Cölöpalapok CpT-alapú méreTezése az euroCode 7 ...

4. táblázat: A cölöpök talajtöréssel szembeni globális biztonsága az eddigimagyar szabványok szerintIgénybevételi oldalEllenállási oldalSzerkezettípusg Eparciális tényezőjellemző értékeAz MSZ 15005:89 szerintia csökkentő tényezőjellemző értékei0,5 0,6 0,7g R= 1/a parciális tényezőjellemző értéke2,00 1,67 1,43Épületek MSZ 15021:2000 1,225 2,45 2,04 1,75Hidak ÚT 2-3.412:2000 1,175 2,35 1,96 1,68biztonságot, a talajszilárdsághoz nem rendel külön parciálistényezőt, míg a cölöp nyomási ellenállásának tervezési értékét,annak mindkét komponensét, a cölöp típusától és az ellenállásmegállapításának módjától függetlenül egységesen g R=1,1 parciálistényezővel kell számítani. A magyar nemzeti mellékletbene tényezőt módosítottuk, mert már az idézett publikációban(Szepesházi, 2007, 2008) megjelent analízis szerint is indokoltvolt, hogy az ellenállások két komponenséhez különböző, sőta cölöptípustól is függő parciális tényezőket rendeljünk.Az EC7-1 már a karakterisztikus érték meghatározásábabevisz egy biztonsági eszközt. A nyomási ellenállás próbaterhelésselmért, vagy talajvizsgálat alapján számított R c;mértékeibőlaz R c;kkarakterisztikus értéket a x korrelációs tényezőkkelkell számítani. Ezeket illetően elfogadtuk Magyarországra isaz EC7-1 alapjavaslatát, mely szerint x értéke a méretezésimódszertől és a vizsgálatok számától függ. Eszerint viszont egystatikus próbaterhelés azonos értékű lenne egy talajvizsgálatonalapuló számítással, ami nyilván csak úgy lehet érvényes, haolyan számítási módszert alkalmazunk, melynek helyességétstatikus próbaterhelés igazolta. Ezt vagy eleve a számításieljárásnak kell biztosítania, vagy az EC7-1 által kínált g R;dmodelltényezővel kell ezt elérni, melyre szintén a jelen munkaelső változata alapján adtunk a nemzeti mellékletben ajánlást.Az EC7-1 alapjavaslata szerint tehát az ellenállás oldaláng R,S=x ∙g Rösszegzett biztonság adódik ki. Ezeket a legtöbbesetben, a hidak esetében szinte biztosan, 10%-kal lehet csökkenteni,mert általában merev a cölöpösszefogás.Az igénybevételek tervezési értékének számításához azEC-ok alapesetben az állandó hatások g G=1,35, a hidak járműterheig Q=1,35, az esetleges hatások g Q=1,50 parciális tényezőtkapnak, s az utóbbiakhoz y 0i≤1,0 egyidejűségi tényezőt isrendelnek. Alapesetben a kiemelt hatáshoz y 0i=1,0 tartozik, atöbbihez y 0i=0,6÷0,7 közötti érték, illetve pl. a hidak esetébenbizonyos hatások egyidejű figyelembevételét nem kívánjákmeg. Ha részletes erőtani számítást végzünk, akkor kisebbbiztonság is elegendő. Az egyik alkombinációban a kiemelthatás is y 0i=1,0 egyidejűségi tényezőt kap, a másikban egyx tényező bevezetésével az állandó igénybevételek szorzójax∙g G=0,85∙1,35≈ ≈1,15-re csökken. Az igénybevételi oldal biztonságatehát a szerkezet jellegétől, az állandó és az esetlegeshatások arányától, az utóbbiak típusától és egyidejűségétőlfüggően változik, és lényeges, az erőtani számítás jellege is.E dolgozat készítése idején a magyar statikusok hajlanakarra, hogy a részletes erőtani számítást, illetve az ahhoz