A Petőfi Sándor Program Eredményei

A Petőfi Sándor 

Program eredményei 

A magyarság nagykövetei 

a szórványban 

2016–2017 

2016–2017

3 

Tartalom 

A Petőfi Sándor Program eredményei 

A magyarság nagykövetei a szórványban 

2016-2017 

Köszöntő ........................4 

Programértékelés .................5 

A Petőf Sándor Program 

kommunikációjáról 

és sajtóvisszhangjáról .............6 

A koordinátori munkáról . ..........10 

Beszámolók .....................11 

Erdély 

Bankó Anna .....................13 

Hoffmann Ferenc .................14 

Bajusz Erika .....................15 

Becske Adrienn ..................16 

Csőke Krisztina ..................17 

Dani Bence .....................18 

Eizen Fruzsina ...................19 

Garamvölgyi Anett ...............20 

Lázár-Hock Judit .................21 

Hollanda Tímea ..................22 

Koffol Gábor ....................23 

Kovács Dominik ..................24 

Lovász Dénes ....................25 

Papp Gyula Attila ................26 

Patócs Júlia Annamária ............27 

Rád Anita .......................28 

Simoncsics Sára ..................29 

Szabó Sándor ...................30 

Szedlák Katalin ..................31 

Tompos Krisztina .................32 

Tóth Borbála ....................33 

Varga Emese ....................34 

Varga László Mátyás ..............35 

Zödös Szabolcs ..................36 

Zs. Nagy Bernadett ...............37 

Délvidék 

Bezzeg Gyula ....................38 

Gál Veronika ....................39 

Harmat-Szabó Zoltán ..............40 

Mandácskó Eszter ................41 

Sándor Béla .....................42 

Szabó Nóra .....................43 

Tancsik Richárd ..................44 

Tóth Adorján Márton ..............45 

Tóth Rebeka .....................46 

Ujvárosi Zita .....................47 

Felvidék 

Balázs Mihály ....................48 

Baranyai Kinga Anna .............49 

Bedi Katalin .....................50 

Burovincz Laura ..................51 

Horti Réka ......................52 

Hunyadi Péter ...................53 

Kertész Csilla ....................54 

Brum Alejandra ..................55 

Varga Emese Anna ...............56 

Kárpátalja 

Kaskötő Miklós Bertold ............57 

Dr. Kötél Emőke .................58 

Simon Andrea ...................59 

Simoncsics Nóra .................60 

Simoncsics Pál ...................61 

Csehország 

Demján Izabella ..................62 

Lengyelország 

Gecse Adrienn ...................63 

Impresszum 

A Petőfi Sándor Program eredményei, Budapest 2017. 

Kiadó: Magyarország Kormányának Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárság 

Felelős kiadó: Dr. Grezsa István, kormánybiztos 

ISBN 978-963-12-9136-0 

Szerkesztő: Rátky Zsuzsanna 

Grafika: Stég Design Kft. 

Címlapfotó: Rácz Norbert 

Nyomda: Kiwi Print Hungary Kft.

4 

5 

Köszöntő 

„A magányos bérctetőn álló fát a vihar sokkal könnyebben kicsavarja, de ha 

az erdőben egymás mellett vannak, egymást védik, óvják, közösen a legnagyobb 

orkánnal is sokkal könnyebben fel tudják venni a harcot.” 

Böjte Csaba testvér csodálatos gondolatával köszöntöm kedves Olvasónkat, aki most a 

Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága szervezésében második esztendeje 

működő Petőfi Sándor Programunk 2016. évi összegzését tartja kezében. E kötet megjelentetésével 

kívánunk betekintést adni a Kárpát-medence határon túli közösségeiben 

szolgálatot teljesítő ösztöndíjasaink munkájáról. 

Aknaszlatinától Zsobokig 48 helyszínen – s a betűrendnél maradva – Bajusz Erikától 

Zs. Nagy Bernadettig 51 munkatársunk végezte feladatát az elmúlt 9 hónap során. 

Őket kértük fel, hogy e kötet szűk keretein belül adjanak ízelítőt arról, ami velük történt 

kiküldetésük során. Megannyi helyszín, eltérő kihívások, megvalósítandó tervek, élethelyzetek. 

Indulásuk előtt a felkészítő előadások keretében, a rájuk váró feladatok megoldásához 

szükséges tudnivalókkal láttuk el ösztöndíjasainkat. A legfontosabb ezek közül, amely 

mindannyiuk munkájának sarokkövét kellett képezze, hogy mentoraikra támaszkodva 

építsék tovább az őket befogadó közösséget. 

Az anyaországot és a külhoni nemzetrészeket összekötő gazdasági és kulturális szálak 

erősödésével arra kell törekednünk, hogy ezeket a szálakat immár erős szövetté szőjük. 

Ez a feladat várt a Petőfi Sándor Program küldötteire. Mi sem bizonyítja jobban munkájuk 

sikerességét és jó hírnevét, minthogy 40 új szervezet jelentkezett és kért ösztöndíjast 

a következő programszakaszra. 

Ezúton szeretnénk megköszönni ösztöndíjasaink lelkiismeretes munkáját. Számukra ezt 

a kötetet az elmúlt 9 hónap emlékének szánjuk, reméljük, hogy a megszerzett tapasztalatokra 

támaszkodva eredményesen folytatják hivatásukat a jövőben is. 

Köszönettel tartozunk a mentoroknak és közösségeknek, akik küldötteinket befogadták, 

lehetőséget biztosítottak számukra, hogy kibontakoztassák tudásukat. Bízunk benne, 

hogy a jövőben is együtt folyatathatjuk nemzetünk, hagyományaink ápolását. 

Végül szeretném megköszönni a Petőfi Sándor Program sikerén dolgozó valamennyi 

kollégánknak egész éves munkáját, s kívánok sok erőt a Program folytatásához. 

Potápi Árpád János 

nemzetpolitikáért felelős 

államtitkár 

…ne hagyd kihunyni a tüzet… 

Büszkeséggel ajánlom figyelmébe minden érdeklődőnek a Petőfi Sándor Program 

2016-2017-es évadának eredményeit összefoglaló kiadványt. Örömünkre az idei program 

is nagy sikerrel zárult, mind az ösztöndíjasok, mind a résztvevő szervezetek, a külhoni 

magyar közösségek és a Nemzetpolitikai Államtitkárság részéről egyaránt. 

2016 tavaszán a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága második alkalommal 

hirdette meg a Petőfi Sándor Programot, melynek keretében 51 ösztöndíjast küldött, 

jelentős részben az egykori monarchia területére, azon belül is kimondottan szórványban 

élő magyar közösségekbe. A program indítását és folytatását az indokolta, hogy 

ezeken a területeken nagy a veszélye a teljes asszimilációnak. 

A szórványban élő közösségekben elsősorban nem a nemzeti identitást kell erősíteni, 

hiszen inkább nekünk, az anyaországban élőknek van mit tanulnunk tőlük helytállásból. 

A közösségi programok szervezésén, ismeretátadáson, nyelvoktatáson túl az 

ösztöndíjasok legfontosabb feladata az volt, hogy reményt vigyenek a Kárpát-medence 

sokszor legkisebb, legszegényebb falvában élő magyarokhoz is, hogy pontosan tudják, 

rájuk is számít Magyarország. 

A programban ösztöndíjasként évről-évre olyan nemzeti elkötelezettségű fiatalok 

vesznek részt, akiket elsősorban közösségszervező-, hagyományőrző-, illetve egyéb 

hasonló területen szerzett tapasztalataik, képességeik tettek alkalmassá a feladat elvégzésére. 

2017-ben már ötszörös túljelentkezés mellett, ismét kiváló képzettségű és 

felkészültségű jelentkezők kapcsolódtak be, így minden évben gazdagabbak leszünk 

50-60 olyan magyar fiatallal, akik jobb magyarok lettek, mint amilyenek előtte voltak, 

ami ebben az értékválsággal teli világban, egyáltalán nem lebecsülendő eredmény. 

A program sikere az is, hogy az ösztöndíjasok tevékenysége által egyre erősebb kapcsolat 

szövődik az anyaország, a szórvány és a diaszpóra között, egy új magyar hálózat 

szerveződik. A második éve futó program természetesen folyamatosan fejlődik. 

Az egymásra találáson túl mind inkább a minőségre kell fektetnünk a hangsúlyt. Ma 

már nem csak beindított nyelvoktatásról, nem csak újonnan szerveződő néptánc vagy 

cserkészcsoportokról beszélhetünk. Az előző években befektetett energia kezd megtérülni, 

egyre inkább látjuk, hogy egy jól szervezett magyar közösség működik ott, 

ahová az ösztöndíjasokat kiküldtük. Ez az ösztöndíjprogram legnagyobb eredménye! 

A tevékeny munka mellett a magyarság nagykövetei közvetítik a világban elszórtan 

élő magyarok felé az anyaország üzenetét: a magyar kormány alkotmányba foglalt kötelezettségét 

végiggondolva és megszervezve, folyamatosan erősíti a külhoni magyar 

közösségeket annak érdekében, hogy a 15 milliós magyar közösségből egy nemzeti 

közösséget szervezzen. 

Dr. Grezsa István 

kormánybiztos

6 

7 

Ízelítő a megjelenésekből 

A Petőfi Sándor Program 

kommunikációjáról és sajtóvisszhangjáról 

Sajtóvisszhang 

2015-ben Magyarország Kormánya látva a Kőrösi Csoma Sándor Programnak a diaszpóra 

magyarságában véghezvitt sikereit, döntött arról, hogy a Kárpát-medencei 

szórvány magyarságot is támogatni kell egy hasonló programmal. A szórvány megtartása 

és megerősítése kiemelt szerepet kapott a Nemzetpolitikai Államtitkárság keretén 

belül. A Petőfi Sándor Program az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, 

Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, 

Macedóniát és Dél-Lengyelországot. 

Az első két évben 50 ösztöndíjas utazott ki, az idei évben pedig 65 fő vállalta ezt a rendkívül 

szép, ám kihívásokkel teli munkát. A Kőrösi Csoma Sándor Programhoz hasonlóan 

minden évben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy ők a kormányzat meghosszabbított 

kezei és egyúttal arcai is, ezért komoly figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy kinek, mit 

és hogyan nyilatkoznak, mondanak és írnak. A Program folyamatosan kiemelt figyelmet 

kapott a sajtó részéről, ami azt is jelzi, hogy ösztöndíjasaink lelkiismeretesen és legjobb 

tudásuk szerint végzik és végezték munkájukat és tanácsainkat megfogadva rendszeres 

és intenzív kapcsolatot tartottak és sokan még tartanak jelenleg is a sajtó képviselőivel. 

Most már látjuk, hogy a Petőfi Sándor Program is egy olyan pótolhatatlan és egyedülálló 

kezdeményezés, amelynek folytatása nem lehet kérdés. Itt kell kiemelni, hogy 

az ösztöndíjasok kiválasztása, személyes meghallgatása és felkészítése, az a rengeteg 

egyeztetés, amit követően az ösztöndíjasok elfoglalhatták állomáshelyeiket, nem volt 

véletlen és valóra váltotta a Programhoz fűzött reményeket. Mind a magyarországi, 

mind a Kárpát-medencei magyar sajtó részéről támogató hangvételű írások megjelenése 

is jelzi, hogy a Program célkitűzése pozitív visszhangra talált és erre a kezdeményezésre 

szükség van. 

Nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy bár a Program továbbra is a sajtóérdeklődés középpontjában 

fog állni, köszönhetően a kiválasztás rendszerének, a felkészítőkön átadott 

kézzel fogható tudásnak és a kialakult együttműködésnek csak pozitív hangvételű 

sajtómegjelenésekkel kell számolnunk, legyen szó akár a korábban lezárult, az idei, de 

akár a jövőbeli Programokkal kapcsolatban egyaránt.

8 

9 

Ízelítő az online felületekről 

Online kommunikáció 

A diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor Program sikerét látva, 2015 tavaszán 

a Nemzetpolitikai Államtitkárság meghirdette a Kárpát-medencében szórványban 

élő magyarokat támogató Petőfi Sándor Programot. Annak érdekében, hogy a frissen 

elindított program céljairól, küldetéséről, eredményeiről; illetve a kiküldetésben szolgálatot 

teljesítő ösztöndíjasok személyéről, hiánypótló munkájáról, a résztvevő fogadószervezetekről 

a hazai és a külhoni közösségek tájékoztatást kapjanak, az Államtitkárság úgy 

döntött, hogy átfogó kommunikációs kampányt indít. A legfontosabb célkitűzés az volt, 

hogy növekedjen a program ismertsége, láthatósága mind a szórványban élők számára, 

mind a hazai közvélemény előtt. Az államtitkárság szem előtt tartotta azt is, hogy ismerjék 

meg az itthoni magyarok a szórványban élő magyarság gondjait, örömeit, eredményeit, 

történelmét. Cél volt, hogy alakuljon ki élő kapcsolat az egyes országok, a diaszpórában 

és szórványban élő magyar közösségek között. 

A kor igényeihez igazodva a fenti célok eléréséhez elsősorban az online kommunikációs 

platformokat hívták segítségül. 2015 augusztusában elindult a petofiprogram.hu 

weboldal, valamint a hozzá kapcsolódó Facebook profil és YouTube csatorna. Ezeken a 

felületeken az ösztöndíjasok által beküldött írásokon, feltöltött kép- és videógalériákon 

keresztül a látogató bepillantást nyerhet a kiküldöttek munkájába, a fogadóközösségek 

hétköznapjaiba, ünnepeibe. A honlap tájékoztatást nyújt a partnerszervezetekről, a magyarokat 

érintő külhoni eseményekről, magáról a programról és a szórványról általánosságban. 

A Facebook oldalon a mérföldkövek, a honlapon megjelenő legérdekesebb 

cikkek kerülnek megosztásra, valamint a célközönséget aktivizáló játékok, versenyek, 

pályázatok. 

A 2016-17-es programévben Instagram profillal bővült a közösségi oldalak köre, és 

elindult a magyarokegyhelyen.hu, amely a Kőrösi és Petőfi programokat kapcsolja öszsze. 

Ez a honlap szórakoztató formában igyekszik közelebb vinni a magyarság ügyét az 

érdeklődőkhöz. A felületen megtalálhatóak a diaszpóra és a szórvány legfrissebb hírei, 

eseményei, érdekes interjúk olvashatók a kinti magyar közösségekben valamilyen területen 

- egyház, oktatás, művészet stb. - fontos szerepet betöltő személyekkel. A kvíz-játékkal 

bárki próbára teheti a külhoni magyarsággal kapcsolatos tudását, „A világ magyar 

ízei” receptgyűjteményből pedig ötleteket meríthet, és rácsodálkozhat, hogyan 

készítik például a gulyást a tengerentúlon. Ez a felület egyben különböző pályázatok 

meghirdetésére is lehetőséget ad. 

És minderről mit mondanak a számok? A petofiprogram.hu honlap látogatottsága folyamatosan 

növekszik, mára gyakran szolgál forrásként például sajtóorgánumok számára 

is. Az elmúlt két évben több mint 1000 cikk, hír tudásanyag, beszámoló jelent meg 

az oldalon; 350 kép- és közel 120 videógaléria gyűlt össze. A Facebook oldalt kedvelők 

száma fokozatosan gyarapszik, jelenleg 5447 a követők száma. 

Különleges események is gazdagítják, népszerűsítik a programokat, májusban például 

flashmob készült, az esemény mind a felvétel helyszínén, mind az online közösségi felületeken, 

ahova az akcióról készült kisfilm felkerült, nagy sikert aratott.

10 

Beszámolók 

...a szórványban élő magyarság 

megsegítéséért... 

2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor Program első évében egyike lehettem a 47 ösztöndíjasnak, 

akik a diaszpórába kiérkezve segíthették a magyar közösségek életét. Nagy 

szerepünk volt abban, hogyan tekintenek az ösztöndíjasokra a kinti szervezetek és a 

közösség tagjai egyaránt. A munkám során mindig legfontosabb szempontként azt tartom 

szem előtt, hogy nekem ösztöndíjasként mi volt fontos, milyen tekintetben vártam 

támogatást a budapesti vezetőségtől, koordinátortól. Igyekszem mindig az ösztöndíjasok 

érdekeit előtérbe helyezni, éreztetni velük, hogy bármikor, bármilyen probléma 

esetén fordulhatnak hozzám és én minden igyekezetemmel azon leszek, hogy segítsek 

nekik. 2015 márciusa óta dolgozom koordinátorként a szórványban élő magyarság 

megsegítéséért létrejött Petőfi Programban. Az elejétől részt venni egy új folyamatban 

mindig nagyon nagy lehetőség. A Petőfi Programban számos Kárpát-medencei szervezettel 

tarthatom a kapcsolatot, fogadhatom az igényeiket, tehetek eleget kéréseiknek. 

A pályázat kiírásától kezdve a program szabályzatának elkészítésével, a nyertes ösztöndíjasok 

kiválasztásával foglalkozom a Kőrösi Csoma Sándor Program koordinátoraival 

szoros együttműködésben. A pályázati szakasz lezárulását követően az ösztöndíjasok 

szerződéseinek előkészítése, a kapcsolatfelvétel segítése a szervezetek és ösztöndíjasok 

között a fő feladatunk. A kiutazást megelőző oktatási hét teljes körű megszervezésére 

nyáron kerül sor. A kilenc hónapos külhoni programszakasz alatt a legfontosabb 

munkánk a kapcsolattartás és a havi beszámolók ellenőrzése, háttéranyagok készítése 

az Államtitkárság számára. A Programot konferencia keretében zárjuk le, melyet szintén 

mi koordinátorok szervezünk meg. A munkám során van alkalmam pár helyszínt személyesen 

is meglátogatni. Ezek az alkalmak a személyes kapcsolatok kialakítása miatt 

fontosak, illetve ezen utak során lehet megtapasztalni, milyen eredményes egy olyan 

program, ami kifejezetten a szórványban élő magyarokra fókuszál. A látogatás, az ösztöndíjasok 

által szervezett program megtisztelése a személyes jelenléttel, sokat jelent 

a kinti közösségnek. 

Összességében a koordinátori munka során a Program minden résztvevőjének igyekszünk 

az igényeit kielégíteni, foglalkozunk a Program kommunikációjával, ismertségének 

növelésével, az általunk készített háttéranyagokon keresztül minden évben 

igyekszünk az eredményeket kommunikálni és fontos feladat jelen lenni azokon az alkalmakon, 

amelyeken a szórvány vagy diaszpóra magyarságáról van szó. Nagyon örülök, 

hogy munkám során egy olyan célt szolgálhatok, aminek eredményeképpen az 

egész magyarság kulturális és identitásbeli megmaradását segíthetem. 

Fazekas Anna 

koordinátor

12 

Erdély13 

Bankó Anna 

Kiküldetés helye: 

Csicsókeresztúr, Erdély 

Tevékenységi terület: 

gyermekotthon, idősekkel való foglalkozás, 

kézműves-foglalkozás 

Ittlétem alatt a magyar közösséget biztosítottam arról, hogy Magyarország 

számára minden egyes határon túli magyar ember ugyanolyan 

fontos, ugyanúgy a magyarság részei, mint azok, akik a határainkon 

belül élnek. Azt gondolom, hogy az itteni munkámat tekintve ez a legtöbb, 

amit adtam. Emellett pedig egy második otthonra leltem. 

Elért eredmények 

Ösztöndíjasként Csicsókeresztúrra kerültem. Mindennapjaim 

nagy részét Vicében, a Szent István Gyermekházban 

töltöttem, ott is laktam. Fő tevékenységeim közé tartozott a 

két ház gyermekei részére programok szervezése, a magyar 

nyelv gyakorlása, a mindennapi tanulásba való besegítés. 

Házi feladataik megírását követően 1-1 órás foglalkozást 

tartottam nekik: történelem, dráma, társasjátékok, kézműves-foglalkozások, 

mesefeldolgozások. 

Szombatonként a csicsókeresztúri gyerekek is Vicébe jöttek, 

hogy a napot közösen töltsük el. A délelőttök folyamán 

általában történelemmel foglalkoztunk. Délutánonként, ha 

jobb volt az idő, a közeli tisztásra sétáltunk, s ott játszottunk, 

s ha az idő nem engedte, benti kézműves-foglalkozást, mesefeldolgozást, 

társas napot tartottunk. 

Közösen megvalósított programok során emlékeztünk 

Kossuth Lajosra, Márton Áronra, megtartottuk a magyar 

népmese napját. Ünnepeltük október 6-át, október 23-át 

és március 15-ét. Márton napot szerveztünk, idősek napját 

tartottunk, Mikulás-várót készítettünk. A karácsonyt és a 

húsvétot közösen ünnepeltünk, valamint a magyar kultúra 

napjára és a holokauszt nemzetközi emléknapjára emlékeztünk. 

A farsangra magyar énekekkel, színdarabbal 

készültünk. Emellett pedig sokat szórakoztunk közösen: 

vásárban, színházban voltunk, és sokat kirándultunk a 

környéken. 

A faluban élő idősebbek is nagyon kedvesek, nekik azzal 

tudtam segíteni, hogy meghallgattam őket, amikor a „régi 

időkről” meséltek, amikor a magyarságukkal kapcsolatban 

bármi gondolat, szívügy felmerült, vagy amikor egyszerűen 

csak beszélgetni szerettek volna. Ezen kívül rendszeresen 

segítettem nekik ebben-abban, és az általam szervezett 

megemlékezésekre is mindig meghívtam őket, ahová nagyon 

szívesen eljöttek. 

Fogadószervezet 

A Possibilitas Egyesület két gyermekházat, a 

Csicsókeresztúron található Szent Anna házat, 

valamint a Vicében működő Szent István házat 

tartja fent. A gyermekházak családtípusú gyermekotthonok, 

melyekben 10-10 félárva, bántalmazott, 

vagy egyéb okból a gyámügy által, a családból 

kiemelt gyermek él. Elsődleges cél a mindennapi, 

családias, megfelelő légkör biztosítása a gyermekek 

számára, ezen felül pedig a család segítése, 

anyagilag, érzelmileg, pszichológiailag. A gyermekek 

közül van, akinek nincs hova haza mennie.

14 

Erdély 

Erdély15 

Hoffmann Ferenc 


Moldvai régió, Erdély 


magyaroktatás, cserkészfoglalkozások 

Bajusz Erika 


Vízakna, Erdély 


rendezvényszervezés, gyermekprogramok 

A program során egy olyan helyet ismerhettem meg, mely félig otthonommá 

vált, s amely biztos, hogy életem hátralévő részében is fontos 

helyet foglal el. 

