Letöltés - Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért

ELSÔ FEJEZETA pszichiátria és a filmek:végzetes vonzásA19. század végén két fejlemény történtEurópában, amelyek nagymértékbenbefolyásolták, hogyan látják sokanönmagukat és a társadalmat. 1879-benWilhelm Wundt, a lipcsei pszichológiaprofesszor nagy tekintéllyel – noha minden tudományosalap nélkül – bejelentette, hogy az ember nem több egylélektelen állatnál, mely környezetének puszta terméke.Ez a kijelentés indította útjára a kísérleti pszichológiát és apszichiátria új csapásvonalát.Az 1890-es évek végén a bécsi Sigmund Freud azembert gyermekkori szerencsétlenségei és szexuális gátlásaiáltal meghatározott lénynek nyilvánította. Ennek aszintén bizonyítatlan elméletnekköszönhetôenlátott napvilágot az új, mamár szinte minden tekintetbentúlhaladott tudományág,a pszichoanalízis.Akárhol is igyekeztekaz emberek a fenti elméletekfô fogalmait a gyakorlatbaátültetni, a társadalom mindenütt gyökeres változástélt át. A mûvészet és a szórakoztatás is olyanterületek közé tartoznak, melyekre jelentôs mértékben éskedvezôtlenül hatottak ezek az elméletek.Az 1900-as évek elején feliratokat ragasztottak kiHollywood kirakataiban: „PSZICHOANALÍZIS, ÁLOM-FEJTÉS” – hirdették 3 és 5 dollár közti áron. MivelHollywood megszámlálhatatlanul sok mûvészt vonzottakkoriban, freudi üzenetekkel bombázták ôket. 1Egy részlet Celia Bertin, egy buzgó freudi pszichológia-tanulótollából született, Marie Bonaparte hercegnôrôlírt életrajzából segít fogalmat alkotni arról, hogy gondolataihogyan terjedtek el: „Freud olyan híres lett, hogyAz 1900-as évek elején Hollywoodszámtalan mûvészt vonzott, aholfreudi üzenetekkel bombázták ôketa Hollywood Boulevardon ésnyilvános helyeken.Hollywood felkérte, mûködjön együtt világhírû szerelmestörténetek forgatókönyveinek megírásában, kezdve azAntonius és Kleopátrával.” 2Samuel Goldwyn a Metro-Goldwyn-Mayer-tôl (MGM) egy céllal szállt hajóraEurópa felé 1924-ben: elérni, hogy Freud segítsen „egyigazán jó szerelmes történet” kigondolásában.Freud visszautasította. Nem csoda. Freud azt mondtaa mûvészetrôl és a mûvészekrôl: „Csekély a mondanivalójuk;nem törôdnek mással, mint vonalakkal, formákkalés a körvonalak egyezésével”. 3 Mégis, noha nem kedveltesem a filmmûvészetet, sem a színházat, Freudnaknem akadt problémája azzal, hogy „a mûvészetek mohóértelmezôjévé (kritikussá)” váljon. 4 Hollywood sokféleképpenhozzájárult ahhoz,hogy a freudi gondolkodásgyorsan áthassa a mûveltvilág berkeit. 1925-re máreljutottunk odáig, hogy egynépszerû dalnak ez volt acíme: „Ne mondd el nekem,hogy mit álmodtál múltéjszaka, mert olvastam Freudot.” A Blind Alley (Zsákutca)címû filmben (1939) a fôszereplô Ralph Bellamy, Dr. Shelbyszerepében, kifejtette, hogy az ôrültséget csupán egy hajszálválasztja el az épelméjûségtôl. Még Fred Astaire is játszottegy „táncoslábú pszichiátert”, aki beleszeret egy páciensébe(Ginger Rogers). 5 Természetesen a moziban jóra fordultak adolgok a végére. Nem úgy, mint a valós életben.Ma a pszichiáterekrôl és a pszichológusokról ismert,hogy az orvosi szakmában körükben a legmagasabb abûnözési arány, beleértve a szexuális visszaéléseketpácienseikkel (nôkkel és gyerekekkel). Az ôket érintôvádemelések száma sok éve növekszik, és egyre többszörtiltják be tevékenységüket.ELSÔ FEJEZETA pszichiátria és a filmek: végzetes vonzás5