csepel-szigetre való átvezetését (16. ábra). Errea célra szolgál az épülő Kelenföldi Szivattyútelep, valaminta Dunát keresztező 2 db DN 1400 mm méretű nyomócső.Hasonló műszaki megoldással kellett eljuttatni a szennyvizeketa Ferencvárosi Szivattyútelepről is mintegy 2 km hosszúnyomócső párral a soroksári Duna alatti átvezetéssel. A szóbanforgó nyomócsövek Duna alatti szakaszai mélyvezetésűek,azaz a szivattyútelepek terepszintjéhez képest jellemzően 18-20 méter mélyen húzódnak. Ezek megvalósítása úgynevezettmikrotuneling sajtolásos eljárással történt (18. ábra),értelemszerűen a partokon kialakított indító és fogadóaknákközött (17. ábra). Ezen műtárgyak mélysége 20-25 méter.Mindkét műtárgynak természetesen a véglegesen kiépítettállapotban, vízgépészeti funkciója is van.17. ábra: A parti mûtárgy vízszintes metszete18. ábra: A sajtolás közbeni állapotA Duna alatti nyomócső szakaszok egyedileg tervezettelőregyártott vasbeton csövekből épültek, az ismert gumigyűrűstömítésekkel, a belső oldalon 2 cm-rel megnövelt betontakarássalés az üzemi körülmények között felhordott belső felületiepoxigyanta bevonattal. Kommunális alaplétesítményről lévénszó, fontos követelmény volt a lehető leghosszabb élettartambiztosítása.A Duna parton megépítendő, jellemzően 20-25 métermély műtárgyak ugyancsak különleges létesítmények,melyeknél a környezeti víz kizárása már az építés során isszükséges volt. A munkagödör körülhatárolását egymásbametsződő fúrt vasbeton cölöpök alkotta szerkezettel oldottákmeg, melyek mélyen benyúltak a kiscelli agyagrétegbe. Asajtolás időszakában a víz kizárását ez az ideiglenes szerkezetszavatolta. A nyomócsövek megépítését követően elkészülteka monolit vasbeton bélésfalak is, a végleges funkcionáliskövetelményeknek megfelelően. Említésre érdemes, hogya nagymélységű műtárgyak monolit vasbeton bélésfalaicsúszózsaluzatos építési technológiával készültek.3. MûSZAKI KÖZÉLETI TEVÉKENY-SÉGEMA korábban már említett szakmai műhelyben gyakorlatvolt a szakirodalom figyelemmel kísérése, illetve szakmairendezvényeken való részvétel. A víztorony témában írtegyetemi doktori disszertációmat 1985-ben védtem mega Vasbetonszerkezetek Tanszékén. Ezt követően szigorlóhallgatók diplomaterv készítésénél gyakran voltam külsőkonzulens, illetve bíráló. Az utóbbi években rendkívülV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 25

megtisztelő volt számomra, hogy a víztornyok témakörben egyórában előadást tarthatok a nappali tagozatos hallgatóknak.A Magyar Hidrológiai Társaság Vízépítési Szakosztályának,valamint az Építéstudományi Egyesület TartószerkezetiSzakosztályának a vezetőségi tagjaként tevékenykedem,leggyakrabban előadások formájában, vagy munkahelyilátogatások megszervezésével.Nagyon megtisztelő számomra a Pécsi TudományegyetemPollack Mihály Műszaki Karán végzős hallgatók záróvizsgabizottságának elnökeként való közreműködés. Hasonlómegtisztelésnek tekintem dr. Balázs L. György tanárúr szervezésében folytatott szakmérnök-képzésben valórészvételemet – a betontechnológiai szakterületen belül – avízépítési és mélyépítési létesítmények tárgykörében.Említésre érdemes a fib VASBETONÉPÍTÉS szakfolyóiratánakszerkesztőbizottságában betöltött szerepem, miszerint afeladatom a mélyépítési ágazatban tevékenykedő szakemberekkiemelkedő tevékenységének figyelemmel kisérése.4. KÖVETKEZTETÉSEKA szakmai életutamra való visszatekintés értelemszerűentervezői szemléletű. A több mint négy évtizedes mélyépítési ésvízépítési létesítmények tervezésében végzett tevékenységem,a kiemelésre leginkább érdemes műtárgyak és azok újszerűszerkezeti- és építéstechnológiai megoldásai szerepelnek a2. fejezetben. Az érintett részszakterületek ismertetésébőlkiderül, hogy a szerkezettervező mérnöknek a munkáját,a műszaki megoldásait döntően befolyásolják az adottkorszak építőipari adottságai, mind a rendelkezésre állóanyagok, mind az eszközadottságok vonatkozásában. Avízépítési- és mélyépítési létesítmények megvalósítása, azokkörnyezetbe illesztése általában ideiglenes megoldások, vagysegédszerkezetek alkalmazását kívánja. Az anyagában vízzáróvasbetonszerkezetek szükséges, de nem elégséges feltétele atervező lehető legkörültekintőbb munkája. Rendkívül fontosaz is, hogy a létesítmény kivitelezője is magas színvonalúmunkát végezzen (pl. zsaluzási, vagy betontechnológiaiszakterületeken).Az anyagában vízzáró vasbetonszerkezetek tervezőjénekutófeszítés hiányában, vagy azzal kombinálva korlátozottrepedéstágassági feltételeket kell igazolnia, ehhez pedigelengedhetetlenül szükséges a térbeli szerkezetek erőjátékánakpontos elemzése a legkülönbözőbb terhelések esetére, valamintaz úgynevezett másodlagos hatásokra is. Ez utóbbiak közésorolhatók a hőmérsékletváltozások, a szerkezeti elemeketterhelő ∆t hőmérsékletkülönbségek, a beton zsugorodása és akötéshő kérdése. A különböző környezeti hatások miatt nagyongondosan kell megválasztani a beton minőségét a szilárdságijellemzőkön túlmenően is.A röviden bemutatott és kiemelt néhány műtárgytípus alapjánmegállapítható, hogy a különleges mérnöki műtárgyak építésesorán az építés közbeni állapotok igényes segédszerkezeteketkívánnak, egyrészt munkavédelmi és biztonságtechnikai,másrészt legfőképpen a betontechnológiai okokból. Ezekrendszerint egyedi megoldások, több esetben „bent maradó”szerkezetek, melyek a végleges erőjátékra is kihatássalvannak.5. KÖSZÖNETNYiLVÁNÍTÁSA vízépítési és mélyépítési szerkezeteket annak tudatában kelltervezni, hogy a funkcionális cél, a rendeltetés feltételrendszerétössze kell hangolni a technológus tervezőkkel. Már akoncepcióalkotás kezdetén elemezni kell a környezetbeillesztés építéstechnológiai lehetőségeit. Az ilyen szerkezetektervezését „csapatmunkának” kell tekinteni.Szerencsés voltam a fentiek korai felismerése miatt,de ebben óriási szerepe volt a már név szerint is említettkollégáimnak. Tevékenységük példaértékű volt számomra,s meghatározta szakmai életutamat. Jelen időszakban kevésa „szakmai műhely”, a szellemi tőke koncentrációját számoskörülmény akadályozza. Meggyőződésem, hogy a névszerint nem említett, ma is velem együtt dolgozó kollégáimmunkája nélkül nem lehetett volna sikeres és eredményes amunkám. Ezúton szeretnék az ő munkájukért is köszönetetmondani. Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom acsaládomnak, különösen feleségemnek, aki minden segítségetmegadott munkám végzéséhez.Dr. Tóth Lászlót tisztelettel köszöntjük 65. születésnapjaalkalmából.A fib Magyar Tagozatafib BULLETIN 46: FIRE DESIGN OF CONCRETE STRUCTURES –STRUCTURAL BEHAVIOUR AND ASSESSMENTConcrete is well known to behave efficiently in fire conditions, as itis incombustible, does not emit smoke, and provides good thermalinsulation. Furthermore, in reinforced concrete structures, the concretecover gives a natural protection to the reinforcement, and the sizeof the sections often delays the heating of the core, thus favouringthe fire resistance of the structural members. In addition, concretestructures are often robust and therefore able to accommodate localdamage without major consequences to the overall structural integrity.However, past experience with real fires shows that a thoroughunderstanding of concrete behaviour and structural mechanics isstill needed to improve the design of reinforced concrete structureswith respect to fire.The objective of fib Bulletin 46 is to augment the currentknowledge about concrete and concrete structures under fire, not onlyfor the design of new structures, but also for the analysis and repair ofexisting fire-damaged structures. Both structural and materials issuesare examined, and the results of the most recent research activities onthe structural performance of concrete subjected to fire are reported.Special attention is paid to the indirect actions caused by the restrainedthermal deformations and several basic examples show how a localfire influences global structural behaviour. fib Bulletin 46 is intendedfor use by practicing engineers to improve their understanding of thebehaviour of concrete structures in fire and thereby produce betterand safer design standards.Pages: 209Price: CHF 150 (non-member price),including surface mailISBN 978-2-88394-085-7To order this Bulletin,use the order form atwww.fib-international.org/publications/order/.26 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

prof. polónyi istvánPALOTÁS LÁSZLÓ-DÍJAT KAPOTT 2008. DECEMBER 8-ÁNA MÉRNÖKI MUN-KA ÉS AZ EGYETEMIOKTATÁSA cikk átdolgozott formábanismerteti azt az előadást, amelyeta szerző a 2008. évi PalotásLászló-díjak átadásakor a BMEdísztermében tartott. Felelevenítiazokat az ismereteket, amelyeketBudapesten, az egyetemen és egy neves tervezőirodábanszerzett. Bemutatja a szerző által Németországban bevezetettoktatási rendszert, amely a mérnökképzést a gyakorlatiépítéstervezési munkára építi. Taglalja az ezzel összefüggőelveket, összefüggéseket, így kitér az alap- és szaktárgyakkapcsolatára, az építész- és építőmérnök hallgatók együttesmunkájára. A cikk foglalkozik vasbetonszerkezeti kutatásikérdésekkel is. Bemutat néhányat saját tervei közül, amelyektanulságosak az egyetemi hallgatók számára.Kulcsszavak: tartószerkezeti tervezés-oktatás, az építész- ésépítõmérnök együttmûködése, vasbeton-kutatás, példaként szolgálóépítmények1. BEVEZETÉSNagyon köszönöm a fib Magyar Tagozatának, hogy engemméltónak találtak a Palotás László-díjra. Megtisztelő, hogya díjat Palotás Piroskától vehettem át a Balázs L. Györgyprofesszor, a fib Magyar Tagozata elnöke, a fib alelnöke általvezetett ünnepi ülésen. Ez alkalommal köszönetet mondokalma materemnek is mindazért, amit a batyumba rakott. ZigányFerenc professzor fejlesztette a térszemléletemet, EgerváryJenő akadémikus adta számomra a matematikai alapot, KollárLajos bevezetett a statikába, Balázs György korrigálta avasbeton tervemet, Kaliszky Sándor választható előadásábanmegéreztette velem, hogy a tartószerkezetek teherviselésétmásképpen és találóbban meg lehet ítélni, mint ahogy azt arugalmasságtani elmélet alapján tanultuk, és Menyhárd Istvánmagántanári előadásain „megfertőzött a héjbacilussal”.Úgy láttam nem sokkal később, hogy ezeknek a stúdiumoknaka megalapozásában – így például a keretszerkezetek elméletében– meghatározó szerepe volt Palotás professzornak. Koraiszületésem megfosztott attól, hogy Palotás László a vasbetonszerkezetek képlékenységtani elveken nyugvó számításánaklegendás előadásait élvezhettem volna.22 éves koromban a diplomám a zsebemben volt. AzÁbrázoló Mértan Tanszéken végzett tanársegédi munka mellettfél-, illetve háromnegyednapos tervező mérnök voltam azIpartervben Gnädig Miklós mellett, ahol megtapasztaltam,hogy mit jelent mérnöknek lenni. Meg kell említenembátyám, Polónyi Károly építészmérnök hatását, aki bennemaz építészethez való affinitást élesztette.2. AZ ELSõ LÉPÉSEK A GYAKOR-LATI TERVEZÉS ÉS AZ OKTATÁSTERÉN1956-57-ben tíz hónapot dolgoztam egy kölni építési vállalattervező irodájában, ahol néhány feszített vasbeton hidatszámoltam. Kevés német mérnök volt erre felkészülve. 1957-ben nyitottam meg kölni irodámat. Első munkáimat kőzúzaléksílóktervezése képezte. Ezt én már a diplomamunkámbanBalázs György istápolásával gyakoroltam. Az építészek, főlegCandela és Nervi hatása alatt szerettek volna héjakat tervezni,de ehhez hiányzott a mérnök partner. Hála Menyhárd Istvánnak,tudtam néhány érdekes héjat tervezni, amiért doktorátus éshabilitáció nélkül, 35 éves koromban a Berlini MűegyetemÉpítész Karán a Tartószerkezetek Tanszék vezető tanáralettem.3. TÖREKVÉSEK A TARTÓ-SZErKEZETI OKTATÁSmegREFORMÁLÁSÁRAA Statika és Szilárdságtan Tanszéket átneveztem TartószerkezetiTanszéknek. Nem kínoztam az építész diákokat valamilyen„lefogyasztott” mérnök-statikával, hanem megéreztettemvelük a tartószerkezetek teherviselési módját – természetesena legfontosabb erők és méretek számszerűsítésével – ésbevezettem őket a tartószerkezetek tervezésébe. Ezt vonakodvaaz összes német nyelvű egyetem, illetve főiskola átvette. Ezfőleg úgy történt, hogy 21 „doktorfiam”, illetve munkatársamlett egyetemi, illetve főiskolai tanár.4. AZ ÉPÍTÉSZ- ÉS ÉPÍTõMÉRNÖK-OKTATÁS SZINTÉZISE1973-ban meghívtak arra a feladatra, hogy Harald Deilmannépítésszel együtt megalapítsuk az új Dortmundi EgyetemÉpítéstudományi karát. A „dortmundi építéstudományi modell”szerint az építészmérnökök és építőmérnökök képzése összevan vonva: több előadást hallgatnak a diákok közösen, és astúdium folyamán három tervet készítenek el együtt dolgozva,akárcsak a praxisban. Néhány német egyetem most többékevésbéhasonló irányba törekszik.1973-ban a tartományi Düsseldorfi Minisztériumban,a kinevezési tárgyaláson megkérdezték tőlem: „Van-emellékfoglalkozása?” Mondtam: ’Van’. „Mi az?” – volt az újabbkérdés. ’Egyetemi tanár’ - feleltem. „Hogy-hogy?” – kérdeztékezután. Erre így feleltem: ’A főfoglalkozásom mérnök. Mivelén minden nap gyakorolom ezt a mesterséget, ezért tudomtanítani, úgy, mint a csizmadia mester az inasát’.A fő területem a vasbeton volt, de az építésszel együttműködőtartószerkezet-tervező mérnöknek nagyon fontos, hogy mindenépítőanyagban járatos legyen, hogy képes legyen a különfélefeladatokhoz a megfelelő anyagot választani. Utam a vasbetonhéjszerkezetektől kiindulva természetesen a többemeletesházakon át a hidakig terjedt. Jelentős építményeket terveztünkemellett acél- és faszerkezetekkel is. A kontinuum héjakbólV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 27