Ahol egyetlen magyar szív is dobog, ott van feladatunk. Ez a feladat 

és szolgálat persze nem mindig könnyű, de hiszem azt, hogy szeretettel 

és áldással teli. Ilyen volt az én 9 hónapom is Vízaknán, amiért 

elmondhatatlanul hálás vagyok a helyi közösségnek, a mentoromnak 

és a Jóistennek. 


Az ösztöndíjas életem nagy részét a Lészpedi Oktatási Központban 

töltöttem, amely koordinációs központja a jelenleg 

működő programnak. Márton Attila, a program koordinátora 

és egyben mentorom javarészt itt dolgozik, ebből 

kifolyólag az ő munkájának támogatása volt egyik állandó 

feladatom. Az egyes programok szervezése, előkészítése, 

az oktatási program lehetőségekhez mért fejlesztése, az állandó 

operatív ügyekben való részvétel, az adminisztrációs 

terhek átvállalása, támogatók, vendégek fogadása, kalauzolása, 

az oktatási központ folytonos fejlesztése, logisztika 

és megoldások biztosítása. 

Jártam egyes magyar iskolákba fát vágni, karbantartási 

munkálatokat végezni, tanítókat helyettesíteni, bált szervezni, 

adományokat elvinni, költöztetni, Mikulásként megjelenni, 

helyi versenyek zsűrijeként ellátogatni, és persze a 

gyermekekkel is foglalkozni. 

Ha össze kell foglalni a legjelentősebb feladataim, akkor 

egyik mindenképp az oktatási központ fejlesztése. Ehhez 

készíttettünk átalakítási terveket, arculatot. Második feladat 

a helyi bölcsőde beindítása, mely reméljük, az óvodafejlesztési 

projekt egyik alapjaként szolgálhat, és ennek 

nyomán Moldva-szerte beindulhat a kétnyelvű bölcsőde és 

óvodahálózat, amely reményeink szerint nagymértékben 

növeli a nyelvállapot megmaradását, továbbőrzését. Harmadik 

nagyobb feladat a szervezet fejlesztése. Fejlesztés, 

működési és megvalósítási szinten is, mely reményeink 

szerint a gyermekek, illetve a kollégák számára is egy jobb 

helyet biztosít. Negyedik pedig a helyi iskolák támogatása. 

Jelenleg 27 helyszínen több mint 1900 gyermek részesül 

magyarnyelv-oktatásban, iskolai vagy iskolán kívüli keretek 

között. Ezt egészíti ki a közel ötvenfős csíkszeredai középiskolai 

kollégium. 


RMPSZ – Moldvai Csángómagyar Oktatási 

Programja 

A régióban közel kétezer gyermek mint kisebbségi 

anyanyelvet tanulják iskolai keretek között a 

magyar nyelvet. Ezt egészítheti ki az iskolán kívüli 

délutáni magyaróra, mely a hagyományőrzésről, 

táncok, népdalok tanulásáról, zenélésről és kreatív 

foglalkozásokról szólnak. Jelenleg a falvakban, 

illetve a Csíkszeredai Csángó bentlakásban 47 

kolléga fáradozik azon, hogy a gyermekek minél 

inkább elsajátítsák a magyar nyelvet és fenntartsák 

a még ma is élő moldvai kultúrát. 


2016 novembere óta heti 1 néptáncórát tartottam a gyermekek 

számára. Minden hónapban volt 1 népmese-foglalkozás, 

amikor egy mesét feldolgozva foglalkoztunk a 

magyar nyelv gyakorlásával, melyet kézműves-foglalkozással 

színesítettünk. Havonta volt egy fellépés, ami vagy 

nemzeti ünnephez kötötten, vagy attól függetlenül került 

megrendezésre, de mindig népdal, néptánc vagy magyar 

versek szavalása alkotta. Az ifjúságnak minden hónapban 

szerveztünk egy játékestet, amikor is a magyar irodalomhoz 

és történelemhez kapcsolódó kvízeket, játékokat oldottunk 

meg. Nagyon fontosnak tartottam a hagyományápolást és 

a generációk összekötését, így indítottam el az Idősektől 

tanulunk c. foglalkozást, mely keretén belül az ifjúság és a 

gyerekek valamilyen lassan-lassan elfeledett kézművességet, 

hagyományos étel elkészítését tanulhatták meg egy 

helyi időstől. Így volt már hímzés, farsangi pánkó készítése 

vagy kukoricafőzés. Irodalmi időutazáson vettünk részt Marosán 

Csaba színművésszel. Kerekasztal-beszélgetést szervezve 

találkozhattunk Varga László nyugalmazott erdélyi lelkipásztorral, 

aki az ’56-os forradalom eseményeiről és saját 

élményeiről mesélt nekünk. 6 vízaknai fiatallal Brüsszelbe 

utaztunk, ahol azon túl, hogy kicsit világot láthattunk, beszélgettünk 

az erdélyi kisebbség létéről és helyzetéről Gál 

Kinga európai parlamenti képviselővel. A mulatságok sem 


Árvácska Gyermekotthon – Vízaknai Református 

Egyházközség A református egyházközség 

keretein belül működik a holland testvérgyülekezet 

támogatásával fenntartott Árvácska Gyermekotthon, 

mely több árva gyermeknek nyújt családi 

közösséget. Bár a vízaknai magyarok lélekszáma 

alacsony, kb. 300 fő, egy aktív közösségre kell gondolni, 

mely mindent megtesz ősei örökségének 

megőrzéséért, anyanyelvének és magyarságának 

megtartásáért. Ha egy mondattal szeretném bemutatni, 

akkor azt mondanám, hogy ez egy kicsi, 

de értékes közösség. 

maradtak el, így szerveztünk farsangi bált és nőnapi ünnepséget 

is. Helyi szokások felelevenítése külön szívügyem, így 

alkalmunk volt szüreti foglalkozást és kukoricadélutánt is 

megrendezni. Nem felejtkeztünk el a gyermekekről, az idősekről 

és az édesanyákról sem, az ünnepnapokhoz kötődően 

hálaadó istentisztelet után ünnepséget, teadélutánokat 

szerveztünk.

16 

Erdély 

Erdély17 

Becske Adrienn 


Zsobok, Erdély 


népzeneoktatás, korrepetálás, énekkar, színjátszó 

kör, angolnyelv-tanítás, számítógépes oktatás, 

menedzsment 

Csőke Krisztina 


Abrudbánya, Erdély 


fiatalokkal való foglalkozás, programszervezés, közösségépítés 

Zsobok színmagyar református közössége Kalotaszeg eldugott kis 

ékszerdoboza. Aki egyszer eltölt itt egy kis időt, örökre beleszeret, 

és szíve mindig visszavágyik… 

Az abrudbányai magyarokkal végzett munkára mindig örömmel 

gondolok majd vissza. Nagyon sokat tanultam az itt eltöltött hónapok 

alatt, a kis közösség életrevalósága pedig igazán példaértékű. 


Rendszeres programok, tevékenységek, amelyek feladataim 

voltak: 

• Minden hétköznap szilenciumot tartottam a 3.–4. osztállyal 

• Hetente kétszer foglalkozás 20 ovissal 

• Hétköznap esténként mesét olvastam az otthon 13 ovisának 

• Hétvégenként filmest volt az otthonban 

• A szórványból érkező gyerekeket és a falubélieket különböző 

rendezvényekre fuvaroztam 

• Besegítettem az adminisztrációba és a pályázatírásba, a 

Zsobokért Kulturális Egyesület munkájába 

• Tudósításokat írtam különböző újságoknak mindenről, ami 

Zsobokon történik. (Szilágyság Hetilap, Szabadság Napilap, 

Kárpátalja Hetilap, Üzenet egyházkerületi havilap) 

• Szerepeket tanítottam be a gyerekeknek a különböző ünnepkörökhöz 

kapcsolódóan 

• Megszervezetem a zsobokiak kiutaztatását Kárpátaljára 

különböző rendezvényekre, kirándulásokra (népzenei 

képzés, nevelői konferencia, kárpátaljai körút) 

• Részt vettem az otthon fiatal lakójának kántoriskolába való 

felkészítésében 

• Különböző kézműves-foglalkozásokat tartottam 

• Szabadtéri és városi kirándulásokat szerveztem 

• Többféle tablót készítettem az otthon részére 

• Az egyház énekkarvezetőjének segédtanára voltam 

• Az egyház és otthon Facebook-oldalát kezeltem 

• Csatlakoztam a helyi könnyűzenei együtteshez 

Idén közreműködésemmel elsőként került megrendezésre 

Zsobokon: 

• A magyar népmese napja 

• Márton Áronra megemlékezés 

• Születésnapi mulatságok az otthon lakóinak 

• Részvétel a XXII. Zsibói Szavalóversenyen (gyerekek felkészítése) 

– egy különdíj 

• A magyar kultúra napja 

• Részvétel az Őszirózsa országos népdaléneklési versenyen 

(gyerekek felkészítése) – három helyezés 

• Valentin napi mulatság 

• „Adj, király, katonát!” – csoportos ifjúsági vetélkedő 30 

gyerek részvételével – különdíj 

• 27. Ríszegtetői Népdaléneklési versenyre 9 gyerek felkészítése 

– négy helyezés 


Bethesda Gyermekotthon 

A Zsoboki Református Egyházközség keretén 

belül működő árvaház és szórványiskola-központ 

1994-ben kezdte meg működését. A Bethesda 

otthon kettős tevékenységet folytat: egyrészt 

gondoskodást, neveltetést biztosít az árva, félárva 

vagy szociálisan terhelt családokból származó 

gyermekek számára. Másrészt iskolázási lehetőséget 

ad azoknak a szórvány területekről származó 

gyermekeknek, akiknek lakhelyén nincs megfelelő 

magyar iskola. A tanévközben ezek a gyermekek is 

az otthon lakói. 



Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális 

Egyesület 

Az Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális 

Egyesület 2007-ben kettős céllal alakult meg 

Abrudbányán. A magyarság asszimilációjának 

megállítását és az épített örökség megőrzését az 

egyesület egyaránt feladatának tekinti – e mellett a 

többségi társadalommal való jó kapcsolat elmélyítésére 

is törekszenek programjaikon keresztül. 

Abrudbánya idén elsőként vett részt a programban, így a 

rendszeres feladataim mellett elsősorban a kis közösség 

magyar kulturális életének felpezsdítésén, a más szórványközösségekkel 

való kapcsolat kialakításán dolgoztam. A 

napi munkám délelőttönként az egyesület birtokában lévő 

archív anyagok digitalizálását jelentette – így az utókor számára 

is elérhetőek lesznek azok a százévesnél is idősebb 

dokumentumok, melyek Abrudbánya történetének megértésében 

fontosak lehetnek. Délutánonként a helyi magyar 

óvodában tartottam foglalkozásokat a gyerekeknek, akik 

lelkesen szívtak magukba mindent, legyen szó a magyar 

nyelvről vagy kultúráról. 

Egyszeri programként Tompos Krisztina dévai ösztöndíjas 

segítségével egy táncházat is sikerült megszervezni dévai 

magyar diákok részvételével, a találkozó pedig lehetőséget 

teremtett a két település közötti kapcsolatok további építésére 

– a dévaiak is szeretettel várják az abrudbányai magyarokat 

a jövőben. Több településsel – mint például Déva, 

Gyulafehérvár, Temesvár vagy Szilágysomlyó – a program 

ösztöndíjas-hálózatának köszönhetően jó kapcsolatot sikerült 

kialakítani. Az abrudbányaiaknak ugyanakkor helyben is 

lehetőségük lesz kapcsolódni a magyar nyelvhez és kultúrához: 

a program által több kötet Balassi Intézet által kiadott 

füzet segítheti a nyelvtanulást, a település lakói pedig kortárs 

magyar filmekkel ismerkedhetnek. Az egyesület által 

már több éve nagy sikerrel megrendezésre kerülő programok 

mellett – mint amilyen a farsangi bál vagy a Magyar 

Közösség Napja – a Petőfi Program segítségével remélhetőleg 

új lendületet vehet a helyi magyar közösségi élet.

18 

Erdély 

Erdély19 

Dani Bence 


Temesvár, Bánság 


pályázatok írása és megvalósítása, közösség- és oktatásszervezés, szervezetek 

közötti együttműködés koordinálása, hitéleti tevékenységek támogatása 

Hálával tartozom azoknak, akik segítő kezet nyújtottak, hiszen nélkülük 

nem kapcsolódhattam volna be a temesvári közösség életébe. A többségért 

áldozatot hozó emberek példamutatása megerősítette bennem, 

hogy a legnehezebb helyzetekben sem szabad lemondanunk közösségeinkről, 

és az evangélium alapján kell felépítenünk a jövőnket. 

Eizen Fruzsina 


Segesvár, Erdély 


zeneoktatás, tánctanítás, programszervezés, kollégiumi 

foglalkozások lebonyolítása, színjátszás 

Lenyűgöznek a népi mesterségek máig élő hagyományai, a tájegységek 

sokszínűsége, a tisztások birkanyájai, a szénával megrakott szekerek 

s az illatos ételek. 


Temesvár szórványban élő magyarsága az oktatási-nevelési, 

a kulturális és az egyházi közösségek mentén szerveződik. 

Az általános és középfokú oktatás mellett nagyon jelentős 

a magyar tannyelvű óvodai csoportok jelenléte a városban, 

hiszen Temesváron és környékén mintegy tíz óvodában találunk 

magyar nyelven működő csoportot is. A magyar közösségi 

lét megteremtésében és összetartásában kiemelkedő 

szerepe van a református és római katolikus híveknek, de 

kis létszámú evangélikus gyülekezet is található. A színházi 

élet alapköve a Csiky Gergely Állami Magyar Színház. 

A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként lehetőséget 

kaptam arra, hogy a Szórvány Alapítványban dolgozó civil 

szakemberek mentorálása mellett megpróbáljak bekapcsolódni 

a közösség épülését és gyarapodását szorgalmazó 

tevékenységekbe. Ennek keretében sok eseti feladat ellátása 

mellett folyamatosan részt vehettem a helyi magyarságot 

összekötő Temesváros oldal (www.temesvaros.ro) 

szerkesztésében és fejlesztésében, helyi közszereplőkkel 

készíthettem interjúsorozatot. Felkérést kaptam egy átfogó 

civil problémakatalógus elkészítésére a helyi civil szervezetek 

megkérdezésével. Pályázatírói képzést tartottam, illetve 

magyar szervezeteknek segíthettem összesen tizenkét pályázati 

kérelem összeállításában, tízrészes bemutatósorozatot 

készítettem a városban működő óvodák magyar nyelvű 

csoportjairól az óvodaválasztás előtt álló szülők jobb tájékoztatása 

érdekében. Szerepet kaphattam olyan jelentős 

kulturális rendezvények lebonyolításában, mint a Bánsági 

Magyar Napok és a Temesvári Magyar Napok, magyar 

nyelvet taníthattam vegyes házasságban élő román felnőtteknek, 

de szükség esetén jótékonysági segélyakcióban 

vettem részt, vagy kétkezi munkával járulhattam hozzá munkahelyi 

és közösségi terek felújításához és kialakításához. 


Szórvány Alapítvány 

Fogadószervezetem Temesvár változatos civil 

életének egyik első és máig egyik jelentős szereplője. 

Az 1993-ban létrehozott Szórvány Alapítvány 

az elmúlt két és fél évtized alatt számtalan kezdeményezést 

és projektet vitt sikerre a szórványban 

élő magyarságért. Sokrétű tevékenységi körébe a 

közösségszervezés és az oktatás éppúgy beletartozik, 

mint a tudományos kutatás vagy a nemzetközi 

pályázatok megvalósítása. 



A Maros megyei Segesvár ad otthont a Gaudeamus 

Alapítványnak, amely fő célja a segesvári és 

környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségi 

diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti 

nevelésének és oktatásának támogatása. A megközelítőleg 

6000 magyar lakossal rendelkező 

városnak pedig nagy szüksége van minden diákra 

a magyar tagozat fennmaradásának érdekében. 

A Gaudeamus Alapítvány Kollégiuma biztosítja a lakhatást 

a vidékről érkező gyerekeknek. Az ide jelentkező 

diákok a Mircea Eliade Főgimnázium tanulói. 

A Mircea Eliade Főgimnázium biztosította az alkalmakat, 

amikor különböző magyar tanórákon foglalkozhattam a 

gyerekekkel. Ezek keretein belül lehetőségem adódott 

előadásokat tartani, amelyek témáinak minden esetben 

valamilyen magyarországi vagy erdélyi népszokást választottam. 

Ez által olyan ismeretekre tettek szert a gyerekek, 

amilyenekre egy átlagos tanóra keretén belül sajnos nem 

marad elegendő idő. Átfogó képet kaphattak egy-egy tájegység 

kulturális értékeiről, építészetéről, népviseletéről, 

és mindennemű más néphagyományáról is. 

A tanórák helyettesítése mellett a kollégium délutáni, háromórás 

szilenciumainak felügyeletében is tudtam segíteni. 

2017 januárjától, négy hónapon keresztül az éjszakai felügyelet 

váltotta fel a délutáni tanórákat. 

Iskolán kívüli programként a római katolikus kántorral közreműködve, 

önképző és fejlesztő foglalkozást indítottunk 

a bentlakó diákok között. Két csoportot tudtunk indítani, 

amin 12-12 gyerek vehetett részt. Az önképző körökre heti 

két alkalommal került sor, négy-négy héten keresztül. A foglalkozásokon 

személyiségfejlesztő, csapatépítő és figyelemfejlesztő 

gyakorlatokat oldhattak meg a gyerekek. 

Más ösztöndíjasokkal együttműködve valósulhatott meg az, 

hogy számos egyéb, a szórványban található településen is 

foglalkozhattam gyerekekkel. A Kőhalmi Református Egyházközség 

Szórványdiákotthonába több alkalommal is lehetőségem 

adódott az alsó tagozatos tanulókkal foglalkozni. 

Az alkalmakon kézműves programokkal és játékos feladatokkal 

színesíthettem a délutáni foglalkozásokat. Ezen találkozások 

alkalomszerűek voltak, éppen úgy, mint a homoróddaróci 

gyermekek kézműveskedései, ahol a különböző 

ünnepekre való előkészületekben segíthettem.

20 

Erdély 

Erdély21 

Garamvölgyi Anett 


Szilágysomlyó, Erdély 


népi ének-, népi hangszer- és néptánc-foglalkozások elindítása, rádióműsorszerkesztés, 

programszervezés, magyarnyelv-oktatás, pályázatírás 

A nemzeti identitás észrevétlenül, értékekben gazdag élményekkel 

kerülhet a szívekbe gyermekkorban. Boldog vagyok, hogy közel 200 

fő csatlakozott népi énekes, hangszeres, játékos és táncos foglalkozásaimhoz, 

mert ez azt jelenti, hogy van, és lesz még nemzeti érzelmű, 

kultúrával és identitással rendelkező magyarság Szilágysomlyón. 

Lázár-Hock Judit 


Gyimesbükk, Erdély 


cserkészet, rendezvényszervezés, magyaroktatás 

A kilenc hónap Erdélyben, az Ezeréves Határon, a gyimesi táj és emberek 

között még nagyobb tiszteletet ébresztett bennem a csángó 

világ iránt, hiszen nap mint nap megtapasztalhattam, hogy magyarságunk, 

kultúránk megőrzése csak nagy hittel és akarattal lehetséges 

szórványterületen. 


A Petőfi Sándor Program céljait elsősorban népművészeti 

képzések elindításával és vezetésével valósítottam meg 

Szilágysomlyón. Mentorom, Józsa Nándor Lóránd támogatásának 

hála, csakhamar a magyar közösség meghatározó 

tagjává váltam. A hozzám jelentkezők népi ének-, 

népi furulya-, népi pengetős, népi játék-, illetve néptáncfoglalkozásokon 

sajátíthatták el kultúránk gyöngyszemeit, 

különös tekintettel a helyi vonatkozású énekekre és táncokra. 

Állandó tevékenységeim között szerepelt, hogy 40 fő, 7 és 

14 év közötti magántanítványt oktattam népi ének és népi 

hangszer szakokon. Hosszú évek óta nincs a városban hivatásos 

zenetanár, ezért a legtöbb gyermek tehetsége ez 

idáig rejtve maradt. Támogatásként 2017 tavaszán minden 

furulyásnak saját hangszert, az énekeseknek, kobzosoknak 

és citerásoknak pedig tánccipőt vásároltam. A legkisebbekre 

is gondolva, a Báthory István Általános Iskola tanrendjén 

belül vállaltam a diákok zenei és mozgáskoordinációs 

fejlesztését, kultúránk iránti kötődésük erősítését, egy 

alkalommal délután pedig a Közösségi Házban tartottam 

hasonló programot fiatal magyar családoknak. Ezen foglalkozások 

által legalább 90 fő, 1 és 8 év közötti gyermeket 

értem el hetente, 30-at szüleikkel együtt. Az ifjúság számára 

péntek esténként néptáncórákat adtam, így megközelítőleg 

20 fő, 14 és 33 év közötti fiatalt sikerült táncra perdítenem. 

Alkalmi tevékenységeim során plébániám minden rendezvényében 

szerepet vállaltam, segédkeztem a pályázati 

ügyek intézésében, és együttműködtem más helyi szervezetekkel: 

a magyar iskolában zeneórákat, hangszerbemutatókat 

tartottam, a 16. sz. Báthory István Cserkészcsapat 

50 tagjával több énekes műsort készítettem, továbbá részt 

vettem a Rákóczi Szövetség somlyói szervezetének kapcsolatbővítésében 

is. 


Szilágysomlyó különös szépséggel és jelentős történelmi 

múlttal megáldott város. Lakossága 

11 000 főre tehető, a magyarság száma megközelítőleg 

2500 fő. Egyházi és civil szervezetek 

egyaránt segítik megmaradásunkat, kiemelten a 

Római Katolikus Plébánia, amely 2017-ben adja 

át Közösségi Házát. 


Heti két nap tanítottam a Gyimesbükki Líceum IX., X. és XI. 

osztályosai számára magyar nyelvet, összesen 40 gyermeknek. 

Az általuk használt magyar nyelvtan és irodalom könyveket 

a Balassi-füzetek használatával és egy-egy ünnepkör 

kapcsán még egyéb tanulási segédanyagokkal színesítettem. 

Minden pénteken és szombaton, valamint sok esetben 

hétköznap délutánonként is tanítottam magánházaknál, 

amely foglalkozásokra román nyelvű iskolában tanuló 

gyermekek érkeztek. Bálványospatak (15 gyermek) és 

Bilibókszer (20 gyermek) Gyimesbükkhöz tartozó falurészek, 

azonban a plébániához közel találhatóak. A délutáni, 

iskola utáni foglalkozásaim fő célja volt, hogy a 

magyar nyelvvel játékos formában találkozzanak a gyermekek, 

akik iskolarendszerben nem tanulnak magyarul. 

