12.07.2015 Views

I. Helyzetelemzés - Bács-Kiskun megye

I. Helyzetelemzés - Bács-Kiskun megye

I. Helyzetelemzés - Bács-Kiskun megye

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Bács-<strong>Kiskun</strong> Megye Területfejlesztési Koncepciójajátszik, a területi GDP nagyjából 6%-át állítja elő, s az országos építőipari GDP 5%-át a Bács-<strong>Kiskun</strong> <strong>megye</strong>i vállalkozások termelik meg, kihasználva a főváros és Pest <strong>megye</strong> piacánaktérbeli közelségét.BeruházásokA 2000-2011 közötti időszakban a megyében a beruházási aktivitás nagy megugrásokat éslátványos visszaeséseket mutatott. 2005-ről 2006-ra a beruházási érték közel kétszeresérenövekedett (69-ről 125 milliárd Ft-ra), 2007-ről 2008-ra jó harmadával mérséklődött (143-ról108 milliárd Ft-ra), majd 2009-2010-ben újabb dinamikus emelkedés zajlott (131, illetve 176milliárd Ft), utóbbi már egyértelműen tükrözi a 700 millió Euro nagyságrendű Mercedesbefektetés hatását.A beruházásokon belül a gazdasági szervezetek által megvalósított invesztíciók nagyságrendje2006-2009 között 93-116 milliárd Ft között ingadozott, míg 2010-ben már 152, 2011-ben anem végleges adatok alapján 148 milliárd Ft-os beruházást valósítottak meg a <strong>megye</strong> társas ésegyéni vállalkozásai/vállalkozói. A központi kormányzati befektetések nagyságrendje Bács-<strong>Kiskun</strong>ban egyetlen évben sem volt kiemelkedő, 2008-tól a központi kormányzat aktivitásafelére-harmadára mérséklődött, ez az időközben élénkülő beruházási hajlandóság mellett azéves volumen 2-2,2%-át tette csak ki. A helyi önkormányzatok ennél jóval aktívabb szerepetjátszottak a beruházásokban, különösen 2004-et követően, az Európai Uniós fejlesztésiforrásokhoz való teljes jogú hozzáférés időszakában. Összességében az lokális szint aberuházások 13-16%-át adta, kivéve a válság első két évét (2008-2009), amikor a központikormányzati megszorítások miatt az önkormányzati szféra fejlesztéseiben is erőteljesvisszaesés volt látható. Miközben a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok szerepecsökkent a beruházásokban, a nonprofit szektor jelentősége éppen 2009-2010-ben indultnövekedésnek. Igaz, a beruházások nagyságrendje valamint aránya messze nem elégséges azállami szektor visszaesése okozta űr kitöltésére.28. ábra A Dél-Alföld megyéinek beruházási súlyának változása 2004-2010 (ország = 100%)Forrás: Területi Statisztikai Évkönyvek, KSH.Négy gazdasági ág mutat tartósan magas arányt a beruházásokból. A mezőgazdaság 2007 ótaminden évben 10 milliárd Ft-os nagyságrend felett invesztál a termelés feltételeinekHelyzetelemzés 51

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!