fejlődtek az üvegezett rácshéjak, mint például a kölni vasútipályaudvar kiegészítő csarnoka és a lipcsei Új Vásár nagyüvegcsarnoka. A vasbeton szerkezeteknél meg kell említenem,hogy én vezettem be a pörgetett vasbeton oszlopok alkalmazásáttöbb emeletes épületeknél, mint például a Willy Brandt SPD–székháznál Berlinben.5. VASBETONSZERKEZETI-VAS-BETONELMÉLETI KUTATÁSOKKutatási munkánknak három vonala volt. Az első azépítményeknél adódó problémák direkt megoldása, mintpéldául a lyuk peremén megtámasztott lemez, előregyártottoszlopok befogása az alap kelyhében.A második vonal volt a szerkezetek költségének elemzése,az árak függése különböző paraméterektől, pl. az oszlopállástól.Különféle szerkezetek összehasonlítása; tervezési elvekfejlesztése.A harmadik vonal az új vasbeton koncepció. A mérnökökortogonális síkokban gondolkodnak. Ennek következtében avasbeton szerkezeteket is ortogonális síkokban vasaljuk. Azelső szempont, hogy minden szerkezet térbeli, még a gerenda ésa síkbeli keret is. Ezért a vasalást térben görbített vasbetétekkellehet elképzelni. Ehhez kapcsolódik a második szempont,hogy a vasalást a húzó főfeszültségi trajektóriák irányábankell vezetni. Kétségtelen, hogy a hosszbetétes-kengyelesrendszerű vasalás egyszerűbben gyártható-szerelhető. Napjainkautomatizált betonacél-hajlító és szerelő eszközei azonbanáthidalják a húzó főfeszültségek szerint tervezett vasalásszerelési nehézségeit.Ma sokat beszélünk a tartósságról. Miért tartós a rómaibeton, az opus cementitium? Azért, mert nincs benne vas.Ha azt akarjuk, hogy a mi vasbetonunk is ilyen tartós legyen,akkor ne tegyünk bele vasat. Ez persze nem lehetséges, deha a vasalást a húzó főfeszültségi trajektóriák irányábanvezetjük, akkor nincs repedés a vasbetét mentén, mint példáula kengyeleknél. A vasalás befolyásolja a belső erőjátékot, ésha nem a húzó feszültség irányában fekszik, akkor zavarja abeton struktúráját. A trajektória irányú vasalással sok esetben50%-ig lehet a vasalást megtakarítani.A vasalással való takarékosság nem érdeke sem avasgyártónak, sem a kivitelező cégnek. A tervezőknek sem,mert a honorárium az építmény költségétől függ. A hatóságotsem érdekli, mert új szabványok lennének szükségesek, és ezgondolkodást igényel. A német kutatókat csak azok a témákérdeklik, amelyek a meglévő szabályzatokat tökéletesítik. Ezaz új vasbetonelmélet csak az építtetőnek lenne érdeke, de errőlő nem tud. Talán itt a budapesti Műegyetemen lehetne néhánydoktorandusznak kedve disszertációjában ennek az elméletneka gyakorlatba való fejlesztésére. Ilyen munkákat én nagyonszívesen tanácsolnék.6. AZ ÉPÍTÉSZ- ÉS ÉPÍTõ-MÉRNÖK GYAKORLATIEGYÜTTMûKÖDÉSÉNEK MEG-ALAPOZÁSA AZ OKTATÁSBANAz építész és a mérnök együttműködésében az ellentétesgondolatmenet a probléma. Az építész induktívan keresia feladat megoldását. A mérnök képzése következtébendeduktívan gondolkodik, és a feladatát abban látja, hogya tanult statikai szisztémákat adaptálja az építményben.Nagyon jól emlékszem, az első Mechanika órán bevillantBarta József professzor. Meghajolt, felírta a táblára „BartaJózsef: Mechanika I”, újra meghajolt és mondta: .„§1 A síkbelierők egyensúlya.” .„A síkbeli erők egyensúlyának axiómája”.„Nagyon szép, logikusan felépített előadásokat tartott: §1, §2,§3 és így tovább. Én tőle megtanultam a mechanikát, de azt is,hogy ez a metódus nem optimális a mérnökképzés számára.Az első négy szemeszterben nem találkoztunk épülettel,de ennek elemeivel sem. Feladatokat, amiért mi a mérnökifoglalkozást választottunk, az első két évben nem láttunk. Azelső szigorlat után méreteztünk különböző épületelemeket, deegy egész épület szerkezetét nem terveztük meg. Dortmundbana szerkezetépítő mérnököknek a fő tárgya a tartószerkezet,amihez a többi tárgyak csatlakoznak: a mechanika, azépületfizika, az építőanyagok és így tovább. Az első félévbenbemutatunk a diákoknak – építészeknek és mérnököknekegyütt - egy egyszerű házat, amit analizálunk. Hogy hívjákaz egyes elemeket, mi a feladatuk, milyen erők hatnakrájuk, mikor vannak egyensúlyban, mekkora a támaszerő,milyen feszültségek lépnek fel bennük, milyen igénybevételtengedhetünk meg, milyen szabályzatok könnyítik meg amunkánkat. Ilyen induktív módon felismerünk összefüggéseket,és tudunk feltételeket fogalmazni, amelyek axiómakénthasználhatók. A harmadik és negyedik szemeszterben azépítész és építőmérnök diákok terveznek együtt egy egyszerűlakóépületet, a mérnökök elvégzik a statikai számítástés kidolgozzák egy résznek a vasalási tervét. Ők tudnaktáblázatok segítségével vasbeton lemezt számolni, nohamég nem hallottak lemezelméletről. Ez a hatodik szemeszteranyaga. A parciális differenciálegyenleteket nem kell előremegtanulni, hanem csak akkor, amikor alkalmazásukra vanszükség. Mivel a számítógépi szoftverek nem infinitezimális,hanem finit módszerrel dolgoznak, elég a diákoknak adifferenciaegyenlet-rendszert ismertetni. Diákjaink tudtak azelső szigorlat után egyszerű statikai számítást végezni, többenmár a felső szemeszterekben mérnöki irodákban dolgoztak, sezzel finanszírozták tanulmányaikat.A német egyetemeken a matematikai kar látja el a többikart a matematika oktatásával. Budapesten ez szerencsésebbvolt, mert a karoknak volt saját matematika tanszékük.Ez állandó harc volt számomra Németországban, mert amatematika a mérnöknek olyan fontos, hogy ezt nem lehetcsupán a matematikusra bízni. A probléma: a matematikusnaka matematika cél, a mérnöknek eszköz. Minekünk teljesenközömbös, hogy van-e az egyenletrendszernek megoldásavagy nincs, minket az eredmény érdekel.7. A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ALKAL-MAZÁSA A TERVEZÉSBENA komputerkorszakban az egész oktatást meg kell fordítani.Mi megtanulunk autót vezetni, anélkül hogy tudnánk, mivan a motorfedél alatt. Mi megtaníthatnók a diákokat már azelső szemeszterekben egyszerű szoftverekkel dolgozni, ésmindjárt arra is, hogyan lehet az eredményt kontrollálni, és mitcsinálok az eredménnyel. Mi általában úgy dolgozunk, hogya kigondolt szerkezetet a becsült méretekkel (csuklók nélkül)betesszük a komputerbe, és számítjuk a különböző terhelésieseteket, a hőmérsékletváltozás hatását stb. Az eredménytelemezzük: hol túl nagy a feszültség, melyik terhelési esetből,hol kell a méretet növelni, hol lehet csökkenteni, hol kell abefogást lazítani, mert a kényszererő túl nagy, elfogadhatók-eaz elmozdulások? Megfelelő változtatásokkal a számítás újabbmenetét kezdjük el. Néhány számítási menettel elérünk egy28 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