Általában egy-egy népmese mondanivalója adta a témát, 

vagy adott egyházi és nemzeti ünnep köré szerveződtek a 

foglalkozások. Sokat kézműveskedtünk, (nőnapra, anyák 

napjára) karácsonyra, farsangra színdarabokat tanultunk 

be a gyerekekkel. 

Állandó feladatom volt a plébánia munkatársainak adminisztratív 

feladatokban való támogatása, a nyomdával való 

kapcsolattartás. Újságcikkeket írtam a plébánia által kiadott 


Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia 

Salamon József plébános úr, Hanuleac Tamás segédlelkész 

végzik egyházi feladataikat. Az egyházközséghez 

három templom és több kisebb kápolna 

tartozik. A település meghatározó személyisége, 

Dani Gergely egykori plébános nevéhez fűződik 

a nagytemplom megépítése (1974), valamint a 

gyimesbükki magyar nyelvű általános iskola is az ő 

nevét viseli. 

Gyimesbükki Kürt című havilapba és a Dani Gergely Általános 

Iskola Firkász című újságjába. Pályázatok megírásában 

segítettem a plébániát és az iskolát is, a gyimesi népi kultúra 

eszközigényei, mint népviselet, hangszerek beszerzésének 

tárgyában.

22 

Erdély 

Erdély23 

Hollanda Tímea 


Fogaras, Erdély 


közösségszervezés, magyartanítás 

Koffol Gábor 


Déva, Erdély 


programszervezés, sporttevékenység 

Én magam is szórványban születtem és nőttem fel, ezért ez a munka 

számomra személyes küldetés is. Fogarasi misszióm megerősített 

abban a hitben, hogy ez a küldetés nem hiábavaló. 

Székelyföldről érkeztem a számomra kissé idegen szórványba, de az 

embereknek hála, rövid idő alatt otthonra leltem. Visszatérni már nem 

idegenként fogok. 


Fogarason a magyar nyelv oktatása a legfontosabb, ugyanis 

2010 óta nincs magyar tannyelvű iskola. Érkezésemmel átvettem 

a fakultatív magyaroktatás feladatát egy nyugalmazott 

idős tanárnőtől. Az óraszámok bővítésén túl fontosnak 

tartottam, hogy a külön kor és tudásszint szerinti csoportokat 

más-más módszerekkel oktassam. A kicsiket a zene és 

a játék nyelvén, a nagyobbakat a Balassi-füzetek módszertana 

szerint tanítottam. Életem egyik legnagyobb sikerének 

tartom, hogy tevékenységem során megduplázódott a magyarórákra 

járó fogarasi gyerekek száma. Az órák alkalmával 

nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a tanulók minél jobban 

megismerjék egymást, ezáltal megtapasztalják a közösségi 

élményt, így hozva közelebb őket magyarságukhoz. 

A Babits Mihály Önképzőkör ottlétem alatt is folytatta tevékenységét. 

A 2-3 hetente megrendezésre kerülő előadássorozat 

iránt minden alkalommal nagy volt az érdeklődés. A 

közösség bejáratott hagyományos ünnepeinek megszervezésében 

is szerepet vállaltam. Ezek közül kiemelném nemzeti 

ünnepeinket, az Árva Bethlen Kata emlékünnepélyt és 

a farsangi bált. Munkám során aktívan részt vettem mind 

a négy Fogarason működő történelmi egyház gyülekezeti 

életében. Helyet kaptam az Ökumenikus Dalárda szoprán 

szólamában is. Tevékenységi területem kiterjedt a Fogaras 

közelében lévő Halmágyra is. A Petőfi Program idei fogarasi 

programjának legnagyobb vállalása és megvalósítása a 

II. Fogarasi Magyar Nap megszervezése volt. A református 

egyház udvarán megrendezett, mindenki által sikeresnek 

ítélt rendezvényre több száz fogarasi és környékbeli magyar 

látogatott el, továbbá sok elszármazott fogarasi tért haza 

ennek apropóján. Néptáncegyüttesek, fúvószenekar, operett-előadás, 

gyerekprogramok és egy fergeteges udvarbál 

is tarkította a műsort. 


A Magyar Unitárius Egyház hipotézise szerint a 

mai ember számára a vallásos hite, Istennel való 

közvetlen kapcsolata és Jézus tanítómesterként 

való követése olyan szeretetközösséget biztosít, 

amely a bizonytalanságot célirányos cselekvéssel 

biztonsággá alakítja. 

Fogarason a kevesebb mint ezer főt számláló 

magyar közösség a négy történelmi egyház falain 

belül működik. Nincs magyar iskola. A fogadószervezet 

a kezdetektől fogva az egyházi vezetőkkel 

szorosan együttműködve koordinálja és segíti az 

ösztöndíjas tevékenységét. 


A Téglás Gábor Elméleti Líceumban már szeptember közepére 

sikerült megtalálni az ideális alkalmakat a különböző 

foglalkozásokra. Az elemi osztályok számára heti két alkalommal 

tartottam játékos, mozgásos foglalkozást, illetve 

sportdélutánokat, amelyekre körülbelül 25-30 gyerek látogatott 

el rendszeresen. További különleges alkalmak során 

sikerült bevonnunk a szülőket is, ilyen volt például az anyák 

napi alkalom, amikor az édesanyákkal közösen sportoltunk, 

vagy éppen a férfiak napját ünnepeltük meg hasonlóképpen. 

A középiskolás diákok számára heti két alkalommal 

fociedzést tartottam, amelyre körülbelül 8-10 diák látogatott 

el rendszeresen, majd focicsapatot alakítottam ki. Továbbá 

legalább heti egy alkalommal futókört, illetve asztalitenisz-délutánt 

szerveztem 8-10 diák számára. A Szent 

Ferenc Alapítványhoz heti egy alkalommal ellátogattam, 

ahol a legkisebbeknek tartottam sportfoglalkozásokat, 8- 

10 fő részvételével. Sportnapot, illetve osztálybajnokságot 

szerveztem az iskola diákjai számára az „Iskola másként” 

hetében. Továbbá egy teljes hétvégés sportprogramot 

szerveztünk a szászvárosi gyerekeknek – közel 50 fő részvételével. 

Fogadószervezetemnél, a Dél-Nyugat-Erdélyi 

Unitárius Szórványegyházközségnél számos feladattal megbíztak, 

segítettem a XIX. Dávid Ferenc emlékzarándoklat 

előkészületeiben és lebonyolításában, amelyre rekordnak 

számító, közel 1300 zarándok érkezett. Jó kapcsolatot ápoltam 

a Szent Ferenc Alapítvány gyerekeivel, igyekeztem az 


Magyar Unitárius Egyház 

A Hunyad megyei Déván, amely hagyományos 

szórványvidék, az egyházközség egy nagy ingatlannal 

rendelkezik. Ebben egyrészt méltó emléket 

állítottak az egyházalapító püspöknek, Dávid Ferencnek, 

másrészt zarándok- és szórványközpontként 

működik az ott élő unitárius és más felekezetű 

hívek számára. A közösségi házban a dévai hívek 

hitéleti, kulturális és közösségépítő tevékenységei 

zajlanak, a szórványhelyzetben élő magyar közösség 

számára pedig biztos menedéket nyújt, és 

egyben vallási-kulturális központként is szolgál. 

ottani tevékenységekbe is bekapcsolódni és besegíteni. 

Ösztöndíjas társammal, Tompos Krisztinával folyamatosan 

együtt tudtunk működni, egymás munkáját segíteni. Úgy 

gondolom, hogy a programjaim és a sport segítségével 

sikerült egy aktív és összetartó közösséget kialakítanom, a 

fiatalokkal megszerettetni a sportot.

24 

Erdély 

Erdély25 

Kovács Dominik 


Kőhalom, Erdély 


történelmi hagyományőrzés, programszervezés, íjászat 

Lovász Dénes 


Máramarossziget, Erdély 


néptánc, cserkészet, színjátszás 

A történelmi hagyományőrzésen keresztül a diákok nem csak a lexikális 

ismereteiket bővíthetik. 

A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként eltöltött kilenc hónap megerősített 

engem abban, hogy jó ügy mellé álltam, és ezután is szeretnék 

minden tőlem telhetőt megtenni a máramarosszigeti magyar 

közösségért. 


Történelmi hagyományőrzőként foglalkozásaimat leginkább 

a honfoglalás kori magyarok köré építettem fel. A program 

időszaka alatt teljes áttekintést kaphattak a gyerekek őseink 

mondavilágából, viseletéről, fegyverzetéről, szokásairól. Az 

őszi időszak leginkább elméleti órákkal telt, ahol kicsik és 

nagyok egyaránt megismerkedhettek a XI–X. századi magyarok 

fegyverzetével, ruházatával és azok autentikus elkészítésének 

módjával. Az elméleti oktatás mellett számos 

előadást tarthattam a témával kapcsolatban, amit több százan 

hallgathattak meg, kicsik és nagyok egyaránt, hét különböző 

szórványtelepülésen. 

A hideg téli hónapok programsorozata volt a népmesefoglalkozás, 

ahol történelmi mondákat és magyar népmeséket 

olvastunk fel és tanultunk, majd játékos és ügyességi feladatokat 

oldottunk meg a mese témájában. 

A fiatalok számára mégis a legélvezetesebb alkalmak az 

íjászati edzések voltak, hiszen ilyenkor a gyakorlatban is 

kipróbálhatták a tanultakat. A programnak köszönhetően 

megközelítőleg 150 gyerek vehetett a kezébe tradicionális 

reflexíjat, és próbálhatta ki, hogy hogyan is kell azt 

használni. 

Az állandó edzések és foglalkozások mellett nagy hangsúlyt 

fektettem a különböző ünnepek előkészületeire. Adventre 

és karácsonyra készülve a kézműves-foglalkozások keretén 

belül díszeket és ajándékokat készítettünk a gyerekekkel. 

Szakmai munkám mellett komoly szerepet kapott a különböző 

egyházi rendezvényekre való felkészülés segítése, 

illetve a segédlelkésszel való együttműködés. Ezen alkalmakon 

istentiszteletekre került sor, és a szórvány olyan településeire 

is eljutottunk, ahol kisebb számban és arányban 

vannak jelen a magyarok. 


Kőhalmi Református Egyházközség – Szórványdiákotthon 

A térség és Kőhalom jelentős meghatározója a 

Kőhalmi Református Egyházközség Szórványdiákotthona. 

A szórványmagyarság diákjainak oktatását 

segíti azzal, hogy térítésmentes lakhatást biztosít 

rászoruló magyar családoknak. A parókia területén létesült 

otthonban évről évre 35-40 diák kap helyet, de 

tartanak itt rendezvényeket, előadásokat, bibliaórákat 

és hetente néptáncórákat is. A komplexum az elmúlt 

26 év alatt a vidék kulturális központjává vált, ahol a 

megye talán legjobb könyvtára épült ki. 


A mindennapjaim legnagyobb részét a máramarosszigeti 

Leőwey Klára Elméleti Líceumban töltöttem. Az iskola 

a történelmi Máramaros egyetlen önálló magyar iskolája, 

amely óvodáskortól egészen a tizenkettedik osztályig kíséri 

a gyermekeket. Az iskolában néptáncot tanítottam a 0.-2. 

osztályosoknak, valamint a 3-4. osztályosoknak, rögtön a tanítás 

után, egyfajta plusz testnevelési óraként, míg az 5.-8. 

osztályosoknak szakkör formájában. 

Az iskola óvodájában két csoport is működik. A nagycsoportba 

járó gyermekek egy 35-40 perces kis foglalkozás keretében 

néptáncot és népi gyermekjátékokat tanultak, míg 

az óvoda kiscsoportjában feleségem népdalokat és mondókákat 

tanított. Így közel száz gyermekkel foglalkoztunk 

összesen. 

A helyi magyar közösség legnagyobb részét a római katolikus 

templom, a Borromeo Szent Károly Plébánia gyűjti 

egybe. A plébánia és a fogadószervezetem közösen létrehoztak 

egy magyarnyelv-ápoló műhelyt, ahol elsősorban 

szépolvasást és helyesírást tanítottam a gyerekeknek. Az 

anyanyelvápoló műhely tíz tagot tudhat magáénak, a legkisebbektől, 

akik már éppen, hogy tudnak írni-olvasni, egészen 

a tizenkettedik osztályosokig. 

Állandó feladataim közé tartozott továbbá a nyolc állandó 

párt számláló SZIGET Táncegyüttes vezetése, valamint a tíz 

főből álló utánpótlás csoport vezetése, továbbá heti rendszerességgel 

látogattam el Hosszúmezőre, mintegy húsz 


Hollósy Simon Művelődési Egylet 

Az egyletet még Zahoránszki Ibolya alapította 

1992-ben. Fő tevékenységük ekkor még nagyrészt 

a Hollósy Simon Vegyeskar által szervezett kórustalálkozókból 

és különféle rendezvényekből állt, 

azonban napjainkra a kórusmozgalmat felváltotta 

a néptánc és a cserkészet. A művelődési egylethez 

kapcsolódóan létrejött a SZIGET Táncegyüttes, valamint 

2014-ben megalakult a 146-os számú Hollósy 

Simon Cserkészcsapat. A néptánc és a cserkészet 

mellett, az egylet nagy erőkkel járul hozzá a Máramarosszigeten 

élő magyarság megmaradásához. 

gyermeknek néptáncot tanítani. Szeptemberben a SZIGET 

Táncegyüttesbe járó gyermekek szülei kerestek meg és kérték, 

hogy tanítsak nekik is táncot. Az elmúlt kilenc hónap 

alatt rendszeressé váltak a táncházak, amelyeken átlagosan 

45-50 fő vett részt.

26 

Erdély 

Erdély27 

Papp Gyula Attila 


Medgyes, Dél-Erdély 


rendezvényszervezés, közösségfejlesztő és ifjúsági programok, 

újságírás és honlapszerkesztés 

Patócs Júlia Annamária 


Nagyszalonta, Erdély 


a 2017-es Arany-év programjainak szervezése 

Szórvány az, amely leginkább rászorul a támogatásra, ha nem akarjuk 

eme közösségeket véglegesen elveszteni az összmagyarság számára. 

Kevés ember mondhatja el, hogy megadatott neki egy bicentenárium 

megélése. S nekem ennél több: a megszervezése is megadatott! 

Bízom abban, hogy száz év múlva elismeréssel emlegetik majd 

nevemet. 




Medgyesi Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség 

(MADISZ) 

A medgyesi magyarság távlatilag veszélyeztetett 

helyzetén kíván enyhíteni a MADISZ. Rendezvényeket 

szervez, újságot ad ki, honlapot működtet, 

népszerű táborokat hoz tető alá, anyagi támogatásokat 

keres, pályázatokat állít össze. Ezen tevékenységek 

sikere más egyházi és civil szervezetekkel 

való együttműködésen alapul. 

Rendszeres munkakörömhöz tartozott a medgyesi Millennium 

Házban való napi adminisztratív teendők ellátása: cikkek 

megírása, kapcsolattartás a sajtóval, pályázatok készítése, 

rendezvények előkészítése, felkérő levelek, meghívók megfogalmazása, 

a ház körüli kétkezi munkákban való segítségnyújtás, 

hivatalos ügyek intézése, érdeklődők fogadása, tájékoztatása. 

Megszerveztük a Szeben Megyei Magyar Napokat – kéthetes 

rendezvénysorozat –, amely a megyében 1500-2000 

főnek nyújtott kulturális kikapcsolódási lehetőséget. Részt 

vettem a szórványmagyarságot érintő különböző konferenciákon: 

Kolozsvárott a Magyar Házak Találkozóján, Vajdahunyadon 

a magyar ifjúsági szervezetek szórványkonferenciáján. 

Decemberben Mikulás-járást, jótékonysági akciót és 

pásztorjátékot szervezett a MADISZ, amely által szinte minden 

magyar gyermekhez, családhoz eljutottunk. 

Idén a kezdeményezésemre kolozsvári zarándoklattal emlékeztünk 

meg a Szovjetunióba elhurcolt erdélyi magyar civilekről. 

Aktív szerepet vállaltam egyházi és világi ünnepeink, 

megemlékezéseink előkészítésében és lebonyolításában. A 

májusi hónap főrendezvénye a XV. Vándorcsizma Néptáncfesztivál, 

amelyen általában háromezren szoktak részt venni. 

A fent felsorolt nagyobb programok mellett számos kisebb 

rendezvénnyel színesítettük a medgyesi magyarság kulturális 

életét. 

Legfőbb munkám az Arany emlékév megszervezése volt. 

Ezen belül két részre osztható a feladat: felkészíteni az emlékhelyeket, 

illetve megszervezni a programokat. A megfelelő 

pénzalapok előteremtésére pályázatokat írtam és adtam 

be, segítve a nagyszalontai magyar civil szervezeteket 

is ebben a munkában. A 2017-es év első hónapjaiban 12 

pályázatot nyújtottam be, 2016-ban kilenc pályázatot számoltam 

el. A helyi civil szervezetek általam további fél tucat 

pályázatot nyertek. 

Az ünnepi évre elkészítettem az Arany-út munkafüzetet (felnőtteknek), 

a Toldi, én hősöm munkafüzetet (gyermekeknek), 

megszerkesztettem a 101 versben Nagyszalonta verseskötetet, 

társszerzője voltam a Szalonta Aranya Arany Szalontája 

albumnak, az Arany Emlékév falinaptárának. Emellett szórólapokat, 

képeslapokat szerkesztettem. 

A rendezvények – kiemelten a március másodikai ünnepség 

– szervezése döntő részben az én feladatom volt. Az 

eseményen több ezer ember vett részt, ahol Áder János 

köztársasági elnök is jelen volt. Az én feladatom volt a helyszínek 

biztosítása, a sajtó munkatársainak informálása és 

eligazítása, a vendégek fogadásának garantálása, a vendégek 

és fellépők ellátása, az egész napos rendezvény során a 

főszervező feladatait ellátni. 

Az Arany-szülőházat felkészítettük az ünnepre, és az Emlékmúzeum 

ügyében is próbáltunk eljárni. Utóbbinál már 

elkészült a megállapodás a nagyszalontai illetékesek és az 

anyagi támogatást folyósító Petőfi Irodalmi Múzeum között, 

a felújítás, restaurálás már elkezdődött. 

Az idei évben először kerül megrendezésre a Szentivánéji 

Fesztivál (a Szentivánéji álom magyarra fordítója, Arany János 

tiszteletére). A fesztivált szeretnénk hagyománnyá nemesíteni. 


A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által 

fenntartott Magyar Ház Nagyszalonta civil szervezeteit 

tömöríti. Húszéves fennállása óta támogatja 

a közösségépítő, hagyományőrző és a magyarság 

megmaradását segítő programokat, állandó és 

időszakos tevékenységeknek ad otthont. Az intézmény 

átfogja Nagyszalonta magyarságának minden 

rétegét. Heti rendszerességgel tánccsoportok, 

kórusok próbálnak benne, színháztermében 

előadások, szórakoztató estek, bálok, vetélkedők 

zajlanak. Minden évben rendeznek szavalóversenyeket, 

táborokat.

28 

Erdély 

Erdély29 

Rád Anita 


Szászrégen, Erdély 


sérült fiatalokkal való foglalkozás, gyülekezeti gyerekekkel és ifjúsággal foglalkozó 

táborok szervezése, lelki gondozás, programszervezés, gyerekprogramok, 

kollégiumi gyerekek oktatása, korrepetálása 

Az eltelt kilenc hónapban megtapasztalhattam a magyar közösségre 

való igényt, s a létrejött közösségek erejét, amelyek révén a nemzeti 

öntudat fennmaradhat. Az erdélyi magyarság összetartása páratlan 

és különleges, példamutató erővel bír. 

Simoncsics Sára 


Válaszút (Răscruci), Románia 


tanítás, néptáncoktatás, iskolán kívüli programszervezés 

Születésem óta jelen van az életemben a tánc. Bár soha nem gondoltam 

volna, hogy hivatásommá válik, örülök, hogy végül így alakult. 

Emellett szervezek, jövök-megyek, intézkedek. Több korosztályt 

tanítok. 



Állandó feladataim közé tartozott a Diakónia keretén belül 

végzett pedagógusi munkám, amely során 8 fogyatékkal 

élő fiatal továbbképzésében vehettem részt, heti 5 napban, 

napi 3-4 órás tevékenységeket tartva. Ilyen módon, az első 

feladatom a nappali foglalkoztató központ megszervezése 

és létrehozása volt. Emellett az irodai munkában segítettem 

be, illetve pályázatokat írtam különböző tevékenységek 

megvalósításért. 

Második állandó feladatom a Szivárvány Alapítványhoz kötődik. 

A szórványkollégiumában heti két alkalommal délutáni 

foglalkozásokat tartottam az ott élő 12 általános iskolás, 

szegény sorsú gyereknek. A tevékenységem részét képezte, 

hogy magyar és angol nyelvet tanítottam, a házi feladatban 

segédkeztem, kézműves-foglalkozásokat és játékdélutánokat 

tartottam. 

Harmadik fő feladatomként a Radnótfájai Református 

Egyházközség életébe kapcsolódhattam be, ahol közösségszervezői 

feladatokat kaptam. Ilyen módon vasárnapi 

iskolát és pénteki vallásórákat tartottam 15-20 gyereknek, 

akiknek szintén kézműves-foglalkozásokat is tartottam, és 

szinte havonta ünnepi műsorra készítettem fel őket. A gyülekezet 

és város fiataljai számára irodalmi kört vezettem, bútorfestő 

szakkört és néptáncestéket szerveztem, amelyeken 

átlagban 20-30 fiatal vett részt. Emellett az idén újdonságként 

zenés ifjúsági istentiszteleteket is szerveztünk havonta, 

amelynek célja, hogy a fiatalokat bevonjuk az egyházi életbe 

és egy magyar közösségbe, amelyre egyre kevesebb lehetőségük 

nyílik. Az alkalmak sikerességét bizonyítja, hogy 

a havonta sorra kerülő istentiszteleteken kb. 50-en részt 

vettek. Közösségszervező feladatomként több pályázatot is 

írtam a vallásórás gyerekek és fiatalok táboroztatásáért és 

közösségi programjaiért, amelyekre a nyáron, illetve idén 

ősztől kerül sor. 