kapcsolódókisebb biztonságot preferálják (Farkas et al., 2010).A nemzetközi geotechnikai szakirodalomban ugyanakkor elehetőséggel egyáltalán nem találkozunk. Jóllehet kimondják,hogy a hatások nem az EC7-1 kompetenciájába tartozik, de azellenállási oldal biztonságát jól érzékelhetően annak feltételezésévelhatározták meg, hogy a hatás oldalán az alapszámításszerint járnak el.5. táblázat: A talajtöréssel szembeni globális biztonság az EC-ok szerintg R=1,1 ellenállásoldali parciális tényezôvelγ ξ γ Σξγ Az 5. táblázat mutatja az ellenállás- és az igénybevétel sajátbiztonságát és az azokból adódó globális biztonságot. 1,62és 2,16 közötti, jellemzően 2,0 körüli értékeket láthatunk, detegyük hozzá, ezeket csökkenteni lehetne a merev összefogás1,1 osztójával. A vizsgálatok számával csökken a biztonság,ami ésszerű, hiszen csökken a talajadottságok korlátozottmegismerhetőségéből eredő kockázat.Az első oszlopban a részletes számításhoz kiadódó 2,0-nélkisebb számokhoz az tartozik, hogy ha csak egyetlen próbaterhelésrekerül sor, akkor annak a legkedvezőtlenebb helyre kellkerülnie, így valójában ezek az értékek nem az átlagos, hanem alegkisebb cölöpellenálláshoz tartoznak. Ha az első oszlopban isaz átlagos ellenálláshoz rendelendő parciális tényezőket „szeretnénklátni”, akkor az ott szereplők kb. 1,1-szeresét, 2,1 és2,4 közötti értékeket lehet odaképzelni. Magyarországon eddignem törekedtünk következetesen arra, hogy a többnyire jellemzőegyetlen próbaterhelés (bizonyítottan) a legkedvezőtlenebbtalajkörnyezetbe kerüljön, inkább talán az átlagosnál kisségyengébb helyre telepítettük a vizsgálatot. Ezért a jellemző„egy-próbaterheléses” esetben nehéz közvetlenül összevetniaz EC7-1 szerinti tervezés biztonságát az eddigivel.4.2 A cölöpméretezés biztonságaa megbízhatóságieljárás szerintAz idézett dolgozatokban (Szepesházi, 2006 és 2007) részletesenbemutattuk a megbízhatósági eljárásnak a cölöpalapozásrakövetkezetesen végigvitt alkalmazását. Ennek azóta némilegmódosított végrehajtását itt nem közöljük, csak a számítástartalmát és eredményeit mutatjuk be.A számítás szemiempírikus képletekre támaszkodik, mertaz azokban szereplő talajparaméterek (j’ és c u) relatív szórásáralehet becslést adni. Figyelembe vettük, hogy az egyestalajparaméterektől és cölöpjellemzőktől miként függ azellenállás. Megkülönböztettük a cölöpözési technológiákat, atalajfajtákat és a méretezési módszereket. Ezek kombinációiraszámítottuk a nyomási ellenállás relatív szórását tisztán lebegő,tisztán álló és 50%-ban kombinált teherviselésű cölöpökre. Azigénybevételeket illetően a bemenő adatok és a számítási modellbizonytalanságától függően három esetet különböztettünkmeg. Ezekre a Szalai (1998) által ajánlott szórásokkal számolvakaptuk meg az igénybevételekre jellemző relatív szórást.A két oldal relatív szórásaiból a megbízhatósági eljárásképleteivel az ellenállásra lognormális, az igénybevételekrenormális eloszlást feltételezve számítottuk a g Eés g Rparciális,illetve szorzatukként a g REglobális biztonsági tényezőket a 6.táblázatban. Kiemelésre méltó, hogyV ASBETONÉPÍTÉS • 2011/3 85