kielégítő megoldást. Itt egy mellékes megjegyzés: dilatációshézagot a hőmérsékletváltozás hatásainak figyelembe vételéremár nagyon régóta csak különleges esetekben iktatunk be.8. A TARTÓSZERKEZET ÉSAZ ÉPÜLETGÉPÉSZET KÖLCSÖN-HATÁSAA tartószerkezet és az épületgépészet egy egység, amit együttesenkell tervezni. Nálunk nagyon gyakori a betonelemeket(födémeket és falakat) vízcsőhálózattal temperálni. A csöveketa vasalással együtt rakják be. Ha mi a hűtést már a betonozáskormegindítjuk, akkor a hidratációs hőt csökkenteni tudjuk, amivela beton zsugorodását minimumra redukálhatjuk. A szerkezethőmérsékletét állandónak kell tartani, hogy ne lépjenekfel repedések. Az épületet mielőbb be kell burkolni. Egymellékes megjegyzés: az épületgépész-képzés súlypontjánakaz építéstudományi karon kell lennie, és a szaktárgyakat akülönböző fakultások szállítják. Sajnos ezt nem sikerült aDortmundi Egyetemen realizálnunk, mert az országnak errenem volt pénze.9. ELVI MEGFONTOLÁSOKA TARTÓSZERKEZETI OKTATÁSNÉHÁNY KÉRDÉSÉRõLA művészek törekvése a feltűnés, a határok áttörése. Azavantgárd építészek elhagyják a geometriai szabályokat,és kilépnek a statika keretéből. A véges elemek módszeremegenged nekünk minden formát. A szerkezetek karcsúságiigénye konfrontál bennünket a rezgés és a rezgéscsillapításproblémájával, helyesebben az alakváltozás hidraulikusberendezések útján való kompenzálásával.A vallás alapja a hit. A tudomány alapja a kétely.Ismereteinket állandóan kétségbe kell vonnunk, és azoktatóknak állandóan felül kell vizsgálniuk a metódust és atartalmat. Az oktató legfontosabb kérdése, hogy mit nem kelltudnia a diáknak. Amit mi annak idején fontosnak tartottunk,az ma már fölösleges lehet.Az egyetemi oktatás legfontosabb feladata, a tárgyak ésazok tartalmának összeegyeztetése. Talán a filozófiai fakultásonmegengedhetik maguknak a tanárok, hogy arról beszélnek,amihez éppen kedvük van, és a diák építse ezekből össze amaga világképét. Az építőmérnök és építész szakmája egymesterség, éspedig komplex mesterség, ezt a gyakorlatnakmegfelelően kell tanítani. Az oktatás felosztása alapstúdiumraés főstúdiumra helytelen. Ez nem motivál és nem hatékony. Ezéppen olyan, mintha a nyelvtanításnál az első két évben csaknyelvtant tanítanának.A mérnöknek nem az a feladata, hogy mondja az építésznek,mi nem megy, hanem hogy hogyan megy. A mi feladatunk azépítészt egy szerkezetileg, statikailag optimális megoldáshozirányítani.Az építészet nem résztömege a művészetnek, hanem aművészet és a használhatóság szintézise. Nekünk, mérnököknekarra kell törekednünk, hogy célszerű műtárgyaink művészetialkotások legyenek. A használhatóságot, az állékonyságot,tartósságot törekszünk a tudomány segítségével biztosítani. Atudomány nem dönt, csak észlel. Hogy mit csinálok a tudományáltal szolgáltatott ismeretekkel, az etikai döntés. A szabályzatoktudományosan nyert ismeretekre alapozott etikai határozatok.Hogy milyen valószínűséget engedünk meg szerkezeteinktönkremenetelére, az etikai kérdés, amire a várható kár és agazdaságosság mérlegeléséből vonunk le következtetést. Ittmi természetesen a társadalom érzékenységén orientálódunk.Általános ismeret, hogy a társadalom a halálos közlekedésibalesetet inkább akceptálja, mint egy építmény beomlásábóleredő tragédiát.A tudományt illető etikai döntésekhez tartozik, a kutatástémájának kiválasztása is: Mire pazarlom a pénzt, mithanyagolok el? Ez a mérnöktudósok felelőssége.8. ZÁRSZÓHa nyitott kapukat döngettem, annál jobb, mert ez megerősítés.Ha néhány csukott ajtón kopogtam, ez akkor talán ösztönzés.2008-ban szülőhazám két nagy megtiszteltetésbenrészesített. Tavasszal megtarthattam székfoglalómat a MagyarTudományos Akadémián. Akkor elsősorban építőmérnökitervező munkámra és az ahhoz kapcsolódó gondolataimrafektettem súlyt. A Nemzetközi Betonszövetség nagy tekintélytérdemlő Magyar Tagozata a 2008. december 8-án tartottünnepi ülést a Budapesti Műszaki és GazdaságtudományiEgyetem falai közé hívta össze. Ez arra ösztönzött, hogy az otttartott előadásnak a súlypontjába a tartószerkezeti oktatásbanvégzett tevékenységemet helyezzem, s csak keveset szóltamtartószerkezeti terveimről. Ezúttal tervezési munkáimatkiragadott vasbeton-példákkal az ott megrendezett kiállításonszándékoztam szemléltetni.Ebben a cikkben néhány olyan megvalósult építménytkívánok bemutatni, amelyet építész kollégáimmal együttterveztem. Úgy érzem, ezek – sok más szerkezet mellett– illusztrálják azokat a gondolatokat, amelyeket rövidelőadásomban, ill. e cikkben felvillantottam. A bibliográfiábanbemutatom publikációim egy részét is. Az irodalomjegyzékbenutalok olyan könyvekre, cikkekre, amelyek tervezői-kutatásieredményeimről szólnak.11. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSIsmételten kifejezem köszönetemet azért, hogy a fib MagyarTagozata a nagy tekintélyű Palotás László professzor nevétviselő díjra érdemesnek tartott. Megköszönöm a PalotásLászló-díj kuratóriuma elnökének és tagjainak, hogytanulmányozták munkásságomat, és a Magyarország határainkívül dolgozó építőmérnökök közül engem jelöltek a 2008.évi díjra. Köszönöm a fib Magyar Tagozata tagjainak, hogy adíj átadásakor tartott előadásomat és a kiállítást figyelemmelhallgatták, ill. tekintették meg.12. IRODALOMJEGYZÉKA VASBETONÉPÍTÉS szokásos rendjétől eltérően, tekintettele cikk jellegére, nem hivatkoztam a szövegben irodalmiforrásokra, hanem az alábbi felsorolásban nyolc könyvemés több mint 200 cikkem közül felsorolok néhányat,amelyek e cikk mondanivalóját alátámaszthatják, tartalmátkiegészíthetik.Polónyi, S., Bauer, H. (1977): „Studiengänge ’KonstruktiverIngenieurbau’ sowie ’Bauproduktion – Bauwirtschaft’ an derUnviersität Dortmund” (A ’Szerkezetépítő mérnöki’ valamintaz ’Építéskivitelezési és Építésgazdasági’ tanmenet a DormundiEgyetemen). Die Bautechnik 11.Polónyi S. (1980): „A tartószerkezetek tervezési elvei az elmúlthúsz évben kivitelezett néhány munkával szemléltetve”. MagyarÉpítöipar 8.V ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 29