Az 1989-es változások után nyílt újra lehetőség 

arra, hogy intézményesített formában, segítő-szolgáló 

tevékenységek induljanak. Ezek közé tartozik 

a Diakónia Keresztyén Alapítvány is. A kevesebb 

mint 25%-nyi magyar lakosságú Szászrégenben is 

van fiókszervezetük. Itt az egyre fogyó magyarság 

közösségi életének szervezésében az egyházak és 

más szociális alapítványok vállalnak nagy szerepet. 

A városban szociális szolgáltatásokat, beteggondozást 

és fogyatékkal élőkkel való munkát végez, de 

ifjúsági tevékenységeket is szervez. 

Szeptembertől a mezőgazdasági szakiskolásoknál teljesítettem 

szolgálatot. Segítettem a házi feladatok megírásában, 

táncórákat tartottam nekik. Közreműködtem a megemlékezések 

megszervezésében. Szabadidős programokat 

szerveztem, délutáni focira kísértem őket, születésnapokat 

ünnepeltünk, heti beosztást írtunk. Emellett sebeket kezeltem, 

gyógyszert osztottam. Egy hétvégét Vicében töltöttem 

az ottani programokban. Márton Áron megemlékezésre 

kerítettünk sort. Részt vettem diákjainkkal Szamosújváron 

Bánffy Farkas rendhagyó történelemóráján. Zsűriztem a 

helyi népdalversenyen. Zsűritagként segédkeztem a 2. Válaszúti 

Csürke-bálon, ennek előkészítésében is közreműködtem. 

Decemberben Kolozsvárra vittük a gyerekeket 

karácsonyi vásárlásra, korcsolyázásra. Az iskolai karácsonyra 

két napos munkával 50-60 mintázott édességet készítettünk. 

A karácsonyi műsorra énekekkel készültünk, az előző 

hetekben sok délutánon tartottam énekpróbát. 

Januárban a nehezebben menő tantárgyakra koncentráltunk. 

Mindhárom évfolyamunk magas átlagokkal zárta az 

első félévét. 


Kallós Zoltán Alapítvány A magyar nyelvű mezőgazdasági 

szakoktatás a 2013/14-es tanévben 

indult. Jelenleg bentlakásos oktatásban 49-en 

(15 lány és 34 fiú) részesülnek. Jellemző majdnem 

mindegyik tanulóra, hogy rossz anyagi és/vagy 

szociális közegből jött, egy részük csak a bent 

töltött 5 nap alatt élvezheti a rendszeres meleg 

vizet, fűtést. Naponta kétszer (vacsorára és ebédre) 

kapnak ízletes főtt ételt. Délután és este külön 

pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Mindhárom 

évfolyam magas átlagokkal zárta az első félévét. 

A jó idő közeledtével a tanulók tereprendezési feladataiban 

magam is részt vettem. 

A farsang a kicsik jelmezbemutatójával és műsorával kezdődött, 

majd a szakiskolások által előkészített és bemutatott 

tréfás téltemetés következett. A napot fánkevéssel és 

táncházi mulatozással zártuk. 

A március 15-i megemlékezésre zenekari népdalos és 

táncpróbákkal készültünk, az ünnepi műsor mellett vetélkedőt 

szerveztünk, kézműves foglalkozásokkal kiegészítve. A 

műsort a környező falvakba „utaztattuk”. 

Márciusra kirándulást készítettünk elő. A gyerekek ismeretterjesztő 

felkészítést kaptak. 

Dolgoztunk a 11. évfolyam év végi szakdolgozatán, pályázati 

anyagokat nyújtottunk be a 9. és a 10. évfolyam nyári 

szakgyakorlatára.

30 

Erdély 

Erdély31 

Szabó Sándor 


Nagybánya és Bányavidék, Erdély 


ifjúsági programok, cserkészet, néptánc és egyéb hagyományőrző tevékenységek, 

vidékfejlesztés (pályázatírás), Máramarosi Értékleltár 

Szedlák Katalin 


Lupény, Erdély 


kulturális programok szervezése, néptáncoktatás, hétvégi iskola 

Összességében elmondhatom, hogy ittlétem alatt nagyon sokat tanultam 

a közösségformálásról, miként kell a különböző célközönségeket 

megszólítani, és miként kell velük bánni, hogy örömmel és kitartóan 

álljanak a közös cél, a megmaradás mellé. 

A szórványban minden tenni akaró magyar kéz elkél. 



A Teleki Magyar Ház táncházában hétről hétre körülbelül 

80-90 gyerek és 10-20 felnőtt vesz részt. Hétről hétre igyekeztem 

oktatóink, Kása Zsolt és Markó Hajnal munkáját segíteni. 

Kedden és szerdán a Baba-mama klubé és különböző 

gyógytornász csoportoké a ház. 

Ittlétem alatt körülbelül 10-12 kiállítást, előadást, kiskoncertet 

szerveztünk. Nagyon hálás vagyok azért, hogy minden 

fellépő, kiállító barátsággal állt hozzám, és betekintést nyerhettem 

a munkásságukba. 

Cserkészfoglalkozást heti rendszerességgel tartottuk a 

15. számú gróf Teleki Sándor Cserkészcsapatnak. Kezdeményezésemre 

került be a 27 éves csapat munkájába a 

történelem oktatás. A magyar történelem egy-egy fontos 

eseményét vettük górcső alá a 80-100 gyerekkel, és nagy 

rendszerességgel tartottunk filmvetítéseket is. 

Meghonosítottam a Rákóczi Szövetség különböző programjait. 

A beiratkozási és iskolanépszerűsítő programmal kb. 

950 gyerekhez jutottunk el. Áprilisban bekapcsolódtunk a 

Diaszpóra és Szórványutaztatási programba, amikor 90 gyerekkel 

6 napon keresztül jártuk be Észak-Magyarország és 

Felvidék történelmi emlékhelyeit. Jelenleg a Gólyahír nevű 

program helyi koordinálásával foglalkozom, amellyel a 2017 

után született gyerekeket igyekszünk megkeresni. 

Kidolgoztam egy adatbázist, melynek segítségével felmérhetjük, 

mely területen hány lehetségesen magyar nemzetiségű 

iskolakezdővel számolhatunk. Így kapcsolódtam be az Iskoláinkért 

Gyermekeinkért Egyesület munkájába, kikkel több közös 

programot szerveztünk, és új tanulókat toboroztunk. 

Hozzávetőleg 10-12 szervezet pályázati anyagait kezeltem, 

előreláthatólag 120 millió forintnyi támogatást sikerült a 

területre hozni. Részt vettem a pályázatok által a Híd utcai 

Református Iskola rehabilitációs munkálataiban is, amelyben 

szeptembertől megkezdődhet az oktatás. 


A Teleki Magyar Ház otthonául szolgáló műemlék 

épületegyüttest példaértékű közösségi összefogással 

és az Illyés Közalapítvány támogatásával 

sikerült megvásárolniuk. A nagybányai magyar 

egyesületeknek székházat biztosít, mentesítve őket 

a fenntartás költségeitől. Számos program és rendezvény 

házigazdái. Népszerűek hagyományőrző 

ifjúsági és gyermekrendezvényeik, melyekbe egyre 

inkább a Bányavidéken élők is bekapcsolódnak. 

Kezdeményező szerepet vállalnak a különböző 

városi nagyrendezvények megszervezésében. 

Az első, Gutai István által patronált, lupényi citeraszakkört 

jómagam és Orosz Erzsébet vittük tovább, jelenleg 7 növendéke 

van. Az elmúlt két évben heti rendszerességgel 

folyik a magyar néptánc oktatása óvodások és kisiskolások 

körében, ahová az egész Zsil-völgyéből járnak gyerekek. Átlagosan 

ezeken a foglalkozásokon 15 gyerekkel táncoltunk 

együtt. 

Nemzeti ünnepeinken hosszú évek után először színvonalas 

és mindenkinek tetsző műsorral készültünk a magyar 

közösség számára. Ezekre az előadásokra 12-15 magyar 

gyermeket sikerült bevonnunk. A középkorúak és az idősek 

számára is sikerült különböző programokat szerveznünk. 

Beindítottuk a „családosok délutánja” programot, 

mely keretében a magyar közösség egy kis részével hetente 

összegyűltünk, magyar zenét hallgattunk, zsíros kenyeret 

ettünk, asztaliteniszeztünk, társasjátékoztunk. 

A „Négy évszak négy téma” című új programsorozatunk lényege 

az, hogy évszakonként egyszer a fiatal családosok, 


A Magyar Unitárius Egyház Lupény-Vulkáni 

Egyházközség közössége összesen 122 főt 

számlál, melynek egy stabil magja rendszeresen 

részt vesz az alkalmakon. A bányák bezárása miatti 

elköltözések és a népesség csökkenése miatt a 

gyülekezet megfogyatkozva, de óriási lelkesedéssel 

folytatja mindennapi tevékenységét. Szép 

számú magyar közösséget alkotnak a református 

és katolikus gyülekezetek is. A nagy múltú lupényi 

magyar iskola jelenleg 12 óvodással, 9 kisiskolással 

és 12 felső tagozatos diákkal működik. 

illetve fiatalok és középkorúak összegyűljenek, beszélgessenek, 

főzzenek, magyar zenére táncoljanak, együtt kikapcsolódjanak 

kicsit. Átlagosan 35-40 résztvevője volt ennek 

a megmozdulásunknak. 

Az idősek és szépkorúak részére is voltak programjaink: 

heti egy bibliaóra az unitárius gyülekezet tagjainak, és heti 

egy alkalommal hagyományőrző este, teadélután. A nagyobb 

ünnepek alkalmával pedig közös kézműves, táncos, 

zenés, főzős, beszélgetős programot szerveztünk. Többek 

között az idősek napján, anyák napján, az adventi időszakban, 

nők napján, az őszi hálaadás alkalmából. Ezeken az alkalmakon 

rendszerint 20-30 résztvevő volt jelen. 

Legvégül meg kell említenem az egyik, általam kezdeményezett 

programot: a magyar mesék hetét, melybe 5 ország 

15 településéről közel 570 gyermeket és 83 felnőttet sikerült 

bevonnunk.

32 

Erdély 

Erdély33 

Tompos Krisztina 


Déva, Erdély 


kulturális programok szervezése, néptáncoktatás 

Tóth Borbála 


Szamosújvár, Erdély 


közösségfejlesztés, programszervezés, tanácsadás, korrepetálás, angoltanítás 

Egy közösség részévé válni? Kihívás, lehetőség és ajándék egyszerre. 

A Szent Ferenc Alapítvány olyan, mint egy nagy család, aminek úgy 

érzem, 9 hónap elteltével talán én is részese lehetek. Egy zárt közösségbe 

beilleszkedni nem volt könnyű feladat, de hálás vagyok a lehetőségért, 

mert ennek során sok különleges embert ismerhettem meg. 

Szórvány vagy diaszpóra? Ugyanazokkal a gondokkal küzd a magyarság 

csak más feltételek közt. 



Mentorommal történt előzetes egyeztetés után körvonalazódott 

előttem, hogy időm nagy részét a gyerekek néptáncoktatása 

fogja kitenni. Év elején igényfelmérést tartottunk a 

gyerekek körében, ekkor lehetett jelentkezni a táncos foglalkozásokra. 

Így az 1.-2. osztályosok csoportjában 18 fő, a 3.-4. 

osztályosok csoportjában 10 fő, az 5.-7. osztályosok korcsoportjában 

15 fő, a 8.-12. osztályosok Margaréta Néptáncscsoportjában 

pedig 21 fő táncolt. Általában heti két próbát 

tartottam minden csapatnak, de emellett elég gyakran kellett 

különböző műsorokon fellépnünk, ami miatt sokszor iktattunk 

be plusz próbákat, egyéni gyakorlóórákat. Szeptembertől 

kezdve sok rendezvényen léptünk fel, és ahogy a tánccsoportokat 

és engem megismert a helyi közösség, a felkérések 

száma egyre inkább gyarapodott. Külön sikernek könyvelhetjük 

el, hogy nem csak magyar, hanem román rendezvényekre 

is gyakran hívtak minket, ahol mi képviselhettük a magyar 

nemzetiséget. Az év folyamán felléptünk szüreti mulatságon, 

gólyabálon, Mikulás- és karácsonyi ünnepségen, szalagavatón, 

Európa-napi programon, és még folytathatnánk a sort. 

Déván szokták mondani, hogy a Szent Ferenc Alapítványnál 

nem kell az unalomtól félni, ennek köszönhetően a néptánctanítás 

mellett más tevékenységekben is részt vehettem, új 

területeken próbálhattam ki magam. Segédkeztem a műsorok 

összeállításában, rendezvények előkészítésében és 

lebonyolításában, raktárrendezésben, vendégfogadásban, 

és ami számomra az egyik legmeghatározóbb élmény volt: 

pótnevelőként a családok, a gyerekek életébe is bekapcsolódhattam. 

Az alapítvány mellett a helyi unitárius felekezet életébe is 

betekintést nyerhettem ösztöndíjas társamnak, Koffol Gábornak 

köszönhetően, akivel a Program idején rendezvényeink 

szervezésében és lebonyolításában folyamatosan 

együttműködtünk. 


A Böjte Csaba, ferences atya által 1993-ban létrehozott 

Szent Ferenc Alapítvány immár 14 éve 

működik annak érdekében, hogy a nehéz sorsú 

gyermekeket felkarolja, és biztosítsa számukra 

egy teljes élet lehetőségét. Az Erdély-szerte 85 

helyszínen jelenlévő szervezet elsőként létrejött 

és máig legnagyobb bentlakó otthona a „dévai 

ház”, ahol mintegy 180 gyermek éli mindennapjait 

18 szociális családi közösségben. Bekapcsolódni 

a közösség életébe nagy odafigyelést igényelt, 

hiszen itt a dolgozók és a gyerekek együtt élik 

mindennapjaikat. 

Főként a Téka Szórványkollégiumban tevékenykedtem. A 

kollégiumban jelenleg 112 mezőségi gyermek él. Az 5.-12 

osztályos diákok mezőségi falvakból és a válaszúti Kallóskollégiumból 

érkeznek. 

Legfőbb feladatom volt délutáni nevelőtanárként felügyelni 

a IX. és X. osztályos tanulókat szilencium alatt, valamint 

foglalkozni a kollégium diákjaival az esti lefekvésig. A diákok 

esti szabadidejében próbáltam minél több időt velük 

tölteni, lányos-beszélgető esteket, közös futást, kézműves 

kalákákat, angolórákat szerveztem velük. 

A Téka Művelődési Központ felvállalta Szamosújvár magyar 

vonatkozású kulturális életének szervezését. Kiállítások, 

könyvbemutatók, előadások és sok más kulturális 

esemény került programra év közben. Ezen felül évente 

négy nagyszabású rendezvényt, mint például a Nemzetközi 

Néptáncfesztivált, és kilenc tábort szervez a központ. 

Heti tíz délutáni foglalkozást is kínál a kollégistáknak, 

többek között agyagozást, néptáncoktatást, népi éneklést, 

tűzzománcolást. Külsős diákok és felnőttek is részt 

vehetnek a kézműves-foglalkozásokon, hangszeroktatáson, 

néptánctanításon. 


Téka Művelődési Alapítvány: Szamosújvár 20 

százaléka magyar (kb. 4000 fő). Az erdélyi örmények 

legfontosabb központja. A történelmi és 

neo-protestáns egyházak, a cserkészet és a Téka 

Művelődési Alapítvány fogják össze a helyi magyarokat. 

Az alapítványon belül a művelődési központ, 

a szórványkollégium és a szórvány iskolaközpont, 

a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért felelnek. 

Céljuk, hogy a mezőségi szórványmagyarságot 

segítsék, és a helyi közművelődést, oktatást, 

ifjúsági és egyéb közösséget támogassák. 

A Művelődési Központ egyes eseményeinek előkészítésében 

és lebonyolításában is segédkeztem. Reményeim 

szerint, az általam először megszervezett Mikulás és Nyuszi 

Futás elnevezésű sporteseményeket hagyományként fogják 

majd követni a későbbiekben. 

A Téka Alapítvány talán eddigi legnagyobb sikertörténete a 

Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum létrehozása, amely 500 

tanuló előtt nyitotta meg kapuit. Az iskolával közösen sok 

délutáni és hétvégi programot szerveztünk kollégistáknak 

és a többi diáknak. 

Az intézmények kéz a kézben járnak egymással, így az én 

feladatköröm is nagyon széles volt. Plakátszerkesztés, a 

gyerekek tisztálkodásának felügyelete, a diáktanács vezetése 

mind színesítették napjaimat.

34 

Erdély 

Erdély35 

Varga Emese 


Bákó, Erdély 


nyelvoktatás, szervezés, tánc 

Varga László Mátyás 


Temesvár, Erdély 


adminisztráció, rendezvényszervezés, foglalkozások vezetése, közösségépítés 

Szakmai tapasztalatomnak és származásomnak köszönhetően külső 

szemlélője és belső megélője is voltam a kisebbségi létnek. A közösségben 

való létezés, és a közösségépítés mindig is szerves részét 

képezte az életemnek. Ennek egyik (számomra jól megfogható) eszközének 

a zenét, a táncot, a játékot tartom. 

A Temesváron töltött idő alatt egy nyitott és életteli közösség tagja 

lehetettem. 



Ösztöndíjasként leginkább a Lészpedi Oktatási Központban 

és a Csík Falusi Gyermekek Házában tevékenykedtem. 

A Lészpedi Oktatási Központban töltött szolgálatom 

alatt óvodáskor alatti gyermekekkel foglalkoztam heti öt 

alkalommal, valamint alsós korú gyermekekkel heti egy alkalommal. 

Utóbbi helyszínen tanítóként voltam jelen szeptembertől 

novemberig, majd februártól folyamatosan. 

Óvodások, általános és középiskolások számára tartottam 

iskolán kívüli magyar nyelvi és hagyományőrző foglalkozásokat. 

Heti négy, a nagyobbakkal heti öt órában foglalkoztunk. 

Ezen kívül helyi felnőtt hagyományőrző csoport indításában 

is részt vettem, a csoport hetente tart gyűlést a Csík 

falusi magyar háznál. 

Mind a gyermekekkel, mind az asszonyokkal igyekeztünk 

részt venni a helyi rendezvényeken, találkozókon, vetélkedőkön 

(népdalvetélkedő, mesemondó verseny, magyar 

tantárgyverseny, versmondó találkozó, guzsalyas). Egyik tanítványunkkal 

országos népdalvetélkedőn is részt vettünk. 

Ezen kívül igyekeztem helyben is megvalósítani rendezvényeket, 

a helyiek, főleg a gyermekek és a fiatalok aktív bevonásával. 

November 5-én Márton-napi bált szerveztünk, 

február 11-én pedig farsangtemetéssel és farsangi bállal 

búcsúztattuk a telet. 


A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 

által koordinált Moldvai Csángómagyar Oktatási 

program célkitűzései közé tartozik, hogy azokban a 

moldvai csángómagyar falvakban, ahol a gyermekek 

román nyelvű állami iskolába járnak, magyarnyelv-oktatást 

szervezzen és tartson fenn. Az 

anyanyelvoktatás sok helyszínen az állami iskolába 

is bekerült fakultatív tantárgyként, azonban nem ez 

az egyetlen célkitűzés, iskolán kívüli foglalkozásokkal 

és hagyományőrzéssel, közösségszervezéssel is 

foglalkozik a program, közel 30 településen. 


A Bánsági Közösségért Egyesület 2013 márciusában 

alakult, és fő célja képviselni a Bánságban 

élő magyar közösség érdekeit, megőrizni és ápolni 

kulturális értékeiket, valamint elmélyíteni a magyar 

identitástudatot közösségük tagjaiban. Az egyesület 

tevékenysége által közösségi rendezvénysorozatok 

elindítását célozza olyan területeken, amelyeken 

hiány volt érzékelhető a bánsági magyar 

közösség életében. Ugyanakkor támogatni kívánja 

a meglévő, jól működő eseményeket, rendezvényeket 

és közösségi kezdeményezéseket. 

A kihelyezett konzuli napokon rendszeresen segítettem a 

honosítási kérelmek adminisztrációjában. Digitalizáltam 

és egységesítettem az egyesület adatbázisait, illetve segítettem 

pályázatok írásában a Rákóczi Szövetséghez és a 

Bethlen Gábor Alapkezelőhöz. 

A Temesvár-józsefvárosi Katolikus Plébánia és az Új Ezredév 

Református Központ gyerekhittan csoportjainak önismereti 

és közösségépítő játékokat tartottam, foglalkozásokkal készültem. 

A Bartók Béla Elméleti Líceumban matematikából és fizikából 

különórákat tartottam heti rendszerességgel. Besegítettem 

az iskola adminisztrációs ügyeinek intézésébe, valamint 

helyettesítettem napi rendszerességgel. Matematika, fizika-, 

informatika-, magyar- és testnevelés órákat tartottam. 

Átvettem az iskolai sakkszakkör szervezését is, ahova hetente 

két órában közel 40 alsós diák járt. 

A Temesvári Magyar Napok 2016 őszén került először 

megrendezésre. A háromnapos rendezvénysorozaton 

több ezren vettek részt. Feladatom volt a helyszín felosztása 

több mint 80 kiállító, kézműves és árus számára, illetve 

kapcsolattartóként segítettem nekik a program alatt. 

Önálló kezdeményezések, idén elsőként megvalósult programok: 

A Gerhardinum Római Katolikus Líceumban logikaszakkört 

indítottunk az előkészítő és az első osztályosoknak, ahol 

csütörtök délutánonként 25 fővel, játékosan ismerkedtünk 

a későbbi tananyaggal. A líceum közel félszáz bentlakó 

gimnazistájával hetente egy délután találkoztunk, amikor a 

házi feladatok közös megírása után játszottunk és beszélgettünk. 

Métaütőket és labdákat hoztam a két magyar iskolának, valamint 

több plébániának. Így több mint 150 gyerekkel tanultunk 

meg métázni.

36 

Erdély 

Erdély37 

Zödös Szabolcs 


Gyulafehérvár, Erdély 


iskolai foglalkozások, népzene, programszervezés 

Zs. Nagy Bernadett 


Brassó, Erdély 


közösségszervezés, magyartanítás, sportprogramok 

… tsak használd azt az időt, mely most és tsak egyszer foly rád 

nézve… (Bolyai Farkas) 

Megtisztelő volt a feladat, hogy a Barcasági-medence szívében élő 

magyar szórványért tevékenykedhettem. Brassó a második otthonommá 

vált, nehéz szívvel jöttem el. A szívemben őrzöm majd a felejthetetlen 

élményeket, amikkel gazdagodtam. 


