Faiskolai értesítô - Nyugat-Dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete

A kôris új betegségeA Nyugat–dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete2009. februári konferenciáján Dr. HeinrichLösing elôadásában röviden ismertette, hogyNémetországban megjelent a kôris elhalásbetegség. A 2009. március 3-án megtartottSzakmai Napon Dr. Maráczi László elô adásában is érintette a kôris elhalás betegséget,mint a kôris egy új károsítóját. E cikk keretébenegy kicsit részletesebben szól róla.(szerk.)A kôris elhalásA Fraxinus (kôris) nemzetségbe az északi féltekehideg és mérsékelt tájain, a melegebbterületbe is benyúlva elôforduló közel 70 faj tartozik.A kôrisek levele általában páratlanulszárnyalt összetett, levélkéi többnyire tojásdadok,lándzsásak, keskeny lándzsásak.Vesszôje vastag, a vesszô végén álló nagyrüggyel. Virága általában virágtakaró nélküli,lombfakadás elôtt nyílik, vagy lombfakadásidején intenzív virágdíszt ad. Termése megnyúltlependék.Hazánkban 3 faja a Fraxinus excelsior L.(magas kôris), Fraxinus ornus L. (virágoskôris) és a Fraxinus angustifolia Vahl subsp.pannonica Soó et Simon (magyar kôris)ôshonos, a természetes társulások elegyfái.Az ország majd minden vidékén megél valamelyikfaj, mivel a fajok éghajlati és talajigényeeltérô. A díszfaiskolák a felsorolt fajok ésmég néhány más faj növekedésben, koronaformában,levélalakban, vesszôszínben el térôfajtáit is forgalmaznak.A kôris pusztulásaA 90-es évek közepén Lengyelországban,majd azt követôen Európa más államaiban iskôrisek ágpusztulásával találkoztak a figyelmeserdészek, faiskolások. A pusztulás okátkülönféle stressznek (fagy, hôség, aszály) tulajdonították,de az elhalás egyre terjedt, és12 Faiskolai értesítô 2009/2.az egymást követô években a kiváltó okoknem ismétlôdtek. Ekkor kezdtek a szakemberekgombára gyanakodni. A kôris elhalás és agomba közti kapcsolatot 2006-ban sikerült alengyel Kowalski-nak bizonyítani és a kórokozótúj fajként Chalara fraxinea néven leírni.Közben a kôris elhalás Litvániában, Lettországbanis felütötte fejét, késôbb megfertôzte a svéd, norvég, dán, német, svájci,cseh, szlovák, szlovén kôriseket. Ausztriában2003–2006 között csak elszigetelt megjelenésévellehetett fiatal növényeken találkoznivele, de 2006-tól nagymértékû elterjedésemiatt panaszkodnak. Járványszerû európaielô re nyo mu lását 300 km/év sebességgelfolytatja, 2008-ban Franciaországban találtákmeg, de Nagy-Britannia területérôl is jelentettékmegtelepedését. 2007-tôl magyarországielô for du lásáról is tudunk, 2008-ban pedig leírtáka Hanságban és a Sárvári Erdészet területén.Sajnos nemcsak e két helyen fordul elôMagyarországon, hanem a Dél-Dunántúlonés az Alföldön is találkoztam vele.2006-ban a kórokozó ivaros alakját Hymenoscyphus albidus néven azonosították,amelyet a az elhalt kôris szaprofita gombájakéntismerünk. Még nem tisztázott, hogymilyen körülmények hatására vált fertôzôvé.Sajnos nem tisztázódott terjedésének biológiája,ami meggátolja az ellene történô hatásosvédekezést.TüneteA kôris elhalás, mint ahogy a neve is mutatjaa kôrisfák hajtásainak, ágainak, esetenként ateljes fának az elhalását okozza.Magcsemeték (1. kép), fiatal fák (faiskolábanés erdôben egyaránt) elôzô évi ágainak kérgéntavasszal gyakran találkozni sápadt okkersárgátóla lilásbarnán át a rozsdavörösigszínezôdô foltokkal, melyet egészséges kéregszegélyez (2. kép). Gyakran a folt feletti