Polónyi, S., Bollinger K., Block, K. (1984): „Bewehren nach derneuen Stahlbeton-Konzeption - Der Balken, die Kreisplatte, dieinnere Steifigkeit“ (Vasalás az új vasbetonkoncepció alapján – agerenda, a körlemez, a belső merevség). Die Bautechnik, 12. pp.753-765.Polónyi, S. (1986): „Revision des Wissenschaftsverständnisses”,(A tudomány értelmezésének felülvizsgálata). Festschrift desFachbereichhes der Architektur Gesamthochschule/ UniversitätKassel,Polónyi, S. (1987): „ … mit zaghafter Konsequenz” (... bizonytalankövetkezetességgel). Aufsätze und Vorträge zum Tragwerksentwurf1961-1987” (176 p. Friedr. Vieweg & Sohn, Braunschweig/Wiesbaden.Polónyi, S. (1995): „Die Ausbildung von Architekten und Ingenieurennach dem ‚Dortmunder Modell Bauwesen’ “ (Az építészek ésépítőmérnökök képzése a ‚Dortmundi Építéstudományi Modell’szerint). Deutsches Architektenblatt 6.Polónyi, S., Austermann, C. (1995): „Entwerfen mit Stahlbetonim Hochbau“ (Magasépítési vasbeton szerkezetek tervezése).Betonatlas – (3. rész,), Beton-Verlag, Düsseldorf, pp. 106-175.[Megjelent még olaszul, franciául, angolul és kínaiul.]Polónyi, S. (1996): “Die neue Stahlbetonkonzeption” (Az újvasbetonkonzepció), Bautechnik 73, 11. pp. 753-765)Polónyi, S. (1998): „Stefan Polónyi“ [Beszámoló a munkásságomról]Beton und Stahlbetonbau 4. pp. 109-115.Polónyi, S. (2003): „Über die Ästhetik der Tragkonstruktionen” (Atartószerkezetek esztétikája), Ingenieurbaukunst in Deutschland,Jahrbuch 2003/2004. június, Verlag GmbH, pp. 172-183.Polónyi, S., Walochnik, W. (2003): „Architektur und Tragwerk”(Építészet és tartószerkezet) Ernst & Sohn, Berlin.E munkáim mellett hivatkozom a következő ismertetésekre:Balázs, Gy. (2008): „Polónyi István professor emeritus”, Beton ésvasbeton VII. Mit alkottak a magyarok külföldön. AkadémiaiKiadó, pp. 281-308.Picon, A. et al. (1997): „L´Art de l´ingenieur” (A mérnök művészete)„Polónyi, Stefan”. Edition du Centre Pompidou, Paris. p. 370.Stiglat, K.(2004): Bauingenieure und ihr Werk, Stefan Polónyi(Építőmérnökök és műveik, Polónyi István, beszámoló). Ernst &Sohn, Berlin, pp. 309-317.13. ÁBRAJEGYZÉKHasonlóan ahhoz, amit a könyvekről és cikkekről írtam, aképekre se hivatkoztam a szövegben. Építész kollégáim ésáltalam tervezett építmények közül egy csokorba gyűjtvemellékelek példákat az építmény megnevezését és főbbjellemzőit a jegyzékben összeállítva.Prof. Dr.-Ing. E. H. mult., Dr. h. c. Polónyi IstvánPolónyi István Gyulán született 1930-ban. A BME MérnökiKarán szerzett oklevelet, 1952-ben. 1952-56-ig a BMEÁbrázoló geometria tanszékén tanársegéd, tudományosmunkatárs, az Iparterv statikus tervezője. 1956-57-ben akölni Bauwens Bauunternehmung statikusa. 1957-ben,Kölnben, 1966-ban Berlinben saját mérnöki irodát nyitott.1966-tól felülvizsgáló mérnök, 1965 és 73 között a BerliniMűszaki Egyetem Építő Karán a Tartószerkezetek tanszéktanszékvezető egyetemi tanára, 1968-69-ig egyetemi.szenátor, 1970-ben dékán, 1973-95-ig a Dortmundi Egyetem.Építőmérnöki Kara Tartószerkezetek tanszéke vezető egyetemitanára, az Építéstudományi kar alapítója. 1977-78-ban azegyetem szenátora, 1978-ban rektorhelyettes, 1980-83-igdékánhelyettes, 1983-87-ig dékán. 1995 óta nyugalmazottprofesszor. 1985-tól a Kasseli Egyetem, 1990-től a BME,1999. óta a Berlini Műegyetem díszdoktora. 1987-1995-ig azArcus könyvsorozat tudományos tanácsadója. 1999-től a NémetMűvészeti Akadémia tagja, 2007-ben az MTA választotta külsőtagjává. Nagyszámú elismerésben részesült, ezek között vanaz Európai Acélszerkezet-építési-díj (1977, 1978, 1987), apárizsi Építészeti Akadémia díja, AIV Érem (1997), DAI-díj(1998), The Outstanding Structure Award (IABSE, 2000),Traffic Design Award (2001), NRW Mérnöki Kamara díja(2004), Palotás László-díj (2008). Publikációiról, igen nagyszámú tartószerkezeti terveiről e cikk ad képet.WORK OF THE ENGINEER AND THE UNIVERSITYEDUCATIONProf. István PolónyiThe paper is based on the lecture held by the author on theoccasion that he was awarded the Palotás László Price. Themutual effect of structural engineering work and the educationat the universities is explained. The cooperation between theconsulting engineer and the architect is also discussed andshown how it can be realised in the curricula. Research worksin the field of concrete construction are mentioned, too.30 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

POLÓNYI ISTVÁN TARTÓSZERKEZETI TERVEISt. Suitbert templomEssen-über-Ruhr, Építész:J. Lehmbrock.Gyászcsarnok, Obertiefenbach,Építész: W. NeuhäusserKeramion Frechen,Építész: P. NeufertSzent Pál templom, Neuss-Weckhoven, Építész: F. SchallerGlyco-Fémmûvek, WiesbadenSt. Remigius templom, Wuppertal-Sonnborn, Építész: F. SchallerA hamburgi Lübecker-Strasse metróállomás,Építészek: Sandmann & GrundmannA 1. FC Köln lelátójaSzent Hedvig templom Oberursel, Építész: H. GüntherV ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 31

POLÓNYI ISTVÁN TARTÓSZERKEZETI TERVEIA Hageni Távoktatási Egyetem,Építész: B. LambartLakó-és üzletházak, Berlin-Tempelhof,Építész: Bartels & Schmidt-OTTKertbarátok iskolája Berlin-Reinickendorf, Építészek: D. & P. HauptAz Alexander Humboldt alapítványvendégháza,Építész: E. Schneider-WesslingForum-Steglitz, Berlin, Építész: G. HeinrichsSchering, Berlin, Építészek: BHLMMûvészeti Múzeum, Bonn, Építész: A. SchultesSzövetségi Köztársaság Mûvészeti ésKiállítási Csarnoka, Bonn, Építész: G. PeichlFriedrichstadt passzázsok, Berlin,Építész: O. M. UngersSzövetségi kancellária-hivatal, Berlin, Építészek: A. Schultes & S. FrankWilly-Brandt-ház, Berlin,Építész: H. BofingerZenegimnázium, Weimar,Építész: T. w. Valentyn32 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

POLÓNYI ISTVÁN TARTÓSZERKEZETI TERVEIA berlini köztisztasági készenléti csarnok Építész: J. P. KleihuesNapoleon-híd, WulfenA Via Mobile vásárépület.Építész O. M, UngersHíradástechnikai torony. Dortmund-Scharnhorst, Építész: H. BofingerBerlin-Tegel repülôtéri épület és gurulóútihíd. Építészek: Von Gerkan & MargBonn EM-PUK csomóponti autópálya-híd. Képzômûvész: Dani KaravanBerlin-Tegel, Borsig parkolóház. Építész: Claude VasconiOberhausen, Ripshorster úti híd(építés közben)V ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 33