Megérkezésemet követően hamar világossá vált, hogy a 

legfontosabb feladatom a cserkészet beindítása lesz. Nagy 

örömömre szolgál, hogy a régóta szunnyadó cserkészet 

iránti vágyat fel tudtam éleszteni, remélem, a lelkes szülők 

és felnőttek tovább tudják majd vinni a kialakult közösségi 

életet. Csapatunk létszáma meghaladta a 40 főt. 

Délutáni diákcsoportunk 8-12 fővel működött, legtöbbjük 

a harmadik évfolyamból, de volt néhány elsős is. Heti 3-4 

alkalommal tartottam foglalkozásokat nekik. Örülök, hogy 

több alkalommal is tevékenyen segíthettem a diákok különböző 

versenyeken való részvételét (szavaló-, helyesíró, 

kreativitásvetélkedő), amelyeken szép eredménnyel szerepeltek. 

Este a GMGK-ban helyettesítettem, emellett az egyszerűsített 

honosítási eljárást kérőknek is segítettem. 

Kiállítást rendeztem „Csíksomlyó Fehérváron” címmel a 

GMGK líceumában Márton Áron püspök életéről, melyet 

megelőzött egy tájékoztató, bemutató előadás. A diákok 

rendkívül fegyelmezetten, érdeklődően vettek részt az általam 

megosztott eseményeken, így igazán felemelő munkában 

volt részem. 

A március 15-i megemlékezések a gyulafehérvári református 

templomban, a GMGK-ban, Vajasdon, Búzásbocsárdon zajlottak, 

ahol a 10. évfolyamos diákok tartottak ünnepi előadást, 

és közreműködött a gyulafehérvári férfikórus, amely 

általam szerveződött, és amelynek én is tagja voltam. 

Önálló kezdeményezésem a Magyar Szórvány Napja: „Szórvány 

vigadalom Fehérváron”. November 15-én különös 

figyelmet kell szentelni azoknak a közösségeknek, akik a 

tömbmagyarságtól leszakadva, szórványterületeken élnek. 

Ezen a napon a főszereplők a szórványban élők, és kultúrájuk, 

életük, mindennapjaik bemutatása. Ezt próbáltuk továbbvinni 

Nagyréde és a szórványban élő gyulafehérvári, 

magyarlapádi magyarok között. 


2007 előtt az önálló magyar oktatást Gyulafehérváron 

a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus 

Teológiai Líceum képviselte. Azóta fejlődik, a 

minőségi anyanyelvi oktatás következményeképp 

a gyereklétszám stabil, tanulóik zöme szereti az 

iskolát. 

Kiemelten fontos tevékenységének tartják a 

nevelést, mely a kipróbált és világszinten elismert 

krisztusi elveken alapszik. A „kisszemináriumi” lelki 

nevelés arra hivatott, hogy tanulóit közelebb vigye 

Krisztushoz, aki egész életükre gazdaggá teheti 

őket erkölcsileg és lelkileg. 


Az egyháznak több kiemelt programja volt az elmúlt kilenc 

hónap alatt. Szeptemberben vakációs bibliahetet tartottunk. 

Az ötnapos táborban 30 gyermek vett részt. Kézműveskedtek, 

sportoltak, játszottak és vallásórákon vettek részt. Amikor 

moldvai táncházat szerveztünk, 40 gyermek jött. A farsangi 

táncházban már 60 gyerek táncolt. A hangulatot a 

Folker együttes biztosította. Mentorom volt az Ökumenikus 

imanyolcad főszervezője, amit idén 11. alkalommal rendeztek 

meg 8 templomban. Tavasszal dr. Raffay Ernő történész 

tartott előadást, a házigazda az egyház volt. A professzor úr a 

románok betöréséről beszélt a 100 fős közönségnek. Június 

3-4-én Szórványnapot rendezünk, amire várhatóan több százan 

érkeznek majd. 

6 hónapon keresztül tanítottam vallást a város egyetlen magyar 

tannyelvű iskolájában, az Áprily Lajos Főgimnáziumban, 

ahol 700 diák tanul. Összesen 60 diáknak, hetente nyolc órát 

tartottam. 5 hónapig digitalizáltam az egyház levéltárát, több 

ezer dokumentumot fényképeztem le. Rendszeresen szerveztünk 

játszóházat, melyre minden alkalommal 40-50 gyerek jött 

kézműveskedni, énekelni, játszani. Kint tartózkodásom ideje 

alatt irodai szolgálatot teljesítettem a lelkészi hivatalban. 

Első önálló kezdeményezésem volt, amikor Márton 

Áron-megemlékezést szerveztem. Filmet néztünk, és imádkoztunk 

az erdélyi püspökért. 

Novemberben moderntánc-kurzust indítottam az iskolában 


Brassói Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyházközség 

A Barcasági-medence szívében fekvő 

Brassói Magyar Evangélikus Egyház 1783-ban alakult. 

Jelenleg 2500 tagja van. Helyet talál itt hétközi 

áhitat, bibliaóra, hitoktatás, ügyvitel és számos 

más rendezvény, például közérdekű fórumbeszélgetés, 

előadás, kiállítás, könyvbemutató, szeretetvendégség, 

ökumenikus ifjúsági munka, szórványnap, 

testvér-gyülekezeti látogatás, farsangi és őszi 

bál, vakációs bibliahét, adventi koszorúkészítés, 

presbiteri találkozó. Kórusunk az istentiszteletek 

mellett kórustalálkozókon is fellép. 

3.-4. osztályos diákoknak. 7 hónapon át minden hétfőn foglalkoztam 

a 15 gyermekkel, a tánclépések mellett a közösségépítő 

játékokat is kedvelték. Célom volt, hogy a mozgás 

örömét átadjam nekik. 

A Magyar Szórvány Napja alkalmából rajzpályázatot hirdettem 

„Mit jelent számomra magyarnak lenni?” címmel, 

amire 20 mű érkezett. Eredményhirdetés keretében értékes 

ajándékokat kapott az 1-3. helyezett. Továbbá, három 

megemlékezést tartottam a templomban. Októberben az 

aradi vértanúkra és az ’56-os hősökre emlékeztünk, márciusban 

pedig az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra.

38 

délvidék 

délvidék39 

Bezzeg Gyula 


Szarajevó, Délvidék 


magyartanítás, online cikkírás, tartalomfrissítés, folyóirat-szerkesztés, kutatás 

Gál Veronika 


Hertelendyfalva, Vajdaság 


magyar nyelvoktatás, népdal, néptánc, gyerekfoglalkozás 

Magyarnak lenni néhol könnyebb, néhol nehezebb. De mindenhol 

büszkeség! 

A hertelendyfalvi székely közösség maradandó, alkotó munkája révén 

történelmi múltját nem hagyja feledésbe veszni, és felelősséggel 

tartozik, hogy átadja a jövő nemzedékének. Kiemelt értékű üzenete 

van az itt élő emberek szeretetének, kitartásának és a hagyományok 

megtartó erejébe vetett hitének. 


Mindkét fogadószervezetnek, mindkét magyar egyesületnek 

az elsődleges és legfontosabb tevékenysége lehetővé 

tenni az itt élő magyarok számára a magyar nyelv tanulását. 

Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ez zökkenőmentesen 

működhessen. A magyar nyelvtanfolyam nemcsak 

magyaroknak áll rendelkezésükre, hanem például a vegyes 

házasságban élő, nem magyar fél számára is, vagy bárki 

másnak, aki magyarul szeretne tanulni. De van olyan is, aki 

Magyarországon szeretne továbbtanulni. A tanfolyam célja 

a magyar nyelv megőrzése és átadása a fiatalabb generációk 

számára. A magyar nyelv elsajátítása rendkívül fontos 

még a magyar állampolgárság megszerzése miatt is. Többeket 

is ez a lehetőség motivál leginkább. Banja Lukában 

a tanfolyam 26 diákkal indult, Szarajevóban 8-cal. Mostanra 

Banja Lukában 12, Szarajevóban pedig 4 kitartó és szorgalmas 

diákkal fejeztük be a tanfolyamot, melynek záróvizsgáján 

mindnyájan pozitívan teljesítettek, ami azt jelenti, hogy 

elérték az A2-B1-es szintet. Mindkét városban hetente két 

alkalommal tartottunk magyarórát, Banja Lukában egy kezdőcsoporttal, 

Szarajevóban egy kezdővel és egy haladóval. 

A további tevékenységek sem másodlagosak, hanem csak 

annyiban különböznek a tanfolyamtól, hogy nem rendszeresek. 

Ezek közösségformáló, közösségerősítő rendezvények, 

események. Minden hónapban megszerveztünk legalább 

egy olyan eseményt, ahol az itt élő magyarság kellemes 

és nyugodt körülmények között tudott találkozni, ahol csak 

magyarul beszélgettünk emlékekről, történetekről, hírekről, 

valamint az egyesület további terveit, programjait is ilyenkor 

vitattuk meg. A két magyar egyesület évente egyszer 

szervez egy nagy közös találkozót, ahova rendszeresen 

meghívja a Szarajevói Magyar Nagykövetséget és az EU- 

FOR-ban szolgáló magyar katonákat. Az egyesületeknek 

rendkívül fontos a vallási és a nemzeti ünnepeink megünneplése. 

Minden ilyen alkalomkor szerényen, de korlátokat 

nem ismerve, összeül az itt élő magyarság. Nem utolsósorban, 

mindkét egyesület aktív szerepet vállal a helyi kisebbségi 

fesztiválokon, gasztronómiai rendezvényeken, és méltó 

módon képviseli nemzetünket számos nyári fesztiválon 

mint Szarajevóban, úgy Banja Lukában is. 


A HUM-Magyar Polgárok Egyesülete 1993-ban 

alakult meg. A délszláv háború kezdetéig a Boszniá 

ban élő magyaroknak nem volt szervezete, a 

háború azonban mindent megváltoztatott, hiszen a 

nehézségeken csak összefogással lehetett túljutni. A 

háború után eredeti célját meghaladva egy kulturális 

egyesületté alakult, amely kitartóan próbálja 

megtartani a magyar kultúrát, és megismertetni azt 

másokkal. A Szerb Köztársasági Magyarok Egyesülete 

Magyar Szó néven 2003-ban jött létre Banja 

Lukán még néhány nemzeti kisebbség egyesületével 

együtt. A HUM-mal közös kétnyelvű folyóiratot (Új 

Dobos) adnak ki. 



Magyar, szlovák, szerb és más közösségek alkotják 

Hertelendyfalva multikulturális életét. A településen 

működő Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési 

Egyesület 1961 óta napjainkig a bukovinai 

székelyek nyelvjárását, hagyományait és szokásait 

ápolja. 1969-ben az addig Ady Endre nevet viselő 

szervezet felvette a székely író, Tamási Áron nevét. 

Az egyesület székháza elsősorban kulturális és 

egyházi rendezvényeknek ad helyet és itt folynak a 

hagyományőrzéssel, valamint anyanyelvápolással 

kapcsolatos tevékenységek is. 

Az egyesület keretében működő vegyes népdalkör 20 tagot 

számlál. Az anyanyelvápoló és tánccsoporthoz 25 gyerek és 

10 fiatal tartozik. A gyerekekkel heti kétszer, fellépések és 

ünnepek előtt több alkalommal vannak próbák. 

A népművészeti csoportban 26-an tevékenykednek. Székely 

varrottasaik technikáját változtatások nélkül őrzik a mai 

napig. Munkáikat kiállítottuk több helyen, köztük Budapesten 

a Polgárok Házában, Kevevárán a Dél-bánáti MME 

XXVII. Szemléjén. 

Gasztronómiai versenyekre a csoport asszonyaival hagyományos 

ételeket készítettünk, például a Befőtt fesztiválra, 

a „Bánáti kenyér” versenyre, a Magyar Konyha Napokra, 

Budapesten a Polgárok Házába, a Húsvéti jótékonysági kezdeményezésre 

Cserépalján és a pancsovai Tavaszi napokra. 

A vajdasági magyarság kiemelt jelentőségű eseménye a 

Dél-bánáti Karácsonyi Szokások és Betlehemes Játékok Találkozója, 

amely 2016-ban huszadik alkalommal Hertelendyfalván 

volt. 

Március 15-én huszonegyedik alkalommal „Arany János a 

szabadságharc tükrében” címmel tartott megemlékező estet 

közösen a pancsovai Petőfi Sándor MME és a hertelendyfalvi 

Tamási Áron SzMME. Ünnepekhez kapcsolódó gyerekprogramok 

is akadtak bőven, mint a Kirváji pörköltfőző 

verseny, vagy az adventi kézműves nap a székelykevei és 

hertelendyfalvi gyerekeknek. 

Tevékenységek, amelyekben segítséget nyújtottam: az 

egyesület adminisztratív munkájában, pályázati elszámolásban 

és írásban, a gyerekekkel játék, tánctanítás és kézműves 

foglalkozások, a műsorokhoz szövegkönyvek öszszeállítása, 

rendezvények, programok szervezésével járó 

feladatok ellátása, előkészületek kiállításokra, vásárokra, 

asztalok, standok és alkalmaknak megfelelő dekorációk 

elkészítése. A programokon, rendezvényeken készített interjúkkal, 

fényképekkel segítettem a Pancsovai RTV magyar 

szerkesztőségét.

40 

délvidék 

délvidék41 

Harmat-Szabó Zoltán 


Muzslya és térsége, Vajdaság 


közösségépítés, programszervezés, néptánc, cserkészet, hagyományápoló 

gyermekfoglalkozások 

Közösségben élni jó. Egy közösséget szolgálni azonban egészen más. 

Nehéz és küzdelmes, de szép és nemes feladat. A kettő együtt pedig 

igazi jellemépítő kihívás, melyből nagyon sokat lehet tanulni. Én is 

sokat tanultam és épültem az elmúlt 9 hónap alatt, miközben érzésem 

és reményeim szerint a helyiek is sokat kaphattak belőlem, általam. 

Mandácskó Eszter 


Vukovár, Délvidék 


magyar nyelv, ének és néptánc oktatása, kórusvezetés, programszervezés, 

közösségfejlesztés 

A vukováriak büszkén viselik magyar identitásukat. Általuk a településen 

lakók képet tudtak alkotni a magyar virtusról, kitartásról, küzdésről, 

a magyar csárdás dallamokról és lépésekről, a magyar gasztronómiáról, 

a lángosról. Ennél többet nem kívánhat egy közösség sem. 




Muzslya és térsége közösségi és kulturális életének 

fő szervezői a helyi szalézi rendi szerzetesek, 

a művelődési egyesületek, az általános iskolák, a 

helyi fiú és leánykollégium és a civil szervezetek. A 

civil szervezeteket hivatott összefogni a Közép-bánáti 

Szórványközpont, melynek munkáját a Magyar 

Nemzeti Tanács koordinálja. 

Rendszeresen látogattam az újraéledő cserkészcsapatok 

gyűléseit. Eseményeiken többször is tartottam táncházat, 

elkísértem őket a szövetségi rendezvényekre, segítettem 

próbáztatásban, portyáztatásban és alakuló csapatok toborzásban. 

Közvetlen kapcsolatba kerültem a legtöbb 

vajdasági vezetővel és csapattal. Aktívan közreműködtem 

a Muzslyán tartott Betlehemi Békeláng átadóünnepség 

szervezésében, melyen közel 200 cserkésznek tartottam 

táncházat, illetve gondoskodtam a rendezvény sajtónyilvánosságáról. 

A néptáncban eleinte főleg koreográfiákat készítettem 

és tanítottam be az egyesületek néptánccsoportjainak. 

Muzslyán 10 óvodással és 15 iskolással, Nagyerzsébetlakon 

25 alsós tanulóval foglalkoztam. Emellett folyamatosan 

támogattam a muzslyai felnőtt együttes fellépésekre 

és nyári versenyre való felkészülését, valamint létrehoztam 

egy néptánccsoportot a muzslyai fiúkollégium és a nagybecskereki 

leánykollégium 15 növendéke számára. Az élményközpontúság 

jegyében szerveztem meg májusban 

A Táncház Napját, melyre közel 50 gyerek, 30 fiatal és 50 

felnőtt érkezett 5 településről. Az idén első ízben megtartott 

rendezvény hatalmas sikert aratott. A talpalávalót 10 

népzenész húzta, akiket 5 településről szerveztem össze, 

segítendő a szétszóródott zenészek egymásra találását. 

Rendszeresen tartottam hagyományápoló gyermekfoglalkozásokat 

a Hófehérke Óvoda iskola-előkészítő csoportjába 

járó 25 gyerek számára, melyeken népi játékokat 

tanultunk. A nagyobb intézményi események alkalmával 

a többi csoportba járó kb. 110 magyar gyereknek is tartottam 

foglalkozásokat. 

Nyelvápolás céljából 4 általános iskola mintegy 250 tanulójához 

juttattam el 750 db Balassi-füzetet, a VMPE és a 

VMCSSZ szervezeteknek 1400 db füzetet rendeltem, az 

átadásokat több esetben is sajtónyilvánosan végeztem. 

Az egyesület az utolsó nagyobb létszámú közösség a Drávaszög 

déli szomszédságát tekintve, és egyben Vukovár-Szerém 

megye magyarságának motorja is. 

Szerdánként klubdélutánt tartottunk, ahová minden környékbeli 

magyar lakost és házastársát, családtagjait szeretettel 

vártuk. Hetente kétszer az Őszirózsa Asszonykórus 

közel 20 tagjával találkoztunk, kitartásuk és lelkesedésük elengedhetetlen, 

ugyanis az énekkar képviseli az egyesületet 

országszerte eseményeken. Idényszerűen akár heti több, általában 

heti egy-két alkalommal kézműves-foglalkozásokat 

is tartottunk. Hétvégente magyar nyelvi (és kultúra) órát tartottunk 

diákoknak. Sikerült négy fiatal magyar anyukát felkutatni, 

és 7 gyermeküket elcsábítani a Magyar Házba, akik 

2016 októberétől rendszeresen járnak a foglalkozásokra. 

Az egyesület Vukovár város és környékén lévő kulturális 

programokon is mindig megjelenik. Az énekkar fellépése 

mellett legtöbbször magyar kulináris élményeket is kínálnak 

a látogatóknak. Ekkor magyar süteményeket vagy a híressé 

vált vukovári magyar lángost sütik, mely még Makarskában 

is ismertté vált. 

Nevezetes magyar nemzeti és keresztény ünnepnapok 

mellett Vukováron minden év szeptemberében tartják meg 

a Magyar Folklór Estet, valamint februárban a Vukovári 

Magyar Bált, mely a horvátországi magyarság legkiemelkedőbb 

téli eseményévé nőtte ki magát. Továbbá új hagyományt 

teremtve idén négy település összefogásában 

valósult meg a március 15-ei rendezvényük. Emellett a Magyar 

Ház otthona számos összejövetelnek, díszvacsorának, 

kiállításmegnyitónak. 

Az egyesület tagjai a megújulásban, a pozitív jövőképben 

reménykednek, hogy örökségüket rábízhatják majd a következő 

lelkes, magyar értékeket éltető fiatal nemzedékre. 


A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége 

tevékenységi köre kiterjed mindazon területekre, 

amelyek bármilyen módon befolyásolják 

nemzeti közösségünk életét: felöleli a gazdaságot, 

a kultúrát és hagyományőrzést, a közművelődést 

és közoktatást, a hitéletet, a környezet- és természetvédelmet, 

a szociális és egészségügyet, a 

közképviseletet (parlamenti és helyhatósági választások). 

Többek között működteti az Eszéki Információs 

Irodát, amely segítséget nyújt a visszahonosítással 

(magyar állampolgárság), magyarországi 

ösztöndíjakkal és pályázatokkal kapcsolatban.

42 

délvidék 

délvidék43 

Sándor Béla 


Kisorosz, Vajdaság 


rendezvényszervezés, kézműves foglalkozások vezetése 

Délvidéki tartózkodásom kezdete óta volt szerencsém megismerni a 

bánáti embereket, szokásaikat, hagyományaikat, ételeiket, gondolkodásmódjukat, 

beszédjüket, magát a vajdasági létet, kicsit magamat is 

bánátinak érzem már. Sokat tanulhattam az identitásukban megmaradt 

szórványban élő vajdasági magyaroktól, hitük, kultúrájuk, magyarságuk 

töretlen őrzése terén. 

Szabó Nóra 


Teremin és Maradék, Újvidék 


gyermekfoglalkozások vezetése, táborok szervezése, fiataloknak szóló programok 

rendezése, anyanyelvápolás, magyartanítás, turizmushoz köthető feladatok 

Az elmúlt 9 hónap lelkesedéssel volt tele, amit a határon túl élő magyarok 

összetartó közössége táplált. A magyarság életben tartásával kapcsolatos 

hitem napról napra erősödött. Megtanultam, a kitartó munkának 

ára van, és biztosan állíthatom, úgy térek haza, hogy a tenni akarás 

tovább munkál bennem, a folytatás igényét viszem tovább. 



A különféle rendezvényekhez igyekeztem segítő kezet 

nyújtani szervezésben, lebonyolításban, de sokszor 

a puszta jelenlétem, az, hogy az anyaország ily módon 

gondol a határon túli magyarságra, már önmagában 

elegendő erőt adott az ottaniaknak. 

Foglalkozásokat tartottam a szórványközponthoz tartozó 

Szajánban, Tordán, Magyarcsernyén, Tamásfalván, 

Kisoroszon, de a legtöbbet Nagykikinda általános isko 

láiban, a Szent Szávában és a Fejős Klára Általános 

Iskolában voltam jelen. Általánosságban elmondható, 

hogy a gyermekek iskolai leterheltsége miatt leginkább 

csak iskolai keretek között volt lehetőségem a 

foglalkozások megtartására. Tartottam bemutató foglalkozásokat, 

például a szajáni hagyományos húsvéti 

to jásfestő versenyen, ahol összesen 34 gyermek próbálhatta 

ki a korongozás örömeit. Ezek a foglalkozások 

az élménynyújtásról szólnak, én magam magvetésként 

tekintek rájuk, hogy a későbbiekben is kedvet kapjanak 

kipróbálni vagy meg is tanulni a mesterséget. 


A Magyar Nemzeti Tanács Torontál Magyar 

Oktatási Művelődési és Ifjúsági Központ a bánáti 

magyarság központjává nőtte ki magát. Nemzeti 

ünnepeinken túl számos rendezvénynek szolgál 

otthonául. Köztük a legkiemelkedőbbnek, az 

idén már 17. alkalommal megrendezésre kerülő 

hagyományőrző gyerektábornak, melyen minden 

évben 100-120 szórványban élő diák vesz részt, 

a gombócfesztiválnak és a közös adventi gyertyagyújtásnak 

is nagy látogatottsága van. Az elmúlt 

esztendőben nemzetközi értékgyűjtő tábornak is 

helyet biztosított. 

