Bács-<strong>Kiskun</strong> Megye Területfejlesztési KoncepciójaTompa (4581 fő), Dunavecse (3970 fő), Kerekegyháza (6327 fő), majd Hajós (3160 fő) ésMélykút (5196). Bár a várossá nyilvánítási hullámok nem csak a megyét érintették, mégisfigyelemreméltó, hogy ma már a megyében a települések 18,5 %-a város, melyekben anépesség majd 70 %-a él. (Országos viszonylatban ugyanezek az adatok 10,4, illetve 63,2 %.)11. táblázat: A <strong>megye</strong> településeinek népességszám és jogállás szerinti tagozódásaa települések1990 2001 2011nagyságrendjeebbőlebbőlösszesenösszesen ebből város összesenvárosváros- 499 4 0 5 0 9 0500 – 999 15 0 18 0 19 01 000 – 1 999 30 0 34 0 37 02 000 – 4 999 47 0 42 0 35 35 000 – 9 999 10 3 11 8 10 1010 000 – 49 999 9 7 8 8 8 850 000 – 99 999 0 0 0 0 0 0100 000 - 1 1 1 1 1 1összesen 116 11 119 17 119 22Forrás: KSHAz 5 ezer fő feletti települések - ma már valamennyi város - száma, és megoszlása aligváltozott az elmúlt 20 évben. Egy település (Tompa) azonban „lecsúszott” az 5000-9999 főskategóriából az eggyel alacsonyabb kategóriába, illetve egy nagyobb település (Jánoshalma)népességszáma 10 000 fő alá csökkent. Bár ugyanabban a statisztikai kategóriában maradt, dejelentősen, majd 4000 fővel csökkent <strong>Kiskun</strong>félegyháza lakossága is. A <strong>megye</strong> jelenlegivárosai közül növekedést az elmúlt években csak Kecskemét és Kerekegyháza tudottfelmutatni. A mai magyar népességfogyás mellett jelentős eredmény azonban, hogy többváros 34 gyakorlatilag megőrizte népességét. A településhierarchia élén nyilvánvalóan ma is a<strong>megye</strong>központ Kecskemét áll, mely az egyetlen 100 ezer fő népességet meghaladó város. Ittél a <strong>megye</strong>i lakosság ötöde, a <strong>megye</strong>i városi lakosság közel harmada. A <strong>megye</strong>központráadásul dinamikusan nő, így súlyának további erősödése várható. (Kecskemét súlya amegyében már ma is erőteljesebb, mint Budapesté az országban.) Népességszám alapján akövetkező város Baja 37,5 ezer fővel. A megyében tehát lényegében hiányzik az az „alsónagyváros” kategória, melyet a KSH nyilvántartások az 50-100 ezer fő közötti, míg egyeskutatók a 40-100 ezer fő közötti városokkal azonosítanak. A 10-50 ezer fő közötti városokkörében nyolc város található, melyek közül csak három (Baja, <strong>Kiskun</strong>félegyháza,<strong>Kiskun</strong>halas) éri el a 20 ezres népességszámot. Ebből a településkörből - a három 20 ezerfeletti városon kívül - Kalocsa, Kiskőrös és <strong>Kiskun</strong>majsa jelenlegi kistérségi, leendő járásiközpont. A másik két 10 ezer fő feletti város, Tiszakécske és Lajosmizse, a jelenlegiKecskeméti kistérségben található, közülük a leendő járási rendszerben Tiszakécske körül újönálló járás formálódik. A legtöbb - szám szerint tíz - város az 5-10 ezer fő lakosságszámúkörbe tartozik, közülük Jánoshalma (9032 fő), Kunszentmiklós (8628 fő) és Bácsalmás (6851fő) kistérségi, és leendő járási központ.A <strong>megye</strong> egyik régi jellegzetessége az aprófalvak feltűnően alacsony aránya. MígMagyarországon minden harmadik településen kevesebben élnek 500 főnél, Bács-<strong>Kiskun</strong>34 Kecel, Kiskőrös, <strong>Kiskun</strong>majsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Soltvadkert, Tiszakécske, TompaHelyzetelemzés 93