SZEMÉLYI HÍREKDR. GILYÉN JENõ 90 ÉVESRév-Komáromban született, a világháború sújtotta 1918.évben, december 29-én, katona-tisztviselő család negyedikgyermekeként. A családot 1920. június 4-i hatállyal,szinte minden ingóságuktól megfosztva kiutasították aMagyarországtól frissen elszakított szülőföldről, és keserves,lakásproblémákkal súlyosbított évek következtek rájukBudapesten. A kiváló középiskola (Kemény Zsigmondreáliskola) biztos alapot nyújtott műegyetemi tanulmányaihoz,melyeket végig kitűnő minősítésű félévek után 1943-banszerzett építészmérnöki oklevéllel fejezett be. (Később születettöccsével együtt végül mind a négy fiútestvér a mérnöki hivatástválasztotta, s azóta a kiterjedtebb család újabb generációibantöbb, mint tucat mérnök öregbíti ezt a hagyományt.)Már az első év elvégzése után építész-szerkesztőkéntdolgozhatott, ennek jövedelme nélkülözhetetlen is volttanulmányainak folytatásához. A hatodik félév után dr. CsonkaPál professzor meghívta irodájába segédtervezőnek, és igényesmunkája révén itt állandósult is alkalmazása, egészen sorkatonaibehívásáig. Gyárak, malom, óvóhelyek átépítési, megerősítésiterveit készítette. Építészeti tervezési végszigorlat-feladatát(szervízállomás parkolóházzal, alkatrész-áruházzal) a MagyarMérnökök és Építészek Egylete Alpár-díjjal és plaketteljutalmazta. Ő azonban már akkor a statikus szakterület mellettdöntött, és 1943 szeptemberétől 1947 februárjáig tanársegédkéntdolgozott az Alkalmazott Szilárdságtani Tanszéken. Ebbe azidőszakba persze beletartozik a 15 hónap sorkatonai szolgálat,a világháború borzalmaival és zűrzavarával. A szovjet hadseregáltal körülzárt Budapesten szüleinek és testvéreinek egyetleneltartója volt. Később is családját segítve, a hadifogságotszerencsésen elkerülve helyreállítási munkákat tervezett,ellenőrzött és vezetett egy építőmesternél. Maga is megszerezteaz építőmesteri jogosítást is.A sokféle háborús épületkárosodással közelről és akivitelezés oldaláról ismerkedhetett meg, mindez kitágítottamérnöki szemléletét is. Az egyetemi éveitől fokozatosanmegszerzett jó híre, tanszéki tanársegédi évei és kivitelezőitapasztalatai jó ajánlólevélként biztosították, hogy elnyerhessea Jászai Mari térnél lévő négy romosodott épület nagystílűés bonyolult újjáépítési, egyúttal egyesítési munkáinál amegpályázott vezető építési ellenőri megbízást. (Ma ezaz épület ad otthont a Képviselői irodaháznak.) Több máskülönleges, nagynyílású falkiváltást, átépítést is tervezett éslevezetett, például a MÁV Andrássy úti székházában a színpadinyílás kialakítását egy teherhordó főfal földszinti részén.A reprezentatív Duna-parti épület átépítésének sikeresbefejezése után átkérték az akkor kiemelt rangú MezőtervVállalathoz, a tipizált, sok példányban megépülő mezőgazdaságiépületek statikus tervezésére. Azonban innen igen rövid időután, 1950. januárjában, minisztériumi rendelettel áthelyeztéka VÁTI-hoz, és a Népstadion tervezésének vezető statikusalett. Ez „kirakat-projekt” volt, melyet a vezető politika nagyambícióval erőltetett, és a kezdeteitől fogva a politikusokáltal diktált lehetetlen határidők jellemezték. Az akkorjáratos „ötéves terv”-ben előírták az építés teljes befejezését1951. december 31-re. Ha valahogy, hát csak az előregyártásszéleskörű segítségül hívásával volt esélye a határidőbetartásának. Áthelyezésekor még jóváhagyott általános tervsem volt, ez már az ő közreműködésével készült el 1950.májusára. A 30 méter magas pilon-falak szerkezetét 50×50 cmalaprajzi méretű, belül 40×40 cm-es kürtős üregeket tartalmazóelőre gyártott beton óriás falazó-elemekkel tervezték meg.Az így adódó üregrendszert megfelelő vasalási rendszerrel ésutólagos szakaszos kibetonozással megtöltve becsülhető volta hatalmas terhelésű és igen magas tartószerkezet megfelelőteherbírása. Azonban a politikai terrortól megfélemlített,gazdaságában tönkretett országban nem akadt ajánlkozóvállalkozó a megtervezett elemeket gyártó (egyébkéntegyszerű) berendezésnek még a gyártmánytervezésére sem,nemhogy elkészítésére, illetve a 200 000 db elem legyártására.Mindenki attól tartott, hogy a könnyen előadódható határidőcsúszás,vagy bármely egyéb bonyodalom esetén bűnbaklesz, és a „szocializmus diadalát hirdető nagyszabású tervszabotázsával” megvádolva pillanatok alatt a recski internálótáborban, vagy még rosszabb helyzetben végezheti. Az ijesztőkényszerhelyzetben nem volt más választás, mint áttervezni afalazatot az építőiparban fellelhető „Rosacometta” fantázianevűfödém-béléstest gyártó berendezés által előállított 20×20×40cm-es elemek felhasználására. Ebből a berendezésből ötötlehetett az eredetileg nem éppen falelemnek szánt (ilyenméretben mintegy félmillió darab) „építőkocka” gyártásárabeállítani. Az így előálló pilonfal valójában két egymásmelletti 20-20 cm-es falazat volt, melyeket a kellemetlenülszűkös, 12×13 cm kürtős üregek hálózatába behelyezettvasalással (kengyelezéssel) és ezt követő kibetonozássallehetett kapcsolni. A kényszerűségből lecsökkent falvastagságés a párhuzamos falrétegek egymástól való elválásánakproblémája elegendő indok volt arra, hogy törőkísérletekkelkívánják alátámasztani a szokatlan szerkezet megfelelőségét.Azonban egy megfelelő méretű falazati próbatesthez alkalmastörőerejű gép sem állt rendelkezésre az egész országban,csak 1951. áprilisára volt várható a Műegyetemen egy ilyenüzembeállítása. Addigra viszont már az igen nagy terjedelműépítésnek a java kész kellett volna legyen. Külön súlyosaggályok merültek fel a közben jelentősen leromlott építésiminőség kapcsán. Ugyanis 1950. augusztusi hatállyal minden34 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS

Dr. Gilyén Jenô 90 évesen elôadást tartvalós műszaki háttér nélkül az összes építőipari normát 42%-kal felemelték egy központi utasítással. Ez azt jelentette, hogyugyanazért az elvégzett munkamennyiségért attól kezdvemindenki csupán a korábbi bér 70%-át kapta. Az egyébként iseléggé nyomorúságos fizetések lecsökkenése ellen a dolgozókhajszolt teljesítménnyel, összecsapott munkával védekeztek,hiszen a minőség nem volt igazán vizsgált kategória, csaka hozzá nem értő, pártvezérelt főnökök által is átláthatómennyiség. Esetünkben ez a kitöltőbeton fáradságos és időtrabló csömöszölésének aggasztó elmaradását, és a folyásigtúlvizezett betonkeverék elterjedését hozta. (Abban az időbenmég a fejlett technikájú országokban sem voltak járatosaka mára általánossá vált folyósító, kötésszabályzó és egyébadalékszerek.)Szerencsére ki lehetett erőszakolni egy korábbi törőkísérletet:a rendelkezésre álló kisebb törőgép, és a hozzá készített csakmintegy 80 cm falazatot reprezentáló próbatest ugyan várhatóana valóságosnál kedvezőbb eredményeket ígért. Ezzel szemben amért eredmények riasztóan elmaradtak a feltételezett/szükségesteherbírás szintjétől. A tört próbatestek részletes vizsgálatakormegmutatkozott, hogy kivétel nélkül akkor kezdődött megbennük a törési folyamat (és a teherbírás leépülése), amikora falrendszert kitöltő belső beton mag még be sem