Átlagosan heti 3-4 foglalkozást tartottam a térségben, 

foglalkozásonként változóan 15 és 50 fő közötti diákszámmal 

dolgoztam. Zömében magyar diákokkal, de 

előfordultak vegyes csoportok is. Volt alkalmam kipróbálni 

a felnőtt csoportokkal való közös munkát. Volt 

csuhébaba-készítés, fazekasság, vagy ahogy itt hívják, 

a gölöncsér mesterség, bőrdíszműves foglalkozás, karácsonyi 

és húsvéti dekorációs, tojásfestő foglalkozás 

is. Emellett magyar népdalokat tanítottam a diákoknak. 

Májusban egy fatüzelésű égetőkemencét építettem a tájház 

udvarán, amellyel a gyerektáborokban nem csak az 

elkészült tárgyakat fogják tudni időt állóbbá tenni, hanem 

egy plusz élménnyel gazdagítják a résztvevőket, hiszen 

egy-egy égetés nagy látványosságnak számít gyermekek 

és felnőttek számára egyaránt. Így sikerült valami 

maradandó dolgot hagynom magam után! 

Újvidéken az Európa Kollégiumban éltem, mely programjaiban 

szívesen részt vettem. A Petőfi Sándor Magyar 

Művelődési Központ hétvégi játszóházában a helyi magyar 

gyerekeknek tartottunk foglalkozásokat, ahol 20-25 gyermek 

szokott megjelenni. Temerinben a dél-bácskai és szerémségi 

civil szervezetek adatbázisának fejlesztésével indult 

a munkám, ezen kívül városi szinten rendezvények szervezésében, 

bonyolításában és fotózásokban is részt vettem. Ilyen 

a tökfesztivál, a XXV. Tini-ifjúsági táncdalénekes vetélkedő, 

a borkóstoló gála, a Középiskolások művészeti vetélkedője 

és a Középiskolások népzenei- és néptáncvetélkedője. 

Maradékon a Magyar Református Egyház Óvodájában öszszesen 

7 gyermekkel foglalkoztam. Ezen kívül a Branko Radičević 

Általános Iskolában segítettem a magyar tannyelvű 

osztályban, ahol hatan voltak az osztályban. Napközis foglalkozásokat 

(kézműveskedés, magyar mondókák, anyanyelvápoló 

feladatok), illetve énekórát tartottam. Anyanyelvápoló 

órát tartottam a református egyház parókiáján 

négy szerb ajkú, és 10 olyan általános iskolás gyermeknek, 

akiknek segítség kellett a nyelvtani helyességben. Ezen 10 

diákkal színjátszó csoportot is alakítottunk. Emellett Győrből 

adományként érkezett 4000 magyar nyelvű könyv, ezt 

katalogizáltam, hogy jövőre megnyithassák a könyvtárat. 

Vasárnaponként néptáncpróbát tartottunk mintegy 20 gyereknek. 

Februárban megszerveztem az első táncházat is. A 

lelkesedésre és a sikerre való tekintettel, a táncház igénye 

megmaradt, így május 12-én megtartottuk a másodikat is. 

Zenekarunk nagyobb volt, a látogatottság is, szóval remélem 

hogy a jövő év szintén így fog folytatódni. 


Vajdaságba érkezésünkkor fogadószervezetünk 

a Magyar Nemzeti Tanács volt Szabadkán, ahol 

egy hónapot töltöttünk felkészítésként. A Magyar 

Nemzeti Tanács a magyar kulturális autonómia 

legfőbb szerve, programjának középpontjában a 

vajdasági magyar közösség egésze áll. Segítségükkel 

ellátogattunk a szórványközpontokba, ahol 

kölcsönös szimpátia, illetve egy-egy szakterületen 

való jártasságunk alapján régiókra osztottak bennünket. 

Én Újvidéken, Temerinben és Maradékon 

kezdtem együttműködni a helyi közösségekkel.

44 

délvidék 

délvidék45 

Tancsik Richárd 


Macedónia 


programszervezés, közösségépítés és magyar nyelvoktatás 

Tóth Adorján Márton 


Zombor, Vajdaság 


gyermekfoglalkozások, táborok szervezése, magyartanítás 

A „Híd” szerepét betöltve végeztem munkámat, tudván minden 

cselekedettemmel honfitársaimat, és Magyarországot szolgálom, mely 

felelősséggel jár, és büszkeséggel tölt el, mely egész életemet meghatározza. 

Ha 10 év múlva egy táncháztalálkozón összefutok néhány diákommal, 

s megköszönik, hogy megismertettem velük ezt a mozgalmat, akkor 

nevezhetem igazán kiteljesedettnek az ittlétem. 


Magyar nyelvoktatás a Teleház kiemelt feladatai között szerepel, 

idén közvetítő nyelv nélkül valósult meg az oktatás. 

Heti rendszerességgel zajlott az oktatás, heti 5 napon, átlagosan 

napi 2 foglalkozás: 

• Haladó csoport: 14 fő (heti 2 alkalommal 1,5 óra), 

• Kezdő 1. csoport: 31 fő jelentkezett, de a lemorzsolódás 

miatt: 20 fő (heti 2 alkalommal 1,5 óra), 

• Kezdő 2. csoport: 11 fő (heti 2 alkalommal 1,5 óra). 

A nyelvóráknak köszönhetően 9 fő sikeresen teljesített az 

állampolgársági interjún. Összesen 56 fő jelentkezett órára, 

ennek köszönhetően a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetének 

Tagsága is növekedett 33 fővel. 

Kiemelt események a Teleházban: 

• Megemlékezés az október 23-ai Forradalom és Szabadságharcra, 

amely idén egy hetes programsorozattá nőtte 

ki magát. 

• Megemlékezés az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharcra, 

illetve felavattuk a Macedón-Magyar Barátság 

Parkot, ahol megkoszorúztuk Liszt Ferenc és Kossuth Lajos 

emléktábláját. 


Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete 

A magyarok Macedóniában szórványos kisebbséget 

alkotnak (kb. 200 fő). A második világháborút 

követő időszakban Magyarországról, Erdélyből, 

Délvidékről, Kárpátaljáról érkeztek magyarok. 

A helyi magyarság a „Macedóniai Magyarok Teleház 

Szervezetébe” tömörülve végzi munkáját. Az 

alapító közgyűlést 2003. január 31.-én tartották. 

A szervezet jelenlegi elnöke: Sutus József, aki 2008 

óta tölti be a tisztséget. 

A Teleház sikeres programjai közül kiemelkednek az alábbiak: 

• Elindítottuk a Teleház Játszóházát, ahol átlagosan 10-12 

gyerek vesz részt a foglalkozásokon. 

• Sikerült feltárnunk Pásthy János, Macedóniában élt, magyar 

honfitársunk emlékiratait, és együttműködve a Macedóniai 

Tudományos Akadémiával, elkezdtük az anyagok 

kategorizálását. 

• Magyarország Macedóniai Nagykövetségével együttműködve 

elkészült az „Üresség maradt utánuk” című 

könyv, melyben megemlékezünk a Krusevóban élt 

honfitársainkról. 

• Sikeresen pályáztunk a Rákóczi Szövetség Szórvány Programjába, 

így 24 fiatal (12-25 éves) megismerkedhetett 

Magyarországgal. 

• Idén több magyar zenészt és együttest is vendégül láttunk, 

és a Teleház egy ifjú tagjának, Láfázánovszki Filipnek 

önálló fotókiállítást szerveztünk Pécsett. 

• A Magyarság Házának köszönhetően Prilepben és Ilindenben, 

megvalósítottuk a „Gulág kiállítást”. 


Az első két hónapban inkább irodai munkát végeztem a Dunatáj 

Egyesülés keretén belül, napi 8 órában. A Prosperitati 

és egyéb pályázatok megvalósításában segédkeztem többféleképpen 

is. 

Nyugat-Bácskában a magyar közösségek ragaszkodnak hagyományaikhoz, 

de az újat is jól fogadták, főleg a gyerekek. 

Hiányzott, hiányzik innen a táncházmozgalom erdélyi, 

magyarországi vagy akár bánáti, egyértelműen építő jellege, 

mivel ez nem tartozik az itteniek értékei közé. Ennek 

ellenére, önfejűen bár, de ajtóról ajtóra mentem, pedagógusokat 

kerestem, akik nyitottak az újdonságra. Ennek 

eredménye az lett, hogy Bácsgyulafalván, Bezdánban, Kupuszinán, 

Doroszlón, Nemesmiliticsen, Gomboson és Zomborban 

kb. 140 gyerekkel foglalkozhattam, óvodásoktól 

nyolcadik osztályosokig. Az óráim 5 napra voltak elosztva, 

naponta egy vagy két településen tanítottam, heti egyszer. 

Az ovisokkal énekeltünk, az alsósokkal pedig mezőségi 

dalokat, illetve mezőségi táncot tanultuk, emellett moldvai 

gyerekjátékokat játszottunk. Erdély számos tájegysége 

dalait tanultuk meg. A felső tagozattal a Nagy-Magyarország 

népi tájegységeinek földrajzi elhelyezkedését és ezeknek 

jellegzetességeit, viseleteit tanulmányoztuk. Sikerült 


A Szülőföld Alap támogatásával elkészült Doroszló, 

Kupuszina és Szilágyi falvak fejlesztési programja. 

A települések Gombossal kibővülve létrehozták a 

Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Fejlesztéséért 

civil szervezetet, mely a kistérség gazdasági, 

önkormányzati és kulturális fejlesztését segíti elő. 

A folyamatos projektírás, megvalósítás, tanácsadás 

mellett jövőteremtő műhelyek, vezetőképzések, 

nyelvtanfolyamok, identitásőrző ünnepi alkalmak, 

tanulmányi kirándulások teszik lehetővé a térségben 

az ön- és a szervezetfejlesztést. 

két gyerektáncházat is szervezni, először a Magyar Polgári 

Kaszinó segítségével, másodszor pedig a Dunatáj Egyesülés 

segítségével. Ezeken elég magas volt részvételi arány. 

A gyerekek nagyon fogékonyak, tehetségesek, gyorsan fogadják 

be az új információkat, ők vitték folyamatosan előre 

az ittlétem értelmét.

46 

délvidék 

délvidék47 

Tóth Rebeka 


Daruvár, Nyugat-Szlavónia 


nyelvoktatás, programszervezés, fordítás 

Ujvárosi Zita 


Lendva, Muravidék 


közösségfejlesztés, ifjúsági programszervezés, vidékfejlesztési, pályázatírói 

tevékenység 

Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének 

– nem derék ember / Gróf Széchenyi István/ 

Minőség, felelősség, szorgalom, fáradhatatlan törekvés a jobbra; 

igény egy szép, békés környezet megteremtésére, őseink hagyományainak 

megőrzésére és továbbadására. A muravidéki magyarok 

között ezekre az értékekre találhattam rá újra és újra. 



A programban a külhoni magyarokért dolgoztam, mégis 

sokkal többet kaptam tőlük, mint amennyit én adni tudtam. 

Szakmailag és emberileg is jobbá tett ez a 9 hónap. A térség 

legnagyobb problémája a nyelvvesztés, ezért ösztöndíjasként 

fő feladatom volt, hogy Daruváron, Nagypiszanicán 

és Pakracon magyarnyelv-tanfolyamokat szervezzek és vezessek. 

2015 szeptemberében elindultak a képzések, Daruváron 

hetente kétszer két csoport, majd a program második 

évére új csoport is indult, így 2017-re összesen 15 fő tanult 

Daruváron magyarul. Pakracon is 2015-ben indult az oktatás, 

4-5 fővel, valamint Nagypiszanicán 12 fővel. Daruváron 

a városi könyvtárral együttműködve kéthetente gyermekfoglalkozásokat 

szerveztünk, szintén a vezetésemmel. Ezek 

során a gyerekek játékos formában ismerkedtek a magyar 

nyelvvel és kultúrával. A nyelvvesztés miatti másik kiemelt 

feladatom volt különböző dokumentumok fordítása, főként 

a Daruvári, Pakraci és Piszanicai Magyarok Közösségének 

pályázati anyagait kellett magyar nyelvre fordítani a Bethlen 

Gábor Alap pályázatához, melyre először a segítségemmel 

jelentkeztek 2016-ban, sikeresen, majd 2017-ben ismét. 

A közösségek minden magyar nyelvű kommunikációja, pályázata, 

dokumentációja és elszámolása a feladataim közé 

tartozott. Emellett a BGA támogatásával megvalósult 

budapesti kirándulás megszervezése és lebonyolítása is. 

A közösségek rendezvényeinek megszervezésében és lebonyolításában 

rendszeresen segédkeztem (halfőző verseny, 

kultúrnapok…). Kezdeményezésemre, a szervezésemmel 

Daruváron 2016–2017-ben a nemzetközi anyanyelv napját 

kerekasztal-beszélgetéssel, felolvasással ünnepeltük a térség 

más kisebbségeivel. 2017-ben először kiállítást és magyar 

irodalmi estet szervezünk a könyvtárral közösen. A magyar 

népi kultúra megismertetésére hímző tanfolyamot 

szerveztem hímző népi iparművész vezetésével. 


A Daruvári Magyarok Közössége ’98-ban alakult 

meg, a Horvátországi Magyarok Demokratikus 

Közösségének tagja. A HMDK alapvető célja, hogy 

megőrizze, fejlessze a horvátországi magyarság 

nemzeti identitását. Szervezze és összehangolja 

az alkotótevékenységet a kultúrában és hagyományőrzésben, 

az oktatásban és közművelődésben, 

a gazdaságban és az élet egyéb területein. 

Küzd a törvény által biztosított jogok maradéktalan 

érvényesítéséért, folyamatosan ellenőrzi magyarságunk 

alkotmányos és jogi helyzetét. 

Fő tevékenységi területem többek között a magyar nyelvű 

szabadidős gyermekprogramokban való közreműködés 

és azok megvalósítása lett. A kilenc hónap alatt sikerült 

a nyári, az őszi, valamint a tavaszi szünetre is egy 

többnapos napközis, magyar nyelven zajló gyermektábort 

megszervezni. Az iskolákkal és óvodákkal, valamint 

fogadószervezetemmel együttműködésben az év folyamán 

nemzeti és hagyományos ünnepeink alkalmával tartottam 

kézműves- és hagyományápoló foglalkozásokat. 

Büszke vagyok, hogy a Mesedélutánok című foglalkozássorozat 

keretében dolgozhattam abban a Dobronaki 

György Házban, ahol hamarosan Kézművességek Háza 

néven jön létre egy, a magyar kézműves mesterségeket 

is aktívan megőrizni képes intézmény. Vezethettem muravidéki 

kirándulócsoportot Budapestre (Nemzeti Vágta), 

illetve Erdélybe (Márton Áron tiszteletére tartott búcsús 

szentmise). Részt vállalhattam a helyi középiskola és általános 

iskola ’56-os tematikájú történelemversenyének 

megalkotásában és levezetésében. Igyekeztem részt venni 

minden olyan magyar vonatkozású eseményen, ahol 


Fogadószervezetem a Muravidéki Magyar Önkormányzati 

Nemzeti Közösség (MMÖNK) a muravidéki 

magyar nemzetiség csúcsszervezete 

a Szlovén Köztársaságban. 1975-ben 

alakult a Szlovén Köztársaság Alkotmányában rögzített 

Nemzeti Önkormányzati Közösségekről szóló 

törvény szellemében. Célja és feladata a muravidéki 

magyar közösség anyanyelvének, nemzeti öntudatának 

megőrzése, a szlovén alkotmány és törvények 

által biztosított külön jogok, valamint a különféle 

nemzeti igények és érdekek megvalósítása. 

még jobban megismerhettem az itt élőket és az ő érdeklődési 

területüket. Mivel Lendva bortermő vidék, csodálatos 

tájjal és sok kiváló magyar vendéglátóval, írásaimban, 

cikkeimben igyekeztem az anyaországi magyarok 

figyelmét ráirányítani az itt rejlő turisztikai és gasztronómiai 

kincsekre, amelyeket meg kell ismerniük! 

A Lendvahegy tetején magasodó kilátótorony számomra 

jelkép. Tetejét tiszta időben látni a zalai dombokról, és 

Lendvahegyről ellátni a horvát és a szlovén hegyekig is. 

Nekünk, anyaországi magyaroknak előbb a toronyig kell 

„ellátnunk”, hogy aztán az itt élő magyarok elmondhassák, 

hogyan látják ők a „vidéket”. Remélem, hogy a Petőfi 

Program is egy lépés lehetett ezen az úton a lendvai 

kilátótorony felé.

48 

felvidék 

felvidék49 

Balázs Mihály 


Nyitra, Felvidék 


levéltári kutatás, pályázatírás, egyházi programok 

Baranyai Kinga Anna 


Galánta, Felvidék 


programszervezés, gyerekprogramok, pályázatírás, adminisztratív feladatok 

A 9 hónap alatt megtapasztaltam, hogy milyen érzés szórványban 

élni. Tagja voltam egy nagyon összetartó közösségnek, ahol számbeli 

kisebbségben élő magyarnak lenni igenis büszke és nemes dolog. 

A sok jó ember megtalálja egymást! 



A Nyitra és Vidéke Célalap munkabizottsága a Rákóczi Szövetség 

támogatásával minden erejével az alapiskolák és középiskola 

megtartásán, a beíratott diákok számának növelésén 

fáradozik. Legfőbb feladatai közé tartozik az adatgyűjtés, 

a beiratkozási programok megszervezése, valamint a magyar 

tannyelvű oktatás és nevelés támogatása. Emellett szervezője, 

ill. társszervezője a vidék kulturális rendezvényeinek, konferenciákat, 

képzéseket, előadásokat tart. 

Alsóbodoki, nagycétényi és koloni alapiskola: mindháromban 

az igazgatókkal és a tanári karral jó együttműködésben 

telt a kilenc hónap. Legkiemelkedőbb tevékenységünk az 

egyéb programok mellett az íjászszakkör, amelyet testnevelés 

óra keretében tartottunk. Nagycétényben 3 csoportunk 

volt, amelyek 15-15 diákból álltak, akik heti rendszerességgel 

váltották egymást. Az alsóbodoki és koloni alapiskolákban 

10-10 fős csapatunk volt. 

Juhász Gyula Ifjúsági Klub: a nyitrai diákszervezet több mint 

400 magyar egyetemistának szervez kulturális előadásokat, 

színes programokat, mellyel igyekeznek összetartani a magyar 

ifjúságot. 

Római katolikus egyház: Ďuras Márk, Kolon község plébánosával 

10 fős magyar egyetemista csoportnak tartottunk 

lelki vezetést, illetve Kolonban egy 20 fős bérmálkozó csoportnak. 

Szél fújja pántlikám: Nyitracsehin egy 30 fős néptánccsoport 

működik, 6–15 éves korosztályig. Heti rendszerességgel 

voltak a próbáink, és a gyerekek részéről nagy volt az 

érdeklődés a néptánc iránt. 

Kolon községben indult a múlt év szeptemberében a „Családi 

Közi”, amely havonta egy vasárnapi délután összegyűjti 

a magyar családokat. Célja, hogy a magyar szülők is és a 

gyerekek is ismerjék egymást és abban a légkörben bátran 

beszéljenek magyarul. A találkozók létszáma változó 6-15 fő. 


A Zoboralja Kht. működteti a Zoboralji Kulturális 

és Információs Központot Nyitrán. Szinte az öszszes 

magyar zoboralji szervezet számára helyet biztosít 

és lehetőséget nyújt működésre, találkozásra, 

gyűlések megtartására. Kiveszi részét Zoboralja 

társadalmi és kulturális életének szervezéséből is. 

Fogadószervezetem széles körű munkájának köszönhetően 

nekem is sokféle feladatom volt az elmúlt 9 hónapban, 

amelynek során szerencsém volt megismerni a régiót és az 

itt élő embereket. 

A Megbecsültek Társaságával karöltve utazásokat szerveztünk 

a helyi szépkorúaknak Ausztriába, Magyarországra 

és Felvidékre. Több alkalommal az utazás során egy-egy 

színdarabot is megtekintettünk, továbbá megrendeztük a 

Szépkorúak bálját. 

A Mentor Felvidéki Tehetségsegítő tanáccsal együttműködve 

a környékbeli gyerekeknek irodalmi pályázatot hirdettünk, 

továbbá részt vettünk a Kincskeresők Konferencia 

és a Felvidéki Diákolimpia szervezésében. 

A Felsőszeli Szülői Szövetséget adventi sütivásár- és gyerekprogramok 

szervezésével segítettük karácsony előtt, 

amelynek bevételéből a Felsőszeli Széchenyi István Általános 

Iskola könyvtárát bővítettük. 

Hat szervezetnek nyújtottunk segítséget, összesen 14, a 

Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázat megírásában, elszámolásban 

és tanácsadásban, és további 2 pályázatot nyújtottunk 

be az Emberi Erőforrások Minisztériumához. 

A tavaly itt szolgáló Petőfi Sándor Program ösztöndíjasának 


A Galánta és Vidéke Társulás egy olyan civil szervezet, 

amely célul tűzte ki a helyi magyarság sokrétű, 

igényes programokkal való ellátását, így előadásokat, 

táborokat szervez, lebonyolítja a Rákóczi 

Szövetség Beiratkozási Programját a járásban, a 

többi civil szervezetnek pedig segítséget nyújt 

pályázatok írásával és elszámolásával. Emellett a 

társulás érdekképviseletet lát el a felvidéki magyar 

közösség megmaradásának érdekében. Kulturális, 

ifjúsági és hagyományőrző programokat szervez. 

hagyományait követve idén is szerveztünk ingyenes filmklubot 

Galántán 8 alkalommal, amelyen átlagosan 15-20 vendég 

élvezte a régi magyar filmművészetet. 

A Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programját is volt szerencsém 

népszerűsíteni járásunkban, könyveket, ajándékcsomagokat 

osztottunk szét a helyi magyar iskolákban, óvodákban. 

Saját kezdeményezésként beindítottam a balett oktatást a 

helyi magyar gyermekeknek, amely a nagy érdeklődésre 

való tekintettel heti három, másfél órás balettórát jelentett. 

Összesen 39 gyermek járt hozzám a balett alapjainak elsajátítására, 

két csoport volt Galántán és egy Felsőszeliben. 

Ezen túl heti két órában társastáncot tanítottam két iskolában 

összesen 46 gyermeknek és egy 8 fős felnőtt csoportnak.