Bács-<strong>Kiskun</strong> Megye Területfejlesztési Koncepciójamegyében csak minden tizenharmadikban. 1990 óta azonban több mint kétszeresére nőtt azilyen települések száma, és ennél is nagyobb mértékben a bennük élőké. Bár a Dél-Alföldirégió más megyéiben még ennél is erőteljesebb volt az apró-települések számánaknövekedése, a többi megyében az 500-999 fő közötti községek száma csökkent, míg Bács-<strong>Kiskun</strong> megyében ez a településkategória is növekvő számban és arányban van jelen. A maihelyzetben azonban a legfontosabb mutató a 2000 fő alatti népességszám, hiszen az újönkormányzati törvény szerint e településeken nem alakítható önálló polgármesteri hivatal.Míg 1990-ben csupán 49 település tartozott e körbe, 2011-es adatok szerint már 65 ilyentelepülés van. 35 1990 és 2011 között a 2000 fő és 4999 fő közötti településkategória csökkenta legnagyobb arányban (47 helyett ma már csak 35 ilyen település van a megyében). Ezekközül a települések közül ma már 3 város (Tompa, Dunavecse, Hajós).Ha a közigazgatási határok közötti népességszám alapján soroljuk be a <strong>megye</strong> községeit,városait nem kapunk teljes képet a <strong>megye</strong> településszerkezetéről. Az ily módon képzettadatok ugyanis eltakarják, hogy Bács-<strong>Kiskun</strong> megyében leginkább elterjedt egy jellegzetes,európai viszonylatban is sajátos településforma, a tanya. A 2001-es népszámlálás adataiszerint a <strong>megye</strong> lakosságának több mint 12 %-a külterületen élt. Bár friss statisztikai adatoknincsenek, de a legújabb tanyakutatások alapján feltételezhető, hogy ez a népességarány csakkis mértékben csökkent. A hagyományos tanya ugyan egyre kevesebb és az elhagyott tanyákszáma is gyarapodott, de a szuburbán tanyák számának növekedése, illetve elszegényedett –gyakran többgyermekes – családok beköltözése az olcsó megélhetést biztosító tanyákrarészben biztosították a külterületi lakosság „utánpótlását”. 2001-ben a <strong>megye</strong> ötkistérségében 36 haladta meg a külterületeken élők aránya a 10 %-ot, és a megyében 9 olyantelepülést találhattunk, ahol többen éltek külterületen, mint belterületen. 37 Létszámában alegtöbb külterületi lakos Kecskeméten élt (13 732 fő), de <strong>Kiskun</strong>félegyházán (4441),<strong>Kiskun</strong>halason (3441) és Lajosmizsén (3438) is magas volt ez a szám.A településtípusok térbeli megoszlásának ábrázolásakor - a <strong>megye</strong>i sajátosságoknakmegfelelően - nem követtük egy az egyben a KSH besorolást. Ábránkon külön kategóriátképeznek a 10 000 és 20 000 fő közötti városok, és a 1000-2000 közötti községek.Ha lakosságszám szerint ábrázoljuk a településeket (44. ábra), országos összehasonlításbanegy viszonylag kiegyensúlyozott településszerkezetet kapunk. Ha azonban részletesebbenszemügyre vesszük az ábrát, egyensúlytalanságokra lelünk. A szerb határ-menti perifériákonhiányoznak a nagyobb, 5000 fő feletti települések, sőt az egész Duna menti sávban találunkolyan „foltokat”, ahol nincs ilyen település. Nincs egyáltalán 10 ezer fő feletti város aBácsalmási, Jánoshalmi és a Kunszentmiklósi kistérségben. A másik három érintett kistérségközül kettőben Baja és Kalocsa szigetszerűen emelkedik ki körzetéből, de körülöttükviszonylag jelentős földrajzi távolságban is csak kis és apró települések sorakoznak. A<strong>Kiskun</strong>halasi és a Kecskeméti kistérségben viszont „sűrűsödnek” a városok, mindkéttérségben 4-4 db. 5000 fő feletti város található. Az 1000-2000 fő közötti és az 1000 fő alattitelepülések egyenletesen eloszlanak a <strong>megye</strong> egész területén. Tanyák szinte az egészmegyében vannak, de a <strong>megye</strong> homokhátsági térségeiben sokkal intenzívebben vannak jelen.35 A törvény szerint a 2010. január 1-i állapotot kell figyelembe venni, de a <strong>megye</strong> településeinek több mint feléne szerint sem lesz lehetőség önálló hivatal működtetésére.36 <strong>Kiskun</strong>majsai kistérség (20,5%), <strong>Kiskun</strong>félegyházi kistérség (19,8%), <strong>Kiskun</strong>halasi kistérség (17,8%),Kecskeméti kistérség (17,4%) Kiskőrösi kistérség (11,2%)37 Bácsszőlős, Fülöpjakab, Fülöpháza, Helvécia, Imrehegy, Kéleshalom, Móricgát, Petőfiszállás, ZsanaHelyzetelemzés 94