lépett aközös teherviselésbe. Azaz a jobb betonminőségű előregyártottkéreg-elemek már törésig túlterhelődtek, mikorra a túlvizezett,nagy zsugorodást mutató kitöltő-beton egyáltalán a valóságosterhelő alakváltozást – és ezzel a teherviselésbe való részvételt– egyáltalán megkezdte volna!Mindez már akkor meggyőzte Gilyén Jenőt, hogy az akkoribannagy lelkesedéssel frissen bevezetett képlékenységi alapon állóvasbeton-elmélet a valósággal nincs összhangban. (A politikalelkesen erőltette az akkortájt kipattanó képlékeny méretezésötletét, hiszen ettől magasabb teherbírási értékek igazolását,és így nagyon komoly anyagmegtakarítást reméltek. Mindezaz anyaghiánnyal, gazdasági nehézségekkel jellemezhetőkorszakban, az egyúttal nagy építési feladattömeggel terheltépítőipar vezetése számára nagyon kívánatos volt.) Az egondolatmenetbe illeszkedő, frissen érvénybe léptetett MSz15022-51Á ellen nem lehetett hivatalosan fellépni. Viszonta folyó építés állapotában lévő hatalmas pilonok szükségesteherbírását mégis csak valahogyan biztosítani kellett. Aző ötletére rejtett vasbeton kereteket alakítottak ki a pilonokkontúrjainak megtartásával, melyek egy síkban mérhetőösszkeresztmetszete az 1 m 2 -et is meghaladta. Az átalakításcsekély bontást is követelt néhány jobb készültségben állópilonnál, így „természetesen” az építő vállalat pártbizottságafeljelentette Gilyén Jenőt, hogy az építés sikeres tervszerintibefejezését akadályozó „szabotőr”. Szerencsére az ÉpítésügyiMinisztériumban voltak józan és hozzáértő, némi politikaikockázatot is bátran vállaló emberek is, akik átlátták, hogyaz áttervezés/megerősítés nélkül a Népstadion építményeesetleg tömegkatasztrófa okozója lehetne. Ilyen volt SzíjjártóLajos miniszter, és az általa a vizsgáló bizottság élérekinevezett, statikus gyakorlattal bíró dr. Trautmann Rezsőminiszterhelyettes is. A Bizottság végül igazolta az áttervezés/megerősítés szükségességét, és a javasolt megoldás optimálisvoltát is. Így a munkálatok viszonylag békességes légkörbenfolytatódhattak, „csak” Dávid Károlyt, a projekt főépítészéttávolították el, a „Sztálini szocialista realista építési stílus”szabotálásának vádjával. 1953. tavaszán aztán az építés felelősvezetőit behívatták a Pártközpontba, és közölték utasításaikat,mi szerint a Népstadiont 1953. augusztus 20-án mindenképpenünnepélyesen, nagy külsőségek közepette át kell adni. A szintelehetetlen gyorsítás sikere érdekében az eredetileg 11 szintesretervezett öltöző-irodaház 5-szintes lett, és a korábbi 3-400fős építési létszámot azonnal 3000-re emelték. A bizonytalananyag utánpótlás is rendbe jött. Az építményt végül sikerrelátadták az eltervezett ünnepélyességgel, az ország sportsikereiis megfeleltek a politikai vezetés elvárásainak, így a korábbanmeghurcolt felelős szakemberek is „megbocsátásban”részesültek, 1954-ben Nagy Imre kormányától Dávid Károlya Kossuth-díj I., Gilyén Jenő pedig a II. fokozatát kapta meg,az építészeti, illetve a statikai tervezésért.A Stadion végső (meg nem valósult) 100 000 nézőt befogadókiépítési szintjének megtervezése és egy 25 000 nézőssportcsarnok tanulmányterveinek elkészítése után Gilyén Jenőa Közti (Középület-tervező Vállalat) statikus osztályvezetőjelett. A Köztinél aztán 1956. tavaszán egy új „TípustervezőMűtermet” állítottak fel, hogy az országosan hiányzó mintegy20 000 (!) tanterem, óvodák, bölcsődék egységesített terveit, azezekhez szükséges előregyártott elemkészleteket itt készítsékel. Ennek vezetésével őt bízták meg. ’56 októberében a VállalatiForradalmi Bizottság őt nevezte ki vállalati főmérnökké, mintköztiszteletben álló, és a háborús rombolás utáni újjáépítésbenis járatos szakembert. Ez a tisztesség utóbb súlyos váddá lett, demivel a „legkövetkezetesebb” vizsgálat is csak azt állapíthattameg, hogy rövid felső vezetői tevékenysége során mindigcsupán a vállalat belső békéjét, és a tervezői munka minélzavartalanabb lehetőségét igyekezett előmozdítani, megúszhattaegy beosztott tervezővé való lefokozással, amit két év múlvaSkoda Lajos igazgató kezdeményezésére rehabilitálás zárt le.1960. legelején aztán az ország egészét nyomasztó lakáshiánymegoldására létrehozták a „Típustervezési Központot”, mely’61-ben önálló vállalattá nőtte ki magát. E szervezetekben ővolt a lakó- és kommunális épületek tartószerkezeti rendszereitfejlesztő, országos hatáskörrel rendelkező tervfőmérnök. Eza megbízatása 1962-ben kiegészült a házgyári nagypanelesépületek szerkezeti honosítási és fejlesztési hatáskörével.Munkája keretében tanulmányozta a különböző, Európábanmár bevezetett házgyári rendszereket, szerkezeti megoldásokat,és kiemelten foglalkozott az újszerű szerkezeteket alkalmasanleíró statikai modell kialakításával. Mindez igencsak időszerűvolt, hiszen akkortájt már valahol megszületendőben volt apolitikai döntés a Szovjetunióból származó házgyári gyártóberendezésmegvásárolására. Ott a paneles építés ugyan folytmár, de a kényes technológia fontos részletei megoldatlanok,vagy csak nem európai szinten kialakítottak voltak, ésviszonylag kis építési tapasztalattal, kizárólag ötszintesépületek építésére alkalmassá tett rendszerrel dolgoztak.Budapest akkori (1963-as) városvezetése viszont azonnaltízszintes „igazi csillogó nagyvárosias” – és mellesleg amegkésett területelőkészítés bajait valamelyest elhárító –beépítést követelt. A tízszintes épületek statikai megfelelőségétbiztosítani nem volt egyszerű feladat. Nem volt erre alkalmas,a világon bevezetést nyert, általánosan elfogadott számításieljárás sem. Csupán Rico Rosman zágrábi professzor (1960-V ASBETONÉPÍTÉS • 2009/1 35