50 

felvidék 

felvidék51 

Bedi Katalin 


Pozsony, Felvidék 


rendezvényszervezés, irodalmi és képzőművészeti rendezvények, 

adatbázisok kezelése 

Jöttem, láttam, nagyon sok élménnyel és tudással gazdagodtam. 

Burovincz Laura 


Fülek, Felvidék 


művészeti nevelés óvodákban, iskolákban; művészeti csoportok szakmai segítése, 

felkészítése, klasszikus és népi hangszeroktatás 

Olyan volt ez, mint egy végtelen ajándék. Egy végtelen adomány, 

hogy ide jöhettem, ezekkel az emberekkel megismerkedtem, akik itt 

élnek, dolgoznak, alázatos, szépséges munkát végezvén. Az, hogy én 

az ő munkájukat tudtam valamiféleképpen is segíteni, ez nagy öröm 

számomra. Gyarapodunk általa együtt, odaadva, szétosztva, ölelve. 


Ösztöndíjas időszakom alatt három fő vonalon tevékenykedtem: 

a Csemadokot mint „kultúraszervező”, mint közművelődési 

szervezet és mint intézmény működését segítettem. 

A pozsonyi székház állandó helyszíne a Csemadok kulturális 

rendezvényeinek, melyek közül a képzőművészeti kiállítások 

megvalósításáért is feleltem az elmúlt időszakban. Ezt 

különösen fontosnak tartom, hiszen a kiállítótér működése 

közösségi szempontból nagyon jelentős: ez az elsődleges 

bemutatkozási helye a Pozsonyban és közelében élő és alkotó 

művészeknek. A 2017-es program eddigi kiállítói Tavaszy 

Noémi és Nagy Zoltán voltak, valamint bemutattuk 

egy fontos, felvidéki származású grafikus, Cziglényi Ádám 

életművét. A következőkben sor kerül majd Kanyó Ervin, 

Jaksics Ferenc és Schrantz György kiállításaira is. Tárlatvezetések 

is vannak felnőttek, illetve gyerekek részére külön is. 

A Csemadok feladata a kulturális és társadalmi életben való 

eligazodást is segíteni. Ezt a célt tűzte ki maga elé a most 

elinduló havi megjelenésű belső lapja, az Első Kézből, mely 

látványtervének kialakításában részt vettem, valamint szerkesztőjeként 

és szerzőjeként is dolgoztam. (Ahogy a regionális 

folyóiratnál, a Szél-járásnál is.) A Csemadok online 

felületei szintén ezt a célt, valamint a programok hirdetését 

szolgálják. Az idei Szent László-évhez kapcsolódva meghirdettük 

a „Csillagok közt fényességes csillag” elnevezésű, 

középiskolásoknak szóló háromfordulós versenyt, melyre 

országos szinten 24 csapat jelentkezett. A Csemadok arculatának, 

médiában való megjelenésének megújulási lehetőségeit 

pedig titkári találkozók alkalmával kezdtük el keresni, 

hogy fiatalokat és szórványban élőket is minél szélesebb 

körben meg tudjon szólítani. 


Az 1945–1948-as időszakban egyetlen magyar 

intézményként a szlovákiai magyarság körében 

szervezte a kulturális életet, ápolta a hagyományokat 

és a népművészeti értékeket. A Szlovákiai Magyar 

Társadalmi és Közművelődési Szövetség 

– Csemadok társadalmi, kulturális és érdekvédelmi 

szövetség, mely a magyar közösség egységének 

erősítését és kultúrájának művelését tartja legfontosabb 

céljának. A pozsonyi központ (országos 

iroda) a szövetség működését koordinálja, emellett 

kulturális programokat is megvalósít. 


Munkám során több mint 1000 gyermekkel kerültem kapcsolatba, 

kétszázzal heti rendszerességgel. A Füleki Gimnáziumban 

feladatom volt az énekórák, népdalkör, zeneszakkörök, 

irodalmi versenyekre való felkészülés segítése, továbbtanulási 

tanácsadás, a Zsibongó és Apropó Kisszínpad szakmai 

segítése, zenei kísérete. A kezdeményezésemre megalakult 

zeneszakkörből egy együttes is kinőtte magát, akikkel idén a 

Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó verseny döntőjébe 

is bekerültünk. Egy-egy egyházi ünnepre készülődve 

szerveztünk tanítványaimmal óvodai, iskolai zeneórákat, zenével, 

énekkel telt látogatásokat a helyi gyermekotthonba. 

Meghatározó volt füleki életem alatt a színjátszás. Mentorommal, 

Szvorák Zsuzsannával mind a két évben nagyon sokat 

munkálkodtunk – ő a rendezésen, én a zenén – készülvén 

a Duna Menti Tavasz, illetve a komáromi Jókai Napok színjátszó 

fesztiválra. Az Apropó Kisszínpad 2016-ban a legjobb 

előadásért járó Nívódíjat, a legjobb rendezés díját Szvorák 

Zsuzsanna nyerte el. Két különdíjjal is gazdagodtunk – a színpadi 

játékért és az általam szerzett színpadi zenéért. 


A Csemadok Füleki Alapszervezetének immár 60 

éves, gazdag múltja, hagyománya arra ösztönzi a 

jelenlegi 17 tagú vezetőséget, hogy méltóképpen 

megfeleljen ennek a nehéz örökségnek. Tevékenységünk 

nagy részét a kamarajellegű programok, 

kézműves-foglalkozások, felvilágosító előadások 

szervezése és a közösségépítés teszi ki. Természetesen 

a nagyközönség igényéit is szeretnék kielégíteni, 

ezért évente 5-6 nagyobb szabású programot is 

szerveznek: farsang idején a Magyar bált, nyáron a 

Palóc Napokat, ősszel a Borvirág fesztivált. 

A napjaim többi részében a füleki és losonci Ringató foglalkozásokat 

zeneszóval kísértem, a Kisrakonca táncegyüttes 

tagjainak hangképzést tanítottam, gitárórákat tartottam 

a füleki óvónőknek, az alapiskolások fellépéseit zenével, 

énekkel kísértem, bábozást tanítottam, bekapcsolódtam a 

helyi Római Katolikus ifjúsági kórus munkájába. 

Heti rendszerességgel a Magyar Közösségi Házban került 

sor a zeneszakkörre. Itt főleg hangszeres oktatás zajlott. 

Ezen a szakkörön 5–17 éves gyerekek vettek részt – velük 

alapítottuk meg a népzenét játszó Viharos együttest. Az állandó 

programokon kívül nagy szerepet játszottak az óvódai 

és iskolai népmese-foglalkozások.

52 

felvidék 

felvidék53 

Horti Réka 


Nagykapos, Kaposkelecsény, Felvidék 


régiómarketinges feladatok, turisztika szervezése, kulturális és ismeretterjesztő 

rendezvénysorozatok tervezése, megvalósítása, táncház vezetése, néptáncoktatás 

A „Ki vagyok én?” kérdésre adható válasz keresése, és a válasz megtalálásában 

nagyon fontos, biztos pont, tartóoszlop lehet saját nemzetünk, 

őseink kultúrájának ismerete, megélése. Ha ez a pont elsikkad, 

elmaszatolódik, nem tudom, lehet-e mást állítani a helyébe, ami közelebb 

vihet önmagunk és a körülöttünk lévő világ megértéséhez. 

Hunyadi Péter 


Tornalja, Felvidék 


közösségszervezés, népzeneoktatás, honismereti kurzusok, kirándulások, kulturális 

programok lebonyolítása 

Úgy látom, hogy már maga a kapcsolatfelvétel, az odafigyelés, a találkozások 

önmagukban is nagyon fontosak. 


Önálló feladatköröm a térség iskoláiban, óvodáiban, a hétvégi 

iskolában, a Komócsa Néptáncegyüttesben a néptáncoktatás 

beindítása, illetve folytatása volt. 

A Nagykapos és Vidéke Társulás, az Erdélyi János Magyar 

Tannyelvű Iskola és fogadószervezetem rendezvényeinek 

szervezésében, lebonyolításában való kisebb feladatok elvégzése 

is feladatom volt. 

Eredmények: 

• A szeptemberben kezdődő hétvégi iskola munkájához 

azonnal csatlakoztam. 

• A térségben négy iskolában és egy óvodában indult meg 

a hónap végén a néptáncoktatás. Októbertől a kaposkelecsényi 

óvodában is. 

• A november 22-i Erdélyi János Kárpát-medencei Népdalgálán 

volt a nagykaposi táncos diákok első fellépése. 

Rendezvények, melyek szervezésében és lebonyolításában 

magam is részt vettem: 

• A kaposkelecsényi Bercsényi Csemadok szeptember végén 

rendezte meg fafaragó táborát. 

• Kétnapos Erdélyi János Emlékkonferencia. 


A Csemadok Bercsényi Miklós Alapszervezete 

(elnök: Kovács Andor) 2010-ben alakult Kaposkelecsényben 

lelkes, tenni akaró fiatalok részvételével. 

Azóta sokrétű tevékenységet végez az Ung-vidékre 

összpontosítva, de nagy odafigyeléssel a bodrogközi 

és a kárpátaljai magyarságra. Munkájuk 

a magyar közösség nemzeti öntudatának és a 

szülőföldhöz való kötődésének erősítésére, hagyományainak 

megélésére, a közösség megtartására 

irányul. 

• 2016. szeptember 24-én leplezték le Petőfi Sándor szobrát 

Nagykapos főterén, ugyanezen napon tartották a 

Kárpát-medencei Kórustalálkozót. 

• Október elején az aradi vértanúkra emlékeztünk. 

• 2016. november 16-án Nagykaposon, a Magyar Házban 

megnyílt az Erdélyi János Emlékmúzeum, a Magyar Tanítási 

Nyelvű Általános Iskola előtt felavatták az Összetartozás 

Székelykapuját. Ezeken az eseményeken részt vett 

Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének 

nemzetpolitikáért felelős államtitkára. 

• Másnap megnyitott a Márton Áronnak emléket állító 

vándorkiállítás. Aznap a Pásztor Ferenc emlékszobát is 

átadták. 

• Novemberben a gyerekek Sátoraljaújhelyen szavaló- és 

olvasó versenyen adtak számot szakmai zsűri előtt az 

Anyám tyúkja című Petőfi vers ismeretéről. Nagy élmény 

volt ez a gyerekeknek és elmondásuk szerint a zsűri tagjainak 

is. 



Tornalja város legnagyobb tanintézménye a 

Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola. 

Működik egy szlovák–magyar tanítási nyelvű 

gimnázium, egy szakközépiskola, egy szakmunkásképző, 

reedukációs intézet, művészeti alapiskola és 

szabadidőközpont. A történelmi egyházak közül a 

református gyülekezet magyar, míg a római katolikus 

és evangélikus gyülekezetek szlovák és magyar 

nyelven tartják a miséket, illetve istentiszteleteket. 

A kulturális rendezvények a városi művelődési ház, 

és a Csemadok szervezésében valósulnak meg. 

A Hóvirág és a Galagonya énekegyüttesek mellett, a Galiba 

néptánccsoport több korosztályt felölelő próbáinak szakmai 

és gyakorlati segítése fontos feladatom volt. A Galiba 

egyik legnagyobb sikere, hogy a Duna Menti Tavasz nevű, 

szlovákiai magyar gyermekek báb- és színjátszó fesztiváljának 

dunaszerdahelyi döntőjébe jutott a közelmúltban, de 

az énekegyüttesek is számos elismerésben részesültek. A 

régió több tanintézményében szerveződtek rendhagyó tanórák 

és foglalkozások, elsősorban történelem és folklór 

témakörökben. 

A Falusi Hagyományok Hete c. rendezvénysorozatban több 

vidéki iskola is helyszínt biztosított az eseményeknek, így 

például Deresken kézműves-foglalkozások, Bátkán gyermekjátékok, 

Sajógömörön népdalverseny, Tornalján népmesemondó 

verseny volt. A Tornalja És Vidéke Tájegységi 

Értéktár Bizottság alakuló konferenciáján Magyarország 

kassai főkonzulja, Haraszti Attila és több mint 30 falu küldöttsége 

gyűlt össze. 

A felvidéki magyarok ki- és áttelepítésének 70. évfordulója 

alkalmából előadásokkal összekötött megemlékezéseket 

szervezett a Csemadok, a SZAKC és a PSP. Emléktábla-avatásokra 

került sor Hanván és Gömörpanyiton. 

A gömöri magyar evangélikus közösségek lelkészeinek közösségépítő 

munkájában is aktív részt vállaltunk. 

Folklórtevékenységeim (néptánc, népdal, népzeneoktatás) 

megkoronázásaként és az Arany János, és Tompa Mihály-emlékév 

jegyében, egy 9 előadásból és táncházból 

álló ismeretterjesztő programsorozatot szerveztünk a Tenkes 

Zenekar közreműködésével. Itt az iskolás korosztály számára 

a magyar népzenét és népi hangszereket bemutató 

koncerttel emeltük ki a magyar kultúrtörténet jelentős korszakát, 

a XIX. századi nemzeti romantikát. Megjelentek táncaink, 

a csárdás, a verbunkos és nagy költőink ilyen ihletésű 

költeményei is.

54 

felvidék 

felvidék55 

Kertész Csilla 


Léva, Felvidék 


rendezvényszervezés, ifjúsági munka ellátása, újságszerkesztés, honlaphoz kapcsolódó 

feladatvégzés 

Brum Alejandra 


Kassa, Felvidék 



Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség. A szórványban élő magyarok 

megmaradásának a záloga az összefogás erejében rejlik. 

Szerettem volna megmutatni a felvidéki magyaroknak, hogy a tengeren 

túl is vannak magyarok, akik mind a mai napig őrzik a hagyományaikat. 


A gimnáziumban közösségépítő délutáni foglalkozásokat 

tartottam, heti rendszerességgel pedig szakkört vezettem. 

A diákokkal a honismereti kirándulások alkalmával 

felkutattuk a Felvidék egy-egy városának a magyar kulturális 

emlékeit, történelmi kincseit, nevezetességeit. Márton 

Áron-emlékév alkalmából tematikus napot szerveztem 

a lévai közösségnek, a legkisebbektől a legnagyobbakig. 

Az iskolában az előző programidőszakban elindított előadássorozat 

is folytatódott – rendhagyó órák alkalmával ellátogatott 

a gimnáziumba például dr. Róka András, az ELTE 

professzora, illetve a Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi 

Társaság is. A reformáció születésének 500. évfordulója alkalmából 

bekapcsolódtunk a Bibliaolvasó napba. Az iskola 

életében meghatározó volt a karácsonyi akció, amely során 

cipős dobozokat készítettünk kárpátaljai rászorulóknak, és 

emellett nem feledkeztünk meg a lévai magyar óvodásokról 

sem, akiket Mikulás alkalmából örvendeztettünk meg. 

A történelmi hagyományok ápolása jegyében szerveztük 

meg újra a Jurta Napot. A lévai magyar közösség egyre fogyatkozik, 

így a kis létszámú iskola számára fontos, hogy 

lehetőség szerint minél több gyerek folytassa középiskolai 

tanulmányait a magyar gimnáziumban. Az iskolai év során 

ezért diákcsalogató kampányt indítottunk, melynek keretében 

több akciót, előadást szerveztünk. Megemlékeztünk 

a magyar ünnepekről, a költészet napjáról és a Felvidékről 

kitelepített magyarokról is – rendhagyó előadások formájában. 

A 9 hónap alatt a munkámmal igyekeztem a gyerekekben 

erősíteni a nemzeti identitásukat, hogy a magyarságtudatuk 

biztos alapokon álljon, valamint közösséget formálni 

a diákokból, hogy a későbbiek során ők hordozzák a felvidéki 

magyarság lángját. 


Czeglédi Péter Református Gimnázium 

A gimnázium kis létszámú, családias hangulatú 

intézmény. Az iskola életében fontos a keresztény 

alapú nevelés, a nemzeti öntudat erősítése, a magyar 

hagyományok és kultúra ápolása. Az intézmény célja, 

hogy olyan gyerekek hagyják el az iskola padjait, akik 

hűek maradnak a hitükhöz és nemzetükhöz. 

A másik fogadószervezetem a Reviczky Társulás, 

mely a lévai és környékbeli magyarság kultúrájának 

az ápolását és fejlesztését tűzte ki célul. Emellett 

feladatuk a kisebbségi jogok védelmének a támogatása, 

illetve a magyar könyvesbolt üzemeltetése is. 


A Rovás Akadémia programjainak szervezésében, azok megvalósításában 

vállaltam tevékeny részt, de feladatomnak tartottam 

a kapcsolatfelvételt a kassai magyar szervezetekkel is. 

Az Uruguayról és a dél-amerikai magyarokról szóló előadásunk 

népszerű volt, nemcsak Kassán, hanem számos helyen 

bemutatkoztunk vele. 

A magyar óvodában a nagycsoportosoknak heti két alkalommal 

táncfoglalkozásokat tartottam. Az egyik szlovák óvodában 

magyar osztály is működik, ahol hasonló rendszerességgel 

tartottam népi játék- és táncórákat. 

A Márai Sándor Alapiskola és Gimnáziumban működő 24 fős 

tánccsoportnak hetente tartottam foglalkozást, és tartottam 

előadásokat például Dél-Amerikáról. 

Szepsiben a Boldog Salkaházi Sára Magyar Tannyelvű Egyházi 

Alapiskola és Óvodában kéthetente jártam néptáncórákat 

tartani. 

Az adventi időszakban hívtuk össze az első felvidéki ösztöndíjas 

találkozót. A találkozón szakmai rész is helyet kapott, 

melyben munkánk módszereiről hasznos tapasztalatcserét 

folytattunk. 

Meghirdettünk egy pedagógusoknak szóló továbbképzést, 

melyre Sándor Ildikót, a Magyar Táncművészeti Egyetem docensét 

hívtuk meg. Óvodai és iskolai bemutató foglalkozásai 

után előadás, majd nagyszabású gyermektáncház következett, 

mintegy 100 gyermek részvételével. 

Az egyik megható pillanata volt a kassai tartózkodásomnak, 

mikor a „Határtalanul” program keretében Magyarországra 


Rovás Akadémia és Debrődi Debrődi Községi 

Hivatal. A kassai Rovás Akadémia nem csupán egy 

képzőművészeti alkotócsoport. Székházuk a kassai 

magyarok egyik találkozóhelye, ahol előadások, 

megannyi kiállítás, koncertek, táncházak, tanfolyamok 

zajlanak, és magyar könyvtárral ellátott, hangulatos 

kávézója is van. A kassai magyarság ugyanakkor 

jelentős mértékben támaszkodik a környező magyarlakta 

településekre. Ilyen Debrőd is, mely település 

önkormányzata a program másik fogadószervezete. 

Mindez már a kezdetben előirányozta azt, hogy a 

PSP kassai működése regionálisan is kiteljesedjen. 

látogató dél-amerikai magyar táncegyütteseket sikerült kassai 

vendégszereplésre meghívni. 

Önálló kezdeményezésem volt a kassai magyar közszolgáltatói, 

közművelődési lehetőségek feltérképezése, valamint 

a magyar érdekeltségű vállalkozások, vendéglátóipari egységek 

listájának folyamatos bővítése azzal a céllal, hogy a 

városon belüli magyar–magyar kapcsolatokat, Kassa magyar 

„vérkeringését” élénkíthessük.

56 

felvidék 

kárpátalja57 

Varga Emese Anna 


Ipolynyék, Felvidék 


Ifjúsági Klub, Csemadok NTV online felületeinek fenntartása, havilap szerkesztése 

A Nagykürtösi járásban Mikszáth és Madách nyomában járni olyan, 

mintha a történelem megelevenedett volna – a 9 hónap során 

megismerkedni tájjal, emberekkel, híres szülöttekkel, felemelő érzés 

volt. Ismerni múltunkat, hagyományainkat, gyökereinket, hogy 

megalkothassuk jövőképünk – fogalmazta Csáky Károly helytörténész 

– ez a legfontosabb. 

Kaskötő Miklós Bertold 


Karácsfalva, Kárpátalja 


néphagyományok ápolása, kórus vezetése, médiatevékenység (fotóriporter) végzése 

A szórványban töltött kilenc hónap megmutatta számomra, hogy egy 

sokszínű vidéken a magyar nemzeti identitás megélése miként válhat 

a mindennapi létezés állandó részévé, kifejezőeszközévé. Egy nemzethez 

nem elég pusztán csak tartozni: annak tagjaiként büszkén kell 

élnünk és cselekednünk, hiszen kultúránk, hagyományaink csak bennünk 

és általunk élhetnek tovább! 


Heti rendszerességgel szerveztünk programokat: Nagyjaink 

nyomában, Őszirózsa Országos Nótaverseny, Cziglényi 

Ádám és egyéb kiállítások, emléknapok. Rendszeresen 

készségfejlesztő foglalkozásokat tartottam az ipolynyéki 

óvodában, valamint az inámi, ipolyvarbói és ipolykeszi intézményekben. 

Ezen foglalkozások a népi játékok, zene és 

a magyar hagyományok világába kalauzolták a kicsiket. 

A magyar tannyelvű alapiskolákkal (Ipolynyék, Ipolybalog, 

Ipolyvarbó, Csáb) együttműködve bekapcsolódtam a diákok 

mindennapjaiba: tanulmányi kirándulások többek közt 

Drégelypalánkra, Ipolyi Arnold és más emléknapok, Tompa 

Mihály Országos Verseny, március 15-i ünnepség és Föld 

napja. 

Állandó feladataim egyike a területi választmány (TV) irodai 

munkájának segítése volt. Nyomdagépeikkel az országos 

Csemadok, a TV és az alapszervezetek számára is rendszeresen 

készítettünk anyagokat (füzetek, plakátok, meghívók, 

prospektusok, szórólapok, kiállítási anyagok). A TV már 15 

éve rendszeresen kiadja a régió egyetlen magyar nyelvű 

folyóiratát, a Kürtöst, melynek előkészületi, nyomtatási és 

terjesztési munkálataiban is részt vettem, és tudósításokat 

is készítettem nekik. Ezen kívül a szervezet online kommunikációjában 

is segédkeztem. 

A Csemadok Művelődési Intézet Emlékhelyek a Felvidéken 

elnevezésű gyűjtésébe is bekapcsolódtam. Feladatom volt 

a Nagykürtösi járás településeinek magyar vonatkozású 

szakrális és világi emlékhelyeinek felkutatása, fényképes 

dokumentálása és háttéranyag összeállítása a következő 

településeken: Szklabonya, Apátújfalu, Inám, Ipolybalog, 

Ipolykeszi, Kóvár, Kőkeszi, Lukanénye, Szlovákgyarmat, 

valamint Zsély. Ezek mellett egy-egy interjúalany, viselet, 

falukrónika, lakodalmas vagy szüreti hagyományőrző műsor 

szövegkönyve is előkerült, melyekről szintén készítettem 

dokumentációt. 