an publikált) munkaegyenleteket használó eljárása jöhetettszóba, de ez is alapvetően monolit szerkezetű irodaházakhozlett kifejlesztve. Kiváló munkatársakkal összefogva alakítottaki a panelek összeillesztési/kapcsolási hézagainak országosanegységesített rendszerét, melynek jóvoltából ma több mintfélmillió lakás lakói, közel az ország lakosságának egyhatodaélhet az átlagosnál biztonságosabb tartószerkezettelmegépített, tartós lakásban. Ez a panelkapcsolati rendszer agyártástechnológia lehetőségeivel és igényeivel összefüggésbenalapvető meghatározója a végső soron sok elemből összeszereltépület valóságos szerkezeti működésének. A statikai tervezésés ellenőrzés rengeteg fáradságos hétvégi többletmunkájasorán ismerte meg és elemezte a sok önálló falpanelből utóbb ahelyszínen összekapcsolt falszerkezetek igazi erőjátékát, melyalapvetően eltér a monolit faltárcsáknál levezetett esettől. Azállékonyság biztonságának legkényesebb eleme a vízszintesterhekkel (szél, stb.) szembeni megfelelő teherbírás. Az ebbenkulcsszerephez jutó harántfalak paneljei nagy teherbírásúak,másként „túl sem élnék” a gyártást és a szállítást. Viszontmire egyáltalán „megfeszülnek”, megterhelődnek, addigramár a fal egésze jelentős alakváltozáson, elmozduláson jutotttúl, ami a panelek közötti laza, gyenge, kissé elzsugorodottréskitöltő-betonok ellenállást alig mutató deformációiból, ahézagok záródásából adódik. Tovább bonyolítja a helyzetet,hogy a harántfalat alkotó panelek komoly hányada nemegyszerű „tömör fal”, hanem bennük kisebb-nagyobb ajtó-,ablak-, illetve átjáró-nyílások vannak. Ezek a panelek viszontugyanúgy a sarkaikon kapcsolódnak a többihez, viszont azelőzőek miatt egy, vagy két sarkuk sokkal kevésbé merev,mint egy tömör tárcsa lenne. (Csak egy sokkal „lágyabbandeformálódó”, gerenda-szerű felső vízszintes nyúlvány, ésalatta a kihagyás jellemez például egy panelt, mely előszobazónát,vagy lépcsőházat érint.) De egy végfali, ablakos panel,mely ugyan a kerülete mentén mindenütt tömör falból áll,az is sokkal nagyobb nyírási alakváltozást mutat azonosterhelés mellett, mint a nyílástalan elem, mert a közepe tájánlévő ablaknyílás ezt az elemet könnyen deformálódó, kisebbmagasságú tárcsa/gerenda elemekből álló keretté teszi.Mindezekhez hozzá jön az a hatás, hogy a fentebb említettnyílásos elemek azon falrészei, melyek kis szerkezeti magasságúhatárolói magának a nyílásnak, azok némi repedéshálózatkialakulása után az eredeti (tömör betonkeresztmetszethezszámított) merevségi paraméterük helyett csak jóval kisebbmerevséggel jellemezhetők – mind hajlításra, mind nyírásra.Az itt felsorolt három nagyon fontos jelenségcsoport számításirendszerbe illesztése és kezelése egyáltalán nem volt feltárva aszakirodalomban, amikor 1967-68-ban a paneles rendszerbőlépítendő 16-szintes magasházak szerkezeti tervezését kellettelvégezze. Értetlenségbe és az építész tervezők ellenállásábaütközött a kompromisszum-keresés a szükséges merevségbiztosítása és az építészeti, ablak-kiosztási szempontok között.Az általa kidolgozott újszerű számítási modell megmutatta,hogy a monolit testként tekintett harántfalhoz képest e panelfalakvízszintes eltolódásai, és helyenkénti belső alakváltozásaibizonyos (kiterjedt!) zónákban akár 4-5-szörösek is lesznek.Természetesen minderről nem eshetne most itt szó, ha avalóság, az épületeken utóbb nagy nehezen megfinanszírozott,végrehajtott kontroll-mérések nem igazolták volna az őszámításait és elemzéseit.Talán egy szomorú londoni épületkatasztrófa is segítettabban, hogy az általa feltárt újszerű statikai modellalkotástelfogadják. E nélkül – meglehet – ma csekélyebb földrengéselleni és egyéb katasztrófák elleni biztonsággal rendelkezőházakban laknának sok tízezer magyar háztartás, család tagjai.Ugyanis sokszintes panelházak addigra már épültek másuttis a világban. És ott nem támadt gondolat, igény e speciálisteherbírási kérdések feszegetésére. Viszont 1968 májusábanegy 22-szintes londoni (Larsen-Nielsen típusú) panelház18. emeletén egy konyhában kisebb gázrobbanás történt. A„kisebb” jelzőt igazolja, hogy a robbanást okozó háziasszonykisebb sérülésekkel megúszta az egészet. Viszont az épületsarki zónája, alaprajzilag több helyiségnyi kiterjedésselegészen a földszintig leomlott, maga alá temetve négy halálosáldozatot. (Jelentősen csökkentette a tragédia súlyát, hogy azépület zöme még lakatlan volt, különben az áldozatok számaötven fölött lehetett volna.) Mindez óvatosságra intett, és azőáltala javasolt szerkezeti megfontolásokat végül is keresztüllehetett vinni. Mellékesen megemlíthető, hogy a helyszínimérésekkel is igazoltan az ő modellje szerint viselkedőépületmerevítő harántfal-rendszerek szerkezeti kialakítása– amellett, hogy nagyobb teherbírást és biztonságot ad – amegfelelő helyekre koncentrált vasalással azt eredményezte,hogy az érintett épületek hatalmas száma jóvoltából összesenmintegy három Duna-híd anyagának megfelelő mennyiségűacélanyagot takarítottak meg. Az előregyártott, panelesépületszerkezetek építésére és méretezésére vonatkozó,vezetésével kidolgozott ME95-72/74 műszaki előírás mindeztszabályokban is rögzítette.Azonban az építőanyag-paraméterek bizonytalanságait kissésterilen matematikai valószínűségi problémaként kezelők, ésa frissen berobbanó számítástechnikai eszközöktől túl sokatremélők a szabványosított biztonság lecsökkenthetőségétkezdték hirdetni a 70-es évek végén. Az ezt a mozgalmattükröző új műszaki előírást (ME95-80T) sem elfogadninem akarta, sem kiadását meggátolni nem tudta. Így 1980-ban (mellesleg az izgalmaktól és az épületek lakóit védőszabályozás lerontása miatti elkeseredése okán, szinte aközvetlen életveszélyig leromlott egészségére is hivatkozva)nyugdíjazását kérte. Egészsége aztán rendbe jött, és az azótaeltelt 28 évben eleinte több vállalatnál volt vezető tervező,szaktanácsadó, szakmai publikációs munkája pedig fellendült,sőt mindmáig tart. Azóta is rendíthetetlenül figyelmeztet arra,hogy a betont valóságosan képlékeny anyagnak tekinteni nemszabad, mert ez alapvetően téves, és a megkívánható szerkezetibiztonság elvesztését okozza. Szakirodalmi munkásságánakmásik alapvető üzenete, hogy az elemekből összeépítettszerkezeteinket monolit tartóval helyettesítő statikai modellszintén veszélyesen elrugaszkodik a valóságtól.1979-ben elnyerte a műszaki tudományok kandidátusacímet az előregyártott szerkezetekből készített épületekkörében elvégzett tudományos értékű munkájáért, 1982-benpedig a posztgraduális mérnökképzés keretében kifejtett sokévtizedes eredményes munkája elismeréseként – két általakorábban oktatott építész professzor kezdeményezésére –címzetes docensi besorolását a minisztérium címzetes egyetemitanári rangra emelte. Az Építéstudományi Egyesületben, aMérnöktovábbképző Intézetben, a Tartószerkezet-tervezőkMesteriskolájában, és egyéb fórumokon sok évtizedenát fáradozott tudásának, tapasztalatainak továbbadásána fiatalabb generációknak. 1982-ben jelent meg a témátegyszerre a gyakorlat és az elmélet terén is iránymutatóantárgyaló könyve a paneles épületek szerkezetiről, azóta többszakkönyvben társszerző, s csak nyugdíjba vonulása óta többmint 100 szakmai cikke jelent meg. Életműve alapján örököstagjává választotta a fib (Nemzetközi Betonszövetség) MagyarTagozata, a Mérnöki Kamara és az Építéstudományi Egyesületis. Annak idején diplomatervére kapta az első Alpár-díjat, ésnagy tisztességének tekinti, hogy ezt a díjat a közelmúltbanújólag elnyerhette.Gilyén Péter36 2009/1 • V ASBETONÉPÍTÉS