A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 

1968-ban, a Nagykürtösi járás megalakításával egy 

időben jött létre. Tevékenységének legfőbb célja 

a magyar nyelv, kultúra, hagyományok ápolása, 

olyan közösségi programok megvalósításán 

keresztül, amelyek erősítik a régióban élő 

magyarság összetartozását. Fő feladatköre még 

az alapszervezetek tevékenységének elősegítése, 

közös programok kidolgozása, végrehajtása, 

melyek száma évente 10-15 körül mozog. A Kürtös 

közéleti havilap és más folyóiratok is az ő kiadásukban 

jelennek meg. 


Az ösztöndíjasként eltöltött kilenc hónap alatt amellett, 

hogy számos kisebb helyi szervezettel, iskolával együttműködve 

különféle programok megvalósításán fáradoztam, 

tevékenységeim jelentős részét a Sztojka Sándor Görögkatolikus 

Líceum falai között folytattam. 

E nemes feladatvállalásba kapcsolódtam be több fronton. 

Nevelőtanárként napi kapcsolatban voltam az intézmény 

mind a 96 diákjával. Nagy hangsúlyt fektettem a diákok 

zenei képzésére, így hetente 2 alkalommal tartottam 

számukra énekes foglalkozásokat, mind liturgikus, mind 

pedig klasszikus és népi vonal mentén haladva. Egy kisebb, 

5-10 fős amatőr kamarakórus felállítását is szorgalmaztam, 

amely részvételével számos esemény színvonalát 

igen jelentős mértékben emelte. Lelkinapokat, lelkigyakorlatokat, 

taizé énekes estéket és filmklubokat szerveztem. 

Szerepet vállaltam a Beregszászi Magyar Görögkatolikus 

Esperesi Kerület eseményeinek szervezésében, lebonyolításában, 

és fotóriporterként azok dokumentálásában. 

Líceumi teendőim mellett igyekeztem bekapcsolódni egyegy 

környező egyházközség vagy óvoda programjainak 

szervezésébe és kivitelezésébe. Önálló kezdeményezésem 

révén, a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezettel együttműködve, 

kulturális programokat szerveztem olyan óvodákba és iskolákba, 

amelyek földrajzi vagy anyagi akadályoztatottságuk 

következtében a perifériára szorultak. Így jutott el például 

a magyarországi Görömbő Kompánia Batárra, Tiszaújlakra, 

Karácsfalvára, Mátyfalvára, Salánkra és Beregszászba, ahol 


A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus 

Líceum 2003 szeptemberében nyitotta meg kapuit 

a tanulni vágyó kárpátaljai magyar fiatalok előtt. 

Lassan 15 éves fennállása óta a kárpátaljai görögkatolikusság 

kulturális központjává fejlődött. Az 

intézmény a tehetséggondozásra irányuló feladatok 

ellátása mellett nagy hangsúlyt fektet a magyar 

kultúra, valamint a néphagyományok méltó ápolására, 

megőrzésére és továbbadására. Az egykori 

diákok gyakran vesznek részt a régió kulturális és 

civil életében. 

két nap leforgása alatt csaknem 600 gyermek és 150 felnőtt 

részvételével tartották meg fellépéssorozatukat. 

Az elmúlt hónapok tapasztalatai és mindazon felejthetetlen 

élmények, amelyeket átéltem, mind azt bizonyítják, hogy 

nemcsak érdemes, de elengedhetetlenül fontos foglalkoznunk 

a határon túli magyarok sorsával. Hálás vagyok a Petőfi 

Sándor Programnak, amiért részese lehettem egy ilyen 

csodának!

58 

kárpátalja 


Dr. Kötél Emőke 


Aknaszlatina, Kárpátalja 


történelem-, magyar nyelv és irodalom oktatás, óvodai foglalkozás és anyanyelvoktatás, 

közösségszervezés, kutatás 

Simon Andrea 


Rahó, Kárpátalja 



Szórvány vagy zárvány? – avagy a széttörtség ezer arca. 

Mesevilágba csöppentem… 


Az 1. félévben, vállalt feladataim mellett, állandó magyartanárként 

alkalmaztak. Ez 3 napra tömbösítve 16 órát jelentett 

a 6., 7., 8., 9. osztályokban, plusz az alkalmankénti helyettesítések; 

valamint mindkét félévben heti 2 óra helyesírás és 2 

óra történelem szakkör. Ez kb. 60-64 főt érintett. Az óvodákban 

29 és 28 fő gyerek, 4 és 12 fő közti változó létszámú vasárnapi 

iskolás, elenyésző számú (2 és 5 fő) magyarul tudó. 

A kiemelt programok közé tartoztak a szokásos megemlékezések 

ünnepi műsorainak összeállítása. (Babij Jar, október 

6., október 23., Gulág, Magyar Kultúra Napja, március 

15. stb.) Igyekeztünk ezeken új, rendhagyó feldolgozásokat 

prezentálni, saját darabokat előadni, a szokásos programokat 

megújítani. 

Önálló kezdeményezésként kell említeni a megyei rendezvényekhez 

való csatlakozást, a különböző kirándulásokat 

(mesemondó verseny Beregszászban, vendégeskedés a 

nagyberegi tájházban), illetve más régiókból vendégek, 

műsorok fogadása (Osonó Színház Sepsiszentgyörgyről). 

Egyik kiemelt célom volt az adott régió magyar nyelvű intézményeinek 

szorosabb munkakapcsolata. Így rendhagyó 

történelemórára hívtuk a Técsői Líceum diákjait, állandó 

vendégünk volt a Szent Anna Óvoda, közös programokat 

csináltunk a Művészeti Iskola növendékeivel és tanáraival, 

részt vettünk a szórvány szavaló megszervezésében, mindenki 

számára elérhető Makovecz-kiállítást sikerült idehozni, 

jó kapcsolat alakult ki a máramarosszigeti táncosokkal, 

bevontuk nyertes pályázatunkba a rahói és gyertyánligeti 

gyerekek egy-egy csoportját. 

A diákjaimból és a csoportjaimból fél év alatt sikerült közösséget 

szervezni, egy év alatt összekovácsolni őket. Kiemelni 

azokat, akik(ről) eddig nem tudták, hogy valamiben tehetségesek, 

és továbbfejleszteni a tehetségesek eredményeit. 


Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség 

Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola mellett a 

már a Rahói járáshoz tartozó Nagybocskói Romzsa 

Tódor Óvoda és a gyertyánligeti Páduai Szent Antal 

Óvoda kicsijeinél, ill. a vasárnapi iskolában teljesítettem 

szolgálatot. A környék legnagyobb részt 

római katolikus vallású, így a munkácsi egyházmegyéhez 

tartozik, állandó magyar nyelvű miselehetőséggel. 

Az óvodák szintén egyházi fenntartásúak, 

ellátásukat és működésüket a Káritász biztosítja. 

Szlatinán működik még magyar óvoda, valamint a 

Művészeti Iskola is fogad diákokat. 



Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség 

rahói szervezete, illetve a rahói Római Katolikus 

plébánia 

A helyi magyar közösség szervezettsége elsősorban 

a helyi római katolikus plébánia irányításával 

működik. Támogatja a városban működő magyar 

óvodát és iskolát, és délutáni magyar foglalkozások 

tartásával járul hozzá a magyar anyanyelv 

megőrzéséhez. Többségében magyar nyelvű misét 

tartanak. A vallási, illetve a magyar vonatkozású 

nemzeti, kulturális és közösségi rendezvények is a 

plébánia szervezésében működnek. 

A hét első felében a rahói óvodában és iskolában segítettem, 

21 tanuló heti 1-1 külön játékos magyarórát tölthetett 

velem. A kőrösmezői magyar óvodában és iskolában 

kézműves-foglalkozásokat tartottam. A plébánián volt egy 

iskolás csoportom 11 fiatallal. Cipzeraiban 7, Bogdányban 

5, Rahón 7 felnőttnek tartottam magyarórát. Eddig 2 felnőtt 

tanítványom szerepelt sikeresen az állampolgársághoz 

szükséges nyelvi megmérettetésen. Havonta felkerestem 

1-1 idős helyi lakost, hogy beszélgessünk. A helyi magyar 

vonatkozású rendezvényeken számos alkalommal szervezési 

feladatokat is elláttam. Ilyen kiemelt programunk volt 

szeptemberben a VI. Kárpátaljai Feltisza Fesztivál. 

2016 szeptemberében először vett részt 2 rahói tanítványom 

a beregszászi Benedek Elek mesemondó versenyen, 

ahol egyikük különdíjat nyert. 

2016-ban ünnepeltük először Rahón és Kőrösmezőn az 1956- 

os forradalom és szabadságharc hőseit, 2017. április 30-án 

felavattuk a tiszteletükre állított emlékművet. Novemberben 

Rahón, Kőrösmezőn és Terebesfehérpatakon is megemlékeztünk 

az 1944-ben malenkij robotra elhurcoltakról. A Márton-napi 

mulatság 2016-ban került először megrendezésre. 

Remélhetőleg szép hagyománya lesz a sikeres, hangulatos, 

egész napos rendezvénynek. Megtartottuk a már hagyományos 

Adventi ének és versmondó versenyt. Februárban kicsik 

és nagyok farsangja volt. Március 12-én nagyszabású ünnepséget 

szerveztünk a Rahói járás magyar intézményeinek 

bevonásával. A rendezvényen részt vett dr. Grezsa István kormánybiztos 

úr is, aki itt jelentette be nagy örömünkre, hogy 

Rahón épül fel az első kárpátaljai Magyar Ház. 

A rahói magyar iskolában lévő elavult számítógépek helyére 

4 laptopot, 10 asztali számítógépet és 8 monitort szereztem 

be Gödöllőről, így informatikai termet alkaíthattak ki a nebulóknak.

60 

kárpátalja 


Simoncsics Nóra 


Munkács és Beregrákos, Kárpátalja 


néptánc, ének, közösség- és művelődés-szervezés 

Simoncsics Pál 


Ungvár, Kárpátalja 


néptáncoktatás, ünnepségek megszervezése, iskolarádióval kapcsolatos feladatok 

ellátása 

Kárpátalján lettem hívő ember, sőt egy beregrákosi lelkész adott 

minket össze a férjemmel. Egy életen át tartó kapocs ez: híd a határ 

fölött… 

Újra és újra fölismerem a közösségek erejét, olyan erőt, ami képes 

megváltoztatni emberi sorsokat. Mindegy, mi a célja a közösségnek, 

ha a tagjai egyeznek, és ha szerető közegben élhetik meg az együtt 

töltött időt, nagy dolgokra lesznek képesek. 



Munkácson kb. 500 magyarul tanuló gyermek van a Rákócziban 

és a Líceumban. Ebből táncórákon találkoztam öszszesen 

110 diákkal. Elsőtől 3. osztályig heti 1-1 foglalkozást 

tartottam, 4. osztályban és a felsősöknél pedig heti 2x1 

órát. Beregrákoson nagyjából 35-40 diákkal foglalkoztam. 

Valamennyi csoportban heti 2x1 órás vagy 45 perces foglalkozást 

tartottam. Mindkét településen vállaltam továbbá 

külön énekórákat és plusz táncórákat, amikor versenyekre 

készültünk. 

Kiemelt programjaink voltak: 

• 2016. 10. 22.: táncház a téglási Aratóbálon 

• 2016. 11. 12–13.: Márton napi mulatság Rahón 

• 2016. 11. 22.: Nagykaposi Népdalgála (szólóénekes tanítványok 

szereplése) 

• Nevelőtanári feladatok és táncház Balazséron a káté hétvégéken 

(2016. 11. 18–20., 2017. 04. 28–30.) 

• 2016. 12. 10.: KFMA pályázati átadó ünnepség (2x70 000 Ft 

pályázati támogatás elnyerése nép tánc csoportoknak) 

• 2017. 02. 24.: Borostyán Néptánccsoport fellépése a Beregszászi 

jótékonysági farsangi bálon 

• 2017. 04. 1.: ’Által mennék én a Tiszán’ népdaléneklési 

verseny (6 szólista, 1 kórus felkészítése, kísérése, arany, 

ezüst és bronz minősítések) 

• 2017. 05. 5–6.: Korinda-koncertek és táncházak Ungváron 

és Munkácson 

• 2017. 05. 12.: ’Szól a fülemüle’ néptáncverseny elődöntő 

(Beregrákosi Latorca Néptánccsoport felkészítése) 

• 2017. 05. 13.: Anyák napi műsor és a Komótos Banda 

koncertje és táncház Munkácson 

• 2017. 06. 04.: Munkácsi Magyarok Találkozója 

Önálló kezdeményezések, idén elsőként megvalósult 

programok: 

• 2016. 10. 8.: II. Beregrákosi Szüreti Mulatság 

• 2016. 12. 20.: Néptáncos Karácsonyi Gálaműsor Munkácson 

beregrákosi, munkácsi és ungvári néptáncosokkal 

• 2017. 04. 20-23.: Mátyásnak tüköre című történelmi 

táncjáték bemutatása Beregszászon és Munkácson 40 

táncos és szereplő közreműködésével. 


A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 

(KMPSZ) a kárpátaljai magyar pedagógusok érdekvédelmi 

szervezete. A Szövetség vállalt feladatai 

közé tartozik a vidék magyar tannyelvű iskoláinak 

minőségi fejlesztése, pedagógusainak széles körű, 

igényes és magas szintű képzése, illetve a magyar 

nyelvű pedagógusok és az oktatás érdekeinek 

képviselete. Munkácson katolikus és református 

egyházközösségeket, iskolákat, civil szervezeteket 

fog össze. Beregrákoson református közösséget, 

és az általános iskolát foglalja magában. 

A Dayka Gábor Középiskolában találkoztam táncórákon 35 

első osztályos és 40 második osztályos napközissel, a 3–5. 

osztályos „Kis Csüllőben” 25 táncossal, a Csüllő Néptáncscsoportban 

pedig 18 felső tagozatossal, emellett a filmklubon 

és az iskolai rendezvényeken még több diákkal dolgoztunk. 

Kiemelt programok: 

• 2016. 09. 29.: Népmese Napja a Dayka Gábor Középiskolában 

• 2016. 10. 28.: Szüreti mulatság Ungváron a Dayka Gábor 

Középiskolában 

• 2016. 10. 29.: koreográfia a Téglási Magyar Hagyományőrző 

Népdal és Népzenei Fesztiválra az ungvári néptáncosoknak 

• 2016. 11. 12–13.: Márton-napi mulatság Rahón 

• Nevelőtanári feladatok és táncház Balazséron a káté hétvégéken 

• 2017. 02. 17.: Farsangi műsor, bemutató és táncház Ungváron 

• 2017. 03. 15.: március 15-i iskolai műsor a Dayka Gábor 

Középiskolában 

• 2017. 03. 16–19.: A szegedi Cuháré Táncműhely fellépőinek 

kísérése, táncelőadások szervezése Munkácson és 

Ungváron 

• 2017. 05. 5–6.: Korinda-koncertek és táncházak Ungváron 

és Munkácson 


A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 

(KMPSZ) vállalt feladatai közé tartozik a vidék magyar 

tannyelvű iskoláinak minőségi fejlesztése, pedagógusainak 

széles körű, igényes és magas szintű 

képzése, illetve a magyar nyelvű pedagógusok és 

az oktatás érdekeinek képviselete. És bár ők voltak 

a fogadószervezetem, mégsem az ő munkájukba 

kapcsolódtam be, hanem az Ungvári 10. Sz. Dayka 

Gábor Középiskola életébe. 

• 2017. 05. 12.: ’Szól a fülemüle’ néptánc verseny elődöntő 

(az ungvári Csüllő Néptánccsoport és a „Kis Csüllő” felkészítése) 

• 2017. 05. 13.: Anyák napi műsor és a Komótos Banda 

koncertje és táncház Munkácson 

• Mindezek mellett technikai és pedagógiai segítség az 

iskolai ünnepségeken nemzeti ünnepeink megemlékezésein. 

Önálló kezdeményezések, idén elsőként megvalósult 

programok: 

• Néptánctanítás módszertani előadás-sorozata pedagógusok 

részére Beregszászban több alkalommal: 2017. 

01. 21., 2017. 02. 04., 2017. 03. 11. 

• 2017. 04. 20–23.: Mátyásnak tüköre című történelmi 

táncjáték (szegedi vendégelőadás) bemutatása Beregszászon 

és Munkácson 40 táncos és szereplő közreműködésével. 

• Filmklub és sulirádió elindítása a Dayka Gábor Középiskolában.

62 

Csehország 

lengyelország63 

Demján Izabella 


Prága, Ostrava, Csehország 


marketing, hírlevelek készítése, ifjúsági programok szervezése, pedagógusi tevékenység 

Gecse Adrienn 


Varsó, Krakkó, Poznań, Lengyelország 


programszervezés, pályázatírás 

Tettre készen, elvárásokkal, félelemmel vegyes nyitottsággal jöttem. 

Nehéz szívvel, érettebben, túlcsorduló lélekkel megyek. Itt is kaptam 

egy otthont a világban. 

Felemelő érzés, amikor új világok nyílnak meg azáltal, hogy valakihez 

magyarul szólunk. 


Rendezvények szervezése, azok lebonyolítása, a működés 

segítése, az adatbázis aktualizálása, a szervezet Facebook-oldalának 

működtetése (melynek ismertségét a 

háromszorosára növeltem) volt a feladatom. Az irodában 

befejeztem a könyvtár digitalizálását, elkészítettem az archív 

fényképek és CD-k leltárát. 

Az Ostravai Alapszervezetnél részt vettem a 15. főzőeseményen, 

melynek 40 résztvevője volt. A CSMMSZ által működtetett 

Csehországi magyarok nevű blogoldalon 26 írásom 

jelent meg. 

Prágában a Szövetség céljává vált a fiatalok bevonzása is. 

Ennek következtében hasznosnak bizonyult, hogy a jelentősebb 

prágai szervezetekkel állandó és aktív kapcsolatban 

voltam, az ő munkájukat is segítve. 

A CSMMSZ-en kívül a következő 8 szervezetnek kapcsolódtam 

be a munkájába: Iglice Egylet, Ady Endre Diákkör, 

Nyitnikék Néptáncegyüttes, Prágai Magyar Katolikus Lelkészség, 

Prágai Magyar Református Missziói Gyülekezet, 

Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért, 

Prágai Magyar Intézet. 

Az Iglice Egyletben három hónapig helyettesként tanítottam 

a nagycsoportosokat, ahova 8 gyerek jár. A református 

gyülekezetben októbertől tartottam heti egyszer 6-8 gyereknek 

vasárnapi iskolát (4–10 évesek). 

Kiemelt programok: 

• Megemlékezés Márton Áronról a CSMMSZ klubesten 

(35 fő) 

• Játékest az Ady Endre Diákkörrel (45 fő) 

• Adventi műhely a Nyitnikékkel (25 fő) 

• A 26. Prágai Magyar Bál (250 fő) 

• Iglice-gyerekfarsang a Magyar Intézetben (50 fő) 

• Húsvéti műhely és táncház a Nyitnikékkel (30 fő) 

Önálló kezdeményezések, idén elsőként megvalósult programok: 

• A magyar katolikus ifjúsági csoport, a Hétfői Hetesek 

megalakulása (12 fő, 18 foglalkozás) 

• Felnőttfarsang és játékest a Magyar Bohémiával (35 fő) 

• Rendhagyó magyaróra Mészöly Ágnessel (40 fő) 


Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége 

A CSMMSZ a csehországi magyar közösség legnagyobb 

országos szervezete, több mint 500 tagot 

számlál országszerte. Célja a csehországi magyarok 

összefogása, az anyanyelv, a nemzeti öntudat és a 

hagyományok ápolása. 

Prágában működik magyar iskola és óvoda, néptánccsoport, 

diákkör, katolikus és református gyülekezet 

és egyéb, magyar vonatkozású társulások. 



A Lengyelországi Magyar Egyesület mint egyedüli 

magyarokat összefogó civil szervezet Lengyelországban, 

segíti a magyar nemzeti identitástudat 

megőrzését, a magyar kultúra és nyelv ápolását, 

valamint kapcsolatot tart az anyaországgal. Immár 

17 éve működteti a Divéky Adorján Hétvégi Magyar 

Iskolát, amely akkreditáció nélkül, honismereti 

szakkörként tevékenykedik. 

Ösztöndíjasaként tevékenységemet három főbb területen 

végeztem. Egyrészt a Lengyelországi Magyar Egyesület 

munkáját támogattam, ahol szervezési és kommunikációs 

feladatokat láttam el, segítettem pályázatírásban és az 

online felületek kezelésében, másrészt a Divéky Adorján 

Hétvégi Magyar Iskolában tanítottam magyar nyelvet a 

8-14 éves korosztálynak. Kéthetente szombatonként a háromórás 

iskolai foglalkozásokon 30-40 gyerek vett részt, 

akikkel három korosztályi csoportban dolgoztunk. Az iskolában 

feladatom volt továbbá néptánc- és kézműves foglalkozások 

vezetése, műsorok összeállítása ünnepi alkalmakra, 

vendégelőadók fellépésének a szervezése. Emellett a 

Varsói Tudományegyetem Magyar Tanszékének munkáját 

segítettem prezentációkkal, énektanítással, helyettesítéssel, 

ünnepi és egyéb programok összeállításával és táncház 

szervezésével. A tanszéken öt évfolyamon mintegy 100 diák 

tanul magyarul. Részt vettem a Varsói Magyar Kulturális Intézet 

programjainak lebonyolításában, gyerekfoglalkozásokat 

tartottam a krakkói magyar kisgyermekes találkozókon, 

valamint létrehoztunk egy néptánc szakkört, ahova 6 fő járt, 

és hetente egyszer voltak próbák. 

Idén új kezdeményezés volt a Magyar Klub létrehozása. 

A találkozókra rendszeresen kéthetente kerül sor, 25-30 fő 

volt jelen minden korosztályból (dolgozó és tanuló magyarok, 

magyar szakos diákok, szenior klub tagjai, a magyar 

népzene iránt érdeklődő lengyelek, diplomaták). Az alkalmakon 

magyar népzenét játszott egy újonnan összeállt 

zenekar, az ő segítségükkel sikerült bevezetni a néptáncos 

foglalkozásokat a Magyar Iskolába is.

A Petőfi Sándor Program Eredményei

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?